Bővítési politika. Az európai értékek és normák kiterjesztése más országokra. Közérthetően az Európai Unió

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bővítési politika. Az európai értékek és normák kiterjesztése más országokra. Közérthetően az Európai Unió"

Átírás

1 Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról Bővítési politika Az európai értékek és normák kiterjesztése más országokra Az EU bővítési politikája biztonságosabbá és stabilabbá teszi Európát; lehetővé teszi, hogy erősebbé váljunk és elősegítsük az általunk vallott értékek térnyerését, és képessé tesz arra, hogy globális szinten szerepet játsszunk a nemzetközi színtéren. Štefan Füle, bővítésért felelős európai biztos

2 TARTALOM KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL Ez a tájékoztató füzet a Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról című sorozat része. A sorozat azt hivatott elmagyarázni, mit tesz az EU azokon a területeken, ahol hatáskörrel rendelkezik, miért van szükség arra, hogy intézkedjen, és munkája milyen eredménnyel jár. Miért vesz fel az EU további országokat a tagjai közé? Hogyan megy végbe a bővítés a gyakorlatban?... 5 Milyen előnyök származnak az EU bővítéséből? Kitekintés...12 További információk A rendelkezésre álló ismertetőket a következő internetcímen lehet elolvasni és letölteni: Hogyan működik az Európai Unió? Európa 2020 stratégia: Európa növekedési stratégiája Az EU alapító atyái Adópolitika Belső piac Bővítési politika Csalás elleni küzdelem Digitális menetrend és információs társadalom Egészségpolitika Éghajlat politika Élelmiszer biztonsági politika Energiapolitika Fejlesztési és együttműködési politika Foglalkoztatási és szociális politika Fogyasztói ügyek Gazdasági és monetáris unió és az euró Halászati és tengerpolitika Határok és biztonság Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem Jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság Kereskedelempolitika Költségvetés Környezetvédelmi politika Közlekedéspolitika Kulturális és audiovizuális politika Kutatási és innovációs politika Kül- és biztonságpolitika Mezőgazdasági politika Migrációs és menekültügyi politika Oktatási, képzési, ifjúsági és sportpolitika Regionális politika Vállalkozáspolitika Vámpolitika Versenypolitika Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról: Bővítési politika Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóság Kiadványok 1049 Brüsszel BELGIUM A kézirat lezárva: augusztus Fedőlap és fénykép a 2. oldalon: Digital Vision/Getty Images 12 oldal 21 29,7 cm ISBN doi: /54245 Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2014 Európai Unió, 2014 Sokszorosítás engedélyezve. A fényképeket a szerzői jog tulajdonosának előzetes engedélyével lehet csak felhasználni vagy sokszorosítani. Engedélyért közvetlenül a jogtulajdonosokhoz kell fordulni.

3 B ő v í t é s i p o l i t i k a 3 Miért vesz fel az EU további országokat a tagjai közé? Az Európai Unió kezdetei az 1950-es évekre nyúlnak vissza, amikor hat ország összefogott, hogy elősegítse a béke és a jólét megszilárdulását, valamint az európai értékek érvényre juttatását a kontinensen. Ezek a célok mára semmit sem veszítettek jelentőségükből. Az EU tárt kapuval várja mindazokat a demokratikus európai országokat, amelyek csatlakozni kívánnak hozzá. Az új tagok felvételének kereteit és módját az EU bővítési politikája határozza meg. Az Európai Unió tagországainak száma az évtizedek során hatról 28-ra nőtt, területe ma már az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig terjed, lakosainak száma pedig meghaladja az 500 milliót. A bővítésnek csak nyertesei vannak A bővítés egyaránt érdekében áll a tagállamoknak és a csatlakozó országoknak, hiszen elősegíti, hogy Európában nagyobb biztonság és jólét uralkodjon. Ezt elsősorban azáltal valósítja meg, hogy előmozdítja a demokratikus értékek, az alapvető szabadságok és a jogállamiság érvényesülését, valamint az egységes piac kiépülését. Az egységes piacban számtalan előny rejlik. Ezek közé tartoznak, hogy csak néhányat említsünk, a következők: gazdasági növekedés és az ennek köszönhető életszínvonalemelkedés, a termékbiztonság javulása, illetve az árak csökkenése és a választék bővülése számos ágazatban, így például a távközlési, a légiközlekedési és a bankszektorban. Az EU bővülésével ezek az előnyök mind több ember számára váltak és válnak elérhetővé. Az EU elsősorban értékközösséget jelent. Az Unió azoknak a demokratikus európai országoknak a családja, amelyek elkötelezték magukat amellett, hogy közösen munkálkodnak a béke és a szabadság, a jólét, valamint a társadalmi igazságosság érdekében. És az EU megvédi ezeket az értékeket. Arra törekszik, hogy elmélyítse az európai népek közötti szolidaritást, ezzel egyidejűleg pedig tiszteletben tartsa és megóvja az általuk képviselt sokszínűséget. A bővítés lendületet ad a gazdasági növekedésnek A régi uniós tagállamok (15 ország) és az új uniós tagállamok (a 2004-ben és a 2007-ben felvételt nyert 12 ország) közötti kereskedelem forgalma a következőképpen alakult: milliárd EUR milliárd EUR Az új uniós tagállamok egymással folytatott kereskedelme is bővült: milliárd EUR milliárd EUR EU Horvátország 2013-ban lett az EU tagja. Az ország híres ősi tengerparti városairól. Példaként említhető Split városa

4 K ö z é r t h e t ő e n a z E u r ó p a i U n i ó s z a k p o l i t i k á i r ó l 4 Az egymást követő bővítések Tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek Az Európai Unió kezdetei az 1950-es évekbe nyúlnak vissza, amikor hat ország Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország létrehozta az EU elődjét, az Európai Gazdasági Közösséget ban Dánia, az Egyesült Királyság és Írország is felvételt nyert a tagok közé. Görögország 1981-ben, Spanyolország és Portugália pedig 1986-ban csatlakozott az Unióhoz. Ausztria, Finnország és Svédország 1995-ben lépett be az EU-ba ben zajlott le az EU eddigi legnagyobb bővítése, melynek során Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia vált európai uniós tagállammá. Három évvel később, 2007-ben Bulgária és Románia is csatlakozott az Unióhoz. Horvátország július 1-jén nyert felvételt, s ezzel az EU tagállamainak száma 28-ra emelkedett.

5 B ő v í t é s i p o l i t i k a 5 Hogyan megy végbe a bővítés a gyakorlatban? 1950-ben, amikor Európa még nem heverte ki a háború pusztításait, hat ország vezetői útnak indították azt a folyamatot, amely a ma Európai Unióként ismert közösség létrejöttét eredményezte. Példa nélküli kezdeményezés volt ez, melyhez rengeteg bátorság mellett igazi távlati elképzelésekre volt szükség: olyan országok, amelyek évszázadokon keresztül hadakoztak egymással, úgy döntöttek, hogy több fontos, a jövőjüket meghatározó területen összefognak egymással. Arról is megállapodtak, hogy az őket megillető hatáskörök egy részét átruházzák egy új politikai képződményre, melyet ma egyszerűen Európai Uniónak hívunk. Az EU létrejötte történelmi sikertörténet. Soha korábban nem honolt béke Európában olyan hosszú ideje, mint az EU létrejötte óta eltelt időszakban, és az európaiak soha korábban nem éltek ekkora jólétben. Ami hat tag összefogásaként indult, az ma már 28 ország közössége, melynek területén több mint 500 millió ember él. A kezdet kezdetétől részét képezte a terveknek további tagok felvétele. Az alapító atyák Európával kapcsolatos jövőképe a befogadásra épült, ezért más demokratikus európai országok számára is nyitva hagyták a belépés lehetőségét. Az elmúlt öt évtized folyamán állandó feladatot jelentett az EU számára, hogy a gazdasági növekedés és a szolidaritás ösztönzése, valamint a diktatúrák elnyomásából kiemelkedő országokban a demokratikus erők támogatása révén segítse azokat az országokat, amelyek be szeretnének lépni tagjai közé. Kik csatlakozhatnak? Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke értelmében bármelyik európai ország felvételt kérhet az Európai Unióba, ha tiszteletben tartja az EU demokratikus értékeit, és elkötelezi magát amellett, hogy ezeknek az értékeknek érvényt szerez. Az Unióba belépni kívánó ország csak akkor nyerhet felvételt, ha teljesíti az uniós vezetők 1993-as koppenhágai csúcstalálkozóján elfogadott, illetve több, a találkozót követően hozott EU-határozatban rögzített kritériumokat és feltételeket. Az ún. koppenhágai kritériumok a következők: 2. Gazdasági kritérium: piacgazdaság működtetése, valamint az EU-ban érvényesülő versennyel és piaci erőkkel való megbirkózás képességének megléte. 3. A tagsággal járó kötelezettségek vállalása, ideértve a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseivel való azonosulást. A fentieken túlmenően az Európai Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy az új tagok integrációjáról gondoskodjon, ezért fenntartja a jogot, hogy eldöntse, mikor áll készen a felvételükre. A Nyugat-Balkán esetében a csatlakozni kívánó országoknak járulékos feltételeket is teljesíteniük kell (lásd: a stabilizációs és társulási folyamattal kapcsolatban meghatározott feltételek), melyek túlnyomórészt a regionális együttműködésre és a környező országokkal kialakított jószomszédi kapcsolatokra vonatkoznak. Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke Bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely tiszteletben tartja a 2. cikkben említett értékeket, és elkötelezett azok érvényesítése mellett. 1. Politikai kritérium: a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülését, valamint a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását és védelmét biztosító stabil intézményrendszer megléte.

6 K ö z é r t h e t ő e n a z E u r ó p a i U n i ó s z a k p o l i t i k á i r ó l 6 Ki dönt az új tagok felvételéről? Az új tagországok felvételéhez az EU-tagállamoknak egyhangúlag hozzá kell járulniuk. Amikor egy adott ország csatlakozási kérelmet nyújt be az Unióhoz, a tagállami kormányoknak melyek képviseletéről a Tanács gondoskodik először is el kell dönteniük, hogy befogadják-e a kérelmet, vagy sem. Ezt követően a tagállamok az Európai Bíróság által kiadott vélemény alapján döntést hoznak arról, hogy megadják-e a tagjelölt státuszt a csatlakozni kívánó országnak, és hogy megindítsák-e vele a csatlakozási tárgyalásokat. Hasonlóképpen a tagállamok határoznak arról is, hogy a Bizottság ajánlásait figyelembe véve mikor és milyen feltételek mellett nyissák meg, illetve zárják le a tárgyalási fejezeteket az egyes szakpolitikai területek vonatkozásában. Amikor a csatlakozási tárgyalások kielégítően lezárulnak, sor kerül a csatlakozási szerződés megszövegezésére, melyet a csatlakozó ország és az EU-tagállamok is aláírnak. Az új tag felvételéhez az uniós polgárok által közvetlenül megválasztott képviselőknek is hozzá kell járulniuk az Európai Parlamentben. A csatlakozási szerződést ezt követően mindegyik tagállamnak és a csatlakozó országnak is ratifikálnia kell a saját alkotmányában rögzített eljárásnak megfelelően. A jelenlegi helyzet Az Európai Unió bővítési menetrendjében jelenleg Törökország, Izland és a Nyugat- Balkán országai szerepelnek. Mindegyik ország a csatlakozási folyamat más-más szakaszában jár. Izland, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Törökország tagjelölt ország. Montenegróval, Szerbiával és Törökországgal jelenleg is folynak a csatlakozási tárgyalások. A Bizottság 1 a csatlakozási tárgyalások megkezdése mellett foglalt állást Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság esetében is ban az EU az ország kérésére felfüggesztette az Izlanddal folytatott csatlakozási tárgyalásokat. Bosznia-Hercegovina, Albánia és Koszovó potenciális tagjelölt ország. Albánia esetében a Bizottság azt javasolja a Tanácsnak, hogy az ország kapjon tagjelölt státuszt, ehhez azonban Albániának több feltételt is teljesítenie kell. 1. Izland 2. Bosznia-Hercegovina 3. Szerbia 4. Koszovó 5. Montenegró 6. Albánia 7. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 8. Törökország

7 B ő v í t é s i p o l i t i k a 7 Annak érdekében, hogy a bővítés mind az Európai Unió, mind a csatlakozási folyamat valamelyik szakaszában járó országok számára a lehető legtöbb haszonnal járjon, a folyamatot körültekintően kell lebonyolítani. A tagjelölteknek bizonyítaniuk kell, hogy teljes mértékben képesek lesznek betölteni az EU-tagállamként rájuk háruló szerepet. Ehhez meg kell nyerniük saját állampolgáraik támogatását, egyúttal pedig gondoskodniuk kell arról, hogy politikai és szakpolitikai téren egyaránt megfeleljenek az uniós előírásoknak és követelményeknek. A folyamat során a csatlakozni kívánó országoknak mindvégig teljesíteniük kell azokat a kritériumokat, melyeket az Európai Unió feltételül szab számukra a csatlakozási folyamat következő szakaszába történő továbblépéshez. A balkáni háborúban 1993-ban megsemmisült Bosznia- Hercegovina híres műemléke, a mostari híd, melyet azóta újjáépítettek ország elfogadni és ténylegesen végrehajtani az európai uniós szabályokat és eljárásokat. istockphoto.com/santirf Csatlakozási tárgyalások A csatlakozási tárgyalások azt járják körül, képes-e a tagjelölt ország vállalni a tagsággal járó kötelezettségeket. Középpontjukban az a kérdés áll, milyen feltételek mellett és milyen ütemterv szerint fogja a tagjelölt ország elfogadni, végrehajtani és alkalmazni a hatályos uniós joganyagot, melyet mintegy oldalnyi uniós dokumentum rögzít. Az uniós joganyag (az ún. uniós vívmányok) elfogadása kötelező, ez nem képezi a megbeszélések tárgyát. A tárgyalások célja lényegében az, hogy a felek megállapodjanak arról, hogyan és mikor fogja a tagjelölt Az egyes országok számokban Tagjelölt és potenciális tagjelölt országok Terület (ezer km) Népesség (millió fő) Egy főre jutó bruttó hazai termék (PPS ( 1 )) Albánia 27 3, ( 2 ) Bosznia-Hercegovina 51 3, ( 2 ) Izland 25 2, Koszovó (*) 100 0, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 11 2,2 Montenegró 13 0, ( 2 ) Szerbia 77 7, ( 2 ) Törökország , A 28 EU-tagország együttesen Az adatok 2012-re vonatkoznak. Forrás: Eurostat (*) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az ENSZ BT határozatával és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével. ( 1 ) A bruttó hazai termék (GDP) azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak az összértéke, melyeket egy adott ország egy év alatt előállít. A GDP-t gyakran használják a jólét számszerűsítésére. A vásárlóerő-egység (PPS) az egyes országokban az áruk és szolgáltatások azonos mennyiségét jelző, árszínvonaltól független mérőszám. ( 2 ) A csatlakozási tárgyalások az EU tagállamai és a tagjelölt ország között folynak. Sebességüket elsősorban az szabja meg, milyen előrelépést tud felmutatni a tagjelölt ország a követelmények teljesítése terén. Ez arra ösztönzi a tagjelölt országokat, hogy a szükséges reformokat gyorsan és hatékonyan hajtsák végre. A reformok egy részének megvalósításához a tagjelölt országnak számottevően át kell alakítania politikai és gazdasági berendezkedését, ami igen nehéz feladat. Ezért az érintett ország kormányának közérthetően és meggyőzően ismertetnie kell állampolgáraival, miért van szükség a kérdéses reformokra. Elengedhetetlenül fontos, hogy a civil társadalom támogassa a folyamat végrehajtását. A csatlakozási tárgyalások megindításáról az Európai Tanács határoz az Európai Bizottság ajánlása alapján, amikor megállapítást nyer, hogy a tagjelölt ország kielégítő mértékben teljesíti a koppenhágai kritériumokat és az esetleges egyéb feltételeket. Átvilágítás A tárgyalások megkönnyítése érdekében az uniós joganyag fejezetekre van osztva. Az egyes fejezetek más-más szakpolitikai területekkel foglalkoznak. A tárgyalások első szakaszát az ún. átvilágítás képezi. Az átvilágítás rendeltetése az, hogy az EU ismertesse a tagjelölt országgal az uniós vívmányokat, és hogy a felek azonosítsák, mely területeken kell a tagjelölt országnak nemzeti jogszabályait, intézményeit és eljárásait összhangba hozni az uniós rendelkezésekkel. A csatlakozási folyamat megindításának alapját az átvilágítási jelentések képezik, melyeket az Európai Bizottság állít össze minden egyes tárgyalási fejezet vonatkozásában. A jelentéseket a Bizottság benyújtja a Tanácsnak. A Bizottság ajánlásban fogalmazza meg, hogy az adott fejezet esetében a tárgyalások megkezdését javasolja-e, vagy azt, hogy a tagjelölt ország először teljesítsen bizonyos feltételeket (az ún. tárgyalási nyitókritériumokat). Amikor az uniós tagállamok arra a megállapításra jutnak a Bizottság által készített elemzés alapján, hogy

8 K ö z é r t h e t ő e n a z E u r ó p a i U n i ó s z a k p o l i t i k á i r ó l 8 teljesülnek a tárgyalási nyitókritériumok, a tagjelölt ország benyújtja tárgyalási álláspontját. Ekkor a Tanács közös uniós álláspontot alakít ki és fogad el, mely lehetővé teszi a tárgyalások megindítását az adott fejezetről. Ennek az álláspontnak az alapjául is olyan dokumentum (javaslat) szolgál, melyet a Bizottság készít. Az EU közös álláspontja azokat a feltételeket is rögzíti, melyeket a kérdéses fejezet lezárásához kell a tagjelölt országnak teljesítenie (ezek az ún. tárgyalási zárókritériumok). Amikor megállapítást nyer, hogy teljesülnek a tárgyalási zárókritériumok, az uniós tagállamok új közös álláspontot fogadnak el (minden esetben a Bizottság által készített tervezet alapján), mely kimondja, hogy a fejezetet le lehet zárni de csak ideiglenes jelleggel. Az európai uniós csatlakozási tárgyalások tekintetében az az irányadó elv, hogy semmiről sincs megállapodás, amíg nincs mindenről megállapodás, ezért a fejezetek végleges lezárására csakis a teljes tárgyalási folyamat végén kerül sor. Jelentéstétel és nyomon követés Az Európai Bizottság éves stratégiai dokumentumok és az egyes országok által elért haladásról szóló jelentések formájában tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az Unióhoz csatlakozni kívánó országok által tett előrehaladásról. Ezen túlmenően nyomon követi, hogy a tagjelölt ország eleget tesz-e azoknak a kötelezettségeknek, melyek teljesítését a tárgyalások során vállalta. A nyomon követés egészen a csatlakozásig folytatódik. Ez lehetővé teszi, hogy az EU további iránymutatásokkal segítse a csatlakozni kívánó országot abban, hogy teljesítse a tagsággal járó kötelezettségeket, egyúttal pedig biztosítékul szolgál az uniós tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy az újonnan belépő tagok megfelelnek a csatlakozás feltételeinek. Csatlakozási szerződés Amikor az összes fejezet vonatkozásában és mindkét fél számára kielégítő módon lezárulnak a tárgyalások, a felek a tárgyalás eredményét tervezet formájában megszövegezett csatlakozási szerződésben rögzítik. Ezt istockphoto.com/valery Shanin Montenegró neve fekete hegyet jelent követően a Bizottság véleményt mond a tervezetről, melyet az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Végezetül a felek aláírják a szerződést, majd a tagjelölt ország és az összes EU-tagállam ratifikálja a dokumentumot. A csatlakozási szerződés aláírásától a csatlakozásig A csatlakozási szerződés aláírása után az érintett országot, melynek státusza ekkor már csatlakozó ország, ideiglenes jelleggel bizonyos jogosultságok illetik meg. Az ország aktív megfigyelői státuszra tesz szert a legtöbb európai uniós szervben és ügynökségben, ami lehetővé teszi számára, hogy felszólaljon, szavazni azonban nem áll jogában. Ezen túlmenően észrevételezheti az EU javaslattervezeteit, közleményeit, ajánlásait és kezdeményezéseit. A ratifikációs folyamat lezárultával a csatlakozási szerződés hatályba lép a kitűzött időpontban, a csatlakozó ország pedig az EU tagjává válik. Előcsatlakozási stratégia a bővítési országok felkészülésének megsegítéséért Az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok által a tagság elérése érdekében tett előrehaladás attól függ, milyen jól hajtja végre a kérdéses ország a csatlakozási kritériumok és feltételek teljesítéséhez szükséges reformokat. Az EU támogatja az országok felkészülését az uniós csatlakozásra. Ezt a célt szolgálja az EU előcsatlakozási stratégiája. A stratégia fontos elemét jelenti a társulási megállapodások (a Nyugat-Balkán országai esetében pedig a stabilizációs és társulási megállapodások) mellett az EU által nyújtott pénzügyi segítség és az uniós programokban való részvétel lehetősége. A bővítési országok Európai Unióhoz fűződő kapcsolatainak szerződéses kereteit a társulási megállapodások hozzák létre. Például Törökország esetében az Európai Unióval kialakított hivatalos kapcsolatokat az 1963-ban aláírt társulási megállapodás (az ún. Ankarai Megállapodás) rögzíti. Ezt a viszonyrendszert az 1995-ben létrejött vámunió kiterjesztette. A nyugat-balkáni országok vonatkozásában az EU 1999-ben külön folyamatot hívott életre, ez az ún. stabilizációs és társulási folyamat. A stabilizációs és társulási folyamat és az ennek kapcsán kialakított stabilizációs és társulási megállapodások arra irányulnak, hogy az elmúlt, konfliktusokkal terhelt évtizedet követően elősegítsék a régió stabilizációját, támogassák a demokratikus berendezkedésre és a piacgazdaságra történő átállást, a csatlakozásra mint távlati célra való felkészülés jegyében fokozatosan integrálják az országokat az Európai Unióba, és előmozdítsák a regionális együttműködést és a jószomszédi viszonyokat.

9 B ő v í t é s i p o l i t i k a 9 Az EU segítséget nyújt a Balkán államainak a bűnüldözéshez A bővítési országoknak nagyszabású reformokat végrehajtva kell gondoskodniuk az uniós szabályok elfogadásáról és megfelelő végrehajtásáról. Ez esetenként azzal járhat, hogy új testületeket, például független versenyhivatalt vagy élelmiszer-biztonsági ügynökséget kell létrehozniuk. Az is előfordulhat, hogy már létező intézményeket kell átalakítaniuk: demilitarizálniuk kell a rendőrséget, magasabb szintre kell emelniük a környezetvédelmi ellenőrző szervek működését, illetve nagyobb autonómiát kell biztosítaniuk az ügyészségeknek a korrupció elleni harcban. Ezek a reformok nagyszabású beruházásokat tesznek szükségessé mind a szaktudás, mind a pénzeszközök terén. Az EU programok és mechanizmusok széles skáláját biztosítja annak érdekében, hogy pénzügyi és szakmai segítséget nyújtson az említett reformok végrehajtásához. Mivel tudatában van annak, hogy a reformok következtében az érintett országok polgárainak olykor kihívásokkal kell szembenézniük, az EU azért is tesz, hogy a lakosság minél jobban megértse a csatlakozási folyamatot. Ennek érdekében egyebek mellett párbeszédet folytat a civil társadalom szereplőivel, így például a szakszervezetekkel, valamint a fogyasztóvédelmi és más nem kormányzati szervezetekkel. Az Unió által nyújtott segítségnek fontos elemét képezi az ún. intézményi kapacitás megerősítése. Ez alapjában véve azt a célt szolgálja, hogy a csatlakozni kívánó országban a közszféra szereplői gyakorlati tudásra tegyenek szert az európai uniós vonatkozású kérdések kezelésében, és hogy általánosságban véve eredményesen és demokratikusan végezzék a munkájukat. Az EU segíti az uniós szabályok alkalmazásáért felelős intézmények fejlesztését és az ott dolgozó alkalmazottak képzését. Ami a közösségi vívmányok végrehajtásának megkönnyítését célzó tanácsadást illeti, ez vagy ikerintézményi együttműködés keretében valósul meg, melynek során az uniós tagállamok szakértőket küldenek ki az érintett országba, vagy pedig rövid ideig tartó műhelytalálkozók révén. Az uniós tagságra való felkészítés azt is magában foglalja, hogy a csatlakozni kívánó országok uniós támogatások és nemzetközi pénzügyi intézetek által nyújtott hitelek formájában segítséget kapnak infrastruktúrájuk korszerűsítéséhez, így például szilárdhulladék-feldolgozó üzemek építéséhez és a közlekedési hálózatok fejlesztéséhez. EU A bővítési országok számos területen, többek között a közegészségügy, a kutatás és az oktatás terén is részt vehetnek uniós programokban. Ennek során gyakorlati ismereteket szerezhetnek arról, hogyan kezeljék majd azokat a finanszírozási forrásokat, melyekre jogosultak lesznek a csatlakozásukat követően, és alaposabban megismerkedhetnek az uniós szakpolitikákkal és eszközökkel. Uniós támogatás Az EU által biztosított pénzügyi támogatás segíti a régió országait abban, hogy kiépítsék az európai előírások és normák átvételét és alkalmazását szolgáló kapacitásokat től 2011-ig az Unió több mint 16 milliárd euró értékben nyújtott segítséget a Nyugat-Balkán országainak, ami az egy főre jutó támogatásokat tekintve egyike a legmagasabb összegű támogatásoknak a világon. A tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok 2007 óta részesülnek uniós finanszírozásban és támogatásban az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) révén. Az IPA révén támogatott projektek a demokratikus intézmények és a jogállamiság megszilárdítását, a közigazgatás megreformálását, a gazdasági reformok támogatását, az emberi és a kisebbségi jogok védelmét és a nemek közötti egyenlőség előmozdítását, a civil társadalom kiépítését, a regionális együttműködés elmélyítését, valamint a fenntartható fejlődés és a szegénység elleni küzdelem elősegítését célozzák. Ezáltal az IPA-finanszírozás hozzásegíti az érintett országokat ahhoz, hogy bevezessék és teljesítsék a tagsággal járó követelményeket. Az előcsatlakozási támogatás teljes összege a közötti időszakban várhatóan mintegy 12 milliárd eurót tesz majd ki. A források pontos elosztásáról évente születik majd döntés ban nyújtott uniós előcsatlakozási támogatás, millió euróban kifejezve Albánia 95,3 Bosznia-Hercegovina 108,8 Horvátország 93,5 Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 113,2 Izland 5,8 Koszovó 71,4 Montenegró 34,5 Szerbia 208,3 Törökország 902,9 Több kedvezményezettet támogató program 177,2

10 K ö z é r t h e t ő e n a z E u r ó p a i U n i ó s z a k p o l i t i k á i r ó l 10 Milyen előnyök származnak az EU bővítéséből? Az EU számottevő gazdasági és társadalmi előnyöket biztosít a jelenlegi és a jövőbeli tagállamoknak egyaránt ben az Európai Uniót akkoriban alkotó 15 tagállam és a 12 tagjelölt ország közötti kereskedelem forgalma 175 milliárd eurót tett ki ben három évvel az EU legnagyobb bővítését követően ez az összeg már 500 milliárd euróra emelkedett. Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott új tagállamok gazdasági növekedése felgyorsult, aminek köszönhetően ezekben az országokban az egy főre jutó bruttó nemzeti termék, mely 1999-ben 40%-a volt a 15 EU-tagállam átlagos GDP-jének, 2008-ra 52%-ra emelkedett. Ugyanezen időszakban a becslések szerint a csatlakozás mintegy 1,75 százalékpontos gazdasági növekedést generált az új tagállamokban, így az as időszakban mért 3,5%-os átlagos növekedés a as időszakra 5,5%-ra bővült. A jólét növekedésén túlmenően a bővítési folyamat stabilitást, biztonságot és jogállamiságot biztosít az Európai Unióhoz csatlakozó országok számára. A bővítési politika nagyon fontos szerepet játszott abban, hogy az Unióhoz 2004 óta csatlakozott volt kommunista országok működő piacgazdasággal és demokratikus politikai intézményrendszerrel rendelkező országokká alakultak át. Ez a folyamat váltotta valóra azt az ígéretet, melyet az EU a hidegháború végén tett a Közép-Kelet Európában fekvő volt kommunista országoknak, miszerint segíteni fogja őket politikai és gazdasági berendezkedésük megreformálásában, és azoknak a feltételeknek a megteremtésében, melyek uniós csatlakozásukhoz szükségesek. Az Európai Bizottság és más uniós intézmények által nyújtott iránymutatás, valamint az Unióba korábban felvett tagállamok által biztosított intézményi és jogi szakismeretek segítségével ezekben az országokban olyan gyors modernizációs folyamatok mentek végbe, melyekre nem sok példa akad a történelemben. A külföldi tanulmányok meghatározó élményt jelentenek Beke Piroska 24 éves magyar állampolgár. Németet tanít egy magyarországi általános iskolában. Egy éven át Azoknak az országoknak, amelyek csatlakozni akarnak az Európai Unióhoz, szabad és független médiával kell rendelkezniük EU Ausztriában folytatott tanulmányokat az EU által indított és finanszírozott EdTWIN program keretében, melyet négy ország, Ausztria, a Cseh Köztársaság, Magyarország és Szlovákia működtet. A program lehetővé tette, hogy Piroska más szemszögből nyerjen rálátást az általa választott tanítói pályára. Mindezt nagyban elősegítette Magyarország uniós tagsága. Az ausztriai tanfolyam tanítási gyakorlatot is magában foglalt. Ennek köszönhetően Piroska elméleti tudása gyakorlati tapasztalatokkal bővült, tanári képessége fejlődött. Ő így vall erről: Az, hogy idegen környezetben tanultam és tanítottam, sok szempontból nagyon hasznosnak bizonyult a számomra, szakmailag is, természetesen, de személyes téren is. Sok új ismeretet szereztem Ausztriáról és az osztrák kultúráról, és ami ennél is fontosabb, nagyszerű barátokat szereztem, akikben megbízom, és akik ugyanazok iránt a dolgok iránt érdeklődnek, mint én. Piroska szakmai fejlődésében fontos szerepet játszott az a tény, hogy Magyarország az EU tagja, az ország uniós tagsága ugyanis a továbbképzési lehetőségek és programok szélesebb köréhez biztosított a fiatal tanító számára hozzáférést. Ha Magyarország nem lépett volna be az Európai Unióba, kétlem, hogy tanulmányokat folytathattam volna Ausztriában, és évekig is eltarthatott volna, míg elsajátítom azokat az ismereteket, amelyekre ott szert tettem. Ha mindez nem történt volna meg velem, egész más ember lennék ma mondja Piroska. A szakmai mobilitás lendületet ad a szakmai előmenetelnek és törekvéseknek Petar 37 éves bolgár állampolgár, aki Cipruson él ban költözött oda abból a célból, hogy a szigetország egyik vezető reklámcégénél helyezkedjen el és szakmailag előrelépjen ban, a gazdasági válság kirobbanása következtében egyre nehezebb feladatot jelentett Petar számára, hogy gondoskodni tudjon a családjáról, és tisztességes megélhetést biztosítson a számukra szülővárosában, a bulgáriai Szliven városában. Ezért Petar igénybe vette az EURES-t, az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálját, mely az Európa-szerte működő foglalkoztatási szolgálatok által közzétett összes álláshirdetéshez hozzáférést biztosít az álláskeresők számára. Arra a kérdésre, milyen volt az élet Bulgáriában az uniós csatlakozás előtt, Petar a homlokát ráncolva így válaszol: Viszonylag könnyen utazhattunk külföldre Európán belül, de az elhelyezkedés tekintetében borzalmasan nehéz volt a helyzet. Azok a bolgárok, akik külföldön szerettek volna munkát vállalni, csak idénymunkát tudtak végezni, vagy feketén dolgozni, ez pedig nálam szóba sem jött. Néhány hónappal azután, hogy regisztrálta magát az EURES portálon, Petart állásinterjúra hívta Nicosiába egy

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Bővítési politika. Az európai értékek és normák kiterjesztése más országokra KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL

Bővítési politika. Az európai értékek és normák kiterjesztése más országokra KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL Bővítési politika Az európai értékek és normák kiterjesztése más országokra Az EU bővítési politikája biztonságosabbá és stabilabbá teszi Európát; lehetővé

Részletesebben

AZ UNIÓ BŐVÍTÉSE JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK ELŐZMÉNYEK

AZ UNIÓ BŐVÍTÉSE JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK ELŐZMÉNYEK AZ UNIÓ BŐVÍTÉSE 2013. július 1-jén Horvátország az Európai Unió 28. tagállamává vált. Horvátország csatlakozása, amely Románia és Bulgária 2007. január 1-jei csatlakozását követte, a hatodik bővítés volt.

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

A bővítési folyamat megértése

A bővítési folyamat megértése Európai Bizottság A bővítési folyamat megértése Az Európai Unió bővítési politikája Előszó az új üzleti lehetőségek létrehozása, valamint az egységes piacon megjelenő, gyorsan növekvő nemzetgazdaságok

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények)

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények) 2008.6.7. C 141/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Ajánlattételi felhívás 2008 Kultúra program (2007 2013) A programba tartozó tevékenységek végrehajtása: többéves együttműködési projektek;

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

III. (Előkészítő jogi aktusok) EURÓPAI PARLAMENT

III. (Előkészítő jogi aktusok) EURÓPAI PARLAMENT C 271 E/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.10.7. III (Előkészítő jogi aktusok) EURÓPAI PARLAMENT A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész 2009 július 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.10.10. COM(2012) 581 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK ELŐCSATLAKOZÁSI TÁMOGATÁSI ESZKÖZ (IPA) FELÜLVIZSGÁLT TÖBBÉVES INDIKATÍV PÉNZÜGYI

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész 2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai KEK tagállamok Visegrádi Négyek Előzmények Közép-európai Kezdeményezés (KEK) o 1989. 11.11. Budapest, Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország és

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai

Részletesebben

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 350 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk HU HU A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az

Részletesebben

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága A magyarországi közbeszerzések átláthatósága Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu miklos.ligeti@transparency.hu Közbeszerzések a számok tükrében Közbeszerzések összértéke

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! 1) Biztosítási jogviszony az EGT tagállamban végzett kereső tevékenység alapján

Tisztelt Ügyfelünk! 1) Biztosítási jogviszony az EGT tagállamban végzett kereső tevékenység alapján Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 2009. január 1-től hatályos 80. (5) bekezdése értelmében a Közösségi rendelet vagy a

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.10. COM(2016) 85 final ANNEX 4 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt

Részletesebben

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 86 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti,

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Mi az az Erasmus+ program? Az Európai Bizottság idén már 28 éves programja Plusz, mert a 28 évvel ezelőtt alapított

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK ELŐZMÉNYEK ESZKÖZÖK

JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK ELŐZMÉNYEK ESZKÖZÖK A NYUGAT-BALKÁN Az EU Nyugat-Balkánnal kapcsolatos politikájának kidolgozásakor annak elősegítését tartotta szem előtt, hogy a régió országai fokozatosan integrálódjanak az Unióba. 2013. július 1-jén a

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

MELLÉKLET. a következő javaslathoz: A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következő javaslathoz: A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.18. COM(2016) 156 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következő javaslathoz: A Tanács határozata az autóbusszal végzett nemzetközi különjárati személyszállításról szóló Interbusmegállapodással

Részletesebben

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:

Részletesebben

15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA

15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA 15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA 1. 31994 R 1164: A Tanács 1994. május 16-i 1164/94/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról (HL L 130. szám, 1994.5.25., 1. o.), az

Részletesebben

Mobilitásgarancia füzet

Mobilitásgarancia füzet Mobilitásgarancia füzet Minőségi használt autók. Garanciával. Mobilitásgarancia Fontos tudnivalók Kérjük, figyelmesen olvassa el a klubkártya használatáról szóló jelen fejezetet, mielőtt szolgáltatásainkat

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9.

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9. A harcsatenyésztés fejlesztésének lehetősége itthon Lengyel Péter, Udvari Zsolt Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja,

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.12. COM(2014) 359 final 2014/0181 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Moldovai Köztársaság Tanácsban az

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 28. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 28. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 28. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0049 (NLE) 6795/17 UD 55 CORDROGUE 31 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. február 28. Címzett: Biz.

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 345 final 2013/0190 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Lettország általi, 2014. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. CONTEXT OF

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 2006.7.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 A BIZOTTSÁG 1156/2006/EK RENDELETE (2006. július 28.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az egységes támogatási rendszer részleges vagy szabad

Részletesebben

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 12.5.2010 COM(2010) 239 végleges 2010/0135 (NLE) C7-0131/10 Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az euro Észtország általi, 2011. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 22/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: CSATLAKOZÁSI OKMÁNY, IX. MELLÉKLET

Részletesebben

Campus Hungary. Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére

Campus Hungary. Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére Campus Hungary Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére az intézményi ERASMUS+ pályázaton pályázatot benyújtott vagy benyújtani szándékozó hallgatóknak.

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2007/VIII/21 B(2007) 3926 végleges A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2007/VIII/21 A 435/2007/EK tanácsi határozatnak a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában

Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában Medve-Bálint Gergő és Boda Zsolt: Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában ESS konferencia 2016. november 17. Az intézményi bizalom mintázatai K-Európában 1) Alacsonyabb szint, de nagyobb

Részletesebben

MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV. a következőhöz: A Tanács határozata

MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV. a következőhöz: A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.26. COM(2014) 101 final ANNEX 1 MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV a következőhöz: A Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk

Részletesebben

A EUROSTARS2 program. Csuzdi Szonja főosztályvezető-helyettes. H2020 ICT Információs nap

A EUROSTARS2 program. Csuzdi Szonja főosztályvezető-helyettes. H2020 ICT Információs nap A EUROSTARS2 program Csuzdi Szonja főosztályvezető-helyettes H2020 ICT Információs nap 2014.02.20. A kezdetek - az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttmőködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Az Európai Tanács tagjainak máltai nyilatkozata

Az Európai Tanács tagjainak máltai nyilatkozata Valletta, 2017. február 3. (OR. en) Az Európai Tanács tagjainak máltai nyilatkozata a migráció külső vonatkozásairól: a Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonal kezelése 1. Üdvözöljük és támogatjuk

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 84 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti,

Részletesebben

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a jogviszony-ellenőrzés változásairól, és a külföldön biztosítottak magyarországi egészségügyi ellátásáról

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a jogviszony-ellenőrzés változásairól, és a külföldön biztosítottak magyarországi egészségügyi ellátásáról Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatója a jogviszony-ellenőrzés változásairól, és a külföldön biztosítottak magyarországi egészségügyi ellátásáról (Sajtóanyag 2009. június 25.) A kötelező

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben