Budapesti Gazdasági Főiskola A STRUKTURÁLIS ALAPOK SZEREPE ÍRORSZÁG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Gazdasági Főiskola A STRUKTURÁLIS ALAPOK SZEREPE ÍRORSZÁG"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS EU MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat EU szakirány A STRUKTURÁLIS ALAPOK SZEREPE ÍRORSZÁG GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉBEN Készítette: Virág Éva Budapest,

2 Tartalomjegyzék Oldal Táblázatok és ábrák jegyzéke 4 1. Bevezetés 5 2. Az ír gazdaság fejlődése az 1950-es évektől 6 3. Írország gazdasági teljesítménye 3.1. Írország a világgazdaságban Írország az Unióban Az Európai Unió strukturális politikája 4.1. Célkitűzések, reformok A strukturális alapok A strukturális alapok az Unió költségvetésében Írország és a strukturális alapok 5.1. Tervezés, adminisztráció, kivitelezés Első programozási időszak, Második programozási időszak, A fejlesztési programok összehasonlítása a két programozási időszakban A Kohéziós Alap Esettanulmányok VTOS Szakmai Képzési Programok Tallagh Hospital Vidéki körzetek energiaellátása Celtic Voyager (kutatóhajó) Nők a mezőgazdaságban Elkerülőút Droghedánál Harmadik programozási időszak Az Unió politikája Írország politikája Írország Nemzeti Fejlesztési Terve a közötti időszakra Nemzeti működési programok Regionális működési programok 48 2

3 A strukturális alapok szerepe a BMW régió működési programjában A strukturális alapok szerepe a Dél-keleti régió működési programjában Esettanulmányok A Lough Derg vízgyűjtő medencéjének védelme Enterprise Link (közlekedés) Az ír siker mérlege Ír siker követendő példa Magyarország számára? Összegzés 60 Irodalom 62 3

4 Táblázatok és ábrák jegyzéke oldal Táblázatok 1. Munkanélküliségi mutatók alakulása A közlekedésfejlesztési programok eredményei Az iparfejlesztési programok eredményei EU támogatás a Nemzeti Fejlesztési Tervben, Foglalkoztatottság szektorok szerint 54 Ábrák 1. Ír export alakulása a világgazdaságban Ír import alakulása a világgazdaságban Ír export és import az EU-ban EU támogatások megoszlása ágazatok szerint, EU támogatások megoszlása ágazatok szerint, Egy főre jutó GDP alakulása EU támogatás a regionális programokban, ágazatok szerint A BMW régió működési programja A Dél-keleti régió működési programja 50 4

5 1. Bevezetés Dolgozatom témájául Írország gazdasági fejlődését és az azt kiváltó okok vizsgálatát választottam. Most, a küszöbön álló magyar uniós csatlakozás előtt aktuálisnak tartottam egy Európában kis népességű és kis területű, az Unió perifériáján lévő ország sikerének és a mögötte húzódó okoknak a feltérképezését. Hogyan tudta Írország leküzdeni gazdasági nehézségeit? Hogyan vált az Európai Unió legdinamikusabban fejlődő tagállamává? Írország 1973-as csatlakozásakor a Közösség legelmaradottabb, legkevésbé fejlett országainak egyike volt. A külföldi tőkebefektetések, az Unió strukturális alapjaiból befolyó támogatások és nem utolsósorban a lehetőségeket jól kihasználó, racionálisan tervező ír gazdaságpolitika hatására születhetett meg a Kelta Tigris. A ma oly sokat emlegetett ír csoda egy jól működő gazdaság, az általános anyagi jólét és fejlődés képét idézi szemünk elé, amely a gyorsan növekvő GDP, a csökkenő munkanélküliség, a fellendülő export- és importtevékenység, és egy stabil piacgazdaság tükrében válik mérhetővé. Hogyan ért el Írország ilyen nagyarányú fejlődést ilyen rövid idő alatt? Mennyiben segítették az ország gazdasági fellendülését az Unió strukturális alapjainak forrástranszferei? Milyen prioritások köré építette Írország Nemzeti Fejlesztési Terveit, milyen eredményeket ért el az eddigi két programozási időszakban, és milyen hatással voltak ezen eredmények az ír gazdaságra? A dolgozatban erre próbálok választ adni az ír gazdasági teljesítmény, az ország által sikeresen kivitelezett fejlesztési projektek és az Uniótól érkező támogatások összefüggésének vizsgálatával. Követhető-e Magyarország számára Írország példája? Hogyan lehet előnyös az ír stratégia alkalmazása a támogatások elnyerésére? A dolgozat végén röviden összefoglalom Írország és Magyarország hasonlóságait, illetve az ír minta néhány részletének esetlegesen követhető alkalmazását. 5

6 2. Az ír gazdaság fejlődése az 1950-es évektől Írország az 1930-as évek elejétől az 1950-es évek végéig importhelyettesítő gazdaságpolitikát folytatott. Az önellátás biztosítása érdekében állami szubvenciók segítették a hazai piac védelmét. A külföldi feldolgozóipari beruházásokat korlátozták, amit az 1938-ban hozott Termelésellenőrzési Törvény (Control of Manufacturers Act) biztosított. Az ötvenes évek végén ezt felváltja egy liberális, tőkebecsalogató gazdaságpolitika, melynek fő céljai a szabadkereskedelem megvalósítása, az exportorientáció és a külföldi tőkevonzás. (A váltás hátterében az állt, hogy a bővülő hazai termelést a kis ír felvevőpiac nem tudta elnyelni és az így induló recesszió a fizetési mérleg kríziséhez vezetett.) Ezen célokat az ír kormány 1958-as Fehér Könyve tartalmazta, és megvalósítását olyan szervezetek segítették mint az 1949-ben megalakult Iparfejlesztési Ügynökség (Industrial Development Agency) az IDA, melynek feladatai között a meglévő vámok felülvizsgálata és a külföldi tőkebefektetések lehetőségeinek megteremtése szerepelt, valamint az 1952-ben alakult Ír Export Tanács (Coras Trachtala) amely az Egyesült Államokba és Kanadába irányuló ír exportot hivatott elősegíteni. Ezen feladatok magukba foglalták a vámszabad területen végrehajtandó ipari és kereskedelmi fejlesztéseket, a kis hazai vállalatok támogatását a Közép-nyugati régióban és a külföldi cégeknek olcsó telephelybérleti és ingatlanvásárlási lehetőség biztosítását. Ekkor vetette meg Írország a regionális politika alapjait is, melynek fő eszköze az ipari parkok létesítése volt (Waterford, Galway, Shannon). Az 1956-os Ipartámogatási Törvény (Industrial Grant Act) felhatalmazta az IDA-t hogy a vidéki iparfejlesztéseknél az ingatlanok és az épületek árának akár 66 százalékát is szubvencionálhatja. Az ezévi Pénzügyi Törvény pedig azzal próbálta a feldolgozóipari termelést exportnövelésre ösztönözni, hogy az előző évi exporttevékenységből nyert profitra 50 százalékos adókedvezményt biztosított és kedvezményt adott az ipari épületek amortizációjára. Az 1957-ben és 1958-ban hatályba lépett Pénzügyi Törvény pedig az exporttevékenységből származó profitra tíz évi adómentességet adott (ez az intézkedés 1990-ig maradt érvényben), az amortizációs kedvezményt pedig a gépekre is kiterjesztette ban a már említett 1938-as Termelésellenőrzési Törvényben megfogalmazott protekcionista intézkedéseken, melyek kizárták a külföldről érkező befektetéseket, is lazítottak. 6

7 Valójában most pont ennek ellenkezőjét akarták elérni, vagyis a külföldi tőkebefektetőket kívánták az országba csalogatni. Még ugyanebben az évben született meg a Whitaker jelentés a Pénzügyminisztérium egyik titkárának, T. K. Whitaker tollából. A jelentés a protekcionista gazdaságpolitika hibáit sorolta fel: a közpénzekből túltámogatott mezőgazdaságra, a tőkeszegény és gyenge, vállalkozókat hiányoló iparra és az ipar helyzetét még nehezebbé tévő kis hazai felvevőpiacra, valamint a nagyarányú kivándorlásra hívta fel a figyelmet. Célként az exporttermelés ösztönzését és a külföldi tőke bevonását jelölte meg, és e célokat az importkvóták és védővámok (némelyik elérte a 60 százalékot) nagymértékű csökkentésével és a külföldi befektetők számára kínált előnyös feltételek biztosításával kívánta megvalósítani. Az így betelepülő külföldi vállalatok ugyanis gondoskodnak a szükséges tőkéről, termelésük révén a növekvő exportról, az olcsó ír munkaerő felszívásáról és a műszaki fejlesztésről is, emellett inkubátor cégként is működnének: ír munkaerőt alkalmazva kinevelnék a későbbi ír vállalkozóimenedzseri réteget. Az ír kormány sokféle kedvezményt biztosított a külföldi cégeknek: - beruházási támogatások (akár az ingatlan értékének 2/3-át is elérő állami támogatások valamint az új beruházásokhoz és exporthoz szükséges import vámmentessé tételének biztosításával), - munkahelyteremtés nagyarányú finanszírozása, - szakképzési juttatások, - telephelyek és épületek kedvezményes bérbeadása, - olcsó szolgáltatások biztosítása (pl. tanácsadás, tereprendezés, közművesítés), - exporthitel-garancia, - adókedvezmény (osztalékra, munkahelyteremtésre). Emellett Írországnak voltak már meglévő előnyei is: olcsó és nagyszámú munkaerő, viszonylagosan kényelmes földrajzi fekvés Nagy-Britanniához és Európához, kényelmes hozzáférés a vízhez, kikötőkhöz és energiához, elsősorban a brit és amerikai befektetőknek előnyös angol nyelvű terület, politikai stabilitás és a közigazgatási rendszer fejlettsége. Hátrányt jelentett azonban az infrastruktúra állapota: a telefonhálózat kiépítettlensége (egy egyszerű magánbeszélgetés lefolytatása problémát jelentett a 60-as évek elején, nem is beszélve az ipari tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen kommunikációról), és az úthálózat: keskeny utak, és az autópályák teljes hiánya. 7

8 Az első terv az új gazdaságpolitika kivitelezésére az 1958-as Iparfejlesztési Terv, amely ötéves időtartamra, ig szólt. Célként tűzte ki a GNP évi 2 százalékos növekedését, az ötéves periódus végén azonban ezt jóval meghaladó eredményt könyvelhettek el: évi 4,5 százalékos növekedést és az új cégek által teremtett mintegy új munkahelyet ben megnyitották a Shannon-i Szabad Légikikötőt a hazai és külföldi cégek számára egyaránt előnyös működési feltételekkel: a vámszabad területre érkező nyersanyagokra nem volt vámkötelezettség, és az innen induló exporttermékek is vámmentesen hagyták el az országot. Ez elsősorban a könnyűipar kiépítését és fejlesztését ösztönözte a régióban. Azonban Írország nem jutott adóbevételhez a külföldi befektetésekből. A hatvanas években lejátszódik egy szerkezeti dualizálódás: a betelepülő tőkeerős transznacionális vállalatok képviselték a modern, technológiahordozó szektort (elektronika, elektromos gépgyártás, gyógyszeripar, szoftvertermékek) míg a hazai vállalatok szinte kizárólag a hagyományos iparágakban (élelmiszer, textil, ruha, cipő) kevésbé fejlett technológiával működtek és nem voltak versenyképesek a világpiacon. Az állam által nyújtott kedvezményeket is elsősorban a külföldi vállalatok tudták kihasználni, hiszen Írország az exporttermelést ösztönözte, a hazai ipar pedig nem tudott exportálni. Mivel a tőke olcsóbb volt mint a munkaerő, ez nem ösztönözte a foglalkoztatás további növelését, és a munkaintenzív ágazatokat a high-tech háttérbe szorította (ezzel az élelmiszeripar veszített sokat). A második terv ig tartott. Egyik legfontosabb eredménye hogy Nagy- Britannia és Írország között az importvámokat leépítették, de ez a periódus sajnos nem hozott jó eredményeket: az állami kiadások a külföldi beruházások további nagymértékű támogatása miatt megugrottak, a költségvetés hiánnyal küszködött és az állami kölcsönök mértéke is ijesztően megnőtt. Az általános gazdasági növekedés csak a 3,3 százalékot érte el a tervezett 4,4 százalékos növekedéshez képest, az ipari növekedés mértéke pedig az előrevetített 7 százalék helyett 5,8 százalékot mutatott. A harmadik program ig tartott, de nem hozott javulást: a növekedés mértéke ismét elmaradt a tervezettől, állandósult a munkanélküliség és az infláció meghaladta a 8,5 százalékot. Ezen okok miatt a hatvanas években ember hagyta el az országot. 1 Finnegan-McCarron, p

9 A nyitás azonban mégis sikeresnek mondható: 1960 és 1976 között 662 külföldi beruházás született, fő befektetők a brit (50 százalék) és a német cégek (25 százalék), de jelen vannak az amerikai (később legjelentősebb befektetőkké váló), holland, francia, olasz, belga, svájci, kanadai és japán cégek is. A feldolgozóipari termelés évi átlag 5,9 százalékkal nőtt, a foglalkoztatás között 25 százalékkal bővült. A GNP reálértéke évi 4,4 százalékkal, az ipari export 31 százalékkal, a mezőgazdasági export 4,6 százalékkal nőtt, a feldolgozóipar termelés része az összexportból 19 százalékról 35 százalékra emelkedett ezen időszak alatt 2. Írország január 1-én csatlakozott az Európai Gazdasági Közösséghez. Ebben az évben a külföldi tőke 39 százalékát adta a feldolgozóipari exportnak, 53 százalékát tette ki a nem élelmiszeripari exportnak és 30 százalékát adta a foglalkoztatásnak 3. A csatlakozás több előnnyel is járt Írország számára: a Közös Agrárpolitikából befolyó agrártámogatások és a gazdáknak nyújtott ártámogatás, közvetlen juttatások az Európai Szociális Alapból és a Regionális Alapból, és bejutás az EGK piacára. A hátrányok közt említendő a hazai ipar további hanyatlása (nem versenyképes) és a gazdaságpolitikában bizonyos fokú autonómia elveszítése. Írország csatlakozási szerződéséhez egy Protokollt csatoltak amelyben a Közösség elismerte az ír kormány ipari-gazdasági programjainak szükségességét, és céljait a Közösség által is támogatandó céloknak tekintette (gazdasági növekedés gyorsítása, a regionális különbségek mérséklése, a munkanélküliség csökkentése, és az életszínvonal emelése). Ezzel gyakorlatilag engedélyezték Írországnak az állami szubvenció és adókedvezmények gyakorlatának folytatását, amit egyébként a Közösség mint versenyt gátló, protekcionista intézkedéseket üldözött. Ennek a toleranciának köszönhető hogy az ország külkereskedelmi teljesítménye a csatlakozás után nem romlott. A csatlakozás gazdasági hatásai a következők voltak: - csökkent a brit gazdaságtól való függés (az ötvenes években az ír export 9/10-e, 1973-ban több mint 50 százaléka, 1995-ben pedig már csak 25 százaléka irányult Nagy-Britanniába, az import is csökkenő tendenciát mutatott bár itt ma is erősebb a függés: 1960-ban az ír import fele, 1995-ben 35 százaléka érkezett Nagy- Britanniából), 2 Antner Annamária: A perifériáról a centrumba? p Antner: ibid. p.12. 9

10 - a belföldi ipar szerkezetváltása: a külföldi tőke kialakítja a modern szektort (gépipart, elektronikai ipart, szoftvergyártást és gyógyszeripart). Míg a hetvenes években az elektronikai ipar embert foglalkoztatott, ma a 250 cég munkahelyet jelent és termékei az ír export 30 százalékát teszik ki, - ezáltal átalakul az export áruszerkezete is: a tradicionális ágazatok helyét (cipő, dohány, élelmiszer, textil, ruha) átveszik a csúcstechnológiák: a gyógyszer-, elektronikai és szoftvertermékek 1973-ban az ír export mintegy 20 százalékát, ma körülbelül felét adják, - az ír agrárium azonban ma is fontos szektor (szarvasmarha-tenyésztés, tejtermékek), a GNP 9 százalékát, az export 21 százalékát és a foglalkoztatottak 15 százalékát jelenti, - és végül az EK pénzügyi alapjai is előnyösen hatottak az ír gazdaságra: között mintegy 21 milliárd ír font folyt be a mezőgazdaság átstrukturálására, az infrastruktúra fejlesztésére, vidékfejlesztésre, a foglalkoztatás elősegítésére és a munkanélküliek képzésére. Politikai hatásként mindenképp az emelhető ki, hogy Írország méretéhez képest nagy szerephez juthat a soros elnökség intézményének köszönhetően, pl. német egyesítés idején. Azonban a hetvenes évek közepétől 1986-ig egy lassulás, stagnálás következett be az ír gazdaságban. Ennek okai az 1974-es és 1979-es olajválság (Írország energiaszükségletének kielégítésére mintegy 70 százalékban külföldi olajra támaszkodik), és a gazdasági fejlődés külső finanszírozása voltak. Mivel a transznacionális vállalatok biztosították a működő tőkét (működőtőke import) de profitrepatriálásuk folyamatosan nőtt, és a Shannon-i Szabad Légikikötőben biztosított vámkedvezmény miatt az exporttermékek után sem fizettek adót, az általuk kitermelt profit elhagyta Írországot, ráadásul fejlett technológiájuk miatt az ír ipar termékeit is kiszorították a hazai piacról. A helyzet orvoslására az ír kormány gazdasági restrikciókat vezetett be az állami szektorban (pl. kórházbezárás) melynek hatására nőtt a munkanélküliség (1981-ben 10 százalék, 1987-ben azonban meghaladta a 20 százalékot) és a relatív szegénység. Ez tömeges kivándorláshoz vezetett: 1974-ben az ír lakosság 5,7 százaléka ( fő), 1980-ban 7,3 százaléka ( fő), a kilencvenes évek elején pedig százaléka (összesen fő) 10

11 hagyta el az országot, és ez a tendencia csak 1997-ben fordult meg 4, mikor a munkanélküliségi mutató 10 százalék alá csökkent. 5 1.táblázat Munkanélküliek száma ( ezer fő) Munkanélküli ráta (%) 16,1 14,7 13,4 14,8 15,4 15,6 14,3 12,3 11,6 9,8 7,8 Forrás: Eurostat A liberalizáció pozitív hatása volt az általános gazdasági növekedés, de negatív hatásai a külső-belső egyensúly romlása, a növekvő deficit, romló külkereskedelmi mérleg, egyre növekvő állami kiadások és ezáltal az ország adósságállományának és ennek kamatterheinek emelkedése, valamint a növekvő infláció voltak. A kormány 1987-ben kidolgozta a Nemzeti Újjáépítési Programot (Programme for National Recovery) amely egy hároméves periódust ölelt át és megvalósítandó feladatként a munkahelyteremtést, az infláció visszaszorítását, a GNP növekedését és az államadósság csökkentését jelölte meg. Ezt úgy próbálták elérni, hogy a szakszervezetekkel és érdekképviseletekkel folytatott tárgyalások során az éves munkabéremelést 2,5 százalékban maximálták (ez az akkori inflációs ráta alatt volt) és a szakszervezetektől arra kértek garanciát hogy nem hirdetnek sztrájkot ezen időszak alatt. Ezzel gyakorlatilag olyan egyezményt értek el, amely ellenőrzése alatt tartotta a köztartozásokat és csökkentésük érdekében fájdalmas, népszerűtlen intézkedéseket hozott (kórházbezárások, állami szolgáltatások csökkentése), de megalapozta a társadalmi partnerséget a különböző rétegek között Ezt a programot három másik is követte: a Gazdasági és Szociális Haladás Programja (Programme for Economic and Social Progress) ig, a Program a Versenyképességért és Munkáért (Programme for Competitiveness and Work) ig, és a Partnerség 2000 (Partnership 2000) ig. Mindhárom program ugyanazon szisztéma szerint működött: széleskörű érdekegyeztetés eredményeként megállapodások születtek a magán és közszféra béremeléseiről, a társadalmi egyenlőségről és a munkavállalóknak nyújtott adókedvezményekről. A programok 4 Antner: ibid. p Eurostat 11

12 eredményeiként (is) születhetett meg a Kelta Tigris a kilencvenes években: ig a gazdasági növekedés 40 százalékos volt, 1996-ra az infláció 2 százalék alá csökkent, az állami kölcsönök a GNP 10 százalékáról 2 százalékra csökkentek, a foglalkoztatottság pedig évi 4 százalékkal nőtt től megszűnt a költségvetési deficit, és a fizetési mérleg is többletet mutatott. Írország másfél évtized alatt egyedülálló gazdasági fellendülést produkált: az ír GNP mutató 140 százalékkal nőtt 1987 és 2000 között. Az időszakra vonatkozó USA GNP növekedés 40 százalékos, az EU 15 tagállamának mutatója pedig 35 százalékos GNP növekedést mutat. 6 Azonban a mai napig megmaradt az ír gazdaság szerkezeti dualizmusa, a fejlett külföldi és a fejletlen hazai szféra kettőse. Tőkeerős külföldi cégek nem csak a hightech területen (IBM, Intel, Phillips, Gateway, Fujitsu, Motorola) hanem a hagyományos ír ágazatokban, pénzügyi szolgáltatásokban is jelen vannak (Citibank, Merrill Lynch, Daiwa). A külföldi termelő tőke állomány 18,3 milliárd dollár, a GDP 21 százalékát teszi ki. Ma az országban több mint ezer külföldi cég található (ebből mintegy 400 az amerikai), termékeik az ír export egynegyedét adják és mintegy munkahelyet jelentenek. E cégek erejét és fontosságát a következő adat is szemlélteti: 1998-ban Írország késztermék exportja 52,5 milliárd USD-t tett ki, melynek több mint egyötödét, 11,5 milliárd USD értékű exportot az országban jelenlévő három legnagyobb transznacionális cég bonyolított. Az Intel 4,8 milliárd USD, a Dell Computer 4,3 milliárd USD és a Microsoft 2,4 milliárd USD értékben exportált. 7 De mivel a transznacionális cégek az országban nem folytatnak kutatásfejlesztést és gyenge a kapcsolatuk az ír iparral, a GDP és GNP értékei eltávolodnak egymástól, ami csalóka statisztikákhoz vezethet. Összefoglalva azonban: Írország kedvező gazdasági mutatókkal rendelkezik, a Kelta Tigris nem csak utolérte, de el is hagyta az Uniós átlagot (a GDP Uniós átlagának 75 százalékát), a gazdasági csoda hátterében pedig a már fent említett külföldi vállalatok befektetései, a kedvező ír gazdaságpolitika és nem utolsósorban az Európai Uniótól érkező forrástranszferek és támogatások állnak. 6 Barry-Bradley-Hannan: The Single Market, The Structural Funds and Ireland s Recent Economic Growth 7 Forrás: unctad, World Investment Report

13 3. Írország gazdasági teljesítménye 3.1. Írország a világgazdaságban Az ír siker történetében érdemes azt is megvizsgálni, hogyan alakultak Írország világgazdasági mutatói. Négy kategóriában szeretném megmutatni Írország gazdasági fejlődésének adatait 1980 és 2001 között: az ország részesedését a világ áruexportjából, a világ szolgáltatás exportjából, a világ áruimportjából, és a világ szolgáltatás importjából ban Írország 8,40 milliárd USD érékű árut exportált, ami az akkori világkereskedelem áruexportjának 0,41 százalékát tette ki. Öt év múlva ez a mutató már 10,36 milliárd USD értéken állt, majd 1990-re megduplázódott és meghaladta a 23,5 milliárd USD-t ben egy újabb, közel kétszeres növekedés látható 71,24 milliárd USD exportforgalommal, ami 2000-ben 77,41 milliárd, 2001-ben pedig 82,83 milliárd USD-al volt egyenlő. A világ áruexportjából való részesedés pedig az 1980-as adat háromszorosára nőtt: Írország 2000-ben az áruexport 1,20 százalékát, egy évvel később pedig 1,35 százalékát bonyolította. A szolgáltatások exportja terén hasonló, növekvő tendencia figyelhető meg ban Írország 1,315 milliárd USD értékű szolgáltatást exportált. Ez az érték 1985-ben 1,23 milliárd USD, majd 1990-re az érték két és félszeresére nőtt és elérte a 3,28 milliárd USD-t, ami az akkori világkereskedelem szolgáltatás exportjának 0,42 százalékát adta ben az exportált szolgáltatások értéke 4,79 milliárd USD-re emelkedett, 1999-ben pedig elérte a 15,36 milliárd USD-t, ami az akkori világkereskedelem 1,11 százalékának felelt meg. A következő két évben is folytatódott az emelkedő tendencia: 2000-ben 16,64 milliárd USD, 2001-ben 20,03 milliárd USD értékű szolgáltatásexporttal Írország adta a világkereskedelem e területének 1,37 százaléknyi forgalmát. 13

14 1. ábra Ír export alakulása a világgazdaságban Mrd. USD 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 Ír áruexport (Mrd. USD) Ír szolgáltatásexport (Mrd. USD) 0, év forrás: WTO A fenti adatok egyértelműen az ír gazdaság fejlődését, termelékenységének növekedését mutatják. Ennek egyik oka a transznacionális vállalatok által termelt áruk és szolgáltatások tömege, melynek hátterében Írország exportösztönző gazdaságpolitikája, a kormány által nyújtott gazdasági ösztönzők, adókedvezmények állnak. Másfelől az is kiemelendő, hogy a fejlődésben a Strukturális Alapok transzferei is hozzájárultak a sikerhez, hiszen az infrastruktúra, a közlekedési hálózat fejlesztése, a munkaerő képzettségi szintjének és a képzett munkaerő létszámának növekedése mind elősegítették az ország gazdasági fellendülését. Megfigyelhető hogy a második programozási időszakban, között szárnyalt fel igazán az exporttevékenység, amikor az Uniós támogatásokból megvalósított beruházások tervezésében kulcsszempont volt a különböző részterületek közötti koordináció. Emellett az is fontos tényező hogy mely országok Írország legfontosabb kereskedelmi partnerei és 1999 között az ország a legnagyobb forgalmat az Unión kívül az USA-val bonyolította: 1980-ban az összexport millió ECU, ennek 25,4 százaléka, 321 millió ECU értékű áru és szolgáltatás irányult az Egyesült Államokba. Második legfontosabb partner ekkor még a Mediterrán medence, a forgalom 17,9 százaléka irányult erre a területre ben az ír összexport millió ECU, melyből 38,9 százalékban az USA (1 538 millió ECU), 8,7 százalékban pedig Japán részesül (342 millió ECU), ezzel a második legnagyobb importálóvá válva ben millió ECU exportból millió ECU az USA-ba, millió ECU pedig Japánba irányul re (ír összexport millió ECU) azonban a második helyet átveszik az ún. DAE országok (Fejlődő Ázsiai 14

15 Gazdaságok: Thaiföld, Malajzia, Szingapúr, Dél-Korea, Hong Kong és Taiwan), 9,8 százalékos részesedéssel megelőzve Japánt 1,4 százalékkal. A legfőbb kereskedelmi partnerek tehát azon országokból állnak, amelyek nagyszámban képviseltetik magukat, transznacionális vállalatok révén, a szigetországban. 8 Áttérve az importmutatók vizsgálatára, ezen a területen is hasonló, egyre aktívabbá váló kereskedelmi tevékenységet láthatunk. Az importpartnerek vizsgálatánál ugyanazt találjuk mint exportoldalon és 1999 között legfőbb partner az USA (átlagosan 46 százalékos részesedéssel) és Japán (15-18 százalékos részesedés), majd a kilencvenes évek közepén az Ázsiai Fejlődő Országokkal folytatott forgalom is erőteljessé válik (20 százalék feletti részesedés az ír összimportból). 9 Az ír áruimport 11,15 milliárd USD-t tett ki 1980-ban, ami az akkori világimport 0,54 százalékát adta. Ez az érték tíz év alatt közel duplájára nőtt és 1990-ben 20,67 milliárd USD-vel volt egyenlő. Újabb tíz év alatt már több mint kétszeresére emelkedett az Írország által bonyolított áruimport értéke: 1995-ben 32,34 milliárd USD-t, 1999-ben 46,77 milliárd USD-t, 2000-ben pedig már 51,04 milliárd USD-t tett ki. A 2000 évi adat a világkereskedelem áruimport forgalmának 0,76 százalékát adta. A legutolsó közölt adat 2001-re vonatkozik: Írország áruimportja 50,69 milliárd USD-t tett ki, ami a világ áruimportjából való 0,79 százalékos részesedést jelent. A szolgáltatások importja terén is emelkedő tendenciát látunk: 1980 és 2001 között az Írország által bonyolított import értéke több mint hússzorosára nőtt ban 1,57 milliárd USD volt az importált szolgáltatások értéke, tíz év múlva már 5,14 milliárd USD importforgalommal a világkereskedelemből 0,63 százalékkal részesült az ország. Öt év alatt ez az érték megduplázódott: 11,252 milliárd USD-vel volt egyenlő és a világkereskedelem 0,94 százalékát adta re Írország részesedése 1,94 százalék, ami 26,57 milliárd USD-t jelentett, 2000-ben pedig újabb 2 milliárd USD-vel növekedett. A 2001-re vonatkozó adat 34,764 milliárd USD, a világkereskedelem szolgáltatásimportjából 2,41 százalékos részesedéssel egyenlő. 8 forrás: WTO, a kereskedelmi partnerek adatai: Eurostat, External and intra-european Union trade: data D 9 forrás:wto; a kereskedelmi partnerek adatai: Eurostat, External and intra-european Union trade: data D 15

16 2.ábra Ír import alakulása a világgazdaságban Mrd. USD 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0, év Ír áruimport (Mrd. USD) Ír szolgáltatásimport (Mrd. USD) forrás: WTO Az importmutatók növekedése szintén az ír gazdaság gyors ütemű, nagyléptékű fejlődését mutatja, hiszen a gyártási kapacitások növekedése és minél teljesebb kihasználása érdekében egyre nagyobb mennyiségű árura és szolgáltatásokra van szükség (biztosítás, szállítmányozás). Emellett az Írországban nagyszámban jelenlévő transznacionális vállalatok elsősorban importált nyersanyagból dolgoznak (szoftver és high-tech terület), ír alapanyagok illetve ír szolgáltatások igénybevétele helyett gyakran importra támaszkodnak. Érdemes azt is megnézni, hogyan alakultak Írország export- illetve importnyitottsági mutatói a nyolcvanas évek közepétől napjainkig ben az ír gazdaság az export terén 41,7 százalékos, az import terén 44 százalékos nyitottsági mutatóval rendelkezett. Öt év múlva mindkét mutató 50 százalék feletti értéket (54 ill. 52 százalék) jelzett; majd 1995-re a két mutató eltávolodott egymástól. Az export mutató értéke 67 százalék, az import mutatóé 48 százalék volt ben is hasonlóan nagy eltérés figyelhető meg: az ország exportnyitottsága 80 százalék, import-nyitottsága pedig 53 százalék volt. 10 Ez az ország erősebb, jóval nagyobb volumenű exporttevékenységére utal. Míg a nyolcvanas években az élelmiszeripari termékek, élőállatok és italok tették ki az ír export legnagyobb részét, a kilencvenes évek közepére helyüket a modern 10 Forrás: Eurostat 16

17 technológiával készült elektronikai, szoftver és gyógyszeripari termékek vették át, melyek egyre keresettebbé váltak az Unió piacán és a világpiacon Írország az Unióban Ezek után érdemes tömören átnézni, hogy Írország hogyan szerepelt az Unión belüli export- és importtevékenységben 1980 és 1999 között ban az ország az Unión belüli exporttevékenység 1,4 százalékát bonyolította, ami akkor millió ECU-nek felelt meg. Ez az érték 1999-re két és félszeresére nőtt, a millió ECU forgalom 3,3 százalékos részesedéssel volt egyenlő, és a húsz év során folyamatosan emelkedő tendenciát látunk. Ez egyben azt is jelenti, hogy míg 1980-ban az ország csupán Portugáliát és Görögországot előzte meg a mai Unió 15 tagja közül, 1999-ben már Dániánál, Ausztriánál és Finnországnál is nagyobb értékű exportot bonyolított. Az importoldalon is növekedést látunk: 1980-ban millió ECU értékű import folyt be Írországba, ami az akkori Unión belüli importforgalom 1,9 százalékát tette ki. Az összeg körülbelül négyszeresére emelkedett 1999-re, amikor millió ECU az Unión belüli összimport 2,3 százalékát tette ki. A mai 15 Uniós tagállam vonatkozásában rangsorbeli változás nem történt, a növekvő importtevékenység mellett 1980-ban és 1999-ben is Görögország, Portugália és Finnország importjánál nagyobb értékű importot bonyolított az ország A 15 Uniós tagállamra vonatkozó export- és importkimutatásokban Belgium és Luxemburg adatai együtt szerepelnek. 17

18 3. ábra Ír export és import az EU-ban millió ECU év Ír export (millió ECU) Ír import (millió ECU) forrás: Eurostat, External and intra-european Union trade , 5B Ezekből az adatokból is jól látszik hogyan kapott erőre az ír gazdaság, és a növekvő export- és importmutatók a termelési struktúra fejlődése mellett egyben a versenyképesség növekedését is jelentik. 4. Az Európai Unió strukturális politikája 4.1. Célkitűzések, reformok A fenti elemzések után az ír versenyképesség növekedését elősegítő másik fontos tényezőre, a strukturális alapok támogatására szeretnék áttérni. Az Unió célja a piacliberalizáció, a szabad verseny lehetőségének megteremtése és fenntartása, a mennyiségi korlátok felszámolása, ami egyértelműen az Unión belüli fejlett, erős gazdaságú országoknak kedvez. Azonban az egységes piac megteremtése érdekében szintén fontos tényező volt, hogy a gazdasági növekedés feltételeit az elmaradottabb gazdaságú, hátrányosabb helyzetben lévő országokban és régiókban is biztosítsák. Ezen célok megvalósítására születtek meg a strukturális alapok, melyek pénzeszközöket biztosítanak a kedvezőtlen adottságú térségek felzárkóztatásához. Az Unió strukturális politikáját egy átfogó célrendszer képviseli, hat célkitűzése pedig a következő: 1. célkitűzés: a fejlődésben elmaradt régiók támogatása. Ide azok a területek tartoznak, amelyek egy főre jutó GDP szintje nem éri el az Unió GDP átlagának 75 18

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája II.

Az Európai Unió regionális politikája II. Az Európai Unió regionális politikája II. Alapelvek, támogatási formák Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Támogatandó térségek lehatárolása Célkitőzések NUTS rendszer A NUTS szintek

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020 Topa Zoltán SZIE GTK RGVI Az előadás főbb pontjai - A kohéziós politika céljai - A kohéziós politika eszközei - A strukturális alapok

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN. Dr. Molnár Annamária

REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN. Dr. Molnár Annamária REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN Dr. Molnár Annamária A Nyugati Régio térképe 32.034 km 2 (13,4% a Ro-területéből) 42 város 318 közigazgatási területek 2 10 292 km állami közúthálózat

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Az osztrák gazdaság főbb mutatói

Az osztrák gazdaság főbb mutatói Üzleti lehetőségek Ausztriában Nyitott szemmel a német és osztrák piacon Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kecskemét 2013.05.23. Az osztrák gazdaság főbb mutatói Lakosság millió fő A GDP értéke

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

LUXEMBURG. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok

LUXEMBURG. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok LUXEMBURG I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Luxemburgi Nagyhercegség (franciául: Grand Duché de Luxembourg,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében. Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár

Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében. Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok - külkereskedelem o 2010-ben Szerbia Magyarország kereskedelmi

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2007. november 1 Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2008. augusztus 2 ÚJ, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉST TÁMOGATÓ PÁLYÁZATI KIÍRÁS JELENT MEG A hazai vállalkozások körében népszerű,

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A HIPA céljainak és feladatainak bemutatása. Ésik Róbert elnök

A HIPA céljainak és feladatainak bemutatása. Ésik Róbert elnök A HIPA céljainak és feladatainak bemutatása Ésik Róbert elnök A HIPA születése Professzionális befektetésösztönzés Külföldi működőtőke növelése A már Magyarországon lévő vállalatok újrabefektetéseinek

Részletesebben

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc OTDK DOLGOZAT Jakab Melinda Msc 2013 HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK NÉMETORSZÁG- AUSZTRIA ÉS AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG HATÁRÁN CROSS-BORBER COOPERATIONS ON THE BORDER OF GERMANY-AUSTRIA AND AUSTRIA-HUNGARY

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Északi

Részletesebben