Környezetvédelmi politika

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Környezetvédelmi politika"

Átírás

1 KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL Egészséges és fenntartható környezetet a jövő nemzedékei számára Környezetvédelmi politika Nem maradhat minden a régiben

2 TARTALOMJEGYZÉK KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL Ez a tájékoztató füzet a Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról című sorozat része. A sorozat azt hivatott elmagyarázni, mit tesz az EU azokon a területeken, ahol hatáskörrel rendelkezik, miért van szükség arra, hogy intézkedjen, és munkája milyen eredménnyel jár. Miért van szükség környezetvédelmi politikára?... 3 Hogyan alakítja az EU a környezetvédelmi politikát?... 5 Mit tesz az Európai Unió?... 8 Az előttünk álló út További információk A rendelkezésre álló ismertetőket a következő internetcímen lehet elolvasni és letölteni: Hogyan működik az Európai Unió? Európa 2020 stratégia: Európa növekedési stratégiája Az EU alapító atyái Adópolitika Belső piac Bővítési politika Csalás elleni küzdelem Digitális menetrend és információs társadalom Egészségpolitika Éghajlat-politika Élelmiszer-biztonsági politika Energiapolitika Fejlesztési és együttműködési politika Foglalkoztatási és szociális politika Fogyasztói ügyek Gazdasági és monetáris unió és az euró Halászati és tengerpolitika Határok és biztonság Humanitárius segítségnyújtás Jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság Kereskedelempolitika Költségvetés Környezetvédelmi politika Közlekedéspolitika Kulturális és audiovizuális politika Kutatási és innovációs politika Kül- és biztonságpolitika Mezőgazdasági politika Migrációs és menekültügyi politika Oktatási, képzési, ifjúsági és sportpolitika Regionális politika Vállalkozáspolitika Vámpolitika Versenypolitika Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról Környezetvédelmi politika Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóság Kiadványok 1049 Brüsszel BELGIUM A kézirat lezárva: január Címlapfotó Jupiter Images 16 oldal 21 29,7 cm ISBN doi: /5133 Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2013 Európai Unió, 2013 A kiadvány a forrás feltüntetésével szabadon másolható. A fényképeket a szerzői jog tulajdonosának előzetes engedélyével lehet csak felhasználni vagy sokszorosítani. Engedélyért közvetlenül a jogtulajdonosokhoz kell fordulni.

3 K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I P O L I T I K A 3 Miért van szükség környezetvédelmi politikára? A környezet lényegéből adódóan nem szorítható politikai, közigazgatási és egyéb, ember által alkotott határok közé. Ezért elengedhetetlen, hogy az EU tagállamai együttműködjenek egymással és a világ más országaival, ha eredményesen kezelni kívánják a mindannyiunkat érintő kihívásokat, legyen szó aszályokról vagy áradásokról, környezetszennyezésről vagy az Európa gazdag természeti örökségét és biodiverzitását fenyegető veszélyekről. Az EU környezetvédelmi politikájának alapvető célja az, hogy növelje természeti értékeinket, előmozdítsa az erőforrás-hatékony gazdaság kialakulását, és oltalmazza az emberek egészségét. Az uniós szinten összehangolt környezetvédelmi stratégia elősegíti, hogy szinergia és koherencia jöjjön létre a különböző EU-szakpolitikák között, továbbá tekintve, hogy a környezetvédelmi jogszabályok nagy jelentőséggel bírnak sok gazdasági szektorban biztosítja, hogy egyenlő versenyfeltételek érvényesüljenek a vállalkozások számára. Nem mindegy, hogyan bánunk környezetünkkel ma, és milyen bolygót hagyunk örökül gyermekeinknek A környezetünk által biztosított javak sokak számára magától értetődőek, ám Földünk véges, meg nem újuló természeti erőforrásai rohamos ütemben fogynak. Ha nem tudjuk visszájára fordítani a folyamatot, azzal megfosztjuk a jövő nemzedékét jogos örökségétől. Ennek az óriási kihívásnak a kezelése együttes fellépést igényel az EU, a nemzeti, a regionális és a helyi kormányzatok, a vállalkozások, a nem kormányzati szervek és a lakosság részéről. Nemzetközi partnereinket is be kell vonnunk az erőfeszítésekbe, hogy világszinten hathatós intézkedéseket tudjunk hozni. Ebben a füzetben a Bizottság nagy vonalakban bemutatja az EU környezetvédelmi politikáját; a kiadványból kiderül, hogyan jött létre ez az uniós szakpolitika, mit is jelent a gyakorlatban, és miképp változhat a jövőben. Az egyre növekvő szükségletek szorításában Fogyasztási szokásaink óriási terheket rónak bolygónkra. A 20. század folyamán a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása tizenkétszeresére, a nyersanyag-erőforrások kitermelése pedig harmincnégyszeresére nőtt a világon. Az élelmiszerek, állati takarmányok és textiltermékek iránti kereslet 2050-ig várhatóan 70 százalékkal fog növekedni. Ha az erőforrások felhasználását a jelenlegi ütemben folytatjuk, két bolygó sem lesz elég az igényeink kielégítésére. Folyamatosan alakuló stratégia istockphoto.com/eva serrabassa Az Európa előtt álló fő környezeti kihívások jelentősen változtak az európai uniós környezetvédelmi politika létrejötte óta. Az 1970-es és 1980-as években a hagyományos környezetvédelmi prioritásokon, így például a veszélyeztetett állat- és növényfajok védelmén, valamint a levegő és az ivóvíz minőségének javításán volt a hangsúly, és e célok megvalósításának eszköze a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése volt. Ma már olyan, rendszerszintű fellépésre van szükség, amely figyelembe veszi a különböző részterületek közötti kölcsönhatásokat, illetve azok globális vetületeit. Ez azt

4 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L 4 jelenti, hogy a környezeti károk helyreállításáról a hangsúly a megelőzésre tevődött át. Ez egyben azzal jár, hogy számos más területen, így például a mezőgazdaság, az energia, a közlekedés, a halászat, a vidékfejlesztés, a kutatás és innováció, valamint a fejlődő országok segélyezése terén is maximálisan figyelembe kell venni a tervezett szakpolitikai intézkedések és finanszírozási döntések környezetre gyakorolt hatását. Ez a fajta holisztikus megközelítés biztosítani fogja a környezetvédelmi kihívások összehangoltabb kezelését és a szinergiák lehető legnagyobb mértékű növelését. A több mint négy évtizedes uniós szintű szakpolitikai döntéshozatalnak köszönhetően a környezetvédelemre vonatkozó uniós szabályozás meglehetősen átfogó és mélyreható. Az intézkedések megvalósítása terén azonban sok a hiányosság. Ezt a hiányt mihamarabb pótolni kell annak érdekében, hogy a környezetvédelmi jogszabályok előnyeit minden európai polgár maradéktalanul élvezhesse. Az EU új környezetvédelmi cselekvési programja épp ezt a célt fogja szolgálni (lásd Az előttünk álló út című fejezetet). A környezet és a gazdaság összhangja A környezetvédelmi és a gazdasági célok valójában kiegészítik egymást. Ha környezetkímélőbbé tesszük a gazdaságot, és hatékonyabban használjuk fel a természeti erőforrásokat, az a környezeti költségek csökkenését eredményezi, a környezetbarát technológiák és eljárások pedig munkahelyeket hoznak létre, élénkítik a gazdaságot, és javítják az európai ipar versenyképességét. Az Európai Unió következő évtizedre szóló növekedési stratégiája, az Európa 2020 stratégia kiemelt célként rögzíti a természeti erőforrások hatékony felhasználását, A környezetvédelmi és a gazdasági célok kiegészítik egymást istockphoto.com/robert Churchill felismerve, hogy a környezetvédelmi politika számottevően hozzájárulhat a tudásalapú, erőforráshatékony európai gazdaság kialakításához. Az ökoszisztémák ellenálló képességének erősítése kiemelt feladat, hiszen ezek a rendszerek biztosítják többek között az élelmiszereket, az ivóvizet és a nyersanyagokat. Ha az ökoszisztémák ellenállóbbá válnak, az kedvezően hat a termelékenységre és az életminőségre is, és a népegészségügyi kiadások csökkenését eredményezi. Globális szerepvállalás Környezetünk a levegő, a víz, valamint a szárazföld és a tengerek élővilága nem ismer határokat. Minél eredményesebben ösztökéli az Európai Unió a szomszédságában található államokat és ideálisan a világ többi országát arra, hogy magas szintű normákat léptessenek életbe, annál jobb lesz környezetünk minősége. Az EU gondosan ügyel arra, hogy a hozzá csatlakozni kívánó országok jogszabályai megfeleljenek az általa szabott szigorú követelményeknek. Az Unió a fentieken túlmenően szorosan együttműködik szomszédjaival annak érdekében, hogy a környezetvédelmi normák náluk is érvényesüljenek, és tevékeny szerepet játszik a fenntartható fejlődéssel, a biológiai sokféleséggel és az éghajlatváltozás elleni fellépéssel kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokon. A környezetvédelmi fenntarthatóságra vonatkozó hosszú távú uniós célkitűzés az ENSZ millenniumi fejlesztési céljainak egyike. Társadalmi támogatottság A társadalom széles körűen támogatja a környezet javítását célzó uniós intézkedéseket. Egy 2011 közepén végzett páneurópai közvélemény-kutatás szerint a válaszadók több mint 90 százaléka fontos személyes ügynek tekinti a környezet védelmét. Közel 90 százalékuk helyesli, hogy az EU forrásokat biztosít a környezetbarát tevékenységek támogatására, és a válaszadók több mint négyötöde egyetért abban, hogy uniós jogszabályokra van szükség ahhoz, hogy hatékony környezetvédelem valósuljon meg az egyes országokban. A felmérésben részt vevők elsősorban a vízszennyezéssel, a természeti erőforrások kimerülésével és a hulladék mennyiségének növekedésével kapcsolatban fejezték ki aggályukat.

5 K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I P O L I T I K A 5 Hogyan alakítja az EU a környezetvédelmi politikát? Noha egyesek marginális kérdésként kezelik a környezetvédelmet, az valójában központi elemét képezi az EU szakpolitikáinak. Az Európai Unióról szóló szerződés megalkotói felismerték a tiszta és egészséges környezet fontosságát. Így a tagállamok a Szerződés aláírásával a 3. cikk (3) bekezdésében foglaltak értelmében kötelezettséget vállaltak arra, hogy törekszenek a környezet magas fokú védelmére és javítására. E célok eléréséért nemzetközi szintű erőfeszítésre is szükség van. Az EU arra törekszik, hogy előmozdítsa a fejlődő országok fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését. E törekvés homlokterében a szegénység felszámolása áll. Demokratikus döntéshozatal Az EU demokratikus eljárások során alkotja meg jogszabályait. Az Európai Bizottság mielőtt jogszabályjavaslatot terjeszt elő széles körű konzultációt folytat az érintett felekkel: lehetőséget ad a tagállami hatóságoknak, a nem kormányzati szervezeteknek, a környezetvédelmi szakértőknek és a lakosságnak arra, hogy hangot adjanak véleményüknek. Ez a folyamat biztosítja, hogy a benyújtott jogszabálytervezet figyelembe vegye a különböző érdekelt felek álláspontját és észrevételeit, valamint tudományosan megalapozott tényeken alapuljon. A konzultációs eljárás nemcsak a tervezett szabályozás tárgyát képező szakterülettel kapcsolatos kérdések tisztázására alkalmas, hanem azt is elősegíti, hogy a legfontosabb érdekelt felek magukénak tekintsék a javasolt intézkedéseket. A tagállamok kormányainak lehetőségük van arra, hogy a miniszteri szinten ülésező Tanács keretében módosítsák a jogszabálytervezetet, az uniós polgárok pedig az Európai Parlament révén befolyásolhatják a jogalkotást. A jogszabály elfogadásához szükség van arra, hogy mind a Parlament, mind a Tanács jóváhagyja a tervezet szövegét. A folyamat során más testületeknek is így például a Régiók Bizottságának és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint az érintett gazdasági ágazat szereplőinek, a témával foglalkozó nem kormányzati szervezeteknek és tudományos kutatóknak, illetve az európai polgároknak is lehetőségük nyílik véleményt mondani a tervezetről. A konzultációk eredménye néha arra enged következtetni, hogy az adott terület jogi úton történő szabályozása nem indokolt, helyette kötelező jogi erővel nem bíró iránymutatásokra, a bevált módszerek cseréjére van szükség. Megbízható adatokon alapuló döntéshozatal A szakpolitikai intézkedések alapjául olyan helytálló bizonyítékoknak kell szolgálniuk, amelyek rávilágítanak a környezeti változások okaira és hatásaira, és így lehetővé teszik megfelelő válaszlépések és stratégiák kidolgozását. Ezeknek az adatoknak a nagy részét a tagállamok bocsátják az EU környezetvédelmi politikájának alakításában segédkező Európai Környezetvédelmi Ügynökség rendelkezésére, amely elemzi azokat. Az EU különböző programokat léptetett életbe, így ösztönözve azt, hogy helytálló és pontos adatok álljanak rendelkezésre, és hogy ezeket az érdekelt felek széles körűen megosszák egymással. A Kopernikusz program például a földi, légi és tengeri megfigyelőállomásokról származó adatokat a földmegfigyelő műholdak adataival kombinálja. A program célja ezzel az, hogy a környezetvédelmi szakpolitika alakítását és végrehajtását segítő, átfogó adatkészletek jöjjenek létre. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség a tagállamok által rendelkezésre bocsátott adatokat gyűjti és rendszerezi. A koppenhágai székhelyű ügynökség, amely 1994-ben kezdte meg működését, a környezet állapotát kíséri figyelemmel: mutatószámokat és jelentéseket készít, és azokat rendszeresen frissíti. Az ügynökség feladata az, hogy segítséget nyújtson az EU-nak és a tagországoknak abban, hogy tájékozott döntéseket hozzanak a környezet állapotának javítása és a környezetvédelmi szempontoknak a gazdasági döntéshozatalba történő beépítése terén. Ezáltal hozzájárul a fenntarthatósági célok eléréséhez, valamint az európai környezeti információs és megfigyelőhálózat tevékenységének összehangolásához.

6 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L 6 Végrehajtás A hetvenes évek óta az EU több mint kétszáz környezetvédelmi jogszabályt alkotott. De a jogalkotás mit sem ér, ha a szabályokat nem hajtják végre, illetve nem alkalmazzák megfelelően. A kihívás tehát napjainkban elsősorban az, hogy miképp tudunk hathatósan érvényt szerezni a már elfogadott rendelkezéseknek. Ez felettébb összetett feladat, hiszen a folyamat egyes szakaszaiban más és más szervezetek és érdekcsoportok vesznek részt, a tagállami felügyeleti szervektől és bíróságoktól kezdve egészen a részvételi jogaikat gyakorló nem kormányzati szervezetekig és uniós polgárokig. A jogszabályok végrehajtásának hiánya számos káros következménnyel jár. Alááshatja az alapvető környezetvédelmi célok megvalósítását, károsan befolyásolhatja az emberek egészségét, és jogbizonytalanságot eredményezhet a gazdasági szereplők számára abból kifolyólag, hogy az elfogadott normákat az illetékesek nem alkalmazzák következetesen EU-szerte. Az előírások megfelelő végrehajtása ezzel szemben pénzügyi előnyökkel járhat. Az uniós hulladékszabályozás teljes körű alkalmazása esetén 400 ezer munkahely jönne létre, és éves szinten nettó 72 milliárd euró költségmegtakarítást lehetne elérni. Az uniós környezetvédelmi szabályok végrehajtása a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az Európai Bizottság azonban keresetet indíthat az Európai Unió Bíróságán azok ellen a tagállamok ellen, amelyek nem hajtják végre megfelelően a jogszabályokat. Ez a kötelezettségszegési eljárás a nyomásgyakorlás hatékony eszköze: a jogellenes helyzet mielőbbi megszüntetésére ösztönzi a szabálysértő tagállamot, amely pénzbírság fizetésére kötelezhető, ha többszöri felszólítás és a Bíróság elmarasztaló ítélete ellenére sem tesz eleget az uniós szabályoknak. De a Bizottság mindig csak a legvégső esetben fordul a Bírósághoz. Nagyobb fontosságot tulajdonít annak, hogy segítse a tagállamokat az uniós jog átültetésében és eredményes végrehajtásában. A tagországok szakmai segítséget, illetve pénzügyi támogatást vehetnek igénybe a szükséges kapacitások kiépítéséhez, meríthetnek a környezet állapotával kapcsolatos, uniós szinten összegyűjtött és rendszerezett ismeretekből, továbbá tájékozódhatnak arról, hogy más tagállamok miképp tesznek eleget vállalt uniós kötelezettségeiknek. A Bizottság azt javasolta, hogy a tagállamok mindegyike hozzon létre független nemzeti vizsgáló szervet, pl. ombudsmani hivatalt, amely a lakosság részéről érkező, környezetvédelmi vonatkozású panaszokat kezeli. Megfelelő piaci intézkedések Az EU környezetvédelmi politikájának kialakítása során a Bizottság nagy gondot fordít arra, hogy költséghatékony módszereket találjon a környezet védelmére és javítására, valamint a szűkös erőforrások iránti óriási szükségletek csökkentésére. Ez azt jelenti, hogy a meglévő gazdasági eszközöket felhasználva, pénzügyi ösztönzőkkel segíti elő a környezet védelmét. Ahol a piaci intézkedések várható hatása korlátozott, célértékek meghatározásával és fix összkvótás kereskedési rendszer bevezetésével lehet elérni, hogy a termékek ára tükrözze az előállításukkal járó tényleges környezeti költségeket. Adóügyi intézkedésekkel és támogatásokkal szintén hathatósan lehet ösztönözni a vállalatokat és a fogyasztókat arra, hogy a fenntarthatósági célokkal összhangban lévő döntéseket hozzanak. Sok ilyen intézkedés létezik már: példaként említhetők a fák kivágására vagy a hulladéklerakásra kivetett díjak. Az Európai Bizottság fontosnak tartja, hogy fokozatosan megszűnjenek azok a nemkívánatos ösztönzők, amelyek lendületet adnak a környezetszennyező, illetve energiaigényes termékek és eljárások alkalmazásának. istockphoto.com/henrik Jonsson Adóügyi intézkedésekkel és támogatásokkal arra lehet ösztönözni a vállalatokat és a fogyasztókat, hogy kíméljék a környezetet.

7 K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I P O L I T I K A 7 Az ökoinnováció ösztönzése Az ökoinnováció az innováció minden olyan formája, amelynek eredménye vagy célja a fenntartható fejlődés irányába történő jelentős és látványos előrelépés a környezeti hatások csökkentése, az azokkal szembeni ellenálló képesség javítása, illetve a természeti erőforrások hatékonyabb és felelősségteljesebb felhasználásának megvalósítása révén. Ezek a technológiák és az őket létrehozó iparágak már most fontos részét teszik ki az EU gazdaságának. Az ökoinnováció piaci térnyerése azonban a megújuló energia kivételével viszonylag lassúnak mondható. Fékezi az ökoinnovációt például, hogy a piaci árak sok esetben nem tükrözik a környezeti költségeket és előnyöket, valamint hogy olyan ösztönzők és támogatások vannak érvényben, amelyek elősegítik a pazarló eljárások és a merev gazdasági struktúrák fennmaradását. Különböző programjai révén az EU pénzügyi eszközökkel segíti a kutatást és az innovációt, és finanszírozást nyújt az ökoinnovációba beruházó vállalkozások számára is. A környezetbarát technológiák szélesebb körű meghonosítása érdekében az EU ösztönzi a zöld közbeszerzést, a termékek élettartamának megfelelő árazást és ökocímkerendszer használatát. A környezetvédelem finanszírozása A környezetvédelmi célok támogatására fordított összegek az uniós költségvetés jelentős hányadát teszik ki. A környezetvédelmi politika más szakpolitikai területekkel való összekapcsolása révén éves szinten 10 és 12 milliárd euró közötti megtakarítás érhető el az EU költségvetésében, például agrár-élelmiszeripari intézkedések, illetve a kohéziós politika, a kutatás és az innováció támogatása révén. A környezetvédelmi szakpolitika fő uniós finanszírozási eszköze az 1992-ben létrehozott LIFE program. A betűszó a program francia elnevezéséből származik: l Instrument financier pour l environnement (környezetvédelmi célú pénzügyi eszköz). Az évek során a program kibővült: immár nagyobb hangsúlyt fektet a természet megóvására és a környezet védelmére. A programból biztosított pénzügyi források több célt szolgálnak: így például a biológiai sokféleség csökkenésével és az élőhelyek fogyatkozásával összefüggő kihívások kezelését, az erőforrások hatékony felhasználását és az éghajlatváltozás elleni fellépést. A tényleges gyakorlati eredményekre irányuló kezdeményezésekre, az innovációra és a bevált módszerek helyi szintű terjesztésére hangsúlyt helyező LIFE-projektek nagyban hozzájárultak a szemléletmód megváltozásához, mind a döntéshozók és az érdekelt szervezetek, mind a lakosság körében.

8 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L 8 Mit tesz az Európai Unió? A környezetvédelmi politika végső soron arról szól, hogy megteremtsük az egyensúlyt egyrészt a fejlődéshez és a természeti erőforrások felhasználásához kapcsolódó szükségleteink, másrészt pedig a bolygónk jövőjével és az eljövendő nemzedékek jogos elvárásaival összefüggő kötelezettségeink között. A környezetvédelmi politika homlokterében tehát a fenntarthatóság áll. Számos gazdasági ágazat, illetve tevékenységi terület így az ipar, a mezőgazdaság, a halászat, a közlekedés, az energiaipar és a várostervezés jelentős hatást fejt ki a környezetre, egyúttal azonban nagymértékben függ is az egészséges ökoszisztémáktól. A fenntarthatóság jegyében biztosítani kell, hogy ezek az ágazatok maradéktalanul el tudják látni gazdasági szerepüket, ugyanakkor ne veszélyeztessék a működésükhöz és tágabban véve az emberiség boldogulásához szükséges természeti erőforrásokat. A környezetvédelem alapvető fontosságú ahhoz, hogy az emberiség a jövőben jólétben élhessen. Az élhető jövő érdekében már most határozottan fel kell lépnünk Az újrahasznosítás révén jelentősen csökkenthető az elsődleges nyersanyagok felhasználása a természeti környezet megóvásáért, és gondoskodnunk kell a létünket meghatározó erőforrások, például a tiszta levegő és az ivóvízkészletek regenerálódási képességének megőrzéséről. Erőforrás-hatékonyság Az erőforrások gazdasági és környezeti jelentősége vitathatatlan. A korábban bőségben rendelkezésre álló olcsó nyersanyagok amelyek nélkül az utóbbi két évszázadban elért gazdasági fejlődés nem következhetett volna be rohamos ütemben fogynak, és folyamatosan drágulnak. A népességnövekedés és az életszínvonal emelkedése egyre nagyobb fogyasztást generál, ez utóbbi pedig tovább apasztja az amúgy is szűkös természeti erőforrásokat, pl. a fémeket, az ásványkincseket és az élelmiszereket, és egyre feljebb hajtja világpiaci árukat. Egyes előrejelzések szerint a következő évtized végére a feltörekvő gazdaságú országokban a középosztályhoz tartozók tábora kétmilliárd fővel fog nőni. Ennyivel többen lesznek azok, akik elkölthető jövedelmük birtokában ugyanolyan életmódra törekszenek majd, mint amilyet mi Európában már évtizedek óta a magunkénak tudhatunk. J. Toland

9 K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I P O L I T I K A 9 Európai Unió A Natura 2000 hálózat az EU területének csaknem 18 százalékát fedi le; óvja a vadon élő állat- és növényfajokat és azok természetes élőhelyeit Az Európai Bizottság eltökélt aziránt, hogy választ keressen ezekre a kihívásokra, ezért az erőforráshatékonyságot kiemelt szakpolitikai célkitűzésként kezeli. A feladat korántsem egyszerű: a fenntarthatósági követelményeknek megfelelve kevesebb ráfordítással többet kell előállítanunk, és hatékonyabban kell gazdálkodnunk erőforrásainkkal azok egész élettartama során. Ennek elengedhetetlen feltételeként innovációra, valamint a termelési folyamatok és a fogyasztási szokások átalakítására, ehhez pedig megfelelő ösztönzőkre és árjelzésekre van szükség. Az EU-országok kormányai 2011 végén elfogadták az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervét, amelyben hangsúlyozták, hogy mind a gazdasági és politikai életben, mind az egyének magatartásában gyökeres változásra van szükség. Az ütemterv meghatározza, milyen fontos fejlődési szakaszokat kell teljesíteni a különböző szakpolitikai területeken ahhoz, hogy 40 év múlva az európai gazdaság továbbra is magas életszínvonalat biztosítson, ám a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatása a mainál sokkal kisebb legyen. Erőforrás-hatékonyság Az erőforrás-hatékonyság megvalósításához az kell, hogy a gazdasági növekedés kevésbé függjön az erőforrások felhasználásától. A cél az, hogy a gazdaság az erőforrások fenntartható módon történő felhasználásával és a környezetre gyakorolt hatás minimalizálásával kevesebből többet teremtsen, kisebb befektetéssel nagyobb értéket hozzon létre. A véges erőforrások hatékony és körültekintő felhasználására irányuló célkitűzés minden uniós szakpolitika szerves részét képezi. A folyamat előrelendítése érdekében a Bizottság magas szintű munkacsoportot hozott létre, amely tagállami, uniós és nemzetközi döntéshozókból, ipari szereplőkből, valamint kiváló gazdasági és környezetvédelmi szakértőkből áll. re_platform/index_en.htm

10 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L 10 Biológiai sokféleség Az európai környezetvédelmi politika egyik alapvető célja az, hogy védelmet biztosítson szűkebb és tágabb természeti környezetünknek. A természet világszerte számos fenyegetésnek van kitéve, és a biológiai sokféleség bolygónk különböző élőhelyeinek változatos állat- és növényvilága mindenütt hanyatlásnak indult. Az EU eltökélt aziránt, hogy 2020-ig megállítsa a biológiai sokféleség fogyatkozását és az ökoszisztémák állapotromlását. A biológiai sokféleség megőrzése önmagában is kiemelt cél, ám számos létfontosságú gazdasági ágazat, így például az élelmiszeripar, a textilipar, az üzemanyaggyártás és a gyógyszeripar fennmaradásának is előfeltétele, valamint az emberiség jövője szempontjából meghatározó jelentőségű éghajlatés árvízvédelem, ivóvízellátás, virágporzás és talajképződés tartópillére is egyben. Gazdasági jólétünk, biztonságunk, egészségünk és életminőségünk a tét. Az EU 2006-ban fogadott el először cselekvési tervet a biológiai sokféleség megóvására. Majd néhány hónappal azután, hogy nagy ívű ENSZ-egyezmény született a japán Nagoyában, az EU 2011 elején naprakésszé tette biodiverzitással kapcsolatos stratégiáját. Ebben kiemelt célként tűzi ki, hogy 2020-ra megállítsa a biológiai sokféleség csökkenését és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlását az Európai Unióban, azokat a lehető legnagyobb mértékben helyreállítsa, és növelje Európa részvételét a biológiai sokféleség megóvásáért tett globális erőfeszítésekben. Védelem alatt álló területek Mivel a természet nem ismer közigazgatási határokat, az EU szigorú természetvédelmi szabályokat vezetett be. A vadon élő madarak védelmét célzó kezdeti intézkedéseket az EU fokozatosan kiterjesztette sok veszélyeztetett Az egészséges ökoszisztémák kulcsfontosságúak Európa biológiai sokféleségének megőrzéséhez Albrecht Föhl, of LIFE07 NAT/D/ LIFE Streuobstwiese Albvorland állat- és növényfajra és azok élőhelyeire is. Ezeket az erőfeszítéseket a Natura 2000 hálózat kiépítése koronázta meg, mely mára gyakorlatilag befejeződött. Ez a páneurópai hálózat, amely a vadon élő állat- és növényfajok és természetes környezetük megóvására hivatott, a maga nemében a legnagyobb a világon: több mint 26 ezer természetvédelmi körzetet foglal magában, melyek az EU területének csaknem 18 százalékát fedik le. Ez a terület Németország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság összterületének feleltethető meg. A Natura 2000 hálózat alapjául az a felismerés szolgál, hogy az ember a természet része, ezért szövetségben kell élnie a természettel. A hálózatnak nem az a célja, hogy hadat üzenjen, hanem pusztán az, hogy bizonyos korlátokat szabjon a gazdasági tevékenységnek az értékes élőhelyek és élővilág megóvása érdekében. Finanszírozását tekintve a Natura 2000 program szervesen kapcsolódik a fő uniós szakpolitikai területekhez, kiváltképp a mezőgazdasághoz, azon belül is a vidékfejlesztési (agrár-környezetvédelmi és erdőgazdálkodási) intézkedésekhez. Az EU kohéziós politikája (amely a gazdasági növekedést szolgálja az EU országaiban és régióiban) fontos szerepet játszik a beruházások finanszírozásában, főképp az újonnan csatlakozott tagállamokban. A Natura 2000 program arra irányul, hogy fennmaradjanak az egészséges ökoszisztémák, melyek megannyi felbecsülhetetlen értékű szolgáltatást nyújtanak. Példaként említhető az ivóvízellátás, a szén-dioxid-tárolás, valamint az árvizek és a tengerpartok eróziójával szembeni védelem. Ezeknek a szolgáltatásoknak az értéke évente összesen milliárd euróra tehető. Ez az összeg sokkal több, mint a hálózat működtetésére éves szinten fordított hatmilliárd euró.

11 K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I P O L I T I K A 11 A környezettudatosság erősítése Az Európai Bizottság többféleképpen népszerűsíti a környezettudatosságot a lakosság és a vállalatok körében. Fontos ismeretterjesztő esemény az ún. Zöld Hét, amelynek rendezvényein évről évre több ezren vesznek részt. A résztvevők a legégetőbb környezetvédelmi kérdésekről, például a biológiai sokféleségről vagy az ivóvízről folytatnak vitát. A Bizottság díjversenyeket, vetélkedőket is rendez, hogy elmélyítse a köztudatban a környezetvédelem fontosságát. Az Európa Zöld Fővárosa díj kiváló lehetőséget teremt arra, hogy Európa városai bemutassák, milyen innovatív elképzeléseket valósítottak meg vagy szándékoznak megvalósítani a környezetvédelem és a fenntartható várostervezés terén. A Bizottság a vállalkozások, hatóságok és egyének hasonló célokat szolgáló, újító projektjeit is díjazza. Zöld fővárosok Az Európa Zöld Fővárosa díjat azok a városok nyerhetik el, amelyek szigorú környezetvédelmi normákat léptettek életbe és alkalmaznak következetesen, és a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségükkel példát mutatnak más városi közösségek számára. Az alábbi városok kapták már meg az Európa Zöld Fővárosa díjat: 2010: Stockholm 2011: Hamburg 2012: Vitoria-Gasteiz 2013: Nantes 2014: Koppenhága Az Európai Unió gazdaságában az egy főre jutó anyagfelhasználás évi 16 tonna, ebből 6 tonna hulladék keletkezik istockphoto.com/steve Debenport

12 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L 12 Uniós ökocímke Uniós ökocímkével lehet ellátni azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek egész élettartamuk alatt tehát a nyersanyagok kinyerésétől kezdve a gyártáson és a felhasználáson át az ártalmatlanításukig kímélik a környezetet. Ez az önkéntes címke a környezetvédelmi kiválóságot díjazza, melynek kritériumait tudományos szakértők, nem kormányzati szervezetek és az érdekelt ágazati szereplők dolgozták ki közösen. Több mint 1300 összesen 18 ezernél is több terméket előállító vállalat kérte és kapta meg az uniós ökocímkét. A vásárlók megbízhatnak a jellegzetes uniós logóval ellátott termékekben, hiszen azok megfelelőségét független szakértők ellenőrizték. akkor jelenthetnek veszélyt, ha nem előírásszerűen használják őket. Az EU a vegyi anyagok biztonságának garantálása, a környezet védelme és az egyik legfontosabb európai iparág versenyképességének elősegítése érdekében a világ legelőremutatóbb vegyianyagjogszabályát dolgozta ki, a vegyi anyagok regisztrálására, értékelésére, engedélyezésére és korlátozására vonatkozó, ún. REACH szabályozást. Minden olyan vegyi anyagot, amelyet az EU-ban állítottak elő, vagy az EU-ba importáltak, regisztráltatni kell a Helsinkiben működő Európai Vegyianyag-ügynökségnél ig az EU-ban forgalmazott összes vegyi anyagnak meg kell felelnie ennek a követelménynek. Ellenkező esetben a kérdéses termék nem értékesíthető az Unió területén. Különösen szigorú szabályok vonatkoznak a legveszélyesebb termékekre. A vállalatok maguk felelősek azért, hogy felmérjék és kezeljék az általuk használt vagy forgalmazott vegyi anyagok kockázatait, és hogy megfelelő biztonsági tanácsokkal lássák el a vásárlókat az adott termék használatával kapcsolatban. HULLADÉK: Az Európai Unió gazdaságában az egy főre jutó anyagfelhasználás évi 16 tonna, ebből 6 tonna hulladék keletkezik, amelynek a fele hulladéklerakóba kerül. Ha a hulladék keletkezése nem is kerülhető el minden esetben, az Európai Bizottság fontosnak tartja az értékes erőforrásként újrafelhasználható vagy anyagában hasznosítható termékek visszanyerését. A hulladéklerakókra kivetett adók és a fizetés a kidobott mennyiség alapján elvű díjkivetési rendszerek számottevően hozzájárulhatnak e cél eléréséhez. Néhány tagállamban a hulladékok újrahasznosítási aránya ma már eléri, sőt meghaladja a 80 százalékot, és gyakorlatilag megszűnt a hulladéklerakás. Más országoknak még sok a tennivalójuk ezen a téren. Az EU mára már jogszabályokat léptetett életbe az elektromos és elektronikus berendezésekből keletkező hulladékokra, a csomagolási hulladékra, az elhasználódott elemekre és akkumulátorokra, illetve járművekre vonatkozóan. Ezek nagyban hozzájárulnak az erőforráshatékonyság növeléséhez. Egyéb európai uniós vívmányok E két, szakpolitikai területeken átívelő, horizontális célkitűzés az energiahatékonyság és a biológiai sokféleség védelme mellett az EU több, közelebbről behatárolható területen is tevékenyen fellép azért, hogy a környezetvédelmi normák következetesen érvényesüljenek. VEGYI ANYAGOK: A vegyi anyagok központi szerepet játszanak mindennapjainkban. Több vegyi anyag azonban súlyosan károsíthatja az emberi egészséget, míg mások LEVEGŐ: Az utóbbi 20 évben az EU sikeresen csökkentette több szennyező anyag kibocsátási szintjét. Az ólomkibocsátás mennyisége például mintegy 90 százalékkal esett vissza. Az elért eredmények ellenére az európai polgárok a levegőszennyezést okkal még mindig az egyik legaggasztóbb környezetvédelmi problémának tekintik: évről évre nagyon sok ember hal meg idő előtt a rossz levegőminőség miatt. Az EU-nak még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy a levegőminőség szintje ne jelentsen számottevő egészségügyi és környezeti kockázatot.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára készítette : MME, WWF, MTVSZ. Lásd a mellékelt háttéranyagot is!

Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára készítette : MME, WWF, MTVSZ. Lásd a mellékelt háttéranyagot is! Nyilvános konzultáció az uniós természetvédelmi szabályozás (a madárvédelmi irányelv és az élőhelyvédelmi irányelv) célravezetőségi vizsgálatához kapcsolódóan Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.2. COM(2015) 614 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

LIFE Környezetvédelmi irányítás és tájékoztatás (GIE) környezetvédelemi, természetvédelmi tématerületek

LIFE Környezetvédelmi irányítás és tájékoztatás (GIE) környezetvédelemi, természetvédelmi tématerületek LIFE 14/CAP/HU/000010 LIFE Környezetvédelmi irányítás és tájékoztatás (GIE) környezetvédelemi, természetvédelmi tématerületek Bokor Veronika, Novák Judit LIFE nemzeti kapcsolattartók LIFE KÖRNYEZETVÉDELMI

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) Véleménytervezet Giovanni La Via (PE560.

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) Véleménytervezet Giovanni La Via (PE560. Európai Parlament 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 20.7.2015 2015/2132(BUD) MÓDOSÍTÁS: 1-17 Giovanni La Via (PE560.881v01-00) Az Európai Unió 2016-os pénzügyi

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A LIFE Éghajlat-politika Alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása

A LIFE Éghajlat-politika Alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása A LIFE Éghajlat-politika Alprogram 2016. évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása II. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. június 30. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL A Ford közzétette 14. Fenntarthatósági Jelentését, amelyben a vállalat kiemeli, hogy 2000 és 2012 között a globális gyártóüzemekben 37

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Az ásványgyapot új generációja

Az ásványgyapot új generációja Az ásványgyapot új generációja Egy selymes tapintású, kristálytiszta, nem éghető hő- és hangszigetelő ásványgyapot az URSA-tól PureOne az ásványgyapot új generációja URSA az Ön partnere elkötelezett a

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok IV. LIFE Klímapolitikai Tréning 2017. február 16. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó I. A LIFE program

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

TisztaShow SZAKMAI NAP. Van más választás: pozícionálja újra szolgáltatását a piacon. Budapest, október

TisztaShow SZAKMAI NAP. Van más választás: pozícionálja újra szolgáltatását a piacon. Budapest, október TisztaShow SZAKMAI NAP Budapest, 2016. október 21-22. Van más választás: pozícionálja újra szolgáltatását a piacon Barta Géza Róbert ügyvezető Környezetbarát Termék Nonprofit Kft. Csak egy módon indulhatunk

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment)

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) - Az italoskarton gyűjtés és újrahasznosítás európai perspektívája Katarina Molin Főigazgató

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26.

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. SZÉKELY ERIKA A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. Európai Innovációs Partnerség - EIP Új megközelítés az uniós kutatásban és innovációs politikában

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba

Részletesebben

8831/16 eh/ju 1 DG C 1

8831/16 eh/ju 1 DG C 1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. május 12. (OR. en) 8831/16 DEVGEN 89 ACP 67 RELEX 378 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. május 12. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.:

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról. Preambulum

TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról. Preambulum 1. melléklet TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról Preambulum Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a

Részletesebben

DR. FAZEKAS SÁNDOR VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER BESZÉDE A BUDAPESTI VÍZ VILÁGTALÁLKOZÓ NYITÓ PLENÁRIS ÜLÉSÉN

DR. FAZEKAS SÁNDOR VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER BESZÉDE A BUDAPESTI VÍZ VILÁGTALÁLKOZÓ NYITÓ PLENÁRIS ÜLÉSÉN DR. FAZEKAS SÁNDOR VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER BESZÉDE A BUDAPESTI VÍZ VILÁGTALÁLKOZÓ NYITÓ PLENÁRIS ÜLÉSÉN Tisztelt Királyi Felségek, Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Főtitkár Úr, Excellenciás Hölgyek és Urak!

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete. Varga Attila

A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete. Varga Attila A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete Varga Attila varga.attila@ofi.hu Fenntartható Fejlődési Célok Az ENSZ 193 tagállama 2015. augusztus 2-án megállapodott a Fenntartható Fejlődési Célokban.

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT Költségvetési Ellenőrző Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT Költségvetési Ellenőrző Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2014/2147(INI) 7.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK 2013/14. tanév I. félév A következőkben felsorolt jogszabályok a felkészülést kívánják elősegíteni azzal a megjegyzéssel, hogy a fontos jogszabályokként megjelölt

Részletesebben

3.2. Ágazati Operatív Programok

3.2. Ágazati Operatív Programok 3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A

Részletesebben

Erőforrás-hatékony Európa Felmérés a helyi és regionális önkormányzatokról Az eredmények összefoglalása

Erőforrás-hatékony Európa Felmérés a helyi és regionális önkormányzatokról Az eredmények összefoglalása Erőforrás-hatékony Európa Felmérés a helyi és regionális önkormányzatokról Az eredmények összefoglalása HU Az alábbi következtetések a Bécsi Közgazdasági és Üzleti Egyetem Fenntarthatósági Kutatóintézete

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben