Környezetvédelmi politika

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Környezetvédelmi politika"

Átírás

1 KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL Egészséges és fenntartható környezetet a jövő nemzedékei számára Környezetvédelmi politika Nem maradhat minden a régiben

2 TARTALOMJEGYZÉK KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL Ez a tájékoztató füzet a Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról című sorozat része. A sorozat azt hivatott elmagyarázni, mit tesz az EU azokon a területeken, ahol hatáskörrel rendelkezik, miért van szükség arra, hogy intézkedjen, és munkája milyen eredménnyel jár. Miért van szükség környezetvédelmi politikára?... 3 Hogyan alakítja az EU a környezetvédelmi politikát?... 5 Mit tesz az Európai Unió?... 8 Az előttünk álló út További információk A rendelkezésre álló ismertetőket a következő internetcímen lehet elolvasni és letölteni: Hogyan működik az Európai Unió? Európa 2020 stratégia: Európa növekedési stratégiája Az EU alapító atyái Adópolitika Belső piac Bővítési politika Csalás elleni küzdelem Digitális menetrend és információs társadalom Egészségpolitika Éghajlat-politika Élelmiszer-biztonsági politika Energiapolitika Fejlesztési és együttműködési politika Foglalkoztatási és szociális politika Fogyasztói ügyek Gazdasági és monetáris unió és az euró Halászati és tengerpolitika Határok és biztonság Humanitárius segítségnyújtás Jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság Kereskedelempolitika Költségvetés Környezetvédelmi politika Közlekedéspolitika Kulturális és audiovizuális politika Kutatási és innovációs politika Kül- és biztonságpolitika Mezőgazdasági politika Migrációs és menekültügyi politika Oktatási, képzési, ifjúsági és sportpolitika Regionális politika Vállalkozáspolitika Vámpolitika Versenypolitika Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról Környezetvédelmi politika Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóság Kiadványok 1049 Brüsszel BELGIUM A kézirat lezárva: január Címlapfotó Jupiter Images 16 oldal 21 29,7 cm ISBN doi: /5133 Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2013 Európai Unió, 2013 A kiadvány a forrás feltüntetésével szabadon másolható. A fényképeket a szerzői jog tulajdonosának előzetes engedélyével lehet csak felhasználni vagy sokszorosítani. Engedélyért közvetlenül a jogtulajdonosokhoz kell fordulni.

3 K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I P O L I T I K A 3 Miért van szükség környezetvédelmi politikára? A környezet lényegéből adódóan nem szorítható politikai, közigazgatási és egyéb, ember által alkotott határok közé. Ezért elengedhetetlen, hogy az EU tagállamai együttműködjenek egymással és a világ más országaival, ha eredményesen kezelni kívánják a mindannyiunkat érintő kihívásokat, legyen szó aszályokról vagy áradásokról, környezetszennyezésről vagy az Európa gazdag természeti örökségét és biodiverzitását fenyegető veszélyekről. Az EU környezetvédelmi politikájának alapvető célja az, hogy növelje természeti értékeinket, előmozdítsa az erőforrás-hatékony gazdaság kialakulását, és oltalmazza az emberek egészségét. Az uniós szinten összehangolt környezetvédelmi stratégia elősegíti, hogy szinergia és koherencia jöjjön létre a különböző EU-szakpolitikák között, továbbá tekintve, hogy a környezetvédelmi jogszabályok nagy jelentőséggel bírnak sok gazdasági szektorban biztosítja, hogy egyenlő versenyfeltételek érvényesüljenek a vállalkozások számára. Nem mindegy, hogyan bánunk környezetünkkel ma, és milyen bolygót hagyunk örökül gyermekeinknek A környezetünk által biztosított javak sokak számára magától értetődőek, ám Földünk véges, meg nem újuló természeti erőforrásai rohamos ütemben fogynak. Ha nem tudjuk visszájára fordítani a folyamatot, azzal megfosztjuk a jövő nemzedékét jogos örökségétől. Ennek az óriási kihívásnak a kezelése együttes fellépést igényel az EU, a nemzeti, a regionális és a helyi kormányzatok, a vállalkozások, a nem kormányzati szervek és a lakosság részéről. Nemzetközi partnereinket is be kell vonnunk az erőfeszítésekbe, hogy világszinten hathatós intézkedéseket tudjunk hozni. Ebben a füzetben a Bizottság nagy vonalakban bemutatja az EU környezetvédelmi politikáját; a kiadványból kiderül, hogyan jött létre ez az uniós szakpolitika, mit is jelent a gyakorlatban, és miképp változhat a jövőben. Az egyre növekvő szükségletek szorításában Fogyasztási szokásaink óriási terheket rónak bolygónkra. A 20. század folyamán a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása tizenkétszeresére, a nyersanyag-erőforrások kitermelése pedig harmincnégyszeresére nőtt a világon. Az élelmiszerek, állati takarmányok és textiltermékek iránti kereslet 2050-ig várhatóan 70 százalékkal fog növekedni. Ha az erőforrások felhasználását a jelenlegi ütemben folytatjuk, két bolygó sem lesz elég az igényeink kielégítésére. Folyamatosan alakuló stratégia istockphoto.com/eva serrabassa Az Európa előtt álló fő környezeti kihívások jelentősen változtak az európai uniós környezetvédelmi politika létrejötte óta. Az 1970-es és 1980-as években a hagyományos környezetvédelmi prioritásokon, így például a veszélyeztetett állat- és növényfajok védelmén, valamint a levegő és az ivóvíz minőségének javításán volt a hangsúly, és e célok megvalósításának eszköze a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése volt. Ma már olyan, rendszerszintű fellépésre van szükség, amely figyelembe veszi a különböző részterületek közötti kölcsönhatásokat, illetve azok globális vetületeit. Ez azt

4 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L 4 jelenti, hogy a környezeti károk helyreállításáról a hangsúly a megelőzésre tevődött át. Ez egyben azzal jár, hogy számos más területen, így például a mezőgazdaság, az energia, a közlekedés, a halászat, a vidékfejlesztés, a kutatás és innováció, valamint a fejlődő országok segélyezése terén is maximálisan figyelembe kell venni a tervezett szakpolitikai intézkedések és finanszírozási döntések környezetre gyakorolt hatását. Ez a fajta holisztikus megközelítés biztosítani fogja a környezetvédelmi kihívások összehangoltabb kezelését és a szinergiák lehető legnagyobb mértékű növelését. A több mint négy évtizedes uniós szintű szakpolitikai döntéshozatalnak köszönhetően a környezetvédelemre vonatkozó uniós szabályozás meglehetősen átfogó és mélyreható. Az intézkedések megvalósítása terén azonban sok a hiányosság. Ezt a hiányt mihamarabb pótolni kell annak érdekében, hogy a környezetvédelmi jogszabályok előnyeit minden európai polgár maradéktalanul élvezhesse. Az EU új környezetvédelmi cselekvési programja épp ezt a célt fogja szolgálni (lásd Az előttünk álló út című fejezetet). A környezet és a gazdaság összhangja A környezetvédelmi és a gazdasági célok valójában kiegészítik egymást. Ha környezetkímélőbbé tesszük a gazdaságot, és hatékonyabban használjuk fel a természeti erőforrásokat, az a környezeti költségek csökkenését eredményezi, a környezetbarát technológiák és eljárások pedig munkahelyeket hoznak létre, élénkítik a gazdaságot, és javítják az európai ipar versenyképességét. Az Európai Unió következő évtizedre szóló növekedési stratégiája, az Európa 2020 stratégia kiemelt célként rögzíti a természeti erőforrások hatékony felhasználását, A környezetvédelmi és a gazdasági célok kiegészítik egymást istockphoto.com/robert Churchill felismerve, hogy a környezetvédelmi politika számottevően hozzájárulhat a tudásalapú, erőforráshatékony európai gazdaság kialakításához. Az ökoszisztémák ellenálló képességének erősítése kiemelt feladat, hiszen ezek a rendszerek biztosítják többek között az élelmiszereket, az ivóvizet és a nyersanyagokat. Ha az ökoszisztémák ellenállóbbá válnak, az kedvezően hat a termelékenységre és az életminőségre is, és a népegészségügyi kiadások csökkenését eredményezi. Globális szerepvállalás Környezetünk a levegő, a víz, valamint a szárazföld és a tengerek élővilága nem ismer határokat. Minél eredményesebben ösztökéli az Európai Unió a szomszédságában található államokat és ideálisan a világ többi országát arra, hogy magas szintű normákat léptessenek életbe, annál jobb lesz környezetünk minősége. Az EU gondosan ügyel arra, hogy a hozzá csatlakozni kívánó országok jogszabályai megfeleljenek az általa szabott szigorú követelményeknek. Az Unió a fentieken túlmenően szorosan együttműködik szomszédjaival annak érdekében, hogy a környezetvédelmi normák náluk is érvényesüljenek, és tevékeny szerepet játszik a fenntartható fejlődéssel, a biológiai sokféleséggel és az éghajlatváltozás elleni fellépéssel kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokon. A környezetvédelmi fenntarthatóságra vonatkozó hosszú távú uniós célkitűzés az ENSZ millenniumi fejlesztési céljainak egyike. Társadalmi támogatottság A társadalom széles körűen támogatja a környezet javítását célzó uniós intézkedéseket. Egy 2011 közepén végzett páneurópai közvélemény-kutatás szerint a válaszadók több mint 90 százaléka fontos személyes ügynek tekinti a környezet védelmét. Közel 90 százalékuk helyesli, hogy az EU forrásokat biztosít a környezetbarát tevékenységek támogatására, és a válaszadók több mint négyötöde egyetért abban, hogy uniós jogszabályokra van szükség ahhoz, hogy hatékony környezetvédelem valósuljon meg az egyes országokban. A felmérésben részt vevők elsősorban a vízszennyezéssel, a természeti erőforrások kimerülésével és a hulladék mennyiségének növekedésével kapcsolatban fejezték ki aggályukat.

5 K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I P O L I T I K A 5 Hogyan alakítja az EU a környezetvédelmi politikát? Noha egyesek marginális kérdésként kezelik a környezetvédelmet, az valójában központi elemét képezi az EU szakpolitikáinak. Az Európai Unióról szóló szerződés megalkotói felismerték a tiszta és egészséges környezet fontosságát. Így a tagállamok a Szerződés aláírásával a 3. cikk (3) bekezdésében foglaltak értelmében kötelezettséget vállaltak arra, hogy törekszenek a környezet magas fokú védelmére és javítására. E célok eléréséért nemzetközi szintű erőfeszítésre is szükség van. Az EU arra törekszik, hogy előmozdítsa a fejlődő országok fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését. E törekvés homlokterében a szegénység felszámolása áll. Demokratikus döntéshozatal Az EU demokratikus eljárások során alkotja meg jogszabályait. Az Európai Bizottság mielőtt jogszabályjavaslatot terjeszt elő széles körű konzultációt folytat az érintett felekkel: lehetőséget ad a tagállami hatóságoknak, a nem kormányzati szervezeteknek, a környezetvédelmi szakértőknek és a lakosságnak arra, hogy hangot adjanak véleményüknek. Ez a folyamat biztosítja, hogy a benyújtott jogszabálytervezet figyelembe vegye a különböző érdekelt felek álláspontját és észrevételeit, valamint tudományosan megalapozott tényeken alapuljon. A konzultációs eljárás nemcsak a tervezett szabályozás tárgyát képező szakterülettel kapcsolatos kérdések tisztázására alkalmas, hanem azt is elősegíti, hogy a legfontosabb érdekelt felek magukénak tekintsék a javasolt intézkedéseket. A tagállamok kormányainak lehetőségük van arra, hogy a miniszteri szinten ülésező Tanács keretében módosítsák a jogszabálytervezetet, az uniós polgárok pedig az Európai Parlament révén befolyásolhatják a jogalkotást. A jogszabály elfogadásához szükség van arra, hogy mind a Parlament, mind a Tanács jóváhagyja a tervezet szövegét. A folyamat során más testületeknek is így például a Régiók Bizottságának és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint az érintett gazdasági ágazat szereplőinek, a témával foglalkozó nem kormányzati szervezeteknek és tudományos kutatóknak, illetve az európai polgároknak is lehetőségük nyílik véleményt mondani a tervezetről. A konzultációk eredménye néha arra enged következtetni, hogy az adott terület jogi úton történő szabályozása nem indokolt, helyette kötelező jogi erővel nem bíró iránymutatásokra, a bevált módszerek cseréjére van szükség. Megbízható adatokon alapuló döntéshozatal A szakpolitikai intézkedések alapjául olyan helytálló bizonyítékoknak kell szolgálniuk, amelyek rávilágítanak a környezeti változások okaira és hatásaira, és így lehetővé teszik megfelelő válaszlépések és stratégiák kidolgozását. Ezeknek az adatoknak a nagy részét a tagállamok bocsátják az EU környezetvédelmi politikájának alakításában segédkező Európai Környezetvédelmi Ügynökség rendelkezésére, amely elemzi azokat. Az EU különböző programokat léptetett életbe, így ösztönözve azt, hogy helytálló és pontos adatok álljanak rendelkezésre, és hogy ezeket az érdekelt felek széles körűen megosszák egymással. A Kopernikusz program például a földi, légi és tengeri megfigyelőállomásokról származó adatokat a földmegfigyelő műholdak adataival kombinálja. A program célja ezzel az, hogy a környezetvédelmi szakpolitika alakítását és végrehajtását segítő, átfogó adatkészletek jöjjenek létre. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség a tagállamok által rendelkezésre bocsátott adatokat gyűjti és rendszerezi. A koppenhágai székhelyű ügynökség, amely 1994-ben kezdte meg működését, a környezet állapotát kíséri figyelemmel: mutatószámokat és jelentéseket készít, és azokat rendszeresen frissíti. Az ügynökség feladata az, hogy segítséget nyújtson az EU-nak és a tagországoknak abban, hogy tájékozott döntéseket hozzanak a környezet állapotának javítása és a környezetvédelmi szempontoknak a gazdasági döntéshozatalba történő beépítése terén. Ezáltal hozzájárul a fenntarthatósági célok eléréséhez, valamint az európai környezeti információs és megfigyelőhálózat tevékenységének összehangolásához.

6 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L 6 Végrehajtás A hetvenes évek óta az EU több mint kétszáz környezetvédelmi jogszabályt alkotott. De a jogalkotás mit sem ér, ha a szabályokat nem hajtják végre, illetve nem alkalmazzák megfelelően. A kihívás tehát napjainkban elsősorban az, hogy miképp tudunk hathatósan érvényt szerezni a már elfogadott rendelkezéseknek. Ez felettébb összetett feladat, hiszen a folyamat egyes szakaszaiban más és más szervezetek és érdekcsoportok vesznek részt, a tagállami felügyeleti szervektől és bíróságoktól kezdve egészen a részvételi jogaikat gyakorló nem kormányzati szervezetekig és uniós polgárokig. A jogszabályok végrehajtásának hiánya számos káros következménnyel jár. Alááshatja az alapvető környezetvédelmi célok megvalósítását, károsan befolyásolhatja az emberek egészségét, és jogbizonytalanságot eredményezhet a gazdasági szereplők számára abból kifolyólag, hogy az elfogadott normákat az illetékesek nem alkalmazzák következetesen EU-szerte. Az előírások megfelelő végrehajtása ezzel szemben pénzügyi előnyökkel járhat. Az uniós hulladékszabályozás teljes körű alkalmazása esetén 400 ezer munkahely jönne létre, és éves szinten nettó 72 milliárd euró költségmegtakarítást lehetne elérni. Az uniós környezetvédelmi szabályok végrehajtása a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az Európai Bizottság azonban keresetet indíthat az Európai Unió Bíróságán azok ellen a tagállamok ellen, amelyek nem hajtják végre megfelelően a jogszabályokat. Ez a kötelezettségszegési eljárás a nyomásgyakorlás hatékony eszköze: a jogellenes helyzet mielőbbi megszüntetésére ösztönzi a szabálysértő tagállamot, amely pénzbírság fizetésére kötelezhető, ha többszöri felszólítás és a Bíróság elmarasztaló ítélete ellenére sem tesz eleget az uniós szabályoknak. De a Bizottság mindig csak a legvégső esetben fordul a Bírósághoz. Nagyobb fontosságot tulajdonít annak, hogy segítse a tagállamokat az uniós jog átültetésében és eredményes végrehajtásában. A tagországok szakmai segítséget, illetve pénzügyi támogatást vehetnek igénybe a szükséges kapacitások kiépítéséhez, meríthetnek a környezet állapotával kapcsolatos, uniós szinten összegyűjtött és rendszerezett ismeretekből, továbbá tájékozódhatnak arról, hogy más tagállamok miképp tesznek eleget vállalt uniós kötelezettségeiknek. A Bizottság azt javasolta, hogy a tagállamok mindegyike hozzon létre független nemzeti vizsgáló szervet, pl. ombudsmani hivatalt, amely a lakosság részéről érkező, környezetvédelmi vonatkozású panaszokat kezeli. Megfelelő piaci intézkedések Az EU környezetvédelmi politikájának kialakítása során a Bizottság nagy gondot fordít arra, hogy költséghatékony módszereket találjon a környezet védelmére és javítására, valamint a szűkös erőforrások iránti óriási szükségletek csökkentésére. Ez azt jelenti, hogy a meglévő gazdasági eszközöket felhasználva, pénzügyi ösztönzőkkel segíti elő a környezet védelmét. Ahol a piaci intézkedések várható hatása korlátozott, célértékek meghatározásával és fix összkvótás kereskedési rendszer bevezetésével lehet elérni, hogy a termékek ára tükrözze az előállításukkal járó tényleges környezeti költségeket. Adóügyi intézkedésekkel és támogatásokkal szintén hathatósan lehet ösztönözni a vállalatokat és a fogyasztókat arra, hogy a fenntarthatósági célokkal összhangban lévő döntéseket hozzanak. Sok ilyen intézkedés létezik már: példaként említhetők a fák kivágására vagy a hulladéklerakásra kivetett díjak. Az Európai Bizottság fontosnak tartja, hogy fokozatosan megszűnjenek azok a nemkívánatos ösztönzők, amelyek lendületet adnak a környezetszennyező, illetve energiaigényes termékek és eljárások alkalmazásának. istockphoto.com/henrik Jonsson Adóügyi intézkedésekkel és támogatásokkal arra lehet ösztönözni a vállalatokat és a fogyasztókat, hogy kíméljék a környezetet.

7 K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I P O L I T I K A 7 Az ökoinnováció ösztönzése Az ökoinnováció az innováció minden olyan formája, amelynek eredménye vagy célja a fenntartható fejlődés irányába történő jelentős és látványos előrelépés a környezeti hatások csökkentése, az azokkal szembeni ellenálló képesség javítása, illetve a természeti erőforrások hatékonyabb és felelősségteljesebb felhasználásának megvalósítása révén. Ezek a technológiák és az őket létrehozó iparágak már most fontos részét teszik ki az EU gazdaságának. Az ökoinnováció piaci térnyerése azonban a megújuló energia kivételével viszonylag lassúnak mondható. Fékezi az ökoinnovációt például, hogy a piaci árak sok esetben nem tükrözik a környezeti költségeket és előnyöket, valamint hogy olyan ösztönzők és támogatások vannak érvényben, amelyek elősegítik a pazarló eljárások és a merev gazdasági struktúrák fennmaradását. Különböző programjai révén az EU pénzügyi eszközökkel segíti a kutatást és az innovációt, és finanszírozást nyújt az ökoinnovációba beruházó vállalkozások számára is. A környezetbarát technológiák szélesebb körű meghonosítása érdekében az EU ösztönzi a zöld közbeszerzést, a termékek élettartamának megfelelő árazást és ökocímkerendszer használatát. A környezetvédelem finanszírozása A környezetvédelmi célok támogatására fordított összegek az uniós költségvetés jelentős hányadát teszik ki. A környezetvédelmi politika más szakpolitikai területekkel való összekapcsolása révén éves szinten 10 és 12 milliárd euró közötti megtakarítás érhető el az EU költségvetésében, például agrár-élelmiszeripari intézkedések, illetve a kohéziós politika, a kutatás és az innováció támogatása révén. A környezetvédelmi szakpolitika fő uniós finanszírozási eszköze az 1992-ben létrehozott LIFE program. A betűszó a program francia elnevezéséből származik: l Instrument financier pour l environnement (környezetvédelmi célú pénzügyi eszköz). Az évek során a program kibővült: immár nagyobb hangsúlyt fektet a természet megóvására és a környezet védelmére. A programból biztosított pénzügyi források több célt szolgálnak: így például a biológiai sokféleség csökkenésével és az élőhelyek fogyatkozásával összefüggő kihívások kezelését, az erőforrások hatékony felhasználását és az éghajlatváltozás elleni fellépést. A tényleges gyakorlati eredményekre irányuló kezdeményezésekre, az innovációra és a bevált módszerek helyi szintű terjesztésére hangsúlyt helyező LIFE-projektek nagyban hozzájárultak a szemléletmód megváltozásához, mind a döntéshozók és az érdekelt szervezetek, mind a lakosság körében.

8 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L 8 Mit tesz az Európai Unió? A környezetvédelmi politika végső soron arról szól, hogy megteremtsük az egyensúlyt egyrészt a fejlődéshez és a természeti erőforrások felhasználásához kapcsolódó szükségleteink, másrészt pedig a bolygónk jövőjével és az eljövendő nemzedékek jogos elvárásaival összefüggő kötelezettségeink között. A környezetvédelmi politika homlokterében tehát a fenntarthatóság áll. Számos gazdasági ágazat, illetve tevékenységi terület így az ipar, a mezőgazdaság, a halászat, a közlekedés, az energiaipar és a várostervezés jelentős hatást fejt ki a környezetre, egyúttal azonban nagymértékben függ is az egészséges ökoszisztémáktól. A fenntarthatóság jegyében biztosítani kell, hogy ezek az ágazatok maradéktalanul el tudják látni gazdasági szerepüket, ugyanakkor ne veszélyeztessék a működésükhöz és tágabban véve az emberiség boldogulásához szükséges természeti erőforrásokat. A környezetvédelem alapvető fontosságú ahhoz, hogy az emberiség a jövőben jólétben élhessen. Az élhető jövő érdekében már most határozottan fel kell lépnünk Az újrahasznosítás révén jelentősen csökkenthető az elsődleges nyersanyagok felhasználása a természeti környezet megóvásáért, és gondoskodnunk kell a létünket meghatározó erőforrások, például a tiszta levegő és az ivóvízkészletek regenerálódási képességének megőrzéséről. Erőforrás-hatékonyság Az erőforrások gazdasági és környezeti jelentősége vitathatatlan. A korábban bőségben rendelkezésre álló olcsó nyersanyagok amelyek nélkül az utóbbi két évszázadban elért gazdasági fejlődés nem következhetett volna be rohamos ütemben fogynak, és folyamatosan drágulnak. A népességnövekedés és az életszínvonal emelkedése egyre nagyobb fogyasztást generál, ez utóbbi pedig tovább apasztja az amúgy is szűkös természeti erőforrásokat, pl. a fémeket, az ásványkincseket és az élelmiszereket, és egyre feljebb hajtja világpiaci árukat. Egyes előrejelzések szerint a következő évtized végére a feltörekvő gazdaságú országokban a középosztályhoz tartozók tábora kétmilliárd fővel fog nőni. Ennyivel többen lesznek azok, akik elkölthető jövedelmük birtokában ugyanolyan életmódra törekszenek majd, mint amilyet mi Európában már évtizedek óta a magunkénak tudhatunk. J. Toland

9 K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I P O L I T I K A 9 Európai Unió A Natura 2000 hálózat az EU területének csaknem 18 százalékát fedi le; óvja a vadon élő állat- és növényfajokat és azok természetes élőhelyeit Az Európai Bizottság eltökélt aziránt, hogy választ keressen ezekre a kihívásokra, ezért az erőforráshatékonyságot kiemelt szakpolitikai célkitűzésként kezeli. A feladat korántsem egyszerű: a fenntarthatósági követelményeknek megfelelve kevesebb ráfordítással többet kell előállítanunk, és hatékonyabban kell gazdálkodnunk erőforrásainkkal azok egész élettartama során. Ennek elengedhetetlen feltételeként innovációra, valamint a termelési folyamatok és a fogyasztási szokások átalakítására, ehhez pedig megfelelő ösztönzőkre és árjelzésekre van szükség. Az EU-országok kormányai 2011 végén elfogadták az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervét, amelyben hangsúlyozták, hogy mind a gazdasági és politikai életben, mind az egyének magatartásában gyökeres változásra van szükség. Az ütemterv meghatározza, milyen fontos fejlődési szakaszokat kell teljesíteni a különböző szakpolitikai területeken ahhoz, hogy 40 év múlva az európai gazdaság továbbra is magas életszínvonalat biztosítson, ám a gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatása a mainál sokkal kisebb legyen. Erőforrás-hatékonyság Az erőforrás-hatékonyság megvalósításához az kell, hogy a gazdasági növekedés kevésbé függjön az erőforrások felhasználásától. A cél az, hogy a gazdaság az erőforrások fenntartható módon történő felhasználásával és a környezetre gyakorolt hatás minimalizálásával kevesebből többet teremtsen, kisebb befektetéssel nagyobb értéket hozzon létre. A véges erőforrások hatékony és körültekintő felhasználására irányuló célkitűzés minden uniós szakpolitika szerves részét képezi. A folyamat előrelendítése érdekében a Bizottság magas szintű munkacsoportot hozott létre, amely tagállami, uniós és nemzetközi döntéshozókból, ipari szereplőkből, valamint kiváló gazdasági és környezetvédelmi szakértőkből áll. re_platform/index_en.htm

10 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L 10 Biológiai sokféleség Az európai környezetvédelmi politika egyik alapvető célja az, hogy védelmet biztosítson szűkebb és tágabb természeti környezetünknek. A természet világszerte számos fenyegetésnek van kitéve, és a biológiai sokféleség bolygónk különböző élőhelyeinek változatos állat- és növényvilága mindenütt hanyatlásnak indult. Az EU eltökélt aziránt, hogy 2020-ig megállítsa a biológiai sokféleség fogyatkozását és az ökoszisztémák állapotromlását. A biológiai sokféleség megőrzése önmagában is kiemelt cél, ám számos létfontosságú gazdasági ágazat, így például az élelmiszeripar, a textilipar, az üzemanyaggyártás és a gyógyszeripar fennmaradásának is előfeltétele, valamint az emberiség jövője szempontjából meghatározó jelentőségű éghajlatés árvízvédelem, ivóvízellátás, virágporzás és talajképződés tartópillére is egyben. Gazdasági jólétünk, biztonságunk, egészségünk és életminőségünk a tét. Az EU 2006-ban fogadott el először cselekvési tervet a biológiai sokféleség megóvására. Majd néhány hónappal azután, hogy nagy ívű ENSZ-egyezmény született a japán Nagoyában, az EU 2011 elején naprakésszé tette biodiverzitással kapcsolatos stratégiáját. Ebben kiemelt célként tűzi ki, hogy 2020-ra megállítsa a biológiai sokféleség csökkenését és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlását az Európai Unióban, azokat a lehető legnagyobb mértékben helyreállítsa, és növelje Európa részvételét a biológiai sokféleség megóvásáért tett globális erőfeszítésekben. Védelem alatt álló területek Mivel a természet nem ismer közigazgatási határokat, az EU szigorú természetvédelmi szabályokat vezetett be. A vadon élő madarak védelmét célzó kezdeti intézkedéseket az EU fokozatosan kiterjesztette sok veszélyeztetett Az egészséges ökoszisztémák kulcsfontosságúak Európa biológiai sokféleségének megőrzéséhez Albrecht Föhl, of LIFE07 NAT/D/ LIFE Streuobstwiese Albvorland állat- és növényfajra és azok élőhelyeire is. Ezeket az erőfeszítéseket a Natura 2000 hálózat kiépítése koronázta meg, mely mára gyakorlatilag befejeződött. Ez a páneurópai hálózat, amely a vadon élő állat- és növényfajok és természetes környezetük megóvására hivatott, a maga nemében a legnagyobb a világon: több mint 26 ezer természetvédelmi körzetet foglal magában, melyek az EU területének csaknem 18 százalékát fedik le. Ez a terület Németország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság összterületének feleltethető meg. A Natura 2000 hálózat alapjául az a felismerés szolgál, hogy az ember a természet része, ezért szövetségben kell élnie a természettel. A hálózatnak nem az a célja, hogy hadat üzenjen, hanem pusztán az, hogy bizonyos korlátokat szabjon a gazdasági tevékenységnek az értékes élőhelyek és élővilág megóvása érdekében. Finanszírozását tekintve a Natura 2000 program szervesen kapcsolódik a fő uniós szakpolitikai területekhez, kiváltképp a mezőgazdasághoz, azon belül is a vidékfejlesztési (agrár-környezetvédelmi és erdőgazdálkodási) intézkedésekhez. Az EU kohéziós politikája (amely a gazdasági növekedést szolgálja az EU országaiban és régióiban) fontos szerepet játszik a beruházások finanszírozásában, főképp az újonnan csatlakozott tagállamokban. A Natura 2000 program arra irányul, hogy fennmaradjanak az egészséges ökoszisztémák, melyek megannyi felbecsülhetetlen értékű szolgáltatást nyújtanak. Példaként említhető az ivóvízellátás, a szén-dioxid-tárolás, valamint az árvizek és a tengerpartok eróziójával szembeni védelem. Ezeknek a szolgáltatásoknak az értéke évente összesen milliárd euróra tehető. Ez az összeg sokkal több, mint a hálózat működtetésére éves szinten fordított hatmilliárd euró.

11 K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I P O L I T I K A 11 A környezettudatosság erősítése Az Európai Bizottság többféleképpen népszerűsíti a környezettudatosságot a lakosság és a vállalatok körében. Fontos ismeretterjesztő esemény az ún. Zöld Hét, amelynek rendezvényein évről évre több ezren vesznek részt. A résztvevők a legégetőbb környezetvédelmi kérdésekről, például a biológiai sokféleségről vagy az ivóvízről folytatnak vitát. A Bizottság díjversenyeket, vetélkedőket is rendez, hogy elmélyítse a köztudatban a környezetvédelem fontosságát. Az Európa Zöld Fővárosa díj kiváló lehetőséget teremt arra, hogy Európa városai bemutassák, milyen innovatív elképzeléseket valósítottak meg vagy szándékoznak megvalósítani a környezetvédelem és a fenntartható várostervezés terén. A Bizottság a vállalkozások, hatóságok és egyének hasonló célokat szolgáló, újító projektjeit is díjazza. Zöld fővárosok Az Európa Zöld Fővárosa díjat azok a városok nyerhetik el, amelyek szigorú környezetvédelmi normákat léptettek életbe és alkalmaznak következetesen, és a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségükkel példát mutatnak más városi közösségek számára. Az alábbi városok kapták már meg az Európa Zöld Fővárosa díjat: 2010: Stockholm 2011: Hamburg 2012: Vitoria-Gasteiz 2013: Nantes 2014: Koppenhága Az Európai Unió gazdaságában az egy főre jutó anyagfelhasználás évi 16 tonna, ebből 6 tonna hulladék keletkezik istockphoto.com/steve Debenport

12 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L 12 Uniós ökocímke Uniós ökocímkével lehet ellátni azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek egész élettartamuk alatt tehát a nyersanyagok kinyerésétől kezdve a gyártáson és a felhasználáson át az ártalmatlanításukig kímélik a környezetet. Ez az önkéntes címke a környezetvédelmi kiválóságot díjazza, melynek kritériumait tudományos szakértők, nem kormányzati szervezetek és az érdekelt ágazati szereplők dolgozták ki közösen. Több mint 1300 összesen 18 ezernél is több terméket előállító vállalat kérte és kapta meg az uniós ökocímkét. A vásárlók megbízhatnak a jellegzetes uniós logóval ellátott termékekben, hiszen azok megfelelőségét független szakértők ellenőrizték. akkor jelenthetnek veszélyt, ha nem előírásszerűen használják őket. Az EU a vegyi anyagok biztonságának garantálása, a környezet védelme és az egyik legfontosabb európai iparág versenyképességének elősegítése érdekében a világ legelőremutatóbb vegyianyagjogszabályát dolgozta ki, a vegyi anyagok regisztrálására, értékelésére, engedélyezésére és korlátozására vonatkozó, ún. REACH szabályozást. Minden olyan vegyi anyagot, amelyet az EU-ban állítottak elő, vagy az EU-ba importáltak, regisztráltatni kell a Helsinkiben működő Európai Vegyianyag-ügynökségnél ig az EU-ban forgalmazott összes vegyi anyagnak meg kell felelnie ennek a követelménynek. Ellenkező esetben a kérdéses termék nem értékesíthető az Unió területén. Különösen szigorú szabályok vonatkoznak a legveszélyesebb termékekre. A vállalatok maguk felelősek azért, hogy felmérjék és kezeljék az általuk használt vagy forgalmazott vegyi anyagok kockázatait, és hogy megfelelő biztonsági tanácsokkal lássák el a vásárlókat az adott termék használatával kapcsolatban. HULLADÉK: Az Európai Unió gazdaságában az egy főre jutó anyagfelhasználás évi 16 tonna, ebből 6 tonna hulladék keletkezik, amelynek a fele hulladéklerakóba kerül. Ha a hulladék keletkezése nem is kerülhető el minden esetben, az Európai Bizottság fontosnak tartja az értékes erőforrásként újrafelhasználható vagy anyagában hasznosítható termékek visszanyerését. A hulladéklerakókra kivetett adók és a fizetés a kidobott mennyiség alapján elvű díjkivetési rendszerek számottevően hozzájárulhatnak e cél eléréséhez. Néhány tagállamban a hulladékok újrahasznosítási aránya ma már eléri, sőt meghaladja a 80 százalékot, és gyakorlatilag megszűnt a hulladéklerakás. Más országoknak még sok a tennivalójuk ezen a téren. Az EU mára már jogszabályokat léptetett életbe az elektromos és elektronikus berendezésekből keletkező hulladékokra, a csomagolási hulladékra, az elhasználódott elemekre és akkumulátorokra, illetve járművekre vonatkozóan. Ezek nagyban hozzájárulnak az erőforráshatékonyság növeléséhez. Egyéb európai uniós vívmányok E két, szakpolitikai területeken átívelő, horizontális célkitűzés az energiahatékonyság és a biológiai sokféleség védelme mellett az EU több, közelebbről behatárolható területen is tevékenyen fellép azért, hogy a környezetvédelmi normák következetesen érvényesüljenek. VEGYI ANYAGOK: A vegyi anyagok központi szerepet játszanak mindennapjainkban. Több vegyi anyag azonban súlyosan károsíthatja az emberi egészséget, míg mások LEVEGŐ: Az utóbbi 20 évben az EU sikeresen csökkentette több szennyező anyag kibocsátási szintjét. Az ólomkibocsátás mennyisége például mintegy 90 százalékkal esett vissza. Az elért eredmények ellenére az európai polgárok a levegőszennyezést okkal még mindig az egyik legaggasztóbb környezetvédelmi problémának tekintik: évről évre nagyon sok ember hal meg idő előtt a rossz levegőminőség miatt. Az EU-nak még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy a levegőminőség szintje ne jelentsen számottevő egészségügyi és környezeti kockázatot.

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) Véleménytervezet Giovanni La Via (PE560.

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) Véleménytervezet Giovanni La Via (PE560. Európai Parlament 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 20.7.2015 2015/2132(BUD) MÓDOSÍTÁS: 1-17 Giovanni La Via (PE560.881v01-00) Az Európai Unió 2016-os pénzügyi

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Az ásványgyapot új generációja

Az ásványgyapot új generációja Az ásványgyapot új generációja Egy selymes tapintású, kristálytiszta, nem éghető hő- és hangszigetelő ásványgyapot az URSA-tól PureOne az ásványgyapot új generációja URSA az Ön partnere elkötelezett a

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment)

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) - Az italoskarton gyűjtés és újrahasznosítás európai perspektívája Katarina Molin Főigazgató

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26.

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. SZÉKELY ERIKA A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. Európai Innovációs Partnerség - EIP Új megközelítés az uniós kutatásban és innovációs politikában

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április Kék bolygónk a legkritikusabbnak ígérkező évszázadba lép. Mindeddig bolygónkat a természeti erők kormányozták 4,5 milliárd éven át. Ha tetszik, ha nem, bolygónk fenntartása kezünkbe hull, és sajnos mi

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben