JELENTÉS az áfa visszaigénylési rendszerének ellenőrzéséről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JELENTÉS az áfa visszaigénylési rendszerének ellenőrzéséről"

Átírás

1 JELENTÉS az áfa visszaigénylési rendszerének ellenőrzéséről április

2 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.1. Teljesítmény Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V-11-78/ Témaszám: 599 Vizsgálat-azonosító szám: V0042 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Kemény Emil főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Vörös Mária osztályvezető főtanácsos Az ellenőrzést végezték: Dr. Földvári Gábor számvevő gyakornok Kapronczai Gabriella számvevő tanácsos Selmeczi Hajnalka számvevő Temesváry Miklós számvevő Uram Ferenc számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: 1. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal működésének és gazdálkodásának ellenőrzése (1993) 2. A központi költségvetés adóbevételei, illetve a társadalombiztosítást illető adó és járulékbevételek realizálásának ellenőrzése (2000) Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 8 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az áfa visszaigénylési rendszer eredményességét meghatározó főbb tényezők A szabályozottság értékelése az áfa visszaigénylési rendszer eredményessége szempontjából Az adóalanyi kör változása A bevallások számának és gyakoriságának alakulása Az áfa visszaigénylések alakulása A Hivatal által fizetett késedelmi kamatok alakulása Ellenőrzést támogató informatikai rendszerek Adatbiztonság archiválás, jogosultság Felhasználói rendszerek Az ellenőrzések tervezése Az APEH ellenőrzési stratégiája A tervezés egyéb dokumentumai A tervezés megalapozottsága Az ellenőrzési típusok megoszlása (ellenőrzési portfolió) Külső, illetve a társszervek megkeresésére végzett ellenőrzések Erőforrás-felhasználás tervezése Ellenőrzöttségi szint alakulása Belső szakmai kontrolok és felülvizsgálatok Az APEH áfa-t érintő hatósági tevékenysége Fellebbezések Perek Az áfa ellenőrzések folyamatának értékelése Ellenőrzésre történő kiválasztás, ellenőrzési kockázatok Kockázatkezelés A tartósan visszaigénylő pozícióban lévő ágazatokban működő adóalanyok visszaigénylései Az induló vállalkozások ellenőrzési kockázatának kezelése 30 1

4 Import alapján történő visszaigénylések kockázatának kezelése Az áfa kiutalás előtti ellenőrzés kiválasztási rendszere Az utólagos átfogó és adónem ellenőrzésre történő kiválasztás A véletlenszerűségen alapuló kiválasztás A törvényben előírt határidők alakulása 32 2

5 MELLÉKLETEK 1/a-b. számú melléklet: 1/c. számú melléklet: Észrevételek Tanúsítványok 1. sz. táblázat: Feldolgozott áfa bevallások adatai/1 2. sz. táblázat: Feldolgozott áfa bevallások adatai/2 3. sz. táblázat: Előzetesen felszámított áfa megoszlása jogcímek szerint 4. sz. táblázat: Ellenőrzések számának vizsgálati típus szerinti alakulása 5. sz. táblázat: Kiutalás előtti áfa ellenőrzések adatai 6. sz. táblázat: Áfa-ra vonatkozó felülellenőrzések adatai 7. sz. táblázat: Az ellenőrzések megoszlása az adóalanyok típusa szerint 8. sz. táblázat: Az ellenőrzések megoszlása a bevallások gyakorisága szerint 9. sz. táblázat: Jogosulatlan áfa visszaigénylések száma és összege az adóalanyok típusa szerint 10. sz. táblázat: Jogosulatlan áfa visszaigénylések száma és összege a bevallások gyakorisága szerint 11. sz. táblázat: A Hivatal által fizetett áfa-hoz kapcsolódó késedelmi kamatok alakulása igazgatóságonként 12. sz. táblázat: Az APEH Bűnügyi Igazgatósága által vizsgált áfa visszaigényléssel kapcsolatos ügyek alakulása 13. sz. táblázat: Egyéb tájékoztató adatok az években feldolgozott áfa bevallások adatai szerint 2. számú melléklet: Ellenőrzöttségi szintek alakulása adóalanyi körönként valamennyi befejezett ellenőrzést figyelembe véve, számú melléklet: Ellenőrzöttségi szint alakulása az utólagos helyszíni ellenőrzések alapján számú melléklet: Kimutatás a fellebbezések alakulásáról, számú melléklet: Kimutatás a perek alakulásáról, számú melléklet: A legnagyobb áfa visszaigénylők részesedése az összes áfa visszaigénylésből 7. számú melléklet: Összesítés a tíz legnagyobb áfa visszaigénylők közül azokról az adózókról, akiknél között áfa-ra vonatkozóan befejezett revízió nem történt 3

6 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE APEH / Hivatal Art. áfa áfa tv. ÁSZ KAIG PM SZMSZ Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal évi XCI. törvény az adózás rendjéről általános forgalmi adó évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról Állami Számvevőszék APEH Pest megyei és Fővárosi Kiemelt Adózóinak Igazgatósága Pénzügyminisztérium Szervezeti és működési szabályzat 4

7 BEVEZETÉS JELENTÉS az áfa visszaigénylési rendszer ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az általános forgalmi adót (továbbiakban: áfa/adó) az évi V. törvénnyel vezették be Magyarországon, jelenlegi alkalmazásáról a többször módosított évi LXXIV. törvény rendelkezik. Az áfa - jellegénél fogva - hozzáadott érték adó (másként: többletértékadó) ami azt jelenti, hogy az értékesítéskor beszedett adó csökkenthető a tevékenységhez szükséges beszerzések, szolgáltatások után megfizetett (előzetesen felszámított) áfa összegével. Néhány kivételtől eltekintve az adóteher továbbgörgetése az utolsó értékesítési pontig tart, amikor is a termék, illetve szolgáltatás a belföldi végső fogyasztóig jut. Az adó így végső soron a fogyasztót terheli. Az adóalany által önadózás formájában megállapított és bevallott adót az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (továbbiakban: APEH, illetve Hivatal) szedi be, kivétel az import- és a dohánytermékek után fizetett áfa, amelyet a Vám- és Pénzügyőrség határozatban vet ki. Az APEH tevékenységi körébe tartozik az áfa adónemmel kapcsolatos adóztatási feladatok ellátása, ezen belül - a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén - az áfa kiutalása az adóalanyok részére. A kiutalás az adóalanyok visszaigénylése alapján történik, ha az adóalany erre jogosult. A Hivatal feladata tehát nemcsak az áfa minél teljesebb körű beszedése, hanem - ezzel egyidejűleg - az áfa visszaigénylési rendszer eredményes működtetésével a jogosulatlan visszaigénylések kiszűrése és megakadályozása, továbbá a késedelmes utalások és az utólag jogosulatlannak minősített visszatartások miatt a Hivatal által fizetett késedelmi kamatok minimalizálása. Az APEH felett a szakmai és gazdálkodási felügyeletet a Pénzügyminisztérium látja el. Az ellenőrzés az áfa visszaigénylési rendszer egyes elemeinek és a teljes rendszer működtetésének az eredményességre gyakorolt hatását értékelte a teljesítményellenőrzés módszerével, tehát nem vizsgálta átfogóan a teljes áfa rendszert (pl. adókulcsok alakulását, a Vám- és Pénzügyőrség szerepét), a gazdaságban végbemenő reálfolyamatokat és azok adózási vonzata közötti összefüggéseket, továbbá nem terjedt ki az EU-csatlakozást követően várható jogharmonizációs 5

8 BEVEZETÉS változásokra. Az ellenőrzésünk nem foglalkozik a pénzügyi adatok értékelésével, így a jelentésben szereplő számszerű adatok tájékoztató jellegűek. 1 Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy eredményes-e az APEH által kialakított és működtetett áfa visszaigénylési rendszer, ami akkor tekinthető eredményesnek, ha a Hivatal: ellátja a jogszabályokban és a felügyeleti szerv által meghatározott feladatokat; betartja a jogszabályokban meghatározott határidőket egyrészt az adóalanyok visszaigényléseinek elbírálására, másrészt az általa jogosnak minősített visszautalások teljesítésére; ellenőrzései során feltárja az adóalanyok által elkövetett hibákat, hiányosságokat, valamint a belső visszaéléseket, a jogorvoslat rendszerén keresztül érvényesíti az ehhez kapcsolódóan jelentkező adó- és büntetőjogi jogkövetkezményeket, illetve kezdeményezi azok érvényesítését az illetékes hatóságoknál. Az eredményesség megítéléséhez értékeltük: az áfa visszaigénylések ellenőrzésére kialakított irányelveket és tervezési gyakorlatot; az APEH által kialakított ellenőrzési portfoliót; a Hivatal által kialakított szabályozókat; az ellenőrzésekre történő kiválasztás módszereit és annak végrehajtását, az ellenőrzések folyamatát, típusait, illetve a jogszabályi kötelezettségek betartását. Az ellenőrzés az január december 31. közötti időszakra irányult, de figyelemmel kísérte a helyszíni ellenőrzés lezárásáig bekövetkezett változásokat. A helyszíni ellenőrzésbe bevont szervezetek a Pénzügyminisztérium, az APEH központja, az APEH Bűnügyi Igazgatósága, az APEH-SZTADI voltak. A bekért tanúsítványok adatai alapján a vizsgálati programban meghatározott kockázati tényezők figyelembevételével 9 területi igazgatóságot választottunk ki helyszíni ellenőrzésre, amelyek a KAIG, Dél-budapesti Igazgatóság, Északbudapesti Igazgatóság, Kelet-budapesti Igazgatóság, Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság, Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság, Pest Megyei Igazgatóság, Somogy Megyei Igazgatóság voltak. 1 Az áfa bevételek a központi költségvetés bevételeinek mintegy 30 %-át képviselik. A évi M Ft összegű költségvetési bevételből M Ft (31,3 %) volt a nettó áfa összege, míg 2001-ben a M Ft költségvetési bevételből M Ft (30,53 %) realizálódott ezen a jogcímen. A fenti bevételek egyrészt az import termékek után a Vám- és Pénzügyőrség (VP) által kivetett és közvetlenül fizetett áfa, másrészt a belföldi fogyasztás után az adóalanyok részéről történő befizetésekből tevődik össze. Az áfa visszatérítések évben M Ft, évben M Ft-ot tettek ki, ezek az összegek mindkét évben a bruttó áfa bevételek mintegy 47 %-át jelentették. 6

9 BEVEZETÉS Az ellenõrzésre az Állami Számvevõszékrõl szóló évi XXXVIII. tv. 2 (4) bekezdése alapján került sor. A jelentés tervezetét egyeztettük az APEH elnökével, a végleges jelentést megküldtük a pénzügyminiszternek. Leveleik másolatát mellékeljük (1/a, 1/b. számú mellékletek). 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az APEH a belső szabályzatait (utasítások, útmutatók, irányelvek) az áfavisszaigénylésekre vonatkozó törvényi előírásokkal összhangban fogalmazta meg. Belső szabályzatai valamennyi eljárásra kiterjedtek és biztosították az ellenőrzési feladatok végrehajtását. Ezen belül a törvényi szabályozás lehetőséget biztosított a fizetési könnyítésben részesülő adóalanyok részére visszaigényelhető áfa kifizetésére. A Hivatal a fizetési könnyítésben részesített adózók számára teljesített kifizetések alakulásáról utóelemzéseket, értékeléseket nem készített, az ellenőrzések során ilyen adatokat nem használt fel. A Hivatal a bevallások számítógépes feldolgozása során az adatok mentését és a mentett állományok megőrzését a biztonsági szempontok figyelembevételével szabályozta és hajtja végre. Ugyanakkor a rendszergazdák olyan adatkezelési jogosultságokkal is rendelkeznek, amelyek az ellenőrzés területét érintik. Ilyenek többek között a szűrőfeltételek állítása, revizori javítás, revízió elengedése, felülvizsgálatra átadás, revizori elengedés visszaszedésének lehetősége. A felhasználói programok által készített naplózási adatokat a rendszer bevezetése óta tárolják, azonban az igazgatóságok azokat nem ellenőrizték. A naplózási adatok szúrópróbaszerű ellenőrzését január 1.-től a Biztonsági Főosztály látja el. Az APEH nem rendelkezik az ellenőrzések főbb célkitűzéseit rögzítő közép-, illetve hosszú távú stratégiával, annak ellenére, hogy elkészítését a pénzügyminiszter többször kérte. Az ellenőrzés fő irányvonalát az APEH az éves feladattervében rögzíti. Erre épül az évenként kiadásra kerülő ellenőrzési irányelv, amelyet a Pénzügyminisztérium is jóváhagy. Az általános szakmai tevékenységet érintő különböző feladatok meghatározását és azok igazgatóságok általi teljesítésének objektív mérőszámokon, ún. teljesítmény-mutatókon alapuló értékelését az APEH érdekeltségi rendszere tartalmazza. A feladattervben és az ellenőrzési irányelvben megfogalmazott célkitűzések, prioritások és feladatok nincsenek összhangban az érdekeltségi rendszerrel. Az irányelvekben változó prioritással tűzték ki célként a bevételek, valamint a kiutalás előtti ellenőrzéseknél a visszatartások növelését és az ellenőrzöttségi szint fokozását. Az érdekeltségi rendszerben azonban az ellenőrzöttségi szint növelésére nem határoztak meg feladatokat, az igazgatóságok értékelésének alapját a növekvő bevételek, illetve a visszatartott kifizetések terén elért eredmények jelentették. Az APEH az áfa bevételi és -visszatartási kötelezettségét az előző évi teljesítésük alapján osztja le az igazgatóságokra. A Hivatal a tervezésnél figyelembe veszi az igazgatóságok illetékességi körébe tartozó adóalanyi kör ún. adóteljesítményét és annak változásait, azonban ettől eltérő tervszámokat ír elő, ha az adott igazgatóság rendelkezésére álló erőforráskorlát, illetve szakmai színvonala ezt indokolttá teszi évben az adóellenőrzési megállapításokra befolyt áfa és a jogerős áfa visszatartások együttes összege kb. 50 Mrd Ft, ami az éves áfa bevételeknek 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK (1244 Mrd Ft) mindössze 4 %-a volt. Az ellenőrzési megállapításból, behajtásból, szankciókból befolyt bevételek, valamint a kiutalás előtti jogerős visszatartás együttes összege (217,9 Mrd Ft) az APEH által beszedett adó és járulék (4735,8 Mrd Ft) 4,6 %-át tette ki. Az ellenőrzések hatékonyságának növelése az erőforráskorlátok miatt a fenti arányoknak csak kis mértékű emelését teszi lehetővé. Az ellenőrzöttségi szint növelésével az adózási fegyelem javulása, ezáltal az önadózásból származó befizetésekkel a költségvetés tényleges bevételeinek növekedése érhető el. A Hivatal az emberi erőforrások felhasználását az érdekeltségi rendszere alapján végzi: az igazgatóságok kötelezettségeikhez rendelik hozzá erőforrás szükségletüket. Ez a gyakorlat nem teszi lehetővé az elrendelésekre, a társszervek megkeresésére, valamint a véletlenszerűségen alapuló kiválasztásra történő ellenőrzések kapacitásigényének tervezését. Az ellenőrzések tervezéséhez sem a Hivatal, sem az igazgatóságok nem végeztek olyan elemzéseket, hogy a meglévő erőforrások különböző elosztásával figyelembe véve az Art. által előírt kötelezettségeket is - milyen mértékű bevétel- és ellenőrzöttségi szint növekedés lenne egyidejűleg elérhető. Az ellenőrzések végrehajtásánál elsődleges szempontként jelöli meg, hogy kapacitásait főként azokra az adózókra fordítsa, amelyeknél legnagyobb a valószínűsége az adóeltitkolásnak. Azon adóalanyokat választják ki elsősorban ellenőrzésre, amelyeknél egy kisebb jelentőségű hiba is nagyobb összegű adókülönbözetet eredményez. Az éves irányelvekben megfogalmazott célkitűzések alapján az ellenőrök végeznek összefüggéseket kereső és elemző ellenőrzéseket, de az érdekeltségi rendszer hatására ezek helyett a gyors és összegszerű megállapítást eredményező ellenőrzéseket részesítik előnyben. Az összetett és szövevényes vizsgálatok rontanák a Hivatal teljesítmény-mutatóinak értékét. A vizsgálatokat központilag kidolgozott módszertani útmutatók segítik, biztosítva elvi szinten az egységes eljárást. A gyakorlatban a végrehajtás igazgatóságonként eltérő: a központi számítógépes kiválasztási rendszert különböző paraméterekkel működtetik, illetve saját fejlesztésű rendszereket alkalmaznak a kiválasztások további szűréséhez. A gyakorlat következménye, hogy az igazgatóságok egységesen nem ellenőrizték például az általuk nyilvántartott tíz legnagyobb visszaigénylő adóalanyt. A helyszíni ellenőrzésbe bevont igazgatóságoknál 2001-ben a visszaigényelt összes áfának átlagosan a 36 %-át, azaz 216,7 Mrd Ft-ot ezen adóalanyoknak utalták ki. Ezek között voltak olyanok, amelyeknél 5 év alatt nem végeztek kifejezetten áfa adónem-ellenőrzést. Az áfa bevallások feldolgozását és ellenőrzésre kiválasztását segítő számítógépes rendszer csak részben járult hozzá a kiválasztások eredményes végrehajtásához. Az utólagos ellenőrzésre kiválasztást egyáltalán nem segíti központi számítógépes rendszer. A kiutalás előtti ellenőrzéseknél az igazgatóságok a kiválasztáskor a szűrés első fázisaként többségében csak a rendszerbe beépített kötelező paramétereket használják, amellyel a bevallások mintegy %-át szűrik ki. A fennmaradó %-ból a vezető szakmai ismeretei és szubjektív megítélése alapján választják ki azokat, amelyeknél ellenőrzést rendelnek el. A kialakított kiválasztási rendszer lehetővé teszi az ellenőrzések eredményességének javulását, azonban annak gyakorlati végrehajtása ezt a lehetőséget korlátozza. Elemzések és értékelések hiányában nem állapítható meg, hogy a számí- 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tógépes rendszerbe beépített paraméterek szélesebb körű használatával, az eljárás egységes alkalmazásával, ezáltal az objektivitás növelésével az eredményesség terén milyen mértékű további javulást lehetne elérni. A rendszer a visszaigénylő pozíciójú áfa bevallások közül választ ki ellenőrzésre. A befizető pozíciót mutató bevallások (az áfa levonások összege nem haladja meg az áfa-befizetések összegét) esetében a visszaigénylés jogszerűségének ellenőrzésére függetlenül attól, hogy mekkora a levonásba helyezett áfa - egyéb vizsgálatok keretében kerülhet sor. Az adott adóalany ellenőrzésre történő kiválasztásának valószínűsége ebben az esetben azonban jóval kisebb, mint a kiutalás előtti ellenőrzéseknél. Az APEH az ellenőrzések során tett - megállapításait adókülönbözetként tartja nyilván. Az így nyilvántartott összes adókülönbözetnek csak %-a jelent ténylegesen bevételt a költségvetés számára. A Hivatal a visszatartott áfa-t is adókülönbözetként mutatja ki, ami nem jelenik meg bevételként a letéti számlán. APEH kimutatás hiányában pontosan nem állapítható meg, hogy ebből mennyi jelent végleges visszatartást. Az APEH által fizetett késedelmi kamatok összege az évi M Ft-ról évre M Ft-ra, azaz 62 %-ra csökkent. Ennek oka a szakmai színvonal javulása mellett egyrészt az a törvénymódosítás, ami a kiutalás előtti ellenőrzésekre rendelkezésre álló időt 500 E Ft fölötti visszaigénylés esetében 30 napról 45 napra változtatta, másrészt a jegybanki alapkamat mérséklődése 22,5 %-ról 10,25 %-ra. A bírósági perek alapján fizetett késedelmi kamatok összege egyik évben sem haladta meg az összesen fizetett késedelmi kamat 3,6 %-át. A különleges ellenőrzési feladatokat ellátó főosztályok az ellenőrzéseikről nyilvántartást vezetnek, de vizsgálataik eredményéről nem készül hivatali szintű összesített értékelés. A főosztályok és az igazgatóságok közötti együttműködés nem teljes körű, ellenőrzéseik hasznosításáról nincs visszacsatolás. A főosztályok által végzett ellenőrzések eredményességét csökkentik a kivizsgálásra megkapott ügyek dokumentáltságának hiányosságai. A jelentésben megfogalmazott javaslataink az 1997-től 2001-ig terjedő időszak adatainak elemzésén alapulnak, de a évi működést értékelve is helytállóak. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a pénzügyminiszternek 1. Dolgoztassa ki az APEH adó- és járulékbeszedési tevékenysége fejlesztésének középés hosszú távú koncepcióját, figyelembe véve az ÁSZ korábbi javaslatait. 2. Vizsgálja felül az APEH ellenőrzési tevékenységéből származó bevételek tervezési gyakorlatát az ellenőrzésből származó (önkéntes befizetésen kívüli) bevételek és az ellenőrzöttségi szint összhangjának megteremtése érdekében. 3. Kérje fel az APEH elnökét 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a visszatérítések és a fizetési könnyítésben részesített adóalanyok befizetései alakulásának elemzésére, az áfa visszatérítések feltételeinek belső szabályozására; a rendszergazdák adathozzáférési jogosultságainak felülvizsgálatára és módosítására annak érdekében, hogy csak a munkakörükhöz közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására legyenek jogosultak; az APEH közép- és hosszú távú ellenőrzési stratégiájának kidolgozására; az áfa visszaigénylési rendszert érintő különleges ellenőrzési feladatokat ellátó szervezeti egységek ellenőrzési eredményeinek hasznosítására; a kiutalás előtti ellenőrzésre történő kiválasztási rendszer felülvizsgálatára és módosítására az egységes végrehajtás és a kiválasztás objektivitásának növelése érdekében; az utólagos ellenőrzésre történő kiválasztást támogató egységes számítógépes rendszer kialakítására, figyelemmel az ellenőrzés kockázati tényezőire és az objektivitás követelményeire. 4. Kísérje figyelemmel, és rendszeresen számoltassa be az APEH elnökét a számára megfogalmazott feladatok végrehajtásáról. 11

14 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. AZ ÁFA VISSZAIGÉNYLÉSI RENDSZER EREDMÉNYESSÉGÉT MEGHA- TÁROZÓ FŐBB TÉNYEZŐK Az áfa visszaigénylési rendszert meghatározó főbb tényezők alakulását a gazdaságban végbemenő reálfolyamatok és a jogszabályi változások alakították A szabályozottság értékelése az áfa visszaigénylési rendszer eredményessége szempontjából A vizsgált időszak valamennyi adóévében változott az APEH által kialakított áfa visszaigénylési rendszer a területet érintő törvényi előírások módosításai következtében. E törvényi változások célja az infláció okozta reálértékcsökkenés ellentételezése, továbbá a visszaigénylési feltételek szigorítása. A visszaigénylési rendszerben végbement változások többsége az adóévekben történt. Az APEH a belső szabályzatait (utasítások, útmutatók, irányelvek) az áfa visszaigénylésekre vonatkozó törvényi előírásokkal összhangban fogalmazta meg. Belső szabályzatai valamennyi eljárásra kiterjedtek és biztosították az ellenőrzési feladatok végrehajtását. Az APEH az adóalanyokat is érintő belső szabályzatokat önálló hatáskörben a törvényi jogállásnak megfelelően - adta ki. A törvény végrehajtásának elősegítésére a PM és az APEH eseti döntéseket, iránymutatásokat és állásfoglalásokat, a Hivatal ezen felül belső szabályzatokat is adott ki. A PM és az APEH által kiadott eseti döntések olyan témakörökre vonatkoztak, amelyek egyediségük miatt nem kerültek megfogalmazásra a törvényi előírásokban. Pl.: közhasznú foglalkoztatásért kapott, költségtérítésből végzett szolgáltatáshoz kapcsolódó áfa visszaigénylése; kizárólag gazdasági tevékenységhez használt lakóingatlan beszerzésével kapcsolatos áfa levonhatósága; közműberuházáshoz kapcsolódó levonási jog. Az eseti döntések és az APEH belső szabályzatai csak az APEH belső eljárásaiban kötelező érvényűek, azok az adóalanyok számára nem fogalmazhatnak meg kötelezettséget tekintettel arra, hogy nem jogszabályok. Ebből fakad, hogy a bírósági gyakorlatban a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmezése az APEH belső szabályozásától és közzétett iránymutatásaitól, állásfoglalásaitól eltérhet. Különösen az áfa levonása tárgyában születtek olyan legfelsőbb bírósági döntések, amelyek az APEH első-, vagy másodfokú eljárási döntését megváltoztatták. Az áfa gyakorított elszámolására az Art. és az áfa tv. különböző eljárási szabályokat írt elő az egyes bevallás típusoknál. 12

15 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az évtől kezdődően az éves bevallók az áfa törvény 47..(2) bek. alapján kizárólag évente egyszer, bevallásukhoz csatolt nyilatkozat útján érvényesíthették e jogukat. A havi és a negyedéves bevallásra kötelezettek az áfa tv. 47. (1) bek., valamint az Art. 2. sz. mellékletében foglaltak szerint az adóhatósághoz benyújtott kérelem alapján élhettek e jogukkal. Az Art január 1.-től érvénybe lépő módosítása úgy oldotta fel e kettősséget, hogy egységes feltételrendszert ír elő a különböző bevallástípusok esetére. Az áfa visszaigénylési rendszer törvényi szabályozása (Art, áfa tv.) lehetőséget biztosított a fizetési könnyítésben részesülő adóalanyok részére visszaigényelhető áfa kifizetésére. Az APEH 1051/B/2001. sz. utasításában rendelkezett az Adósminősítő Információs Rendszer (AMIR) használatáról, ennek keretében előzetes kockázatfelmérést készítenek a könnyítésben részesítendő adóalanyok fizetőképességéről, fizetőkészségéről, vagyoni helyzetéről, stb. A vizsgált időszakban a fizetési könnyítésben részesült adóalanyoknak jóváírt áfa összege 74 %-kal, míg az ezen adóalanyok részére történt áfa kiutalások összege 4,5-szeresére növekedett (1. sz. melléklet/13. sz. tanúsítvány). A törvényi keretek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a fizetési könnyítésben részesült adóalany áfa visszaigénylése kiutalásra kerüljön. Amennyiben ezt követően az érintett adóalany nem fizeti meg a határozatban rögzített kötelezettségeit, úgy végrehajtási, majd felszámolási eljárás indul ellene. Az APEH a fizetési könnyítésben részesített adóalanyok számára teljesített kifizetések alakulásáról utóelemzéseket, értékeléseket nem készített, az ellenőrzései során ilyen adatokat nem használt fel Az adóalanyi kör változása Az adóalanyi kör (ide értve a gazdasági szervezeteken kívül az egyéni vállalkozókat is) összetétele a vizsgált években stabilizálódott, létszáma 12 %-kal emelkedett. A jogi személyiségű társaságok száma az évek között 21 %-kal emelkedett ben , 2001-ben jogi személyiségű adóalanyt regisztráltak. A években ezer társaság alakult, és 25 ezer szűnt meg. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok száma a vizsgált években több mint egyharmaddal nőtt ben , 2001-ben adóalanyt tartottak nyilván ebben a csoportban. Az új bejegyzésű és a megszűnt adóalanyok száma 2001-ben az előző évi változás közel felére esett vissza (24 ezer új belépő mellett 11 ezer szervezetet szüntettek meg), azaz a működő jogi személyiség nélküli társaságok gyarapodása kétszerese volt a jogi személyiségű gazdálkodó egységekének. Az egyéni vállalkozók száma a vizsgált években stabilizálódott, kisebb pozitív és negatív irányú változások mellett az időszak végére mindössze 2 %-kal emelkedett, volumenében mégis az összes adóalanyi kört tekintve ez a meghatározó ben egyéni vállalkozót tartottak nyilván, amely nemzet- 13

16 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK gazdasági szinten a keresők mintegy 14 %-a. (Németországban, Ausztriában, Franciaországban, Nagy-Britanniában ez az érték %). Az egyéni vállalkozók fluktuációja a vizsgált időszakban minden évben 10 % körül ingadozott. Az áfa körbe bejelentkezett adóalanyok száma a vizsgált években 10 %-kal nőtt, az APEH által nyilvántartott összes adóalany mintegy felét tette ki. Az ide tartozó adóalanyi csoportok közül az egyéni vállalkozók számában 10 %-os csökkenés, a társaságok vonatkozásában 24 %-os növekedés volt megfigyelhető. A vállalkozások koncentrációja a fővárosban és Pest megyében kiemelkedően magas, ebben a régióban tartják nyilván a vállalkozások 40 %-át. Egy-egy vidéki igazgatósághoz a vállalkozások 3-4 %-a tartozik A bevallások számának és gyakoriságának alakulása Az áfa bevallások száma a vizsgált időszakban, évről évre egyenletesen, összesen 13 %-kal csökkent. Az években a bevallások száma a jogi személyiségű adózók esetében 20 %-kal nőtt, a többi kategóriában csökkent, ezen belül a legnagyobb mértékben az egyéni vállalkozóknál (50 %-kal). A bevallások szerkezete folyamatosan változott ben az összes bevallás 23 %-a (532 ezer db) volt havi gyakoriságú; 2001-re ez az arány 42 %-ra (829 ezer db) emelkedett annak ellenére, hogy az Art. módosításának egyik fő célja a mikro- és kisvállalkozások adminisztrációjának csökkentése volt. A növekményt elsősorban a negyedéves bevallások átstrukturálódása eredményezte: a negyedéves bevallások száma az évek közötti 1,5 M db-ról (az összes bevallás 68 %-a) kevesebb, mint 40 %-ra, 601 ezer db-ra esett vissza, ami az összes bevallás 30 %-a. Az éves bevallások száma az évi 7 ezer db-ról 2001-re 309 ezer db-ra nőtt. Az adóalanyoknak 58,3 %-a adott be ilyen gyakoriságú bevallást. A visszaigénylő pozícióban lévő bevallásokon belül a havi bevallások száma évek között 34 ezer darabbal (21 %-kal) nőtt, évek között viszont 72 ezer darabbal (48 %-kal) csökkent. Ez részben a visszaigénylés feltételeinek szigorításával, részben pedig a visszaigénylő pozícióban lévő adózók ellenőrzésének növekvő valószínűségével magyarázható (1. sz. melléklet/1, 2. sz. tanúsítvány) Az áfa visszaigénylések alakulása Az egyes kedvezményezett áfa visszaigénylési jogcímek visszaigénylési küszöbértéke duplájára növekedett, fogalmi meghatározásuk szigorodott, ugyanakkor körük az export-import célú teherközlekedés szolgáltatással bővült. Az áfa visszaigénylés feltételeként szolgáló árbevételi küszöbértéket a vizsgált időszakban két alkalommal ben és 2000-ben - emelték. 14

17 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A KSH adatai szerint az és év közötti időszak inflációs rátája 63 % volt, az évben kialakított 2 M Ft-os küszöbérték 1999-re már 49 %-ra inflálódott, bővítve a visszaigénylők körét. A 2000-ben bevezetett 4 M Ft-os árbevételi küszöbérték napjainkig érvényben van. A évben általános szigorító feltételként vezették be a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó áfa visszaigénylés tilalmát évek között megfigyelhető az a tendencia, hogy a visszaigénylő pozícióban lévő bevallások száma (155 ezerrel) és aránya az összes bevalláson belül 25 %-ról 18 %-ra csökkent, míg a következő időszakra átvihető követelést tartalmazó bevallások száma (190 ezerrel) és aránya 12 %-ról 22 %-ra emelkedett. A jelenséget elsősorban a visszaigénylési feltételek szigorodása eredményezte. Öt év alatt a befizetendő adó összege 354 Mrd Ft-tal (45 %-kal), a visszaigényelhető adó összege 527 Mrd Ft-tal (76 %-kal), a kiutalások összege pedig 292 Mrd Ft-tal (82 %-kal) emelkedett. A növekedés ban érte el a legnagyobb ütemet (16 %, 25 %, illetve 26 %). A visszaigényelhető adó emelkedésének üteme mindegyik évben meghaladta a befizetendő adó növekedésének ütemét (1. sz. melléklet/1. sz. tanúsítvány). A befizetendő adó összege évek között még meghaladta a visszaigényelhető adó összegét, de a különbség évről évre csökkent (78 Mrd Ft-ról 14 Mrd Ft-ra), években pedig a visszaigényelhető adó magasabb összegű volt, mint a befizetendő adó (34 Mrd Ft-tal illetve 93 Mrd Ft-tal). Az egy bevallásra jutó befizetendő adó összege 63 %-kal emelkedett öt év alatt, a visszaigényelhető adó összege ugyanakkor a kétszeresére nőtt A Hivatal által fizetett késedelmi kamatok alakulása Az áfa visszaigénylések során a Hivatal által fizetett késedelmi kamatok összege az évi M Ft-ról évre M Ftra, azaz 62 %-ra csökkent. Törvénymódosítás következtében a kiutalás előtti ellenőrzésekre rendelkezésre álló idő az Art. 27. (4) pontja január 1.-től a visszaigényelt áfa kiutalásának határidejét 500 E Ft fölött 30 napról 45 napra változtatta - 15 nappal meghosszabbodott. További szigorítást jelentett az a évtől bevezetett változás, amely szerint a ki nem egyenlített beszerzések áfa tartalmával csökkenteni kell a visszaigényelhető adó összegét, valamint a havi bevallók az alap-visszaigénylési jogcím esetén is csak akkor kérhetik adójuk kiutalását, ha a tárgyéven belül két egymást követő időszakban volt negatív elszámolható adójuk. A visszaigénylést tartalmazó bevallások szükségszerűen tartalmazzák az előző időszak csökkentő tételeit is. Belső intézkedésként a Hivatal a törvényi határidők betartását az igazgatóságok érdekeltségi rendszerén keresztül érvényesítette. Az érdekeltségi rendszer hibaponttal sújtja a késedelmi kamat felmerülését. Az igazgatóságok inkább felvállalják a késedelmi kamat fizetését, mint hogy a kockázatosnak ítélt visszaigényléseket a megfelelő dokumentumok hiányában ellenőrzés nélkül teljesítsék. 15

18 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az igazgatóságok folyamatosan vizsgálták a felmerült késedelmi kamat alakulását, feltárták az okokat és megtették a szükséges intézkedéseket. A helyszíni ellenőrzésbe bevont igazgatóságokon a munkatársak mulasztása miatt nem merült fel késedelmi kamat fizetési kötelezettség. Ellentétes irányú hatást gyakorolt a késedelmi kamatok alakulására a bevallások számának csökkenése, valamint a bevallásban visszaigényelt adó összegének növekedése. A kiutalt áfa összege az évi M Ft-ról 2001-ben M Ft-ra, 82 %-kal nőtt, miközben a befizetendő adó összege csak 46 %-kal emelkedett (1. sz. melléklet/1. sz. tanúsítvány). Az APEH által fizetendő késedelmi kamat összegének csökkenését eredményezte a jegybanki alapkamat 22,5 %-ról 10,25 %-ra való mérséklődése is. A késedelmes utalások után az APEH az általa kiszabott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét fizeti az adóalanyok részére Ellenőrzést támogató informatikai rendszerek Az APEH központja és a központi utasítások alapján az igazgatóságok elkészítették az áfa visszaigényléseket támogató informatikai rendszer működtetésével kapcsolatos utasításokat. Ennek keretében az APEH szabályozta a rendszer adatainak hozzáféréséhez kapcsolódó jogosultsági köröket, meghatározta a rendszer működtetésére vonatkozó helyi üzemeltetési szabályzatokat. A Hivatal az adatok mentését és a mentett állományok megőrzését a biztonsági szempontok figyelembe vételével szabályozta és hajtja végre Adatbiztonság archiválás, jogosultság Az adatok mentése és biztonságos tárolása szabályozott, a végrehajtás a szabályzatok betartásának megfelelően történik. AZ APEH elnöki utasításban szabályozta a mentések és archiválások rendjét, amelyeket az igazgatóságok külön lebontottak a saját szervezetükre. Az igazgatóságoknál a szabályozás igazgatói szinten történt. Az adatállományokat naponta mentették. A heti mentések valamennyi vizsgált igazgatóságnál 5 generációig álltak rendelkezésre. Ezekből 4 generációt a számítógépteremtől elkülönítetten más épületben, páncélszekrényben tároltak. Azoknál az igazgatóságoknál, amelyek külön épülettel nem rendelkeznek, a helyileg legközelebb eső bank széfjében tárolták az adatokat. A jogosultságok kiadása és karbantartása az elnöki, valamint az ennek alapján kiadott igazgatói utasításoknak megfelelően, az egyes munkakörökhöz tartozó feladatok figyelembe vételével történt. A vizsgált igazgatóságoknál a jogosultságokat az igazgató határozza meg. A jogosultságok karbantartásáért általában a rendszergazda a felelős. Ez alól kivétel az Észak-Budapesti és a Dél-Budapesti Igazgatóság, ahol a teljes adatbiztonságra törekvés érdekében külön adatvédelmi felelős működött. 16

19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A rendszergazdák olyan adathozzáférési jogosultságokkal is rendelkeznek, amelyek az ellenőrzés területét érintik. A rendszergazdák jogosultságai között szerepelnek olyan adathozzáférési és karbantartási lehetőségek, amelyek a revízióért felelős vezetők munkaköréhez tartoznak, s a rendszerek üzemeltetéséhez nem szükségesek. Ilyenek többek között a szűrőfeltételek állítása, revizori javítás, revízió elengedése, felülvizsgálatra átadás, revizori elengedés visszaszedésének lehetősége Felhasználói rendszerek A felhasználói programok szoftvervédelme biztosított, azokban ellenőrizhetetlenül módosítások nem hajthatók végre. A felhasználói rendszer logikai védelméhez tartozik, hogy a számítógépes alapszoftver valamennyi programozási beavatkozásról gépi nyomkövetést végez. Ennek függvényében nyomon követhető, ha valaki nem a számára meghatározott feladatot látja el, vagy az adatokat illegálisan meg kívánja változtatni. Ez a naplózási módszer utólagos ellenőrzésre ad lehetőséget. Az áfa bevallások feldolgozásához használt informatikai rendszer biztosítja valamennyi tranzakció naplózásával, hogy az adatokon végrehajtott valamennyi művelet nyomon követhető. A helyszíni ellenőrzésbe bevont igazgatóságok a naplózási adatokat a rendszer bevezetése óta tárolják, ugyanakkor a Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság kivételével nem ellenőrizték. A naplózások adatait az igazgatóságok heti rendszerességgel megküldik az APEH Biztonsági Főosztálya számára. Az APEH által kifejlesztett számítógépes rendszer több, egymásra épülő és egymást kiegészítő modulokra épülő informatikai rendszert foglal magában. Az ellenőrzések adminisztrációs feladatainak egységesítését segíti a Revíziót követő információs rendszer ( R -rendszer). Célja az ellenőrzések nyilvántartásba vétele a megbízólevél előállításától, az ellenőrzés eredményeinek, illetve a kapcsolódó adóigazgatási eljárás szakaszainak a feldolgozására a II. fokú adóhatósági eljárásig bezárólag. A Véletlenszerűségen alapuló ellenőrzésre történő kiválasztás rendszere - céljának megfelelően - biztosítja a kiutalás előtti és az utóellenőrzésekre történő kiválasztások objektivitását. A így kiválasztott bevallások, illetve adóalanyok ellenőrzése az igazgatóságok számára kötelező. Az APEH központi rendszerében működő automatizmus (ún. véletlenszám-generátor) jelöli ki az ellenőrzésre kiválasztott adóalanyokat. Utólagos ellenőrzés esetében egy másik automatizmus határozza meg a vizsgálandó adónemet és időszakot. A kiutalás előtti ellenőrzésre történő kiválasztás segítésére közel 70, részben kötelező, részben szabadon választható paraméter beállítására van lehetőség. Kötelező paraméterként szerepel például a köztartozások figyelése. A kötelező paramétereket az igazgatóságok nem állíthatják, azok megváltoztatására nincs lehetőségük. A szabadon választható paramétereket az igazgatóságok maguk állíthatják be, vagy kapcsolhatják ki a kiválasz- 17

20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK tási szempontok közül. A szabadon válaszható paraméterek állítása általában az adóbevallások egyes rovatainak minimum/maximum értékének beállítására szolgál. Az APEH nem rendelkezik az utólagos ellenőrzésre történő kiválasztás központi számítógépes rendszerével. A rendszer kifejlesztése folyamatban van. A Bűnügyi Igazgatóság a nyomozásokat segítő, s azok adatait tartalmazó feldolgozó és információs rendszerrel nem rendelkezett Az ellenőrzések tervezése Az APEH ellenőrzési stratégiája Az APEH nem rendelkezik belső utasításban szabályozott közép-, illetve hosszú távú szervezeti stratégiával, illetve ellenőrzési stratégiával. A közép- és hosszú távú ellenőrzési stratégia egyes kiemelt szempontjait ben, az 1989 évi szelektív vizsgálatszervezés lehetőségeiről és módszereiről szóló 3/1989 (AEÉ 2.) APEH utasításban rögzítették, amelyet a 16/1991 (AEÉ 9.) APEH utasítás hatályon kívül helyezett. A fenti időponttól az APEH átfogó jellegűen és nyilvánosan hozzáférhetően az ellenőrzési feladatait nem szabályozta. Az APEH tájékoztató levele szerint /B/2002 számon az elnök december 3-án az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályozási hiányosság kiküszöbölése érdekében utasítást adott ki. A szabályozás szükségességét parlamenti interpellációkban a képviselők több alkalommal jelezték. Legutolsó, a témát érintő interpellációra adott válaszban ( ülésnap, 147. felszólalás) a Pénzügyminisztérium államtitkára utalt arra, hogy a pénzügyminiszter január 1-től elrendelte az APEH ellenőrzési tevékenységének áttekintését és a vizsgálat eredményeként határozza meg az ellenőrzés jövőbeni stratégiáját. A pénzügyminiszter a vizsgált időszakban több alkalommal kérte az APEH elnökét, hogy dolgozzon ki javaslatot egyrészt az adó- és járulékbeszedési tevékenység közép- és hosszú távú koncepciójára, másrészt a Hivatal ellenőrzési stratégiájára, azonban az APEH a helyszíni ellenőrzés befejezésének időpontjáig a fent említett PM által jóváhagyott dokumentumokkal nem rendelkezett. 2 2 Az Állami Számvevőszék évi ellenőrzése (Témaszám: 497) során tett javaslataiban a pénzügyminiszternek címezve megfogalmazta az adó- és járulékbeszedési tevékenység fejlesztés közép- és hosszú távú koncepciójának szükségességét. A fenti koncepció ugyan nem tekinthető ellenőrzési stratégiának, azonban az adó- és járulék-beszedés közvetve kötődik az ellenőrzési tevékenységhez. 18

21 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A pénzügyminiszter március 29-én a 4167/2000. számú levelében kérte az APEH elnökét, hogy 90 napon belül számoljon be az ellenőrzésre vonatkozó stratégiai elképzeléseiről, amelynek követelményeit (a célállapotot) egyidejűleg konkrétan meghatározta. Így pl.: 2002-re az egyéni vállalkozók ellenőrzöttségi szintje érje el a 10 %-ot (jelenleg 4,8 %), a jogi személyiség nélküli alacsony jegyzett tőkéjű társas vállalkozások ellenőrzöttségi szintjét az évihez képest háromszorozza meg, vagyis haladja meg a 8 %-ot, (jelenleg 2,1 %) továbbá ellenőrizze az említett adózói csoportok költségelszámolásait és dolgozzon ki jövedelmeződési mutatókat a jövőbeni vagyongyarapodási ellenőrzések bevezetéséhez stb. Az APEH elnöke a pénzügyminiszter által elrendelt feladatnak nem tett eleget, nem számolt be az ellenőrzési stratégiájára vonatkozó elképzeléseiről és stratégiai tervet sem készített. Az APEH a feladat végrehajtásának elmaradását azzal indokolta, hogy erőforrás hiányában a konkrét elvárásoknak nem tud eleget tenni. Erről szóban tájékoztatta a pénzügyminisztert. A pénzügyminiszter február 13-án kelt 2486/4/2001. számú levelében kérte az APEH elnökét, hogy olyan stratégiai tervet készítsen, amelyhez ütemezve forrás rendelhető, továbbá előírta, az ellenőrzöttségi szint növelését. Az APEH elnöke, március 30-án megküldte javaslatát, amely azonban továbbra sem tartalmazott a pénzügyminiszter által kért szempontok szerinti feladatokat, erőforrás-szükségleteket, követelményeket, mutatókat. Stratégia helyett a Hivatal olyan, szabályozásnak nem minősülő oktatási segédanyagokat, publikációkat készített, amelyekben az APEH az ellenőrzési stratégiájának alapelveit a következőképpen jelöli meg: az ellenőrzés a költségvetési előirányzatok maradéktalan teljesítésének elősegítése mellett az önkéntes jogkövetés adózók körében történő általánossá válására, végső soron az adómorál javítására irányul. Az ellenőrzési stratégiában kitűzött fenti célokat a Hivatal nem elsősorban a feltáráskor megállapított szankciók mértékének fokozásával, hanem az adózók mind szélesebb körére kiterjedő ellenőrzések végzésével, az ellenőrzöttségi szint jelentős emelésével, a kiválasztási rendszer hatékonyabb működtetésével kívánja elérni A tervezés egyéb dokumentumai A vizsgált időszakban az ellenőrzés fő irányvonalát - stratégia hiányában - az APEH éves feladatterve szabta meg. Erre épül az évenként kiadásra kerülő ellenőrzési irányelv, melyet a Pénzügyminisztérium is jóváhagy. Az általános szakmai tevékenységet érintő különböző feladatok meghatározását és azok igazgatóságok általi teljesítésének objektív mérőszámokon, ún. teljesítmény-mutatókon alapuló értékelését az APEH értékelési és ösztönzési rendszere (továbbiakban: érdekeltségi rendszer) tartalmazza. Az Art január 1- én hatályba lépett módosítása szerint a jövőben a pénzügyminiszter határozza meg az állami adóhatóság teljesítményének követelményeit, amelyben - a jelenlegi bevétel központú érdekeltségi rendszerrel szemben - a bevételi előírásokon kívül egyéb követelmények is szerepelhetnek. Az éves ellenőrzési irányelv, mint az ellenőrzés tervezésének legmagasabb szintjét jelentő okmány, stratégiai elemeket nem tartalmaz, éves jellegénél fog- 19

22 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK va operativitásra törekszik, így évenként más-más adóalanyi körök ellenőrzésére határoz meg feladatokat. (Pl.: az azonos tevékenységet végző vállalkozások egyidejű revíziója, az utólagos általános forgalmi adó ellenőrzések számának növelése, a különbözőfajta operatív ellenőrzések elvégzése, stb.) Az irányelv nem nyilvános, ellentétben a pénzügyminiszter március 29-i keltezésű 4167/2000. sz. levelében foglaltakkal tól kezdődően az irányelv összeállítása során kötelezően alkalmazandó tartalmi követelményekre és annak nyilvános közzétételére az APEH elnökét az Art. 55. (1) bek. kötelezi. A Pénzügyminisztérium az éves ellenőrzési irányelvek kidolgozásához nem írásban, hanem megbeszélések során fogalmazta meg elvárásait, amelyeket az APEH a dokumentumok összeállításánál figyelembe vett és megküldte tájékoztatásul a PM-nek. Az Art évi módosítása alapján 2003-tól kezdődően a pénzügyminiszternek az APEH irányításával kapcsolatos jogköre kiszélesedett, így többek között kiegészült azzal, hogy meghatározza az APEH feladatai teljesítésének éves követelményeit A tervezés megalapozottsága Az ellenőrzési irányelvek meghatározásánál a bekért kérdőívek tanúsága szerint figyelembe vették az igazgatóságok javaslatait. A tervek összeállítása során az igazgatóságok osztályszintre lebontva állapították meg az egyes ellenőrzési típusokra fordítható ellenőrzések számát, az egy vizsgálatra fordítható normatív napokat, valamint az így felhasználható ellenőri napok számát. Szintén osztályszintű továbbbontásra került az ellenőrzésből befolyó, illetve visszatartott összeg, valamint a szankcionálásból származó bevétel összege. A helyszíni ellenőrzésbe bevont igazgatóságok fenti gyakorlatától csak a Dél- Budapesti Igazgatóságon tértek el, ahol az elnöki átiratban szereplő tervszámokat nem bontották tovább fő-, illetve osztályszintre. Az igazgatóságok közel fele az éves tervükben kitűzött feladatokat év közben többször módosítani kényszerült. 12 igazgatóság jelezte, hogy nem kellett változtatnia az ellenőrzési terven, a többi igazgatóság a jogszabályi változásokat, központi utasítást, illetve az adóalanyok számának, jellemzőinek változását jelölte meg legfőbb indokként. A vizsgált évek irányelveiben változó prioritással jelentkezett a bevételek, valamint a kiutalás előtti ellenőrzéseknél a visszatartások növelése, illetve az ellenőrzöttségi szint fokozása. Pl.: Az évi feladatok meghatározásánál célkitűzésként fogalmazták meg a letéti számlára történő befizetés mértékét (14,5 Mrd Ft) és a kiutalás előtti ellenőrzésekből származó visszatartott összeget (18,4 Mrd Ft). Az évi feladatok meghatározásánál kiemelt szempontként határozták meg az adómorál javítását, 20

23 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK amelyet elsősorban a mikro- és középvállalkozások, valamint magánszemélyek ellenőrzésének érdemi növelésével tervezték végrehajtani ig a feladattervben az APEH központ előírta az igazgatóságok részére az ellenőrzésből (bevétel, illetve visszatartás formájában) realizálandó összegeket és az ellenőrzési irányelvekben meghatározta vizsgálattípusonként az ellenőrzési darabszámot. Az ellenőrzöttségi szint fokozására nem fogalmaztak meg feladatokat sem az érdekeltségi rendszerben, sem a feladattervben. Pl. utólagos ellenőrzések eredményeként a feladattervekben 1998-ban 16,1 Mrd Ft-ot, 1999-ben 21,2 Mrd Ft-ot, 2000-ben 30 Mrd Ft-ot írtak elő, kiutalás előtti ellenőrzésből származó visszatartást 1998-ban 20,1 Mrd Ft, 1999-ben 24 Mrd Ft, 2000-ben 27 Mrd Ft összegben határoztak meg. Az évi ellenőrzési irányelvben 66 ezer, 1998-ban 67,5 ezer kiutalás előtti ellenőrzést írtak elő. Fenti tervezési gyakorlattal 2001-től szakítottak, ezt követően a tervezési dokumentumokban csak ellenőrzési prioritásokat rögzítettek. A vizsgált időszakban sem a feladattervben, sem az ellenőrzési irányelvben megfogalmazott célkitűzések, prioritások és feladatok nem tükröződtek az érdekeltségi rendszerben, így azok érvényesülése korlátozott volt a gyakorlatban. Az irányelvekben megfogalmazott változó célkitűzések ellenére az években mind a feladattervekben, mind az érdekeltségi rendszerben az igazgatóságok értékelésének alapját továbbra is a növekvő bevételek, illetve a visszatartott kifizetések terén elért eredmények jelentették, az ellenőrzöttségi szint növelésére a felügyeleti szerv elvárásait figyelmen kívül hagyva nem határoztak meg feladatokat az igazgatóságok számára. Az éves értékeléseket az érdekeltségi rendszerben meghatározott teljesítmény-mutatók alapján végezték el. Megállapítható, hogy a bevételek realizálását az APEH eredményesen valósította meg. Az APEH készített egy elemzést, ez azonban arra irányult, hogy az ellenőrzöttségi szint célzott növeléséhez mekkora erőforrás-többletre (létszámnövekedésre) lenne szüksége a Hivatalnak. Számos elemzést (kockázat-elemzés, valószínűség számítás stb.) végez a Hivatal a hatékonyság növelése céljából, de a kidolgozott mutatók döntően a bevételek, illetve a jogosulatlan visszaigénylések miatti visszatartások növekedését mérik. A hatályos érdekeltségi rendszerében az APEH elnöke közvetlenül meghatározza többek közt az önkéntes befizetéseken kívüli előirányzatokat, ezen belül a szankciók nettó bevételi előirányzatát, illetve a kiutalás előtti ellenőrzések során jogerősen visszatartott, valamint az utólagos ellenőrzésekből várhatóan befolyó összegek előirányzatait. Az érdekeltségi rendszerhez kapcsolódik az egyetlen olyan tervezési dokumentum, amelyben az elnök meghatározza az igazgatóságok részére az egyes bevételi előirányzataikat. 21

24 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az éves tervszámok alapja az adott év költségvetési törvénye, amely adónemenként, illetve egyéb bevételként késedelmi pótlék, illetve bírság címen a szankciókból származó bevételeket is előírja. A tervezés során az APEH központja a megyékre a bázisalapú elosztás elvét alkalmazza, amelyet korrekciós tételekkel pontosítanak. Ilyen korrekciós tétel, pl.: a jelentős adóalanymozgás, az előző évi kiemelkedő felderítések eredménye, stb. A bázis szemlélet és a költségvetési bevételi kényszer problémáját jól mutatja, hogy a helyszíni ellenőrzésbe bevont Dél-Budapesti Igazgatóság részére a szankcióból származó bevételek összegének előirányzatát 2001-ben az előző évi 2500 M Ft-ról 2600 M Ft-ra emelték annak ellenére, hogy 2000-ben is a teljesítés 75,9 %-a volt az előirányzatnak. (2001-ben is ennek megfelelően a megemelt előirányzat 83,3 %-át teljesítette az igazgatóság.) Az APEH az áfa bevételi és -visszatartási kötelezettségét az előző évi teljesítésük alapján osztja le az igazgatóságokra. A Hivatal a tervezésnél figyelembe veszi az igazgatóságok illetékességi körébe tartozó adóalanyi kör ún. adóteljesítményét és annak változásait, azonban ettől eltérő tervszámokat ír elő, ha az adott igazgatóság rendelkezésére álló erőforráskorlát, illetve szakmai színvonala ezt indokolttá teszi. A tervszámok betartása taktikázáshoz vezet, mivel annak túlteljesítését az érdekeltségi rendszer preferálja ugyan, de a következő évi tervszámok jóváhagyásakor figyelembe vételre kerül. Ennek teljesíthetőségét azonban az igazgatóságok már aggályosnak tartják. Az érdekeltségi rendszer pedig a tervszámoktól való elmaradást jobban bünteti, mint amivel a többletbevételt jutalmazza. Pl. a szankcióból származó bevétel alakulása mutatónál maximális pontot kap az előírást időarányosan 100 %-ra teljesítő igazgatóság. Az időarányostól elmaradók 10 %-onként 1 pontot veszítenek. A túlteljesítők 5 %-onként 1-1 pontot kapnak, de maximum 2 pontot (1006/B/1999 APEH utasítás 6. pont.). Az érdekeltségi rendszer arra ösztönzi az igazgatóságokat, hogy olyan adóalanyokat válasszanak ki ellenőrzésre, amelyek esetében a megállapítások (adóhiány, stb.) realizálásához (behajtás) biztosított a megfelelő anyagi háttér Az ellenőrzési típusok megoszlása (ellenőrzési portfolió) Az áfa-t érintő ellenőrzési típusok: kiutalás előtti ellenőrzés, utólagos helyszíni átfogó- és adónem ellenőrzés, pénzforgalmi ellenőrzés, operatív ellenőrzés. Az ellenőrzési típusok megoszlását az irányelvekben meghatározott célkitűzések alapján tervezik. Mindezeket kiegészítik a külső, illetve a társszervek megkeresésére végzett ellenőrzések. Az ellenőrzések általában bizonylatellenőrzéssel kezdődnek, majd szükség esetén a fenti típusok valamelyikével folytatódnak. A jogosulatlan visszaigénylések szempontjából a meghatározó a kiutalást megelőzően folytatott, illetve az utólagos átfogó és adónem ellenőrzés. A vizsgált időszakban a kiutalás előtti ellenőrzések száma csökkent, aránya az összes lefolytatott ellenőrzésen belül az 1997-ben 20 %-ot, 2001-ben 16 %-ot tett ki. Az ellenőrzések hatékonysága javult: visszatartások összege 1997-ben 22

ELLENŐRZÉSI JELENTÉS

ELLENŐRZÉSI JELENTÉS Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás Szeghalom, Szabadság tér 4-8. sz. Ügyszám: 16-19/2009/1. ELLENŐRZÉSI JELENTÉS Az ellenőrzésre a Társulás 2009. évi ellenőrzési munkaterve alapján került sor. Az ellenőrzés

Részletesebben

A Kar FEUVE rendszere

A Kar FEUVE rendszere 4. sz. melléklet a 6/2016. (I. 1) sz. Dékáni utasításhoz A Kar FEUVE rendszere Az Államháztartási törvény alapján az (átfogó) szervezeti egység vezetője felelős: a feladatai ellátásához az (átfogó) szervezeti

Részletesebben

J A V A S L A T Ózd Kistérség Többcélú Társulása évi stratégiai ellenőrzési tervének elfogadására

J A V A S L A T Ózd Kistérség Többcélú Társulása évi stratégiai ellenőrzési tervének elfogadására J A V A S L A T Ózd Kistérség Többcélú Társulása 2015-2018. évi stratégiai ellenőrzési tervének elfogadására Előterjesztő: Székhely település polgármestere Készítette: Ózdi Polgármesteri Hivatal Belső

Részletesebben

Mérk Nagyközség Képviselő-testületének. 13/2003/XII.31./ kt. rendelete. A helyi iparűzési adóról

Mérk Nagyközség Képviselő-testületének. 13/2003/XII.31./ kt. rendelete. A helyi iparűzési adóról Mérk Nagyközség Képviselő-testületének 13/2003/XII.31./ kt. rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő testület! Mérk Nagyközség Önkormányzata a helyi adókról szóló 2003. évi XCII. Tv. felhatalmazása

Részletesebben

4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS évi belső ellenőrzési terv

4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS évi belső ellenőrzési terv 4. Napirend 2019. évi belső ellenőrzési terv 4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS 2019. évi belső ellenőrzési terv Tisztelt Képviselő-testület! A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

JELENTÉS. A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának. Nemzeti Munkaügyi Hivatal ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. 15092 2015.

JELENTÉS. A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának. Nemzeti Munkaügyi Hivatal ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. 15092 2015. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15092 2015. június Állami Számvevőszék Iktatószám: V-0746-148/2015.

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

Az, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

Az, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző IPARŰZÉSI ADÓ ( nyomtatvány ) Adókötelezettség: Adóköteles Szerencs Város illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett v állalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. ( ) önkormányzati rendelete az önkormányzati adóhatósági feladatokat ellátó köztisztviselők anyagi érdekeltségi rendszeréről

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS a költségvetési támogatásban részesülő pártok 2012-2013. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről Jólét és Szabadság Demokrata Közösség 15136 Állami Számvevőszék Iktatószám:

Részletesebben

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Előterjesztés A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék 2013. évi jelentését

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t A Magyar Nemzeti Bank H-JÉ-III-B-3/2018. számú határozata a KONZUM Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál lefolytatott ellenőrzési eljárás intézkedések és bírság alkalmazásával történő

Részletesebben

Ellenőrzési tapasztalatok a pénzügyi intézményrendszerben X. Soproni Pénzügyi Napok Konferencia. Makkai Mária igazgató, felügyeleti vezető

Ellenőrzési tapasztalatok a pénzügyi intézményrendszerben X. Soproni Pénzügyi Napok Konferencia. Makkai Mária igazgató, felügyeleti vezető Ellenőrzési tapasztalatok a pénzügyi intézményrendszerben X. Soproni Pénzügyi Napok Konferencia Makkai Mária igazgató, felügyeleti vezető Az ÁSZ feladata, hatásköre 2 Az ÁSZ jogállását, hatáskörét és feladatait

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

Almáskert Napköziotthonos Óvoda

Almáskert Napköziotthonos Óvoda Almáskert Napköziotthonos Óvoda A FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE) SZABÁLYZATA Hatályba lépés időpontja: 2006. május 1. Készítette: Kiss Róbertné óvodavezető I. Bevezetés

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

ÉVES ELLENŐRZÉSI TERV 2018.

ÉVES ELLENŐRZÉSI TERV 2018. VÉP VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉVES ELLENŐRZÉSI TERV Jelen, évi belső i terv elkészítése a korábbi években elvégzett ei a megállapításai, a Polgármester és a Jegyző tapasztalatai és a évre vonatkozó kockázatelemzés

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A ÉVEKRE

SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A ÉVEKRE SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A 2016 2019. ÉVEKRE Szentendre Város Önkormányzat egyik alapvető célja, hogy biztosítsa a település működőképességét a kötelező és az önként

Részletesebben

Nemzeti Adókonzultáció szeptember 29.

Nemzeti Adókonzultáció szeptember 29. Nemzeti Adókonzultáció 2017 2017. szeptember 29. Az ellenőrzés szemléletváltása 2017. év 2015. év 2016. év Adóellenőrzések, Célellenőrzések Adóellenőrzések Célellenőrzések Adóellenőrzések, célellenőrzések

Részletesebben

EKAER Kockázati biztosíték

EKAER Kockázati biztosíték EKAER _ A kockázati biztosíték EKAER Kockázati biztosíték Vörös Attila Szakmai Főigazgató-helyettes NAV KMRAFI Jogszabályi háttér Art 22/E. (5) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés a) és c) alpontja szerinti

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

T/4124. számú. törvényjavaslat

T/4124. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/4124. számú törvényjavaslat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról és az adó-visszaigénylés különös eljárási szabályairól

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzat jegyzőjétől a Képviselő-testület március hó 30. napján tartandó ülésére

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzat jegyzőjétől a Képviselő-testület március hó 30. napján tartandó ülésére Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzat jegyzőjétől a Képviselő-testület 2017. március hó 30. napján tartandó ülésére Tárgy: 2017. évi helyi adó ellenőrzési terv Illetékes bizottság: Pénzügyi Bizottság

Részletesebben

Kiemelt adózók ellenőrzési irányai, tapasztalatai

Kiemelt adózók ellenőrzési irányai, tapasztalatai Kiemelt adózók ellenőrzési irányai, tapasztalatai Herczegh Zsolt igazgató NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága Nemzeti Adókonzultáció 2017. szeptember 29. A kiemelt adózói kör jellemzői KAVIG hatáskörébe

Részletesebben

JELENTÉS a személyi jövedelemadó bevallási és visszaigénylési rendszerének ellenőrzéséről

JELENTÉS a személyi jövedelemadó bevallási és visszaigénylési rendszerének ellenőrzéséről JELENTÉS a személyi jövedelemadó bevallási és visszaigénylési rendszerének ellenőrzéséről 0434 2004. július 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.1. Teljesítmény Ellenőrzési Főcsoport

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE 8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE A Csákvár Nagyközség Polgármesteri Hivatala Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét

Részletesebben

Az adózás rendjéről szóló évi CL. törvény Új Art. (hatályos től)

Az adózás rendjéről szóló évi CL. törvény Új Art. (hatályos től) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény Új Art. (hatályos2018.01.01-től) Új adóigazgatási szabályrendszer A jelenleg a régi Art.-ban szereplő szabályok 2 törvénybe, illetve a törvényi szintű szabályozást

Részletesebben

A Baranya Megyei Önkormányzat Éves ellenőrzési terv

A Baranya Megyei Önkormányzat Éves ellenőrzési terv A munkaterv 2. számú melléklete A Baranya Megyei Önkormányzat 2007. évi ellenőrzési terve A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92. rendelkezik - többek között - a helyi önkormányzatok

Részletesebben

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANSZÉKVEZETŐ: DR FARKAS SZLVESZTER. Tantárgyi útmutató. Adóigazgatás, adóellenőrzés

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANSZÉKVEZETŐ: DR FARKAS SZLVESZTER. Tantárgyi útmutató. Adóigazgatás, adóellenőrzés PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANSZÉKVEZETŐ: DR FARKAS SZLVESZTER Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Kontaktórák száma: Adóigazgatás,

Részletesebben

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Egy vállalkozásnál az önellenőrzés keretében hibát tártak fel 2008. március 12-én (a 2007. évi mérlegkészítés napját megelőzően).

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe:

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. Sóly Község Önkormányzatának háromnegyed éves gazdálkodásáról

BESZÁMOLÓ. Sóly Község Önkormányzatának háromnegyed éves gazdálkodásáról Sóly Község Önkormányzat Polgármestere Szám: /2017. BESZÁMOLÓ Sóly Község Önkormányzatának 2017. háromnegyed éves gazdálkodásáról Tisztelt Képviselő testület! A 2017. évi költségvetésről szóló, módosított

Részletesebben

9. számú előterjesztés Minősített többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2013 április 25-i rendes ülésére

9. számú előterjesztés Minősített többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2013 április 25-i rendes ülésére 9. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2013 április 25-i rendes ülésére Tárgy: Az adóügyi feladatokat ellátó dolgozók anyagi érdekeltségi

Részletesebben

Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása. A jelű kiegészítő lap

Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása. A jelű kiegészítő lap A Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása 2013. adóévről a község önkormányzatának illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről szóló helyi iparűzési

Részletesebben

38. számú információs füzet. A helyi iparűzési adóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalók 2010-től az önkormányzati adóhatóságok részére

38. számú információs füzet. A helyi iparűzési adóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalók 2010-től az önkormányzati adóhatóságok részére 38. számú információs füzet A helyi iparűzési adóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalók 2010-től az önkormányzati adóhatóságok részére A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról

Részletesebben

Nemzeti Adókonzultáció szeptember

Nemzeti Adókonzultáció szeptember Nemzeti Adókonzultáció 2017. szeptember 28-29. Koncepcióváltás NAV szervezeti struktúrájának átalakítása Adózói magatartás, adózói életút alapján differenciált adóhatósági fellépés Új szemléletű ellenőrzési

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

A plafonhatás érvényesült: a helyi adóbevételekben rejlő tartalékok kimerülőben vannak.

A plafonhatás érvényesült: a helyi adóbevételekben rejlő tartalékok kimerülőben vannak. Ikt.szám: V-3018-46/2010. L-1031 Tisztelt Országgyűlési Képviselő! Az Állami Számvevőszék befejezte, a helyi adók rendszerében a hatékonyság és az eredményesség érvényesülésének ellenőrzését, amelynek

Részletesebben

Bugyi Nagyközség Önkormányzatának 27/2004. (XII. 13. ) számú r e n d e l e t e a helyi adókról I. FEJEZET. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Bugyi Nagyközség Önkormányzatának 27/2004. (XII. 13. ) számú r e n d e l e t e a helyi adókról I. FEJEZET. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Bugyi Nagyközség Önkormányzatának 27/2004. (XII. 13. ) számú r e n d e l e t e a helyi adókról egységes szerkezetben a 31/2004. (XII.14.) sz. a 29/2005. (XII.12.) és a 19/2007. (XII.17.) 16/2010. (XII.17.)

Részletesebben

Belső ellenőri ütemterv 2014. évre Tervezet

Belső ellenőri ütemterv 2014. évre Tervezet Belső ellenőri ütemterv 014. évre Tervezet 013. november 04. Sába-000 Kft 4031 Debrecen Trombitás utca 11 Ellenőrzési stratégia 014 Az Áht. alapján a belső ellenőrzés a jogszabályoknak és belső szabályoknak

Részletesebben

Sajtótájékoztató az önkormányzati adóbevételek alakulásáról - 2012. október 15. 12.00 óra -

Sajtótájékoztató az önkormányzati adóbevételek alakulásáról - 2012. október 15. 12.00 óra - Sajtótájékoztató az önkormányzati adóbevételek alakulásáról - 2012. október 15. 12.00 óra - Az önkormányzati adóhatóság látja el az önkormányzat működéséhez szükséges források jelentős részének beszedését.

Részletesebben

Előterjesztés a képviselő-testület számára. Intézkedési terv az

Előterjesztés a képviselő-testület számára. Intézkedési terv az Polgármester Előterjesztés a képviselő-testület számára önkormányzat rendszerének 2008. ellenőrzéséről szóló számvevőszéki jelentés alapján Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Intézkedési terv az gazdálkodási

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére

Részletesebben

T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása

T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása Az év végi zárlati tételek könyvelési rendje 1. Előirányzat számlák zárása a) kiadási előirányzatok közgazdasági osztályozás szerint T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái K 496 Előirányzatok

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. d) SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. d) SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók Pályázat Program neve: Program kódja: Gazdaságfejlesztési Operatív Program GOP-2012-2.2.4 Támogatás szakmai iránya: Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahely teremtési képességének támogatása Megvalósítandó

Részletesebben

Jelentés. Utóellenőrzések. Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata vagyongazdálkodása szabályszerűségének utóellenőrzése 2017.

Jelentés. Utóellenőrzések. Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata vagyongazdálkodása szabályszerűségének utóellenőrzése 2017. Jelentés Utóellenőrzések Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata vagyongazdálkodása szabályszerűségének utóellenőrzése 2017. 17110 www.asz.hu ÁLLAMI SZÁMVEVÖSZÉK Jelentés Utóellenőrzések Budapest

Részletesebben

2. melléklet az előterjesztés-tervezethez

2. melléklet az előterjesztés-tervezethez 2. melléklet az előterjesztés-tervezethez Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének../2014. (...) önkormányzati rendelettervezete a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása

Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása A Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása A jelű kiegészítő lap Adószáma: - _ - Adóazonosító jele: 1 A Htv. szerinti vállalkozási szintű éves nettó árbevétel (2-3-4-5-6) 2 A számviteli törvény szerinti

Részletesebben

Könyvelői Praktikum ( :34:29 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva.

Könyvelői Praktikum ( :34:29 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva. Munkabér előleg Időállapot: 2017-01-01-2017-12-31 Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2017-01-03 14:57:11 Tartalomjegyzék: 1. A munkabérelőleg elszámolásának gyakorlata 2. Adózás 3.

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

HEVES MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL [g] 3300 Eger, Kossuth L. u. 9.

HEVES MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL [g] 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. HEVES MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL [g] 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. Ikt szám: 12-8/2016/23 1. Kivonat A Heves Megyei Közgyűlés 2016. december 6-i ülésénekjegyzőkön yvé ből 83/2016. (XII. 6.) közgyűlési

Részletesebben

dr. Mészáros Miklós jegyző

dr. Mészáros Miklós jegyző PK.: 10.052/2007. Mellékletek: 1.sz. Ellenőrzési kapacitás bemutatása 2.sz. 2008. évi belső ellenőrzési terv-javaslat J a v a s l a t a 2008. évi belső ellenőrzési terv megállapítására Összeállította:

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

Egységes szerkezetben a 29/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelettel.

Egységes szerkezetben a 29/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelettel. SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 26/2007. (X.17.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE az adóigazgatási feladatokat ellátó köztisztviselők anyagi érdekeltségéről Egységes szerkezetben a

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance

Részletesebben

A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztása

A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztása 4. számú melléklet a 2008. évi. törvényhez A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztása A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakhely szerint az adózók által 2007. évre

Részletesebben

KÖNYVVIZSGÁLÓI ÉRTÉKELÉS

KÖNYVVIZSGÁLÓI ÉRTÉKELÉS KÖNYVVIZSGÁLÓI ÉRTÉKELÉS Tiszaújváros Önkormányzata 2011. I-III. negyedéves költségvetési tájékoztatójának és a 2012. évre vonatkozó költségvetési koncepciójának felülvizsgálatáról 2011. november KÖNYVVIZSGÁLÓI

Részletesebben

Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének december 2-i ülése 8. számú napirendi pontja

Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének december 2-i ülése 8. számú napirendi pontja Egyszerű többség Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2016. december 2-i ülése 8. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzat 2017. évi belső ellenőrzési tervének elfogadására Előadó:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2014. április 28-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2014. április 28-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. április 28-i ülésére Tárgy: Beszámoló a 2013. évi adóztatási tevékenységről Előadó: Sümegi Attila jegyző Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

PÜSKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE

PÜSKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE PÜSKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2016. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE Iktatószám:. PÜSKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2016. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja. Vagyongyarapodás felülellenőrzés, iratmegőrzési kötelezettség Kfv.I.35.516/2006/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Andrea

Részletesebben

A Közép-magyarországi Régió 2009. évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése

A Közép-magyarországi Régió 2009. évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága Tervezési és Elemzési Főosztály Adóstatisztikai Osztály A Közép-magyarországi Régió 2009. évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése - 1

Részletesebben

Folyamatba épített ELŐZETES, UTÓLAGOS ÉS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

Folyamatba épített ELŐZETES, UTÓLAGOS ÉS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE Folyamatba épített ELŐZETES, UTÓLAGOS ÉS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE Kerekegyháza Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés rendszerét (a továbbiakban

Részletesebben

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai dr. Horváth Gábor 2015. január 2015. évi Art. módosítások I. A módosításokat a 2014. évi LXXIV. törvény tartalmazza! Alapelvek Az

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat és költségvetési szerveinél évben lefolytatott ellenőrzések bemutatása

Csabdi Község Önkormányzat és költségvetési szerveinél évben lefolytatott ellenőrzések bemutatása 1. függelék Csabdi Község Önkormányzat és költségvetési szerveinél 2015. évben lefolytatott ellenőrzések bemutatása Tárgy Cél Módszer Megállapítás / Intézkedési terv készítésére köteles javaslat annak

Részletesebben

2018. évi belső ellenőrzési terv

2018. évi belső ellenőrzési terv Melléklet a /2017. (XI.23.) határozathoz Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal Iktatószám: Edelényi Közös Önkormányzati Hivatalra vonatkozó 2018. évi belső ellenőrzési terv Készült: 2017. november 14. Készítette:

Részletesebben

Jónak lenni jó. Az adózók minősítésének új szabályai, a jogkövető magatartás honorálása az adózás rendjéről szóló törvényben

Jónak lenni jó. Az adózók minősítésének új szabályai, a jogkövető magatartás honorálása az adózás rendjéről szóló törvényben Jónak lenni jó. Az adózók minősítésének új szabályai, a jogkövető magatartás honorálása az adózás rendjéről szóló törvényben Koltainé Magyar Zsuzsanna NAV Somogy Megyei Adó- és Vámigazgatóság 2016. november

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. április 23-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. április 23-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. április 23-i ülésére Tárgy: Beszámoló 2011. évi adóztatási tevékenységről Előadó: Dr. Árpásy Tamás jegyző Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt Civil szervezetek gazdálkodása Civil szervezetek gazdálkodása Alapfogalmak Gazdálkodó tevékenység [Ectv. 2. 10.]: A civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére eredményt gyakorló gazdasági

Részletesebben

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal évi ellenőrzési irányelve február 18.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal évi ellenőrzési irányelve február 18. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 2010. évi ellenőrzési irányelve 2010. február 18. Ellenőrzési megállapítások alakulása 2005-2009. (milliárd Ft) 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 468 443

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK november 17-ei képviselő-testületi ülésre

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK november 17-ei képviselő-testületi ülésre ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJÉTŐL 3571 Alsózsolca, Kossuth L. út 138. Tel: 46/520-020 ; Fax: 46/520-021 jegyzo@alsozsolca.hu www.alsozsolca.hu ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2016.

Részletesebben

Innovációs járulék. (2004. évi XXXIV. KKV tv.) u évi LXXVI. tv. (hatályos től)

Innovációs járulék. (2004. évi XXXIV. KKV tv.) u évi LXXVI. tv. (hatályos től) EGYÉB ADÓK 2015. év Innovációs járulék u 2014. évi LXXVI. tv. (hatályos 2015.01.01-től) u első ízben a 2015-ben kezdődő üzleti év első napján fennálló állapot szerint u mentes (15. (2)) az adó alól a mikro-

Részletesebben

Jelentés. A forrásmegosztás ellenőrzése

Jelentés. A forrásmegosztás ellenőrzése Jelentés A forrásmegosztás ellenőrzése A Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2018. évi megosztásáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata 2019.

Részletesebben

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)- 507-133 Fax: (28)-470-357 Nyílt ülésen tárgyalandó E L Ő T E R J E S Z T É S Képviselő-testület 2016. december

Részletesebben

A felsőoktatási intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai. Kisgergely István, felügyeleti vezető 2015. május 15.

A felsőoktatási intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai. Kisgergely István, felügyeleti vezető 2015. május 15. A felsőoktatási intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai Kisgergely István, felügyeleti vezető Ellenőrzések célja, időszaka Miniszteriális feladatok Ágazati irányítás Alapítói jogok

Részletesebben

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról A 2013. április 18-án kihirdetett, az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól

Részletesebben

A Magyar Államkincstár ellenőrzési feladata és a könyvvizsgálattal történő együttműködés lehetőségei

A Magyar Államkincstár ellenőrzési feladata és a könyvvizsgálattal történő együttműködés lehetőségei könyvvizsgálattal történő együttműködés lehetőségei Sebestyén Gabriella osztályvezető, Államháztartási Összefoglaló és Adatszolgáltatási Főosztály 2015. szeptember 3. A Magyar Államkincstár ellenőrzési

Részletesebben

Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása

Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása A Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása A jelű kiegészítő lap Adószáma: - _ - Adóazonosító jele: 1.Htv. szerinti vállalkozási szintű éves nettó árbevétel (2-3-4-5-6) 2.Számviteli törvény szerinti

Részletesebben

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. szám E l ő t e r j e s z t é s számvevői jelentéshez készült intézkedési tervről Az Állami Számvevőszék 2009. június 2-től megszakításokkal

Részletesebben

9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

Részletesebben

Összevont Ellenőrzési munkaterve

Összevont Ellenőrzési munkaterve Dorog Város Önkormányzat Dorog Város Önkormányzat Összevont Ellenőrzési munkaterve 2018. évre Dorog, 2017. november 20. Jóváhagyta:. Kecskésné Patos Szilvia jegyző 1 Tartalomjegyzék 1. Az éves ellenőrzési

Részletesebben