KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: /2011. Tárgy: A Keszegi mészkőbánya teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata Előadó: Kamarásné Buchberger Edit dr. Szombati Zoltán H A T Á R O Z A T A CRONUS Tömegárú-Fuvarozó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (Székhely: 1105 Budapest, Gergely u. 8.; a továbbiakban: Környezethasználó) részére, a NATURAQUA Környezetvédelmi, Tervező és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (1031 Budapest, Nánási út 65.; a továbbiakban: Tervező) által készített teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján környezetvédelmi működési engedélyt adok, a Keszeg 091/1 és 077, Nézsa 091/1, 091/3 és 091/5 hrsz.-ú ingatlanokon lévő Keszegi mészkőbánya üzemeltetésére. I. A KÖRNYEZETHASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK 1. A bányatelek megnevezése: Keszegi mészkőbánya 2. A bánya tulajdonosa: Neve: Duna-Dráva Cement Kft. Székhelye: 2600 Vác, Kőhídparti dűlő 2. Környezetvédelmi Ügyfél Jel: Statisztikai számjel: Cégjegyzékszám: Cg A bánya üzemeltetője / Környezethasználó adatai: Neve: CRONUS Tömegárú-Fuvarozó és Szolgáltató Kft. Székhelye: 1105 Budapest, Gergely u. 8. Környezetvédelmi Ügyfél Jel: Statisztikai számjel: Cégjegyzékszám: Cg L e v e l e z é s i c í m : B u d a p e s t, P f. : E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : , T e l e f a x : H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: ig, péntek: ig hétfő, szerda: , ig, péntek: ig

2 4. A telephely/bánya adatai: Helye: Környezetvédelmi Területi Jel: A bányatelek középponti EOV 2616 Keszeg, Temető u., a Keszeg 091/1 és 077, Nézsa 091/1, 091/3 és 091/5 hrsz.-ú ingatlanokon. koordinátái: X: Y: A bányaüzem terület nagysága: 54,9507 ha A bányatelek nagysága: A bánya megközelítése: 38,0292 ha Vác felől a 2/A jelű autóútról Rád, Penc, majd Keszeg községeken keresztül, a Keszegi Bányaüzem területén áthaladva lehetséges. II. A TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE: A telephelyen folytatott tevékenység: TEÁOR 08 szám: 0811 Kőfejtés, gipsz, kréta bányászata A Keszegi bányából a mészkő kitermelését 1967-ben kezdték meg. A évekre vonatkozó Műszaki Üzemei Tervet a Miskolci Bányakapitányság 10308/2005. számú határozatával jóváhagyta. A termelés jelenleg elsősorban a Váci Cementgyár alapanyagigényét elégíti ki. A fedőréteg letakarítása dózerrel és gumikerekes homlokrakodóval történik. A humuszos fedőréteget a Tájrendezési Tervben meghatározott módon elkülönítetten deponálják. A mészkőösszlet közé települt agyagos rétegeket a meddőhányóra szállítják. A kőzet jövesztése, továbbá a nem produktív feladatok végzése fúrásos-robbantásos technológiával történik. A robbantási munkákat a Miskolci Bányakapitányság által kiadott Bányászati célú robbanóanyag felhasználási engedély alapján jóváhagyott Robbantási Technológiai Előírásban foglaltak szerint végzik. A további kőzetaprítás hidraulikus bontókalapáccsal történik. A művelési szintekre lerobbantott kőzetet dömperek segítségével a fogadóbunkerekbe öntik, ahol a meddő leválasztása után szállítószalagon az őrlemény depóniára szállítják. A méreten felüli anyag a pofás törőbe kerül. A technológiai sorról leválasztott tiszta örlemény-alapanyag rázócsúszda segítségével a röpítő-törőbe jut. Az utóaprított kőzetet osztályozás után nyolcféle frakcióra választják szét, majd külszíni depóniákban, gúlákban, valamint tároló silókban halmozzák fel. A kitermelés nappali időszakban, egy műszakban történik. A mészkő kiszállítása hetente általában 1-2 nap. A szállítás napi mennyisége kb. 750 tonna, ami 5 forduló tehergépkocsi forgalmat jelent. A kitermelés volumene (2010 évben): tonna 2

3 III. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK A felszín alatti víz és a talaj védelme szempontjából: 1. Bányászati tevékenységet csak érvényes kitermelési műszaki üzemi terv birtokában lehet végezni. 2. Engedély nélküli tevékenység a bányatelek területén nem végezhető! 3. A tevékenység során kiemelt figyelmet kell fordítani a talaj és a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmére. 4. A letermelésre kerülő humusz külön tárolásáról a tájrendezés során történő felhasználás érdekében gondoskodni kell. 5. A bányaművelés során biztosítani kell a természetes vízelvezetési útvonalakat, a bányaudvarban pangó vizek kialakulását meg kell akadályozni. A területen összegyűlő csapadékvizek elvezetéséről, kezeléséről gondoskodni kell. 6. Az üzem tisztított szennyvizeinek elhelyezését ellenőrző monitoring vizsgálatokat és az adatszolgáltatást a KTVF: /2006. számon és a H /2000. számon módosított H /1995. számú vízjogi üzemeltetési engedély előírásai szerint kell végezni. 7. A telep melletti szikkasztóárokból évente egyszer, 3 különböző mintavételi ponton a cm közötti mélységközből vett talajmintából képzett átlagminta vizsgálatát a TPH (GC) tartalomra kell elvégezni és a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre (a továbbiakban: Felügyelőség) kiértékelve benyújtani. A mintavételezést és a minőségvizsgálatokat csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti. A kimutatási határértéknek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet) 1. és 2. számú mellékletében meghatározott (B) szennyezettségi határértékeknél kisebbnek kell lenni (azzal egyenlő sem lehet). A vizsgálati eredményeket a mintavételi és laboratóriumi jegyzőkönyvekkel együtt kell a Felügyelőségre benyújtani. A vizsgálati eredményekhez mellékelni kell a tárgyi területet ábrázoló áttekintő- és részletes helyszínrajzot is. A részletes helyszínrajzon fel kell tüntetni az egyes mintavételi pontokat. A kiértékelt vizsgálati eredmények Felügyelőségre történő benyújtási határideje: Első alkalommal: március 31. A továbbiakban: a tárgyévet követő év március A munkagépek és szállítójárművek üzemeltetését úgy kell végezni, hogy környezetszennyezést ne okozzanak. 9. A bányatelek területén a gépjárművek javítása, karbantartása, tisztítása, valamint a szállító járművek üzemanyag töltése nem végezhető. 10. A munkagépek üzemanyaggal történő feltöltéséhez kármentő tálcát kell alkalmazni. 3

4 11. A tájrendezés során kizárólag hulladéknak nem minősülő inert anyagok használhatók fel. Építési-bontási hulladékok lerakása tilos! 12. A telephelyen folytatott tevékenység végzése során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet) előírásait. Szennyezés észlelése esetén annak felszámolásáról és az eredeti állapot visszaállításáról a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján a Felügyelőség jóváhagyásával a terület tulajdonosa, illetve a szennyezés okozója köteles gondoskodni. Levegőtisztaság-védelmi előírások: 1. A tevékenységet az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell végezni a levegőterhelés megelőzése, illetve csökkentése érdekében. 2. A törő-osztályozó technológiai sor légszennyező diffúz forrásának a kiporzását vízpermetezéssel csökkenteni kell. 3. A bánya közlekedési útvonalait száraz, fagymentes időszakok esetén locsolással portalanítani kell. 4. A diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében a szállítási útvonalak rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni kell. 5. A munkagépek és a szállító gépjárművek optimalizált üzemeltetésével csökkenteni kell a légszennyező anyag kibocsátásokat. Zaj- és rezgésvédelmi előírások: 1. A bányaüzem részére zajkibocsátási határértéket kell kérni. Határidő: július A bányaüzem zajforrásainak üzemszerű működése közben végzett zajmérések alapján készült szakvéleményben kell bizonyítani, hogy a létesítmény környezetében a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet) 1. számú mellékletében a megfelelő területi kategóriához meghatározott zajterhelési határértékek teljesülnek. Határidő: július A robbantást, annak tervezett időpontja előtt 8 nappal a Felügyelőségre írásban be kell jelenteni. 4. A legközelebbi robbantáskor végzett zaj- és rezgésmérések alapján készült szakvéleményben kell bizonyítani, hogy a létesítmény környezetében a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. és 5. számú mellékletében, a megfelelő területi kategóriához meghatározott határértékek teljesülnek. A méréseket az MSZ :1998. Rezgésmérés. Az emberre ható környezeti rezgések vizsgálata építményekben és az MSZ 15037:2000. Lőterek zajkibocsátása és az okozott környezeti zajterhelés vizsgálata szabványok alapján kell végezni és a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet) 5. számú melléklete szerint kell dokumentálni. Határidő: a legközelebbi robbantás után 45 napon belül 4

5 5. A telephelyen belül új technológia bevezetése, korszerűsítése, vagy berendezések és részegységek cseréje, felújítása esetén a létesítmény zajkibocsátásának csökkentését eredményező akusztikai tervezés szükséges. 6. A létesítmény zajkibocsátását befolyásoló felújítás vagy korszerűsítés, üzemi technológiai telepítés befejezését követően a környezeti zajkibocsátást műszeres mérésekkel ellenőrizni kell, a mérési eredményeket tartalmazó szakvéleményt pedig a Felügyelőségre be kell nyújtani. Hulladékgazdálkodási előírások: 1. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) alapján a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 2. A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat a környezet veszélyeztetését kizáró módon - a további kezelés, hasznosítás elősegítése érdekében - szelektíven kell gyűjteni. 3. A tevékenységből keletkező és visszamaradó veszélyes és nem veszélyes hulladékok ártalmatlanításra, hasznosításra történő átadása csak az adott hulladékokra érvényes kezelési engedéllyel rendelkező vállalkozásnak történhet. A kezelési engedély meglétéről a hulladék átadását megelőzően a Környezethasználónak kell meggyőződnie. 4. A bányaterület rekultivációja, feltöltése során hulladék felhasználása, lerakása tilos. 5. A hulladékok munkahelyi és üzemi tároló helyeit egyértelműen jelölni kell. A tároló edényzetet azonosító címkével kell ellátni. 6. A veszélyes hulladékok kezelése során be kell tartani a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet) előírásait. Veszélyes hulladék 1 éven túli gyűjtése, tárolása tilos. 7. A veszélyes hulladék gyűjtőhelyek műszaki védelmének meg kell felelnie a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében foglalt előírásoknak. 8. A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatban be kell tartani a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet) előírásait. 9. A tevékenység során bekövetkező rendkívüli eseményekről, a megtett intézkedésekről és azok eredményéről a Felügyelőséget értesíteni kell. IV. EGYÉB ELŐÍRÁSOK: A környezetvédelmi működési engedély a jogerőre emelkedést követően december 31-ig érvényes. Az engedélyezéskor vizsgált körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást 15 napon belül, írásban be kell jelenteni a Felügyelőségnek. A környezetvédelmi működési engedély más jogszabályokban előírt egyéb hatósági engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít. 5

6 Felhívom a figyelmet, hogy a teljesítés elmaradása esetén, amennyiben az a kötelezettnek felróható, a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 140. (1) bekezdés d) pontja alapján a kötelezettel szemben eljárási bírságot szabhat ki. A Ket. 61. (2) bekezdése alapján az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege - a 141. (1) bekezdésében foglalt eltéréssel - jogi személy esetén egymillió forint. A Ket. 61. (3) bekezdése alapján az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. E döntés ellen a közlésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez két példányban benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja Ft, azaz háromszázharminchétezer-ötszáz forint, amelyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. INDOKOLÁS A Duna-Dráva Cement Kft. (a továbbiakban: DDC Kft.) a tulajdonában álló Keszegi mészkőbánya (Keszeg 091/1 és 077, Nézsa 091/1, 091/3 és 091/5 hrsz.-ú ingatlanokon) üzemeltetésére KF: 37404/03. számú egységes környezethasználati engedéllyel (a továbbiakban: Engedély) rendelkezett. Az Engedély 5 éves felülvizsgálata után a DDC Kft. számára a Felügyelőség KTVF: /2009. számon új egységes környezethasználati engedélyt adott, mely a Keszegi bányára - mivel azt július 1. óta a Környezethasználó üzemelteti - nem terjed ki. A bánya további üzemeltetéséhez szükséges környezetvédelmi működési engedély megszerzésére a Környezethasználó benyújtotta a Felügyelőségre a Tervező által elkészített teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt. A kérelem alapján a Felügyelőség az eljárást január 25. napján megindította. A Környezethasználó a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. számú melléklete II. fejezetének 14. pontja alapján a Ft, azaz hatszázhetvenötezer forint igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. A Felügyelőség a Ket. 29. (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megindításáról az ismert ügyfeleket értesítette. A Felügyelőség a kérelem és a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtását követően a Ket 29. (6) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren ( közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte az eljárással érintett Keszeg Község és Nézsa Község Önkormányzatok Jegyzőinek. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján elektronikus 6

7 úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció áttanulmányozását követően a Felügyelőség KTVF: /2011. számon felszólította a Környezethasználót a dokumentáció hulladékgazdálkodási szempontból történő kiegészítésére, melynek a Környezethasználó eleget tett. A Reflex Környezetvédő Egyesület (9024 Győr, Bartók Béla út 7.; a továbbiakban: Egyesület) február 10. napján kelt levelében tárgyi eljárásba bejelentkezett, és kérte ügyféli jogállásának megállapítását. A Felügyelőség KTVF: /2011. számon kiadott végzésében megállapította, hogy az Egyesületet az ügyfél jogállása megilleti. Keszeg Község Önkormányzat Jegyzője 180-2/2011. és 180-3/2011. számú, Nézsa Község Önkormányzat Jegyzője pedig 85-2/2011./Ált. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a közlemény kifüggesztése megtörtént. A benyújtott teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációban foglaltak alapján, a vizsgálati eredmények értékelésével - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a Felügyelőség az alábbiakat állapította meg: A felszín alatti víz és a talaj védelme szempontjából: A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. -a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást; továbbá úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A tárgyi bányatelek területe a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. -a és a 2. számú melléklete, valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület (felszíni karszt), továbbá kiemelten érzékeny felszín alatti vízvédelmi terület. Fentiek alapján a szikkasztóárokból történő talajminta vétele és laboratóriumi vizsgálata éves gyakorisággal indokolt. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A mészkőbánya területén helyhez kötött D1 jelű diffúz légszennyező forrás a törő-osztályozó technológiai sor, amely a Felügyelőség KTVF: /2010. számú működési engedélye alapján üzemel. A helyhez kötött diffúz légszennyező forrás hatásterülete 40 méterben állapítható meg. A szálló por koncentráció a hatásterület határán jóval a légszennyezettségi határérték alatt marad. A telephelyen pontforrás nem üzemel. A felülvizsgálati dokumentáció alapján a tevékenység a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelel, ezért a környezetvédelmi működési engedély kiadásának levegőtisztaság-védelmi szempontból jogszabályi akadálya nincsen. 7

8 Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A teljes körű felülvizsgálati dokumentáció és a Felügyelőség nyilvántartása szerint a bányaüzem nem rendelkezik zajkibocsátási határértékkel. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet) 34. (2) bekezdése szerint: Az e rendelet hatálybalépésekor működő, a) üzemi vagy szabadidős zajforrások esetében, amelyeknek az 5. (3) bekezdés szerinti hatásterületén olyan zajtól védendő épület vagy terület van, amelyre a környezetvédelmi hatóság korábban nem állapított meg határértéket, a 10. (1) bekezdésében foglalt zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet a rendelet hatálybalépésétől (2008. január 1.) számított 1 éven belül kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (2) bekezdése értelmében: Ha az üzemeltető az (1) bekezdése szerinti kötelezettségét elmulasztja, a környezetvédelmi hatóság - megfelelő határidő tűzése mellett felhívja annak teljesítésére. A zajkibocsátási határérték megállapítására vonatkozó kérelmet a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. számú melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani a Felügyelőségre. A dokumentáció főleg számítások és nem a helyszínen végzett mérések alapján készült, ezért szükséges a mérésről készült szakvélemények benyújtása. Az MSZ 15037:2000. Lőterek zajkibocsátása és az okozott környezeti zajterhelés vizsgálata szabvány szerint: Más módszer hiányában a tárgytól eltérő fegyverek, robbantások zajvizsgálata is elvégezhető e módszerrel, de ezt a körülményt a mérésről kiadott dokumentációban közölni kell. A Felügyelőség zaj- és rezgésvédelmi szempontból tett előírásai a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeleten, a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendeleten, valamint az MSZ 15037:2000. és az MSZ :1998. szabványokon alapul. Hulladékgazdálkodási szempontból: A teljes körű felülvizsgálati dokumentációban részletesen ismertetett technológiai folyamat során hulladék gyakorlatilag nem keletkezik. A bányászat során keletkező bányameddőt a telep területén a meddőhányó folyamatos rekultivációjára, a bányaterület feltöltésére használják fel. A bányaüzemben a robbantással kapcsolatos hulladékokat a robbantással megbízott külső cég elszállítja, a telephelyen ilyen jellegű hulladék nem marad. Hulladékok eseti jelleggel a tevékenység végzéséhez szükséges bányagépek, szállító berendezések javítása és karbantartása során képződnek (kommunális hulladékok, olajtartalmú hulladékok, olajos rongyok, csomagolási hulladékok, olajszűrők, elemek, akkumulátorok). A veszélyes hulladékok gyűjtése a munkahelyi üzemi gyűjtőhelyen történik. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási előírásai a Hgt., a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, valamint a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásain alapulnak. Természetvédelmi szempontból: Tárgyi ingatlan országos jelentőségű védett vagy védelemre tervezett természeti területet, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (Natura 2000) területet nem, de az országos ökológiai hálózat övezetét érinti. Továbbá a terület határos az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet), valamint az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által kihirdetett 8

9 HUDI kódszámú Nyugat-Cserhát és Naszály elnevezésű, jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területtel. A bányatelekkel északra közvetlenül határos területen december 21-én a Felügyelőség munkatársai helyszíni bejárást tartottak. A területbejárásról jegyzőkönyv és digitális fényképek készültek és a GPS koordináták rögzítésre kerültek. A téli időszak ellenére számos védett növényfaj egyedei kerültek elő nagy számban, ami arra utal, hogy magas fajkészletű sziklagyepek, dolomit gyepek vannak a területen. A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 1. számú mellékletében kihirdetett védett növények közül a Tavaszi hérics (Adonis vernalis), a Sisakvirág (Aconitum sp.), a Nagyezerjófű (Dictamnus albus) és a Macskahere (Phlomis tuberosa) fajok jelenléte igazolható. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 5. (2) bekezdése szerint a természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen, és a Tvt. 6. (2) bekezdése kimondja, hogy a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. A Tvt. 7. (1) bekezdése szerint a történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek a megóvását, a Tvt. 7. (2) bekezdés c) pontja szerint a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében a településrendezés és fejlesztés, különösen a területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére; h) pontja alapján biztosítani kell a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását. A Tvt. 8. (1) bekezdése alapján a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani, a Tvt. 17. (1) bekezdése értelmében a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni és a Tvt. 17. (2) bekezdése alapján a természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, jellemző vadon élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására. A Tvt. 43. (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása és a Tvt. 42. (1) bekezdése alapján tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. A fentiek alapján a jelenlegi bányatelken a további bányaművelés táj- és természetvédelmi érdeket nem sért, azonban bányabővítés nem engedélyezhető. A Felügyelőség a fentiek, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 79. (1) bekezdésének b) pontja alapján - a 9

10 szükséges környezetvédelmi intézkedések megtételére kötelezéssel egyidejűleg - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A Felügyelőség döntése meghozatala során figyelembe vette a Kvtv., valamint az engedélyezett tevékenységre vonatkozó speciális környezetvédelmi (vízvédelmi, levegővédelmi, hulladékgazdálkodási, környezeti zaj- és rezgésvédelmi, természetvédelmi) jogszabályok előírásait. A határozatot a Felügyelőség a Ket. 80. (3) és (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján ( és a központi rendszeren ( közzéteszi, továbbá megküldi az eljárásban részt vett Keszeg Község és Nézsa Község Önkormányzatok Jegyzőinek, akik kötelesek gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről, majd tájékoztatják a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. (1) bekezdése rendelkezik. Az igazgatási szolgáltatási díj a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklete II. fejezetének 14. pontja alapján került megállapításra. A jogorvoslati eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel a jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is megküldi. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Jelen határozat fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, április 26. Dolla Eszter s.k. igazgató 10