caries erózió savazott felszín

Átírás

1 Dr. Bartha Károly 1

2 2

3 caries erózió savazott felszín 3

4 A fogakat egy kb. 10 µm vastag nyálból képződött film borítja, amely: állandóan mozgásban van összetevői védik a fogakat 4

5 fogalma anatómiai korona fogalma 5

6 zománc cement dentin cement hamar lekopik (depurálás fogmosás) szabadon lévő dentintubulusok összeköttetés a fogbél felé (érzékenység, fertőzés) dentin sokkal puhább mint a zománc 6

7 nem tartalmaz sejteket, mégis lehetséges rajta keresztül anyagok transzportja ennek csökkentését (is) szolgálja a pellikula 7

8 szervetlen összetevő 99% (száraz súly) szerves 1% dentinnél ásványi (70 súly%, 50 tf%) szerves matrix (20 súly%, 50 tf%) 8

9 A zománcban a kristályokat fehérjeburok veszi körbe (fejlődéstani okból) ez befolyásolja a zománc viselkedését az apatit kristályok vékonyak és hosszúak közöttük víz (11 tf%) és szerves anyag (2 tf%) van dentin esetében a rövid kristályok kollagén hálózatba ágyazódnak 9

10 szervetlen kémiai szempontból a zománcban a dentinben vagy a cementállományban lévő hidroxiapatit egyformán viselkedik azonban a zománcban lévő kristályok sokkal nagyobbak és a felszínük kevésbé reaktív 10

11 mikroporózus anyag, a kristályok közötti tér miatt pulpo-dentinális eredetű folyadék áramlik kis nyomással a felszín felé ez élő fognál befolyásolja a kémiai folyamatokat is 11

12 a felszíne amfoterikus savanyú és bázikus fehérjéket egyaránt képes megkötni a bázikusakat foszfát vagy más anion leválaszhatja a savanyúakat a kálcium ion választhatja le 12

13 összességében negatív töltésű a felszíne, mert a felszínhez közeli foszfát-csoportok elfedik a pozitív töltésű kalciumcsoportokat 13

14 a zománc tulajdonságait gyakorlatilag az apatit határozza meg: színe saját színe nincsen, a fog színét az átsejlő dentin határozza meg ha kiszárad (víz levegő) krétafehér színű 14

15 az oldékonyság szempontjából a fogzománc mint szövet vizsgálandó, nem egyedül a hidroxiapatit oldékonysága számít 15

16 Ca 10 (PO 4 ) 6 (OH) 2 - hidroxiapatit 7,4-es ph (szöveti ph) értéken ez a legstabilabb kalcium-foszfát ásvány 4,3-as ph felett a többinél stabilabb a kálciumfoszfát több fajtája létezik brushit (CaHPO 4 ) 4,3 ph alatt stabilabb mint más trikalcium-foszfát oktakalcium-foszfát 16

17 a hidroxiapatit oldódása során felszabadulnak: kalcium- foszfát - hidroxil ionok az oldódás leáll, ha az oldat az adott ionokkal telítődnek 17

18 18

19 hőmérséklet kevéssé számít ph lényeges tényező, mert savas közegben H + ionok vannak a foszfát-ionból hidrogén-foszfát és dihidrogén-foszfát ion keletkezik hidroxil-ionból víz lesz 19

20 az adott mennyiségű ionokat tartalmazó oldat a ph függvényében telítetlen, telített vagy túltelített lesz a kritikus ph értéknél az oldat túltelítettből telített lesz alatta pedig telítetlen 20

21 túltelített oldat kritikus ph telített oldat telítetlen oldat 21

22 pl. EDTA képes a kalciumot megkötni, ezáltal az oldatban lévő kalcium mennyisége csökken további oldódás 22

23 ha az oldat a hidroxiapatitra nézve túltelített Ez elérhető: a ph növelésével a megfelelő ionok mennyiségének növelésével A túltelített oldatok instabilak, elkezdődik a kristályok kicsapódása de ezek sok hibát tartalmaznak gátló hatásúak viszont a pirofoszfát illetve egyes nyálfehérjék 23

24 A kristály mérete és alakja fontos élettelen természetben makroszkopikus méretű hexagonális kristályok képződnek kísérletesen csak a dentinben lévőkhöz hasonló rövid kristályokat sikerült előállítani zománcban lévőkhöz (hosszú és vékony kristályok) hasonlókat eddig nem sikerült mesterségesen létrehozni 24

25 foszfát-ion helyére karbonát-ion léphet be de csak limitált mennyiségben gyakran a kálcium-iont egyidejűleg nátrium helyetesíti hidroxil-iont fluorid-ion helyettesítheti akár 100-%-ig ez a forma (fluorapatit élőben csak ritka (cápaenameloid) kis mennyiségben klorid-, magnézium-ionok stroncium kálcium helyett 25

26 A fizikai és kémiai tulajdonságokra: oldékonyságot tekintve karbonát beépülése növeli fluorid csökkenti (50% esetén a legkisebb az oldékonyság) 26

27 kis mennyiségű fluorid a hidroxiapatit oldódása során az oldatot erősen túltelítetté teszi fluorapatit illetve fluorhidroxiapatit szempontjából főleg ez utóbbi kristályok kicsapódnak (remineralizáció ) ez a tudományos alapja annak, hogy a caries csökkentő hatás szempontjából az alacsony fluoridkoncentráció előnyösebb a magasnál 27

28 a felszínen kevesebb karbonát, több fluorid található az apatitban ez stabilabb kevésbé oldódik sav hatására az oldódás során karbonát, nátrium és magnézium szabadul fel 28

29 a nyál szinte mindig túltelített kálcium és foszfát tekintetében a hidroxiapatithoz képest a parotisnyál esetén a mind ph mind a kálcium tartalom nő a szekréció növekedésével 29

30 a nyálban kristályosodást gátló fehérjék vannak 30

31 a zománc a plakkfolyadékkal érintkezik amelyik eltér a nyáltól amiben vannak kálcium és foszfát ionok cukor hatására ph változásai kimerítik a kálcium és foszfát raktárakat vagyis ezek szintje csökken telítetlenné válik a folyadék 31

32 32

33 ph csökken foszfát hidroxil csökken 33

34 a magas karbonát tartalmú, fluoridban szegény apatit a legoldékonyabb ha savhatásra ez oldódik akkor a környező folyadék túltelített lesz az alacsony karbonát tartalmú és/vagy magas fluorid tartalmú apatithoz képest tehát ilyen fog kicsapódni ez ellenállóbb 34

35 a hidrogén ionok beáramlása lassú az előbbi csere a felszínre jellemző a mélyebb rétegekben nem megy végbe plakk 35

36 caries incipiens krétafehér felszín lézió teste remineralizáció erosio nicsen színváltozás, fényes rétegenként oldódik fel oldódás gátlása savazás az adhezív technika során krétafehér a sav mélyebbre hatol, jellegzetes felület 36

37 lassú a hidrogén ionok behatolása - ha a felszín ép akár lehet dentint elérő lézió is, ép felszíni kontúr mellett gyors az előrehaladás, ha a felszín sérült 37

38 erózió caries remineralizáció fogkő képződés hidroxiapatithoz és fluorapatithoz képest telítetlen a nyál hidroxiapatithoz képest telítetlen fluorapatithoz képest túltelített a nyál hidroxiapatithoz és fluorapatithoz képest túltelített a nyál 38

39 nem lehet a porozitást lokális fluoridkezeléssel betömködni a lézió teste nem remineralizálható, csak igen lassú folyamat állíthatja helyre 39

40 igen alacsony ph mellett megy végbe az apatit oldékonysága ph 3 mellett 100x nagyobb mint ph 5-nél a nyelv papillái között marad savas folyadék az ital savtartalma is fontos, nemcsak a ph-ja 40

41 nem teljesen új apatit kristályok képződnek, hanem a sérültek javítódnak ki 41

42 más összetétel (70-20%) fehérjebontó enzimek és savhatás együtt mert az apatit védi a kollagént és viszont 42

43 remineralizálható tertier dentin képződés avitális fogaknál gyorsabb progresszió 43

44 a folyamatosan elkopó buccalis felszín fluorid tartalma csökken az approximálisé nő az idő múltával 44

45 50 ppm alatti koncentráció és savas környezet (ph 4,5 felett) kell ahhoz, hogy fluorhidroxiapatit képződjön 45

46 100 ppm felett Ca-fluorid keletkezik a felszínhez tapadva, kis gömbök formájában kicsapódik a nyál a viszonylatában telítetlen, feloldódik 46

47 Leadják a fluoridot: nyálba alatta lévő zománcba plakkba vagy cariesbe magas fluorid tartalom miatt kalcium-fluorid keletkezik 47

48 Xilit Kazein származék (megköti a kalciumot) 48

49 az oldódás fizikai folyamat de befolyásolható az alacsony fluoridkoncentráció a hatásos a mélyebb rétegek remineralizációja nehezen befolyásolható 49

50 50