Az Európai Bizottság javaslata a közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Európai Bizottság javaslata a 2014 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre"

Átírás

1 Az Európai Bizottság javaslata a közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre EURÓPAI BIZOTTSÁG 1

2 A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni. Ingyenesen hívható telefonszám (*): (*) Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a as telefonszámokhoz, vagy kiszámlázzák ezeket a hívásokat. A kiadvány alapvető információkkal szolgál a as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló, június 29-i javaslatról. Az első kiadás 2011 novemberében jelent meg. A mostani, frissített változat az Európai Bizottság által július 6-án előterjesztett módosításokat is magában foglalja (COM2012/388 végleges). Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu). Katalógusinformáció a kiadvány végén található. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2011 ISBN doi: /78228 Európai Unió, 2011 A sokszorosítás a forrás megjelölésével engedélyezett. Printed in Belgium Using environmental print technology

3 Az Európai Bizottság javaslata a közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre Útmutató a többéves pénzügyi kerethez A többéves pénzügyi keret (korábban pénzügyi terv ) nem az EU hétéves költségvetése, hanem olyan mechanizmus, amely biztosítja, hogy az uniós kiadások tervezhetőek legyenek, és egyúttal szigorú költségvetési normáknak feleljenek meg. A többéves pénzügyi keret az uniós költségvetés minden egyes kiadási területe ( fejezete ) vonatkozásában meghatározza a maximálisan rendelkezésre álló források ( felső korlátok ) összegét. Az Európai Parlament és a Tanács amelyek együttesen alkotják az Európai Unió költségvetési hatóságát minden évben e kereten belül döntenek a soron következő év költségvetéséről. A gyakorlatban az elfogadott éves költségvetés mindig a többéves pénzügyi keret általános felső korlátján belül marad. A többéves pénzügyi keret meghatározza a következő évek tényleges politikai prioritásait, azaz nemcsak költségvetési, hanem politikai keretet is alkot (válaszol arra a kérdésre, mely területekre fordítson több, illetve kevesebb pénzt az EU a jövőben). A következő időszakra szóló, egyes szakpolitikai területekre (kohézió, mezőgazdaság, kutatás és innováció, oktatás stb.) vonatkozó részletes javaslatokat 2011 vége előtt fogadja el a Bizottság. A jelenleg érvényben lévő többéves pénzügyi keret a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra szól. A as és a as többéves pénzügyi keret összehasonlítása (2011-es árakon számítva) 2011-es árakon számítva Kötelezettségvállalási előirányzatok milliárd EUR 993,6 146,6 1033,0 a GNI százalékában kifejezve 1,12% 1,15% 1,08% Kifizetési előirányzatok milliárd EUR 942,8 138,3 988,0 a GNI százalékában kifejezve 1,06% 1,08% 1,03% 3

4 Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 2. FEJEZET TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET 312. cikk (1) A többéves pénzügyi keret biztosítja, hogy az Unió kiadásai rendezett módon, saját forrásai határain belül alakuljanak. A többéves pénzügyi keretet legalább 5 éves időszakra kell meghatározni. Az Unió éves költségvetésének összhangban kell lennie a többéves pénzügyi kerettel. (2) A többéves pénzügyi keretet a Tanács által különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendelet határozza meg. A Tanács az Európai Parlamentnek a tagjai többségével elfogadott egyetértését követően, egyhangúlag határoz. Az Európai Tanács egyhangúlag elfogadott határozatban felhatalmazhatja a Tanácsot arra, hogy az első albekezdésben említett rendelet elfogadásáról minősített többségi szavazással döntsön. (3) A többéves pénzügyi keret kiadási kategóriánként meghatározza a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok éves felső határát. A korlátozott számú kiadási kategóriák az Unió tevékenysége főbb területeinek felelnek meg. A pénzügyi keret meghatároz minden, az éves költségvetési eljárás zavartalan lefolytatásához szükséges egyéb rendelkezést is. (4) Ha az előző pénzügyi keret időszakának végéig a Tanács nem fogadta el az új pénzügyi keretet meghatározó rendeletet, az új jogi aktus elfogadásáig az előző keret utolsó évének megfelelő felső határok és egyéb rendelkezések alkalmazása meghosszabbodik. (5) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság az új pénzügyi keret elfogadására irányuló eljárás során mindvégig köteles minden szükséges intézkedést megtenni az elfogadás megkönnyítése érdekében.

5 A bizottság által javasolt összegek A közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (millió EUR évi árakon) KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK összesen 1. Intelligens és inkluzív növekedés ebből: Gazdasági, társadalmi és területi kohézió Fenntartható növekedés: természeti erőforrások ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések Biztonság és uniós polgárság Globális Európa Igazgatás ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai Ellentételezés ÖSSZES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT a GNI százalékában 1,10 % 1,09 % 1,08 % 1,08 % 1,07 % 1,06 % 1,06 % 1,08 % ÖSSZES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT a GNI százalékában 1,03 % 1,06 % 1,06 % 1,01 % 1,06 % 1,02 % 0,96 % 1,03 % 5

6 A kötelezettségvállalási előirányzatok teljes összegének Bizottság által javasolt felső korlátja a as időszakra 1033,2 milliárd euró. Ez az összeg megfelel a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó évére (2013-ra) előirányzott kötelezettségvállalások hétszeresének (minthogy hét évről van szó). Megfelel továbbá az Unió várt bruttó nemzeti jövedelme 1,08%-ának, szemben a jelenlegi pénzügyi keretben előirányzott 1,12%-kal. A kifizetési előirányzatok felső korlátja a bruttó nemzeti jövedelem 1,03%-a (a közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keretben 1,06% a). Ezek a számok nem tartalmaznak néhány rugalmassági forrást, amelyek mivel nem programozhatók hagyományosan nem szerepelnek a többéves pénzügyi keretben (sürgősségisegély-tartalék, Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, Szolidaritási Alap, rugalmassági eszköz). Ha azonban vészhelyzet esetén a költségvetési hatóság úgy dönt, hogy további forrásokat mobilizál, akkor ezeket az összegeket bevezetik az uniós költségvetésbe. Emellett az Európai Fejlesztési Alapot eltérő finanszírozási kulcsa miatt a költségvetésen kívül finanszírozza az Unió. A Bizottság javaslata kiveszi a többéves pénzügyi keretből a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) és a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) finanszírozását is, mivel e projektek nagysága, az előttük tornyosuló technológiai kihívások és az a tény, hogy nem pusztán uniós szereplőket érintenek, bizonytalanságot jelentene az uniós költségvetés számára. A többéves pénzügyi kereten kívüli kiadások legfeljebb az uniós GNI 0,06 %-át tehetik ki. A közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 6% Igazgatás 7% Globális Európa 2% Biztonság és uniós polgárság 48% Intelligens és inkluzív növekedés 37% Fenntartható növekedés: természeti erőforrások 6

7 Újdonságok a növekedés, foglalkoztatás és kohézió terén Az európai összekapcsolódási eszköz olyan új alap, amely előre meghatározott, összeurópai érdekeket képviselő, kiemelt közlekedési, energetikai és infokommunikációs infrastruktúrák létrehozásához nyújt támogatást. Az eszközt, amelyet központilag igazgat majd az Európai Bizottság, a költségvetés egy új szakaszából finanszírozza az EU (40 milliárd euróval + a kohéziós politikai fejezetből származó 10 milliárd euróval). A szegényebb európai régiókban végrehajtott beruházások esetében az uniós költségvetésből történő társfinanszírozás mértéke nagyobb lesz. A Bizottság innovatív finanszírozási eszközök, mindenekelőtt uniós projektkötvények bevezetését javasolja annak érdekében, hogy a pusztán a köztámogatás által lehetővé tettnél magasabb összegű beruházások legyenek minél gyorsabban megvalósíthatók. A Bizottság javasolja, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap közös stratégiai keretben egyesüljön, amely magában foglalná az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot is. Az eredményorientáltabb programozás megvalósítása céljából a Bizottság partnerségi szerződések megkötését javasolja az egyes tagállamokkal. E partnerségi szerződések a tagállamok gazdaságpolitikái közötti koordináció javítása érdekében makroökonómiai feltételeket is tartalmazhatnának. A kohéziós finanszírozás továbbra is a kevésbé fejlett régiókra és tagállamokra összpontosul. Annak érdekében azonban, hogy biztosítsuk a zavartalan átmenetet a konvergencia-célkitűzés alapján nyújtott támogatás alól kikerülő régiók számára, és hogy egyenlő feltételeket biztosítsunk a hasonlóan fejlett régiók számára, a javaslat létrehozza az átmeneti régió új kategóriáját (azok a régiók tartoznak ide, ahol az egy főre eső GDP az EU-átlag 75 90%-a közé esik). A kohéziós támogatások olyan beruházásokra irányulnak majd, amelyek hozzájárulnak az Európa 2020 stratégiában meghatározott, számszerűsített célok eléréséhez, és teljesítenek bizonyos konkrét feltételeket. A feltételrendszer egyaránt tartalmaz majd előzetes feltételeket, amelyeket már a források folyósítása előtt teljesíteni kell, és utólagos feltételeket, amelyek a további részfolyósításokat előre meghatározott eredmények elérésétől teszik függővé. A támogatások prioritásai és feltételei köztük a meghatározott célok elérése felé tett előrelépés nyomon követésének rendszere 7

8 részét képezik majd a Bizottság és a tagállamok között megkötendő partnerségi szerződéseknek. Az Európai Szociális Alap a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót célzó strukturális fellépéseket négy fő beruházási pólus a foglalkoztatás, az oktatás, a társadalmi befogadás és a közigazgatás fejlesztése köré szervezi. A tagállamokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében egyszerűsödik a végrehajtás rendszere is. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap továbbra is támogatást nyújt majd a jelentős szerkezetátalakítási intézkedések következtében elbocsátott munkavállalóknak. Emellett a jövőben új támogatási körrel bővül az alap tevékenysége: e támogatások az új kereskedelmi megállapodások mezőgazdasági termelőkre gyakorolt hatását igyekeznek tompítani. Újdonságok a kutatás és innováció terén A kutatás-fejlesztés terén működő három fő finanszírozási eszközt (a versenyképességi és innovációs programot, a hetedik keretprogramot és az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet) Horizont 2020 név alatt közös stratégiai keretbe vonjuk össze a szétaprózottság és a párhuzamosságok megszüntetése érdekében. A javaslat egységesíti és egyszerűsíti a finanszírozási programokat. Hasonlóképpen valamennyi finanszírozási program esetében egységes szabályrendszer vonatkozik majd a részvételre, az auditra, a támogatási struktúrákra, az eredmények terjesztésére és a visszatérítési rendszerekre. A finanszírozási oldalon innovatív pénzügyi eszközök, egyebek mellett köz-magán társulások (PPP-k) segítik a magánberuházások hatásainak multiplikálását. 8

9 Újdonságok a mezőgazdaság és a környezetvédelem terén A termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések 30%-ának környezeti célokhoz történő kapcsolása: annak érdekében, hogy biztosítsuk a közös agrárpolitika hozzájárulását az EU által kitűzött környezet- és éghajlat-politikai célok megvalósításához, a közvetlen kifizetések 30%-át az ún. kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó meglévő kötelezettségek mellett a környezetbarát gazdálkodásra vonatkozó feltételek sorának teljesítéséhez kötjük A kifizetések konvergenciája: a közvetlen kifizetések kiegyensúlyozottabb elosztásának biztosítása érdekében a bérszínvonalban és az inputköltségek terén jelentkező különbségek figyelembevétele mellett a hektáronkénti közvetlen támogatás szintje fokozatosan kiigazításra kerül. Ha egy tagállam esetében a közvetlen kifizetések szintje elmarad az uniós átlag 90%-ától, akkor a tagállam 2020-ig egyharmaddal csökkenti a közvetlen kifizetések jelenlegi szintje és az uniós átlag 90%-a közötti különbséget. Ezt a konvergenciát arányosan elosztva azon tagállamok finanszírozzák, amelyek esetében a közvetlen kifizetések meghaladják az uniós átlagot. Maximáljuk a közvetlen kifizetések szintjét a nagy mezőgazdasági holdingoknak nyújtható közvetlen jövedelemtámogatás alapvető szintjének korlátozása révén, figyelembe véve egyidejűleg a nagyobb struktúrákból adódó méretgazdaságosságot és az e struktúrák által generált közvetlen foglalkoztatást. A javaslat lehetővé teszi, hogy a megtakarításokat visszaforgassák a vidékfejlesztésre elkülönített költségvetési előirányzatokba, és így azok annak a tagállamnak az elkülönített keretösszegében maradjanak, ahol keletkeztek. A vidékfejlesztési források elosztása objektívabb kritériumok alapján történik, és célzottabban kötődik majd a szakpolitika célkitűzéseihez. Ez biztosítja majd az azonos tevékenységeket folytató mezőgazdasági termelőkkel szembeni igazságosabb bánásmódot. 9

10 Újdonságok a környezet- és éghajlat-politika terén A környezet- és éghajlat-politikai prioritások az összes jelentős uniós támogatási eszközben érvényesülnek majd, ideértve a kohéziós, a mezőgazdasági, a tengerpolitikai és halászati, a kutatási és innovációs programokat, valamint a külső segélyprogramokat. A más szakpolitikai területekről származó (a hatásvizsgálatok eredményétől is függő) hozzájárulásokkal együtt legalább 20%-ra kívánjuk növelni az éghajlat-politikával kapcsolatos kiadások arányát. E megközelítés segítségével elkerülhető továbbá a programok elburjánzása, és minimalizálhatók az adminisztratív terhek. Folytatódik a LIFE+ program, amelyben nagyobb szerepet kapnak az éghajlat-politikai intézkedések. Az éghajlat-politikai alprogram kísérleti projektekre és demonstrációs kisprojektekre összpontosít. Integrált projektek is alkalmazásra kerülnek például a határokon átnyúló alkalmazkodási stratégiák előmozdítására az áradásoknak kitett térségekben. A jövőbeli programot alapvetően központilag kell igazgatni, ám egyes feladatok elvégzése átruházható valamely már működő végrehajtó ügynökségre. Újdonságok a jogérvényesülés, egészségügy és biztonság terén A polgári védelmi pénzügyi eszköz (CPI) megújul annak érdekében, hogy biztosítható legyen a katasztrófavédelem különböző vetületeivel, például a veszélyhelyzetekre való reagálás összehangoltabbá és integráltabbá tételével, a katasztrófákra való felkészültség javításával és a katasztrófakockázat csökkentését célzó innovatív intézkedésekkel kapcsolatos tevékenységek finanszírozása. A belügyek terén mindössze két alap működik ezentúl: a Migrációs és Menekültügyi Alap, valamint a Belső Biztonsági Alap. Mindkét alap külső dimenzióval is bír majd, ami az Unióban megkezdett és a harmadik országokban folytatódó finanszírozás folyamatosságát biztosítja. A részt vevő partnerek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a Bizottság át kíván térni az éves programozásról az eredményorientált, többéves programozásra. A jogérvényesülés terén megvalósított különböző programokat két programban a Jogérvényesülés programban és a Jogok és uniós polgárság programban 10

11 egyesítenénk a finanszírozási rendszer egyszerűsítése és a támogatott tevékenységek közötti összhang és következetesség javítása érdekében. Az új Egészségügy a növekedésért program az Európa 2020 célkitűzéseivel összhangban olyan intézkedésekre irányul majd, amelyek egyértelműen uniós hozzáadott értékkel rendelkeznek. A fő cél, hogy a tagállamokkal együttműködve megvédjük a polgárokat a határokon átnyúló egészségügyi veszélyektől, fenntarthatóbbá váljanak az egészségügyi szolgáltatások, javuljon a lakosság egészségi állapota, és új lendületet kapjon az egészségügyi innováció. Újdonságok a globális szerepvállalás terén Egyetlen integrált előcsatlakozási eszközt alakítunk ki, a strukturális alapok, a Kohéziós Alap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) mintájára. Az iparosodott és feltörekvő országokban folyó programokat új partnerségi eszköz váltja fel a nyilvános diplomácia, a közös megközelítések, valamint a kereskedelem és a szabályozási konvergencia előmozdítására. Az Afrika EU közös stratégia végrehajtásának támogatására létrehozzuk a régiók és kontinensek közötti tevékenységekre összpontosító pánafrikai eszközt. Újdonságok az uniós igazgatás terén A Bizottság a jelenlegi személyzeti szabályzatra vonatkozóan lényeges módosításokat javasolt. E módosítások mindenekelőtt az uniós alkalmazottak létszámának 5%-os csökkentésére irányulnak, ami valamennyi intézményt, szervet, hivatalt és ügynökséget további hatékonyságnövelésre és megtakarításra kötelez, az európai közszolgálat magas színvonalának szavatolása mellett. E létszámcsökkentés az alkalmazottak munkaidejének heti 2,5 órás növelésével lenne ellensúlyozható, amelyet nem kísérne bérkiigazítás. Épp hét évvel ezelőtt az Európai Bizottság nagyszabású adminisztratív reformot hajtott végre. Ennek keretében csökkentették az újonnan felvettek fizetését, létrehozták az alacsonyabban fizetett szerződéses alkalmazottak kategóriáját, felemelték a nyugdíjkorhatárt, csökkentették a nyugdíjjogosultságokat, és emelték a nyugdíjjárulékokat. Ez a reform eddig 3 milliárd euróval kevesebb kiadást jelentett az európai adófizetőknek, és 2020-ig további 5 milliárd EUR megtakarítás várható tőle. 11

12 Újdonságok az uniós költségvetés finanszírozásának terén A Bizottság a saját források rendszerének reformjára tesz javaslatot, amely a jelenlegi hozzáadottértékadó-alapú saját források megszüntetésére, valamint két új saját forrás létrehozására épül; az egyik alapját a pénzügyi tranzakciós adóból származó bevételek egy része, a másikét pedig a tagállami hozzáadottértékadó-bevételek egy része képezné. Célunk nem a teljes uniós költségvetés növelése, hanem az, hogy a tagállami költségvetésekből származó közvetlen hozzájárulás csökkentése révén segítsük a tagállamok költségvetési konszolidációs erőfeszítéseit. A javasolt módosításokkal a jelenlegi költségvetési hozzájárulások is egyszerűbbé válnak, továbbá erősödik az uniós szakpolitikai célkitűzések és az uniós finanszírozás közötti kapcsolat szeptember 28-án a Bizottság javaslatot tett az uniós pénzügyi tranzakciós adóról szóló irányelvre. A pénzügyi tranzakciós adó a 27 tagállam területén lesz alkalmazandó, ugyanakkor nem vonatkozik a háztartásokat vagy a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) érintő tranzakciókra, pl. az ingatlanjelzálogra, a kkv-k bankhiteleire vagy a biztosítási szerződésekre. Az adó a devizaügyleteket, valamint a vállalkozások vagy állami intézmények tőkeemelését sem érinti. Tíz tagállamban már létezik ilyen jellegű adó, ugyanakkor a belső piac torzulásának megelőzése és szétaprózottságának csökkentése miatt megfelelőbb az uniós szintű fellépés. Az előzetes becslések alapján a piaci reakcióktól függően a várható adóbevétel az EU egészére nézve évente 57 milliárd eurót tehet ki. E bevétel egy része az uniós költségvetés saját forrásaként szolgálhatna, ami csökkentené a tagállamok uniós költségvetéshez való hozzájárulását és a nemzeti államháztartásokra nehezedő terheket. Az új hozzáadottértékadó-alapú saját forrás tényleges kapcsolatot hoz létre a nemzeti és az uniós szint között, valamint előmozdítja a nemzeti hozzáadottértékadórendszerek további harmonizációját. Jelentős és stabil bevételeket biztosít az EU-nak, miközben csupán korlátozott adminisztratív és megfelelési költségekkel jár a nemzeti közigazgatások és a vállalkozások számára. A saját forrásokról a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag határoz. A határozatot ezután valamennyi tagállamnak saját alkotmányos követelményeinek megfelelően meg kell erősítenie. 12

13 Az EU költségvetés bevételei (az uniós GNI %-ában) 1,20% 1,00% 0,80% 0,60% 0,40% 0,20% 0,00% Egyéb bevétel és többlet GNI-alapú saját forrás Héaalapú saját forrás Tradicionális saját források (vámok és cukorilletékek) Pénzügyi hozzájárulások 13

14 Újdonságok a korrekciós mechanizmusok terén A célok között szerepel a korrekciós mechanizmusok egyszerűsítése is; ennek érdekében a jelenlegi bonyolult rendszert a tagállamok által fizetendő GNI-alapú hozzájárulások átalányösszegű csökkentésén alapuló egyszerű rendszer váltaná fel. A javasolt reform az 1984-ben elfogadott fontainebleau-i elveken alapul, amelyek szerint bármely tagállam, amely viszonylagos jólétéhez mérten túlzott költségvetési terhet visel, a megfelelő időpontban korrekcióban részesülhet. A viszonylagos jólét alapján meghatározott átalányösszegek Millió EUR, folyó árakon Éves átalányösszegek Bruttó összeg Németország Hollandia Svédország 350 Egyesült Királyság Összesen

15 Az előttünk álló lépések Miután a Bizottság az uniós szakpolitikákra vonatkozó valamennyi jogalkotási javaslatot előterjesztette, az Európai Parlament és a Tanács a jogalkotó hatóság két ága megtárgyalja és módosítja azokat, majd határoz róluk. Annak érdekében, hogy időben életbe lépjenek a reformok, és kezdetét vegye az új programok végrehajtása, kívánatos, hogy a többéves pénzügyi keret elfogadására 2012 vége előtt sor kerüljön. Ütemterv 2011: A Bizottság június 29-én közzétette javaslatát. 2013: Az új jogalapok együttdöntési eljárással való elfogadása 2012: Az Európai Parlament és a Tanács közötti megállapodás az új többéves pénzügyi keretről 15

16 A közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló bizottsági javaslatokról bővebb információk találhatók az alábbi internetes oldalon: KV HU-N Bővebb információk az EU pénzügyi programozásáról és költségvetéséről: Kérjük, az e kiadvánnyal kapcsolatos visszajelzéseket az alábbi címre küldjék: doi: /2450

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra Felkészülés a 2014-2020-as EU-s tervezési időszakra Towards an Effective Regional Resource Allocation TERRA Nyitó konferencia Szeged, 2012. augusztus 9. Tóth Róbert, fejlesztési szakértő Tartalom A 2014-2020-as

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 86 final 2016/0052 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014 2021 közötti

Részletesebben

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2011/0276(COD) 2.4.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:

Részletesebben

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0177(APP) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0177(APP) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 17.7.2012 2011/0177(APP) VÉLEMÉNYTERVEZET a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről a Költségvetési Bizottság részére

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.22. COM(2016) 159 final 2016/0086 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1306/2013/EU rendeletben meghatározott, a közvetlen kifizetésekre a 2016-os

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0282(COD) 18.7.2012. a Költségvetési Bizottság részéről

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0282(COD) 18.7.2012. a Költségvetési Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Költségvetési Bizottság 18.7.2012 2011/0282(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Költségvetési Bizottság részéről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére az Európai Mezőgazdasági

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.21. COM(2014) 175 final 2014/0097 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 73/2009/EK tanácsi rendeletben meghatározott közvetlen kifizetésekre a 2014-es

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 84 final 2016/0051 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014 2021 közötti

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Az EU 2013. évi költségvetése Beruházás a növekedésbe és a foglalkoztatásba

Az EU 2013. évi költségvetése Beruházás a növekedésbe és a foglalkoztatásba Az EU mint globális szereplő 6,4% Igazgatás 5,6% Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése 1,4% Természeti erőforrások: vidékfejlesztés, környezetvédelem és halászat 10,7% Fenntartható

Részletesebben

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22. A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a 2014-2020 idıszakban Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia 2013. május 22. HOP támogatás 2007-2013 Európai Halászati Alap + nemzeti

Részletesebben

A TANÁCS 1311/2013/EU, EURATOM RENDELETE (2013. december 2.) a as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről

A TANÁCS 1311/2013/EU, EURATOM RENDELETE (2013. december 2.) a as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről L 347/884 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2013.12.20. A TANÁCS 1311/2013/EU, EURATOM RENDELETE (2013. december 2.) a 2014 2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

Részletesebben

Az EU kohéziós politikája 2014 2020

Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az Európai Bizottság javaslatai Kohéziós politika Áldorfai György PhD. hallgató SZIE GTK EGYRTDI - RGVI 1. Az EU kohéziós politikájának hatásai Kohéziós politika Az

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) Véleménytervezet Giovanni La Via (PE560.

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) Véleménytervezet Giovanni La Via (PE560. Európai Parlament 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 20.7.2015 2015/2132(BUD) MÓDOSÍTÁS: 1-17 Giovanni La Via (PE560.881v01-00) Az Európai Unió 2016-os pénzügyi

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 350 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk HU HU A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

Előadás vázlata. Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések

Előadás vázlata. Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések Az EU költségvetése Előadás vázlata Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések Általános jellemzők Az országok közötti erőforrás-újraelosztási rendszer legfontosabb fóruma a közösségi költségvetés.

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 231 final 2015/0118 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 287. cikkétől eltérő

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

224 der Beilagen XXIII. GP - Beschluss NR - 23 Eigenmittelbeschluss ungar. (HU) (Normativer Teil) 1 von 5

224 der Beilagen XXIII. GP - Beschluss NR - 23 Eigenmittelbeschluss ungar. (HU) (Normativer Teil) 1 von 5 224 der Beilagen XXIII. GP - Beschluss NR - 23 Eigenmittelbeschluss ungar. () (Normativer Teil) 1 von 5 2007.6.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 163/17 II (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján

Részletesebben

integrált területi beruházás tervezéséhez

integrált területi beruházás tervezéséhez HÁTTÉRANYAG integrált területi beruházás tervezéséhez Az alábbi ismertető segítséget kíván nyújtani az új kohéziós politika egyik innovatív eszközének, az integrált területi beruházásnak (ITB) (angolul

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A Lisszaboni Szerződés értelmében rendes jogalkotási eljárást előíró jogalapok 1

A Lisszaboni Szerződés értelmében rendes jogalkotási eljárást előíró jogalapok 1 A Lisszaboni Szerződés értelmében rendes jogalkotási eljárást előíró jogalapok 1 E melléklet azokat a jogalapokat sorolja fel, amelyek vonatkozásában a Lisszaboni Szerződésben létrehozott rendes jogalkotási

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben

271 der Beilagen XXV. GP - RV Art. 23i Abs. 3 zweiter Satz B-VG - 24 Beschluss Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 7 HATÁROZATOK

271 der Beilagen XXV. GP - RV Art. 23i Abs. 3 zweiter Satz B-VG - 24 Beschluss Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 7 HATÁROZATOK 271 der Beilagen XXV. GP - RV Art. 23i Abs. 3 zweiter Satz B-VG - 24 Beschluss Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 7 L 168/105 HATÁROZATOK A TANÁCS HATÁROZATA (2014. május 26.) az Európai Unió saját forrásainak

Részletesebben

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok IV. LIFE Klímapolitikai Tréning 2017. február 16. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó I. A LIFE program

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.11. C(2015) 3035 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről. {SWD(2013) 523 final}

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről. {SWD(2013) 523 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.10. COM(2013) 914 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről {SWD(2013) 523 final} HU HU Ajánlás A TANÁCS

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

HU 1 HU A(Z) 4/2014 KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET 1. KÖNYV - ÖSSZBEVÉTEL A. AZ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉS BEVEZETÉSE ÉS FINANSZÍROZÁSA

HU 1 HU A(Z) 4/2014 KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET 1. KÖNYV - ÖSSZBEVÉTEL A. AZ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉS BEVEZETÉSE ÉS FINANSZÍROZÁSA A(Z) 4/2014 KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET 1. KÖNYV - ÖSSZBEVÉTEL A. AZ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉS BEVEZETÉSE ÉS FINANSZÍROZÁSA AZ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA A 2014-es pénzügyi év során finanszírozandó

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

Javaslat A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.11. COM(2016) 208 final 2016/0111 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

Javaslat. az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

Javaslat. az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2013.3.12. COM(2013) 145 final 2011/0268 (COD) Javaslat az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.22. COM(2016) 407 final 2016/0189 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió nevében az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás XIX. mellékletének (Fogyasztóvédelem)

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2007/VIII/21 B(2007) 3926 végleges A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2007/VIII/21 A 435/2007/EK tanácsi határozatnak a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium. Brüsszel, 2013. február 6.

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium. Brüsszel, 2013. február 6. Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium Csak egyszerűen! Brüsszel, 2013. február 6. 1 Hogy jól induljon: CLLD végrehajtási rendszer Tisztázzuk, kinek mi a feladata? Kinek

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY TÉMÁK TÉMÁK I. Célok, célkitűzések, prioritások, műveletek II. Régiótípusok, alapok III. Elvek, fogalmak IV. Éves fejlesztési

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

1. sz. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ. Új eszköz az Unión belül sürgősségi támogatás nyújtására

1. sz. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ. Új eszköz az Unión belül sürgősségi támogatás nyújtására EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.9. COM(2016) 152 final 1. sz. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2016. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ Új eszköz az Unión belül sürgősségi támogatás nyújtására HU HU Tekintettel:

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

I. Zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti programban résztvevő ügyfél kötelezettségei

I. Zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti programban résztvevő ügyfél kötelezettségei A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 3 / 2015. (I. 13.) számú KÖZLEMÉNYE a zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott

Részletesebben

Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása. Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja

Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása. Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja Erasmus+ keretprogram az Unió oktatási, képzési, ifjúsági

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2016.9.19. JOIN(2016) 40 final 2016/0290 (NLE) Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösség és

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

A KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

A KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA A KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA A közös agrárpolitika (KAP) legutóbbi reformja fenntartotta a KAP két pillérre épülő szerkezetét, és továbbra is a vidékfejlesztési politika képviseli

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben