Az Európai Bizottság javaslata a közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Európai Bizottság javaslata a 2014 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre"

Átírás

1 Az Európai Bizottság javaslata a közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre EURÓPAI BIZOTTSÁG 1

2 A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni. Ingyenesen hívható telefonszám (*): (*) Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a as telefonszámokhoz, vagy kiszámlázzák ezeket a hívásokat. A kiadvány alapvető információkkal szolgál a as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló, június 29-i javaslatról. Az első kiadás 2011 novemberében jelent meg. A mostani, frissített változat az Európai Bizottság által július 6-án előterjesztett módosításokat is magában foglalja (COM2012/388 végleges). Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu). Katalógusinformáció a kiadvány végén található. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2011 ISBN doi: /78228 Európai Unió, 2011 A sokszorosítás a forrás megjelölésével engedélyezett. Printed in Belgium Using environmental print technology

3 Az Európai Bizottság javaslata a közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre Útmutató a többéves pénzügyi kerethez A többéves pénzügyi keret (korábban pénzügyi terv ) nem az EU hétéves költségvetése, hanem olyan mechanizmus, amely biztosítja, hogy az uniós kiadások tervezhetőek legyenek, és egyúttal szigorú költségvetési normáknak feleljenek meg. A többéves pénzügyi keret az uniós költségvetés minden egyes kiadási területe ( fejezete ) vonatkozásában meghatározza a maximálisan rendelkezésre álló források ( felső korlátok ) összegét. Az Európai Parlament és a Tanács amelyek együttesen alkotják az Európai Unió költségvetési hatóságát minden évben e kereten belül döntenek a soron következő év költségvetéséről. A gyakorlatban az elfogadott éves költségvetés mindig a többéves pénzügyi keret általános felső korlátján belül marad. A többéves pénzügyi keret meghatározza a következő évek tényleges politikai prioritásait, azaz nemcsak költségvetési, hanem politikai keretet is alkot (válaszol arra a kérdésre, mely területekre fordítson több, illetve kevesebb pénzt az EU a jövőben). A következő időszakra szóló, egyes szakpolitikai területekre (kohézió, mezőgazdaság, kutatás és innováció, oktatás stb.) vonatkozó részletes javaslatokat 2011 vége előtt fogadja el a Bizottság. A jelenleg érvényben lévő többéves pénzügyi keret a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra szól. A as és a as többéves pénzügyi keret összehasonlítása (2011-es árakon számítva) 2011-es árakon számítva Kötelezettségvállalási előirányzatok milliárd EUR 993,6 146,6 1033,0 a GNI százalékában kifejezve 1,12% 1,15% 1,08% Kifizetési előirányzatok milliárd EUR 942,8 138,3 988,0 a GNI százalékában kifejezve 1,06% 1,08% 1,03% 3

4 Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 2. FEJEZET TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET 312. cikk (1) A többéves pénzügyi keret biztosítja, hogy az Unió kiadásai rendezett módon, saját forrásai határain belül alakuljanak. A többéves pénzügyi keretet legalább 5 éves időszakra kell meghatározni. Az Unió éves költségvetésének összhangban kell lennie a többéves pénzügyi kerettel. (2) A többéves pénzügyi keretet a Tanács által különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendelet határozza meg. A Tanács az Európai Parlamentnek a tagjai többségével elfogadott egyetértését követően, egyhangúlag határoz. Az Európai Tanács egyhangúlag elfogadott határozatban felhatalmazhatja a Tanácsot arra, hogy az első albekezdésben említett rendelet elfogadásáról minősített többségi szavazással döntsön. (3) A többéves pénzügyi keret kiadási kategóriánként meghatározza a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok éves felső határát. A korlátozott számú kiadási kategóriák az Unió tevékenysége főbb területeinek felelnek meg. A pénzügyi keret meghatároz minden, az éves költségvetési eljárás zavartalan lefolytatásához szükséges egyéb rendelkezést is. (4) Ha az előző pénzügyi keret időszakának végéig a Tanács nem fogadta el az új pénzügyi keretet meghatározó rendeletet, az új jogi aktus elfogadásáig az előző keret utolsó évének megfelelő felső határok és egyéb rendelkezések alkalmazása meghosszabbodik. (5) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság az új pénzügyi keret elfogadására irányuló eljárás során mindvégig köteles minden szükséges intézkedést megtenni az elfogadás megkönnyítése érdekében.

5 A bizottság által javasolt összegek A közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (millió EUR évi árakon) KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK összesen 1. Intelligens és inkluzív növekedés ebből: Gazdasági, társadalmi és területi kohézió Fenntartható növekedés: természeti erőforrások ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések Biztonság és uniós polgárság Globális Európa Igazgatás ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai Ellentételezés ÖSSZES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT a GNI százalékában 1,10 % 1,09 % 1,08 % 1,08 % 1,07 % 1,06 % 1,06 % 1,08 % ÖSSZES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT a GNI százalékában 1,03 % 1,06 % 1,06 % 1,01 % 1,06 % 1,02 % 0,96 % 1,03 % 5

6 A kötelezettségvállalási előirányzatok teljes összegének Bizottság által javasolt felső korlátja a as időszakra 1033,2 milliárd euró. Ez az összeg megfelel a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó évére (2013-ra) előirányzott kötelezettségvállalások hétszeresének (minthogy hét évről van szó). Megfelel továbbá az Unió várt bruttó nemzeti jövedelme 1,08%-ának, szemben a jelenlegi pénzügyi keretben előirányzott 1,12%-kal. A kifizetési előirányzatok felső korlátja a bruttó nemzeti jövedelem 1,03%-a (a közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keretben 1,06% a). Ezek a számok nem tartalmaznak néhány rugalmassági forrást, amelyek mivel nem programozhatók hagyományosan nem szerepelnek a többéves pénzügyi keretben (sürgősségisegély-tartalék, Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, Szolidaritási Alap, rugalmassági eszköz). Ha azonban vészhelyzet esetén a költségvetési hatóság úgy dönt, hogy további forrásokat mobilizál, akkor ezeket az összegeket bevezetik az uniós költségvetésbe. Emellett az Európai Fejlesztési Alapot eltérő finanszírozási kulcsa miatt a költségvetésen kívül finanszírozza az Unió. A Bizottság javaslata kiveszi a többéves pénzügyi keretből a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) és a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) finanszírozását is, mivel e projektek nagysága, az előttük tornyosuló technológiai kihívások és az a tény, hogy nem pusztán uniós szereplőket érintenek, bizonytalanságot jelentene az uniós költségvetés számára. A többéves pénzügyi kereten kívüli kiadások legfeljebb az uniós GNI 0,06 %-át tehetik ki. A közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 6% Igazgatás 7% Globális Európa 2% Biztonság és uniós polgárság 48% Intelligens és inkluzív növekedés 37% Fenntartható növekedés: természeti erőforrások 6

7 Újdonságok a növekedés, foglalkoztatás és kohézió terén Az európai összekapcsolódási eszköz olyan új alap, amely előre meghatározott, összeurópai érdekeket képviselő, kiemelt közlekedési, energetikai és infokommunikációs infrastruktúrák létrehozásához nyújt támogatást. Az eszközt, amelyet központilag igazgat majd az Európai Bizottság, a költségvetés egy új szakaszából finanszírozza az EU (40 milliárd euróval + a kohéziós politikai fejezetből származó 10 milliárd euróval). A szegényebb európai régiókban végrehajtott beruházások esetében az uniós költségvetésből történő társfinanszírozás mértéke nagyobb lesz. A Bizottság innovatív finanszírozási eszközök, mindenekelőtt uniós projektkötvények bevezetését javasolja annak érdekében, hogy a pusztán a köztámogatás által lehetővé tettnél magasabb összegű beruházások legyenek minél gyorsabban megvalósíthatók. A Bizottság javasolja, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap közös stratégiai keretben egyesüljön, amely magában foglalná az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot is. Az eredményorientáltabb programozás megvalósítása céljából a Bizottság partnerségi szerződések megkötését javasolja az egyes tagállamokkal. E partnerségi szerződések a tagállamok gazdaságpolitikái közötti koordináció javítása érdekében makroökonómiai feltételeket is tartalmazhatnának. A kohéziós finanszírozás továbbra is a kevésbé fejlett régiókra és tagállamokra összpontosul. Annak érdekében azonban, hogy biztosítsuk a zavartalan átmenetet a konvergencia-célkitűzés alapján nyújtott támogatás alól kikerülő régiók számára, és hogy egyenlő feltételeket biztosítsunk a hasonlóan fejlett régiók számára, a javaslat létrehozza az átmeneti régió új kategóriáját (azok a régiók tartoznak ide, ahol az egy főre eső GDP az EU-átlag 75 90%-a közé esik). A kohéziós támogatások olyan beruházásokra irányulnak majd, amelyek hozzájárulnak az Európa 2020 stratégiában meghatározott, számszerűsített célok eléréséhez, és teljesítenek bizonyos konkrét feltételeket. A feltételrendszer egyaránt tartalmaz majd előzetes feltételeket, amelyeket már a források folyósítása előtt teljesíteni kell, és utólagos feltételeket, amelyek a további részfolyósításokat előre meghatározott eredmények elérésétől teszik függővé. A támogatások prioritásai és feltételei köztük a meghatározott célok elérése felé tett előrelépés nyomon követésének rendszere 7

8 részét képezik majd a Bizottság és a tagállamok között megkötendő partnerségi szerződéseknek. Az Európai Szociális Alap a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót célzó strukturális fellépéseket négy fő beruházási pólus a foglalkoztatás, az oktatás, a társadalmi befogadás és a közigazgatás fejlesztése köré szervezi. A tagállamokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében egyszerűsödik a végrehajtás rendszere is. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap továbbra is támogatást nyújt majd a jelentős szerkezetátalakítási intézkedések következtében elbocsátott munkavállalóknak. Emellett a jövőben új támogatási körrel bővül az alap tevékenysége: e támogatások az új kereskedelmi megállapodások mezőgazdasági termelőkre gyakorolt hatását igyekeznek tompítani. Újdonságok a kutatás és innováció terén A kutatás-fejlesztés terén működő három fő finanszírozási eszközt (a versenyképességi és innovációs programot, a hetedik keretprogramot és az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet) Horizont 2020 név alatt közös stratégiai keretbe vonjuk össze a szétaprózottság és a párhuzamosságok megszüntetése érdekében. A javaslat egységesíti és egyszerűsíti a finanszírozási programokat. Hasonlóképpen valamennyi finanszírozási program esetében egységes szabályrendszer vonatkozik majd a részvételre, az auditra, a támogatási struktúrákra, az eredmények terjesztésére és a visszatérítési rendszerekre. A finanszírozási oldalon innovatív pénzügyi eszközök, egyebek mellett köz-magán társulások (PPP-k) segítik a magánberuházások hatásainak multiplikálását. 8

9 Újdonságok a mezőgazdaság és a környezetvédelem terén A termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések 30%-ának környezeti célokhoz történő kapcsolása: annak érdekében, hogy biztosítsuk a közös agrárpolitika hozzájárulását az EU által kitűzött környezet- és éghajlat-politikai célok megvalósításához, a közvetlen kifizetések 30%-át az ún. kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó meglévő kötelezettségek mellett a környezetbarát gazdálkodásra vonatkozó feltételek sorának teljesítéséhez kötjük A kifizetések konvergenciája: a közvetlen kifizetések kiegyensúlyozottabb elosztásának biztosítása érdekében a bérszínvonalban és az inputköltségek terén jelentkező különbségek figyelembevétele mellett a hektáronkénti közvetlen támogatás szintje fokozatosan kiigazításra kerül. Ha egy tagállam esetében a közvetlen kifizetések szintje elmarad az uniós átlag 90%-ától, akkor a tagállam 2020-ig egyharmaddal csökkenti a közvetlen kifizetések jelenlegi szintje és az uniós átlag 90%-a közötti különbséget. Ezt a konvergenciát arányosan elosztva azon tagállamok finanszírozzák, amelyek esetében a közvetlen kifizetések meghaladják az uniós átlagot. Maximáljuk a közvetlen kifizetések szintjét a nagy mezőgazdasági holdingoknak nyújtható közvetlen jövedelemtámogatás alapvető szintjének korlátozása révén, figyelembe véve egyidejűleg a nagyobb struktúrákból adódó méretgazdaságosságot és az e struktúrák által generált közvetlen foglalkoztatást. A javaslat lehetővé teszi, hogy a megtakarításokat visszaforgassák a vidékfejlesztésre elkülönített költségvetési előirányzatokba, és így azok annak a tagállamnak az elkülönített keretösszegében maradjanak, ahol keletkeztek. A vidékfejlesztési források elosztása objektívabb kritériumok alapján történik, és célzottabban kötődik majd a szakpolitika célkitűzéseihez. Ez biztosítja majd az azonos tevékenységeket folytató mezőgazdasági termelőkkel szembeni igazságosabb bánásmódot. 9

10 Újdonságok a környezet- és éghajlat-politika terén A környezet- és éghajlat-politikai prioritások az összes jelentős uniós támogatási eszközben érvényesülnek majd, ideértve a kohéziós, a mezőgazdasági, a tengerpolitikai és halászati, a kutatási és innovációs programokat, valamint a külső segélyprogramokat. A más szakpolitikai területekről származó (a hatásvizsgálatok eredményétől is függő) hozzájárulásokkal együtt legalább 20%-ra kívánjuk növelni az éghajlat-politikával kapcsolatos kiadások arányát. E megközelítés segítségével elkerülhető továbbá a programok elburjánzása, és minimalizálhatók az adminisztratív terhek. Folytatódik a LIFE+ program, amelyben nagyobb szerepet kapnak az éghajlat-politikai intézkedések. Az éghajlat-politikai alprogram kísérleti projektekre és demonstrációs kisprojektekre összpontosít. Integrált projektek is alkalmazásra kerülnek például a határokon átnyúló alkalmazkodási stratégiák előmozdítására az áradásoknak kitett térségekben. A jövőbeli programot alapvetően központilag kell igazgatni, ám egyes feladatok elvégzése átruházható valamely már működő végrehajtó ügynökségre. Újdonságok a jogérvényesülés, egészségügy és biztonság terén A polgári védelmi pénzügyi eszköz (CPI) megújul annak érdekében, hogy biztosítható legyen a katasztrófavédelem különböző vetületeivel, például a veszélyhelyzetekre való reagálás összehangoltabbá és integráltabbá tételével, a katasztrófákra való felkészültség javításával és a katasztrófakockázat csökkentését célzó innovatív intézkedésekkel kapcsolatos tevékenységek finanszírozása. A belügyek terén mindössze két alap működik ezentúl: a Migrációs és Menekültügyi Alap, valamint a Belső Biztonsági Alap. Mindkét alap külső dimenzióval is bír majd, ami az Unióban megkezdett és a harmadik országokban folytatódó finanszírozás folyamatosságát biztosítja. A részt vevő partnerek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a Bizottság át kíván térni az éves programozásról az eredményorientált, többéves programozásra. A jogérvényesülés terén megvalósított különböző programokat két programban a Jogérvényesülés programban és a Jogok és uniós polgárság programban 10

11 egyesítenénk a finanszírozási rendszer egyszerűsítése és a támogatott tevékenységek közötti összhang és következetesség javítása érdekében. Az új Egészségügy a növekedésért program az Európa 2020 célkitűzéseivel összhangban olyan intézkedésekre irányul majd, amelyek egyértelműen uniós hozzáadott értékkel rendelkeznek. A fő cél, hogy a tagállamokkal együttműködve megvédjük a polgárokat a határokon átnyúló egészségügyi veszélyektől, fenntarthatóbbá váljanak az egészségügyi szolgáltatások, javuljon a lakosság egészségi állapota, és új lendületet kapjon az egészségügyi innováció. Újdonságok a globális szerepvállalás terén Egyetlen integrált előcsatlakozási eszközt alakítunk ki, a strukturális alapok, a Kohéziós Alap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) mintájára. Az iparosodott és feltörekvő országokban folyó programokat új partnerségi eszköz váltja fel a nyilvános diplomácia, a közös megközelítések, valamint a kereskedelem és a szabályozási konvergencia előmozdítására. Az Afrika EU közös stratégia végrehajtásának támogatására létrehozzuk a régiók és kontinensek közötti tevékenységekre összpontosító pánafrikai eszközt. Újdonságok az uniós igazgatás terén A Bizottság a jelenlegi személyzeti szabályzatra vonatkozóan lényeges módosításokat javasolt. E módosítások mindenekelőtt az uniós alkalmazottak létszámának 5%-os csökkentésére irányulnak, ami valamennyi intézményt, szervet, hivatalt és ügynökséget további hatékonyságnövelésre és megtakarításra kötelez, az európai közszolgálat magas színvonalának szavatolása mellett. E létszámcsökkentés az alkalmazottak munkaidejének heti 2,5 órás növelésével lenne ellensúlyozható, amelyet nem kísérne bérkiigazítás. Épp hét évvel ezelőtt az Európai Bizottság nagyszabású adminisztratív reformot hajtott végre. Ennek keretében csökkentették az újonnan felvettek fizetését, létrehozták az alacsonyabban fizetett szerződéses alkalmazottak kategóriáját, felemelték a nyugdíjkorhatárt, csökkentették a nyugdíjjogosultságokat, és emelték a nyugdíjjárulékokat. Ez a reform eddig 3 milliárd euróval kevesebb kiadást jelentett az európai adófizetőknek, és 2020-ig további 5 milliárd EUR megtakarítás várható tőle. 11

12 Újdonságok az uniós költségvetés finanszírozásának terén A Bizottság a saját források rendszerének reformjára tesz javaslatot, amely a jelenlegi hozzáadottértékadó-alapú saját források megszüntetésére, valamint két új saját forrás létrehozására épül; az egyik alapját a pénzügyi tranzakciós adóból származó bevételek egy része, a másikét pedig a tagállami hozzáadottértékadó-bevételek egy része képezné. Célunk nem a teljes uniós költségvetés növelése, hanem az, hogy a tagállami költségvetésekből származó közvetlen hozzájárulás csökkentése révén segítsük a tagállamok költségvetési konszolidációs erőfeszítéseit. A javasolt módosításokkal a jelenlegi költségvetési hozzájárulások is egyszerűbbé válnak, továbbá erősödik az uniós szakpolitikai célkitűzések és az uniós finanszírozás közötti kapcsolat szeptember 28-án a Bizottság javaslatot tett az uniós pénzügyi tranzakciós adóról szóló irányelvre. A pénzügyi tranzakciós adó a 27 tagállam területén lesz alkalmazandó, ugyanakkor nem vonatkozik a háztartásokat vagy a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) érintő tranzakciókra, pl. az ingatlanjelzálogra, a kkv-k bankhiteleire vagy a biztosítási szerződésekre. Az adó a devizaügyleteket, valamint a vállalkozások vagy állami intézmények tőkeemelését sem érinti. Tíz tagállamban már létezik ilyen jellegű adó, ugyanakkor a belső piac torzulásának megelőzése és szétaprózottságának csökkentése miatt megfelelőbb az uniós szintű fellépés. Az előzetes becslések alapján a piaci reakcióktól függően a várható adóbevétel az EU egészére nézve évente 57 milliárd eurót tehet ki. E bevétel egy része az uniós költségvetés saját forrásaként szolgálhatna, ami csökkentené a tagállamok uniós költségvetéshez való hozzájárulását és a nemzeti államháztartásokra nehezedő terheket. Az új hozzáadottértékadó-alapú saját forrás tényleges kapcsolatot hoz létre a nemzeti és az uniós szint között, valamint előmozdítja a nemzeti hozzáadottértékadórendszerek további harmonizációját. Jelentős és stabil bevételeket biztosít az EU-nak, miközben csupán korlátozott adminisztratív és megfelelési költségekkel jár a nemzeti közigazgatások és a vállalkozások számára. A saját forrásokról a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag határoz. A határozatot ezután valamennyi tagállamnak saját alkotmányos követelményeinek megfelelően meg kell erősítenie. 12

13 Az EU költségvetés bevételei (az uniós GNI %-ában) 1,20% 1,00% 0,80% 0,60% 0,40% 0,20% 0,00% Egyéb bevétel és többlet GNI-alapú saját forrás Héaalapú saját forrás Tradicionális saját források (vámok és cukorilletékek) Pénzügyi hozzájárulások 13

14 Újdonságok a korrekciós mechanizmusok terén A célok között szerepel a korrekciós mechanizmusok egyszerűsítése is; ennek érdekében a jelenlegi bonyolult rendszert a tagállamok által fizetendő GNI-alapú hozzájárulások átalányösszegű csökkentésén alapuló egyszerű rendszer váltaná fel. A javasolt reform az 1984-ben elfogadott fontainebleau-i elveken alapul, amelyek szerint bármely tagállam, amely viszonylagos jólétéhez mérten túlzott költségvetési terhet visel, a megfelelő időpontban korrekcióban részesülhet. A viszonylagos jólét alapján meghatározott átalányösszegek Millió EUR, folyó árakon Éves átalányösszegek Bruttó összeg Németország Hollandia Svédország 350 Egyesült Királyság Összesen

15 Az előttünk álló lépések Miután a Bizottság az uniós szakpolitikákra vonatkozó valamennyi jogalkotási javaslatot előterjesztette, az Európai Parlament és a Tanács a jogalkotó hatóság két ága megtárgyalja és módosítja azokat, majd határoz róluk. Annak érdekében, hogy időben életbe lépjenek a reformok, és kezdetét vegye az új programok végrehajtása, kívánatos, hogy a többéves pénzügyi keret elfogadására 2012 vége előtt sor kerüljön. Ütemterv 2011: A Bizottság június 29-én közzétette javaslatát. 2013: Az új jogalapok együttdöntési eljárással való elfogadása 2012: Az Európai Parlament és a Tanács közötti megállapodás az új többéves pénzügyi keretről 15

16 A közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló bizottsági javaslatokról bővebb információk találhatók az alábbi internetes oldalon: KV HU-N Bővebb információk az EU pénzügyi programozásáról és költségvetéséről: Kérjük, az e kiadvánnyal kapcsolatos visszajelzéseket az alábbi címre küldjék: doi: /2450

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2011/0276(COD) 2.4.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0282(COD) 18.7.2012. a Költségvetési Bizottság részéről

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0282(COD) 18.7.2012. a Költségvetési Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Költségvetési Bizottság 18.7.2012 2011/0282(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Költségvetési Bizottság részéről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére az Európai Mezőgazdasági

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Az EU 2013. évi költségvetése Beruházás a növekedésbe és a foglalkoztatásba

Az EU 2013. évi költségvetése Beruházás a növekedésbe és a foglalkoztatásba Az EU mint globális szereplő 6,4% Igazgatás 5,6% Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése 1,4% Természeti erőforrások: vidékfejlesztés, környezetvédelem és halászat 10,7% Fenntartható

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben

integrált területi beruházás tervezéséhez

integrált területi beruházás tervezéséhez HÁTTÉRANYAG integrált területi beruházás tervezéséhez Az alábbi ismertető segítséget kíván nyújtani az új kohéziós politika egyik innovatív eszközének, az integrált területi beruházásnak (ITB) (angolul

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

Az EU kohéziós politikája 2014 2020

Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az Európai Bizottság javaslatai Kohéziós politika Áldorfai György PhD. hallgató SZIE GTK EGYRTDI - RGVI 1. Az EU kohéziós politikájának hatásai Kohéziós politika Az

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) Véleménytervezet Giovanni La Via (PE560.

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) Véleménytervezet Giovanni La Via (PE560. Európai Parlament 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 20.7.2015 2015/2132(BUD) MÓDOSÍTÁS: 1-17 Giovanni La Via (PE560.881v01-00) Az Európai Unió 2016-os pénzügyi

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.11. C(2015) 3035 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban

Részletesebben

271 der Beilagen XXV. GP - RV Art. 23i Abs. 3 zweiter Satz B-VG - 24 Beschluss Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 7 HATÁROZATOK

271 der Beilagen XXV. GP - RV Art. 23i Abs. 3 zweiter Satz B-VG - 24 Beschluss Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 7 HATÁROZATOK 271 der Beilagen XXV. GP - RV Art. 23i Abs. 3 zweiter Satz B-VG - 24 Beschluss Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 7 L 168/105 HATÁROZATOK A TANÁCS HATÁROZATA (2014. május 26.) az Európai Unió saját forrásainak

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX)

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX [ ](2015) XXX draft A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX) az Európai Tengerügyi és Halászati Alap 2016. évi munkaprogramja és az Alap végrehajtására vonatkozó finanszírozási

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium. Brüsszel, 2013. február 6.

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium. Brüsszel, 2013. február 6. Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium Csak egyszerűen! Brüsszel, 2013. február 6. 1 Hogy jól induljon: CLLD végrehajtási rendszer Tisztázzuk, kinek mi a feladata? Kinek

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása. Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja

Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása. Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja Erasmus+ keretprogram az Unió oktatási, képzési, ifjúsági

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A 2016. évi európai uniós költségvetési kapcsolatok

A 2016. évi európai uniós költségvetési kapcsolatok A 2016. évi európai uniós költségvetési kapcsolatok Költségvetésben megjelenő EU támogatások Központi Bevétel költségvetési EU forrás Strukturális támogatások 1 220 957,8 749 828,7 471 129,1 Nemzeti Stratégiai

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

A 2014-2020-as programozási időszak

A 2014-2020-as programozási időszak A 2014-2020-as programozási időszak Horváth Viktor főosztályvezető Budapest, 2012. november 6. A 2014-2020 programozási időszak fő jellemzői I. 1. Uniós és nemzeti célok összhangja tematikus kötöttség

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

III. MELLÉKLET. Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk

III. MELLÉKLET. Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk HU III. MELLÉKLET Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk I. RÉSZ A 12. cikknek megfelelően a bizottsági számítógépes alkalmazásban megjelenítendő adatok

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 204. sz., 2012. január. Somai Miklós

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 204. sz., 2012. január. Somai Miklós MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 204. sz., 2012. január Somai Miklós AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 2014-2020-AS IDŐSZAKRA SZÓLÓ KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZETE 1. Az EU Többéves Pénzügyi Kerete, az ún. Multiannual

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 2012-ES ÉVES JELENTÉSÉRE 8. FEJEZET KUTATÁS ÉS EGYÉB BELSŐ POLITIKÁK

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 2012-ES ÉVES JELENTÉSÉRE 8. FEJEZET KUTATÁS ÉS EGYÉB BELSŐ POLITIKÁK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.16. COM(2013) 651 final A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 2012-ES ÉVES JELENTÉSÉRE 8. FEJEZET KUTATÁS ÉS EGYÉB BELSŐ POLITIKÁK HU HU A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.1.15.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.1.15.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.1.15. C(2013) 14 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.1.15.) A 692/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének az oktatás

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.9.19. C(2014) 6515 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) a 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a hitelközvetítők számára

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 86 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

A TransWaste projekt bemutatása

A TransWaste projekt bemutatása A TransWaste projekt bemutatása TransWaste A projekt a CENTRAL EUROPE Program keretén belül kerül megvalósításra és az ERDF (European Regional Development Fund) által támogatott A programról részletesen:

Részletesebben

MKT Az európai fejlesztéspolitika és hatása az államháztartás egyensúlyára.

MKT Az európai fejlesztéspolitika és hatása az államháztartás egyensúlyára. MKT Az európai fejlesztéspolitika és hatása az államháztartás egyensúlyára. Dr. Baráth Etele c. egyetemi tanár, az EGSZB tagja 2012-09-28 Az első fejlesztési terv 2004-2006 közötti időszakára összesen

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

A feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság felállítása

A feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság felállítása EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 ELFOGADOTT SZÖVEGEK Ideiglenes változat P8_TA-PROV(2015)0039 A feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/5/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. április 30-i ülésére Tárgy: Eplény Községi Önkormányzat 2014.

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

Tévhitek az uniós költségvetésről és a többéves pénzügyi keretről

Tévhitek az uniós költségvetésről és a többéves pénzügyi keretről MEMO/11/459 Brüsszel, 2011. június 29. Tévhitek az uniós költségvetésről és a többéves pénzügyi keretről Az uniós költségvetésről sokan sokfélét írnak, ám nem mindig a tényeknek megfelelően. E tájékoztató

Részletesebben