TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV"

Átírás

1 TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV ÁTTEKINTÉS Oldalszám A TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV FEJEZETEI 2. oldal Bevezetés 7. oldal 1. fejezet - Az Európai Számvevőszék teljesítmény-ellenőrzési keretrendszere 15. oldal 2. fejezet - Teljesítmény-ellenőrzési módszertan és a 3E 31. oldal 3. fejezet - Az ellenőrzés tervezése 61. oldal 4. fejezet - A vizsgálati szakasz 79. oldal 5. fejezet - Jelentésírás 99. oldal Részletes tartalomjegyzék Kapcsolatfelvétel Az ellenőrzési kézikönyv gyakorlatba ültetéséhez útmutatásért, követendő példákért, támogatásért, illetve tanácsért az Európai Számvevőszék ellenőrzésfejlesztési és jelentéstételi (ADAR) részlegéhez fordulhat. Kérjük, keresse fel az ADAR intranetes oldalát vagy küldjön t az alábbi címre: ADAR CONTACT/ECA vagy Ez a kézikönyv a Számvevőszék külön engedélye nélkül másolható és terjeszthető.

2 TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV BEVEZETÉS A Teljesítmény-ellenőrzési kézikönyv fejezetei TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés A TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV CÉLJA ÉS TARTALMA A KÉZIKÖNYV FELÉPÍTÉSE FOGALMAK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK 1. fejezet - Az Európai Számvevőszék teljesítményellenőrzési keretrendszere 2. fejezet - Teljesítmény-ellenőrzési módszertan és a 3E 3. fejezet - Az ellenőrzés tervezése 4. fejezet - A vizsgálati szakasz 5. fejezet - Jelentésírás Kapcsolatfelvétel További tájékoztatásért, kérjük, forduljon az alábbi részlegeinkhez: Európai Számvevőszék - CEAD csoport Ellenőrzésfejlesztési és jelentéskészítési (ADAR) részleg - módszertani egység ADAR CONTACT/ECA vagy

3 A TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV CÉLJA ÉS TARTALMA Ez a teljesítmény-ellenőrzési kézikönyv a számvevőszéki eljárásokról és útmutatásokról készített sorozat része. Célja, hogy: A kézikönyv célja - minőség segítsen kiváló minőségű teljesítmény-ellenőrzéseket kivitelezni; javítsa az ellenőrök szakmai képességeit ezen a területen. Tartalom A szakmailag megalapozott ítéletalkotás alapvető fontosságú Kötelező a követendő javaslatok formájában történő fogalmazás A kézikönyv ellenőrök, illetve ellenőrzések irányítói számára készült, és nagy vonalakban tárgyalja a teljesítmény-ellenőrzések megtervezésének és lefolytatásának, valamint az azokra vonatkozó jelentéstételnek a mikéntjét. A teljesítmény-ellenőrzés általánosan elfogadott alapelvein, például a teljesítmény-ellenőrzések végrehajtásáról szóló INTOSAI-útmutatón 1, illetve az e területen eddig bevált gyakorlaton alapuló kézikönyvünk arra ösztönzi az ellenőröket, hogy az ellenőrzés minden szakaszában szakmailag megalapozott döntéseket hozzanak. A teljesítmény-ellenőrzés lehetséges témáinak és célkitűzéseinek sokfélesége, valamint az adatgyűjtési és -elemzési módszerek nagy száma miatt ez alapvető fontosságú. A teljesítmény-ellenőrzési eljárásokat utasítások helyett kötelezően betartandó, a Számvevőszék ellenőrzési politikájából eredő javaslatok formájában szövegezzük meg. A KÉZIKÖNYV FELÉPÍTÉSE A kézikönyv öt fejezetből áll, melyekből az első kettő a szükséges háttéranyagot tartalmazza, míg a 3-5. fejezet a teljesítmény-ellenőrzés egyes szakaszaihoz tervezés, vizsgálat és jelentéstétel nyújt részletes útmutatást. A könyv felépítése a következő: Az 1. FEJEZET az uniós intézményeknél végzett teljesítmény-ellenőrzések jellemzőit, illetve a Számvevőszék ilyen ellenőrzésekre vonatkozó megbízását és céljait mutatja be. A 2. FEJEZET a teljesítmény-ellenőrzési megközelítést, a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség fogalmának uniós területen való alkalmazását, valamint a teljesítményellenőrzés helyes kivitelezésének alapvető szempontjait fejti ki. A 3. FEJEZET az ellenőrzések megtervezését, például az előtanulmány és az ellenőrzési terv elkészítését mutatja be. A 4. FEJEZET az ellenőrzés vizsgálati szakaszát tárgyalja, ideértve az ellenőrzés lefolytatását, az ellenőrzési megállapítások közlését, az ellenőrzések irányítását, valamint a minőségbiztosítási intézkedéseket. 1 Útmutatás a teljesítmény-ellenőrzések végrehajtásáról: Teljesítmény-ellenőrzési standardok és útmutatók az INTOSAI ellenőrzési standardjai és gyakorlati tapasztalatai alapján. Bevezetés - 3. oldal

4 Az 5. FEJEZET a jelentéstételi folyamatról szól. Ide tartoznak olyan tevékenységek, mint a jelentések megtervezése, megszövegezése, felülvizsgálata, véglegesítése, terjesztése, illetve a jelentés hasznosulásának nyomon követése. FOGALMAK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK Az alább található meghatározások egy része az Európai Bizottság által készített, a strukturális alapok területén végzett értékelések módszertani keretét meghatározó MEANS füzetek VI. kötetén alapul. Az e kötetben található fogalmak más területeken is alkalmazhatóak, ám ott esetleg eltérő terminológia használatos. BEAVATKOZÁS Minden olyan intézkedés vagy művelet, amelyet közintézmény vagy egyéb intézmény hajt végre, függetlenül annak jellegétől (politika, program, intézkedés vagy projekt). A beavatkozások eszközei a vissza nem térítendő támogatások, hitelek, kamattámogatások, garanciák vállalása, kockázati tőkerészesedés vagy egyéb pénzügyi formációk. CÉLKITŰZÉS A beavatkozás által elérendő végeredmények kezdeti meghatározása. Különbséget kell tenni az átfogó, a köztes, az azonnali és az operatív célkitűzések között: az átfogó célkitűzés gyakorlatilag a beavatkozás általános hatása, amelyet a közösségi szabályozás rendszerint nagyon tágan határoz meg (ilyen pl.: egy bizonyos fejlettségi szint elérése). A Bizottság és a tagállamok ennek alapján rendszerint köztes célokat tűznek ki, amelyek a finanszírozott programok tervezett időközi hatásainak felelnek meg (pl. vállalatok versenyképességének fokozása); az azonnali célkitűzések a beavatkozásnak a közvetlen címzetteknél jelentkező eredményei. Ezeket a tagállamok rendszerint a finanszírozott programok végrehajtásának részeként határozzák meg (pl. a technológiai támogatásban részesülő vállalatok forgalmának megnövelése 20%-kal); az operatív célkitűzések a létrehozandó végtermékeket (outputokat) határozzák meg (pl. 500 órányi szakmai tanácsadás kis- és középvállalkozásoknak). EREDMÉNY A közvetlen címzetteknél a beavatkozásban való részvételük befejeztével azonnal jelentkező változások (pl. egy út megépítése révén jobban megközelíthető lesz egy terület; szakmai gyakorlatának köszönhetően állást szerez egy gyakornok). Bevezetés - 4. oldal

5 ERŐFORRÁS (INPUT) Valamely beavatkozás megvalósítása céljából mozgósított pénzügyi, humán és anyagi eszköz. FOLYAMATOK Az erőforrások végtermékké alakítása során alkalmazott eljárások és tevékenységek (pl. a támogatások odaítélésének vagy a projektfinanszírozási döntések meghozatalának eljárásai). A fogalmat ezenkívül a vezetői információk létrehozására, illetve vezetők általi felhasználására is alkalmazzák. HATÁS Olyan hosszabb távú társadalmi-gazdasági változás, amely csak bizonyos idővel a beavatkozás befejezése után figyelhető meg, és amely vagy a közvetlen címzetteket, vagy a beavatkozás hatókörén kívül eső közvetett címzetteket érinti, akik ezen a hatáson nyerhetnek vagy veszíthetnek. INTÉZKEDÉS Egy szakpolitika keretén belül a programvégrehajtás alapegysége: hasonló projektekből álló, pontosan meghatározott költségvetésű projektegyüttes. Egy-egy intézkedéshez rendszerint külön végrehajtási szervezet tartozik. KÖZVETETT CÍMZETT A beavatkozással közvetlen kapcsolatban nem álló személy vagy szervezet, amelyre az azonban a közvetlen címzetteken keresztül mégis hatással van, akár pozitívan (pl. álláshoz jut, mert a beavatkozás következtében valaki más korán nyugdíjba mehetett), akár negatívan (pl. egy cég megbízásoktól esik el, mert egy másik cég igénybe veszi az innovációt támogató beavatkozás által létrehozott technológia-átadási hálózatokat). KÖZVETLEN CÍMZETT Olyan személy vagy szervezet, amelyet a beavatkozás közvetlenül érint. Címzett helyett gyakran használatos a kedvezményezett terminus is. A közvetlen címzettek támogatást, szolgáltatásokat és információt kapnak, és használják a beavatkozásnak köszönhetően létrejött létesítményeket (pl. gazdálkodók használják a fejlesztési projekt során épített öntözőrendszert). KÜLSŐ EREDETŰ TÉNYEZŐ A közösségi beavatkozástól független olyan tényező, amely részben vagy egészben felelős a címzetteknél megfigyelt változásokért (eredményekért és hatásokért): pl. éghajlati viszonyok, a gazdasági helyzet alakulása, a szerződés szerződők általi teljesítése, a kedvezményezettek magatartása. PROGRAM Pénzügyi, szervezeti és humán erőforrások szervezett együttese, amelyet egy bizonyos cél vagy célcsoport adott időtartamon belüli elérésére mozgósítanak. A programot ütemterv és költségvetés határolja be, céljai előre meghatározottak, és mindig egy vagy több, a döntéshozatalban részt vevő szervezet felügyeli. A programok általában intézkedésekre és Bevezetés - 5. oldal

6 projektekre vannak lebontva. PROJEKT Oszthatatlannak tekintett, idő és költségvetés tekintetében behatárolt műveletsor, amely a beavatkozásra előirányzott erőforrásokat a megvalósításhoz lehető legközelebbi szinten felhasználó szervezet felügyelete alatt áll. SZAKPOLITIKA Különböző intézkedések és műveletek (programok, eljárások, jogi és egyéb szabályozás) egyetlen célra vagy általános célkitűzésre (pl. a közösségi társadalmi-gazdasági kohéziós politikára) irányuló együttese, amely gyakran több év alatt, fokozatosan épül fel. SZÜKSÉGLET Az érintett csoportokra kiható probléma vagy nehézség, amelynek megoldására, illetve legyőzésére irányul a beavatkozás. VÉGTERMÉK (OUTPUT) Mindaz, ami a beavatkozásra fordított eszközök révén elkészül, illetve konkrét formát ölt (pl. gazdálkodók támogatásban, munkanélküliek képzésben részesülnek; fejlődő országban út épül). Bevezetés - 6. oldal

7 TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV 1. FEJEZET AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉSI KERETRENDSZERE A Teljesítmény-ellenőrzési kézikönyv fejezetei TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 1. fejezet - Az Európai Számvevőszék teljesítményellenőrzési rendszere 2. fejezet - Teljesítmény-ellenőrzési módszertan és a 3E 3. fejezet - Az ellenőrzés tervezése 1.1 BEVEZETÉS 1.2 TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉS, ILLETVE HATÉKONY ÉS EREDMÉNYES GAZDÁLKODÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN Teljesítmény-ellenőrzés Hatékony és eredményes gazdálkodás: Szerződés és költségvetési rendelet A költségvetés végrehajtásának irányítási módszerei A hatékony és eredményes gazdálkodást szolgáló belsőkontroll-rendszer A teljesítmény-ellenőrzés és a pénzügyi ellenőrzés összevetése A teljesítmény-ellenőrzés és az értékelés összevetése 1.3 A SZÁMVEVŐSZÉK FELADATAI ÉS CÉLKITŰZÉSEI A TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉS TERÉN A Számvevőszék jogi kötelezettségei A Számvevőszék célkitűzései 4. fejezet - A vizsgálati szakasz 5. fejezet - Jelentésírás Kapcsolatfelvétel További tájékoztatásért, kérjük, forduljon az alábbi részlegeinkhez: Európai Számvevőszék - CEAD csoport Ellenőrzésfejlesztési és jelentéskészítési (ADAR) részleg - módszertani egység ADAR CONTACT/ECA vagy

8 1.1 BEVEZETÉS Ez a fejezet a számvevőszéki teljesítmény-ellenőrzéseket tágabb összefüggésbe helyezve bemutatja az uniós intézményeknél végzett ilyen ellenőrzések jellemzőit, illetve a Számvevőszék teljesítmény-ellenőrzésekre vonatkozó megbízását és céljait. A fejezet szövege elsősorban az Európai Unió általános költségvetésére ( a költségvetés ) és a Bizottságra vonatkozik, mivel ezek a Számvevőszék fő ellenőrzési területei. Az itt leírt keretrendszer azonban a Számvevőszék valamennyi teljesítmény-ellenőrzésére érvényes, tehát az Európai Fejlesztési Alapokkal, az ügynökségekkel és az Európai Központi Bankkal kapcsolatos ellenőrzésekre is. 1.2 TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉS, ILLETVE HATÉKONY ÉS EREDMÉNYES GAZDÁLKODÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN Teljesítmény-ellenőrzés A teljesítmény-ellenőrzés a hatékony és eredményes gazdálkodás Meghatározás ellenőrzése; esetünkben azt vizsgálja, hogy a Bizottság és/vagy egyéb ellenőrzött szervezetek feladataik teljesítése során gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen használták-e fel a közösségi pénzeszközöket Hatékony és eredményes gazdálkodás: Szerződés és költségvetési rendelet Az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a Szerződés) egységes szerkezetbe foglalt változatának cikke értelmében A Bizottság a költségvetést [ ] saját felelősségére [ ] hajtja végre a hatékony és Szerződés eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával, illetve a tagállamok együttműködnek a Bizottsággal annak érdekében, hogy biztosítsák a költségvetési előirányzatoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveivel összhangban történő felhasználását. Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet 3 (a költségvetési rendelet ) 27. cikke értelmében a Költségvetési rendelet hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvei magukban foglalják a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség következőképp meghatározott elveit is: 2 3 HL C 325., HL L 248., fejezet: Az Európai Számvevőszék teljesítmény-ellenőrzési keretrendszere - 8. oldal

9 a GAZDASÁGOSSÁG elve megköveteli, hogy az intézmény által a tevékenységei folytatására felhasznált források a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben és minőségben, a legjobb áron álljanak rendelkezésre; a HATÉKONYSÁG elve az igénybe vett források és az elért eredmények 4 közötti legkedvezőbb arányra vonatkozik; az EREDMÉNYESSÉG elve az egyes célok és a tervezett eredmények 4 elérésére vonatkozik A költségvetés végrehajtásának irányítási módszerei A költségvetés általános végrehajtásáért a Bizottság felelős, de a költségvetési rendelet három különböző irányítási módszert határoz meg: Centralizált irányítás centralizált alapon történő irányítás: ez a módszer elsősorban a külső fellépések és igazgatási kiadások területén használatos, és vagy a Bizottság főigazgatóságai 5 felelősségi körébe tartozó közvetlen irányítást jelent, vagy közvetett irányítást, amikor a Bizottság - különösen a belső politikák területén - a költségvetés végrehajtását közösségi ügynökségekre, illetve a közszféra vagy a magánszektor szereplőire bízza; Megosztott vagy decentralizált irányítás megosztott vagy decentralizált irányítás: a megosztott irányítás keretében a végrehajtási feladatokat a tagállamokra ruházzák át; elsősorban a mezőgazdasági és strukturális műveletek kiadásaira vonatkozik. A decentralizált irányítás keretében a végrehajtási feladatokat a kedvezményezett országokra ruházzák át, pl. a külső támogatás esetében; Közös irányítás nemzetközi szervezetekkel való közös irányítás: e módszer keretében a végrehajtási feladatokat nemzetközi szervezetekre ruházzák át, általában a külső fellépések területén. Az alkalmazott irányítási módszer befolyásolja az ellenőrzés módját. Mindegyik irányítási módszer más-más költségvetés-végrehajtási szerepkörökkel és felelősségekkel jár; ezt gondosan figyelembe kell venni a teljesítmény-ellenőrzés tervezése és lefolytatása, illetve a jelentéskészítés során. 4 5 Az eredmény kifejezés ebben az összefüggésben tágan értendő: végtermékek, eredmények és hatások (lásd Fogalmak és szakkifejezések, 4-6. o.). A Bizottság központi szolgálatai a tevékenységek előkészítésének és végrehajtásának felelősségét át is ruházhatják harmadik országbeli küldöttségekre. 1. fejezet: Az Európai Számvevőszék teljesítmény-ellenőrzési keretrendszere - 9. oldal

10 1.2.4 A hatékony és eredményes gazdálkodást szolgáló belsőkontroll-rendszer Hogy kellően megbizonyosodhassanak a hatékony és eredményes gazdálkodás kitűzött céljainak eléréséről, a Bizottságnak és a többi ellenőrzött szervezetnek megfelelő belsőkontroll-rendszert 6 kell felállítaniuk. A informatikai rendszerek (IT) a Bizottságnál a belsőkontroll-rendszer részét képezik. Ez megfelel annak a mintának, amelyet a COBIT 7 az információ és a számítástechnikai erőforrások kezelésében alkalmazott IT-irányításra javasolt. COSO és ABB/ABM A Bizottság kiépített belsőkontroll-rendszere a COSO által kidolgozott öt kölcsönösen összefüggő elemre, illetve a tevékenységalapú irányítás (Activity Based Management, ABM) és a tevékenységalapú költségvetés-tervezés (Activity Based Budgeting, ABB) elveire épül, mégpedig: KONTROLL- RENDSZER ELEMEI Szabályozási környezet AZ ADOTT ELEM CÉLJAI A fent leírt három különböző költségvetés-végrehajtási módszer keretében biztosítsa a Bizottság alapvető szervezeti struktúráját, fegyelmét és értékeit, s ezzel teremtse meg az intézményre bízott pénzforrások felelősségteljes kezelésének megfelelő kereteit. A kontrollrendszer öt eleme Kockázatértékelés Kontrolltevékenységek Információ és kommunikáció Nyomon követés Azonosítsa és elemezze a bizottsági célkitűzések elérését veszélyeztető belső és külső kockázatokat. A bizottsági belsőkontrollrendszerben a teljesítmény- és kockázatkezelés egyrészt azt takarja, hogy az ABM szellemében stratégiai, operatív és taktikai szinten történik a célok kitűzése (minden tevékenységnek olyan célkitűzései legyenek, amelyek szándék szerint specifikusak, mérhetőek, abszolválhatóak, relevánsak és teljesítési határidősek - SMART), másrészt pedig azt, hogy a főbb tevékenységeket kockázatelemzésnek és -kezelésnek vetik alá. Határozzák meg a felismert kockázatok megfelelő kezelésének biztosítására irányuló bizottsági politikákat és külön eljárásokat; olyan különböző tevékenységek tartoznak ide, mint a jóváhagyások, felhatalmazások, felülvizsgálatok, a működési teljesítmény vizsgálatai, a kivételekről történő jelentéstétel és a felügyelet. Biztosítson megfelelő keretrendszert a célok kitűzéséhez, illetve a célkitűzések elérésének nyomon követéséhez és az arról történő jelentéstételhez. Ebbe a komponensbe tartozik a pénzügyi és nem pénzügyi teljesítménymutatók meghatározásához és a célkitűzések elérésének méréséhez szükséges vezetői információs rendszer, amely az éves tevékenységi jelentés alapjául is szolgál. Biztosítsa a folyamatos teljesítmény-felmérést; ide tartozik a belső ellenőrzés és értékelés, illetve a belső kontroll éves felülvizsgálata. 6 7 A Treadway Bizottság Támogató Szervezeteinek Bizottsága (Committee of Sponsoring Organisations of the Treadway Commission, COSO) a belső kontrollt a következőképp határozza meg: valamely szerv igazgatótanácsa, igazgatósága és egyéb munkatársai által megvalósított folyamat, amelynek a célja ésszerű bizonyosság szerzése az alábbi kategóriák szerinti célkitűzések eléréséről: a műveletek eredményessége és hatékonysága a pénzügyi beszámolás megbízhatósága a vonatkozó jogszabályoknak és előírásoknak való megfelelés. COBIT (Control Objectives for Information and related Technology, ellenőrzési célkitűzések az információs és azzal kapcsolatos technológia terén). 1. fejezet: Az Európai Számvevőszék teljesítmény-ellenőrzési keretrendszere oldal

11 1.2.5 A teljesítmény-ellenőrzés és a pénzügyi ellenőrzés összevetése A teljesítmény-ellenőrzés sok tekintetben eltér a pénzügyi ellenőrzéstől. A főbb különbségeket az alábbi táblázatban foglaljuk össze: SZEMPONTOK Teljesítmény-ellenőrzés Pénzügyi ellenőrzés Cél Fő vizsgálati területek Szükséges szakképzettség Módszerek Ellenőrzési kritériumok Értékelni, hogy a közösségi pénzeszközöket gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen használták-e fel. Szakpolitika, program, szervezet, tevékenységek, irányítási rendszerek. Közgazdaságtan, politológia, szociológia stb. Ellenőrzésenként eltérőek. Több függ az ellenőr saját megítélésétől. Az egyes ellenőrzéseknek saját kritériumaik vannak. Értékelni, hogy a pénzügyi műveleteket jogszerűen és szabályszerűen hajtották-e végre, és hogy megbízhatóak-e az elszámolások. Pénzügyi ügyletek, számviteli eljárások, a fő ellenőrzési mechanizmusok eljárásai. Számvitel és jog. Szabványosított módszerek. Kevesebb függ az ellenőr saját megítélésétől. Minden ellenőrzésre jogilag és rendeletben előírt, szabványosított kritériumok vonatkoznak. Jelentések Alkalmilag közzétett külön jelentés. Szerkezetileg és tartalmilag az egyes ellenőrzések célkitűzéseitől függően különböznek. Éves jelentés. Többé-kevésbé szabványosított. Az átfogó ellenőrzés gondos mérlegelést igényel. Átfogónak akkor nevezik az ellenőrzést, ha mind teljesítmény-ellenőrzési, mind pénzügyi ellenőrzési célkitűzései vannak. Hogy adott esetben teljesítmény-ellenőrzést vagy átfogó ellenőrzést érdemes-e végezni, az szakmai megítélés dolga, és esetenként kell eldönteni. Az ellenőrök tartsák szem előtt, hogy már a tiszta teljesítmény-ellenőrzés is nehéz, átfogó ellenőrzést végezni pedig annál is kényesebb feladat. Ezért mindig igen gondosan kell mérlegelni, hogy átfogó ellenőrzésre van-e szükség. Ilyenre csak akkor kerüljön sor, ha nyilvánvalóan lehetséges lesz - a teljesítmény-ellenőrzési, illetve a pénzügyi ellenőrzési célkitűzéseknek egyszerre eleget téve - elegendő, a tárgyhoz tartozó és megbízható ellenőrzési bizonyítékot szerezni, illetve már a jelentésírási szakaszban egyértelmű, hasznos és időszerű kijelentéseket tenni. A két ellenőrzésfajta elemeit egyértelműen meg kell különböztetni az ellenőrzési tervben és programban, hogy az ellenőrzési csoport tagjai feladatuk teljesítése során világosan lássák és kellően tekintetbe vegyék az ellenőrzési célkitűzések eltérő voltát. 1. fejezet: Az Európai Számvevőszék teljesítmény-ellenőrzési keretrendszere oldal

12 1.2.6 A teljesítmény-ellenőrzés és az értékelés összevetése A értékelés a bizottsági belsőkontroll-rendszer fontos eleme. A Bizottság szerint 8 az értékelés a beavatkozások megítélése eredményeik, hatásaik és a kielégíteni kívánt igény szempontjából. Az értékelések fő céljai az alábbiak: hozzájárulni a beavatkozások megtervezéséhez, többek között a politikai prioritások meghatározásának segítésével, elősegíteni az erőforrások hatékony elosztását, javítani a beavatkozás minőségét, beszámolni a beavatkozás eredményeiről (elszámoltathatóság). Hasonlóságok Különbségek A teljesítmény-ellenőrzés és az értékelés között vannak hasonlóságok és különbségek. Mindkét tevékenység a szakpolitikák megtervezését, a végrehajtás folyamatát és a következményeket vizsgálja, és e vizsgálat révén ítéli meg valamely szerv vagy tevékenység gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét. Hasonló tudás, készségek és tapasztalat szükséges mindkettő végzéséhez, és hasonlítanak az alkalmazott adatgyűjtési és elemzési módszerek is. A fő különbség az, hogy a kettőt eltérő környezetben, eltérő céllal végzik. A teljesítmény-ellenőrzést az elszámoltathatóság keretében kell szemlélni. Ez azt jelenti, hogy a közösségi pénzeszközök kezeléséért felelősséget viselő Bizottságnak - illetve az egyéb érintett intézményeknek és szervezeteknek - lényegi és megbízható információval kell szolgálniuk, vállalva a felelősséget a közös elvárások szerinti teljesítményért. A teljesítmény-ellenőrzést végző ellenőrök teljes függetlenségben választják és határozzák meg munkamódszereiket, és eredményeikről a mentesítésért felelős hatóságnak (a Tanács javaslatára eljáró Európai Parlamentnek) számolnak be. A számvevőszéki teljesítmény-ellenőrzésnek ezért nem célja, hogy átfogó értékeléseket adjon közösségi tevékenységekről. Ez a Bizottságnak, a tagállamoknak, illetve a közösségi tevékenységek egyéb irányítóinak a feladata. A teljesítmény-ellenőrzés rendszerint mégis felhasznál értékelési elemeket egyes témákban, illetve tekintetbe veszi az értékelési rendszereket és az azokból származó információt a minőség megítélésénél, s amennyiben azt elegendőnek és témához tartozónak ítéli, az értékelési információt is felhasználja ellenőrzési bizonyítékként. 8 Bizottsági közlemény az értékelésről (SEC(2000) 1051). 1. fejezet: Az Európai Számvevőszék teljesítmény-ellenőrzési keretrendszere oldal

13 1.3 A SZÁMVEVŐSZÉK FELADATAI ÉS CÉLKITŰZÉSEI A TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉS TERÉN A Számvevőszék jogi kötelezettségei Szerződés A közösségi tevékenységek számvevőszéki teljesítmény-ellenőrzésének jogi keretét a Szerződés adja. A Szerződés egységes szerkezetbe foglalt szövege 248. cikkének (2) bekezdése szerint Az Európai Számvevőszék megvizsgálja, hogy [ ] hatékony volt-e a pénzügyi gazdálkodás A Számvevőszék célkitűzései A Számvevőszék küldetésnyilatkozata leszögezi: Az Európai Számvevőszék alapvető célja az Európai Unió pénzeszközei beszedésének és kiadásának független ellenőrzése, valamint ezáltal annak értékelése, hogyan tesznek eleget az európai intézmények ezen kötelességeiknek. Az alapvető cél A Számvevőszék megvizsgálja, hogy megfelelő-e a pénzügyi műveletek nyilvántartása, jogszerűen és szabályszerűen hajtották-e végre azokat, és tiszteletben tartották-e eközben a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elveit. Munkája révén a Számvevőszék igyekszik elősegíteni az uniós pénzeszközök minden szinten egyre hatékonyabb kezelését, azaz a legeredményesebb gazdálkodást az Unió polgárai érdekében. A Számvevőszék a vizsgálatok eredményeit bemutató, tárgyilagos és időszerű jelentésekben adja közre munkájának eredményét. független információ szolgáltatása a 3E -ről, Mint fentebb említettük, a számvevőszéki teljesítmény-ellenőrzéseket a nyilvános elszámoltathatóság keretében kell szemlélni. A Számvevőszék célkitűzése ezért az, hogy független információval lássa el a mentesítésért felelős hatóságot, illetve az európai közvéleményt: arról, hogy a Bizottság és az egyéb ellenőrzött szervezetek mennyire gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen (az angol rövidítés alapján 3E ) használták fel a közösségi pénzeszközöket; a Bizottság és az egyéb ellenőrzött szervezetek teljesítménymenedzsment-rendszereinek eredményességéről, így a teljesítményről szóló információ megbízhatóságáról is. 1. fejezet: Az Európai Számvevőszék teljesítmény-ellenőrzési keretrendszere oldal

14 illetve javaslatok tétele. A Számvevőszék a közösségi pénzeszközökkel való gazdálkodás javítása érdekében javaslatokat tesz a mentesítésért felelős hatóságnak és a Bizottságnak, amennyiben a teljesítmény-ellenőrzések tanúsága szerint jelentős javulást lát elérhetőnek, például az alábbi területeken: megtakarítások; jobb munkamódszerek; a fecsérlés elkerülése; a kitűzött célok költséghatékonyabb elérése. 1. fejezet: Az Európai Számvevőszék teljesítmény-ellenőrzési keretrendszere oldal

15 TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV 2. FEJEZET A TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉSI MÓDSZERTAN ÉS A 3E A Teljesítmény-ellenőrzési kézikönyv fejezetei TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 1. fejezet - Az Európai Számvevőszék teljesítményellenőrzési keretrendszere 2. fejezet - Teljesítmény-ellenőrzési módszertan és a 3E 3. fejezet - Az ellenőrzés tervezése 4. fejezet - A vizsgálati szakasz 5. fejezet - Jelentésírás 2.1 BEVEZETÉS 2.2 AZ ELLENŐRZÉSI MÓDSZER AZ ELÉRT TELJESÍTMÉNYRE ÖSSZPONTOSÍT A teljesítmény közvetlen ellenőrzése A kontrollrendszerek ellenőrzése 2.3 A 3 E MÓDSZER ALKALMAZÁSA Logikai modellek alkalmazása a teljesítmény-ellenőrzésben A fogalmak alkalmazása GAZDASÁGOSSÁG HATÉKONYSÁG EREDMÉNYESSÉG 2.4 A JÓ TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉS ALAPVETŐ JELLEMZŐI Szilárd ítélőképesség jellemzi az egész ellenőrzési folyamatot Módszertanilag megfelelően, több módszert összekapcsolva nyerik adatok széles körét Adekvátan, egyértelműen megválaszolható kérdésre keressék a választ Rendszeresen elemzik és kezelik az ellenőrzési jelentés elkészülését veszélyeztető kockázatokat Az ellenőrzés sikeres lefolytatásához alkalmazott eszközök A bizonyíték elégséges, tárgyhoz tartozó, és megbízhatóan alátámasztja az ellenőrzési megállapításokat A végleges jelentés szerkezetét már a tervezési szakasztól kezdve szem előtt tartják Az átláthatóság jegyében, a meglepetések elkerülésére részletesen tájékoztatni kell az ellenőrzött felet Kapcsolatfelvétel További tájékoztatásért, kérjük, forduljon az alábbi részlegeinkhez: Európai Számvevőszék - CEAD csoport Ellenőrzésfejlesztési és jelentéskészítési (ADAR) részleg - módszertani egység ADAR CONTACT/ECA vagy

16 2.1 BEVEZETÉS Az ellenőrzés során alkalmazandó módszereket úgy kell megválasztani, hogy az ellenőrzés lényegi eredményekre vezessen, a leginkább költséghatékony módon. Az egyes ellenőrzések során többféle módszer is kombinálható. 2.2 AZ ELLENŐRZÉSI MÓDSZER AZ ELÉRT TELJESÍTMÉNYRE ÖSSZPONTOSÍT A teljesítmény-ellenőrzések szolgáljanak olyan információkkal, amelyek az elért teljesítményre összpontosítanak, és az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, illetve a többi ellenőrzött szervezet számára elsődleges fontossággal bírnak. Ez azt jelenti, hogy a számvevőszéki teljesítményellenőrzéseknek inkább az elért teljesítményre, mintsem a kontrolleljárásokra és -folyamatokra kell összpontosítaniuk, ellenőrzési megállapításaik hatását pedig a gazdaságosság, hatékonyság vagy eredményesség viszonylatában kell felmérniük. A két megközelítést a teljesítmény-ellenőrzések kombinálva, az adott ellenőrzés körülményeitől függően súlyozva alkalmazzák inkább: Megközelítés A teljesítmény közvetlen ellenőrzése Kontrollrendszerek ellenőrzése Fő vizsgálati területek Erőforrások, végtermékek, eredmények és hatások. Az irányítók által a teljesítmény támogatása, nyomon követése és értékelése céljából alkalmazott politikák és eljárások megfelelő volta A teljesítmény közvetlen ellenőrzése Ebben a megközelítésben az ellenőrzés közvetlenül az elért teljesítményre, illetve az erőforrásokra, végtermékekre, eredményekre és hatásokra összpontosít, azt feltételezve, hogy ha az elért teljesítmény kielégítő, akkor alacsony a kockázata annak, hogy komoly problémák volnának a tevékenység vagy a kontrollrendszerek megtervezésével vagy végrehajtásával. Az ilyen ellenőrzések például azt ellenőrizhetik, hogy megfelelően hajtották-e végre az elfogadott politikákat, és azok elérték-e eredeti céljukat, illetve hogy vannak-e nemkívánatos pénzügyi és gazdasági következményei a meghozott politikai döntéseknek. Alapvetően fontos a kritériumok alkalmassága A teljesítmény közvetlen vizsgálata akkor megfelelő módszer, ha alkalmas kritériumok vannak az erőforrások, végtermékek, eredmények és hatások mennyiségének, minőségének és költségének mérésére. Amennyiben az elért teljesítmény elégtelennek bizonyul, akkor a tevékenységet és a kontrollrendszereket olyan mértékben vizsgálják, amennyire az az okok feltárásához szükséges. 2. fejezet: Teljesítmény-ellenőrzési módszertan oldal

17 2.2.2 A kontrollrendszerek ellenőrzése A rendszerek megtervezésének és kiépítésének vizsgálata, Ez a megközelítés azt hivatott megállapítani, hogy a Bizottság és más ellenőrzött szervezetek úgy tervezték-e meg és építették-e ki irányítási és nyomon követési rendszereiket, hogy az adott korlátok között azok gazdaságossága, hatékonysága és eredményessége optimális legyen. Az ellenőrzés során ezeknek a rendszereknek a főbb összetevőit elemzik, vizsgálják felül és tesztelik. Gyakran megvizsgálják azt is, hogy a megtett intézkedések összhangban vannak-e a szakpolitikai célkitűzésekkel, és hogy ez utóbbiakat átültették-e operatív célkitűzésekre lebontható műveleti tervekre, s hogy azután mérik-e a kitűzött célok elérését. beleértve az információs rendszereket. Az ilyen ellenőrzés azt is vizsgálja, hogy a működő rendszerek tárgyhoz tartozó, megbízható és kellő időben adott információval szolgálnak-e a pénzügyi, humán és egyéb erőforrások alakulásáról, a tevékenységek végrehajtásáról (a folyamatokról) és a végtermékek előállításáról; ezt az információt teljesítménymutatók révén össze kell vetni az operatív célkitűzésekkel. Ha ez az összevetés eltéréseket mutat, akkor megvizsgálják, hogy történt-e időben megfelelő helyreigazító intézkedés a műveleti tervnek, az erőforrás-felhasználásnak és/vagy a tevékenységek végrehajtásának kiigazítására. Az ilyen ellenőrzés keretében gyakran megvizsgálják az értékelési rendszert és az annak révén szolgáltatott információt is, hogy értékeljék azok minőségét, illetve hogy - amennyiben azokat elegendőnek és az ellenőrzési célkitűzések szempontjából relevánsnak ítélik - ellenőrzési bizonyítékként felhasználják az értékelés megállapításait, következtetéseit és javaslatait. 2.3 A 3 E MÓDSZER ALKALMAZÁSA Logikai modellek alkalmazása a teljesítmény-ellenőrzésben A beavatkozás belső logikájának kifejtése Bármilyen jellegű közösségi beavatkozásról legyen is szó (szakpolitika, program, intézkedés, projekt), az tárgyalható azon pénzügyi, szervezeti és humán erőforrások összességeként, amelyeket egy adott időszakban abból a célból vetnek be, hogy az érintett célcsoportok valamely problémájának vagy nehézségének megoldására irányuló célkitűzést vagy célkitűzéseket megvalósítsanak. Logikai modellek alkalmazásával az ellenőrzési csoport könnyebben feltárhatja a beavatkozást kiváltó társadalmi-gazdasági szükségletek, illetve a beavatkozás célkitűzései, erőforrásai, folyamatai, végtermékei és végeredményei között fennálló viszonyokat. Végeredmények alatt egyrészt eredményeket (a közösségi beavatkozásban részt vevő közvetlen címzettek által érzékelt azonnali változásokat), másrészt hatásokat (a beavatkozás hosszabb távú kihatását) értünk. A következő ábrán egy program logikai modelljének példája látható. 2. fejezet: Teljesítmény-ellenőrzési módszertan oldal

18 A PROGRAM LOGIKAI MODELLJE VÉGEREDMÉNYEK SZÜKSÉGLETEK KÜLSŐ EREDETŰ TÉNYEZŐK HATÁSOK EREDMÉNYEK CÉLKITŰZÉSEK ERŐFORRÁSOK FOLYAMATOK VÉGTERMÉKEK Gazdaságosság Hatékonyság Eredményesség Egy program logikai modelljének példája VÉGEREDMÉNYEK SZÜKSÉGLETEK Megoldásra vár a hátrányos helyzetű fiatalokat sújtó magas munkanélküliség és rossz bérkilátások KÜLSŐ EREDETŰ TÉNYEZŐK - Társadalmi tényezők - Általános gazdasági feltételek - Adókedvezmények az iparnak HATÁSOK - Új ipari tevékenységek telepednek a régióba a javuló szakmai alapoknak köszönhetően -Nő az életszínvonal EREDMÉNYEK - Több végzős diák jut álláshoz -Nő az átlagfizetés CÉLKITŰZÉSEK X régióban a hátrányos helyzetű fiatalok foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése, bérszintjük javítása ERŐFORRÁSOK - Finanszírozás - Támogatás - Létesítmények - Oktatók FOLYAMATOK - Szakképzés biztosítása VÉGTERMÉKEK - Szakképzési óraszám - Szakképzésben részt vevő diákok száma Hatékonyság Gazdaságosság Eredményesség 2. fejezet: Teljesítmény-ellenőrzési módszertan oldal

19 Elméletben lehetséges volna, hogy a teljesítmény-ellenőrzés minden összetevőt és viszonylatot ilyen modellek segítségével vizsgáljon, a 3 E -re - gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség - összpontosítva A fogalmak alkalmazása A 3E -t érintő potenciális kockázatok révén kidolgozni az ellenőrzési kérdéseket. Az ellenőrök tárják fel a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet fenyegető lehetséges kockázatokat, és ennek alapján dolgozzák ki ellenőrzési kérdéseiket. Alapjában mindegyik fogalom egyforma jelentőséggel bír, esetenként kell eldönteni, hogy melyik kapjon elsőbbséget. Mindamellett elemzésük során az ellenőrök lehetőleg mindig vegyék figyelembe az eredményességet mint tényezőt. A teljesítmény-ellenőrzéstől nem várják el és így nem is kell törekednie arra, hogy a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség valamennyi szempontját egyidejűen és átfogóan vizsgálja. Vizsgálatának tárgyai inkább a gazdaságossággal, hatékonysággal vagy eredményességgel kapcsolatos egyes témák vagy témakombinációk attól függően, hogy melyek a feltárt jelentős lehetséges kockázatok. Az ellenőrzés így szelektívebb marad, és kisebb a kockázata, hogy túlzott célokat tűz maga elé. A következő oldalakon a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség fogalmaival kapcsolatban a következő témák szerepelnek: a hatékony és eredményes gazdálkodásra vonatkozó általános kockázatok az ellenőrzés során megvizsgálandó témák példák az uniós környezetre jellemző kockázatokra példák az adott fogalommal kapcsolatos ellenőrzési kérdésekre mire összpontosítson az adott területen végrehajtott ellenőrzés 2. fejezet: Teljesítmény-ellenőrzési módszertan oldal

20 GAZDASÁGOSSÁG Gazdaságossági kérdés, ha egy szerv vagy tevékenység költségeit vagy erőforrásait a végtermékek vagy eredmények adott szintje mellett jelentősen csökkenteni lehetne. Jellemző általános kockázatok ezen a téren: fecsérlés: olyan erőforrások felhasználása, amelyek nem szükségesek a kívánt végtermék vagy eredmény előállításához; Alacsonyan tartani túlfizetés: ténylegesen felhasznált erőforrások beszerzése olyan költséggel, amelynél alacsonyabb is elérhető lett volna; pazarlás: jobb minőségű erőforrásért fizetnek, mint amilyenre a kívánt végtermék vagy eredmény előállításához szükség lett volna. az adott célkitűzések eléréséhez kötődő költségeket A gazdaságossági ellenőrzés tehát azt igyekszik megállapítani, hogy az adott célkitűzések eléréséhez a legalkalmasabb és legkisebb költségű erőforrásokat választották-e. Az ellenőrzés ilyen kérdéseket vizsgál: az ellenőrzött szervezet minimális költséggel szerzi-e be a megfelelő fajtájú, minőségű és mennyiségű erőforrást; az ellenőrzött szervezet azt szem előtt tartva kezeli-e erőforrásait, hogy összességében minimálisra csökkentse a ráfordítást; lehetséges lett volna-e másképp megtervezni, illetve végrehajtani a beavatkozást, úgy, hogy az kisebb költséggel járjon. Kockázati példa - Az európai intézmények rokkantságinyugdíj-rendszere A megvizsgált aktákban pár kivételtől eltekintve semmi nem mutatott arra, hogy korábban komolyan kerestek volna valamely alternatív megoldást, az orvos tisztviselő javaslatait pedig, különösen ha állásváltoztatást tartott volna ajánlatosnak, szinte soha nem fogadták meg. Rendszerint nem, vagy már csak későn került szóba a rokkantsági nyugdíj valamely alternatívája. A mintában szereplő, rokkantsági nyugdíjban részesülő korábbi alkalmazottak egynegyede valószínűleg még tovább dolgozhatott volna, ha intézménye korábban felfigyel az ügyére és foglalkozik vele. Ezt a kérdőíveken kapott válaszok is megerősítik: a volt alkalmazottak 20%-a úgy vélte, hogy még tovább dolgozhatott volna, ha valamely alternatív megoldást kínáltak volna fel neki. Ennek alapján az a becslés tehető, hogy évente elvileg kb. 10 millió eurót lehetne megtakarítani az adott évben folyósított rokkantsági nyugdíjak nettó költségéből, ha a munkaadó következetes politikát követve korán felfigyelne a betegség okozta ismételt vagy tartós távollétekre, és megfelelő lépéseket tenne. 2. fejezet: Teljesítmény-ellenőrzési módszertan oldal

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére.

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére. Izsák Város Címzetes Főjegyzőjétől. E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére. Tárgy: Az Izsáki Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása.

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 131/2014. (XII.15.) KT.

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz.

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz. ELŐTERJESZTÉS Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 27-i ülésére 5. napirendhez Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: Szavazás módja: 2013. évi belső ellenőrzés i terv jóváhagyása

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére 6. E L Ő T E R J E S Z T É S Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat 2016. évi belső i tervének jóváhagyása Az előterjesztést készítette:

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A Plotinus Holding Nyrt. részvényesei részére A konszolidált éves beszámolóról készült jelentés Elvégeztem a Plotinus Holding Nyrt. (a Társaság ) mellékelt 2013. évi konszolidált

Részletesebben

A könyvvizsgálati standardok változásai

A könyvvizsgálati standardok változásai XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálati standardok változásai dr. Ladó Judit Alelnök Magyar Könyvvizsgálói Kamara Előzmény 1 Nemzetközi Könyvvizsgálati

Részletesebben

A könyvvizsgálat módszertana

A könyvvizsgálat módszertana A könyvvizsgálat módszertana Belső ellenőrzés és a könyvvizsgálat 2011 Deloitte Magyarország Tematika A belső ellenőrzési rendszer célja és típusai A belső ellenőrzési rendszer szerepe a könyvvizsgálat

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője 1 Az előadás témái Emlékeztetőül: összefoglaló a változásokról Alkalmazási

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

A Makói Kistérségi Többcélú Társulása

A Makói Kistérségi Többcélú Társulása Iktatószám: 1/1212-1/2015/I Makói Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanács 6900 Makó, Széchenyi tér 22. Tel: 62/511-800, Fax: 62/511-801 Tárgy: Belső ellenőrzés tervezése, 2016. évi belső ellenőrzési

Részletesebben

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE Jelen dokumentációban található bizalmas és szerzői jog által védett információk védelmében az anyag harmadik személy részére történő akár közvetlen

Részletesebben

mely készült Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014 december 18-ai ülésére

mely készült Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014 december 18-ai ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014 december 18-ai ülésére Tárgy: A 2015-2019. évekre vonatkozó stratégiai ellenőrzési terv elfogadása Tisztelt

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Belső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban

Belső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban Belső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban 2013. 04. 11. 1 Az előadás részei: Bevezetés 1. Összefoglalás a költségvetési gazdálkodásról 2. Összefoglalás az államháztartás külső ellenőrzésének

Részletesebben

B U D A P E S T I M Ű S Z A K I ÉS G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E M

B U D A P E S T I M Ű S Z A K I ÉS G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E M 1. sz. melléklet B U D A P E S T I M Ű S Z A K I ÉS G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E M BELSŐ ELLENŐRZÉSI CSOPORT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Hatályba lép: 2013. július 1-jén Az államháztartásról

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

Községi Önkormányzat Balatonberény

Községi Önkormányzat Balatonberény Községi Önkormányzat Balatonberény A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 92/A.. (3) bekezdése szerinti 2011. évi önkormányzati közzététele ESZKÖZÖK költségveté si 21. melléklet a 10./2012.(05.03

Részletesebben

AZ SPB BEFEKTETÉSI ZRT. LEGJOBB VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA

AZ SPB BEFEKTETÉSI ZRT. LEGJOBB VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA AZ SPB BEFEKTETÉSI ZRT. LEGJOBB VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA Jelen politika tartalmazza az SPB Befektetési Zrt.-nek (a továbbiakban: Társaság) a 2007. évi CXXXVIII. Törvényben (a továbbiakban: Törvény) meghatározottak

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS. Nagy Györgyi bejegyzett könyvvizsgáló tekintetében

ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS. Nagy Györgyi bejegyzett könyvvizsgáló tekintetében ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS Nagy Györgyi bejegyzett könyvvizsgáló tekintetében A jelentés a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló

Részletesebben

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév Dr. Bozsik Sándor Megyei jogú város gazdálkodásának bemutatása és komplex pénzügyi elemzése Adóellenőrzés egy gazdálkodási szerv esetében Nemzetközi adózási

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Rangsorolás (N/P/L/F)

Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Rangsorolás (N/P/L/F) 1. szint Végrehajtott folyamat PA 1.1 Folyamat-végrehajtás Rangsorolás (N/P/L/F) Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Célmeghatározás: A vizsgálati eljárás a felelős vállalkozás irányítási

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

Könyvvizsgálói jelentés

Könyvvizsgálói jelentés Független könyvvizsgálói jelentés a Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége vezetősége részére Azegyszerűsítettévesbeszámolórólkészültjelentés Elvégeztük a VTMSZ mellékelt 2013. évi az egyéb szervezetek

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Belső Ellenőrzési Alapszabály

Belső Ellenőrzési Alapszabály Belső Ellenőrzési Alapszabály Az Ecomore Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjének utasítása a belső ellenőrzési rendszer szabályozásáról Az Ecomore Kft ellenőrzési funkciói a belső ellenőrzési rendszer

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA AMIRŐL SZÓ LESZ Általános alapelvek A megosztott irányítási rendszer jelentése A rendszer felépítése A szereplők kijelölésének menete Szereplők és feladataik

Részletesebben

EIOPA(BoS(13/164 HU. A biztosításközvetítők panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások

EIOPA(BoS(13/164 HU. A biztosításközvetítők panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások EIOPA(BoS(13/164 HU A biztosításközvetítők panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások EIOPA WesthafenTower Westhafenplatz 1 60327 Frankfurt Germany Phone: +49 69 951119(20 Fax: +49 69 951119(19 info@eiopa.europa.eu

Részletesebben

GLOSSZÁRIUM Alapszabály (Charta) Az ellenőrzési jelentés lezárása Belső ellenőr Belső ellenőrzés Belső ellenőrzési vezető

GLOSSZÁRIUM Alapszabály (Charta) Az ellenőrzési jelentés lezárása Belső ellenőr Belső ellenőrzés Belső ellenőrzési vezető IX. GLOSSZÁRIUM 2 GLOSSZÁRIUM Alapszabály (Charta) A belső ellenőrzési alapszabály olyan írásos dokumentum, amely meghatározza a tevékenység célját, hatáskörét és felelősségét. Az Alapszabálynak a) meg

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2011/0276(COD) 2.4.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

Részletesebben

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE 8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE A Csákvár Nagyközség Polgármesteri Hivatala Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét

Részletesebben

A biztosítók panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások

A biztosítók panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások EIOPA-BoS-12/069 HU A biztosítók panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások 1/7 1. Iránymutatások Bevezetés 1. Az EBFH-rendelet 1 16. cikkének értelmében és figyelembe véve a biztosítási és viszontbiztosítási

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése

A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése Bartók Péter főosztályvezető helyettes BM Pénzügyi Erőforrás gazdálkodási Főosztály A BM fejezeti kezelésű előirányzatainak

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-750, (46) 323-600 Telefax: (46) 320-601 http://www.baz.hu elnok@hivatal.baz.hu Iktatószám:

Részletesebben

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György A VCA/SCC biztonsági, egészség- és környezetvédelmi ellenőrző listája a beszállítók és alvállalkozók SHE (safety, health, environment) értékelési és

Részletesebben

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Uniós pályázatok és projektek felépítése

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Uniós pályázatok és projektek felépítése Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel Uniós pályázatok és projektek felépítése A pályázati dokumentáció tartalma Pályázati felhívás Pályázati útmutató Pályázati adatlap Egyéb útmutatók Útmutató

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX)

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX [ ](2015) XXX draft A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX) az Európai Tengerügyi és Halászati Alap 2016. évi munkaprogramja és az Alap végrehajtására vonatkozó finanszírozási

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS, EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE Szám: EPL/6/15/2015. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Szabó Katalin Csilla felügyelő Tőkepiaci felügyeleti főosztály Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság 2015. november 27. 1 A

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26.

KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26. KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26. A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS (CBA) CÉLJAI A strukturális és beruházási alapok (ESB alapok) felhasználásának feltétele: a támogatás indokoltsága.

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,

Részletesebben

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0282(COD) 18.7.2012. a Költségvetési Bizottság részéről

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0282(COD) 18.7.2012. a Költségvetési Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Költségvetési Bizottság 18.7.2012 2011/0282(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Költségvetési Bizottság részéről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére az Európai Mezőgazdasági

Részletesebben

2. E L Ő T E R J E S Z T É S Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2008. október 14-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat 2009. évi belső ellenőrzési tervének jóváhagyása Az előterjesztést

Részletesebben

SAJÓ-BÓDVA VÖLGYE ÉS KÖRNYÉKE Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás

SAJÓ-BÓDVA VÖLGYE ÉS KÖRNYÉKE Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás SAJÓ-BÓDVA VÖLGYE ÉS KÖRNYÉKE Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás 2014-2018. ÉVEK IDŐSZAKÁRA SZÓLÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVÉHEZ SZÜKSÉGES KOCKÁZATELEMZÉS A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

Előterjesztés. Békés Város Képviselő-testülete 2014. november 10-i ülésére. Sorszám: III/3.

Előterjesztés. Békés Város Képviselő-testülete 2014. november 10-i ülésére. Sorszám: III/3. Tárgy: Békés Város Önkormányzata 2015-2019. évi stratégiai ellenőrzési terve, valamint a évi éves ellenőrzési terve Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező bizottság: Juhos Józsefné belső ellenőr

Részletesebben

STRATÉGIAI ELLENŐRZÉSI TERVE

STRATÉGIAI ELLENŐRZÉSI TERVE Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Intézményi Kistérségi Társulás Belső Ellenőrzés 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4., E-mail: vinati2@t-online.hu Tel. szám: 514-772, 20-823-98-47, 823-98-02 Iktatószám:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2010. február 17-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2010. február 17-i ülésére 4. E L Ő T E R J E S Z T É S Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2010. február 17-i ülésére Tárgy: A belső ellenőrzés stratégiai ellenőrzési tervének jóváhagyása Az előterjesztést készítette:

Részletesebben

Jelentés az ECSEL Közös Vállalkozás 2014. június 27. és 2014. december 31.

Jelentés az ECSEL Közös Vállalkozás 2014. június 27. és 2014. december 31. Jelentés az ECSEL Közös Vállalkozás 2014. június 27. és 2014. december 31. ai 12, rue Alcide De Gasperi - L - 1615 Luxembourg T (+352) 4398 1 E eca-info@eca.europa.eu eca.europa.eu 2 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

Nyilvános kibocsátók IFRS vizsgálatainak felügyeleti tapasztalatai

Nyilvános kibocsátók IFRS vizsgálatainak felügyeleti tapasztalatai Nyilvános kibocsátók IFRS vizsgálatainak felügyeleti tapasztalatai Előadó: Farkas Ákos 2010. november 18. Az előadás főbb pontjai Jogszabályi háttér A Felügyelet szerepe IFRS Compliance tevékenység folyamata

Részletesebben

Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka

Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka 1. Cél A Nemzeti Kapcsolattartó, a Program Operátorok és a Projektgazdák valamennyi tájékoztatást

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

2011. ÉVI ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES BESZÁMOLÓJÁRÓL. Korlátolt Felelősségű Társaság 1148 Budapest, Fogarasi út 58. (Nysz.

2011. ÉVI ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES BESZÁMOLÓJÁRÓL. Korlátolt Felelősségű Társaság 1148 Budapest, Fogarasi út 58. (Nysz. FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS a BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a konszolidálásba bevont vállalkozások 2011. ÉVI ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére Az előterjesztés száma: 46/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. március 27-én, 18-órakor megtartandó ülésére Előterjesztő:

Részletesebben

2014. évi. Éves ellenőrzési jelentés és éves összefoglaló ellenőrzési jelentés

2014. évi. Éves ellenőrzési jelentés és éves összefoglaló ellenőrzési jelentés Iktatószám: Készült 2 eredeti példányban 2014. évi.. Készítette: Illyésné Nagy Terézia Jóváhagyta: Márkus Erika belső ellenőr jegyző 1 TARTALOMJEGYZÉK: Vezetői összefoglaló 3 I. A belső ellenőrzés által

Részletesebben

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance

Részletesebben

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai Mádi-Szabó Zoltán 2010. november 18. és 22. AUDIT Tartalom A közérdeklődésre klődé számot tartó tó gazdálkodó dó fogalma Értékpapírt kibocsátó

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

AZ ÖSSZETETTEBB GAZDASÁGI SZEMLÉLET ALKALMAZÁSA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI AKCIÓTERVBEN A MÉRLEGELÉSI TESZT

AZ ÖSSZETETTEBB GAZDASÁGI SZEMLÉLET ALKALMAZÁSA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI AKCIÓTERVBEN A MÉRLEGELÉSI TESZT AZ ÖSSZETETTEBB GAZDASÁGI SZEMLÉLET ALKALMAZÁSA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI AKCIÓTERVBEN A MÉRLEGELÉSI TESZT COLLEGE OF EUROPE, EURÓPAJOGI ÉS KÖZGAZDASÁGI ANALÍZIS SPECIALIZÁCIÓ 2008-2009 2009. május 5. 1 REITER

Részletesebben

TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK

TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK ÁROP SZERVEZETFEJLESZTÉSI PROJEKTEK TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK GŐRI MELINDA MINISZTERELNÖKSÉG IRÁNYÍTÓHATÓSÁG TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK Cél : Pályázatban foglalt tartalom megvalósítása

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet tulajdonosainak Elvégeztem a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet (6635 Szegvár, Szabadság tér 1. Cg.: 06-02-000246) mellékelt 2014.

Részletesebben

A Magyar Államkincstár ellenőrzési feladata és a könyvvizsgálattal történő együttműködés lehetőségei

A Magyar Államkincstár ellenőrzési feladata és a könyvvizsgálattal történő együttműködés lehetőségei könyvvizsgálattal történő együttműködés lehetőségei Sebestyén Gabriella osztályvezető, Államháztartási Összefoglaló és Adatszolgáltatási Főosztály 2015. szeptember 3. A Magyar Államkincstár ellenőrzési

Részletesebben

Információbiztonság irányítása

Információbiztonság irányítása Információbiztonság irányítása Felső vezetői felelősség MKT szakosztályi előadás 2013.02.22 BGF Horváth Gergely Krisztián, CISA CISM gerhorvath@gmail.com Találós kérdés! Miért van fék az autókon? Biztonság

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Az innovációról a vállalkozásoknak egyszerűen 2015 1 www.glosz.hu 2015 Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza.

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza. Melléklet a. /2014. (XII. 16.) kt. határozathoz Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény, az államháztartásról

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről Mátészalka Város Önkormányzat J e g y z ő j é t ő l 4700 Mátészalka Hősök tere 9.sz. Tel:(44) 501-364 Fax:(44) 501-367 Száma:./2007. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez A belső ellenőrzésről Tisztelt

Részletesebben

SLA RÉSZLETESEN. 14. óra

SLA RÉSZLETESEN. 14. óra 14. óra SLA RÉSZLETESEN Tárgy: Szolgáltatás menedzsment Kód: NIRSM1MMEM Kredit: 5 Szak: Mérnök Informatikus MSc (esti) Óraszám: Előadás: 2/hét Laborgyakorlat: 2/hét Számonkérés: Vizsga, (félévi 1db ZH)

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK A 2014 ÉS 2020 KÖZÖTTI KOHÉZIÓS POLITIKÁBAN KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és

Részletesebben

1.1. HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZT. Az eszköz három fő folyamatot ölel fel három szakaszban:

1.1. HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZT. Az eszköz három fő folyamatot ölel fel három szakaszban: 1.1. HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZT 1. melléklet Az eszköz három fő folyamatot ölel fel három szakaszban: a pályázók kiválasztása (a táblázat 1. munkalapja); a projekt kedvezményezettek általi

Részletesebben