J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Átírás

1 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének december 15-én, 16:00 órai kezdettel megtartott munkaterv szerinti nyílt üléséről. Az ülés helye: Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal tanácsterme 3731 Szuhakálló, Kossuth u.7. Jelen vannak: 7 képviselő-testületi tag: Dávid István Tóth Toltán al Üveges Gergely képviselő Bukovenszki Józsefné képviselő Andók Veronika képviselő Fignár Gergő képviselő Lénárt Imre képviselő Tanácskozási joggal jelenlévő meghívottak: - az ülés egész tartamára: - - jegyzőkönyvvezető: Dr. Herczeg Tibor jegyző, címzetes főjegyző Csiklya András RNÖ elnöke Száz Alexandra adminisztrációs kisegítő Dávid István köszöntötte a képviselő-testület tagjait, a meghívottakat. Megállapította, hogy a képviselő-testület 7 tagja jelen van, a képviselő-testület határozatképes. Javasolta, hogy a képviselő-testület ülése, a meghívóban feltüntetett napirendi javaslatot tárgyalja napirendként. A képviselő-testület az ülés napirendjét egyhangú (7 igen) szavazattal elfogadta: N A P I R E N D : Napirend sorszáma Napirend tárgya Előterjesztő 1. Javaslat a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2003. (IV.25.) önkormányzati Dávid István rendelet felülvizsgálatára. Rendeletalkotás Előterjesztés módja írásban

2 2. Javaslat a szociális tüzelőanyag-támogatás helyi szabályainak meghatározására. Rendeletalkotás. Dávid István írásban 3. Javaslat a helyi adókról szóló 11/2001.(IV.10.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatára. Rendeletalkotás 4. Javaslat a Szuhakálló községi Önkormányzat által fenntartott óvodai konyha által biztosított, gyermekszociális- és vendégétkeztetés nyersanyagnormáinak, térítési díjainak évi megállapítására. 5. Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlanok nem lakáscélú helyiségek évi bérleti díjának megállapítására. 6. Javaslat az önkormányzat évi költségvetési koncepciójára. Dávid István Dávid István Dávid István Dávid István 7. Javaslat a évi ellenőrzési tervre. Dávid István Javaslat együttműködési megállapodás megkötésére a helyi roma nemzetiségi önkormányzattal. Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás működéséhez kapcsolódó döntések meghozatalára Dávid István Dávid István írásban írásban írásban írásban írásban írásban írásban 10. Javaslat a Múcsony és térsége orvosi ügyelet működéséhez többletfinanszírozás biztosítására. Indítványok, javaslatok: Dávid István írásban Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlanok mezőgazdasági haszonbérletének meghosszabbítására Javaslat az önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásában kormányzati funkció felvételének kezdeményezése Javaslat a szociális tüzelőanyag támogatás terhére barnaszén beszerzésére. Dávid István írásban N A P I R E N D E K T Á R G Y A L Á S A I. N A P I R E N D Tárgy: Javaslat a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2003. (IV.25.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatára. Rendeletalkotás Előterjesztő: Dávid István 2

3 A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Tóth Zoltán al elmondta, hogy a napirendi pont előterjesztésében talált pár formai hibát, mint pl.: a Szuhakálló helyett Vadna lett írva. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy az előterjesztéseket saját maga készíti, így az esetleges elírásokat nem mindig veszi észre. Megkérte a képviselőket, ha esetleges formai hibákat észlelnek, szóljanak mindig. Bukovenszki Józsefné képviselő elmondta, hogy az anyagot jónak találta, amely átfogó szabályokat tartalmaz mindenki munkájáról. A képviselő-testület az előterjesztésben foglaltakkal egyetértett. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 7 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (7 igen) szavazattal, az alábbi rendeletet alkotta: Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2014. (XII.19.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 143. (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az önkormányzat 1. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szuhakálló községi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat). (2) Székhelye: Szuhakálló, Kossuth L. út 7. (3) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hozott létre, melynek neve: Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal. Címe: 3731 Szuhakálló, Kossuth L. út (1) Az önkormányzat jelképe: a címer és a zászló amelyekről, valamint használatuk rendjéről a képviselő-testület rendeletet alkotott. (2) Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és címek alapítására és adományozására rendeletet alkotott. 3

4 Az önkormányzati jogok 3. (1) Az önkormányzati jogok az Alaptörvényben rögzítettek szerint illetik meg az önkormányzatot. (2) A képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezhet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben is. E jogával különösen abban az esetben élhet, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll kapcsolatban. Ilyen ügyekben a indítványára a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett helyi közösség, érintett érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést. II. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI A képviselő-testület feladat- és hatásköre 4. (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza. (2) A képviselő-testület egyes hatásköreit törvényben meghatározottak szerint átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (3) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza. Feladat- és hatáskörök 5. (1) Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. (1) bekezdésében foglaltak szerint, kötelező és önként vállalt feladat- és hatásköröket lát el. (2) Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladatellátása során törvényben meghatározottak szerint intézi a helyi közügyeket, gyakorolja a helyi közhatalmat, és megteremti a helyben biztosítható közfeladatok ellátásának feltételrendszerét. (3) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha a.) ellátása nem sérti más települések érdekeit, b.) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, c.) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását, d.) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak. (4) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik: a.) az egyházi tulajdonú temető fenntartásában való közreműködésről. b.) önszerveződő közösségek, szervezetek működésének támogatásáról. (5) Az önként vállalt feladatok megvalósíthatósága tárgyában a képviselő-testület, az éves költségvetési rendeletben forrásbiztosítással dönt. (6) Az önkormányzat a nemzetiségi ügyek ellátása körében eleget tesz a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvényben foglalt kötelezettségeinek, így különösen annak, hogy - a település nemzetiségi önkormányzatával kötött megállapodásban foglaltak szerint - biztosítja a működéséhez szükséges feltételeket. 4

5 A képviselő-testület működése A munkaterv 6. (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkaterv előkészítése és előterjesztése a feladata. (2) A munkaterv tervezetének elkészítéséhez a javaslatot kér: a) valamennyi képviselő-testületi tagtól, b) a képviselő-testület bizottságaitól, c) a jegyzőtől, d) a által meghatározott szervektől, e) a fontosabb közszolgáltatást végző szervezetektől és az önkormányzat által alapított illetve fenntartott intézmények vezetőitől. (3) A munkatervnek tartalmaznia kell: a) az ülések tervezett időpontját, helyét, b) a napirendek címét, előadóját, c) az előterjesztések előkészítésének határidejét, d) a bizottságoknak a megjelölését, ha az előterjesztést előzetesen bizottságoknak kell megvitatnia, e) a közmeghallgatás időpontját, f) a községi lakossági fórumok tervezett rendjét. (4) A munkatervben meg kell jelölni azokat a témaköröket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetőleg amelyek csak meghatározott bizottsági véleménnyel együtt terjeszthetők elő. A képviselő-testület ülései 7. (1) A képviselő-testület szabályszerűen összehívott üléseken működik, azokon fejti ki munkásságát és gyakorolja jogkörét. (2) A testületi ülés lehet: a.) alakuló ülés; b.) rendes ülés; c.) rendkívüli ülés; d.) együttes ülés; e.) közmeghallgatás. A képviselő-testület alakuló ülése 8. Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a és a helyi önkormányzati képviselők választásáról; valamint a választás eredményéről. Rendes ülés 9. A testület az éves munkatervekben meghatározott időpontokban ülésezik, de évente legalább 6 ülés tart. A munkatervben elfogadott időpontoktól utólagosan eltérni rendkívül indokolt esetben lehet, az elmaradt ülés pótlásával. Rendkívüli ülés 10. (1) A rendkívüli ülések száma nincs meghatározva és azt valahányszor, ha a szükség úgy kívánja, össze kell hívni. (2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a nél kell előterjeszteni. 5

6 (3) A az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles az ülést összehívni. (4) A rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenféleképpen közölni kell. Az ülés helye 11. A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a községháza tanácstermében tartja, közmeghallgatásait és egyéb lakossági fórumait az általános iskola épületének tornatermében. A képviselő - testületi ülés összehívása 12. (1) A képviselő-testület ülését a írásbeli meghívóval hívja össze. A akadályoztatása esetén az ülést a képviselő-testület tagjai közül választott al, mindkettőjük akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze. A i és ali tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze. (2) Az ülés meghívóját, a képviselők részére az ülés előtt legalább 5 nappal kell kézbesíteni. A meghívóval együtt kézbesíteni kell az ülés napirendjeinek előterjesztéseit is. Az előterjesztések kézbesítésére elektronikus formában kerül sor, az önkormányzat hivatalos honlapján ( Sikertelen technikai okokra visszavezethető kézbesítés esetén, az előterjesztéseket elektronikus adathordozón CD-n kell a képviselők rendelkezésére bocsátani. Amennyiben az elektronikus úton történő kézbesítés (Önkormányzati Portálban, elektronikus adathordozón) technikai okok miatt nem lehetséges, - illetve annak a képviselőnek, aki azt kifejezetten kéri - a testületi előterjesztések papír alapon kerülnek kézbesítésre. Ahol az SZMSZ írásbeliséget illetve kézbesítést ír elő, ott azon az elektronikus úton, vagy elektronikus adathordozón teljesített kézbesítést is érteni kell. (3) A meghívó minden esetben tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit, valamint a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottak jelölését is. (4) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön és a jegyzőn kívül tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja. (5) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni: a) az önkormányzat által alapított és/vagy fenntartott intézmények vezetőit; b) azt a személyt, akinek jelenléte a napirend alapos tárgyalásához szükséges. (6) A képviselő-testület ülésére a tevékenységi körükben felmerülő napirendek tárgyalásához tanácskozási joggal meg kell hívni az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit: a.) Szuhakállói Polgárőr Egyesület. (7) A tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére, a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést kézbesíteni kell, a által esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni. (8) Az önkormányzati hirdetőtáblán és az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni, a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, a napirendek előterjesztéseit. 6

7 Az ülések nyilvánossága 13. (1) A testületi ülések zárt ülés kivételével nyilvánosak és az azokon a megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet. (2) A képviselő-testület nyílt ülésen megjelenő állampolgárok, az egyes napirendi pontok tárgyalásához képviselő-testületi hozzájárulás nélkül - nem szólhatnak hozzá, nem nyilváníthatnak véleményt, nem tehetnek fel kérdéseket. A képviselő-testület a hozzájárulásról ügyrendi kérdésként, nyílt szavazással dönt. (3) A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki. (5) Rendzavarás esetén a a rendzavarókat rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezi. (6) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia. (7) A képviselő-testület a működése során keletkezett valamennyi közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvényben meghatározottak szerint biztosítja, a tájékoztatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az önkormányzat honlapján a törvényben meghatározott módon gondoskodik. Az ülés napirendje 14. (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a elsősorban a kiküldött meghívó szerint - tesz javaslatot, amelynek alapján az ülés napirendjét a képviselő-testület állapítja meg. (2) A képviselő-testület a napirend kérdésében, vita nélkül szavaz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van, annak visszavonására, a napirend megváltoztatására csak a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség. (3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni: a.) rendeleti döntést igénylő javaslatok, b.) határozati döntést igénylő javaslatok, c.) a beszámoló jellegű, határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztések d.) beszámolók, tájékoztatók e.) kérdések, f.) bejelentések, egyéb indítványok, javaslatok. (4) A napirendi pontok tárgyalása után a és szükség esetén a jegyző a i jelentés keretein belül beszámol: a.) a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról; b.) az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről; c.) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről. A (4) bekezdésben szabályozott beszámolónál a tárgy- és tényszerűségre, rövidségre kell törekedni. A beszámolóval kapcsolatban a képviselők kérdéseket tehetnek fel, észrevételeiket fogalmazhatják meg, de ebben az esetben is törekedni kell az időbeli rövidségre. (5) A továbbiakban az ügyek a (3) bekezdés szerint az ülés megnyitása után elfogadott napirendje szerinti sorrendben kerülnek tárgyalás alá. (6) Amíg valamely határozathozatalt igénylő ügy, a napirendi pontok közül, vagy az adott napirenden belül határozattal eldöntve nincs, addig más tárgyra áttérni nem lehet. Ugyanazon ülésen a már egyszer letárgyalt és határozattal eldöntött ügy újból tárgyalás alá nem vehető. 7

8 (7) A napirendi pontok tárgyalásának lezárásáról a képviselő-testület dönt. Az előterjesztések rendje 15. (1) A képviselő-testületi előterjesztéseket a napirend tárgya szerinti előadók készítek el, akik lehetnek a, az al, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága, a tanácskozási joggal kötelezően meghívottak illetve a Hivatal adott tárgykörben érintett köztisztviselői, valamint a közös fenntartású intézmények, társulások munkaszervezetinek ügyintézői. (2) Az Ügyrendi Bizottság előzetes véleményezésével kell benyújtani mindazokat a rendelettervezeteket, amelyek az önkormányzati működés helyi szintjét szabályozzák; így a helyi címek, kitüntetések alapításáról szóló rendelet-tervezet; azokat a rendelet-tervezeteket amelyek képviselőtestület működését érintik, azt szabályozzák, így a Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetét. Az Ügyrendi Bizottság terjeszti elő a jutalmazására és egyéb juttatásaira vonatkozó előterjesztést. (3) A napirendi pontokhoz kapcsolódó egyéb előterjesztéseket elsősorban az önálló képviselői indítványokat, véleményeket - a nél kell benyújtani, a képviselő-testületi ülés összehívása előtt, rendes ülés esetében 5 nappal előbb; rendkívüli ülés esetében ha azt nem a kezdeményezi - az ülés összehívásának kezdeményezésekor. Az előterjesztéseket az ülésre szóló meghívóval kapják meg a képviselő-testület ülésére meghívottak a rendelet 12. -ában foglaltak szerint. (5) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek: előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató. (6) A testületi ülésre az előterjesztés főszabályként írásban kerül benyújtásra, melytől eltérni csak rendkívüli okok miatt lehet. Ilyen rendkívüli ok lehet pl.: az idő rövidsége és a tárgyalandó előterjesztés fontossága. Rendeleti javaslat csak írásbeli lehet. (7)Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell: a.) a tárgyat és a tényállást, b.) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját, c.) az alternatívák indokait, d.) a határozati javaslatot, e.) az önkormányzati rendelet-tervezetét f.) és szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését. (7) Halaszthatatlan esetben a engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Kérdés 16. (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a hez, alhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. (2) A válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ. 8

9 A képviselő-testület tanácskozási rendje 17. (1) A képviselő-testületi ülést a, akadályoztatása esetén az al vezeti. Egyidejű akadályoztatásuk, valamint i és ali tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a Rendelet 12. (1) bekezdését kell alkalmazni. (2) Az ülést, az ülés vezetője (továbbiakban: ) nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. A képviselő-testület létszámának ülés közbeni változását (érkező, távozó képviselők) a határozatképesség szempontjából folyamatosan figyelemmel kell kísérni; változás esetén a nek ismételten meg kell állapítani a határozatképességet, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (3) A képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani. (4) A gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról. (5) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a : a.) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót, b.) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés tekintélyét sértő kifejezést használ, c.) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót; ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre félbeszakíthatja. (6) A nek a rendfenntartás érdekében tett e rendeletben szabályozott intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet. A vitavezetés szabályai 18. (1) A minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyit vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében. (2) A testületi ülésen napirendként, elsőként az adott napirendi pont előadóját, másodikként az érintett bizottság elnökét illeti meg a szó. (3) Az írásbeli előterjesztést az előadó és az előterjesztés készítője a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés csak az írásos előterjesztésben nem ismertetett kérdésekre terjedhet ki. Az előadó röviden indokolni köteles azt is, hogy a szóbeli kiegészítésre miért van szükség, valamint hogy a szóban elmondottak miért nem szerepelnek az írásos előterjesztésben. (4) A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal jelen lévő meghívottak is kérdéseket intézhetnek. A képviselők kérdésüket, az ülést megelőzően írásban is benyújthatják a hez. (5) A válaszok elhangzása után a kérdezők egyenként nyilatkoznak azok elfogadásáról. A képviselő-testület vita nélkül csak akkor határoz a válasz elfogadásáról, ha a kérdező úgy nyilatkozik, hogy a választ nem fogadja el. (6) A válaszok elhangzását követően a megnyitja a vitát. (7) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat több alkalommal is. (8) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, a a vitát lezárja. (9) A hozzászólások időtartamának korlátozására, a vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja indítványt tehet. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra. Amennyiben bármely képviselő vagy a jegyző - 9

10 alapos indokkal a vita ugyanazon ülésen történő újbóli megnyitását javasolja, a határozathozatalt megelőzően, erről a képviselő-testület vita nélkül azonnal dönt. (10) Bármely képviselő, illetve az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, a napirend elfogadása előtt. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és a javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját. (11) Bármely képviselő, illetve előterjesztő javasolhatja a tárgyalásba vett előterjesztés napirendről való levételét, melyről a képviselő-testület vita nélkül szavaz. A döntéshozatal szabályai 19. (1) A képviselő-testület döntéseihez a képviselő-testületnek határozatképesnek kell lennie. A határozatképességet a nek meg kell állapítania, az ülésen résztvevő képviselők létszámának számszerűségével. Ha az ülés kezdetekor a megállapítja a képviselőtestület határozatképtelenségét, akkor az ülést nem nyitja meg; ha az ülés folyamán bármikor, illetve a szünet után a határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja. vagy elnapolja. (2) A határozatképesség megállapítására és bizonyítására a jelenléti ív szolgál, mely tartalmazza a képviselő-testületi ülés időpontját naptári nap és a kezdő időpont óra szerinti megjelöléssel, helyszínét, a képviselő-testület névsorát, a tanácskozási joggal meghívottak és egyéb meghívottak névsorát és meghívotti minőségét teljes ülésen illetve egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó jogosultság szerinti megbontásban, a nyílt ülésen megjelenő érdeklődők számát. A jelenléti íven fel kell tüntetni az ülés megnyitása után érkező és bezárása előtt távozók távozásának időpontját. A nyílt és zárt ülésen résztvevőkről külön jelenléti ívet kell készíteni. (3) A képviselő-testület tagjai a jelenléti ív aláírásával és az (2) bekezdés szerinti vezetésével dokumentálják az ülés határozatképességét, a tanácskozási joggal meghívottak és egyéb meghívottak pedig az ülésen vagy annak egyes napirendjein való résztvételüket. (4) Határozatképtelenség esetén a megkísérli a határozatképesség létrehozását vagy helyreállítását, ennek érdekében a képviselő-testületi ülés kezdetét 10 perccel későbbi időpontra halasztja, vagy ha a határozatképtelenség az ülés közben következik be, 10 perc szünetet rendel el. Ha a képviselő-testület határozatképességének létrehozására vagy helyreállítására tett kísérlet eredménytelenül zárul, akkor 15 napon belüli időponttűzéssel, az ülés újbóli összehívásának szándékát ki kell mondani. Az ülés újbóli összehívására a rendeletben szabályozottak az irányadók. 20. (1) Ha a képviselő, a képviselő-testület döntéshozatala során nem tesz eleget a Mötv. 49. (2) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a bejelentés elmulasztásától számított 3 hónapig az őt megillető tiszteletdíj 75%-ára jogosult. (2) Ha a, az al a képviselő-testület döntéshozatala során nem tesz eleget a Mötv. 49. (2) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a képviselői tiszteltdíj (1) bekezdés szerinti csökkentésének megfelelő összegű rendbírság megfizetésére köteles, az ülést követő 8 napon belül. 21. (1) Szavazni kizárólag személyesen lehet. A szavazás módja (2) A a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket, külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal 10

11 nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával szavazni. Képviselői indítványra az előterjesztő által befogadott javaslatról is külön szavazást kell elrendelni. (4) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a kihirdeti a döntést. A nyílt szavazás 22. (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A a szavazatokat megszámolja. A szavazás számszerűsége helyességével kapcsolatban felmerülő kétség esetén a szavazást meg kell ismételni. (2) A szavazatok összeszámlálása után a megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát. A névszerinti szavazás 23. (1) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselők igen, nem, tartózkodtam nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét névsorral együtt átadja a nek. A szavazás eredményét a hirdeti ki. A szavazás tényét, számszerű eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, a szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a képviselő-testület titkos szavazás mellett döntött. (3) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály kötelezővé teszi. A titkos szavazás 24. (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az al választására az Mötv. 74. (1) bekezdése, és megbízatásának visszavonására az Mötv.76. d.)pontja szerint titkos szavazással kerül sor. (2) A titkos szavazást lebonyolításában az Ügyrendi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság működik közre. (3) A titkos szavazás szavazólappal történik. (4) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Hivatal biztosítja. (5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét. (6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet. (7) A titkos szavazásról minden esetben külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének melléklete. 25. (1) Minősített többség szükséges: Határozathozatal a.) a rel szemben fegyelmi, kártérítési eljárás megindításához, vele szemben fegyelmi büntetés kiszabásához, kártérítési felelőssége megállapításához, 11

12 b.) a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel és kötvénykibocsátáshoz, c.) az önkormányzati tulajdonba kerülő vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné, illetve a törzsvagyon forgalomképessé minősítéséhez, d.) a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséhez, gazdasági társaságba történő beviteléhez, e.) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához. 26. A képviselő-testület döntései: a.) önkormányzati rendeletek és b.) határozatok (normatív vagy egyedi). A képviselő-testület döntései A határozat 27. A képviselő-testület normatív határozatait az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel kell közzé tenni, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján is közölni kell. (3) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet. (4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő három napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. (5) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a végrehajtásukért felelős személy készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé. Az önkormányzati rendelet 28. (1) A képviselő-testületnél a feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, rendeletalkotást kezdeményezhet: a.) a b.) a képviselő; c.) a képviselő-testület bizottsága, d.) a jegyző, e.) a településen működő civil szervezet képviselője. (2) A kezdeményezésről a a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselőtestületet. A képviselő-testület a.) állást foglal a rendeletalkotás szükségességéről, b.) meghatározza a tervezet elkészítésének főbb elveit, menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét, c.) az előkészítéssel megbízhatja valamely bizottságát, illetőleg e célra külön bizottságot, munkacsoportot hozhat létre, d.) szakértőket kérhet fel az előkészítésben való részvételre, e.) közmeghallgatás tartásáról rendelkezhet. (4) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés, annak részletes indoklásával együtt írásban a hez kell benyújtani. Végleges megszövegezése a jegyző feladata. A képviselőtestületet az előterjesztésben tájékoztatni kell az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem 12

13 szereplő kisebbségi javaslatokról is, a társadalmi egyeztetésben részt vevő rendelet-tervezetekkel kapcsolatban beérkezett véleményekről. (5) A rendelettervezetet a tárgya szerint illetékes bizottság, illetve bizottságok ülésükön megvitatják. A bizottság beleértve a kisebbségi javaslatokat is a képviselő-testülethez írásban nyújtja be úgy, hogy az a rendelettervezet vitája során érdemben figyelembe vehető legyen. (6) A rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. a.) A rendelet kihirdetése a községháza hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik. b.) A rendelet közzétételének egyéb lehetséges formái: a.) plakátokon; b.) szórólapok formájában; c.) az önkormányzat hivatalos honlapján. (7) Az egységes szerkezetbe foglalt, kihirdetett rendeleteket meg kell küldeni a.) a települési képviselőknek, b.) a rendelet tárgya szerint érintett állami és önkormányzati szervek, intézmények vezetőinek. (8) A rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik. A rendeletek hatályosulásának tapasztalatairól a képviselő-testületet kétévente tájékoztatja. (9) A hatályos rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a a.) rendelet számát és címét, b.) kihirdetésének időpontját, c.) hatályba lépésének időpontját. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve 29. (1) A jegyzőkönyvnek a Mötv ában meghatározottakon túl tartalmaznia kell: a.) - mellékletként a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását (kérdés), b.) - mellékletként a jelenléti ívet. A jegyzőkönyv elkészítése 30. (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv elkészítése érdekében a képviselő-testület ülésén jegyzőkönyvvezető működik közre, valamint hangfelvétel készül. (2) A jegyzőkönyv kettő eredeti példányban készül, melyből egy példányt a mellékleteivel együtt a hivatalban kell helyezni és évente beköttetést követően tárolni. (3) A képviselő-testület nyílt üléseiről készült jegyzőkönyveket teljes terjedelmükben közzé kell tenni az önkormányzat honlapján. Együttes ülés 31. (1) A Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselőtestületei a közös önkormányzati hivatal működését érintő, a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott kérdésekről együttes ülésükön döntenek. (2) Az együttes ülés összehívására, vezetésre, a tanácskozási rendjére, a döntéshozatalra vonatkozóan a rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel: 13

14 a.) Az együttes ülés a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat e (a továbbiakban: székhely önkormányzat e) gondoskodik. Az ülést köteles összehívni bármelyik nem székhely település ének indítványára. b.) Az ülés helye a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések önkormányzatai által, az erre a célra biztosított, megfelelő helyiség. Az ülés helyszínét egymást követő ismétlődéssel állapítják meg a képviselőtestületek éves munkatervükben. c.) Az ülést a székhely önkormányzat e vezeti, akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén az ülésnek helyet adó önkormányzat e. Ha az ülés helyszínét a székhely önkormányzat biztosítja, a székhely önkormányzat ének akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén, az ülést a székhely önkormányzat ale vezeti. A székhely önkormányzat alének akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén, az ülést a nem székhely önkormányzatok ei közül vezeti egy fő, megállapodásuk szerint. d.) Az együttes ülés jegyzőkönyve az azon résztvevő képviselő-testületek számától eggyel több példányban készül. A jegyzőkönyvet a jegyző mellett, valamennyi az ülésen részt vevő önkormányzat e aláírja. 37/B A képviselő-testület a működése során keletkezett valamennyi közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvényben meghatározottak szerint biztosítja, a tájékoztatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az önkormányzat honlapján a törvényben meghatározott módon gondoskodik. III. Fejezet A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK A települési képviselő 32. (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv, valamint e rendelet határozza meg. (2) A képviselő-testület tagja a község egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit. (3) Az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozatával a.) első alkalommal 3 havi időtartamra 50 %-os mértékre csökkenti, b.) második alkalommal 6 havi időtartamra 75 %-os mértékre csökkenti, c.) harmadik és további alkalmakkal 12 havi időtartamra megvonja. A képviselő díjazása 33. A képviselők tiszteletdíjáról a képviselő-testület rendeletet alkotott. Az összeférhetetlenség 34. (1) A képviselő összeférhetetlenségére az Mötv ában foglaltak az irányadók. Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével az Ügyrendi Bizottsághoz kell előterjeszteni. (2) Az összeférhetetlenségi ügyeket az Ügyrendi Bizottság vizsgálja. (3)A bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi testületi ülésen ismertetni, s döntésre előkészíteni. 14

15 Vagyonnyilatkozat 35. (1) A képviselő az Mötv. 39. (1) bekezdése szerint vagyon-nyilatkozatot köteles tenni. A vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásának szankcióit a törvény szabályozza. (2) A képviselői vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. IV. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI A bizottság jogállása 36. (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre. (2) A bizottság elnökére és tagjaira bármelyik képviselő javaslatot tehet. (3) A képviselő legfeljebb kettő állandó bizottságnak lehet tagja. Állandó bizottságok 37. (1) Az állandó bizottság feladata elsősorban, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét. (2) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság: a.) Ügyrendi Bizottság, (3) a.) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő. (4) Mivel az önkormányzat lakosságszáma 2000 fő alatti, a képviselő-testület pénzügyi bizottságot nem hoz létre. Az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények száma 1, így a képviselő-testület oktatási bizottságot sem hoz létre. (5) Az állandó bizottság általános feladatai: a.) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben; b.) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve a képviselő-testületi előterjesztések véleményezését is; c.) előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket; d.) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében; e.) feladatkörében ellenőrzi a hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját; f.) javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben. (6) A bizottság elnökét, tagjait, a képviselő-testület választja meg. (7) A képviselő-testület a bizottságra átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. (8) Az állandó bizottság feladat- és hatáskörét a rendelet 2. melléklete tartalmazza. 15

16 Ideiglenes bizottság 38. (1) A képviselő-testület indokolt esetben, általa meghatározott feladatok ellátására, ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg. (2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. (3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen: a.) b.) c.) d.) esetenként jelentkező, mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése; egyes képviselő-testületi rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése; társulási megállapodások előkészítése; vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása. A bizottságok ülései 39. (1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodva, szükség szerint tartják. (2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. (3) Az elnök akadályoztatása esetén feladatait az elnökhelyettes látja el. (4) Az elnök köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottságot: a.) a képviselő-testület határozatára; b.) a indítványára; c.) a jegyző indítványára; d.) a bizottsági tagok legalább egynegyedének indítványára. (5) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni. (6) A bizottság - a által felfüggesztett döntését, még a képviselő-testület ülése előtt napirendjére veheti és amennyiben a felfüggesztés indokolásával egyetért és döntését a felfüggesztésnek megfelelően megváltoztatja, nincs szükség a képviselő-testület ülése elé terjesztésre. (7) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el. V. Fejezet A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ A 40. (1) Szuhakálló község e a megbízatását főállásban látja el. (2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a re ruházza. A hatáskör átruházásokról, az átruházott hatáskör gyakorlásának esetleges feltételeiről, a képviselő-testület a tárgykörben alkotott rendeleteiben dönt. (3) A képviselő-testület a re átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. 16

17 A feladatai 41. (1) A törvényben meghatározottakon túli - feladata különösen: a.) a község fejlődésének elősegítése, b.) a helyi közszolgáltatások fejlesztésének elősegítése, c.) a község vagyonának megőrzése és gyarapítása, d.) a községgazdálkodás, e.) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása, f.) a képviselő-testület működési feltételeinek a megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása, g.) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése, h.) a lakosság összeszerveződő közösségeinek a támogatása, az együttműködés kialakítása, i.) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése, j.) az önkormányzati saját intézmények működésének ellenőrzése, segítése. (2) A képviselő-testület működésével összefüggő feladata különösen a képviselők munkájának segítése. (3) A nek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei: a.) évente legalább egy alkalommal feladategyeztető megbeszélést tart a bizottságok elnökei részére. (4) Polgármester részére feladatokat a jogszabályokon túl, a képviselő-testület állapíthat meg. (5) A hivatallal összefüggő főbb jogosítványai: a.) a képviselő-testület döntései szerint és saját jogkörében eljárva, jogszabályban és a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodásban rögzítettek szerint irányítja a hivatalt. 42. A a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, rendkívüli testületi ülést összehívására sem lehetőséget biztosító körülmény fennállása esetén, dönthet olyan pályázatok benyújtásáról továbbá aláírhatja a benyújtáshoz szükséges dokumentumokat -, amelyekhez önkormányzati saját forrást nem kell biztosítani. 43. A, al hiányában lemondását az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át, részére juttatja el. 44. A tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új nek, alnek, ezek hiányában az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át. Összeférhetetlenség, vagyonnyilatkozattételi kötelezettség 45. (1) A re vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv a állapítja meg. Az al 46. (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a helyettesítésére, munkájának segítésére egy alt választ. (2) Az al társadalmi megbízatásban látja el feladatait. 17

18 (3) Az alre megfelelően irányadók a re vonatkozó szabályok. A jegyző, aljegyző 47. (1) A jegyző vezeti a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatalt. (2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében: a.) előkészíti a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket; b.) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat; c.) a képviselő-testületi ülésen az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet; (3) A jegyző: a.) b.) c.) d.) vezeti a Hivatalt; rendszeresen ügyfélfogadást tart; szervezi a Hivatal ügyfélszolgálati tevékenységét; ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat. (4) a.) A jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása esetén a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő a hivatalban alkalmazásban álló, legmagasabb fizetési osztályba besorolt igazgatási ügyintéző látja el. b.) Amennyiben a Hivatalban nem dolgozik képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselő a székhely önkormányzat e kezdeményezi a kormányhivatal vezetőjénél helyettesítő jegyző kijelölését. VI. Fejezet A Közös Önkormányzati Hivatal 48. (1) Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselő-testülete; Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselő-testülete; Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Sajógalgóc községi Önkormányzat Képviselő-testülete; a Mötv.84. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, az Mötv. 85. (1)-(2) bekezdésének szabályai szerint, az önkormányzat működésével, valamint a vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt (továbbiakban: Hivatal) hoztak létre, melynek neve: Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal. Címe: 3731 Szuhakálló, Kossuth L. út 7. (1a) A Szuhakállói Közös Önkormányzati hivatalt létrehozó önkormányzatokhoz, a megállapodás módosításával csatlakozott Dédestapolcsány község Önkormányzata. (2) A nem hivatali székhely településeken Vadna, Sajógalgóc és Sajóivánka az ügyfélfogadást, a (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását állandó kirendeltség biztosítja. A közös önkormányzati hivatal kirendeltségének címe: 3636 Vadna, Kassai u.25. (2a) A nem hivatali székhely településen Dédestapolcsány az ügyfélfogadást, a (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását állandó kirendeltség biztosítja. A közös önkormányzati hivatal kirendeltségének címe: 3643 Dédestapolcsány, Petőfi Sándor utca

19 (3) A Hivatal az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátásával kapcsolatos feladatkörében eljárva: a.) biztosítja a Hivatalhoz tartozó önkormányzatok lakosságának a közszolgáltatásokhoz való magas színvonalú, a lehetőségek határai közötti gyors, könnyű és hatékony hozzáférését; b.) biztosítja az önkormányzatok működéséhez, a képviselő-testületek, a ek vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódó feladatok ellátását, az elvárható és elérhető legmagasabb szakmai-igazgatási színvonalon; c.) közreműködik a Hivatalhoz tartozó önkormányzatok egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásán, megértésén alapuló, konszenzusra, korrektségre, közösen elfogadott szabályozó rendszerre épülő együttműködésében. (4) A hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a jegyző javaslatára benyújtott i előterjesztés alapján, a hivatal létrehozására irányuló megállapodásban határozták meg, a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét. (5) A hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá. VII. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI, GAZDASÁGI ALAPJAI Az önkormányzat társulásai 49. A képviselő-testület a Mötv. előírásainak megfelelően egy vagy több önkormányzati feladatés hatáskör, valamint a és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre, ahhoz csatlakozhat. Az önkormányzat vagyona, költségvetése 50. (1) Az önkormányzat törzsvagyonára és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet szabályozza. (2) A saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/2013.(IV.22.) önkormányzati rendeletben szabályozott értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről a képviselő-testület utólagosan tájékoztatni köteles. (3) A évenként közmeghallgatáson köteles tájékoztatni a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról. 51. (1) Az önkormányzat a Mötv.-ben szabályozottak szerint bonyolítja gazdálkodását, viseli veszteséges gazdálkodásának következményeit. A gazdálkodás formáit a helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg, önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat a pénzügyi előírások keretei között. (2) A képviselő-testület felhatalmazza a t, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett saját hatáskörben döntsön. (3) A képviselő-testület felhatalmazza a t, hogy a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett Ft értékhatárig döntsön a kiadási előirányzattal nem terhelt bevételi források felhasználásáról. 19

20 VIII. Fejezet A LAKOSSÁGI FÓRUMOK RENDJE Lakossági fórumok 52. (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és önszerveződő közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre: a.) a fontosabb döntések előkészítése során a vélemény nyilvánítására, b.) a közvetlen tájékoztatásra, c.) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre. (2) Fontosabb lakossági fórumok: a.) közmeghallgatás b.) falugyűlés c.) állampolgári közösségek rendezvényei. (3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a helyi tévén keresztül történő tájékoztatása és az önkormányzat hivatalos honlapjának fenntartása. Közmeghallgatás 53. (1) A képviselő-testület a.) munkaterve b.) eseti döntése alapján évente szükség szerint, de legalább egy alkalommal előre meghirdetett, közmeghallgatást tart. (2) A közmeghallgatási napirendek tárgyát a képviselő-testület határozza meg, melynek a lakosság körében való megismertetéséről a gondoskodik. (3) A közmeghallgatáson résztvevők felszólalhatnak, észrevételeket tehetnek és kérdéseket intézhetnek a hez, a jegyzőhöz, a képviselőkhöz, a képviselő-testület bizottságaihoz. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. (5) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a kérdéssel érintett 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell. (7) A kivizsgált közérdekű javaslatot az illetékes bizottság véleményével együtt köteles a soron következő képviselő-testületi ülés elé terjeszteni. A javaslatról a képviselő-testület szavaz. A képviselő-testület döntéséről a javaslattevőt 8 napon belül tájékoztatni kell. (8) A közmeghallgatás során a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a törvényben és jelen rendeletben meghatározott eltérésekkel. Falugyűlés 54. (1) A vagy a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb községi döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot, falugyűlést hívhat össze. 20

21 (2) A falugyűlés egyaránt összehívható a község egészét vagy annak nagyobb, illetőleg egy részét érintő tárgykörökben. (3) A falugyűlés elé kerülő ügyeket a képviselő-testület előzetesen megtárgyalja és véleményt nyilvánít. IX. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 55. (1) Hatályát veszti a Szervezeti és Működési szabályzatról szóló 10/2003. (VI.10.) önkormányzati rendelet. (2) A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A rendelet 48. (1a) és (2a) bekezdései január 1. napján lépnek hatályba. Dávid István Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző II. N A P I R E N D Tárgy: Javaslat a szociális tüzelőanyag-támogatás helyi szabályainak meghatározására. Rendeletalkotás. Előterjesztő: Dávid István A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Dávid István elmondta, hogy eddig még nem foglalkozott az önkormányzat szociális tüzelőanyag nyújtásával, ez lesz az első alkalom. Bukovenszki Józsefné képviselő elmondta, hogy számára soknak tűnik a szén Ft + ÁFA mázsánkénti ára, és ez csak több lesz, ha még erre a fuvar díja is rájön. Kérdezte, hogy a kapott összegből mennyi mázsa szenet lehet venni, illetve hány családnak lesz elegendő. Amennyiben az önkormányzat fogja kiszállítani a lakosságnak a tüzelőanyagot az szintén jelentős költséget jelent majd. Kérdezte továbbá, hogy a kérelem nyomtatványok el lesznek-e juttatva a családokhoz. Dávid István elmondta, hogy már az elején le lett tisztázva, hogy ez az összeg a szállítást nem tartalmazza a szén, illetve fa esetén sem, azt saját erőből kell megoldani az önkormányzatoknak. Az államilag meghatározott Ft tonnánkénti tüzelőanyag ár helyett az önkormányzat Ft összegért kapja meg. Ez azt jeleni, hogy így dupla mennyiséget lehet megvenni ami dupla annyi családnak lesz elegendő. Elmondta, hogy a lakásokhoz egy tájékoztató lesz kiküldve a most meghozott rendelet alapján és a beadott kérelmek elbírálásra kerülnek majd. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy a szociális tüzelőanyag támogatás kérelemre induló szociális ellátási forma, mint minden egyéb más önkormányzatnál rendszeresített szociális ellátás. 21

22 Minden háztartáshoz kimegy a tájékoztatás erről a lehetőségről, és a kérelem benyújtásához szükséges feltételekről. Az igénylőlapokat értelemszerűen a hivatalban tudják majd kérni, melynek a beadásához a szükséges iratokat csatolniuk kell. A kérelem benyújtásának határideje január 9. Várhatóan elég nagy mennyiségű kérelmekre lehet számítani, amihez kb. egy hét feldolgozási idő szükséges. A képviselő-testület így a január harmadik hetében már döntést is tud hozni a kérelmekkel kapcsolatosan. Így lesz idő február 15-ig a kiszállítás is megoldani. Bukovenszki Józsefné képviselő elmondta, hogy nagyon örül, hogy a feltételek között van az egy főre jutó jövedelem meghatározása. Kérdezte, hogy az önkormányzatnak a szén kiszállítása milyen költséggel jár majd. Dávid István elmondta, hogy tételesen nem tudja megmondani, hiszen az autóval nem csak a tüzelőanyag kihordását végzik majd, hanem az aprítékokat is hordják be folyamatosan. Tóth Zoltán al kérdezte, hogy a lakossági tájékoztatóban szerepelni fog-e, hogy azok akik gáz illetve más egyéb alternatív fűtési módszert alkalmaznak azok nem tudják majd igénybe venni ezt az ellátást. Gondol itt azokra, akik csak esetlegesen eladás céljából igényelnék meg az ellátást. Dávid István elmondta, hogy a törvényben elő van írva, hogy mindenki csak saját háztartásában használja fel a tüzelő anyagot. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy természetesen a lakosság egy komplett tájékoztatást fog kapni az ellátás igénylésének feltételeiről. Lénárt Imre képviselő kérdezte, hogy aki szociálisan rászorult, de gázzal fűt, azokat valamivel lehet-e majd kompenzálni a későbbiekben. Dávid István elmondta, hogy két lehetőség volt a fa illetve a szén, amiből az önkormányzat a szenet választotta. Nincs lehetőség kompenzálni azokat, akik más módszerrel oldják meg a fűtésüket, hiszen a törvény ezt nem engedi. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy idei év az első, hogy a tűzifa mellett szenet is lehetet igényelni az önkormányzatoknak. Mindig is feltétel volt, hogy csak azok vehetik igénybe ezt a támogatást, akik tudnak ezzel a tüzelő anyaggal fűteni. Általában a szociálisan rászorultak - anyagi helyzetükből adódóan - nem képesek gázzal illetve villamos árammal fűteni rendszeresen. Tóth Zoltán al kérdezte, hogy a kiszállítás után van-e lehetőség arra, hogy segítsenek az idős embereknek a szén elpakolásában. Ő maga is szívesen segít, ha ideje úgy engedi. Dávid István elmondta, hogy természetesen megoldható ez a fajta segítségnyújtás is. Jelenleg a Startmunka programban 18 fő mezőgazdász és 31 fő értékteremtő van alkalmazva. Lénárt Imre képviselő kérdezte, hogy hasogatott állapotban kerül-e kiszállításra a fa? Dávid István elmondta, hogy az önkormányzat szenet igényelt nem fát, testületi határozat is van róla. A képviselő-testület az előterjesztésben foglaltakkal egyetértett. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 7 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (7 igen) szavazattal, az alábbi rendeletet alkotta: 22

23 Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014. (XII.19.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag juttatásról Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. Cikk (2) bekezdése alapján, továbbá, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 26. -ában kapott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, figyelemmel a települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatásáról szóló 46/2014. (IX. 25.) BM rendelet foglaltakra, a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed Szuhakálló Község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező állampolgárokra. (2) A rendelet alkalmazásában a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni. 2. A támogatás feltételei 2. (1) Az önkormányzat vissza nem térítendő természetbeni támogatásként térítésmentes tűzelőanyag barnaszén - támogatást állapíthat meg annak az igénylőnek akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át, egyedülélő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, nem haladja meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott igénylők közül előnyben kell részesíteni aki a) lakásfenntartási támogatásra jogosult vagy b) aktív korúak ellátására, vagy c) időskorúak járadékára jogosult vagy d.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott igénylők közül előnyben kell részesíthető aki e) 3 vagy annál több gyermeket nevel, vagy f) 65 éven felüli egyedül élő nyugdíjas, (4) A jövedelemszámításnál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. tv. 10. (2)-(5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. (5) A tüzelőanyag támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától. Amennyiben egy ingatlanról több kérelem érkezik, az elbírálás a kérelem beérkezésének sorrendjében történik. (6) A rendelkezésre álló szén mennyiséget meghaladó támogatási igény beérkezése esetén a támogatás megítélésénél a 2. (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén, a szociális rászorultság elvét érvényre juttatva kell a sorrendet felállítani, melynek során a családban az egy főre eső jövedelem nagysága szerint kell a jogosultsági sorrendet meghatározni. 3. (1) A tüzelőanyag támogatás mennyisége 5 q háztartásonként. 23

24 4. A jogosultság és a kérelemben foglaltak valódiságának ellenőrzésére az eljárás során környezettanulmány végezhető. 5. (1) A rendelet 2. -ában meghatározott feltételek teljesülésétől függetlenül nem állapítható meg tüzelőanyag támogatás a) azon igénylő részére, aki erdőgazdálkodó, erdőtulajdonos és az elmúlt 2 évben engedéllyel fakitermelést végzett, vagy ilyen tevékenységből jövedelmet vagy tűzifát szerzett, b) azon ingatlan tulajdonosa vagy használója részére, aki igénylését üresen álló, vagy életvitelszerűen nem lakott ingatlan vonatkozásában nyújtja be, c) olyan ingatlanra vonatkozóan, mely szénnel egyáltalán nem fűthető. (2) A tüzelőanyag támogatásban részesülő személy a szenet nem értékesítheti, nem adhatja át másnak, és csak a kérelmében megjelölt ingatlanon használhatja fel. (3) Amennyiben az ellátásban részesülő a (2) bekezdésben meghatározottakat megszegi, vele szemben alkalmazni kell a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésének Szt a szerinti előírásait. 3. A támogatás igénylésének menete 6. (1) A támogatás megállapítása iránti eljárás a rendelet 1. melléklete szerinti kérelemre indul. (2) A kérelemhez minden esetben csatolni kell: a.) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdésében meghatározott igazolásokat. (3) Az ellátás iránti kérelmeket január 9. napjáig lehet benyújtani a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatalban. (4) A Képviselő-testület a tüzelőanyag támogatásra való jogosultságról határozattal dönt. (4) A döntést követő 10 munkanapon belül, a gondoskodik a szén kiszállításáról. (5) A szén átvételét a jogosult a rendelet 2. mellékletét képező átvételi elismervény aláírásával igazolja. 7. A támogatás kizárólagos forrása az Önkormányzat számára megállapított állami támogatás. A forrás felhasználását követően további tüzelőanyag támogatási iránti igények kielégítésére nincs lehetőség 4. Záró rendelkezések 8. A rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba és március 31-én hatályát veszeti. Dávid István sk. Dr. Herczeg Tibor sk. jegyző címzetes főjegyző 24

25 III. N A P I R E N D Tárgy: Javaslat a helyi adókról szóló 11/2001.(IV.10.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatára. Rendeletalkotás Előterjesztő: Dávid István A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Bukovenszki Józsefné képviselő elmondta, hogy szerinte a kommunális adóval kapcsolatos előterjesztést el kell fogadni, hiszen lakosságot nem lehet még jobban terhelni. Az önkormányzat sem adókedvezményt, sem adómentességet nem tud adni, így is kevés az ebből származó bevétel. Tudomása van arról is, hogy vannak, akik nem laknak itt és mégis fizetik a kommunális adót. Sajnos a változtatások úgy is csak a rendesen fizetőket érintenék. A képviselő-testület az előterjesztésben foglaltakkal egyetértett. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 7 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (7 igen) szavazattal, az alábbi rendeletet alkotta: Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2014.(XII.19.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló évi C. törvény 1. (1) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. (1) A helyi adók bevezetésének célja, hogy biztosítsa az önkormányzat számára a településtisztasági, környezetvédelmi, valamint községszépítési feladatok ellátásának, részbeni anyagi fedezetét. (2) Az Önkormányzat a beszedetett adó összegéről évenként - a költségvetési beszámoló részeként - tájékoztatja a község lakosságát. 2. Az adókötelezettség, az adó alanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése vonatkozásában a helyi adókról szóló évi C. törvény, és az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 3. (1) Az adózó adókötelezettségét annak keletkezésétől számított 15 napon belül köteles az adóhatóságnak bejelenteni. A bejelentést az erre a célra szolgáló nyomtatványon, írásban kell megtenni. (2) Az adózónak az adókötelezettségét érintő változást - annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül - az adóhatóságnak be kell jelentenie. (3) Az adót évente két egyenlő részletben március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetni. 25

26 (4) Az adó összegét - első alkalommal - a jegyző határozattal állapítja meg és közli a fizetésre kötelezettel. 4. Az adó évi mértéke adótárgyanként, illetve lakásbérleti jogviszonyonként Ft/év. 5. Az az adóalany aki a több adótárgynak a tulajdonosa, ill. több bérleti jogviszonyban bérlő, csak egy adótárgy után köteles a kommunális adót megfizetni, a többi adótárgy után adómentességben részesül. 6. Az adóalany bejelentési, adatszolgáltatási, bevallási, kötelezettségének az önkormányzat hivatalos honlapján elérhető, az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített, valamint a 35/2008. (XII.31.) PM rendelet szerinti nyomtatványon is eleget tehet. 7. A rendelettel nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló évi C. törvény, és az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 8. (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a helyi adókról szóló 11/2001.(IV.10.) önkormányzati rendelet. Dávid István Dr.Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző IV. N A P I R E N D Tárgy: Javaslat a Szuhakálló községi Önkormányzat által fenntartott óvodai konyha által biztosított, gyermek- szociális- és vendégétkeztetés nyersanyagnormáinak, térítési díjainak évi megállapítására. Előterjesztő: Dávid István A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Bukovenszki Józsefné képviselő elmondta, hogy az óvodai konyhai étkeztetésnél egyfajta szinten tartás volt a tavalyi évhez képest, hiszen a Start-munkaprogramban megtermelt alapanyagok be lettek számítva. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy jelen napirendi pont keretei között, a képviselőtestületnek arról kell dönteni, hogy étkezési fajtánként mekkora legyen az az egy főre jutó összeg, amelyből az élelmezésvezető kigazdálkodhatja napi rendszerességgel az ételadagokat. Az egyéb más étkeztetési formák pl.: munkahelyi-, alkalmazotti-, vendégétkezés térítési díjai majd a normatíva megállapítása után következnek. Elmondta, hogy 2015 január 1-jével a gyermekétkeztetés terén, jelentősen változtak a közétkeztetés szabályai. Az EMMI rendelet eredetileg szeptember 1-jével lépett volna hatályba, de az előkészületekre nem volt elegendő idő. Még a nyár folyamán elküldte az élelmezésvezetőnek tanulmányozásra, illetve felkészülésre a rendeletet, hogy időben megismerhesse milyen szakmai normáknak kell a gyermekétkeztetés során megfelelni. Széles körben az a vélemény, hogy drágább lesz az étkeztetés az egészségesebb, korszerűbb alapanyagok 26

27 miatt. Véleménye szerint, amikor az élelmezésvezető megtette a javaslatot a normára nem kalkulálta a változtatásokból adódó többletköltségeket. Január és február hónapot követően a tapasztalatait az élelmezésvezetőt jelezni fogja, akkor kaphatnak képet arról, hogy a megváltozott szabályok miatt belefér-e a most megállapítandó norma kereteibe. A gyermekétkeztetés és a szociális étkeztetés vonatkozásában, a normától eltérően kisebb összegben, bármilyen térítési díjat megállapíthat a képviselő testület, azzal, hogy a térítési díjból be nem folyó bevételt, az önkormányzat saját költségvetéséből kell finanszíroznia. Tóth Zoltán al kérdezte, hogy valaki követte-e az óvodai konyha részére a startmunkában megtermelt alapanyag átadását, illetve, hogy miből, mennyire lett volna szükség. Továbbá lehet-e ezekből az adatokból tervezni, hogy milyen zöldségfajtákból mennyi legyen ültetve következő évben. Dávid István elmondta, hogy idén is előre megkérte az élelmezésvezetőt miből mennyire lenne szükség és annak alapján lett ültetve. Sajnos a fehérbab termés nem sikerült. Tarkababból, krumpliból, uborkából mind meg volt a kellő mennyiség. A hagymából szintén sok lett, de mivel sok vizet kapott ezért hamar megrohad. A krumplit is és a hagymát is hetente válogatják át az asszonyok. Időjárástól függ miből, mennyit sikerül megtermelni. A lehetőségekhez mérten általában sikerült a kellő mennyiséget átadni az óvodai konyha számára. Nagy gond a megtermelt alapanyagok tárolása is. Üveges Gergely képviselő is átadná a kertjüket beültetésre, ezáltal még nagyobb területen lehetne az alapanyagokat ültetni. A kérdés az, hogy hol lehetne a megtermelt alapanyagokat tárolni. Minden megtermelt és átadott mennyiség folyamatosan nyomon van követve a mezőgazdasági program csoportvezetőjénél átvételi elismervényeken. Az élelmezésvezető kéréseinek megfelelően lettek átadva az alapanyagok. Az előző ülésen is volt már egy kimutatás, amit a pénzügyi előadó csinált a bevételezésekből. A januári ülésre, ha a képviselő testület kéri a véglegesen megtermelt és átadott alapanyagokról bemutatja az összesítő listát. A képviselő-testület az előterjesztésben foglaltakkal egyetértett. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 7 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (7 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 9 1 / ( XI I. 1 5.) H at ár o z at a S zu h a k á l ló k ö zs é g i Ö n k o r m án y z at á lt al f e n n t a rt ott ó v od a i k on y h a á lt al b i zt o sí t o t t, g y e r m e k - al k a l ma zo t t i- s z o c iá l is é s v e n d é g ét k e zt e t és n y e rs an y a gn o rm á in ak, t é rí t és i d í j ai n ak év i m e gá l la p í t á sá r ó l. 1./ Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, az Önkormányzat által fenntartott Óvodai Konyha által biztosított gyermek- és alkalmazotti éteztetésre vonatkozó nyersanyagnormát az alábbiak szerint határozza meg, január 1-i hatállyal: a.) Óvodai, konyhai alkalmazottak részétkezésének napi nyersanyag normája 515 Ft, melyből: tízórai: 135 Ft ebéd: 380 Ft. Az alkalmazottak térítési díja: 515 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza. 27

28 b.) Egyéb alkalmazottak részétkezésének napi nyersanyag normája 380 Ft, melyből: ebéd: 380 Ft. Az alkalmazottak részétkezésének térítési díja: 380 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza. c.) Óvodai gyermek étkeztetés napi nyersanyag normája 305 Ft, melyből: tízórai: 73 Ft ebéd: 183 Ft uzsonna 49 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza. d.) Iskolai napközis étkeztetés napi nyersanyag normája 413 Ft, melyből: tízórai: 99 Ft ebéd: 248 Ft uzsonna 66 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza. e.) Iskolai menzai étkeztetés napi nyersanyag normája 248 Ft, melyből: ebéd: 248 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza. f.) Szociális étkeztetés napi nyersanyag normája 60. év alatti étkezők esetében 380 Ft, melyből: ebéd: 380 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza. g.) Szociális étkeztetés napi nyersanyag normája 60. év feletti étkezők esetében 368 Ft, melyből: ebéd: 368 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza. h. Az önkormányzatnál, illetve az önkormányzati intézményeknél alkalmazási jogviszonyban nem állók (vendégétkezők) napi nyersanyag normája 608 Ft, melyből: ebéd: 380 Ft, rezsi: 228 Ft; mely összeg az áfát nem tartalmazza. A vendégétkezők térítési díja: 608.-Ft/nap, mely összeg az áfát nem tartalmazza. Felelős:, jegyző, élelmezésvezető Határidő: értelemszerűen V. N A P I R E N D Tárgy: Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlanok nem lakáscélú helyiségek évi bérleti díjának megállapítására. Előterjesztő: Dávid István A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Dávid István elmondta, hogy annak idején az Egészségház emeletén működő fodrászat, a bérleti díjának emelése után meg is szűnt. A jelenlegi gazdasági helyzetben nem igen lehet több bérleti díjat kérni a bérlőtől. A településen van mozgóbolt is, ahol elég sokan vásárolnak. 28

29 Bukovenszki Józsefné képviselő elmondta, hogy véleménye szerint maradjon a régi bérleti díj, mert sajnos a kis boltoknak a forgalma nem túl nagy. A lakosság nagy része, aki megteheti, a nagyobb üzletláncoknál vásárol inkább. A képviselő-testület az előterjesztésben foglaltakkal egyetértett. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 7 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (7 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 9 2 / ( X II ) H atá r o z at Ö n k o r m án y z at i t u la jd on ú n e m l ak ás c é l ú in ga t l an ok, h e l yi s ég e k év i b é rl e t i d í já n ak m e g á ll ap ít ás á ró l. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, a Májer György egyéni vállalkozóval létrejött bérleti jogviszony módosítását a bérleti díj vonatkozásában, évre nem kezdeményezi. Felelős: Határidő: értelemszerűen. VI. N A P I R E N D Tárgy: Javaslat az önkormányzat évi költségvetési koncepciójára. Előterjesztő: Dávid István A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Bukovenszki Józsefné képviselő elmondta, hogy jövőre sem lesz könnyű az önkormányzatnak költségvetést tervezni. Javasolta, hogy a év költségvetésére vonatkozóan a beiskolázási támogatás legyen elkülönítve minden tanuló részére. Elmondta továbbá, hogy tudomása szerint idén fog lejárni a i biztosítás, ami az esetleges végkielégítésre lett kötve. Szeretne javaslatot tenni, hogy ezt az összeghez csak képviselő-testületi engedéllyel lehessen felhasználni pl.: nem várt eseményekre. Dávid István elmondta, hogy el jár le a biztosítás. A jelenlegi törvényben már nincs a eknek végkielégítés. Kérte, hogy a képviselő az indítványok, javaslatok között fogalmazza meg a javaslatát. Lénárt Imre képviselő kérdezte, hogy került-e sor környezetvédelmi bírság kiszabására. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy részéről nem történt és 2010 évi behajtások vannak folyamatban melyek milliós nagyságrendűek. Tájékoztatta a képviselőket, hogy január 1-jével az önkormányzati hivatalban az üres ügyintézői álláshelyek betöltésre kerülnek, az eddig közfoglalkoztatottként alkalmazott 3 kolléga, köztisztviselői státuszba kerül. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 7 fő képviselő vett részt. 29

30 A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (7 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 9 3 / ( X II.1 5. ) Hat á r o za t : A z ö n k o rm án y z at é v i k ö lts é g v et é s i k on c ep c i ó já r ól Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat évi koncepcióját a jkv. melléklete szerint elfogadja. Felelős: Határidő: értelemszerűen. VII. N A P I R E N D Tárgy: Javaslat a évi ellenőrzési tervre. Előterjesztő: Dávid István A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Bukovenszki Józsefné képviselő elmondta, hogy jónak tartja a belső ellenőrzéseket és javasolja is azokat továbbra. Véleménye szerint nagy szükség van erre. Dávid István elmondta, hogy jelenleg a belső ellenőrzés kazincbarcikai kistérségnél van, ahol Szuhakállón kívül 21 település van még. Előzetes egyeztetés alapján jönnek ki ellenőrizni az önkormányzatot. A belső ellenőrök jól végzik a dolgukat és bármikor lehet hozzájuk bizalommal fordulni. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy az ellenőrzésekre mindig koncepciózusan kerül sor, évente egymásra épülő területek kerülnek ellenőrizésre. A belső ellenőrzés sok munkával jár az ellenőröknek és az önkormányzaton dolgozóknak is, a napi munka mellett. A képviselő-testület az előterjesztésben foglaltakkal egyetértett. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 7 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (7 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 9 4 / ( XI I ) Ha t á r o z at A é v i e ll e n ő r z é s i t e r vr ő l Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat ellenőrzési tervét évre, a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint jóváhagyja. Felelős: jegyző Határidő: értelemszerűen 30

31 VIII. N A P I R E N D Tárgy: Javaslat együttműködési megállapodás megkötésére a helyi roma nemzetiségi önkormányzattal. Előterjesztő: Dávid István A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Dr. Herczeg Tibor jegyző tájékoztatásként elmondta, hogy a roma nemzetiségi önkormányzat a ei ülésén elfogadta az együttműködési megállapodást tervezetét és megkötésre javasolta. Dávid István elmondta, hogy a roma nemzetiségi önkormányzat a településen most először idén alakult meg. remélhetően hatékonyan fog működni. Nagy valószínűsséggel több támogatási lehetőségük lesz. Csiklya András a roma nemzetiségi önkormányzat elnöke elmondta, hogy megpróbálnak minden támogatási lehetőséget megragadni. Reméli, hogy hatékonyan tudnak majd a helyi önkormányzattal együttműködni. Bukovenszki Józsefné képviselő nemzetiségi önkormányzat. kérdezte, hogy milyen bevételekre számíthat a roma Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy a roma nemzetiségi önkormányzat a központi költségvetésből általános működési támogatást és feladatalapú támogatást kaphat, évente párszázezer forint összegben. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 7 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (7 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 9 5 / ( X II.1 5. ) H at á ro z at A S zu h ak ál l ó k ö zs é g R o m a N e m z e t i s é gi Ö n k o r m án y z at áva l v a ló e g yü t t mű k öd é si m e g á l la p o d á sr ó l Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat és a Szuhakálló Község Roma Nemzetiségi Önkormányzatának képviselő-testülete közötti együttműködési megállapodást, a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint jóváhagyja. Felelős: jegyző Határidő: értelemszerűen IX. N A P I R E N D Tárgy: Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás működéséhez kapcsolódó döntések meghozatalára Előterjesztő: Dávid István 31

32 A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdések, észrevételek, hozzászólások nem hangzottak el: A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 7 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (7 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 9 6 / ( X II.1 5. ) Hat á r o za t A S a j ó- Bó d v a Vö l g y e é s K ö rn y é k e Hu l lad é k k e z e l é si Ö n k or m á n y za t i T á r su lá sb a t á ru lá s i t aná c s áb a t ör t én ő d e l e gá l ás r ó l, d el e g á lt t a g h e l y e t t es ít é s é r ől. 1. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás Tárulási Tanácsába tagként delegálja Dávid István t. 2. A Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás Tárulási Tanácsába delegált Dávid István t akadályoztatása esetén, a Társulási Tanácsban Tóth Zoltán al helyettesíti. Felelős: Határidő: értelemszerűen X. N A P I R E N D Tárgy: Javaslat a Múcsony és térsége orvosi ügyelet működéséhez többletfinanszírozás biztosítására. Előterjesztő: Dávid István A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Dávid István elmondta, hogy az orvosi ügyeletnek most már Forintot kell fizetni havonta. A szolgáltató eddig duplájára emelte az összeget, és ki tudja még meddig fogja. Az OEP-nek kellene lépnie ez ügyben, mert a kazincbarcikai ügyelethez tartozó Sajóivánka például csak 54 Ft/fő összeget fizet a lakosok után. Elmondja, hogy az ügyeletet üzemeltető orvost nem nagyon érdekli, hogy a lakosságnak milyen gondjai, bajai vannak. Felháborító, hogy az ügyeleti orvosok között képviselők is vannak, akik tisztában vannak a települések helyzeteivel, de ők is azt mondják, hogy ez egy kötelező feladat és az önkormányzatoknak meg kell oldania ezt a helyzetet. Sajnos nem igazán lehet velük egyezkedni. Bukovenszki Józsefné képviselő elmondta, hogy az anyagot hiányosnak tarja, nem tudja kik fogadták el a 11 település nevében ezt a költséget. Először azt mondták, hogy a szeptemberig vállalják az ügyeletet és újra ki fogják írni a pályázatot. Reméli van nyoma mindenek. 32

33 Azt is szeretné tudni ki az a négy orvos, aki vállalta az ügyeletet a szuhakállóin kívül. Ne a lakossággal akarják, már megfizettetni, amit az államnak kellene. Kérte t, hogy tolmácsolja a múcsonyi nek a kérdéseit. Elmondta, hogy ha csak kicsit is belegondolnak közel 3 millió forintot kap az ügyelet havonta, amit nem tudni, hogy mire költenek. Ez az összeg az önkormányzatnak kifizethetetlen, és ki tudja mennyit fog még kérni a későbbiekben. Nem tudja támogatni a javaslatot. Dávid István elmondta, hogy megérti a képviselőt, ha nemmel szavaz, de akkor mondjon ötleteket, javaslatokat mit kellene az önkormányzatnak ilyen helyzetben, hiszen ez egy kötelező feladat és nem lehet a település ellátatlan. Most már Kazincbarcikáról sem jönnek ki ügyelni az orvosok, hiszen ott magasabb órabért kapnak. Térségen belül 7 háziorvos van, akik közül 4 nyugdíj mellett viszi a praxist. A gond az, hogy amikor arról volt szó, hogy az ügyelet önkormányzati fenntartású lesz, rögtön kijelentették, hogy visszaadják a praxisukat. Szuhakálló háziorvosa Dr. Jeviczki Simon részt vesz az ügyeletben folyamatosan, de a többi háziorvos nem. Pedig ügyeletet az év minden napján biztosítani kell a településeken. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy most már másodszorra emelik meg a díjak rövid időn belül. A szerződés aláírása során, nem volt választási lehetőség, az ÁNTSZ tisztifőorvosa hívta fel telefonon és közölte amennyiben nem csatlakozik Szuhakálló, onnantól kezdve nem lesz ügyelet a településen. Üveges Gergely képviselő elmondta, akkor ezek szerint, ha most a képviselő-testület nem fogadja el az emelést, megszűnik az ügyeleti ellátás a településen. Andók Veronika képviselő kérdezte, hogy nem lehetne esetleg Kazincbarcikai ügyelethez csatlakozni. Dávid István elmondta, hogy annak idején Szuhakálló szeretett volna Kazincbarcikához csatlakozni, de valami miatt Kazincbarcika nem akarta. Bukovenszki Józsefné képviselő elmondta, hogy Dr. Jeviczki Simon háziorvos részére vissza kellene adni a rendelő feletti helyiséget ingyen és bérmentve, hiszen sose lehet tudni, mikor történik valami vészhelyzet a településen és a Katasztrófavédelem bármikor kötelezheti, hogy maradjon és akkor aludni is kell neki valahol. Dávid István elmondta, hogy Dr. Jeviczki Simon átadott neki egy listát amin szerepelt mit kell az önkormányzatnak biztosítania az üzemeltetéssel kapcsolatosan. Ezek mind biztosítva vannak. Ez a felvetés egyébként sem a napirend része, nem erről tárgyal most a képviselő-testület. Javasolta, hogy a testület más lehetőség hiányában fogadja el a határozati javaslatot. Dr. Herczeg Tibor jegyző indítványozta, hogy az orvosi ügyelet székhely önkormányzata részéről - melyre az önkormányzatok által a tárgybeli közbeszerzési eljárás lefolytatására megbízott hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonásával kerüljön sor kerüljön beszerzésre az a nyilatkozat, hogy a támogatás összegének megemelése összhangban áll-e a nyilvános közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött szolgáltatási szerződésben foglaltakkal és közbeszerzési pályázati felhívás feltételeivel. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 7 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján 6 igen és 1 nem szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 33

34 9 7 / ( X II.1 5. ) Hat á r o za t T ö b b l et t á m o gat á s b i zt o sí t á sá r ó l a Mú c s on y é s t é r s ég e o r v os i ü g y e l e t r és z é r e Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Múcsony és térsége orvosi ügyelet részére, december 1-jétől 30 Ft/fő/hó többlettámogatást biztosít, amennyiben a támogatás összegének megemelése összhangban áll, a nyilvános közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött szolgáltatási szerződésben foglaltakkal és közbeszerzési pályázati felhívás feltételeivel. A képviselő-testület kezdeményezi a közbeszerzési szabályoknak való megfelelőségről történő nyilatkozattételt az orvosi ügyelet székhely önkormányzata részéről, melyre az önkormányzatok által a tárgybeli közbeszerzési eljárás lefolytatására megbízott hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonásával kerüljön sor. A támogatás fedezete a 2014 évi önkormányzati költségvetésben rendelkezésre áll évtől pedig a költségvetésbe betervezésre kerül. Határidő: értelemszerűen, ütemezetten. Felelős: IX. N A P I R E N D Tárgy: Indítványok, javaslatok: Előterjesztő: Dávid István Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlanok mezőgazdasági haszonbérletének meghosszabbítására. A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Dávid István elmondta, hogy tavaly és idén is Vancza Alexandra utolsó pillanatban hozta be a az igényt, hogy továbbra is szeretnék bérelni a 9 hektáros földterületet. Rendesen fizetik a bérleti díjat. Jelenleg az önkormányzat nem kívánja művelni ezt a területet. Tóth Zoltán al bérbe tudna adni. kérdezte, hogy van-e még olyan terület, amit az önkormányzat Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy Szuhakállónak egyik nagy problémája, hogy kicsi a közigazgatási területe és a külterülete is, a környező településekhez képest. Illetve az önkormányzatnak számottevő termőföldterülete nincs. Dávid István elmondta, hogy régebben aki bérbe vette ezt az ingatlant, az vette föl a földalapú támogatást és az önkormányzatnak fizetet Ft bérleti díjat. Most már az önkormányzat kapja a földalapú támogatást is és a 9 hektárért közel Ft bérleti díjat A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 7 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (7 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 34

35 9 8 / ( X II ) Ha t á r o z at A 0 5 1/ 1 0 é s 0 51 / 2 5 h rs z - ú i n ga t l an ok m e z ő ga z d a sá g i h as z onb é r l et i s z e r ző d és é n ek m e g h os s za b b ít ás a. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Dr. Sivákné Váncza Alexandra haszonbérlővel, a 66/2011.(XII.14.) sz. képviselő-testületi határozat alapján, a 051/10 és 051/25 hrsz-ú ingatlanokra kötött mezőgazdasági haszonbérleti szerződés időtartamát meghosszabbítja 1 évre. A képviselő-testület felhatalmazza a t a haszonbérleti szerződés módosítására. Felelős: Határidő: értelemszerűen Javaslat az önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásában kormányzati funkció felvételének kezdeményezése. A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdések, észrevételek, hozzászólások nem hangzottak el. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 7 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (7 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 99/2014.(XII.15.) Határozat Az önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásában kormányzati funkció felvételének kezdeményezése. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásában a Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása kormányzati funkciók felvételét kezdeményezi. Felelős: jegyző Határidő: 8 napon belül Javaslat a szociális tüzelőanyag támogatás terhére barnaszén beszerzésére. Dr. Herczeg Tibor jegyző javasolta, hogy a képviselő-testület a t hatalmazza fel, hogy az önkormányzat részére a belügyminiszter által biztosított Ft támogatás terhére, a BM. rendelet feltételei szerinti barnakőszén beszerzésére irányuló szállítási szerződést megkösse, a beszerzésre irányuló árajánlatoknak megfelelően. Az elhangzottakkal kapcsolatban kérdések, észrevételek, hozzászólások nem hangzottak el: A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. 35

36 A döntéshozatali eljárásban 7 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (7 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 100/2014.(XII.15.) Határozat Szociális tüzelőanyag beszerzésére irányuló felhatalmazásról. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza a t, a települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatásáról szóló 46/2014. (IX. 25.) BM rendelet (továbbiakban: BM. rendelet) alapján, az önkormányzat részére a belügyminiszter által biztosított Ft támogatás terhére, a BM. rendelet feltételei szerinti barnakőszén beszerzésére irányuló szállítási szerződés megkötésére, az beszerzésre irányuló árajánlatoknak megfelelően. Felelős: Határidő: értelemszerűen Dávid István elmondta, hogy a 2010-es önkormányzati választásokat követően, a 3 havi végkielégítése fedezetének, előtakarékossági formában történő megteremtése érdekében, az önkormányzat életbiztosítást kötött a Groupama Biztosító Zrt.-vel. A szerződő az önkormányzat volt, a biztosított a és a kedvezményezett mind lejáratra, mind eseményre szintén az önkormányzat volt. A biztosítási összeghez januárjában fér hozzá az önkormányzat. Elmondta, hogy a jelenleg hatályos törvények szerint nincs i végkielégítés, ez azonban módosulhat, illetve ennek hiányában is indokoltnak tartja, egy előtakarékossági célú biztosítás megkötését. Az önkormányzati ciklus elteltével, 5 év múlva, az új testületnek így mintegy 2 M Ft-os keret fog rendelkezésére állni. Ha a végkielégítés kifizetésére nem lesz szükség illetve lehetőség, a biztosítási összeg felhasználásáról szabadon dönthet a képviselő-testület. A maga részéről megfontolásra ajánlja a testületnek a biztosítás megkötését. A 4 évvel ezelőtti döntés alapján, most az önkormányzat kedvező helyzetben van, szabadon felhasználhat, mintegy 1.5 M Ft-os összeggel rendelkezik. Tájékoztatta a testületet hogy a Kormányhivatal munkatársával egyeztetve a biztosítás megkötésének törvényi akadálya nincs. Az elmúlt hetekben üzletkötő már felkereste őt biztosítási ajánlattal. A képviselő-testület egyetértése esetén, kérte a felhatalmazást, hogy a beérkező ajánlatok közül, a legkedvezőbbet kiválasztva havi díj, vagy/és biztosítási összeg a biztosítási szerződést megkösse. Az elhangzottakkal kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Tóth Zoltán al volt. kérdezte, hogy a biztosítási díj összege havi szinten mennyi Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy kb. havi Ft/hó összeget fizetett az önkormányzat 44 hónapon keresztül. 36

37 Elmondta továbbá, hogy az új biztosításra kétféle ajánlatot lehet kérni : az egyik az hogy Ft/hó biztosítási díj mellett mennyi lenne a lejárati összeg, vagy a másik hogy Ft-os összegre mennyi a havi biztosítási díj. Ezek tudatában kell a legmegfelelőbbet kiválasztani. Lénárt Imre képviselő elmondta, hogy akkor ez egyfajta előtakarékosság az önkormányzatnak A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 7 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az elhangzottak alapján egyhangú (7 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 101/2014.(XII.15.) Határozat Előtakarékoskodási célú életbiztosítási szerződés megkötésére vonatkozó felhatalmazásról Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza a t, hogy a beszerzett legalább 3 ajánlat alapján a feltételeiben legkedvezőbb ajánlat (havi biztosítási díj, vagy/és biztosítási összeg) elfogadásával 5 éves időtartamú életbiztosítási szerződést kössön, melyben a szerződő fél és a kedvezményezett - mind lejáratra, mind eseményre az önkormányzat, a biztosított pedig a. Felelős: Határidő: 30 napon belül Dávid István elmondta, hogy az ülés elején Bukovenszi Józsefné képviselő a i biztosításával kapcsolatosan már javaslatot tett, annak elkülönítésére. A biztosítási szerződés én jár le az összeg ami várható, kb Ft., és rájön még egy kis plusz. A döntéshozatali eljárásban 7 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az elhangzottak alapján egyhangú (7 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 102/2014.(XII.15.) Határozat Életbiztosítási szerződésből származó bevétel elkülönített számlán való elhelyezéséről. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, a Groupama Biztosító Zrt.- vel évben kötött, életbiztosítási szerződésből eredő biztosítás összegét elkülönített számlára helyezi, melyet felhasználni csak a képviselő-testület előzetes felhatalmazása alapján lehet. Felelős: Határidő: 30 napon belül 37

38 Dávid István elmondta, hogy a játszótérrel kapcsolatosan Ft-ot kellett volna visszafizetnie az önkormányzatnak, és emiatt került a munkabér-hitelkeret igénylésre. Demeter Zoltán országgyűlési képviselő ígéretet tett arra, hogy ezt az összeget az állam az önkormányzat helyett visszafizeti. A munkabér-hitel forint volt, amihez nem lett nyúlva. Kérte a képviselő testületet, hogy adjanak felhatalmazást arra, hogy től biztosítékként - legyen továbbra is igényelve a munkabér-hitelkeret. elmondta, hogy jónak találja és javasolja is a munkabér- Bukovenszki Józsefné képviselő hitelkeret fenntartását. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 7 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az elhangzottak alapján egyhangú (7 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 103/2014.(XII.15.) Határozat: Munkabér-hitelkeret igényléséről Szuhakálló községi Önkormányzat képviselő-testülete, Község Képviselő-testülete az OTP Bank Nyrt. Miskolci Fiókjától történő e Ft munkabérhitel felvételével egyetért. A Képviselő-testület kötelezettséget vállal arra, hogy a kért hitelt és járulékait a futamidő alatt a felhalmozási és tőke jellegű kiadásokat megelőzően a költségvetésébe betervezi és jóváhagyja. A futamidő vonatkozásában a testület úgy nyilatkozik, hogy a rövid lejáratú hitelt év január 15. napjától kívánja igénybe venni és év december hó 20. napig visszafizeti. A Képviselő-testület a kért e Ft munkabérhitel és járulékai erejéig az OTP Bank Nyrt. részére felajánlja az állami (általános és ágazati) támogatás, helyi adó, gépjárműadó és START-munkaprogramból beérkező bevételeit. Amennyiben a vállalt kötelezettségének az Önkormányzat nem tenne eleget, úgy a testület hozzájárul ahhoz, hogy az OTP Bank Nyrt. a megjelölt bevételekből a hiteltörlesztésnek és járulékának megfelelő összeget zárolja, a fizetési kötelezettség esedékességének időpontjában a szerződés szerinti kötelezettségek teljesítésének céljából leemelje. A testület felhatalmazza a t a hitelszerződés aláírására. Felelős: Határidő: értelemszerűen. Bukovenszki Józsefné képviselő elmondta, hogy továbbá, hogy az Izsó Miklós úton a járdát jó lenne megcsinálni, mert borzasztó állapotban van az a rész, az autóbuszváró megközelíthetetlen a sár miatt. Kérdezte továbbá, hogy a Falukarácsony mikor lesz. Továbbá elmondta, hogy így év végén szeretné megköszönni mindenkinek a munkáját. Annyi kérése lenne, hogy nagyobb összefogásra lenne szükség. 38

39 Dávid István elmondta, hogy án 14:00 órától lesz egy helyszíni bejárás melyen Viszlai Viktor múcsonyi, Tinyó Ottó illetve jómaga lesz jelen, az Izsó Miklós úttal kapcsolatban. Elmondta, hogy a Falukarácsony én péntek 16:00 órától lenne megtartva. A szaloncukrot olcsón meg tudta venni, amiből az iskolások és az óvodások kaptak 1-1 csomaggal, valamint a pedagógusok, óvodai dolgozók és a képviselő-testületi tagok is részesülnek abból. Ilyenkor felajánlásból kb. 20 l vörös bort forralnak fel a konyhások, ezen kívül még forró teát készítenek és vásárol 10 kg pogácsát is. Műsort ahogyan az elmúlt évben sem az idén sem kért az oktatási intézményektől. Ő maga mond egy köszöntőt illetve esperes úr működik még közre. POLGÁRMESTERI JELENTÉS TÁRGYALÁSA: A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés alapján tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, hozzászólások, vélemények hangzottak el: Dávid István elmondta, hogy a belügyminisztérium a térfigyelő kamerák kiépítését még is csak támogatja én szerdán fog felmenni Budapestre aláírni a szerződést. Elmondta, hogy decemberben a téli és egyéb értékteremtő program költségvetésével el kellett számolni a Munkaügyi Központ felé. Minden renden volt vele. Elmondta továbbá, hogy a mai napon Mitró Jánossal végignézte a területeket ahonnan a felnövéseket, cserjéket, akácosokat aprítékként be lehet gyűjteni. Az Állomás úti MÁV területről is kivágatta a cserjéket, volt akinek ez nem tetszett. Elmondta, hogy a tisztítás megkezdésekor már voltak, akik nem tetszésüket fejezték ki, és kérdőre vonták a közfoglalkoztatottakat milyen jogon végzik a MÁV Zrt. területén ezt a munkát. A munkát azért végezték el mert a MÁV Zrt. a felnövéses területe mindig rendezetlenült maradt, és mivel ez a településnek egy központi része, ezért rendbe kellett tenni. Most már végre a járda is járható végig. A Takarékszövetkezetnél lévő részt is ki fogják takarítani. Kettős funkciója van a munkáknak egyik, hogy apríték lesz belőle a másik pedig, hogy szebb lesz a környék tőle. Elmondta, hogy az önkormányzat gázkazánja kb. két hete tönkre ment, és jelenleg a vegyes tüzelési kazánnal fűtik a hivatalt. Az aprítékkal nincs olyan füst, mint a szalmával volt. A fűtéssel minden rendben van. Bukovenszki Józsefné képviselő elmondta, hogy olvasta az ÉMOP 3.2.1/D pályázat lezárult. Kérdezte, hogy ez melyik pályázat a zsilipé vagy a járdáé. Továbbá elmondta, hogy ha bármi is van amit meg kell beszélni, mindig hívja össze a képviselő-testületet ne csak 2-3 emberrel vitassa meg a dolgokat. Ezt korábban is szóvá tette már Dávid István elmondta, hogy a járda pályázata már tavaly lezárult, ez most a zsilipé volt. A Vízügyi Hatóságtól is megvannak az üzemeltetési engedélyek, így pénzügyileg is teljesen lezárult a pályázat. Dr. Herczeg Tibor jegyző tájékoztatta a képviselő-testületet, hogy a működőképesség megőrzése érdekében benyújtott támogatási igény, ami pozitív elbírálásban részesült, Ft támogatást kapott az önkormányzat, melyet le is utaltak az önkormányzat számlájára. Ez év végére egy nagyon jelentős segítség volt az önkormányzat stabil év zárásához. Dávid István elmondta, hogy a 118 településből közül Szuhakálló település az egyetlen, aki a Zöld Völgy Nonprofit Kft.-nek a. számlájára szedi be a szemétszállítási díjat, novemberétől. 39

40 A i jelentés vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 7 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés és az elhangzottak alapján egyhangú (7 igen) szavazattal az alábbi határozatot hozta: 104/2014.(XII.15.) HAT ÁROZ AT A i jelentésről Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az ülések között történt fontosabb eseményekről készített jelentést, a tájékoztatást tudomásul vette és azt elfogadta. Felelős: Határidő: értelemszerűen Mivel további indítvány, javaslat nem volt a a képviselő-testület ülését bezárta. k. m. f. Dávid István Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző 40

41 Borsod-Abaúj-Zemplén megye SZUHAKÁLLÓ község Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete december 15-én megtartott munkaterv szerinti nyílt ülésének: a./ jegyzőkönyve, b./ tárgysorozata, c./ határozata: 91; 92; 93; 94; 95; 96; 97; 98; 99; 99; 100; 101; 102; 103; 104 d./ rendelete: 11; 12, 13 e./ meghívója TÁRGYSOROZAT: Napirend sorszáma Napirend tárgya Előterjesztő 1. Javaslat a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2003. (IV.25.) önkormányzati Dávid István rendelet felülvizsgálatára. Rendeletalkotás 2. Javaslat a szociális tüzelőanyag-támogatás helyi szabályainak meghatározására. Rendeletalkotás. 3. Javaslat a helyi adókról szóló 11/2001.(IV.10.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatára. Rendeletalkotás 4. Javaslat a Szuhakálló községi Önkormányzat által fenntartott óvodai konyha által biztosított, gyermekszociális- és vendégétkeztetés nyersanyagnormáinak, térítési díjainak évi megállapítására. 5. Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlanok nem lakáscélú helyiségek évi bérleti díjának megállapítására. Dávid István Dávid István Dávid István Dávid István Javaslat az önkormányzat évi költségvetési 6. koncepciójára. Dávid István 7. Javaslat a évi ellenőrzési tervre. Dávid István Javaslat együttműködési megállapodás megkötésére a helyi roma nemzetiségi önkormányzattal. Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás működéséhez kapcsolódó döntések meghozatalára Dávid István Dávid István Előterjesztés módja írásban írásban írásban írásban írásban írásban írásban írásban írásban

42 10. Javaslat a Múcsony és térsége orvosi ügyelet működéséhez többletfinanszírozás biztosítására. Indítványok, javaslatok: Dávid István írásban Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlanok mezőgazdasági haszonbérletének meghosszabbítására Javaslat az önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásában kormányzati funkció felvételének kezdeményezése. Dávid István írásban Javaslat a szociális tüzelőanyag támogatás terhére barnaszén beszerzésére. Szuhakálló, január 8. Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző k. m. f. 42

43 ELŐTERJESZTÉS SZUHAKÁLLÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK DECEMBER 15-EI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: /2014./V. MELLÉKLETEK SZÁMA: 1 DB I. N A P I R E N D Tárgy: Javaslat a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2003. (VI.10.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatára. Rendeletalkotás Előterjesztő: Dávid István A döntés formája: rendelet Előterjesztést készítette: Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző Szavazás módja: Melléklet: 1. sz. Rendelet-tervezet Minősített többség Tisztelt Képviselő-testület! A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 43. (3) bekezdése értelmében: A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét A képviselő-testület a 10/2003. (VI.10.) önkormányzati rendeletével állapította meg a szervezetére- és működésére vonatkozó szabályokat, melyet az eltelt 11 év alatt több alkalommal módosított, követve a jogszabályi változásokat. Minderre tekintettel a rendelet felülvizsgálatának eredményeképp indokolt a hatályos jogszabályi környezet előírásain megfelelően egy új rendeleti szabályozás elfogadása. A rendelettervezet az felülviszgálattal érinetett önkormányzati rendelet szabályozását, annak elveit követi. ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLATI RÉSZ 1. Várható társadalmi, gazdasági és költségvetési hatások: A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) október 12-én és november 26-án hatályba lépett módosításaira tekintettel a képviselőtestület szervezetének és működésének keretei, a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazodóan kerülnek meghatározásra. A szükséges változások átvezetésével. 2. Várható környezeti és egészségi következmények: Környezeti és egészségi következmények nem várhatók.

44 3. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások: Adminisztratív terheket befolyásoló hatások nem várhatók. 4. A rendelet megalkotásának szükségessége, elmaradásának várható következményei: Az Mötv. 43. (3) bekezdése rendeletalkotási kötelezettséget is ró a képviselő-testületre, melynek elmaradása a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv eljárását és aktuspótlását vonhatja maga után. 5. A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: Az alkalmazás személyi, szervezeti, tárgyi, pénzügyi feltételeket nem követel meg. Fentiekre tekintettel javaslom az előterjesztés melléklete szerinti rendelet-tervezet jóváhagyását. Szuhakálló, december 1. Dávid István s.k. 44

45 Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének./2014. (.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 143. (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az önkormányzat 1. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szuhakálló községi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat). (2) Székhelye: Szuhakálló, Kossuth L. út 7. (3) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hozott létre, melynek neve: Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal. Címe: 3731 Szuhakálló, Kossuth L. út (1) Az önkormányzat jelképe: a címer és a zászló amelyekről, valamint használatuk rendjéről a képviselő-testület rendeletet alkotott. (2) Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és címek alapítására és adományozására rendeletet alkotott. Az önkormányzati jogok 3. (1) Az önkormányzati jogok az Alaptörvényben rögzítettek szerint illetik meg az önkormányzatot. (2) A képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezhet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben is. E jogával különösen abban az esetben élhet, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll kapcsolatban. Ilyen ügyekben a indítványára a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett helyi közösség, érintett érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést. II. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI A képviselő-testület feladat- és hatásköre

46 4. (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza. (2) A képviselő-testület egyes hatásköreit törvényben meghatározottak szerint átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (3) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza. Feladat- és hatáskörök 5. (1) Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. (1) bekezdésében foglaltak szerint, kötelező és önként vállalt feladat- és hatásköröket lát el. (2) Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladatellátása során törvényben meghatározottak szerint intézi a helyi közügyeket, gyakorolja a helyi közhatalmat, és megteremti a helyben biztosítható közfeladatok ellátásának feltételrendszerét. (3) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha e.) ellátása nem sérti más települések érdekeit, f.) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, g.) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását, h.) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak. (4) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik: c.) az egyházi tulajdonú temető fenntartásában való közreműködésről. d.) önszerveződő közösségek, szervezetek működésének támogatásáról. (5) Az önként vállalt feladatok megvalósíthatósága tárgyában a képviselő-testület, az éves költségvetési rendeletben forrásbiztosítással dönt. (6) Az önkormányzat a nemzetiségi ügyek ellátása körében eleget tesz a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvényben foglalt kötelezettségeinek, így különösen annak, hogy - a település nemzetiségi önkormányzatával kötött megállapodásban foglaltak szerint - biztosítja a működéséhez szükséges feltételeket. A képviselő-testület működése A munkaterv 6. (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkaterv előkészítése és előterjesztése a feladata. (2) A munkaterv tervezetének elkészítéséhez a javaslatot kér: f) valamennyi képviselő-testületi tagtól, g) a képviselő-testület bizottságaitól, h) a jegyzőtől, i) a által meghatározott szervektől, j) a fontosabb közszolgáltatást végző szervezetektől és az önkormányzat által alapított illetve fenntartott intézmények vezetőitől. (3) A munkatervnek tartalmaznia kell: g) az ülések tervezett időpontját, helyét, h) a napirendek címét, előadóját, i) az előterjesztések előkészítésének határidejét, 46

47 j) a bizottságoknak a megjelölését, ha az előterjesztést előzetesen bizottságoknak kell megvitatnia, k) a közmeghallgatás időpontját, l) a községi lakossági fórumok tervezett rendjét. (4) A munkatervben meg kell jelölni azokat a témaköröket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetőleg amelyek csak meghatározott bizottsági véleménnyel együtt terjeszthetők elő. A képviselő-testület ülései 7. (1) A képviselő-testület szabályszerűen összehívott üléseken működik, azokon fejti ki munkásságát és gyakorolja jogkörét. (2) A testületi ülés lehet: f.) alakuló ülés; g.) rendes ülés; h.) rendkívüli ülés; i.) együttes ülés; j.) közmeghallgatás. A képviselő-testület alakuló ülése 8. Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a és a helyi önkormányzati képviselők választásáról; valamint a választás eredményéről. Rendes ülés 9. A testület az éves munkatervekben meghatározott időpontokban ülésezik, de évente legalább 6 ülés tart. A munkatervben elfogadott időpontoktól utólagosan eltérni rendkívül indokolt esetben lehet, az elmaradt ülés pótlásával. Rendkívüli ülés 10. (1) A rendkívüli ülések száma nincs meghatározva és azt valahányszor, ha a szükség úgy kívánja, össze kell hívni. (2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a nél kell előterjeszteni. (3) A az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles az ülést összehívni. (4) A rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenféleképpen közölni kell. Az ülés helye 11. A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a községháza tanácstermében tartja, közmeghallgatásait és egyéb lakossági fórumait az általános iskola épületének tornatermében. A képviselő - testületi ülés összehívása 12. (1) A képviselő-testület ülését a írásbeli meghívóval hívja össze. A akadályoztatása esetén az ülést a képviselő-testület tagjai közül választott al, mindkettőjük akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze. 47

48 A i és ali tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze. (2) Az ülés meghívóját, a képviselők részére az ülés előtt legalább 5 nappal kell kézbesíteni. A meghívóval együtt kézbesíteni kell az ülés napirendjeinek előterjesztéseit is. Az előterjesztések kézbesítésére elektronikus formában kerül sor, az önkormányzat hivatalos honlapján ( Sikertelen technikai okokra visszavezethető kézbesítés esetén, az előterjesztéseket elektronikus adathordozón CD-n kell a képviselők rendelkezésére bocsátani. Amennyiben az elektronikus úton történő kézbesítés (Önkormányzati Portálban, elektronikus adathordozón) technikai okok miatt nem lehetséges, - illetve annak a képviselőnek, aki azt kifejezetten kéri - a testületi előterjesztések papír alapon kerülnek kézbesítésre. Ahol az SZMSZ írásbeliséget illetve kézbesítést ír elő, ott azon az elektronikus úton, vagy elektronikus adathordozón teljesített kézbesítést is érteni kell. (3) A meghívó minden esetben tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit, valamint a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottak jelölését is. (4) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön és a jegyzőn kívül tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja. (5) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni: c) az önkormányzat által alapított és/vagy fenntartott intézmények vezetőit; d) azt a személyt, akinek jelenléte a napirend alapos tárgyalásához szükséges. (6) A képviselő-testület ülésére a tevékenységi körükben felmerülő napirendek tárgyalásához tanácskozási joggal meg kell hívni az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit: a.) Szuhakállói Polgárőr Egyesület. (7) A tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére, a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést kézbesíteni kell, a által esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni. (8) Az önkormányzati hirdetőtáblán és az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni, a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, a napirendek előterjesztéseit. Az ülések nyilvánossága 13. (1) A testületi ülések zárt ülés kivételével nyilvánosak és az azokon a megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet. (2) A képviselő-testület nyílt ülésen megjelenő állampolgárok, az egyes napirendi pontok tárgyalásához képviselő-testületi hozzájárulás nélkül - nem szólhatnak hozzá, nem nyilváníthatnak véleményt, nem tehetnek fel kérdéseket. A képviselő-testület a hozzájárulásról ügyrendi kérdésként, nyílt szavazással dönt. (3) A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki. (5) Rendzavarás esetén a a rendzavarókat rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezi. (6) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia. (7) A képviselő-testület a működése során keletkezett valamennyi közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 48

49 szóló évi CXII. törvényben meghatározottak szerint biztosítja, a tájékoztatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az önkormányzat honlapján a törvényben meghatározott módon gondoskodik. Az ülés napirendje 14. (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a elsősorban a kiküldött meghívó szerint - tesz javaslatot, amelynek alapján az ülés napirendjét a képviselő-testület állapítja meg. (2) A képviselő-testület a napirend kérdésében, vita nélkül szavaz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van, annak visszavonására, a napirend megváltoztatására csak a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség. (3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni: g.) rendeleti döntést igénylő javaslatok, h.) határozati döntést igénylő javaslatok, i.) a beszámoló jellegű, határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztések j.) beszámolók, tájékoztatók k.) kérdések, l.) bejelentések, egyéb indítványok, javaslatok. (4) A napirendi pontok tárgyalása után a és szükség esetén a jegyző a i jelentés keretein belül beszámol: d.) a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról; e.) az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről; f.) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről. A (4) bekezdésben szabályozott beszámolónál a tárgy- és tényszerűségre, rövidségre kell törekedni. A beszámolóval kapcsolatban a képviselők kérdéseket tehetnek fel, észrevételeiket fogalmazhatják meg, de ebben az esetben is törekedni kell az időbeli rövidségre. (5) A továbbiakban az ügyek a (3) bekezdés szerint az ülés megnyitása után elfogadott napirendje szerinti sorrendben kerülnek tárgyalás alá. (6) Amíg valamely határozathozatalt igénylő ügy, a napirendi pontok közül, vagy az adott napirenden belül határozattal eldöntve nincs, addig más tárgyra áttérni nem lehet. Ugyanazon ülésen a már egyszer letárgyalt és határozattal eldöntött ügy újból tárgyalás alá nem vehető. (7) A napirendi pontok tárgyalásának lezárásáról a képviselő-testület dönt. Az előterjesztések rendje 15. (1) A képviselő-testületi előterjesztéseket a napirend tárgya szerinti előadók készítek el, akik lehetnek a, az al, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága, a tanácskozási joggal kötelezően meghívottak illetve a Hivatal adott tárgykörben érintett köztisztviselői, valamint a közös fenntartású intézmények, társulások munkaszervezetinek ügyintézői. (2) Az Ügyrendi Bizottság előzetes véleményezésével kell benyújtani mindazokat a rendelettervezeteket, amelyek az önkormányzati működés helyi szintjét szabályozzák; így a helyi címek, kitüntetések alapításáról szóló rendelet-tervezet; azokat a rendelet-tervezeteket amelyek képviselőtestület működését érintik, azt szabályozzák, így a Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetét. Az Ügyrendi Bizottság terjeszti elő a jutalmazására és egyéb juttatásaira vonatkozó előterjesztést. 49

50 (3) A napirendi pontokhoz kapcsolódó egyéb előterjesztéseket elsősorban az önálló képviselői indítványokat, véleményeket - a nél kell benyújtani, a képviselő-testületi ülés összehívása előtt, rendes ülés esetében 5 nappal előbb; rendkívüli ülés esetében ha azt nem a kezdeményezi - az ülés összehívásának kezdeményezésekor. Az előterjesztéseket az ülésre szóló meghívóval kapják meg a képviselő-testület ülésére meghívottak a rendelet 12. -ában foglaltak szerint. (5) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek: előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató. (6) A testületi ülésre az előterjesztés főszabályként írásban kerül benyújtásra, melytől eltérni csak rendkívüli okok miatt lehet. Ilyen rendkívüli ok lehet pl.: az idő rövidsége és a tárgyalandó előterjesztés fontossága. Rendeleti javaslat csak írásbeli lehet. (7)Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell: g.) a tárgyat és a tényállást, h.) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját, i.) az alternatívák indokait, j.) a határozati javaslatot, k.) az önkormányzati rendelet-tervezetét l.) és szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését. (7) Halaszthatatlan esetben a engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Kérdés 16. (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a hez, alhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. (2) A válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ. A képviselő-testület tanácskozási rendje 17. (1) A képviselő-testületi ülést a, akadályoztatása esetén az al vezeti. Egyidejű akadályoztatásuk, valamint i és ali tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a Rendelet 12. (1) bekezdését kell alkalmazni. (2) Az ülést, az ülés vezetője (továbbiakban: ) nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. A képviselő-testület létszámának ülés közbeni változását (érkező, távozó képviselők) a határozatképesség szempontjából folyamatosan figyelemmel kell kísérni; változás esetén a nek ismételten meg kell állapítani a határozatképességet, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (3) A képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani. (4) A gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról. (5) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a : a.) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót, 50

51 b.) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés tekintélyét sértő kifejezést használ, c.) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót; ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre félbeszakíthatja. (6) A nek a rendfenntartás érdekében tett e rendeletben szabályozott intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet. A vitavezetés szabályai 18. (1) A minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyit vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében. (2) A testületi ülésen napirendként, elsőként az adott napirendi pont előadóját, másodikként az érintett bizottság elnökét illeti meg a szó. (3) Az írásbeli előterjesztést az előadó és az előterjesztés készítője a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés csak az írásos előterjesztésben nem ismertetett kérdésekre terjedhet ki. Az előadó röviden indokolni köteles azt is, hogy a szóbeli kiegészítésre miért van szükség, valamint hogy a szóban elmondottak miért nem szerepelnek az írásos előterjesztésben. (4) A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal jelen lévő meghívottak is kérdéseket intézhetnek. A képviselők kérdésüket, az ülést megelőzően írásban is benyújthatják a hez. (5) A válaszok elhangzása után a kérdezők egyenként nyilatkoznak azok elfogadásáról. A képviselő-testület vita nélkül csak akkor határoz a válasz elfogadásáról, ha a kérdező úgy nyilatkozik, hogy a választ nem fogadja el. (6) A válaszok elhangzását követően a megnyitja a vitát. (7) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat több alkalommal is. (8) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, a a vitát lezárja. (9) A hozzászólások időtartamának korlátozására, a vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja indítványt tehet. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra. Amennyiben bármely képviselő vagy a jegyző - alapos indokkal a vita ugyanazon ülésen történő újbóli megnyitását javasolja, a határozathozatalt megelőzően, erről a képviselő-testület vita nélkül azonnal dönt. (10) Bármely képviselő, illetve az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, a napirend elfogadása előtt. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és a javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját. (11) Bármely képviselő, illetve előterjesztő javasolhatja a tárgyalásba vett előterjesztés napirendről való levételét, melyről a képviselő-testület vita nélkül szavaz. A döntéshozatal szabályai 19. (1) A képviselő-testület döntéseihez a képviselő-testületnek határozatképesnek kell lennie. A határozatképességet a nek meg kell állapítania, az ülésen résztvevő képviselők létszámának számszerűségével. Ha az ülés kezdetekor a megállapítja a képviselőtestület határozatképtelenségét, akkor az ülést nem nyitja meg; ha az ülés folyamán bármikor, illetve a szünet után a határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja. vagy elnapolja. 51

52 (2) A határozatképesség megállapítására és bizonyítására a jelenléti ív szolgál, mely tartalmazza a képviselő-testületi ülés időpontját naptári nap és a kezdő időpont óra szerinti megjelöléssel, helyszínét, a képviselő-testület névsorát, a tanácskozási joggal meghívottak és egyéb meghívottak névsorát és meghívotti minőségét teljes ülésen illetve egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó jogosultság szerinti megbontásban, a nyílt ülésen megjelenő érdeklődők számát. A jelenléti íven fel kell tüntetni az ülés megnyitása után érkező és bezárása előtt távozók távozásának időpontját. A nyílt és zárt ülésen résztvevőkről külön jelenléti ívet kell készíteni. (3) A képviselő-testület tagjai a jelenléti ív aláírásával és az (2) bekezdés szerinti vezetésével dokumentálják az ülés határozatképességét, a tanácskozási joggal meghívottak és egyéb meghívottak pedig az ülésen vagy annak egyes napirendjein való résztvételüket. (4) Határozatképtelenség esetén a megkísérli a határozatképesség létrehozását vagy helyreállítását, ennek érdekében a képviselő-testületi ülés kezdetét 10 perccel későbbi időpontra halasztja, vagy ha a határozatképtelenség az ülés közben következik be, 10 perc szünetet rendel el. Ha a képviselő-testület határozatképességének létrehozására vagy helyreállítására tett kísérlet eredménytelenül zárul, akkor 15 napon belüli időponttűzéssel, az ülés újbóli összehívásának szándékát ki kell mondani. Az ülés újbóli összehívására a rendeletben szabályozottak az irányadók. 20. (1) Ha a képviselő, a képviselő-testület döntéshozatala során nem tesz eleget a Mötv. 49. (2) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a bejelentés elmulasztásától számított 3 hónapig az őt megillető tiszteletdíj 75%-ára jogosult. (2) Ha a, az al a képviselő-testület döntéshozatala során nem tesz eleget a Mötv. 49. (2) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a képviselői tiszteltdíj (1) bekezdés szerinti csökkentésének megfelelő összegű rendbírság megfizetésére köteles, az ülést követő 8 napon belül. 21. (1) Szavazni kizárólag személyesen lehet. A szavazás módja (2) A a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket, külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával szavazni. Képviselői indítványra az előterjesztő által befogadott javaslatról is külön szavazást kell elrendelni. (4) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a kihirdeti a döntést. A nyílt szavazás 22. (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A a szavazatokat megszámolja. A szavazás számszerűsége helyességével kapcsolatban felmerülő kétség esetén a szavazást meg kell ismételni. (2) A szavazatok összeszámlálása után a megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát. A névszerinti szavazás 23. (1) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselők igen, nem, tartózkodtam nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a 52

53 névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét névsorral együtt átadja a nek. A szavazás eredményét a hirdeti ki. A szavazás tényét, számszerű eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, a szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a képviselő-testület titkos szavazás mellett döntött. (3) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály kötelezővé teszi. A titkos szavazás 24. (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az al választására az Mötv. 74. (1) bekezdése, és megbízatásának visszavonására az Mötv.76. d.)pontja szerint titkos szavazással kerül sor. (2) A titkos szavazást lebonyolításában az Ügyrendi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság működik közre. (3) A titkos szavazás szavazólappal történik. (4) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Hivatal biztosítja. (5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét. (6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet. (7) A titkos szavazásról minden esetben külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének melléklete. 25. (1) Minősített többség szükséges: Határozathozatal f.) a rel szemben fegyelmi, kártérítési eljárás megindításához, vele szemben fegyelmi büntetés kiszabásához, kártérítési felelőssége megállapításához, g.) a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel és kötvénykibocsátáshoz, h.) az önkormányzati tulajdonba kerülő vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné, illetve a törzsvagyon forgalomképessé minősítéséhez, i.) a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséhez, gazdasági társaságba történő beviteléhez, j.) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához. 26. A képviselő-testület döntései: c.) önkormányzati rendeletek és d.) határozatok (normatív vagy egyedi). A képviselő-testület döntései 53

54 A határozat 27. A képviselő-testület normatív határozatait az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel kell közzé tenni, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján is közölni kell. (3) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet. (4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő három napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. (5) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a végrehajtásukért felelős személy készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé. Az önkormányzati rendelet 28. (1) A képviselő-testületnél a feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, rendeletalkotást kezdeményezhet: f.) a g.) a képviselő; h.) a képviselő-testület bizottsága, i.) a jegyző, j.) a településen működő civil szervezet képviselője. (2) A kezdeményezésről a a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselőtestületet. A képviselő-testület f.) állást foglal a rendeletalkotás szükségességéről, g.) meghatározza a tervezet elkészítésének főbb elveit, menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét, h.) az előkészítéssel megbízhatja valamely bizottságát, illetőleg e célra külön bizottságot, munkacsoportot hozhat létre, i.) szakértőket kérhet fel az előkészítésben való részvételre, j.) közmeghallgatás tartásáról rendelkezhet. (4) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés, annak részletes indoklásával együtt írásban a hez kell benyújtani. Végleges megszövegezése a jegyző feladata. A képviselőtestületet az előterjesztésben tájékoztatni kell az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, a társadalmi egyeztetésben részt vevő rendelet-tervezetekkel kapcsolatban beérkezett véleményekről. (5) A rendelettervezetet a tárgya szerint illetékes bizottság, illetve bizottságok ülésükön megvitatják. A bizottság beleértve a kisebbségi javaslatokat is a képviselő-testülethez írásban nyújtja be úgy, hogy az a rendelettervezet vitája során érdemben figyelembe vehető legyen. (6) A rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. c.) A rendelet kihirdetése a községháza hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik. d.) A rendelet közzétételének egyéb lehetséges formái: d.) plakátokon; e.) szórólapok formájában; f.) az önkormányzat hivatalos honlapján. (7) Az egységes szerkezetbe foglalt, kihirdetett rendeleteket meg kell küldeni 54

55 c.) a települési képviselőknek, d.) a rendelet tárgya szerint érintett állami és önkormányzati szervek, intézmények vezetőinek. (8) A rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik. A rendeletek hatályosulásának tapasztalatairól a képviselő-testületet kétévente tájékoztatja. (9) A hatályos rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a d.) rendelet számát és címét, e.) kihirdetésének időpontját, f.) hatályba lépésének időpontját. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve 29. (1) A jegyzőkönyvnek a Mötv ában meghatározottakon túl tartalmaznia kell: c.) - mellékletként a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását (kérdés), d.) - mellékletként a jelenléti ívet. A jegyzőkönyv elkészítése 30. (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv elkészítése érdekében a képviselő-testület ülésén jegyzőkönyvvezető működik közre, valamint hangfelvétel készül. (2) A jegyzőkönyv kettő eredeti példányban készül, melyből egy példányt a mellékleteivel együtt a hivatalban kell helyezni és évente beköttetést követően tárolni. (3) A képviselő-testület nyílt üléseiről készült jegyzőkönyveket teljes terjedelmükben közzé kell tenni az önkormányzat honlapján. Együttes ülés 31. (1) A Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselőtestületei a közös önkormányzati hivatal működését érintő, a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott kérdésekről együttes ülésükön döntenek. (2) Az együttes ülés összehívására, vezetésre, a tanácskozási rendjére, a döntéshozatalra vonatkozóan a rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel: a.) Az együttes ülés a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat e (a továbbiakban: székhely önkormányzat e) gondoskodik. Az ülést köteles összehívni bármelyik nem székhely település ének indítványára. b.) Az ülés helye a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések önkormányzatai által, az erre a célra biztosított, megfelelő helyiség. Az ülés helyszínét egymást követő ismétlődéssel állapítják meg a képviselőtestületek éves munkatervükben. c.) Az ülést a székhely önkormányzat e vezeti, akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén az ülésnek helyet adó önkormányzat e. Ha az ülés helyszínét a székhely önkormányzat biztosítja, a székhely önkormányzat ének akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén, az ülést a székhely önkormányzat ale vezeti. A székhely önkormányzat alének akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén, az ülést a nem székhely önkormányzatok ei közül vezeti egy fő, megállapodásuk szerint. 55

56 d.) Az együttes ülés jegyzőkönyve az azon résztvevő képviselő-testületek számától eggyel több példányban készül. A jegyzőkönyvet a jegyző mellett, valamennyi az ülésen részt vevő önkormányzat e aláírja. 37/B A képviselő-testület a működése során keletkezett valamennyi közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvényben meghatározottak szerint biztosítja, a tájékoztatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az önkormányzat honlapján a törvényben meghatározott módon gondoskodik. III. Fejezet A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK A települési képviselő 32. (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv, valamint e rendelet határozza meg. (2) A képviselő-testület tagja a község egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit. (3) Az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozatával a.) első alkalommal 3 havi időtartamra 50 %-os mértékre csökkenti, b.) második alkalommal 6 havi időtartamra 75 %-os mértékre csökkenti, c.) harmadik és további alkalmakkal 12 havi időtartamra megvonja. A képviselő díjazása 33. A képviselők tiszteletdíjáról a képviselő-testület rendeletet alkotott. Az összeférhetetlenség 34. (1) A képviselő összeférhetetlenségére az Mötv ában foglaltak az irányadók. Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével az Ügyrendi Bizottsághoz kell előterjeszteni. (2) Az összeférhetetlenségi ügyeket az Ügyrendi Bizottság vizsgálja. (3)A bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi testületi ülésen ismertetni, s döntésre előkészíteni. Vagyonnyilatkozat 35. (1) A képviselő az Mötv. 39. (1) bekezdése szerint vagyon-nyilatkozatot köteles tenni. A vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásának szankcióit a törvény szabályozza. (2) A képviselői vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. IV. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI A bizottság jogállása 36. (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre. 56

57 (2) A bizottság elnökére és tagjaira bármelyik képviselő javaslatot tehet. (3) A képviselő legfeljebb kettő állandó bizottságnak lehet tagja. Állandó bizottságok 37. (1) Az állandó bizottság feladata elsősorban, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét. (2) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság: b.) Ügyrendi Bizottság, (3) a.) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő. (4) Mivel az önkormányzat lakosságszáma 2000 fő alatti, a képviselő-testület pénzügyi bizottságot nem hoz létre. Az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények száma 1, így a képviselő-testület oktatási bizottságot sem hoz létre. (5) Az állandó bizottság általános feladatai: g.) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben; h.) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve a képviselő-testületi előterjesztések véleményezését is; i.) előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket; j.) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében; k.) feladatkörében ellenőrzi a hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját; l.) javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben. (6) A bizottság elnökét, tagjait, a képviselő-testület választja meg. (7) A képviselő-testület a bizottságra átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. (8) Az állandó bizottság feladat- és hatáskörét a rendelet 2. melléklete tartalmazza. Ideiglenes bizottság 38. (1) A képviselő-testület indokolt esetben, általa meghatározott feladatok ellátására, ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg. (2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. (3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen: e.) f.) g.) h.) esetenként jelentkező, mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése; egyes képviselő-testületi rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése; társulási megállapodások előkészítése; vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása. A bizottságok ülései 39. (1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodva, szükség szerint tartják. 57

58 (2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. (3) Az elnök akadályoztatása esetén feladatait az elnökhelyettes látja el. (4) Az elnök köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottságot: e.) a képviselő-testület határozatára; f.) a indítványára; g.) a jegyző indítványára; h.) a bizottsági tagok legalább egynegyedének indítványára. (5) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni. (6) A bizottság - a által felfüggesztett döntését, még a képviselő-testület ülése előtt napirendjére veheti és amennyiben a felfüggesztés indokolásával egyetért és döntését a felfüggesztésnek megfelelően megváltoztatja, nincs szükség a képviselő-testület ülése elé terjesztésre. (7) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el. V. Fejezet A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ A 40. (1) Szuhakálló község e a megbízatását főállásban látja el. (2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a re ruházza. A hatáskör átruházásokról, az átruházott hatáskör gyakorlásának esetleges feltételeiről, a képviselő-testület a tárgykörben alkotott rendeleteiben dönt. (3) A képviselő-testület a re átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. A feladatai 41. (1) A törvényben meghatározottakon túli - feladata különösen: k.) a község fejlődésének elősegítése, l.) a helyi közszolgáltatások fejlesztésének elősegítése, m.) a község vagyonának megőrzése és gyarapítása, n.) a községgazdálkodás, o.) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása, p.) a képviselő-testület működési feltételeinek a megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása, q.) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése, r.) a lakosság összeszerveződő közösségeinek a támogatása, az együttműködés kialakítása, s.) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése, t.) az önkormányzati saját intézmények működésének ellenőrzése, segítése. 58

59 (2) A képviselő-testület működésével összefüggő feladata különösen a képviselők munkájának segítése. (3) A nek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei: b.) évente legalább egy alkalommal feladategyeztető megbeszélést tart a bizottságok elnökei részére. (4) Polgármester részére feladatokat a jogszabályokon túl, a képviselő-testület állapíthat meg. (5) A hivatallal összefüggő főbb jogosítványai: a.) a képviselő-testület döntései szerint és saját jogkörében eljárva, jogszabályban és a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodásban rögzítettek szerint irányítja a hivatalt. 42. A a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, rendkívüli testületi ülést összehívására sem lehetőséget biztosító körülmény fennállása esetén, dönthet olyan pályázatok benyújtásáról továbbá aláírhatja a benyújtáshoz szükséges dokumentumokat -, amelyekhez önkormányzati saját forrást nem kell biztosítani. 43. A, al hiányában lemondását az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át, részére juttatja el. 44. A tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új nek, alnek, ezek hiányában az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át. Összeférhetetlenség, vagyonnyilatkozattételi kötelezettség 45. (1) A re vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv a állapítja meg. Az al 46. (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a helyettesítésére, munkájának segítésére egy alt választ. (2) Az al társadalmi megbízatásban látja el feladatait. (3) Az alre megfelelően irányadók a re vonatkozó szabályok. A jegyző, aljegyző 47. (1) A jegyző vezeti a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatalt. (2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében: d.) előkészíti a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket; e.) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat; f.) a képviselő-testületi ülésen az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet; (4) A jegyző: e.) f.) vezeti a Hivatalt; rendszeresen ügyfélfogadást tart; 59

60 g.) h.) szervezi a Hivatal ügyfélszolgálati tevékenységét; ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat. (4) a.) A jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása esetén a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő a hivatalban alkalmazásban álló, legmagasabb fizetési osztályba besorolt igazgatási ügyintéző látja el. b.) Amennyiben a Hivatalban nem dolgozik képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselő a székhely önkormányzat e kezdeményezi a kormányhivatal vezetőjénél helyettesítő jegyző kijelölését. VI. Fejezet A Közös Önkormányzati Hivatal 48. (1) Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselő-testülete; Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselő-testülete; Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Sajógalgóc községi Önkormányzat Képviselő-testülete; a Mötv.84. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, az Mötv. 85. (1)-(2) bekezdésének szabályai szerint, az önkormányzat működésével, valamint a vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt (továbbiakban: Hivatal) hoztak létre, melynek neve: Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal. Címe: 3731 Szuhakálló, Kossuth L. út 7. (1a) A Szuhakállói Közös Önkormányzati hivatalt létrehozó önkormányzatokhoz, a megállapodás módosításával csatlakozott Dédestapolcsány község Önkormányzata. (2) A nem hivatali székhely településeken Szuhakálló, Sajógalgóc és Sajóivánka az ügyfélfogadást, a (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását állandó kirendeltség biztosítja. A közös önkormányzati hivatal kirendeltségének címe: 3636 Szuhakálló, Kassai u.25. (2a) A nem hivatali székhely településen Dédestapolcsány az ügyfélfogadást, a (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását állandó kirendeltség biztosítja. A közös önkormányzati hivatal kirendeltségének címe: 3643 Dédestapolcsány, Petőfi Sándor utca 21. (3) A Hivatal az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátásával kapcsolatos feladatkörében eljárva: d.) biztosítja a Hivatalhoz tartozó önkormányzatok lakosságának a közszolgáltatásokhoz való magas színvonalú, a lehetőségek határai közötti gyors, könnyű és hatékony hozzáférését; e.) biztosítja az önkormányzatok működéséhez, a képviselő-testületek, a ek vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódó feladatok ellátását, az elvárható és elérhető legmagasabb szakmai-igazgatási színvonalon; f.) közreműködik a Hivatalhoz tartozó önkormányzatok egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásán, megértésén alapuló, konszenzusra, korrektségre, közösen elfogadott szabályozó rendszerre épülő együttműködésében. (4) A hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a jegyző javaslatára benyújtott i előterjesztés alapján, a hivatal létrehozására irányuló megállapodásban határozták meg, a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét. 60

61 (5) A hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá. VII. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI, GAZDASÁGI ALAPJAI Az önkormányzat társulásai 49. A képviselő-testület a Mötv. előírásainak megfelelően egy vagy több önkormányzati feladatés hatáskör, valamint a és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre, ahhoz csatlakozhat. Az önkormányzat vagyona, költségvetése 50. (1) Az önkormányzat törzsvagyonára és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet szabályozza. (2) A saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/2013.(IV.22.) önkormányzati rendeletben szabályozott értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről a képviselő-testület utólagosan tájékoztatni köteles. (3) A évenként közmeghallgatáson köteles tájékoztatni a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról. 51. (1) Az önkormányzat a Mötv.-ben szabályozottak szerint bonyolítja gazdálkodását, viseli veszteséges gazdálkodásának következményeit. A gazdálkodás formáit a helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg, önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat a pénzügyi előírások keretei között. (2) A képviselő-testület felhatalmazza a t, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett saját hatáskörben döntsön. (3) A képviselő-testület felhatalmazza a t, hogy a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett Ft értékhatárig döntsön a kiadási előirányzattal nem terhelt bevételi források felhasználásáról. VIII. Fejezet A LAKOSSÁGI FÓRUMOK RENDJE Lakossági fórumok 52. (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és önszerveződő közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre: d.) a fontosabb döntések előkészítése során a vélemény nyilvánítására, e.) a közvetlen tájékoztatásra, f.) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre. (2) Fontosabb lakossági fórumok: d.) közmeghallgatás e.) falugyűlés 61

62 f.) állampolgári közösségek rendezvényei. (3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a helyi tévén keresztül történő tájékoztatása és az önkormányzat hivatalos honlapjának fenntartása. 53. (1) A képviselő-testület c.) munkaterve d.) eseti döntése Közmeghallgatás alapján évente szükség szerint, de legalább egy alkalommal előre meghirdetett, közmeghallgatást tart. (2) A közmeghallgatási napirendek tárgyát a képviselő-testület határozza meg, melynek a lakosság körében való megismertetéséről a gondoskodik. (3) A közmeghallgatáson résztvevők felszólalhatnak, észrevételeket tehetnek és kérdéseket intézhetnek a hez, a jegyzőhöz, a képviselőkhöz, a képviselő-testület bizottságaihoz. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. (5) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a kérdéssel érintett 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell. (7) A kivizsgált közérdekű javaslatot az illetékes bizottság véleményével együtt köteles a soron következő képviselő-testületi ülés elé terjeszteni. A javaslatról a képviselő-testület szavaz. A képviselő-testület döntéséről a javaslattevőt 8 napon belül tájékoztatni kell. (8) A közmeghallgatás során a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a törvényben és jelen rendeletben meghatározott eltérésekkel. Falugyűlés 54. (1) A vagy a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb községi döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot, falugyűlést hívhat össze. (2) A falugyűlés egyaránt összehívható a község egészét vagy annak nagyobb, illetőleg egy részét érintő tárgykörökben. (3) A falugyűlés elé kerülő ügyeket a képviselő-testület előzetesen megtárgyalja és véleményt nyilvánít. IX. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 55. (1) Hatályát veszti a Szervezeti és Működési szabályzatról szóló 10/2003. (VI.10.) önkormányzati rendelet. (2) A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. 62

63 (2) A rendelet 48. (1a) és (2a) bekezdései január 1. napján lépnek hatályba. Dávid István Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző 63

64 1. melléklet a /2014.(XII.19.) önkormányzati rendelethez A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖREI I. A re átruházott határkörök: 1. A munkaügyi igazgatás területén: Gyakorolja a képviselő-testület alkalmazásában álló, a Munkatörvénykönvye hatálya alá tartozók esetében tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat. 2. A szociális- és gyermekvédelmi igazgatás körében: a. Dönt az önkormányzati segély iránti kérelmek tárgyában. b. Dönt a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmek tárgyában. 3. A pénzügyi igazgatás körében: a. Kiadja a hozzájáruló nyilatkozatot jelzálogjog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére az önkormányzatot követő sorrendben. b. Kiadja a nyilatkozatot az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt. 4. Az építésügyi igazgatás körében: a. Dönt a közterület-használati engedély iránti kérelmek tárgyában. II. Bizottságra átruházott hatáskörök:. A szociális- és gyermekvédelmi igazgatás körében: a. Dönt a méltányossági ápolási díj ügyekben. b. Dönt az étkeztetés iránti kérelmek tárgyában.

65 2. melléklet a /2014.(XII.19.) önkormányzati rendelethez Az állandó bizottságok alapvető feladatai és hatáskörei 1.) Ügyrendi Bizottság a.) Szavazatszámláló bizottságként működve lefolytatja a titkos szavazást; b.) közreműködik az önkormányzati rendelet-tervezetek előkészítésében, illetve véleményezi azokat, c.) figyelemmel kíséri a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezéseinek hatályosulását, indokolt esetben intézkedést kezdeményez, d.) javaslatot tesz a illetményére, bérfejlesztése mértékére, jutalmazására; e.) nyilvántartja és ellenőrzi a képviselői és i vagyonnyilatkozatokat; f.) lefolytatja a képviselőkkel kapcsolatos összeférhetetlenségi eljárást. 2. A Bizottság feladatai: A Bizottság feladatkörében közreműködik a képviselő-testület, kötelező, illetőleg fakultatív feladat- és hatáskörét érintő koncepciók kialakításában. A Bizottság tevékenységi körében véleményével, javaslatával látja el a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket (a Bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki). A Bizottság saját és átruházott hatáskörben hozott döntéseit, azzal kapcsolatos feladatait a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal készíti elő.

66 1. függelék A képviselő-testület névsora Dávid István Tóth Zoltán Bukovenszki Józsefné Üveges Gergely Andók Veronika Fignár Gergő Lénárt Imre al képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő

67 ELŐTERJESZTÉS SZUHAKÁLLÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK DECEMBER 15-EI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: /2014./V. MELLÉKLETEK SZÁMA: 1 DB I I. NAP IR E N D Tárgy: Javaslat a szociális tűzelőanyag-támogatás helyi szabályainak meghatározására. Rendeletalkotás Előterjesztő: Dávid István A döntés formája: rendelet Előterjesztést készítette: Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző Szavazás módja: Melléklet: 1. sz. Rendelet-tervezet Minősített többség Tisztelt Képviselő-testület! A települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatásáról szóló 46/2014. (IX. 25.) BM rendelet (továbbiakban: BM. rendelet) alapján az önkormányzat által benyújtott támogatási igényre (294 q), a belügyminiszter Ft támogatást biztosított, mely a Ft/q +áfa fajlagos támogatást figyelmbe véve, legalább 172 q barnaszén beszerzését és szociális rászorultsági alapon történő kiosztását teszi lehetővé illetve kötlezővé az önkormányzat számára. Fenti mennyiséghez az önkormányzatnak költségvetése terhére önrészt nem kell biztosítania. A BM rendelet szerint a támogatást az a települési önkormányzat igényelheti, amelyik a) a szociális rászorultság és a évi igénylés részletes feltételeit legkésőbb a tüzelőanyag megvásárlását követő 10. napon hatálybalépő rendeletben szabályozza akként, hogy aa) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti aktív korúak ellátására, időskorúak járadékára, adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra, vagy tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására lakásfenntartási támogatásra jogosult előnyt élvezzen, ab) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család élvezzen előnyt, és ac) háztartásonként legfeljebb 5 m 3 tűzifa vagy 10 q szén biztosítására kerüljön sor, valamint b) vállalja, hogy a szociális célú tűzifában vagy szénben részesülőtől ellenszolgáltatást nem kér.

68 Az önkormányzati rendeletre az elszámolásban hivatkozni kell. A BM. rendeletben foglalt határidő betartására, amennyiben nem teljesül a rendeletalkotási kötelezettség, az az elnyert támogatás visszafizetését vonja maga után. A hatáskör elsődleges címzettje a képviselő-testület. A képviselő-testület rendeletében szabályozott módon, élhet a hatáskör átruházásának a lehetőségével. A települési önkormányzat a szociális célú tűzelőanyagról való jogosultságról határozattal dönt. Az önkormányzat a szén esetében- hasonlóképpen a tűzifához - a támogatott mennyiségnél többet is vásárolhat, ha a meghatározott árnál kedvezőbb feltételekkel tudja beszerezni. A szén szállításából származó költségek a települési önkormányzatot terhelik. Az önkormányzat a szociális célú tűzelőanyag juttatásban részesülőtől ellenszolgáltatást nem kérhet. A BM. rendelet alapján megvásárolt tüzelőanyagot az önkormányzatnak február 15-éig kell kiosztania a rászorulók részére, a támogatás teljes összegének pénzügyi felhasználása pedig legkésőbb március 31-éig történhet meg, azaz legkésőbb március 31-éig kell átutalni a megvásárolt tüzelőanyag árát. Amennyiben bármelyik határidőt részben nem tartja be az önkormányzat, az az elnyert támogatás részleges visszafizetését vonja maga után! A BM. rendelet alapján az önkormányzat a támogatás felhasználásáról április 15-éig az MÁK Igazgatóság felé számol el a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren, illetve papír alapon. Amennyiben a támogatásról a települési önkormányzat nem számol el a Rendeletben meghatározott határidőn belül, az az elnyert támogatás visszafizetését vonja maga után. 68

69 Előzetes hatásvizsgálat a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól szóló rendelet-tervezethez 1.Társadalmi hatások A rendelet-tervezet azokat a családokat támogatja, akiknek a téli tüzelő megvásárlása jelentős, akár létfenntartásukat is veszélyeztető anyagi terhet jelent. 2 Gazdasági, költségvetési hatások A rendelet-tervezetben gazdaságélénkítő hatása nincsen. A rendelet végrehajtása önkormányzati saját forrást igényel, és a kiszállítás költségei jelenhetnek meg az önkormányzat gazdálkodásában. 3. Környezeti következmények, hatások A szén elégetése nem okoz akkora légszennyezettséget, mint az esetleg a szegényebb családok által használt anyagok 4. Egészségügyi következmények, hatások A rendeletben foglaltak végrehajtásának egészségügyi következményei nincsenek. 5. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások A rendelet végrehajtása átmenetileg nagyobb munkaterhet ró a Közös Önkormányzati Hivatal munkatársaira a napi feladatok ellátása mellett. 6 A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei A BM. rendeletben foglalt határidő betartására, amennyiben nem teljesül a rendeletalkotási kötelezettség, az az elnyert támogatás visszafizetését vonja maga után. Amennyiben az önkormányzat a támogatási összeget a fenti célra nem, vagy csak részben tudja felhasználni, annak maradványát köteles visszafizetni a központi költségvetés részére. 7. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi, szervezeti, pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. Fentiekre tekintettel javaslom az előterjsztés melléklete szerinti rendelet-tervezet jóváhagyását. Szuhakálló, december 8. Dávid István sk. 69

70 Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének /2014. (.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag juttatásról Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. Cikk (2) bekezdése alapján, továbbá, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 26. -ában kapott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, figyelemmel a települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatásáról szóló 46/2014. (IX. 25.) BM rendelet foglaltakra, a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed Szuhakálló Község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező állampolgárokra. (2) A rendelet alkalmazásában a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni. 2. A támogatás feltételei 2. (1) Az önkormányzat vissza nem térítendő természetbeni támogatásként térítésmentes tűzelőanyag barnaszén - támogatást állapíthat meg annak az igénylőnek akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át, egyedülélő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, nem haladja meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott igénylők közül előnyben kell részesíteni aki a) lakásfenntartási támogatásra jogosult vagy b) aktív korúak ellátására, vagy c) időskorúak járadékára jogosult vagy d.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott igénylők közül előnyben kell részesíthető aki e) 3 vagy annál több gyermeket nevel, vagy f) 65 éven felüli egyedül élő nyugdíjas, (4) A jövedelemszámításnál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. tv. 10. (2)-(5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. (5) A tüzelőanyag támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától. Amennyiben egy ingatlanról több kérelem érkezik, az elbírálás a kérelem beérkezésének sorrendjében történik. (6) A rendelkezésre álló szén mennyiséget meghaladó támogatási igény beérkezése esetén a támogatás megítélésénél a 2. (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén, a szociális rászorultság elvét érvényre juttatva kell a sorrendet felállítani, melynek során a családban az egy főre eső jövedelem nagysága szerint kell a jogosultsági sorrendet meghatározni. 3. (1) A tüzelőanyag támogatás mennyisége 5 q háztartásonként.

71 4. A jogosultság és a kérelemben foglaltak valódiságának ellenőrzésére az eljárás során környezettanulmány végezhető. 5. (1) A rendelet 2. -ában meghatározott feltételek teljesülésétől függetlenül nem állapítható meg tüzelőanyag támogatás a) azon igénylő részére, aki erdőgazdálkodó, erdőtulajdonos és az elmúlt 2 évben engedéllyel fakitermelést végzett, vagy ilyen tevékenységből jövedelmet vagy tűzifát szerzett, b) azon ingatlan tulajdonosa vagy használója részére, aki igénylését üresen álló, vagy életvitelszerűen nem lakott ingatlan vonatkozásában nyújtja be, c) olyan ingatlanra vonatkozóan, mely szénnel egyáltalán nem fűthető. (2) A tüzelőanyag támogatásban részesülő személy a szenet nem értékesítheti, nem adhatja át másnak, és csak a kérelmében megjelölt ingatlanon használhatja fel. (3) Amennyiben az ellátásban részesülő a (2) bekezdésben meghatározottakat megszegi, vele szemben alkalmazni kell a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésének Szt a szerinti előírásait. 3. A támogatás igénylésének menete 6. (1) A támogatás megállapítása iránti eljárás a rendelet 1. melléklete szerinti kérelemre indul. (2) A kérelemhez minden esetben csatolni kell: a.) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdésében meghatározott igazolásokat. (3) Az ellátás iránti kérelmeket január 9. napjáig lehet benyújtani a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatalban. (4) A Képviselő-testület a tüzelőanyag támogatásra való jogosultságról határozattal dönt. (4) A döntést követő 10 munkanapon belül, a gondoskodik a szén kiszállításáról. (5) A szén átvételét a jogosult a rendelet 2. mellékletét képező átvételi elismervény aláírásával igazolja. 7. A támogatás kizárólagos forrása az Önkormányzat számára megállapított állami támogatás. A forrás felhasználását követően további tüzelőanyag támogatási iránti igények kielégítésére nincs lehetőség 4. Záró rendelkezések 8. A rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba és március 31-én hatályát veszeti. Dávid István sk. Dr. Herczeg Tibor sk. jegyző címzetes főjegyző 71

72 1. melléklet a 12/2014. (XII.19.) önkormányzati rendelethez A kérelem benyújtható: január 9-ig. Kérelem szociális tüzelőanyag támogatásra 1. Kérelmező neve: 2. Kérelmező lakóhelye:. 3. Kérelmező tartózkodási helye: 4. Kérelmező születési helye és ideje:. 5. Kérelmező édesanyja neve: 6. Kérelmező és a kérelmezővel egy háztartásban élő személyek adatai:* Név Lakcím Jövedelme 7. Az alábbi szociális ellátásban részesülök:* a) lakásfenntartási támogatás b) aktív korúak ellátása c) időskorúak járadéka: d) Halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelek családomban: 8. A fenti ellátásokban nem részesülök, de szociálisan rászoruló vagyok az alábbi indokok alapján: a) családomban 3 vagy annál több gyermeket nevelek b) 65 éven felüli egyedül élő nyugdíjas vagyok *(A megfelelő helyre tegyen X; vagy + jelet.) Szuhakálló,. kérelmező

73 2. melléklet a 12/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelethez Átvételi elismervény....(név) Szuhakálló,.u...sz. alatti lakos aláírásommal elismerem, hogy a mai napon Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális tüzelőanyag támogatásról szóló /2014. (XI ) önkormányzati rendelete alapján megállapított természetbeni juttatásként.. q mennyiségű szenet átvettem. Szuhakálló, hó... nap.. átadó átvevő

74 ELŐTERJESZTÉS SZUHAKÁLLÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK DECEMBER 15-EI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: -4/2014./V. MELLÉKLETEK SZÁMA: 2 DB I I I. N A P I R E N D Tárgy: Javaslat a helyi adókról szóló 11/2001.(IV.10.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatára. Rendeletalkotás Előterjesztő: Dávid István A döntés formája: rendelet Előterjesztést készítette: Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző Szavazás módja: Melléklet: 1. sz. Rendelet-tervezet Minősített többség Tisztelt Képviselő-testület! A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal az önkormányzatok helyi adórendeleteinek egységes szempontú felülvizsgálatát ebben az évben végezte el. A Kormányhivatal felhívta a figyelmet és kiemelte, miszerint a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 3. -a értelmében a helyi önkormányzati rendeletben nem ismételhető meg magasabb szintű jogszabály rendelkezése. A helyi önkormányzati adórendeletben területi és személyi hatályt nem lehet rögzíteni, sem a helyi adókról szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Hatv.), sem a Jat. szabályainak ismétlésével, sem attól eltérő tartalommal. Az ezzel ellentétes rendeleti előírások jogszabálysértők. Az önkormányzat képviselő-testülete kizárólag a Hatv. törvényi felhatalmazása alapján és keretei között állapíthatja meg a helyi adókra vonatkozó rendelkezéseket, a felhatalmazás kereteit meghaladó önkormányzati szabályozás törvénysértő. A helyi jogalkotó nem térhet el a Hatv.-ben meghatározott kógens rendelkezéseiktől, önálló szabályokat csak a Hatv. kifejezett felhatalmazása alapján, illetve azokban az esetekben alkothat, amelyekben mérlegelésre van lehetősége. A helyi önkormányzati rendeletben az adótárgya, az adó alanya, a törvényi mentességek, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése, az adó alapja nem ismételhető meg, a törvényitől eltérő tartalommal nem szabályozható. Kizárólag az adó alapjának, mértékének meghatározása, a Hatv.-ben szabályozottakon kívüli mentességek, kedvezmények rögzítése, valamint a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott új fogalmak értelmezése a helyi jogalkotó feladata és kötelessége.

75 A fentiekben megjelölt helyi adórendelet felülvizsgálata megtörtént, amelyet az alábbiak szerint terjesztek elfogadásra a Képviselő-testület felé. A helyi adókról szóló, többször módosított évi C. törvény (a továbbiakban: Hatv.) biztosítja a helyi önkormányzatok számára az adómegállapítás jogát. Az önkormányzatok szuverén módon dönthetnek arról, hogy feladataik ellátásához és az ehhez szüksége forrásképzés érdekében bevezetnek-e adókat, és ha igen milyen mértékben és feltételekkel. A helyi adókkal kapcsolatos jogi szabályozás alapját a Hatv. és a helyi önkormányzati rendelet alkotja. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a lehetséges adók közül az iparűzési adót, és a magánszemélyek kommunális adóját vezette be. Az iparűzési adót külön rendelet szabályozza. A helyi önkormányzati adórendeletek felülvizsgálatát a rendelet pontosítása, illetőleg a magasabb szintű jogszabályoknak való megfelelés biztosítása indokolja. Előzetes hatásvizsgálat a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól szóló rendelet-tervezethez Tartalmi hatások: a helyi adókról szóló évi C. törvény, az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet szabályai szerint átdolgozott helyi adókról szóló rendelet egyértelmű szabályozást ad az adóalanyoknak és a jogalkalmazóknak. A rendelettervezet felülvizsgálata és módosítása joghatását tekintve nem módosítja a Képviselő-testület korábbi döntései alapján megalkotott helyi szabályrendszert. Ténylegesen sem az adókötelezettségek köre, sem az adómentességek, adókedvezmények, sem pedig az adómértékek nem változnak a rendelettervezetek elfogadása esetén. A rendelettervezet elfogadása a magasabb szintű jogszabályoknak való megfelelést szolgálja. Gazdasági, költségvetési hatás: A tervezet az adók mértékének emelésével nem számol, ezért a költségvetés bevételeinek növekedése az új szabályozás szerint nem várható. Környezeti hatások: A rendelettervezetben foglaltak végrehajtásának környezetre gyakorolt hatása nincs. Egészségügyi követelmények: A rendelettervezetben foglaltak végrehajtásának egészségügyi követelményei nincsenek. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások: A rendelettervezetben foglaltak végrehajtása adminisztratív terheket befolyásoló hatással nem bírnak. A jogszabályok alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek az Önkormányzati Hivatalnál rendelkezésre állnak. A fentiek alapján kérem a T. Képviselő-testületet, hogy a rendeletet megalkotni szíveskedjen. Szuhakálló, december 8. Dávid István sk. 75

76 Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének /2014.(..) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló évi C. törvény 1. (1) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. (1) A helyi adók bevezetésének célja, hogy biztosítsa az önkormányzat számára a településtisztasági, környezetvédelmi, valamint községszépítési feladatok ellátásának, részbeni anyagi fedezetét. (2) Az Önkormányzat a beszedetett adó összegéről évenként - a költségvetési beszámoló részeként - tájékoztatja a község lakosságát. 2. Az adókötelezettség, az adó alanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése vonatkozásában a helyi adókról szóló évi C. törvény, és az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 3. (1) Az adózó adókötelezettségét annak keletkezésétől számított 15 napon belül köteles az adóhatóságnak bejelenteni. A bejelentést az erre a célra szolgáló nyomtatványon, írásban kell megtenni. (2) Az adózónak az adókötelezettségét érintő változást - annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül - az adóhatóságnak be kell jelentenie. (3) Az adót évente két egyenlő részletben március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetni. (4) Az adó összegét - első alkalommal - a jegyző határozattal állapítja meg és közli a fizetésre kötelezettel. 4. Az adó évi mértéke adótárgyanként, illetve lakásbérleti jogviszonyonként Ft/év. 5. Az az adóalany aki a több adótárgynak a tulajdonosa, ill. több bérleti jogviszonyban bérlő, csak egy adótárgy után köteles a kommunális adót megfizetni, a többi adótárgy után adómentességben részesül. 6. Az adóalany bejelentési, adatszolgáltatási, bevallási, kötelezettségének az önkormányzat hivatalos honlapján elérhető, az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített, valamint a 35/2008. (XII.31.) PM rendelet szerinti nyomtatványon is eleget tehet. 7. A rendelettel nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló évi C. törvény, és az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 8. (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a helyi adókról szóló 11/2001.(IV.10.) önkormányzati rendelet. Dávid István Dr.Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző

77 77

78 ELŐTERJESZTÉS SZUHAKÁLLÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK DECEMBER 15-EI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ:1321-5/2014./Sz. MELLÉKLETEK SZÁMA: 1 DB IV. NAPIREND Tárgy: Javaslat a Szuhakálló községi Önkormányzat által fenntartott óvodai konyha által biztosított, gyermek- szociális- és vendégétkeztetés nyersanyagnormáinak, térítési díjainak évi megállapítására Előterjesztő: Dávid István A döntés formája: határozat Előterjesztést készítette: Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző Melléklet: 1. sz. Határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Tisztelt Képviselő-testület! I. Szociális étkezés Az Sztv 115. (1) és (9) bekezdései szerint: 115. (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás, támogató szolgáltatás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szolgáltatási önköltség és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatásának különbözete... (9) A szolgáltatási önköltséget az előző év adatai alapján, a tárgyév április 1-jéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják. Ha a szolgáltatás az előző évben nem működött, az önköltség számításának alapjául a tárgyévre tervezett költségeket kell figyelembe venni. Fentiek szerint a szociális étkezés évi térítési díja, a évi zárszámadás adatai rendelkezésre állását követően, április 1-jéig kerülhet felülvizsgálatra. II. Gyermek étkeztetés (gyermekek napközbeni ellátása: óvodai-, menzai és napközis étkeztetés) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szabályozza a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáiért fizetendő térítési díj megállapításának a szabályait.

79 29. (1) A helyi önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások (a továbbiakban: személyes gondoskodás) formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról rendeletet alkot. e) a fizetendő térítési díjak mértékét, csökkentésének és elengedésének eseteit, módjait (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért és gyermekek átmeneti gondozásáért, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosított utógondozói ellátásért, valamint a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni (1) A fenntartó megállapítja a 146. (1) bekezdése szerinti ellátások intézményi térítési díját, ami a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás különbözete. Az intézményi térítési díjat több szolgáltatás és ellátás nyújtása esetében is szolgáltatásonként (ellátásonként) kell meghatározni, a közös költségelemek szolgáltatásonkénti (ellátásonkénti) közvetlen költségeinek arányában történő megosztásával. (2) A bölcsőde esetében az intézményi térítési díjat külön meg kell határozni a gyermek gondozására, nevelésére, nappali felügyeletére és a vele történő foglalkozásra (a továbbiakban együtt: gondozására), valamint a 151. (3) bekezdésében foglaltak szerint a gyermekétkeztetésre vonatkozóan. (3) A szolgáltatási önköltséget a tárgyévre tervezett adatok alapján a tárgyév április elsejéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják. (4) A fenntartó az intézményi térítési díjat az (1) bekezdés szerint kiszámított és külön jogszabály szerint dokumentált térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja (1) A gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni b) az óvodában, e) az általános iskolai.menzai ellátás keretében, nyújtott étkeztetésre. (5) Gyermekétkeztetés esetén a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő aa) bölcsődés, ab) óvodás, ac) 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)-ac) alpont szerinti életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani [az a)-e) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény]. A tényfelhasználások alapján az óvodai konyha élelmezésvezetője elvégezte az étkeztetési formákhoz kapcsolódó normaszámításokat, az alábbiak szerint: 79

80 2014. évi norma/térítési díj Ft* évre javasolt norma* Óvodai gyermekétkeztetés Menza Napközis ellátás (háromszori étkezés) Óvodai, konyhai alkalmazottak (kétszeri étkezés) Vendégétkeztetés norma: 368 rezsi:220 norma: 380 rezsi:228 Önkormányzati alkalmazottak Szociális étkeztetés * fenti összegek az áfát nem tartalmazzák. 60 év alatt: év felett: év alatt: év felett: 368 Az élelmezésvezető javaslata szerint, évre valamennyi étkeztetési forma normájának szükséges az emelése. Fentiek szerint a gyermekétkeztetés évi térítési díja, a évi zárszámadás adatai rendelkezésre állását követően, április 1-jéig kerülhet felülvizsgálatra. Szuhakálló, december 1. Dávid István sk. 80

81 H a t á r o z at i ja va s lat 1. s z. m e l l é k l e t / (.. ) Ha t á r o za t a Szuhakálló községi Önkormányzat által fenntartott óvodai konyha által biztosított, gyermek- alkalmazottiszociális és vendégétkeztetés nyersanyagnormáinak, térítési díjainak évi megállapításáról. 1./ Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, az Önkormányzat által fenntartott Óvodai Konyha által biztosított gyermek- és alkalmazotti éteztetésre vonatkozó nyersanyagnormát az alábbiak szerint határozza meg, január 1-i hatállyal: a.) Óvodai, konyhai alkalmazottak részétkezésének napi nyersanyag normája 515 Ft, melyből: tízórai: 135 Ft ebéd: 380 Ft. Az alkalmazottak térítési díja: 515 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza. b.) Egyéb alkalmazottak részétkezésének napi nyersanyag normája 380 Ft, melyből: ebéd: 380 Ft. Az alkalmazottak részétkezésének térítési díja: 380 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza. c.) Óvodai gyermek étkeztetés napi nyersanyag normája 305 Ft, melyből: tízórai: 73 Ft ebéd: 183 Ft uzsonna 49 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza. d.) Iskolai napközis étkeztetés napi nyersanyag normája 413 Ft, melyből: tízórai: 99 Ft ebéd: 248 Ft uzsonna 66 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza. e.) Iskolai menzai étkeztetés napi nyersanyag normája 248 Ft, melyből: ebéd: 248 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza. f.) Szociális étkeztetés napi nyersanyag normája 60. év alatti étkezők esetében 380 Ft, melyből: ebéd: 380 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza. g.) Szociális étkeztetés napi nyersanyag normája 60. év feletti étkezők esetében 368 Ft, melyből: ebéd: 368 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza. h. Az önkormányzatnál, illetve az önkormányzati intézményeknél alkalmazási jogviszonyban nem állók (vendégétkezők) napi nyersanyag normája 608 Ft, melyből: ebéd: 380 Ft, rezsi: 228 Ft; mely összeg az áfát nem tartalmazza. A vendégétkezők térítési díja: 608.-Ft/nap, mely összeg az áfát nem tartalmazza. Felelős:, jegyző, élelmezésvezető Határidő: értelemszerűen 81

82 ELŐTERJESZTÉS SZUHAKÁLLÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK DECEMBER 15-EI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: /2014./V. MELLÉKLETEK SZÁMA: 1 DB V. NAPIREND Tárgy: Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlanok nem lakás célú helyiségek évi bérleti díjának megállapítására. Előterjesztő: Dávid István A döntés formája: határozat Előterjesztést készítette: Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző Melléklet: 1. sz. Határozati javaslat Szavazás módja: 2. sz. Határozati javaslat egyszerű többség Tisztelt Képviselő-testület! Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakáscélú helyiségek, ingatlanok közül az alábbiak kerülnek hasznosításra bérleti jogviszony keretei között: 1.) Szuhakálló Bajcsy-Zsilinszky u.18. sz. (Faház) Bérlő: Májer György egyéni vállalkozó. Bérlet célja: élelmiszerjellegű vegyesüzlet. Bérleti díj összege december 31-ig: Ft/hó Javasolt bérleti díj évre: Ft/hó Az érvényben lévő bérleti szerződés szerint, a bérleti díjat tárgyévet követő évre, a felek közös megegyezéssel módosíthatják, a bérbeadó tárgyév december 31-ig megtett kezdeményezése alapján, az infláció figyelembe vételével. Tekintettel az emelés reális, bérlők által még elfogadható mértékére (max Ft/hó bérleményenként), a vállalkozások nehéz gazdasági helyzetére, nem javasolt évre a bérleti díjak emelésének kezdeményezését. Fentiek alapján az előterjesztés alapján javaslom a határozati javaslat jóváhagyását. Szuhakálló, december 2. Dávid István sk. 82

83 H a t á r o z at i ja va s lat : /2014. (..) Határozat Önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú ingatlanok, helyiségek évi bérleti díjának megállapításáról. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, a Májer György egyéni vállalkozóval létrejött bérleti jogviszony módosítását a bérleti díj vonatkozásában, évre nem kezdeményezi. Felelős: Határidő: értelemszerűen. 83

84 84 ELŐTERJESZTÉS SZUHAKÁLLÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK DECEMBER 15-EI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: /2014./V. MELLÉKLETEK SZÁMA: 2 DB V I. N API R E N D Tárgy: Javaslat az önkormányzat évi költségvetési koncepciójára. Előterjesztő: Dávid István A döntés formája: határozat Előterjesztést készítette: Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző Szavazás módja: Melléklet: 1. sz. Határozati javaslat egyszerű többség Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. (l) bekezdésének hatályon kívül helyezésével jelenleg nem egyértelműsíthető a következő évre vonatkozó költségvetési koncepció elkészítésének és képviselő-testület részére történő benyújtásának a kötelezettsége. Ugyanakkor az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 26. (l) bekezdése értelmében a jegyző a helyi önkormányzat költségvetési koncepcióját a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek, és a Kormány Áht. 13. (1) bekezdése szerinti döntései figyelembevételével állítja össze. (Áht. 13. (1) Az államháztartásért felelős miniszter javaslatára a Kormány március 31-ig meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait, így különösen az adópolitika és a költségvetési politika céljait, rögzíti az államadósság csökkentésével összhangban álló költségvetési egyenleg célt.) Mindezt a kettősséget figyelembe véve, az önkormányzat évi költségvetési koncepciója a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló T/1794. számú törvényjavaslat figyelembe vételével készült. 84

85 A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A ÉVBEN 1 A CSALÁD AZ ELSŐ Jövőre is családi adórendszerben adózunk, 240 milliárd forint marad a magyar családoknál. A kiskeresetű többgyermekes családoknak zsebében marad a teljes bruttó fizetése tól kezdve 4 év alatt fokozatosan a kétszeresére, a gyermekenkénti 10 ezer forintról 20 ezer forintra emeljük a két gyermeket nevelő szülők kedvezményét. Újdonság, hogy a házasságkötést is adókedvezménnyel ösztönözzük. A házasságkövetést követő 2 éven át havi 5 ezer, azaz évi 60 ezer forint adócsökkentést kapnak az első házasok. A gyed-extrát 2015-ben is folytatjuk, mert bebizonyította, hogy ösztönzi a gyermekvállalást és a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatását ban új otthonteremtési programok indulnak, ennek törvényi feltételeit már 2015-ben megteremtjük. Mindezek mellett a banki elszámoltatásnak köszönhetően mintegy 1000 milliárd forint járhat vissza a magyar családoknak, a törlesztő részletek pedig akár25-30%-kal is csökkenhetnek. MUNKA MINDENKINEK A Kormány azt szeretné elérni, hogy Magyarországon mindenkinek legyen munkája és ne szoruljon jövedelempótló támogatásokra. Ennek megfelelően 2015-ben még több ember számára lesz elérhető a közfoglalkoztatás. A jövő év folyamán a Kormány az eddigi 200 ezer felett további, több tízezer főnek teszi lehetővé, hogy részt vegyen a közmunka programban. Emellett folytatódnak a foglalkoztatást ösztönző kormányzati programok, így a Munkahelyvédelmi Akció. Újdonság, hogy jövőre már a kisgyermekes szülők részmunkaidős foglalkoztatása után is jár adókedvezmény. A foglalkoztatás bővülése azt eredményezi, hogy az államnak kevesebbet kell majd költenie segélyekre és jövedelempótló támogatásokra. INGYEN TANKÖNYV ÉS PEDAGÓGUS BÉREMELÉS 2015-ben a köznevelés megújításának folytatása is kiemelt feladat. Minden eddiginél több gyermek jut ingyenesen tankönyvhöz szeptemberétől a korai fejlesztés érdekében 3 éves kortól kötelező lesz az óvoda. Mindezek mellett 2015-ben is folytatjuk a pedagógusbéremelést és a duális szakképzési rendszer bővítését. A Kormány már megkezdte a 2030-ig szóló felsőoktatási koncepció megalkotását is. TÖBB PÉNZ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN A Kormány folytatja az egészségügy fejlesztését, az ágazat jövőre több pénzhez jut. Kiemelt cél a háziorvosi rendszer megerősítése, ennek megfelelően növeljük a háziorvosok juttatásait. Folytatjuk a fiatal orvosok itthon tartását ösztönző programokat, valamint a kórházak fejlesztését és az adósságaik rendezését. Az új egészségügyi rendszerben kiemelt szerepet játszik majd az egészségmegőrzés, valamint az előzetes szűrési rendszer megerősítése. A RENDVÉDELMI DOLGOZÓK MEGBECSÜLÉSE 2015-ben elindul a fegyveres és rendvédelmi életpálya-modell. Az ebben az ágazatban dolgozók illetménye 2015 júliusában 30%-kal nő. 1 Az előterjesztés címe szó szerinti idézeteket tartalmaz a T/1794. számú törvényjavaslatból.

86 86 A jövő évi illetményemelést további bérnövekedések követhetik, a Kormány emellett kidolgozza a rendvédelmi dolgozók új lakástámogatási programját is. TÁMOGATÁS A GAZDÁKNAK A Kormány úgy alakítja át az agrártámogatási rendszert, hogy a forrásokat elsősorban a munkahelyeket teremtő mezőgazdasági ágazatok kapják. Mindezek mellett több adóváltozás is segíti a mezőgazdaságból élők életét. A mezőgazdasági termelői szektor beszerző és értékesítő szövetkezeteit mentesítjük a helyi iparűzési adó alól. Az élő és félsertés áfájához hasonlóan január 1-jétől 27%-ról 5%-ra csökken a köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh és kecske) és vágott testek értékesítésére alkalmazandó áfa kulcs. ÉRTÉKÁLLÓ NYUGDÍJAK 2015-ben is megőrizzük az időskori ellátások összegét, a nyugdíjak az infláció mértékével fognak növekedni. Az idősek terheit mérsékli a rezsicsökkentés is, amelynek eredményeit a Kormány a nemzeti közmű-szolgáltatási rendszer elindításával szeretné megőrizni. Folytatjuk a Nők 40 programot, amely a nők megbecsüléséről szól. A program lehetővé teszi, hogy a 40 év munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba mehessenek. Eddig 135 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. TÖBB UNIÓS FORRÁS A korábbi sikeres tárgyalásoknak köszönhetően a következő hét évben összesen 12 ezer milliárd forint uniós forrás érkezik majd Magyarországra. A Kormány célja, hogy a fejlesztési, beruházási támogatások legalább 60%-át gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordítsa. Ez az elkötelezettség már a 2015-ös költségvetésben is jól tükröződik. A cél az, hogy Magyarország az összes rendelkezésre álló uniós forrást lehívja. Az eddigi eredmények jó alapot adnak a jövő évi költségvetési tervezéshez is. BÜROKRÁCIACSÖKKENTÉS Az ország gazdasági versenyképességének további javításához elengedhetetlen a bürokrácia csökkentése től tovább csökken az ügyintézési határidő a jelenlegi 21 napról, az általános 15 napra, ami legfeljebb 15 nappal hosszabbítható tól 2018-ig állami rezsicsökkentést hajtunk végre, azaz számos illeték és bírság csökken, vagy kivezetésre kerül, és számos szükségtelen szabályozás megszűnik. Jövőre 260-ra növeljük a kormányablakok számát, amelyeknek kiemelt szerepük lesz az új integrált ügyfélszolgálati rendszerben is. Jelentős fejlesztések várhatóak az IT-szektorban is: A Kormány célja, hogy 2018-ig minden háztartásban elérhető legyen szélessávú internet és a vállalkozások számára egyre nagyobb arányban legyen elérhető az elektronikus ügyintézés. Az állam működése hatékonyabbá és olcsóbbá válik, ezzel párhuzamosan 2016-ban elindul a közszolgálati életpályamodell. STABIL PÉNZÜGYEK, TARTÓS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS A Kormány továbbra is elkötelezett a pénzügyi stabilitás megőrzése és a gazdasági növekedés ösztönzése mellett. A 2015-ös költségvetés 2,5%-os gazdasági növekedéssel és 2,4%-os költségvetési hiánnyal számol. Változatlan cél az államadósság további csökkentése, a költségvetés 75,4%-os GDP-arányos szinttel számol. 86

87 87 Mindezek mellett a évi költségvetés főbb célkitűzései a következők: a bankok elszámoltatása, melynek következtében csökkennek a törlesztőrészletek, így több pénz marad a magyar családoknál: cél, hogy a lakosság kikerüljön az adósságcsapdából; a pedagógus életpálya-program folytatása; a fegyveres és rendvédelmi életpálya-modell keretében 30%-os bérfejlesztés július 1-től; a feketegazdaság visszaszorítása, az eltitkolt, adózatlan jövedelmek arányának mérséklése; az Államreform 2 keretében az állami feladatellátás rendszerének áttekintése, racionalizálása, a bürokrácia csökkentése és ennek révén megtakarítások elérése; a foglakoztatás bővítése, ennek keretében minél több embert a munkaerőpiac felé kell terelni, melyben a képzésnek, illetve a szakképzésnek van nagy szerepe; a segély helyett munkát elv keretében a közmunka-programokban foglalkoztatottak létszámának és a programok forrásának bővítése; a szociális segélyezésben a helyi önkormányzatok szerepének erősítése a bevételi lehetőségeik bővítésével egyidejűleg; a demográfiai helyzet (a társadalom elöregedésének) kezelése, melynek érdekében további, születésszámot támogató intézkedések bevezetése szükséges; a vidék fejlesztése, különös tekintettel a mezőgazdaság élénkítésére, fejlesztésére, munkahelyteremtésére Új időszámítás a települések számára- Az új önkormányzati finanszírozás stabilizálása 2015 az önkormányzatok életében is új időszámítás. Ez lesz az első olyan év, hogy az önkormányzatok úgy láthatnak munkához, hogy végre már nem a terhekre, hanem a lehetőségekre koncentrálhatnak. A települések tiszta lappal indulnak. A nyomasztó adósság törlesztése helyett mostantól több pénz jut a munkahelyteremtésre, a gazdaságfejlesztésekre, az egészségügyre, a beruházásokra, a szociális programokra,a helyi közösségek számára fontos projektek megvalósítására. A kormányzati adósságrendezésnek köszönhetően összesen több mint 2000 település 1300 milliárd forintos tehertől szabadult meg. A helyi önkormányzatok 2015-ben várhatóan több mint 2500 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, melyhez a központi költségvetés 690,5 milliárd forintot biztosít. A helyi önkormányzatok központi finanszírozása évben is a korábbi években kialakított az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, feladatalapú támogatási rendszerben történik. A struktúra megszilárdítása mellett, a részletek indokolt pontosítása az idei évben is folytatódik, továbbá a év fő feladata a helyi önkormányzatok számára a működési hiány nélküli gazdálkodás fiskális feltételeinek erősítése, a kistelepülések további felzárkózásának, az esélyegyenlőség megteremtésének elősegítése, valamint az önkormányzatok által nyújtott közfeladatok és közszolgáltatások színvonalának emelése a költségvetés lehetőségeihez mérten. A fenti célok elérése mellett kiemelt szerepet kap a gyermekek jövőbeli köznevelési majd foglalkoztatási lehetőségeinek szilárd alapokra helyezése, az eltérő élethelyzetből, környezetből származó gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése. Mindezek alapján 2015-től érdemben több forrás jut a gyermekek ellátásának intézményeire: emelt összegű támogatás illeti meg az óvodát fenntartó önkormányzatokat az óvodai nevelést biztosító eszközök és felszerelések beszerzéséhez, a feladatellátásra szolgáló épület folyamatos működtetéséhez, jelentős többlet jut a gyermekétkeztetési feladatokra és a gyermekek átmeneti ellátását biztosító intézmények fenntartására, illetve tovább javul a bölcsődék finanszírozása. 87

88 88 A rászorulók támogatásáról szóló döntések közelebb kerülnek az érintettekhez. A segélyezésről az eddigiekhez képest sokkal nagyobb mértékben helyben, a településeken születhet döntés. A helyi ismeretek kiaknázása, a költségvetési felelősség és a közpénzek védelme érdekében a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési támogatás jelenlegi formájában nem működik tovább, ezek a jövőben az önkormányzati segélyezésbe épülnek bele. Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek és ez a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben az ő költségvetési felelősségük lesz. Ennek érdekében nő az önkormányzatok költségvetési mozgástere is, a helyi bevételeiket terheli. Az alacsony helyi bevételi képességű önkormányzatok ugyanakkor költségvetési támogatást kapnak a segélyezési feladatok ellátásához. A legfontosabb változás a Kormány azon intézkedése lesz, mely a foglalkoztatást helyettesítő támogatás helyett bővülő közfoglalkoztatási programot kínál az embereknek. A Kormány jövőre a közfoglalkoztatásra 270 milliárd forintot szán, 35 milliárd forinttal többet az ideinél. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az önkormányzatok működőképességét az eltérő saját bevételi lehetőségek a feladatalapú finanszírozás mellett is komolyan befolyásolják, így az is nyilvánvalóvá vált, hogy a központi költségvetésnek még erőteljesebben érvényesítenie kell a szolidaritás elvét. Ennek megfelelően évben fontos változás, hogy míg az önkormányzatokat megillető egyes költségvetési támogatásokat évben is csökkenti az ún. beszámítás összege, ugyanakkor a szolidaritás elvének fokozottabb érvényesülésével az alacsony gazdasági potenciállal rendelkező települések felzárkózása érdekében kiegészül a rendszer a pozitív kiegyenlítés -sel. Az alacsony helyi adóbevétellel rendelkező települések ilyen módon meghatározott százalékú kiegészítő forrásban részesülnek az alapfeladataik ellátása érdekében; a jelentős iparűzési adóval rendelkező településeket ugyanakkor továbbra is sávosan növekvő mértékben, az eddigiekhez képest is erőteljesebben terheli a beszámítás. Az önkormányzat évi költségvetésének tervezésére, az önkormányzati működés finanszírozására vonatkozó szabályokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. tv. az alábbiak szerint határozza meg: 111. (2) A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. (4) A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető (1) A helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit, és pénzügyi előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat. A helyi önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételeiből, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, valamint központi költségvetési támogatásból teremti meg. (2) A helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodásának következményei a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a felelős (1) A feladatfinanszírozási rendszer keretében az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon a helyi önkormányzatok 88

89 89 a) kötelezően ellátandó, törvényben előírt egyes feladatainak felhasználási kötöttséggel a feladatot meghatározó jogszabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelő ellátását feladatalapú támogatással biztosítja, vagy azok ellátásához a feladat, a helyi szükségletek alapján jellemző mutatószámok, illetve a lakosságszám alapján támogatást biztosít, b) az a) pontba nem tartozó feladatainak ellátásához felhasználási kötöttséggel járó, vagy felhasználási kötöttség nélküli támogatást nyújthat. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás biztosítása a következő szempontok figyelembevételével történik: a) takarékos gazdálkodás, b) a helyi önkormányzat jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétele, c) a helyi önkormányzat tényleges saját bevétele. (3) A figyelembe veendő bevételek körét és mértékét törvény határozza meg. (4) A feladatfinanszírozási rendszernek biztosítania kell a helyi önkormányzatok bevételi érdekeltségének fenntartását (1) A 117. (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatást a helyi önkormányzat éves szinten kizárólag az ellátandó feladatainak kiadásaira fordíthatja. Az ettől eltérő felhasználás esetén a helyi önkormányzat köteles a támogatás összegét - az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kamatokkal terhelve a központi költségvetésbe visszafizetni. A koncepció elfogadásához megfelelő támpontot adhatnak az alábbiak szerint bemutatott várható bevételek, kiadások tartalma: 89

90 BEVÉTELEK I. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK 1. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOKAT MEGILLETŐ ÁTENGEDETT BEVÉTELEK A települési önkormányzatot illeti meg a) a gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 40%-a, és b) a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a. A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni a települési önkormányzat által beszedett személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. 2. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOKAT MEGILLETŐ EGYÉB BEVÉTELEK A települési önkormányzatot illeti meg a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság 100%-a, b) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a, c) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény 252. (1) bekezdése alapján kiszabott és végrehajtott szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, a települési önkormányzat fizetési számlájára vagy annak valamely alszámlájára érkezett bevétel 100%-a, d) a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül a közúti közlekedésről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott jogsértésre (a továbbiakban: közlekedési szabályszegés) tekintettel kiszabott közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította, és A költségvetési törvény által meghatározott feladat-finanszírozáshoz kapcsolódó bevételekből az alábbi jogcímeken és tartalommal részesül az önkormányzat: 3. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS TÁMOGATÁSA a) Önkormányzati hivatal működésének támogatása A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik. Az elismert hivatali létszám a számított alaplétszám korrekciós tényezőkkel korrigált összege. Közös önkormányzati hivatal esetében a támogatásra a székhely önkormányzat jogosult. Dédestapolcsány csatlakozásával a támogatás nagyságrendje ugyan növekszik, de értelemszerűen ahhoz megnövekedett kiadások is társulnak. A támogatás nagyságrendje nem változik évhez képest. Előreláthatólag a társult önkormányzatoknak évi szinten szükséges a közös hivatal működéséhez finanszírozást biztosítani.

91 91 b) Település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás támogatása A települési önkormányzatok település-üzemeltetési feladataik ellátásához az alábbi jogcímek alapján részesülnek támogatásban. ba) A zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásának támogatása A támogatás a települési önkormányzatokat a zöldterületek, és az azokhoz kapcsolódó építmények kialakításához és fenntartásához kapcsolódóan a belterület nagysága alapján illeti meg. FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/hektár. bb) Közvilágítás fenntartásának támogatása A támogatás a települési önkormányzatokat a településen történő közvilágítás biztosításához kapcsolódóan illeti meg, a évi beszámoló alapján számított, átlagos egy kilométerre jutó nettó kiadások figyelembevételével fő alatti települések támogatása: Ft/km bc) Köztemető fenntartással kapcsolatos feladatok támogatása A támogatás a települési önkormányzatokat a köztemető fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő településkategóriánként számított egy négyzetméterre eső nettó működési kiadásai figyelembevételével fő alatti települések 69 Ft/m 2, de legalább Ft bd) Közutak fenntartásának támogatása A támogatás a települési önkormányzatokat a közutak fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő szakfeladatok alapján településkategóriánként számított nettó működési kiadások figyelembevételével fő alatti települések Ft/km c) Egyéb önkormányzati feladatok támogatása FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő, de a) az fő lakosságszám alatti azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó adóerőképesség nem éri el a forintot, településenként legalább forint; a) az fő lakosságszám feletti azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó adóerőképesség nem éri el a forintot, településenként legalább forint c) egyéb településenként legalább forint. A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatok számára az Mötv ában meghatározott egyes - az 1. a)-b) alpontokban nem nevesített - feladatok ellátására. 4. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA 1. Pénzbeli szociális ellátások kiegészítése 91

92 92 A támogatás Szoctv.) 35. (1) bekezdése alapján folyósított foglalkoztatást helyettesítő támogatásra kifizetett összegek, valamint a Szoctv december 31-én hatályban lévő rendelkezései alapján, a Szoctv. 37. (1) bekezdés a)-d) pontjaiban szabályozott ellátás december hónapra járó, január hónapban fizetendő összege 70%-ának, b) a január 1-jét megelőzően megállapított, a december 31-én hatályos Szoctv. ba) 38. (2) és (5) bekezdése alapján járó lakásfenntartási támogatásra, bb) 55/A. alapján járó adósságcsökkentési támogatásra kifizetett összegek 70%-ának, c) a Szoctv. 41. (1) bekezdése szerinti ápolási díjra, a 43. szerinti kiemelt ápolási díjra, a 43/A. (1) bekezdése szerinti emelt összegű ápolási díjra (a továbbiakban: ápolási díj), a 32/B. (1) bekezdése alapján járó időskorúak járadékára február-december hónapokban kifizetett összegek 70%-ának, d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20/C. -a szerinti óvodáztatási támogatás 100%-ának igénylésére szolgál. 2. A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása A támogatás a forint egy lakosra jutó adóerő-képesség alatti települési önkormányzatok egyes szociális jellegű feladataihoz járul hozzá. A támogatás - 60%-a az önkormányzatok által a III.1. a) alpontban szereplő ellátásokhoz február, június és szeptember hónapokban biztosított önrész, - 40%-a a települések lakosságszáma elismert százalékos arányában illeti meg a települési önkormányzatokat. A települési önkormányzatok egy lakosra jutó adóerő-képessége alapján elismert százalékos arányok: 3. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása c) Szociális étkeztetés FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő A támogatás a települési önkormányzatoknak a Szoctv a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően nyújtott szociális étkeztetés feladataihoz kapcsolódik. A támogatás a települési önkormányzatot a szociális étkeztetésben ellátottak száma szerint illeti meg. A szociális étkeztetés támogatásának feltétele, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala által kiadott, az étkeztetés ideiglenes működési engedélyében foglaltaknak az önkormányzat megfeleljen. Az 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet szerinti személyi feltételek biztosítását, azaz a szociális segítő alkalmazását november 15. napjáig 25%-os mértékben; május 15. napjáig 50%-os mértékben, november 15. napjáig 75%-os mértékben, július 30. napjáig teljes mértékben kell biztosítani. 92

93 93 4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása b. Gyermekétkeztetés támogatása A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi gyermekétkeztetés egyes kiadásaihoz. a) A finanszírozás szempontjából elismert dolgozók bértámogatása DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE: forint/számított létszám/év. b) Gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatása A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatoknak az általuk biztosított gyermekétkeztetési feladattal összefüggésben felmerülő nyersanyag- és dologi kiadásokhoz a személyi térítési díjból származó elvárt bevételek figyelembevételével. 5. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK KULTURÁLIS FELADATAINAK TÁMOGATÁSA a. Települési önkormányzatok támogatása a nyilvános könyvtári ellátási és a közművelődési feladatokhoz A települési önkormányzatot lakosságszám alapján illeti meg a támogatás az Mötv.-ben, valamint a Kult. tv.-ben meghatározott könyvtári és közművelődési feladatainak ellátásához. FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő, de legalább Ft. 6. BESZÁMÍTÁS A települési önkormányzatot a megillető támogatás összegéig (a továbbiakban: beszámítás, kiegészítés alapja) a számított bevételével összefüggő támogatáscsökkentés terheli, illetve kiegészítő támogatás illeti meg. A támogatáscsökkentés és kiegészítés a nettó finanszírozás során kerül érvényesítésre. A számított bevétel a évi iparűzési adóalap 0,55%-a, differenciáltan. Amennyiben a település közös hivatal székhelye, a rá irányadó %-os támogatáscsökkentés a kategóriákban 10 százalékponttal kisebb. Az önkormányzat június 30-ai állapot szerinti iparűzési adóerőképessége: Ft Egy lakosra jutó adóerőképesség: Ft. 93

94 94 II. INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK A működési bevételek között az étkezési térítési díj, a bérleti díj, a továbbszámlázott közműdíjak, és az azokhoz kapcsolódó áfa bevételek szerepelnek. III. SAJÁT BEVÉTELEK A helyi adókból származó bevételek évtől a beszedett gépjárműadó összegének csak a 40%-a illeti meg az önkormányzatot. Az iparűzési adóból származó bevételek ugyan teljességükben az önkormányzatot illetik meg, de az állami támogatás összege csökkentésre kerül a már ismertetett beszámítási összeggel. A képviselő-testületi évre adóemelésről nem döntött, ennek megfelelően a következő évre vonatkozó adómértékek ismeretében, viszonylag pontosan tervezhető az adóbevételek mértéke. Az adóbevételek növekedése szempontjából ismételten vizsgálni kell a hátralékok mértékét, és a hátralékok behajtására tett intézkedések lehetőségeit. IV. ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK A bevételi előirányzatok között a TB finanszírozás, valamint óvodai gyermek- és felnőtt étkeztetés kiszámlázandó költsége szerepel. A bevételi előirányzatok között került megtervezésre a közös önkormányzati hivatal működésére biztosított állami támogatás és az önkormányzatok hozzájárulása Vadna, Sajógalgóc és Sajóivánka részéről. V. FELHALMOZÁSI CÉLÚ BEVÉTELEK A évben megvalósuló fejlesztésekhez, beruházásokhoz társuló bevételi források, melyek elsősorban pályázati támogatásokból realizálódhatnak. Ingatlanok értékesítéséből származó érdemi bevétel nem tervezhető év folyamán sem. VI. PÉNZMARADVÁNY A évi költségvetés tervezése során nem lehet számítani jelentősebb szabad felhasználású pénzmaradvánnyal. Az önkormányzat évi költségvetési bevételeinek eredeti előirányzatai nem tartalmaznak európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit. A pályázati támogatásból megvalósuló beruházások teljesülése esetén, év közben az előirányzat módosítása válik szükségessé. VII. ÁTHÚZÓDÓ KÖTELEZETTSÉGEK Az önkormányzat évi költségvetésének végrehajtását alapul véve, jelentős nagyságrendű áthúzódó kötelezettség nem kerül tervezésre. Áthúzódó kötelezettséget a működési jellegű szállítói tartozások, illetve a beruházásokhoz kapcsolódó támogatások lehívása, folyósításának elmaradása keletkeztethet. 94

95 95 KIADÁSOK A kiadások tervezésénél és a gazdálkodás folyamatában kiemelt szempont továbbra is a takarékosság és a hatékonyság érvényesítése. Alapvető követelmény, hogy az Önkormányzat és költségvetési szerveinek zavartalan működését, a takarékosság figyelembe vételével biztosítsa a évi költségvetés. I. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ÉS JÁRULÉKOK A tervezés a jogszabályi előírások és a hatályos önkormányzati szabályozás szerint történik évben a kötelezően jogszabályból eredő kifizetésekkel kötelező béremelés, minimálbér összegének változása, jubileumi jutalom, jogviszonyok esetleges megszűnésének következményei - nőhet az előirányzat. A szociális hozzájárulási adó összege a személyi juttatás előirányzathoz igazodik. II. DOLOGI ÉS EGYÉB FOLYÓ KIADÁSOK A dologi kiadásoknál legalább a évi költségvetési szinten javasolt a tervezés. A közmű költségek esetében a évi tényleges adatokat, az infláció hatásait figyelembe véve javasoljuk érvényesíteni. A dologi kiadások mértékének növekedésére a központi költségvetés forrást nem biztosít. A dologi kiadások növekedése valamennyi szakfeladaton várható. A kiszámítható üzemeltetés, fenntartás biztosítása bizonytalan. III. PÉNZESZKÖZ-ÁTADÁS A Közös Önkormányzati Hivatal működéséhez az állami támogatást és az önkormányzati hozzájárulás a székhely önkormányzat adja át a Hivatalnak. A tagóvoda évi működése önkormányzati finanszírozás szükségességét nem feltételezi. Egyéb pénzeszköz átadás jogszabályi- vagy szerződéses kötelezettségen alapulhat, illetve a helyi civil szervezetek működéséhez biztosított támogatásként jelentkezhet. IV. TÁMOGATÁSOK ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK A kiadások nagyságrendjét elsősorban ellátórendszer március 1-jei tervezett átalakítása. És a csökkenő állami támogatás mértéke befolyásolja. Várhatóan 2015 március 1-jével alakul át a szociális támogatási rendszer. A szociális támogatásoknak két formája lesz: 1. a járásoknál az úgynevezett jövedelemkompenzáló-, míg 2. az önkormányzatoknál kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők. A jövedelemkompenzáló támogatás célja, hogy mindenki számára biztosítsanak egyfajta minimumot a "túléléshez", ha nincs más jövedelme. Kiadáskompenzáló támogatást pedig azok kérhetnek, akiknek nehézséget jelent a rezsi, vagy más családi kiadás kifizetése. A - járásoktól kérhető - jövedelemkompenzáló támogatások közé tartozik továbbra is a közgyógyellátás, az ápolási díj, az időskorúak járadéka. Az önkormányzatoktól két új támogatási forma kerül a járási szintre az aktív korú munkanélküliek ellátásaként. Az egyik a munkaképeseknek nyújtandó foglalkozáshelyettesítő támogatás (fht), míg a másik a nem munkaképeseknek nyújtandó egészségkárosodotti és gyermekfelügyeleti támogatás (korábbi nevén rendszeres szociális segély). 95

96 96 A közfoglalkoztatásban dolgozók nem kapnak fht-t, de amint kikerülnek onnan, a támogatást újra folyósítják a számukra. Az önkormányzatoktól kérhető kiadáskompenzáló támogatások elnevezése márciustól egységesen "települési támogatás" lesz; ebbe tartoznak majd bele a korábbi különböző átmeneti-, családi krízis-, lakásfenntartási- vagy más címen kifizetett segélyek. A települési támogatások helyi rendszeréről, szempontjairól, igénylési feltételeiről, valamint a segély összegéről márciusig valamennyi települési önkormányzat képviselő-testületének rendeletet kell alkotnia. Jelezte: e támogatás felső határa (az öregségi nyugdíjminimum összege) legfeljebb forint lehet havonta. Az államtitkár véleménye szerint igazságosabb lesz a rendszer, hiszen helyben, az önkormányzatoknál jobban látják, ki a valóban rászorult, és ki az, aki csak vissza akar élni a támogatási rendszerrel. Arra is felhívta a figyelmet, nem történhet meg, hogy egy szegényebb önkormányzat nem tud települési támogatást adni az ott élőknek. A szociális juttatások rendszerének átdolgozását már tartalmazta a 2015-ös költségvetést megalapozó törvényjavaslat. V. FELHALMOZÁSI CÉLÚ KIADÁSOK 2015-ben számottevő felhalmozási feladat pályázati források bevonásával valósulhat meg. FORRÁSHIÁNY A évi költségvetés működési célú forráshiánnyal nem tervezhető. A évi létszám-előirányzat Az Óvodai Konyha engedélyezett létszáma 4 fő, betöltött létszáma: 4 fő. A Védőnői Szolgálat engedélyezett létszáma 2 fő, betöltött létszáma 2 fő. Községgazdálkodás engedélyezett létszáma 1 fő betöltött létszáma 1 fő. Óvodai Konyha: Védőnői Szolgálat: Községgazdálkodás: 1 fő élelmezésvezető 2 fő főzőnő 1 fő menzai kisegítő 1 fő védőnő 1 fő kisegítő 1 fő karbantartó A évi önkormányzati költségvetés tervezése és végrehajtása során, az alábbi prioritásokat kell szem előtt tartani: Az önkormányzat által fenntartott intézmények, a község üzemeltetése, a község lakosai, a szociális ellátásban részesülők megváltozó feltételek között - nem szenvedhetnek hátrányt. 96

97 97 A működtetés szilárd, megszorításokon nyugvó, naprakész gazdálkodási feltételekkel kell biztosítani ben is, kihasználva a foglalkoztatáspolitika által nyújtott lehetőségeket, elsősorban az aktív korúak ellátására jogosult munkanélküliek részére, a Start-munkaprogram keretien belül biztosítani kell a közfoglalkoztatást. A térítésmentes, ingyenes vagyonátadásnak minden esetben közfeladat ellátáshoz kell kapcsolódnia. A meglévő önkormányzati vagyon folyamatos karbantartásáról, felújításáról gondoskodni szükséges. Az önkormányzati vagyon megőrzése biztosítani kell. Új fejlesztési, felhalmozási feladat megvalósítására pályázati támogatásból kerüljön sor. Szuhakálló, Vadna, Szuhakálló és Sajógalgóc községi Önkormányzatok Képviselőtestületeinek határozatai alapján, döntésének megfelelően január 1-jével létrejött a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), melyhez január 1-jei hatállyal csatlakozik Dédestapolcsány önkormányzata. A Közös Hivatal évi költségvetése tervezésének irányait, elveit az alábbi indoklással terjesztem a képviselő-testület elé: A évi létszám-előirányzat A Hivatal Megállapodásban rögzített álláshelyeinek száma (szakmai létszáma) 17 fő, melyből 1 fő jegyző, 1 fő aljegyző 14 fő ügyintéző, 1 fő ügykezelő. Munkakör Gazdálkodási, költségvetési ügyintéző Adóügyi ügyintéző* Igazgatási ügyintéző Összes létszám Székhelyen Vadnai Kirendeltségen Dédestapolcsányi Kirendeltségen 5,5 1, ,5 0, Ügykezelő Jegyző 1 Aljegyző 1 Összesen * 1 fő adóügyi ügyintéző megosztott munkaidőben dolgozik a kirendeltségen és a székhelyen A Hivatalban foglalkoztatottak a Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselők. 97

98 98 BEVÉTELEK A Hivatal évi bevételi előirányzatát, az állami költségvetési támogatás és a fenntartó önkormányzatok hozzájárulása jelenti. I. ÁLLAMI TÁMOGATÁS A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 84. (4) bekezdése szerint: A hivatal működési költségét az állam az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben, és a hivatal által ellátott arányban finanszírozza, amelyet a székhely település e célra elkülönített számlájára folyósít. A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik. Az elismert hivatali létszám a számított alaplétszám korrekciós tényezőkkel korrigált összege. A támogatás nagyságrendje nem változik évhez képest. Az elismert hivatali létszám nem alkalmazási korlátot, vagy szabályt jelent. A Hivatal engedélyezett létszámát a Hivatalhoz tartozó települések önkormányzatainak Képviselő-testületi szabadon határozzák meg, a jogszabályi előírások, az elvégzendő feladatok függvényében, az állami finanszírozás mértékétől és az Önkormányzatok költségvetési teherbírásától függően. Állami támogatás várható összege: Fajlagos összeg Ft/fő SZAL= 11,61 SZAL=számított alaplétszám SZAL=c+(ÖL-a)/(b-a)*(d-c) ÖL= Szk Vadna Sivánka Sgalgóc Dédes ÖL=önkormányzatok lakosságszáma Kieg.szab. 3.a) a 3001 b 5000 c 8 d 14 EHL= 13,47 EHL=Elismert hivatali létszám EHL=SZAL*(1+Ka+Kb+Kc) Kieg.szab. 3.ba)bb)bc Ka 0,12 Kb 0,04 Kc évi Támogatás évi Támogatás A közös hivatal várható összkiadása: M Ft (Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal évi kiadása 45 M Ft, Dédestapolcsányi Hivatal: 24 M Ft) 98

99 99 II. ÖNKORMÁNYZATOK HOZZÁJÁRULÁSA: A Megállapodás 9.2. pontja szerint: A közös önkormányzati hivatal állami finanszírozással le nem fedett működési költségeit, a Társuló Önkormányzatok lakosságarányosan biztosítják, éves költségvetésük terhére. A Társuló Önkormányzatok a finanszírozást havi egyenlő részletekben utalják, tárgyhó 1. napjáig a közös önkormányzati hivatal számlájára. A Hivatal évi működéséhez változatlan szervezeti- és személyi feltételek mellett, hasonló állami finanszírozás mellett - önkormányzati kiegészítés válik szükségessé. KIADÁSOK 1. A kiadási oldalon a legtekintélyesebb tétel, a személyi juttatások összege és azok járulékai évben bérpolitikai intézkedésre nem kerül sor. A közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény 132. szerinti illetményalap a évben forint. A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is magában foglaló együttes összege a évben nem haladhatja meg a bruttó forintot. Az előirányzat a Hivatal köztisztviselőinek személyi jellegű kiadásait tartalmazza. Jubileumi jutalomra (25 éves) évben egy fő köztisztviselő válik jogosulttá. 2. A szociális hozzájárulási adó összege a személyi juttatás előirányzathoz igazodik. 3. A dologi kiadások előirányzatának megtervezésére, a Hivatal 2014-ban teljesített kiadásai alapul vételével kerül sor. A Hivatal dologi, működési kiadásai a Megállapodás vonatkozó pontjai értelmében - az állami finanszírozás évi szinten maradása esetén - csak azokat az előirányzatokat fogják tartalmazni, amelyek a közös feladat-ellátást szolgálják. Az egy-egy önkormányzathoz társítható kiadások (pl. honlapok üzemeltetése, közmű díjak, pénzügyi szolgáltatások díja, stb.) az adott önkormányzat kiadási előirányzatai között kerülnek tervezésre. A Hivatal működési célú előirányzatainak a meghatározásánál a biztonságos üzemeltetéshez, fenntartáshoz a szükséges elégséges előirányzatokat kerülnek tervezésre. 4. Felhalmozási kiadásként elsősorban irodatechnikai és informatikai berendezések, eszközök, alkalmazások beszerzése, felújítása, cseréje válhat szükségessé. A Hivatali feladatellátás zökkenőmentességéhez elengedhetetlen lesz a társult önkormányzatok szoros, határidőket és finanszírozási szabályokat betartó együttműködése. Fentiekre tekintettel kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a évi költségvetési koncepció megvitatására és a határozati javaslat elfogadására. Szuhakálló, december 8. Dávid István sk.. 99

100 Határo zat i javasl at: / (.) H A T Á R O Z A T : Az önkormányzat évi költségvetési koncepciójáról Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat évi koncepcióját a jkv. melléklete szerint elfogadja. Felelős: Határidő: értelemszerűen..

101 ELŐTERJESZTÉS SZUHAKÁLLÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK DECEMBER 15-EI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: /2014./V. MELLÉKLETEK SZÁMA: 2 DB V I I. NAP IR E N D Tárgy: Javaslat a évi ellenőrzési tervre. Előterjesztő: Dávid István A döntés formája: határozat Előterjesztést készítette: Dr. Herczeg Tibor címzetes főjegyző Melléklet: 1.sz. Ellenőrzési terv 2.sz. Határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Tisztelt Képviselő-testület! Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 119. (4) bekezdése értelmében a jegyző köteles gondoskodni a belső ellenőrzés működtetéséről, mivel költségvetési szerv vezetője a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok esetében e tekintetben a jegyző (A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. Korm. rendelet 2. nd) pont). Az államháztartásról szóló évi CXCV. tv. 70. (1) bek. értelmében az irányító szerv (helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat) belső ellenőrzést végezhet a költségvetési szerveinél, a költségvetési támogatások kedvezményezettjeinél és az irányítása alá tartozó A helyi önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-éig hagyja jóvá (Mötv (5) bek.). A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben előírtaknak megfelelően a jegyző javaslatai alapján Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Társulási Iroda belső ellenőrzési csoportjának vezetője mint belső ellenőrzési vezető - elkészítette egy évre vonatkozó ellenőrzési javaslat-csomagot. A Korm rendelet 3. -a szerint a költségvetési szerv vezetője - jelen esetben a Korm. rendelet által meghatározottaknak megfelelően, helyi önkormányzat esetében, a jegyző, körjegyző felelős a belső kontrollrendszer keretében - a szervezet minden szintjén érvényesülő - megfelelő a) kontrollkörnyezet, b) kockázatkezelési rendszer, c) kontrolltevékenységek,

102 d) információs és kommunikációs rendszer, és e) nyomon követési rendszer (monitoring) kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért. A javaslatban foglalt ellenőrzési témaköröket áttekintve, az előterjesztésben foglaltak szerint javasolja a jegyző meghatározni a évi ellenőrzések területeit. Fenti indokokra tekintettel javaslom az ellenőrzési terv előterjesztésben foglaltak szerinti jóváhagyását. Szuhakálló, december 1. Dávid István sk. 102

103 JAVASLATOK A ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV ELŐKÉSZÍTÉSÉHEZ Javasolt ellenőrzés megnevezése Ellenőrzés típusa Cafeteria juttatás ellenőrzése pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés Céljelleggel juttatott összegek rendeltetésszerű pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés felhasználásának vizsgálata Dologi kiadások ellenőrzése pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés Egyes feladatellátáshoz kapcsolódó szakfeladatok bevételeinek és kiadásainak ellenőrzése pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés rendszerellenőrzés Egyes önkormányzati fenntartású intézmények átfogó ellenőrzése pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés rendszerellenőrzés Egyes támogatások és segélynemek megállapításának és pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés kifizetésének vizsgálata Élelmezési tevékenység vizsgálata pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés Házipénztári forgalom ellenőrzése Önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés működése hatékonyságának ellenőrzése rendszerellenőrzés Gépjármű-üzemeltetés szabályosságának vizsgálata pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés Helyi adók beszedésének vizsgálata. pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés Iratkezelés-irattározás szabályosságának vizsgálata Szabályszerűségi ellenőrzés Karbantartási tevékenység vizsgálata pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés; rendszerellenőrzés Készletgazdálkodás ellenőrzése pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés Kintlévőségek nyilvántartásának és behajtásának pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés vizsgálata Kis értékű tárgyi eszközök beszerzésének, pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés bizonylatolásának ellenőrzése Kötelezettségvállalásokra vonatkozó nyilvántartás vizsgálata pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés; rendszerellenőrzés Köztisztviselők kinevezésének, besorolásának szabályszerűségi ellenőrzés ellenőrzése A közfoglalkoztatási programok szabályszerűségének szabályszerűségi ellenőrzés vizsgálata Közalkalmazottak kinevezésének, besorolásának szabályszerűségi ellenőrzés ellenőrzése Közbeszerzési eljárás lefolytatásának ellenőrzése szabályszerűségi ellenőrzés Leltározás szabályozottságának és végrehajtásának szabályszerűségi ellenőrzés vizsgálata Mérleg leltárral történő alátámasztásának ellenőrzése pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés Működés és gazdálkodás szabályozottságának vizsgálata szabályszerűségi ellenőrzés Nemzetiségi önkormányzatok szabályszerű pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés működésének és gazdálkodásának vizsgálata Pályázati pénzeszközök felhasználásának és pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés elszámolásának vizsgálata Pénzgazdálkodás ellenőrzése pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés Saját bevételek teljesítése pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés Selejtezések szabályozottságának és végrehajtásának szabályszerűségi ellenőrzés vizsgálata Tárgyi eszköz gazdálkodás vizsgálata pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés Térítési díjak beszedésének vizsgálata pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés Vagyongazdálkodási tevékenység ellenőrzése szabályszerűségi ellenőrzés

104 1. Szuhakálló Községi Önkormányzat Ellenőrzési terv évre Az ellenőrzés tárgya: Szuhakálló község önkormányzatánál a pénzgazdálkodás a házi pénztár kezelés folyamatának vizsgálata, különös tekintettel az alábbi területekre: - házi pénztári forgalom szabályozása - pénztári pénzforgalom bevételei - pénztári pénzforgalom kiadásai - pénzforgalomhoz kapcsolódó utalványozás Az ellenőrzés célja: annak vizsgálata, hogy annak vizsgálata, hogy a házipénztár működése megfelelően szabályozott-e, a kiadások és bevételek bizonylatolása összhangban van-e az előírásokkal, illetve az elszámolt tételek a tevékenységhez kötődnek-e? Ellenőrzött időszak: 2014 év Ellenőrzés típusa: pénzügyi - szabályszerűségi ellenőrzés Ellenőrzés ütemezése: szeptember hónap Ellenőrzési kapacitás: szükséglet szerint

105 Határozati javaslat: / (..) H at á ro z at A é v i e ll e n ő r z é s i t e r vr ő l Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat ellenőrzési tervét évre, a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint jóváhagyja. Felelős: jegyző Határidő: értelemszerűen

106 ELŐTERJESZTÉS SZUHAKÁLLÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK DECEMBER 15-EI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: /2014./V. MELLÉKLETEK SZÁMA: 2 DB VIII. NAPIREND Tárgy: Javaslat együttműködési megállapodás jóváhagyására a helyi roma nemzetiségi önkormányzattal. Előterjesztő: Dávid István A döntés formája: határozat Előterjesztést készítette: Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző Melléklet: 1. sz. Határozati javaslat Szavazás módja: 2. sz. Megállapodás egyszerű többség Tisztelt Képviselő-testület! A nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 80. -ában foglaltak értelmében a helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére - annak székhelyén -biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az együttműködési megállapodás kötelező tartalmi elemeit a Njtv. 80, (1) és (3)-(4) bekezdése tartalmazza. 80. (1) A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére annak székhelyén biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok: a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése; b) a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása; c) a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítése és postázása;

107 d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása; e) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása; f) a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása, és g) az a)-f) pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek viselése a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítése érdekében a helyi önkormányzat harminc napon belül biztosítja a rendeltetésszerű helyiséghasználatot, valamint a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt a helyi nemzetiségi önkormányzattal. A megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül. (3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásban rögzíteni kell a) a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, a felelősök konkrét kijelölésével, b) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, továbbá a felelősök konkrét kijelölését, c) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségeket, d) a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket. (4) A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat megállapodásban rögzíteni kell, hogy a jegyző vagy annak a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. (5) Önkormányzati működésen értendő a testületi üléseken és a közmeghallgatáson túl, a bizottságok működése, a tisztségviselői és képviselői megbízatás ellátása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartása is. Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 27. -ának rendelkezései szerint: 27. (2) A helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik. A helyi önkormányzat és az érintett helyi nemzetiségi önkormányzatok a feladatok ellátásának részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti megállapodásban rendezik. 107

108 Az együttműködési megállapodás érvényességéhez mindkét képviselő-testület jóváhagyása szükséges. Fenti indokokra tekintettel javaslom a megállapodás előterjesztésben foglaltak szerinti jóváhagyását. Szuhakálló, december 1. Dávid István sk. 108

109 Határozati javaslat: / (..) H at á ro z at A S zu h ak á ll ó k ö z s ég R o ma N e m z e t is é g i Ö n k o r má n y za t á v al v a l ó e g yü t t mű k öd é si m e g á l la p o d á sr ó l Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat és a Szuhakálló Község Roma Nemzetiségi Önkormányzatának képviselő-testülete közötti együttműködési megállapodást, a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint jóváhagyja. Felelős: jegyző Határidő: értelemszerűen

110 EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS A HELYI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖZÖTT Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 27. -a és a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény 80. (2) bekezdése alapján Szuhakálló községi Önkormányzat (képviseletében: Dávid István ) és a Szuhakálló Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata (képviseletében: Csiklya András elnök) együttműködésük szabályait az alábbi megállapodásban rögzítik. A megállapodás szabályainak kialakítása Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény, az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht), a nemzetiségiek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban:njtv.) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet (Ávr.). az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet Az Njtv. 80. (1). és (3)-(4) bekezdése rögzíti a megállapodás tartalmi elemeit. Ennek megfelelően a megállapodásnak ki kell terjednie a - helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére, - a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidőkre és együttműködési kötelezettségekre; - a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályaira, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségekre, - a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolási feladatokra, a felelősök konkrét megjelölésével, - a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeire és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaira, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjére, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokra, feltételekre. A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére annak székhelyén biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. A végrehajtásról a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik.

111 A helyi önkormányzat a lehetőségei és költségvetési helyzetének figyelembe vétele mellett a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő előzetes egyeztetést követően az adott évi költségvetési rendeletében egyes feladatellátáshoz pénzügyi támogatást biztosíthat. A nemzetiségiek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény 80. (4) bekezdése értelmében megállapodásban kell rögzíteni, hogy a jegyző, vagy annak megbízottja (aki a jegyzővel azonos képesítéssel rendelkezik) a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. 1. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje 1.1. A költségvetési koncepció elkészítése A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat Tóth Tamásné gazdálkodási ügyintéző (továbbiakban: ügyintéző) végzi el. Az ügyintéző a jegyző útmutatásai alapján, minden év november 15-ig a költségvetési koncepció összeállítását megelőzően áttekinti a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökével a helyi nemzetiségi önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, bevételi forrásait, ezek közül kötelezően a nemzetiségi, etnikai feladatok finanszírozásának együttes összegére vonatkozó bevételeket. A jegyző a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési koncepcióját a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek, és a Kormány Áht. 13. (1) bekezdése szerinti döntései figyelembevételével állítja össze. A jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót november 30-ig - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig kell benyújtani a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének. A koncepciót a testület megtárgyalja és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának, az önkormányzat költségvetési rendelettervezetének elkészítése A költségvetési törvény kihirdetését követően, a költségvetésre vonatkozó részletes információk megismerése után az ügyintéző a jegyző útmutatásai alapján egyeztetést folytat le az elnökkel, ennek keretében haladéktalanul az elnök rendelkezésére bocsátja a helyi nemzetiségi önkormányzat tárgyévi költségvetésének tervezésére vonatkozó adatokat. Az egyeztetést a költségvetési törvény kihirdetését követő 30 napon belül kell lefolytatni. A nemzetiségi önkormányzat költségvetésének elkészítésére, annak tartalmára, a határidőkre az Áht aiban foglaltakat kell alkalmazni, az Áht 26. -a szerinti eltérésekkel. Az Áht szabályai alapján: A helyi nemzetiségi önkormányzat a költségvetését határozatban állapítja meg. 111

112 A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetése tartalmazza: - költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban, - az általa irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, valamint költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban, - a költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti bontásban, - a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét, ideértve az Áht. 73. (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti betét visszavonását működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban, - a költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételeket és kiadásokat működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban, - a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Stabilitási tv. 3. (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt, - a Stabilitási tv. 3. (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a kezesség érvényesíthetőségéig, és a Stabilitási tv. 45. (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és - a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. (4)bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint az Áht. 34. (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást. A költségvetési határozatban elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék. A jegyző, a költségvetési határozat-tervezetet az Áht 29/A. szerinti tervszámoknak megfelelően készíti elő. A tervszámoktól csak a külső gazdasági feltételeknek a tervszámok elfogadását követően bekövetkezett lényeges változása esetén térhet el, az eltérést és annak indokát a költségvetési rendelet-tervezet indokolásában ismertetni kell. A jegyző előkészített költségvetési határozat-tervezetet az elnök a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek. A költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni: a) a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét, b) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, c) a közvetett támogatásokat - így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket - tartalmazó kimutatást, és d) Az Áht. a 29/A. szerinti tervszámoknak megfelelően a költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, és a 29/A. szerinti tervszámoktól történő esetleges eltérés indokait. 112

113 Ha a költségvetési határozatot a képviselő-testület a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadta el, az átmeneti gazdálkodásról határozatot hoz, amelyben felhatalmazást ad, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzat és költségvetési szervei a bevételeiket folytatólagosan beszedhessék, kiadásaikat teljesítsék. A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére az Ávr. 24. és ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az Ávr. 24. (2) bekezdése szerinti költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételi és kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni. Az Áht. 28. (3) bekezdése értelmében, nemzetiségi önkormányzat határozatában megállapított bevételei és kiadásai egységes rovatrend szerinti részletezéséről a Kormány rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetést kell készíteni. Az elemi költségvetést az ügyintéző készíti el. A nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetését a nemzetiségi önkormányzat elnöke hagyja jóvá. 2. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje Ha a helyi nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, a helyi nemzetiségi önkormányzat módosítja a költségvetéséről szóló határozatát. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításra a nemzetiségi önkormányzat testülete jogosult. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatain belül a rovatok közötti átcsoportosításra az elemi költségvetés jóváhagyására jogosult személy - az elnök - jogosult. A nemzetiségi önkormányzat előirányzatai kizárólag a helyi nemzetiségi önkormányzat határozata alapján módosíthatók, e módosításokat az ügyintéző átvezeti a helyi nemzetiségi önkormányzat kiadási és bevételi előirányzatain. 3. Költségvetési információ szolgáltatás rendje 3.1. Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje Az Áht (2) bekezdése alapján, a költségvetési év során a Kormány rendeletében meghatározott gyakorisággal időközi költségvetési jelentést és időközi mérlegjelentést kell készíteni a kincstár számára. Az időközi költségvetési jelentés egységes rovatrend rovatai eredeti és módosított előirányzatait, valamint azok teljesítését mutatja be. Az Ávr. rendelkezései értelmében, a nemzetiségi önkormányzat az időközi költségvetési jelentést a költségvetési év első három hónapjáról április 20-áig, azt követően havonta, a tárgyhót követő hónap 20-áig, a költségvetési év tizenkét hónapjáról a költségvetési évet követő év február 5-éig az Igazgatóságnak küldi meg. Az időközi mérlegjelentést az eszközök és források alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, vagy az azt alátámasztó nyilvántartásokból kell elkészíteni. Az időközi mérlegjelentést az Ávr. rendelkezései értelmében a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő negyven napon belül, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell az irányító szervhez benyújtani. 113

114 Az irányító szerv az időközi mérlegjelentéseket a tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentést öt munkanapon belül, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló továbbításának határidejével megegyezően juttatja el feldolgozásra a Kincstárnak. Az időközi mérlegjelentés készítésére kötelezettek az éves elszámolásokra vonatkozóan a költségvetési évet követő év július 15-éig, az éves konszolidált elszámolásra vonatkozóan a költségvetési évet követő év november 15-éig a részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulására vonatkozó adatszolgáltatást juttatnak el az irányító szervhez. Az irányító szerv öt napon belül továbbítja az adatokat feldolgozásra a Kincstárhoz, az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó irányító szerv esetén az Igazgatóságnak. A helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke beszámol a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselőtestületének a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának időarányos teljesítéséről (féléves, éves beszámoló) A jegyző által elkészített zárszámadási határozat-tervezetet az elnök a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról határozatot hoz. A zárszámadási határozat-tervezet előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul az Áht. szerinti mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni: a.) Az Áht. a 24. (4) bekezdése szerinti mérlegeket, kimutatásokat azzal, hogy az előirányzat felhasználási terven a pénzeszközök változásának bemutatását kell érteni, b) a nemzetiségi önkormányzat adósságának állományát lejárat, a Stabilitási tv. 3. -a szerinti adósságot keletkeztető ügyletek, bel- és külföldi irányú kötelezettségek szerinti bontásban, c) a vagyonkimutatást, és d) a nemzetiségi önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását. A helyi nemzetiségi önkormányzat beszámolóit (időközi költségvetési jelentést, az időközi mérlegjelentést és a zárszámadási határozat-tervezetet) az ügyintéző készíti el és továbbítja határidőben a Magyar Államkincstár felé. A képviselő-testületi döntést igénylő beszámolókat az ülés tervezett időpontja előtt, legalább 5 nappal, előterjesztéssel együtt az elnök rendelkezésére kell bocsátani. 4. A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje 4.1. A költségvetés végrehajtása A helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat az önkormányzati hivatal (Hivatal) látja el. a./ Kötelezettségvállalás rendje A helyi nemzetiségi önkormányzat nevében a helyi nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag az elnök vagy az általa meghatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. 114

115 A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. b./ Pénzügyi ellenjegyzés Az Áht. 37. (1) bekezdésének megfelelően kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó adatokat. A pénzügyi ellenjegyző a feladat ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe. Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg fentieknek, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét. Ha a kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni és e tényről az irányító szerv vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A vezető a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást. Az Ávr. 55. (1) bekezdése szerint a pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Az Ávr. 55. (2) g) pontja értelmében a helyi nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettségek esetén, a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a jegyző által írásban kijelölt, a Hivatal állományába tartozó, megfelelő képesítési feltétellel rendelkező köztisztviselő írásban jogosult. A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettségek pénzügyi ellenjegyzésére Tóth Tamásné ügyintéző jogosult. c./ Teljesítés igazolása Az Ávr. 57. szerint a teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magába foglaló kötelezettségvállalás esetén ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes annak teljesítését. A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A teljesítés igazolására jogosult személyeket a kötelezettségvállaló írásban jelöli ki. A helyi nemzetiségi önkormányzatnál a teljesítés igazolására az elnök, vagy az elnök-helyettes jogosult. 115

116 d./ Érvényesítés Az Ávr. 58. szerint kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az Ávr. és a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e. Ha az érvényesítő a fenti jogszabályok, szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles azt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. Ha a kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad az érvényesítésre, az érvényesítő köteles annak eleget tenni és e tényről az irányító szerv vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A vezető a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást. Az érvényesítés az utalványozás előtt történik. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását. Az érvényesítést az önkormányzati hivatal ezzel megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítésű dolgozója végzi. Az érvényesítés a teljesítés igazolásán alapul. A kötelezettségvállalás, utalványozás, pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés és a teljesítés igazolásának rendje és a feladatok ellátására jogosultak megnevezése az Ávr ában előírtakkal összhangban külön szabályzatban kerül rögzítésre, meghatározásra. Az Ávr. 58. (4) bekezdése értelmében a helyi nemzetiségi önkormányzat kiadásai esetén érvényesítésre a jegyző által írásban kijelölt, a Hivatal állományába tartozó köztisztviselő írásban jogosult. A nemzetiségi önkormányzat kiadásainak érvényesítésére Tóth Tamásné ügyintéző jogosult. e./ Utalványozás A helyi nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök vagy az általa meghatalmazott helyi nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet. f./ Az összeférhetetlenség szabályai A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el. 116

117 4.2. A nemzetiségi önkormányzat számlái A helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számlát vezet. Szuhakálló község Roma Nemzetiségi Önkormányzata számlaszáma: Szuhakálló község Roma Nemzetiségi Önkormányzata adószáma: A nemzetiségi önkormányzat számlája feletti rendelkezés jogát az elnök határozza meg, tekintettel a banki elektronikus terminál használatára. Az ügyintéző a nemzetiségi önkormányzat fizetési számlájához második helyen nevesített aláírási jogosultsággal rendelkezek, mely jogát csak az első helyen aláíró nemzetiségi önkormányzati taggal együttesen gyakorolhatja Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje A Hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait (könyvelés; költségvetés-; beszámoló elkészítése) a helyi önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti. Szuhakálló község Roma Nemzetiségi Önkormányzatának készpénzforgalma az erre a célra kialakított házipénztárban elkülönítetten történik. Szuhakálló község Roma Nemzetiségi Önkormányzata működéséhez szükséges készpénz forgalmának lebonyolítása és megőrzése elkülönítetten, a Hivatalban (Szuhakálló, Kossuth u.7.) a pénzügyi irodában történik. A nemzetiségi önkormányzat saját hatáskörben készpénzforgalmat nem bonyolít, házipénztárat nem kezel. A nemzetiségi önkormányzat bankszámlájáról kizáróan a nemzetiségi önkormányzat elnöke kezdeményezhet kifizetéseket. A bankszámláról felvett készpénz a nemzetiségi önkormányzat házipénztárába bevételezésre kerül, ahonnan elszámolásra kiadott előlegként kerül kiadásra. Az elszámolásra kiadott előleggel 30 napon belül kell elszámolni. Bankszámláról történő kifizetések esetében az utalás megtörténte előtt a szükséges aláírások megléte (pénzügyi ellenjegyző, érvényesítő) és a könyveléshez alkalmazandó utalványrendelet elkészítése miatt a nemzetiségi önkormányzat köteles a számlát a helyi önkormányzat gazdálkodási osztályára leadni. A számla késedelmes leadása esetén az Ávr. 54. (3) és (4) bekezdéseinek értelmében a pénzügyi ellenjegyzés nem történik meg, melynek tényéről a pénzügyi ellenjegyző írásban tájékoztatja a kötelezettségvállalót. Ha a kötelezettségvállaló a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni és e tényről az irányító szerv vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A számla késedelmes leadása esetén az Ávr. 58. (2) bekezdésének értelmében az érvényesítés nem történik meg, melynek tényéről a pénzügyi ellenjegyző írásban tájékoztatja az utalványozót. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. E tényről az érvényesítő az irányító szerv vezetőjét haladéktalanul írásban köteles értesíteni. 117

118 5. A belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés A Hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat vonatkozásában köteles a belső kontrollrendszer keretében kialakítani, működtetni és fejleszteni a kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési rendszert, a kontrolltevékenységeket, az információ és kommunikációs rendszert, továbbá a nyomon követési rendszert. A helyi nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó belső kontrollrendszer kialakításáért a jegyző a felelős. A belső kontrollrendszer kialakításánál figyelembe kell venni a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet előírásait, továbbá az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatókban leírtakat. A helyi nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzését végző szerv megnevezése: Kazincbarcika és Vonzáskörzete Önkormányzati Kistérségi Társulás Belső Ellen őrzési Csoportja Belső szabályzatok Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (Áht.) 10. (5) bekezdése értelmében: A költségvetési szerv feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. A szervezeti egységekre vonatkozó szabályokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában vagy a szervezeti egységek ügyrendjében, a gazdálkodás részletes rendjét belső szabályzatban kell meghatározni. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.)13. (2) bekezdése szerint: A költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban rendezi a működéséhez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen a) a tervezéssel, gazdálkodással így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével -, az ellenőrzési adatszolgáltatási és beszámolási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket, b) a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet, c) a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket, d) az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit, e) a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait, f) a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét, g) a vezetékes és rádiótelefonok használatát, és h) a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét. A Hivatal belső szabályzatainak az azokban megjelöltek szerint - hatálya a fentieken túl kiterjed a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény 80. (2) bekezdése és az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 27. -a, jelen megállapodás alapján Szuhakálló Község Roma Nemzetiségi Önkormányzatára is. A Szabályzatok elérhetők a honlapon, melyek megismerésére a nemzetiségi önkormányzat tisztségviselői kötelezettséget vállalnak. 118

119 6. Az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása és az azzal kapcsolatos végrehajtási feladatok Helyiséghasználat: A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat testületi működéséhez igazodó, a testületi működéshez szükséges helyiséghasználatot, havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában; havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatával, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselésével. A használatba adott helyiség Szuhakálló Községháza (3731 Szuhakálló Kossuth u.7.) épületének földszintjén található tanácsterem helyiség (i iroda) A helyiséghasználattal biztosítandó testületi működés: Testületi működéshez szükséges helyiséghasználat biztosítása A nemzetiségi önkormányzat alakuló, rendes és rendkívüli üléseit az SZMSZ-ében rögzített módon a fenti helyiségben tartja. A nemzetiségi önkormányzat testülete az Njtv. szerint évente legalább egyszer közmeghallgatást tart. Amennyiben az RNÖ testületi működéséhez fentiek szerint biztosított helyiség tekintettel mértére, és a közmeghallgatáson megjelenhető személyek számára - nem megfelelő, a közmeghallgatás lebonyolítására igénybe vehető az Egészségház emeleti helyisége. Az erre irányuló igényt, a közmeghallgatás tervezett időpontja előtt legalább 10 nappal korábban írásban jelezni kell a felé, aki a fenti helyiséghasználatot engedélyezi. Az RNÖ elnöke az RNÖ által kialakított rend szerint fogadóórákat tart, tarthat. A fogadóórák alkalmára a fentiek szerint biztosítja a helyiséghasználatot a képviselő-testület A használati jogra, az átadás rendjére, a használatra vonatkozó szabályok. A használat joga Az Njtv. 80. (1) bekezdése a nemzetiségi önkormányzat javára szóló ingyenes helyiséghasználat biztosításáról rendelkezik, a törvényben meghatározott korlátokkal, feltételekkel. A helyiséghasználatnak a nemzetiségi önkormányzat Njtv. 80. (5) bekezdése szerinti önkormányzati működését kell biztosítania havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, továbbá az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát, a helyiséghez; a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselésével. A használat időtartama a nemzetiségi önkormányzat megszűnéséig tart, tekintettel a jogutódlásra. A Községháza céljára szolgáló épület - melyben az RNÖ részére, a testületi működéshez biztosított helyiség található használatának időtartamához igazodó nyitását-zárását a engedélye alapján, az épület fenntartásában közreműködő kisegítő végzi. 119

120 A helyiségét a települési önkormányzat ingyenesen adja a nemzetiségi önkormányzat használatába, a testületi működéshez, átadáskori műszaki állapot szerint. A nemzetiségi önkormányzat csak az Njtv-ben megjelölt és jelen megállapodásban rögzített célok érdekében használhatja a helyiséget. A nemzetiségi önkormányzat a helyiséget sem ingyenesen, sem visszterhesen más célra nem hasznosíthatja, annak használatát harmadik személynek vagy szervezetnek nem engedheti, nem ruházhatja át. A nemzetiségi önkormányzat a használat jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. A helyiség fenntartásával átadáskori műszaki paraméterek közötti (közműköltségek: víz, szennyvíz,villany, fűtés) járó terheket, csakúgy mint a rendes és a rendkívüli javítások és helyreállítások, az állagmegóvás költségeit a tulajdonos önkormányzat viseli, mindaddig amíg a használat során a nemzetiségi önkormányzat az elvárható, a jó gazda gondossága szerint jár el. A nemzetiségi önkormányzat köteles a tulajdonos önkormányzatot a helyiséget fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni - ideértve azt az esetet is, ha a nemzetiségi önkormányzatot harmadik személy a használat gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye. Amennyiben az értesítési és tűrési kötelezettségének a nemzetiségi önkormányzat nem tesz eleget, viseli a mindebből eredő kár teljes költségét. A nemzetiségi önkormányzat vagyonával felel a helyiségben bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben általában elvárható. Nem elvárható eljárás különösen: a fentiek szerint nem megfelelő módon történő használat, a szándékos rongálás. Ha a helyiségnek helyet adó ingatlan egészben vagy jelentős részben elpusztul, a tulajdonos önkormányzat nem köteles azt helyreállítani. A tulajdonos önkormányzat jogosult a használat gyakorlását ellenőrizni. A helyiséghasználat során az RNÖ a helyiségben a saját vagyonába tartozó ingóságokat állandóvagy ideiglenes jelleggel elhelyezhet, oda harmadik személytől, vagy szervezettől használatba kapott vagyontárgyakat bevihet. Az RNÖ által, a nemzetiségi önkormányzat költségvetése terhére beszerzendő és a helyiségben elhelyezett vagyontárgyak meglétéért, állagának megóvásáért, az esetleges leltárhiányért az általános szabályok szerint az RNÖ elnöke felel A nemzetiségi önkormányzat megszűnése esetén a vagyon ideiglenes kezelése. A bármely módon megszűnő nemzetiségi önkormányzat jogutóda a soron következő általános választáson újonnan választott, megalakult nemzetiségi önkormányzat az Njtv (1) bek-e szerint. A megszűnt nemzetiségi önkormányzat vagyona az adott nemzetiség országos nemzetiségi önkormányzatának tulajdonába kerül azzal, hogy azt kizárólag nemzetiségi célra lehet felhasználni. Az időközi választás eredményeképpen felálló új testület megalakulásáig, továbbá a soron következő általános nemzetiségi választás eredményeképpen felálló új testület megalakulásáig a megszűnt nemzetiségi önkormányzat vagyona ideiglenes kezelésbe kerül. /Njtv (2)-(3)/ 120

121 A települési nemzetiségi önkormányzat működése során keletkező, megszűnése során fennálló bárminemű tartozásaiért, kötelezettségvállalásaiért a helyi önkormányzat semminemű felelősséget nem vállal A testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása; A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 84. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, a helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a vagy a jegyző feladatés hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására i hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre. Szuhakálló, Vadna, Sajógalgóc, Szuhakálló községi önkormányzatok képviselő-testületei január 1. napjával hozták létre a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatalt, melyhez január 1-jei hatállyal csatlakozott Dédestapolcsány község önkormányzata. A Hivatalt a jegyző vezeti. Az Mötv-ben megállapított feladat- és hatáskörei között gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. Mindebből következően a konkrét munkaszervezési utasításokat, feladatokat a jegyző adja ki a hivatal dolgozóinak. A Hivatal működési rendjét, munkarendjét, kapcsolatait önkormányzaton belüli és kívüli intézményekkel, szervekkel, a Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg részletesen. A nemzetiségi önkormányzat testületének tagjaival a kapcsolattartás, a Hivatalra a törvény által nevesített végrehajtói feladatok, ezen szabályzók rendjébe illeszkedve történnek. A nemzetiségi önkormányzat testületének tagjai a jegyző révén igényelhetik a képviselői munkájukhoz szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést a Hivatal munkatársaitól. A Hivatal köztisztviselői a munkakörüknek és foglalkoztatási jogviszonyuknak megfelelően, kellő körültekintéssel, alapossággal, udvariasan látják el ezen teendőket. Amennyiben a felmerülő kérdésékre azonnal nem tudnak válaszolni, úgy a jegyző révén 8 napon belül írásban kell azt az RNÖ elnöke részére megküldeni, aki gondoskodik az érintett nemzetiségi képviselő részére történő továbbításról. Minden esetben írásba kell foglalni a választ, felvilágosítást, ha azt a nemzetiségi önkormányzat tagja így kéri. A nemzetiségi önkormányzat tagjai közérdekű és közérdekből nyilvános ügyben kezdeményezhetik a Hivatal intézkedését, amelyre a hivatal képviseletében a jegyző tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni. A nemzetiségi önkormányzat testülete a Njtv. szerint hatósági ügyben hatáskörrel nem rendelkezik, így harmadik személy egyedi hatósági ügyében a nemzetiségi önkormányzat tagjai nem járhatnak el, csak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény képviseletre vonatkozó szabályai szerint (de ebben ez esetben nem nemzetiségi képviselői minőségükben). A nemzetiségi önkormányzat általános működésével kapcsolatban elsősorban az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes illetve a helyettesítés rendje szerinti nemzetiségi önkormányzati képviselő jár el a Hivatalban. A jegyző hivatali teendőihez és a hivatali munkarendhez igazodva a nemzetiségi önkormányzat elnökének rendelkezésére áll a nemzetiségi önkormányzat működését érintő ügyekben, 121

122 kérdésekben, hivatali időben. Célszerű az elnök részéről előzetes időpont egyeztetést kezdeményezni a személyes megbeszélések előtt. A Hivatal köztisztviselőit az általános működési rend szerint a nemzetiségi önkormányzat tagjai, elnöke nem utasíthatják, nem kérhetik számon sem a nemzetiségi önkormányzat részére ellátott ügyviteli feladatok végrehajtásával, sem az általános önkormányzati működéssel kapcsolatban. A Hivatal köztisztviselői által ellátandó a nemzetiségi önkormányzat működését segítő tevékenységet a jegyző engedélyezi, arra ő utasítja az alkalmazottakat. A köztisztviselők által, a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatban ellátott feladatokkal kapcsolatban esetlegesen felmerülő bárminemű problémával a jegyzőhöz kell fordulni. A jegyzőt távolléte, akadályoztatása, vagy a jegyzői állás betöltetlensége esetén az aljegyző helyettesíti, a Hivatal SZMSZ-ében foglalt szabályok szerint A testületi ülések előkészítése, ügyviteli teendők a testületi ülések előkészítése, testületi ülésekhez kapcsolódó ügyviteli teendők A Hivatal ellátja nemzetiségi önkormányzat ülésének összehívásával, jegyzőkönyvének elkészítésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat az alábbiak szerint: Az RNÖ elnöke tekintettel a nemzetiségi önkormányzat ülésének összehívási szabályaira, a meghívó tartalmára, kiküldésének időpontjára a meghívó kiküldése előtt legalább 5 munkanappal kéziratban átadja a meghívót, testületi előterjesztéseket, megjelölve az elkészítendő példányszámot. A legépelt meghívót, előterjesztéseket megfelelő példányszámban, elkészültük napján a hivatalsegéd az RNÖ elnöke részére kézbesíti, aki gondoskodik az ülés összehívásáról. Erre irányuló, előre bejelentett igény esetén a nemzetiségi önkormányzat ülésére szóló meghívót a hivatal kézbesíti. Az elnöknek ebben az esetben meg kell határoznia a meghívandók nevét és címét. Az RNÖ ülésén a jegyzőkönyvvezetéséről, a jegyzőkönyv előkészítéséről a jegyző gondoskodik, az alábbiak szerint: A kizárólag magyar nyelven készült jegyzőkönyvet az elnök kéziratban adja át a Hivatalnak gépelésre, az ülést követő 5 napon belül. A jegyzőkönyv legépeltetéséről a jegyző gondoskodik, a kézirat Hivatalba történt leadását követő 5 napon belül. A gépelés során a jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv megfelelő formai és tartalmi kialakításáról. A kézirat lényegi tartalmától azonban a legépelt jegyzőkönyv nem térhet el. A legépelt jegyzőkönyvet az elnök részére haladéktalanul meg kell küldeni, aki azt általa és a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő által aláírtan 3 napon belül megküldi a jegyzőnek. A legépelt jegyzőkönyvek 2 példányban készülnek el (1 pld Hivatal, 1pld nemzetiségi önkormányzat). A jegyzőkönyv kézirati példánya a Hivatalban megőrzött jegyzőkönyv melléklete. A jegyzőkönyv kéziratának átadásánál, a gépelésnél, és a jegyző részére történő visszaküldésnél be kell tartani az Njtv alábbi szabályozását: A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök és a testület által a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül megküldi a 122

123 fővárosi és megyei kormányhivatalnak, valamint a helyi önkormányzat által a 80. szerinti megállapodásban megjelölt személynek. A jegyzőkönyv továbbításáról a Nemzeti Jogszabálytárról szóló338/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletnek megfelelően a jegyző gondoskodik A testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása. A nemzetiségi önkormányzat teljes ügyiratforgalmának lebonyolításában az egyedi ügyekben erre irányuló kezdeményezés alapján a Hivatal, igény szerint közreműködik. A nemzetiségi önkormányzattól, annak elnökétől kimenő levelek, iratok gépelését és az iratkezelés szabályai szerinti (de legalább 3 példányú: 1 pld. Kimenő; 1 pld. Irattár és 1 pld. RNÖ elnök) vagy igény szerinti sokszorosítását, fénymásolás útján a Hivatal biztosítja. Minden nemzetiségi önkormányzattól, annak elnökétől kimenő iratot azonban kézirat formájában kell a Hivatalba benyújtani, gépelésre. A Hivatalban diktálásra nincs lehetőség. A Hivatal nyomdai tevékenységet nem végez. Nagy példányszámú, színes technikát igénylő nyomtatás útján történő sokszorosítást a Hivatal nem végez. Magáncélú sokszorosítást a Hivatal nem végez. A Hivatal biztosítja a kimenő iratok postai kézbesítését, a nemzetiségi önkormányzat elnöke által meghatározott módon (sima levél, ajánlott küldemény, vagy tértivevényes küldemény). Postai kézbesítésre vonatkozó meghatározás hiányában minden esetben sima levélként kerülnek a küldemények feladásra. A község belterületén kézbesítendő küldeményeket,(leveleket, szóróanyagokat, stb.) a Hivatal kisegítője a szokásos módon, a kézbesítési igény illetve a küldemények átadását követően, a küldemények számától függően, legkésőbb 3 munkanapon belül kézbesíti. Sikertelen kézbesítés esetén (címzett nem tartózkodik otthon, nem veszi át a küldeményt, stb.)a küldemények azonnal postai feladásra kerülnek. Az RNÖ elnöke kizárólag hivatalos, ebbéli minőségével összefüggő célra használhatja a Hivatal titkárságán elhelyezett telefon és fax készüléket. A készülékek használatában a munkahelyen dolgozó köztisztviselő a rendelkezésére áll segítségképpen. A RNÖ elnökének kérésére a webes elérhetőség megjelölése után a Hivatal biztosítja internetes segédanyagok, pályázatok, nyomtatványok, stb. letöltését, hordozható eszközre (floppy, CD) történő mentését. Kispéldányszámú letöltött anyagok (50 oldalig) esetében biztosítja azok fekete-fehér kinyomtatását. Az RNÖ elnök kérésére a Hivatal biztosítja elektronikus levelek küldését és fogadását, kizárólag a Hivatal hivatalos elektronikus levelezési rendszerében. A továbbított és fogadott elektronikus levelek 1 példányban iktatási, irattározási célra kinyomtatásra kerülnek. A Hivatal mindezen tevékenységet napi munkarendjébe illeszkedő módon, legfeljebb sürgősségi jelzés miatt végzi kiemelten, egyébként az általános eljárás szerint. A Hivatal mindezen tevékenységeket saját, az éves önkormányzat költségvetésben biztosított működési kiadások terhére látja el, a nemzetiségi önkormányzattól anyagi hozzájárulást nem igényel. 123

124 6.4. Iratkezelési feladatok ellátása A nemzetiségi önkormányzat iratait a Hivatalnál kerülnek érkeztetést követően iktatásra, majd elintézést követően irattározásra, a Hivatal egyedi iratkezelési szabályzatában foglaltak szerint. A Hivatal ügykezelője azokat az iratokat iktatja, irattározza melyeket részére az RNÖ elnöke ilyen céllal átad. Az iktatásra át nem adott iratokért a Hivatal, a jegyző semminemű felelősséget nem vállal. Az esetlegesen Hivatalhoz érkezett postai küldemények, az érkezés napján, felbontatlanul az RNÖ elnökéhez továbbításra kerülnek. Az RNÖ elnöke érkezteti ezen iratokat iktatásra a Hivatalhoz, szükség esetén kezelési feljegyzésekkel(ügyintéző, határidő, sürgősség,stb.) A jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása A jelnyelv és speciális kommunikációs rendszer használatát a Hivatal a Ket. általános szabályai szerint köteles biztosítani, annak hatálya alá tartozó ügyekben A pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek Az 6.1. pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket a települési önkormányzat saját költségvetése, míg a pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket a települési önkormányzat a Hivatal költségvetésébe építetten biztosítja A jegyző résztvétel a nemzetiségi önkormányzat testületének ülésein. Az. Njtv.80. (4) bekezdése szerint a jegyző vagy annak - a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából, és képviseletében a megállapodásban rögzítettek szerint, részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. A jegyző megbízottjaként az aljegyző vehet részt a nemzetiségi önkormányzat ülésein. A nemzetiségi önkormányzat úgy állítja össze az éves munkatervét, az ülések időpontjait úgy határozzák meg, hogy azokon a jegyző vagy megbízottja részt tudjon venni, tekintettel a jegyzői, aljegyzői teendők ellátására is. Az ülések időpontjának meghatározásánál, a nemzetiségi önkormányzat elnöke figyelembe veszi, a Hivatal köztisztviselőinek munkarendjét. A nemzetiségi önkormányzat üléseit ennek megfelelően, munkaidőben lebonyolítható módon szervezi. A nemzetiségi önkormányzat üléseiről az ülés összehívására vonatkozó szabályok szerinti írásbeli meghívóval értesíti az elnök a jegyzőt, az ülés tervezett időpontja előtt legalább 5 nappal. 7. Törzskönyvi nyilvántartásba vétel és adószám igénylése Az általános önkormányzati választásokat követően a nemzetiségi önkormányzatok, valamint tárulásaik, továbbá az önkormányzati hivatalok adataiban bekövetkezett változások bejelentésére az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 167/C.. (1) bekezdése 8 napon belüli bejelentési kötelezettséget ír elő. 124

125 7.1. Újonnan létrejött nemzetiségi önkormányzatok bejegyzése Az újonnan alakuló a törzskönyvi nyilvántartásban eddig be nem jegyzett helyi nemzetiségi önkormányzatok bejegyzéséhez szükséges dokumentumokról és az eljárás menetéről az Ávr. 167/B. 167/G. -ok rendelkeznek. A bejegyzési eljárás a B103 Bejegyzési kérelemmel kezdeményezhető, melynek mellékletét képezi az alakuló ülési jegyzőkönyv. A bejegyzési kérelemmel egyidőben a B205-ös adóalanyisággal összefüggő adatok bejelentése kérelemmel az adószámot is meg kell igényelni. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 38.. (2) alapján az adószám kiadását követő 15 napon belül bankszámlát kell nyitni. Az ezt követő 8 napon belül a B207-es bankszámla változás-bejelentési kérelem és a mellékleteként csatolandó bankszámlaszerződés, valamint a Magyar Államkincstár honlapjáról letölthető felhatalmazó levelek megküldésével kell bejelenteni a törzskönyvi nyilvántartás felé A helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökének bejelentése A törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett, és az általános önkormányzati választásokat követően is továbbműködő nemzetiségi önkormányzatok esetében az önkormányzat elnöke az alakuló ülésen kerül megválasztásra. A megválasztott elnököt a törzskönyvi nyilvántartáshoz be kell jelenteni. A bejelentést akkor is el kell végezni, ha ismételten a korábbi elnököt választják meg. A megválasztott elnököt változás-bejelentési kérelem benyújtásával kell bejelenteni. A kérelemhez az alakuló ülési jegyzőkönyv másolatát vagy annak a változást érintő határozatot tartalmazó kivonatát kell mellékelni. Az előző választási ciklusban bejegyzett elnök törzskönyvi nyilvántartásból történő törlését is el kell végezni Bejegyzett helyi és nemzetiségi önkormányzat adatainak változása A törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett, és az önkormányzati választásokat követően is tovább működő helyi és nemzetiségi önkormányzat amennyiben a megnevezése vagy székhelye módosításáról dönt, akkor azt a módosított SZMSZ csatolásával benyújtott B203 változásbejelentési kérelem beadásával kérelmezheti (Ávr. 167/D.. (1) bekezdés d) pont). A bevezetőben említett 8 napos határidő ebben az esetben az SZMSZ elfogadásától számítódik. A törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzéshez, az adószám igényléséhez és a fizetési számla nyitásához kapcsolódó előkészítő munkálatokat az ügyintéző látja el, tekintettel az Ávr-ben szabályozott határidőkre. 8. Egyéb rendelkezések Az együttműködési megállapodást az érintett önkormányzatok helyi és helyi nemzetiségi - szükség szerint minden évben január 31-ig módosíthatják. A jegyző - a megállapodásra vonatkozó - jogszabályok változása miatti módosításának szükségességét a helyi és a helyi nemzetiségi önkormányzatnak jelzi. A helyi és a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete a megállapodást szükség esetén határozatával módosítja. 125

126 Az együttműködési megállapodást Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselő-testülete a../2014. (XII.10.) képviselő-testületi határozatával, a Szuhakálló község Roma Nemzetiségi Önkormányzatának Képviselő-testülete az 5/2014.(XII.11.) határozatával hagyta jóvá, amely december 16. napjától alkalmazandó. Szuhakálló, december 16. Csiklya András elnök Dávid István 126

127 ELŐTERJESZTÉS SZUHAKÁLLÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK DECEMBER 15-EI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: /2014./V. MELLÉKLETEK SZÁMA: 1 DB IX. NAPIREND Tárgy: Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Társulás működéséhez kapcsolódó döntések meghozatalára Előterjesztő: Előterjesztést készítette: Dávid István Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző A döntés formája: határozat Melléklet: 1. sz. Határozati javaslat Szavazás módja: Minősített többség 1. Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Társulás tárulási tanácsába képviselő delegálására, a delegált tag helyettesítésére. A Magyarország helyi önkormányzatiról szóló évi CLXXXIX. törvény 94. (2) bekezdése a Társulási Tanács tagjait alkotó önkormányzatok képviseletét az alábbi módon szabályozza: A társulási tanácsot a társult önkormányzatok képviselő-testületei által delegált tagok alkotják,..." A Társulási Tanács tagjait alkotó önkormányzatok képviseletét általánosan ellátó ek képviseleti jogát a képviselő-testület határozatával szükséges megerősíteni tekintettel a október 12-ei helyhatósági választásokra -, mivel az Mötv. szerint a általános képviseleti jogából nem vezethető le a társulási tanácsban való részt vétele. A Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás ülésein a határozatképesség biztosítása érdekében a delegált helyettesítéséről is gondoskodni kell. A képviselő-testület a delegálásról és delegált tag helyettesítéséről a képviselő-testület határozatával dönt. A képviselő-testület a Társulási Tanácsba csak képviselő-testületi tagot delegálhat és a delegált tag helyettesítésre is ugyanezen szabályok vonatkoznak. A delegálás és a helyettesítő személy megbízása a képviselő-testület kizárólagos hatásköre. Fentiekre tekintettel javaslom az előterjesztés melléklete szerinti határozati javaslat elfogadását. Szuhakálló, december 1. Dávid István sk.

128 Határozati javaslat: / (...) H at á ro z at A S a jó - B ód va V ö lg y e é s K ö rn y é k e H u l lad é k k e z e l é si Ö n k or m án y z at i T á r su lá sb a t á ru l á si t an á cs áb a t ö rt én ő d e l e g ál ás ró l, d e l e g ál t t a g h e l y e t t es ít é s é r ől. 1. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás Tárulási Tanácsába tagként delegálja Dávid István t. 2. A Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás Tárulási Tanácsába delegált Dávid István akadályoztatása esetén, a Társulási Tanácsban Tóth Zoltán al helyettesíti. Felelős: Határidő: értelemszerűen 128

129 ELŐTERJESZTÉS SZUHAKÁLLÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK DECEMBER 15-EI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: /2014./V. MELLÉKLETEK SZÁMA: 1 DB X. NAPIREND Tárgy: Javaslat a Múcsony és térsége orvosi ügyelet működéséhez többletfinanszírozás biztosítására. Előterjesztő: Dávid István A döntés formája: határozat Előterjesztést készítette: Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző Melléklet: 1. sz. Határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Tisztelt Képviselő-testület! A napirend előterjesztését az alábbi tartalomban és formában Múcsony Nagyközség Önkormányzata készítette el, az érintett önkormányzatok számára: 129

130 Előterjesztés a Mucsony és térsége orvosi ügyelet többlet önkormányzati finanszírozásával kapcsolatban Mucsony és térsége orvosi ügyelet működési területe: Mucsony Sajókaza Szuhakálló Kurityán Felsőnyárád Felsőkelecsény Jákfalva Dövény Alsószuha Szuhafő Zádorfalva A települések lélekszáma Fő körüli és folyamatosan csökken. Az orvosi ügyelet központja Mucsony Bányász út 3. szám alatt található. Az orvosi ügyelet működtetését jelenleg a D.D.Z.-Med kft /3825 Viszló, Fő utca 2./ biztosítja. Képviselő: Dr Daher Ziad. A településeken működő háziorvosok száma: 7 fő. Az orvosi ügyeletben általában résztvevő orvosok száma az ügyelet vezetőjével együtt: 4 fő. A fenti adatokból következően a működőképes orvosi ügyelet csak külsős orvosok bevonásával biztosítható. Az orvosi leterheltség és a kevés háziorvosi létszám miatt nem számíthatunk más térséghez vagy kórházhoz tartozó orvos részvételére. A környék orvosi ügyeletei a kórházakat is beleértve magasabb óradíjat kínálnak a munkavállalóknak mint a Mucsonyi orvosi ügyelet. Az orvosi ügyelet finanszírozása 2 forrásból történik: OEP finanszírozás: körülbelül Ft/hó Önkormányzatok kiegészítése: Ft/hó A kiegészítő támogatás nagy terhet jelent az önkormányzatoknak, mert 100 Ft/fő összeget kell kifizetni havonta. Az orvosi ügyelet működtetője jelezte, hogy december 01.-től csak abban az esetben tudja biztosítani az orvosi ügyeleti szolgálat működtetését, ha az önkormányzatok 30 Ft/fő összeggel kiegészítik az eddig fizetett 100Ft/ fő összeget. Törvény kötelezővé teszi az Önkormányzatok részére az orvosi ügyeleti szolgálat megszervezését, de kistelepülések esetében nem elegendő az OEP finanszírozás. A társult települések ei és a háziorvosok november 12.-én tartott egyeztető megbeszélésén döntés született az orvosi ügyelet működőképességének rövidtávú és hosszabb távú fenntarthatóságának biztosításával kapcsolatban. 130

131 A jelenlévők támogatták a 30 Ft/fő/hó önkormányzati támogatási összeg biztosítását, valamint felkérték az ülésen jelen lévő Demeter Zoltán országgyűlési képviselő urat, hogy az OEP-felé jelezze a finanszírozási problémát és nyújtson írásos tájékoztatást a jövőbeni finanszírozási változásokról. Az Önkormányzatok nem képesek maguk társulás útján működtetni az orvosi ügyeletet szakértelem hiányában. Egyik sem rendelkezik orvosi képzettséggel és nem képes szakmailag felülbírálni a gyógyító munkát. A háziorvosok kötelezése az ügyeleti szolgálatban való részvételre nem vezet eredményre, mert azzal azt érhetjük csak el, hogy az orvos elhagyja a körzetet. A Mucsony és térsége orvosi ügyeleti szolgálat esetében a települések távolsága is jelentős. A legtávolabbi település a központtól több mint 25 km távolságra található. A megközelítés is problémás főképp a téli időszakban. A hosszú távú megoldás egy központi orvosi ügyeleti szolgálat megszervezése országos vagy járási rendszerben vagy a kis létszámú kistelepülési ügyeletek finanszírozásának 100%-al való megemelése, melyre javaslatot nyújtunk be az egészségügyi kormányzat felé. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést vitassa meg és döntsön az orvosi ügyelet 30 Ft/fő/hó többlet finanszírozás biztosításával kapcsolatban. Határozati javaslat: Önkormányzata Képviselő-testületének./...(.) határozata többlettámogatás biztosításáról a Mucsony és térsége orvosi ügyelet részére. Önkormányzata Képviselő- testülete a Mucsony és térsége orvosi ügyelet részére december 01.-től 30 Ft/fő/hó többlettámogatást biztosít. A támogatás fedezete a 2014 évi önkormányzati költségvetésben rendelkezésre áll évtől pedig a költségvetésbe betervezésre kerül. Határidő: ütemezetten. Felelős: Polgármester 131

132 ELŐTERJESZTÉS SZUHAKÁLLÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK DECEMBER 15-EI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: /2014./V. MELLÉKLETEK SZÁMA: 2 DB X I. N AP IR E N D Tárgy: Indítványok, javaslatok Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlanok mezőgazdasági haszonbérletének meghosszabbítására. Előterjesztő: Dávid István A döntés formája: határozat Előterjesztést készítette: Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző Szavazás módja: Melléklet: 1. sz. Határozati javaslat egyszerű többség Tisztelt Képviselő-testület! A képviselő-testület 66/2011. (XII.14.) számú határozata alapján Sivákné Váncza Alexandra részére haszonbérbe adásra kerültek az önkormányzat tulajdonát képező alábbi földterületeket: Hrsz Ha Ak 051/ / A földterületek haszonbérleti díját felek kölcsönös megállapodással évre Ft/ha, összesen Ft összegben állapították meg, azzal, hogy az érintett ingatlanok vonatkozásában, a termőföld alapú támogatásokat a haszonbérlő nem igényelhette, azokat a bérbeadó önkormányzat vette igénybe, mint tulajdonos. A felek a haszonbérleti szerződést, az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó hirdetményes eljárás lefolytatását követően, haszonbérlő ajánlata alapján, február 7-től határozott időre 1 évre, kötötték, mely a felek egyező szándéka esetén, évenként meghosszabbításra kerülhet. A jogviszony meghosszabbításra irányuló szándékot a haszonbérlőnek kell kezdeményeznie. Sivákné Váncza Alexandra az egyéb szerződési feltételek változatlansága mellett kezdeményezte a haszonbérleti jogviszony 1 évvel történő meghosszabbítását. Fentiekre tekintettel, az előterjesztés alapján javaslom a határozati javaslat jóváhagyását. Szuhakálló, december 8. Dávid István sk. 132

133 Határozati javaslat: / ( XI I. 1 9.) H at á r o za t a 0 5 1/ 10 é s 0 5 1/ 2 5 h rs z - ú i n ga t l an ok m e z ő ga z d a s ág i h a s zo n b ér l e t i s z e r z őd é s én e k m e g h os s za b b ít ás a. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Dr. Sivákné Váncza Alexandra haszonbérlővel, a 66/2011.(XII.14.) sz. képviselő-testületi határozat alapján, a 051/10 és 051/25 hrsz-ú ingatlanokra kötött mezőgazdasági haszonbérleti szerződés időtartamát meghosszabbítja 1 évre. A képviselőtestület felhatalmazza a t a haszonbérleti szerződés módosítására. Felelős: Határidő: értelemszerűen 133

134 Javaslat az önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásában kormányzati funkció felvételének kezdeményezése. Előterjesztő: Dávid István A döntés formája: határozat Előterjesztést készítette: Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző Szavazás módja: Melléklet: 1. sz. Határozati javaslat egyszerű többség Tisztelt Képviselő-testület! A 2014.évi költségvetés végrehajtása során, a települési önkormányzatok támogatása a nyilvános könyvtári ellátási és a közművelődési feladatokhoz jogcímen kapott E Ft állami támogatással év folyamán el kell számolni. Az elszámolás feltétele a kiadások megfelelő kormányzati funkción való szerepeltetése. Minderre tekintettel az önkormányzatnál, az alábbi, új kormányzati funkciók megnyitása szükséges, melyhez a törzskönyvi nyilvántartásban a változások átvezetését kell kezdeményezni, a Magyar Államkincstárnál Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység Ide tartozik: - a kiállításokhoz vagy az intézményhez kapcsolódó bármely, külső érdeklődőket bevonó tevékenységformával, valamint múzeumpedagógiai munkafüzetek, kiadványok megjelentetésével; illetve - az intézmény PR- és marketing-tevékenységével, médiakapcsolati és propagandamunkájával (beleértve a plakátok, meghívók, kiállítási leporellók, szórólapok, tárgymásolatok és ajándéktárgyak, az intézményről szóló kazetták, CD-k, DVD-k készítését és terjesztését) összefüggő feladatok ellátása Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése Ide tartozik:- a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének, a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése, a közösség- és társadalmi részvétel, a közösségfejlesztés feltételrendszerének javítása, az állampolgári részvétel növelése, az önkéntesség és a virtuális közösségek erősítése, a gyermekek, az ifjúság, az idősek, a nemzetiségek és a külhoni magyarok közösségi művelődésének segítése, a szegénységben élők és kirekesztett csoportok társadalmi, kulturális részvételének fejlesztése, a megértés, a befogadás, az esélyegyenlőség elősegítése, mentálhigiénés, prevenciós programok megvalósítása Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása Ide tartozik: - a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak, helytörténetének, népművészetének, népi iparművészetének, szellemi kulturális örökségének feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások és értéktárak, a magyar nyelv gondozása, gazdagítása, az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, az ünnepek kultúrájának gondozása. Javaslom a határozati javaslat szerinti módosítási igény kezdeményezését. 134

135 Szuhakálló, augusztus 18. Dávid István sk. 135

136 H a t á r o z at i ja va s lat : /2014.(XII..) Határozat Az önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásában kormányzati funkció felvételének kezdeményezése. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásában a Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása kormányzati funkciók felvételét kezdeményezi. Felelős: jegyző Határidő: 8 napon belül 136

137 ELŐTERJESZTÉS SZUHAKÁLLÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK DECEMBER 15-EI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: /2014.Sz. MELLÉKLETEK SZÁMA: 1 DB POLGÁRMESTERI JELENTÉS Előterjesztő: Dávid István A döntés formája: határozat Előterjesztést készítette: Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző Szavazás módja: Melléklet: 1. sz. Határozati javaslat egyszerű többség Tisztelt Képviselő-testület! A október 20-ai alakuló ülésen, a november 24-ei és december 3-ai rendkívüli együttes üléseken és a december 3-ai rendkívüli zárt ülésen, született határozatok végrehajtásáról, és az ülések után történt főbb eseményekről az alábbi tájékoztatást adom: Lejárt határidejű határozatok végrehajtása Készítette: Dr. Herczeg Tibor jegyző, címzetes főjegyző 80/ 2014.(X.20.)HAT Á R O Z AT Az Ügyren d i Bizott ság elnökén ek és t agjain ak megválaszt ásáról. Szuhakálló község önkormányzati képviselő testülete az Ügyrendi Bizottság elnökévé megválasztotta Üveges Gergely képviselőt, tagjaivá pedig Andók Veronika és Bukovenszki Józsefné képviselőket. 81/2014.(X.20.) H AT ÁRO Z AT Dávid István p olgármest er illet mén yén ek megállapít ásáról Szuhakálló község önkormányzat képviselő testülete Dávid István illetményét október 12. napjától Ft/hó összegben, költségtérítésének összegét, pedig az illetménye 15%-ának megfelelő, Ft/hó összegben állapította meg. A MÁK számfejtés a változásról értesítésre került. 82/ 2014.(X.20.)HAT Á R O Z AT Al választ ásáról. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alnek megválasztotta Tóth Zoltán képviselőt. 137

138 83/ 2014.(X.20.)HAT Á R O Z AT Tóth Zoltán al t iszt eletd íján ak megállap ításáról Szuhakálló község önkormányzat képviselő testülete Tóth Zoltán al tiszteletdíját október 12. napjától Ft/hó összegben állapította meg. Mivel az al írásbeli nyilatkozatával a tiszteletdíja Ft/hó összeg feletti részéről újabb nyilatkozattételig lemondott, így részére Ft/hó összegű tiszteletdíj kerül számfejtésre. 84/ 2014.(X.20.)HAT Á R O Z AT S zervezet i és Műk ödési S zab ályzat felülvizsgálatáról Szuhakálló község önkormányzat képviselő testülete megbízta a jegyzőt, a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzata felülvizsgálatának előkészítésére, a soron következő munkaterv szerinti ülésre. 85/ 2014.(X.20.)HAT Á R O Z AT A Gazd asági P rogram k id olgozásáról Szuhakálló község önkormányzat képviselő testülete megbízta a jegyzőt, az önkormányzat közötti időszakra terjedő Gazdasági Programjának kidolgozására, az alakuló ülést követő 6 hónapon belüli időpontra. 86/ (XI. 2 4.) Hat áro zat Dédestapolcsány községi önkormányzat csatlakozási szándékáról a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatalhoz. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Dédestapolcsány községi Önkormányzat csatlakozási szándékát a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatalhoz megismerte, a csatlakozási szándékot elfogadta., egyetértett azzal, hogy január 1. napjától, a Szuhakálló, Vadna, Sajógalgóc és Sajóivánka községek által létrehozott, Szuhakálló község székhellyel működő Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatalhoz Dédestapolcsány község Önkormányzata csatlakozzon- A képviselő-testület megbízta a t és a jegyzőt, hogy a közös önkormányzati hivatalhoz való csatlakozással összefüggő előkészítő feladatok elvégzéséről gondoskodjanak. 87/ (XII. 3) H atáro zat A Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó társulási Megállapodás módosításról. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó társulási Megállapodás módosítását, és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt megállapodást jóváhagyta. A képviselő-testület felhatalmazása alapján a t a megállapodás módosítását és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt megállapodást a Dédestapolcsány községben december 3-án tartott együttes ülésen aláírta. 88/ 2014.( XII.3.) Határozat A Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosításáról Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal alapító okiratát módosító okiratot, és az egységes szerkezetű alapító okiratát jóváhagyta. A képviselő-testület felhatalmazása alapján a t az alapító okirat módosítását és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot a Dédestapolcsány községben december 3-án tartott együttes ülésen aláírta. 138

139 89/2014.(XII.3.) HAT ÁRO Z AT A Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzatának módosításáról Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzatának módosítását, és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szervezeti és működési szabályzatot január 1-jei hatályba lépéssel, jóváhagyta. 90/2014. (XII.3.) Határozat Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázatok elbírálásáról Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázati rendszer A típusú pályázata keretében a évre 10 hónapon keresztül az alábbiak szerint támogatásban részesítette a következő pályázókat: NÉV LAKCÍM Támogatá s összege Ft/hó Szabó Kitti Szuhakálló Iskola u Lukács Anna Szuhakálló Dózsa Gy.u Drótos Anikó Szuhakálló Május 1.u A képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvek a Kormányhivatal részére, a jogszabályban előírt 15 napos felterjesztési határidőn belül megküldésre kerültek. A képviselő-testület határozatai, az ülések jegyzőkönyvei a jogszabályi kötelezettségnek megfelelve, a Nemzeti Jogszabálytárba és az önkormányzat hivatalos honlapjára feltöltésre kerültek. A Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatalt érintő változás miatt, a törzskönyvi nyilvántartásban a módosítás kezdeményezésére a Magyar Államkincstárnál sor került. A Képviselő-testület október 20-i, november 24-i és december 3-i ülései után történt főbb események összefoglalója Készítette: Dávid István Október 1-től, 31 fővel elindult a 2o14 évi téli értékteremtő startmunka, ezzel párhuzamosan 18 fővel folyik a mezőgazdasági startmunka, mind két program befejezése jövő év február 29. Ezen programok keretén belül előkészítésre került a mezőgazdasági programokban használt földek talajmunkája, fóliasátorban még jelenleg fejes salátát és hónapos retket termesztűnk, magunk álltal gyártott kerítés elemekből a Kossuth út öt szám alatti ingatlannak megépítésre került a kerítése. Település szinten elkezdődött a szervezett patkányirtás, melyhez első adag mérget az Önkormányzat biztosítja. A fűtéshez az apríték készítése folyamatos. Az egészségház és a hivatal előtti park közötti kerítés szakasz festésével befejeződött az intézmények kerítéseinek festése, részben felújítása. A kazán füstjének kivizsgálása megtörtént a jegyzőkönyvet várjuk. 139

140 Az ÉMOP 3.2.1/D pályázatunk lezárásra került. Kérem a i jelentés megvitatását és a határozati javaslat szerinti elfogadását. Szuhakálló, augusztus 18. Dávid István sk. 140

141 H a t á r o z at i ja va s lat : /2014.(...) HAT ÁROZ AT A i jelentésről Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az ülések között történt fontosabb eseményekről készített jelentést, a tájékoztatást tudomásul vette és azt elfogadta. Felelős: Határidő: értelemszerűen 141

142 SZUHAKÁLLÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Ikt. sz.: 1321/2014/Sz. Az Önkormányzat Képviselő-testülete december 15-én (hétfőn) 16:00 órától rendkívüli nyílt ülést tart, amelyre ezúton meghívom. Az ülés helye: Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal tanácsterme Napirendi javaslat Napirend sorszáma Napirend tárgya Előterjesztő 1. Javaslat a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2003. (IV.25.) önkormányzati Dávid István rendelet felülvizsgálatára. Rendeletalkotás 2. Javaslat a szociális tüzelőanyag-támogatás helyi szabályainak meghatározására. Rendeletalkotás. 3. Javaslat a helyi adókról szóló 11/2001.(IV.10.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatára. Rendeletalkotás 4. Javaslat a Szuhakálló községi Önkormányzat által fenntartott óvodai konyha által biztosított, gyermekszociális- és vendégétkeztetés nyersanyagnormáinak, térítési díjainak évi megállapítására. 5. Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlanok nem lakáscélú helyiségek évi bérleti díjának megállapítására. Dávid István Dávid István Dávid István Dávid István Javaslat az önkormányzat évi költségvetési 6. koncepciójára. Dávid István 7. Javaslat a évi ellenőrzési tervre. Dávid István 8. Javaslat együttműködési megállapodás megkötésére a helyi roma nemzetiségi önkormányzattal. Dávid István Előterjesztés módja írásban írásban írásban írásban írásban írásban írásban írásban 142