Szathmáry Béla: Az új egyházügyi törvény alkotmányossági kérdései. 1. Az új egyházügyi törvény megalkotásának indokoltsága
|
|
- Piroska Nemesné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szathmáry Béla: Az új egyházügyi törvény alkotmányossági kérdései 1. Az új egyházügyi törvény megalkotásának indokoltsága Az Országgyűlés július 11. napján elfogadta, majd július 19. napján évi C. tv. néven kihirdetésre került a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló sarkalatos törvény. A megalkotandó új egyházügyi törvény indokaként a törvényjavaslatot benyújtó képviselők az évi IV. tv. érdemeinek felsorolását követően utaltak arra, hogy az e törvény által nagyvonalúan biztosított egyházalapítás feltételei lehetőséget adnak az alapjoggal való visszaélésre, az egyházaknak járó állami támogatások jogosulatlan igénybe vételére, mind pedig ténylegesen nem hitéleti tevékenységet végző szervezetek egyházként történő bejegyeztetésére. Ezzel a problémával a jogalkotó már évben is foglalkozott, de a törvény módosítására nem került sor. 1 Az új alaptörvény elfogadását követően nyilvánosságra hozott kormányzati koncepció 2 az alkotmányozásra is alkalmas többség birtokában ismét meghirdette a változtatás szükségességét, ugyanezen okokra hivatkozással. A koncepció közzétételét, majd a törvény elfogadását követő nyilatkozatok indokolatlannak tekintették pusztán ezen okokra hivatkozással az új jogi norma alkotását, különös tekintettel arra, hogy az új törvény jelentősen érintette a már egyházként nyilvántartásba vett, közel 300 vallási közösség döntő részét érintő státuszbeli változást. Az aktust szükségtelennek, indokolatlannak, alkotmányellenesnek tartották, amely sérti az alapjogokat, visszalépést jelent a vallásszabadság kiteljesítéséhez vezető folyamatban. A kritikát megfogalmazó vélemények nagy többsége elismerte, hogy a hatályos törvényünk végrehajtása nem működött maradéktalanul jól, de egyező álláspontjuk szerint a meglévő jogi eszközök, így az ügyészségi keresetindítás lehetősége, a büntetőjogi szankciók következetes alkalmazása, továbbá az egyházfinanszírozásról szóló jogszabály szigorítása a törvény koncepciójában megjelölt célt, az ún. biznisz-egyházak, a nem vallási tevékenységet folytató, e státusszal visszaélő, vagy a nemzetbiztonságra veszélyt jelentő egyházak kiszűrését lehetővé tette volna. Megfogalmazásra került, hogy bírósági ítéletek nem támasztják alá a koncepció által hivatkozott devianciák széles körét, amely mindenképpen új törvény megalkotását indokolta volna. 3 Az ún. történelmi egyházakhoz tartozó, állami egyházjoggal foglalkozó alkotmányjogászok hasonló álláspontot fogalmaztak meg a évi sikertelen törvénymódosítást követően is. 4 Ekként beigazolódni látszik azok aggodalma, akik már a koncepció elkészítésének folyamatában figyelmeztettek arra, önmagában a visszaélések lehetőségével indokolni egy új törvény megalkotását, kevés lesz a törvény elfogadásához szükséges társadalmi konszenzus megteremtéséhez. Célszerűbb lett volna a koncepcióban ténylegesen megjelenő szándékok alapján azt kommunikálni, hogy a politikai hatalom azért kíván új törvényt alkotni, mert az európai hagyományokhoz igazodóan a 20 év tapasztalatai alapján a vallásszabadság kollektív oldalán új, a korábbihoz képest átláthatóbb, a vallásszabadságot 1 A Kormány december 21. napján nyújtotta be a T/3621. számú módosító javaslatát, amelyet azonban április 17-én az Országgyűlés elutasított a szükséges 2/3-os többség hiánya okán 199 igen, 98 nem és 31 tartózkodás mellett. 2 Szászfalvi László március 16-án a Magyarországi Református Egyház Zsinata székházában megrendezett konferencián tartott előadásában hozta nyilvánosságra a kormányzati koncepciót. Írásban nem jelent meg, csak az előadásából, továbbá sajtó kérdéseire adott válaszokból volt összeállítható, amely végül is egyéni képviselők törvényjavaslataként került az Országgyűlés elé. 3 Schweitzer Gábor: Észrevételek az új egyházügyi törvényről. Egyházfórum 2011/2. 2-4, Török Zoltán: Emberi jogi normákat sért. Egyházfórum 2011/ Schanda Balázs: Magyar állami egyházjog. Szent István Kiadó Budapest,
2 jobban kiteljesítő, ugyanakkor az egyes vallási közösségek társadalmi beágyazottságát, szerepvállalását, közfeladatok ellátásában való együttműködését az állammal szélesebb körben figyelembe vevő, árnyaltabb szabályozását kívánja megteremteni. Ennek következtében a formai egyenlőség hangsúlyozása helyett a megkülönböztetés alkotmányos keretei között a tartalmi szempontoknak kíván nagyobb jelentőséget tulajdonítani. 2. Az egyházfogalom különbözősége az állami egyházjog és a felekezeti egyházjogban és ennek következményei A koncepciót, majd a törvénytervezetet érintő vitában tapasztalható volt, hogy a vita résztvevői nem tettek különbséget az egyes vallási közösségek önértelmezése és az állami jogszabályok által meghatározott egyházfogalom között. A vallási közösségek állami megítélését rosszul vagy félreértelmező, kétségtelenül a hatályos törvényi szabályozásra visszavezethető helyzetmegítélés amely valóságos jogi indoka lehetett volna az új Alaptörvényhez igazodó szabályozásnak a szükséges kommunikáció elmaradása folytán jelentősen megnehezítette a társadalmi konszenzus kialakítását. A probléma gyökere onnan eredt, hogy az évi IV. tv. gyakorlatilag minden, magát akár egyház, akár más néven definiáló vallási közösségnek lehetővé tette az állami jog szerinti egyházi státusz megszerzését. A vallásszabadság alapjogának egyéni jogosultjai gyakorlatilag egyszerre hozhatták létre saját normarendszerük meghatározásával az állam által is elismert, mégpedig egyházként elismert közösségüket. Az állami jogrendszer szerinti egyház alapítható, e státusz elnyeréséhez semmiféle türelmi időt nem rendelt az állami jogszabály. Ennek következtében a közgondolkodásban az állami jognak nem minősülő, az adott vallási közösség belső normarendszere szerint meghatározott közösségi jogi forma összemosódott az állami jogrendszer által is egyháznak nevezett kategóriával, holott a kettő között mindenütt a világon, így Európa országaiban is nagyon markáns különbségek vannak, kellenek, hogy legyenek. Az egyházak egyenlő állami megítélése és kezelése ugyanis csak az utóbbi kategóriában a jogállamiság követelménye. Abban, hogy ezt a státuszt mely vallási közösségnek, milyen feltételek teljesítése esetén adja meg, az államoknak meglehetősen nagy szabadsága van a strasbourgi bírósági gyakorlat szerint is. A kialakult torz helyzetben azonban meglehetősen sok, az állami egyházjog szerint egyházi formát elnyert közösség kritikát megfogalmazó képviselője egyszerűen figyelmen kívül hagyta az Alkotmánybíróság álláspontját, mely szerint a vallás közös gyakorlása nem kapcsolható össze kizárólag ez utóbbi státusszal, az államnak csak a közösségi vallásgyakorlás feltételeit, de nem azok azonos szervezeti formáját kell garantálnia. Az Alkotmány 60. (2) bekezdése alapján a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való jog magában foglalja, hogy vallását és meggyőződését mindenki»akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa«. Ez a rendelkezés - az»együttes«és»nyilvános«vallásgyakorlás szabadsága révén - felöleli a vallási gyülekezési és egyesülési szabadságot is, amelyet egyébként az Alkotmánynak a gyülekezési jogról szóló 62. -a és az egyesülési jogról szóló 63. (1) bekezdése általában garantál. Az együttes vagy az Ltv. szóhasználata szerint»közösségi«vallásgyakorlás szabadsága nincs kötve semmilyen szervezeti formához. A másokkal együttesen történő vallásgyakorlásnak az Alkotmány 60. (2) bekezdésében biztosított joga mindenkit megillet arra való tekintet nélkül, hogy az együttes vallásgyakorlás jogilag szabályozott szervezeti keretek között, vagy anélkül történik-e, illetve, hogy milyen szervezeti formában folyik. Sem az egyéni, sem a közösségi vallásgyakorlás szabadsága nem tehető alkotmányosan függővé sem vallásos szervezeti tagságtól, sem a vallási közösség szervezeti formájától. [ ] Az állam és egyház szétválasztása nem jelenti azt, hogy az állam az egyházak sajátosságaira ne lehetne tekintettel, s minden más társadalmi szervezettel azonosan kellene szabályoznia az»egyház«jogállását. Ilyen egységes szabályozási kötelessége az államnak a társadalmi szervezetekkel 2
3 kapcsolatban sincs; nem lenne akadálya az Egytv. szerinti»társadalmi szervezettől«eltérő szervezeti formák kialakításának. Az állam a vallási szervezetek számára nem köteles sajátos szervezeti formát létrehozni, de nincs megkötve abban sem, milyen sajátos formát vagy formákat hozhat létre. Az állam tehát amíg ezzel a vallásszabadságot, s ezen belül az együttes vallásgyakorlás jogát nem sérti belátása szerint határozhatja meg az»egyház«alapításának feltételeit és jogállását. [ ] bármely vallási közösség vallásgyakorláshoz való joga sértetlen marad akkor is, ha az»egyház«jogállást nem nyerheti el vagy nem kívánja elnyerni. 5 Az Alkotmánybíróság ezen határozata alapján tehát nem jár a vallásszabadság alapjogának sérelmével az, ha valamely közösség nem kap az állami egyházjog szerinti egyházi elismerést. Az EU Parlamentjének február 29. napján kelt határozata 6 és az Emberi Jogok Európai Bíróságának a gyakorlata szerint az államot csak az a kötelezettség terheli, hogy a szervezett vallásgyakorlást tegye lehetővé, garantálja a vallási gyülekezési és egyesülési szabadságot, 7 de abban messzemenő szabadsága van, hogy ezek közül kiemel-e néhányat, és nekik a többiekhez képest kedvezőbb helyzetet teremt a jogi szabályozásban. 8 Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata csak a jogalanyiság megadását tekinti a vallásszabadság közösségi formában történő gyakorlás joga feltételének, de ez a fentiek tükrében nem az állami jog szerinti egyházi státusz megszerzésének jogát, vagy legalábbis minden feltétel nélküli jogát jelenti. A hazai új szabályozás vélhetően figyelemmel a Religionsgemeinechaft der Zeugen Jehovas and others v. Austria 9 ügyre az állami egyházjog szerinti egyházi státusz elnyerése ésszerű várakozási idejének a 20 évet tartotta indokoltnak bevezetni. A hozzászólók közül többen persze nem is emiatt, hanem a visszaminősítés okán a szerzett jogok sérelmét tartották alkotmányellenesnek. E vélemények alapján a már egyházként nyilvántartásba vett állami közösség alapjoga sérült azzal, hogy a törvényi szabályozás következtében elvesztette egyházi státuszát és az ezzel együtt járó, korábban már élvezett kedvezményeit. E sérelmet mint alapjogi sérelmet jelölték meg, a törvényalkotótól az egyház mint a vallásszabadság kollektív jogalanyiságának sérelmét kérték számon. 3. Az állami egyházjog szerinti egyház jogalanyiságának kérdései Az Alaptörvény és az ennek jegyében megalkotott sarkalatos törvény együttes értelmezése a korábban egyértelműnek tekintett helyzetet kétségtelenül vitathatóvá tette. Ezért annak eldöntése, hogy az új Alaptörvény szelleme és normaszövege szerint az állam által egyházként elismert közösség továbbra is kollektív alanya-e a vallásszabadságnak vagy sem, nagy valószínűséggel ismét az Alkotmánybíróságra fog hárulni. Az Alaptörvény VII. cikkében ugyanis a lelkiismereti és vallásszabadság alanyaként mindenki szerepel, az egyházügyi törvény 1. (3) bekezdésében a bármely természetes személy, amely szűkebb az alaptörvényi megfogalmazásnál, tekintettel arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága az Emberi Jogok Európai Egyezménye 9. cikke alapján állva azt állapította meg, hogy a mindenki megfogalmazásában az egyház a vallásszabadság kollektív alanya lehet, a lelkiismereti szabadság csak ter- 5 8/1993. (II..27.) AB. határozat II.1., és II.3. c, pont. 6 Idézi Schanda Balázs: Magyar állami egyházjog. Szent István Társulat Budapest, Eur. Court H.R., Case of Manoussakis and Others v. Greece judgement of 26 September Reports IV, p. 1346, Cese of Canea Catholic Church v. Greece judgement of 16 December 1997.; Serif v. Greece december 14.; Hasan és Chaus v. Bulgaria október Ez az iránymutatás és gyakorlat azonban a vallási szervezetek közötti különbségtételre utal, s nem az egyházak és egyéb társadalmi szervezetek megkülönböztetésére, bár amennyiben a nem egyházként működő vallási szervezet pl. egyesületként működik, a különbségtétel az autonómiát illetően már lényeges és indokoltsága már vizsgálható. 9 Eur.Court H.R. Case Religionsgemeinechaft der Zeugen Jehovas and others v. Austria, judgement of 5 October
4 mészetes személyeket illethet. 10 Az egyházat mint szervezetet az eddigi hazai értelmezés szerint is megillettek bizonyos kollektív jogok 11 a vallásszabadságon belül, mint pl. a vallási tevékenységéhez szorosan kapcsolódó oktatási, szociális, egészségügyi intézmény alapítási joga, az oktatáshoz való joga állami vagy önkormányzati alsó és középfokú oktatási intézményben. Ez a jogosultságuk szerepel az új törvényben is. Alkotmányossági problémát jelenthet azonban, hogy a mostani normaszöveg a kollektív jogalanyiságot szűkítően is értelmezhető megfogalmazása az egyház 12. -ban meghatározott jogosítványai legitimitását, alkotmányos indokát szüntetheti meg. Ugyanakkor azonban, ha az egyház mint közösség a továbbiakban nem lesz alanya a vallásszabadságnak, az új regisztrációra kötelezés nem érint alapvető jogot, így a szükségesség-arányosság kérdése sem vizsgálandó. Ugyanakkor az egyházi státuszt el nem nyerő közösségek a vallási tevékenységükhöz kapcsolódó intézmény-fenntartási jogait félthetik ugyanezen okból alappal, amelyre utaló jelek, ha nem is ebben az alkotmányjogi kontextusban, de a vitában már megjelentek. Az alapvető problémát az egyházi státuszt meg nem szerző vallási közösségek esetében az jelenti, hogy megfelelő állami finanszírozás hiányában eddigi közhasznú tevékenységük folytatása (iskola, szociális intézmények, stb. fenntartása) lehetetlenné válik, ugyanakkor ezen tevékenységük az egyházzá válás feltételei között szerepel. Hiánya meggátolhatja a valós koncepció szerinti előre mutató folyamat, azaz az egyházi státusz elnyerésének lehetőségét, kiteljesedését. Mindezekre is figyelemmel a törvényalkotás folyamatában, a kormányzati kommunikációban mindenképpen hangsúlyozni kellett volna, hogy az új törvénytervezet szerint az állami egyházjogi értelemben vett egyházzá válás immár egy folyamat eredménye lesz. Az egyes emberek ilyen egyházat nem alapíthatnak, de a törvényben meghatározott feltételek teljesítésével működő közösségeik azzá válhatnak. Indokolt lett volna arra fókuszálni a figyelmet, hogy az új törvény feladata e folyamat alkotmányos kereteinek meghatározása, védelme, a kiteljesedés lehetőségének a biztosítása. Annak garantálása, hogy a hosszú időn keresztül bizonyítottan hitéleti tevékenységet végző és a társadalom számára is hasznos és fontos, az államcélok megvalósulását elősegítő közösségként való működés eredményeként minden közösség elérhesse ezt a privilegizált státuszt. Ennek a minden közösség által elérhető fokozatnak a sarkalatos törvénybe foglalt garantálásával az állam nem vesz el a vallási közösségek kollektív jogaiból, azok továbbra is érintetlenek maradnak, hanem a kölcsönös felelősség elve szem előtt tartásával egyre bővülő körben további jogokat biztosít számukra. Az egyesületi formában működő közösségek sem maradnak védtelenek, mert nem csak az egyesülési jog, hanem a vallásszabadság alapjoga alapján is védelmet élveznek, hitéleti tevékenységüket folytathatják, szertartásaikat megtarthatják, ezek megsértése bűncselekmény marad továbbra is. 12 Az egyházi törvény hatálya alá tartozó jogalanyok meghatározása során további problémát jelenthet, hogy a törvény elnevezése még az eredeti koncepciót, a többszintű szabályozást tükrözi, hiszen egyházról, vallásfelekezetről és vallási közösségekről szól. Valójában azonban a két utóbbit szabályozó szakaszok nincsenek a törvényben. A törvény az állam által elismert szervezetet egyházként definiálja. Ezen túlmenően e törvény szempontjából még releváns szervezetként a vallási tevékenységet is folytató egyesületet nevezi meg, melyek szabályozása nem e törvény, hanem az egyesülési jogról szóló törvény hatálya alá tartozik. A törvény 10 Lásd erről Christian Skakkebaek: Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 9. cikke. In Tanulmányok az Emberi Jogok Európai Egyezménye legfontosabb rendelkezéseihez kapcsolódó strasbourgi esetjogról. HVGORAC Lapés Könyvkiadó Budapest, Ádám Antal: Az állami egyházjog fogalma, jellemzői és problémái Magyarországon. Magyar Közigazgatás, 2000/ , Paczolay Péter: A lelkiismereti és vallásszabadság. In: Halmai Gábor Tóth Gábor Attila (sze r- kesztők) Emberi Jogok, Osiris Kiadó Budapest, és Kétségtelen, a szabálysértési védelem megszűnik, mert az csak az egyházként nyilvántartásba vett vallási közösséget illeti meg: A szabálysértésekről szóló1999. évi LXIX. tv (2). 4
5 7. (4) bekezdése alapján az egyházi elnevezést csak az új vallásügyi törvény szerint nyilvántartásba vett szervezet viselheti. Ez az állami egyházjog értelmezése szerint alapvetően helyes. Az állami (egyház)jog még ha nem is a legszerencsésebb módon egy, a felekezeti egyházjog által már foglalt, a keresztyén vallási közösségek önmeghatározását jelentő megnevezést általánosítva csak egy megnevezés alatt kezelheti az azonosan szabályozni kívánt szervezeteket, mint ahogyan teszi azt a párt, az egyesület, a szakszervezet, stb. esetében is. Az egyes vallási közösségek belső autonómiájához tartozó kérdés, s ekként a jogtudományban a felekezeti egyházjog körébe sorolt jogosultság, hogy egy közösség miként definiálja önmagát, így pl. egyházként, felekezetként, vallási közösségként vagy hitközségként. Azzal azonban, hogy az új törvény 7. (1) bekezdése az egyház mellett a vallásfelek ezetet, a vallási közösséget is megemlíti, majd e két utóbbit is egyháznak minősíti, a már említettek szerint összemossa az állami jog valamint az egyes közösségek állami jog szerint jogi normának nem minősülő belső normarendszerét, ugyanakkor kollíziót teremt a 7. (4) bekezdésével. Ez az állam i és a felekezeti egyházjog közötti indokolt megkülönböztetés hiánya azonban nem csak dogmatikai kérdés. A törvény 7. (2) bekezdésébe módosító indítványként bekerült mondat ugyanis nem felel meg az elfogadott törvény alapkoncepciójának, nevezetesen annak, hogy ezen új törvény alapján a közös vallásgyakorlást folytatni kívánó személyek az állami törvény szerinti egyházat már nem hozhatnak létre. Az állami jog szerint csak vallási tevékenységet is folytató egyesületek válhatnak a törvény 14. -ában megfogalmazott feltételek teljesítése esetén egyházzá, de ez nem azonos a vallásszabadság tartalmaként értelmezendő egyházalapítással, amelyet nem ez az állami törvény szabályoz, s a felekezeti egyházjogból következően korántsem biztos, hogy az alapítói egyházként fogják nevezni. A felekezeti egyházjog értelmében persze alapítható egyház, vallási közösség, hitközség, stb., de annak megengedése nem e törvény 7. -án, hanem az 1. (3) bekezdésén alapul. Az állami jog ismeri az egyesület fogalmát, tehát a vallási közösségnek, amennyiben később el kívánja nyerni az egyházi státuszt, előbb az állami jog szerinti egyesületként kell megalakulnia. Erre az évi II. tv. rendelkezései alapján van lehetősége egy frissen megalakuló szervezetnek. Az átmeneti rendelkezések között nyert szabályozást, hogy e törvény alapján az évi IV. törvény alapján nyilvántartásba vett, de a törvény mellékletében fel nem sorolt szervezetek az egyesülési jogról szóló törvény alapján kérhetik szervezetük állami elismerését és egyesületkénti nyilvántartásba vételét, vagy terjeszthetik elő egyházkénti nyilvántartásba vétel iránti kérelmüket. Az újonnan létrehozott vallási közösség, ha egyház akar lenni a későbbiek folyamán, egyesületként kell, hogy regisztráltassa magát. Az egyházzá válás feltételeként azonban szerepel a legalább 20 éves működés, így egy frissen alapított szervezet egyházként semmiképpen nem kaphat elismerést, ekként az állami jog szerint hiába írja ezt a 7. (2) bekezdése egyházat természetes személyek e törvény hatályba lépése után már nem hozhatnak létre. Ilyet legfeljebb már nyilvántartásba vett egyházak tehetnek a törvény 26. -a értelmében bár e szakasz a megszűnésről rendelkezik, ha egyesülnek egymással, hiszen ez esetben a régi szervezetek szűnnek meg, de jogutódlással, azaz az egyesülés révén új egyház jön létre mind a felekezeti egyházjog, mind az állami egyházjog szabályai alapján. De ez egy kivételes eset, nem azonos az új törvény 7. (2) bekezdésében lehetővé tett egyházalapítással. 13 Amennyiben a 7. (2) bekezdése az állami jog szintjén maradó szabályozást kívánt megjeleníteni, akkor nem egyházat, hanem egyesületet kellett volna a szövegben szerepeltetni azzal, hogy az a későbbi feltételek teljesítése esetén egyházzá is válhat. Ez jelenítette volna meg a valós jogalkotói szándékot, hogy az új törvény nem elvenni akar, hanem megteremti valamennyi vallási közösség számára az egyházkénti elismerés alkotmányos lehetőségét, de azt a korábbihoz képest szigorúbb feltéte- 13 Megjegyzendő, hogy a törvény az egyesülés folytán létrejövő új egyház nyilvántartásba vételét nem szabályozza, így nem tudni, hogy ilyen esetben csak egy formális megszűntetés és keletkeztetés, egy automatikus törlésekből és nyilvántartásba vételről szóló jogi aktusok sorozata zajlik-e le, vagy az újonnan létrejött szervezetnek kérnie kell a szokásos eljárás szerinti nyilvántartásba vételt is annak elutasítása kockázatával. 5
6 lekhez köti. Teljesítésük esetén azonban valamennyi eddig működött vagy ezután létrejövő közösség egyházzá válhat az állami egyházjog alapján is. Ekként a most elfogadott törvény értelmében egyház az állami egyházjog alapján már nem alapítható, csak elnyerhető státuszt jelent, így a 7. (2) bekezdése e törvényben idegen test, lényeges tartalmi kollíziót jelent! 4. Az egyház megszűnése A törvény a megszűnés esetei között csak egyetlen esetet említ, amely az állami egyházjog alapján nyilvántartásba vett egyház megszüntetését szabályozza, a tevékenységével felhagyó egyház megszüntetését. Ebben az esetben a miniszter az egyház megszüntetésére és törlésére vonatkozó javaslatot az Országgyűlés elé terjeszti. Ez esetben mivel a nyilvántartásba vételi szabályoktól eltérően itt nincsen 2/3-os előírás egyszerű többséggel is megszüntethető az egyház, mint az állami jog alapján létrejött jogi személy. Ez célszerű lehet, de talán az azonos szabályozás indokolt lenne. A törvény 7. (3) bekezdése értelmében az egyház kizárólag olyan vallási tevékenységet gyakorolhat, amely az Alaptörvénnyel nem ellentétes, jogszabályba nem ütközik, nem sérti más közösségek jogait és szabadságát, valamint az emberi méltóságot. Sajnálatos módon a törvényalkotó adós maradt annak a következtetésnek a levonásával, hogy mi a követendő eljárás arra az esetre, ha az egyház megszegné ezt a kötelezettségét. A korábbi, jelenleg hatályos törvényi szabályozással ellentétben az új szabályozás szerint az ügyész nem indíthat pert az ilyen tevékenységet folytató egyház megszüntetésére, s a miniszter sem tehet ilyen javaslatot az Országgyűlésnek. S ha ehhez még hozzávesszük a 10. (2) bekezdésében írtakat, mely szerint az egyházi szervek által hozott határozatokat állami hatóságok, így pl. bíróság sem vizsgálhatja, a jogsértő tevékenység ténye sem lesz megállapítható. Ekként a nyilvántartásba egyszer bekerült egyház ezt követően azt teheti, amit akar, mert az állami egyházjogi egyházi státuszát már nem veszítheti el azon az alapon, hogy az Alaptörvénnyel vagy a hatályos állami jogszabályokkal ellentétes tevékenységet folytat, más közösségek jogait és szabadságát vagy az emberi méltóságot sérti. Eljárás sem indítható ellene bíróság előtt például személyiségi jogi per tekintetében sem, ha határozatában, nyilatkozatában más közösségeket, adott személy, mint például az adott egyház lelkészi jogállású személye méltóságát sértő határozatot hoz. Ezzel pedig az egyházakat e törvény az állami törvényeken kívül, vagy azok fölé helyezi. Ugyanakkor a 10. (2) bekezdése és a 13. (2) bekezdése együttes értelmezése alapján a XV. század óta Magyarországon már nem létező privilegium forit építi be az állami jogrendszerbe, azaz az egyház lelkészeit, lelkészi vezetőit az általuk hozott határozataik törvénysértő volta miatt nem lehet állami bíróság elé állítani, hiszen elegendő valakire a 13. (2) bekezdése alapján azt mondani, hogy sajátos egyházi szolgálati viszonyban áll, az ügyre, hogy az egyház belső szabályait érinti, így a 10. (2) bekezdése értelmében az egyház valamely szerve általa hozott, egyházi ügynek minősített ügy nem vizsgálható felül állami bíróság által. Ugyanezen az alapon az egyház lelkésze sem fordulhat bírósághoz, ha jogellenesen megfosztják lelkészi tisztségétől és lelkészi diplomájával családjával, gyerekeivel együtt az utcára kerül, mert a bírósághoz fordulás, a munkaügyi perben kötelezően biztosítandó fellebbezési jogát, lelkiismereti szabadsághoz való jogának érvényesítését sarkalatos törvény zárja ki, illetve korlátozza jelentős mértékben. Ezen rendelkezések alkotmányossága tehát erősen vitatható. 14 A törvény az egyházak megszűnése fejezet alatt rendeli, hogy ha az egyházból személyek vagy személyek csoportjai kiválnak, de a nyilvántartásba vett egyház fennmarad, a kiválással keletkező új szervezetet a korábbi egyház vagyonából részesedés nem illeti meg. 14 Erről korábban Szathmáry Béla: Az egyházi autonómia határai. Jogtudományi Közlöny 2007/ és Az appelatio ab abusu a magyar jogrendszerben. Magyar Jog 2010/
7 Ez a rendelkezés sérti az egyházi autonómiát, mert ez egyértelműen a évi C. törvény 10. (2) bekezdésében is az állami beavatkozástól védett belső ügynek, belső szabályozásra ta r- tozó kérdésnek minősül. A nyilvántartásba vett egyház amint már utaltam rá nem azonos a felekezeti egyházjog által létesített, az állami jog szerint vagy egyháznak vagy egyesületnek, vagy jogi személyiség nélküli személyösszességnek minősülő szervezettel. Ezek a szervezetek a már szintén hivatkozott alkotmánybírósági határozat szerint az egyesülési jog alapján szabadon szerveződhetnek, rendelkezhetnek vagyonukról, de ebből a szempontból ide tartoznak az állami jog szerint egyházként nyilvántartásba vett szervezetek is. E szervezetek tehát változhatnak, egyesülhetnek más egyházzal, szétválhatnak külön egyházakra, s korábbi tagjai kiválhatnak belőlük új szervezet alakításával. Az ezekre az esetekre vonatkozó vagyonjogi rendelkezéseket maguknak az egyházzá váló vallási közösségeknek kell meghozni, s ebben a körben is szabadon rendelkezhetnek. A nyilvántartásba vett egyházak alkalmazhatnak a jelen törvényben megjelenő szabályozást, de attól el is térhetnek. A lényeg az, hogy ezt maguk tegyék meg, erre vonatkozó szabályaikat maguk alkothassák meg, és ne állami törvény rendelkezése alapján. A törvény 26. (2) bekezdése az egyes vallási közösségek autonómiájához tartozó önrendelkezési jogát sérti, így ellentétes az Alaptörvény VII. cikk (2) bekezdése sz e- rinti egyházi önállóság biztosításának követelményét. 5. Az egyházak nyilvántartásba vétele Teljes egyetértés mutatkozik a vitában megszólalók között abban, hogy a nyilvántartásba vétel Országgyűléshez történő telepítése nem szerencsés. Vannak, akik az állam és az egyház elválasztását kérik emiatt számon, vannak, akik a pártatlanság, az igazságosság, az érintett részvétele elve által kötelezett bíróság helyett a politikai harcok színteréül szolgáló Országgyűlés érdek vezérelte döntésétől féltik az egyenlő elbírálás követelményét, különösen arra tekintettel, hogy a bírósági eljárásban megszokott jogorvoslati lehetőség az új törvényből hiányzik. 15 Kétségtelen, hogy a bíróságok viszonylag nagy gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeztek a nyilvántartásbavételi eljárást illetően, s az utóbbi évekre kikristályosodni látszottak a nyilvántartásba vétel feltételeinek kritériumai is. A törvény új helyzetet is teremtett a vallási tevékenység pozitív és negatív meghatározásával. Vallásfogalmat nem adott, ezzel tehát formálisan nem sértette a 4/1993-as AB határozatban rögzített semlegesség követelményét, de szép számmal hivatkoznak arra, hogy ezzel az állam világnézeti semlegessége mégis kérdésessé vált, hiszen ezzel valójában a vallást definiálta. 16 Bár a bíróság is államhatalmi szerv, de tevékenysége jogszabályokhoz és nem változó politikai érdekekhez kötött, az új szabályozással egyértelműbb és racionálisan összehasonlítható feltételek között hozhatta volna meg a döntését azzal, hogy határozata ellen fellebbezésnek lett volna helye. 17 A törvény nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem elbírálása során a 15. (1) bekezdése szerint becsatolandó hitvallást, vallási tanok összefoglalását érdemben vizsgálja a miniszter, majd az Országgyűlés. Ez a 4/1993-as AB határozat alapján sérti az állam semlegességének követelményét, hiszen olyan kérdést kíván érdemben vizsgálni, amit az állam és az egyházak elválasztásának elvéből következően nem tehetne meg, vallási kérdésekben nem foglalhat állást, abban az egyház önértelmezésére kell hagyatkoznia. Jogosan vethető fel tehát a kérdés, mi indokolta az utolsó pillanatban a koncepciótól eltérő lényeges változtatást, és al- 15 Iványi Gábor: Az alkutól függ, mit értünk azonos jogok alatt. Egyházfórum 2011/ Így például a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet álláspontja a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek jogállásáról szóló T/3503., átdolgozás után a T/3507. számú törvényjavaslatról. Forrás: és Schweitzer Gábor: Búcsú a felekezeti egyenjogúságtól? 17 Szobota Zoltán: Egy kockázatos megoldás. Egyházfórum 2011/
8 kotmányosan a zárószavazás előtti módosító indítványok között helye lehetett-e ennek. Az új helyzetben a parlament mint politikai testület döntési kompetenciája megteremti a visszaélés lehetőségét is, amelyet a jogalkotási tevékenység során alapkövetelmény minél kisebb mértékre visszaszorítani. A hozzászólók közül néhányan helytállóan emelik ki, hogy a valós törvényalkotói szándék a kimaradt szervezetek kérelmének elbírálásakor fog igazán megmutatkozni, így a problémát ezzel a szabályozással csak elodázta a politikai hatalom, de a válaszadást nem kerülheti ki. Talán elegánsabb megoldás lett volna valamennyi vallási közösség regisztrációs kötelezettségét előírni. A 14 egyház megfelelő jogi apparátusával minden nehézség nélkül teljesíthette volna ezt a kötelezettségét, s a megkülönböztetésre mint meg nem engedett diszkriminációra sem hivatkozhatott volna senki. A hozzászólások arra hívják fel a figyelmet, hogy a társadalmi konszenzusra épülő jogállami jogalkotás nem hagyhatja figyelmen kívül a regisztráció során a feltételeknek megfelelő vallási közösségekben jelenleg még meglévő pozitív várakozást, ha ezen a téren is társadalmi békét akar megvalósítani és nem privilégiumokat osztani. 6. Az egyházaknak járó pénzügyi támogatások és felhasználásuk ellenőrzése Az állami támogatások ellenőrzésére vonatkozó új szabályozás bár több kritikai észrevétel hangzott el ezzel kapcsolatban is egyértelmű. A jogalkotó az új törvény 21. (1) bekezdésében a megmondja, hogy mit kíván és mit nem kíván ellenőrizni. E körben pontosan szabályozza, hogy mit minősít hitéleti célú támogatásnak. Az alapvető problémát nem az ellenőrizhetőség, hanem egyáltalán az ilyen címen nyújtott támogatás indokoltsága jelenti nem csak a vallási közösségen kívül állók, hanem az egyes vallási közösségek tagjai számára is. Nem véletlen, hogy többen hangsúlyozták, közösségük nem fogad el hitéleti célú támogatást. 18 Az Országgyűlés hozhat ilyen döntést, mint ahogyan meg is szüntetheti azt. A probléma nem új keletű, az egymást váltó kormányzatok azonban nem változtattak a támogatás e formáját is tartalmazó gyakorlaton, ebben a tekintetben csak pontosabb fogalmazásra került sor. 7. Az évi IV. tv. és az új törvény hatályának viszonya Az Országgyűlés által elfogadott és a köztársasági elnök aláírását követően kihirdetett törvény nem tartalma hatályon kívül helyező rendelkezést az évi IV. törvényre vonatkozóan. A törvényjavaslat 41. -a még tartalmazta a hatályon kívül helyező rendelkezést. Annak törlésére először Stágel Bence terjesztett elő zárószavazás előtti módosító indítványt T.3507/93. szám alatt indokolás nélkül, de a képviselő javaslatát visszavonta. Ezt követően az Országgyűlés elé már T.3507/99. számon mint az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság második ajánlásaként került. Ezen ajánlás 32. pontjában szerepel a törlésre vonatkozó indítvány. Indokolásként a T.3507/98. számú módosító javaslat 32. pontjának indokolására utal, azonban e módosító javaslat 32. pontja indokolást nem tartalmaz. Így a jelenleg hatályos törvény hatályban tartásának, illetve a törvényi rendelkezést nem igénylő hatályvesztésének indoka homályban maradt. A jogalkotásról szóló évi CXXX. tv. 10. (1) bekezdés a, pontja értelmében a hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés akkor veszti hatályát, ha a hatályon kívül helyezendő jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, a hatályon kívül helyezést kimondó jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezi. Esetünkben ez elmaradt. A törvény további pontjai szerint hatályát veszti a jogszabály akkor is, ha a módosítandó jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, annak helyébe lépését kimondó jogszabályi rendelkezés módosítja, a 12. (2) bekezdésében meghatározottak szerint, vagy ha 18 Így például az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza nevében Somfai Rita: Továbbra is krisztusi hittel és cselekedetekkel élni. Egyházfórum 2011/ , a Keresztény Advent Közösség esetében Vankó Zsuzsanna: Soha nem fogadtunk el állami hitéleti támogatást. Egyházfórum 2011/
9 azt az Alkotmánybíróság megsemmisíti. Adott esetben egyik rendelkezés esete sem állapítható meg, hiszen a évi C. tv. Preambulumának utolsó bekezdése szerint nem törvénymódosításról van szó, hanem önálló törvény alkotásáról. Következésképpen január 1-én két hatályos jogszabályunk lesz a lelkiismereti és vallásszabadságról valamint az egyházakról, amely valódi kollíziós helyzetet fog eredményezni, ahogyan erre Schweitzer Gábor a figyelmet felhívta Mi a megoldás? Figyelemmel az Alaptörvény 24. cikkére, az Alkotmánybíróság sarkalatos törvény alkotmányellenességét nem vizsgálhatja. Célszerű lenne ezeket a kérdéseket törvénymódosítással korrigálni. Ősszel az Országgyűlésnek foglalkoznia kell a benyújtott nyilvántartásbavételi kérelmekkel. Ez kiváló alkalmat jelent a pontosításokra, az Alaptörvénnyel való összhang megteremtésére. 19 Schweitzer Gábor: Észrevételek az új egyházügyi törvényről. Egyházfórum 2011/
A Velencei Bizottság állásfoglalása az új magyar egyházügyi. törvényről
Laczkó Bence A Velencei Bizottság állásfoglalása az új magyar egyházügyi törvényről A magyar Országgyűlés 2011. július 12-én fogadta el a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
Részletesebbenbizottsági módosító javaslato t
Az Országgyűlési képvisel ő Dr. Kövér László az Országgy űlés Elnöke részére Helyben É :-;.ozefi : 2 1 29. Bizottsági módosító javaslat! Tisztelt Elnök Úr! Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi
RészletesebbenIromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: R2QQKCOX0001
Iromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: 2018-09-21 16:08 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: R2QQKCOX0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3133/2015. (VII. 9.) AB végzés 2219 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenAB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
386/B/1997 AB közlöny: VII. évf. 2. szám --------------------------------------------------------------- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének
Részletesebben2 szóló évi IV. törvény 226. (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott árat -- a rendelet kihirdetésétől számított legfeljebb kilenc ~S
'm O gnyaws W l pic95s2_/40, 8 ftzeft : 2004 JON 0 9 MAGYAR KÖZTÁ.R.SASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG Bizottsági módosító javaslat Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére
RészletesebbenAz egyházakra vonatkozó szabályozás alakulása
Schweitzer Gábor 1 : Az egyházakra vonatkozó szabályozás alakulása (MTA TK Jogtudományi Intézete, 2014. március 6.) 1. Melyek voltak a legfontosabb tartalmi változások a szabályozásban? Történt-e változás
RészletesebbenHÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ
HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást
RészletesebbenIromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: :48. Parlex azonosító: W838KPW50003
Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: 2018-05-29 20:48 Miniszterelnökség Parlex azonosító: W838KPW50003 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Semjén
RészletesebbenTisztelt Bizottság! Kérem a Tisztelt Bizottságot, hogy a csatolt rendelet-tervezetet szíveskedjen elfogadásra javasolni a képviselő-testületnek.
Tisztelt Bizottság! Az építményadóról szóló 38/2009.(XII.21.) számú rendelet (a továbbiakban: Ér.) jelenleg hatályos előírása szerint mentes az adó alapjaként számított hasznos alapterületből adózónként
Részletesebben1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben)
1. JOGFORRÁSOK Típusai Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) Közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat és utasítás) Speciális jogforrás (AB határozat,
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
Részletesebben3. A Ve a helyébe a következő rendelkezés lép : 130. (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hi
.th /z ;W 200 7 APR 16. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ KÉPVISELŐI ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY 2007. évi... törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról 1. A választási eljárásról szóló 1997.
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE
TÁJÉKOZTATÓ az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu Az Országgyűlés az alapjogok védelme érdekében
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3264/2015. (XII. 22.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panaszok tárgyában meghozta a következő.
3104 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3264/2015. (XII. 22.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panaszok tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3378/2018. (XII. 5.) AB HATÁROZATA
2170 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3378/2018. (XII. 5.) AB HATÁROZATA alkotmányjogi panasz elutasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
RészletesebbenAz Országgyűlés /2012 ( ) OGY. határozata. egyházkénti elismerés elutasításáról
Az Országgyűlés /2012 ( ) OGY határozata 1`d% s Hivatala tromán zm : il 5dsij / 2012 FFOR 13, egyházkénti elismerés elutasításáról 1.Az Országgyűlés a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 471/B/1995 Budapest, 1995.10.04 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 61/1995. (X. 6.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1995. évi 84. számában
RészletesebbenBudapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának Képviselőtestülete. 5/2012. (III. 13.) önkormányzati rendelete
Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (III. 13.) önkormányzati rendelete A civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló 55/2004.
RészletesebbenKÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS. Javaslat települési adóról szóló 16/2016. (V.20.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezésére.
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának A L J E G Y Z Ő J E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat települési adóról szóló 16/2016. (V.20.) önkormányzati
Részletesebbentárgy: alkotmányjogi panasz törvény közvetlen hatályosulása folytán bekövetkezett alaptörvényellenessége
Magyarország Alkotmánybírósága 1015 Budapest Donáti u. 35-45. tárgy: alkotmányjogi panasz törvény közvetlen hatályosulása folytán bekövetkezett alaptörvényellenessége miatt Tisztelt Alkotmánybíróság! X,
RészletesebbenÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK
ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi
RészletesebbenT/17968/10. szám. Az Országgyűlés. a j á n l á s a
T/17968/10. szám Az Országgyűlés Kulturális és sajtó bizottságának Alkotmány- és igazságügyi bizottságának Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának Önkormányzati bizottságának a j á n l á s
RészletesebbenAlkotmányjog 1 előadás október 9.
Alkotmányjog 1 előadás 2017. október 9. Ameddig az előző előadás eljutott a normatív jogi aktus megkülönböztetése az egyedi jogi aktustól a jogforrások (normatív jogi aktusok) rendszerezése, alapvető típusai
RészletesebbenT/706. számú törvényjavaslat. a magánélet védelméről
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/706. számú törvényjavaslat a magánélet védelméről Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapest, 2018. június 2018. évi törvény a magánélet védelméről A magánélet,
RészletesebbenTisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság!
Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! A Társaság a Szabadságjogokért, a Tranparency International Magyarország és a K- Monitor Közhasznú Egyesület álláspontja a Polgári Törvénykönyv
RészletesebbenDr. Tarczay Áron: A végrehajtási jog elévülésének néhány eljárási vonatkozása
Dr. Tarczay Áron: A végrehajtási jog elévülésének néhány eljárási vonatkozása A végrehajtási jog a végrehajtandó követelés elévülésével együtt elévül. 1 A követelés elévülését s így a végrehajtási jog
RészletesebbenVincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem
JeMa 2014/1 alkotmányjog Vincze Attila Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem Hivatalos hivatkozás: 26/2013. (X. 4.) AB határozat, ABK
RészletesebbenTartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83
Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM
VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció
RészletesebbenIromány száma: T/1607. Benyújtás dátuma: :09. Parlex azonosító: 1H2SM4R00001
Iromány száma: T/1607. Benyújtás dátuma: 2018-09-21 16:09 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 1H2SM4R00001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3126/2015. (VII. 9.) AB HATÁROZATA. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3126/2015. (VII. 9.) AB határozat 2175 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3126/2015. (VII. 9.) AB HATÁROZATA alkotmányjogi panasz elutasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenJogforrások II. Alkotmányjog 1. előadás március 9. Bodnár Eszter
Jogforrások II. Alkotmányjog 1. előadás 2017. március 9. Bodnár Eszter 2 A jogszabályok érvényessége 3 A jogszabályok érvényessége 1. Jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy alkotta meg 2.
RészletesebbenAz Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdése alapján a Lex CEU eltörléséről címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Iromány száma: T/17873. Benyújtás dátuma: 2017-10-16 15:03 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 10AKAGBR0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenA Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék
A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3257/2015. (XII. 22.) AB HATÁROZATA. nemzetközi szerződésbe ütköző rendelkezések alkalmazhatóságának kizárásáról
3257/2015. (XII. 22.) AB határozat 3053 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3257/2015. (XII. 22.) AB HATÁROZATA nemzetközi szerződésbe ütköző rendelkezések alkalmazhatóságának kizárásáról Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály
RészletesebbenKozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról
Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 1650/B/1992 Budapest, 1994.10.17 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 47/1994. (X. 21.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1994. évi 103.
RészletesebbenT/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11545. Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013. június Magyarország Alaptörvényének ötödik
RészletesebbenVIZSGAKÖVETELMÉNYEK Alkotmányjog 3. Jogász szak, levelező tagozat 2016/2017. tanév I. VIZSGAREND ÉS VIZSGAANYAG
VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Alkotmányjog 3. Jogász szak, levelező tagozat 2016/2017. tanév I. VIZSGAREND ÉS VIZSGAANYAG A vizsga szóbeli. rendelkezésére. A vizsgán a vizsgázó egy tételt húz, melynek kidolgozására
RészletesebbenÁltalános jogi ismeretek. Tematika:
Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014
RészletesebbenA VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12368. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2016. október 1 2016. évi
RészletesebbenSZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]
SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET november 19-i ülésére
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 226/2015. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2015. november 19-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: A Budapest Főváros IX. Kerület
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenAz egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenAlkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
RészletesebbenÉrkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l
LA, :,-.dggyú'i,,s Hivatal a?rarttányrs if :1 \( o- N- Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l Az Országgyűlés a közpénzekkel való átlátható
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3205/2015. (X. 27.) AB végzés 2725 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenAdatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében
Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére
IGAZSÁGÜGYI MINISZTER EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE MINISZTERELNÖKSÉGET VEZETŐ MINISZTER Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. (5)-(7) bekezdése
RészletesebbenGyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban
Palik Zoltán: Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Mi a civil szervezet? 2011. évi CLXXV. törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenMindezek alapján az Oktatási, Ifjúság- és Gyermekvédelmi Bizottság szükségesnek tarja a rendelet módosítását. (1. sz. melléklet).
. t ÁO^Solk BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT OKTATÁSI, IFJÚSÁG- ÉS GYERMEKVÉDELMI BIZOTTSÁG ELNÖKE Készült a 2014. június 18. napján tartandó képviselő-testületi Készítette: Majomé Szabó Etelka
Részletesebben2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról
2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető
RészletesebbenA gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága. Szekularizált állam és világnézeti semlegesség
A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága Szekularizált állam és világnézeti semlegesség 1 2 Gondolat, lelkiismeret, vallás 3 Gondolat, lelkiismeret, vallás 4 5 Gondolat, lelkiismeret, vallás 6
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Petrétei József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2009 VAGY Kocsis Miklós Petrétei József
RészletesebbenVI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások
VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1360 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
Részletesebben1. oldal, összesen: 5 oldal
1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:
RészletesebbenAlapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat. az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10592. számú törvényjavaslat az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013.
RészletesebbenÓzd Város Önkormányzata Képviselő-testületének /...(.) önkormányzati rendelete
Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének /...(.) önkormányzati rendelete Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (II.27.) önkormányzati
RészletesebbenDrinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján
Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/
RészletesebbenA SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL
A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL 2012. január 1. előtt Magyarország Alkotmánya [1], azóta pedig Magyarország Alaptörvénye [2] az állam elsőrendű kötelezettségeként
RészletesebbenPÁSZTÓ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT. 3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155 Fax: (06-32) 460-918 forum@paszto.hu
PÁSZTÓ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155 Fax: (06-32) 460-918 forum@paszto.hu Szám : 1-86 / 2014. A döntés meghozatala minősített szavazattöbbséget igényel!
RészletesebbenIromány száma: T/3292. Benyújtás dátuma: :43. Parlex azonosító: 1C518CU90001
Iromány száma: T/3292. Benyújtás dátuma: 2018-10-31 20:43 Miniszterelnökség Parlex azonosító: 1C518CU90001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr.
RészletesebbenEU jogrendszere október 11.
EU jogrendszere 2017. október 11. együttműködés a tagállami bíróságok és az Európai Bíróság között a tagállami bíróság az előtte folyamatban levő ügyben előzetes döntést kér az Európai Bíróságtól uniós
Részletesebben2. előadás Alkotmányos alapok I.
2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.
RészletesebbenA bizalomvesztésem alapuló kötelező felmentés
Dr. Paczolay Péter Úrnak Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Elnöke részére Budapest Tárgy: Alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítvány Tisztelt Elnök Úr! A Közszolgálati Szakszervezetek
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3076/2015. (IV. 23.) AB VÉGZÉSE
3076/2015. (IV. 23.) AB végzés 1675 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3076/2015. (IV. 23.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panaszok tárgyában dr. Czine Ágnes
RészletesebbenAz egyházügyi törvény módosításának koncepciója
1 Az egyházügyi törvény módosításának koncepciója 1. Vezetői összefoglaló 1.1. Az új egyházügyi szabályozási koncepció célja Az egyházügyi törvény átfogó módosítását célzó koncepció egyrészt le kívánja
Részletesebben1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
2015. évi törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításával összefüggő egyes törvények
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI és IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság
KÖZIGAZGATÁSI és IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság Tájékoztatás az Ehtv. 34. (4) bekezdésével érintett szervezetek átalakulásáról 1.
RészletesebbenTisztelt Képviselő-testület!
6. napirendi pont E - 167 Előterjesztő: Előterjesztést készítette: dr. Zakály Erzsébet Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek: Rendelet-tervezet Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat
RészletesebbenKözoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos
Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Az Országgyűlés 2014 decemberében módosította a köznevelési törvényt. A módosítás alapján a kormány rendeletben szabályozhatja az oktatás területén az egyenlő
Részletesebben2007. évi törvény. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény módosításáról
2007. évi törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításáról 1. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről
RészletesebbenEgyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik
Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
RészletesebbenA MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA
Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban
RészletesebbenVeszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)
Szám: 02/305-5/2012. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat
RészletesebbenSIÓFOKI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐJE
SIÓFOKI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐJE 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 E L Ő T E R J E S Z T É S Siófok Város Képviselő-testületének 2016. júniusi ülésére Tárgy: Javaslat
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
TÁRGY: Szálka Község Önkormányzata Képviselőtestületének /2012. ( ) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló /20. (III..) önkormányzati rendelet módosításáról (t e r v
Részletesebben1. A bizottság a törvényjavaslat 38. -ának a következő módosítását javasolja: 38. Az Nbjt a helyébe a következő rendelkezés lép:
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/11232) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság
RészletesebbenÓbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. 46/2010. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 1
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 46/2010. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 1 egyes önkormányzati rendeletek és önkormányzati rendeleti rendelkezések technikai deregulációs hatályon
Részletesebben1. oldal, összesen: 5 oldal
1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: IV/00788/2014 Első irat érkezett: 2014.04.14 Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.I.37.441/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (politikai reklámfilm közlésének
RészletesebbenIromány száma : T/332/4 4 Benyújtás dátuma : június 14.
Iromány száma : T/332/4 4 Benyújtás dátuma : 2018. június 14. Az Országgy ű lé s Törvényalkotási bizottsága ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA Címzett : Kövér László, az Országgyű lés elnöke Érkezett : 2018 JúN 14,
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3088/2015. (V. 19.) AB végzés 1759 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a
RészletesebbenALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE
ISMERTETŐ az alapvető jogok biztosának intézményéről és tevékenységéről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu I. Az alapvető jogok biztosának intézménye Magyarország
RészletesebbenT/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10746. számú törvényjavaslat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások
RészletesebbenPécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2016 ősz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián (Szerk.):
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS
OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM./2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá
RészletesebbenMAGYARORSZÁG KORMÁNYA
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6774. számú törvényjavaslat a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének
RészletesebbenHegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének. 18/2011. (XII.23.) önkormányzati rendelete. A helyi adókról. 1. Általános rendelkezések
Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 18/2011. (XII.23.) önkormányzati rendelete A helyi adókról Hegyesd község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában dr. Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolásával meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens
Részletesebben