Szabad bölcsészet alapképzési szak tantárgytematikái

Átírás

1 Szabad bölcsészet alapképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan is teljesíthetők). 1 Szakmai törzstárgyak (a szakmai törzstárgyakból szerzett érdemjegyek átlaga részét képezi az oklevél minősítésének), TSZ. 86. (3) b) Dr. assányi Miklós Dr. Kendeffy Gábor Dr. assányi Mikós BAA 0010 Filozófiatörténet 2 őszi és tavaszi II. Általános bevezetés az európai filozófiatörténetbe forráscentrikus, szövegértelmező szemlélettel. Platóntól Heideggerig ázzuk a korszakalkotó szerzők legfontosabb szövegeiből vett szemelvényeket, különös tekintettel az istenkérdésre. A legalapvetőbb filozófiai és logikai fogalmak ázatára külön hangsúlyt fektetünk. Az egyes szerzőket mindig elhelyezzük a korszak művelődéstörténeti-eszmetörténeti összefüggésében. A kurzus elvégzése után a bölcsészhallgató képes lesz a nem-filozófia szakostól elvárható szinten megérteni egy európai filozófiai szöveget, rekonstruálni egy filozófiai érvelést, állást foglalni egy világnézeti vitában, helyesen használni alapvető filozófiai és művelődéstörténeti fogalmakat. Az előadások látogatása, és a irodalom folyamatos feldolgozása nagyban segíti a vizsgára való felkészülést (filozófiai előképzettséggel nem rendelkező hallgatók számára gyakran nélkülözhetetlen a sikeres vizsgához). Platón, Állam, I-II. könyv 507b-511e és 514a-519e; Phaidrosz 245c-254c; Lakoma 208e-212a. In: Platón összes művei. Ford. Devecseri G. et al. Budapest: Európa, 1984; II. kötet, o. és o.; ill. I. kötet, Arisztotelész, Metafizika, XII. könyv/1., és ; Nikomakhoszi Etika I. könyv /1-10. fejezetek és II. könyv/1-6. fejezetek. In: Bugár I. szerk., Kozmikus teológia. Budapest: Kairosz, 2000, , és o.; Arisztotelész, Nikomakhoszi etika. Ford. Szabó M. Budapest: Európa, 1992; o., o. Epikurosz, Levél Hérodotoszhoz ( ; Cicero, Scipio álma in: Cicero válogatott művei. álogatta Havas L. Budapest: Európa, 1987; o.; Marcus Aurelius, Elmélkedések, I. könyv in Sztoikus etikai antológia. Budapest: Gondolat, 1983, o. Plótinosz, A három eredendő valóságról, In Plótinosz, Az egyről, a szellemről és a lélekről. álogatott filozófiai írások. (Ford. Horváth J. és Perczel I.) Budapest: Európa, o.; Augustinus, allomások. (ford. árosi I.) Budapest: Gondolat, 1982, o. (X. könyv) Órigenész, A princípiumokról. (Ford. Pesthy M. et al.), Budapest: Paulus HungarusKairosz, 2003; I. kötet, ; Areopagita Dénes: Misztikus teológia, in: Az isteni és emberi természetről, Budapest: Atlantisz, 1994; II. kötet, o. Aquinói Tamás, Summa theologiae A teológia foglalata. Ford. Tudós-Takács J. Hely nélkül: Telosz Kiadó, 1994, , , és o. (I/2. quaestio, cikkely; I/12. quaestio 5. cikkely; 7. és 13. cikkely). Dante, Isteni színjáték. Ford. Babits M. Hely nélkül: Szépirodalmi, 1986; o.; Ficino, M. A platonikus teológia összefoglalása. in Platonikus írások. Ford. assányi M. Budapest: Szent István Társulat, 2003, o. Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról, Ford. Boros G. Budapest: Atlantisz, 1994; o. és o. Spinoza: Teológiai-politikai tanulmány, XIII. (Ford. Szemere S. Budapest: Akadémiai, 1978; és ) Locke: Értekezés az emberi értelemről, (Ford. assányi M. Budapest: Osiris, 1999); , , és , és o. Kant: A vallás a puszta ész határain belül,(ford. idrányi K.) Hely nélkül: Gondolat, 1974; , , és o. Schelling: Filozófiai vizsgálódások az emberi szabadság lényegéről (részlet). Ford. Jaksa M. és Zoltai D. Budapest: T-Twins, 1992; és o. Heidegger: Lét és idő, Ford. ajda M. et al. Budapest: Osiris, 2001; , , , és

2 Boros Gábor (szerk.) Filozófia, Akadémiai kiadó, (vonatkozó fejezetek) Dr. Kodácsy Tamás Dr. Kodácsy Tamás Dr. John Brouwer BAA 0020 Egyházismeret 2 őszi és tavaszi I. Az egyetem egyházi jellegének megfelelően a hallgatók megismertetése a legfontosabb egyházi fogalmakkal és kérdésekkel. A tananyag rövid bevezetést nyújt a teológiai gondolkodás történetébe és néhány fontosabb teológiai fogalmat tisztáz. Tömören bemutatja az ősegyház, az óegyház, a középkori egyház, a reformáció, és a modern kor meghatározó teológusait és teológiai irányzatait. Különös hangsúly esik azokra a fogalmakra és eszmékre, amelyek a protestantizmusban és a református egyház tanításában meghatározó szerepet töltenek be, pl. kijelentéstan, krisztológia, hamartológia, megigazulástan, sákramentumok, szabad akarat és eleve elrendelés. Alister E. McGrath: Bevezetés a keresztény teológiába. Osiris, Budapest 1995 Tony Lane: A keresztyén gondolkodás rövid története. Harmat-Kálvin, Budapest 2001 Dr. Bölcskei Andrea Dr. Bölcskei Andrea BAA 1030 Nyelvi normativitás, nyelvhelyesség N: 15 2 őszi és tavaszi I. A tantárgy alapvető célja a hallgatók nyelvről való tudásának és nyelvi tudatosságának erősítése. A nyelvi normativitást érintő elméleti kérdések áttekintése mellett gyakorlatok segítségével a nyelvi leírás szintjei szerint haladva a nyelvhelyességgel kapcsolatos fontosabb problémák is megvitatásra kerülnek. Bevezetés. A nyelvhelyesség fogalmának értelmezése. A preskriptív és a deskriptív nyelvszemlélet. Társadalmi és nyelvi normák. Norma nyelvszokás szabályozás. Nyelvváltozatok és irodalmi nyelv. Nyelvföldrajz, szociolingvisztika és normativitás. Nyelvi változások, nyelvi változók. Nyelvművelésünk történetének főbb mozzanatai. A mai nyelvművelés irányzatai, elvei és módszerei. Az igényes kommunikáció főbb jellegzetességei I. Hangtan. Az igényes kommunikáció főbb jellegzetességei II. Alaktan. Az igényes kommunikáció főbb jellegzetességei III. Mondattan. Az igényes kommunikáció főbb jellegzetességei I. Szókincs. Nyelvhelyességi babonák. A közhely. Nyelvi illemszabályok. Helyesírásunk alapelvei. Nyelvi jogok. A nyelvi tervezés feladatai és módszerei. A nyelv helyzete az Európai Unióban és a világban. Zárthelyi dolgozatok Balázs Géza (2001): Magyar nyelvstratégia. Akadémiai Kiadó, Budapest. 2

3 É. Kiss Katalin (2004): Anyanyelvünk állapotáról. Osiris Kiadó, Budapest Sándor Klára (2003): Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés. In: Kiefer Ferenc (szerk.), A nyelv kézikönyve Akadémiai Kiadó, Budapest. Tolcsvai Nagy Gábor (1998): A nyelvi norma. Nyelvtudományi Értekezések 144. Akadémiai Kiadó, Budapest vagy In: Kiefer Ferenc (szerk.), A nyelv kézikönyve Akadémiai Kiadó, Budapest Andersson, Lars-Gunnar Trudgill, Peter (1990): Bad Language. Blackwell. Balázs Géza (2005): A nyelv elé mozdításáról itairat a nyelvművelésért. Akadémiai Kiadó, Budapest. Balázs Géza Koltói Ádám A. Jászó Anna (é. n. [2002], szerk.): Éltető anyanyelvünk. Mai nyelvművelésünk elmélete és gyakorlata. Írások Grétsy László 70. születésnapjára. Tinta Könyvkiadó, Budapest. Bartsch, Renate (1987): Norms of language: theoretical and practical aspects. Longman, London. Deme LászlóKöves Béla (1969, szerk.): Magyar nyelvhelyesség. Tankönyvkiadó, Budapest. Grétsy LászlóKemény Gábor (1996, szerk.): Nyelvművelő kéziszótár. Auktor Könyvkiadó, Budapest. Hernádi Miklós (1973): A közhely természetrajza. Gondolat, Budapest. Lőrincze Lajos (1980): Emberközpontú nyelvművelés. Magvető Kiadó, Budapest. Minya Károly (2003): Mai nyelvújítás. Szókészletünk módosulása a neologizmusok tükrében. Tinta Könyvkiadó, Budapest. Nádasdy Ádám (2003): Ízlések és szabályok. Magvető, Budapest. Tolcsvai Nagy Gábor (1998, szerk.): Nyelvi tervezés. Universitas Kiadó, Budapest. Tolcsvai Nagy Gábor (2004): Nyelv, érték, közösség. Gondolat Kiadó, Budapest. 25 év anyanyelvünk szolgálatában. Konferencia az Édes Anyanyelvünk című folyóirat negyedszázados megjelenése alkalmából. (2004) Akadémiai Kiadó, Budapest. Dr. Tóth Anna Judit Parlagi Gáspár BAA 0041 Könytárismeret, kutatásmódszertan 2 őszi és tavaszi I. É A tárgy elsődleges célja, hogy az egyetemi képzésbe frissen belépő hallgatók elsajátítsák a bölcsészettudományi kutatások alapvető módszertanát; megszerezzék a könyvtári kutatómunkához szükséges kompetenciákat, és a szemináriumi (majdan szak-) dolgozatok megírásához nélkülözhetetlen ismereteket (bibliográfia készítés, hivatkozások, lábjegyzetelés, stb.). A kurzus órái során a hallgatók megismerkednek a könyvtárhasználat és a bibliográfiakészítés alapjaival, a forráskezelés és a témafeldolgozás alapvető módszereivel, és a tudományos írásművek elkészítésének eszköztáraival. A kurzus célja, hogy a kompetenciájuknak megfelelően kiválasztott forrásszövegről, vagy az általa felvetett kérdésekről a hallgatóktól elvárható tudományos igényre törekvő kutatást tudjanak végezni, és a félév végére arról formai szempontból is korrekt szemináriumi dolgozatot tudjanak írni. Ennek érdekében a félév során a hallgatóknak négy beadandó anyagot kell elkészíteniük. témaválasztás (valamely vallástudományi vagy filozófiai forrásszöveg kiválasztása és elolvasása) a választott szöveg rövid bemutatása, esetleg a vele kapcsolatos problémák vázlatos ismertetése másodlagos irodalom feltérképezése bibliográfia kutatási terv elkészítése a félév végéig egy rövid, problémacentrikus, és formai szempontból is megfelelő szemináriumi dolgozat elkészítése Eco, U.: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest: Kairosz, Funke, F.: Könyvismeret: Könyvtörténeti áttekintés. Budapest: Osiris, assányi M.: A szakdolgozat- és szemináriumidolgozat-írás formai követelményei. on-line: A FONS (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) szerzői útmutatója. On-line: 3

4 Fábián P., Deme L., Tóth E. (szerk.): Magyar helyesírási szótár. Budapest: Akadémiai, 2007 Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest: Osiris, Pomázi Gy. (szerk.): A helyesírás szabályai. Budapest: Akadémiai, Dr. Heltainé Nagy Erzsébet Sólyom Réka Tantárgy besorolása: BAA 1032 Retorika 2 Meghirdetés féléve: őszi és tavaszi 4 I. É A kurzus célja, hogy áttekintse a retorika főbb elméleti és gyakorlati eredményeit, ezzel eszközrendszert kínáljon a hallgatóknak a minél hatékonyabb élőszóbeli és írásbeli megnyilatkozáshoz. Tudatosítsa, gyakorlati készséggé fejlessze a közéleti szereplőhöz, a nyilvános beszédhelyzethez (a beszédpartner(ek)hez, a beszéd tárgyához, műfajához illő igényes beszédmodort, a nyilvános fellépéshez) szükséges és a társadalmi elvárásoknak is megfelelő tudatos beszéd- és magatartáskultúrát, segítse az élőszóbeli és írásos anyagok, beszédművek elkészítését, a sikeres kommunikációt. A retorika fogalma, tárgya és felosztása. Klasszikus és korszerű retorika, népszerű retorikák. A retorika kapcsolata más tudományágakkal A egyetemes és a retorika története A szónoki beszéd fajtái. A szónok tulajdonsága és feladatai. Retorikai szituáció; kapcsolat a hallgatókkal A szöveg létrehozásának fázisai: inventio (anyaggyűjtés), dispositio (elrendezés), elocutio (formába öntés), pronuntiatio (az előadás kidolgozása), memoria (a beszéd megtanulása). A vázlat: munkavázlat, szövegvázlat A szónoki beszéd részei I.: bevezetés (principium/exordium), befejezés (peroratio/epilogus), elbeszélés (narratio), kitérés (digressio), részletezés/felosztás (propositio/partitio) A szónoki beszéd részei II.: bizonyítás, érvelés (argumentatio), cáfolás (refutatio). Az érvek típusai és az érvelés módszerei. A cáfolás módszerei Pragmatikai és logikai alapok: a vita és az érvelés. A vita mint dialógus: beszédaktusok, implicit utalások, következtetések, előfeltevések. isszaélések a performatív kifejezésekkel A racionális vita általános és speciális szabályai. A látszatvita. A vita nyelve és eredményessége Érvelés és következtetés, premisszák és konklúziók, hiányos következtetések, összetett érvelések, érvelési térképek. Az érvelések elemzési szempontjai. Kérdések és válaszok: a kérdések fajtái és szerepe. A válaszolás stratégiái. A mellébeszélés Az elocutio (szó- és gondolatalakzatok formába öntése). A bekezdések megszerkesztése: párhuzamos, ellentétező, kérdés-felelet, ok-okozati felépítés. Alakzatok, trópusok Az előadásmód kidolgozása (pronuntiatio), a szöveg hangosítása, a beszédtechnika. Nonverbális elemek A tipikusan szóbeli szövegműfajok: előadás referátum, kiselőadás korreferátum, vita, hozzászólás. órai gyakorlatok elvégzése érvelő vagy alkalmi beszéd írása és előadása beszédelemzés Zh Adamik Tamás Adamikné Jászó Anna Aczél Petra (2005): Retorika. Osiris Kiadó, Budapest Szálkáné Gyapay Márta (1999): Gyakorlati retorika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Aczél Petra (2001): Retorika. A szóból épült gondolat. Gyakorlókönyv. Krónika Nova Kiadó. Budapest Aczél Petra (2009): Új retorika: közélet, kommunikáció, kampány. Kalligram, Pozsony Adamik Tamás (1998): Antik stíluselméletek Gorgiastól Augustinusig. Seneca Kiadó, Budapest Arisztotelész (1999): Rétorika. Ford.: Adamik Tamás. Telosz, Budapest. (Az I, III. könyv; a II. könyv 1, fejezetei.) Carnegie, Dale (1999): Sikerkalauz 3. A hatásos beszéd módszerei. Gladiátor Kiadó, Bp. Hull, Raymond (1997): A sikeres nyilvános beszéd alapjai. Bagolyvár, Bp. Margittay Tihamér (2004): Az érvelés mestersége. Typotex, Budapest Moss, Geoffrey (1998): Az eredményes kommunikáció kézikönyve. Bagolyvár, Bp. Peace, A. (1997 / 2005): Testbeszéd. Park, Bp.

5 Peace, A. Garner, A. (1989): Szó-beszéd. Park, Bp. Pratkins, A. R. Aronson, E. (1992): A rábeszélőgép. Ab ovo, Bp. Róka Jolán szerk. (2003): Szónoklatok nagykönyve iskolaigazgatóknak. Raabe Kiadó, Budapest Szabó G. Zoltán Szörényi László (1988): Kis retorika. Tankönyvkiadó, Budapest Dr. Pethő Sándor Dr. Pethő Sándor BSB 0101 Bevezetés a vallástudományba 4 őszi I. A kurzus propedeutikai jellegű. Elsődleges célja, hogy a hallgatók átfogó, későbbi tanulmányaik számára tudományelméleti és tudománytörténeti keretet kijelölő ismereteket kapjanak vallástudományról. A tematika a történeti és szisztematikus megközelítés egyensúlyára épül. A tantárgy programja az alábbi az oktatás során több tanóra keretében tárgyalandó kulcstémák szerint épül fel: 1. A vallástudomány fogalma, tudomány rendszertani helye, kapcsolata a rokon tudományokkal. 2. A vallástudomány ágai, viszonyuk egymáshoz. 3. A vallásfogalom változásai. 4. A vallás fogalma a vallástudományban. 5. A vallástudomány és a vallástörténet viszonya. 6. Isten fogalma a vallástudományban. 7. A vallástudomány és a teológia viszonya. 8. allástípusok. 9. Szekularizáció. 10. allási intézmények. 11. A vallástudomány a vallási sokféleség közegében. 12. A vallástudomány mint kultúratudomány. Simon R.: A vallástörténet klasszikusai. Budapest: Osiris, Bevezetés. Ries, J.: A szent antropológiája. Budapest, Leeuw, G. van der :. A vallás fenomenológiája. Budapest, o. Máté-Tóth András: Teológia és vallástudomány. Mi a vallástudomány? In: allástudományi Szemle 2005/1, 3-9.o. Pethő S.: A megkésettség szomorúsága. Tudománytörténeti gyorsfelvétel a vallástudományról. In: Confessio, 2008/ o. oigt ilmos: A vallás megnyilvánulásai - Bevezetés a vallástudományba. Budapest, Dr. Kendeffy Gábor Dr. Kendeffy Gábor BSB 0102 Bevezetés az etikába 3 tavaszi II. 5

6 A kurzus során a hallgatók az etikai gondolkozás legjelentősebb irányaival, a kortárs filozófiai etika legfontosabb kérdésfeltevéseivel, az alkalmazott etika alapvető területeivel és az etikai kérdések néhány szépirodalmi megjelenésével ismerkednek meg. 1. allási megalapozottságú etika. 2. Szándéketika. 3. Következményetika. 4. Kötelességetika. 5. Az etika megalapozásának problémája. 6. Metaetikák. 7. A kortárs etika problémái. 8. A tudomány etikája. 9. Bioetika. 10. Gazdasági és üzleti etika. 11. Etika és politika. 12. Etikai kérdések az irodalomban Abaelardus, Etika /ford. Turgonyi Zoltán/ MTA Filozófiai Intézet, (Religio könyvek), Budapest 1989, (I-III. fej.) John Stuart Mill, A haszonelvűségről, 2. fejezet, in. J.S.M, A szabadságról; A haszonelvűségről, Budapest, Helikon, 1980, Fekete László (szerk): Kortárs etika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Friedrich Nietzsche, A morál genealógiájához. eszprém, Tények és értékek a modern angolszász etika irodalmából (szerk. Lónyai Mária), Budapest, Gondolat, Alasdair MacIntyre: Az erény nyomában. Osiris, Dr. Nyilasy Balázs Dr. Fülöp József BSB 0103 Bevezetés az esztétikába 3 6 tavaszi II. Az előadás elsődleges célkitűzése az esztétika gondolati megalapozása, valamint olyan készségek fejlesztése, melyek hozzásegítik a hallgatókat az esztétikai problémák felismeréséhez és kezeléséhez. Kiemelt szövegek segítségével és az egyes történeti korok esztétikai gondolatvilágának felidézésével áttekintjük azokat a gyakran filozófiai és/vagy művészetelméleti problémákat, melyeket vagy az esztétikától kölcsönöztek vagy az esztétika számára is lényegi kérdésekké váltak. Ugyanakkor elkülönítjük és leválasztjuk az esztétikát mint önálló diszciplínát ezekről. A szemeszter utolsó előadása kitekintést nyújt a kortárs esztétikai problémákra is (pl. posztmodern, hiányesztétika, technikatörténet). Hans-Georg Gadamer: A művészetfogalom változása = Enigma 22 (1999), Gotthold Ephraim Lessing: Laokoón; Hamburgi dramaturgia (szemelvények) David Hume: A jó ízlésről = D. H., Összes esszéi I., Budapest, Atlantisz, 1992, G. W. F. Hegel: Előadások a művészet filozófiájáról, Budapest, Atlantisz, 2004, Friedrich Schiller: A naiv és a szentimentális költészetről = F. Sch., Művészet- és történelemfilozófiai írások, Budapest, Atlantisz, 2005,

7 Friedrich Nietzsche: A tragédia születése, Budapest, Európa, (szemelvények) Martin Heidegger: A műalkotás eredete és a gondolkodás rendeltetése = Athenaeum I. kötet 1. füzet Mi az esztétika?, Bacsó Béla (szerk.), Budapest, T-Twins, 1991, Walter Benjamin: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában = W. B., Kommentár és prófécia, Gondolat, Hans Belting: A művészet a modernség tükrében = Enigma 22 (1999), Athenaeum I. kötet 1. füzet, Mi az esztétika?, Bacsó Béla (szerk.), Budapest, T-Twins, Umberto Eco: Művészet és szépség a középkori esztétikában, Budapest, Európa, (szemelvények) Hans-Georg Gadamer: A játék fogalma = H.-G. G., Igazság és módszer, Budapest, Osiris, 20032, (valamint ) Dr. Kendeffy Gábor Dr. Kendeffy Gábor Dr. assányi miklós BSB 0105 Bevezetés a filozófiába 4 őszi I. A tantárgy célja, hogy a részletes filozófiatörténet oktatásával párhuzamosan a szabadbölcsész hallgatók számára kellő elméleti alapozást nyújtson filozófiai stúdiumaikhoz. A filozófia alapvetési után, a tudomány egyes részdiszciplínáiba nyújt bevezetést. 1. A filozófia keletkezése, fogalma és felosztása. 2. Ismeretelmélet és tudományfilozófia. 3. Az általános metafizika (ontológia) mint a lét és a létező (szubsztancia) határozmányainak tudománya. 4. Racionális kozmológia. 5. Természetfilozófia. 6. Racionális pszichológia. 7. Racionális teológia. 8. Teodicea és az akaratszabadság problémája. 9. Etika. 10. Jogfilozófia. 11. Társadalomfilozófia és politikafilozófia. 12. Történetfilozófia. 13. Nyelvfilozófia. Arisztotelész. Kategóriák, 4-5. fejezet. in Arisztotelész, Poétika, Kategóriák, Hermeneutika, ford. Sarkady J. et al. (Budapest: Kossuth, 1997), o. Arisztotelész. A keletkezésről és pusztulásról. In Magyar Filozófiai Szemle 1988/3-4, melléklet. Arisztotelész. Metafizika, II/1-3 (kézirat). Arisztotelész. Politika/I. Ford. Szabó M. Budapest: Gondolat, év nélkül o. Bruno, Giordano. A végtelenről, a világegyetemről és a világokról, 5. párbeszéd. in Bruno, G.: Két párbeszéd, ford. Szemere S. (Budapest: Magyar Helikon, 1972), o. Condorcet. Az emberi szellem fejlődésének vázlatos története/1-4 és 10. Ford. Pődör L. Budapest: Gondolat, és o. Descartes. Elmélkedések az első filozófiáról, I. elmélkedés. Ford. Boros G. (Budapest: Atlantisz, 1994), o. Fichte. A jelenlegi kor alapvonásai. In álogatott filozófiai írások, szerk. Márkus Gy. [Budapest:] Gondolat, o. és o. Hegel. A jogfilozófia alapvonalai, Bevezetés. Ford. Szemere S. (Budapest: Akadémiai, 1983), o. Kant. Isten léte demonstrációjának egyetlen lehetséges bizonyítási alapjáról, Első fejezet. in Kant, I., Prekritikai 7

8 írások, ford. Mesterházi M. et al. (Budapest: Osiris, 2003), o. Kuhn, Th. A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest: Osiris, Leibniz. A természet és a kegyelem észben megalapozott elvei. In álogatott filozófiai írások, ford. Endreffy Z. és Nyíri T. Budapest: Európa, o. Locke. Értekezés az emberi értelemről, I/iii/1-6. Ford. assányi M. (Budapest: Osiris, 2003), o. Margitay T. Az érvelés mestersége,. fejezet (Budapest: Typotex, 2007), o. Locke. Értekezés az emberi értelemről, III. könyv, 1-4. fejezetek. Ford. Csordás D. (Budapest: Osiris, 2003), o. Polányi M. Személyes tudás. Budapest: Atlantisz, 1994 Rousseau. A társadalmi szerződésről, I. könyv. in Rousseau, J.-J.: Értekezések és filozófiai levelek, ford. Kis J. (Budapest: Magyar Helikon, 1978), o. Schelling. Művészetfilozófia, Bevezetés és I/1. Ford. Révai G. Budapest: Akadémiai, o. ico. Az új tudomány. Ford. Dienes G. és Szemere S. Budapest: Akadémiai, o. Dr. Németh István Dr. Németh István BSB Bevezetés a művészettörténetbe Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: I.-II. A hallgatók megismertetése a művészet tanulmányozásához is szükséges általános művészettörténeti fogalmakkal és szakkifejezésekkel, s a hazai múzeumokban (mindenekelőtt a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében) található legjelentősebb műtárgyanyaggal. A hallgatók megismerkedhetnek a művészettörténet korszakainak jellegzetes ábrázolástípusaival, az adott stíluskorszak jelentősebb mestereivel, s az egyes műfajokra, ábrázolástípusokra, technikákra vonatkozó legfontosabb szakkifejezésekkel. rendszeres, aktív részvétel az órákon rövid dolgozat készítése egy szabadon választott műről, a félév végén Alpers, Svetlana: Hű képet alkotni. Holland művészet a XII. században. Budapest: Corvina Kiadó, Czobor Ágnes: Rembrandt és köre. Budapest: Corvina Kiadó, Gerszi Teréz: Bruegel és századának németalföldi festészete. Budapest: Corvina Kiadó, H. Takács Marianna: Rubens és kora. Budapest: Corvina Kiadó, Huizinga, Johan: Hollandia kultúrája a tizenhetedik században, Budapest: Osiris Kiadó, Kelényi György: Rubens Medici-Galériája. Budapest: Képzőművészeti Kiadó, Levey, Michael: A festészet rövid története, Giotto Cézanne. Budapest: Corvina Kiadó, Marosi Ernő: A középkor művészete II Budapest: Corvina Kiadó, Levey, M.: A festészet rövid története, Giotto Cézanne. Budapest: Corvina Kiadó, Urbach Zsuzsa: Korai németalföldi táblaképek. Budapest: Corvina Kiadó, Remekművek a Szépművészeti Múzeumból. Szerk. Urbach Zsuzsa. Budapest: Képzőművészeti Kiadó, égh János: Németalföld festészete a X. században. Budapest: Corvina Kiadó, 1977 BSB 0106 Bibliaismeret 8

9 Dr. Tóth Anna Judit Tantárgy besorolása: Dr. Kodácsy Tamás Meghirdetés féléve: 3 tavaszi II. A tantárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse az általános műveltségi szinthez szükséges bibliai történetekkel és szövegekkel, és segítséget nyújtson ahhoz, hogy könnyebben tudjanak tájékozódni a bibliai vonatkozású irodalmi, képzőművészeti, zenei művek, illetve a médiában megjelenő hírek hátteréről. Az előadás áttekintést ad a szövegek irodalmi, műfaji sajátosságairól, viszonyukról az antik irodalmi hagyományhoz. Bevezető ismereteket nyújt a Szentírás felépítéséről, szöveghagyományozásáról, a kanonizációs folyamatról. Megismertet a szövegekben megjelenő legfontosabb történeti események történeti hátterével. Bemutat néhány jellegzetes példát a legfontosabb írásértelmezési módszerekre, valamint a tárgyalt szövegek teológiai, filozófiai, irodalmi és képzőművészeti recepciójára. Biblia ázó jegyzetekkel, Kálvin Kiadó, Pecsuk Ottó (szerk.), Bibliaismereti kézikönyv, Kálvin Kiadó, Bibliai Atlasz, Magyar Bibliatársulat, Budapest, 1999 J. A. Soggin, Bevezetés az Ószövetségbe, Kálvin Kiadó, Budapest, 1999; Balla Péter, Az újszövetségi iratok története, Budapest: Károli Egyetemi Kiadó, ankó Zuzsa, Reisinger János, Bevezetés a Biblia tanulmányozásához, Budapest Dr. Kopeczky Rita Dr. Imregh Monika Dr. Tóth Anna Judit Dr. Egeresi Sándor László BSB Ókori nyelvek 1-4. (latin, görög, héber) 12 Tantárgy besorolása: en választható Meghirdetés féléve: 9 I.-I. É A három bibliai nyelv egyike alapjainak elsajátítása, olyan fordítási készség kialakítása, amely alkalmassá teszi a hallgatókat arra, hogy bibliai szövegeket és könnyebb vallástörténeti forrásokat elolvassanak. A 4 féléves szeminárium elvégzése után nyelvi záróvizsgát tesznek a hallgatók. Elegendő jelentkező esetén a bibliai nyelvek helyett a szanszkrit is választható. Latin: 1-2. félév: alaktan; 3-4. félév: participiumos és infinitivusos szerkezetek, mondattan, fordítási gyakorlatok. Görög: 1-2. félév: alaktan, az igeragozásból az w-tövű igék. 3. félév: rendhagyó igék ragozása, esettan; participiumos és infinitivusos szerkezetek 4. Egyszerű és összetett mondatok, fordítási gyakorlatok. Héber: 1-2. félév: betűk, prepozíciók, birtokos ragozás, főnév- és névmásragozás; 3. félév: igeragozás; 4. félév: a nyelvtani alapok átismétlése, fordítási gyakorlatok. folyamatos, és aktív órai részvétel (!)

10 Latin: Ferenczi A. Monostori M., Latin nyelvkönyv, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., Görög: Kerényi Károlyné: Görög nyelvkönyv, Budapest, tankönyvkiadó, E. Bornemann E. Risch: Görög nyelvtan, Székesfehérvár: Lexika Kiadó, 1999 Héber: Tóth Kálmán: A héber nyelvtan elemi szabályai (Budapest, KRE-HTK,1998 (elérhető digitális formában is); Karasszon Dezső: Héber gyakorlókönyv és bibliai arám nyelvtan (Budapest, KRE-HTK, 1994). Latin: Györkösy Alajos: Latin kéziszótár. Akadémiai Könyvkiadó, Budapest Finály Henrik: A latin nyelv szótára. MEK Nagy FerencKováts GyulaPéter Gyula: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Görög: Maywald J. ayer L. Mészáros E.: Görög nyelvtan Györkössy A. Kapitánffy I. Tegyey I.: Ógörög nagyszótár Héber: Joüon, P. Muraoka, T.(1993.): A Grammar of Biblical Hebrew, vol. I-II. PIB, Róma; Jenni, E. (1981): Lehrbuch der hebräischen Sprache des Alten Testaments. Helbing & Lichtenhahn, Bázel; Seow, C.L.( jav. kiadás): A Grammar for Biblical Hebrew. Abingdon Press, Nashville; Bergman, Nava (2005): The Cambridge Biblical Hebrew Workbook. CUP, Cambridge. Dr. Kendeffy Gábor Dr. assányi Miklós BSB 1302 Ismeretelmélet és logika 3 tavaszi I. A tantárgy elvi célja, hogy a hallgatók megismerjék a tudás és az igazság filozófiai fogalmát, az alapvető arisztotelészi logika alapjait, és a szimbolikus, valamint a predikátum logika alapvetéseit. Gyakorlati szempontból kívánatos, hogy a kurzus végére tisztában legyenek a filozófiai következtetések módszerének, egy-egy konklúzió igazságkritériumainak, s ismereteiket saját érveléseikben is fel tudják használni. A kurzus általános ismeretelméleti bevezetővel indul, melynek tárgya a tudás és az igazság filozófiai fogalma. Itt olyan, klasszikus szövegeket veszünk alapul, mint amilyenek Tamás vonatkozó quaestioi ( De veritate ) a Summa theologiaeből és Descartes negyedik Medi-tációja ( De vero et falso ). A hallgatók e megalapozás után először az arisztotelészi logika alapjaival ismerkednek meg: rövid bevezetést kapnak az izolált terminus elméletébe (kategóriatan) és a kijelentés elméletébe (hermeneutika: állítás, tagadás, modalitás). Külön ki-térünk a definíció (horosz) arisztotelészi definíciójára. A következtetések fajtáinak tárgyalá-sakor felhívjuk a figyelmet az indukció és a dedukció klasszikus és modern fogalmai közötti különbségre. Az idevágó klasszikus alapfogalmakat (szillogizmusok különböző fajtái stb.) Arisztotelész Topikája segítségével ismertetjük, a modern fogalmakat Margitay Tiha-mér összefoglalása alapján. A kurzus második felében a modern szimbolikus logika elemeivel ismerkednek meg a hallgatók, először a kijelentéslogikában alkalmazott elemi logikai műveletekkel (negáció, konjunkció, alternáció, kondicionális, bikondicionális). Ezt követi a logikai ekvivalencia és az ekvivalens állításséma fogalma, majd a modern kijelentéslogika következtetési sémái (diszjunktív szillogizmus, hamis dilemma, hipotetikus szillogizmus, következmény állítása, előzmény tagadása, modus ponens, modus tollens, konstruktív dilemma, destruktív dilemma). égül a predikátumlogika alapjait tárgyaljuk. 10

11 Arisztotelész. Hermeneutika. in Arisztotelész, Poétika, Kategóriák, Hermeneutika. Ford. Rónafalvi Ö. [Budapest:] Kossuth Kiadó, 1997, o. Arisztotelész. Kategóriák. in Arisztotelész, Poétika, Kategóriák, Hermeneutika. Ford. Rónafalvi Ö. [Budapest:] Kossuth Kiadó, 1997, o. Arisztotelész. Seconds analytiques B. Ed. P. Pellegrin. Görög-francia kétnyelvű kiadás. [Paris:] GF Flammarion, 2005, o. (szemelvények tanári fordításban). Arisztotelész. Topika A. in Aristotelis Topica et Sophistici elenchi. Rec. W. D. Ross. Oxonii: Clarendon, 1958, o. (szemelvények tanári fordításban). Descartes, René. Elmélkedések az első filozófiáról. Ford. Boros G. Budapest: Atlantisz, 1994, I. elmélkedés: o. Margitay T. Az érvelés mestersége,., II-XIII. fejezetek szemelvényesen. Budapest: Typotex, Thomae Aquinatis Summa theologica. Editio altera Romana [ Leonina ]. Romae: Forzani et S., MDCCCXCI (szemelvények tanári fordításban). Dr. Pethő Sándor Dr. Pethő Sándor BSB 2122 Bevezetés a vallásfilozófiába 3 tavaszi II. A allásfilozófia című kurzus célja, hogy bevezetést nyújtson a nyugati vallásfilozófiai gondolkodás alapkategóriáiba, megismertessen legfontosabb képviselőivel, azok munkásságának fontosabb eredményeivel, illetve a tudomány fejlődésének főbb korszakaival. A tudomány történeti és szisztematikus részeit egymást kiegészítő módon oktatjuk. A tantárgy programja az alábbi az oktatás során több tanóra keretében tárgyalandó kulcstémák szerint épül fel: 1. A vallásfilozófia fogalma. A vallási hagyomány allegorizálhatóságának problémája. 2. allás és filozófia kapcsolatának modelljei I. A vallásfilozófia, mint a preracionális tudat kritikája. 3. allás és filozófia kapcsolatának modelljei II.A vallásfilozófia, mint a vallás teoretikus önreflexiója. 4. A filozófiai teológia és a vallásfilozófia. 5.A vallás fenomenológia interpretációjának elméleti lehetőségei. A vallásfenomenológia problémája. 6. allásfilozófia és nyelvanalízis. 7. A szekularizáció és vallásfilozófia. Kihívás, kérdések és válaszok. Coreth, E., Isten a filozófiai gondolkodásban, Budapest, Davies, B., Bevezetés a vallásfilozófiába, Budapest,1999. Mezei, B., Zárójelbe tett Isten, Budapest, Mezei, B. allásbölcselet, Budapest, Molnár, T., A filozófusok istene (ford. Mezei B.), Budapest, Nyíri, K. (szerk.), allásfilozófia Magyarországon., Budapest, Schaeffler, R., A vallásfilozófia kézikönyve, Budapest, BSB 1205 Ikonográfia 11

12 Dr. Kiss Etele Tantárgy besorolása: Dr. Németh István Meghirdetés féléve: 2 tavaszi II. É A félév során a hallgatók az ikonográfia és ikonológia tudományos alapjaival és alkalmazásának módszereivel ismerkednek meg. Az elméleti megalapozást és a szakirodalom ismertetését egyes narratív témák ikonográfiai elemzése követi. A főbb klasszikus mitológiai témák, az Ó- és Újszövetség illetve a szentek élete leggyakrabban ábrázolt jeleneteinek tanulmányozása, azok felvett jelentéseinek és értelmezésének összehasonlítása lehetővé teszi, hogy a hallgatók elsajátítsák az ikonográfiai kutatás alapjait, és betekintést nyerjenek az egyes művészeti korszakok kulturális, szellemi és ábrázolási sajátosságaiba. A hallgatók önálló kutatómunkára is kapnak lehetőséget egy-egy jellegzetes műalkotás elemzése kapcsán kisebb prezentációk alkalmával. Kerényi Károly: Görög mitológia I. Történetek az istenekről és az emberiségről, II. Hérósztörténetek. Bp: Gondolat (ford.: Kerényi Grácia) 1977 (er.: 1951, 1958) Erwin Panofsky: A jelentés a vizuális művészetekben, Gondolat Kiadó, Budapest, Bialostocki, Jan: Régi és új a művészettörténetben, Corvina Kiadó, Budapest, Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a kultúrából, szerkesztette Pál József Újvári Edit, Budapest Dr. Csízy Katalin Dr. Fábián Zoltán Dr. Sárközy Miklós Dr. Tóth Anna Judit BSB Ókori vallások művelődéstörténete Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: 12 III-. /É / A tantárgy célja az ókori világ, elsősorban Egyiptom és Mezopotámia, Hellász és Róma vallási jelenségeinek és rendszereinek, ezek értelmezési lehetőségeinek vizsgálata a tárgyi és írásos források alapján, bevezetést nyújtva a kutatás módszereibe és főbb irányzataiba is. A kurzussorozat több kultúra, többezer éves hagyomány forrásainak megismerésén keresztül megkísérli tisztázni a vallás főbb kérdéseinek megoldási kísérleteit: az isten, az isteni világ, a teogónia és kozmogónia, az isten és ember viszonyának, a dekórum, moralitás, teodicea problémáit, a vallási exkluzivitás, a szentélyek, a népi kultuszok jellegzetességeit, a király és a papság szerepét, a mítosz és rítus problematikáját. Aktív órai részvétel a szemináriumokon Assmann, J.: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Bp Assmann, J.: Ägypten. Theologie und Frömmigkeit einer frühen Hochkultur. StuttgartBerlinKölnMainz, = The Search for God in Ancient Egypt. Ithaca London, Baines, J. Malek, J.: Az ókori Egyiptom Atlasza. Bp Baines, J. Lesko, L. H. Silverman, D. P.: Religion in Ancient Egypt. Gods, Myths and Personal Practice. Szerk.: Shafer, B. E. London, 1991.

13 Biblia Ószövetség. Bodrogi T. (szerk.): Mitológiai ÁBC. Bp Kákosy L.: Ré fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp. 1979, 19932, Kemp, B.: Az egyiptomi Halottak Könyve. Bevezetés. (Corvina Tudástár) Bp Komoróczy G.: Fénylő ölednek édes örömében... A sumer irodalom kistükre. Bp. 1970, Komoróczy G.: A šumer irodalmi hagyomány. Tanulmányok. (Elvek és utak) Bp Kóthay K. A. Gulyás A.: Túlvilághit és mindennapok az ókori Egyiptomban. Források a Kr. e évezredből. Miskolc, Oppenheim, L.: Az ókori Mezopotámia. Bp Rákos S. Komoróczy G.: Gilgames. Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád versek. Bp Redford, D.B. (szerk.): The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt. I III. Cairo Roaf, M.: A mezopotámiai világ atlasza. Bp Dr. Fehér Bence Dr. Fábián Zoltán Dr. Sárközy Miklós BSB Nem keresztény vallások és kultúrák III-. /É / A tantárgy a nem keresztény világvallások (Hinduizmus, Buddhizmus, Kínai univerzalizmus, Sintoizmus, Judaizmus, Iszlám) történetébe ad bevezetést, ismerteti szent könyveiket, főbb tanításukat, vallásos életvitelük szabályait. Bemutatja az eurázsiai népek ősi vallási képzeteit (animizmus, fetisizmus, totemizmus), valamint a szibériai sámánizmus általános jellemzőit, különösen az altáji és az uráli népek hitvilágának sajátosságait. Részletesebben foglalkozunk a Közel-Keleten és a keresztény világ keleti-déli peremterületén lezajlott legfontosabb vallási folyamatokkal és eszmeáramlatokkal az ókor végén és a kora középkorban (az iszlám, a zoroasztrianizmus, a manicheizmus, a mandeizmus és a keleti zsidóság főbb tanításai, teológiája, liturgiája, története). Megismerkedünk az iszlám születésének körülményeivel, előzményeivel az arab kultúrában, Muhammad életművével, a Koránnal, a muszlim közösség fejlődésével Muhammad halála után, a kalifátus intézményével és a legitimációs kérdések vallási következményeivel. Az előadás és a hozzá kapcsolódó két szeminárium tematikailag csoportosítva foglalkozik a tárgyalt vallásokkal. Armstrong, K.: Az iszlám. Bp., Diószegi ilmos: Sámánok nyomában Szibéria földjén. Bp., Eliade, Mircea: allási hiedelmek és eszmék története. IIII. Osiris, Bp., Fodor Sándor: Az iszlám (források). Kőrösi Csoma Társaság, Bp., Glasenapp, H. van: Az öt világvallás. Gondolat, Bp., Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája III. Gondolat, Bp., Hinnels, J. R.: Perzsa mitológia. Bp., Kerezsi Ágnes: A szurguti osztjákok életmódja és hitvilága. In: Tanulmányok a szurguti osztják kultúráról. Bp., Korán. Ford.: Simon Róbert. Helikon, Bp., Küng, HansEss, Josef van: Párbeszéd a hinduizmusról. Kereszténység és világvallások. Palatinus, Muhammad b. Ishaq: The life of Muhammad. Transl. A. Guillaume. London, Reader, Ian: A Sintoizmus. allások világa. Kossuth, Bp., Simon Róbert: A Korán világa. Helikon, Bp A tejút fiai. Tanulmányok a finnugor népek hitvilágáról. Szerk.: Hoppál M. Bp., értes Edit: Szibériai nyelvrokonaink hitvilága. Tankönyvkiadó, Bp., 1990.

14 Dr. Sarnyai Csaba Máté Dr. Sarnyai Csaba Máté BSB Magyar és egyetemes egyháztörténet III.-I. Az első szemeszter programjában a kezdetektől a reformációig terjedő időszakot tekintjük át. Ez magában foglalná mind a, mind az egyetemes egyháztörténet kiemelkedő eseményeit, egymással párhuzamba állítva. Ugyancsak teljes körű képet nyújt a keleti és a nyugati keresztyénség alakulásáról, valamint az egyes ágak sajátosságáról és a közös vonásokról. A hallgatók megismerkednek ezen kor fontos eseményeivel, évszámaival, kiemelkedő személyeivel, képesekké válnak arra, hogy lássák a folyamatok összefüggéseit, és ezekről az ismereteikről számot is adnak. A második szemeszter programjában a reformációtól napjainkig tekintjük át a keresztény nagyegyházak történetét. Ebben a szemeszterben is párhuzamosan vennénk a és az egyetemes egyháztörténet főbb mozzanatait. A hallgatók megismerkednek a reformáció főbb alakjaival, a katolikus megújulás lényegesebb mozzanataival, a missziós munka eredményeivel, a polgári átalakulás hatásaival, a XX. századi diktatúrák egyházellenes lépéseivel, és ezekről az ismereteikről számot is adnak. I. szemeszter: A kereszténység a constantinusi fordulat előtt; A kereszténység mint államvallás Rómában; Eretnekség és ortodoxia; Az egyházatyák; Az európai népek megtérítése; A egyház megszervezése, az egyházi szervezet, egyházi intézmények az Árpád-korban; A keleti kereszténység és Bizánc; A pápaság és császárság harca; A keresztes hadjáratok és következményeik; A szerzetesség a középkorban; Egyházpolitika Magyarországon az Árpád-ház kihalásától a Mohácsi vészig; A reformáció okai; A lutheri reformáció és következményei; A reformáció Svájcban: Zwingli és Kálvin A reformáció Magyarországon és Erdélyben; II. szemeszter: Az ellenreformáció; A felvilágosodás hatása Európában; A felvilágosult abszolutizmusok egyházpolitikája; A forradalmak kora és az ateizmus megjelenése; A polgári állam és az egyházpolitikai harcok; A Kulturkampf Magyarországon; A,,századvég'' és a,,századelő'' szekularizációs folyamatai és a modernizmus; A keresztény nemzeti Magyarország; A bolsevik, a náci és a fasiszta diktatúrák viszonya az egyházakhoz; Egyházak a Rákosi-korszakban; Egyházak a kádári puhadiktatúrában; Egyházak a modern piacgazdaságban. Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve. Osiris, Budapest Szántó Konrád: A katolikus egyház története. Ecclesia, Budapest Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon Gondolat, Budapest A katolikus egyház Magyarországon /Szerk.: Somorjai Ádám Zombori István/ METEM Budapest, Dr. Sarnyai Csaba Máté Dr. Sarnyai Csaba Máté BSB 2231 Felekezetismeret 4 őszi III. 14

15 A tantárgy általános bevezetést kíván adni a felekezettudományba, rámutatva a a felekezetek történetére, hitelvi, szertartási, egyházszervezeti és a kultúrában betöltött szerepére. Elsősorban a országi felekezetekkel foglalkozunk, de mindig kitekintéssel - ahol a hazai helyzet kívánja a tágabb globális kontextusra, a kortárs európai és amerikai keresztyénség helyzetére. A hallgatói feladat: egy adott egyház kiválasztása után bemutatni annak rövid történetét, teológiáját, alapítóit, egyházszervezetét egy referátum formájában. A tanári bevezető és a referátumok anyaga egyaránt a kurzus végi számonkérés tárgyát képezik. Ahol erre mód van, meglátogatjuk az óra témáját képző egyházat és ehhez kapcsolódik a beszámoló. 1. Bevezetés a felekezettudományba, tipológiák: egyház vagy szekta? 2. Magyar sajátosságok 3. Unitárius Egyház 4. Anglikán Egyház 5. Evangélikus Egyház (Magyarország, Németország, Skandinávia) 6. Kálvinista egyházak (Magyarország, Anglia, Skócia, Hollandia és Svájc) 7. Anabaptista és baptista egyházak 8. Metodista Egyház 9. Evangéliumi Pünkösdi Egyház és a karizmatikus mozgalom 10. A Hetednapos Adventista Egyház 11. Krisztusban Hívő Nazarénus Közösség 12. Félévzáró számonkérés Török Péter: A vallási entitások tipologizálása és alkalmazása a helyzetre. Máté-Tóth András: Szekták allásszociológiai megközelítésben. Fazekas Csaba: Kisegyházak és szektakérdés a Horthy-korszakban. Bp.: TEDISZ - SzPA, Dr. Klemm László Dr. Fülöp József BSB Kultúra és medialitás I-II. A bevezető jellegű első előadásokon megvilágosítjuk a század hajnalán kibontakozó új művészeti ág, a filmművészet születésének és fejlődésének körülményeit, valamint kitekintünk a filmesztétika jelesebb képviselőire, akik teoretikus figyelmükkel járultak hozzá a mozgókép művészetének kritikájához és népszerűsítéséhez. Sorra vesszük azoknak a rendezőknek a sorát, akik megalkották ebben a korszakban a legfontosabb újításokat és alkotásokat. Az órákon kiemelt hangsúlyt kap a vizuális kultúra ezen radikális változásának kihangsúlyozása. Balázs Béla (1984): A látható ember. Gondolat, Budapest. Bazin, André (1999): Mi a film? Osiris, Budapest. Gács Anna, Gelencsér Gábor (szerk.) (2000): Adoptációk: Film és irodalom egymásra hatása. József Attila Kör, Budapest. Hevesy Iván (1993): A némafilm egyetemes története, Magyar Filmintézet, Budapest. ajdovich Györgyi (szerk.) (2004): A kortárs filmelmélet útjai: Szöveggyûjtemény. Budapest: Új Palatinus. Nielsen, Asta (1961): Die schweigende Muse. Hinstorff, Rostock.

16 Dr. Kendeffy Gábor Dr. Kendeffy Gábor Dr. assányi Miklós BSB Részletes filozófiatörténet I-I. A tantárgy célja bevezetésszerűen megismertetni a hallgatókat az európai filozófiatörténet legfontosabb áramlataival és alakjaival, az egyes filozófiai részterületekkel (pl. esztétika, vallásfilozófia, logika) foglakozó kurzusokat. I. 1. Milétoszi filozófusok; 2. Hérakleitosz; 3. Xenophanész és Parmenidész; 4. Püthagoreizmus, Szofisták; 5. Platón az erényről; 6. Platón ideaelmélete és lélekfilozófiája; 7. Platón természetfilozófiája, teológiája; 8. Arisztotelész logikája, Arisztotelész természetfilozófiája és első filozófiája; 9. Arisztotelész a lélekről és a megismerésről; 10. Arisztotelész etikája és politikai filozófiája; 11. Epikureizmus; 12. Sztoikus természetfilozófia; 13. Sztoikus ismeretelmélet; 14. Sztoikus etika; II. 1. Pürrhóni és akadémiai szkepticizmus; 2.Középső platonizmus; Alexandriai Philón; 3. Görög apologéták, Órigenész; 4. Újplatonizmus; 5. Kappadókiai atyák, Pszeudo-Dionüsziosz Areiopagita; 6-7. Augustinus; 8. Boethius; 9. Eriugena; 10. Anselmus; 11. Abaelardus; 12. Aquinói Tamás. III. 1. Ficino; 2. Hobbes; 3-4. Descartes; 5. Spinoza; 6. Leibniz; 7. Filozófiai janzenizmus; 8. Malebranche; 9. Locke; 10. Rousseau; 11. Szisztematikus ateizmus és materialista evolucionizmus: Diderot; 12. Hume; 13. Kant. I. 1. Fichte; 2. Schelling; 3. Hegel; 4. Marx; 5. Kierkegaard; 6. Nietzsche; 7. Husserl; 8-9. Heidegger; 10. Wittgenstein; 11. Sartre: A lét és a semmi (részlet), és az egzisztencializmus ; 12. Derrida; 13. Levinas. I. G. R. Kirk-J. E. Raven-M. Schofield, A preszókratikus filozófusok. Budapest, Atlantisz, ; ; ; ; ; Platón, "Állam",. könyv 474d - II. könyv vége. In: P. ö. m., II Arisztotelész, Nikomakhoszi Etika Bp ; 1.-4.k. (5-120.o.) Cicero, Az istenek természetéről, Bp "Epikurosz, Levél Hérodotoszhoz, in: Epikuros legfontosabb filozófiai tanításai. Bp. Farkas Lőrinc II. Plótinosz, "A három eredendő valóságról". In: Plótinosz, Az egyrôl, a szellemrôl és a lélekrôl Bp (= in Bevezetés a filozófiába. Szöveggyűjtmény.(szerk. Steiger Kornél/ Szent Ágoston, allomások (ford. árosi István), Budapest, Gondolat, 1982., 10. könyv Boethius, A filozófia vigasztalása, Budapest, Magyar Helikon, Anselmus: Proszlogion, in: Canterbury-i Szent Anzelm, Filozófiai és teológiai művek. Budapest, Osiris, A Summa Theologiae 2. kérdése (ajon létezik-e Isten?), in: Aquinói Szent Tamás, A létezőről és a lényegről, Ford.és komm. Klima Gyula, Budapest, Helikon, 1990, o. III. Descartes, René. Elmélkedések az első filozófiáról. Ford. Boros G. (Budapest: Atlantisz, 1994), II. elmélkedés: o. és -I. elmélkedés: o.; Locke, John. Értekezés az emberi értelemről. Ford. assányi M. (Budapest: Osiris, 2003), II. könyv, 1. fejezet: o., és I. könyv, 10. fejezet: o. és fejezet: o. Spinoza, Benedictus de. Teológiai-politikai tanulmány. Ford. Szemere S. (Budapest: Akadémiai, 1978), XIII-XI. fejezet: o. Hume, David. Tanulmány az emberi értelemről. Ford. ámosi P. (Budapest: Nippon Kiadó, 1995), II. fejezet: 58- I. 75. o., és XII. fejezet: o. Kant, Immanuel. A gyakorlati ész kritikája. in Az erkölcsök metafizikájának alapvetésea gyakorlati ész kritikája Az erkölcsök metafizikája. Ford. Berényi G. (Budapest: Gondolat, 1991), I. rész, II. könyv, 2. főrész, I-IX. fejezet: o.

17 Schelling, F. W. J. Az emberi szabadság lényegéről. Ford. Jaksa M. és Zoltai D. (Budapest: T-Twins Kiadó, 1992), o. Hegel. A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai III. rész (A szellem filozófiája), 3. szakasz (Az abszolút szellem). Ford. Szemere S. (Budapest: Akadémiai, 1981), : o. Heidegger, Martin. Lét és idő. Ford. ajda Mihály et al. Budapest: Osiris, Husserl. Karteziánus elmélkedések, Ford. Mezei B. (Budapest: Atlantisz, 2000), o. Wittgenstein, Ludwig. Logikai-filozófiai értekezés. Ford. Márkus Gy. (Budapest: Atlantisz, 2004), Előszó, , , Boros Gábor (szerk.) Filozófia, Budapest, Akadémiai Kiadó, Dr. Faludy Judit dr. Haris Andrea, dr. Németh István, dr. Pócs Dániel BSB 3200 Bevezetés az építészettörténetbe 3 őszi III. A kurzus során a hallgatók gyakorlati szempontokat és fogalomtárat kapnak a műemlékeinek felismeréséhez, az építéstörténet leírásához, a festői (szobrászi, grafikai és iparművészeti) egyéni- és korstílusok felismeréséhez. Szentkirályi Zoltán Détshy Mihály (szerk.): Az építészet rövid története I II., Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Heinrich Wölfflin: Művészettörténeti alapfogalmak, Corvina, Budapest, 1969 Dr. assányi Miklós Dr. Lovász Irén Dr. Bárth Dániel BSB 3202 allási néprajz 3 17 tavaszi I. É A tárgy a vallási néprajz kutatási területeinek áttekintését foglalja magában. A bemutatás a történeti és a jelenkori dimenzió figyelembevételével, elsősorban európai és országi adatok alapján történik. A kurzus dinamikája az elméleti, fogalmi és tudománytörténeti kérdések felől közelít a konkrét részterületek adatszerű áttekintése felé. 1. Alapfogalmak: néprajz, vallási néprajz, vallásetnológia, vallásantropológia, népi vallásosság, laikus vallásosság, néphit, vallásos népszokások, egyházjogi népszokások stb. 2. allási néprajzi kutatások Európában. 3. A népi vallásosság országi kutatástörténete. 4. Népi vallásosság a középkorban. 5. A népi vallásosság kora újkori változásai. 6. Zarándoklat búcsújárás. 7. Egyén és közösség 1.: alsópapság, szentemberek, laikus vallási vezetők. 8. Egyén és közösség 2.: vallásos társulatok, egyesületek. 9. Szent helyek (a templomtól a szakrális kisemlékekig). 10. Szent idők (az egyházi év ünnepei).

18 11. Az emberi életfordulók (átmeneti rítusok) vallási vonatkozásai. 12. Jellegzetességek a protestáns, a zsidó és a cigány népi vallásosságban. 13. Népi vallásosság a 21. században. Bartha Elek: A hitélet néprajzi vizsgálata egy zempléni faluban. Debrecen, Bálint Sándor: Sacra Hungaria. Tanulmányok a vallásos népélet köréből. Budapest, Bálint Sándor: A vallásos népélet kutatása. In Dankó Imre Küllős Imola: allási néprajz 3. Budapest, p. Dömötör Tekla (szerk.): Magyar néprajz II. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Budapest, p. Jánosi Gyula: Barokk hitélet Magyarországon a XIII. század közepén a jezsuiták működése nyomán. Pannonhalma, Kajári Gabriella: Az imaéletbe való belenevelődés Gyimesközéplokon. In Pócs Éva (szerk.): annak csodák, csak észre kell venni. Helyi vallás, néphit és vallásos folklór Gyimesben 1. Budapest, p. Dr. Németh Dávid Dr. Németh Dávid BSB 3203 alláspszichológia 3 II. A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a valláslélektani kutatások területeit, módszereit és főbb eredményeit. Betekintést nyerjenek a vallásosság egyéni és közösségi megélésének lélektani összefüggéseibe, lássák azokat a kölcsönös kapcsolatokat, amelyek a vallásosság és a személyiség működése, a viselkedés és az élményfeldolgozás között megfigyelhetők. 1. A valláslélektan tudományos besorolása, története, 2. A vallásosság motivációs háttere, 3. A vallásosság közösségi vonatkozásai, 4. A hit és az istenképzet alakulása az élettörténet során, 5. Az érett vallásosság jellemzői, 6. A megtérés, 7. allásosság és lelki egészség, 8. A vallásosság szerepe a megküzdési folyamatokban, 9. A kóros vallásosság. A. ergote, alláslélektan, Budapest F. Schweitzer, allás és életút, Bp Horváth-Szabó Katalin (szerk.), alláspszichológiai tanulmányok, Bp Németh Dávid, Hit és nevelés, Bp Otto R., A szent. Budapest Grom B., Religionspsychologie. Göttingen Wulff D.M., Psychology of Religion, New York etc Heine S., Grundlagen der Religionspsychologie, Göttingen Hennig Ch. Murken S. Nestler E. (Hg.), Einführung in die Religionspsychologie, Paderborn etc., R. Paloutzian, Invitation to the Psychology of Religion, Boston etc

19 Dr. Pócs Dániel Dr. Pócs Dániel Dr. Mészáros F. István BSB 3204 A művészettörténet forrásai és irodalma 2 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve:. É A kurzus elsődleges feladata, hogy a hallgatókat megismertesse az európai művészet történetének megértéséhez szükséges forrásszövegekkel. A művészettörténet számára releváns szövegek sokfélesége (irodalmi művek, teológiai traktátusok, útleírások, reneszánsz művészetelméleti szövegek és művészéletrajzok stb.) szükségessé teszi, hogy a forráskritika segítségével a hallgatók képesek legyenek megtalálni és értelmezni az összefüggéseket az egyes korszakok művészeti tendenciái és az azokra vonatkoztatható szöveges reflexiók között. A kurzus elsősorban az antikvitástól a reneszánsz korszakáig tekinti át a forrásszövegeket. (A modern művészet kialakulása után Hans Belting definíciója szerint a képkorszak lezárultával, tehát a reneszánsz kialakulásától fogva keletkezett művészetelméleti szövegekkel a diszciplína tudománytörténetét feldolgozó kurzus ismerteti meg a hallgatókat.) A kuzus során elsajátítandó ismeretanyag magába foglalja a klasszikus görög művészet korszakától a 16. századig keletkezett legfontosabb, művészeti tárgyú vagy vonatkozású szövegeket. Ezek elolvasása és értelmezése révén a hallgatók számára lehetségessé válik annak megítélése, hogy az egyes korszakokban milyen eltérő társadalmi, vallási, filozófiai és esztétikai elvárások fogalmazódtak meg a képzőművészeti alkotásokkal szemben. A forrásszövegek értelmezése révén lehetségessé válik annak felismerése, hogy az egyes (művészet)történeti korszakokban eltérő és folyamatosan változó alapelvek határozták meg a történeti múlt művészeti emlékeihez való viszonyt. A görög művészet világa. A görög képzőművészetek archaikus és klasszikus korának írott forrásaiból. I-II. Szerk. Szilágyi János György. Gondolat Kiadó, Budapest, A római művészet világa. Az ősidőktől Augustusig. Szerk. Castiglione László. Gondolat, Budapest, Szakrális képzőművészet a keresztény ókorban. I-II. Szerk. Bugár M. István. Kairosz, Budapest, A középkori művészet történetének olvasókönyve XI-X. század. Szerk. Marosi Ernő. Balassi, Budapest, A reneszánsz művészet történetének olvasókönyve. Szerk. Hajnóczi Gábor. Balassi, Budapest, 2004 Emlék márványból vagy homokkőből. Öt évszázad írásai a művészettörténet történetéből. Szerk. marosi Ernő. Corvina, Budapest, Giorgio asari: A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete. I-II. Szerk. ayer Lajos. Európa, Budapest, (3. kiad.) Leon Battista Alberti: Della pittura A festészetről. Ford. és szerk. Hajnóczi Gábor. Balassi, Budapest, Dr. Tóth Anna Judit Dr. Tóth Anna Judit Parlagi Gáspár BAA 3998 Szakmai prezentációs gyakorlat L: - tavaszi BSB 5995 I. É A tantárgy szakmai tartalma, elsajátításának célja: A tantárgy célja, hogy a végzős hallgatók kutatásmódszertani ismereteiket, és a szakdolgozatírás folyamata során szerzett szakmai tudásukat elmélyítsék, és a hallgatói tudományos élet szintjén a gyakorlatban is megmutassák. A kurzus elvégzése lehetőséget biztosít a hallgatóknak, hogy érdemi kritikát kapjanak szakdolgozati kutatásaik eredményeire, és ugyanakkor a szemináriumi referátumokon túlmutató, szakmai prezentációban és ismeretterjesztésben gyakorlatot szerezzenek. Az előadásokhoz szervesen kapcsolódó viták a tudományos konferencia-közeg modellezését, a vitakultúra fejlesztését célozzák. 19

20 A félév során egy vagy két, az oktató által megtartott felvezető prezentáció után minden alkalommal egy (legfeljebb két) hallgató tart egy rövid előadást szakdolgozati kutatásáról, amihez korszerű prezentációs segédletet is készít. Minthogy a kurzus némiképp későbbi konferencia részvételre való felkészítőként is funkcionál, ezért egy előzetes egyeztetés alapján megállapított időkorláthoz is igazodnia kell. Az előadásokhoz kapcsolódó viták során melyben az oktató tölti be a vitaindító és a moderátor szerepét is a korrekt érveléstechnika elsajátítása, és a korrekt szakmaitudományos vitakultúra kialakítása szintén kiemelt célja a kurzusnak. A vitákat amennyire a fennmaradó időkeret lehetővé teszi, de legalább 3-4 alkalommal a félév során kötetlenebb beszélgetés követi, melynek a kollegiális közeg kialakítása, és egyben a vitákhoz kapcsolódó reflexív visszacsatolás biztosítása is célja. A szemeszter során legalább egy lehetőleg a hallgató szakdolgozati témájáról szóló perces előadás megtartása Az előadás során felhasznált prezentáció (ppt) benyújtása Aktív részvétel az előadásokat követő diszkussziókon Bártfai B.: Microsoft PowerPoint 2010 zsebkönyv. Budapest: BBS-info, Margitay T.: Az érvelés mestersége. Budapest: Typotex, Szivák J.: A ita. Budapest: Gondolat, Quintilianus, M. F.: Szónoklattan. (szerk. Adamik Tamás), Pozsony: Kalligram, Dr. Tóth Anna Judit Dr. Tóth Anna Judit Parlagi Gáspár BAA 5995 A szakdolgozatírás módszertana L: - őszi BSB É A szemináriumsorán a hallgatók gyakorlati ismereteket szereznek a tartalmilag és formailag korrektszakdolgozat elkészítésének lépéseiről. Megismerkednek a különböző(történeti, elméleti, elemző, filológiai stb.) tématípusokkal, a jól körülhatárolt és a szakirodalom hozzáférhetőségéhez szabott téma ismérveivel. Megtanulják a nyomtatott és online bibliográfiák és adatbázisok kezelését. A gyakorlat segítséget nyújt az internetes források korrekt használatához, megismertet a tudományosság ezekre alkalmazandó kritériumaival. A hallgatók megtanulják a szakdolgozat részeinek funkcióit és egymáshoz viszonyított arányait. Írásbeli feladatok segítségével gyakorolják a tudományos nyelvhasználatot, az érvelést, a tartalmi és szó szerinti hivatkozás módjait, valamint a tipográfiai előírások alkalmazását. Megismerkednek a tudományos munkával kapcsolatos etikai normákkal. A gyakorlat lehetőség szerint kitér a különböző szakokon elkészítendő szakdolgozatok jellegzetességeire, az adott szakterület által meghatározott követelményekre is. A hallgatók tisztában vannak alapvető kutatásmódszertani kérdésekkel, ismerik a szakterület fogalmi eszközeit és módszereit. A szemináriumok során elsajátítják a tudományos dolgozatok megírásának alapvető követelményeit, a hazai és nemzetközi szakirodalom adekvát feldolgozásának módszereit, az eredmények elemző, kritikai és összegző áttekintésének technikáit, a helyes téma, cím, és stílus megválasztásnak mikéntjét, illetve a korrekt hivatkozások, idézés, jegyzetek, bibliográfiai stb, rendszerét. A szakdolgozati munka előrehaladásához a hallgatóknak a félév során a témavezetőjükkel való konzultáción túl négy beadandó anyagot kell elkészíteniük: a választott szakdolgozati téma rövid bemutatása, a vele kapcsolatos problémák vázlatos ismertetése másodlagos irodalom feltérképezése előzetes bibliográfia megírása részletes kutatási terv elkészítése a félév végéig egy rövid, problémacentrikus, és formai szempontból is megfelelő szakdolgozati részlet (pl. kutatástörténeti, vagy tézisismertető rész) szemináriumi dolgozatként való leadása 20