Szervformulával és mozgásterápiás elemekkel kombinált autogén tréning hatása a spontán és provokált migrénes fejfájásra.
|
|
- Donát Magyar
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szervformulával és mozgásterápiás elemekkel kombinált autogén tréning hatása a spontán és provokált migrénes fejfájásra Tézisek Zsombók Terézia Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr.Bagdy György egyetemi tanár, az MTA Doktora Hivatalos bírálók: Dr. Ertsey Csaba egyetemi adjunktus, Ph.D. Dr. Tajti János egyetemi docens, Ph.D. Szigorlati bizottság elnöke: Szigorlati bizottság tagjai: Dr. Kopp Mária egyetemi tanár, az MTA Doktora Dr. Ligeti Erzsébet egyetemi tanár, az MTA levelező tagja Dr. Tajti János egyetemi docens, Ph.D.
2 Szervformulával és mozgásterápiás elemekkel kombinált autogén tréning hatása a spontán és provokált migrénes fejfájásra Ph.D. értekezés tézisei Zsombók Terézia ideg- és elmegyógyász Témavezető: Prof. Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Vezető: Prof. Dr. Bitter István Program: Klinikai Pszichológia és Pszichiátria Vezető: Prof. Dr. Tringer László Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Neurokémiai és Neuropszichofarmakológiai Laboratórium Budapest,
3 1 Bevezetés A fejfájás népbetegség, az orvoshoz fordulás egyik leggyakoribb oka (7). Mivel igen sokféle fejfájást különítünk el, ezért megfelelő terápiájuk, tudományos megismerésük és epidemiológiai kutatásukhoz nélkülözhetetlenül fontos rendszerezésük ban, majd ben a Nemzetközi Fejfájás Társaság megalkotta kritériumrendszerét, mely alapján alapvetően elsődleges (idiopátiás) és másodlagos (szimptómás) fejfájásokat különítünk el. Az elsődleges fejfájások fő formái a migrén, a tenziós- és a cluster fejfájás. A migrénre jellemző, hogy elsősorban fiatal felnőtt és középkorú nők megbetegedése, kiszámíthatatlanul rohamokban jelentkezik, gyakran súlyos bevezető-és/vagy kísérő tünetekkel jár, az életminőséget jelentősen rontja és komoly gazdasági következményei is vannak (8). Annak ellenére, hogy számtalan hajlamosító, precipitáló és protektív tényező igazolódott esetében, mind a mai napig pontos etiopatogenezise és patomechanizmusa nem ismert (3, 5). Legfőbb provokáló tényező a stressz, mely tartós fennállása a migrénbetegség progresszióját okozza. Magas a komorbiditása depresszióval és szorongásos zavarokkal (6). Kezelése összetett, a gyógyszeres kezelést számtalan nem kívánt hatás kíséri (5). Fejfájósok körében gyakori a fájdalomcsillapító-abuzus és addikció, a krónikus fejfájások gyakori előfordulása (7). Habár a migrénbetegséget akut rohamok és tünetmentes időszakok jellemzik, a betegre mégis krónikus hatással is van (8). Hosszú távon káros hatással van mentális állapotukra, kapcsolataikra, társadalmi életükre, munkahelyi pályafutásukra és egész életük alakulására (7, 8). Annak ellenére, hogy egyre több hatékony megelőző-és rohamoldó szerrel rendelkezünk, elmondhatjuk, hogy a hagyományos, biomedikális szemlélet és szomatikus orvoslás sok esetben napjaikban sem eredményez teljes gyógyulást vagy jelentős állapotjavulást migrénbetegségben (5). Részben emiatt az elmúlt évtizedekben a migrén gyógyításában is egyre nagyobb az igény a pszichofiziológiai harmonizációt létrehozó relaxációs módszerek iránt. E módszerek rendszeres alkalmazása egyrészt a prevencióban másrészt a pszichovegetatív zavarok és a szorongásoszavarok gyógyításában elsődleges (2). Miután klinikai tapasztalatok szerint hatékonyak (1, 2) és a hagyományos orvosi eljárásokkal és/vagy egyéb pszichoterápiás módszerekkel való együttes alkalmazásuk a gyógyítást hatékonyabbá teszik, az orvosi gondolkodásnak is középpontjába kerültek (4). 3
4 2 Célkitűzés Dolgozatomban a szándékformulával és mozgásterápiás elemekkel kombinált Schultzféle autogén tréningnek az elsődleges fejfájásokra, ezen belül elsősorban a spontán és nitroglicerin provokálta migrénes fejfájásra gyakorolt hatásával foglalkozom. Munkám során a következő kérdésekre kerestem a választ: 1) Hatékony-e a szándékformulával és mozgásterápiás elemekkel kombinált autogén tréning az elsődleges fejfájások kezelésében? 2) Hatékonysága különbözik-e a különböző típusú elsődleges fejfájásokban? 3) Időben hogy alakul ki a hatás az autogén tréning megtanulása illetve gyakorlása során? 4) Befolyásolja-e a kombinált autogén tréning az elsődleges fejfájások kezelésében alkalmazott gyógyszerek valamint szorongásoldók szedését? 5) Igazolható-e a kombinált autogén tréning terápiás hatása a nitroglicerin indukálta azonnali és a később jelentkező migrénes fejfájásra? 6) A nitroglicerin provokáció előtt, a kezdeti vérmintákban kimutatható-e különbség a plazma kortizol-koncentrációban a kontroll és aura nélküli migrénes csoport és az autogén tréninget végző és az autogén tréninget nem végző csoport között? 7) Milyen plazma kortizol-koncentráció változások igazolhatók a nitroglicerin provokációs próba idején? Megállapítható-e különbség a kontroll és aura nélküli migrénes csoportban mért adatok között, az autogén tréninget végző és az autogén tréninget nem végző csoportban mért adatok között, és azon csoportok adatai között, akiknél kialakult a migrénroham illetve akiknél nem alakult ki a migrénroham? 8) A nitroglicerin provokáció okozta vérnyomás-és pulzusfrekvencia értékek változásai mutatnak-e különbséget, attól függően, hogy a diagnózis (aura nélküli migrén és kontroll csoportok), az autogén tréning végzése (autogén tréninget végzett és nem végzett csoportok), a provokált fejfájások létrejötte (kialakult és nem alakult ki azonnali illetve késői, migrénes fejfájás csoportok) alapján képzett csoportokban végeztük-e az elemzést. 4
5 3 Módszerek A megfogalmazott kérdések megválaszolásához két, egymástól független, fejfájós, reproduktív korú nőbetegekkel valamint kontroll személyekkel végzett vizsgálatot végeztünk el Vizsgálati személyek Az első vizsgálatban migrénes, tenziós és kevert fejfájós, a második vizsgálatban migrénes és egészséges személyek vettek részt. A betegek az Országos Sportegészségügyi Intézet Fejfájás Ambulanciájának és az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetnek a páciensei voltak. Az egészséges személyek kórházi dolgozók és diákok voltak. Valamennyiüktől részletes anamnézist vettünk fel, különös tekintettel a fejfájásra és egyéb pszichiátriai vagy neurológiai betegségre. Ezután, még a vizsgálatokba történt beválasztás előtt, részletes belgyógyászati, laboratóriumi, neurológiai és pszichiátriai átvizsgáláson vettek részt. A fejfájás diagnózisának megállapításában az International Headache Society (az első vizsgálatnál az 1988-as, a második vizsgálatnál a évi) kritériumrendszert használtuk. A résztvevők együttműködését a kontroll időpontokban és ülésenként szóban és a naponta vezetett fejfájásnaplóban rögzítettek alapján ellenőriztük. Csak azokat választottuk be a vizsgálatokba, akik naponta gyakoroltak négy (első vizsgálat) illetve hat (második vizsgálat) hónapon keresztül, valamint a második vizsgálat esetén azokat, akik nem vettek be gyógyszert a vizsgálat napján az utolsó vérvétel időpontjáig. Az első vizsgálatban a migrénes populáció adatait a tenziós és kevert fejfájós, a második vizsgálatban az egészséges kontroll személyekéhez hasonlítottuk. Ezen kívül az első vizsgálatban az egyes fejfájós csoportok megfigyelési időszakának adatait összehasonlítottuk az autogén tréning tanulása során kapott adataikkal is. A vizsgálati protokollokat az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Klinikofarmakológiai Kutatásetikai Bizottsága engedélyezte. A vizsgálatok megkezdése előtt valamennyi résztvevő személytől a betegtájékoztató elolvasása után írásos beleegyező nyilatkozatot kértünk. 3.2 Mért paraméterek - fejfájás napló vezetése a fejfájás gyakoriságának, jellegének és az alkalmazott terápiák hatékonyságának nyomon követésére, - a fejfájás erősségének mérése 0-10-ig pontozott verbális skála segítségével, 5
6 - a fejfájás minőségének és az autogén tréning hatásának követése előre összeállított kérdőívek segítségével a provokációs vizsgálatban, - vérnyomás, pulzusfrekvencia kiindulási és óránkénti mérése digitális OMRON MX3 vérnyomásmérő monitor segítségével, - szorongásosság/szorongás és hangulat vizsgálata Spielberger-féle vonás- és állapotszorongás teszttel, Zung-féle önkitöltős depresszió-skálával, - négy vérvétel vacutainer rendszer segítségével (első: 7 óra; második: a nitroglicerin bevétele után 60 percre, 9 óra; harmadik és negyedik: a migrénes roham kialakulása után 60 és 120 percre (átlagosan a nitroglicerin bevétele után 310 illetve 370 percre). Akiknél nem alakult ki migrénes fejfájás a harmadik vérvétel: a nitroglicerin bevétele után 5 órára, a negyedik vérvétel: a nitroglicerin bevétele után 6 órára történt, - plazma kortizol-szint meghatározása direkt RIA módszerrel történt előzetes extrakció nélkül a kereskedelemben használt kit segítségével. 3.3 Statisztika Első vizsgálat: a kombinált AT hatása az elsődleges fejfájások kezelésére A megfigyelési fázis második, harmadik és negyedik hónapjának átlagadatai, mint alapadatok szerepeltek az autogén tréning hatékonyságának vizsgálatában. A különböző fejfájáscsoportok átlagainak statisztikai összehasonlítására az egy-és kétszempontos ANOVA-t használtuk post hoc összehasonlításokkal kiegészítve. A paraméterek időbeli alakulását az ANOVA ismételt mérésekre kidolgozott módszerével vizsgáltuk. Korrelációs vizsgálatokhoz a Spearman-féle rang-korrelációs próbát alkalmaztuk Második vizsgálat: a kombinált AT hatása a nitroglicerin provokált fejfájásokra A kapott adatokat egy-és kétszempontos varianciaanalízissel (ANOVA, MANOVA) elemeztük. A non-paraméteres eredményeket Friedman-féle ANOVA és Mann-Whitney-féle u-teszttel vizsgáltuk. Pearson-féle khi-négyzet tesztet használtunk annak feltárására, hogy van-e eltérés a különböző csoportokban a fejfájásrohamok kialakulásában. Korrelációs vizsgálatainkhoz Spearman-féle rang-korrelációs próbát és Pearson product moment korrelációs tesztet alkalmaztunk. Az esélyhányadost és a 95 %-os konfidencia határt standard módszerekkel számítottuk ki. 6
7 4 Eredmények 4.1 Első vizsgálat: A kombinált autogén tréning hatása az elsődleges fejfájások kezelésére Az autogén tréning megkezdése előtt, a megfigyelési fázis négy hónapja idején a fejfájásgyakoriság a tenziós fejfájós pácienseknél volt a legmagasabb, míg a migrénesek esetében volt a legalacsonyabb. A tenziós és kevert fejfájásban szenvedő betegek közel 2,5-szer annyi szorongásoldót szedtek, mint a migrénes betegek, továbbá a kevert fejfájásban szenvedő betegek nagyobb mennyiségben használtak migrénellenes szereket, mint a migrénes betegek, a tenziós fejfájásban szenvedő páciensek pedig egyáltalán nem használtak ilyen gyógyszereket. A megfigyelési fázis során nem volt szignifikáns változás a fejfájás-gyakoriságban, a fájdalomcsillapítók, migrénellenes szerek és szorongásoldók szedésében. A négy hónapig tartó autogén tréning fázis után az összes beteg adatait tekintve szignifikánsan csökkent a fejfájás-gyakoriság, a fájdalomcsillapító használat, a migrénellenes szerek (triptánok, ergot származékok) használata, valamint a szorongásoldó szerek szedése. A szorongásoldók mennyiségének csökkenése a három csoportban nagymértékben eltért. A fejfájás-gyakoriság a tenziós és kevert csoportban már az autogén tréning első hónapjában szignifikánsan csökkent, a migrénes csoportban a csökkenés lassúbb és kisebb mértékű volt és szignifikáns változás csak az autogén tréning tanulás harmadik hónapjában alakult ki. A szorongásoldók mennyiségének csökkenése is a tenziós csoportban volt a leggyorsabb és legnagyobb mértékű. A migrénellenes szerek és fájdalomcsillapítók mennyiségének csökkenése közel hasonló lefutást mutatott. Az autogén tréning fázis adatainak elemzése során szignifikáns korrelációt találtunk a fejfájás-gyakoriság változása és a migrénellenes szerek és fájdalomcsillapítók szedése között. Ezzel ellentétben nem volt szignifikáns összefüggés a fejfájás-gyakoriság változása és a szorongásoldók szedésében bekövetkezett változás között. A kiesett betegek és az autogén tréninget befejező csoport vizsgált paraméterei (életkor, fejfájás-gyakoriság) között egyik esetben sem volt szignifikáns a különbség. A legtöbb páciens a migrénes betegek közül esett ki, a tenziós és a kevert csoportban közel azonos volt a kiesők aránya. A kiesők többsége az ötödik hónapban, a tanulási fázis első hét hetén belül esett ki és főleg időhiánnyal indokolták elmaradásukat. 7
8 4.2 Második vizsgálat: A kombinált autogén tréning hatása a nitroglicerin provokált fejfájásokra A nitroglicerin hatására a vizsgált személyek egy részében fejfájás jött létre. A létrejött fejfájás alapvetően két típusba sorolható. Az azonnali fejfájás jellemzői: enyhe, nem felel meg az aura nélküli migrén kritériumainak, egy órás belül spontán elmúlik. A migrénes fejfájás jellemzői: a nitroglicerin bevétele után átlagosan 250 perc múlva jön létre, az aura nélküli migrén kritériumainak megfelelő, közepes vagy súlyos erősségű, fájdalomcsillapító kezelést igényel. Nem volt szignifikáns különbség az azonnali fejfájások pontszáma között a kontroll és migrénes csoport esetén. Azonban a migrénes fejfájás-pontszámok szignifikánsan különböztek a migrénes roham alatt a két különböző mérési időpontban. Sem az azonnali fejfájás és a migrénes fejfájás gyakorisága, sem e fejfájások fejfájáspontszám vonatkozásában nem különbözött szignifikánsan az autogén tréninget végző és az autogén tréninget nem végző csoport. Az azonnali fejfájás és a migrénes roham kialakulása között nem találtunk összefüggést. Nem találtunk együttjárást a kiindulási plazma kortizol-koncentráció és a pszichometriai pontszámok között, ezzel szemben szignifikáns negatív korrelációt mutatott a kiindulási plazma kortizol-koncentráció a migrénes fejfájás intenzitásával. A migrénes roham idején a plazma kortizol-koncentráció szignifikáns emelkedést mutatott. Erős korrelációt találtunk a plazma-kortizol koncentráció változása és a migrénes fejfájáspontszám változása között. A diagnózis és az autogén tréning szerinti csoportosítás esetében nem volt szignifikáns különbség a csoportok között. A nitroglicerin bevétele után egy órával szignifikánsan csökkent a vérnyomás és a pulzusfrekvencia. Ez a csökkenés nem mutatott szignifikáns különbséget sem a migréneseket és kontrollokat összehasonlítva, sem pedig a migrénes roham kialakulása szerinti csoportosításban. Szignifikáns különbséget észleltünk azonban ezekben a paraméterekben az autogén tréninget végzők és az autogén tréninget nem végzők között. A vérnyomás és a pulzusfrekvencia szignifikánsan stabilabb volt az autogén tréninget végző személyek esetében. 8
9 5 Összefoglalás Munkám során az általunk szervformulával és mozgásterápiás elemekkel kombinált Schultz-féle autogén tréning hatását vizsgáltam elsődleges fejfájásokra, ezen belül elsősorban a spontán és nitroglicerin provokálta migrénes fejfájásra. Arra kerestem a választ, hogy az AT rendszeres végzése milyen hatással van a spontán fejfájásokra, így pl. migrénes rohamra és a kezelése során alkalmazott gyógyszerekre, valamint a provokált migrénes rohamra, a provokáció idején a plazma kortizol-koncentráció változásaira és a vérnyomás-és pulzusfrekvencia értékekre. Vizsgálataink során négy hónapos megfigyelési időszakot alkalmaztunk, az autogén tréninget a betegek a következő négy hónapban tanulták meg illetve alkalmazták. Az autogén tréning hatását a megfigyelési időszakban mért paraméterek illetve a nitroglicerines provokáció esetén kontroll csoporthoz képest vizsgáltuk. Az autogén tréning rendszeres, négy hónapos alkalmazása során a fejfájás gyakorisága és az alkalmazott gyógyszerek (fájdalomcsillapítók, migrénellenes szerek és szorongásoldók) mennyisége valamennyi fejfájáscsoportban (migrén, tenziós- ill. kevert fejfájás) csökkent az autogén tréning előtti megfigyelési időszak átlagértékeihez képest. Az autogén tréning hatása a tenziós és kevert csoportban jelentkezett a leghamarabb és a legmarkánsabban, a migrénes csoportban csak az autogén tréning gyakorlás harmadik hónapjától találtunk szignifikáns csökkenést. Míg a fejfájás-gyakoriság csökkenése szoros együttjárást mutatott a fájdalomcsillapítók-és migrénellenes szerek szedésének csökkenésével, addig a szorongásoldó szerek használatának csökkenésével nem találtunk szignifikáns együttjárást. Az NO donor nitroglicerin által provokált fejfájás az egyik legelterjedtebben alkalmazott humán migrénmodell. Vizsgálatainkban arra kerestünk választ, hogy az autogén tréning rendszeres, valamint a nitroglicerin kezeléssel egyidőben történt alkalmazása képes-e befolyásolni az NO donor migrént kiváltó hatását illetve a plazma kortizol-koncentrációjának emelkedését. Eredményeink szerint a nitroglicerin (0.5 mg) a migrénes betegek körében jellemzően létrehozza a migrénes rohamot, ami egyúttal kortizol-koncentráció emelkedéssel jár. Ez a migrénes fejfájás átlagosan öt órával a nitroglicerin bevétele után alakul ki, és jól megkülönböztethető a nitroglicerin bevételét rövid időn belül követő, és általában perc alatt lezajló átmeneti fejfájástól. Az autogén tréning a nitroglicerin vérnyomás-és pulzusfrekvencia értékekre kifejtett hatását szignifikánsan csökkentette. Ennek ellenére eredményeink szerint a rendszeresen végzett autogén tréning sem az azonnali sem a migrénes fejfájást nem befolyásolta és nem volt hatással a plazma kortizol-koncentráció emelkedésre 9
10 sem. A nitroglicerin által indukált migrénes rohamot csak a migrénes rohamterápiában alkalmazott triptánok tudták megszűntetni. Eredményeink arra utalnak, hogy az autogén tréning mindhárom általunk vizsgált betegcsoportban hatékony terápiás eszköz, amely a fejfájás gyakoriságot és az azzal összefüggésbe hozható gyógyszerhasználatot egyaránt csökkenti. Ennek ellenére egy erős kémiai stimulus (pl. NO donor) által kiváltott migrénes fejfájást nem képes számottevően befolyásolni. Az autogén tréning alkalmazása tehát a migrénes betegek életminőségére nagyon kedvező, de a már kialakulóban lévő migrénes roham kezelésében a gyógyszeres terápia nélkülözhetetlen. 10
11 6 Irodalomjegyzék 1. Autogenic Therapy. Aetna InteliHealth. Healthy Lifestyle. Complementary and Alternative Medicine ( ) Home Page: 2. Bagdy E (1977) A relaxációs módszerek és alkalmazási lehetőségük a terápiás gyakorlatban. Orvosi Hetilap,. 117: Bahra A, Matharu MS, Buchel C, Frackowiak RS, Goadsby PJ. (2001) Brainstem activation specific to migraine headache. Lancet. 357: Critchley HD., Melmed RN., Featherstone E., Mathias CJ., Dolan RJ. (2001) Brain activity during biofeedback relaxation: a functional neuroimaging investigation. Brain,. 124: Goadsby PJ, Lipton RB, Ferrari MD. (2002) Migraine--current understanding and treatment. N Engl J Med., 346: Merikangas KR, Merikangas JR, Angst J. (1993) Headache syndromes and psychiatric disorders: association and familial transmission. J Psychiatr Res, 27: Silberstein SD. Lipton RB. GoadsbyPJ. Headache in clinical practice. Oxford, Isis Med. Media, p. 8. Solomon GD. Price KL. (1997) Burden of Migraine. Pharmaco Economics,1:
12 7 Köszönetnyilvánítás Ezúton fejezem ki köszönetemet mindazoknak, akiknek segítsége és támogatása nélkül ez az értekezés nem jött volna létre. Legelsőként témavezetőmnek, Prof. Dr. Bagdy Györgynek, akinek szakmai irányítása, embersége és rendkívüli kutatói tapasztalata jelentett felbecsülhetetlen segítséget. Külön köszönet illeti dr. Juhász Gabriellát (Manchester) és Gonda Xéniát (OPNI Neurokémiai és Neuropszichofarmakológiai Laboratórium), akik kutatásaim során mindvégig önzetlen kutató-és segítő embertársaim voltak, mindkettőjüktől igen sokat tanultam. Külön köszönet illeti Dr. Perczel Forintos Dóra tanszékvezető docens asszonyt (SE OPNI Pszichoterápiás Tanszék és Szakambulancia), aki életem nehéz időszakában mellém állt és támogatta munkámat, nagyon sokat tanultam tőle. Szeretném megköszöni Prof. Dr. Nagy Zoltán főigazgató főorvos úrnak, hogy megadta a lehetőségét annak, hogy doktori munkámat elvégezhettem. Köszönöm Dr. Berghammer Ritának (SE Magatartástudományi Intézet) és Dr. Budavári Ágotának (Országos Sportegészségügyi Intézet) a kutatásaimban megfogalmazódott pszichológiai kérdésfelvetések megválaszolásához nyújtott baráti segítségüket. Köszönöm Ozoróczyné Szász Ilonának, Nagy Sándornénak, Deák Erzsébetnek és Tóth Krisztinának kitűnő asszisztensi munkájukat, dr. Szabó Magdának a vizsgálatok során nyújtott biztonságot adó belgyógyászati munkáját és bíztató kedvességét. Köszönöm munkatársaimnak Dr. Anheuer Egonné Zsuzsának, Dr. Módosné Ányok Editnek, Nagy Rezsőné Nórának, Dr. Jakus Ritának szakmai és emberi, valamint Ajtay Gyöngyinek, Gazdag Gabriellának, Geiszt Johannának, Kiss Zsófiának, Varga Annának és Ruzicska Rozáliának baráti jótanácsaikat, Kopácsy Gergely bíztató derűsségét. Köszönöm dr. Jósfay Lóránt Rendelőintézet Vezetőfőorvosának (Országos Sportegészségügyi Intézet), hogy megadta a lehetőséget a kutatáshoz. Ezúton szeretném megköszönni Heinczné Oszkai Juditnak, Havas Petrának (Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Könyvtár) és Nagy Imréné Magdinak (Országos Idegennyelvű Könyvtár) türelmüket és azt, hogy mindvégig féltő szeretettel oktattak és segítettek kereső munkám során az elektronikus forrás-irodalomban. Nem jöhetett volna létre ez a munka a sok kedves, bátorító önkéntes nélkül, akiknek ezúton is köszönöm a vizsgálatainkban való részvételüket. Végül, de nem utolsó sorban köszönöm népes kis- és nagycsaládom megértő és kifogyhatatlan türelmét, szeretetét és támogatását, melyből nap mint nap erőt meríthettem. 12
13 8 Saját közlemények jegyzéke 8.1 Az értekezés anyagát képező szakcikkek, megjelent előadás kivonatok Szakcikkek 1. G Juhasz, T Zsombok, X Gonda, N Nagyne, E Modosne, G Bagdy Effects of Autogenic Training On Nitroglycerin-induced Headaches Headache 47:1-13; Zsombók Terézia, Juhász Gabriella, Gonda Xénia, Vitrai József, Bagdy György: Kognitív- és szimbólumterápiás elemekkel módosított autogén tréning hatása az elsődleges fejfájós betegek kezelésére Psychiatria Hungarica, p Juhász Gabriella. - Zsombók Terézia. - Gonda Xénia. - Bagdy György. A nitroglicerin által okozott fejfájások Orvosi Hetilap évf. 46. sz., p Zsombok T, Juhasz G, Budavari A, Vitrai J, Bagdy G Effect of autogenic training on drug consumption in patients with primary headache: An 8-month follow-up study Headache 43 (3): MAR Zsombók T.. - Berghammer R.. - Vitrai J.. Mozgásprogram szerepe a krónikus fejfájós (migrén, tenziós) páciensek kezelésében. Sportorvosi szemle évf. 4. sz., p Megjelent előadáskivonatok és szerzői válasz 1. Budavári Á., Zsombók T. A fejfájás oldása relaxációval. A XVI. Magyar Hipnózis Találkozó május Budapest. Workshop. Programfüzet: 2. oldal. 2. Juhász G., Zsombók T., Bagdy Gy. A migrénes roham rizikófaktorai a nitroglicerin indukálta humán migrénmodell alapján. A Magyar Fejfájás Társaság XI. Kongresszus, 2004 április 30- május 01. Siófok. Cephalalgia Hungarica, no.12:11. Előadás. 13
14 3. Juhász G., Zsombók T., Bagdy Gy. A szerotonin szerepe a migrén kialakulásában. A Magyar Fejfájás Társaság X. Tudományos Kongresszusa május 2-3. Siófok. Cephalalgia Hungarica, no.10.p. 9. Előadás. 4. Zsombók T., Juhász G., Budaváry Á., Vitrai J., Bagdy Gy. Az autogén tréning hatása az elsődleges fejfájós betegek kezelésére: nyolc hónapos követéses vizsgálat A Magyar Fejfájás Társaság X. Tudományos Kongresszusa Május 2-3. Siófok. Cephalalgia Hungarica, no.10. p.17. Előadás. 5. Juhász G., Zsombók T., Lászik A., Faludi G., Bagdy Gy. Aura nélküli migrénes betegek genetikai vizsgálata a szerotonerg rendszerben mérhető neurokémiai eltérések tükrében. Kezdeti eredmények. A Magyar Fejfájás Társaság IX. Kongresszusa május 3-4. Balatonalmádi. Előadás. Cephalalgia Hungarica, no.9:pótlap. 6. Juhász G., Zsombók T., Lászik A., Faludi G., Bagdy Gy. Az 5-HT 2A -receptor-gén és az 5-HT transzporter gép polymorfizmusának vizsgálata migrénben. A Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság IV. Symposiuma nemzetközi részvétellel november Szombathely. Előadás. Ideggyógyászati Szemle (Clinical Neuroscience), : Zsombók T., Berghammer R., Vitrai J. A depresszív szindróma kimutatása háromféle krónikus fejfájós betegcsoportban és összefüggésének felmérése az életminőséggel migrénes és tenziós fejfájós betegeknél. A Magyar Fejfájás Társaság VIII. Kongresszusa Május 4-5. Balatonalmádi. Cephalalgia Hungarica, no.8: 21. Előadás. 8. Zsombók T., Kónya Gy., Budavári Á., Vitrai J.,1998: Komorbiditásról, személyiségjellemzőkről különböző típusú fejfájós páciensek esetében. A Magyar Fejfájás Társaság Tudományos Ülése május Balatonalmádi. Cephalalgia Hungarica, no.3. p.25. Előadás. 9. Bagdy, G., Zsombok, T., Gonda, X., and Juhasz, G.: Autogenic training might help headache patients. Focus on Alternative and Complementary Therapies, 8: ,
15 8.2 Egyéb közlemények, előadások, poszterek Közlemények 1. Gonda X., Rihmer Z., Juhasz G., Zsombók T., Bagdy G High anxiety and migraine are associated with the s allele of the 5HTTLPR gene polymorphism Psychiatry Res Jan 15;149(1-3): Gonda X, Rihmer Z, Zsombok T, Bagdy G, Akiskal KK, Akiskal HS. The 5HTTLPR polymorphism of the serotonin transporter gene is associated with affective temperaments as measured by TEMPS-A. J Affect Disord Apr;91(2-3): Juhasz G, Zsombok T, Jakab B, Nemeth J, Szolcsanyi J, Bagdy G Sumatriptan causes parallel decrease in plasma calcitonin gene-related peptide (CGRP) concentration and migraine headache during nitroglycerin induced migraine attack, Cephalalgia 25 (3): MAR Juhasz G, Zsombok T, Modos EA, Olajos S, Jakab B, Nemeth J, Szolcsanyi J, Vitrai J, Bagdy G NO-induced migraine attack: strong increase in plasma calcitonin gene-related peptide (CGRP) concentration and negative correlation with platelet serotonin release Pain 106 (3): DEC Juhasz G, Zsombok T, Laszik A, Jakus R, Faludi G, Sotonyi P, Bagdy G Despite the general correlation of the serotonin transporter gene regulatory region polymorphism (5-HTTLPR) and platelet serotonin concentration, lower platelet serotonin concentration in migraine patients is independent of the 5-HTTLPR variants Neuroscience Letters 350 (1): OCT Juhasz G, Zsombok T, Laszik A, Gonda X, Sotonyi P, Faludi G, Bagdy G Association analysis of 5-HTTLPR variants, 5-HT 2A receptor gene 102T/C polymorphism and migraine. Journal of Neurogenetics 17 (2-3): APR-SEP
16 7. Bartkó Gy., Békéssy M., Szél K., Zsombók T., Mayláth E. 1985: A gyógyszeres kezeléssel való hiányos együttműködés okainak vizsgálata schizophren betegeknél. Ideggyógyászati Szemle, Zsombók Terézia A migrén okai és kezelési lehetőségei: 2. rész Medicus Anonymus, p Zsombók Terézia A migrén okai és kezelési lehetőségei: 1. rész Medicus Anonymus, p Könyv Berghammer Rita, Zsombók Terézia Szorongás, depresszió. Bp.: BV Kiadó, Könyvfejezet Dr. Zsombók Terézia A migrén okai és kezelési lehetőségei Családorvosok kézikönyve,2006, Biofil könyvek,(szerk.: Dr. Csalay László) p Oktatófilm Zsombók Terézia, Bánhidi Borbála, Tölgyesi Balázs Mozgásterápia a krónikus fejfájós betegek kezelésében 2001 A Magyar Fejfájás Társaság VIII. Kongresszusa, Május 4-5. Balatonalmádi Előadások 1. Zsombók Terézia, Tóth Krisztina Dohányzás és/vagy az orális fogamzásgátló szerek alkalmazásának gyakorisága fejfájós nőbetegek körében (egy Fejfájás Ambulancia egy éves adatai alapján). A Magyar Fejfájás Társaság XII. Kongresszusa április Siófok. Előadás. Cephalalgia Hungarica, no.13:20. 16
17 2. Zsombók T., Koperdák M., Berghammer R., Vitrai J. Akut pszichiátriai osztály szociális adatainak összehasonlítása 10 év különbséggel. A Magyar Rehabilitációs Társaság III. Vándorgyűlése. A pszichiátriai rehabilitáció és határterületei 2. konferencia Szeptember Szeged. Előadás. Programfüzet 3. oldal. 3. Zsombók Terézia A tenziós fejfájás. Headache in Practice: Good Parkinson and Migraine Practice. Magyar Parkinson Társaság, a Magyar Fejfájás Társaság Közös Továbbképző Rendezvénye Október 14. Budapest, Előadás. 4. Zsombók T.: A krónikus fájdalom konzultatív pszichiátriai vonatkozásai. Magyar Pszichiátriai Társaság IX. Vándorgyűlése Január Miskolc. Magyar Pszichiátriai Társaság - Organikus Szekciója. Kerekasztal. Programfüzet p Zsombók T., Barsi P., SUNCT- szindróma és differenciáldiagnosztikája A Magyar Fejfájás Társaság VII. Kongresszusa Május 2-3. Balatonalmádi. Előadás. Cephalalgia Hungarica, no Zsombók T., Kónya Gy., Budavári Á., Vitrai J.,1998: Komorbiditásról, személyiségjellemzőkről különböző típusú fejfájós páciensek esetében. A Magyar Fejfájás Társaság Tudományos Ülése május Balatonalmádi. Előadás. Cephalalgia Hungarica, no.3. p Zsombók T., Kundra O., Kónya Gy., Kovács G. Ritkán előforduló EEG-jelenség értelmezésének nehézségei krónikus fejfájós betegnél. Magyar Ideg-Elmeorvos Társaság Fejfájás Szekció 2. Munkakonferencia, Szentendre Annavölgy,1995. Május 3., Előadás. Ideggyógyászati Szemle, évf. 1-2 sz Absztrakt. 17
18 8. Zsombók T. Problémafelvetés érbetegek gondozásával kapcsolatban három eset kapcsán. Esztergom, Fiatal Neurológusok V. Országos Fóruma, október Előadás. Programmfüzet: 14. Előadás Poszterek 1. Berghammer R., Zsombók T., Vitrai J., Purebl Gy A D-típusú személyiség előfordulása primér krónikus fejfájós betegek körében.magyar Pszichiátriai Társaság VI. Nemzeti Kogresszusa február 1-4. Budapest, Poszter. Psychiatria Hungarica, XX. évf /Suppl.133.old. 2. Kökönyei Gy., Janicsák, H., Zsombók, T. Emotional awareness and alexithymia in outpatients of a headache clinic and controls. Paper presented at 8 th European Conference on Psychological Assessment. Budapest, Hungary, 2005 August 31-Szeptember 4, (pp.101). 3. Gonda Xénia, Juhász Gabriella, Zsombók Terézia, Lászik András, Bagdy György. A szorongás és a szerotonin transzporter gén s alléljának összefüggése migrénesekben és egészséges személyekben. Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Tudományos Napok, április Budapest, Absztrakt kötet 110. Poszter. 4. Zsombók T., Berghammer R., Vitrai J. Migrénes és nem elsődleges fejfájós betegek általános és aktuális szorongásszintjének és hangulatzavarának összehasonlító elemzése. Magyar Pszichiátriai Társaság XII. Jubileumi Vándorgyűlés Január Budapest. Psychiatria Hungarica, XIX. évf. 2004/Supplementum, 148. oldal. Poszter. 5. Berghammer, R., Zsombók, T., Vitrai J. Comorbidity of chronic primary headaches and allergic symptoms in women. Nemzetközi Magatartástudományi Konferencia Augusztus Budapest. ICBM Satellite Meeting, Budapest, Abstracts 71. Poszter. 18
19 6. Zsombók T, Berghammer R, Juhász G, Vitrai J., Bagdy Gy. Krónikus fájdalomban szenvedők gyógyszeres kezelését támogató megbirkózási stratégiák. A Magyar Fájdalom Társaság Tudományos Ülése Október Siófok. Fájdalom(Pain) : p.14. Poszter. 7. Zsombók T., Berghammer R., Vitrai J. Mozgásprogram szerepe a krónikus fejfájós (migrén, tenziós) páciensek kezelésében. A Magyarországi Fájdalom Társaság 2000.évi Tudományos Ülése. Október Siófok. Fájdalom (Pain) :33. Poszter. 8. Zsombók T., Budavári A., Vitrai J. Autogén tréning a migrén kezelésében. Teach Neurology Conference Március 6-8. Budapest. Előadások összefoglalói: 324 oldal, Poszter. 19
A szerotonin és a CGRP szerepe migrénben: genetikai és neurokémiai vizsgálatok
A szerotonin és a CGRP szerepe migrénben: genetikai és neurokémiai vizsgálatok Ph. D. értekezés tézisei Juhász Gabriella neurológus Témavezető: Prof. Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem Idegtudományok
RészletesebbenThe effect of autogenic training combined with organ formula and motion therapy on spontaneus and provoked headaches.
The effect of autogenic training combined with organ formula and motion therapy on spontaneus and provoked headaches Ph.D. Theses Terézia Zsombók Semmelweis University Ph.D. School of Mental Health Sciences
RészletesebbenA SZEROTONIN TRANSZPORTER GÉN ÉS A SZEMÉLYISÉG: AZ 5HTTLPR S ALLÉL, A SZORONGÁS, A DEPRESSZIÓ ÉS AZ AFFEK- TÍV TEMPERAMENTUMOK ÖSSZEFÜGGÉSE
A SZEROTONIN TRANSZPORTER GÉN ÉS A SZEMÉLYISÉG: AZ 5HTTLPR S ALLÉL, A SZORONGÁS, A DEPRESSZIÓ ÉS AZ AFFEK- TÍV TEMPERAMENTUMOK ÖSSZEFÜGGÉSE Doktori értekezés tézisei GONDA XÉNIA Országos Pszichiátriai
RészletesebbenAz akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség
Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi
RészletesebbenA Magyar Fejfájás Társaság XXI. kongresszusa 2014. május 9-10. Siófok Hotel Panoráma. 2014. május 9. (péntek)
A Magyar Fejfájás Társaság XXI. kongresszusa 2014. május 9-10. Siófok Hotel Panoráma 2014. május 9. (péntek) 8:30 órától: Regisztráció 9:50-10:00: Megnyitó Dr. Balázs Árpád, Siófok város polgármestere
Részletesebben2012. május 11. (péntek) (10-18 óráig)
A Magyar Fejfájás Társaság XIX. Kongresszua Siófok Hotel Panoráma - 2012. május 11-12. 2012. május 11. (péntek) (10-18 óráig) 8.30 órától: Regisztráció 9.55-10.00: Megnyitó Szok Délia, az MFT elnöke 10.00-11.30:
RészletesebbenRelaxációs és szimbólumterápia során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák. dr. Bátfai Ágnes
Relaxációs és szimbólumterápia során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák dr. Bátfai Ágnes Vázlat: I. Az előadás célja, fontosabb kulcsszavak II. Imaginációval, szimbólumokkal való munka III. Sémák
RészletesebbenDr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.
Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,
RészletesebbenA stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán
A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok
RészletesebbenAz autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei
Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi
RészletesebbenA SZEROTONIN-2 (5-HT 2 ) RECEPTOROK SZEREPE A SZORONGÁS ÉS ALVÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN. Kántor Sándor
A SZEROTONIN-2 (5-HT 2 ) RECEPTOROK SZEREPE A SZORONGÁS ÉS ALVÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN Ph.D. értekezés tézisei Kántor Sándor Témavezetők: Prof. Dr. Bagdy György és Prof. Dr. Halász Péter Semmelweis Egyetem Idegtudományok
RészletesebbenCARDIOMETABOLICA HUNGARICA
2011; 4 (SUPPL. 3) CARDIOMETABOLICA HUNGARICA A MAGYAR OBEZITOLÓGIAI ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS TÁRSASÁG VII. KONGRESSZUSA AZ ELHÍZÁS KEZELÉSE SZAKMAI IRÁNYELVEINEK AKTUALIZÁLÁSA PROGRAM 2011. OKTÓBER 14. Aesculap
RészletesebbenEvészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal
Doktori értekezés tézisei Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Szumska Irena Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris
RészletesebbenÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN
ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN WÉBER VALÉRIA Vezető asszisztens Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit kft. Psoriasis vulgaris Öröklött hajlamon
RészletesebbenA Magyarországi Fájdalom Társaság 2012. évi konferenciája Szeged, Novotel Hotel, 2012. november 16-17. Program
1 A Magyarországi Fájdalom Társaság 2012. évi konferenciája Szeged, Novotel Hotel, 2012. november 16-17. Program 2012.november 15. csütörtök: 18 óra: Közgyűlés első meghirdetésben (valószínűleg határozatképtelen)
RészletesebbenSzkizofrénia. Bitter István Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
Szkizofrénia Bitter István Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika 2014.10.02.. Translációs kutatás Cognitive Neuroscience and Schizophrenia: Translational Research in Need of a Translator
RészletesebbenAz obstruktív alvási apnoe és a horkolás epidemiológiája és klinikai jelentősége a családorvosi gyakorlatban. Doktori tézisek. Dr.
Az obstruktív alvási apnoe és a horkolás epidemiológiája és klinikai jelentősége a családorvosi gyakorlatban Doktori tézisek Dr. Torzsa Péter Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola
RészletesebbenKÉRDŐÍV AZ ORFMMT SZEKCIÓINAK ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ. I. A szekció adatai
KÉRDŐÍV AZ ORFMMT SZEKCIÓINAK ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ I. A szekció adatai Beszámolás időszaka Neve 2012. év Neurorehabilitációs Szekció Szekció tisztség megnevezése Postacíme Email címe Kontaktszemély neve,
RészletesebbenIII./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek. III./2.3.1.: Migrén
III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek III./2.3.1.: Migrén Egyes felmérések szerint a migrén az orvosok által leggyakrabban látott neurológiai kórkép. Nagy epidemiológiai vizsgálatok szerint a migrén
RészletesebbenMunkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft.
Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft. Pécs Kardiológia ????? Miért??? Lehet, hogy külön utakon járunk?! Együtt könnyebb?
RészletesebbenA klinikai vizsgálatokról. Dr Kriván Gergely
A klinikai vizsgálatokról Dr Kriván Gergely Mi a klinikai vizsgálat? Olyan emberen végzett orvostudományi kutatás, amely egy vagy több vizsgálati készítmény klinikai, farmakológiai, illetőleg más farmakodinámiás
RészletesebbenA gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János
A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra Doktori tézisek Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Prof. Kopp Mária, egy. tanár, DSc Hivatalos
RészletesebbenVesztibuláris migrén Dr. Pusch Gabriella
Vesztibuláris migrén Dr. Pusch Gabriella PTE KK Neurológiai klinika 2017 Előzmény E. Liveing, On megrim: sick headache and some allied health disorders: a contribution to the pathology of nerve storms,
RészletesebbenCsábi Eszter. Egyetemi tanársegéd Kognitív és Neuropszichológiai Tanszék. Szoba: 0415 Telefon:
Csábi Eszter Egyetemi tanársegéd Kognitív és Neuropszichológiai Tanszék Szoba: 0415 Telefon: 544-692 Email: eszter.csabi.psy@gmail.com Weblap: Csábi Eszter az egyetemi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen
RészletesebbenA neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló-
A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló- módszerek (első rész) Dr. Komoly Sámuel MTA doktora tanszékvezető egyetemi
Részletesebben4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program
4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program Kurzusvezetö és kurzuscím 4101-K A magatartás modellezése neurokémiája és gyógyszeres befolyásolása. (magyar) (Dr. Bagdy György)
RészletesebbenCsoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során
Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Hodován Zsófia 1, Gyimesi Zsófia 2, Dr. Varga János Tamás 3 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése, Miskolc 2013.
RészletesebbenA pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet
A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása
RészletesebbenSzakmai beszámoló (időközi beszámoló: 2014-02-01-2015-01-31)
Szakmai beszámoló (időközi beszámoló: 2014-02-01-2015-01-31) OTKA K-100845 Zsűri: PSP, futamidő: 48 hónap (2012.02.01 2016.01.31) Kutatásban résztvevők azonosak-e a szerződésben szereplő kutatókkal? NEM
RészletesebbenA pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása
A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása
RészletesebbenA KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010
A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI
RészletesebbenPolyák J., Moser Gy. A centralis támadáspontú antihipertenzív terápia elméleti alapjai Háziorvos Továbbképző Szemle 1998.(3):6; 384-391.
Dr. Polyák József Egyetem:1980-86 Szegedi Orvostudományi Egyetem Szakdolgozat: az immunreaktív gastrointestinális peptidek ( gastrin, CCK és CCK analógok ) szerepe a stress intracerebrális mediációjában
RészletesebbenDoktori disszertációk védései és Habilitációs eljárások Ph.D fokozatszerzés
Doktori disszertációk védései és Habilitációs eljárások 2010. Ph.D fokozatszerzés Ph.D fokozatot szereztek: * 2010. január 27-én Dr. Ujhelyi Enikő sikeresen megvédte a Diagnosztikus vizsgálatok prediktív
RészletesebbenFizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben
Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András
RészletesebbenMagyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság évi Kongresszusa AZ ALSÓVÉGTAGI PERIFÉRIÁS VERŐÉRBETEGSÉG ELŐFORDULÁSA HEVENY MYOCARDIALIS INFARCTUSS
Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság 2017. évi Kongresszusa AZ ALSÓVÉGTAGI PERIFÉRIÁS VERŐÉRBETEGSÉG ELŐFORDULÁSA HEVENY MYOCARDIALIS INFARCTUSSAL KÓRHÁZUNKBAN KEZELT BETEGEKBEN: A NEMZETI INFARKTUS
RészletesebbenAZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE. (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban)
AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban) Szerkesztette: Bitter István M.D, Ph.D., D. Sc. Kalmár M.D.,Ph.D. Németh Attila M.D.
RészletesebbenSIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről
SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről rák: az új évszázad kihívása 1930 1:14 1990 1:5 2007 1:3 2020 1:2 Évente 33 000 regisztrált új daganatos megbetegedés Második halálok: férfiak
RészletesebbenCARDIOMETABOLICA HUNGARICA
2012; 5 (SUPPL. 3) S 1 - S 8 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2012; 5 (SUPPL. 3) S 1 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA A MAGYAR OBEZITOLÓGIAI ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS TÁRSASÁG IX. KONGRESSZUSA AZ ELHÍZÁS INTERDISCIPLINÁRIS
RészletesebbenSzédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája
Szédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája Dr. Mike Andrea 1, Dr. Tamás László 2, Dr. Tompos Tamás 2 1 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Neurológiai Osztály 2 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház,
RészletesebbenGyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében
Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Örkényi Ágota, Aszmann Anna, Balogh Ágnes, Koszonits Rita, Kökönyei Gyöngyi, Németh Ágnes, Páll Gabriella, Várnai Dóra Országos
RészletesebbenOpponensi vélemény. Dr Tajti János A migrén kórfolyamatának vizsgálata című MTA doktori pályázatáról
Pécs, 2016. szeptember 21. Opponensi vélemény Dr Tajti János A migrén kórfolyamatának vizsgálata című MTA doktori pályázatáról A szerző 159 oldalas doktori pályázatot nyújtott be, mely 18 közleményen alapul,
RészletesebbenStatikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban
Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban Doktori tézisek Dr. Hidasi Zoltán Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Rajna Péter, egyetemi
RészletesebbenEgymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita
Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,
RészletesebbenA tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben. Doktori tézisek. Dr. Farkas Zsuzsanna
A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben Doktori tézisek Dr. Farkas Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Kamondi Anita
RészletesebbenELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit
ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG
RészletesebbenA 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15
A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző
RészletesebbenKURZUSKÍNÁLAT 2015/2016 tavaszi félév
Szervezeti egység: Személyiség-és Egészségpszichológia, Klinikai Pszichológia és Addiktológia KURZUSKÍNÁLAT 05/06 tavaszi félév Kapcsolattartó: Markó Krisztina Tárgy kód A kurzus címe Kurzus sorszám Követelmény
RészletesebbenFélidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén
Félidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén Szalay Luca 1, Tóth Zoltán 2, Kiss Edina 3 MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport 1 ELTE, Kémiai Intézet, luca@caesar.elte.hu
RészletesebbenA mágnesterápia hatékonyságának vizsgálata kettős-vak, placebo kontrollált klinikai vizsgálatban
A mágnesterápia hatékonyságának vizsgálata kettős-vak, placebo kontrollált klinikai vizsgálatban Dr Simkovics Enikő, Józsa Balázs, Horváth Anita, Dr Vekerdy Nagy Zsuzsanna Orvosi Rehabilitáció és Fizikális
RészletesebbenPápay Nikolett Szakmai önéletrajz
Pápay Nikolett Szakmai önéletrajz Tanulmányok: 2013. június 17. PhD disszertáció (A reproduktív egészség és a termékenységi problémák pszichoszociális kontextusa) Védés minősítése: Summa cum laude Oklevél
RészletesebbenKÉRDŐÍV AZ ORFMMT SZEKCIÓINAK 2013 ÉVI BESZÁMOLÓJÁHOZ. I. A szekció adatai
KÉRDŐÍV AZ ORFMMT SZEKCIÓINAK 2013 ÉVI BESZÁMOLÓJÁHOZ I. A szekció adatai Beszámolás időszaka Neve 2013. év Ápolási Szekció Szekció tisztség megnevezése Elnök Postacíme Email címe Kontaktszemély neve,
RészletesebbenPszichoszomatikus orvoslás. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka
PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka Definíció, történet Nem diagnosztikai kategoria, hanem szemléletmód. Az ősi, holisztikus orvoslásban gyökerező alapelvek: India: tudatosság Kína: kiegyenlítés,
RészletesebbenDr. Láng András. Dr. Láng András Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://pszichologia.pte.hu) Egyetemi adjunktus KAPCSOLAT
Dr. Láng András Egyetemi adjunktus KAPCSOLAT Pszichológia Intézet 7624 Pécs Ifjúság u. 6. Iroda: B 308 Tel: +36 72 501516 E-mail: andraslang@hotmail.com [1] OKTATÁS Fejlődéslélektani műhelymunka (BA) TAT
RészletesebbenSzorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében
Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok
RészletesebbenÁPOLÓI KOMPETENCIÁK MÉRÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERÜLETI GYAKORLATOKRA Doktori tézisek Tulkán Ibolya
ÁPOLÓI KOMPETENCIÁK MÉRÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERÜLETI GYAKORLATOKRA Doktori tézisek Tulkán Ibolya Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hollós Sándor tanszékvezető
RészletesebbenPOSZT-RESZUSZCITÁCIÓS ELLÁTÁS
POSZT-RESZUSZCITÁCIÓS ELLÁTÁS POSZTGRADUÁLIS TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Aneszteziológia- és Intenzív Terápiás Intézet, Belgyógyászati Intézet Sürgősségi Orvostan
RészletesebbenAz allergia molekuláris etiopatogenezise
Az allergia molekuláris etiopatogenezise Müller Veronika Immunológia továbbképzés 2019. 02.28. SEMMELWEIS EGYETEM Pulmonológiai Klinika http://semmelweis.hu/pulmonologia 2017. 03. 08. Immunológia továbbképzés
RészletesebbenÚjonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban
Dr. Simon Attila, Dr. Gelesz Éva, Dr. Szentendrei Teodóra, Dr. Körmendi Krisztina, Dr. Veress Gábor Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Balatonfüredi
RészletesebbenPszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében
Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest
RészletesebbenPost-varicella angiopathia (PVA): klinikai és radiológiai jellemzők összefoglalása hét eset alapján
Post-varicella angiopathia (PVA): klinikai és radiológiai jellemzők összefoglalása hét eset alapján Kovács Éva 1,Várallyay György 2, Harkányi Zoltán 1, Rosdy Beáta 3, Móser Judit 3, Kollár Katalin 3, Barsi
RészletesebbenTisztelt Selmeci József Csongor!
Selmeci József Csongornak A Magyar Jóga Társaság elnökének Tisztelt Selmeci József Csongor! E levélhez csatoltan küldjük a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Jóga Társaság szervezésében 2013/14-ben
RészletesebbenDr. Vékássy László. ~Élete és munkássága~
Dr. Vékássy László ~Élete és munkássága~ 2018.12.01. A beszéd az emberi létnek nem különálló tevékenysége, hanem a személyiség része. ~dr. Vékássy László 2 Kezdetek Csendes, visszahúzódó gyermek Városból
RészletesebbenEgy javasolt krónikus betegellátási modell. Tóth Tamás Alkalmazott Logikai Laboratórium
Egy javasolt krónikus betegellátási modell Tóth Tamás Alkalmazott Logikai Laboratórium Alkalmazott Logikai Laboratórium Alapítás éve:1986 Nemzetközi K+F tevékenység Orvos-informatikai rendszerek Beszéd-
RészletesebbenFigyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére
Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS
RészletesebbenSemmelweis Egyetem VIII. Infektológiai Továbbképző Tanfolyam
2015. március 20 21. Fókuszban az antibiotikum terápia PROGRAM 2015. MÁRCIUS 20. PÉNTEK 07.30 09.00 Regisztráció 09.00 09.30 Antibiotikum kezelés jelene és jövője 09.30 10.00 10.00 10.30 Prof. Dr. Ludwig
RészletesebbenTUDOMÁNYOS ÉS SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEK LISTÁJA. Tudományos tevékenységek
TUDOMÁNYOS ÉS SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEK LISTÁJA Tudományos tevékenységek Eddigi oktatói tevékenység I. Nem felsőoktatási intézményben oktatott tárgyak 1. 1997-1999: Magyar Ökomenikus Szeretetszolgálat Bevezetés
RészletesebbenGyógyszerészi kommunikáció
Gyógyszerészi kommunikáció Előadás vázlat Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Hibás feltételezések a betegek gyógyszerhasználatával kapcsolatban 1. Az orvos már megbeszélte
RészletesebbenRehabilitáció a pszichiátriában
Rehabilitáció a pszichiátriában Szélsőségek a pszichiátriai rehabilitációban Fenntartó gyógyszeres kezelés megfelelő gondozás mellett Dr. Tringer László Professor emeritus A Pszichiátriai Rehabilitációs
RészletesebbenA MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottsága által 2007. április 2-án minősített rendezvények
A MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottsága által 2007. április 2-án minősített rendezvények Címe: Győr-Moson-Sopron Megyei Orvos-Gyógyszerész Napok Szervező: Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Helyszín: Győr
RészletesebbenA sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek
A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza
Részletesebbenorvoslásban Az ember környezet modell Purebl György Semmelweis Egyetem
Az egészséglélektan helye az orvoslásban Az ember környezet modell Purebl György Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Változások a gyógyításban és a gyógyításhoz való viszonyban Az ellátás szociokultúrájának
RészletesebbenPető András Főiskola
Név: Dr. Kullmann Lajos Intézmény: Születési hely, idő:. Budapest, 1941. május 26 Végzettség: - Budapesti Orvostudományi Egyetem, Általános Orvosi Kar, általános orvos, 1959-65 - Budapesti Közgazdaságtudományi
RészletesebbenNemekre szabott terápia: NOCDURNA
Nemekre szabott terápia: NOCDURNA Dr Jaczina Csaba, Ferring Magyarország Kft. Magyar Urológus Társaság XXI. Kongresszusa, Debrecen Régi és új megfigyelések a dezmopresszin kutatása során 65 év felett megnő
RészletesebbenCaronax - 4 féle gombakivonatot tartalmazó étrend-kiegészítő
Caronax - 4 féle gombakivonatot tartalmazó étrend-kiegészítő Tisztelettel köszöntöm a kedves érdeklődőt! A Max-Immun Kft. 2013 júliusában bízta meg cégünket az angliai székhelyű Bujtar Medical Ltd.-t (Company
RészletesebbenSzorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után
Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Látos Melinda pszichológus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013. május
RészletesebbenAntikoaguláció a hétköznapokban: az EHRA 2018 Útmutató ajánlásai hogyan ültethetők át a klinikai gyakorlatba?
1 2019. április 5., csütörtök Antikoaguláció a hétköznapokban: az EHRA 2018 Útmutató ajánlásai hogyan ültethetők át a klinikai gyakorlatba? MESTERKURZUS Az MKT és MST közös szimpóziuma 13:30 13:50 Érkezés
RészletesebbenA MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottsága által 2007. január 18-án minősített rendezvények
A MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottsága által 2007. január 18-án minősített rendezvények Címe: Debreceni Aneszteziológiai Napok Szervező: Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék Helyszín: Hotel
RészletesebbenVIII. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2017.
VIII. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2017. Pécsvárady Zsolt Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság Központi Rizikófelmérési Kérdőív 2012-2016. évi eredmények, és a visszérbetegség kockázat összefüggésének
Részletesebbennovakpeter77@yahoo.com
Ö N É L E T R A J Z SZEMÉLYES ADATOK Név DR. NOVÁK PÉTER Telefon +36-62-34-25-22 Fax +36-62-54-52-82 E-mail Állampolgárság novakpeter77@yahoo.com MAGYAR TANULMÁNYOK Dátum 1997-2004 Dátum 2004 - Szegedi
RészletesebbenDoktori Tézisek. dr. Osman Fares
Az uréter motilitásának ellenőrzése, a körkörös és a hosszanti izomlemezek összehangolása, egy új videomikroszkópos módszer Doktori Tézisek dr. Osman Fares Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika és Uroonkológiai
RészletesebbenAz asztma és a kardiovaszkuláris megbetegedések pszichológiai vonatkozásai. Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu
Az asztma és a kardiovaszkuláris megbetegedések pszichológiai vonatkozásai Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu ASZTMA A betegség lefolyása Időszakosság, váltakozóság Nem feltétlenül észlelhetők
RészletesebbenÉrzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében
Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Doktori értekezés Tandari-Kovács Mariann Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hegedűs Katalin
RészletesebbenInterdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére Diagnosztikai jelentések értelmezése és elemzése egy 13-18 év közötti fiatal
RészletesebbenOrszágos Idegtudományi Intézet (OITI) bemutatása, szakmai tevékenységének ismertetése. 2010. május 06.
Országos Idegtudományi Intézet Amerikai út 57, H-1145 Budapest Főigazgató: Dr. Gusztonyi Ágnes T:1-467-9300, fax: 1-251-5678 Email: igazgatosag@oiti.hu, internet: www.oiti.hu Az Országos Idegtudományi
RészletesebbenÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében
ÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár
RészletesebbenGyógyhatásvizsgálatok barlangi klímatérben
Gyógyhatásvizsgálatok barlangi klímatérben 1 DR. MUNKÁCSI ADRIEN, 2 JUHÁSZ ELEONÓRA, 3 LUKÁCS ANDREA, 4 DR. LÉNÁRT LÁSZLÓ, 5 DR. BARKAI LÁSZLÓ 1 B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Légzőszervi
RészletesebbenM E G H Í V Ó A MAGYAR KATONAI- KATASZTRÓFAORVOSTANI TÁRSASÁG XVII. TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁJÁRA. 2014. november 26. HELYE:
M E G H Í V Ó A MAGYAR KATONAI- KATASZTRÓFAORVOSTANI TÁRSASÁG XVII. TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁJÁRA 2014. november 26. HELYE: MH EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT HONVÉDKÓRHÁZ előadóterem BUDAPEST, XIII. RÓBERT KÁROLY KRT.
RészletesebbenTudományos program. Fővédnök: Lovász László, az MTA elnöke
MAGYAR ORVOSTUDOMÁNYI NAPOK 2014. november 5-7 Hotel Novotel Budapest, 1123 Alkotás u. 63-67 Rendező: Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) Tudományos program Fővédnök: Lovász László,
RészletesebbenMozgásprogram hatása dementálódó idősek egyensúlyfejlesztésében
Mozgásprogram hatása dementálódó idősek egyensúlyfejlesztésében Karóczi Csilla Gyógytornász Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály, Budapest XXXII. Vándorgyűlés,
RészletesebbenSZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B
SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001
RészletesebbenProf. Enikő Csilla Kiss
Professor of Personality Psychology Head of the Personality and Health Psychology Department. CONTACT Institute of Psychology, H7624 Pécs Ifjúság u. 6. Room: B 307 Tel: +36 72 501516 / E-mail: kiss.eniko
RészletesebbenEgészségmegőrzés. Kuratóriumi ülés május 23. egészségügyi auditor
Egészségmegőrzés Egészségfejlesztés Kuratóriumi ülés 2017. május 23. Vámos Magdolna egészségügyi auditor Egészségvédelem a Down Alapítványnál Akut és krónikus betegségek megelőzése Kialakult betegségek
RészletesebbenSemmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest 2. Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 12 (2011) 2, 173 189 DOI: 10.1556/Mental.12.2011.2.4 MIGRÉNES ÉS TENZIÓS FEJFÁJÁSBAN SZENVEDÔ BETEGEK ÉLETMINÔSÉGÉNEK VIZSGÁLATA AZ IMPULZIVITÁSSAL, EMPÁTIÁS KÉSZSÉGGEL,
RészletesebbenOtthoni parenterális táplálás meddig jutottunk? Izbéki Ferenc Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház
Otthoni parenterális táplálás meddig jutottunk? Izbéki Ferenc Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Mikor kezdődött? 2000-ig az Egyesült Államokban>40.000 OPT kezelt beteg Maurice E. Shils,
RészletesebbenA személyiségtanuláselméleti megközelítései
Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás
RészletesebbenKÖVETELMÉNYRENDSZER. A tárgy tematikája (lehetőleg heti bontásban, sorszámozva):
Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Általános Orvostudományi Kar Tantárgy neve: Pszichoterápia az orvosi gyakorlatban KÖVETELMÉNYRENDSZER Tantárgy típusa: kötelező/kötelezően választható/szabadon
RészletesebbenAz alábbiakban megjelölt akkreditált helyen letöltendő gyakorlatok időtartama, alapszakvizsgák szerint:
A Debreceni Egyetemen a belgyógyász, csecsemő-és gyermekgyógyász, vagy háziorvos szakorvosok által megszerezhető diabetológiai licenc képzési követelményei és feltételei (2014. évtől kezdődően) A képzés
RészletesebbenSzakmai önéletrajz febr.16.
Szakmai önéletrajz Név: Dr. Milley György Máté Foglalkozás: általános orvos (79874) Beosztás: Ph.D. hallgató Jelenlegi munkahely: Semmelweis Egyetem (SE) Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete,
RészletesebbenKURZUSJELENTŐ ÍV / 2015 ŐSZI FÉLÉV
Szervezeti egység: Személyiség- és Egészségpszichológia / Klinikai Pszich. és Addiktologia Tanszék / Kapcsolattartó: Markó Krisztina Szak megnevezése: pszichológia KURZUSJELENTŐ ÍV - 04 / 05 ŐSZI FÉLÉV
RészletesebbenGyógyszerbiztonság a klinikai farmakológus szemszögéből
Gyógyszerbiztonság a klinikai farmakológus szemszögéből Prof. dr. Kovács Péter Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Belgyógyászati Intézet, Klinikai Farmakológiai Részleg BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ ORVOSLÁS (EBM=
Részletesebben