Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Management. Második kötet. IV. 19. Szállodák költségei. Dr. Juhász László PhD

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Management. Második kötet. IV. 19. Szállodák költségei. Dr. Juhász László PhD"

Átírás

1 Szállodavezetés és gazdálkodás Hotel Management Második kötet IV. 19. Szállodák költségei Dr. Juhász László PhD Bachelor of Art Turizmus Vendéglátás 2010, 2015 Második kiadás 1

2 Vázlat Szállodavezetés és gazdálkodás első kötet I. Szállodaüzemeltetés elméleti alapjai 1. Szállodavezetés integrációja 2. Szállodagazdálkodás esszenciája 3. Szállodavezetés gazdálkodási környezte 4. Szállodák tulajdonjoga, használati joga és üzemeltetési formái 5. Szállodák és szállodavállalatok piaci fejlődésének szakaszai II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 6. Szállodaipar piaci elemei 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda 8. Szállodák tevékenységei 9. Szállodai árak 10. Piaci-gazdálkodás tevékenységei III. Bevételgazdálkodás a szállodákban 11. Szobakiadás bevétel-gazdálkodása 12. Szállodai vendéglátás bevételei 13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételei 14. Szállodák hivatásturisztikai bevételei 15. Bevételgazdálkodás elmélete Szállodavezetés és gazdálkodás második kötet IV. Szállodagazdálkodás szellemi és anyagi erőforrásai 16. Turisztikai vállalkozások erőforrásigénye 17. Élőmunka igény a szállodákban 18. Személyi ráfordítások tényezői 19. Szállodák költségei 20. Eredmény-kimutatás a szállodákban V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban 21. Szobakiadási tevékenységének gazdálkodása 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása 23. Specializáció költségei 24. Általános tevékenységek gazdálkodása 25. Szállodagazdálkodás vezetői döntései VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 26. Eszközgazdálkodás a szállodákban 27. Innováció, kutatás, fejlesztés és beruházás a szállodaiparban 28. Pénzgazdálkodás a szállodákban 29. Kontrolling gyakorlata a szállodákban 30. Minőségbiztosítás és biztonság a szállodákban 2

3 Tartalomjegyzék IV. 19. Szállodák költségei 4 1. Költség meghatározása Költség Ráfordítások Kiadások 8 2. Költségek csoportosítása Költségek nem szerinti csoportosítása Költségek összetétele szerinti csoportosítása Költségek tervezés vagy elszámolhatóság szerinti csoportjai Fedezeti számítás és volumenváltozás szerint Állandóköltségek Diszkrecionális költségek Költségek szakmai rendszere Szakmai közvetlen önköltségek Szakmai funkcionális költségek Szakmai egyéb ráfordítások értéke Költségszintek Felelőségi szintek Közvetlen költségek szintjei Általános költség szintje Üzleti tevékenység költség szintje Egyéb ráfordítások szintje Tervezési és beszámoltatási rendszer Költséggazdálkodás Költséggazdálkodás mutatószámai Önköltség Fedezetpont számítás Költségnormák Költséggazdálkodás prioritás elmélete Válságmenedzsment Költséggazdálkodás eszközei Inspiráció Virtuális szálloda témaköre Publikációk Ellenőrző kérdések Összefoglaló 56 Szójegyzék 57 Referencia lista 59 Dr. Juhász László PhD. 3

4 IV. 19. Szállodák költségei Cél, a szállodagazdálkodás költségeinek elméleti, teoretikus és koncepcionális ismertetése. Bemutatja a fejezet a tevékenységek ellátása érdekében felhasznált holt munka fogalmát, a szolgáltatások ellátása érdekében felmerülő költségek csoportosítási lehetőségeit és a költséggazdálkodás vezetői döntéseit. Az elméleti áttekintés megalapozza a tevékenységek gyakorlatban használható eredménygazdálkodását. Fejezet célja, megismerteti az általánosan felmerülő költségeket, a különböző költségszinteket, a költséggazdálkodás mutatószámait, valamint a költséggazdálkodás relevancia és prioritás elméletét. Gazdálkodás a szolgáltatások ellátásának megszervezése. A szállodavezetés feladata a megszervezni, hogy a felvállalt tevékenységek és azon belül kínált szolgáltatások a vendégigény felmerülésekor zökkenőmentesen teljesíthetők legyenek, a kitűzött célok elérése érdekében. Szállodagazdálkodás esszenciája A mellékelt dia szemlélteti a szállodagazdálkodás esszenciális területeit, amely meghatározza a vezetésorientációját. 1. Dia. Szállodagazdálkodás esszenciája Szerző szerkesztése. Korábbi részekben ismertettük a gazdálkodás esszenciális területeiből - piaci-gazdálkodás (piaci célok, marketingterv, értékesítés, disztribúció, foglalás) - bevétel-gazdálkodás (piaci célok, bevételi tervek, vendégstatisztika, bevételgazdálkodás, időszakos árképzés) - emberi erőforrás-gazdálkodás Dr. Juhász László PhD. 4

5 (emberi célok, volumenek, munkaügy, élőmunka, személyi költség, humánpolitika) Még bemutatásra kerülő gazdálkodási területek a későbbi fejezeteiben ismerhetők meg, - eredménygazdálkodás, - eszközgazdálkodás, - pénzgazdálkodás. Az eredménygazdálkodásnak része a költséggazdálkodás és az eredmény-kimutatás. A célrendszeren belül mindig a piaci célok meghatározása az első, mert az első gazdálkodási ciklus a piaci-gazdálkodás. A gazdálkodás a szolgáltatások előállításának megszervezése csak akkor lehetséges, ha ismerjük a piaci célokat és a piaci célok elérésével képződő bevételeket és a várható volumeneket és így a kapacitáskihasználtságokat tevékenységi területenként. A rendelkezésre álló javakat, erőforrásokat (eszköz, élőmunka) csak akkor lesz képes a szálloda céltudatosan felhasználni, ha ismeri a piaci célkitűzéseket és a bevétel- gazdálkodás elemeit (szolgáltatás, volumen, ár és bevétel). A szállodák sikerességét a harmonikus célrendszerben meghatározott célok elérése jeleníti meg. A szálloda, a szálláshely vagy szabadidő szolgáltató létesítmény sikere a kitűzött (piaci, emberi, gazdasági) célok elérése. Ne feledjük, a szállodák 85 százalékának a szakmai átlagnál kedvezőtlenebb a piaci pozíciója. Ezért a kitűzött célok eltérőek. Egy kétcsillagos szálloda esetében a 35 százalék feletti foglaltság és forint feletti átlagár dinamikus piaci cél lehet. Egy négycsillagos wellness szálloda pedig az 50 százalékos foglaltsággal és a forintos átlagárral csak a piaci átlagot éri el. Ez is egy példa a szállodavezetést befolyásoló piaci tényezőkre. Eredménygazdálkodás egydimenziós döntés Az eredménygazdálkodás alapvetően fogyasztói döntés. Haszon és költség összevetése egy dimenzióban. A költségek nagysága a feláldozott hasznosság és a hozam vethető össze. Amennyiben és ha a feláldozott hasznosság kisebb, mint az elért hozam akkor a gazdálkodás jövedelmező. Az eredménygazdálkodás első részében a költséggazdálkodás vezetői döntéseit ismerteti a szerző. A következő fejezetekben az eredménygazdálkodás vezetői döntéseit ismertetjük. Az erőforrások felhasználásának gazdálkodása mindig a szálloda kapacitásainak, a volumen megismerésével, elemzéssel kezdődik. 1 Az élőmunka igényt, a személyi költségeket, az anyagi jellegű költségeket és egyéb ráfordításokat meghatározni nem lehet csak a kapacitások és bevételvolumen ismeretében. 1 A költséggazdálkodás nem lehetséges a volumenek ismerete és elemzése nélkül. A szolgáltatás előállításához ismerni a szolgáltatások volumenét. Dr. Juhász László PhD. 5

6 1. Költség meghatározása Szállodavezetésnek elsődleges orientációja nem a költséggazdálkodás, hanem a bevételgazdálkodás, a bevételek maximalizálása. Amíg a profitmaximalizálás nem értelmezhető, addig a bevétel maximalizálás igen. Az árkapacitás növelésével elérjük, hogy az átlagár közelebb kerüljön a kínálati árhoz, a száz százalékhoz. Maximális bevételt akkor érhetünk elméletileg, ha minden kiadható szobát kínálati áron adunk ki. A vezetés orientációja a bevételnövelése, az értékesítés hatékonyságának kihasználásával. A szerző egyik megfogalmazása, hogy a költséggazdálkodást mindig előzze meg a bevételgazdálkodás és piaci-gazdálkodás elemzése, azoknak a lehetőségeknek a feltárása, amely költséggazdálkodást megelőzik Költség A számvitel megkülönbözteti a költség, ráfordítás és kiadás fogalmát. Ugyanakkor a bevételeknél nem tesz különbséget a teljesített szolgáltatás ellenértéke a forgalom és bankszámlára beérkezett bevétel közt. Költség a szolgáltatás teljesítése érdekében felhasznált élő- és holtmunka pénzértékben kifejezett összege. A tevékenységek ellátása érdekében felhasznált erőforrások pénzben kifejezett összege. Ez azt jelenti, hogy minden feladat ellátásának van költsége. A munkaerőnek, az eszköznek, a munkafolyamatok ellátásának van költsége és ezek órára, percre négyzetméterre vagy köbméterre kimutathatók. Például az egy kiadott szobára jutó mosatási költség, a mosatási költség összege osztva a kiadott szobák számával. Ilyen továbbá az alkalmankénti ablaktisztítási költség négyzetméterre kimutatott, szerződött ára vagy éppen az energiaköltség összege osztva négyzetméterekkel vagy köbméterekkel. Szállodagazdálkodásnak, mint minden gazdálkodó szervezetnek, két alapvető forrása van az élőmunka és a holtmunka. A gazdálkodás ezek megszervezése a szolgáltatások teljesítése érdekében Ráfordítások Ráfordítás Nem rendszeres üzletvitel ellátása érdekében felmerült kifizetések. Tipikus ráfordítás a szállodagazdálkodásban a kötbér, a büntetés és fizetett illetékek. Egyéb-, pénzügyi- és rendkívüli-tevékenységeknek csak ráfordítása van, nem költsége. 2 Ez ellentmondhat azoknak a vezetői elméleteknek, akik a költségcsökkentést hajtanak vagy hajtatnak végre, az eredményesség érdekében vagy csak a csökkentés örömére. Ugyanakkor nem bizonyosodott meg a vezetés, például arról, hogy a bevételcsökkenés melyik tevékenység, melyik szegmensében volt és hogy ez ár vagy volumencsökkenés okozta. Dr. Juhász László PhD. 6

7 Ráfordítás szélesebb körű gyűjtőfogalom, a költségeket és a ráfordításokat el kell határolni egymástól. Magába foglalja nem csak a rendszeres üzletvitel ellátása érdekében felmerült kifizetéseket és veszteségeket illetve az egyéb ráfordításokat is, például helyi adók, tulajdonosi döntések ráfordításai vagy a kötbér, kártérítés, céltartalék és selejt valamint hiány. 2. Dia Költség, ráfordítás, kiadás Szerző szerkesztése. Egyéb ráfordítás Nem a rendszeres tevékenység, üzletmenet során merülnek fel és nem pénzügyi vagy rendkívüli műveletek ráfordításai. Értékcsökkenés elszámolása és eszközök eladása is idetartozik. A helyi adók és a tulajdonosi döntéseken alapuló például a biztosítás is idetartózik. 3 Pénzügyi ráfordítások Részei az összes ráfordításnak, ilyen lehet például értékvesztés, árfolyamvesztés. Pénzügyi ráfordítások, befektetési célú értékpapírok kezelési költségei, a pénzügyi műveleteinek ráfordításai, az értékvesztés ez a könyvszerinti és piac érték közötti különbség elszámolása. Ha negatív, akkor értékvesztés, és ha pozitív, akkor felértékelés. Rendkívüli ráfordítások Például apport, fejlesztési célból adott támogatások szintén a ráfordítások része. Továbbá olyan eszközfelhasználások is idetartoznak, amelyek nem jelennek meg költségként. Ezek olyan ráfordítások, amelyek nem pénzkiadással járnak, ilyen az értékcsökkenési leírás, a 3 Egyes szakirodalom ezt nevezi állandó költségeknek, de létható hogy a költségek nem állandóak, mert az IFA vagy iparűzési adó sem állandó mert volumentől függőek. Dr. Juhász László PhD. 7

8 tárgyi eszközök elméletileg meghatározott elhasználódását jelenti és a befektetett eszközöknek a bruttóértékét csökkenti. A rendkívüli ráfordítás tételei, de részei a vállalkozás tevékenységeinek. Ráfordítások, tehát nem csak a rendszeres üzletmenet ellátása érdekében felmerült költségek, hanem például a különböző helyi adók, a kötbér kifizetést és az egyes beruházások finanszírozását is magába foglalja. A fizetett bírságok ÁNTSZ vagy Munkaügyi ellenzőrés kirótt birságai, behajthatatlan követelések összege, vevő által ki nem fizetett és behajthatatlan számlák összege. A céltartalék, a kintlévőség esetén képzett tartalék, megadott időszakok alapján a vevői tartozások százalékában. A 365 napon túli kintlévőség esetében már a számla teljes összege után céltartalékot kell képezni Kiadások Kiadás Pénzügyi fogalom a költség és vagy ráfordítás pénzbeli teljesítése, átutalással vagy készpénz kifizetéssel, banki illetve pénztári folyamat. A kiadás alapvető pénzügyi fogalom, amely időben eltérhet a költségektől és ráfordításoktól. Mindig a vállalkozás által ténylegesen átutalt, kifizetett összegeket értjük alatta. Ki kell fizetni például a munkabért, a beérkezett energia számlákat, a reklámköltség számlát. Kiadás lesz minden költség, az átutalás időpontjában. Kiadás pénzügyi fogalom a költség és vagy ráfordítás pénzbeli teljesítése, átutalással vagy kifizetéssel. A kiadás pénzügyi, banki, házi pénztári folyamat. Banki folyamat, amikor átutalással rendezzük a költség, a szolgáltatási kötelezettségeket és pénztári azokban az esetekben, amikor a házipénztárból készpénzkiadással rendezzük a beszerzéseket. Az időbeli eltérés azt jelenti, hogy például a január havi bérköltség február 10 napjáig lesz kiadás, mert akkor utaljuk a munkatársak számlájára. 4 A pénzszemléletű gazdálkodásban a forgalmat csak akkor tekinti bevételnek a könyvelés, amikor a bankszámlán vagy a házi pénztárban a teljesített szolgáltatások ellenértéke megjelenik. 4 A gazdálkodási és pénzügyi tervezés eltérésének ez az alapja. Az adott hónap tényelegesen felhasznált energia volumen csak a következő hónap 24-én lesz kiadás. Dr. Juhász László PhD. 8

9 2. Költségek csoportosítása A költségek csoportosítási lehetősége számtalan. A csoportosítási alapelveknek ugyanakkor mindig a vezetői információs rendszernek, a számviteli és adózási elvárásoknak kell megfelelnie. A tőrvényi elvárásokat a számviteli mérleg sorainak megfeleltetése adja. A vezetésnek olyan főkönyvi rendszert kell kialakítani, amely felhasználásával a mérleg elkészítése ne jelentsen külön feladatot, azaz automatikus legyen a bevitt adatok felhasználásával esetleg azoknak eltérő rendszerezésével. Napjaink könyvelési rendszerei alkalmasak erre különösen, amikor összevannak kapcsolva a vendégfogadási, vendéglátási és humánpolitikai és könyvelési rendszerek. 3. Dia Költségek csoportosítása Szerző szerkesztése. A dia szemlélteti, hogy a szállodavezetés és gazdálkodás szakmai szempontjait és a számviteli elvárásokat is figyelembe véve, a költségeket milyen csoportosításban ismertetjük, - költség nem szerint, - anyag költségek, - személyi költségek, - értékcsökkenési leírás, - költség összetétele szerint, - egyszerű költségek, - összetett költségek, - tervezés és elszámolhatóság szerint, - közvetlen költségek, - közvetett költségek, - költségviselő szerint, Dr. Juhász László PhD. 9

10 - költség felmerülési helye szerint, - fedezetszámítás és volumenváltozás szerint, - változó költségek, - állandó költségek, - diszkrecionális költségek. A költségek csoportosítása, a szállodában felmerülő költségek rendszerezése különböző szempontok alapján lehetséges. Az eltérő csoportok kialakítása szükséges a számvitel előírásai miatt és szakmailag, hogy felhasználhatók legyen vezetői eszközként döntés előkészítésnél és elemzéseknél illetve a célok elérésének monitorozásakor. A könyvelési rendszerben kialakított főkönyvi számlaszámok lehetővé teszik, hogy a bevételeket és költségeket, anyagfelhasználás az alábbiak szerint csoportosítjuk - költség nem - anyag, - költség összetétele összetett, - tervezés és elszámolhatóság - közvetlen - felmerülés helye - vendéglátás, - költségviselő - konyha, - költséghely étterem, - fedezetszámítás és volumenváltozás változó. Az adatok és mutatószámok rendszeres biztosítása vezetői jelentésekben alkotják a Vezetői Információs Rendszert Költségek nem szerinti csoportosítása Összköltség eljárással készített egyszerűsített eredmény-kimutatásnál a költségeket nemek szerint csoportosítjuk, A vagy B típusú mérleg változatnál is. Ebben az esetben az alábbi bontásban mutatjuk ki a holt és élő munka ráfordítás pénzben kifejezet értékét, - anyag, - személyi, - értékcsökkenési leírás. Költség nemek szerinti csoportosítása a Számviteli Törvényben rögzített egységes számlakeret 5. számlaosztály számlacsoportjai szerint kijelölt és meghatározott csoportosítását jelenti. Ez a költségek megjelenési formája, az üzletmenet során felhasznált élő és holt munka költségét foglalja magába. A költség nem az adott időszakban felmerült összes költséget magukba foglalják. A számviteli mérleg eredmény-kimutatása alapján megkülönböztetünk anyagi jellegű költségeket, személyi jellegű és egyéb ráfordításokat. A gyakorlatban is használjuk költség nem szerinti csoportosítást Anyagi jellegű költségek csoportja Anyagköltség Az adott időszakban beszerzett anyagok bekerülési értéke ez lehet például az áru, karbantartó anyag, energia, irodaszer, segédanyag vagy reklámanyag. Anyagi jellegű Dr. Juhász László PhD. 10

11 ráfordításokat az 51-es számlaosztályba tartoznak, és az eredmény-kimutatás IV. sorában jelentetjük meg. Igénybevett szolgáltatások ellenértéke Ide soroljuk az anyagi és nem anyagi jellegű szolgáltatások bekerülési értékét például mosatás, ablaktisztítás, dekorálás, növénybérlés, karbantartási általány szerződés díja, posta költsége, hirdetések díjait. Az igénybe vett anyagi szolgáltatások ellenértéke és az egyéb szolgáltatások értéke tartozik ide. Egyéb szolgáltatások ellenértéke Ide csoportosítjuk az egyéb szolgáltatások díjait, mint illetékek, bankköltség, biztosítás, adó, járulék, de kamatot nem sorolhatjuk ide. Egyéb ráfordítások címen felmerülő költségeket az 57-es számlaosztályon könyveljük, és az eredmény-kimutatás VI-VII sorában jelenítjük meg. Ilyenek például a terven felüli értékcsökkenési leírás, a céltartalék képzése, a fizetett késedelmi kamat, a fizetett kötbér vagy káresemények és például a selejtezés. 4. Dia Költség nem Szerző szerkesztése. A dia szemlélteti a költségek nem szerinti csoportosítás elemeit, kiemelve az anyag, bér és értékcsökkenés halmazokat. A dia jelöli a számlaosztályok számát és a számviteli eredmény-kimutatás sorainak számát ahova a költségeket nem szerint kell besorolni Személyi jellegű költségek csoportja Bérköltség Ide sorolunk minden bér és bérjellegű kifizetést munkabérek, járandóságok, jutalmak, prémiumok. Személyi jellegű ráfordítások az 54-es számlaosztályba tartoznak, és az Dr. Juhász László PhD. 11

12 eredmény-kimutatás V. sorában jelennek meg. Összetevői többek között a bérköltség, azaz a munkavállalók bruttó bére, a személyi jellegű egyéb kifizetések például a betegszabadság díjazása, a táppénz kiegészítés. A munkába járás támogatása, üdülési hozzájárulás, az étkezési térítés vagy a különböző szociális segélyek motivációs eszközök, de költség nem szerint bérköltségek. Személyi jellegű egyéb kifizetések Természetes személyek részére történő nem bér és vállalkozói díjként kifizetett minden összeg például a tiszteletdíjak vagy szakértői díjak. Bérjárulékok Minden járulék ide sorolandó legyen az nyugdíj vagy egészségbiztosítási, munkaadói vagy munkavállalói közteher. A bérjárulékok között szerepeltetjük például a társadalombiztosítási járulékot, az egészségügyi hozzájárulását, a szakképzési hozzájárulást 1.5%, vagy a munkaadói járulékot. A sűrűn változó, de mindenkori járulékokat könyveljük ide Értékcsökkenés Tárgyi és szellemi eszközök kopásának, elavulásának pénzben kifejezett értéke. Mértékét a számviteli tőrvény állapítja meg ettől eltérni csak az adózási tőrvény előírásait betartva lehet. Az értékcsökkenési leírás a mérleg eredmény-kimutatásának VI. sorban szerepel. Ez az immateriális javak és a tárgyi eszközök után elszámolt terv szerinti amortizációs összeg. Az értékcsökkenési leírást a vállalkozás eredményének alakulásától függetlenül el kell elszámolni. Mértékét eszközcsoportonként a számviteli tőrvény szabályozza Költségek összetétele szerinti csoportosítása Egyszerű és összetett költséget különböztetünk meg, az összetétel alapján. Egyszerű illetve elemi az a költség, amely tovább már nem bontható. Szállodákban a gazdálkodás során csak egyedi költségek vizsgálatnál használjuk az egyszerű költségeket. Az egyszerű költség elemzése a szerződések kötése előtti összevetésekben jelenik meg általában. Összevető elemzést alkalmazunk a pohár beszerzési áránál vagy két kávéfajta összehasonlításánál is. A költség összetétele szerint csoportok, - egyszerű költség, - összetett költség Egyszerű költségek Szállodagazdálkodásban általában költségcsoportokkal dolgozunk, például szállodai vendéglátás személyi költségei. 5 A költségek csoportosításánál javasolt, hogy minden csoportok esetében tudjon az olvasó konkrét példát mondani, így könnyebb beazonosítani a csoportosítás okát. Dr. Juhász László PhD. 12

13 Energia költsége, így például magában fogalja az áram, a gáz és a víz költségét. A víz lehet thermé, gyógy, használati víz vagy ipari víz. A vízdíjak is több elemi költségből tevődnek össze, mint például - a csatornadíj, - a vízfogyasztás köbméterdíja, - a víz alapdíja. Reklámköltségei a prospektusok, a vásárok, a bérelt reklámfelületek, a különböző hirdetések, és a felhasznált PR anyagok költségét is magában foglalja. Személyi ráfordítások elemei többek között e teljesség igénye nélkül, a bérköltség, az alapbérek, a pótlékok, a prémiumok, a jutalmak és a tiszteletdíjak is. 5. Dia Költségek összetétel szerint csoportosítása Szerző szerkesztés A dia szemlélteti, hogy az például az egyszerű költségek közé tartozik a bérköltségek egyik eleme a személyi alapbér, amely egyénenként kerül meghatározásra és tovább már nem bontható, ez kötelezően szerepel a munkaszerződésben. Az éves alapbéremeléseknél használjuk összehasonlító elemzéshez. Az alapbéreket az éves átlagos növeléskor például hét százalékponttal emeljük, a humánerőforrás tervben megfogalmazott emberi célok alapján. Ilyenkor a számításokkal támasztjuk alá az átlagos alapbéremelést. Ilyen tétel lehet a fogyóeszköz költségeken belül egy pohár beszerzési értéke, egy személygépkocsi lízingdíja, a postaköltség, a TV előfizetési díj, a vágott virág költsége vagy egy-egy ital beszerzési ára is. Egyszerű, egyedi költségekkel a beszerzések és elemzések alkalmával foglalkozik a szállodavezetés. Dr. Juhász László PhD. 13

14 Összetett költségek Összetett költség, mindig több egyszerű, elemi költségből tevődik össze. Ilyenek az egyes költség csoportok, 6 amelyeknek gazdasági tartalma azonos. Egy szálloda életében legtöbbször összetett költségekről, költségcsoportokról készítünk kimutatást. Ezt úgy kell érteni, hogy például a fogyóeszközök összevontan jelennek meg egy szálloda nyilvántartásában, de ezek utána tovább bonthatok részcsoportokra porcelán, üveg, fém majd egyszerű költségekre, például pohár, tányér vagy kávés kanál. A költség összetétel szerinti csoportosításnál természetesen minél elemibb a költség annál pontosabb az elemzés alapja. Egy részletes kimutatás elkészítésének a költségvonzata azonos az egyszerűvel a számítástechnikai rendszerek alkalmazása miatt. Többlet ráfordítást jelent a pontos és rendszeres adatbevitel, de ez nem meghatározó költség. A technika beszerzése pedig beruházás és nem költség. Általában minél egyszerűbb egy szálloda szervezete annál egyszerűbb az álaluk alkalmazott költségkimutatás összetétele és részletessége. A különböző költségcsoportok például közvetett vagy közvetlen illetve változó vagy állandó és, hogy anyag vagy személyi költség ezek mind összetett költségek. Az elemzéseknél költségcsoportokat hasonlítunk össze, mint például szállás személyi költségei, vendéglátás személyi költsége, vendéglátás anyag felhasználási költsége vagy karbantartás költsége Költségek tervezés vagy elszámolhatóság szerinti csoportjai A költségek csoportosításának további lehetőségeit a vezetés elvárásának megfelelően alakítja ki. Költségek a tervezés vagy elszámolhatóság szerinti csoportosítása akkor szükséges, amikor a szálloda egyszerű vagy részletes eredmény-kimutatást alkalmaz, forgalmi eljárással. Ilyenkor az értékesítés, az eladás illetve a bevétel, közvetlen és közvetett költségeit is be kell mutatni a mérleg eredmény-kimutatás mellékletében. Az értékesítés, az eladás, a bevétel elérés közvetlen költsége, az eladás érdekében felmerült költségek. Ez nem egyenlő az értékesítési részleg, a sales költségeivel. Tervezés és elszámolhatóság szerint megkülönböztetünk Tervezés - közvetlen költségek, - közvetett költségek, Elszámolhatóság - költségviselő szerint, - költséghely szerint. A költségek tervezhetőség szerint és elszámolhatóság szerint szakmailag két jól elhatárolható költségcsoportot jelentenek. A közvetlen költségek szintje egyértelműen kimutatja, hogy egy bevételt létrehozó tevékenység, milyen költségekkel illetve 6 Egy költségcsoport halmaz elemei azonosak költség nem szerint, például személyi, összetett költségek, lehet közvetlen vagy általános és egy a költségviselő vagy költséghely. A szobakiadás személyi költsége, a szállodai vendéglátás nyersanyag felhasználás költsége vagy például az energia költség. Dr. Juhász László PhD. 14

15 költségszinttel tartható fen. A közvetett költségek az általános tevékenységek költségei. A költségviselők a tevékenységek és a költséghelyek lehet a szálloda szervezeti részlegei vagy üzletei Közvetlen költségek Közvetlenek nevezzük a költségeket, amikor egyértelműen meg lehet határozni, hogy egy adott tevékenység, a költségviselő szolgáltatásainak ellátása érdekében merült fel. A szálláshely szolgáltatás bevételképző tevékenységei, - szobakiadás, - szállodai vendéglátás, - specializáció tevékenységei, - egyéb tevékenységek Dia Szállodagazdálkodás költségei tervezés és elszámolhatóság szerint Szerző szerkesztése. Amikor a szállás szolgáltatás teljesítése érdekében felhasznált élőmunka pénzben kifejezett értékét egy összegben kimutatjuk, az a szállás tevékenység közvetlen személyi költsége. Amikor a vendéglátás tevékenység vagy egy üzlet nyersanyag felhasználását mutatjuk, ki azt tekintjük a vendéglátás közvetlen anyag felhasználási költségének. A szállodai szobák bekészítésénél bizonyos VIP szinteken palackozott italokat vagy például gyümölcstálat helyezünk be a vendégszobába. Ilyenkor a költségviselő a szállás tevékenység. 7 Az üzemeltetési részlegek (Rooms, Food and Beverage, Telecommunication, Recreation) van közvetlen anyag illetve közvetített szolgáltatás (Cost of Sales, Payroll and related expenses, Other Expenses) és részlegek közvetlen eredménye (Profit Loss). Dr. Juhász László PhD. 15

16 Tervezés és elszámolhatóság szerint költségeket a közvetlenül és egyértelműen rendeljük egy bevételképző tevékenységhez. Közvetlen költségek az adott bevételképző tevékenység, szolgáltatás ellátásához igénybe vett költségek. A vezetés feladata, hogy a bevételképző tevékenységek elkülönülten legyenek nyilvántartva és ehhez legyen elkülönült költségkimutatás is. A tevékenységhez tartozó közvetlen költségeket is csoportosíthatjuk a költség neme szerint. Így a szállás közvetlen költségének is vannak bér és anyagi költsége. A szálloda földszintjén, front office és emeleti területén, house keeping dolgozó munkatársak személyi költsége, a szállás közvetlen személyi, bérköltsége. A vendéglátás közvetlen anyagi költségéhez tartozik az anyagfelhasználás, mint az eladás közvetlen költsége. Az anyagi jellegű szolgáltatások közvetlen költsége például a wellness tevékenységnél a mosatási költség Közvetett költségek A szálloda bevételképző tevékenységei mellett a szállodaüzemeltetésnek vannak általános tevékenységei. A szerző ismertette a következő csoportosítás szerint a funkcionális tevékenységeket, - értékesítés, - karbantartás - energiabiztosítás, - adminisztráció. A tevékenységek ellátása nélkül a szálloda nem képes az alaptevékenységeit teljesítetni, szálláshelyet szolgáltatni. A funkcionális tevékenységek nem kapcsolhatók egy adott bevétel orientált alap vagy típustevékenységhez. Az általános tevékenységek ellátása érdekében felmerült élő és holt munka pénzben kifejezett értéke az általános illetve funkcionális költség. A funkcionális tevékenységek szervezeti egységei költségcentrumok. Tervezésük és beszámoltatásuk költségalapú. Az általános költségeket is lehet költség neme szerint csoportosítani. Nevezessen, vannak személyi és anyagi költségei a karbantartás és értékesítési részlegnek. Általános, funkcionális költségek az adott általános tevékenységek ellátásához szükséges és a kitűzött célok elérése miatt igénybe vett költségek. E költségek nélkül nem lehetséges egyetlen szálloda üzemeltetése sem, ám ezek mégsem kapcsolhatók pontosan egy adott tevékenységhez, vagy nem bonthatók részeikre, hiszen a teljes szálloda működését biztosítják. Ezek a következők, az adminisztráció (igazgatás), értékesítés (marketing), műszaki tevékenység. Közvetettnek tekintjük azokat a költségeket, nevezhetjük általános vagy funkcionális költségnek, amelyek felmerülésekor egyértelműen csak nehezen, közvetve, számítások elvégzésével vagy becsléssel határozható meg hogy milyen arányban terhelik a szállodai adott tevékenységeit. A könyvelő végzi a bérek és az anyagi eszközök könyvelését, de sem a személyi költségében sem az általa felhasznált irodaszer tekintetében nem tudjuk egyértelműen meghatározni, hogy a munkaidejének és felhasznált anyagok hányadát jelenti a szállás vagy a vendéglátás könyvelése, ezért ez is például közvetett, általános költség. Dr. Juhász László PhD. 16

17 A szállodavendégek kiszolgálása nem valósulhat meg energiabiztosítás nélkül. A szállodaüzemeltetésének feltétele, például, hogy az adminisztráció területén a könyvelés ellássa a feladatait. Ugyanakkor a szállodában karbantartási részlegén dolgozó munkatársak esetében nem lehet eldönteni, hogy a melyik eredmény orientált tevékenység érdekében látja el a feladatát. Az értékesítés anyagi jellegű költsége a szálloda honlapjának működtetése, de az elektronikus disztribúció esetében sem különíthető el, hogy melyik bevételt generáló tevékenységhez milyen mértékben járult hozzá. Az általános tevékenységek 8 költségei egyértelműen nem rendelhetők egyes eredmény orientált tevékenységekhez. Ugyanakkor lehetőség van, hogy különböző statisztikai számításokkal rávetítsük az általános tevékenységeket a bevételeket elérő tevékenységekhez. Az energia esetében például, ha tudjuk, hogy a fűtés és légkondicionálás mennyi áramfogyasztást és ez által költséget jelent, akkor ez alapján rávetíthetjük az alaptevékenységekre. A szállás, a vendéglátás és a típustevékenység területeit a légköbméter alapján arányosítjuk, és erre ráosztjuk a fűtés, hűtés vagy szellőzés költségét. Számításoknál a bevétel részarányában is vetíthetjük a költségeket, az értékesítési, karbantartási, és adminisztrációs részlegek költségeit megoszthatjuk a bevételek részarányában a szállás, a vendéglátás és a típustevékenységek között. Számtalan más lehetőség is adódik a fel nem osztható költségek felosztására. Kérdés mikor és milyen pontossággal valamint mennyi élőmunkával oldható meg a kalkulált költség felosztás. Az önköltségszámításoknál lehet szükség az általános és egyéb ráfordítások, tulajdonosi költségek rávetítésére a szálloda szolgáltatásaira. 9 Közvetett költségek számított, kalkulált költségek. Az általános költségeket vetítjük az egyes tevékenységek, üzemegységek közvetlen költségeihez, így felhasználható az önköltségi árelemzéshez és a fedezetpont számításhoz. Bizonyos esetekben szükség van a bevételt termelő tevékenységek teljes önköltségére, így például az árképzésnél. Ilyen esetekben szükséges a közvetett költségek vetítéssel történő felosztása, azaz a teljes önköltség ez esetben megegyezik a közvetlen költségek és a vetített általános költségek és egyéb ráfordítások összegével Költségviselő szerinti csoportosítás Szállodákban a tevékenységek, a részlegek, az üzletek illetve szállodaláncoknál a szegmensek, hasznosságának elemzéséhez szükséges a bevételek és költségek elhatárolása, csoportosítása. Az alapító okirattól eljutunk a főkönyvi számlaszámig, az elkülönítést jelentő csoportokig. Az egyszerű szervezetek a családi-szállodák vagy önálló-szállodák esetében a költségviselő szerinti csoportosításnál a szállás, vendéglátás és egyéb költségviselő tevékenységeket alkalmazzuk az elkülönítésre. Ilyenkor az adott tevékenység érdekében felmerült költségeket számoljuk egy csoportba, a könyvvitel szerinti 6. számlaosztályba. 8 A nemzetközi szakirodalomban a közvetet költségek (Undistributed Opreating Expenses) az tartalmazza az általános részlegek (Administration, Human Reseource, Marketing, Energy) személyi és anyagi költségei (Payroll, Other Expenses). 9 Piaci-gazdálkodás a szálláshely szolgáltatásban - Szállodavezetés tárgya és tevékenységei fejezet Dr. Juhász László PhD. 17

18 Költségviselő az a termék illetve szolgáltatás, tevékenység, amelyre a költségek felmerülésük alkalmával közvetlenül elszámolhatók, amelynek előállítása, teljesítése érdekében a költségek felmerülnek (Szt.) 10 A legegyszerűbb esetben nincs bontás csak a szálloda teljes üzeme jelent egy tevékenységet. A szállás, a vendéglátás és az egyébtevékenységek költségeinek elkülönítése segíti a tervezést és a beszámoltatást ezért a legkisebb 11 szobás szállodáknál is javasolt. Költségviselő lehet a szállás tevékenység, de ilyenkor a földszinti vagy emeleti tevékenységet nem különítjük el. Hasonló a vendéglátás sem üzletenként, sem tevékenységenként nem alkotunk alcsoportot, maga a vendéglátás a költségviselő. A költségviselő szerinti költségcsoportosítást akkor használják a szállodák, ha az eredménykimutatásuk összköltség eljárás alapján készül Költség felmerülési helye szerinti csoportosítás A családi-szállodák és egyszerű szervezetű önálló-szállodák a közvetlen és közvetett költségszintekkel dolgoznak a gyakorlatban. Az egyszerű szervezetek az egyszerűsített eredmény-kimutatást alkalmazzák, összköltség eljárással. Költséghely a költségek felmerülésének helye, területileg elhatárolt szervezeti részleg vagy üzlet. Nagyobb önálló valamint a szállodaláncok és szállodacsoportok szállodái az egyes tevékenységek hasznosságának ismerete mellett a szolgáltatások üzleteinek és szervezet részlegeinek a költségeit is kimutatják, azaz a költséghelyeket. A szolgáltatásfejlesztés vagy egyes üzletek fejlesztéséhez az adott üzlet, mint költséghely hasznossága is fontos és azt csak bevétel és költség egyidejű kimutatásával monitorozható. A számvitel felmerülési hely szerinti költség kimutatást nevezi költséghely szerinti elszámolásnak. A legegyszerűbb költséghely bontás a szálloda szervezeti részlegeit, üzleteit követi. A szervezeti felépítésben meghatározott részlegekre számoljuk el a költségeket a könyvvitel szerinti 7. számlaosztályba. Ez a felelőségi, motiválási, tervezési és beszámoltatási alrendszerek működtetésének hatékonyságát segíti. A költséghely szerinti csoportosításnál az étterem, a kávézó, a lobby bár vagy egyéb vendéglátó üzletek is külön költséghelyek lehetek. Az is segíti a vezetést az üzletek hasznosság vagy népszerűség elemzésénél. A Számviteli Törvény szerint a költséghely a költségek felmerülésének helye, területileg elhatárolt szervezeti egység vagy részleg. A költséghelyenkénti költségelszámolás egyik célja az önálló üzletek költséggazdálkodásának figyelemmel kísérése. Az elhatárolt bevételek és költségek nyilvántartása az adott üzemegységek gazdálkodásának elemzését biztosítja. 10 Szt = Számviteli Tőrvény A kimutatás része az egyéb tevékenységek a bruttó üzemeltetési eredmény alatt az ingatlan költségei tulajdonosi döntések alapján ez lehet (Rent, Insurance). A pénzügyi műveletek ráfordításai (Loan Interest). Egyéb ráfordítások (Depreciation). Dr. Juhász László PhD. 18

19 Költséghely szerinti kimutatás a beszámoltatás és az elszámoltatás rendszerességét, formalizáltságát is elősegíti. Kijelölt költséghelyek a szállodákban nagyon eltérőek lehetnek. Ugyanakkor az 5+1 általános szervezeti felépítési séma itt is megjelenik. A szállástevékenység a földszinti és emeleti egysége külön, a vendéglátó tevékenység több étterme illetve bárjai esetében külön, a gyógyászati részleg, értékesítés (marketing), adminisztráció, karbantartás és energiabiztosítás is lehet költséghely Fedezeti számítás és volumenváltozás szerint Fedezeti számítás A szállodavezetés feladata a költségek felosztása állandó és változó költségekre. A szétválasztásra azért van szükség, hogy a fedezetszámítás elvégezhető legyen és a vezetés elemezni tudja, hogy a bevételvolumen 12 változások a költségeknél milyen változást okoznak, hogyan hat a bevételvolumen változás az adott költségre vagy költségcsoportra. A vezetésnek tudni kell, hogy a költségek és volumenváltozások hogyan mozognak együtt. A bevételvolumenének csökkenéssel vagy növekedéssel milyen költségcsökkenés vagy növekedés várható, és ezt a változást a munkatársak hogyan képesek befolyásolni. A fedezet azt mutatja meg, hogy a szálláshely szolgáltató tevékenysége a volumen milyen szintjén éri el azt a pontot, amikor az üzemeltetés költségei fedezve vannak. A szálláshely szolgáltatásban a fedezeti pont az a szobakapacitás kihasználtság, amikor fedezetvolument osztjuk a kiadható szobák számával. A szállodák átlagos fedezetpontja 25-35% közt van. Minél nagyobb az állandóköltség részaránya annál magasabb a fedezetpont. Bevételvolumen változáshoz való kapcsolat alapján, a csoportosítási mód azt mutatja meg, hogy hogyan reagál a szolgáltatási volumen változásaira az adott költség. Így megkülönböztetünk, - változó, - állandó, - diszkrecionális költségeket. Állandó vagy fix költség a szolgáltatási volumen alakulására nem vagy csak hosszabb idő eltelte után illetve csak a nagyobb mértékű változásra reagál. A változó költségek a viszonylag valós időben együtt változnak a volumennel. A fedezetszámítás szerinti csoportosítás lényege, hogy a szállodában minden egyes költséget függetlenül a nemtől, az összetételétől a felmerülés helyétől vagy a költségviselőtől valamint a csoportjától, a számításhoz be kell sorolni állandó vagy változó költségstátuszba. Ez az alapja a fedezetpont számításnak. Lehet elméleti síkon elemezni, hogy melyik költség hogyan viszonyul a volumenváltozáshoz, de vagy az állandó vagy a 12 Bevételvolumen. A változó költség nem a bevétel változását követi, hanem a bevételvolumen változást, amikor a bevételnövelés volumennöveléssel történik. Dr. Juhász László PhD. 19

20 változó költségek közé be kell sorolni. Szakmailag elfogadható hogy azokat a költségeket, amelyeknek egy része állandó és egy része változó például a személyi vagy energia költségei egy megoszlási viszonyszámmal megosztva soroljuk be. Minden egyes költségek számba kell venni a lehető legpontosabb fedezeti pont meghatározáshoz. Egy adott költségcsoportot abba soroljuk, amelynek magasabb a részaránya. Tehát amennyiben egy költségcsoportban az állandó költségek részaránya 65%, akkor azt tekintsük állandó költségnek Változó költségek A változóköltség lehet közvetlen, közvetett és lehet anyag, személyi vagy anyagi jellegű. Amikor a fedezeti számítás szerint a költségeket csoportosítjuk, a bevételvolumenhez való viszonyt vizsgáljuk. Viszonyítási alapnak a volumenváltozást jelöljük meg. A bevételvolumenhez való viszonyát kell figyelembe venni. A bevételnövelés lehet csak árnövekedés hatására, lehet csak volumennövekedés hatására is. Az árnövekedés kiszűrésének érdekében a szolgáltatások volumenét vesszük csak figyelembe. Az elmúlt időszak, ( ) átlagában a kereskedelmi szálláshelyek bevételei évente átlagosan 10 %-kal növekedtek. Az infláció mértéke is befolyásolja a bevételek és a költségek alakulását, ez évente átlagosan 8% volt. A reálértékű növekedés 2% évente. A vendégéjszakák volumenének átlagos változása évente 3% volt Proporcionális költségek Arányosan, lineárisan változó költségeknek tekintjük azokat a költségeket, amelyek a szolgáltatás a bevételvolumen változásaira viszonylagosan arányosan változik. Amennyiben a volumen csökken, növekszik egy százalékkal akkor a költség is csökken, növekszik egy százalékkal. Szálláshely szolgáltatás területén jellemző proporcionális költség az ágynemű mosatás díja, a szobatakarítás költsége, a szobabekészítések költségei. Kétszer több kiadott szoba takarítása kétszer annyi időt vesz igénybe és kétszer annyi bekészítést igényel. Vendéglátásnál tipikus az anyagfelhasználás költsége, amennyiben és ha két üveg bort adunk el a beszerzési érték is megduplázódik. Specializációs tevékenységeknél jellemző a gyógyászati kezeléseknél a munkaerő és anyagköltsége, egy harminc perces kezelés személyi költsége és a felhasznált masszázsolaj kétszer annyi lesz két kezelés esetében Degresszív költségek Arányosan lassabban változóköltségek a bevételvolumen növekedéshez képest kisebb ütemben növekszenek és késleltetve. Lassabban változó az a költség, amelynek változási iránya azonos a szolgáltatás volumenével, de változásának a mértéke kisebb. Termék illetve volumen a szálláshelyek kiadott szobáinak száma, a vendéglátás eladott étkezéseinek száma, az egyéb szolgáltatások száma vagy a szabadidő szolgáltatások száma. A volumennövekedésénél alacsonyabb mértékben növekszenek például a bérek, a fogyóeszközök valamint például a textíliák pótlási költsége a szobakiadásban, vendéglátásban vagy specializációs tevékenységeknél. Dr. Juhász László PhD. 20

21 Progresszív költségek Arányosan gyorsabban változó költségek a progresszív költségek, a volumen ütemnél gyorsabban változik, ilyen lehet az extra jutalék vagy az értékesítési csatornáknak a szerződés alapján fizetendő sikerdíj. Amikor egy bizonyos százalékon felüli teljesítésnél a progresszíven megemelkedik a jutalék illetve egyösszegű sikerdíj került meghatározásra. Energia költségnél az áramdíj egy része a lekötött kilowatt alapján fizetendő általány. Amikor a szálloda ezt a lekötött KW energia igényt túllépi, akkor progresszív áramdíjat kell fizetni, ami ötszöröse a mobil áramdíjnak Állandóköltségek Fix vagy állandó az a költség, amely a szolgáltatások volumenének változásaira a költség összege állandó, fix marad, illetve nem változik. Az állandóköltségek is lehetnek közvetlen és közvetett költség. Közvetlen állandó költség például a szállás és vendéglátás területén is az eszközök gépek, szőnyegek, készülékek, nővények bérleti díja. A szállodák belépő szőnyegei, a kihelyezett növények, a kávéfőző gép vagy a fénymásoló havi bérleti díja sem változik a kiadott szobák vagy étkezések arányában, illetve a bevételvolumenek arányában. Hasonlóan nem követi a volumenváltozást az internet kapcsolat díja, vagy éppen az IT software követési díj vagy a szerzői jogdíj. 7. Dia Szállodagazdálkodás költségei fedezetszámítás és volumenváltozás szerint Szerző szerkesztés. Természetesen szerződés változások alkalmával ezek is változhatnak. Szakirodalmakban előfordul, hogy az egyéb ráfordításokat nevezik állandó költségnek. Ebben a Dr. Juhász László PhD. 21

22 költségcsoportban is vannak változó költségek, például a névhasználati vagy menedzsment díj és az iparűzési valamint idegenforgalmi adó. Ugyanakkor az egyéb ráfordítások között is vannak állandó költségek, ilyen például a szállodaingatlan bérleti vagy lízingdíja és ilyen a vagyonbiztosítás költsége is Diszkrecionális költségek Kizárólagos jogkörű, szabadon felhasználható költségek esetében a szállodavezetés és vagy tulajdonosok dönthetnek a költség felhasználásáról, nem függ össze közvetlenül az üzemeltetés biztonságával. A diszkrecionális költségek, állandó költségek. Külön kiemelést az a tény indokolja, hogy ezek a költségfajták, amelyeket az éves üzleti terv megfelelő szakaszaiban szerepeltetünk. Ugyanakkor a nevéből adódóan a diszkrecionális költségek olyan költségek, amelyek kizárólagos jogkörben a vezetők döntése alapján, rövidtávon elkerülhetőek, hosszú távon azonban hiányuk jelentős problémát okozhat a működtetésben. A diszkrecionális költségek adott időszakokban való csökkentése vagy az ehhez kapcsolódó tevékenységek elhagyása inkább rövidtávú éves eredményt befolyásoló vezetői döntések, de ugyanakkor válságkezelési döntések. A szállodai eredmény nem az elvárt mértékben alakul, mert például az adott időszakban vagy évben csökken a kereslet, kevesebb a beutazó turista, így az eredményszint megtartása, esetleg az eredményösszegének fenntartása érdekében átmenetileg a diszkrecionális költségeket csökkentik a vezetők, kizárólagos jogkörükben vagy a tulajdonos elvárásainak megfelelően. Ez megtörténhet például a likviditás fenntartása érdekében. Az akciónak az elhalasztott költségeknek, az eredményre, likviditásra azonnali pozitív hatása van. A szálloda működtetésére csak később fejti ki a hatását, de már negatív értelemben. A diszkrecionális költségek az üzemeltetés szempontjából lehetnek közvetett vagy közvetlen költségek is. A költségfelmerülési helye szerint is tartozhat bármely szervezeti részleghez, vagy mint költségviselő bármely tevékenységhez. 13 Annak ellenére, hogy jól ismert a rövidtávú pozitív és középtávú negatív hatása sok vezető felhasználja vezetői eszközként különösen igaz ez a képviseleti vezetésben, a szállodaláncok és szállodacsoportok szállodáinál akár szállodavezetői akár regionális vezetői szinten. A családi-szállodák egyfelől a likviditás javításának érdekében hozhatnak ilyen döntést. A családi-szállodák és egyéni vállalkozások által üzemeltetett kereskedelmi szálláshelyek a piaci helyzetük romlásával sajnos egyre inkább nem rendelkeznek elegendő pénzeszközzel és sajáttőkével és ennek hiányában ezeket a saját belátásukra bízott költségeket csökkentik A diszkrecionális költségek elhagyásának hatásai 13 Amikor a vezetés egy portással vagy két szobalánnyal kevesebbet alkalmaz a szükségesnél, akkor a vendég kénytelen várni a szobára vagy a kijelentkezéskor. A tulajdonos elégedett, mert kevesebb a költség az igazgató büszke, mert a tulajdonos elégedett és csak két vendég elégedetlen. Középtávon viszont a vendégek elmaradnak a szállodából és ez hatással van a jövedelemteremtő képességre. A diszkrecionális költségnél ez a hatás mechanizmus nem áll fenn. Dr. Juhász László PhD. 22

23 A diszkrecionális költség jellemzője, hogy minden esetben a felső vezetés, vagy a tulajdonos döntése kell, hogy legyen. Diszkrecionális költségek relevancia sorrendjét a bevételhez viszonyított nagysága, a költségszintje határozza meg. Minél a nagyobb a költség összege annál könnyebben dönt a vezetés egy bizonyos rész el nem költéséről, későbbi felhasználásról. Fontos figyelembe vennünk az úgynevezett relevancia, meghatározottsági elméletet, amely szerint elemzés során számba vesszük a lehetséges költségcsoportokat a meghatározó nagyságuk szerint. Azokat a költség fajtákat kell kijelölni, amelyek a szolgáltatások ellátását adott pillanatban nagymértékben nem akadályozzák. Ezen költségek közül a nagyobb összegűek esetében érdemes beavatkoznunk, ahol a legnagyobb az összeg ott lehet releváns, meghatározó egyedi, kizárólagos költségcsökkentéssel látható, érzékelhető eredménynövekedést elérni. Ez alapján általában a következő sorrend jellemző a szálláshely szolgáltatás területén, - kis értékű eszközpótlás költsége, - karbantartás, - reklám, - textíliapótlás, - fogyóeszköz pótlás, - dekoráció. 8. Dia Szállodagazdálkodás diszkrecionális költségei Szerző szerkesztése. A dia összefogottan mutatja be a diszkrecionális költségek relevancia sorrendjét. Kiemelve azt a tényt, hogy a teljes lehetőség kihasználása esetében a nettóbevétel 5-10%-át kitevő tervezet költségek halasztható el egy adott évben. Kis értékű eszközök pótlása része az éves eszközpótlási tervnek. Azok az eszközöket soroljuk ide, melyek nem befektetett eszközök értékük miatt, ugyanakkor a használatuk Dr. Juhász László PhD. 23

24 biztosan több egy évnél. Értékcsökkenési elszámolás nincs utána, mert nem befektetet eszköz, de a leltárszabályzat szerint évente leltározni kell ezeket az eszközöket tipikusan idesorolhatók az emelet és porta azon eszközei, melyeket a vendégeknek adunk kölcsönhasználatra, például telefon töltök, vasalók, hajszárító, de a munkatársak mobil telefonjai is idetartoznak. Karbantartás, bizonyos karbantartás területére tartozó munkálatok kizárólagosan elhalaszthatók, ilyen lehet az öltözők festése, egyes gépek elhalasztató nagyjavítása vagy vezetékek tervezett cserjéje. A tevékenység költségének a nagyságrendje a szálloda éves bevételének 5-10 százaléka. Lehetséges az összes bevétel 1-2 százaléknyi értékű felhasználást átcsoportosítani a következő évre. Reklám területén az éves Marketingtervben meghatározott piaci célok elérése érdekében a cselekvési, akció tervet is meghatároztuk. Az akciótervek tartalmazzák a feladatot, az időpontot, a végrehajtót, a felelőst és végül, de nem utolsó sorban az konkrét akciók költségeit is. Amennyiben és ha szükséges, akkor egy-egy akciót kihagyva annak a költségét nem felhasználva érhetünk el időszakos eredménynövelést. Ennek a költségnek a nagyságrendje a szálloda éves bevételének 3-5 százaléka és ebből lehetséges százaléknyi felhasználást átcsoportosítani a következő évre. Textíliapótlás a tevékenységek által használt összes textília beszámítandó a szállás, vendéglátás, gyógyászat, wellness, fürdő, thermé. Főleg a mosatásban elhasználódott textíliákat évente kell pótolni. Ha négyszeres a készlet és négy évnek tekintünk az elhasználódási periódust, akkor évente a teljes értékű textília egynegyedét pótoljuk átlagosan. Ezt ellehet halasztani egy-egy évvel. Ennek a költségnek a nagyságrendje a szálloda éves bevételének 1-4 százaléka és ebből lehetséges 1-2 százaléknyi felhasználást átcsoportosítani a következő évre. Fogyóeszközök pótlása is tervezett mértékben történik egy szálláshely szolgáltató egységben. Ugyanakkor ettől a tulajdonos vagy a vezető eltérhet hasonló indoklással, mint a textíliapótlás esetében. Ennek a költségnek a nagyságrendje a szálloda éves bevételének 1-2 százaléka és ebből lehetséges százaléknyi felhasználást átcsoportosítani a következő évre. Dekoráció költségeként a virágok kihelyezése és a díszítések szerepelnek. Eben az esetben is van lehetőség ésszerű csökkentésekre. Ennek a költségnek a nagyságrendje a szálloda éves bevételének százaléka és ebből lehetséges százaléknyi felhasználást átcsoportosítani a következő évre. A gyakorlat azt mutatja, hogy az átütemezett diszkrecionális költségek nem vagy csak nagyon ritkán kerülnek halmozottan figyelembe vételre a következő évi tervekben. Az átütemezett költség általában nem kerül pótlásra. Az átütemezés az adott évben a költség elhagyását jelenti, és ez átlagban elérheti a nettóbevétel öt tíz százalékát, de a második Dr. Juhász László PhD. 24

25 évben már a textília felét és a negyedik évben már a teljes textíliakészlet cseréjét görgetjük magunk előtt. Dr. Juhász László PhD. 25

26 3. Költségek szakmai rendszere A költségek csoportosításának szakmai rendszerét vezetés határozza meg a gazdálkodási folyamatok és elvárások figyelembe vételével. A szolgáltató szervezet tevékenységeinek összetettsége alapján érdemes eldönteni, hogy milyen szakmai költségcsoportokat alakítunk ki. Általánosan elfogadott a szakmában, hogy a költségeket - költség nem, - költségviselője vagy költséghelye szerint csoportosításokban használjuk. A vezetői információs rendszerben kell eldönteni a vezetésnek, hogy milyen időszakonként, milyen költségek és milyen csoportosításban kerüljenek kimutatásra Szakmai közvetlen önköltségek A szálláshely szolgáltatásban a szálloda tulajdonosi konstrukciójától függően eltérő számú tevékenységet határoztunk meg. A szállás, a szállodai vendéglátás, a szakosodott tevékenységek és az egyéb tevékenységekből döntjük el, hogy melyek kerüljenek felvállalásra. Nem minden szálláshely szolgáltatónál jelennek meg ezek a tevékenységek Anyagfelhasználás és közvetített szolgáltatások költsége Eladott áruk beszerzési értéke akkor jelenik meg, ha a szolgáltatás ellátása árut tartalmaz. Alapvetően a vendéglátás és típus tevékenységek közvetlen költsége. Ide soroljuk a közvetített szolgáltatások 14 értékét is, amikor a szolgáltatás ellátása érdekében nem saját forrású részszolgáltatást közvetítünk. Ilyen a vendég telefon költsége, a konferenciák, rendezvények részprogramja vagy akár egy szálloda által a vendégkérésére szervezett városnézés vagy külső étteremben elfogyasztott műsoros vacsora. Az eladott áruk beszerzési értéke a vendéglátás anyag felhasználási költsége, a food cost. Eladott áruk beszerzési értéke, az adott időszak bevételének eléréséhez felhasznált nyersanyagok értéke. Az anyagfelhasználás értékét a vezetés havonta mutatja ki. A könyvszerinti és a tényleges árufogyás és a bevételek felhasználásával. A leltározás és a rendszer által kimutatott készleteket vettjük össze. Az anyagfelhasználás költségszintje évek óta növekszik. A bevétel kevésbé növelhető, mint az élelmiszerek és italok inflációs szintje. A korábbi átlagos százalékról napjainkban már eléri az átlagos százalékot. A közvetített szolgáltatások a konferencia szállodák jellemzői, technikai eszközök, zene és műsor igénybevétele. A gyógy és wellness kezelések esetében létezik anyagköltség, amely a kezelések alapanyagát foglalja magába. Ilyenek az olajok, iszapok. Az anyagfelhasználás költségszintje a szállodai vendéglátásban százalék, gyógyászatban és wellness szolgáltatásokban alacsonyabb 10-15%. A rendezvényeknél a közvetített szolgáltatások értéke elérheti egyes konferenciaszolgáltatásoknál akár, a 80-90%-ot. Rendezvény lebonyolítása esetében ez az érték nem ilyen magas Közvetlen személyi költség 14 Cost of Sales, az eladások költsége. Dr. Juhász László PhD. 26

27 A tevékeny ellátásához szükséges élőmunka pénzben kifejezett értéke. Csak az adott tevékenységi területen például gyógyászaton igénybe vett munkaerő értékét tartalmazza annak teljes költségvonzatával. 15 A vendéglátás területén jellemző, hogy az anyagfelhasználás költsége és a személyi költség együttes összegét használjuk és nevezzük, elsődleges költségnek (Primary Cost), benchmark értéke a százalékot is eléri. A vendéglátás élőmunka igényes, a személyi költség szintje eléri a 30-40%-ot, szemben a szobakiadás 20-25%-os személyi költségszintjéhez. Gyógyászati és wellness szolgáltatásoknál a személyi költségszint 30-40%. A rendezvényszállodáknál eltérő, mert sok esetben a vendéglátás létszáma elegendő a tevékenység ellátásához. Az összes közvetlen személyi költség a szálloda összes bevételének százalékát eléri. 9. Dia Szállodák költségeinek szakmai rendszere és nagyságrendje 209. Szerző szerkesztése. A mellékelt dia táblázata összefoglalja, a szakmai költségeket és azok átlagos szintjeit. A példaként felhozott szálloda 560 millió forint nettó bevétel mellett a szálloda közvetlen költségszintje. 43% és bruttó üzemeltetési költségszintje 75%. A személyi ráfordítások szintje a példa szállodánál 39% Közvetlen anyagi és anyagi jellegű szolgáltatások Egy adott tevékenység ellátása, működtetése érdekében felmerülő anyagköltség. Jellemző anyagi költségek a teljesség igénye nélkül textíliapótlás, munkaruha, fogyóeszköz, segédanyag, irodaszer, bekészítés és tisztítószer. Minden olyan költséget ide sorolunk, amely az adott tevékenység ellátása érdekében merült fel. 15 Létszám, munkabér, járulékok, motivációk és saját személyzet kiváltásai költsége. Dr. Juhász László PhD. 27

28 Az anyagi jellegű szolgáltatások biztosítják a tevékenység ellátását, azért nevezi a szerző ezeket a költségeket működtetési költségnek. Minden agyagi jellegű szolgáltatás például a mostatás, rovarirtás is idetartozik. Átlagos nagyságuk a saját bevételhez viszonyítva 5-15%. A szálloda össze bevételéhez viszonyított szint 10-15% Szakmai funkcionális költségek A funkcionális költségek is tekinthetők közvetlen költségnek, mert egy konkrét, de általános tevékenység ellátásához rendelhetők. Az elkülönítés azért szükséges, mert a tevékenységek nem az alap, hanem az általános tevékenységek körébe tartoznak. Nevezetesen értékesítés, karbantartás, energiabiztosítás és adminisztrációs részleg költségei. A tevékenység ellátása nem rendelhető az alaptevékenységek egyikéhez sem egyértelműen ezért közvetett és általános a költségcsoport. A tevékenységek ellátásához itt is szükség van - anyagra, - élőmunkára, - működtetési (anyagi jellegű) költségekre. Költségszintjüket a szálloda összes bevételéhez viszonyítjuk, nagyságuk 5-10%. Az összes általános költségek szintje az összes nettóbevétel százaléka. A mellékelt dián ez az szint 32% Szakmai egyéb ráfordítások értéke Az üzleti tevékenységhez kapcsolódó, de nem annak ellátása érdekében felmerülő ráfordításokat, soroljuk ide. Az egyéb ráfordítások két fő csoportja - helyi adók, - tulajdonosi döntések. Egyéb ráfordítás a biztosítás, és ha van, akkor névhasználati vagy management díj. Az ingatlannal összefüggő ráfordítások lehet a bérleti díj, biztosítás, illetékek. A szakmai egyéb ráfordítások nem állandó költségek, mert a helyi adók változnak a volumen vagy árbevétel hatására, ugyanakkor vannak állandónak tekinthető elemei is, mint a biztosítás, vagy ingatlanbérleti díj. 16 Az üzleti tevékenységhez kapcsolódó költségek, de tulajdonosi döntések hatáskörébe tartoznak, részben tőrvényi előírások szabályozzák ezért az idesorolt ráfordításokat a szakmai bruttó üzemeltetési eredmény (GOP) után mutatjuk ki. A bruttó üzemeltetési eredmény alatt vannak elszámolva és kimutatva - az egyéb ráfordítások, - a pénzügyi ráfordítások és - a rendkívüli ráfordítások. 16 Ugyanakkor fix cost elnevezés a rögzített, megállapított költség használható, mert ezekre a költségekre a szállodavezetésnek nincs ráhatása, nem tudja befolyásolni az alakulásukat. Ilyen szempontból lehetnek fix azaz rögzített költség az egyéb ráfordítások expend. Dr. Juhász László PhD. 28

29 4. Költségszintek A szállodagazdálkodás a szolgáltatások előállításának megszervezése, a kitűzött célok elérése érdekében. A költségeket a gazdálkodás során különböző szintekre bonthatjuk. A költségek szervezeten belüli szintjei kapcsolódnak a szálloda szervezetinek különböző rendszereihez. A költségszintek eltérőek a szállodán belül kialakításukat a szálloda szervezeti felépítése és evolúciós szintje befolyásolja - a szervezeti felépítés, - a felelőségi és beszámoltatási rendszer, - a tervezési rendszer. A költségszint, mint szintmutató egy egyszerű viszonyszám. Az adott költséget egy adott nettóbevételhez viszonyítunk. A szállodák szervezeti felépítésében meghatározott részlegeket jelölünk ki. Az általános (5+1) kialakítás jellemző a szállodákra, - a szállás, - vendéglátás, - specializáció, - értékesítés, - karbantartás, - adminisztráció. A részlegek és ezek alá tartozó kisebb beosztott részlegek, mint szállás földszint vagy például konyha mind megjeleníthetők költségszintenként is. Amennyiben és ha megfelel a szálloda annak az elvárásnak, hogy van elhatárolt bevétel és költségkimutatás a szervezeti részlegekhez rendelve Felelőségi szintek A szállodavezetése alakítja ki a szervezeti felépítést megfeleltetve a szálloda stratégiájának és a hármas célhalmazának. A szervezeti felépítésben kialakított részlegek vagy üzletek irányítására vezetőket nevezzünk ki. Az egységek vezetői felelősek a saját területükön meghatározott célok teljesítésében. Ezért a felelőségi szintek és a kialakított költségszintek összefüggésben vannak. Minden elkülönített szervezeti részleg, üzlet vagy tevékenység (bankett) élére felelős vezetőt szükséges kijelölni és ezzel egy időben a jelentési, a statisztikai és a könyvelési rendszerekben biztosítani az elkülönült vezetési információs rendszert. A tervezés és beszámoltatás objektív működtetéséhez szükségesek a harmonizáló költségszintek. Amikor létrehozunk, egy részleget akkor annak legyen vezetője, tervei, elszámoltatása és beszámoltatása így alakul ki a harmonikus rendszer. Minden szálloda létrehoz egy írott vagy egyszerű szervezetű családi-szállodákban íratlan felelősségi és beszámoltatási rendszert. Felelősségi rendszer azt jelenti, hogy egyes szervezeti egységeknek kinevezett vezetője van. A középvezető felelős az adott egység működtetéséért, a rábízott és leltárral 17 átvett eszközökért, árukért és anyagokért, valamint a megfogalmazott célok eléréséért. A vezető részt vesz a tervezésben és rendszeresen havonta, évente beszámol a közvetlen feletteseinek. 17 A dolgozók és vezetők leltár felelősségét a Munka Tőrvénykönyv szabályozza. Ettől a Kollektív Szerződésben ellehet térni. Dr. Juhász László PhD. 29

30 Beszámoltatási rendszer szabályozza, hogy a szervezeti egységek vezetői kinek tartoznak beszámolással és milyen rendszerességgel, a tervszámok monitorozási eredményeinek értékelésével. Itt és most nem a munkáltatói, hanem szakmai jelentési rendszert kell kialakítani. A beszámolások illetve jelentések rendszeressége valamint tartalma is szabályozott. A jelentések esetében kiemelten fontos lehet a volumenváltozás és költségváltozás viszonya. Ennek az egyik vezetői eszköze a költségszint, a költség és bevétel viszonya. Például a vendéglátás bevételének 35,00%-a az anyagfelhasználás. A bevétel növekedéssel a szint nem változik, akkor a gazdálkodásért felelős vezető beszámoltatásánál kedvező elbírálásban részesül. Viszont ha a bevétel a változás bármilyen okból a költségszint (35,60%) 1,6 százalékpontos illetve 16 bázispontos növekedését okozza, akkor a középvezetőnek döntést kell hoznia az eredeti állapot visszaállítására. Az eredeti állapot visszaállítására tett cselekedetek jelennek meg az akciótervekben. Az akcióterv célja az anyagfelhasználás szint 1,6 százalékpontos csökkentése Közvetlen költségek szintjei A tevékenységek ellátásának közvetlen szintjén az egységek vezetője a felelős és ő tartozik jelentési kötelezettséggel a felettesének. A költségek szintje a közvetlen költségszint. Vannak olyan költségek, melyek egyértelműen csak egy adott tevékenység előállítása érdekében merülnek fel, ezeket nevezzük közvetlen elszámolható költségeknek és a gazdálkodást közvetlen gazdálkodási szintnek. Ezen a szinten tevékenységenként, részlegenként, szegmensenként és üzletenként is kimutatjuk a bevételeket és költségeket. A költségek neme és fajtája lehet anyagi, személyi és anyagi jellegű szolgáltatási, működtetési költség. Minden tevékenységnek van és kimutatható a költségszintje. Ezt nevezzük a közvetlen költségek szintjének. A közvetlen költségszint mindig az adott bevételt termelő department vagy tevékenység saját bevételéhez, szállás, vendéglátás, specializáció, egyéb kell viszonyítani. A tevékenységek ellátásának felelősei a részlegvezetők. 4.3.Általános költség szintje Következő szint az általános költségszintje ahol azoknak a tevékenységeknek a gazdálkodása folyik melyeknél egyértelműen nem meghatározható, hogy melyik alaptevékenységhez tartozik. Így ezek a költségek csak közvetve számolhatók el. A szállodákban ilyenek az értékesítés, a karbantartás, az energia és az adminisztráció tevékenységei és szervezetei. 18 Ezt a szintet nevezzük általános vagy funkcionális gazdálkodási szintnek. A felmerülő anyag, személyi és anyagi jellegű működtetési költségeket pedig általános költségeknek. 18 Általános, más néven funkcionális költségszint csak ott alakulhat ki, ahol a funkcionális bürokrácia szervezet kialakul az evolúciósfejlődés során. Egyszerű szervezeteknél, például családi-szállodák és önállószállodák esetében nem alakul ki a funkcionális szervezet így az eredmény-kimutatásuk is összköltség eljárással készül, ezért nem jelenik meg az általános költségek szintje minden szállodában. Dr. Juhász László PhD. 30

31 Az általános költségszint mutatószámok a szálloda teljes bevételéhez viszonyítjuk, mert a tevékenység nem bevételképző és szálloda egészének érdekében fejti hatását. Az általános tevékenységek ellátásának felelősei a funkcionális részlegek vezetői. Általános gazdálkodási szinten költséggazdálkodás van, mert az elkülönített szervezeti egységeknek nincs közvetlen bevétele csak költségei Üzleti tevékenység költség szintje Az üzemeltetési költségek szintje a szálloda - közvetlen és - általános szintjeinek összege - egyéb ráfordítások szintje. A tevékenységek közvetlen költségeinek és az általános költségek összege adja az üzleti tevékenység költségeit, az összes üzemeltetési költséget. A szállodavezetés a különböző szervezeti részlegek érdekeit és céljait koordinálja a közös cél elérése érdekében. Az üzemeltetési költségszint felelőse a szállodaigazgató. Ez a bruttó üzemeltetési eredményszint. Szállodaláncok és szállodacsoportok esetében a területi regionális üzemeltetési igazgató felel a terület szállodáinak összesített üzleti tevékenység költségszintjéért Egyéb ráfordítások szintje Továbbá létezik egy negyedik szakmai szint, amely magába foglalja az egyéb ráfordításokat, - tulajdonosi döntések ráfordításai, - helyi adók. A tulajdonosi döntések ráfordításai, tulajdonosi döntések alapján keletkezhetnek. Ezért a felelősségi szintje és költségszintje is az üzleti tevékenység után kerül kimutatásra. A biztosítás, az esetleges franchise vagy management díj költségei is idetartoznak. 19 A helyi adók közé tartoznak a kötelező helyi adó fizetési kötelezettségek, az illetékek és esetleges bírságok. A vállalkozási és tulajdonosi költségek erősen befolyásolhatják a szálloda költségszintjeit. Így a szállodák összevetésénél az üzleti tevékenység, bruttó üzemeltetési költségszintet alkalmazza a szakma. Az üzleti tevékenységek költsége és az egyéb ráfordítások összege adja, az összes ráfordítást. Ez a nettóüzemeltetési eredményszint. Az értékcsökkenési leírás is ezen a szinten kerül kimutatásra és elszámolásra. Az szálloda ráfordításai között szerepelnek a pénzügyi ráfordítások és rendkívüli ráfordítások eredménye, amely tovább csökkenti vagy növeli a nettóüzemeltetési eredményt. 19 Management és Franchise szerződések nem állandó ráfordítások, mert a bevétel és GOP százalékában változnak. Dr. Juhász László PhD. 31

32 4.6. Tervezési és beszámoltatási rendszer Családi-szállodák, a panziók és a kempingek általában egyszerű szervezetek. A vállalkozás minden tevékenységének, szervezeti egységének, szegmensének és üzletének bevételeit és költségeit összesítve mutatjuk ki. Ilyenkor a költség nem szerinti csoportosítás kielégítő a vezetés részére. A kimutatás alapja az egyszerűsített eredmény-kimutatás, B típusú összköltség eljárású számviteli előirt tagolása szerint kimutatjuk, - az anyagi jellegű költségeket, - a személyi jellegű költségeket, - az értékcsökkenési leírást és - az egyéb ráfordításokat. Az egyszerű szervetekre a zsebből vezetés és az egyszemélyes kizárólagos döntések a jellemzőek. A vezető átlátja a tevékenységet és az egyszerű szervezet üzemeltetését. Nincs szüksége egyedi és részletes költségkimutatásokra. A költséggazdálkodást az egyszerű, elemi költségek szintjén alkalmazza. A tervezési rendszere is egyszerű a célokat és terveket a szálloda egészére határozzák meg. Önálló-szállodák abban az esetben, amennyiben alacsony a tevékenységi kiterjedés egyszerű szervezetek és hasonló tervezési és beszámoltatási rendszert alkalmaznak, mint a családi-szállodák. Abban az esetben, amikor összetettebb a tevékenység, akkor megjelenik a funkcionális szervezetre jellemző szervezeti felépítés a költség nemen kívül a költségviselő szerinti csoportosítás is megjelenik. A szállás, a vendéglátás, a specializáció, az egyéb és a funkcionális tevékenységek szerinti költség csoportokra is szükség van. A tervezési rendszer ez alapján alakítandó ki. A kimutatás alapja az egyszerűsített eredmény-kimutatás A típusú összköltség eljárású előirt tagolása. Megjelennek az anyag és személyi költségek, de már tevékenységek szerint. Természetesen a szállodavezetésének igénye alapján lehetőség van olyan rendszer kiépítésére, amely a kötelező nyilvántartáson túl részletes bontásban tartalmaz a költségfajtát illetve költségcsoportokat, ilyenek lehetnek a vendéglátás anyagfelhasználás vagy energiai költségei, így ezek tervezése is egyedileg történik. A tervezés és beszámoltatás összhangja azt jelenti, hogy a részlegvezetők megjelenésével a részleg gazdálkodási tervét kialakítjuk. Szállodaláncok és klasszikus szállodacsoportok valamint kiterjedt tevékenységű 20 önálló szállodák, az összetett tevékenységek és funkcionális elkülönülések miatt már az eredmény-kimutatás A típusú forgalmi költség eljárású tagolást alkalmazzák. Ahol kiemelten megjelenik az anyagjellegű ráfordítások között az anyagköltség, külön az anyagfelhasználás és a közvetített szolgáltatások, de az igénybe vett anyagi szolgáltatások, működtetési költségek is. Így a tervezési rendszer már követi ennek a tagozódását. A személyi jellegű ráfordítások is már legalább kötelezően bontva vannak a bérköltség, a személyi jellegű kifizetések és bérjárulékok, motivációk és saját személyzet kiváltása 20 Kiterjedt tevékenységnek tekinti a szerző azt, amikor a szálloda a szobakiadás és reggeliztetésen kívül más tevékenységeket is ellát, például éttermek, bárok, bankett tevékenység, termé részleg vagy gyógyászat működtetése megfelelő kapacitással. Tehát amikor egy jaccuzi nem elégíti ki a wellness részleg fogalmát. Dr. Juhász László PhD. 32

33 szerinti bontásában. Továbbá a funkcionális szervezeti felépítést követve már a tevékenységek például vendéglátás mellett, a részlegek vagy üzletek és esetleg szegmensek költségei is kimutatásra kerülnek. A konyha, beszerzés, kiszolgálás és az üzletek étterem, bár, kávézó, mint költséghelyek jelennek meg. Valamint ha van rá igény, akkor a szegmenseként reggeli, étlapszerinti, bankett, bárok szerinti tervezés is megjelenik. Ilyenkor pedig ezek a szinteknek kell elemezni és tervezni a költségeit és költségszintjeit. A szolgáltatások volumenétől és összetettségétől függően lehetőség van a költségek további részletezésére. Egy ilyen szálloda már például a személyi jellegű költségeken belül legalább 8-10 költségfajtát kiemel, mint a bérköltségen belül alapbérek, pótlékok, bérek, jutalmak, prémiumok, 13. havi bérek. Személyi jellegű kifizetések esetében a motiválás különböző elemeit részletezi például az étkezéstől, az üzemorvosi költségen keresztül a tréning költségekig. A járulékok bontása is hasonlóan részletes. Ez a részletezés pedig megkívánja a tervezést hasonló bontásban. Így a tervezési rendszer és a költségszint összefügg, és egymást kölcsönösen kiegészítik. A költségszinteknek és ebből adódóan az eredményszinteknek a beszámoltatási, a felelőségi és a tervezési rendszerekkel kell összhangban lenni. Dr. Juhász László PhD. 33

34 5. Költséggazdálkodás Költséggazdálkodás alapjait a szálloda marketingterve és bevételi terve alapozza meg, mert a piaci célok tartalmazzák a szálloda várható kapacitáskihasználtságát minden tevékenységi területen. A szálláshely szolgáltató szervezetek vezetői a várható volumen ismerete nélkül nem tudnak költséggazdálkodást folytatni. A humánerőforrás terv tartalmazza a tevékenységek adott volumenének ellátásához szükséges élőmunka igényt. Az emberi célokat és az elérés módját és erőforrás igényét. A bevételvolumen és élőmunka igény ismeretében tudjuk a szolgáltatások ellátáshoz szükséges élő és holt munka igényt pénzbeli értékben meghatározni. A költséggazdálkodás első lépése a költségtervek elkészítése, a gazdasági célok meghatározása. Minden költséggazdálkodási elemzés a kapacitások és volumenek áttekintésével kezdődik. Sok vezető elmélyed a költséggazdálkodás kérdéseiben anélkül, hogy megvizsgálná a kapacitásokat, az ellátandó tevékenységeket, feladatokat és a bevételeket illetve ezek alakulását a bázishoz és tervhez képest Költséggazdálkodás mutatószámai A költséggazdálkodás során az elemzéstől az értékelésig, a döntések meghozatalához szükségünk van mutatószámokra, hogy az összefüggéseket és trendeket kimutatva a gazdálkodás folyamatát, a döntések hatásait megismerjük. A költséggazdálkodáshoz a szállodavezetésnek ismerni kell legalább a következő a mutatószámokat - statisztikai, - megoszlási, - költségszint, - szakmai, - volumenhez viszonyítás, - önköltségek, - fedezetpont, - normatívák. A költséggazdálkodás mutatószámai önmagukban is segítenek a vezetésnek eligazodni a szakmai szintekhez, a benchmarkhoz való viszonyítással. A benchmarking alkalmazásnál legyen szem előtt, hogy minden szálloda más, ezért a túlzott egységesítési törekvések a szállodának adott esetben több kárt okozhatnak, mint vélt hasznot. 21 A gazdálkodásban mindig az előző időszakhoz és a tervszámokhoz valamint a célokhoz való viszonyítás a mérvadó. Tehát a bázishoz és tervhez képest kell a mutatószámokat értelmezni. Minden szálloda saját céljai elérésében érdekelt, ezért a szakmai átlagokhoz, a benchmarkhoz való viszonyítás csak vezetői segédeszköz legyen és ne célkitűzés. A költséggazdálkodás mutatószámait nem önmagukért képezzük. A vezetési információs rendszer három alrendszere is rendszeresen használja a költségmutatószámokat. A 21 A szállodákat a helyszín, a specializáció, a kategória és a színvonal együttesen elrendezi egy adott piaci helyzetbe. Ebből az elrendelt piaci helyzetből a szállodát kimozdítani nagyon nehéz és összetett vezetői feladat. Dr. Juhász László PhD. 34

35 tervezési rendszer részeként a gazdasági célok részei lehetnek különösen a szakmai mutatószámok. A felelősségi rendszer egyik alapmutatószáma például a vendéglátás költséggazdálkodásában használt mutatószám, a nyersanyag felhasználás mértéke vagy a primary cost százalékban. A felelősségi rendszerben a prémium feladatok kitűzésénél is elfogadott, hogy költséggazdálkodás mutatószámait használjuk. Például a vendéglátásban a prime cost vagy a housekeeping területén ez egy eladott szobára jutó mosatási költség összege. A tervben meghatározott értékének betartása vagy annak javítása lehet gazdasági cél illetve prémium feladat is. A beszámolási rendszer része, hogy a rendszeres időszakonként a közvetlen felettesnek jelentésekben mutatjuk ki, a kitűzött célok elérésének teljesítését, és ehhez a költséggazdálkodási mutatószámokat használhatunk Statisztikai mutatószámok A legegyszerűbb és leggyakrabban használt mutatószámok a statisztikai mutatószámok. A gazdálkodásban a ténylegesen lekönyvelt költségeket az előző időszakhoz és a terv költségszámaihoz viszonyítva elemezzük. Jellemző statisztikai mutatószámok, a viszonyszámok közül a bázis illetve láncindexek, amelyeket a tényadatok és bázisadatok egymással való elosztása után kapunk százalékban kifejezve. Például a személyi alapbérek az előző évhez képest 3 százalékkal növekedtek. A kereskedelmi szálláshelyek bevételeinek növekedési üteme hosszútávon évente átlagosan 10 %. Statisztikai mutatókkal adjuk meg valaminek a fejlődési mértékét, ütemét, trendjét. Korrelációszámítással bizonyítjuk be, hogy két tényező változása egymásra milyen hatással van, a kölcsönösséget, a kölcsönös viszonyt, az egymásnak való megfelelést igazolhatjuk. Például igaz vagy nem, hogy 10 százalékos árbevétel növekedés 10 százalékos üzemeltetési költségnövekedést von maga után Megoszlási viszonyszámok Megoszlási viszonyszámok vizsgálati alapja egy adott költség és a viszonyítási költség. Lehet viszonyítani bevételeket vagy eredményeket is egymáshoz. A viszonyítási alap és a viszonyított adatoknak is azonos fajtájuknak kell lennie. A megoszlási viszonyszámmal költséget lehet költséghez, bevételt bevételhez vagy eredményeket eredményhez viszonyítani, például a személyi költséget (50%) az összes költséghez viszonyítjuk. A szállodai vendéglátás esetében - bevételét az összes bevételhez (25%), - a létszámát az összes létszámhoz (40%), - a személyi költségét az összes személyi költséghez (28%), - eredményét a szálloda összes közvetlen eredményéhez (16%). Az elvégzett viszonyítások adják meg a szállodai vendéglátás helyét a szállodánkban. Hasonló megoszlási viszonyszámok a többi tevékenység helyét és szerepét objektíven mutatja meg. Elemezés tárgya lehet, hogy az összes személyi jellegű ráfordítást elosztjuk az összes költség összegével. Az eredmény alapján a személyi költség a teljes költség 50 százaléka. Az energia költség osztva az összes költséggel megmutatja, hogy a viszonyszám 15%. Az Dr. Juhász László PhD. 35

36 alapbérek például a személyi jellegű ráfordításoknak 28 százalékát képezik. Az elemzési lehetőségek száma végtelen sok Költségszínt mutatószámok Költségszint mutatóknál mindig nettó árbevétel a viszonyítási alap. Ez az egyik leggyakrabban használt mutatószám, célkitűzéseknél vagy prémium feladatoknál. A mutatószámmal összehasonlítást végezhetünk a tervezéskor és beszámolási időszakban az egyes költségek szintjeinek a szálloda árbevételéhez viszonyítva. Lehetőségünk nyílik a szállás közvetlen személyi költségét a szállás bevételhez viszonyítani (15-20%). Az eladott áruk beszerzési értékét a vendéglátás bevételhez (25-30%). Illetve az összes személyi költséget viszonyíthatjuk a szálloda összes nettó árbevételéhez (35-40%). A költségszint megmutatja, ha növekszik vagy csökken az árbevételünk, akkor a vizsgált költség a bevételváltozáshoz képest változott vagy sem. Egy 10 százalékos bevétel növekedés esetében a személyi jellegű ráfordítások költségszint mutatója (36%) marad vagy megváltozik, és ha megváltozik milyen irányban és mértékben és milyen ok okozati összefüggésben Szakmai mutatószámok Szakmai mutatószámok segítik a vezetés tervezési feladatait. A szakmai mutatószámok számításnál a költséget, az árbevételt vagy az eredményt viszonyítjuk a szolgáltatás egységnyi volumenéhez. A szolgáltatások kapacitása és volumene - a kiadott szoba, kiadható szoba, épített szoba, - az eladott étkezések, 22 vendéglátó férőhelyek, - az igénybe vett specializációs szolgáltatások száma, - gyógyászati kezelés vagy sportpályahasználat. Egy kiadott szobára jutó bruttó szállásdíj bevétel, az átlagár, kifejezi a szolgáltató piaci helyzetét, piaci pozícióját és többek között az értékesítés hatékonyságát, amennyiben viszonyítjuk a kínálati árhoz. A szobakiadás területén szakmai mutatószám például, az egy kiadott szobára jutó szállás közvetlen személyi költség vagy az egy kiadott szobára jutó szállásműködtetési (egyéb) költsége. Például az egy kiadott szobára jutó szállástevékenység összes közvetlen költsége, az elsődleges önköltségi szobaár számításának az alapja. Ilyen szakmai mutatószám az egy kiadható szobára jutó bruttó szállásbevétel a Revpar ( Ft) vagy az egy kiadható szobára jutó bruttó szálloda bevétel, a Trevpar ( Ft). 23 A szakma nem gyakran használja, de a szerző szerint az egyik legkifejezőbb mutatószám az egy épített szobára jutó éves összes árbevétel Trevparoom ( Ft) vagy az egy vendégéjszakára jutó összes bevétel, a Gesper ( Ft). Az egy épített szobára jutó bevétel a hazai szállodaiparban a 863 szállodában lévő, közel szobával számolva átlagosan forint évente, és a hazai egy vendégéjszakára jutó bevétel ( Ft) volt 2009 évben. 22 Az eladott étkezést nevezzük terítéknek covers. Egy teríték egy menü vagy vendég által elfogyasztott étkezése. 23 A mellékelt adatok és mutatószámok egy Virtuálisszálloda mutatószámai. Dr. Juhász László PhD. 36

37 Egy vendégéjszakára jutó szállás közvetlen mosatási költség vagy az egy vendégéjszakára jutó víz köbméter hasznos szakmai mutatószámok a költségek elemzésénél és tervezésénél. Egy eladott étkezésre jutó bevétel a szállodai vendéglátásnál az szolgáltatás, az étkezések átlagárat mutatja meg. Az egy eladott étkezésre jutó anyagfelhasználás megmutatja, hogy hány forint nyersanyagot, árut használunk fel az étkezés, a teríték előállításához. Egy eladott étkezésre jutó árrés is hasznos mutatószám az árrés hatékonyság elemzésnél Önköltség A szálláshely szolgáltatás egyik speciális szakmai mutatószáma. A számvitel az önköltségszámításnál a termelési típusú árak esetében szigorúan előírja, hogy milyen költségeket lehet számba venni az önköltségszámításhoz. Felsorolja, hogy - a közvetlen anyagköltség (bekészítés, textília, tisztítószer), - a közvetlen személyi költség, (portások, szobaasszonyok, földszinti és emeleti üzletvezetők), (a bérek és kifizetések járulékai (munkaadói és munkavállalói), - az előállítási külön költségek (foglalási díjak, névhasználati díjak, szakértődíjak), - a kiadandó szobára kimutatott közvetlenül elszámolható költségek, valamint - az egyéb közvetlen költségek (dekoráció, textíliapótlás). A szálláshely szolgáltatás árképzése szolgáltatási árképzés. Így nincs, az előállításhoz szükséges közvetlen anyagköltség. Önköltségszámítás a szállodáknál az áralkalmazás elméleti megalapozásának vezetői eszköze. Megmutatja, hogy mennyi az egységnyi szolgáltatás, egy szobakiadása érdekében felmerülő költségünk. Alkalmazási területei a Revenue Management és a Yield Management, a bevételgazdálkodás, megtérülési számítások és tervezés. Szobaár önköltségszámítás három szintje - elsődleges önköltség a szállástevékenység szintje (4.500 Ft), - második szint az általános költségek bevétel részarányos szintje (2.700 Ft), - harmadik szint az egyébráfordítások szintje (5.927 Ft), - teljes önköltségi szobaár a három szint összege ( Ft). Egy kiadandó szobára jutó szállás közvetlenköltsége Önköltség, a szállodák esetében meglehetősen alacsony értéket mutat (bruttó Ft), négycsillagos szállodában és ez az átlagár 28 százaléka. A kiadható szobára számítva ugyanez a mutatószám ( Ft), ahol Rack Rate, kínálati ár (reggeli és idegenforgalmi adó nélkül) Ft, az eltérés kilenc tízszeres átlagosan. Az elsődleges önköltségi ár a szállás közvetlen költségei alapján Ft. A szobakiadás közvetlen költsége osztva a kiadandó szobák számával. Ez az önköltségi ár nem nyújt fedezetet a többi költségre, csak a szobakiadáséra. Dr. Juhász László PhD. 37

38 Egy kiadott szobára jutó összes közvetlen költség, ( Ft). Kiadható szobára ( Ft), ez minden közvetlen költséget magába foglal a vendéglátás és a wellness területét is ahol a költségek fedezésére külön árbevétel áll rendelkezésre. Viszont nem tartalmazza az általános és egyéb ráfordítások költségeit. Így ez az önköltségi ár nem alkalmazható a legkisebb ár megfelelőjeként. Szakmailag javasolt megoldás, hogy a közvetlen költségek szintjén csak a szállás tevékenység közvetlen költsége legyen az önköltségi ár, Ft. Minden bevételképző tevékenység a saját közvetlen költségeit fedezze, így lesz az egy dimenziós döntés alapján a tevékenység hasznos. Általános költségek egy kiadandó szobára jutó összege Ft. Ez tartalmaz minden általános költséget. Ugyanakkor elvárt, hogy a tevékenységek képesek legyenek a bevétel részarány szerinti általános költségek fedezésére. Szállástevékenység árbevételi részaránya és a szobakiadás önköltsége, (60%). Az általános költségek 60%-val számított bruttó önköltségi ár Ft. Az elsődleges és az általános költség együttes önköltség ár így Ft, ( ). 10. Dia. Szállodák önköltség számítási módszerei. Szerző szerkesztése A mellékelt dia szemlélteti, hogy Kínálat árhoz képest (Rack Rate) az eltérő szintű önköltségi árak hogyan alakulnak. A példaszállodában a szobafoglaltság éves szinten 55% és az árkapacitás mutatószáma 64%. Egyéb ráfordítások és a kiadható szobák hányadosa Ft. Amennyiben a teljes egyéb ráfordítást a szállás tevékenységgel kívánjuk fedezni akkor a számított önköltségi szobaár, Ft ( ). Dr. Juhász László PhD. 38

39 Ez azt jelenti, hogy ezen érték alatt nem hasznos ebben a szállodában szobát eladni, reggeli és IFA nélkül, ezzel a két elemmel növelve a csomagár minimum Ft, egy főre számítva ez mintegy 30 Euró Fedezetpont számítás A fedezetpont számítása, első sorban szobaár képzéshez használjuk, a számítás alapját pedig minden esetben a tervezett átlagár képezi. Meg kell állapítani, hogy mennyi szobát kell kiadni ahhoz, hogy a fix költségekre és változó költségekre is fedezet legyen illetve bevételküszöb számításnál mekkora az a bevétel, amikor minden költségre fedezet van, de még nincs eredmény. A fedezetvolumen megmutatja, hogy mennyi szobát kell kiadni ahhoz, hogy pontosan fedezze az összes költségeinket. 11. Dia Szállodák fedezetszámítási modellje. Szerző szerkesztése Ennél a szakmai mutatószámnál feltétlen szükséges a fedezeti számítási csoportosításra változó és állandó költségekre, besorolni minden egyes költségfajtát az egyik csoportba. A csoportosítás alkalmazása a gyakorlatban már nem jellemzően alkalmazott módszer. A szállodák jellemzően nem fordítanak különös figyelmet a változó és állandó költségek kimutatása. 25 A szállodák összköltség vagy költséghely szerinti egyszerű vagy részletes eredmény-kimutatásokat készítenek. 24 A Ft-os önköltségi szobaárat osztjuk kettővel, az Ft és ehhez hozzáadjuk a reggeli elszámolási árát (1.800 Ft) és IFA értékét (350 Ft) akkor egy főre az önköltségi szobaár piaci értéken Ft és ez 30,05 EUR 290 forintos árfolyamon számolva. 25 A szerző tapasztalata, hogy gyakorló szállodaigazgatók nem ismerik a szállodájuk fedezetpont értékét, az elsődleges vagy harmadik szintű önköltségi árat, de sokszor az átlagár tartalma sem egyértelmű számukra. Dr. Juhász László PhD. 39

40 Vannak költségek, amelyek egyértelműen az egyik vagy másik csoportba sorolhatok aszerint, hogy a kibocsátás volumenéhez képest miképpen változnak. Ugyanakkor többségben vannak azok a költségek, amelyeknél nem egyértelmű a hovatartozás. Ilyenkor nyúlnak az elemzők a viszonylagos állandó és viszonylag változó költségek csoportosításhoz. A költségek változásainak a kibocsátáshoz való viszonyát a korrelációszámítás egyértelműen alátámasztja, ha erős, akkor változó, ha alacsony a mutatószám, akkor állandó a költség. Másik megoldás a besoroláshoz, hogy a költségeket egyszerűsítésekkel elemeikre bontjuk, így lesz az alapbér és járulékai állandó költség és a jutalom és járulékai változó költség. Ezzel a módszerrel amennyiben szükséges nagy potomsággal meghatározható az állandó és változó költségek nagysága. A dián szereplő modell egy Virtuálisszálloda mutatószámait tartalmazza. A fedezeti pontszámításhoz szükségünk van a teljes költség (42 m Ft) felbontására, hogy abból állandó (10 m Ft) és változó költség (32 m Ft és 76%). Ismerni kell, a szobakapacitás kihasználtság mutatószámát. A kiadott szobák számát 60 szobás szálloda 50%-os foglaltságnál a kiadott szobák száma Ismerni kell a szálloda adott időszakra vonatkozó átlagárát ( Ft). Egy kiadott szobára jutó változó költség nagysága ( Ft). A számítás menete szerint a teljes változó költséget ( Ft) elosztjuk a kiadott szobák számával (10.950), az eredmény Ft. Az átlagárból kivonjuk az egy kiadott szobára jutó változó költség különbségével ( = Ft). Az összes állandó költséget ( / = 860) elosztjuk a hozzájárulási mutatóval ( Ft) az eredmény megmutatja, hogy 860 szobát kell kiadni, hogy a szálloda fedezeti ponton legyen, azaz nincs veszteség és nincs eredmény, a fedezetvolumen 860 szoba. A fedezetvolumen és a kiadható szobák hányadosa (860 /(60 * 365)), a fedezeti pont 4%, a példaszállodánál ez négy százalék. Bevételküszöb számításnál a fedezetvolumen értékét (860 szoba) szorozzuk az átlagárral ( Ft) Ft. Feladat a Virtuálisszálloda költségeinek szétbontása változó és állandó költségekre a fedezetszámításhoz és a számítás elvégzése. Amennyiben az állandó költség 25%-os szintjét megváltoztatjuk 10%-ra, akkor a fedezeti pont felére 2%-ra csökken. Amennyiben növeljük 90%-ra, akkor a fedezeti pont háromszoros lesz 12%. Végezzünk elemzőszámításokat a változások hatásaira. Előfordult, hogy az átlagár és kínálati árat keverte az igazgató, de az is hogy az igazgató bizonygatta, hogy az IFA-t, reggelit, félpanziót és wellness kezelést tartalmazó ár neki az szállodai átlagár. Dr. Juhász László PhD. 40

41 5.4. Költségnormák A szakmai elemzők és publikációkban elterjedt a sztenderd kifejezés, minden sztenderd az értékesítéstől a létszámon keresztül, a költségekig. Költség sztenderd nincs, mert a költség nem más, mint a szolgáltatások ellátása érdekében felmerülő élő és holt munka pénzben kifejezett értéke. Mivel a tevékenységek és a hozzájuk rendelt szolgáltatások szálláshelyenként eltérnek, ezért nem lehet kimondani, hogy bármely ismérv alapján szállodai sztenderdet határozunk meg. Ugyanakkor léteznek több tíz és több száz vagy akár több ezer szállodára vonatkozó statisztikai adatsorok, melyek felhasználhatók a tervezés irányvonalainak meghatározására. Például a szállodák éttermi anyag felhasználási százaléka átlagosan 25% volt, de a 2010-es évre elérte már az átlagos százalékot. Ez a mutatószám egy all inclusive üdülő szállodában lehet akár 90% is vagy egy teljes ellátást nyújtó wellness szállodánál elérheti az 50 százalékot, de lehet 30% vezetői döntés eredményeként. Az üzemelés évei alatt a szállodának, vagy a szállodalánc vállalatoknál a szállodáikra kialakulnak tapasztalati és statisztikai mutatószámok. Ezeket is felhasználják vezetési és tervezési eszközként ezek a mutatószámok lehetnek az elvárások alapnormái, de nem létezik, két egyforma szálloda ezért mindig vannak és lesznek eltérések, de ha az átlagtól, a benchmarktól való eltérések okait ismerjük, akkor a szállodavezetés ismeri a szállodájának gazdálkodási folyamatait. Egyes szállodaláncok által az elmúlt évek tapasztalatai alapján kialakult mutatószámok és átlagok, amelyeknek jelentős szerepet tulajdonítanak a tervezés, a beszámoltatás és a kontrolling területén. 26 Ilyen szállodaláncra jellemző költség normatíva lehet például az egy eladott szobára jutó bekészítés értéke, a mosatás költsége, az elhasznált víz mennyisége (m 3 ) és például az eladott szobára jutó tisztítószer. A szállodaláncok, azonos néven, azonos színvonalon, azonos szolgáltatásokat nyújtanak, tehát lehetséges az egységesítéseket alkalmazni. Továbbá ilyen költség még az anyagfelhasználás szint százaléka, a személyi költségszint, az energiaszint vagy az üzemeltetési költségszint. Ugyanakkor a tapasztalat szerint mindig van eltérés két még két azonos márkanevű, helyszínű és nagyságú szállodánál is. 27 Szakmai mutatószámokat a szállodaiparban vezetési eszközként a tervezéshez, a beszámoltatáshoz és a különböző elemzésekhez használjuk. A költségek nyilvántartása minél részletesebb annál pontosabb lesz a tervezés és annál megbízhatóbb adatok állnak rendelkezésre az elemzésekhez. A rendelkezésre álló számítógépes nyilvántartási rendszerek minden szolgáltató számára elérhetőek és ez könnyíti az analitikus nyilvántartást és főkönyvi számlaszámok nyitását valamint a vezetői számvitel alkalmazását. 26 Vezető szállodacsoportok a fenntartható fejlődés, a környezetvédelemi stratégia részeként az egy szobára jutó KW áramot és felhasznált köbméter vízmennyiséget monitorozzák és közzéteszik. 27 Egy szállodacsoport esetében a területi vezető kivizsgálást rendelt el, mert az egyik szállodában az egy vendégéjszakára jutó vízmennyiség létszerese volt a szállodacsoport lokális átlagának. A hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság megállapította, hogy a szálloda húszezer négyzetméter füves területtel, parkkal rendelkezik, nagyméretű kültéri medencéje van és abban az évben különösen száraz volt az időjárás. A szállodacsoport sztenderdjétől való eltérést ez okozta. A többi szálloda városi szálloda ez pedig üdülő szálloda volt, teljesen más tevékenységekkel és erőforrás igénnyel. Dr. Juhász László PhD. 41

42 5.5. Költséggazdálkodás prioritás elmélete A dia összefoglalja a költséggazdálkodás elméletének modelljét. A volumenelemzéstől eljutunk a költségcsoportok, a költségszint, a költséghely és költségösszetétel vizsgálatig. A válságmenedzsment első hét lépésének a bemutatása segít megismerni a releváns eredményt hozó döntéseket a prior költségcsoportokban. 12. Dia Szállodák költséggazdálkodás elméletének modellje Szerző szerkesztése. Releváns javulás érdekében elsőbbséget, prioritást kapnak azok a költségcsoportok a költséggazdálkodásban, amelyek hatása azonnal érzékelhető és meghatározó javulás érhető el. Prioritás elmélet A meghatározó (releváns) javulás érdekében, mindig a legnagyobb (prior) elsőbbségi mutatókat érdemes elemezni. Költségek esetében meghatározó lehet az abszolút vagy relatív nagyság, összegben vagy százalékban. A vezetői döntésekhez ismerni kell a szálloda kapacitásait és volumeneit. Költséggazdálkodás területein általában a következők tényezőket elemezzük és ebben a sorrendben - költségcsoportok, - költségszintek, - költséghelyek, - költségösszetétel. Dr. Juhász László PhD. 42

19. Szállodák költséggazdálkodása Költségek. 2. Csoportosítás Költségek csoportjai. 3. Költségek szakmai rendszere Szakmai szintek

19. Szállodák költséggazdálkodása Költségek. 2. Csoportosítás Költségek csoportjai. 3. Költségek szakmai rendszere Szakmai szintek 19. Szállodák költséggazdálkodása Költségek 1 1.Költség meghatározása Költség fogalma 2. Csoportosítás Költségek csoportjai 3. Költségek szakmai rendszere Szakmai szintek 4. Költségszintek Költségszint

Részletesebben

19. Szállodák költséggazdálkodása Költségek. 2. Csoportosítás Költségek csoportjai. 3. Költségek szakmai rendszere Szakmai szintek

19. Szállodák költséggazdálkodása Költségek. 2. Csoportosítás Költségek csoportjai. 3. Költségek szakmai rendszere Szakmai szintek 19. Szállodák költséggazdálkodása Költségek 1 1.Költség meghatározása Költség fogalma 2. Csoportosítás Költségek csoportjai 3. Költségek szakmai rendszere Szakmai szintek 4. Költségszintek Költségszint

Részletesebben

1.1.Költség A költség a szolgáltatás teljesítése érdekében felhasznált élő - és holtmunka pénzértékben kifejezett összege.

1.1.Költség A költség a szolgáltatás teljesítése érdekében felhasznált élő - és holtmunka pénzértékben kifejezett összege. 5.19. Szállodák költséggazdálkodása Költségek 1.Költség meghatározása Költség fogalma 2. Csoportosítás Költségek csoportjai 3. Költségek szakmai rendszere Szakmai szintek 4. Költségszintek Költségszint

Részletesebben

25. Szállodák eredménygazdálkodása. 1. Eredménygazdálkodás elmélete. 2. Eredménygazdálkodás. 3. Költségcsökkentés vezetői döntései

25. Szállodák eredménygazdálkodása. 1. Eredménygazdálkodás elmélete. 2. Eredménygazdálkodás. 3. Költségcsökkentés vezetői döntései 25. Szállodák eredménygazdálkodása 1 1. Eredménygazdálkodás elmélete 2. Eredménygazdálkodás 3. Költségcsökkentés vezetői döntései 4. Költséggazdálkodás prioritása 5. Szakmai számítások 6. Inspiráció 7.

Részletesebben

24. Általános tevékenységének gazdálkodása Funkcionalitás. 1. Általános tevékenységek Support departments. 2. Értékesítési részleg gazdálkodása Sales

24. Általános tevékenységének gazdálkodása Funkcionalitás. 1. Általános tevékenységek Support departments. 2. Értékesítési részleg gazdálkodása Sales 24. Általános tevékenységének gazdálkodása Funkcionalitás 1 1. Általános tevékenységek Support departments 2. Értékesítési részleg gazdálkodása Sales 3. Igazgatási részleg gazdálkodása Administration 4.

Részletesebben

6.21. Szállodai vendéglátás Hotel F&B gazdálkodás. 1.Szállodai vendéglátás sajátosságai. 2. Vendéglátás közvetlen személyi költségek F&B Payroll

6.21. Szállodai vendéglátás Hotel F&B gazdálkodás. 1.Szállodai vendéglátás sajátosságai. 2. Vendéglátás közvetlen személyi költségek F&B Payroll 1 6.21. Szállodai vendéglátás Hotel F&B gazdálkodás 1.Szállodai vendéglátás sajátosságai F&B Features 2. Vendéglátás közvetlen személyi költségek F&B Payroll 3. Szállodai vendéglátás költségei F&B Costs

Részletesebben

18. Szállodák személyi ráfordításai Personal expenses. 1. Személyi költségek Personal Costs. 3. Motivációs rendszerek Motivation

18. Szállodák személyi ráfordításai Personal expenses. 1. Személyi költségek Personal Costs. 3. Motivációs rendszerek Motivation 18. Szállodák személyi ráfordításai Personal expenses 1 1. Személyi költségek Personal Costs 2. Munkabér Wage 3. Motivációs rendszerek Motivation 4. Személyzet kiváltási lehetőségei External labor cost

Részletesebben

V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban. 21. Szobakiadási tevékenység gazdálkodása. 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása

V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban. 21. Szobakiadási tevékenység gazdálkodása. 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban 21. Szobakiadási tevékenység gazdálkodása 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása 23. Specializáció költségei 24. Általános tevékenységek gazdálkodása

Részletesebben

Szállodák személyi ráfordításai

Szállodák személyi ráfordításai Szállodák személyi ráfordításai 1 Személyi ráfordítások 1. Munkabér Bérköltség 3. Motivációs rendszerek Motiválás 4. Személyzet kiváltási lehetőségei Külső munkaerő 5. Személyi ráfordítás mutatószámai

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

I.ELŐADÁS KÖLTSÉGFOGALMAK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDSZEREK

I.ELŐADÁS KÖLTSÉGFOGALMAK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDSZEREK Éves beszámoló összeállítása I.ELŐADÁS KÖLTSÉGFOGALMAK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDSZEREK Alapfogalmak Vállalkozás működés Eredmény Eredmény csökkentő tételek Eredmény növelő tételek Költségek Ráfordítások Fogalmi

Részletesebben

Tevékenység költségei

Tevékenység költségei Tevékenység költségei Kiadás, ráfordítás, költség Kiadás: minden kifizetés, amely csökkenti a pénzeszközöket Ráfordítás: A vállalkozás eredményét csökkenti. Költség: a költség a tevékenység/termelés során

Részletesebben

Üzleti számvitel működés

Üzleti számvitel működés MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Fogalma Üzleti számvitel Vállalkozás működés Költségek csökkentő tételek növelő tételek Dr.

Részletesebben

3. Motivációs rendszerek. 4. Személyzet kiváltási lehetőségei. Személyi jellegű ráfordítás nagysága 1.1.Létszám nagyság és összetétel

3. Motivációs rendszerek. 4. Személyzet kiváltási lehetőségei. Személyi jellegű ráfordítás nagysága 1.1.Létszám nagyság és összetétel .19. Szállodák személyi ráfordításai Személyi költségek 1.Személyi ráfordítások Költségek költsége 2. Munkabér Bérköltség 3. Motivációs rendszerek Motiválás 4. Személyzet kiváltási lehetőségei Külső munkaerő.

Részletesebben

Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)

Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) 1/23 Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) HOZAM RÁFORDÍTÁS EREDMÉNY ÁRBEVÉTEL KÖLTSÉG BR. NYERESÉG BEVÉTEL KIADÁS PÉNZTÁR KÖLTSÉG RÁFORDÍTÁS KIADÁS HOZAM

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban. 21. Szobakiadási tevékenység gazdálkodása. 24. Általános tevékenységek gazdálkodása

V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban. 21. Szobakiadási tevékenység gazdálkodása. 24. Általános tevékenységek gazdálkodása V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban 1 21. Szobakiadási tevékenység gazdálkodása 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása 23. Specializáció költségei 24. Általános tevékenységek gazdálkodása

Részletesebben

29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling. 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling

29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling. 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling 29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling 1 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling 2. Szállodai kontroling elmélete Kontroling relevancia 3. Kontroling a gyakorlatban Üzemeltetési kontroling

Részletesebben

2013.10.09. 7.29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling. 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling

2013.10.09. 7.29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling. 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling 7.29. Kontroling gyakorlata a szállodában Kontrolling 1 1. Kontroling elmélet Elméleti kontrolling 2. Szállodai kontroling elmélete Kontroling relevancia 4. Kontrolling a speciális területei Kontroling

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

2013.08.19. 4. Disztribúció Disztribúció. 5. Szobafoglalás Foglalás

2013.08.19. 4. Disztribúció Disztribúció. 5. Szobafoglalás Foglalás 1 2.7. Piaci gazdálkodás tevékenységei a szálláshely szolgáltatásban Piaci gazdálkodás 1. Marketingterv célja Piaci célok 2. Marketingterv felépítése Marketingterv 3. Szálláshelyek értékesítése Értékesítés

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A Kft. rövid bemutatása : KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A társaságot, mint egyszemélyes Kft.-t Érd Város

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Eredmény kimutatás 48. lecke Eredmény kimutatás Fogalma: a

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete

2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Alapítvány a cukorbetegekért 8200. Veszprém Ádám Iván u. 1. 2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Veszprém, 2013. április 26. Reichardt Béláné alapítvány képviselője I.

Részletesebben

EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK

EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK FŐKÖNYVI KIVONAT 2013.01.01-2013.12.31 Psalmus Humanus Egyesület - 2013 Forgalom Fők.szám Megnevezés Tartozik Követel 1 14 3 31 36 38 381 384 39 392 4 41 45 454 463 464 471 474 49 5 51 143 145 149 1491

Részletesebben

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással) " A " változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m.

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással)  A  változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m. 6.) Határozza meg az eredménykimutatás célját! Ismertesse az eredmény- megállapítás módjait, az A változat szerint (összköltség és forgalmi költség eljárás)! Részletezze az egyes eredmény kategóriák tartalmát!

Részletesebben

La Leche Liga Magyarország EGYESÜLETI JELENTÉS. 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9199- -01

La Leche Liga Magyarország EGYESÜLETI JELENTÉS. 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9199- -01 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9199- -01 EGYESÜLETI JELENTÉS a 2012. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Budapest, 2013. február 2 EGYESÜLETI

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Füzesgyógy Vidékfejlesztési Centrum. korlátolt felelősségű társaság. 2013. december 31-i egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Füzesgyógy Vidékfejlesztési Centrum. korlátolt felelősségű társaság. 2013. december 31-i egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Füzesgyógy Vidékfejlesztési Centrum Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. december 31-i egyszerűsített éves beszámolójához Általános rész: Név: FÜZESGYÓGY KFT. Képviseletre jogosult:

Részletesebben

Kiadás Költség Ráfordítás

Kiadás Költség Ráfordítás Kiadás Költség Ráfordítás Kiadás: minden, a vállalatnál ténylegesen felmerült kifizetés, pénzeszköz-kiáramlás, aminek következtében csökken a vállalkozás pénzkészlete. Költség: az adott tevékenység megvalósításához,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A könyvviteli rendszer működése 52. lecke A KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL)

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

17. Élőmunka igény a szállodákban Emberi Erőforrás. 1. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete. 4. Szállodák létszámának nagysága Létszámszámítás

17. Élőmunka igény a szállodákban Emberi Erőforrás. 1. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete. 4. Szállodák létszámának nagysága Létszámszámítás 17. Élőmunka igény a szállodákban Emberi Erőforrás 1 1. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete 2. Élőmunka Emberi Erőforrásterv 3. Szállodai létszám sajátosságai 4. Szállodák létszámának nagysága Létszámszámítás

Részletesebben

La Leche Liga Magyarország EGYESÜLETI JELENTÉS. 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9499-529-01

La Leche Liga Magyarország EGYESÜLETI JELENTÉS. 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9499-529-01 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9499-529-01 EGYESÜLETI JELENTÉS a 2008. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Budapest, 2009.március 2 EGYESÜLETI

Részletesebben

2013.10.15. 2. Szállodagazdálkodás és tervezés Gazdálkodás és Tervezés. 1. Szállodagazdálkodás fogalma Gazdálkodás

2013.10.15. 2. Szállodagazdálkodás és tervezés Gazdálkodás és Tervezés. 1. Szállodagazdálkodás fogalma Gazdálkodás 2. Szállodagazdálkodás és tervezés Gazdálkodás és Tervezés 1 1. Szállodagazdálkodás fogalma Gazdálkodás 2. Szervezetek gazdálkodási céljai Szállodák céljai 3. Tervezés és tervek Tervezés 4. Szállodai megvalósíthatósági

Részletesebben

II. évfolyam BA. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014. I. félév

II. évfolyam BA. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014. I. félév II. évfolyam BA Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014 I. félév 1. Feladat (40 pont) Könyvelés Főkönyvi számlavázakon Eszközök Nyitó mérleg Források A. Befektetett

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

Civil (közhasznú) szervezetek számlatükre. 2012. (készítette: Baracskainé dr. Boór Judit)

Civil (közhasznú) szervezetek számlatükre. 2012. (készítette: Baracskainé dr. Boór Judit) 1 Civil (közhasznú) szervezetek számlatükre 2012. (készítette: Baracskainé dr. Boór Judit) I. Befektetett eszközök 11. Immateriális javak 113 Vagyoni értékű jogok 114 Szellemi termékek 118 Immateriális

Részletesebben

Szállodagazdálkodás és tervezés Gazdálkodás és Tervezés Dr. Juhász László PhD BGF KVIFK Turizmus Tanszék

Szállodagazdálkodás és tervezés Gazdálkodás és Tervezés Dr. Juhász László PhD BGF KVIFK Turizmus Tanszék 2. Szállodagazdálkodás és tervezés Gazdálkodás és Tervezés 1 1. Szállodagazdálkodás fogalma Gazdálkodás 2. Szervezetek gazdálkodási céljai Szállodák céljai 3. Tervezés és tervek Tervezés 4. Szállodai megvalósíthatósági

Részletesebben

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies Management. Marketing and Revenue Management Functional Strategy

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies Management. Marketing and Revenue Management Functional Strategy Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies Management Marketing and Revenue Management Functional Strategy Startegy Misszió jövőkép stratégiai stratégia az elérés útja Stratégia

Részletesebben

Master of Arts. International Hotel management. Strategy Management

Master of Arts. International Hotel management. Strategy Management Master of Arts International Hotel management Strategy Management Stratégiai tervezés Stratégiai tervezésen a szervezet jövőjére vonatkozó hosszú távú tervek kialakítását értjük. A stratégiai tervezés

Részletesebben

Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány. Kiegészítő melléklet. A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához. 2013.

Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány. Kiegészítő melléklet. A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. Bírósági bejegyzés: PK.60.144/2003/4. Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány Kiegészítő melléklet A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához 2013. év Kistelek, 2014.március

Részletesebben

V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban. 21. Szobakiadási tevékenység gazdálkodása. 24. Általános tevékenységek gazdálkodása

V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban. 21. Szobakiadási tevékenység gazdálkodása. 24. Általános tevékenységek gazdálkodása V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban 1 21. Szobakiadási tevékenység gazdálkodása 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása 23. Specializáció költségei 24. Általános tevékenységek gazdálkodása

Részletesebben

KÖRZETI TŰZOLTÓ EGYESÜLET LETENYE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖRZETI TŰZOLTÓ EGYESÜLET LETENYE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖRZETI TŰZOLTÓ EGYESÜLET LETENYE 8868 Letenye, Kossuth L. u.58. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2013 évről Készítette: Talentum Kontakt kft 2014-04-22 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Számviteli beszámoló

Részletesebben

Szállodavállalatok irányítási eszközei. Master of Arts International Hotel (Companies) Management

Szállodavállalatok irányítási eszközei. Master of Arts International Hotel (Companies) Management 1 Master of Arts International Hotel (Companies) Management 9. Szállodavállalatok emberi erőforrás gazdálkodás irányítása Cél, az emberi erőforrás gazdálkodás szállodavállalati szintű irányításának áttekintése

Részletesebben

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ Általános rész: A vállalkozás megnevezése: TÁMASZ Idősek Otthona

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.. ügyvezető Monor, 2014.02.28. 1/6 2013.ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A cég neve: VIGADÓ KULTURLÁSI ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet az Óbudai Sport és Szabadidő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Egyéb Szervezet Egyszerűsített Éves Beszámolója

Egyéb Szervezet Egyszerűsített Éves Beszámolója 1 8 1 2 5 0 6 7-9 4 9 9-5 2 9-0 1 Egyéb Szervezet Egyszerűsített Éves Beszámolója Éves zárómérleg 2010. január 01. - 2010. december 31. 2010 Kelt Budapest, 2011. május 20. 1 8 1 2 5 0 6 7-9 4 9 9-5 2 9-0

Részletesebben

22. Szállodai vendéglátás Hotel F&B Operation. 1. Szállodai vendéglátás sajátosságai F&B Features

22. Szállodai vendéglátás Hotel F&B Operation. 1. Szállodai vendéglátás sajátosságai F&B Features 22. Szállodai vendéglátás Hotel F&B Operation 1 1. Szállodai vendéglátás sajátosságai F&B Features 2. Vendéglátás közvetlen személyi költségei F&B Payroll 3. Szállodai vendéglátás költségei F&B Costs 4.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30-i fordulónapra elkészített, a tevékenységet lezáró egyszerűsített éves beszámolóhoz

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30-i fordulónapra elkészített, a tevékenységet lezáró egyszerűsített éves beszámolóhoz Balassagyarmat Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Kft 2660 Balassagyarmat Cégjegyzékszám: 1209006301 Óváros tér 15. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30i fordulónapra elkészített,

Részletesebben

VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 7.26. Eszközgazdálkodás és beszerzés Assests 1. Vagyon fogalma, tőke és eszköz összetétele Vagyon

VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 7.26. Eszközgazdálkodás és beszerzés Assests  1. Vagyon fogalma, tőke és eszköz összetétele Vagyon VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 26. Eszközgazdálkodás a szállodákban 27. Innováció, fejlesztés és beruházás a szállodaiparban 28. Pénzgazdálkodás a szállodákban 29. Kontrolling gyakorlata a

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

Főkönyvi kivonat Év: 2010; főkönyvi számla intervallum: teljes; bizonylat napló típus: normál; bizonylat napló jelleg: tény; feldolgozás dátuma: -

Főkönyvi kivonat Év: 2010; főkönyvi számla intervallum: teljes; bizonylat napló típus: normál; bizonylat napló jelleg: tény; feldolgozás dátuma: - Év: 2010; főkönyvi intervallum: teljes; bizonylat napló típus: normál; bizonylat napló jelleg: tény; feldolgozás dátuma: - 1131 Licencek 59 467,00 0,00 59 467,00 1141 Szoftverek 160 200,00 0,00 160 200,00

Részletesebben

Költség. A projekt költségeinek mérése, elszámolása, felosztása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása

Költség. A projekt költségeinek mérése, elszámolása, felosztása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék A projekt költségeinek mérése, a, felosztása Költség Költségnek tekintjük a tevékenység

Részletesebben

Kínálati szobaár. Rack Rate 2013.10.16. 1. Kínálati szobaár Rack Rate

Kínálati szobaár. Rack Rate 2013.10.16. 1. Kínálati szobaár Rack Rate 9. Szállodák árai Szállodai szobaárak 1 Forgalom - Bevétel 1. Kínálati szobaár Kínálati szobaár 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate 3. Keresleti szobaár Átlagár 4. Szállodai szobaárak Ártípusok

Részletesebben

Szegedi Vadaspark és Programszervező Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. évi Egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

Szegedi Vadaspark és Programszervező Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. évi Egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Szegedi Vadaspark és Programszervező Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. évi Egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 1. Általános kiegészítések 1.1. A vállalkozás bemutatása 1.1.1. A gazdálkodó

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet a Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2012. évi Egyszerűsített éves beszámolójához ÁLTALÁNOS RÉSZ Vállalkozás elnevezése: Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

Részletesebben

Szállodaüzemeltetés alapjai Piaci-gazdálkodás a szálláshely szolgáltatásban Bevétel-gazdálkodás a szállodákban

Szállodaüzemeltetés alapjai Piaci-gazdálkodás a szálláshely szolgáltatásban Bevétel-gazdálkodás a szállodákban Szállodavezetés és gazdálkodás I - II 1 I II III Szállodaüzemeltetés alapjai Piaci-gazdálkodás a szálláshely szolgáltatásban Bevétel-gazdálkodás a szállodákban IV Erőforrások a turizmusban V Eredménygazdálkodás

Részletesebben

2013.08.19. 4.15. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet. 2. Turizmus belső környezete Szálloda és Turizmus

2013.08.19. 4.15. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet. 2. Turizmus belső környezete Szálloda és Turizmus Szállodavezetés és gazdálkodás I. Szállodák e 1 4.15. Szállodák gazdálkodási e Környezet 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és Külső Gazdasági 2. Turizmus belső e Szálloda és Turizmus 3. Gazdálkodó

Részletesebben

SZÁMVITELI ALAPJAI tárgyból

SZÁMVITELI ALAPJAI tárgyból BEADANDÓ FELADAT Beadási határidő: Az első zárthelyi megírásakor hozza magával, ott kell beadnia. A zárthelyi megírásának (a félév elfogadásának) előfeltétele a beadandó feladat leadása. SZÁMVITELI ALAPJAI

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

Főkönyvi kivonat. 2012.09.10. 13:45:19 Pénznem: HUF. In Gold Invest 22617271-2-43

Főkönyvi kivonat. 2012.09.10. 13:45:19 Pénznem: HUF. In Gold Invest 22617271-2-43 In Gold Invest 22617271-2-43 Főkönyvi kivonat 2012.09.10. 13:45:19 Pénznem: HUF Szűkítési feltételek: 1 BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 439 595 151 459 1 186 219 151 459 1 186 219 151 459 1 034 760 T 13 MŰSZAKI BERENDEZÉSEK,

Részletesebben

Kiegészítő melléklet. A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához

Kiegészítő melléklet. A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához Kiegészítő melléklet A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához I. Általános rész 1. A vállalkozás bemutatása A Társaság a Transz-In Bt-ből való átalakulással 2001.március 10-én kezdte meg működését. Tulajdonosai:

Részletesebben

Az eredménykimutatás. Eredménykimutatás I. Eredménykategóriák. Formai jellemzők. Tartalmi jellemzők. Az eredménykimutatás fajtái.

Az eredménykimutatás. Eredménykimutatás I. Eredménykategóriák. Formai jellemzők. Tartalmi jellemzők. Az eredménykimutatás fajtái. MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Üzleti számvitel Eredménykimutatás I. Dr. Pál Tibor Az eredménykimutatás Számviteli okmány

Részletesebben

Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban)

Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban) Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban) 1. Általános háttér információ A Bátai Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Társaság),

Részletesebben

SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve. Tervdokumentáció részei :

SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve. Tervdokumentáció részei : SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti terve Tervdokumentáció részei : I/1. számú melléklet: I/2. számú melléklet: I/3. számú melléklet:

Részletesebben

Az eredménykimutatás. Formai jellemzõk. Eredménykategóriák. Tartalmi jellemzõk. Az eredménykimutatás fajtái

Az eredménykimutatás. Formai jellemzõk. Eredménykategóriák. Tartalmi jellemzõk. Az eredménykimutatás fajtái Üzleti számvitel XXI. Elõadás Eredménykimutatás I. Dr. Pál Tibor MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Az eredménykimutatás Számviteli

Részletesebben

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Egy vállalkozásnál az önellenőrzés keretében hibát tártak fel 2008. március 12-én (a 2007. évi mérlegkészítés napját megelőzően).

Részletesebben

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft a vállalkozás címe, telefonszáma 2030 Érd,

Részletesebben

ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2010. évi egyszerűsített éves beszámolója

ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2010. évi egyszerűsített éves beszámolója 1 8 4 0 0 6 5 6 Statisztikai számjel - - Cégjegyzék száma 1 1 ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2010. évi egyszerűsített éves beszámolója 1 8 4 0 0 6 5 6 Statisztikai

Részletesebben

ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2009. évi egyszerűsített éves beszámolója

ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2009. évi egyszerűsített éves beszámolója 1 8 4 0 0 6 5 6 Statisztikai számjel - - Cégjegyzék száma 1 1 ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2009. évi egyszerűsített éves beszámolója 1 2 3 1 8 4 0 0 6

Részletesebben

adatok eft-ban EREDMÉNYKIMUTATÁS Eltérés 2014. 2013. Társaság neve:

adatok eft-ban EREDMÉNYKIMUTATÁS Eltérés 2014. 2013. Társaság neve: adatok eft-ban EREDMÉNYKIMUTATÁS Eltérés 2014. 2013. Társaság neve: Terv - Várható Miskolci Turisztikai Kft. Terv Várható eft % 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele (+011+012+013) 954 996 873 676

Részletesebben

SZKÉNÉ SZÍNHÁZ NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT. 2011. évi közhasznúsági jelentése

SZKÉNÉ SZÍNHÁZ NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT. 2011. évi közhasznúsági jelentése SZKÉNÉ SZÍNHÁZ NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT. 2011. évi közhasznúsági jelentése A Nonprofit Közhasznú Kft. a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény 19. meghatározott módon közhasznúsági jelentést

Részletesebben

Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál

Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál Hozam: az adott időszak alatt értékesített áruk számlázott nettó ellenértéke (értékesítés nettó árbevétele) Ráfordítás: az értékesítés érdekében felmerült közvetlen

Részletesebben

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18.

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18. KIEGÉSZÍT MELLÉKLET a Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 214.1.1-214.12.31 egyszer sített éves beszámolójához 215. május 18. a vállalkozás vezet je (képvisel je) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég

Részletesebben

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója 2009. év. Klímabarát Települések Szövetsége

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója 2009. év. Klímabarát Települések Szövetsége 18135365-1-41 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója 29. év Klímabarát Települések Szövetsége 138 Budapest, Templom utca 64. Budapest, 21. január 11.

Részletesebben

28. Pénzgazdálkodás a szállodákban Finance

28. Pénzgazdálkodás a szállodákban Finance 28. Pénzgazdálkodás a szállodákban Finance 1 1. Pénzgazdálkodás ágai 2. Pénzügyi eredmény elemei 3. Önfinanszírozás 4. Likviditás vezetői döntései 5. Vezetői számvitel 6. Inspiráció 7. Virtuális szálloda

Részletesebben

1. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete Élőmunka igény. 2. Élőmunka Emberi Erőforrásterv. 3. Szállodai létszám sajátosságai Létszám

1. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete Élőmunka igény. 2. Élőmunka Emberi Erőforrásterv. 3. Szállodai létszám sajátosságai Létszám 17. Élőmunka igény a szállodákban Emberi Erőforrásterv 1 1. Szállodai élőmunka gazdálkodás elmélete Élőmunka igény 2. Élőmunka Emberi Erőforrásterv 3. Szállodai létszám sajátosságai Létszám 4. Szállodák

Részletesebben

Sirius Állat és Természetvédelmi Alapítvány. 2012. évi KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. (2030 Érd, Júlia u. 49.)

Sirius Állat és Természetvédelmi Alapítvány. 2012. évi KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. (2030 Érd, Júlia u. 49.) Sirius Állat és Természetvédelmi Alapítvány 2012. évi KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 1. A alapítvány rövid bemutatása: Tevékenység kezdete: 2005.02.17 Székhelye: 2030 Érd, Júlia u. 49. A beszámoló aláírására jogosult:

Részletesebben

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet Csákvár Jövőjéért Közalapítvány 8083 Csákvár, Széchenyi u. 8. Adószám: 18490073-1-07 Pk.62.843/1999/2 2011 Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet Csákvár, 2012. május 02. Készítette: Kántorné Szarka

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 1 2013/2014. I. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 1 2013/2014. I. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 1 2013/2014 I. félév 1. Feladat (10 pont) Egy tárgyi eszközről a következő információkkal rendelkezik: Bruttó érték 15 000 000

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 1103 Budapest Kőér 2/B Adószám: 18191970-1-42 Bíróság nyilvántartási szám: 60.092 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2007. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Budapest, 2008.03.28 Általános rész A tevékenységét 2006-ben

Részletesebben

JUVENILIS-DIAB-HELP ALAPÍTVÁNY. 2012.évi Közhasznú egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

JUVENILIS-DIAB-HELP ALAPÍTVÁNY. 2012.évi Közhasznú egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE JUVENILIS-DIAB-HELP ALAPÍTVÁNY 2012.évi Közhasznú egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 1.Általános rész: Az alapítványt 1991.évben hoztuk létre 150.000.- Ft alapítói vagyonnal. Alapító:

Részletesebben

1. SZÁMLAOSZTÁLY: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

1. SZÁMLAOSZTÁLY: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Számlatükör 1. SZÁMLAOSZTÁLY: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 11. Immateriális javak 111 Alapításátszervezés aktivált értéke 112 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 113 Vagyon értékő jogok 114 Szellemi termékek

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Statisztikai számjele: 13920410-4741-113-15 Cégjegyzék száma: 15-09-071364 Vállalkozás megnevezése: MasterMind Interactive Kft Vállalkozás címe: 4400 Nyíregyháza Korányi F. utca 29/A Kiegészítő melléklet

Részletesebben

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolója

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolója A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolója 2014 év Tüttő János Nótaklub Közhasznú Egyesület egyéb szervezet megnevezése 8800 Nagykanizsa, Munkás u. 1/B címe Nagykanizsa,

Részletesebben

A közzétett adatok könyvvizsgálóval nincsenek alátámasztva JUVENILIS-DIAB-HELP ALAPÍTVÁNY

A közzétett adatok könyvvizsgálóval nincsenek alátámasztva JUVENILIS-DIAB-HELP ALAPÍTVÁNY A közzétett adatok könyvvizsgálóval nincsenek alátámasztva JUVENILIS-DIAB-HELP ALAPÍTVÁNY 2011.évi Közhasznú egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 1.Általános rész: Az alapítványt 1991.évben

Részletesebben

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához Győr, 2013. április 25. ph. vállalkozás vezetője Jelen kiegészítő melléklet tartalmazza mindazon

Részletesebben

27. Innováció, fejlesztés és beruházás a szállodaiparban. 30. Minőségbiztosítás és biztonság-védelem a szállodákban

27. Innováció, fejlesztés és beruházás a szállodaiparban. 30. Minőségbiztosítás és biztonság-védelem a szállodákban VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 1 Speciális, mert a alapvetően a szállodavállalatok központjainak és vagy a tulajdonosoknak a döntései meghatározók 26. Eszközgazdálkodás a szállodákban 27.

Részletesebben

2013.08.19. 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel. 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate. 3. Keresleti szobaár Átlagár

2013.08.19. 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel. 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate. 3. Keresleti szobaár Átlagár 1 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel 1.Kínálati szobaár Kínálati szobaár 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate 3. Keresleti szobaár Átlagár 4. Szállodai szobaárak Ártípusok

Részletesebben

MIKOM Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve

MIKOM Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve MIKOM Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve (Vezet i összefoglaló) Miskolc, 2015. 05.06 Üzleti Terv 2015 MIKOM Kft. Makro-gazdasági adatok, piaci környezet Eredmény-kimutatás Üzemi eredményre ható f bb

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés 2011 Magánorvosok Országos Szövetsége (MAOOSZ) 1135 Budapest, Kerekes utca 9. 5/7. Közhasznúsági jelentés részei: 1. Számviteli beszámoló 2. Költségvetési támogatás felhasználása

Részletesebben

Kiegészítő melléklet az Egyszerűsített éves beszámolóhoz 2010.01.01.-2010.12.31.

Kiegészítő melléklet az Egyszerűsített éves beszámolóhoz 2010.01.01.-2010.12.31. Adószám: 18617450-1-11 Bírósági bejegyzés száma: PK.65050/2008 Ister-Granum Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1. Kiegészítő melléklet az

Részletesebben

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója SURDI SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET 8831 Nagykanizsa, Gárdonyi u. 8. 1. A szervezet alapadatai 1. Elnevezés: Surdi Sporthorgász Egyesület 2. Képviselő: Kovács Tibor 3. Székhely: 8831 Nagykanizsa Gárdonyi u. 8.

Részletesebben

RSM DTM Audit Kft. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 1. A VÁLLALKOZÁS ISMERTETÉSE

RSM DTM Audit Kft. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 1. A VÁLLALKOZÁS ISMERTETÉSE 1. A VÁLLALKOZÁS ISMERTETÉSE Az RSM DTM Audit Korlátolt Felelősségű Társaságot (a Társaság ) Kozma Attila Mihály és az RSM DTM Hungary Zrt alapította február 18-án DTM Audit Korlátolt Felelősségű Társaság

Részletesebben

Komló-Habilitas Nonprofit Közhasznú Kft. 2009. Kiegészítı melléklete. Wágner László ügyvezetı igazgató

Komló-Habilitas Nonprofit Közhasznú Kft. 2009. Kiegészítı melléklete. Wágner László ügyvezetı igazgató Komló-Habilitas Nonprofit Közhasznú Kft. 2009. Kiegészítı melléklete Wágner László ügyvezetı igazgató Komló-Habilitas Nonprofit Közhasznú Kft. adószám: 22265434-2-02 Cégjegyzék szám: 02-09-074143 Statisztikai

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezet taggyűlése részére (2014. március 28-i 2.

ELŐTERJESZTÉS A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezet taggyűlése részére (2014. március 28-i 2. ELŐTERJESZTÉS A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezet taggyűlése részére (2014. március 28-i 2. napirendi pont) Tárgy: A MKVK Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete 2013. évi

Részletesebben