Kihágásoka t megállapító. törvények 'és rendeletek

Átírás

1 PRÓBACSENDÓRÖKTANKÖNYVE \ 3. FCZET... Kihágásoka t megállapító törvények 'és rendeletek HIVATALOS KIADÁS BUDAPEST, 19 1

2 KIHÁGÁSOKAT MEGÁLLAPITÓ '-rörvények ÉS RENDELETEK

3 ERDŐ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM, l n3:). évi IV. törvénycikk a. erdőkről és a terjnés: etvédelemr{jl. Az erdők meghatározása és nyilvántartása. I.. Ennek a törvénynek hatálya alá tartoznak: 1. a földadókataszterben vagy az erdők törzskönyvében ennek a törvénynek hatálybalépésekor is erdőkként nyilvánított területek; 2. a földadókataszterben vagy az erdők törzskönyvében ennek a törvénynek hatálybalépésekor erdőkként nyilván nem tartott mindazok.a területek, amelyeket erdőjellegü faállomány borít, hacsak ennek a törvénynek 2. -a, vagy más jogszabály erre kivételt nem tesz; 3. azok a területek, amelyeket törvényes rendelkezés újraerdősítésre vagy erdőtelepítésre kijelölt vagy ezután kijelöl. Az itt felsorolt területeket ez a törvény általánosságban erdőnek nevezi. 2.. Nem tartozik ennek a törvénynek hatálya alá: aj erdőjellegű fa állománnyal borított belsőség, közterület, istentiszteleti vagy kegyeleti hely; bj a földadókataszterben, vagy az erdők törzskönyvében erdőkként nyilvántartott területek közül ( pont) az, amelyet az év végéig faállom:ínyán ak kiirtásával az erdőgazdasági művelés alól bármi okból kivontak ; ej az' olyan terület, amelyet e törvény hatálybalépése után az erdőrendészeti hatóság engedélyével az erdőgazdasági művelés alól kivo1'inak; dj olyan fásított legelő, amelyet a pontjában felsorolt személyek, illetőleg intézmények közé nem tartozó tulajdonosa mezőgazdasági ingatlan án ennek a törvénynek hatálybalépése előtt önként fásított be, hacsak azt nem kell véderdőül kijelölni. (5..); ej erdőnek vagy erdő höz tartozó egyéb területnek nem minősülő területen létesített karácsonyfatelep, bot- és fűzvesszőtermelő-telep; j) erdőtelepítésre hatóságilag ki nem jelölt területen kizáróan vadtenyésztési célokra telepített csenderes ; 1

4 2 r, gj az az erdő, amelyet tulaj donosa e törvény hatálybalépése után törvényes kötelezettség és a ban biztosított adómentesség igénybevétele nélkül telepít, amíg a telepítő életben van; hj az olyan erdő, amelynek a pontjai alatt felsoroltak közé nem tartozó-tulajdonosa e törvény hatálybalépése után egy éven belül igazolja, hogy azt ő, szülője vagy nagyszülője - annakidején legelőként nyilvántartott területen - e törvény hatálybalépése előtt 35 éven belül önként telepítette s amely erdőt ennek az igazolásnak alapján a földmívelésügyi miniszter állattenyésztési fontos közérdekból a jelen törvény hatálya alá nem tartozónak nyilvánított. Az ej, lj; gj és hj pontokban felsorolt erdőterületekre is kiterjednek a nyolcadik cím (büntető rendelkezések) II. fejezetében foglalt rendelkezések, ha pedig természetvédelmi területté jelöltetnek ki, a hatodik cím rendelkezései és a velük kapcsolatban ebbe a törvénybe foglalt más rendelkezések is. Az ej, /J, gj és hj pontokban felsorolt területeket az erdők törzskönyvében, mint ennek a törvénynek általános hatálya alá nem tartozó «szabad erdő»-ket kell nyilvántartani. 5.. Véderdőül kell kijelölni minden olyan erdőt, illetve olyan erdőrészt : 1. amely kő- vagy hógörgeteg, kő- vagy földomlás, talaj csúszás elhárítására, vadpatak, vízmosás vagy homokfúvás keletkezésének és továbbterjedésének megakadályozására szolgál és a káros szelek ellen védelmet nyujt; 2. amelynek elpusztulása az alantabb fekvő vagy szomszédos területek termőképességét, források vízbőségét, épület, ipartelep, közút. közforgalmú vasút, közhasználatra szolgáló mü vagy egyéb műtárgy biztonságát veszélyeztetné; 3. amelyet a mellette levő kórház vagy gyógyintézet érdekében kell fenntartani. Az erdőgazdálkodás általános szabályai Erdőben kő-, kavics-, homok-, agyag- vagy egyéb bányát művelni csak az üzemtervben megállapított területen szabad. Az üzemterv jóváhagyásáig véderdőben csak az erdőigazgatóság engedélyével szabad bányát művelni, más erdőben akkor szükséges a bányaműveléshez az erdőigazgatóság engedélye, ha mészkő- vagy palabányaműveléshez összesen három kataszteri holdnál, egyéb bánya műveléséhez pedig összesen egy kataszteri holdnál nagyobb területet kívánnak felhasználni. Egyébként a bányaműveléshez nincs szükség az erdőigazgatóság engedélyére, de minden bányanyitást erdőterületen - legalább harminc nappal a munkálatok. megkezdése előtt - be kell jelenteni az erdőigazgatóságnak. Az erdőigazgatóság engedélye nem pótolja azt a hatósági engedélyt; amelyet a bányászáshoz esetleg más jogszabály értelmében kell megszerezni. Az erdők védelme Erdőben, erdőhöz tartozó egyéb területen (15..) és az erdő szélétől számított száz méternyi távolságon belül, még a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak is, csak az erdőtulajdonos vagy az erdészeti személyzet engedélyével, a szükséges óvórendszabályok mellett és csakis veszélytelen helyeken szabad nyilt tüzet rakni. Tűzveszélyes helyeken az erdőtulajdonos a tűzrakást mindenkinek megtiltani köteles. Aki tüzet rak, köteles azt távozás előtt tökéletesen eloltani. Azok pedig, akik az erdőben üzemszerű tüzelést végeznek (meszet égetnek, fát - szenítenek stb.), a tűz helyét és környékét a tüzelés egész ideje alatt folytonos és gondos őrizet alatt kötelesek tartani. Az erdőrendészeti hatóság - ha a tulajdonos megfelelően nem rendelkezik - az erdóégések megakadályozása érdekében intézkedéseket rendelhet el ; szükség esetében a tűzrakást, a dohányzást és a közútakon kívüli közlekedést az erdő egész területére kiterjedően eltilthatja. Hogy az ilyen időleges tilalom a turistautak forgaimát mennyiben érintheti, azt a földmívelésügyi miniszternek a ban nyert felhatalmazás alapján kiadott rendelete szabályozza. Az erdőtulajdonosnak vagy alkalmazott j ának intézkedése következtében felmerült tűzrendészeti vitás kérdésben az erdőrendészeti hatóság határoz Erdőben, erdőhöz tartozó egyéb területen és az erdő szélétől számított száz méternyi távolságon belül égő gyufát, szivart, szivarkát, vagy más égő vagy tűzveszélyes tárgyat eldobni, vagy kellően nem védett tűzveszélyes világító eszközt használni tilos Aki erdőben vagy annak közelében elhagyott tüzet talál. köteles azt eloltani, ha pedig eloltani nem tudja, vagy ha erdőégést vesz észre vagy erdőégés jut tudomására, köteles azt az útjába eső első ház lakóival közölni, ezek pedig kötelesek az elhagyott tűzről, úgyszintén az erdőégésről az erdő tulajdonosát vagy a tulajdonos hozzátartozóit vagy 1

5 alkalmazottait haladéktalanul értesíteni, avagy az esetet a legközelebb eső község elöljáróságának, esetleg a főszolgabírónak, városokban a polgármesternek bejelenteni Az oltáshoz kirendeltek a községi elöljárókkal, illetőleg a polgármesterrel vagy megbízott j ával együtt az oltáshoz szükséges eszközökkel (csákány, kapa, fejsze) felszerelve tüstént az égés helyére kötelesek sietni s ott az oltás vezet őnek az oltásra vonatkozó rendelkezéseit minden munkabérre vagy jutalomra való igény nélkül teljesíteni. Az oltás vezetése a helyszínen levő rangban első erdészeti alkalmazottat, különben a főszolgabírót (polgármestert) s - ha ezek közül senki sincs jelen - annak a községnek elöljárósági tagját illeti, amelynek határában vagy legközelebbi szomszédságában az erdőégés van. Az oltás bevégzése után az égés helyét legalább egy na pig s szükség esetében tovább is kirendelt erdőőrökkel vagy községi (városi) lakosokkal őriztetni kell. Az előbbi bekezdés értelmében őrzésre kirendeltek az erre vonatkozó rendelkezésnek kötelesek eleget tenni Ha valamely vidéken az erdei lopások igen gyakoriakká válnak, az erdőrendészeti hatóság az érdekeltek kérelmére vagy hivatalból is.elrendelheti, hogy a veszélyeztetett területen, valamint azon a területen, ahol az erdei termékeket értékesíteni szokták, ilyen terméket csak a jogos szerzést bizonyító igazolvány mellett szabad eladni, venni vagy szállítani. Az erdőrendészeti hatóságnak ezt a rendelkezését az összes érdekelt községekben ki kell hirdetni. Ha az erdei lopásokkal veszélyeztetett erdők több törvényhatóság területén feküsznek, vagy ha a lopott terméket értékesítés vagy felhasználás végett más törvényhatóságok területére is átviszik, az érdekelt törvényhatóságok elsőfokú erdőrendészeti hatóságai egyetértve járnak el. Természetvédelem A természetvédelem tárgyai: aj azok a helyek és a természetnek azok az alakulat ai, amelyekhez történelmi esemény emléke vagy hagyomány (monda, rege) fűződik, továbbá, amelyek műemlékek természeti alapzatául vagy dísz éül szolgálnak (természeti és történelmi emlékek); bj a természetnek azok az alakulatai (hegy, szikla, kőiet, barlang, forrás, vízesés, tó, egyes fák és facsoportok), amelyek tudományos szempontból vagy különlegességüknél fogva értékesek; ej olyan táj részek, sőt egész tájak is, amelyek tájképi szépségüknél vagy egyéb kedvező természeti tulajdonságaiknál fogva a természetélvezet (természetjárás, turistaság, kilátás és tartózkodás) vagy testedzés szempontjából különösen becsesek; dj azok a vadon tenyésző állat- és növényfajok, amelyek a kipusztulás veszélyével szemben oltalomra érdemesek, valamint általában a természetben jelentősen hasznos vadon tenyésző állatfajok; ej azok a források és patakok, amelyeknek vize a vadon tenyésző állatok számára nélkülözhetetlen. A védelem alá vont hely, természeti alakulat és tájrész területe, úgyszintén a védett állat- és növényfaj tenyésző helye, továbbá az a felszíni terület, amely a barlang bejáratához és épségének megóvásához szükséges: természetvédelmi terület; védelem alá vont egész tájék területe: tájvédelmi körzet A természet védett tárgyait elpusztítani, megrongálni vagy azoknak eredeti állapotát megváltoztatni, védett fajhoz tartozó állatot vagy növényt elpusztítani, vagy tenyészetében megzavarni, ily állatot bántalmazni, elfogni vagy fogságban tartani, ily növényt a földtő) elválasztani tilos. A természetvédelem a vadászatnak a fennálló jogszabályok szerint megengedett gyakorlását nem érinti. A természetvédelem nem terj ed ki használt épületeken rakott madárfészkekre. A földmívelésügyi miniszter védett állatnak, növénynek vagy a védett madár tojásának kizárólag tudományos célra való megszerzésére engedélyt adhat Barlang felfedezését a földmivelésügyi miniszternek haladéktalanul be kell jelenteni. Barlangot csak a földmívelésügyi miniszter engedélyével és az általa jóváhagyott terv szerint szabad feltárni és természetes alkatában megváltoztatni. Az engedélyt csak abban az esetben szabad megadni, ha az 1929 : XI. t.-c a alapján elrendelt ásatást már elvégezték, vagy ha az ásatás mellózését a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa kimondotta. A feltárásnál felszínre kerülő tudományos értékű leletek az 1929: XI. t.-c ában felsorolt leletekkel egy tekintet alá esnek.

6 6 -. Büntetö rendelkezések. Az erdörendészeti áthágás ok. Az erdei kihágások. A) Az erdei kihágások meghatározása Amennyiben törvény máskép nem rendelkezik, erdörendészeti áthágást követ el : 1. az erdőtulajdonos vagy más -ingatlantulajdonos, ha kellő időben nem teljesíti a jelen törvényben, az 1923 : XIX. törvénycikkben vagy az erdőgazdasági üzemtervben (erdőtelepítési, fásítási, használati terv.,. -ben) meghatározott kötelességét vagy megszegi a jelen törvénynek vagy az erdőgazdasági üzemtervnek tiltó rendelkezését, avagy nem teljesíti :az erdőrendészeti hatóság rendelkezését vagy az erdőigazgatóságnak, ílletőleg az erdőfelügyelőségnek a jelen törvény alapján kiadott rendelkezését; 2. az ingatlantulajdonos, ha a földjén vagy a földjének szomszédságában vagy közelében szükséges közérdekü erdőtelepítési vagy talaj.,. kötési munkálat kijelölését és sikeres végrehajtását a 130., 131. és ban meghatározott kötelességének megfelelő időben való teljesítésével előmozdítani indokolatlanul elmulasztotta; 3. erdei termé.knek nyilvános közlekedésre nem szolgáló területen hatósági engedéllyel való szükségbeli átszállítása esetében az engedélyes vagy az átszállításra igénybevett ingatlan tulaj donosa, ha az átszállítási engedély valamely feltételét vagy az erdőrendészeti hatóságnak az átszállítás - érdekében kiadott rendelkezését meg nem tartja; 4. tutajozás vagy faúsztatás esetében a szállításra jogosult, ha a szállítási engedély feltételét vagy az erdőrendészeti hatóságnak a szállítás érdekében kiadott rendelkezését meg nem tartja;, 5. aki engedély nélkül tutaj oz vagy fát úsztat olyan vízen, amelyen a tutajozáshoz és faúsztatáshoz hatósági engedély szükséges Az erdőrendészeti áthágások büntethetősége az áthágás elkövetésének napjától számított két év alatt évül el. Az elévülést félbeszakítja az erdőrendészeti áthágás büntethetősége tekintetében az illetékes erdőrendészeti hatóságnak a tényállás megtillapítására irányuló bármilyen intézkedése. A félbeszakító intézkedés napján az- elévülés újból kezdetét veszi. Mulasztással elkövetett erdőrendészeti áthágás mindaddig büntethető, míg a mulasztás nincs pótolva. Erdőrendészeti áthágás tárgyában hozott és fellebbezéssel meg nem támadott elsőfokú határozat a közléstől számított tizenhatodik napon, a másodfokú határozat pedig meghozatala napján válik jogerőssé. 258J. Amennyiben a cselekmén r -figyelemmel az alábbi ra js -'smyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, erdei kihágást követ el: 1. aki erdőterületről álló vagy döntött fát vagy faanyagot, vagy egyéb növényt, erdei terméket, talajaikatrészt, előkészített fát, az erdőben vagy az erdöhöz tartozó egyéb területen termett mezőgazdasági vagy kertészeti termény t, hangyabábot (hangyatojást) vagy petét ellop vagy ellopását megkísérli 2. aki más erdejében fát levág, kidönt vagy bármi módon meg 'rongál; élő facsemetét bármi módon megrongál, letapos, kitép vagy meg., semmisít; levágott fának a földben visszahagyott tuskóját bármi mó -don megrongálj a vagy kiássa 3. aki erdőterületen másnak a levágott fáját, feldolgozott faanyagát vagy leszedett és összegyüjtött erdei termékét bármi módon megrongálja vagy hasznavehetetlenné teszi; 4. aki erdőterületen másnak erdei termékrakását széthányj a ; 5. aki másnak erdejében üzemi épületet, szállító vagy egyéb erdőgazdasági berendezést, avagy kerítést, sorompót vagy kaput megrongál vagy hasznavehetetlenné tesz.; aki másnak erdejében gazdasági megjelölésre szolgáló jelet, mérnöki vagy tilalmi jelet vagy tudományos megfigyelés céljára felállított tárgyat, avagy határmegjelölésre szolgáló jelzőtárgyat gondatlanságból megváltoztat, eredeti helyéről eltávolít, megrongál, hasznavehetetlenné tesz vagy megsemmisít ; aki másnak erdejében a talajt bármiféle célból és módon meglazítj a; omb-, moha-, vagy gyeptakaróját megrongálja vagy eltávolítja; követ vagy homokot mozgásba hoz, avagy pedig a területre követ, törmeléket, szemetet vagy másféle anyago t vagy tárgyat hord; 8. aki másnak erdejében engedély nélkül vagy nem az engedélyezett helyen csatornát, utat, rakodó vagy munkahelyet készít vagy jeleket állít fel vagy út jelzéseket alkalmaz, avagy meszet, szenet éget, kátrány t vagy hamuzsírt főz; 9. aki másnak erdejében az erdő növényzetét vagy annak részét, termékét vagy a talaj alkotórészét nem abban az időben és nem oly módon termeli, szedi, gyüjti vagy viszi el az erdőből, ahogyan arra jogosítva van, vagy az erdei termékek gyüjtésénél és termelésénél kifejezetten eltiltott munkaeszközt használ;

7 8 o aki másnak erdejében legeltet, vagy másnak erdejébe állatot behajt vagy been ged, a legelő állatokat tilos úton hajtja, vagy jogos legeltetés esetében a legeltetett állatok állandó őriztetéséről megfelelően nem gondoskodik; ll. aki másnak erdejében engedély nélkül közlekedési eszközzel tilos ú on jár, vagy új útat tör; 12. aki másn"ak erdejében engedély nélkül tíz évesnél fiatalabb vagy erdősítés alatt álló állcmányban jár; 13: aki természetv delmi területen, tájvédelmi körzet területén vagy általában másnak erdejében meg nem engedett helyen tartózkodik, ha jelenléte akár a közbiztonság, akár a tulajdon biztonsága, akár a vadállomány nyugalma szempontjából aggodalmat kelt és az erdészeti személyzet, közbiztonsági közeg, az ingatlantulajdonos vagy a vadászati jog gyakorlására jogosult kiutasító felszóiításának azonnal nem tesz eleget, vagy a nála lévő fegyvert, fejszét, baltát, fűrészt, vagy erdei termék szedésére alkalmas más eszközt az erdészeti személyzetnek, a közbiztonsági közegnek, az ingatlantulajdonosnak vagy a vadászati jog gyakorlására jogosultnak átadni vonakodik; 14. 'aki a 25. és 26. -ban foglalt rendelkezések megszegésével tüzet gerjeszt, tüzrakásra engedélyt ad vagy a tüzrakást veszélyes helyen eltiltani elmulasztja, vagy ha jogosan rak is tüzet, de a szükséges óvórend-: szabályokat meg nem tartja; tűzveszélyes tárgyat eldob, kellően nem védett tüzveszélyes világító eszközt használ, vagy könnyen gyúló anyagot halmoz fel; 15. aki sáját erdejében vagy másnak erdejében az erdei üzemhez szükséges tüzelés alkalmával a tűzvész elkerülésére szükséges (25. ) intézkedéseket megtenni elmulasztja; 16. aki a 27. -ban vagy a 29. első vagy negyedik bekezdésében meghatározott kötelességének teljesítését alapos ok nélkül elmulasztja vagy megtagadja; 17. aki idegen erdőben vagy mezőgazdasági területen vagy közhasználati területen szemetel; 18. aki akár saját, akár másnak erdejében vagy mezőgazdasági terület én forrás, vagy tó vizét beszennyezi, vagy forrásba étel- vagy italneműt helyez; aki akár saját ingatlanán, akár másnak ingatlanán a ban foglalt rendelkezések megszegésével a természetnek védett tárgyát elpusztítja, megrongálja vagy annak eredeti állapotát megváltoztatja, így különösen oltalom alá helyezett állatot vagy növényt elpusztít, tenyészetében zavar, forgalomba hoz, vagy védett állatot elfog, fogság ban tart vagy tojását, petéjét elszedi, forgalomba hozza vagy megsemmisíti; 20. aki a 30. alapján elrendelt rendkívüli hatósági intézkedés megsz gésével igazolvány nélkül erdei terméket elad, vesz vagy szállít 21. aki a 24. megszegésével erdősítés vagy csemetenevelés céljára famagvakat eltiltott területen gyüjt, gyüjtet vagy gyüjteni megenged, vagy tiltott famagvakat forgalomba hoz vagy a forgalombahozatal alkalmával hatályban lévő jogszabályokat meg szegi ; 22. aki a 216. rendelkezése ellenére barlang felfedezését nyolc nap atátt be nem jelenti, vagy barlangot a földmívelésügyi miniszter engedélye nélkül avagy a földmívelésügyi miniszter által jóváhagyott tervtől eltérőleg tár fel, vagy természetes alkatában megváltoztat ; 23. aki jogosan alkalmazott útjelzést rongál, megváltoztat, eltávolít, áthelyez, bemocskol, vagy felismerhetetlenné tesz A 1 elen fejezetben foglalt büntető rendelkezések alkalmazásában szigorítottan védett területnek kell tekinteni a véderdőt, a ter.;. " mészetvédelmi területet és az erdőtelepítés végleges befejezésétől számított tizenötödik év végéig a közérdekű erdőtelepítésre kijelölt területet, úgyszintén az 1923 : XIX. t.-c. alapján kijelölt és fenntartott gazdasági fásításokat. 261:. Ha a ban meghatározott valamely cselekmény a törvény értelmében vétség vagy bűntett, a jelen törvényt kell alkalmazni, amennyiben az ellopott dolog értéke, vagy az okozott kár összege száz pengőt meg nem halad; ha azonban a pontjában meghatározott erdei lopás esetében a lopótt dolog értéke száz pengőt nem halad is meg és olyan körülmény forog fenn, amelynél fogva a lopás a büntetö törvények szerint tekintet nélkül a lopott dolog értékére bűntett; a cselekményt a büntető törvények szerint bűntettként kell büntetni, kivéve, ha a lopást a dolognak bekerített helyről bemászás útján elvétel ével követték el. Az 1930 : III. t.-c ának az a rendelkezése, mely szerint tekintet nélkül az ellopott dolog értékére bűntett a lopás, ha felfegyverkezve vagy oly eszközzel felszerelve követték el, amely veszélyes ellenállás kifejtésére alkalmas: erdei lopás esetében csak akkor alkalmazhat0, ha a tettes lőfegyvert viselt. Ha a , 15. vagy 16. pontjában meghatározott cselekmény következtében tűz támad, a cselekményt a büntető törvények szerint az eset körülményeihez képest mint bűntettet vagy vétséget kell büntetni Szigorítottan védett területen (260..) elkövetett erdei kihágás miatt, továbbá a , 15., 16., 19., 20. vagy pontjaiban meghatározott erdei kihágás miatt, úgyszintén közhasználatú 9

8 fo területen elkövetés esetében a pontjában és közhasználatú területre kihatás esetében a pontjában meghatározott erdei - kihágás miatt is büntető eljárást hivatalból kell megindítani; minden más esetben erdei kihágás miatt csak magánindítványra van helye büntető eljárásnak. B) Az erdei kihágások büntetése Ha valaki akár erdőben, akár annak közelében olyan helyzetbe került, mely miatt kénytelen volt erdei kihágást elkövetni, habár a végszükség (Btk. 80..) feltételei nem forognak is fenn, az ilyen egyén nem büntethető, feltéve, hogy a kihágást az erdészeti személyzetnek a helyszínen azonnal vagy legalább a községi elöljáróságnak huszonnégy órán belül bejelentette. Nem lehet büntetni továbbá legeltetési kihágás miatt azt sem, aki igazolja, hogy a legelő állat közvetlenül fenyegető veszély elől menekült vagy hajtatott az erdőbe. Az eljárási költség, a hajtópénz és az okozott kár megtérítésére azonban a tettest ily esetekben is kötelezni kell Erdei kihágás esetében az elévülés a büntető eljárás megindítását az elkövetés napjától számított két év elteltével, a kiszabott pénzbüntetés végrehajtását pedig az ítélet jogerőre emelkedésétől számított három év elteltével zárja ki. tásával és vezetésével van megbízva s e megbízásából folyóan hatósági esküt tett... Ha az erdő államerdészeti kezelésben van, li magánindítvány előterjesztésére feljogosított erdőkezelőnek az erdőf lügyelőség képviselőjét kell tekinteni, aki a magán vád képviseletére is önállóan jogosult A községi elöljáróság tagjai, a mezőőrök, a rendőri közegek és a csendőrség tagjai s általában az összes hatóságok és hatósági közegek kötelesek - az alábbi kivétellel - a hivatali hatáskörükben tudomásukra jutott és hivatalból üldözött erdei kihágásokat az ádatok és bizonyítékok közlésével az illetékes rendőri büntető bíróságnál haladéktalanul feljelenteni. Ugyanez a kötelessége a hatóságilag felesketett erdészeti alkalmazottaknak és a vadőröknek is, dé csak azokra a pivatalból üldözött erdei kihágásokra nézve, amelyeknek elkövetéséért nem szolgálatadój uk felelős. A feljelentés kötelezettsége az adóhatóságokra és az adókivető és adókezelő közegekre nem vonatkozik D) Eljárás erdei kihágások eseteiben Erdei kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a m. kir. rendőrség müködési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX. t.-c. 59. első bekezdése 3. pontjának alkalmazása szempontjából szakminiszternek a földmívelésügyi minisztert kell tekinteni. Ha a kár negyven pengő értéket nem halad meg, a felj elentés a községi bítónál is megtehető, amely esetben a községi bíróság a rendőri büntető eljárás szabályai szerint ítélkezik. Az ítéletben meg nem nyugvó fél tizenöt nap alatt a községi bírónál kérheti, hogy az eljárás a főszolgabíró előtt újrakezdessék. Ezekben az ügyekben végső fokon az alispán dönt A magáníndítványt az általános szabályok szerint erre jogosultakon felül meghatalmazás nélkül előterjesztheti és az erdőtulajdonost az eljárás folyamán is képviselheti az erdőmérnök, ha arra az erdőre nézve, amelyben a kihágást elkövették, az erdőgazdaság irányí-

9 A VÍZJOG. 13 Vízrendőri intézkedések. lr8;). évi XXTII. törvénycil<k a vízjofjról. Általános határozatok. G.. A meder és part tulajdonosa tulajdonjogát csak a viz használatok' sérelme nélkül és a rendőri szabályok megtartása mellett gyakorolhatja. B) A hatósági rendelkezés alatt álló vizekről A vizeknek ártalmas anyagokkal való megfertőztetése tilos. Hogy mily intézkedések szükségesek arra nézve, hogy gyárakhól. bányákból és más vállalatokból hulladékok és megfertőzött vizek más vizekbe bebocsáthatók legyenek: az iránt a közegészségügy követelményei és a fennálló használatok tekintetbe vételével a hatóság intézkedik A rendes háziszükségletre, ültetvények öntözésére vizet meríteni, itatni, mosatni, úsztatni, fürdetni és jeget vágni a hatóság által e célra kijelölt helyeken s a helyi rendőri szabályok megtartásával mindenkinek szabad. Minden más célra, valamint gépekkel vagy mesterséges készülékkel való vízhasználathoz hatósági engedély. szükséges. Vízi szolgalmak. GG.. A parti birtokos kártalanítás nélkül tartozik: 1. tutajozható és hajózható folyók mentén a vontatásra, emberek és állatok számára szabályrendeletileg megállapított szélességű vontató utat hagyni; 2. a hajók és tutajok kikötését a hatóságilag megjelölt helyeken megengedni ; 3. a faúsztatásra jogosítottaknak és munkásaiknak - amennyiben ez a szállítás eszközlése szempontjából elkerülhetetlenül szükséges - közvetlen a víz partján fekvő földeken a szabad járást megengedni; 4. vízrendőri szempontból a vízhez való férést megengedni. Veszély esetén a hajók és tutajok bárhol kiköthetnek, kirakodhatnak és partra vontathatók A vízfolyások, medrek, partok és a víziművek mindennemű rongálása tilos. J eles.en tiltva van : l. a víz medrébe szilárd tárgyakat dobni, melyek annak mélységét esökkentik, iszaplerakodásra és zátonyképződésre okot szolgáltatnak; 2. vízmedreken keresztül, az e célból kijelölt átjáró helyeken kívül, $zekerezni, lovagolni, vagy marhát áthajtani ; 3. II meder partszéleihez szabályrendeletileg megállapított távolságnál közelebb fát vagy bokrot ültetni., Az árvédeimi töltéseknek s az ezekhez tartozó műveknek, nemkülönben a védültetvényeknek rongálása egyáltalán tilos., Jelesen tiltva van: 1. a védtöltést leásni, átszúrni, levágni, kivölgyelni, róla gyepet szedni, abba cöveket, rudakat vagy egyéb tárgyakat beverni ; 2. a védtöltés vagy a hozzá tartozó padkák testébe és lejtőinek lábvonalához hat méternél közelebb fát vagy bokrot ültetni, kerítést felállítani; 3. a védtöltés lábvonalához tíz méternél közelebb földet ásni, öt méternél közelebb szántani, vagy a járást-kelést ennél szűkebb térre szorítani; 4. a védtöltésen keresztül, az e célra kijelölt átjáró helyeken kivül, szekerezni, lovagolni vagy' marhát áthajtani ; 5. a vízmércéket s az átjárókon a korlátokat rongálni. A községek beltelkeinél a hatóság a 2., 3. és 4. pont alól kivételeket engedhet meg A védtöltés tulaj donosának engedélye nélkül tiltva van: 1. a védtöltés és padkák koronájára vagy lejtőire tömeges tárgyakat lerakni; 2. a védtöltésen legeltetni vagy azon szekerezni, lovagolni és marhát hajtani; Büntető határozatok Kihágást követ el és hár.omszáz pengőig terjedhető pénzhüntetéssel büntetendő: 1. (Az 1913 : XVIII. t.-c hatályon kívül helyezte.) 2. 'aki a vízfolyásból hatóságilag meg nem állapított müvek segélyével vizet elvezet (38..) ; " 3. aki a jelen törvény 42. -a alá eső munkálatokat hatósági engedély nélkül létesít;

10 4. aki az előtéren, nemkülönben a fakadó és szivárgó vizek ellen való védelemre szükséges területeken a szabályrendeletileg megállapított művelési módoktól eltér (49..); 5. aki az engedélyokiratban megállapított legmagasabb vagy legalacsonyabb vízszínt meg nem tartja (52..); 6. aki a vízmosások meggátlására elrendelt munkálatokat a kitűzött záros határidő alatt nem eszközli (55..); 7. aki a jelen törvény ában foglalt tilalmat áthágja; 8. azon társulati közeg, mely a jelen törvény 147. és aiban előírt értesítést elmulasztja Száz pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: 1. aki vizeket ártalmas anyagokkal megfertőztet (24..), amennyiben az az 1879 : XL. t.-c ába nem ütközik; 2. aki a jelen törvény 25. -ában szabadnak nyilvánított vízhasználatokat nem a kijelölt helyeken, vagy nem a fennálló szabályok értelmében gyakorol évi XVIII. törvénycikk. l.. Artézi kutak és földalatti gyüjtőművek segélyével a vizet felszínre hozni csak előzetes hatósági engedéllyel szabad. Ha ily építmény már meglevő hasonló műtői, forrástól, vízfolyástól vagy csatornától 100 méternél, épülettől, vasúttól vagy közúttól 400 méternél nagyobb távolságra esik és nem forog fenn annak veszélye, hogy a már meglévő vízművek használhatósága csökken vagy megszűnik, az enge délyt a hatóság - szakértő meghallgatása után - megadja Kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő az : 1. aki az 1885 : XXI. t.-c.-ben megállapított védőterületen belül engedély nélkül fúrásokat eszközöl; 2. aki a jelen törvény 1. -ában említett valamely munkálatot engedély nélkül foganatosít; 3. aki közhasználatra szolgáló vízvezetékek vagy közhasználatra szolgáló kutak és források részére a jelen törvény alapján megállapított védőterületen belül a hatóság által eltiltott munkálatot létesít vagy ily használatot gyakorol, továbbá, aki a védőterületen belül engedélyhez kötött munkálatot vagy használatot engedély nélkül létesít vagy gyakorol; 4. aki engedélyezett vízhasználatát az engedélyokirat reftdelkeaései ellenére gyakorolja. FEGYVER- ÉS LÖSZERTARTÁS. A lőfegyverek, lőszerek és a robbantóanyagok tartása, árusítása és vásárlása. 9862/1920. sz. M. E. rendelet. 1. Lőfegyvert (vadász-, céllövő- és egyéb lőfegyvert, pisztolyt), továbbá lőszereket és robbantó anyagokat csak az tarthat, viselhet, vásárolhat vagy árusíthat, aki arra az illetékes rendőrhatóságtól (2., 11. és 14..) engedélyt kapott. A tényleges szolgálatban álló katonai, csendőri, rendőri, pénzügyőri személyeknek és a letartóztató intézetek őrszemélyzetének kivételével ilyen engedélyekre van szükségük a fegyverviselésre jogosult közszolgálati alkalmazottaknak, továbbá a szolgálatban álló felesketett erdőtiszteknek, erdőőröknek, vadőröknek, halászati, hegy-, mező- vagy egyéb őröknek a szolgálati felszerelésükhöz tartozó, vagy hivatásuk teljesítéséhez szükséges lőfegyverek és lőszerek tartására is ; az erre vonatkozó engedély azonban ezektől csak az egyes személy megbízhatatlansága okából tagadható meg, vagy vonható vissza. Szolgálati felszereléshez nem tartozó vagy hivatás teljesítéséhez nem szükséges lőfegyvert a katonák, csendőrök, rendőrök, pénzügyőrök és a letartóztatási intézeti őrök is csak rendőrhatósági engedély mellett tarthatnak vagy viselhetnek. 2.. Lőfegyver tartására, viselésére vagy vásárlására az engedélyt kizárólag a lakóhely szerint illetékes I. fokú rendőrhatóság, éspedig kis- és nagyközségekben a járási főszolgabíró, illetőleg a m. kir. államrendőrség működési terület én a főszolgabíróval egyetértve az államrendőrségi kapitányság (kirendeltség) vezetője, városokban a m. kir. állami rendőrkapitányság vezetője, Budapesten a rendőrfőkapitányság adja meg. Az engedélyező hatóság az engedélyt bármikor vísszavonhatja. 3.. Lőfegyver tartására, viselésére és vásárlására külön-külön engedély szükséges, de a két előbbi engedély egy okiratba is összefoglalható. A. fegyvertartásra vonatkozó engedély alapján az engedélyes a

11 16 \.,.,, ',. 17 lófegyvert, ha arra egyébként jogosult, rendeleetésszerűen (vadászatra, océllövésre stb.) használhatja. A fegyverviselési engedély feltételezi a fegyvertartási engedélyt., A vásárlási engedély alapján beszerzett fegyver tartására külön engedély szükséges. (10..) 4.. Lőfegyver tartására, viselésére vagy vásárlására csak az kaphat engedélyt, aki : aj legalább 10 év óta magyar állampolg r ; bj tejjeskorú, vagy 18. életévét betöltött olyan kiskorú, akinek törvényes képviselője (atya, gyám) az e -ban felsorolt kellékeknek megfelel és a kiskorúért a felelősséget írásban magára vállalja ; ej fedhetetlen előéletű és hazafiasság szempontjából sem esik vagy esett kifogás alá ; dj nem szenved olyan testi vagy elmebeli fogyatkozásban, m2ly,öt a lőfegyverek kezelésére megbízhatatlanná tenné. Az, akinek lőfegyvertartási vagy vásárlási engedélye nincs, vadászjegyet nem kaphat, scm községi vadászterületet nem haszonbérelhet. 5.. A lőfegyver tartására vagy viselésére vonatkozó engedélyben a lőfegyver minőségét, gyári eredetét, számit, továbbá mindazokat az.adatokat és ismertető jeleket részletesen és pontosan fel kell sorolni,.amelyekből a lőfegyver azonossága, vagyis az kétségtelenül megállapítható, hogy az engedély az illető fegyver tartására vagy viselésére vonatkozik. Mindenki csak azt a lőfegyvert használhatj a vagy viselheti, amelynek tartására, viselésére vagy vásárlására engedélyt kap. Az azonban. aki lőfegyver tartására, viselésére vagy vásárlására engedélyt kapott. kivételesen használhat vagy viselhet olyan lőfegyvert is, amelynek tartására vagy viselésére más ka pott engedélyt ; ilyen esetben azonban azt, hogy a kérdéses lőfegyver tartására vagy viselésére ki kapjtt engedélyt és hogy az idegen lőfegyver használatát vagy viselését mily körülmány tette szükségessé : iga.lolni köteles. 9.. Rendőrközegek (csendőrök, rendőrök, pénzügyőrök, felesketett crdótisztek, erdő-, mező-, hegy-, halászati és vadőrök) kötelesek mindenkit, akinél lőfegyver van, fegyvertartási vagy fegyverviselési jogának igazolására felhívni és a lőfegyvert attól, aki jogosultságát nem tudja igazolni, elvenni és azt a legközelebbi L fokú rendőrhatósághoz beszolgáltatni. A jogtalanul birtokolt vagy elrejtett lőfegyverek felkutatása végett jogosultak a rendőrhatóságok alapos gyanú esetében szcm lymotozást, házkutatást, sőt szélesebbkörü nyomozásokat (razziákal) is elrendelni és azok fqganatosítása körül szükség esetében a katonai karhatalmat igéllybe venni Lőfegyverek, lőszerek és robbantóanyagok iparszerű árusításával, behozatalával és 'l{özvetítés'ével az' foglaikozhatik, aki erre a belügyminisztertól engedélyt kap Lőszert (beleértve a töltényhüv lyeket stb.) vagy robbantóanyagot csak az vásárolhat, vagy tarthat, aki a vásárlás vagy tartásra az I. fokú rendőrhatóságtól engedélyt kap. 2

12 6). A vadászati jog a földtulajdonnak elválaszthatatlan tartozé VAI)ÁS ZAT évi XX. törvényei kk a ljadászatról. A vadászati jogról. t;t. aját földbirtoká a tulajdonos, vagy az, akinek az jogot vag enge ẹl t adott, a vadaszatot az ezen törvényben meghatározott korlatok kozott szabadon gyakorolhatja, ha az : 1. egy tagban, egy összefüggésben álló részeken legalább 200. holdra terjed, holdját 1600 o-ölével számítva, habár több határban fekszik, vagy utak, vasútak, csatornák, folyók vagy patakok által hasíttatik is; vagy ha a földbirtok 2. kétszáz holdnál kisebb ugyan, de kertileg müveltetik és kerítéssel vagy árkolattai el van zárva, belső telket, szőlőt vagy állandó szigetet képez ; 3. az egy tagban legalább - holdját 1600 O-öllel számított holdat tev? föl bi. rtokok tulajdonosai összefüggésben levő földjeikre nézve, a vad szati Jog gyakorlására egyesülhetnek, amennyiben az egyesitett teruletek a O:'öllel számított - holdat megütik. A vadászati A ragadozó vagy kártékony állatokat, úgymint: medvét farkast, r kát :. iúz : v dm s,kát, nyestet, vaddisznót, b"orzot, tengeri ny lat" horcs got, urge :, orenyt, menyétet, nyusztot, vidrát, saját teruleten a birtokos barmikor elpusztíthatja azon esetben is ha a va? ászat bérbe volna adva; ha azonban a pusztítást vadá zatilag hajtókkal vagy bárminemü vadászebekkel akarja végbevinni, erre ez esetben a bérlő beleegyezését tartozik kieszközölni. -Olyan vidékeken, hol a vaddisznók nagyobb mérvü károkat okoznak, a vadászterületek tulajdonosai, bérlői kötelesek az érintett kártékony vadakat lehetőleg A vadászati területen talált házimacskákat és kóbor ebeket a va zatra jogosított elpusztíthatja.. 1. Szabad időben- is tiltatik minden szőrmés vagy szárnyas vada tőrökkel, hálókkal, urkokkal elfogni vagy megölni, különösen túzokokat ólmo" esők alkalmával behajtani vagy agyonverni. Kivétetnek a fenyves madarak, melyeket hurokkal és léppel fogni szabad időben is megengedtetik. Tenyésztés céljából a befogás csak a vadászat tulajdonosai, bérlői vagy!:\ ok szakértő megbízott jai részére engedtetik meg.. -. A vadászat csak lőfegyverrel, vagy lóháton bárminemü vadászebek használatával gyakorolható. A vadászat gyakorlása közben a vetésekben, ültetvényekben vagy más gazdálkodási és erdészeti ágakban okozott minden kárért a vadá szatot gyakorlók teljes kárpótlással tartoznak. A vadászatra j ogosítottakon kívül senkinek sem szabad a vadászati területre bármi fajú ebeket bocsátani; kivéletnek a nyáj őrök, kik azonban kötelesek ebeik nyakára oly nehezéket függeszteni, mely első lábaik térden alul három centiméter távolságra lóg Kerítéssel kellőleg elzárt oly helyeken, melyeken a vad ki nem valhat, a tulaj donos vagy vadászati bérlő a vadászatot minden időben gyakorolhatja és megengedheti. A hivatalból való vadás atról. I. A ragadozó vadak elpusztítása végett a hivatalból való vadaszaiok megtartását, a mutatkozó szükséghez képest, esetrő}... esetre a törvényhatóság első tisztviselője engedélyezi.. Ily vadászaiokon ragadozó vadakon kívül más vadat lőni nem szabad. Aki más vadat lő, az a további vadászattól eltilta ndó. Vadászati kihágások.. f Kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő:. Aki a tulajdonosnak, vagy ha a vadászat bérbe van adva,. a haszonbérlőnek engedélye nélkül Ha az orvvadászat éjjel vagy kerített helyen, vagy tiltott eszközökkel történt, vagy ha az orvvadász alcázva avagy másképpen ismeretlenné téve találtatik, vagy ha nevét eltagadja avagy álnévvel azt, ki tetten kapja, félrevezetni igyekszik, vagy azt veszélyesen fenyegeti, ellene fegyvert fog, vagy erőszakot használ. 2* 19

13 20 Azonfelül amennyiben az elszámlált esetek a büntető törvényekben is tiltott cselekményt képeznek : a bünvádi eljár(l.s külön meg Ha a haszonbérbe adott vadászati téren a tulaj donosok valamelyike a haszonbérlőt, vagy azt, aki ennek engedélyével vadász, megtámadja, vagy akadályozza. 9. Aki tiltott időben vadász. O. Aki a vadak fiait elfogja, a madarak fészkeit (kivéve a an említett ártalmasokét) elrombolja, tojásait elszedi Aki tiltott időben hasznos vadat lő, árul, vagy vesz. enlúvül a lefoglalt vad a helyi szegények javára elkobzandó. 2. Aki ebét szándékosan valamely reá nézve tilos vadászati térre viszi, úgyszintén az is, aki a nyájőrző ebekre vonatkozó intézkedés ellen vét. CVJ- j'f 913 g lj Vadászati tilalmi idők /1940. VIII. B. 3. F. M. számú földmívelésügyi miniszteri rendelet kivonata. ( 1.. Az általános' vadászati tilalom január hó 1. napjától július hó 31. napjáig bezárólag tart, amely idő alatt hajtó kutyákkal (kopóval, tacskó val, agárral, vagy egyéb hajtó ebbel) egyáltalában nem szabad vadászni. Az általános vadászati tilalom idején is szabad kotorék ebekkel kotorék munkát végeztetni, vizslával, valamint pórázon veze tett vérebbel és friss disznó- (medve-) nyomra eresztett, úgynevezett disznós. kutyával vadászni. Tekintet nélkül az általános vadászati tilalom idejére, tilos vadászni : a) szarvasbikára október hó 16. napjától augusztus hó 31. napj áig bezárólag ;. szarvastehénre és szarvasborjúra február hó l. napjától augusztus hó 31. napjáig bezárólag ; b) dámbikára december hó 1. napjától szeptember hó 15. napjáig bezárólag ; dámtehénre és dámborjúra február hó l. napjától október hó 15. napjáig bezárólag ; c) őzbakra október'hö 16. napjától április hó 30. hapjáig bezárólag ; őzsutára és gidára egész évben ; d) zergére egész évben ; e) muflonra egész évben ; lj mezei nyúlra január hó l. napjától október hó 31. napjáig bezárólag ; g) siket és nyirfajdra egész évben ; h) császármadárra november hó 1. napjától augusztus hó 15. napjáig bezárólag ; í) túzokkakasra június hó 1. napjától március hó 31. napjáig bezárólag ; tojóra és jércére egész évben ; j) fácánkakasra február hó l. napjától szeptember hó 30. napjáig bezárólag ; fácántyúkra egész évben ; k) fogolyra egész évben ; l) fürj re, harisra, vadgalambokra (kék és örvös) és gerlére január hó l. napjától július hó 31. napjáig bezárólag ; m) erdei szalonkára április hó 16. napjától augusztus hó 15. napjáig bezárólag ; n) nyári lúdra és tőkés kacsára március hó. l. napjától július hó 31. napjáig bezárólag ; o) egyéb vízimadárra, beleértve a kárókatonát is, április hó 16. napjától július hó 15. napjáig bezárólag ; p) vándorsólyomra, rárósólyomra (az eddigi elnevezés szerint kerecsensólyomra) és holióra február hó l. napjától szeptember hó 30. napjáig bezárólag ; r) éneklő madárra, valamint kis- és nagykócsagra, kanalas gémre, üstökös gémre, batlára és ibiszre, fehér- és feketególyára, reznek túzokra, gólyatöcsre, gulipánra, godára és ugartyúkra, továbbá bíbicre és dankasirályra, valamint lús vércsére, vörös- és kékvércsére, egerész-ölyvre és a baglyok valamennyi faj ára egész évben. Halastavaknál a gémek közül csak a szürke gémet. szabad lőni. Barátkeselyüre, fakókeselyüre, dögkeselyüre, kígyászölyvre, darázs.. ölyvre;--narmely fajtáj ú sasra, beleértve az eddig rárónak nevezett halászsasra is, mint ritka ragadozómadarakra, csak. a földmívelésügyi miniszter engedélyével szabad vadászni, mégpedig ezek közül a rétiés halászsasra csak halastavaknál. A tilalmi idő alatt nem szabad sem a vadak fiait, sem a madarak fészkeit szándékosan érinteni, vagy tojásaikat elszedlli. Madarak tojásai- 21

14 22 nak szedésére - kizárólag vadtenyésztés céljából - a földmívelésügyi miniszter ad engedéjyt. Ily engedélyt a vadászati jog bérlője csak a bérbeadó hozzájárulása alapján kaphat. 2.. Az 1. o) és r) pontjában meghatározott vadászati tilalom nem terjed ki és tiltott időszak alatt is szabad vadászni seregekben vonuló vadludakra és vadkacsákra, bármely fajtáj ú téli búvárra, bármely fajtájú kányára, karvalyra, héjára, réti héjára, gatyásölyvre, továbbá szarkára, szajkóra, varjakra, verebekre és a közönséges seregélyre, a közönséges seregélyre azonban csak a szőlőkben és gyümölcsösökben. 3.. Hasznos vadra fényszóró alkalmazásával, repülőgéppel, gépkocsival, általában motoros járóművel minden időben tilos vadászni. Szarvast, dámot, muflont és őzet csak golyóval szabad lőni és ezekre kegyelemlövést is - csak golyóval szabad adni. 4.. Hajtókkal hasznos vadra - kivéve az átvonuló vízimadarakat - április hó 16. napjától július hó 31. napjáig bezárólag tilos vadászni. Vadászjegyek és fegyverigazolványok kiadása és illetéke. 5007/192./;. P. M. számú körrendelet. A vadászjegy. (G. Vadászni, a vadászati jogot és annak gyakorlását szabályozó törvények keretén l:ielül is, akár a saját földbirtokán, akár idegen földterületen csupán a jelen rendeletben foglaltak alapján kiállítandó vadászjegy birtokában szabad. A vadászjegy illetéke. l2j. 1. A vadászjegy, amely azt bizonyítja, hogy az abban megnev t személy a vadászat gyakorlására jogosult, a következő illeték alá esik. a) Az egész vadászati évre kiállított vadászjegy iiletike 30 P J b) Harminc napnál nem hosszabb időtartamra ki állí- -tott vadászjegy illetéke «e) Vadászcselédek, vadőrök részére egész vadászati évre kiállított vadászjegy illetéke «A vadászati év. f;). A vadászati év minden év augusztus hónapjának első napján 'kiz'dődik és a következő év július honapjának 31-ik napján végződik. Az egész vadászati évre szóló vadászjegy érvényessége annak a vadászati évnek az utolsó napján szűnik meg, amelyre kiállították és a 2. aj és ej pont jaiban megszabott illetéket kell leróni minden olyan vadás7jegy után, amelyet nem kifejezetten 30 napra, vagy annál rövidebb időre váltottak. Illetékmentes vadászjegyek. fi). (1) Illetékmentes vadászjegyre tarthatnak igényt a következő személyek : a) az államfő ; b) viszonosság esetében az idegen államok diplomáciai képviselői és konzulai, valamint a követségek és konzulátusok személyzetének tagjai, ha nem magyar állampolgárok. Az itt említett személyek azonban a mentességre viszonosság esetében is csak annyiban tarthatnak igényt, amennyiben maguk vadászterületnek nem tulajdonosai vagy bérlői és illetékmentes vadászjegyet csak akkor kapnak, ha az azt igénylők hivatali minőségüket hatósági bizonyítvánnyal igazolják ; e) a mező-, szőlő- és erdőgazdaságnál alkalmazott csősz ök, pásztorok és erdőkerülők ; d) a hatóság által felesketett erdőtisztek, erdöórök, a kir. erdőfelügyelőség személyzete és földmívelésügyi minisztériumban alkalmazott központi erdészeti tisztviselők ; e) az erdészeti főiskola, továbbá az erdőőri és vadőri szakiskolák hallgatói, azonban csupán a tanulmányi idő tartamára. (2) Az (1) bekezdés ej és dj pontjai alatt felsoroltak vadászatra is alkalmas fegyvert csak a vadászterület tulajdonosának vagy bérlőj ének engedélyével használhatnak és az illetékmentes vadászjegy csak azon a területen való vadásza"lra jogosítja őket, amelyen alkalmazva vannak. Más területen csak illetékköteles vadászjegy birtokában vadászhatnak. Vadászati jog vadászjegy nélkül. t5':l. (1) Vadászjegyet az is köteles váltani, aki lóhátori és kutyákkal irtíászik. (2) Azok, akik a vadászatról szóló 1883 : XX. t.-c ában 23

15 25 körülírt hivatalos vadászatqn, meghívásra vesznek részt, csupán erre a vadászatra vadászjegyet szerezni nem tartoznak. Ilyen esetben igazolásul a vadászat vezetőjélől 'kapott írásbeli meghívás szolgál A fegyverigazo vány illetéke. t;). (1) Aki vadászjegyet vált, a saját birtokában vagy. használa an lévő, vadászatra alkalmas löfegyverek után a 2. -ban megszabott illetéken felül minden egyes lőfegyver után 6 P illetéket köteles leróni. (2) Amennyiben a rendészeti szabályok értelmében a fegyvertartásra és viselésre külön engedélyt kell kérni, a fegyvertartási és visclési engedély minden egyes lőfegyver után 6 P illeték alá esik. Ha az engedély időnkint megújítandó, az illetéket minden egyes megújítás alkalmával újból le kell róni. (3) A jelen rendelet 4. -ápan felsorolt azok a személyek, akik illetékmentes vadászjegyre tarthatnak igényt, amennyiben vadászatra alkalmas lőfegyvereikre fegyvertartási és viselési engedélyt szerezni nem kötelesek, az (1) bekezdésben megszabott illeték alól is mentesek. (4) A vadászjegy váltása alkalmával bejelentett azok a vadászfegyverek, amelyek után a (2) bekezdésben megállapított illetéket teljes összegben a fegyvertartási és viselési engedélyen bélyegjegyekkel lerótták, abban az esetben, ha a vadászjegy kiadására irányuló bejelentés napja és a fegyvertartási és viselési engedély kiállításának napja között még egy év nem telt el, arra a vadászati évre, amelyre a vadászjegyet kiáliítják, az (1) bekezdésben megállapított illeték alól mentesek. Ilyen esetben a fegyvertartási és viselési engedélyt a bejelentéshez csatolni kell és a mentesítő körülményt a bejelentésben fel kell említeni. (5) Abban az esetben, ha a bejelentett és az előző bekezdés értelmében az igazoiványi illeték alól mentesíteni kért vadászfegyver azonossága a fegyverbejelentés és a fegyvertartási és viselési engedély adatainak összehasonlítása által kétséget kizáró módon meg nem állapítható, vagy pedig a fegyvertartási és viselési engedélyen az igazoiványi illetéket nem teljes összegben rótták le, az igazolványilleték alól való mentesítésnek helye nincs. (6) Vadászatra alkalmas és az (1) bekezdésben megállapított illeték alá esik rendszerre, mintára, kaliberre (öbre) és töltényre való tekintet nélkül minden hosszabb aggyal (ú. n. fegyveraggyal) ellátott vagy ellátható lőfegyver, ideértve a pólaggyal meghosszabbítható marokfegyvereket (revolvereket és pisztolyokat) is.. (7) Vadászni csak a vadászjegy vadászfegyverigazolványában felsorolt vadászfegyverekkel szabad. Ha azonban az, aki olyan fegyverrel vadászik, amely vadászjegyének fegyverigazolványában nem szerepel, hitelt érdemlően igazolja, hogy a vadászaton használt fegyver után a jelen rendelet értelmében járó igazoiványi illetéket már más valaki lerótta, kihágást nem követ el. Ellenőrzés. (f). (1) A őrök, r dőrök törvényhatósági és városi vagy községi közbiztonsági közegek, valamint a pénzügyőrölf kötelesek, a vadászjegy tulaj donosai, haszonbérlői, azok gazdatisztjei és d ők, szőlők, mezők felügyeletével megbízott személyek pedig jq k az9kat akik löfegyverrel vagy lóháton kutyakkal va ász nak, a vadászjegy felmutatására felszólítani. (2) A felszólított vadászjegyét előmutatni és a felszólításra jogosult személy kívánságára a vadászjegyben megnevezettel való a,lonosságát igazolni tartozik. (3) Ha a felszólított a vadászjegyet bármi okból fel.mutatni nem tudná, vagy a vadászjegyben megnevezettel való azonosságát igazolni nem képes, a vadászást köteles azonnal abbanhagyni és ha a felszólító előtt ismeretle-;'-annak kívánságára alkalmas zálogot adni, amennyiben pedig ez nem történik meg, köteles a felszólítót a legközelebbi községi elöljárósághoz követni abból a célból, hogy kiléte kideríthető legyen. Kihágások.. (1) Kihágást követ el és az alább megszabott módon büntetendő az, aki a következő cselekményeket követi el : aj 50 aranykoronáig terjedhető bírsággal büntetendő az, akinek van ugyan vadászjegye, azonban azt a 21. -ban említettek felhívására fel nem mutatja, valamint az, aki olyan fegyverrel vad szik, amely vadászjegyének fegyverigazolványába nincs felvéve ; bj 100 aranykoronáig terjedhető bírsággal büntetendő ' az, aki. a 21. -ban említettek felhívására a vadászjegyet felmutatni nem tudja, azonban ennek dacára a vadászást abba nem hagyj a, továbbá az, aki a felmutatott vadászjegyen megnevezettel való azonosságát igazolni nem tudja és ennek dacára sem zálogot nem ad, sem a felszóiítót a legközelebbi elöljárósághoz követni nem akarja, végül, aki hamis nevet vagy lakást mond be ;. '

16 26 ej 1000 aranykoronáig terjedhető bírsággal büntetendő az : 1. aki a saját nevére kiállított vadászjegyet használat végett másnak adja at ; 2. aki más nevére szóló vadászjegyet használ ; 3. aki a lejárt vadászjegy felhasználásával vadászik ; 4. aki vadászik anélkül, hogy vadászjegyet váltott volna ; 5. aki hamisított vadászjeggyel vadászik. dj 1000 aranykoronáig terjedhető bírsággal büntetendő az, aki a vadászjegy kiadása céljából a hatósághoz intézett bejelentésében vagy jogorvoslati beadványában, vagy a hatóság részéről hozzáintézett kérdésre adott válaszában abból a célból, hogy az illeték a törvényesnéj kisebb mértékben állapíttassék meg, vagy hogy illetékmentes vadászjegyet nyerjen el, tudva valótlan tényt állít, vagy a bejelentés láttamozá"ának megtagadásár:,l okot adó körülményt tudatosan és szándékosan elhallgat. (2) Ha az, aki az (1) bekezdés ej pontjában körülírt kihágásokat elköveti, ennek elpalástolása céljából az (1) bekezdés b j pontjában foglaltak szerint jár el, mind a két cselekmény miatt külön büntetendő meg. (3) Ha a vadászó személy a 21. -ban említettek felhívásának fegyvere felhasználásával, vagy azzal való fenyegetés mellett áll ellent, vagy más, a büntető törvénykönyvben tiltott cselekményt is követ el, a bj, esetleg ej pontban megszabott büntetések kiszabásától függetlenül bűnvádi eljárás alá, vonandó. Adócsalás.. (1) Adócsalást követ el és az államkincstár megkárosítá Sára yuló büntettekről és vétségekről (adócsalásról) szóló 1920 : XXXII. t.-c. rendelkezései szerint büntetendő az, aki a 22. ej és d) pont jaiban felsorolt büntetendő cselekményért már egyszer megbüntettetvén, a büntető határozat keltétől számított három éven belül az ott felsoro t büntetendő cselekmények valamelyikét újból elköveti. (2) Az 1920 : XXXII. t.-c. 6. -a alapján kiszabandó pénzbüntetés a veszélyeztetett illeték tízszeresétől annak százszorosáig terjedhet. A büntethetőség.. A jelen rendelet 22. -ában felsorolt kihágások büntethetősége az elkövetésétől számított 1 év alatt évül el. Ragadozó és kártékony állatok mérgezése ;'1895. sz. B. M. rendelet. 1.. Ragadozó, vagy kártékony állatoknak méreg által való pusztítása csakis hatósági engedély alapján eszközölhető. 2.. A mérgezésre engedélyt nyert személyeknek a törvényhatóság első' tisztviselője az elsőfokú egészségügyi hatóság meghallgatása után utalványt ad az esetről-esetre megállapítandó mennyiségű méreg kiszolgáltatására, melynek alapján az engedélyezett méregmennyiség az illetőnek orvosi vényre a gyógyszerész által kiszolgáltatható. Ezen utalvány kiadása alkalmával az elsőfokú egészségügyi hatóság megszabja egyúttal azon módozatokat, melyeket a méreg kezelése, eltartása, ezek ellenőrzése körül az egyes vidékek sajátos viszonyai között szükségesnek talál. 4.. Az engedély annak megnevezésével, hogy az kinek számára adatott meg, valamint azon határrészek (hegy, erdő, dülő) megjelölésével, amelyeken a mérgezés eszközlése engedélyezve lőn, a községben, valamint a szomszédos községekben és mindezekhez tartozó puszták és telepeken is a méreg használatbavétele előtt kellő időben a szokásos módon közhírré teendő azon figyelmeztetéssel, hogy a mérgezett tárgyakhoz hivatlanul hozzányúlni, vagy azokat eltulajdonítani a 10. -ban meghatározott büntetés terhe alatt tilos. 5.. Mérgezett hullák (ló, sertés, birka, kutya), szárnyasok, vér, zsiradék, tojások : erdők sűrűjében, csenderesek belsejében s egyéb, a mérgezési időszak alatt mívelés alatt nem álló vagy legeltetésre nem használt területeken pedig oly helyekre teendők ki, melyek a közlekedési utaktól távolabb, a legkisebb távkört 100 méterre számítva esnek. A mérgezett tárgy kitevés éről az illető községek elöljáróságai a méreg kitevője által annak megtörténtét megelőzőleg legalább 5 nappal írásbelileg értesítendők. 6.. A mérgezett tárgyra annak kitevője szigorúan felügyelni tartozik ; amely kötelességéből folyólag az engedélyező hatóságtól nyert e részbeni jogosítvány alapján, az illető terepen nem birtokos - idegen - személyeknek a mérgezési záros időtartam alatt a járás-kelést megtiltani jogosult. 7.. Ha a mérgez ett tárgy kitevője, vagy bárki más annak tudomására jönne, hogy a mérgezett tárgyat valaki elvette, személyes felelősség terhe alatt kötelesek arról a községi elöljáróságnak, városokban a rendőri kapitánynak jelentést tenni. 27

17 Ahol házi sertések járnak, a '.mérgezésn,ek helye ninc,sen. '9.. A mérgezé ' si idöszak elteltével a mérgez ett tárgy 't anna kitevöje eltávolítani, illetve elégetni, s ha vérrel történt a mérgezés a földet felásatni és kiégetni köteles. A mérgezett tárgyak eltávolít ás ának, illetve elpusztításának - me - történte a községi elöljáróságnál bejelentendö, 10.. Aki hatósági engedély nélkül mérgez, vagy a kiadott óv rendszabályokat megszegi, amennyiben cselekménye vagy mulasztás súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és 15 napig terjed hető elzárással és 150 P-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. I - -,I HALÁSZAT évi XIX. törvénycikk a halászatról. (Ht.) I, '! I \, L.\'.: A halászati jog.. \ u 1.. A halászat joga a földtulajdon elválaszthatatlan tartozékát képezi és a meder tulaj donosát illeti. 2.. Árvizek kiöntéseiben a halászati jog azokat a birtokosokat illeti, kiknek területét az árvizek elborítják. Ily vizekből a halaknak a mederbe való visszatérését akadályozni ' tilos. A halászat gyakorlása. 8.. Aki halászni akar, halászjegyet váltani és azt halászás közben magával vinni köteles. A halászjegyet a hatóság állítja ki s azon világosan kiírandó annak neve, állása vagy foglalkozása és lakhelye, akinek javára ki állíttat ik. A halászjegyek érvényének tartama egy év és azoknak alakját, és szövegét a földmívelésügyi miniszter rendeleti úton állapítja meg. 9.. Az állami csend- és rendőrök, törvényhatósági közbiztonsági közegek, valamint a pénzügyőrök kötelesek ; a halászati jog tujajdonosai, haszonbérlői és alkalmazott j ai, valamint az erdők, szőlő, mezők és gátak felügyeletével megbízott személyek pedig jogosítva vannak azokat, akik halászati eszközökkel vizek partjain járnak,.a halászjegy előmutatására felszólítani Ezen felszólításra a halászó halászjegyét előmutatni köteles ; aki pedig ezt bármely okból elő nem mutatja, tartozik a halászattal azonn l felhagyni, és ha ismeretlen, a felszólító kívánatára akár ne'v t és lal{ását megmondani a célból, hogy ezeknek bizonyítására szorítható legyen, alkalmas zálogot adni, akár a felszólítót a legközelebbi község elöljált-\ágához követni, hogy kiléte ottan kideríttessék. W. Zárt vizekben a halászat a halászatra i ogosult által 'kor:" látlanul gyakorolható., "

18 30 Zárt vizeknek tekintendők : aj a mesterséges halastavak, akár állanak halas vízzel összekötte tésben, akár nem ; bj mindazon egyetlen birtokos vagy több birtokos osztatlan tulaj dona között fekvő vizek, melyek más halattartó vizekkel nincsenek ol összeköttetésben, hogy a halak az egyikből a másikba átmehetnek évi XLIII. törvénycikk a halászatról szóló 1888: XIX. törvényelkk módosításáról és kiegészítéséről. (Hn.) 2.. Halnak, ráknak, valamint más hasznos víziállatnak nyilt vízben tenyésztésére, fogására és tulajdonba vételére, úgyszintén a halikra szedésére kizárólag az jogosult, akit a nyilt vízben a halászat joga megillet. Ahol a jelen törvény vagy más jogszabály halat említ, ott amennyiben a törvény vagy más jogszabály kivételt nem tesz, vagy rendelkezése a szoros értelemben vett halon kívül más állatra egyébként nem alkalmazható - az előbbi bekezdésben említett egyéb állatot is érteni kell. Halászás alatt ugyanilyen korlátozással halnak és a jelen első bekezdésében említett egyéb állatnak halas 'vízből fogását és halikra szedését kell érteni. A földmívelésügyi miniszter állapítja meg rendelettel, hogy az egyes vízszakaszokon mely állatokat kell hasznos vízi állatnak tekinteni. 7.. A halászjegy egymagában a halfogásnak semmiféle módjára nem jogosít. 8.. Annak, aki az illető vízben halászatra nem jogosult, nem szabad fogásra kész állapotban lévő halászó eszközzel a víz partján l Zárt víz csupán áradásmentes területen fekvő olyan állóvíz lehet tehát. amelynek partja egész hosszában kizárólag egy birtokos tulajdonába esik s más halattartó vízzel a halak közl eke dés ére alkalmas módon összeköttetésben nem áll. Eszerint valamely folyóviz vagy annak egy szakasza, legyen ez bár olyan, hogy csak áradások esetén vezet vizet, sohasem tekinthető zárt víznek. Vitás esetekben az erre nézve fennálló eljárás során a hatóság dönti el, hogy az illető víz zárt viz-e, vagy sem. Zárt víznél a hatósági ellenőrzés csak arra szorítkozik, hogy van-e a halászatot í!zőnek halászjegye. " járni, vagy ily eszközzel a VÍzben bármiféle vízijárművön (hajón, tutajon, csónakon stb.) közlekedni, sem ilyen eszközt a víz partján, vagy a VÍzben levő bármiféle vízi művön (malomban, uszodában stb.) tartani. A halászatra jogosítottak halőrökül alkalmazhatnak oly egyéneket, akik a mezőőrök törvényes minősítésének (1894 : XII. t.-c. 77. ) megfelelnek. A halőröket a közigazgatási hatóság Jelesketi, jegyzékbe iktatja és hasonló jelvénnyel látja el, mint a mezőőröket. A felesketett halőrök szolgálatuk gyakorlásában a magánosok által alkalmazott mezőörökkel esnek egy tekintet alá. 9.. A halászatot az arra jogosult is csak a jelen -ban, valamint az alábbi ban foglalt korlátok között gyakorolhatja : aj Halászatra tilos a halakat elkábító, mérgező, vagy ' robbanó szert (maszlagot, mérgez ett csalit, oltatlan meszet, méregfüvet, dinamitot stb.) használni. b) Nem szabad a vizeket a bennük levő halak kifogása végett szakaszonkint (duga) vagy egészben lecsapolni, vagy úgynevezett bányákban felfogni. Nem esik e tilalom alá a vízfolyások lecsapolása tisztogatás végett ; erről azonban az érdekelt halászatra jogosultakat nyolc nappal előbb értesíteni kell. e) Tilos olyan állandó halfogókészülék alkalmazása, amely közönséges vízállás mellett a meder felénél többet elzár. Ahol egyidejűleg több állandó halfogókészüléket alkalmaznak, azoknak oly távol kell egymástól esniök, hogy a halak szabad közlekedését ne akadályozzák. A távolságot a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg. d) Gátaktól, zsilipektől, hallépcsőktől és más vízi építményektől felfelé vagy lefelé harminc méternél kisebb távolságban más eszközzel, mint nyeles horoggal -' halászni nem szabad Nyilt vizekre a földmívelésügyi miniszter általános tilalmat, ahol pedig szükséges, egyes halfaj okra külön tilalmat szab meg. A földmívelésügyi miniszter által megállapított általános ' tilalom ideje alatt nyilt vízből halat fogni nem szabad. Az általános tilalom idejét úgy kell megszabni, hogy az értékesebb halfaj ok ívási idejének megfeleljen, de hatvan napnál tovább ne tartson. Az általános tilalom kiterjed az olyan vízterületekre vagy vízfolyásokra, esetleg csak időleges tavakra is, amelyek az illető vízterülettel áradás következtében vagy egyéb okból oly összeköttetésbe juthatnak, hogy a halak egyikból a másikba átmehetnek. A tilalmi idő tartamát a földmívelésügyi miniszter az érdekelt :u

19 32 halászatra jogosultak vagy törvényes képviselőj ük meghallgatásáva a szükséghez képest évről-évre rendelettel állapítja meg s az érdeke községekben a szokásos módon közhírré téteti A halászatra jogosult, ha vadászati jogosítványa nincs i lőfegyver használata nélkül elpusztíthatj a a halakra nagyobb mérté ben kártékony állatok közül a vidrát, a vidranyestet, a csonttörő ' halászó sast, a jégmadárt, a szátcsát búvárfajokat, valamint a gém ket, vadrucákat és vadlúdféléket. Ez a rendelkezés nem érinti a vad' szati terület tulajdonosának, esetleg bérlőjének tulajdonjogát az il módon megfogott vagy elejtett vadra. Kíméleti téren az általános tilalom idején nemcsak a halászat, h nem a vadászat, a békafogá'3, a csónakázás, a fürdés, a kavics- és isza szedés és általában minden olyan művelet, amely a hal ívását és fejl dését hátráltat j a, tilos. Ilyen helyen az említett időben marhát, kacsá. ludat vagy más állatot vízbe ereszteni nem szabad Aki a tilalmi idő előtt fogott, vagy zárt vízből esetleg kül földről származó halat a tilalmi idő alatt áruba bocsát vagy sz állí köteles a hal származását és a fogásnak idejét a község elöljáróságát ' lriállított bizonyítvánnyal igazolni. Büntető rendelkezések Aki zárt vízből (1888 : XIX. t.-c. 13. ), vagy zárt v" módjára halászható vízből (jelen törvény 5. ) a halászatra jogosítot nak engedélye nélkül fog halat. a lopásról szóló törvényes rendeik zésck szerint büntetendő Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkez ' alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel bűntetendő : aj aki anélkül halászik, hogy saját részére vagy segédjei va munkásai részér - e halász-jegyet váltott volna ; bj aki más nevére szóló vagy olyan halászjeggyel halászik, amely nek érvényessége megszűnt; ej aki halászjegyét használatra másnak adja át ;. dj aki hamisított halászjeggyel halászik vagy halásztat Amennyiben a cselekmény 'súlyosabb büntető rendelkez ' alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő : aj aki halászjegyét halászat közben nem tartj a magánál ; b j aki halás?j egyét az 1888 : XIX. t.-c. 9. -a szerint, illetőle a jelen törvény 8. -a szerint, ellenőrzésre jogosult egyénnek felszólít ' ' ellenére meg nem mutatja Amennyiben a cselekmény súlyosabb bűntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással, valamint pénzbüntetéssel büntetendő : aj aki kábító, mérgező vagy robbanószerrel halászik, vagy az ily szereket másnak halászat c ljára megszerzi vagy eladja, vagy az így megölt halat a vízből kifogj a vagy áruba bocsátja ; b j aki a halászati kihágáson tettenérőt veszélyesen fenyegeti, vagy llene erőszakot használ ; ej aki vizet a jelen törvény 9. -ának bj pontja ellenére lecsapol vagy felfog ; dj aki a jelen törvény 11. -a alapján megszabott legröv debb méretnél kisebb halat (halivadékot) fogyasztás céljára engedély nélkül (12. ) kifog vagy áruba bocsát. Két hónapig terjedhető elzárással és pénzbüntetéssel büntetendő az, aki az első bekezdés aj pontjában meghatározott kihágás elkövetésére élete tizennyolcadik évét még be nem töltött ifj ú egyén közremüködését veszi igénybe Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő : a) az a hivatásos halász (halászatot saját kezelésében űző tulajdonos, bérlő, halászgazda, halászlegény, részeshalász), aki a 8". 1. bekezdése ellenére fogásra kész álla potban levő halászó eszközzel oly víz partján jár, amelyben halászni nem jogosult, vagy az említett eszközzel ilyen vízen közlekedik, vagy ily eszközt a víz partján vagy a vízen levő víziművön tart, avagy idegen vízterületen a halászatra jogo3ultnak ngedélye nélkül halászik ; b j az a hivatásos halász, aki a 10. -ban említett általános tilalmi idő alatt nyilt vízből halat fog, vagy az egyes halfajra megállapított tilalom alá eső halat, kifogása után az anyavízbe rögtön vissza nem juttatja ; ej aki árvíz kiöntéséból a halaknak a m derbe visszatérését szándékosan akadályozza (1888 : XIX. t.-c. 2. ) ; dj aki az általa vagy közreműködésével törvény ellenére fogott halat áruba bocsátja (jelen törvény 14. ) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő : aj a hivatásos halásznak (23. aj pont) nem tekinthető oly egyén, aki a bekezdése ellenére fogásra kész állapotban levő halászó eszközzel oly víz partján jár, amelyben halászni nem jogosult, vagy az emlitett eszközzel ilyen vízen közlekedik, vagy ily eszközt a víz 3 33

20 34 partján, vagy a vízen levő víziművön tart, avagy idegen a halászatra jogosultnak engedélye nélkül halászik ; b) a hivatásos halásznak (23. a) pont) nem tekinthető egyén, aki a 23. b) pontjában meghatározott cselekményt elköveti c) aki a jelen törvény 9. -ának c-e) pont jaiban foglalt kezések valamelyikét megszegi vagy kijátssza ; d) aki olyan halat bocsát áruba, amelyről tudja, hogy más j sulatlanul fogta ; e) aki álcázva vagy magát egyébként felismerhetetlenné halászik ; I) aki a halászatra jogosultat az 1888 : XIX. t.-c ának bekezdésében megállapított jogának gyakorlatában szándékosan dályozza Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő : a) aki a tilalmi idő alatt halat szállít, v gy áruba bocsát anélkül, hogy a községi elöljáróság bizonyítványával (15. ) tudná igazolni, hogy az ily halat a tilalmi idő előtt fogták, vagy azt, hogy a hal a vízből, esetleg külföldről származik ; b) aki az 1888 : XIX. t.-c. ll. vagy 17. -ában említett ter határainak megjelölésére szolgáló táblát más helyre átteszi, olvasha lanná teszi vagy bemocskolja ; c) aki a jelen törvény 12. -ának első bekezdése alapján korlátozást. meg nem tartja, vagy az ily tilalmat megszegi ; á) aki kíméleti téren általános tilalom idején a 13. máso bekezdésében tiltott cselekményt követ el A jelen törvényben meghatározott kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a m. kir. rendőrség működési terület én a m. kir. rendőrségnek UCH,U"-.,. körébe tartozik. A halászatról szóló törvények végrehajtása. 9500/1926. sz. F. M. rendelet. 5.. Hasznos víziállatoknak a halakon és a rákokon kívül a Hu. 2. -a szempontjából még a békákat és a piócákat kell tekinteni. 6.. Aki nyilt vízen halászni akar, az Ht. 8, -ának rendelkezé séhez képest halászjegyet tartozik magával vinni, s azt az ellenőrző közegek kívjlnatára felmutatni (Ht. 9.., Hn. 8. ) Nyilt vizekre nézve - a 21. -ban foglalt kivételekkel _ április hó 20-tól május hó 31-ig általános halászati tilalom van érvényben, amelynek ideje alatt halat fogni nem szabad. Ez a tilalom kiterjed az elárasztott hullámtérre is (Hn. to. 4. bek.) Rákot nyilt vízből október hó 15-étől december hó 31-éig nem szabad fogni. Az évi 16.tOOjF. M. számú rendelet a rákfogás tilalmát június hó l-ig meghosszabbította. A tilalmi idő alatt fogott, úgyszintén az olyan rákot, amelynek hossza s szemtől a kiegyenesített fark végéig mérve 9 centimétert nem ér el, a vízbe vissza kell bocsátani Nyilt vízből az alább felsorolt faj ú halat csak akkor szabad fogni, ha mérete legalább a következő : fogassüllő hossza 30 cm, vagy súlya 25 dg ; kecsege hossza 40 cm, vagy súlya 25 dg ; márna hossza 25 cm, vagy súlya 20 dg ; ponty hossza 30 cm, vagy súlya 40 dg ; sebespisztráng, szivárványos pisztráng hossza 20 cm, vagy súlya 15 dg. Ha ennél kisebb méretű hal jut a fogókészülékbe és onnan élve kiszedhető, feltétlenül vissza kell bocsátani. A hosszat a hal orrahegyétől a farkúszó végéig kell mérni. Piaci ellenőrzés alkalmával a súlyban mutatkozó eltérés csak akkor kifogásolható, ha 10 %-nál nagyobb Zárt vízből származó halakra és rákokra sem a 20. -ban foglalt általános tilalom, sem a 23. -nak a legkisebb méretekról szóló rendelkezése nem terjed ki. Mindazonáltal. ha valaki ilyen tógazdaságból kifogott s a Ht. szerint védelemben részesülő oly halat vagy rákot, amely a 23. -ban meghatározott méretnél kisebb, avagy halat vagy rákot az általános tilalmi idő alatt szándékozik szállítani, vagy eladni, a Ht a értelmében tartozik az ily hal vagy rák származását a hal vagy rák fogásának helye szerint illetékes községi. elöljáróság által az előírt mintának megfelelően kiállított bizonyítvánnyal igazolni A Hn. 9. -ában tiltott módokon kívül még lőfegyverrel, ' szigonnyal, dárdával vagy más szúró szerszámmal sem szabad halászni A közigazgatási hatóságok, a csendőrség és rendőrség közegei, a vámőrök és pénzügyőrök, valamint a szőlő-, mező- és erdőörök, úgyszintén a kikötők, gátak, csatornák őrei kötelesek felügyelni arra, hogy a jelen rendelet aiban megállapított tilalmi időszakok alatt, valamint általában a 23. -ban meghatározott méretek- 35 3*