TÖBB MINT VÁROS ÓZD. Rombauer Tivadar

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÖBB MINT VÁROS ÓZD. Rombauer Tivadar"

Átírás

1 Rombauer Terv

2 ÓZD Rombauer Tivadar Az ózdi vasgyár alapítója (1846) korának egyik legkiválóbb mérnöke volt. Tanulmányait Selmecbányán végezte, majd a Munkács környéki timsó művek igazgatója lett. Ezután hosszabb ideig külföldön élt. Hazatérve a Rimai Coalitio élére került és oroszlánrészt vállalt az ózdi vasgyár létrehozásában. A gömöri vasércre és a borsodi faszénre, majd kőszénre alapozva nehézipart teremt szinte a semmiből: külhoni mesterekkel és helyi erőkkel fél év alatt építteti meg a gyárat, amely a szabadságharcnak már aknákat és puskacsöveket gyárt. Batthyány Lajos a sikeres és hatékony szervezőt meglátva Rombauerben, a Földmíves-, ipari- és kereskedelmi minisztériumban az iparügyi osztály vezetőjének nevezi ki. A szabadságharc alatt a Pesten létesített Országos Fegyvergyár igazgatója lett. A szabadságharc bukása után emigrált, Észak-Amerikában telepedett le, és a Davenport melletti New-Buda településen hunyt el 1855-ben. 2

3 Rombauer Terv Rombauer Terv Bevezető Ózd neve másfél évszázadon át gyakorlatilag egyet jelentett a vaskohászattal. A vasgyár előbb a Rima-Murány Rt., majd az Ózdi Kohászati Üzemek jóvoltából a lelke, a lényege volt a városnak. Az iparág megrendülésével ez az összetartó erő eltűnt, a XXI. századra legfeljebb nyomokban föllelhető. Megmaradt viszont a sajátos és öszszetéveszthetetlen ózdi regionális kultúra, a még mindig párját ritkító épületvagyonból és kulturális tradíciókból álló szellemiség és a szerencsés környezeti adottságok sora, amelyek az alapját képezhetik Ózd átfogó megújulásának. Az új, széles körű támogatottságot élvező városvezetés. új lendületet hozott, a Rombauer Terv új fejezetet kíván nyitni a település életében, az egykori acélváros talpraállása pedig az új erőre kapott Magyarország egyik mintaprojektje lehet. Ózd felvirágzása 1945 előtt a Rima Murány Rt. átfogó szociális és kulturális politikájának volt köszönhető. Ezek a tradíciók, hagyományok a szocialista évtizedekben is megmaradtak, a mindennapokban éltek tovább. A vállalatvezetés olyan példátlan szolgáltatásokat nyújtott munkásainak, hogy egyszerűen nem alakult ki a szervezett munkásmozgalom. Ózdhoz, az ózdi gyárhoz jó volt tartozni, ezért világos felépítésében mindenki megtalálta a maga helyét. A Rima 19 munkáskolóniát épített lakhatás céljára a kor angliai színvonalán; közülük egy a Velence-telep ma is minden európai építészeti bédekker kihagyhatatlan darabja. A gyári vezetőknek tiszti kaszinó, a munkásoknak olvasóegyleti székház épült szecessziós stílusban az ország hatodik legnagyobb színháztermével, az intenzív munkásművelődésnek adva teret. Országos jelentőségű színjátszókör, dalárda, fúvószenekar, birkózókör, repülőklub, kultúrmozgó, futballcsapat működött. A sportolási lehetőségek annyira kiterjedtek voltak, hogy a munkások közül sokan még teniszezni is jártak. Itt épült a magyar vidék első fedett uszodája törökfürdővel. A Rima hozta létre az ország első saját fenntartású vállalati iskoláját, ahol helyi tankötelezettséget vezetett be. Ózdon indult meg az ország első nyolcosztályos iskolája. A diákokat ösztöndíjrendszer segítette, a művezetőket Abbáziában üdültették. A kiváló körülmények és a nagyszerű közösségi élet hatására az ózdi munkások felismerték érdekeiket, és ki is tudtak azok mellett állni. Ezt bizonyítja, hogy Ózdon tartotta magát legtovább a munkástanács, 1956 decemberéig. Az ózdi demográfiai összetétel az egymásra épülő palóc, német, szláv, később cigány elem egy sajátos, több szálon egymásra kölcsönösen ható regionális kultúrát, identitást hozott létre. A kohászöntudat ugyanakkor olyan mentalitással párosult, amely felülről természetesnek és kívánatosnak tartotta a szociális gondoskodást. Ez az életszemlélet az 1990-es rendszerváltozás, a kohászat leépülése idején mattot kapott. Egy erős, határozott, az ózdiak lelkületét ismerő városvezetés ugyanakkor sikerrel építhet e makacs mentalitásra. 3

4 ÓZD 4

5 Rombauer Terv Rombauer Terv Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló I. Az ózdi kistérség bemutatása II. A Rombauer-terv hatása a kistérségre III. Ózd és térsége kitörési pontjainak bemutatása IV. A térség településeinek feladatai és a kormányzat lehetséges szerepvállalása a Rombauer-terv megvalósítása kapcsán IV.1. A települések szerepvállalása a célok megvalósításában 1. célkitűzés: ipari örökségvédelmen alapuló fejlesztések 2. célkitűzés: zöld város koncepció megvalósítása 3. célkitűzés: foglalkoztatási mintaprogram megvalósítása IV.2. Kapcsolódó külső feltételek megteremtése Térségi elérhetőség javítása Versenyképességi szerződés helyi finanszírozási program elindítása Önerő alap és örökségvédelmi alap létrehozása V. Kiemelt projektek legfontosabb adatai VI. Kapcsolódó városi és térségi projektek VII. A kistérség településeinek bemutatása

6 ÓZD Vezetői összefoglaló Jelen dokumentum egy önmagát újra definiáló térség kitörési pontjait mutatja be. Új elvek és célok mentén, a térség többi településével összefogva alakított ki több olyan programcsomagot, amely már rövidtávon elindítja a térség felzárkóztatását a megyei és regionális foglalkoztatási és jövedelmi mutatóihoz. A térségben élők számára a következő 5-10 év meghatározó lesz. Ennyi idő alatt látható lesz, hogy továbbra is egy, a nemzetgazdaság perifériáján létező vagy a saját jövőjét építő város tölti be a térségközpont szerepét. Az elmúlt két évtized néhány sikeres éve mellett szükség van arra, hogy újra elhiggyék az emberek, hogy saját jövőjük tudnak gondoskodni, ha ebben az önkormányzat és az állam segítséget nyújt. Viszsza kell adni az embereknek a jövőbe vetet hitüket, miközben egy részüknek újra meg kell tanítani, mit jelent a munka világa. Ózd város és a térség múltja a munkáról szólt. A nehézipari központ több mint embernek adott munkát. A térségben lévő mezőgazdasági területek is jelentős számú embert foglalkoztattak, közel megteremtve ezzel a városkörnyéki ellátórendszert. Mind az ipari, mind a mezőgazdasági hagyományaira támaszkodik a térség akkor, amikor a gazdaságfejlesztési, erdő- és mezőgazdasági, foglalkoztatási programot mutatjuk be. Ezek a programok a térség adottságaiból építkeznek, reális jövőképet rajzolnak fel és szorosan illeszkednek az ország felemelkedését szolgáló Új Széchenyi Tervhez. A térség célja, hogy a foglalkoztatottak számának bővítésével, a munkapiac perifériájára szorultak újra munkába állításával javítsa az itt élők életminőségét. Ehhez szükséges, hogy kormányzati segítséggel javuljon a térség elérhetősége, rendelkezésre álljanak azok a források, amelyek a megtérülő beruházások első lépéseit segítik. Ezen fejlesztések nélkül az Ózdi kistérség minden erőfeszítés ellenére nem válik befektetői célponttá, nem tud jelentős cégeket fogadni, ezáltal a munkanélküliség jelentős arányú mérséklésére sem nyílik lehetőség. A programcsomagok kialakításánál szempont volt, hogy a magántőke is vállaljon részt a fejlődésből. Ez a legtöbb esetben beruházási jellegű, azonban több olyan programelemet is bemutat a dokumentum, amely egy tőketársaság vagy vállalkozó számára megtérülő szerepvállalást tesz lehetővé. Külön feladatot jelent a térség kedvezőtlen szociális térképének javítása. Speciális programokat terveztünk és indítunk el a közeljövőben az alacsonyan képzett vagy képzettség nélküli nagyszámú, nehéz szociális helyzetben lévő, tartós álláskereső számára. Részükre a mentális egészség helyreállítása mellett elsősorban a többgenerációs munkanélküliek bevonásával alternatív, tranzit foglalkoztatási programok elindítása szükséges. Legfontosabb feladat jelenleg a kiemelt programok megtervezése és elindítása. A program vég- 6

7 Rombauer Terv Rombauer Terv rehajtásához, az első lépések megtételéhez, valamint a kiemelt infrastrukturális beruházásokhoz a helyi erőforrások feltárása és bevonása mellett, kormányzati segítség szükséges. A továbblépést, a fenntarthatóságot a programok eredményének piaci pozícionálása, a társadalmi beágyazottság biztosítása, valamint a segítő jogszabályi környezet kialakítása teszi lehetővé. A belső pénzügyi tartalékokból keletkezett megtakarításokból, az állami és uniós források, valamint a magántőke bevonásával finanszírozni lehet a projekteket, melynek eredményeként legalább ember számára jön létre tartós munkahely, ami családra kivetítve közel ember számára teszi lehetővé a megélhetést. Amennyiben a térség több mint 10%-a közvetlenül érzi az előremutató változásokat, az a többi ember számára is példamutató lesz és fejlődést fog generálni, újra élhető kistérséget hoz létre. 7

8 ÓZD 8

9 Rombauer Terv Rombauer Terv I. Az ózdi kistérség bemutatása A 29 településből álló Ózdi kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén helyezkedik el. Északról Szlovákia, nyugatról Nógrád megye, délről Heves megye, keletről pedig a Kazincbarcikai kistérség határolja. A kistérség földrajzilag is jól elkülönült kis tájakra osztható. Ezek a Putnoki-dombság, a Gömör Hevesi dombvidék és az Upponyi-hegység. Ezt a területet a természeti szépségek gazdagsága, és ami ennél még fontosabb, a természet viszonylagos érintetlensége jellemzi. A centrum szerepet betöltő Ózdról kiindulva négy kisebb településláncot találunk (Sajó-völgy, Hangony-völgy, Nádasd-völgy, Hegyhát). Az Ózdi kistérség területe 550 km 2, Borsod-Abaúj-Zemplén megye területének 7,6 százaléka. 1. ábra: Az Ózdi kistérség földrajzi elhelyezkedése A települések jellemzően a völgyekben jöttek létre. A Sajó-völgy térségi szakaszának legnagyobb települése Putnok városa, itt találjuk még Dubicsány, Hét, Bánréve, Sajópüspöki, Sajónémeti és Sajóvelezd községeket. A bal parti dombságban alakultak ki a népi építészet emlékeit megőrzi Gömörszőlős, Kelemér és Serényfalva községek. A jobb parti mellékvölgyben, a Hódos - és Hangony-patak összefolyásánál kiszélesedő területen jött létre a kistérség közigazgatási és ipari központja, Ózd város három, majd később még öt település egyesülésével. Az innen nyugatra húzódó dombvidék falvai a Hangony völgyében Hangony, Kissikátor és Domaháza, a Hódos völgyében Arló, Borsodszentgyörgy és Járdánháza. A völgyfőben fekszik a térség legfiatalabb városa, Borsodnádasd. Ózdtól délre, Farkaslyukon át érjük el a Hegyhát községeit, Csernelyt, Bükkmogyorósdot, Lénárddarócot Csokvaományt, Sátát, Borsodbótát. Az egyedülálló természeti szépségeket rejtő Upponyi-hegység peremén találjuk Nekézsenyt, Upponyt, Sajómercsét és Királdot. A kistérség Miskolctól mintegy 50 kilométerre északnyugati irányban fekszik, hasonló távolságra található további két másik megyeszékhely, Eger és Salgótarján is. Közúton Budapesttől 160 km-re van az Ózdi kistérség. A megyeszékhelyről a 26- os számú főközlekedési útvonal biztosítja az egyik kapcsolatot, illetve Heves megye irányába a 25-ös számú főközlekedési út. Ózd közelében, a várostól 12 kilométerre húzódik Szlovákia határa. A kistérség fejlődésének jelentős akadálya a kistérség rossz közúti és vasúti megközelíthetősége mind a főváros, mind a megyeszékhely irányából. A fő közlekedési 9

10 ÓZD 2. ábra: A népesség korösszetétele B.-A.-Z. megyében és az Ózdi kistérségben, (Forrás: MTA KTI, 2010.) folyosót jelentő 25. és 26. számú utak több helyen vezetnek át szintbeli vasúti kereszteződésen, szűk keresztmetszetű lakott szakaszokon és alacsony teherbírású hidakon. Óriási hátrány, hogy a térség nem rendelkezik közvetlen autópálya kapcsolattal. Az Ózdi kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megye második és az Észak-magyarországi régió negyedik legnépesebb kistérsége ban az állandó népessége fő volt, a megye népességének 10%-a. Népsűrűsége 138 fő/km 2, ami igen magasnak mondható, a megyében csak a Miskolci kistérség előzi meg ebben a mutatóban. A kistérség népességszáma az 1970-es évekig dinamikusan növekedett, elérve a közel főt, köszönhetően az ipar fejlődésének. Az as évektől ez a trend megfordult, mert a gazdasági leépülés következtében jóval alacsonyabb lett a gyermekvállalási hajlandóság, illetve többen elköltöztek. Ez a tendencia a mai napig tart a térségben és a megyei és a régiós átlagnál is nagyobb mértékű csökkenés figyelhető meg. A 2008-as népességszám 5,7%-al alacsonyabb a évihez képest. Ugyanez az arány a megyében 4,2%, a régióban pedig 3,7. Említést kell tenni a roma lakosság számáról is, mely a térségben igen magas arányt mutat. A kistérségben a 2001-es népszámlálás adati szerint ember vallotta magát cigány nemzetiségűnek, ebből Ózdon 38%-uk lakik. Az elmúlt években arányuk becslések szerint jelentősen emelkedett, beszélnek ezer főről is. A közmunkaprogra- 10

11 Rombauer Terv Rombauer Terv mokban, illetve a különböző tanfolyamokon, képzéseken való részvételi arányukat százalékra becsülik, de nagy részük inaktív. Általánosan elmondható, hogy rendkívül rossz körülmények között élnek, jelentős részüknek pedig semmilyen szakképesítése sincs. Ezen társadalmi rétegek képzése, és a munka világába való viszszavezetése kulcskérdés a térség jövője szempontjából. Továbbá nagy jelentősséggel bírna, a romák felzárkóztatását segítő egyesületetek, szervezetek, egyházak tevékenységének az összehangolása, amely eredményesebbé és hatékonyabbá tenné a munkájukat. A térség legnagyobb problémája a munkanélküliség. A demokratikus rendszerváltás a térség gazdaságában nagy megrázkódtatást okozott. A munkaképes lakosság túlnyomó részét a kohászat és a bányászat, illetve az ezen iparágakhoz kapcsolódó gazdasági ágak foglalkoztatták. Mára a bányászat teljesen megszűnt, a kohászati jellegű tevékenység pedig a korábbinak kevesebb, mint 10%-ára tehető. A kistérségben összességében a vállalkozási sűrűség alacsony, a megyei átlag 70%-a, míg az országosnak mintegy 46%-a. Elmondható, hogy a vállalkozásokra tőkeszegénység jellemző, amely erősen bekorlátozza bővítési és fejlesztési lehetőségeiket. Az Ózdi kistérség két legnagyobb foglalkoztatója a General Electric és Johnson Electric. Mindkét üzem Ózdon található. A város lehetőségeihez képest elsősorban munkaerő képzéssel, illetve infrastruktúra fejlesztéssel segíti őket. Mindkét cég jelenleg bővíti ózdi tevékenységét, ez jelentősen hozzájárul, hogy a város megtartó képessége növekedjen. 3. ábra: Fizikai és szellemi foglalkozású munkanélküliek megoszlása az Ózdi kistérségben, 2010 Megállapítható, hogy az Ózdi kistérségben a megyéhez és régióhoz hasonlóan a munkanélküliek többsége alacsonyan képzett, vagy semmilyen képzettsége nincs. Ezen emberek munka világába való visszavezetése elsősorban alulmotiváltságuk miatt komoly problémákba ütközik, mivel többségüknek a helyi képzések nem nyújtanak segítséget. A képzések az utóbbi időkig kevésbé igazod- 11

12 ÓZD tak az egyébként is alacsony szintű helyi munkaerő kereslethez. Az Ózdi kistérség szakképző intézményei ban csatlakoztak a Sajó-menti Térségi Integrált Szakképző Közponzhoz. Ezzel iskoláinkban a források hatékonyabb felhasználására nyílt lehetőség. A gazdaság igényeinek megfelelően összehangolt képzési struktúra lehetővé teszi, hogy a munkaerőpiaci keresletre és a változásokra rugalmasan reagálni képes legyen az így átalakított szakképzési rendszer. A jól megalapozott elméleti tudás átadása mellett a gyakorlati ismereteket korszerű, csúcstechnológiával felszerelt tanműhelyeinkben oktatják. A TISZK rendszer kialakításának következtében az iskolák jobb minőségű képzés nyújtására váltak alkalmassá, továbbá a hátrányos helyzetűek képzésére és a felnőttképzésre is érzékenyebb szakképző intézményrendszer alakult ki. Nagyon fontos, hogy azokat a szakképesítéseket fejlesztették az Ózdi kistérségben, amelyekben az iskolák és az oktatók hagyományosan erősek. Ezt az irány egyértelműen a tradicionális gépipari szakmák, illetve a mechatronika jelenti. A Sajómenti TISZK stratégiailag is fontosnak tartja, hogy a fejlesztések nagy része az informatikához, illetve a gépgyártáshoz kötődjön. 12

13 Rombauer Terv Rombauer Terv Ezeknek megfelelően Európai Uniós források bevonásával a legnagyobb szakképző iskola tanműhelyének felújítására 98 millió Ft-ot, eszközbeszerzésre (csúcstechnológiát képviselő CNC oktató labor kialakítása) 125 millió Ft-ot tudott költeni. A környékbeli falvak, de magának a városnak a gazdái is a korábbiakban mindig el tudták látni mezőgazdasági termékekkel a többségében városi életmódot folytató lakosságot, virágzott a bulgár kertészet is. A későbbiekben a környékbeli termelő szövetkezetek vállalták eredményesen ezt a feladatot. Célunk, hogy a közeljövőben újra biztosítsuk a feltételét annak, hogy jórészt helyben megtermelt élelmiszerrel lássuk el a lakosságot, az intézményeket. Utóbbiak tekintetében a közbeszerzési törvény elmúlt évi módosításának ez irányú könynyítését is fölhasználjuk. Az árvíz veszély miatt rendbe tett, illetve újonnan építendő záportározók öntöző kapacitása lehetővé tenné az intenzív zöldségtermesztést. A magángazdák helyzetbe hozása mellett szociális szövetkezet alapítása, vagy a szociális földprogram újjáélesztése lehetne a termelés formája, mellyel alacsonyan képzett rétegek foglalkoztatásához is hozzájárulnánk. Az Ózdi kistérségben, a magánbirtokosok mellett döntően két nagy erdőgazdálkodási szervezetnek vannak a kezelésében erdők. Az egyik az Északerdő Zrt., amelynek a kezelésében lévő erdőterület 103 ezer hektár, ez az ország erdőterületének 6%-át teszi ki. A másik az Egererdő Zrt., amely Magyarország legnagyobb összefüggő erdővel borított hegyvidéki táján, az Északi Középhegységben gazdálkodik. Összesen 72 ezer hektár erdő- és vadgazdálkodási feladatokat, valamint ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat végez. Ezen erdők alapanyaggal láthatnak el több faapritékos, pelletes, fagázos technológiára épülő kisközösségi fűtésrendszereket, illetve nagy számban szívhat fel alacsonyan képzett rétegeket erdőültetéskor, energianövények telepítésekor, illetve azok folyamatos gondozására. 4. ábra: Az Északerdő kezelésében lévő erdőterületek Összességében elmondható, hogy az Ózdi kistérség csodálatos természeti környezetben fekszik, ahol a korábbi kohász és bányász múlt mára inkább történelem. A térség leginkább orvosolandó problémái a megközelíthetőség, a munkanélküliség, illetve az alacsonyan képzett rétegek magas aránya. 13

14 ÓZD II. A Rombauer-terv hatása a kistérségre A program leirt feladatok végrehajtásával joggal reméljük, hogy a térség foglalkoztatási rátája növekedési pályára áll, vonzóvá válik mind a lakosai, mind a befektetők számára, és középtávon egy sikeres város- és térségfejlesztési programot valósítunk meg. A, Foglalkoztatási hatások fő Fő Év Munkanélküliek száma Munkanélküliségi ráta Év Foglalkoztatottak száma Foglalkoztatási ráta 5. és 6. ábra: A munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta, valamint a foglalkoztatottak száma és a foglalkoztatottsági ráta alakulása az Ózdi kistérségben (Forrás: MTA KTI, 2010.) % % Az ábrából jól látható, hogy a vizsgált időszakban a kistérség munkanélküliségi rátája folyamatosan emelkedett. Az értéke 2009-ben 21,32% volt, mely több mint kétszerese az országos átlagnak (10,05%). Az ipari létesítmények létszámleépítése, a bányák bezárása, valamint az országon belüli ingázási lehetőségek radikális csökkenése következtében a térségben egy igen jelentős munkaerőtöbblet keletkezett. Ezt a szabad munkaerőt nem képes a mai napig felszívni a térség gazdasága. Ez eredményezi a térség magas munkanélküliségi rátáját, a foglalkoztatottak rendkívül alacsony arányát. Ezt a helyzetet tovább fokozza a gazdasági válság, melynek következtében az elbocsátások hatására közel 30 százalékkal emelkedett a munkanélküliek száma a kistérségben. Azt a helyzetet mindenképpen orvosolni kell, különben a térség véglegesen leszakad, lemarad. Az ábrából jól látszik, hogy a 2002-es adatokhoz képest 18%-al, azaz fővel csökkent a foglalkoztatottak száma a kistérségben. Ennek az oka, hogy az ipari termelés visszaesésének eredményeként gyökeresen megváltozott a régió gazdasági helyzete, ami a régió hosszan elhúzódó, tartós válságához vezetett. A nehézipari válság következtében az emberek elveszítették a munkájukat, amelynek egyik következménye az, hogy a kistérségben az átlagosnál is nagyobb a munkanélküliség. A foglalkoztatási ráta változásainak vizsgálatakor megfigyelhető, hogy a foglalkoztatási ráta a téli hónapokban a legkedvezőtlenebb, majd tavasszal a beinduló mezőgazdasági idénymunkáknak, valamint a közhasznú foglalkoztatási prog- 14

15 Rombauer Terv Rombauer Terv 7. ábra: A kistérség munkanélküliségi, foglalkoztatási és aktivitási rátájának összehasonlítása a többi területi egységgel (%), 2009 (Forrás: MTA KTI, 2010) ramoknak köszönhetően emelkedést mutat. Ezt július-augusztusban a pályakezdő munkanélküliek megjelenésének köszönhetően jellemzően kisebb visszaesés, majd ősszel újabb emelkedés követi. A közhasznú munkák és a mezőgazdasági idénymunkák végeztével a jórészt képzetlen munkások zöme újra visszakerül a munkanélküliek közé. A magyarországi foglalkoztatottsági ráta már az Európai Unión belül is igen alacsony, ehhez képest a magyarországi elmaradott kistérségekben még rosszabb a helyzet decemberében az országos foglalkoztatási ráta 55,4%-ot tett ki. Az észak-magyarországi érték 48,5%, a B.-A.-Z. megyei pedig 46,8%. Ezzel szemben az ózdi kistérségben a munkavállaló korúak 46,1%-a volt foglalkoztatva. A Rombauer terv gazdasági hatása miatt a munkanélküliségi ráta/ munkanélküliek számának csökkentésének feltételei megteremtődnek. Cél az, hogy a munkanélküliségi és foglakoztatási ráta javuljon és legalább a B-A-Z megyei mutatóit érje el. A foglalkoztatás várható alakulása a későbbiekben tételesen felsorolt projektek hatása. 15

16 ÓZD Forrás: MTA KTI, fő A foglalkoztatás várható alakukása az Ózdi kistérségben 2020-ig Foglalkoztatottak száma Foglalkoztatottak aránya A foglakoztatási hatásokat a foglalkoztatottak számán kívül a jövedelemnövekedéssel mérhetjük. ezer Ft Ózdi kistérségben az egy fõre jutó jövedelem Ózdi kistérség Régiós átlag/összeg B, Demográfia jellemzők Megyei átlag/összeg 2020 Országos átlag/összeg % A kistérség lakossága 2008-ban fő volt, mely fős és 7,5 százalékpontos lakónépesség csökkenést jelent a évi adatokhoz képest. Az Északmagyarországi régióval összehasonlítva ahol szintén csökkenő tendenciát mutat a lakónépesség száma (4,4 százalékpont) a csökkenés mértéke több mint másfél szerese a régiós adatoknak. A népesség csökkenésének két oka van. Egyrészt a kistérségben a természetes szaporulat az elmúlt években negatív egyenleget mutatott. A fogyás 2000 óta éves szinten 345 fő és 975 fő között mozgott. A népesség csökkenésének másik oka a negatív vándorlási egyenleg. A kistérségből 2000 és 2008 között évente átlagosan 563 fő vándorolt el. 2,00 0,00-2,00-4,00-6,00-8,00-10,00-12,00-14,00-16,00-18,00-20,00 Ózdi kistérség elvándorlási egyenlege (ezrelékben) Ózdi kistérség Régiós átlag/összeg Megyei átlag/összeg Országos átlag/összeg Az ábrán a jelenlegi elvándorlási tendenciák mutatkoznak. A jelen tervben leirt programok megvalósulásával a vándorlási egyenleg fokozatosan közelíthet a régiós átlaghoz és cél, hogy a térségi szintű elvándorlás megszűnjön. C, Társadalmi integráció A program sikeres megvalósulása esetén a kistérség hatékonyan avatkozott be a hátrányos helyzetű 16

17 Rombauer Terv Rombauer Terv rétegek felzárkózatása érdekében. Ezáltal jelentős eredményeket tud fel mutatni a hátrányos helyzetű, marginalizált, alacsony társadalmi státuszú, elsősorban roma lakosság integrációjában képzési, életminőségi és közösség fejlesztési állapotuk tekintetében. A program minden elemében ahol a társadalmi beilleszkedés hatása mérhető az életkor és iskolai végzettség szerinti specifikumok összehasonlításával is folyamatosan értékeljük az eredményeket. A szektorális (közoktatási, szociális munkaügyi) egymásra épültség a tervezés és megvalósítás során is egységes kezelési programmá integrálódik. A program megvalósítása során együttműködésre törekszünk más hasonló problémákkal küzdő hazai (Fehérgyarmat) és határmenti (Rimaszombat) térségekkel. A tevékenységek közös gondolkodás és összefogás mentén valósulnak meg alapítványokkal, humanitárius szervezetekkel és egyházakkal karöltve. Törekedve ezzel a jó gyakorlat elvének alkalmazására. D, Térségi megközelíthetőség Hazánkban sok olyan térség található, melyek megközelítése nagy nehézséggel jár, kevés, vagy nem megfelelő minőségű a hozzájuk vezető út, rosszak a vasúti kapcsolatok. Ilyen az Ózdi kistérség is. Ez a lemaradás hátrányosan befolyásolja a regionális kapcsolatok erősítését, valamint a közlekedési közszolgáltatásokat, kihatva ezzel az élet számos más területére is. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése jelentős segítséget nyújt a periférikus területek számára. Pozitív hatással van a térség tőkevonzó képességére, az új munkahelyek teremtésére, az ingázásra és a jövedelmek alakulására, valamint hozzájárul a népesség helyben tartásához. A jobb közlekedési lehetőségek fejlesztő hatással bírnak a kereskedelemre és a szolgáltatásokra, valamint javítják a lakóhely minőségét is. Az Ózdi kistérség ezeket a 17

18 ÓZD pozitív előnyöket nem élvezheti, hiszen rossz a megközelíthetősége. Ez az elmúlt időszakban több befektetés elmaradását eredményezte a térségben, hiszen például egy elektrotechnikai, illetve egy szélerőmű alkatrészt gyártó cég is a rossz megközelíthetőség, illetve csak 20 tonna forgalmat elbíró Sajó-híd következtében állt el a beruházástól. A helyi lakosokat ez a fentiek elmaradásán túl, még az ingázás tekintetében is hátrányosan érinti, hiszen a rossz közlekedési viszonyok hátráltatják az dolgozni, tanulni, vagy valamilyen szolgáltatás, ügyintézés miatt utazásra kényszerülőket. A közlekedési infrastrukturális fejlesztések megvalósulása esetén jelentősen javulnak a térségen belüli, illetve a tágabb környezettel történő kapcsolatok. Javulnak a térség megközelítésének mutatói időben és minőségben egyaránt. Ettől, főleg azt várjuk, hogy sikerül az Ózdi kistérségbe jelentős befektetőket csábítani. Az ábra alapján az autópálya elérhetősége a térségből meghaladja a 30 percet, Ózd viszonylatában ez több mint 45 perc. A közúti elérhetőség javításával ez a menetidő 35 percre rövidülhet, amely a beruházási döntések esetén kedvezőbb elbírálás alá esik. E, Erősödő térségi szerepkör A határ menti régióban a fejlesztések során megerősödő Ózd város térségi szerepe és hatásterülete érzékelhetően növekedni fog. A kistérség jelentős tartalékokkal rendelkezik a kereskedelem, a szolgáltatások, az oktatás, az egészségügy és a turizmus területén. A szerepkör erősödése révén tovább fokozódhat a határmenti kereskedelem, a különböző lakossági szolgáltatások igénybevétele, az oktatási és az egészségügyi infrastruktúra jobb kihasználása és fejlesztése. A fejlesztések révén a város az említett szolgáltatások központja lehet. A határmenti magyar lakta területek még az ózdi kistérségnél is kedvezőtlenebb helyzetben vannak, ami annyit jelent, hogy Ózd város érzékelhető fejlődése esetén határon átnyúló térségi központ lehet újra, hatása hagyományosan Rimaszombat és Rozsnyó térségére kiterjed. 18

19 Rombauer Terv Rombauer Terv III. Ózd és térsége kitörési pontjainak bemutatása Ózd város az új évtizedben újradefiniálja önmagát. Célja, hogy az örökségére, adottságaira támaszkodva, sikeres nemzetközi és hazai példákból ötletet merítve olyan teret és életminőséget adjon lakosainak, amely a hagyományt és a fejlődést egyszerre jeleníti meg. A fenti cél elérésére három kitörési ponton keresztül történik: 1. Ipari örökség bemutatás: Örökségvédelmi kiemelt program a vasgyár területén A város közepén elhelyezkedő volt vasgyár területe Ózd múltjának és megújulásának egyik szimbóluma. A több mint 45 hektáros területen egyszerre megtalálható a múlt és a jelen gazdasága. Területének jelenlegi minimális hasznosítása olyan komplex területfejlesztési program megvalósítását teszi lehetővé, amely Közép-Európában egyedülálló bemutató-, kiállító és konferencia központként, valamint a kohászat építészeti elemeit megtartó közösségi térként funkcionálhat. Mind közösségi, mind intézményi tekintetben egy új városközpont jön létre, amely a múlt örökségét egy élettel teli és mai közfunkciót ellátó térben mutatja be. Az ipari örökséghez tartozó Olvasó és Kaszinó az elmúlt években elsősorban Európai Uniós forrásokból kívül belül megújult, tartalommal töltődött meg. Az Olvasó térségi művelődési központ lett, míg a Kaszinó a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kihelyezett képzésének otthona. 19

20 ÓZD Mini new deal skanzenváros 2. Zöld város koncepció megvalósítása A város új arculatának és fenntartható működésének egyik legfontosabb eleme a közintézmények, iskolák és óvodák, valamint a közmű rendszerek környezetbarát rekonstrukciója. A zöld technológiák alkalmazásával nemcsak a környezeti terhek csökkenéséhez, de a mindennapi élet minőségének javulásához járul hozzá úgy, hogy eközben A térség elérhetőségének javítása vasút közút térségi központ energia racionalizálás erdő-, mezőgazdasági program munkahelyet teremt és környezettudatos szemléletet alakit ki. Célunk, hogy környezetbarát iparágak honosodjanak meg a térségben, amely a kohász és bányász múlt után új alapokra helyezné a helyiek szemléletét. 3. Ózd foglalkoztatási program Roma foglalkoztatási mintaprogram A város egyik, legsürgősebben megoldásra váró feladata a munkanélküliség kezelése. A program a képzéstől a közfoglalkoztatásig olyan egymással összefüggő intézkedéseket mutat be, amely valós igényekre alapozott oktatást és hosszú távú munkahelyeket teremthet. A munkanélküliek bevonása az önkormányzati beruházásokba, a zöld város koncepcióhoz kapcsolódó erdő- és mezőgazdasági munkák elterjesztése olyan mintaként szolgálhatnak más települések számára is, amely a munkaerő-piac perifériájára szorultak számára is kiutat jelenthet. A három kitörési pont összhangja a térségi foglalkoztatást, a helyi gazdaságfejlesztést és az életminőség látványos javulását teremti meg úgy, hogy a vállalkozások aktív bevonásával a magántőke számára is vonzóvá teszi a program egyes elemeit. Éppen ezért, a térség vonzóvá válik, a befektetések célpontjává válhat. képzés szocializáció foglalkoztatás 20

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

2008. évi közhasznúsági jelentés

2008. évi közhasznúsági jelentés Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. 2008. évi közhasznúsági jelentés Ózd, 2009. május 19.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht.

Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht. Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht. 2006. évi Közhasznúsági Jelentés Ózd, 2007. május 17.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj Újra Dolgozom+

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Szabadidős tevékenységek fejlesztése Ózdon TÁMOP-3.2.11/10-1-2010-0188

Szabadidős tevékenységek fejlesztése Ózdon TÁMOP-3.2.11/10-1-2010-0188 Szabadidős tevékenységek fejlesztése Ózdon TÁMOP Társadalmi megújulás operatív program A Társadalmi Megújulás Operatív Program célja olyan beavatkozások sikeres végrehajtása a 2007-2013-as programozási

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM 2. Döntéshozói Munkacsoport Balás Gábor HÉTFA Elemző Központ Kft. 2015. június 4. A TFP tervezési folyamata Döntéshozói munkacsoport

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A taktaközi települések fóruma

A taktaközi települések fóruma A taktaközi települések fóruma A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

KE éss Etnikai Kisebbségek Érdekeit KépviselK

KE éss Etnikai Kisebbségek Érdekeit KépviselK CEKÉKE KE Cigányok éss Etnikai Kisebbségek Érdekeit KépviselK pviselőegyesület HEFOP/2004/2.3.1.-1. ȞHátr trányos helyzetűemberek emberek alternatív v munkaerő- piaci képzk pzése éss foglalkoztatása ˇ

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

SZÉCHENYI PROGRAMIRODA ZALA MEGYE TOP FEJLESZTÉSEK

SZÉCHENYI PROGRAMIRODA ZALA MEGYE TOP FEJLESZTÉSEK SZÉCHENYI PROGRAMIRODA ZALA MEGYE TOP FEJLESZTÉSEK AZ ITP ELFOGADÁSA A Zala Megyei Önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtásának zalai keretrendszerét Integrált

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Közös gondok-közös megoldások

Közös gondok-közös megoldások Közös gondok-közös megoldások Jövőteremtő fejlődési utak hátrányos helyzetű falvainkban Zalaszentmárton, 2015. augusztus 24. Hogyor Veronika referens Herman Ottó Intézet Helyi gazdaságfejlesztés Szociális

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre,

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre, ÚTMUTATÓ AZ NYDOP-2007-5.3.1 KONSTRUKCIÓ KERETÉBEN BEÉRKEZETT PÁLYÁZATOK SZAKMAI ÉRTÉKELÉSÉHEZ u u 3. A projekt céljának értékelése A pályázatban megfogalmazott célok, műszaki megoldások mennyire felelnek

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - jan. febr. márc. ápr. máj.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A megyeszékhely fejlesztési elképzelései

A megyeszékhely fejlesztési elképzelései A megyeszékhely fejlesztési elképzelései Kiss Gábor, Miskolc MJV alpolgármestere 2016. november 17. A gazdaság ágazati szerkezete Jellemző gazdasági szektorok a régióban: - autóipari beszállítás - elektronika

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány foglalkoztathatóság javítása, foglalkoztatás bıvítése projekt rövid címe SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ munkaerı-piaci

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei 2014-2020 között Tartalom A helyszín Miskolc Megyei Jogú Város kiemelt fejlesztési központ Eredményeink - röviden Mit várunk a rendezvénytől? Miskolci jövőkép

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM 8. PRIORITÁSÁNAK PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 2016.06.17. Gerzsényi Ágnes Munkaerőpiaci Programok Főosztály VEKOP - VERSENYKÉPES

Részletesebben

A TÁMOP 5.5.1/A-10/

A TÁMOP 5.5.1/A-10/ Munkaerőpiaci profil az Észak-magyarországi régióban A TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért c. projekt

Részletesebben

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 2. melléklet a... /2016. (VI.24.) határozathoz Okirat száma: 3/AO/ÓTSZEGYII/2016 Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján

Részletesebben

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben Molnár Máté programigazgató X. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia Debrecen, 2012. október 24. I. Előzmények Alapítási

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben