Kétnyelvű Általános Iskola Méhkerék. Școala Generală Bilingvă Micherechi. Pedagógiai Program 2013.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kétnyelvű Általános Iskola Méhkerék. Școala Generală Bilingvă Micherechi. Pedagógiai Program 2013."

Átírás

1 Kétnyelvű Általános Iskola Méhkerék Școala Generală Bilingvă Micherechi Pedagógiai Program

2 I. Bevezetés 12. I.2. Alaptevékenység 13. I.3. Az intézmény címe, telefonszáma 13. I.4. Az intézmény fenntartója 13. I.5. Az intézmény Alapító Okirata 13. I.6. Beiskolázási terület 13. II. Az intézmény működésének személyi jellemzői 14. II.1. Az intézmény tanulólétszáma 14. II.2. Az intézmény pedagógusai 14. III. Az intézmény nevelési-oktatási céljai 15. III.1. Iskolánk legfontosabb pedagógiai alapelvei 15. III.2. Az iskola kiemelt nevelési és oktatási céljai 17. III.3. A kiemelt nevelési - oktatási célok fejlesztése 18. III.4. A fenti célok eléréséhez szükséges feladataink 18. III.5. Speciális feladataink az általános iskolai oktatás területén 20. IV. Alapvető értékeink 21. IV.1. Tradicionális értékek 21. IV.2. A biológiai lét értékei 21. IV.3. Társas kapcsolatokra vonatkozó értékek 22. IV.4. A tudással, műveltséggel kapcsolatos értékek 22. IV.5. A hazával, a nemzettel kapcsolatos értékek 22. IV.6. A világra vonatkozó értékek, társadalommal kapcsolatos értékek 22. V. A nevelési- oktatási- képzési követelményrendszer 23. V.1. Kiemelt követelmények 23. V.2. Társadalmi életre való felkészítés 23. V.3. Hazaszeretetre nevelés 24. V.4. Erkölcsi nevelés 24. V.5. Családi életre nevelés 25. V.6. Egészséges életmódra nevelés 26. V.7. Testi nevelés 26. V.8. Környezeti nevelés 27. V.9. Esztétikai nevelés 27. V.10. Milyen legyen az általános iskolát elhagyó serdülő a családi és iskolai nevelés eredményeképpen? 28. V.11. Szociális ellátások biztosítása 29. V.12. A tankötelezettség teljesítése; továbbtanulási lehetőségek 30. VI. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 30. VI.1. A gyermekideálról 30. VI.2. A képzés szakaszai 31. VI.3. Tanulóink fejlődésének az egyes életkori szakaszokhoz kapcsolódó jellemzői 32. VII. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 33. Az iskola pedagógiai sajátosságainak megjelenése az egyes képzési szakaszokban 33. VII.1. Általános iskola bevezető és kezdő szakasza (1-4. évfolyam) 33. VII.2. Általános iskola alapozó és fejlesztő szakasza (5-8. évfolyam) 34. VIII. 77 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok és tevékenységek 36. VIII.1. Alapelveink 37. VIII.2. A közösségfejlesztés 37. VIII.2.1. Feladatai 37. VIII.2.2. Az önkormányzás rendszerének kialakítása 38. VIII.2.3. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása 39. VIII.2.4. A közösségi nevelés területei 40.

3 VIII.2.5. A közösségi nevelés területei az iskola keretein belül 40. VIII.2.6. A tanórán kívüli foglakozások 41. VIII.2.7. A tanórán kívüli foglakozások közösségfejlesztési feladatai 41. VIII.2.8. A programokon való részvétel 44. VIII.2.9. A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai 44. VIII Célok, feladatok 45. VIII.3. A szabadidős tevékenység 46. VIII.3.1. A szabadidős tevékenység közösség fejlesztő feladatai 46. IX. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 47. IX.1. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják 47. IX.2. A tanulási eredményeket növelő tevékenység a tanórákon 47. IX.3. A tehetség, a képesség kibontakoztatását szolgáló IX tevékenységek tanórán kívül 49. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 50. IX.5. Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésnek elvei 50. X. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 51. X.1. Az iskola gyermek - és ifjúságvédelmi tevékenysége 51. X.2. Az ifjúságvédelmi felelős feladata 52. X.3. A támogatás jelenlegi formái 52. X.4. X.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek 52. A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók iskolai teljesítményének javítását segítő intézkedések 53. X.5.1. Fő szempontok 53. X.6. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek 54. XI. A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái 55. XI.1. A szülők közösségének szervezetei 55. XI.2. A szülök tájékoztatásának formái 55. XI.3. A nevelőtestület szervezetei 56. XI.4. Iskolahasználók az iskolai közéletben 56. XI.5. A szülőkkel való együttműködés fejlesztésének programja 57. XI.6. Szülői képviseleti fórumok iskolánkban 57. XI.6.1. Szülői értekezletek 57. XI.6.2. Fogadóóra 58. XI.6.3. Családlátogatás 58. XI.6.4. Nyílt nap 58. XI.7. A diákönkormányzat (5-8. évfolyamon) 60. XI.7.1. A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai 60. XI.7.2. Feladat 60. XI.7.3. XI.7.4. Az iskolai hagyományok szellemében a diákönkormányzat feladatai közé tartozik 61. A diák-önkormányzati szerv, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje 62. XI.7.5 Iskolagyűlés (diákközgyűlés) 62. XII. Az intézmény működésének részletes leírása 63. XII.1. Szervezeti felépítés, irányítás, ellenőrzés 63. XII.2. Az iskolavezetőség 66. XII.3. A nevelőtestület működésének gyakorlata 66. XII.4. Alkalmazotti közösség 67. XIII. Az általános iskolába jelentkező tanuló felvételeinek elvei 67. XIII.1. Az intézménybe lépés az iskola felsőbb évfolyamain 68. XIII.2. Az átjárhatóság problémáinak megoldási lehetőségei 69.

4 XIV. Helyi tanterv 70. XIV évfolyam: Célok és feladatok 70. XIV.2. A fejlesztés kiemelt területei 71. XIV.2.1. A test és a lélek harmonikus fejlesztése 71. XIV.2.2. A szocializáció folyamatának elősegítése 71. XIV.2.3. Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése 71. XIV évfolyam: Célok és feladatok 72. XIV.4. A fejlesztés kiemelt területei 73. XIV.4.1. A test és a lélek harmonikus fejlesztése 73. XIV.4.2. A szocializáció folyamatinak elősegítése 74. XIV.4.3. Az alapműveltség továbbépítése 74. XIV.5. A tanulói stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont 74. XIV.6. A tantervben évfolyamonként ismétlődő szerkezeti egységek 75. XIV.6.1. Óraterv 75. XIV.6.2. Tanulói és tanítást-tanulást segítő taneszközök 75. XIV.6.3. A továbbhaladás feltételei 76. XV. Kötelező tanórai foglalkozások heti óraszáma a kerettanterv szerint alsó tagozaton 77. Felső tagozaton 78. XVI. Az intézmény magasabb évfolyamára lépés feltételei 79. XVI.1. Témakörök, tartalmak 80. XVI.2. Belépő tevékenységformák 80. XVI.3. Az 1-4. évfolyamon 81. XVI.4. Az 5-8. évfolyam 81. XVII. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái 82. XVII.1. A magatartás minősítése 82. XVII.2. A szorgalom minősítése 84. XVIII. 79 A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei 86. XVIII.1. Megvalósítandó elvek 86. XVIII.2. Az értékelés fajtái 87. XVIII.3. Félévi és tanév végi 89. XVIII.4. Az ellenőrzés 89. XVIII.5. Az írásbeli beszámoltatások korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya; az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. 90. XVIII.6. A házi feladatok kitűzésének elvei és gyakorlata 91. XIX. Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési programja 93. XIX.1. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai 93. XIX.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők 94. XIX.3. A társadalmi integráció kívánalmai 94. XIX.3.1. A habilitációs, rehabilitációs fejlesztés 95. XIX.4. Kapcsolatok 95. XX. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 96. XX.1. Célok, feladatok követelmények alapján 97. XX.1.1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése 97. XX.1.2. Olvasás, írott szöveg megértése 97. XX.1.3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás 98.

5 XX.1.4. A tanulási képesség fejlesztése 98. XX.1.5. Ismeretek az anyanyelvről 99. XX.1.6. Ismeretek az irodalomról 99. XX Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése, társadalmi ismeretek 100. XXI. Környezeti és egészségnevelési program 101. XXI.1. A környezeti nevelés 101. XXI.2. Alapelvek, alapértékek 101. XXI.3. Célok 102. XXI.3.1. A környezeti nevelés célja 102. XXI.3.2. Stratégiai célok 102. XXI.3.3. Konkrét célok 103. XXI.3.4. Hosszú távú céljaink 103. XXI.3.5. Rövid távú céljaink 103. XXI.4. A célok megvalósításához szükséges készségek fejlesztése 104. XXI.5. A környezeti nevelés színterei iskolánkban 105. XXI.5.1. Tanítási órákon 105. XXI.5.2. Tanórákon kívül 105. XXI.5.3. Nem hagyományos tanórai keretben 105. XXI.6. Folyamatos, egész évben meglévő programok 106. XXI.7. Erőforrások 106. XXI.7.1. Nem anyagi erőforrások 106. XXI.8. Iskolán kívüli együttműködés 107. XXI.8.1. Módszerek 107. XXI.8.2. Taneszközök 108. XXI.9. Kommunikáció 108. XXI.9.1. Iskolán belüli kommunikáció 108. XXI.9.2. Iskolán kívüli kommunikáció 108. XXII. Az egészségnevelés 109. XXII.1. Az egészségnevelés célja 109. XXII.2. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai 109. XXII.3. Megvalósítási helyek 110. XXII.3.1. Tanórai foglalkozásokon 110. XXII.3.2. Tanórán kívüli foglalkozásokon 110. XXII.4. Módszerek 111. XXII.5. Erőforrások 111. XXII.5.1. Iskolán belüli együttműködés 111. XXII.6. Iskolán kívüli kapcsolatok 112. XXIII. Mindennapos testnevelés 113. XXIII.1. A mindennapi testnevelés céljai 114. XXIV. Munka-és balesetvédelem a gyermekek körében 116. XXIV.1. Balesetek megelőzése 117. XXIV.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása 117. XXIV.2.1. Az iskolai elsősegélynyújtás legfőbb céljai 117. XXIV.3. Módszereink 118. XXIV.4. A gyermek-és ifjúságvédelem az egészségnevelés keretein belül 118. XXIV.5. Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások 118. XXIV.6. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 119. XXV. A fogyasztóvédelemmel összefüggő feladataink 121. XXV.1. Jogi háttér 121. XXV. 2. A fogyasztóvédelmi oktatásunk célja 121. XXV. 3. A fogyasztóvédelmi oktatásunk tartalmi elemei 122. XXV. 4. A fogyasztóvédelmi oktatásunk színterei 123. XXV. 5. Módszertani elemek 124.

6 XXV. 6. A fogyasztóvédelmi nevelési ismeretek mérése, számonkérése 126. XXVI. A katasztrófa-és polgári védelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok 127. XXVI.1. Megvalósítás területei 127. XXVI.1.1. Elméleti ismeretek 127. XXVI.1.2. Gyakorlati ismeretek 128. XXVI.2. Az iskola dolgozóinak polgári védelmi felkészítése 128. XXVII. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 129. XXVII.1. A pedagógusfeladatai és hatásköre 129. XXVII.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 130. XXVII.3. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 131. XXVII.4. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló 131. XXVII.5. Az érzékszervi és mozgásszervi fogyatékos gyermekek integrációjának célja és feladatai 132. XXVII.5.1. Az integráció feltételei 132. XXVII.5.2. Személyi feltételek 132. XXVII.5.3. Tárgyi feltételek 132. XXVII.6. Szakmai szolgáltatások 133. XXVII.7. Követelmények és értékelés 133. XXVII.8. Fejlesztési terv 134. XXVII.8.1. Célja 134. XXVII.7.2. Feladatai 134. XXVII.7.3. Követelmények 134. XXVII.8. Az utazótanár feladatai 134. XXVII.9. A pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók integrációjának célja és feladatai 135. XXVII.9.1. Tanulási zavarok 135. XXVII.9.2. Kiemelt célok, feladatok 135. XXVII.10. A fejlesztő tevékenység közös célja és feladatai 136. XXVIII. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata 137. XXVIII.1. A vizsgaszabályzat célja 137. XXVIII.2. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint 137. XXVIII.2.1. A tanulmányok alatti vizsgák célja 137. XXVIII.3. Általános szabályok 137. XXVIII.4. Osztályozó vizsga 138. XXVIII.5. Különbözeti vizsga 139. XXVIII.6. Javító vizsga 139. XXVIII.7. Pótló vizsga 140. XXVIII.8. Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga 140. XXVIII.9. Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei 141. XXVIII.10. Írásbeli vizsgák általános szabályai 141. XXVIII.11. A szóbeli vizsga általános szabályai 142. XXVIII.12. Gyakorlati vizsga általános szabályai 143. XXVIII.13. Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje 143. XXVIII A vizsgatárgyak követelményrendszere 143. XXVIII Vizsgatárgyak részei

7 82 I. Bevezetés A Méhkeréki Kétnyelvű Általános Iskola pedagógiai programja tartalmazza az intézmény jellegzetességeit, bemutatja az itt folyó munkát és az iskolában folyó nevelésről, oktatásról igyekszik átfogó, képet adni úgy a fenntartó, mint a szülők részére. Az intézményben dolgozó pedagógusok munkájuk során figyelembe veszik a pedagógiai program utasításait, azzal teljes összhangban dolgoznak. A program megalkotásakor a hatályos törvények, jogszabályok és rendeletek szerint jártunk el, valamint szem előtt tartottuk a helyi igényeket és lehetőségeket. Településünkön az iskolai nevelés és oktatás egy 1815-ben indult, mára már teljesen felújított, a mai kor követelményeinek is megfelelő épületben folyik. A minőségi munkavégzéshez biztosítottak a személyi és tárgyi feltételek. Tanítványaink nyugodt, falusi környezetben jutnak hozzá a magas színvonalú oktatáshoz. Intézményünkben a diákok kisebb létszámú osztályokban tanulhatnak, mely optimális körülményeket teremt mind a tehetséggondozásra, mind a felzárkóztatásra. Az intézmény arculatát elsősorban román nemzetiségi jellege határozza meg, mely minden tevékenységünket átszövi. Az oktató-nevelő munkánkban kiemelt figyelmet fordítunk a román nemzetiségi nyelv oktatására, őseink kultúrájának, hagyományainak ápolására, történelmének megismerésére. Minden tanuló már első osztálytól a es tanévtől heti 6 órában tanulja a román nyelvet, irodalmat és a román kultúra és civilizáció (népismeret) tantárgyakat. Tanítványaink az általános iskola évei alatt szereznek ismereteket az irodalmi román nyelv s a nyelvjárások közti különbségekről. Az idő elteltével felismerik a különbségeket az egyre ritkábban beszélt román dialektus és a tankönyvek román nyelvű szövegei között. A gyermekek tanítási órákon és gyakori szerepléseik alkalmával megismerik a magyarországi román és magyar népviseletet és tánckultúrát. A nemzetiségi oktatás feladata a nemzetiségi tanulók számára létesített intézményekben, hogy szervezetten biztosítsa a nemzetiségi nyelv tanulását, a nemzetiségi történelem, kultúra, hagyomány megismerését a közösségi identitástudat megőrzése, ápolása, erősítése mellett. Tanulással őrizzék meg az utókor számára a még fennmaradt régi román népköltészeti alkotásokat, félig magyar - félig román nyelvű verseket, dalokat. A tanév nemzetiségi kulturális rendezvényein mind többen érezzék át e közösségi együttlétek örömét. A nemzetiségi oktatást minden országban alapvetően az ott érvényes jogrendszer határozza meg, helyzete az oktatási rendszerben sokféle A nemzetiségismeretet minden szinten önálló tantárgyként tanítjuk, s a tanórán kívüli tevékenységekre is kellő hangsúly fektetünk. Ebből a tudásanyagból megismerhetjük a múlt és a jelen értékeinek összefonódását, s jelentőségüket a jövő nemzedéke számára. Benne rejlik a folklórközösségek miliő-, szellem és lélekrajza, s a mai románság kulturális élete. Meggyőződésünk, hogy csak a múlt megismerése és a jelen tisztánlátása vezethet egy minőséggel teli jövő felé. Az értékközvetítés egyik

8 kulcseszköze a nyelv, melynek tanítása a sajátos kisebbségi viszonyok és nyelvünk pozícióvesztése miatt az iskola fő feladata lett. Úgy véljük, a román nyelvtanításban is követnünk kell a korszerű nyelvszemléletet, a modern eszközök és módszerek alkalmazását. Román nemzetiségi és magyar nemzeti szempontból egyaránt érdek, hogy a román nemzetiségi kétnyelvű iskola a magyar környezet részéről megnyilvánuló romántanulási igényeket is kielégítse. Minden részterületen ápolnunk kell a hazai románság értékeit és a magyar kulturális hagyományokat, ezáltal is erősítve a kölcsönös egymásrautaltságból eredő összetartozás tudatot, miközben törekszünk megőrizni és tovább erősíteni iskolánk kétnyelvű és humán jellegét. A kétnyelvű oktatásban rendkívül lényeges a mindkét nyelven való kiegyensúlyozott fejlődés. Az egyetemes, a magyar és a román nemzeti valamint az etnikai, lokális kultúra megismertetése horizontálisan és vertikálisan egyaránt átszövi az egész intézmény cél, -feladat, -és követelményrendszerét. A nép -és nemzetiségismeret: a történelmi múlttal, a szokás és hagyományvilággal, a vallással és művészetekkel kapcsolatos műveltségi anyag valamennyi pedagógiai szakasz területeit áthatja. Minden esetben a nevelési-oktatási cél, egy széleskörű alapműveltség közvetítése, hogy az oktatásban a tanulók átfogóbb ismereteket, elmélyültebb tudást sajátíthatnak el. Fejlettebb művészetszemlélet, elvonatkozó és logikai képesség várható el tőlük. Iskolánk a román nemzetiség egyik legfrekventáltabb intézménye. Kiemelt feladatának tekinti: a nemzetiségi identitástudat megőrzését, megszilárdítását a román nyelv magas szintű művelését; a román értelmiség kinevelését, felsőfokú szakképzettséggel rendelkező szakemberképzését, akik helytállnak a nemzetiségi közéletben. a nemzetiségi kultúra értékeinek megőrzését, közvetítését, azok tiszteletét, megbecsülését, a hagyományok ápolását, román nemzetiség és az anyaország történelmének, irodalmának és művészetének megismerését nyitottságot a nemzetiségi kultúra értékeinek közvetítését az intézmény falain kívül (belföldön és külföldön egyaránt) Nevelési koncepciónk lényege, hogy a szellemi adottságok eltérő minőségét szem előtt tartva értékelünk mindenkit és elősegítjük az egyéni adottságok érvényesülését. Az intézmény családias, gyermekközpontú szellemisége jó nevelő diák, nevelő család kommunikációt eredményez. Intézményünk kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik (kisebbségi önkormányzat, nemzetiségi civil szervezetek, romániai intézmények, iskolák és szervezetek, hazai román intézmények és szervezetek). 83

9 Törvényi háttér: évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési - oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (mellékletei a kerettantervek, óraszámok) 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról I.2. Alaptevékenység Az általános iskolában 8 évfolyamon folyik az oktatás. A szülők és a gyerekek igényeihez alkalmazkodva különböző lehetőségeket biztosítunk a tanulók képességeinek kibontakoztatására, érdeklődésük kielégítésére, a sajátos nevelési igényű gyermekek társaikkal integrált oktatására, fejlesztésre. Oktatási és nevelési módszereink megválasztásában elsősorban a jól bevált hagyományokat követjük, de befogadói vagyunk mindazoknak az újításoknak is, melyeket hatékonynak tartunk. I.3. Az intézmény címe, telefonszáma: Méhkerék, Kossuth u. 82 szám Telefon: OM: I.4. Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény működtetője: Méhkerék Községi Önkormányzata I.5. Az intézmény Alapító Okirata: I.6. Beiskolázási terület: Méhkerék község közigazgatási területe. II. Az intézmény működésének személyi jellemzői II.1.Az intézmény tanulólétszáma: Az általános iskolában a 2012/2013. tanévben a tanulói létszám 130 fő. Évfolyam Tanulólétszám I. 8 fő II. 16 fő III. 6 fő IV. 21 fő V. 14 fő VI. 26 fő VII. 23 fő VIII. 19 fő A megengedett tanulólétszám tervezett felső határa 224fő. 84

10 II.2. Az intézmény pedagógusai: Az intézmény pedagógus létszáma Főállású, teljes munkaidős Részmunkaidős További munkaviszonyt létesítő 17fő 16fő 1fő 1fő A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény illetmény előmeneteli rendszerére vonatkozó előírásokat betartjuk, így a pedagógusok részesülnek az e törvényben előírt juttatásokban (besorolás szerinti bér, kötelező pótlékok, utazási kedvezmény, pedagógus igazolvány). Törekvéseink arra irányulnak, hosszú távon állandó és megfelelő szakképesítésű testületet alakítsunk ki. II.3.A pedagógusok végzettség szerinti megoszlása a következő: Pedagógus végzettségű Főiskolai végzettségű Egyetemi végzettségű Szakvizsgázott pedagógus 17fő 13fő 4fő 2fő III. Az intézmény nevelési-oktatási céljai E fejezeten belül fogalmazzuk meg azokat az alapvető szakmai, pedagógiai elveket, értékeket, melyeket a nevelőtestület, az iskolahasználók intézményünk legfontosabb céljainak, feladatainak tartanak. III.1. Iskolánk legfontosabb pedagógiai alapelvei: A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. Intézményünkben az oktató nevelő munka nyelve a magyar és a román nyelv. Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokultúrális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség, ugyanakkor a kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására. A sajátos nevelési igényű tanulók kapják meg a megfelelő segítséget képességeik egyéni igény szerinti fejlesztéséhez. Az emberi szuverenitás magába foglalja a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét. Ehhez fejlett kommunikációs képességekre és viselkedéskultúrára van szükség. Ez mind a társadalmi beilleszkedésnek, mind az egyén boldogulásának egyik alapvető feltétele. A világban való eligazodás feltételezi legalább egy idegen nyelv elsajátítását. 85

11 Az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja a lépéstartást az informatikai forradalommal. A megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztása reális önismeret és életszemlélet kialakítását feltételezi. A sajátos nevelési igényű gyermekeket hosszabb távon, kellő körültekintéssel készítjük fel a tanulmányok általános iskolán túli folytatására. A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magában foglalja. Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. Tanulóink érezzék jól magukat iskolánkban, fedezzék fel önmagukat és környezetük értékeit. Tudjanak különbséget tenni az őket érő pozitív és negatív hatások között. Váljanak művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá és boldogságra képes egyénné. Iskolánkból kikerülve tudjanak érvényesülni és beilleszkedni társadalmunkba. Szerezzék meg a továbbtanuláshoz szükséges ismereteket, eszköztudást. Készítsük fel diákjainkat arra, hogy képesek legyenek helytállni Magyarországon, Európában és a globalizálódó világban. Tanulóink ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, védjék a természet értékeit. Ismerkedjenek más népek kultúrájával, szokásaival. Igényük legyen idegen nyelvek elsajátítására. Törekedjenek az előítéletmentességre. Szerezzék meg a szükséges ismereteket és gyakorlati tapasztalatokat az egészséges életvitelhez. Iskolánk magas színvonalú ismeretközléssel emelje tanulóink tárgyi tudását, problémamegoldó képességét, kreativitását. Pedagógiai elveink a nemzetiségi pedagógia terén Arra törekszünk, hogy tanulóink számára nyilvánvalóvá váljanak a román nyelvi és kulturális gazdagság értékei és előnyei. 86 Fejlesztjük tanulóink reális nemzetiségképét. Nagy súlyt fektetünk a toleranciára, a másság elfogadására és megbecsülésére. Törekszünk arra, hogy tanulóink felismerjék az előítéleteket és a kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét és veszélyeit. Fejlesztjük tanulóinknál a román nyelv elsajátításának, továbbadásának, átörökítésének igényét. A közösségépítés eszközével fejlesztjük tanulóink együvé tartozásának tudatát, az iskola falain túlmutató kapcsolattartását. Ösztönözzük tanulóinkat arra, hogy ismerjék meg a román nemzetiség kulturális örökségének jellemzőit, ezzel segítsük őket identitásuk megtalálásában, fejlesztésében. A fejlesztő munka legfőbb színterei a román nyelv és irodalom, kultúra és civilizáció, ének-zene órák. A

12 tanulók aktív résztvevői különböző kulturális rendezvényeknek és nyelvi versenyeknek is, melyek fő célja a hagyományőrzés. Ugyancsak segítenek a különböző romániai táborok nyelvünk gyakorlásában és identitástudatunk megőrzésében (kulturális, sport, ökumenikus stb.,). Mindennapi nevelő-oktató munkánk során arra törekszünk, hogy tanulóink számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, melyeket esetleg jövőjük alakításában is kamatoztassanak. (pl.: továbbtanulás, munkalehetőségek román nyelv-területen is.) Tevékenységrendszerünk által el kell érnünk, hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és a kirekesztés megjelenési formáit, illetve megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit. Román nyelv és irodalom órákon, tanórán kívüli tevékenységek során fejlesztjük tanulóinknál a román nyelv elsajátításának, megőrzésének, átörökítésének igényét. III.2. Az iskola kiemelt nevelési és oktatási céljai: Olyan iskola kialakítása a cél, amely humanista, szeretetteljes légkörű, személyiségközpontú; amely az intézmény deklarált értékei mellett széles teret nyit a tanulók értékválasztó, értékképző tevékenységének, amely képes az iskolát körülvevő társadalmi környezettel folytatandó folyamatos párbeszédre. Az iskola alapvető célja: kiegyensúlyozott, harmonikus, örömre és szeretetre nyitott, a hazához és a nemzethez, múltjához és jelenéhez kötődő, a jelen viszonyai között eligazodni képes, a helyi és tágabb társadalmat aktívan alakítani kívánó és tudó, az emberiség ügyeivel is közösséget vállaló ember nevelésében való hatékony közreműködés. Az anyanyelvi műveltség, nemzeti és román nemzetiségi kultúra értékeinek megismerése. Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat, megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. III.3. A kiemelt nevelési - oktatási célok fejlesztése Az iskolában a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése, valamint a tanulók teljes személyiségének fejlesztése a legfontosabb feladat. Az iskolai nevelés alapvetően értékalkotás, értékközvetítés. Olyan pedagógiai munkára van szükség, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése áll a központban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem a társadalmi élet, tevékenység számos egyéb fóruma is. Az iskola fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességüket, edzi akaratukat, hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez, így megfelelő teret ad a sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának. 87

13 III.4. A fenti célok eléréséhez szükséges feladataink Alapvető feladatunk, hogy olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy gyermek és szülő egyaránt érezze: minden esélye megvan a gyermeknek az értelmi és érzelmi fejlődésre. Román nemzetiségi kultúránk alapos megismerése érdekében, a román órákon magasabb anyanyelvi szinten tanítjuk a román nyelvet, a román irodalmi, valamint a román nép kultúráját. Román anyanyelvi kultúránk alaposabb megismerése érdekében,- a tanulók mind szélesebb körét bevonva-, anyanyelvi és honismereti táborokat, kirándulásokat szervezünk az anyaországban a szülők közreműködésével, támogatásával. A kétnyelvű minden tantárgy román illetve magyar nyelven történő oktatással elérhetjük, a román nyelv minél magasabb szintű művelését, a diákok szókincsének bővülését a szakszavak megismerését, megértését. Az irodalmi nyelvi kifejezőképesség és beszédkészség folyamatos és rendszerszerű fejlesztése, valamint az örökölt tájnyelv, és az iskolában megismert irodalmi nyelv funkciójának és értékeinek helyes megítélésén alapuló nyelvi tudat formálása a román tanulókban. Az identitástudat elmélyítésére, az értékek megbecsülésére és védelmére, a nemzet, a haza és a szűkebb közösség hagyományainak megismerésére nevelés is fontos feladatunk. Célunk a szülőkkel olyan szemléletben együttműködni, hogy iskola és szülő egyaránt érezze: közösek a céljaink és érdekeink. Minden tevékenységünket - az oktatás és a nevelés területén egyaránt a gyermekek szeretete kell, hogy áthassa. Célunk az, hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden gyermekben személyiségének saját értékeit. Minden tanuló ismerje meg nemzeti művészeti kultúránk értékeit, ennek révén szélesítjük a nemzeti önismeretet. Nevelésünk ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet művészeti emlékeinek, hagyományainak feltáró és ápoló egyéni és közösségi tevékenységére. Elsősorban személyes példamutatással kell gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására nevelnünk. III.5. Speciális feladataink az általános iskolai oktatás területén: A tárgyi tudás átadásán túl biztosítanunk kell, hogy a gyermek szerezze meg mindazokat a kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja. A tehetség kibontakoztatása érdekében feladatunk az önbizalomnak, a megmérettetés igényeinek és bátorságának, a versenyszellemnek a kialakítása, amely azonban nem mellőzheti a segítőkészséget és az együttműködési képességet. Lehetőleg minden gyermek számára biztosítanunk kell képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat. 88

14 Minél korábban fel kell ismernünk a tehetségeket, hogy személyre szabott fejlesztéssel segítsük szakmai továbbfejlődésüket, továbbtanulásukat. Minél korábban fel kell ismernünk, ha a tanuló a tantárgyi követelményekben elmarad, meg kell keresnünk ennek az okát, segítséget kell nyújtani abban, hogy a keletkezett hátrányát pótolhassa. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük esztétikai állapota iránt. Meg kell követelnünk a rendet, tisztaságot, megakadályozni a szándékos rongálást. A hatékony személyiségfejlesztés érdekében rendkívül fontos, hogy az iskola pedagógiai együttműködést alakítson ki a szülőkkel. IV. Alapvető értékeink Iskolánk pedagógiai törekvéseit a klasszikus humanista szellemű értékek kialakítása, a személyiség sokoldalú fejlesztése és a tanulók teljesítményre való ösztönzése határozza meg. IV.1. Tradicionális értékek: A humanizmus, a tudás, a másik emberrel való törődés, a kulturális érdeklődés, a tolerancia, magyarságtudat, a munka. Kiegészül még az európai, humanista értékrenddel, melyek tartalma az Európához tartozást erősíti. Munkánkat meghatározzák az Alkotmányban, a közoktatási törvény bevezetőjében, az egyes nemzetközi egyezményekben az alapvető emberi jogokról, a lelkiismereti- és vallásszabadságról, a közoktatásról, a gyermeki jogról, a nemzeti és etnikai kisebbségekről megfogalmazott értékek. Ezt kiegészítik az európai polgári fejlődésben kiértékelt értékrend, a tudományos-technikai haladásban, a hazai kulturális, pedagógiai hagyományokban megjelenő értékek. IV.2. A biológiai lét értékei: Törekvés az optimális testi-lelki egészségi állapotra, az egészséges életmód (egészséges életvitel, táplálkozás, életrend, testmozgás) iránti igény, felelősség önmagunk biológiai újratermeléséért, saját jövendő utódainkért. IV.3. Társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: Igény az önismeretre, az önnevelésre, felelősségvállalás a saját életünk alakításáért, alkalmazkodni tudás, egészséges önbecsülésre törekvés, szerénység önmagunk megítélésében, Tisztelet a szülök, nagyszülők, idősek iránt, a családi hagyományok őrzése, összetartozás-érzés, felelősségvállalás a párkapcsolatokban, A másik ember elfogadása, készség az együttműködésre, törekvés az empátiára, készség az értelmes kompromisszumra, Kulturáltság a viselkedésben, a kommunikációban, udvariasság, segítőkészség, az erőszak, az agresszív viselkedés elutasítása. 89

15 IV.4. A tudással, műveltséggel kapcsolatos értékek: A hasznos, értelmes munka, mint örömforrás; szorgalom, kitartás, rendszeresség; igényesség a munkában; törekvés az optimális teljesítmény elérésére; a takarékosság, a munka ésszerű megszervezése, a verseny, a megmérettetés fontosságának elfogadása. IV.5. A hazával, a nemzettel kapcsolatos értékek: A szűkebb " haza" szeretete, megóvása; a nemzeti múlt emlékeinek tisztelete; a nemzeti szimbólum tisztelete, hazaszeretet. A világban betöltött helyünk, szerepünk reális megítélése, a nemzeti kisebbségek jogainak tisztelete. IV.6. A világra vonatkozó értékek, társadalommal kapcsolatos értékek: A faji, a vallási, etnikai különbségek elfogadása, az e téren jelentkező előítéletek elutasítása, az állampolgári jogok tisztelete. Érdeklődés, fogékonyság a társadalom jelenségei, problémái iránt, igény a helyi, közösségi cselekvésre: Törekvés az erkölcsös, kulturált politizálásra; a saját állásfoglalás igénye. A béke megbecsülése, megóvása, az erőszak valamennyi formájának elutasítása, felelősségérzet a jövőért, a jövő nemzedék sorsáért. A világon élő sokféle nemzet, nép, emberfaj egyenjogúságának elismerése; a közép-európai régió népeivel való közösségvállalás. V. A nevelési- oktatási- képzési követelményrendszer V.1. Kiemelt követelmények: Anyanyelvi képességek (olvasás, beszéd, írásbeli kifejezés), Matematikai képességek, a logikus gondolkodás, az önálló ismeretszerzés módszereiben való jártasság, Idegen nyelvi képességek /a tanult nyelv népi kultúrájának, szokásainak megismerése/, Szociális képességek: meg kell, hogy feleljenek az átlagos tanulótól az adott életkorban és iskolázottság mellett elvárható szinten. V.2. Társadalmi életre való felkészítés: A tanuló az iskolában éli meg először a társadalom függőségi és hatalmi viszonyait, saját jogait és lehetőségeit sorsa és a közélet formálásában. Ezt figyelembe véve kell közvetíteni a tanulóval szemben támasztott követelményeket. Alakítani azt a módot, ahogyan vele viselkednek, amiképpen hozzá szólnak, róla beszélnek. Úgy kell megszervezni, értékelni munkáját, hogy azok elsegítsék az együttműködést, jogainak, érdekeinek érvényesülését. Fontos személyiségfejlesztő: a tanár-diák, diák-diák közötti hangnem, magatartás. E kapcsolatok fejlesztése, a diáktársak értékrendje nagy hatással van a tanulóra. Bevezetés az ügyviteli rendbe (főbb hivatalok hatáskörei, ügyiratok fogalmazása, űrlapok kitöltése). 90

16 V.3. Hazaszeretetre nevelés: Minden eszközt és alkalmat fel kell használni, hogy az iskola erősítse a tanuló kötödését a nemzethez, erősítse a hazaszeretetüket, azt az érzést és tudatot, hogy jó dolog Magyarország polgárának lenni. Ismerjék a kultúránkat, amely az európai kultúra szerves része, legyenek nemzetünkért tenni akaró és tudó állampolgárok. Becsüljék meg a velük együtt élő nemzetiségeket, a szomszédos népeket és kultúrájukat. A hazaszeretetre nevelés kiemelkedő eszköze a magyar nyelv, a történelem, a földrajz, a magyar művelődéstörténet és irodalom tanítása, a nemzeti és állami ünnepek méltó megünneplése (márc. 15, aug. 20, okt. 23). V.4. Erkölcsi nevelés: Igen nagy az iskola szerepe a közerkölcs kialakításában. Legfontosabb feladat az önismeret, az önuralom és felelősségteljes magatartás, a helyzetfelismerésre és a dicséretre való képesség kialakítása. A szolidaritás, az előzékenység az állhatatosság, az előítéletmentesség, a másik ember tisztelete, a tolerancia, a megbízhatóság, az alkalmazkodóképesség csak a jót építő, az igazat érvényre juttató, szeretet által vezérelt közösségekben alakul-hat ki. A jó és rossz, igaz és hamis, értékes és értéktelen közötti különbség fel-ismerése, a jó szokások kialakítása, a pedagógus, szülő példaadása vezet el oda, hogy a jót választó, a társadalmi együttélés viselkedési szabályait betartó emberekké váljanak. Kiemelt szerep jut itt az osztályfőnöki órák személyiségformáló erejének, a cselekedtető szituációknak. A merev illemszabályok helyett a kiegyensúlyozott, jóindulatú viselkedés példáját és szabályrendszerét ismerjék meg és tanulják meg követni. V.5. Családi életre nevelés: Az ENSZ november 20-án kelt Gyermeki Jogokról szóló nyilatkozat szerint a gyermeket különleges oltalom, gondoskodás és jogvédelem illeti meg mind a születés előtt, mind a születés után. Fel kell készíteni a gyerekeket a felelősségteljes döntés képességére, amely a párválasztáshoz, a házassághoz, a szülői feladatok vállalásához szükséges. A nemek közti különbség tudatosítása mellett fontos nevelési feladat a szülői szerepek és a családi munkamegosztásban betöltött szerepek tudatosítása, amely hozzásegít egy pozitív családmodell kialakításához. A serdülőkor alapvető kérdései, a szerelem, a párválasztás témakörei ne csak biológiai és egészségügyi ismereteket közvetítsenek. Tovább kell folytatni az iskolai hagyományt, a rendhagyó szülői értekezletek tartásával, amelyet meghívott szakember tart, és részt vesznek, a serdülök is a szülőkkel együtt. Az iskolában ehhez kapcsolódó videofilmek, kapott központi anyagok, eszközök szakszerű bevonása a nevelésbe továbbra is kiemelten az osztályfőnökök, biológia tanárok, védőnő feladata. 91

17 V.6. Egészséges életmódra nevelés Az egészség a testi, lelki, szellemi, szociális és ökológiai jólét állapota. Az egészségnevelésnek kiemelt szerepet kell játszania az egész iskola életében. Ki kell alakítani a gyermekekben az önmagukért és másokért érzett felelősségtudatot, ezért az egészséges életmódra nevelés erkölcsi nevelés is. A családdal, a társadalommal együttműködve a legfontosabb a megelőzés, az egészségmegőrző szokások, a helyes táplálkozás- és mozgáskultúra, a testápolási szokások kialakítása. V.7. Testi nevelés: Szorosan kapcsolódik az egészségneveléshez. Célja: az egészséges testi és lelki fejlődés, a rendszeres mozgási igény felkeltése és kielégítése, fizikai, értelmi és akarati tulajdonságok - ügyesség, mozgáskészség, állóképesség, önfegyelem, cselekvésbiztonság - fejlesztése. A differenciált terhelésre kell törekedni. Az egyéni adottságokhoz mért követelményszintek, megállapítása segíti az önismeret kialakítását, a másság tiszteletét. Az akaraterőt, a segítőkészséget befolyásoló jellemformáló helyzetek igen jelentősek az emberi kapcsolatok, az értékes tulajdonságok fejlesztésében, a továbbtanulás, a honvédelmi kötelezettség teljesítése szempontjából. Megvalósítási formái a diáksport mozgalom, részvétel a minden évben megrendezésre kerülő sportnapokon, a házi- és iskolák közötti versenyek, szülő- gyermek versenyek, a mindennapos testnevelés foglalkozásai, a különböző kupákon való részvétel. Ezek nem csak a felszabadult testmozgást biztosítják, hanem olyan erkölcsi tulajdonságokat is fejlesztenek, mint a kudarcok, akadályok leküzdésének képessége, a vereség elviselése, a győzelem mellett a másik sikerének jó szívvel való felismerése, értékelése, becsületes helytállás, a tiszta küzdelem. A testi nevelés terén elért eredmények elő fogják segíteni, hogy a testedzés a későbbiek során is elemi igény maradjon. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények, amely ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást. V.8. Környezeti nevelés: Célja: neveljük és tanítsuk a tanulókat a természetes és az épített környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre, környezetbarát életvitelre. Környezetünk figyelése, megóvása, a modern tudományos kutatások figyelemmel kisérése, alkalmazásának lehetőségei helyi szinteken. V.9. Esztétikai nevelés: A teljes tanterv feladata, nem szűkíthető le az irodalom, a zene és a művészeti tantárgyakra. Alapfeladat: az esztétikai érzékenység és nyitottság, a szépség iránti fogékonyság kialakítása. A módszerek közül elsőrangú a 92

18 93 maradandó élményt nyújtó alkotótevékenység, a kritikai, elemző munka, amely az ízlésnevelésben és tudatos ítéletalkotásban nélkülözhetetlen. A korszerű nevelésben a művészeti élmények és az irodalmi művek, műalkotások elemzése mellett helyt kell, hogy kapjon a természet, a mesterséges környezet, a társas érintések és a nyelvhasználat formakultúrájának felismerése. Megvalósítási formák: a különböző rajzpályázatokon való részvétel, a nyári ki-rándulásokon, tanulmányi kirándulásokon, múzeumlátogatás, prózamondó, mese versenyek szervezése, kiállítások készítése. V.10. Milyen legyen az általános iskolát elhagyó serdülő a családi és iskolai nevelés eredményeképpen? Legyen képes a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre. Legyen szellemileg fogékony, érzelmileg gazdag, erkölcsös. Legyen akaratereje és fegyelmezettsége, legyen képes a kudarcok leküzdésére. Rendelkezzen a megújulás és alkalmazkodás képességével. Rendelkezzen a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások és magatartás-módok ismeretével és gyakorlatával. Jellemezze a tágabb és szűkebb haza szeretete, a valahová tartozás érzése. Érezzen és vállaljon felelősséget önmagáért és másokért. Legyen határozott, de toleráns, következetes, de változtatásokra is képes. Tudjon helyzethez illően viselkedni. Legyen képes a társadalmi munkamegosztásban való későbbi bekapcsolódásra (továbbtanulás és munkavállalás). Rendelkezzen a korszerű társadalom- és természettudományi, esztétikai, szomatikus és technikai általános műveltség alapjaival, szilárd alapképességeivel. Legyen tanulni vágyó és tudó. Legyen a világról és önmagáról reális képe. Tudjon rövidebb és hosszabb távra tervezni, reális mérlegelés alapján dönteni. Természetesen elsődleges cél az, hogy a tanulók többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskola helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. V.11. Szociális ellátások biztosítása: Az iskola által megfogalmazott célok (az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása) a szociális ellátások iskolai szintjének kialakítását kívánják meg. Alapvető feladat a szülök igényeinek megfelelően, az iskola társadalmi környezetéhez alkalmazkodva az egész napos ellátások (ügyelet, napközi, ha igény van rá tanulószoba) és a diákétkeztetés biztosítása. Szervezett egészségügyi szűrővizsgálatok. A kreatív tevékenység előtérbe állítása, az önálló tanulási technikák elsajátítása a maradandó tudás elérését célozza. Mindennapi tevékenységünkben a minőségi és hatékonysági szempontokat igyekszünk érvényesíteni, s pedagógusaink

19 felelősségérzete és belső igényessége, versenyképesség megőrzése egyaránt ezt a beállítódást erősíti bennünk. Az alkotó műhelymunka magas mércét állít mindannyiunk elé. V.12. A tankötelezettség teljesítése; továbbtanulási lehetőségek Intézményünk végzett tanulói az ország bármely középfokú intézményében folytathatják tanulmányaikat. De elsősorban a megyei illetve a szűkebb környezetünk intézményeit javasoljuk előnyben részesíteni. VI. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok VI.1. A gyermekideálról A pedagóguspálya szépsége abban rejlik, hogy nap, mint nap gyerekek között lehetünk, s részesei lehetünk személyiségük ezerféle megnyilvánulásának, testük, lelkük, értelmük fejlődésének, rövidebbhosszabb ideig végigkísérhetjük őket azon az úton, amelynek a neve: élet. Ebből következően iskolánk gyermekideálja: Legyen nyitott, de ha zárkózott, akkor igyekszünk kinyitni Legyen eleven, de ha csöndes, akkor igyekszünk bátorítani Legyen magabiztos, de ha bizonytalan önmagában, segítünk önbizalmat ébreszteni benne Legyen kedves, de ha morcos, akkor kedvességgel közeledünk hozzá Legyen barátkozó természetű, de ha magányos, igyekszünk magányát oldani Legyen okos, de ha nem annyira az, keresünk benne más értékeket Legyen tisztelettudó, de csak akkor, ha meg is érdemeljük Legyen szófogadó, de csak akkor, ha értelmes dolgokban kell szót fogadnia Legyen kitartó, de ne legyen önfejű Legyen ambiciózus, de ne legyen törtető VI.2. A képzés szakaszai A képzési rendszer szakaszai lineárisan épülnek egymásra, de az egyes életkori fejlődési szakaszok és a szerkezeti szakaszok horizontálisan csak részben esnek egybe, másrészt kismértékben eltérnek egymástól, mert az egyes életkori szakaszok határai nem esnek egybe az iskolarendszer szerkezeti határaival. Ez eltérő időtartamaiból, illetve a magyar iskolarendszer szerkezeti tagolódásából következik. Kt. 8. (3) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők a) Az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezetőszakasz (1-2. osztály) b) A harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő szakasz (3-4. osztály) c) Az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó szakasz (5-6. osztály) 94

20 d) A hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz (7-8. osztály) Az egyes képzési szakaszok közötti kiegészítő kapcsolatot részben a fentiek jelentik, másrészt, pedig az azokat lezáró, s a magasabb szintre lépés feltételeit jelentő követelmények; a kimeneti szabályozás. VI.3. Tanulóink fejlődésének az egyes életkori szakaszokhoz kapcsolódó jellemzői: Látencia kor (6-8 év) A gyerekek nagy része iskolaéretten kerül az első osztályba, hatalmas tudásvággyal, ismeret- és teljesítményigénnyel. A gyerek interperszonális kapcsolatait erősen meghatározza a számára fontos személyekhez - szülőkhöz, pedagógushoz való kötödés. Az új követelményeknek való megfelelés számos képességbeli és személyiségbeli tényezőt igényel. Ezért ebben az életkorban jelentkező problémák nagy része beilleszkedési nehézségekben, tanulási nehézségekben és maga-tartásproblémákban fejeződik ki. Ennek érdekében fontos a konzultációs lehetőség biztosítása a szülő számára, melynek célja az információcsere, a szülő megnyerése a preventív vagy korrekciós feladatokhoz szükséges nevelési módszerek alkalmazására és új nevelési stratégiák kidolgozására. Perpubertáskor (9-11 év) Az ebben a korban lévő gyerekek viselkedésére jellemzőek még továbbra is a kisiskolás jegyek, de a korszak végén elkezdődik egy önállósulási törekvés, a felnőtt-kapcsolatok helyét a társkapcsolatok fontossága veszi át. A személyiség és önismeret alakulásában egyre nagyobb szerepet játszanak a kortárscsoportok, az ebben a korszakban megfigyelhető érzelmi - hangulati labilitás mar a serdülőkor előfutára. Természetesen ebben az időszakban is jelentkezhetnek magatartásproblémák, melyek kezelése fontos feladat. Részképesség zavarokkal ritkábban találkozunk, s a beilleszkedési nehézségek nagy része is megoldódik erre a korra. A pubertás kor (12-16 év) Főleg az önmegismerés igénye jut kifejeződésre, az identitáskeresés, az önállósulási törekvés, a felnőttekétől eltérő véleményalkotás, kritikai hajlandóság jellemző. A pedagógusok ekkor jelzik a legtöbb magatartásproblémát. A céljaink között szereplő esetmegbeszélő csoportokban (mentálhigiénés vezetésével a pedagógusok körében) nagy hangsúlyt kap a serdülőkkel való helyes bánásmód megbeszélése is. Tervünk a korosztály részéről jelentkező nagymértékű önismereti igény csoportfoglalkozásokban való kielégítése, melyek vezetését végezheti az osztályfőnök is, de az iskola mentálhigiénés vezetője is. A korosztály másik jellegzetes problémája a pályaválasztás, mellyel kapcsolatos gondok szintén csoportos foglalkozások keretében lennének feldolgozhatók. 95

21 VII. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskola pedagógiai sajátosságainak megjelenése az egyes képzési szakaszokban VII.1. Általános iskola bevezető és kezdő szakasza (1-4. évfolyam) Átvezetni a gyerekeket az óvoda játékközpontú világából az iskolai tanulás rejtelmeibe. Teret adni a gyermekek játék és mozgás iránti szeretet-megnyilvánulásainak. Az iskolában lévő kisgyerekekben kifejleszteni a megismerés, a megértés és a tanulás iránti nyitottságát. Megteremteni az elemi műveltség alapfokú feltételrendszerét. Megtanítani a tanulási stratégiák alapjait. Az alapelvekben leírtak alapján az iskola egyik kiemelt feladata a szilárd alap-készségek kialakítása. Az anyanyelv tanítása során az 1-4. osztályban tanítók a tanulók már meglévő nyelvi tudását fejlesztik, tervszerűen alakítják, illetve gazdagítják az olvasást és a szóbeli és írásbeli nyelvhasználatot. Az osztály- illetve órakeretben folyó tevékenységek feladata az anyanyelvi jártasságok, készségek, képességek fejlesztése. A szociális hátrányok és a tanulási nehézségek leküzdését segítő felzárkóztató tevékenységek az első osztályokban órarendbe illesztve történnek. Nem órarendkeretben folyó differenciált képességfejlesztést a osztályokban a napközi otthon tanulmányi ideje alatt, valamint külön felzárkóztató órán végzünk. A kiemelkedő képességű tanulók lehetőséget kapnak tehetségük kibontakoztatására a különböző szakkörökben. Segíteni a kisgyerekek kiegyensúlyozott testi és lelki fejlődését VII.2. Általános iskola alapozó és fejlesztő szakasza (5-8. évfolyam) Az "egymásra épülés" elve alapján folytatni az első-második szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését. Bővíteni a tanulási stratégiák körét az alapműveltség továbbfejlesztésével. Az eltérő életkori sajátosságok figyelembevételével eljuttatni tanulóinkat az érzékelés útján szerzett tapasztalatoktól (10-12 éves tanulók) az elvont fogalmi és az elemzőgondolkodásig (13-14 éves tanulók). Megfelelően felkészíteni tanulóinkat érdeklődésük, képességük alapján a továbbtanulásra, a társadalomba való beilleszkedésre. Megalapozni tudásukat, hogy a továbbtanulás megkezdésekor rendelkezzenek megfelelő alapokkal, tantárgyi tudással A tantervekben rögzített művelődési anyag feldolgozása során a tanulók alapvető készségeinek, képességeinek és gondolkodásának folyamatos fejlesztése elsődlegesen a tanítási órákon, valamint választható foglalkozások keretében folyik. Az önálló ismeretszerzés, az állandó önművelés igényének, készségének és képességének kialakítása tanítási órákon, napközis foglakozásokon, tehetséggondozó, felzárkózató foglalkozásokon történik. 96

22 A hátrányos szociális helyzetű tanulók felzárkóztatása tanítási órákon differenciálással valósul meg, valamint tanórán kívüli kiscsoportos foglalkozások szervezésével. A tehetséggondozást szolgálják a tanórán kívül szervezett szakkörök. A jó ének-zenei adottságokkal rendelkező tanulók számára hangszeres zeneoktatást biztosítunk. A világban történ eligazodás képességének fejlesztésében fontos szerepe van az idegen nyelvek tanulásának. Az általános iskolában minden tanulónak egy idegen nyelvet szükséges elsajátítania. Iskolánkban élő idegen nyelv (angol) tanulására van lehetőség. Az általános iskolában az első idegen nyelv oktatása 4. osztálytól történhet. Az informatikai ismeretek megkönnyítik a tájékozódást a szűkebb és tágabb környezetben. Célunk, hogy minden általános iskolai tanuló részesüljön informatikai oktatásban, hogy a tanulók a számítógépet hasznos eszköznek tekintsék. Felhasználjuk a különböző tantárgyakban nyíló lehetőségeket. Az általános iskolai tanulók továbbtanulásának és helyes iskolaválasztásának megkönnyítése érdekében osztályfőnöki órák és a középiskolák által szervezett nyílt tanítási napok keretében bemutatjuk a választható iskolatípusokat. Segítjük a tanulók eligazodását a választott pálya, illetve középiskola szakmai és egészségügyi követelményeiben. Az általános iskolai tanulók harmonikus testi-lelki fejlődésének megalapozása fontos célunk. A családdal együttműködve kialakítjuk tanulóinkban a legfontosabb egészségmegőrző és betegség-megelőző szokásokat, felkészítjük őket az egészséget károsító dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás veszélyeinek felismerésére. Az életkori sajátosságoknak megfelelően erősítjük bennük a rendszeres mozgás iránti igényt. Ennek érdekében: A programhoz kapcsolódóan felvilágosító előadásokat szervezünk. Bővítjük a tanulók fizikai állóképességét, erőnléti állapotát fejlesztő tanórán kívüli foglalkozások körét. Környezetünk megismerésének és megóvásának igényét tudatosan alakítjuk tanulóinkban. Ennek érdekében: A környezet védelmére és fejlesztésére, okos és mértéktartó felhasználására neveljük tanulóinkat a szaktárgyi és az osztályfőnöki órák keretében. A valahova tartozás tudatának elmélyítésére, az értékek megbecsülésére és védelmére, a nemzet, a haza és a szűkebb közösség hagyományainak megismerésére, ápolására és megbecsülésére nevelés fontos célunk. Szaktárgyi és osztályfőnöki órák, szakköri foglalkozások, kirándulások és a diákönkormányzat által szervezett programok keretében a jelképek, a hagyományok és az értékek tiszteletére, megbecsülésére és védelmére neveljük tanulóinkat. 97

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2015 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

Kétnyelvű Általános Iskola Méhkerék. Școala Generală Bilingvă Micherechi. Pedagógiai Program

Kétnyelvű Általános Iskola Méhkerék. Școala Generală Bilingvă Micherechi. Pedagógiai Program Kétnyelvű Általános Iskola Méhkerék Școala Generală Bilingvă Micherechi Pedagógiai Program Módosított változat 1 I. Bevezetés 12. I.2. Alaptevékenység 13. I.3. Az intézmény címe, telefonszáma 13. I.4.

Részletesebben

Kétnyelvű Általános Iskola Méhkerék. Școala Generală Bilingvă Micherechi. Pedagógiai Program 2013.

Kétnyelvű Általános Iskola Méhkerék. Școala Generală Bilingvă Micherechi. Pedagógiai Program 2013. Kétnyelvű Általános Iskola Méhkerék Școala Generală Bilingvă Micherechi Pedagógiai Program 2013. I. Bevezetés 12. I.2. Alaptevékenység 13. I.3. Az intézmény címe, telefonszáma 13. I.4. Az intézmény fenntartója

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2016 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM KOLLÉGIUMAINAK NEVELÉSI PROGRAMJA

A NYÍREGYHÁZI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM KOLLÉGIUMAINAK NEVELÉSI PROGRAMJA PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. Nevelési program 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. Alapelvei 1.1.2. Céljai, feladatai és értékei

Részletesebben

Gyakornoki Szabályzat. Bükkaranyosi Általános Iskola. Készítette: Váradi Józsefné ig.

Gyakornoki Szabályzat. Bükkaranyosi Általános Iskola. Készítette: Váradi Józsefné ig. Gyakornoki Szabályzat Bükkaranyosi Általános Iskola Készítette: Váradi Józsefné ig. Gyakornoki Szabályzat jogszabályi háttere A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. (9) 138/1992. évi

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére. Szilvási Általános Iskola

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére. Szilvási Általános Iskola Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A nevelő

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Humán munkaközösségének éves munkaterve. (2016/2017. tanév)

A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Humán munkaközösségének éves munkaterve. (2016/2017. tanév) A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Humán munkaközösségének éves munkaterve (2016/2017. tanév) Készítette:.. Dr. Fábiánné Balogh Edina tanár Jóváhagyta:.. Szántó Zoltán igazgató Fertőszentmiklós,

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelet alapján az alábbi adatokat tesszük közzé. Intézmény neve: Rábatamási Móra

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet alapján az alábbi adatokat tesszük közzé. Intézmény neve: Besnyői Arany

Részletesebben

Az esélyegyenlőség megvalósítása a Szent László Katolikus Általános Iskolában

Az esélyegyenlőség megvalósítása a Szent László Katolikus Általános Iskolában 2010. A Szent László Katolikus Általános Iskola Intézményi Minőségirányítási Programjának módosítását Sárvár város Intézményfenntartó Társulásának Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének változása

Részletesebben

Az iskolák pedagógiai programjának köznevelési törvényben előírt kötelező felülvizsgálata. RAABE konferencia

Az iskolák pedagógiai programjának köznevelési törvényben előírt kötelező felülvizsgálata. RAABE konferencia Az iskolák pedagógiai programjának köznevelési törvényben előírt kötelező felülvizsgálata RAABE konferencia Budapest, 2013.02.28 dr. Gera Tibor Valamennyi iskolában A nemzeti köznevelésről szóló 2011.

Részletesebben

A pedagógus önértékelő kérdőíve

A pedagógus önértékelő kérdőíve A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0

Részletesebben

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki óra az emberi élet olyan területeivel foglalkozik, mint a helyes, erkölcsös magatartás, udvarias viselkedés, konfliktusmegoldás, környezettudatos

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelet alapján az alábbi adatokat tesszük közzé. Intézmény neve: Rábatamási Móra

Részletesebben

Közzétételi lista. német 4 fő nemzetiségi. nemzetiségi tanító főiskola tanító-magyar, német

Közzétételi lista. német 4 fő nemzetiségi. nemzetiségi tanító főiskola tanító-magyar, német Közzétételi lista A Hetvehelyi Általános Iskola a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet 23. (3) bekezdése alapján nyilvánossá teszi a törvényi előírásban meghatározott adatait: I. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

A nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában

A nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában A nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában Időpont: 2010. április 9. Az iskola elérhetőségei: Helyszín: Hotel Famulus,

Részletesebben

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Nagy Tamásné óvodavezető Nagykállói Brunszvik Teréz Óvoda Nagykálló Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Érdi Tankerület. OM azonosító: 037768 KLIK azonosító: 123008

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Érdi Tankerület. OM azonosító: 037768 KLIK azonosító: 123008 A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület SZÁZHALOMBATTAI EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: Rigó Katalin intézményvezető Készítés dátuma: 2013. márc.31. Jóváhagyta:

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben

Tanfelügyeleti ellenőrzés eredménye

Tanfelügyeleti ellenőrzés eredménye Tanfelügyeleti ellenőrzés eredménye 1. Pedagógiai folyamatok Az intézmény stratégiai dokumentumai összhangban vannak az oktatáspolitikai célokkal, aktualizálásuk azonban szükséges a jogszabályoknak való

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG 2018-2019.TANÉV A MUNKAKÖZÖSSÉG TAGJAI NÉV Mihály Anikó Békésiné Katona Tünde Nyerges Zoltán Liskáné Farkas Angéla Várnai Beáta TANTÁRGY földrajz kémia fizika kémia A természettudományi

Részletesebben

Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. 1 TARTALOM ISKOLÁNKRÓL... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1.1. ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI,

Részletesebben

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP / BESZÁMOLÓ A PÁLYÁZAT CÉLJA A gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállalók neveléséhez való hozzájárulás. A társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra való

Részletesebben

2011/2012-es tanév rendje

2011/2012-es tanév rendje 2011/2012-es tanév rendje A tanév 2011. szeptember 1-jétől (csütörtök) 2012. június 15-ig (péntek) tart. Az első félév: 2012. január 13-ig (péntek) tart. 2012. január 20-ig (péntek) értesítés az I. félévben

Részletesebben

INTÉZKEDÉSI TERV. Káli Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola Intézmény OM azonosítója:

INTÉZKEDÉSI TERV. Káli Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: INTÉZKEDÉSI TERV Intézmény neve: Káli Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 031585 Intézményvezető neve: Miksi Jánosné Intézményvezető oktatási azonosítója: 72798770861 i terv

Részletesebben

AJÁNLAT A PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ, MÓDOSÍTÁSÁHOZ MÓD-SZER-TÁR ÓVODAPEDAGÓGIAI KONFERENCIA BUDAPEST 2013

AJÁNLAT A PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ, MÓDOSÍTÁSÁHOZ MÓD-SZER-TÁR ÓVODAPEDAGÓGIAI KONFERENCIA BUDAPEST 2013 AJÁNLAT A PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ, MÓDOSÍTÁSÁHOZ MÓD-SZER-TÁR ÓVODAPEDAGÓGIAI KONFERENCIA BUDAPEST 2013 HOGYAN LESZ A NEVELÉSI PROGRAMBÓL PEDAGÓGIAI PROGRAM? Törvényi változás az elnevezésben A tartalmak

Részletesebben

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822

Részletesebben

1. Helyzetelemzés: INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSI TERV Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 1021 Budapest, Budenz u

1. Helyzetelemzés: INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSI TERV Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 1021 Budapest, Budenz u Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 1021 Budapest, Budenz u. 20-22. 1. Helyzetelemzés: Iskolánk jogutódja az 1897-ben alapított Labanc utcai iskolának, 1984 óta működik az új épületben is. 1996

Részletesebben

(ÓVODA NEVE) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL

(ÓVODA NEVE) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL Betekintés a pedagógiai program elfogadását részletes szakmai és törvényi hivatkozásokkal is alátámasztó INTÉZMÉNYVEZETŐI vagy SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY dokumentumba: ÓVODAVEZETŐI / SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Óvoda logója

Részletesebben

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge 9/A 1. Milyen elvárásai vannak iskolánkkal kapcsolatban? Kérjük, állítson fel fontossági sorrendet az 1-5 skála felhasználásával. Vigyázzon arra, hogy az 1. és 2. helyre maximum két területet jelölhet!

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Az enyingi. Tinódi Lantos Sebestyén Református Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Az enyingi. Tinódi Lantos Sebestyén Református Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Az enyingi Tinódi Lantos Sebestyén Református Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 8130 Enying, Kossuth u. 65-67. Pedagógia Programjáról Készítette: Szegedi György

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelet alapján az alábbi adatokat tesszük közzé. Intézmény neve: Jászboldogházi

Részletesebben

Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények HELYI TANTERV Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények A különböző tantervek bevezetési ütemezése Az osítása

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. 2 Tartalom Bevezető... 4 Iskolánkról... 5 Jogi státusz... 5 Az iskola működési rendje...

Részletesebben

Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve

Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve 2018/2019. tanév Az ÖKO munkaterv az alábbi dokumentumok alapján készült: az intézményi Pedagógiai Program, melynek része a helyi tanterv az intézmény

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54. 2013 Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54. TARTALOM I. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA... 3 A.) NEVELÉSI PROGRAM... 6 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK... 6 II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ

Részletesebben

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23.

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23. A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok 2012. augusztus 23. Vonatkozó jogszabályok 2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási

Részletesebben

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. www.uzletizala.hu ; zalaegerszeg@sob.hu

Részletesebben

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad.

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad. A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen

Részletesebben

Pedagógiai program. Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014.

Pedagógiai program. Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014. Pedagógiai program Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014. Tartalomjegyzék Előszó... 5 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,

Részletesebben

A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában

A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában A HÍD programok bevezetésének célja, előzménye Az EU 2020 szerinti irányelveknek megfelelően a korai

Részletesebben

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben

NYÍLT NAP MAGYAR MŰHELY ÁMK GIMNÁZIUMA

NYÍLT NAP MAGYAR MŰHELY ÁMK GIMNÁZIUMA NYÍLT NAP 2018. 11. 14. MAGYAR MŰHELY ÁMK GIMNÁZIUMA Milyen célkitűzésekkel jött létre az iskola? Mezőörs és környéke fiataljainak tehetséggondozása Felelősséget vállalni a környezetért és a közösségért

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

MUNKATERV. Börzsöny Általános Iskola Nagyoroszi 2014/15. tanév. Készítette: Kissné Unatényi Katalin. igazgató

MUNKATERV. Börzsöny Általános Iskola Nagyoroszi 2014/15. tanév. Készítette: Kissné Unatényi Katalin. igazgató MUNKATERV Börzsöny Általános Iskola Nagyoroszi 2014/15. tanév Készítette: Kissné Unatényi Katalin igazgató Bevezető gondolatok Nevelő-oktató munkánkat az iskola alapdokumentumai, valamint az azokban megnevezett

Részletesebben

Felsős munkaközösség munkaterve. 2016/2017. tanév

Felsős munkaközösség munkaterve. 2016/2017. tanév Felsős munkaterve 2016/2017. tanév Célok, feladatok A szóbeli kommunikáció erősítése A kommunikációs Az önálló ismeretszerzés képességének Önértékelés, önbecsülés Élmény alapú tanulás, tanítás alkalmazása

Részletesebben

FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései

FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései Készítette: Kozák András köznevelési szakértő Tanulói terhelhetőségi küszöbszám Az egyes évfolyamokra a kerettantervben megállapított

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010 Mottó: "A szellem és a tehetség az emberben mindig vágyainak és sajátos társadalmi helyzetének terméke. Lehetséges, hogy a neveléstudomány feladata

Részletesebben

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2014/15-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium MUNKATERVE a 2014/2015. tanévre Készítette: Nagy Györgyné

A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium MUNKATERVE a 2014/2015. tanévre Készítette: Nagy Györgyné A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium MUNKATERVE a 2014/2015. tanévre Készítette: Nagy Györgyné Az éves munkaterv fő részei: I. Iskolai munkaterv 1. A 2014/2015. tanév kiemelt céljai

Részletesebben

AZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI

AZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI AZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI AZ EDZŐ-SPORTOLÓ INTERAKCIÓI Budainé dr. Csepela Yvette egyetemi docens, Testnevelési Egyetem Pedagógia és Módszertani Tanszék Szeretnék én is olyan példakép lenni

Részletesebben

GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC

GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 Tartalomjegyzék Az iskola nevelési programja... 5 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai,

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 1.A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógusok Végzettség, szakképzettség Tantárgyfelosztás 1. tanító,

Részletesebben

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B OM azonosító: 201286 Telephely kód: 001 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482-367 E-mail: gimnazium@nagylaszlo-komlo.sulinet.hu

Részletesebben

Audi Hungaria Schule. Tájékoztató az Iskolai Közösségi Szolgálatról

Audi Hungaria Schule. Tájékoztató az Iskolai Közösségi Szolgálatról Tájékoztató az Iskolai Közösségi Szolgálatról Fogalom tisztázás A közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, Mi

Részletesebben

Nemzeti alaptanterv MAGYARORSZÁG KORMÁNYA. 1. Általános rendelkezések. A K O R M Á N Y 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete

Nemzeti alaptanterv MAGYARORSZÁG KORMÁNYA. 1. Általános rendelkezések. A K O R M Á N Y 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete Nemzeti alaptanterv 23 MAGYARORSZÁG KORMÁNYA A K O R M Á N Y 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról A kormány a nemzeti köznevelésről szóló

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Miskolci Magister Gimnázium OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 2013/2014-es tanév 11. osztály Készítette : Berecz Mária OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKATERV Az osztályfőnöki órák tematikája illeszkedik iskolánk nevelési koncepciójába

Részletesebben

Ellenőrzési terv évi tanév Kézdi-Vásárhelyi Imre Általános Iskol

Ellenőrzési terv évi tanév Kézdi-Vásárhelyi Imre Általános Iskol Pedagógiai munka éves ellenőrzési terve Pedagógia munka belső ellenőrzésének rendje Az eredményes munkavégzés érdekében nevelő-oktató munka belső ellenőrzését megszervezését, hatékony működtetését az SZMSZ,

Részletesebben

NYÍLT NAPOK 2015. november 9-11. 2015. november 23-25. 8.30-tól tájékoztatás, 9.25-től óralátogatás. Bejelentkezés nem szükséges.

NYÍLT NAPOK 2015. november 9-11. 2015. november 23-25. 8.30-tól tájékoztatás, 9.25-től óralátogatás. Bejelentkezés nem szükséges. Budapesti Vendéglátóipari és Humán SZC Bókay János Szakközépiskolája 1086 Budapest, Csobánc utca 1. telefon: 313-10-67 és 313-16-74 honlap: www.bokay-eu.sulinet.hu NYÍLT NAPOK 2015. november 9-11. 2015.

Részletesebben

Sarkadi Általános Iskola

Sarkadi Általános Iskola Sarkadi Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. 0 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 3 1.1.1. Az nevelő-oktató munkánk sajátos pedagógiai

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége.

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége. Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

Felvételi tájékoztató

Felvételi tájékoztató Felvételi tájékoztató 2019-2020 A Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium tájékoztatója Tisztelt Szülők! Kedves Diákok! Nevelő-oktató munkánk feladata: Korszerű oktatás (kiemelkedően felszerelt

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17.

Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 2015 Pedagógiai program Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 6 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

A 2015-2016-os TANÉV RENDJE, FELADATAI

A 2015-2016-os TANÉV RENDJE, FELADATAI A 2015-2016-os TANÉV RENDJE, FELADATAI A 28/2015. (V. 28.) EMMI rendelet a 2015/2016. tanév rendjéről alapján. 1. A TANÉV A tanítási év első tanítási napja 2015. szeptember 1. A tanítási év első féléve

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

A Herman Ottó Gimnázium felvételi szabályzata

A Herman Ottó Gimnázium felvételi szabályzata A Herman Ottó Gimnázium felvételi szabályzata I. Jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 94. (1) bekezdésének r) pontja 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási

Részletesebben

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

8460. Devecser, Várkert 1. 88/512-780 /fax 88/512-781

8460. Devecser, Várkert 1. 88/512-780 /fax 88/512-781 8460. Devecser, Várkert 1. 88/512-780 /fax 88/512-781 klik.devecser@gmail.com www.gardonyi-devecser.sulinet.hu TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 2 1. Az intézmény bemutatása... 2 1.1. Az intézmény

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához:

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

(ÓVODA NEVE) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL

(ÓVODA NEVE) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL Betekintés a pedagógiai program elfogadását részletes szakmai és törvényi hivatkozásokkal is alátámasztó INTÉZMÉNYVEZETŐI vagy SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY dokumentumba: ÓVODAVEZETŐI / SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Óvoda logója

Részletesebben

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM... 3 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

A os tanév helyi rendje

A os tanév helyi rendje Bocskai István Magyar Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 2071 Páty, Bocskai utca 9. Telefon/Fax: 23/343-537 e-mail: bocskai9@freestart.hu OM azonosító: 032447 A 2015-16-os tanév helyi rendje Jogszabályi

Részletesebben