Eredmények bemutatása és értékelése

Átírás

1 Édesen keserő vagy keserően édes? avagy a Félszigetlakó fiatalok drogfogyasztási szokásai között Nyitrai Katalin Dégi L. Csaba Oláh Kata Bevezetı Számos kutatás, jelentés azt mutatja, hogy évrıl-évre nagyobb a drogfogyasztók száma. Ráadásul a mai drogfogyasztók egyre fiatalabbak. A felmérések azt bizonyítják, hogy egyre fiatalabban kezdik el kipróbálni vagy fogyasztani a különbözı drogokat. Ezért nagyon fontos drogprevenciót végezni. De ami még fontosabb, az az, hogy a pedagógusok figyelmét hívjuk fel, ugyanis amint a következıkben is láthatjuk majd a legtöbb fogyasztó iskolás. Félsziget DROG/AIDS Prevenciós Sátor Az alábbiakban a 2007/2008/2009-es Félsziget fesztiválon lekérdezett kérdıíveket elemeztük. Ezeket a kérdıíveket az Independece Zone nevő DROG/AIDS Prevenciós sátorban lehetett kitölteni. A sátor programja 4 napos volt és július utolsó hetében zajlott, minden nap reggel 10-tıl délután 6-ig. Ezen kérdıívek segítségével próbálták a szervezık felhívni a résztvevık, potenciális érintettek figyelmét a drogok káros hatásaira. A kérdıív használatát a Félúton Alapítvány engedélyezte, az alkoholfüggıségre illetve az alkoholfüggıvé válás veszélyeztetettségre vonatkozó részeket Clark Vaughn: Addictiv Drinking (1982) címő könyve alapján állítottuk össze. Ezen kívül a felmérési eszköz tartalmazott dohányzással és illegális drogokkal kapcsolatos kérdéseket is. Bárki elvégezhette a program alatt ezt a felmérést saját magán a titoktartás keretén belül. A kérdıívet román és magyar változatban tölthették ki. A kérdıív elsı része személyes adatokra vonatkozó kérdéseket tartalmazott (pl. nem, életkor, iskolai végzettség, lakhely, havi költıpénz), de voltak olyanok is, amelyek 1

2 arra vonatkoztak, hogy a válaszadó az utóbbi három hónapban milyen kulturális, szórakoztató lehetıségeket vett igénybe (pl. koncert, színház, buli stb.). A következı három kérdés azzal volt kapcsolatos, hogy dohányoznak-e, milyen gyakorisággal fogyasztanak alkoholt, kipróbáltak-e valamilyen illegális kábítószert, illetve, hogy szükségesnek tartják-e a tőcsere szolgáltatást a Félszigeten. A kérdıív második része az alkohol érintettséget mérte 20 tétel segítségével (pl. Elıfordult-e már valaha az életedben, hogy társaságban többet ittál másoknál és ez nem látszott meg rajtad?; Tettél vagy mondtál italos állapotban több alkalommal olyasmit, amivel önmagadat vagy családodat kellemetlen helyzetbe, szégyenbe hoztad?; Kívánod az italt olyankor, amikor indulatos, feszült vagy dühös vagy?). A bejelölt igen válaszok alapján a megkérdezettek megtudhatták, hogy mennyire veszélyeztetettek az alkoholfüggıség szempontjából. Amennyiben legalább 4 kérdésre igennel válaszoltak hajlamosak lehetnek az alkoholfüggıségre, de ha 6 kérdésre igennel válaszoltak, akkor már komoly alkoholproblémával küzdenek vagy alkoholistáknak is minısíthetık. Eredmények bemutatása és értékelése Az alábbiakban a 2009-es eredményeket fogom bemutatni a 2008, illetve 2007-es évek eredményeivel összehasonlítva. A változások igen jelentısek. Ami a lekérdezettek számát illeti 2007-ben mindössze 67 érdeklıdı töltötte ki a kérdıívet, 2008-ban már 178- an, 2009-ben pedig 428-an. Minden évben a válaszadók többsége férfi volt, de az eltérés nem jelentıs (2007-ben 63,8% férfi és 31,9% nı; 2008-ban 64,6% férfi és 34,8% nı; 2009-ben 59,6% férfi és 40,4% nı). A személyek életkoránál is változást észlelhetünk, ugyanis 2007-ben a legfiatalabb 15 éves volt, 2008 és 2009-ben meg 13 éves, a legidısebbek év szerint 39, 36 illetve 44 évesek voltak, az átlagéletkor pedig év volt. Ami az iskolai végzettség kérdését illeti az eredmények meglepıen változóak. Az egyetemi végzettséggel rendelkezık száma növekedett (2007-ben 16,4%, 2008-ban 19,1%, 2009-ben 25,6%). Az érettségivel rendelkezık száma csökkent: 2007-ben 53,2%- uk rendelkezett érettségi diplomával, 2008-ban ez a létszám 44,4%-ra csökkent, 2009-ben pedig 44,3%-ra ben a kérdezettek 28,4%-a rendelkezett nyolc általánossal, ban 34,3%-uk, 2009-ben pedig 30,1%-uk. 2

3 Dohányzás A dohányzás nemcsak fizikai függıséget okoz, de erıs pszichés dependenciát válthat ki. A kutatások eredményeibıl következtetve egyértelmő összefüggés figyelhetı meg az elszívott cigaretták fajtája és mennyisége, a dohányzási szokások, a dohányzás megkezdésének idıpontja és számos egyéb tényezı, valamint egyes krónikus betegségek elıfordulása között, mint például a szív- és keringési panaszok, a krónikus légcsıhurut, a tüdırák. Következményként csökken a várható élettartam. Különösen a fejlıdésben levı szervezet fizet nagy árat, mert a növekedésre és a teljesítıképességre igen károsan hat a dohányzás. A cigarettát problémahelyzetek, feszültségek, konfliktusok látszatkezelésére használják. Izgalmat jelent a fiatal számára, hogy valami tilosat, felnıttest cselekszik, kockázatot vállal és kihívást jelent a környezete, tanárai, szülei, ismerısei számára. A kialakuló szokás fokozatos és szinte észrevehetetlen (Albert-Lırincz E. és M., Dégi, Szabó, 2003) % 50.00% 46.30% 46.10% 53.30% 47.70% 46.50% 40.00% 38.80% 30.00% 20.00% 10.00% 0.00% 15.10% 6% 0.20% igen nem nem válaszolt ábra. A dohányzás gyakorisága Megfigyelhetı az 1. ábrán, hogy a félszigetlakók körében a dohányzók száma egyre nı, a nem dohányzóké pedig csökken ben és 2008-ban a megkérdezettek fele 3

4 nem cigarettázott, 2009-ben viszont már a kérdezettek több mint fele dohányzik. Azoknak a száma, akik nem válaszoltak erre a kérdésre, az utóbbi évben volt a legkisebb, vagyis a 428 kérdezett személy alig 2%-a nem nyilatkozott. Mivel a legtöbb lekérdezett személy 17, 18, 19 valamint 20 éves ebbıl arra következtethetünk, hogy a dohányzást már korábban elkezdhették, legalább 17 évesen, de olyan is volt, aki már 13 évesen kipróbálta. Alkoholfogyasztás Az alkoholprobléma szinte minden családot érint valamilyen formában, közvetve a társadalomra is kihat. Az alkoholisták erıszakos bőncselekmények elkövetıivé vagy áldozataivá válhatnak. Azt lehet mondani, hogy az alkoholizmus népbetegség és nagyon súlyos probléma. Fontos tudni azonban azt is, hogy a év után kezdıdı mérsékelt ivás kevésbé káros az egészségre, mint a serdülıkorban elkezdett, mert ez folytatódhat felnıttkorban is. Ez megállítja a pszichológiai fejlıdést, az érést és gátolja a felelısségteljes döntést, illetve a mérlegelés képességét is % 60.00% 50.00% 45.50% 58.20% 54.50% 50.70% 40.00% 30.00% 20.00% 23.60% 26.60% 22.70% 18.20% % 0.00% 0.00% nem veszélyeztetett kockázat függıség 2. ábra. Az alkohol fogyasztásával kapcsolatos veszélyeztetettség 4

5 Amint a 2. ábra is mutatja nagyon elterjedt az alkohol fogyasztása ben két kategóriában mértük a jelenséget: a veszélyeztetettek (kockázati csoport) és a függık kategóriájában ban találtuk a legtöbb függınek nyilvánítható fiatalt, mikor ezek aránya majdnem 60%-os volt a lekérdezettek között. Ez az arány pozitív irányba változott, ugyanis 2009-ben 7,3%-ot csökkent. Ami az alkohol fogyasztásának kérdését illeti, a 2007-es adatok szerint a lekérdezettek 43,3%-a havi 3-4 alkalommal fogyasztott alkoholt, 36,7%-uk heti 1-2 alkalommal és csupán 13,3%-a fogyasztott ennél nagyobb rendszerességgel (6,7%-uk nem válaszolt). A 2008-as adatok változatosabbak 24,3%-uk jelölte be a havi 3-4 alkalmat, 41,7%-uk a heti 1-2 alkalmat, és 34%-uk az ennél gyakoribbat. A 2009-es adatok szerint a megkérdezett személyek több mint fele (56%) heti 1-2 alkalommal fogyaszt alkoholt, több mint egynegyede (30,2%) havi 3-4 alkalommal, és alig 13,8%-uk iszik heti 1-2 alkalomnál többször. Amint már említettem a fentiekben, az alkoholfüggıség egy hosszú távú folyamat, ami általában a serdülıkorban elkezdett rendszeres ivás során alakulhat ki. Erre azért hívjuk fel a figyelmet, mert az alkohol kipróbálásának korhatára egyre alacsonyabb, 2007-ben a veszélyeztetettek átlagéletkora 21 év volt, az alkoholt kipróbálóké pedig 19 év. A 2008-as adatok szerint az átlagéletkor 14 év volt, míg a 2009-es adatok szerint ez már 13-ra csökkent ban a legkorábban 3 évesen próbálták ki, legkésıbb pedig 22 évesen ben már ez is változott, mivel a legkorábbi 2 éves volt, a legkésıbbi pedig 30 éves. A kérdıív kitöltésekor az önértékelı teszt eredményének elmondása után sokan elcsodálkoztak a sok igen válaszon, és többen visszakérdeztek, hogy...akkor én most alkoholista vagyok?. Erre a kérdésre bizony nehéz válaszolni, fıleg egy évesnek, de azt kellett mondanunk, hogy a felmérı teszt szerint igen, valószínőleg alkohol problémái vannak. Ugyanakkor tájékoztattuk arról is, hogy nem kell ennek így lennie, hogy képes változtatni rajta. Általában ezek a fiatalok hárítják a teszt eredményeit, vagyis nem fogják fel azt, hogy veszélyeztetik az egészségüket és egyben a jövıjüket is, de van olyan is, aki érdeklıdik az alkohol különbözı negatív hatásai iránt. Illegális kábítószer-fogyasztás 5

6 Feszültségoldás, serdülıkor, kapcsolati gátlások, rossz családi környezet, önértékelés, megbélyegzés, alkalmazkodási zavarok, rossz közérzet, kellemetlen élmény, kipróbálás, utazás, csúcsélmény, tudattágítás. Ezek a szavak, kifejezések jutnak eszünkbe a drogokról. Sajnos a szerfogyasztás egyre elterjedtebb környezetünkben. Ennek több oka is lehet, de talán a leggyakoribb az a szociális környezet, ami gyakran személyiségzavarhoz, pszichés betegségekhez, folyamatos konfliktusok kialakulásához, kirekesztéshez és sok más ehhez hasonló jellegő problémához vezethet (mindezek általában serdülıkorban). Éppen ezért ha a szülı vagy a tanár nem figyel fel az ilyen problémákra, és nem próbál meg segíteni a gyerek kénytelen maga választani valamilyen megoldási formát, mely lehet jó vagy rossz. Ilyenkor hoznak általában rossz döntéseket a fiatalok és folyamodnak káros szerek használatához. A kutatók és drogprevenciós szakemberek folyamatosan kutatásokat végeznek ezen a téren. A Félsziget fesztiválon ez elsıdleges cél felmérni, hogy milyen gyakori a drogok kipróbálása, esetleg ezek rendszeres használata a szolgáltatásainkat igénybevevık körében % 70.00% 60.00% 66.70% 61.20% 63.60% 50.00% 40.00% 30.00% 20.00% 10.00% 0.00% 38.20% 36.40% 29.90% 3.40% 0.60% igen nem nem válaszolt ábra. A tiltott kábítószer-fogyasztás élet- prevalenciája 6

7 Amint a 3. ábra is mutatja a drogfogyasztás 2007 óta nıtt. Akkor a megkérdezettek 29,9%-a próbált ki valamilyen kábítószert, ez egy év alatt majdnem 10%-ot nıtt 38,2%-ra, viszont 2009-ben csökkent egy keveset, 1,8%-ot. Az eredményekbıl arra következtethetünk, hogy a drogok használata a Félszigeten nagyon elterjedt. Ha a drogprevenció nem terjed el kellıképpen, akkor még többen kipróbálhatják. A Félszigeten, egy interjú során azt kérdezték az egyik drogprevenciós szakemberektıl (Dégi, 2009), hogy A függıség kialakulásának az esélye függ-e az életkortól?. Erre ı azt felelte, hogy Nagymértékben. Alapvetıen két csoportot szoktat megkülönböztetni. Az egyik csoportba a évesek kerülnek, vagyis a líceumba járók, akik azért próbálják ki, mert cuccos, érdekes, vagány, de ami egyben nagyon rizikós is lehet, mert nem tudja, mikor viszi túlzásba, mikor válik függıvé. A másik csoport a évesek csoportja, a fiatal felnıttkorba lépık, akiknél azért lehet veszélyes, mert valamilyen személyes - társas - lélektani problémák miatt nyúlnak drogokhoz. Egy fiatal felnıtt már nagykorúnak tartja magát, vagyis nehéz megtiltani neki bármit is, éppen ezért ha függıvé válik sokkal nehezebb leszoknia, mint egy serdülınek. A tinik valamilyen szinten még befolyásolhatók szülık vagy tanárok által. Tőcsere szolgáltatás A tőcsere programok szükségességére vonatkozó kérdés a Félsziget fesztiválon 2009-ben merült fel. E program célja a Hepatitis C és a HIV fertızések megelızése lenne. Ugyanakkor ez lehetıséget ad az intravénás kábítószer-fogyasztók számára, hogy a használt eszközöket (tő, fecskendı, szőrı, stb.) ingyenesen steril eszközökre cseréljék, és segítı beszélgetéseken vegyenek részt. Ez nem csak a steril eszközök biztosítását jelenti, hanem a csere által a már használt eszközök begyőjtését is, ezzel megelızve a vírusfertızések terjedését (NKAKK, 2010). Fontos tudni, hogy a használt eszközök begyőjtése nem kizárólag a drogfüggıkért fontos, hanem más emberek, gyerekek miatt is, ugyanis ezek sokszor közhelyeken (pl. parkokban) használják, és nem mindig dobják el biztonságos helyekre (pl. kukába), így bárki könnyen beleléphet például. 7

8 Amint már említettem a kérdıívben is szerepelt egy kérdés, amiben a válaszadó arra kellett válaszoljon, hogy helyesnek tartja-e a tőcsere szolgáltatatás bevezetését a Félsziget fesztiválon is. A válaszadók 66,3%-ban tartották fontosnak a tőcsere szolgáltatás bevezetését, 33,7%-uk pedig nem tartja ezt szükségesnek. Nagyon sok fiatalnak új volt ez a kérdés, így jó lenne felvilágosítani errıl is ıket. Viccesen szokták mondani, hogy öreg drogost nem lehet látni. Ez azért van, mert vagy meghalnak, vagy leszoknak...inkább meghalnak (Dégi, 2009). Ebbıl következtetve mindenkinek fel lehetne tenni azt a kérdést, hogy szívesebben él egy hosszú, boldog, független életet, vagy inkább egy rövid mélybetaszító drogos életet? A serdülı erre valószínőleg azt válaszolná, hogy ı mindent ki szeretne próbálni az életben. Amit meg is tehet, csak mértékkel és határokkal. Sajnos sokan nem tudják, hogy mindennek van határa, a tini korosztályból fıleg azok, akik tele vannak kíváncsisággal. Éppen ezért segíteni kell nekik. Felvilágosítani ıket, valamint megmutatni nekik azt, hogy szerhasználat nélkül is ki lehet sok mindent próbálni, sok szórakozási lehetıség van. Ami a legfontosabb, meg kell tanítani ıket arra, hogyan lehet szórakozni legális vagy illegális, serkentıszerek nélkül. A drogprevenció olyan, mint az interaktív színház, melyben a színészek a fiatalok, a rendezı pedig a felelısségtudatos felnıtt ember. Az a felnıtt, aki igazán odafigyel a körülötte élı fiatalokra, aki lehet egy szakember, lehet a szülı, de lehet akár az oktató tanár is. Az ı feladata az, hogy utat mutasson a szereplınek, de ne játssza el helyette a szerepet. Az elıadáson ne ı mondja el helyette a szöveget, de ha szükséges, akkor súgjon neki, vagy ha hibázik, javítsa ki. Ha álarcot kell felvenni, mutassa meg neki melyik az, amelyik jól áll, segítsen neki ezt kiválasztani, hiszen serdülı korban lehet a legtöbb álarc közül választani, és ha nem tudják melyiket válasszák, akkor bizony egy nagyon veszélyes is kerülhet a kezükbe, amivel talán együtt élnek majd életük végéig, de lehet, hogy ez a drogok miatt nem lesz olyan hosszú idı. Mindezzel azt szeretném kifejezni, hogy a diákoknak szükségük van a megfelelı információszolgáltatásra, mert csak néhány dolgot tudnak a drogokról és azok hatásairól. A hosszú távú következményeirıl pedig még kevesebbet. Ezért nagyon fontos lenne a tanároknak ezzel kapcsolatosan órákat tartaniuk. Meg kell tudniuk a gyerekeknek, fiatal 8

9 felnıtteknek, hogy mivel állnak szembe. Amint azt a statisztikai adatok is mutatják egyre fiatalabban kezdenek el cigarettázni, alkoholos italokat fogyasztani és ezek után meg természetesen következhetnek a többi szerek is. Ahogy már említettem a fentiekben, elıször csak vagánykodásból próbálják ki, de soha nem lehet tudni, hogy ez hova vezet majd. Van aki a problémait akarja ezzel megoldani, de így csak ronthat helyzetén. De miért ezt a fajta megoldást választja? A legtöbbször azért, mert nem kérnek segítséget. És vajon mért nem kérnek segítséget? Talán azért, mert a megfelelı személyek nem ajánlják fel nekik, így persze azt hihetik, hogy senkit nem érdekel, hogy mi történik vele vagy az életével. Az ilyen jellegő problémákat az oktatási intézményen belül lehet a legjobban észrevenni. Ezért jó lenne, ha a tanár nem csak arra figyelne, hogy a diák nem tanul, hanem azt is megtudhatná, hogy miért nem. Következtetés A társadalom jelentıs része elítéli a drogfüggıket, de az már nem érdekli ıket, hogy miért is válnak azzá. Tulajdonképpen nem az a legfontosabb, hogy a drogosokat iktassuk ki, hanem azokat az okokat kellene megszüntetni, amiért egy fiatalból drogos lesz. A problémák megoldására és a készségek fejlesztésére van a legnagyobb szükség, ebben pedig az iskolai oktatóknak jelentıs szerepük van. Bibliográfia Albert-Lırincz, E., Albert-Lırincz, M., Dégi, L. Cs., Szabó, B. (2003). Erdélyi serdülık egészségi állapotának és életérzésének vizsgálata. Közoktatás, XIII Dégi, L. Cs. (2009). Félsziget 2009_Duna TV_2 rész. Letöltés 2010 január 22, honlap: Nemzeti Kábítószer Adatgyőjtı és Kapcsolattartó Központ (2010). Ártalomcsökkentés. Letöltés 2010 január 22, honlap: Vaughn, C. (1982). Addictiv drinking, New York: Viking Press. 9