A beruházási terv Kérdések és válaszok

Átírás

1 A beruházási terv Kérdések és válaszok Q & A

2 Tartalom 1. Miért új és miben különbözik a beruházások e megközelítése? Miért van szükség az új Európai Stratégiai Beruházási Alapra (ESBA)? Hogyan működik majd az Alap a gyakorlatban? Miben tér ez el az EBB által jelenleg folytatott gyakorlattól? Mi a hozzáadott érték a jelenlegi rendszerhez képest? Elegendő pénz van a rendszerben. Miért nem tanácsos, hogy a magánszektor egyedül finanszírozza ezeket a projekteket? Nem a pénz, hanem a projektek finanszírozásához szükséges kockázatviselési képesség hiánya okoz problémát Európának sokkal többre van szüksége, ez csupán csepp a tengerben Milyen hatással lesz ez a munkahelyekre és a növekedésre? A magánszemélyek és a vállalkozások is tűkön ülnek: mikorra lesz mindennek látható eredménye? Ki fogja mindezt megvalósítani? A problémát a túlságosan nagy adminisztratív és szabályozási terhek jelentik. Mit fog tenni a Bizottság e téren? Miért nem inkább az EBB újabb tőkeemeléséről született javaslat? Valójában honnan származik a pénz? Milyen arányban állnak egymással az állami és a magánforrások, és miért? Hogyan történik az Alap finanszírozása? Hogyan épül fel az uniós garancia? Mi a multiplikátorhatás? Hogyan jött ki az 1:15 arányú multiplikátorhatás? Veszélyben van-e az adófizetők pénze? Mi történik, ha az uniós költségvetési garancia lehívásra kerül? Mi fog pontosan tenni az Alap? Milyen projekteket fog finanszírozni? Mi a helyzet a kiválasztott projektek versenyjogi átvilágításával? Mit tesznek a kkv-k érdekében? Hogyan vehetnek részt a tagállamok? Vonzó ez számukra? Hogyan vehetnek részt a magánbefektetők? Vonzó ez számukra? Hogyan költik el a pénzt? Ki dönt a projektekről? Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a pénzt életképes projektekre költik (nem pedig költséges és haszontalan kezdeményezésekre)? Ki biztosítja az Alap megfelelő működtetését és a közpénzek helyes felhasználását? Milyen szerephez jut az Európai Parlament?

3 28. Milyen szerephez jut a Számvevőszék? Miként erősítik meg a technikai segítségnyújtást a projekt-előkészítés javítása és a tapasztalatmegosztás érdekében? Mit tegyek, ha tudok egy ígéretes projektről, és finanszírozást szeretnék igényelni? Milyen jogszabályi változásokra van szükség mindehhez? Mikor kerül sor ezekre? Nem veszélyezteti ez a terv az EBB AAA minősítését? Mennyiben más ez, mint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és a Marguerite Alap, amelyek szintén infrastrukturális projekteket finanszíroznak? Miért nem egy uniós szintű új saját forrásból kívánják finanszírozni a beruházási tervet? Miként járulnak hozzá a beruházási tervhez az európai strukturális és beruházási alapok? Mi a különbség az új kezdeményezés és a projektkötvény-kezdeményezés között?

4 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 1. Miért új és miben különbözik a beruházások e megközelítése? A Bizottság által előterjesztett beruházási terv célja, hogy a beruházás legfőbb akadályait koherens módon kezelve megújítsa az európai beruházásokat. Az új megközelítés az alábbi három részből áll: a) Új pénzügyi eszközök (különösen az új Európai Stratégiai Beruházási Alap) az Európai Beruházási Bankkal együttműködve a kockázatfinanszírozás Európában jelenleg tapasztalható hiányának orvoslására. b) Uniós szintű projektportfólió és a projektfejlesztés fokozott támogatása a közszektor érdekelt feleinek és a magánbefektetőknek biztosított, felhasználóbarátabb technikai segítségnyújtás révén. c) Stabilabb, az üzleti élet számára kedvező és kiszámítható szabályozási környezet európai, nemzeti és szubnacionális szinten, amelynek középpontjában az egységes energiapiac, valamint az egységes digitális, közlekedési és tőkepiacok kiteljesítése áll. A beruházási terv paradigmaváltást jelent abban, hogyan használják fel Európában a közpénzeket a stratégiai beruházásokhoz. A munkahelyteremtést és a növekedést támogató beruházások szükségességét nemzetközi szinten is elismerték, ezt tanúsítja a G20-csoport november 16-án közzétett közleménye és brisbane-i cselekvési terve. 2. Miért van szükség az új Európai Stratégiai Beruházási Alapra (ESBA)? A Bizottság által előterjesztett beruházási terv alapvető eleme egy új Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) létrehozása. Ez az Európai Beruházási Bank (EBB) által fenntartott és irányított, az EBB és az Európai Bizottság által társfinanszírozott, külön célra létrehozott alap lesz. Az Alap szerte az EU-ban stratégiai jelentőségű infrastruktúra-projekteket finanszíroz majd, például a széles sávú rendszerek, az energia és a közlekedés; az oktatás, a kutatás és az innováció; valamint a megújuló energia és az energiahatékonyság terén. Az új finanszírozás egy részét az Európai Beruházási Alap (EBA, az EBB-csoporton belül az ilyen típusú finanszírozásra szakosodott szervezet) közreműködésével a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok 1 beruházásainak támogatására fordítják. Az ESBA létjogosultságát az adja, hogy képes megragadni a kockázatosabb projekteket és nagyobb stratégiai jelentőségű és így nehezebben strukturálható tevékenységeket folytatni. Ez túllép a meglévő uniós programokon és az EBB és más pénzügyi intézmények hagyományosabb tevékenységein. 1 Míg a kkv-k meghatározásuk szerint 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, a közepes piaci tőkeértékű vállalatok az általános vélekedés szerint 250 és fő közötti alkalmazotti létszámmal működnek. 3

5 Az új Alapnak, amely stratégiai beruházási döntések meghozatalát mozdítja elő, vonzónak kell lennie a magánbefektetők számára, mivel a tranzakció összetettebb és kockázatos részét vállalja magára. 3. Hogyan működik majd az Alap a gyakorlatban? Az Alap részleges kockázatbiztosítást (első veszteségi fedezetet) nyújt az EBB-csoportnak (EBB és EBA). Ez a kockázatbiztosítás lehetővé teszi majd, hogy az EBB olyan termékeket kínáljon, amelyeken keresztül nagyobb kockázat vállalható, mint a hagyományos termékei esetében. Ennek eredményeként befektethetővé válnak azok a magas hozzáadott értékű, de nagyobb kockázatú projektek, amelyek jelenleg nem képesek befektetőket vonzani. Az Alap kockázati kapacitásának egy része a nemzeti fejlesztési bankokkal együtt is felhasználható. 4. Miben tér ez el az EBB által jelenleg folytatott gyakorlattól? Az EBB a világ legnagyobb multilaterális hitelnyújtója és hitelfelvevője. Hitelezési tevékenysége 2013-ban meghaladta a 75 milliárd EUR-t ban tőkeemelést hajtottak végre, ennek célja az volt, hogy három év alatt ( ) további 180 milliárd EUR beruházást generáljon. Az EBB e fontos munkája a továbbiakban is folytatódik. Az új Alap célja a jelenlegi tevékenységek kiegészítése kizárólag azokra a stratégiai beruházásokra összpontosít majd, amelyekre szükség van ahhoz, hogy Európa újra növekedési pályára lépjen, de más kockázati profillal rendelkeznek, mint a jelenleg az EBB által finanszírozott projektek. Az uniós költségvetés által nyújtott garancia biztosítja, hogy az ilyen projektekbe való befektetés vonzó hozamot generáljon, így könnyebben tudnak nagyobb számú magánszektorbeli befektetőt bevonni. 5. Mi a hozzáadott érték a jelenlegi rendszerhez képest? Az uniós költségvetés 16 milliárd EUR forrást nyújt majd, ehhez az EBB további 5 milliárd EUR-val járul hozzá kockázatviselési képesség formájában. Ez együttesen legalább 315 milliárd EUR pótlólagos beruházás finanszírozását képes katalizálni. Ez azonban csak a kezdet. Az új megközelítés kulcsfontosságú eleme, hogy a tagállamok és a nemzeti fejlesztési bankok is hozzá tudnak járulni, vagy az Alap szintjén, vagy a különböző projektek társfinanszírozása révén. ESBA Kockázatviselő Multiplikátor Beruházás képesség (átlagolt) a reálgazdaságba Hosszú távú befektetések 16 milliárd 240 milliárd Kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok Összesen 5 milliárd milliárd 21 milliárd 315 milliárd 4

6 6. Elegendő pénz van a rendszerben. Miért nem tanácsos, hogy a magánszektor egyedül finanszírozza ezeket a projekteket? Hála a jobb gazdasági és pénzügyi piaci helyzetnek, valamint az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikai intézkedéseinek, a néhány évvel ezelőttihez képest bőséges likviditás áll rendelkezésre mind a pénzügyi intézményeknél, mind a vállalati szektorban. Emellett számos tagállamban magas a magánmegtakarítások szintje. Problémát az jelent, hogy ez a likviditás nem kellő hatékonysággal és sebességgel éri el a reálgazdaságot. Ez a gazdasági és politikai fejlemények bizonytalanságának és annak tudható be, hogy az eladósodottság mértéke az uniós gazdaság egyes részein továbbra is magas, ami hatással van a hitelkockázatra. Ezt erősítik meg a legfrissebb gazdasági adatok, amelyek azt mutatják, hogy az Egyesült Államokkal szemben az Unióban a válság óta folyamatosan csökken a beruházások volumene (jelenleg 15%-kal alacsonyabb, mint 2007-ben volt), és a várttól eltérően nem élénkült fel. Gazdasági értelemben ez piaci hiányosság, ami azt jelenti, hogy a piaci erők önmagukban nem tudják biztosítani a rövid távú megoldást. Ez az a terület, ahol az állami hatóságok kulcsfontosságú szerepet töltenek be. A beruházási terv átfogó stratégiát kínál a hiányosság áthidalására azzal, hogy az állami finanszírozás mellett a magánbefektetéseket is mozgósítja. 7. Nem a pénz, hanem a projektek finanszírozásához szükséges kockázatviselési képesség hiánya okoz problémát. A helyzet nem minden tagállamban azonos, de bizonyos egyértelmű tendencia mindenütt felismerhető a jelenleg kielégítetlen beruházási igények tekintetében: Háztartásainknak és vállalkozásainknak részesülniük kell a legújabb technológiák előnyeiből és energiahatékonyabbá kell válniuk. Oktatási és innovációs rendszereink kevésbé jól felszereltek és kevesebb finanszírozáshoz jutnak, mint több fő versenytársunk esetében. Jóléti rendszereink jelentős korszerűsítésre szorulnak, hogy alkalmazkodjanak a népesség gyors elöregedéséhez. Energiaágazatunknak a legújabb technológiákkal kell felszerelnie hálózatait, integrálva a megújuló energiaforrásokat és diverzifikálva a beszerzési forrásokat. Közlekedési ágazatunknak korszerűsítenie kell az infrastruktúrát, csökkenteni a forgalmi torlódásokat és javítani a kereskedelmi kapcsolatokat. Környezetünknek jobb hulladékkezelő-, újrafeldolgozó és vízellátó létesítményekre és hálózatokra van szüksége. Nagy horderejű és gyorsabb szélessávú rendszerekre és intelligensebb adatközpontokra van szükségünk szerte Európában. Az, hogy ezen ágazatok kiemelt területekként kerültek meghatározásra, nem jelenti szükségszerűen azt, hogy jelenleg elegendő számú olyan projekt lenne, amelyek már megértek a finanszírozásra. Több, különböző fejlődési szakaszban lévő projektet azonban már azonosítottak. Amint az az Európai Bizottság és az EBB közös munkacsoportjának (várhatóan hamarosan közzétételre kerülő) jelentéséből kitűnik, léteznek érett szakaszban 5

7 lévő projektek, de összetett jellegük miatt a magánbefektetők gyakran nincsenek tisztában a lehetséges előnyöket, tartanak a kockázatoktól, ezért vonakodnak befektetni. 8. Európának sokkal többre van szüksége, ez csupán csepp a tengerben Naivitás lenne azt feltételezni, hogy Európa beruházási problémái egyszerű, egységes válasszal megoldhatók. A Bizottság által előterjesztett beruházási terv egy átfogó megközelítés részét képezi, amely a strukturális reformokat, a költségvetési felelősséget és a beruházások fellendítését kombinálva kíséri a növekedést és a munkahelyteremtést Európában. Minden tagállam kormányának ki kell vennie részét a feladatból, az EU egyedül nem tudja azt sikerre vinni. Ez a beruházási terv további jelentős lökést ad. A beruházásokhoz nyújtott, 315 milliárd EUR értékű többletfinanszírozás az EU GDP-jének 2%-át teszi ki, három éven át. Ez gyakorlatilag az uniós költségvetés beruházási kapacitásának megduplázását jelenti. A terv egyik kulcsfontosságú eleme, hogy gondoskodjon róla: ezt a pénzt munkára fogjuk, a gazdaság tényleges szükségleteire irányítjuk és gyorsan fel tudjuk használni. Ez csak a terv egyik aspektusa. Ebben a szakaszban a 315 milliárd EUR többletfinanszírozás azt mutatja meg, mit képes az EU európai eszközökkel, a rendelkezésére álló költségvetés hatékonyabb felhasználása révén elérni. A Bizottság és az EBB felhívja a tagállamokat és a magánbefektetőket, hogy vegyenek részt e kezdeményezésben ez tovább sokszorozza a hatást. A terv egy további alapvető pillére, hogy elhárítsa az egységes piacba történő beruházás meglévő pénzügyi és nem pénzügyi akadályait. A terv e része a termelésnek és az EU GDP-jének növekedése tekintetében önmagában jóval több eredménnyel jár, mint a 315 milliárd EUR, még akkor is, ha több időt vehet igénybe, míg ezen intézkedések teljes mértékben kifejtik hatásukat. Végül pedig, a terv kiegészíti a már meglévő intézkedéseket és a most indított eszközöket, például a nemzeti és regionális szinten rendelkezésre álló európai strukturális és beruházási alapokat (társfinanszírozással együtt mintegy 600 milliárd EUR a közötti időszakban). 9. Milyen hatással lesz ez a munkahelyekre és a növekedésre? Az Európai Bizottság becslése szerint a beruházási terv az elkövetkező három évben képes milliárd EUR-val növelni az EU GDP-jét és 1 1,3 millió új munkahelyet létrehozni. 10. A magánszemélyek és a vállalkozások is tűkön ülnek: mikorra lesz mindennek látható eredménye? Ki fogja mindezt megvalósítani? Az Európai Bizottság és az EBB játssza a vezető szerepet, ha a finanszírozási források kiegészítéséről, illetve a munkahelyteremtés és a növekedés előmozdításához legmegfelelőbb projektek kiválasztásáról van szó. Egyedül azonban nem tudjuk ezt véghezvinni. Ezért felkérjük a tagállamokat, hogy az Európai Tanácsban hagyják jóvá a tervet. A három uniós intézmény (az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság) együtt fog működni, hogy a lehető leggyorsabban megtegye a szükséges jogi lépéseket. Az Európai 6

8 Parlament politikai támogatása alapvető fontosságú. Ha a kezdeményezés valamennyi kulcsszereplő körében széles támogatottságot élvez, gyors eredményeket érünk majd el. Az új Európai Stratégiai Beruházási Alap létrehozása jogi és adminisztratív intézkedéseket tesz szükségessé. Valamennyi érintett fél határozottan támogatásával az Alap 2015 közepére felállhat és működőképes állapotba kerülhet. Addig az EBB előfinanszírozza az Alap tevékenységeit. Ez lehetővé teszi, hogy a kezdeményezés repülőrajttal induljon. Emellett a meglévő uniós eszközök már rendelkezésre állnak és alkalmazzák azokat. Uniós szinten ez magában foglalja az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt, a Horizont 2020 keretprogramot és a COSME programot. Nemzeti szinten az európai strukturális és beruházási alapok keretében áll rendelkezésre finanszírozás (több mint 200 milliárd EUR a következő három évben). Mindezen eszközök már rendelkezésre állnak, felhasználásukat pedig a lehető legjobb hatás érdekében mielőbb meg kell kezdeni. 11. A problémát a túlságosan nagy adminisztratív és szabályozási terhek jelentik. Mit fog tenni a Bizottság e téren? A Bizottság elismeri, hogy a szabályozási környezet minősége nagyban kihat a beruházási döntésekre. Ezért a beruházási terv felsorolja, hogyan háríthatók el az akadályok olyan alapvető területeken, mint az energia, a távközlés, a közlekedés, a szolgáltatások és a kutatás. Néhány fontos intézkedés az Európai Bizottság évi munkaprogramjában kifejtésre kerül a munkaprogram december vége előtt, a Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott konzultációt követően kerül előterjesztésre. A tőkepiaci unió megvalósítására irányuló munka felgyorsítása és a finanszírozási források diverzifikálása elengedhetetlen lesz. A megfelelő szabályozási környezet kialakítása a tagállamok és az EU együttes felelőssége, és azt minden szinten kezelni kell. 12. Miért nem inkább az EBB újabb tőkeemeléséről született javaslat? 2012-ben az uniós tagállamok az EBB befizetett tőkéjének 10 milliárd EUR-val való megemeléséről állapodtak meg, azt feltételezve, hogy ez 2013 és 2015 között a hitelezési tevékenység 40%-os bővítését teszi lehetővé az EBB számára. Ez a pótlólagos EBB-hitelezés 2015 végéig várhatóan 180 milliárd EUR további beruházást támogat majd szerte Európában. Az EBB jó úton halad afelé, hogy teljesítse a fokozott reagálásra vonatkozó kötelezettségvállalását és a jelek szerint túlteljesíti a 2012-ben kitűzött célt. Az EBB határozottan reagált a gazdasági válságra és hozzájárult a gazdasági és pénzügyi helyzet javításához. Miközben a válság idején a banki hitelezés és a piaci finanszírozás hagyományos forrásai elapadtak, napjainkban mind a pénzügyi intézményeknél, mind a vállalati szektorban sokkal több likviditás áll rendelkezésre. Ezért célzottabb kezdeményezésre van szükség azon tevékenységek hatékony támogatásának biztosítására, amelyeket a bankok és a piacok önmagukban nem finanszíroznának. Erről szól a beruházási terv. 7

9 13. Valójában honnan származik a pénz? Ma a problémát nem a pénzhiány jelenti, hanem a rendelkezésre álló pénz kevéssé hatékony felhasználása az ugyanis a vállalatok és a magánszemélyek bankszámláján hever. A kihívás abban áll, hogy ezt a pénzt munkára fogjuk és termelő beruházásokhoz irányítsuk. Ezt úgy tehetjük meg, hogy intelligensebb módon használjuk fel az uniós költségvetés forrásait és átcsoportosítjuk az EBB kockázatviselő kapacitásának többletét. Ezáltal 21 milliárd EUR összegű kockázati puffert hozunk létre, amely lehetővé teszi számunkra, hogy legalább 315 milliárd EUR beruházásfinanszírozást katalizáljunk. A cél az, hogy olyan további beruházásokat mozgósítsunk, amelyekre a szokásos üzletmenet mellett nem került volna sor. Ebben az összefüggésben az új Alap és az egyéb szakpolitikák feladata a közpénzek mozgósítása és a magánberuházások és a társfinanszírozás beindítása új adósság létrehozása nélkül. Az új Alap révén a beruházott pénz úgy kerül felhasználásra, hogy az a lehető legmagasabb multiplikátorhatást biztosítsa. Vagyis: minél több forrás áll rendelkezésre, annál több projektet tudunk finanszírozni, ami több munkahelyet és nagyobb növekedést eredményez az uniós gazdaságban. A csomag az alábbiakból áll: 1) 16 milliárd EUR összegű garancia létrehozása az uniós költségvetésben. 2) Ez a garancia az 5 milliárd EUR EBB-forrással együtt elnyeli a stratégiai beruházások magasabb kockázatát, így mozgósítva a magánszektor azon forrásait, amelyeket jelenleg nem fektetnek be a reálgazdaságba. Emellett, és az ESBA által mozgósított 315 milliárd EUR forráson felül, hatékonyabban kell felhasználni és tovább kell erősíteni az európai strukturális és beruházási alapokat. A tagállamok és magánbefektetők közvetlenül az Alapban vagy projektszinten vehetnek részt. 14. Milyen arányban állnak egymással az állami és a magánforrások, és miért? Ez mindig az adott projekttől és annak kialakításától függ majd. Az ESBA az eszközök széles skáláját használja majd többek között garanciákat, tőkebefektetéseket, különböző hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és a kkv-knak nyújtott kockázati tőkét, hogy a lehető legtöbb magánbefektetést tudja bevonni. 15. Hogyan történik az Alap finanszírozása? Az ESBA létrehozásához 16 milliárd EUR összegű garanciát különítenek el az uniós költségvetésben, ez később az Alaphoz kerül. Az EBB 5 milliárd EUR-t különít el. Az Alap tehát jelentős finanszírozási képességgel kezdi majd meg működését, a későbbiekben pedig képes lesz tovább bővíteni tevékenységi körét. A tagállamok közvetlenül vagy nemzeti fejlesztési bankjuk révén tudnak majd hozzájárulni az Alaphoz tőke formájában. Fontos, hogy az államháztartásnak a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében történő értékelése során a Bizottság kedvezően ítéli majd meg az Alaphoz való tőke-hozzájárulásokat. 8

10 Az uniós garanciát az uniós költségvetés rendelkezésre álló tartalékai, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, valamint a Horizont 2020 program keretében meglévő uniós források képezik. Az Alapnak köszönhetően ezen uniós programok reálgazdaságra gyakorolt hatása megsokszorozódik ahhoz képest, amit egyébként elértek volna. 16. Hogyan épül fel az uniós garancia? Az uniós garancia fokozatosan fogja elérni a 16 milliárd EUR-t. 8 milliárd EUR összegű céltartalékpuffer támasztja majd alá, ez a teljes garancia 50%-át teszi ki. A céltartalékpuffer az uniós költségvetés 2 milliárd EUR-s hozzájárulásából és két fő uniós finanszírozási program az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (3,3 milliárd EUR) és a Horizont 2020 (2,7 milliárd EUR) előirányzataiból áll majd. Fontos, hogy a szükséges, e két program keretében átcsoportosított előirányzatok nem jelentik azt, hogy a pénz elveszett. Éppen ellenkezőleg: az ESBA jelentősen kibővíti a befektetési lehetőségeket Európa infrastruktúrájába, valamint kutatási és innovációs célokba. Ez minden érintett számára előnyös helyzet. 17. Mi a multiplikátorhatás? A multiplikátorhatás nem más, mint az Alap beavatkozásának eredményeként megvalósuló projektek teljes finanszírozási volumene és az Alap felállítása érdekében mozgósított induló állami források közötti arány. Az ESBA esetében ez azt jelenti, hogy a közpénzek kockázatviselési képességként használt viszonylag kevés közpénz jóval nagyobb magánforrások befektetését fogja lehetővé tenni olyan projektekbe, amelyek egyébként nem jutottak volna finanszírozáshoz. A lehetséges veszteségeket bármely beruházási projektben vagy pénzügyi tevékenységben rendszerint egy előre meghatározott sorrendben osztják el a befektetők között: a veszteségek először a saját tőke tulajdonosaira (a részvényesekre), majd az alárendelt adósság tulajdonosaira, végül pedig kizárólag abban az esetben, ha még mindig vannak fedezetlen veszteségek, az elsőhelyi adósság tulajdonosaira hárulnak. Ez azt jelenti, hogy minél vastagabb az elsőhelyi adósság tulajdonosai körüli védőréteg, annál valószínűbb, hogy a befektetők hajlandók lesznek befektetni. Az uniós költségvetés által nyújtott jelentős garancia lehetővé teszi az ESBA számára, hogy a projektek kevésbé biztonságos részeibe (saját tőke és alárendelt adósságok) fektessen be. Ily módon az ESBA lényegesen megkönnyíti, hogy egy projekt vagy tevékenység magánbefektetőket vonzzon, hiszen ezek a magánbefektetők a legnagyobb védelemmel rendelkező, úgynevezett elsőhelyi finanszírozási ágakba fognak befektetni. 18. Hogyan jött ki az 1:15 arányú multiplikátorhatás? Az ESBA multiplikátorhatása azt jelenti, hogy az Alapban levő egy állami euró három euró alárendelt adósságba történő befektetést tesz lehetővé egy adott projektben, aminek köszönhetően a magánbefektetők öt eurót ugyanezen projekt biztonságosabb, elsőhelyi 9

11 részeibe tudnak befektetni. Egy euró tehát 15 euró végső befektetést eredményez, ami összesen 1:15 multiplikátorhatásnak felel meg. Az 1:15 arány óvatos becslés, amely az uniós programok és az EBB korábbi tapasztalatain alapul. Viszonyításként, az EBB 2013-as tőkeemelésének becsült multiplikátorhatása 1:18 volt. Hasonlóképpen a COSME programon belül a kkv-k jelenlegi hitelgarancia-eszköze keretében minden 1 milliárd EUR finanszírozás átlagosan legalább 20 milliárd EUR közvetlenül rendelkezésre álló tőkét jelent a kkv-k számára, ami 1:20 arányú multiplikátorhatásnak felel meg. A multiplikátorhatás a konkrét helyzetben a tevékenységek összességétől és az egyes projektek egyedi jellemzőitől függ majd. Egyes műveletek alacsonyabb, mások magasabb multiplikátorhatást fognak elérni. 19. Veszélyben van-e az adófizetők pénze? Mi történik, ha az uniós költségvetési garancia lehívásra kerül? Az uniós költségvetési garancia lehetővé teszi az EBB számára, hogy nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező termékeket kínáljon, amelyek egyúttal kockázatosabbak is. A kockázatot enyhítő tényezők: - szakmai irányítás, amelynek hátterében az EBB tapasztalata és szakértelme áll; - független szakmai beruházási bizottság, amely felügyeli a ESBA tevékenységét; - a kockázat megfelelő ellentételezése, amelyet az Alapon belül tartanak a veszteségek ellensúlyozása céljából; - kellően diverzifikált portfólió; - a teljes fennálló uniós garancia 50 %-ára vonatkozó, megfelelő forrásokkal ellátott garanciaalap, így a múltbeli tapasztalatok alapján nem valószínű, hogy a veszteség meghaladná a garanciaalapban levő tartalékokat; - professzionális kockázatmonitoring és a kockázati iránymutatások kiigazításának lehetősége a portfólió életciklusának korai szakaszában bekövetkező káros fejlemények esetén; - a garancia lehívására vonatkozó kifizetési feltételek, amelyek lehetővé teszik, hogy az Alap igénybe vételének költségvetési hatása az időben terüljön; - az ESBA irányításának keretében egy korai előrejelző rendszer előirányozása annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő mértékű legyen az információszolgáltatás, valamint megelőző intézkedések szülessenek abban az esetben, ha az Alap pénzügyi életképességére nagy nyomás nehezedik. 20. Mi fog pontosan tenni az Alap? Milyen projekteket fog finanszírozni? A finanszírozást életképes projektekre fordítják majd, amelyek valódi hozzáadott értéket teremtenek az európai szociális piacgazdaság számára. Ez elsősorban de nem kizárólag a következőket foglalja magában: 1) Stratégiai infrastruktúra (digitális és energetikai beruházások, összhangban az uniós szakpolitikákkal) 2) Közlekedési infrastruktúra az ipari központokban, valamint oktatás, kutatás és innováció 10

12 3) A foglalkoztatás ösztönzését célzó beruházások, különösen kkv-finanszírozás és a fiatalok foglalkoztatására irányuló intézkedések formájában. A tagállamok a Bizottság és az EBB közös munkacsoportjának továbbítják az alábbi három fő kritérium alapján kiválasztott projektek listáját: 1) Uniós hozzáadott érték (az uniós célkitűzéseket támogató projektek) 2) Gazdasági életképesség és érték előnyben részesítve a magas társadalmi-gazdasági megtérülésű projekteket 3) Legkésőbb a következő három éven belül elindítható projektek, amelyek tekintetében tehát ésszerűen elvárható, hogy a beruházási kiadások a időszakban valósuljanak meg. A felsorolt projekteknek ezen túlmenően képesnek kell lenniük egyéb finanszírozási források mozgósítására is. Továbbá ésszerű méretűnek és méretezhetőnek kell lenniük (szektorok, illetve alszektorok szerint megkülönböztetve) még akkor is, ha ez a kisebb befektetések összekapcsolásával jár. 21. Mi a helyzet a kiválasztott projektek versenyjogi átvilágításával? Az infrastrukturális beruházásokra irányuló állami támogatás általánosan ösztönzi a munkahelyteremtést és a növekedést. Olyan infrastruktúra kiépítéséhez járul hozzá, amely egyébként sosem jött volna létre, továbbá magánforrásokat von be. Körültekintő projektkiválasztásra van szükség, hogy ne menjen kárba az adófizetők pénze, ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a versenytársak és ne érje kiszorító hatás a magánbefektetéseket. A beruházási terv sikere érdekében a Bizottság három alapelvet fog érvényesíteni az állami támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazása során: A projekteknek tényleges igényt kell kielégíteniük, tehát nem kettőzhetik meg a meglévő infrastruktúrát; valamennyi felhasználó számára méltányosan és ésszerűen hozzáférhetőnek kell lenniük; valamint az állami támogatást a beruházások beindításához szükséges mértékre kell korlátozni, nehogy túlkompenzáció következzen be. Ha a tagállamok közvetlenül saját költségvetésükből nyújtanak hozzájárulást, a Bizottság ezenfelül egy egyszerűsített államitámogatás-értékelést fog végezni, figyelembe véve az adott ágazat jellegzetességeit, és a túlkompenzáció elkerülésére összpontosítva. Mindez biztosítja az indokolatlan késedelmektől mentes végrehajtást és a tisztességes versenyt. 22. Mit tesznek a kkv-k érdekében? Az Európai Unióban működő 22 millió kkv alkotja az uniós gazdaság gerincét. A növekedés és a fellendülés a kkv-inkkal kezdődik. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk az EU gazdaságának egy másik, a forráshoz jutás tekintetében olykor szintén nehézségekbe ütköző szegmenséről sem: a közepes piaci tőkeértékű vállalatokról. Ezek lényegesen nagyobbak, mint a kkv-k, de még így is jóval kisebbek, mint a nagyvállalatok, és gyakran szembesülnek forráshiánnyal. Az Európai Beruházási Alap (az EBB-csoport tagja) küldetése, hogy segítséget nyújtson a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak. Az Unió emellett e területre vonatkozó programokkal is rendelkezik (COSME és Horizont 2020). Az elképzelések szerint jelentős mértékben fokozni kell ezen tevékenységeket, és arról is gondoskodni kell, hogy a forráshoz jutás kritériumai támogatóak legyenek és ne váljanak a beruházások gátjává. 11

13 23. Hogyan vehetnek részt a tagállamok? Vonzó ez számukra? A tagállamok közvetlenül vagy a nemzeti fejlesztési bankjaikon keresztül, tőke rendelkezésre bocsátása révén vehetnek részt az ESBA-ban. Fontos, hogy az államháztartásnak a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében történő értékelése során a Bizottság kedvezően ítéli majd meg az Alaphoz való tőke-hozzájárulásokat. Megfontolandó egy társfinanszírozási platform létrehozása, amely lehetővé tenné a nemzeti fejlesztési bankok és lehetőleg egyéb érdekelt intézményi befektetők számára, hogy az ESBA/EBB mellett társbefektetőként vállaljanak szerepet. A tagállamok szintén hozzájárulhatnak a különböző projektek szintjén, illetve az európai strukturális és beruházási alapok hatékonyabb felhasználása révén (lásd a 34. kérdést). 24. Hogyan vehetnek részt a magánbefektetők? Vonzó ez számukra? A magánbefektetők közvetlenül az ESBA-hoz is hozzájárulhatnak, ám valószínűbb, hogy a különböző projektek finanszírozása révén fognak részt venni. A köz-magán társulások különféle formáira is van lehetőség, többek között kiegészítő finanszírozási eszközök révén, amilyen például az európai hosszú távú befektetési alap (EHTBA, a jogalkotási folyamat terveknek megfelelő alakulása esetén 2015 első félévében válik elérhetővé). 25. Hogyan költik el a pénzt? Ki dönt a projektekről? Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a pénzt életképes projektekre költik (nem pedig költséges és haszontalan kezdeményezésekre)? Azoknak kell megállapítaniuk, hogy melyek a jó és fenntartható projektek, akik közelről ismerik a helyszíni körülményeket ilyenek például a regionális vagy helyi hatóságok és a piaci szereplők. Az Alapon belül kifejezetten e célból egy szakértőkből álló beruházási bizottság fog működni. Ez a bizottság minden projektet ellenőrizni fog kereskedelmi és társadalmi szempontból, valamint az Alap beruházási iránymutatása összefüggésében is. A szigorú és rendszeres nyomon követés biztosítja, hogy a pénz elköltése hatékony legyen és tényleges hozzáadott értéket teremtsen. A hamarosan jelentést közzétevő beruházási munkacsoport a tagállamokkal együtt elvégezte a potenciálisan életképes, uniós jelentőséggel bíró projektek első átvilágítását. A Bizottság nézete szerint ezt a munkát állandó jelleggel, uniós szinten kell folytatni annak elősegítése érdekében, hogy feltérképezzék és mozgásba hozzák az uniós jelentőségű, kulcsfontosságú beruházási projekteket, valamint rendszeres tájékoztatást nyújtsanak a befektetőknek a különféle projektek készültségi fokáról. A nemzeti fejlesztési bankok is hasznosan hozzájárulhatnak ehhez a munkához. Össze kell állítani az európai jelentőségű, befektetésre alkalmas projektek portfólióját. A projektlista dinamikus lesz, és több egyszerű és általánosan elfogadott gazdasági kritériumon fog alapulni (lásd a 20. kérdést). A projektek folyamatosan felkerülnek, majd idővel lekerülnek a listáról. Ez nem jelenti azt, hogy az európai portfólióban szereplő valamennyi projektet a terv keretében kellene finanszírozni, illetve a terv keretében fogják finanszírozni 12

14 (a meglévő eszközök szintén felhasználhatók), ám a magánbefektetők számára megteremti annak lehetőségét, hogy a projektekkel kapcsolatban releváns és átlátható információhoz jussanak. Az értékelt és a nem értékelt projektek listáját elérhetővé kell tenni egy honlapon, amelyet össze lehetne kapcsolni a nemzeti és regionális szinten összeállított hasonló listákkal. Mindemellett egy beruházási tanácsadó platformon keresztül biztosított lesz a kibővített és továbbfejlesztett technikai segítségnyújtás is. 26. Ki biztosítja az Alap megfelelő működtetését és a közpénzek helyes felhasználását? Az ESBA világos irányítási struktúrával fog rendelkezni, ami biztosítja a megfelelő fékek és ellensúlyok meglétét. A finanszírozandó projekteket illetően egy kijelölt szakértőkből álló beruházási bizottság fogja elbírálni a projekteket a beruházási iránymutatások alapján. Az iránymutatások biztosítják, hogy a források életképes, az európai érdekeket szolgáló stratégiai projekteket támogassanak az infrastruktúra, a megújuló energia, az oktatás és a kutatás terén. 27. Milyen szerephez jut az Európai Parlament? Az Európai Parlament kulcsfontosságú partner az európai növekedés helyreállításában. A pontos elszámoltathatósági struktúrát természetesen egyeztetni fogjuk az Európai Parlamenttel. Az EBB rendes beszámolási kötelezettségén felül például az Európai Parlament rendszeresen meghívhatja az ESBA magas rangú képviselőjét az Alap tevékenységének ismertetése végett. Az Európai Bizottságnak az Alap különböző tevékenységi köreiért felelős illetékes alelnökei és biztosai, valamint az EBB képviselői szintén rendszeresen beszámolnak majd az Európai Parlament érintett bizottságainak. 28. Milyen szerephez jut a Számvevőszék? A Számvevőszék az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikkében foglaltaknak megfelelően gyakorolja ellenőrzési jogköreit az uniós költségvetési források EBB általi felhasználása fölött. Nem felderítetlen terepről, hanem bevett gyakorlatról van szó. Ezen ellenőrzések végrehajtási szabályait illetően már létrejött egy háromoldalú megállapodás a Számvevőszék, az EBB és a Bizottság között. Az EBB emellett saját számvizsgáló bizottsággal rendelkezik, és külső ellenőrzéseknek is aláveti magát, amelyek az EBB saját forrásaiból finanszírozott tevékenységeire terjednek ki. 29. Miként erősítik meg a technikai segítségnyújtást a projekt-előkészítés javítása és a tapasztalatmegosztás érdekében? Mit tegyek, ha tudok egy ígéretes projektről, és finanszírozást szeretnék igényelni? A beruházási terv részeként megkezdi működését egy egyablakos ügyintézési rendszer, a beruházási tanácsadó platform, amely a Bizottság és az EBB által már jelenleg is biztosított technikai segítségnyújtásra épül (lásd a 25. kérdést). A cél annak biztosítása, hogy az érdekeltek az egyablakos ügyintézési rendszeren keresztül Európa-szerte megosszák a kapcsolódó tapasztalataikat, a projektgazdák és a befektetők kapcsolatba kerüljenek 13

15 egymással, és könnyen hozzáférjenek az elérhető életképes projektekre, illetve a finanszírozási lehetőségekre vonatkozó, számukra szükséges valamennyi információhoz. 30. Milyen jogszabályi változásokra van szükség mindehhez? Mikor kerül sor ezekre? Az EU többéves pénzügyi keretét illetően nincs szükség módosításra. Annak érdekében, hogy létrejöhessen az ESBA és a kapcsolódó finanszírozási struktúra, egy rendeletre lesz szükség az EUMSZ 172. cikke (transzeurópai hálózatok/európai Hálózatfinanszírozási Eszköz), 175. cikkének (3) bekezdése (európai strukturális és beruházási alapok), 182. cikke (kutatás és innováció/horizont 2020), valamint adott esetben 173. cikke (ipar) alapján. A rendelet biztosítja majd a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz bevonását az ESBA-ba. A Bizottság hamarosan előterjeszti a vonatkozó javaslatot, és fel fogja kérni a társjogalkotókat a lehető legrövidebb időn belüli elfogadásra, hogy az ESBA legkésőbb 2015 közepére működőképessé váljon. A további szükséges például az üzleti és szabályozási környezetre vonatkozó jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezések részletes leírása a decemberben nyilvánosságra kerülő, 2015-ös bizottsági munkaprogramban fog szerepelni. 31. Nem veszélyezteti ez a terv az EBB AAA minősítését? Az új struktúrát úgy alakítottuk ki, hogy az ne befolyásolja az EBB jelenlegi minősítését. Az uniós költségvetés által biztosított számottevő garancia mérsékelni fogja az e tekintetben esetlegesen felmerülő kockázatokat. 32. Mennyiben más ez, mint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és a Marguerite Alap, amelyek szintén infrastrukturális projekteket finanszíroznak? Három fő különbség van: az új Alap méretéből és hatóköréből, valamint a változatos pénzügyi eszközök felhasználására vonatkozó képességéből adódóan jelentősen eltérő és sokkal meghatározóbb szerepet fog játszani. Emellett irányítási struktúrája is eltérő lesz. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) a transzeurópai hálózatokat és infrastruktúrát támogató fő finanszírozási eszköz. A közötti időszakban 33,2 milliárd EUR költségvetés áll rendelkezésére, hogy vissza nem térítendő támogatások, illetve innovatív pénzügyi eszközök (például projektkötvények) révén finanszírozza a közlekedési, energetikai és telekommunikációs infrastruktúrára vonatkozó projekteket, az összköltségvetésük 20 %-át nem meghaladó mértékben (a jelenlegi korlát 10 %, ami bizonyos feltételek teljesülése esetén megduplázható). A javasolt Alaphoz képest tehát méretét és az érintett ágazatokat tekintve korlátozottabb eszközről van szó. A 2020-as energiaügyi, éghajlat-változási és infrastrukturális európai alap (Marguerite) jellege ettől gyökeresen eltér, hiszen az infrastrukturális beruházások tőkebefektetés útján történő finanszírozását célozza, és méretét tekintve sokkal szerényebb. Jelenlegi kötelezettségvállalásai 710 millió EUR-t tesznek ki. A Marguerite Alap hatóköre a közlekedés, az energia és a bevált megújulóenergia-források területére korlátozódik. 14

16 33. Miért nem egy uniós szintű új saját forrásból kívánják finanszírozni a beruházási tervet? A gyorsaság és az egyszerűség kulcsfontosságú. A Bizottság ebből a megfontolásból döntött az EBB-vel való együttműködés mellett, kihasználva az uniós költségvetés és az EBB összevont finanszírozási képességének egy részét, valamint az EBB tapasztalatát és szakértelmét. 34. Miként járulnak hozzá a beruházási tervhez az európai strukturális és beruházási alapok? A tagállamoknak és a regionális hatóságoknak a lehető leghatékonyabban kell felhasználniuk a rendelkezésükre álló uniós forrásokat a beruházások ösztönzése céljából, a kulcsterületekre összpontosítva, és maximalizálva minden egyes befektetett euró multiplikátorhatását. Ez azt vonja maga után, hogy a pénzügyi eszközök használatán belül a hagyományos vissza nem térítendő támogatásokról egyre inkább a kölcsönök, tőkebefektetések és garanciák felé tolódik a hangsúly. A beruházási terv összefüggésében azt tűztük ki célul, hogy az európai strukturális és beruházási alapok biztosította innovatív pénzügyi eszközök felhasználása legalább megkétszereződjön a 2014 és 2020 közötti időszakban. A vissza nem térítendő támogatások helyett az innovatív pénzügyi eszközök fokozott felhasználása előreláthatólag további tőkeáttételi hatást teremt minden egyes mozgósított euró tekintetében. Az innovatív eszközök összegének megkétszerezése és az ezzel járó tőkkeáttétel kiaknázása révén 2015 és 2017 között legalább 20 milliárd EUR reálgazdasági többletberuházást lehetne mozgósítani. Ezen túlmenően a tagállamok és a régiók ugyancsak fokozhatják az uniós források multiplikátorhatását azáltal, hogy a nemzeti társfinanszírozást a jogilag meghatározott minimális szint fölé emelik. Végül felszólítjuk a tagállamokat, hogy a közötti programozási időszak keretében még rendelkezésre álló uniós forrásokat a lehető leghatékonyabban használják fel, és gondoskodjanak róla, hogy e források felhasználása teljes mértékben támogassa a most bemutatott beruházási tervet. 35. Mi a különbség az új kezdeményezés és a projektkötvény-kezdeményezés között? Az új kezdeményezés rugalmasabb, és a projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszához képest több ágazatot ölel fel. A projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakasza az Európai Bizottság Európai Hálózatfinanszírozási Eszköze által lefedett ágazatokat tükrözi, és egyetlen pénzügyi eszköz révén biztosít hitelbővítési kapacitást tőkepiaci felhasználás céljából. A projektkötvénykezdeményezés a várakozások szerint hamarosan eléri a kísérleti szakasz célkitűzéseit. 15

17 Az új kezdeményezés ezzel szemben rendkívül rugalmas eszköz lesz, amely számos különböző ágazatot felölel (például a közlekedést, energiát, távközlést, de a környezetvédelmet, oktatást, kutatást és energiahatékonyságot is), és igen változatos pénzügyi eszközöket alkalmaz, köztük tőkebefektetést, garanciákat, alárendelt hiteleket és elsőhelyi hiteleket. A kezdeményezés finanszírozására szolgáló anyagi eszközök ugyancsak lényegesen nagyobbak, mint a projektkötvények esetében. 16