Civil monitoring - módszertani javaslatok a célzottabb forrásfelhasználáshoz

Átírás

1 Civil monitoring - módszertani javaslatok a célzottabb forrásfelhasználáshoz

2 Civil szervezetek Civil tv. (2011. évi CLXXV. tv.): Egyesület Speciális formák: sportszövetség, vallási tevékenységet végző szervezet Egyesület, de nem civil szervezet: szakszervezet, párt Alapítvány Formái: nyílt, zárt (csatlakozás lehetőségétől függ) Alapítvány, de nem civil szervezet: közalapítvány Új Ptk. újítása: magáncélú alapítvány Civil társaság Korlátozott gazdálkodási lehetőségek: központi költségvetésből nem, de önkormányzattól kaphat támogatást

3 Működési jellemzők A KSH évre vonatkozó adatai alapján

4 Civil szervezetek működési jellemzői

5 Civil szervezetek emberi erőforrásai I.

6 Civil szervezetek emberi erőforrásai II. Szervezeti forma Alapítvány Egyesület Összesen Számított főállású szerződéses foglalkoztatottak száma önkéntesként száma megoszlása, % 19% 81% 100% Önkéntes segítők által az év során végzett munka becsült időtartamának összege, óra megoszlása, % 19% 81% 100% Egy főre jutó átlagos munkaóra Számított önkéntesként foglalkoztatottak száma becsült bérmegtakarítása, millió forint 8 524, , ,5 bevételnövelő aránya, % 4,3% 14,7% 10,0%

7 Költségek, ráfordítások

8 Bevételi források

9 Következtetések a működési jellemzők alapján Állami támogatás aránya jelentős Civil szervezetek motivációja a többi szektortól jelentősen eltér A dolgozók többsége nem főállású, más jogviszony mellett végzi e tevékenységet Civil szervezetek funkciói kiegészítik, esetenként helyettesítik a gazdasági, állami szektor funkcióit EZÉRT: Nélkülözhetetlen a társadalom egészséges működéséhez Szakértelem miatt más kockázatok a támogatási jogviszonyban Kiemelt jelentősége van a monitoring működtetésének, segítő funkciójának

10 Monitoring Szabályozási és szakmai követelmények

11 Civil szervezetek támogatásának speciális szabályai Civil tv. Költségvetési támogatási jogviszony definiálása Támogató késedelme esetén a civil szervezet késedelmi kamatra jogosult Szakmai monitoring rendszer működtetése, párhuzamosság kiszűrése (tartalmi vizsgálat!) Jelentős költségvetési támogatás (>50 MFt) esetén vagyonnyilatkozat Vagyonnyilatkozat: Képviseletre jogosult teszi Háromévente Ha bejelentés alapján alaposan feltehető, hogy a vagyongyarapodás nem igazolható: ellenőrzési eljárás Kötelezett kérelme esetén meghallgatás Art. szerinti vagyongyarapodási vizsgálat

12 Monitoring az államháztartásban I. Áht. 56. A kincstár monitoring rendszert működtet a költségvetési támogatásokról, és közreműködik ezek felhasználásának összehangolásában. 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 2. (1) uniós források g) monitoring: a források felhasználásának (pénzügyi monitoring), az eredményeknek és a teljesítményeknek (szakmai monitoring) mindenre kiterjedő többek között szabályossági, hatékonysági és célszerűségi vizsgálata rendszeres jelleggel projekt, illetve program szinten; j) monitoring rendszer: a monitoring tevékenység folytatása céljából létrehozott intézmények, szervezetek, testületek és eszközök, eljárásrendek, valamint az ezek működtetése érdekében foganatosított intézkedések összessége;

13 Monitoring az államháztartásban II. 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. A költségvetési szerv vezetője felelős a belső kontrollrendszer keretében a szervezet minden szintjén érvényesülő megfelelő a) kontrollkörnyezet, b) kockázatkezelési rendszer, c) kontrolltevékenységek, d) információs és kommunikációs rendszer, és e) nyomon követési rendszer (monitoring) kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért. 5. (1) A költségvetési szervek belső kontrollrendszerét az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók megfelelő alkalmazásával kell kialakítani és működtetni.

14 Kontrollrendszer (belső irányítás. Szabályozás) elemei Monitoring az államháztartásban III. ÁSZ/INTOSAI A szervezet, egységek, egyedek Kontrollkörnyezet Kockázatkezelés Kontrolltevékenység Információ, kommunikáció Monitoring

15 További monitoring jellegű bejelentések Támogatásokat Vizsgáló Iroda Támogatáshalmozódás - EU Közpénzpályázat.hu összeférhetetlenségek

16 Problémák, kihívások A jogszabályok alapvetően a szabályszerűségre helyezik a hangsúlyt Az adminisztratív feltételek érvényesítésén túl nagy erőfeszítés a monitoring kialakítása Szervek a kötelező feladatokra koncentrálnak A tartalmi vizsgálat sok esetben formális, utólagos A hazai források esetében az információs rendszerek nem készültek fel, egyelőre nincs minta A civil szervezetek támogatásának kiemelt kockázatai veszélyeztetik a hatékonyságot

17 Monitoring fogalma, elhelyezése A monitoring folyamatos információgyűjtésen alapszik, amelynek célja, hogy az esetleges problémákat megfelelő időben azonosítsa, azok kezelésére célzott és hatékony választ adjon Bemenet Kimenet Eredmény Hatás ellenőrzés monitoring értékelés Jogi és adminisztratív elvárások Eredményesség Társadalmi elvárások, problémamegoldás

18 Célok, eszközök Cél: Hatékony támogatási rendszer működtetése Problémakezelés folyamatában Ügyfelek speciális igényeinek megfelelés Eszköze: Rendszerszintű monitoring Arra ad választ, hogy a támogatási rendszer meg tudja-e valósítani a támogató által kitűzött célt Projektszintű monitoring Megmondja, hogy az egyes projektek hozzájárulnak-e a támogatási rendszer céljainak megvalósításához

19 Hozzávalók Támogató elhatározása, döntése a monitoring rendszer működtetésére vonatkozóan Támogatási rendszer céljainak pontos meghatározása Indikátorok, mutatók kijelölése oly módon, hogy azok mindegyike illeszkedjen, alkalmas legyen a cél valamely aspektusának mérésére Az indikátorok forrásának meghatározása Beavatkozások (indikátorok célértéktől való eltérése kezelésének módja) Információs rendszer kialakítása Támogatási rendszer szereplőinek felkészítése

20 Indikátorok képzése Ajánlások, javaslatok

21 Milyen a jó indikátor? I. SMART (minőség) konkrét, specifikus (S=specific) precízen meghatározottnak, nem félreérthetőnek kell lennie mérhető (M=measurable) a cél megvalósulásának mérésére alkalmasnak kell lennie elérhető, rendelkezésre áll (A=available, attainable) reálisnak kell lennie (nem lehet túlzó, vagy alultervezett) releváns, megbízható (R=relevant) a céllal szoros összefüggésben kell lennie aktuális (T=time-bound) időben elhelyezhetőnek kell lennie

22 Milyen a jó indikátor? II. QQTTP (tartalom) a program következtében megvalósult mennyiségi változás (Q=quantity) minőségi változás (Q=quality) ki a célcsoport, azaz kinek valósítjuk meg a projektet (T=target) mennyi idő alatt valósítjuk meg (T=time) hol valósult meg a program (P=place)

23 Indikátorok típusai A standardizálás jellege szerint: mennyiségi minőségi skála A programhoz való viszonyulás szempontjából: program kontextus Feldolgozottság szerint: egyszerű származtatott összetett Beavatkozási logikához viszonyítva: bemenet kimenet eredmény hatás

24 Példák I. Működés, gazdálkodás: Számviteli beszámoló letétbe helyezve Legfőbb (döntéshozó) szerv üléseinek száma évente Foglalkoztatottak, önkéntesek száma Bevételek (azon belül költségvetési, önkormányzati támogatások, magánadományok) szerkezete Kiadások (személyi, felhalmozási) szerkezete Nyújtott támogatás

25 Példák II. Közhasznúság Civil tv. indikátorai: Megfelelő erőforrás: az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét. Megfelelő társadalmi támogatottság: SZJA 1% eléri összes bevétel 2%-át, vagy a közhasznú költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti. Közhasznúsági melléklet indikátorai (pl. célcsoport)

26 Támogatási rendszer mérése I. Fő funkciók, amelyeket mérni kell: pályáztatás döntéshozatal szerződéskötés szakmai megvalósítás elszámolás ellenőrzés szabálytalanságkezelés

27 Támogatási rendszer mérése II. Támogatási rendszer: Támogatásban részesült szervezetek száma, aránya Támogatásban részesült szervezetek sikeraránya Formai hibák száma okonként Döntéshozatal időigénye az előíráshoz képest Támogatási jogviszony létrejöttéhez szükséges nettó időigény (lebonyolító, posta/kommunikáció, kedvezményezett) Szakmai programok jellegéhez igazodó specifikus mutatók (pl. rendezvények, önkéntesek, elértek száma) Elszámolt tételek jellege, száma, beszerzett eszközök Hiánypótlások/szabálytalanságok száma, oka, anyagi következménye

28 Támogatási projekt mérése I. Fő funkciók, amelyeket mérni kell: tervezés megvalósítás zárás utánkövetés

29 Támogatási projekt mérése II. Támogatási projekt: Pályázati projekt előkészítésének időigénye Pályázat igazodása a létesítő okirathoz Megvalósítást a pályázat szerinti összehasonlításban mérő, tartalmi jellegéhez igazodó indikátorok Projekt kimenetei és eredményei A projektbe bevont más erőforrások mértéke, jellege, aránya a pályázathoz képest (pl. önkéntesek, adományok, más támogatások) hatás I. A pályázat adminisztratív feltételei teljesítésének költsége és annak aránya a teljes költségvetéshez A projekt középtávú hatásai, eredményének hasznosulása hatás II.

30 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!