Szociális ügyek. Ügyintézés:

Átírás

1 Szociális ügyek Tisztelt Felhasználó! Az alábbiakban megtalálhatja a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági Osztály Igazgatási Csoport által intézett szociális ügyek listáját. - Aktív korúak ellátása - Átmeneti segély - Gyermekintézményekben megállapított étkezési térítési díj - Helyi támogatás - Méltányos közgyógyellátás - Köztemetés - Lakásfenntartási támogatás Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény - Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - Temetési segély - Óvodáztatási támogatás Ügyintézés: Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági Osztály Igazgatási Csoport Ügyfélszolgálati Iroda 8600 Siófok, Fő tér 1. (Bejárat a parkoló felől.) Illetékesség: Siófok város közigazgatási területe Ügyintézők: Ügyfélszolgálati iroda: tel.:84/ Durmics Anita tel.: 84/ Fürediné Horváth Dóra tel.: 84/ Kaszáné Bodó Viktória tel.: 84/ Ügyfélfogadás: hétfő- csütörtök péntek: h-ig, h-ig h-ig Ügyintézés jogszabályban meghatározott határideje: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. (1) bekezdése alapján - ha a jogszabály másként nem rendelkezik az ügyintézési határidő 30 nap. A Ket. 33. (7) bekezdése szerint az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 30 nappal az eljáró hatóság vezetője meghosszabbíthatja.

2 Általánosan érvényes jogszabályok jegyzéke: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításnak, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet a Siófok Város Önkormányzata által biztosított szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, a bölcsődés korú gyermeket nevelő családok támogatásáról, valamint a szociális igazgatásról szóló 12/2013. (IV.02.) számú rendelete Siófok Város Önkormányzata a lakáshoz jutás és a lakhatás önkormányzati támogatásáról szóló 16/2007. (IV.27.) számú rendelete Változás bejelentési kötelezettség: A jogosult a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról (pl. lakcímváltozás, jövedelemi helyzet, egy háztartásban élő családtagok létszámának változása, keresőtevékenység folytatása, jogosultság megállapítását kizáró körülmények bekövetkezése stb.) 15 napon belül köteles hatóságomat értesíteni.

3 Aktív korúak ellátása A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. törvény 33-37/C. -a alapján nyújtott ellátás. Az ellátás célja: A hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Egyéb információk: A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat. Az aktív korúak ellátása tekintetében - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem minősül keresőtevékenységnek, ha a kérelmező, illetve a jogosult közfoglalkoztatásban, egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt vagy háztartási munkát végez. Akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (jelenleg Ft) és vagyona nincs. 1. Rendszeres szociális segély állapítható meg annak a személynek, aki: a) egészségkárosodott személynek minősül, Egészségkárosodott személynek minősül az, aki

4 - munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket vagy - vakok személyi járadékában részesül, - fogyatékossági támogatásban részesül. b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátását biztosító intézményben nem tudják biztosítani. A jogosultság megállapításának további feltétele, hogy a települési önkormányzat által kijelölt szervvel az együttműködési kötelezettséget vállalja (a kijelölt szerv Siófok Város Gondozási Központjának Családsegítő Szolgálata). A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének (e alkalmazásában: nettó közfoglalkoztatási bér) 90%-át azzal, hogy ha a rendszeres szociális segélyre jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával. 2. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek: - aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, kivéve, ha a rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételeivel rendelkezik. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 80%-a, jelenleg Ft. Aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg. A kérelemhez csatolni kell: o a kérelmező és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó jövedelméről szóló igazolásokat; o a közös háztartásban élő gyermekek esetében, ha a tankötelezett korhatárt már betöltötték, a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolást; o a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos állapotot igazoló iratot; o egészségkárosodott személy esetében az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértői bizottságának a munkaképesség legalább 67%-os mértékű csökkenéséről,

5 illetve a legalább 50%-os mértékű egészségkárosodásról, illetve az egészségügyi állapot komplex minősítéséről készült szakvéleményét, vagy o a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervének igazolását arról, hogy a kérelmező vakok személyi járadékában, illetve fogyatékossági támogatásban részesül, o a Munkaügyi Központ igazolását a munkanélküli járadék, illetve álláskeresési járadék, álláskeresési segély vállalkozói járadék folyósítása időtartamának lejártáról, valamint arról, hogy a kérelmező álláskeresését ösztönző juttatásban nem részesül vagy, o a Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy az álláskeresési támogatásra való jogosultsága nem áll fenn, továbbá a munkaviszonyban töltött azon napjainak számáról, amelyeket az álláskeresési támogatás megállapításánál figyelembe kell venni, o a Munkaügyi Központ igazolását az együttműködési idő teljesítéséről (1 év az elmúlt 2 év során) o a fent említett ellátások megszüntetéséről szóló határozatot, o 35. életévet betöltött személy esetében okirat hiányában nyilatkozat is elfogadható (csak 8 általános iskolai végzettség esetében). o támogatott álláskereső esetén az ellátás megállapításáról szóló igazolást.

6 Átmeneti segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. törvény 45. -a, valamint a Siófok Város Önkormányzata által biztosított szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, a bölcsődés korú gyermeket nevelő családok támogatásáról, valamint a szociális igazgatásról szóló 12/2013. (IV.02.) számú rendelete 1-9. és ai alapján nyújtható ellátás. Az ellátás célja: Siófok Város Önkormányzata átmeneti segélyt és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosíthat azon rászorultak részére, akik alkalmanként jelentkező többletkiadásaik révén átmenetileg létfenntartásukat veszélyeztető élethelyzetbe kerültek. Egyéb információk: Átmeneti segély, illetve rendkívüli gyermekvédelmi támogatás azok részére biztosítható, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 180%-át, (jelenleg Ft), egyedül élő esetében, ha a jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 230%-át (jelenleg Ft) és családja vagyonnal nem rendelkezik. Munkanélküli kérelmező esetén az átmeneti segély megállapításának feltétele a kérelem benyújtását megelőző 1 évben legalább 200 nap együttműködés teljesítése a Munkaügyi Központtal. Nem nyújtható átmeneti segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás abban az esetben, ha a) a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozója olyan ingó- vagy ingatlanvagyonnal rendelkezik, amelynek hasznosításából vagy értékesítéséből szociális gondjait maga is képes lenne megoldani; b) a kérelmező körülményeivel kapcsolatban valótlan tényt, adatot közöl; c) a munkanélküli kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 1 évben kevesebb, mint 200 napot működött együtt a Munkaügyi Központtal; d) kérelmezőnek vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozójának Siófok Város Önkormányzata vagy a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatala felé pénz-visszafizetési kötelezettsége van. e) a kérelmező, vagy családja rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, f) a kérelmező, vagy családja lakásfenntartási támogatásban részesül, g) a kérelmező, vagy családja rendszeres szociális segélyben, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, ápolási díjban, időskorúak járadékában részesül. A kérelemhez csatolni kell: a) a kérelmező és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó jövedelméről szóló jövedelemnyilatkozatot igazolásokkal együtt,

7 b) vagyonnyilatkozatot a kérelmező és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó vagyonáról, c) elvált személy esetén a házasság felbontásáról, illetve a gyermek elhelyezéséről szóló jogerős bírósági döntést, vagy házastársától, illetve gyermeke édesapjától külön élő személy esetén a gyámhatósági jegyzőkönyvét. d) a forgalmi engedély másolatát, e) ellátatlan munkanélküli esetén továbbá a munkaügyi központ igazolását az együttműködés teljesítéséről, f) a 18. életévet betöltött önálló keresettel nem rendelkező a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek esetén iskolalátogatási igazolást, g) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás igénylése esetén továbbá minden olyan igazolást, mely a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását indokolja (pl. orvosi javaslat gyógyászati segédeszköz használatára, szemüveg használatára, stb.)

8 Gyermekintézményekben megállapított étkezési térítési díj Siófok Város Önkormányzata által biztosított szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, a bölcsődés korú gyermeket nevelő családok támogatásáról, valamint a szociális igazgatásról szóló 12/2013. (IV.02.) számú rendelete alapján nyújtható természetbeni ellátás. Az ellátás célja: A gyermek napközbeni étkezéséhez való hozzájárulás. Egyéb információk: Gyermekintézményekben megállapított étkezési térítési díj abban az esetben nyújtható támogatás, ha a kérelmező családjában az egy fő jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 180 %-át (jelenleg Ft) nem haladja meg és a családnak vagyona nincs. A gyermekintézményben fizetendő személyi térítési díj támogatása a Siófok város közigazgatási területén működő bölcsődék és közoktatási intézmények szolgáltatását igénybevevő siófoki lakóhelyű természetes személyekre terjed ki. A kérelemhez csatolni kell: o a kérelmező és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó jövedelméről szóló jövedelemnyilatkozatot igazolásokkal együtt, o vagyonnyilatkozatot a kérelmező és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó vagyonáról, o elvált személy esetén a házasság felbontásáról, illetve a gyermekelhelyezéséről szóló jogerős bírósági döntést, vagy házastársától, illetve gyermeke édesapjától különélő személy esetén gyámhatósági jegyzőkönyvet, o a forgalmi engedély másolatát (amennyiben rendelkezik gépjárművel). o a 18. életévet betöltött önálló keresettel nem rendelkező a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek esetén iskolalátogatási igazolást.

9 Helyi támogatás A lakáshoz jutás és a lakhatás önkormányzati támogatásáról szóló 16/2007. (IV.27) számú önkormányzati rendelet alapján nyújtható támogatás. Az ellátás célja: Siófok Város Önkormányzata állandó lakosainak lakáshoz jutása és lakhatási feltételei megteremtésének elősegítése érdekében helyi támogatás és albérleti díj hozzájárulás céljára önkormányzati támogatást nyújthat. A kérelemhez csatolni kell: o a kérelmező és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó jövedelméről szóló igazolásokat; o igazolásokat (vagyoni nyilatkozatok, építési engedély, felújítás és építkezés esetén a részletes költségvetést stb.), mely az előterjesztés előkészítéséhez szükséges; o a támogatni kért lakás/lakótelek tulajdoni lapját, valamint az adásvételi szerződéseket, hitelszerződést.

10 Közgyógyellátás A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. törvény , valamint Siófok Város Önkormányzata által biztosított szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, a bölcsődés korú gyermeket nevelő családok támogatásáról, valamint a szociális igazgatásról szóló 12/2013. (IV.02.) számú rendelete 22. -a alapján nyújtott természetbeni ellátás. Az ellátás célja: A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány állítható ki. A közgyógyellátási igazolvány alanyi jogon, normatív, valamint méltányosságból adható. Az alanyi és normatív jogon közgyógyellátásra való jogosultságról a járási hivatal, a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. Méltányossági közgyógyellátás: Méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át (jelenleg Ft), egyedül élő esetén annak 200 %-át (jelenleg Ft), feltéve, hogy a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át (jelenleg Ft.) A kérelemhez csatolni kell: o a kérelmező és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó jövedelméről szóló igazolásokat, o havi rendszeres gyógyító ellátásokról kiállított háziorvosi igazolást. Alanyi közgyógyellátás esetén továbbá: o alanyi jogosultságról igazolást. Méltányos közgyógyellátás esetén továbbá: o a kérelmező és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó jövedelméről szóló jövedelemnyilatkozatot igazolásokkal együtt, o elvált személy esetén a házasság felbontásáról, illetve a gyermekelhelyezéséről szóló jogerős bírósági döntést, vagy házastársától, illetve gyermeke édesapjától különélő személy esetén gyámhatósági jegyzőkönyvet.

11 Köztemetés A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. törvény 48. -a alapján nyújtott ellátás. Az ellátás célja: A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. A temetésről kötelesek gondoskodni: - aki a temetést szerződésben vállalta; - akit arra az elhunyt végrendelete kötelez; - végintézkedés hiányában elhunyt temetéséről az elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa vagy élettársa; - az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója a törvényes öröklés rendje szerint: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa. - ha temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a kötelezettségét nem teljesíti, a temetésről az elhalálozás helye szerint illetékes települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) polgármestere - jogszabályban meghatározott határidőn belül - gondoskodik. A köztemetés költségeinek megtérítése: Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. A kérelem benyújtásának módja: személyesen

12 Lakásfenntartási támogatás A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. törvény a alapján nyújtott ellátás. Az ellátás célja: Lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Egyéb információk: A települési önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. törvény 38. -ában meghatározott feltételek szerinti jogosultnak normatív lakásfenntartási támogatást nyújt. Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át (jelenleg Ft), és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8, d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7. Ha a háztartás f) a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy g) d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. h) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2- del növekszik. A lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. A lakásfenntartás elismert költsége jelenleg 450,-Ft/m2. A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

13 A normatív lakásfenntartási támogatás minimum összege: Ft. A kérelemhez csatolni kell: o a kérelmező és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó jövedelméről szóló jövedelemnyilatkozatot igazolásokkal együtt, o vagyonnyilatkozatot a kérelmező és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó vagyonáról, o a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolását, o a kérelmező és vele egy háztartásban élő személy életvitelszerű lakhatását biztosító ingatlan közüzemi számláját.

14 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 19-20/B. -a alapján nyújtott ellátás. Az ellátás célja: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult: - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 151. (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének (bölcsődés, óvodás és 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, egyéb esetben 50%-a). - a Gyvt. 20/A. -ban meghatározott, tárgyév augusztus és november hónapban folyósítandó természetbeni támogatásnak (melynek esetenkénti összege jelenleg gyermekenként Ft, ha augusztus 1. és november 1. napján fennáll a jogosultság), - külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére (pl. ingyen tankönyv). Családba fogadó gyám rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családbafogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha a) a gyermek tartására köteles, és b) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. Továbbá az alábbi jövedelmi feltételeknek megfelel. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult: 1. A gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 140 %-át (jelenleg ,-Ft-ot), a) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy b) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy c) ha a nagykorúvá vált gyermek a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, és a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult. 2. A gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 130 %-át (jelenleg Ft) az 1. pont alá nem tartozó esetben. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot megállapítani nem lehet, ha a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke meghaladja

15 a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hússzorosát, (jelenleg Ft-ot) vagy b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét (jelenleg Ft-ot). Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű. A feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyzője 1 év időtartamra, de legfeljebb a gyermek 23., illetve 25. életévének betöltéséig állapítja meg a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. A kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásának a napja. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családba fogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásának megállapítása hivatalból történik. A kérelemhez csatolni kell: o a kérelmező és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó jövedelméről szóló igazolásokat; o a közös háztartásban élő gyermekek esetében, ha a tankötelezett korhatárt már betöltötték, a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolást; o elvált személy esetén a házasság felbontásáról, illetve a gyermekelhelyezéséről szóló jogerős bírósági döntést, vagy házastársától, illetve gyermeke édesapjától különélő személy esetén gyámhatósági jegyzőkönyvet. Halmozottan hátrányos helyzet megállapítása A szülő gyermeke halmozottan hátrányos helyzetének megállapítását a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény tekintetében hozott jogerős határozat bemutatásával a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjétől írásban tett nyilatkozatával kérheti. Ha a szülő a szülői felügyeletet egyedül gyakorolja, a gyermeke halmozottan hátrányos helyzetének megállapítását a szülői felügyelet gyakorlásának egyidejű igazolása mellett kérheti.

16 Temetési segély A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. örvény 46. -a, valamint Siófok Város Önkormányzata által biztosított szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, a bölcsődés korú gyermeket nevelő családok támogatásáról, valamint a szociális igazgatásról szóló 12/2013. (IV.02.) számú rendelete 16. -a alapján nyújtható ellátás. Az ellátás célja: A temetési költségek enyhítése. Temetési segélyre jogosult: Temetési nyújtható annak a személynek, aki az elhunyt személy eltemetéséről gondoskodott, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti, különösen, ha a családban az 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 230 %-át (jelenleg Ft), valamint a temetési költség összege a városban szokásos átlagos temetés költségét a Ft-ot nem haladja meg és családja vagyonnal nem rendelkezik. A temetési segély megállapítása iránti kérelem a temetési számla kiállítását követő 3 hónapon belül nyújtható be. A kérelemhez csatolni kell: o a kérelmező és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó jövedelméről szóló jövedelemnyilatkozatot igazolásokkal együtt, o vagyonnyilatkozatot a kérelmező és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó vagyonáról, o elvált személy esetén a házasság felbontásáról, illetve a gyermekelhelyezéséről szóló jogerős bírósági döntést, vagy házastársától, illetve gyermeke édesapjától különélő személy esetén gyámhatósági jegyzőkönyvet, o a forgalmi engedély másolatát (amennyiben rendelkezik gépjárművel), o a temetés költségeiről a kérelmező vagy vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát, o az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatának másolatát.

17 Óvodáztatási támogatás A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 20/C. - a alapján nyújtható ellátás. Célja: Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése. Óvodáztatási támogatásra jogosult: A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatásra való jogosultságát - kérelmére - annak a szülőnek vagy családbafogadó gyámnak állapítja meg, akinek gyermeke tekintetében a halmozottan hátrányos helyzet fennállását a jegyző a 67/A. (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapította, és - legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül a gyámhatóságokról, - valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint rendszeresen jár óvodába. Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy a családbafogadó gyám legfeljebb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig terjesztheti elő, amely évben a gyermek az ötödik életévét betölti.