Gyır-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálata

Átírás

1 5. napirendi pont Megtárgyalja: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi Bizottság Szám: 01/474/2010. Tisztelt Közgyőlés! A Gyır-Moson-Sopron Megyei Közgyőlés Alelnökének e l ı t e r j e s z t é s e a megyei fenntartású gyermekvédelmi szakellátó intézmények évi gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámoló tárgyában A többször módosított, a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 96. (6) bekezdése alapján a helyi önkormányzatok a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladataik ellátásáról minden év május 31-ig átfogó értékelést készítenek. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 10. sz. mellékletében meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelıen a megyei önkormányzat elkészítette a évre vonatkozó, gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló beszámolóját. A megyei gyermekvédelmi szakellátó intézményhálózat bemutatása Gyır-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálata Székhelye: 9024 Gyır, Vasvári P. u. 1. A szakszolgálat szakmai módszertani, szolgáltató intézmény. Tevékenységi területén elemzı, koordináló és szaktanácsadó szerepet tölt be. Összehangolja az alap- és szakellátás mőködését, kapcsolatot tart és együttmőködik a hatóság, az alapellátás és a szakellátás intézményeivel, valamint képviseli a rendszerbe tartozó gyermekek érdekvédelmét a bekerüléstıl a társadalmi beilleszkedésig. Az intézmény alaptevékenység keretében végzett feladatai: - ideiglenes elhelyezést biztosító befogadó otthon mőködtetése - megyei gyermekvédelmi szakértıi bizottság mőködtetése - a vérszerinti családból kiemelt, szakellátásba került gyermekek szükségleteinek megfelelı gondozási hely meghatározása (tervezési értekezlet, elhelyezési javaslat) - hivatásos illetve hagyományos nevelıszülıi hálózat mőködtetése, nevelıszülıi tanácsadás - örökbefogadás elıkészítése - hivatásos gyámság, eseti gondnoki feladatok - gyámi gondozói tanácsadás, felülvizsgálatok, gyámhatósági eljárások elıkészítése - családgondozás (az átmeneti nevelt gyermek-fiatal vérszerinti családja) - utógondozás - nyilvántartás, adatszolgáltatás, információs szolgálat

2 2 - felnıttképzés, örökbefogadók, nevelıszülık felkészítése, akkreditált tanfolyamok Az intézmény belsı szervezeti tagozódása: Szakszolgálat Befogadó Otthon (Gyır, Vasvári P. u. 1.) Nevelıszülıi hálózat Megyei Gyermekvédelmi Szakértıi Bizottság A Szakszolgálat mőködteti a hivatásos és hagyományos nevelıszülıi hálózatot. A megyében lévı valamennyi nevelıszülı rendelkezik a náluk elhelyezett gyermekek és fiatal felnıttek részére biztosítandó teljes körő ellátáshoz szükséges befogadó környezettel. A nevelıszülık rendelkeznek a jogszabályi elıírásoknak megfelelı képesítéssel. Lakás- és életkörülményeik alkalmasak a nyugodt családias légkör biztosításához, a gondozottak nevelési szükségletei kielégítéséhez. Nevelıszülı az a huszonnegyedik életévét betöltött, cselekvıképes, büntetlen elıélető személy lehet, aki a gondozásba helyezett gyermeknél legalább tizennyolc, legfeljebb negyvenöt évvel idısebb, személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlıdésének biztosítására, a családjába történı visszakerülésének támogatására és a szükséges felkészítı tanfolyamon eredménnyel részt vett. Hivatásos nevelıszülı az a nevelıszülı, aki a külön jogszabályban meghatározott képesítési elıírásoknak megfelel. A Szakszolgálat mőködtet egy 12 fıs befogadó otthont is, ami a gyámhivatal és egyéb szervek (pl. rendırség) által ideiglenesen elhelyezett gyermekek befogadását, gondozását és nevelését biztosítja. Általában a gyermeklétszám magasabb az engedélyezettnél, a beutaltak neveltségi szintje, életvitelbeli szokásrendszere rendkívül alacsony színvonalú, így az átmeneti otthon mindig nehéz körülmények között mőködik. A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat felnıttképzési tevékenységet is folytat. Az intézmény részben önállóan gazdálkodó szerv, pénzügyi-gazdálkodási feladatait Gyır- Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Gyermekvédelmi Központja látja el. Gyır-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Gyermekvédelmi Központja Az intézmény rövidített neve: Megyei Gyermekvédelmi Központ Székhelye: 9024 Gyır, Vasvári P. u. 1. Az intézmény alaptevékenységeként otthont nyújtó teljes körő ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek számára, család- és utógondozást lát el. A Vasvári Pál úti gyermekotthon az intézmény székhelyén, az épület 3. emeleti tetıterében mőködik, a Területi Szakszolgálat által mőködtetett befogadó otthon felett, amely elhelyezkedés gyakran problémákat okoz. A Tompa utcai utógondozó otthon 5 lakásból álló, félutas ház jelleggel mőködı, az önállóságra képes utógondozói ellátásban részesülık számára nyújt ellátást és segítséget a fiatalok saját életvitelének kialakításához.

3 3 Az intézmény lakásotthonai jól mőködnek, a gondozott gyermekek számára a családias környezetet biztosítják. Az otthonok elhelyezkedése jó, tárgyi adottságaik lehetıvé teszik a gyerekek szükségleteihez igazodó gondozást, nevelést. A koruk miatt 0-3 évesek különleges ellátást igénylı gyermekek gondozása a gyıri Bóbita Gyermekotthonban, két 8 fıs csoportban biztosított. Az otthon 6 fı válsághelyzetben lévı várandós anya, illetve elhelyezett gyermek anyjának befogadására alkalmas. A speciális, súlyos pszichés és disszociális tüneteket mutató, valamint a pszichoaktív szerekkel küzdı gyermekek, szükség esetén fiatal felnıttek számára a soproni speciális gyermekotthon biztosít gondozási helyet. Az otthonban folyó szakmai munka révén az ellátottak állapota ugyan javulást mutat, azonban a súlyosabb tüneteket mutató gyermekek elhelyezése továbbra is problémás. A cseresznyesori gyermekotthon épületének külsı felújításával egy jó állapotban lévı gyermekotthont sikerült létrehozni, mely alkalmas arra, hogy otthont biztosítson azoknak a gyermekeknek, akik saját családjuk gondoskodását nélkülözni kényszerülnek. Valamennyi gyermekvédelmi szakmai egységet és az itt elhelyezett gyermekekkel és fiatal felnıttekkel történı foglalkozást érintı lényeges körülmény a különleges ellátást igénylık magas aránya. A soproni utógondozó otthon a soproni szakmai egység székhelyének irodaszintje és a speciális gyermekotthon felett mőködik, tárgyi felszereltségében felújításra szorul. Szakmai egységei: I sz. Gyermekotthoni Egység 9024 Gyır, Vasvári Pál u. 1. Férıhely: 12 fı Utógondozó Otthon 9027 Gyır, Tompa u (5 lakás) Férıhely: 18 fı II. sz. Gyermekotthoni Egység, Lakásotthonok 9012 Gyır-Ménfıcsanak, Szél u. 45./A Férıhely: 9 fı 9241 Jánossomorja, Liget u. 3. Férıhely: 12 fı III. sz. Gyermekotthoni Egység, Lakásotthonok 9012 Gyır-Ménfıcsanak, Gyıri u. 1. Férıhely: 10 fı 9300 Csorna, Komáromi u. 6. Férıhely: 12 fı 9100 Tét, Petıfi u. 39. Férıhely: 12 fı IV. sz. Gyermekotthoni Egység Bóbita Különleges Gyermekotthon 9012 Gyır-Ménfıcsanak, Szél u. 45/B. Férıhely: 16 fı 6 fı(anyák részére) V. sz. Gyermekotthoni Egység Speciális Gyermekotthon 9400 Sopron, József Attila u. 42.A épület Férıhely: 15 fı VI. sz. Gyermekotthoni Egység Cseresznyesori Gyermekotthon 9400 Sopron, Cseresznyesor 22. Férıhely: 30 fı

4 4 VII. sz. Gyermekotthoni Egység Lakásotthonok 9400 Sopron, Ónodi u. 10. Férıhely: 12 fı 9400 Sopron, Késmárki u. 1. Férıhely: 12 fı 9422 Harka, Fenyves u. 9. Férıhely: 12 fı VIII. sz. Gyermekotthoni Egység Utógondozó Otthon 9400 Sopron, József Attila u. 42. A épület Férıhely: 24 fı Külsı férıhely: az összes férıhely 10 %-a maximálisan Doborjáni Ferenc Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Fejlesztı Iskola, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztı Speciális Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthonok, Utógondozó Otthon és Pedagógiai Szakszolgálat Az intézmény rövidített neve: Doborjáni Ferenc Nevelési-Oktatási Központ Székhelye: 9400 Sopron, Brennbergi u. 82. Az intézmény többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény. Az intézmény közoktatási tevékenységei mellett az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, utógondozói ellátásban részesülı sajátos nevelési igényő gyermekek (enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, mozgásfogyatékos és autista) és testvérkapcsolat esetén ép értelmő gyermekek, fiatal felnıttek számára otthont nyújtó teljes körő ellátást biztosít. A Doborjáni Ferenc Nevelési-Oktatási Központ 40 fıs gyermekotthona 3 különleges csoporttal, a 20 fıs gyermekotthona 1 különleges csoporttal, valamint a 20 fı befogadására alkalmas utógondozó otthona család- és utógondozást végez az intézményben elhelyezett gyermekek és fiatal felnıttek számára. Az intézmény négy különálló épületében, a jogszabályi elıírások szerinti csoportbontásoknak megfelelıen kerülnek a gyermekek elhelyezésre. Az intézmény területi elhelyezkedése által biztosított a sajátos nevelési igényő gyermekek nyugodt környezetben történı gondozása, nevelése. Szakmai egységei: 1. Gyermekotthon (3 különleges csoporttal) ( 4 csoport, 40 fı) 2. Gyermekotthon (1 különleges csoporttal) (2 csoport, 20 fı) 3. Utógondozó Otthon (1 csoport, 20 fı) Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztı Speciális Szakiskola, Kollégium és Különleges Gyermekotthon Az intézmény rövidített neve: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézmény Székhelye: 9023 Gyır, Bárczi G. u. 2.

5 5 Az intézmény többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény. Az intézmény egyéb alaptevékenységei mellett az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, utógondozói ellátásban részesülı középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek, fiatal felnıttek számára otthont nyújtó teljes körő ellátást biztosít. Család- és utógondozást végez a gyermekotthonban elhelyezett gyermekek és fiatal felnıttek számára. Az intézmény gyermekotthoni részlegének a jogszabályi elıírásoknak tárgyi feltételeiben megfelelı épülete ıszén került átadásra. Az otthon 16 férıhelyes, a gyermekek elhelyezése a vonatkozó rendeletben szabályozott csoportlétszámoknak megfelelıen két 8 fıs csoportokban történik. Szakmai egység: Különleges Gyermekotthon Gyır, Bárczi G. u. 2. (16 férıhely) Az állami gondoskodásba vett súlyosan fogyatékos gyermekek ellátása a Fogyatékos Gyermekek Otthonában (9400 Sopron, Tómalom u. 22.) történik. A Gyır-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat által fenntartott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó rendszer az ellátási formák mindegyikére kiterjed, az intézményesítettség tekintetében jól kiépített. Az intézmények között vannak normál, speciális és különleges gyermek- vagy lakásotthonok. Az 1-2 gyermeket gondozó nevelıszülık és a települések lakókörnyezetébe illeszkedı lakásotthonok mellett mőködnek nagyobb, de a jogszabályi elıírást meg nem haladó létszámú gyermekotthonok. A szakmai tapasztalat azt igazolja, hogy a rendszerben vannak olyan gyermekek, akik sem életkoruk, sem személyiség állapotuk miatt nem helyezhetıek nevelıszülıhöz vagy lakásotthonba, számukra a gyermekotthoni gondozási forma jelenthet megoldást. Az intézményeknél a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen maximum 40 férıhelyig szakmai egységek kerültek kialakításra, ahol az önálló szakmai vezetı az irányítás mellett a gyermekek gyámságával kapcsolatos feladatokat is ellátja. A szakmai egységeken belül létrehozott csoportok az elhelyezett gyermekek kora, egészségi, mentális állapotától függıen fıvel mőködnek. Ezek a csoportok heterogén összetételőek, 3-24 éves korig fogadják a gyermekeket és fiatal felnıtteket, lehetıséget biztosítva a testvérek együttes elhelyezésére. A Bóbita különleges gyermekotthonban a koruk miatt különleges ellátást igénylı, 0 3 éves korú gyermekek részesülnek gondozásban. A speciális otthoni egységek esetében az engedélyezett maximális férıhely 15. Az intézményrendszerben bekövetkezett változások A reálértékben folyamatosan csökkenı állami finanszírozás mellett az intézmények ellátási színvonalának megırzése, illetve javítása lehetıségének megteremtése érdekében az elmúlt évben is szükségszerő volt a költséghatékonyságot növelı intézkedések megtétele. A fenntartó által végrehajtott átszervezéssel is járó intézkedések a Megyei Gyermekvédelmi Központ, valamint a Doborjáni Ferenc Nevelési-Oktatási Központ keretében valósultak meg.

6 6 Az intézkedésekrıl a fenntartó decemberében döntött, de azok végrehajtása áthúzódott az elmúlt évre is. Az érintett intézmények átszervezését az indokolta, hogy a Megyei Gyermekvédelmi Központ soproni szakmai egységének rossz kihasználtsága nem tette lehetıvé a gazdaságos mőködtetést. Az elmúlt hónapok tapasztalatai igazolják a fenntartó azon döntésének szakmai és gazdasági megalapozottságát is, mellyel a Megyei Gyermekvédelmi Központ József Attila utcai épületegyüttesének részét képezı C épületének kiváltását és kiürítését határozta el. A korábban a C épületben mőködı Gyermekotthon lakóit sikerült a korábbinál jobb körülmények között elhelyezni részben a Megyei Gyermekvédelmi Központ más szakmai egységeinél, részben a Doborjáni Ferenc Nevelési-Oktatási Központ szervezetén belül kialakításra került új gyermekotthonban. A Speciális Gyermekotthonban élı gyermekek az A épületben a jogszabályi feltételeknek megfelelıen, újonnan kialakított Speciális Gyermekotthonban kerültek elhelyezésre. A Megyei Gyermekvédelmi Központ soproni egységeit érintı, hosszabb idıszakot átfogó átszervezés utolsó lépéseként a veszteségesen mőködı konyha felszámolására került sor. A központi támogatások hatékonyabb kihasználásának és az önkormányzati források eredményesebb felhasználásának érdekében, a jogszabályi elıírások betartása mellett a fenntartó döntött a Megyei Gyermekvédelmi Központ II. számú Gyermekotthoni Egységéhez tartozó töltéstavai lakásotthon megszüntetésérıl. Az ott elhelyezettek az intézményrendszeren belül más, igényeiknek minden szempontból megfelelı ellátási helyeken kerültek elhelyezésre. Ugyanezen indokok alapján határozott a megyei önkormányzat a Megyei Gyermekvédelmi Központ Cseresznyesori Gyermekotthonában mőködı egyik csoport megszüntetésérıl, így a gyermekotthon a jövıben 40 helyett 30 férıhellyel, 3 csoporttal mőködik tovább. Mőködési engedélyek A gyermekvédelmi szakellátó intézmények tevékenysége mőködési engedélyköteles. A mőködési engedélyek kiadására, felülvizsgálatára a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezésérıl, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyrıl szóló 259/2002. (XII.18.) Korm. rendelet alapján a Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala jogosult. Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Az intézmény által mőködtetett befogadó otthon és a Megyei Gyermekvédelmi Szakértıi Bizottság határozatlan ideig szóló mőködési engedéllyel rendelkezik, míg a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és az általa mőködtetett nevelıszülıi hálózat december 31-ig szóló mőködési engedélyt kapott. Megyei Gyermekvédelmi Központ Az intézmény valamennyi szakmai egysége határozatlan ideig szóló mőködési engedéllyel rendelkezik. Doborjáni Ferenc Nevelési- Oktatási Központ Az intézmény utógondozó otthona, valamint gyermekotthonai határozatlan ideig szóló mőködési engedéllyel rendelkeznek. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézmény Az intézmény gyermekotthona határozatlan ideig szóló mőködési engedéllyel rendelkezik.

7 7 Az intézményekhez, szakmai egységekhez, gyermek csoportokhoz rendelt szakmai létszámokat, végzettségeket és tárgyi feltételeket a 15/1998. (IV. 30) NM rendelet szabályozza. A határozatlan ideig szóló mőködési engedélyek feltétele az elıírt minimum szakmai létszámok illetve tárgyi feltételek megléte. Pozitívumként értékelendı, hogy az évek óta fennálló forráshiány ellenére szinte valamennyi intézményünknél és azok telephelyeinél sikerült a határozatlan idejő mőködési engedélyt megszerezni. A határozott idejő mőködési engedélyek kiadását a megfelelı végzettség, a tárgyi feltételek hiánya, illetve a minimum alatt maradó szakmai létszám indokolja. Ellátásban részesülık száma, korcsoportonkénti megoszlása, tendenciák Az alábbi táblázat az elmúlt hét évben, a megyei gyermekvédelmi szakellátásban élı gyermekek számát tartalmazza a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat nyilvántartása alapján: Szakellátásban élı gyermekek Ideiglenesen elhelyezett Átmeneti Nevelt Tartós nevelt Intézeti elhelyezett Utógondozói ellátott Összesen Az elmúlt évekhez hasonlóan a szakellátásban élı gyermekek létszámában további csökkenés tapasztalható, a tendencia egyenletesnek mondható. A csökkenés döntı része az átmeneti neveltek alacsonyabb számában mutatkozik meg, de az elmúlt évben kevesebb lett az utógondozott fiatalok száma is. A tartósan nevelésbe vett gyermekek aránya a tavalyi évhez képest növekedést mutat. Utógondozói ellátott Nevelıszülınél Gyermek-, lakás-, ill. utógondozó otthonban Összesen Az utógondozói ellátásban részesülı fiatal felnıttek száma ugyan kicsit csökkent, azonban nagyobb idıintervallumot (utóbbi hét év) vizsgálva jelentıs változás nem tapasztalható. A nevelıszülınél élı gyermekek aránya csökkent, míg az otthonokban élık száma a tavalyi évhez képest emelkedett. A szakellátásba kerülı gyermekek megoszlása az otthont nyújtó elhelyezési forma tekintetében az alábbiak szerint alakult az elmúlt hét évben:

8 8 Elhelyezés Nevelıszülınél Gyermek- lakás-, ill utógondozó otthonban Összesen A nevelıszülıknél illetve az otthonokban elhelyezett gyermekek, fiatal felnıttek egymáshoz viszonyított aránya a tavalyi évhez képest minimálisan változott. A nevelıszülınél elhelyezett gyermekek száma stagnál, a megyei létszámcsökkenés a gyermekotthonokban mutatkozik meg. A gyermekvédelmi szakellátásban folyó munkát jelentıs mértékben befolyásolja az, hogy a gyermekek mely életszakaszukban, milyen életkorban kerülnek be a rendszerbe. Az alábbi táblázat az adott évben gyermekvédelmi gondoskodás alá vont gyermekek korcsoportonkénti megoszlását mutatja: Korcsoport évesek évesek évesek évesek évesek Összesen A megyei gyermekvédelem szakellátási rendszerében elhelyezettek száma a tavalyi évhez képest jelentıs növekedést mutat, ennek ellenére az év végi összlétszám kevesebb, az elmúlt évekhez képest. Ennek oka, hogy sok esetben az ideiglenes elhelyezést nem követi a nevelésbe vétel, hanem a gyámhivatal visszahelyezi a gyermeket a vérszerinti szüleihez, mintegy újabb esélyt adva a családnak. Az is elıfordul, hogy az ideiglenesen elhelyezett gyermek illetısége megváltozik és a továbbiakban más megyében foglalkoznak vele. A korcsoportokat érdemes megvizsgálni. Jelentısen nıtt a 3 10 évesek aránya ( a bekerülık 27%-a), továbbá a legproblémásabb réteg, a 14 év felettiek száma (44%-a). Jól példázza a rendszer mőködtetésében jelentkezı egyik legnagyobb problémát az a számadat, amely szerint az elmúlt évben az ellátórendszerbe bekerülık közel 56%-a 10 év feletti. A gyermekvédelmi rendszerbe történı bekerülési okok összegzésekor megjelennek az elıbbiekben áttekintett életkorokból adódó tényezık: Bekerülési ok Egészségügyi ok Szociális ok Árvaság Családi funkció zavar Külföldi gyermek Felnıtt devianciák Gyermekdevianciák

9 9 A bekerülési okok között nagy arányban növekszik a szociális körülményekre való hivatkozás, bár tapasztalataink szerint, ez legtöbbször társul valamilyen magatartási, életvezetési devianciával. Ismét növekedett a külföldi beutalások száma. Továbbra is kiemelkedı adat a családi funkciózavar megléte, vagyis a gyermek számára legfontosabb támogató közeg nem megfelelı mőködése. Természetesen az okok nem választhatóak határozottan el, az elsıdleges indok hátterében általában más problémák is meghúzódnak. Az örökbefogadással kapcsolatos, az elmúlt nyolc évre vonatkozó adatokat az alábbi táblázat tartalmazza: Örökbefogadható gyermek Örökbefogadott gyermek Örökbefogadásra váró szülı A statisztikai adatok áttekintését követıen megállapítható, hogy Gyır-Moson-Sopron megyében az elmúlt években a gyermekvédelmi szakellátást befolyásoló tényezık alakulásában összességében jelentıs változás nem történt, bár hangsúlyeltolódás megfigyelhetı, miközben a korábban tapasztalt tendenciák tovább folytatódtak. A gyermeklétszám országosan, megyei szinten és a gyermekvédelmi gondoskodást illetıen is csökkent és folyamatosan csökken, azonban az évek óta fennálló problémák továbbra is jelen vannak. A szociális okok és ezzel összefüggésben a gyermekdevianciák miatti beutalások arányának növekedése jelzi az ellátottak beilleszkedési, személyiségi, önismereti, mentálhigiénés problémáinak erısödést, súlyosbodását. A bekerülı gyermekek közül minden második betöltötte a tizedik életévét, esetükben az elıbb felsorolt problémák már kialakult formában jelentkeznek, ami a korrekciót rendkívüli módon megnehezíti. A megyei gyermekvédelmi intézmények adatai alapján a speciális és a különleges ellátást igénylı gyermekek száma és aránya évrıl évre növekszik. Az utógondozói ellátásban részesülı fiatal felnıttek aránya szintén magas, az elmúlt évhez képest nıtt. A gyermekvédelem és felnıttvédelem rendszere közötti átjárhatóság továbbra is problematikus. A központilag biztosított pénzeszközök elégtelensége és a helyi anyagi források hiánya nem mérséklıdött. A megyei önkormányzat által fenntartott intézményrendszernek továbbra is ugyanazon problémákkal kell megküzdenie, ugyanazon tendenciákra kell felkészülnie, mint a korábbi években is. Fıbb problémakörök a gyermekvédelmi szakellátás megyei rendszerében A megyei gyermekvédelmi szakellátás rendszerében jelentkezı, az ellátottakat és az intézményeket érintı legjelentısebb problémák évrıl évre ismétlıdnek és jelenlétük országos szinten is megfigyelhetı. Felsorolásuk a évhez hasonlóan a következı: a bekerülı gyermekek között egyre több a speciális ellátást igénylı (személyiségfejlıdési zavarokkal küzdı, súlyos pszichotikus, vagy neurotikus tüneteket mutató súlyos beilleszkedési zavarokat vagy súlyos disszociális magatartást tanúsító, alkohol és drogproblémákkal és egyéb pszichoaktív szerekkel küzdı);

10 10 magas és szintén növekvı a fogyatékosságuk miatt különleges ellátást igénylı gyermekek aránya; a rendszerbe kerülık között magas a 14. életévét betöltöttek aránya; nehézséget jelent a képzetlen és a fogyatékos fiatal felnıttek munkába állítása, önálló életük elindítása; sok esetben problémát jelent a gondnokság alatt álló, szociális otthoni beutalásra várók elhelyezése; határozatlan idejő mőködési engedélyek megszerzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése, illetve szinten tartása; a normatív állami támogatáson felül jelentkezı nagymértékő többletköltségek. A gyermekvédelem rendszerébe bekerülı gyermekek egyre súlyosabb személyiség és beilleszkedési zavarokat mutatnak. A szakellátó rendszerbe kerülı 14 éves kor feletti gyermekek többsége nem fejezte be a tanulmányait, már kialakult magatartási és pszichés problémákkal rendelkeznek, gyakori közöttük a szenvedélybeteg. Többségük családi háttere rendezetlen, a társadalmi támogató rendszerektıl nem várhatnak hathatós segítséget az intézmények. A speciális ellátást igénylı gyermekek hatékony ellátását döntıen az befolyásolja, hogy a megyei önkormányzat az általa fenntartott intézmények számára milyen szakmai és tárgyi feltételeket tud biztosítani. A szakminisztérium fenntartásában mőködı gyermekotthonok csak nagyon korlátozott számban tudják fogadni a súlyosabb problémával küzdı gyermekeket. A normál lakásotthonokban egyre több a speciális ellátást igénylı gyermek, akiknek integrált jelenléte a gondozási helyek mőködését kifejezetten zavarja. Megfelelı iskolai végzettség, illetve szakmai képzettség nélkül egyre nehezebb a fiatal felnıttek, gondozottak munkába állítása. A fogyatékkal élık esetében ez a probléma hatványozottan jelentkezik. A speciális ellátást igénylı gyermekekhez hasonlóan a különleges szükséglető gyermekek száma is egyre nagyobb a normál lakásotthonokban. A Nyugatdunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala több alkalommal jelezte jegyzıkönyveiben, hogy lakásotthonainkban, gyermekotthonainkban a gondozottak létszáma aggályos a gyermekek ellátási szükségletének szempontjából. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és mőködési feltételeirıl szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet vonatkozó rendelkezései alapján a 12 fıs csoportok létszámát csökkenteni kellene 1 fıvel, ha 1 vagy 2 fı, 2 fıvel, ha 3 vagy 4 fı fogyatékos gyermeket helyeznek el a csoportban. Azonban ennek feltételei korlátozott mértékben biztosítottak, hiszen a jelenlegi gazdasági körülmények és a szőkös állami normatívák nem teszik lehetıvé a megyei önkormányzat, mint fenntartó számára, hogy férıhelyeit, a hozzárendelt szakapparátust bıvítse, tehát a férıhelyek száma adott, miközben a különleges ellátást igénylı gyermekek száma folyamatosan nı. A gondozási helyrıl történı engedély nélküli eltávozások (hosszabb- rövidebb ideig tartó szökések) fıként a speciális otthonok tekintetében továbbra is jelentıs számban elıfordulnak. Az intézményrendszer mőködése szempontjából lényeges a megfelelıen képzett szakemberek alkalmazása. Országos gond a pszichológus-hiány, hiszen a szakmai kihívás, és az anyagi megbecsülés hiánya nem jelentenek kellı motivációt a szakalkalmazottak számára. Ezen az élı problémán az egész országra kiterjedı, belsı beiskolázású pszichológusképzés próbál enyhíteni. A gyermekvédelmi gondoskodásban lévı gyermekek után nyújtott állami normatíva nem fedezi az ellátás teljes költségét. A többletköltségek finanszírozása egyre jelentısebb terheket ró a fenntartóra.

11 11 Változások az ellátás feltételeiben január 1-jén lépett hatályba az a jogszabályi rendelkezés, mely a megyei jogú városok önkormányzatai számára otthont nyújtó, illetve utógondozói ellátást nyújtó kötelezettséget állapított meg. Gyır és Sopron Megyei Jogú Városok Önkormányzatai ezen kötelezettségük teljesítése érdekében ellátási szerzıdést kötöttek a megyei önkormányzattal, amely fenntartóként évek óta teljes körő gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményrendszert mőködtet. A megkötött ellátási szerzıdések alapján a gyermekvédelmi ellátórendszerbe gyıri, illetve soproni lakcímmel bekerülı gyermekek megyei intézményhálózat keretében történı ellátásáért a megyei jogú városokat terheli a központi költségvetésben meghatározott normatíva, valamint a gyermek ellátásával felmerülı tényleges költség közötti különbözet. Az elmúlt év tapasztalata alapján elmondható, hogy a megkötött ellátási szerzıdésekben a felek részérıl vállalat kötelezettségek, a kölcsönösen elfogadott feltételek betartásával, teljesültek. A megyei önkormányzat és az intézmények számára folyamatos célkitőzést és napi szintő kihívást jelent az ellátórendszer megfelelı mőködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, azok fejlesztése. Az intézményekben folyamatos az új, illetve a már meglévı munkatársak képzése a szakmai munkakörök tekintetében elıírt megfelelı végzettségek, valamint a szükséges szakképesítés megszerzése érdekében. A gyermekvédelmi rendszerben nevelkedı gyermekek elhelyezési feltételeinek javítása, és ezzel együtt a jogszabályi elıírásoknak történı megfelelés érdekében a fenntartó és az intézmények sok gondot és - a lehetıségekhez mérten anyagi forrást fordítanak az otthont nyújtó épületek felújítására, átalakítására, állag megóvására és nem utolsó sorban otthonossá tételére. Ennek keretében a gyermekvédelmi és gyógypedagógiai feladatokat ellátó intézményekben fenntartói támogatásból, pályázati forrásokból, szakképzési hozzájárulásokból és intézményi saját bevételekbıl a következı jelentısebb felújítások, korszerősítések és beszerzések valósultak meg. A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Vasvári Pál úti épületének homlokzati hıszigetelésére az elmúlt évben került sor. A Megyei Gyermekvédelmi Központ soproni szakmai egységei esetében nagyobb összegő átalakítási, karbantartási munkát jelentett a József Attila utcai épületegyüttes C épületének kiürítése és a Speciális Gyermekotthon kialakítása az A épületben. Ugyanitt sor került a jogszabály által elıírt elkülönítı, új irodák, valamint egy melegítıkonyha kialakítására, illetve a melegvíz-ellátó rendszer felújítására, a Cseresznyesori Gyermekotthonban pedig a vizesblokkrendszer javítására. Szintén az elmúlt évben került sor a Téti Lakásotthon szigetelésére, festésére is. A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat pályázaton elnyert összegbıl fejlesztette a Befogadó Otthon szabadidıs tevékenységének körülményeit, valamint a nevelıszülıi hálózat mőködési feltételeit. Szintén pályázaton elnyert pénzösszegbıl került sor a nevelésbe vett gyermekek vérszerinti kapcsolattartását jobbító körülmények kialakítására. Valamennyi gyermekvédelmi intézményben megtörténtek a szokásos karbantartási, felújítási munkálatok is.

12 12 A jövıre vonatkozó célok, elképzelések január 1-jén több olyan jogszabályi változás is hatályba lépett, amely a korábbinál szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz a fenntartó tevékenységét érintıen. Ilyen jellegő új jogintézmény a Gyvt. 100/A. -ában szabályozott gyermekvédelmi igazgatási bírság, amely bizonyos jogszabályban elıírt kötelezettségek megsértése esetén legfeljebb 200 ezer forint mértékben a fenntartóval szemben, akár ismételten is kiszabható. Szigorodni látszik a jogalkotói szándék a gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezése, illetve ellenırzése terén is. A vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket tartalmazó 259/2002. (XII.18.) Korm. rendeletben több olyan módosítás lépett hatályba, amely mind az engedélyezı hatóság, mind a fenntartók számára többletkötelezettségeket ír elı. A szakhatóságok engedélyezési, valamint ellenırzési eljárásba történı kötelezı bevonása szintén szigorúbb feltételeket támaszt a mőködési engedély kiadása, felülvizsgálata, illetve módosítása során. A gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység nyújtásának fokozottabb ellenırzését szolgálja a fenntartó bejelentési kötelezettsége minden olyan változás tekintetében, amely érinti ugyan az engedélyezés alapjául szolgáló követelményeket, de a mőködési engedély módosítását nem teszi szükségessé. A Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala jogszabály által elıírt rendszeres ellenırzéseket végez annak felülvizsgálata érdekében, hogy a gyermekvédelmi szakellátó rendszerben mőködı intézmények tevékenysége minden szempontból megfelel-e a jogszabályi feltételeknek. Ennek során a gyámhivatal, mint engedélyezı hatóság elsısorban a személyi és tárgyi feltételek meglétét, az elhelyezés és ellátás körülményeit, valamint a dokumentációkat és szabályzatokat vizsgálja. A vizsgálatokról készült jegyzıkönyvekben szereplı, az intézmények szükséges személyi és tárgyi feltételeinek megteremtésére vonatkozó elıírásoknak történı megfelelésre a fenntartónak és az intézményeknek egyaránt törekedniük kell. A január 1-jétıl hatályba lépett módosítások szigorúbb feltételeket állítanak mind az engedélyezı hatóság, mind a fenntartók számára a mőködési engedélyek felülvizsgálata során. Ennek alapján fennáll annak a lehetısége, hogy a gyámhivatal a már meglévı határozatlan idejő mőködési engedélyeket, az új szabályozások tükrében ideiglenes, legfeljebb három év idıtartamra szóló engedélyekké módosítja. Figyelembe véve azt a tendenciát, amely a speciális és különleges ellátást igénylı gyermekek számának folyamatos emelkedését mutatja, a megyei gyermekvédelmi szakellátás személyi és tárgyi feltételrendszerének kialakítása és fejlesztése során a jövıben még fokozottabb figyelmet kell fordítani a speciális és különleges ellátásban részesülı gyermekek és fiatal felnıttek gondozásával összefüggı igényekre. Az otthonok tárgyi felszereltségét, a gyermekekkel foglalkozó szakemberek képzését, a gyermekekkel végzett terápiás foglakozásokat a gondozott gyermekek személyiség állapotához igazodóan kell kialakítani, megszervezni. A nevelıszülıi hálózat fejlesztése esetében - a nevelıszülıi képzés révén is - szükség lenne a tartós betegségük, vagy fogyatékosságuk miatt különleges ellátást igénylı, illetve a speciális ellátást igénylı gyermekek elhelyezési feltételeinek megteremtésére. Az elmúlt idıszakban végrehajtott, a körülmények javítását célzó, átszervezéssel járó intézkedések ellenére a megyében mőködı speciális gyermekotthoni ellátás a tárgyi feltételek tekintetében nem alkalmas maradéktalanul az ott élı gyermekek és fiatal felnıttek korszerő gondozására és nevelésére. Megoldást jelenthetnének a szakminisztérium által fenntartott intézmények, ezekben azonban továbbra sincs lehetıség a folyamatosan jelentkezı férıhely igények kielégítésére. A jogszabályi és szakmai elıírásoknak történı megfelelésben a fenntartót, s ezáltal az intézményeket a kormányzati döntésen alapuló, évek óta folyamatosan csökkenı központi

13 13 források akadályozzák. A központilag biztosított normatív támogatás az elmúlt évben ellátási formától függıen már csak 30-50% közötti mértékben fedezte a gyermekvédelmi rendszer mőködtetése során felmerülı tényleges költségeket. Mindez azt jelenti, hogy a fenntartónak jelentıs mértékben hozzá kell járulnia az intézményrendszer mőködtetéséhez. A gyermekvédelmi szakellátás jelenlegi színvonalának megtartása már komoly nehézségeket okoz. Ez a körülmény pedig rendkívüli módon behatárolja a szakellátásban megvalósítható fejlesztési elképzeléseket. A gyermekek elhelyezési körülményeinek javítása, a gondozás feltételeinek fejlesztése csupán olyan külsı források, mint a pályázati támogatások, adományok, civil szervezetek közremőködése révén valósíthatóak meg. A Gyır-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat több alkalommal is jelezte az ágazati minisztérium felé, hogy az ellátás körülményeinek javítását szolgáló elképzeléseinek megvalósításához pályázati formában biztosított központi támogatásra lenne szükség. A pályázat kiírására tett ígéret azonban ezidáig még nem valósult meg. A pályázati forrás segítségével megvalósítható lenne a Megyei Gyermekvédelmi Központ soproni szakmai egysége egyes rossz állapotú épületeinek kiváltása, mely megteremtené egy korszerő, a jogszabályi és szakmai feltételeknek maradéktalanul megfelelı gyermekvédelmi szakellátás esélyét. A pályázati lehetıségek folyamatos figyelemmel kísérése, és kedvezı feltételek esetén a pályázatok benyújtása mellett továbbra is fontos a kapcsolatrendszerek ápolása és bıvítése, mert külsı támogatók bevonása által nyílik lehetıség egyes, a gyermekek fejlıdését, szabadidejük hasznos eltöltését szolgáló programok, események megvalósítására. Az ellátórendszer mőködtetése során továbbra is törekedni kell Gyır és Sopron Megyei Jogú Városok Önkormányzataival kötött ellátási szerzıdések rendelkezéseinek kölcsönös megtartására, az együttmőködés feltételeinek folyamatos biztosítására. Az elızıekben összefoglalt és részletesen bemutatott körülmények figyelembevétele és az említett célkitőzések megvalósítása jelentik azokat a szempontokat, amelyeket a Gyır- Moson-Sopron Megyei Önkormányzatnak az elıtte álló idıszakban figyelembe kell vennie a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményrendszer mőködtetése során.

14 14 Határozati javaslat 1. Gyır-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyőlése a megyei önkormányzat által fenntartott gyermekvédelmi szakellátó intézmények évi gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolót elfogadja. 2. Gyır-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyőlése utasítja elnökét, hogy a beszámolót küldje meg a Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala részére. Határidı: április 23. elfogadásra május 31. megküldésre Felelıs: Kara Ákos, a közgyőlés alelnöke Gyır, április 07. Kara Ákos s.k. Az elıterjesztést készítette: Intézményfelügyeleti Osztály