Gráfelméleti megközelítés rendszerek strukturális modellezésére (A holográfia elv kiterjesztése általános rendszerekre) Bevezetés
|
|
- Piroska Magyar
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2 D é n e s T a m á s matematkus e-mal: tdenest@freemal.hu Gráfelmélet megközelítés rendszerek strukturáls modellezésére (A holográfa elv kteresztése általános rendszerekre) Bevezetés Jelen dolgozatom céla, hogy megmutassam az alakfelsmerés problémakör kteresztését általános rendszerekre. Azaz általános rendszerek sturktúráának megsmerését alakfelsmerés problémára vsszavezetn. Ehhez megadom a rendszerek általános leképezését matematka (gráfelmélet) modellre. E struktúráls modellezés fzka (kép, hang, stb.) eszközökkel s megvalósítható, megfelelő technka felszereltség esetén, amely lehetőség érdekes perspektívát gér például a társadalm elenségek (rendszerek) megsmerésének segédeszközeként. Az előbbekben elzett matematka modell egyben általánosított (nemcsak fzka elenségekre alkalmazható) modelle az optka elenségekre megfogalmazott holográfa elvnek. 1. Az egységes vonatkoztatás rendszer szükségessége Az általunk vzsgált elenségek (rendszerek) a valóság, mnt totaltás bzonyos megközelítés szempontok szernt kragadott (elkülönített) része (lásd DT Csepel Műszak szemle). Ebből következk, hogy ugyanaz az obektum vzsgálat célanktól függően más-más megközelítés szempontok szernt vzsgálható. Ezeket a vzsgálat szempontokat tekntük adott esetben az obektumok ellemzésére (leírására) alkalmas megfgyelés eszköznek, melyeket változóknak nevezünk. Az egyes változók természetesen különböző obektumok esetén különböző értékeket vehetnek fel, melyeket kódértékeknek fogunk nevezn, amely kódértékek a természetes számok halmazának egy-egy eleméhez rendelhetők Defnícó Legyen X={x 1, x 2,..., x n } adott változók egy halmaza, melyek kódhalmaza (kódértéke) rendre a K 1, K 2,...,K n halmazok és legyen (1.1) E = K 1 K 2... K n ahol x a Descartes-szorzást elöl. Ekkor az e = (a 1 a 2...a n ) elem n-est az X változó halmaz egy realzácóának nevezzük, ha e E, azaz (1.2) a1 K1, a2 K 2,..., a n K n
3 Dénes T.: Gráfelmélet megközelítés rendszerek strukturáls modellezésére (A holográfa elv kteresztése általános rendszerekre) Defnícó Az S = (X, E, R) hármast rendszernek nevezzük, ha X: a rendszert defnáló változók halmaza E: a rendszert alkotó obektumok halmaza, melyekhez az X változó halmaz egy-egy realzácóa rendelhető, azaz (1.3) e E! f E R: az E halmazon értelmezett relácók halmaza, azaz az obektumok között vszonyok, vagys a rendszer defnáló relácónak halmaza (1.4) r R r E E Megegyezzük, hogy a rendszert defnáló három halmaz számosságára nem tettünk kkötést, azonban a konkrét ember megsmerés, azaz az emprkus vzsgálatok esetén természetesen ezek a halmazok végesek. A rendszerek emprkus vzsgálata tehát a valóságos rendszer egy leszűkített, közelítő modellén történk. Ezen a modell-rendszeren végezhetünk méréseket, amelyből adatokat nyerünk, amely adatok analízse és szntézse ad lehetőséget a modellrendszer strukturáls leírására. Ilyen strukturáls leírások sorozatával közelíthető a valóságos rendszer megsmerése. Ennek az smeretelmélet ktérőnek gen lényeges szerepe van a továbbak kfetésében, így az 1.ábrán felvázoluk e transzformácók folyamatát (részletesebben lásd DT II.Computer Conf.) Valóságos Modell A modell rendszert Adatok Rendszer Rendszer defnáló változók analízse, (Jelenség) (véges) mérése szntézse (empírkus adatok) 5. Adatok struktúráls leírása 1. ábra Tuduk, hogy a modell-rendszert általában több egymástól gen eltérő típusú változó defnála. (Ezek két nagy csoportát képezk a mennység és mnőség változók.) A megsmerés folyamat 5.lépéséhez tehát deáls esetben olyan eszközök brtoklása szükséges, melyek a 4.lépésben az adatok többváltozós (egymástól eltérő típusú változók esetén s alkalmazható) elemzésére alkalmasak.
4 Dénes T.: Gráfelmélet megközelítés rendszerek strukturáls modellezésére (A holográfa elv kteresztése általános rendszerekre) 4 Természetesen a több, különböző típusú változó együttes kezelése mnden esetben valamlyen közös vonatkoztatás rendszer szükségességét vet fel, hszen az egyes változók a rendszer egyes metszetet (egy-egy szempont szernt vzsgálat) tárák fel. Az e problémakör (többváltozós elemzés) megoldására kdolgozott elmélet és módszertan eredmények általában a matematka statsztka körébe tartoznak és közös ellemzőük, hogy a vonatkoztatás rendszert a változókkal való transzformácókkal (skálatranszformácók, standardzálás, stb.) vélk megoldan. Mvel azonban így általában nem utunk egységes vonatkoztatás rendszerhez (hszen a változók között például rtkán van olyan, amelyre az összes több vonatkoztatható), így a rendszer sturkturáls elemzésénél számos gen nehéz probléma merül fel, amelyek a modell-rendszer strukturáának adekvált leírását meggátolák. (lásd pl. [1], [3], [5], [6], [7]). Mnt az a elen dolgozat 3. pontában kderül, a rendszer strukturáls elemzéséhez szükséges egységes vonatkoztatás rendszert merőben más úton könnyebb megleln és ezt az 1. ábra sugalla s. 2. A holográfa elv alapgondolata A holográfa elv alapgondolata tuladonképpen specáls rendszerek (tárgyak) sturkturáls leképzésénél, annak felsmerése, hogy ez csak egységes vonatkoztatás rendszer segítségével lehetséges. Idézzük Gábor Dénes l971-ben a Nobel-dí átvételekor tartott előadásának egy részletét: Mért ne árhatnánk el úgy, hogy elfogaduk a rossz elektronképet, amely azonban tartalmaz mnden nformácót, mad a rossz képet optka eszközökkel korrgáluk? Rövd dő alatt tsztába öttem azzal, hogy amennyben ez egyáltalán lehetséges, csak koherens elektronnyalábokkal valósítható meg. A közönséges fényképen azonban a fázsok telesen elvesznek, a fénykép csupán az ntenztásokat örökít meg. Nem csoda, hogy elveszítük a fázst, ha nncs mvel összehasonlítan! Nézzük meg, m történk, ha alapfázst, koherens hátteret adunk a fényhullámhoz. Ezután a válasz már vszonylag könnyen adódott, hszen a tárgyhullám és a koherens háttér (vagy referencahullám) nterferencáa csíkokat hoz létre, melyek maxmuma ott lesznek, ahol a két hullám fázs azonos. Ha poztívot készítünk, amely csak a maxmumoknál bocsát át fényt és csupán a referenca-fényforrással vlágítuk meg, akkor a fázsok természetesen helyesek lesznek a referenca-fényforrásra, de egyúttal a tárgyra nézve s. A tárgyak tehát rekonstruált formában meg kell elenne. (A holográfáról lásd pl. [8],[9]) Az így nyert nterferenca képet nevezte el Gábor Dénes hologram-nak, amely tuladonképpen a tárgy strukturáls leképezése, hszen a tárgy struktúráára vonatkozó maxmáls nformácót tartalmazza. 3. Egységes vonatkoztatás rendszer általános rendszerek esetén Térünk vssza egy pllanatra az 1.ábrához, ekkor nyomban szembetűnk, hogy a 3. fázsban a rendszert defnáló változók nem hordozó az elem nformácóknak, csak azok méréséhez segédeszközök. Egy S rendszer strukturáát az R-bel relácók adák meg, amelyeket az E halmazon értelmeztünk. Az 1.2. defnícó szernt E mnden eleméhez egyértelműen rendelhető az X változó halmaz egy realzácóa, am azt elent, hogy egy tetszőleges E-bel elem (obektum) az összes változóra nézve hordoz pontosan egy elem nformácót (mérést). Ebből következk, hogy
5 Dénes T.: Gráfelmélet megközelítés rendszerek strukturáls modellezésére (A holográfa elv kteresztése általános rendszerekre) 5 általános rendszerek esetén s létezk a változókra nézve egységes vonatkoztatás rendszer, mégpedg az elem nformácókat hordozó E-bel obektumok. A rendszer sturkturáls leképezését tehát nem a változók konkrét értéke, hanem ezek sturktúráa, azaz az elem hordozókon generált változó-struktúra segítségével olduk meg. Ennek kfetésére elen dolgozat 4. pontában kerül sor. 4. Rendszerek strukturáls leképzése A továbbakban rendszer alatt mndg modell-rendszert értünk, hszen emprkusan csak ezek strukturáls leképzésére van mód. ' Tekntsünk egy 1.2. defnícó szernt S=(X, E, R) rendszert és defnáluk az r r ' r ' 1, 2,..., n R relácókat úgy, hogy ha X={x 1,x 2,,x n } és e=(a 1 a 2 a n ) E, valamnt f=(b 1 b 2 b n ) E akkor mnden r R esetén telesül (4.1) e r f a r ' b ( r ' K K ) Az így defnált relácókat a megfelelő változó struktúra generáló relácóának nevezzük. Így mndegyk x X változóhoz az E halmaz egy ól defnált struktúráát rendeltük, melyet a következő gráffal reprezentálhatunk. Jelölük az x változóhoz tartozó gráfot a Γ = ( P, H ) elöléssel, ahol P a gráf szögpontanak, H az élenek halmaza. P : mnden egyes E-bel elemhez egy P -bel szögpontot rendelünk a ρ kölcsönösen egyértelmű leképzéssel, azaz ha e E, p P, akkor (4.2) ρ ( e ) = p H : H P P pontosabban (4.3) ( p pk ) H e r ek Ezen Γ ( = 1,2.,n) gráfok szuperpozcóaként előáll az S rendszerből leképzett multgráf, amelynek az egyes változó-struktúrákhoz tartozó éle különböző úgynevezett sznezéssel különböztethetők meg. A fent elárással tehát az S rendszert az E-bel obektumok között vszonyok (relácók) struktúráára képeztük le, amely a Γ 1, Γ2,..., Γn gráfok szuperpozícóával reprezentálható. Az elárás folyamatát vázlatosan a 2. ábrán mutatuk be.
6 Dénes T.: Gráfelmélet megközelítés rendszerek strukturáls modellezésére (A holográfa elv kteresztése általános rendszerekre) 6 2. ábra Ismeretes, hogy egy gráfhoz egyértelműen rendelhető egy képmátrx (és fordítva) olymódon, hogy ha M [ M ] mxm Γ = (m a mátrx soranak és oszlopanak száma) a Γ = ( P, H ) P =m szögpontú gráf képmátrxa, ahol P a P halmaz elemenek számát elöl, akkor (4.4) M 1 = 0 ha ha ( p p ) H ( p p ) H Az M Γ mátrx mnden egyes eleme egy képpontot reprezentál, amely fekete vagy fehér asszernt, hogy az elem 1 vagy 0. Így mndegyk x változóhoz egy I Γ képmátrxot rendeltünk, amelyek megfelelő egymásra vetítése esetén megkapuk a szuperponált gráfokhoz tartozó rendszer-képet, más szóval rendszer hologramot. Ezt a rendszer-képet megfelelő fzka eszközökkel akár tényleges vzuáls formában s megeleníthetük, amely teknthető az S rendszer absztrakt képének (hologramának)! Tekntsük most példaként a 2. pontban tárgyalt holográfát. A fzka tárgyak tuladonképpen olyan specáls rendszerként foghatók fel, melyeket négy változó defnál (a kép megelenítés szempontából), a térbel kteredés három koordnátáa és a szín (ntenztás). A rendszert alkotó obektumok a tárgypontok, melyek egységes
7 Dénes T.: Gráfelmélet megközelítés rendszerek strukturáls modellezésére (A holográfa elv kteresztése általános rendszerekre) 7 vonatkoztatás rendszereként a koherens referencahullámokat alkalmazza a holográfa. Ha most az R 1, R 2, R 3 relácók a tárgypontok között relácók, amelyek a (4.1) feltételnek eleget tesznek, akkor elen esetben ezek az adott tárgypontok referenca és tárgyhulláma azonos fázsban van elentésű relácók, vagys ekvvalenca relácók. Az nterferenca-csíkok tehát a 2. ábra absztrakt rendszerképének specáls realzácó, azaz a hologramm specáls rendszer-kép. 5. Alakfelsmerés és rendszer-kép Célunk az általános rendszerek struktúráls megelenítése volt, ennek alapelvét a 4. pontban írtuk le. Ezzel azonban az általános rendszerek vzsgálatának (strukturáls leírásának) problematkáa vsszavezethető alakfelsmerés problémákra és ezek eszköze már ól kezelhető egységes alapokon használhatók. Példaként említük az alakfelsmerés eszközök között gen gyakran elentkező cluster-analízst, melynek egyk E. Dday és J.C. Smon által [] ben felvetett feltáratlan területe az átfedő clusterek vzsgálata, az általunk avasolt modellel könnyen tárgyalható. Irodalm hvatkozások [1] R.H.Atkn: Mathematcal structure n human affars. Henemann, London, [2] C.Berge: Graphs and hypergraphs. North-Holland, 1973 [3] T.Dénes,P.Gellér: On the use of mathematcs to socology today. Conf.of the research commttee on the socology of scence. Budapest, 1977 [4] K.S.Fu(edtor): Dgtal pattern recognton. Sprnger-Verlag, [5] P.R.Krshnaah (edtor): Multvarate analyss IV. North-Holland, [6] C.A.O Murcheartagh,C.Payne (edtors): The Analyss of Survey Data Vol.I.: Explorng data structures. John Wley and Sons, [7] C.A.O Murcheartagh,C.Payne (edtors): The Analyss of Survey Data Vol.II.:Model fttng. John Wley and Sons, [8] G.W.Stroke: An ntroducton to coherent optcs and holography. Academc Press, New York, [9] J.C.Vénot,P.Smgelsk,H.Royer: Holographe optque développements-applcatons Dunod, Pars, 1973.
Példák ekvivalencia relációra (TÉTELként kell tudni ezeket zárthelyin, vizsgán):
F NIK INÁRIS RLÁIÓK INÁRIS RLÁIÓK (és hasonló mátrxok s tt!) Defnícó: z R bnárs relácó, ha R {( a, b) a, b } nárs relácók lehetséges tuladonsága:. Reflexív ha ( x,.(a). Szmmetrkus ha ( x, y) ( y,.(b).
RészletesebbenRelációk. Vázlat. Példák direkt szorzatra
8.. 7. elácók elácó matematka fogalma zükséges fogalom: drekt szorzat Halmazok Descartes drekt szorzata: Legenek D D D n adott doman halmazok. D D D n : = { d d d n d k D k k n } A drekt szorzat tehát
RészletesebbenVázlat. Relációk. Példák direkt szorzatra
7..9. Vázlat elácók a. elácó fogalma b. Tulajdonsága: refleív szmmetrkus/antszmmetrkus tranztív c. Ekvvalenca relácók rzleges/parcáls rrendez relácók felsmere d. elácók reprezentálása elácó matematka fogalma
RészletesebbenBalogh Edina Árapasztó tározók működésének kockázatalapú elemzése PhD értekezés Témavezető: Dr. Koncsos László egyetemi tanár
Balogh Edna Árapasztó tározók működésének kockázatalapú elemzése PhD értekezés Témavezető: Dr. Koncsos László egyetem tanár Budapest Műszak és Gazdaságtudomány Egyetem Építőmérnök Kar 202 . Bevezetés,
RészletesebbenRENDSZERSZINTŰ TARTALÉK TELJESÍTŐKÉPESSÉG TERVEZÉSE MARKOV-MODELL ALKALMAZÁSÁVAL I. Rendszerszintű megfelelőségi vizsgálat
ENDSZESZINTŰ TATALÉK TELJESÍTŐKÉPESSÉG TEVEZÉSE MAKOV-MODELL ALKALMAZÁSÁVAL I. endszerszntű megfelelőség vzsgálat Dr. Fazekas András István okl. gépészmérnök Magyar Vllamos Művek Zrt. Budapest Műszak és
RészletesebbenA multikritériumos elemzés célja, alkalmazási területe, adat-transzformációs eljárások, az osztályozási eljárások lényege
A multkrtérumos elemzés célja, alkalmazás területe, adat-transzformácós eljárások, az osztályozás eljárások lényege Cél: tervváltozatok, objektumok értékelése (helyzetértékelés), döntéshozatal segítése
Részletesebben,...,q 3N és 3N impulzuskoordinátával: p 1,
Louvlle tétele Egy tetszőleges klasszkus mechanka rendszer állapotát mnden t dőpllanatban megadja a kanónkus koordnáták összessége. Legyen a rendszerünk N anyag pontot tartalmazó. Ilyen esetben a rendszer
RészletesebbenAz entrópia statisztikus értelmezése
Az entrópa statsztkus értelmezése A tapasztalat azt mutatja hogy annak ellenére hogy egy gáz molekulá egyed mozgást végeznek vselkedésükben mégs szabályszerűségek vannak. Statsztka jellegű vselkedés szabályok
RészletesebbenElektrokémia 03. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, Nernst-egyenlet. Láng Győző
lektrokéma 03. Cellareakcó potencálja, elektródreakcó potencálja, Nernst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loránd Tudományegyetem Budapest Cellareakcó Közvetlenül nem mérhető (
RészletesebbenDr. Ratkó István. Matematikai módszerek orvosi alkalmazásai. 2010.11.08. Magyar Tudomány Napja. Gábor Dénes Főiskola
Dr. Ratkó István Matematka módszerek orvos alkalmazása 200..08. Magyar Tudomány Napja Gábor Dénes Főskola A valószínűségszámítás és matematka statsztka főskola oktatásakor a hallgatók néha megkérdezk egy-egy
RészletesebbenEgy negyedrendű rekurzív sorozatcsaládról
Egy negyedrendű rekurzív sorozatcsaládról Pethő Attla Emlékül Kss Péternek, a rekurzív sorozatok fáradhatatlan kutatójának. 1. Bevezetés Legyenek a, b Z és {1, 1} olyanok, hogy a 2 4b 2) 0, b 2 és ha 1,
Részletesebbend(f(x), f(y)) q d(x, y), ahol 0 q < 1.
Fxponttétel Már a hétköznap életben s gyakran tapasztaltuk, hogy két pont között a távolságot nem feltétlenül a " kettő között egyenes szakasz hossza" adja Pl két település között a távolságot közlekedés
RészletesebbenMűszaki folyamatok közgazdasági elemzése. Kevert stratégiák és evolúciós játékok
Műszak folyamatok közgazdaság elemzése Kevert stratégák és evolúcós átékok Fogalmak: Példa: 1 szta stratéga Vegyes stratéga Ha m tszta stratéga létezk és a 1 m annak valószínűsége hogy az - edk átékos
RészletesebbenMéréselmélet: 5. előadás,
5. Modellllesztés (folyt.) Méréselmélet: 5. előadás, 03.03.3. Út az adaptív elárásokhoz: (85) és (88) alapán: W P, ( ( P). Ez utóbb mndkét oldalát megszorozva az mátrxszal: W W ( ( n ). (9) Feltételezve,
RészletesebbenStatisztikai próbák. Ugyanazon problémára sokszor megvan mindkét eljárás.
Statsztka próbák Paraméteres. A populácó paraméteret becsüljük, ezekkel számolunk.. Az alapsokaság eloszlására van kkötés. Nem paraméteres Nncs lyen becslés Nncs kkötés Ugyanazon problémára sokszor megvan
RészletesebbenA bankközi jutalék (MIF) elő- és utóélete a bankkártyapiacon. A bankközi jutalék létező és nem létező versenyhatásai a Visa és a Mastercard ügyek
BARA ZOLTÁN A bankköz utalék (MIF) elő- és utóélete a bankkártyapacon. A bankköz utalék létező és nem létező versenyhatása a Vsa és a Mastercard ügyek Absztrakt Az előadás 1 rövden átteknt a két bankkártyatársasággal
Részletesebben4 2 lapultsági együttható =
Leíró statsztka Egy kísérlet végeztével általában tetemes mennységű adat szokott összegyűln. Állandó probléma, hogy mt s kezdjünk - lletve mt tudunk kezden az adatokkal. A statsztka ebben segít mnket.
RészletesebbenPhilosophiae Doctores. A sorozatban megjelent kötetek listája a kötet végén található
Phlosophae Doctores A sorozatban megjelent kötetek lstája a kötet végén található Benedek Gábor Evolúcós gazdaságok szmulácója AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 3 Kadja az Akadéma Kadó, az 795-ben alapított Magyar
RészletesebbenIntegrált rendszerek n é v; dátum
Integrált rendszerek n é v; dátum.) Az dentfkálás (folyamatdentfkácó) a.) elsődleges feladata absztrahált leírás fzka modell formában b.) legfőbb feladata a struktúradentfkálás (modellszerkezet felállítása)
Részletesebben8. Programozási tételek felsoroló típusokra
8. Programozás tételek felsoroló típusokra Ha egy adatot elem értékek csoportja reprezentál, akkor az adat feldolgozása ezen értékek feldolgozásából áll. Az lyen adat típusának lényeges jellemzője, hogy
RészletesebbenORVOSI STATISZTIKA. Az orvosi statisztika helye. Egyéb példák. Példa: test hőmérséklet. Lehet kérdés? Statisztika. Élettan Anatómia Kémia. Kérdések!
ORVOSI STATISZTIKA Az orvos statsztka helye Élettan Anatóma Kéma Lehet kérdés?? Statsztka! Az orvos döntéseket hoz! Mkor jó egy döntés? Mennyre helyes egy döntés? Mekkora a tévedés lehetősége? Példa: test
RészletesebbenStatisztika I. 3. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statsztka I. 3. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Vszonyszámok Statsztka munka: adatgyűjtés, rendszerezés, összegzés, értékelés. Vszonyszámok: Két statsztka adat arányát kfejező számok, Az un. leszármaztatott
RészletesebbenÁltalános esetben az atomok (vagy molekulák) nem függetlenek, közöttük erős
I. BEVEZETÉS A STATISZTIKUS MÓDSZEREKBE Ebben a fejezetben konkrét példán vzsgáljuk meg, hogy mlyen jellegzetes tulajdonsága vannak a makroszkopkus testeknek statsztkus fzka szempontból. A megoldás során
RészletesebbenMŰSZAKI TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. Napkollektorok üzemi jellemzőinek modellezése
MŰSZAKI TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Napkollektorok üzem jellemzőnek modellezése Doktor (PhD) értekezés tézse Péter Szabó István Gödöllő 015 A doktor skola megnevezése: Műszak Tudomány Doktor Iskola tudományága:
RészletesebbenMETROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS
METROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS Metrológa alapfogalmak A metrológa a mérések tudománya, a mérésekkel kapcsolatos smereteket fogja össze. Méréssel egy objektum valamlyen tulajdonságáról számszerű értéket kapunk.
RészletesebbenHipotézis vizsgálatok. Egy példa. Hipotézisek. A megfigyelt változó eloszlása Kérdés: Hatásos a lázcsillapító gyógyszer?
01.09.18. Hpotézs vzsgálatok Egy példa Kérdések (példa) Hogyan adhatunk választ? Kérdés: Hatásos a lázcsllapító gyógyszer? Hatásos-e a gyógyszer?? rodalomból kísérletekből Hpotézsek A megfgyelt változó
RészletesebbenAz elektromos kölcsönhatás
TÓTH.: lektrosztatka/ (kbővített óravázlat) z elektromos kölcsönhatás Rég tapasztalat, hogy megdörzsölt testek különös erőket tudnak kfejten. Így pl. megdörzsölt műanyagok (fésű), megdörzsölt üveg- vagy
RészletesebbenKvantum-tömörítés II.
LOGO Kvantum-tömörítés II. Gyöngyös László BME Vllamosmérnök és Informatka Kar A kvantumcsatorna kapactása Kommunkácó kvantumbtekkel Klasszkus btek előnye Könnyű kezelhetőség Stabl kommunkácó Dszkrét értékek
RészletesebbenFuzzy rendszerek. A fuzzy halmaz és a fuzzy logika
Fuzzy rendszerek A fuzzy halmaz és a fuzzy logka A hagyományos kétértékű logka, melyet évezredek óta alkalmazunk a tudományban, és amelyet George Boole (1815-1864) fogalmazott meg matematkalag, azon a
RészletesebbenPeriodikus figyelésű készletezési modell megoldása általános feltételek mellett
Tanulmánytár Ellátás/elosztás logsztka BME OMIKK LOGISZTIKA 9. k. 4. sz. 2004. júlus augusztus. p. 47 52. Tanulmánytár Ellátás/elosztás logsztka Perodkus fgyelésű készletezés modell megoldása általános
RészletesebbenBékefi Zoltán. Közlekedési létesítmények élettartamra vonatkozó hatékonyság vizsgálati módszereinek fejlesztése. PhD Disszertáció
Közlekedés létesítmények élettartamra vonatkozó hatékonyság vzsgálat módszerenek fejlesztése PhD Dsszertácó Budapest, 2006 Alulírott kjelentem, hogy ezt a doktor értekezést magam készítettem, és abban
RészletesebbenAz aktív foglalkoztatási programok eredményességét meghatározó tényezõk
Az aktív foglalkoztatás programok eredményességét meghatározó tényezõk GALASI ÉTER LÁZÁR GYÖRGY NAGY GYULA Budapest Munkagazdaságtan Füzetek BW. 1999/4 1999. máus 1 Budapest Munkagazdaságtan Füzetek.1999/4.
Részletesebben(eseményalgebra) (halmazalgebra) (kijelentéskalkulus)
Valószínűségszámítás Valószínűség (probablty) 0 és 1 között valós szám, amely egy esemény bekövetkezésének esélyét fejez k: 0 - (sznte) lehetetlen, 0.5 - azonos eséllyel gen vagy nem, 1 - (sznte) bztos
Részletesebbens n s x A m és az átlag Standard hiba A m becslése Információ tartalom Átlag Konfidencia intervallum Pont becslés Intervallum becslés
A m és az átlag Standard hba Mnta átlag 1 170 Az átlagok szntén ngadoznak a m körül. s x s n Az átlagok átlagos eltérése a m- től! 168 A m konfdenca ntervalluma. 3 166 4 173 x s x ~ 68% ~68% annak a valószínűsége,
RészletesebbenA z i személyről a saját X i ( t)
AZ ÉLETTARTAMOK STATISZTIKÁJA RADNÓTI LÁSZLÓ A szerző az élettartamok statsztkájának különféle területet mutatja be a valószínűségszámításban és a matematka statsztkában tájékozott olvasóknak. A halandóság
Részletesebben11. előadás PIACI KERESLET (2)
. előadás PIACI KERESLET (2) Kertes Gábor Varan 5. feezete erősen átdolgozva . Állandó rugalmasságú kereslet görbe Olyan kereslet görbe, amt technkalag könnyű kezeln. Ezért szeretk a közgazdászok. Hogyan
RészletesebbenKLASSZIKUS TERMODINAMIKA
Klasszkus termodnamka KLASSZIKUS ERMODINAMIKA Póta György: Modern fzka kéma (Dgtáls ankönyvtár, 2013), 1.1 fejezet P. W. Atkns: Fzka kéma I. (ankönyvkadó, Budapest, 2002) Amkor először tanulod, egyáltalán
RészletesebbenBevezetés a kémiai termodinamikába
A Sprnger kadónál megjelenő könyv nem végleges magyar változata (Csak oktatás célú magánhasználatra!) Bevezetés a kéma termodnamkába írta: Kesze Ernő Eötvös Loránd udományegyetem Budapest, 007 Ez az oldal
RészletesebbenMetrikus terek, többváltozós függvények
Metrikus terek, többváltozós függvények 2003.10.15 Készítette: Dr. Toledo Rodolfo és Dr. Blahota István 1. Metrikus terek, metrika tulajdonságai 1.1. A valós, komplex, racionális, természetes és egész
RészletesebbenElektromos áram. telep a) b)
TÓTH : lektromos áram/1 (kbővített óravázlat) 1 lektromos áram Ha elektromos töltések rendezett mozgással egyk helyről a máskra átmennek, elektromos áramról beszélünk lektromos áram folyt pl egy korább
Részletesebben3. Évközi ellenőrzés módja: 2 zárhelyi dolgozat íratása. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: -
Tantárgy neve Halmazok és függvények Tantárgy kódja MTB00 Meghrdetés féléve Kredtpont Összóraszám (elm+gyak + Számonkérés módja G Előfeltétel (tantárgy kód - Tantárgyfelelős neve Rozgony Tbor Tantárgyfelelős
RészletesebbenAz új bázeli tõkeszabályozás és a belsõ minõsítésen alapuló megközelítés
Közgazdaság Szemle, L évf, 003 október (881 890 o) SZABÓ-MORVAI ÁGNES Az új bázel tõkeszabályozás és a belsõ mnõsítésen alapuló megközelítés A tanulmány a Bázel Bankfelügyelet Bzottság legújabb ajánlásának
Részletesebben1. Holtids folyamatok szabályozása
. oltds folyamatok szabályozása Az rányított folyamatok jelentés részét képezk a lassú folyamatok. Ilyenek például az par környezetben található nagy méret kemencék, desztllácós oszlopok, amelyekben valamlyen
RészletesebbenAlgoritmusok és adatszerkezetek gyakorlat 09 Rendezések
Algortmusok és adatszerkezetek gyakorlat 09 Rendezések Néhány órával ezelőtt megsmerkedtünk már a Merge Sort rendező algortmussal. A Merge Sort-ról tuduk, hogy a legrosszabb eset dőgénye O(n log n). Tetszőleges
RészletesebbenAlapvető elektrokémiai definíciók
Alapvető elektrokéma defnícók Az elektrokéma cella Elektródnak nevezünk egy onvezető fázssal (másodfajú vezető, pl. egy elektroltoldat, elektroltolvadék) érntkező elektronvezetőt (elsőfajú vezető, pl.
RészletesebbenElosztott rendszerek játékelméleti elemzése: tervezés és öszönzés. Toka László
adat Távközlés és Médanformatka Tanszék Budapest Műszak és Gazdaságtudomány Egyetem Eurecom Telecom Pars Elosztott rendszerek játékelmélet elemzése: tervezés és öszönzés Toka László Tézsfüzet Témavezetők:
RészletesebbenRobotok direkt geometriája
Robotok drekt geometrája. A gyakorlat célja Drekt geometra feladatot megvalósító osztály mplementálása. A megvalósított függvénycsomag tesztelése egy Stanford kar végberendezése pozícójának meghatározásához.
RészletesebbenTeljes eseményrendszer. Valószínőségszámítás. Példák. Teljes valószínőség tétele. Példa. Bayes tétele
Teljes eseményrendszer Valószínőségszámítás 3. elıadás 2009.09.22. Defnícó. Események A 1, A 2,..., sorozata teljes eseményrendszer, ha egymást páronként kzárják és egyesítésük Ω. Tulajdonság: P A ) +
RészletesebbenJárattípusok. Kapcsolatok szerint: Sugaras, ingajárat: Vonaljárat: Körjárat:
JÁRATTERVEZÉS Kapcsolatok szert: Sugaras, gaárat: Járattípusok Voalárat: Körárat: Targocás árattervezés egyszerű modelle Feltételek: az ayagáram determsztkus, a beszállítás és kszállítás dőpot em kötött
RészletesebbenA kvantum-információelmélet alapjai
Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematka Intézet Seres István András A kvantum-nformácóelmélet alapja BSc szakdolgozat Témavezet : dr. Frenkel Péter ELTE Algebra és Számelmélet Tanszék 2014. Budapest Köszönetnylvánítás
RészletesebbenEgy Kék Gazdaság megközelítés a fenntarthatóság mérésére egy termelőüzem esetén
Kss Tbor 1 Hetes Zsolt Hartung Kataln 3 Egy Kék Gazdaság megközelítés a fenntarthatóság mérésére egy termelőüzem esetén Maesurng sustanablty n a small producton company a Blue Economy approach ksst@ktk.pte.hu
RészletesebbenD é n e s T a m á s matematikus-kriptográfus
D é n e s T a m á s matematikus-kriptográfus e-mail: tdenest@freemail.hu Gondolatok a társadalomkutatás módszertanáról és oktatásáról (Társadalom-holográfia) 1. Elméleti elızmények A társadalomkutatás
RészletesebbenALAKOS KÖRKÉS PONTOSSÁGI VIZSGÁLATA EXCEL ALAPÚ SZOFTVERREL OKTATÁSI SEGÉDLET. Összeállította: Dr. Szabó Sándor
MISKOLCI EGYETEM Gépgyártástechnológa Tanszék Mskolc - Egyetemváros ALAKOS KÖRKÉS PONTOSSÁGI VIZSGÁLATA EXCEL ALAPÚ SZOFTVERREL OKTATÁSI SEGÉDLET Összeállította: Dr. Szabó Sándor A orgácsoló megmunkálásokhoz
RészletesebbenBevezetés a programozásba. 3. Előadás Algoritmusok, tételek
Bevezetés progrmozásb 3. Elődás Algortmusok, tételek ISMÉTLÉS Specfkácó Előfeltétel: mlyen körülmények között követelünk helyes működést Utófeltétel: mt várunk kmenettől, m z összefüggés kmenet és bemenet
RészletesebbenTurbulens áramlás modellezése háromszög elrendezésű csőkötegben
Turbulens áramlás modellezése háromszög elrendezésű csőkötegben Mayer Gusztáv mayer@sunserv.kfk.hu 2005. 09. 27. CFD Workshop 1 Tartalom - Vzsgált geometra Motvácó Az áramlás jellemző Saját fejlesztésű
RészletesebbenFrank András MATROIDELMÉLET május 20.
Frank András KOMBINATORIKUS OPTIMALIZÁLÁS, II: MATROIDELMÉLET 2011. május 20. ELTE TTK, Operácókutatás Tanszék 1 1. Fejezet MATROIDELMÉLETI ALAPOK 1.1 BEVEZETÉS A matrod egy (S, F) párral megadható absztrakt
RészletesebbenALAPFOGALMAK 1. A reláció az program programfüggvénye, ha. Azt mondjuk, hogy az feladat szigorúbb, mint az feladat, ha
ALAPFOGALMAK 1 Á l l a p o t t é r Legyen I egy véges halmaz és legyenek A i, i I tetszőleges véges vagy megszámlálható, nem üres halmazok Ekkor az A= A i halmazt állapottérnek, az A i halmazokat pedig
RészletesebbenKOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematika tanár hallgatók számára. Szita formula
KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematka tanár hallgatók számára Szta formula Előadó: Hajnal Péter 2015. 1. Bevezető példák 1. Feladat. Hány olyan sorbaállítása van a a, b, c, d, e} halmaznak, amelyben
RészletesebbenCiklikusan változó igényűkészletezési modell megoldása dinamikus programozással
Cklkusan változó gényűkészletezés modell megoldása dnamkus programozással Cklkusan változó gényűkészletezés modell megoldása dnamkus programozással DR BENKŐJÁNOS egyetem tanár SZIE 200 Gödöllő Páter K
RészletesebbenA DÖNTÉSELMÉLET ALAPJAI
J 2 A DÖNTÉSELMÉLET ALAJAI óformán életünk mnden percében döntéseket kell hoznunk, és tesszük ezt mnden elmélet megalapozottság nélkül. Sajnos a mndennap életben felmerülő egyed döntésekre még nem skerült
RészletesebbenMatematika M1 1. zárthelyi megoldások, 2017 tavasz
Matematka M. zárthely megoldások, 7 tavasz A csoport Pontozás: + 7 + 7 + 7) + 3 + 6 5 pont.. Lehet-e az ux, y) e 3x cos3y) kétváltozós valós függvény egy regulárs komplex függvény valós része? Ha gen,
RészletesebbenElektrokémia 03. (Biologia BSc )
lektokéma 03. (Bologa BSc ) Cellaeakcó potencálja, elektódeakcó potencálja, Nenst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loánd Tudományegyetem Budapest Cellaeakcó Közvetlenül nem méhető
RészletesebbenGRAVITÁCIÓS ANALÓGIÁN ALAPULÓ ELÉRHETŐSÉGI MODELLEK: ELMÉLET ÉS GYAKORLAT
TÓTH GÉZA KINCSES ÁRON GRAVITÁCIÓS ANALÓGIÁN ALAPULÓ ELÉRHETŐSÉGI MODELLEK: ELMÉLET ÉS GYAKORLAT Summary: Az elérhetőség modellek leggyakrabban alkalmazott típusa gravtácós analógán alapulnak. Ezekben
RészletesebbenHely és elmozdulás - meghatározás távolságméréssel
Hely és elmozdulás - meghatározás távolságméréssel Bevezetés A repülő szerkezetek repülőgépek, rakéták, stb. helyének ( koordnátának ) meghatározása nem új feladat. Ezt a szakrodalom részletesen taglalja
RészletesebbenA korlátozás programozás alapjai
A korlátozás programozás alapa Kovács András akovacs@mt.bme.hu Bevezetés Ez a segédlet a Mesterséges Intellgenca Labor c. tárgyat felvett hallgatókhoz szól, és feltételez a logka programozás elmélet alapanak,
RészletesebbenDöntéstámogató módszerek segédlet
Döntéstámogató módszerek segédlet. Jelölések és defnícók.... Út, vágás egy rányított élhalmazban... 4. Maxmáls út mnmáls potencál... 7 4. Mnmáls út maxmáls potencál... 5. Maxmáls folyam mnmáls vágás...
RészletesebbenNKFP6-BKOMSZ05. Célzott mérőhálózat létrehozása a globális klímaváltozás magyarországi hatásainak nagypontosságú nyomon követésére. II.
NKFP6-BKOMSZ05 Célzott mérőhálózat létrehozása a globáls klímaváltozás magyarország hatásanak nagypontosságú nyomon követésére II. Munkaszakasz 2007.01.01. - 2008.01.02. Konzorcumvezető: Országos Meteorológa
RészletesebbenKidolgozott feladatok a nemparaméteres statisztika témaköréből
Kdolgozott feladatok a nemparaméteres statsztka témaköréből A táékozódást mndenféle színkódok segítk. A feladatok eredet szövege zöld, a megoldások fekete, a fgyelmeztető, magyarázó elemek pros színűek.
RészletesebbenIDA ELŐADÁS I. Bolgár Bence október 17.
IDA ELŐADÁS I. Bolgár Bence 2014. október 17. I. Generatív és dszkrmnatív modellek Korábban megsmerkedtünk a felügyelt tanulással (supervsed learnng). Legyen adott a D = {, y } P =1 tanító halmaz, ahol
Részletesebben? közgazdasági statisztika
Valószíűségszámítás és a statsztka Valószíűség számítás Matematka statsztka Alkalmazott statsztka? közgazdaság statsztka épesség statsztka orvos statsztka Stb. Példa: vércsoportok Az eloszlás A AB B Elem
RészletesebbenIMPRESSA C5 Használati útmutató
IMPRESSA C5 Használat útmutató Kávé Prof Kft. 1112 Budapest, Budaörs út 153. Tel.: 06-1-248-0095 kaveprof@freemal.hu A TÜV SÜD független német mnôségvzsgáló ntézet Az IMPRESSA kézkönyvének és a hozzá tartozó
Részletesebben4 205 044-2012/11 Változtatások joga fenntartva. Kezelési útmutató. UltraGas kondenzációs gázkazán. Az energia megőrzése környezetünk védelme
HU 4 205 044-2012/11 Változtatások joga fenntartva Kezelés útmutató UltraGas kondenzácós gázkazán Az energa megőrzése környezetünk védelme Tartalomjegyzék UltraGas 15-1000 4 205 044 1. Kezelés útmutató
RészletesebbenDISZKRÉT MATEMATIKA: STRUKTÚRÁK Előadáson mutatott példa: Bércesné Novák Ágnes
1. Algebrai alapok: DISZKRÉT MATEMATIKA: STRUKTÚRÁK Művelet: Egy H nemüres halmazon értelmezett (kétváltozós) műveleten egy H H H függvényt értünk, azaz egy olyan leképezést, amely bármely a,b H elempárhoz
RészletesebbenPélda: Egy üzletlánc boltjainak forgalmára vonatkozó adatok 1999. október hó: (adott a vastagon szedett!) S i g i z i g i z i
. konzult. LEV. 013. ápr. 5. MENNYISÉGI ISMÉRV szernt ELEMZÉS Tk. 3-8., 88-90. oldal, kmarad: 70., 74. oldal A mennység smérv (X) lehet: dszkrét és folytonos. A rangsor a mennység smérv értékenek monoton
RészletesebbenNagynyomású fázisegyensúly vizsgálata opálosodási pont megfigyelésével
Nagynyomású fázsegyensúly vzsgálata opálosodás pont megfgyelésével Bevezetés A szuperkrtkus oldószerek felhasználás területe között az utóbb két évtzedben egyre nagyobb szerepet kapnak a kéma reakcók.
RészletesebbenTömegközlekedési rendszer tervezéséhez alkalmazható, forgalom-megosztást előrebecslő modell Déska Viktória - Szöllősy Zsolt - Dr. Csiszár Csaba 1.
Tömegközlekedés rendszer tervezéséhez alkalmazható, forgalom-megosztást előrebecslő modell Déska Vktóra - Szöllősy Zsolt - Dr. Csszár Csaba 1. Bevezetés A közlekedés térben-dőben leátszódó, kívülről és
RészletesebbenI. A közlekedési hálózatok jellemzői II. A közlekedési szükségletek jellemzői III. Analitikus forgalom-előrebecslési modell
Budapest Műszak és Gazdaságtudomány Egyetem Közlekedésmérnök és Járműmérnök Kar Közlekedésüzem Tanszék HÁLÓZATTERVEZÉSI MESTERISKOLA BEVEZETÉS A KÖZLEKEDÉS MODELLEZÉSI FOLYAMATÁBA Dr. Csszár Csaba egyetem
RészletesebbenGonda János VÉGES TESTEK
Gonda János VÉGES TESTEK Budapest, 2011 Lektorálta Bu Mnh Phong Utolsó módosítás dátuma: 2018. áprls 5. Előszó Ez a jegyzet az ELTE-n tartott Véges testek lletve Véges testek alkalmazásokhoz című tárgy
RészletesebbenOptikai elmozdulás érzékelő illesztése STMF4 mikrovezérlőhöz és robot helyzetérzékelése. Szakdolgozat
Mskolc Egyetem Gépészmérnök és Informatka Kar Automatzálás és Infokommunkácós Intézet Tanszék Optka elmozdulás érzékelő llesztése STMF4 mkrovezérlőhöz és robot helyzetérzékelése Szakdolgozat Tervezésvezető:
RészletesebbenC. A. R. Hoare E. W. Dijkstra Fóthi Ákos
ELŐSZÓ A programozás az a mérnök tevékenység, amkor egy feladat megoldására programot készítünk, amelyet azután számítógépen hajtunk végre. Ezen látszólag egyszerű meghatározás mögött több fgyelemre méltó
Részletesebben3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás
3D - geometra modellezés, alakzatrekonstrukcó, nyomtatás 17. 3D Szegmentálás http://cg.t.bme.hu/portal/node/312 https://www.vk.bme.hu/kepzes/targyak/viiiav54 Dr. Várady Tamás, Dr. Salv Péter BME, Vllamosmérnök
RészletesebbenKARSZTFEJLŐDÉS XVI. Szombathely, 2011. pp. 247-260. A MISKOLCI EGYETEMI KÚT MÉRT PARAMÉTEREINEK ELEMZÉSE MODERN GEOMATEMATIKAI MÓDSZEREKKEL
KARSZTFEJLŐDÉS XVI. Szombathely, 011.. 47-60. A MISKOLCI EGYETEMI KÚT MÉRT PARAMÉTEREINEK ELEMZÉSE MODERN GEOMATEMATIKAI MÓDSZEREKKEL DARABOS ENIKŐ-SZŰCS PÉTER Mskolc Egyetem, Műszak Földtudomány Kar,
RészletesebbenMEGBÍZHATÓSÁG-ELMÉLET
PHARE HU3/IB/E3-L MEGBÍZHAÓSÁG-ELMÉLE Defnícók A legszélesebb körben elfogadott defnícó szernt a megbízhatóság egy elem (termék, rendszer stb.) képessége arra, hogy meghatározott működés feltételek mellett
RészletesebbenHálózati struktúra és egyensúly: a tudásáramlás szerkezeti jellemzőinek kérdései
Hálózat struktúra és egyensúly: a tudásáramlás szerkezet jellemzőnek kérdése Műhelytanulmány 20. november Szerző Sebestyén Tamás Közgazdaság és Regonáls Tudományok Intézete Pécs Tudományegyetem, Közgazdaságtudomány
RészletesebbenElőszó. International Young Physicists' Tournament (IYPT) Karcolt hologram #5 IYPT felirat karcolása D'Intino Eugenio
Előszó International Young Physicists' Tournament (IYPT) Karcolt hologram #5 IYPT felirat karcolása Karcolt hologramok Hologram: A hullámfrontok rekonstrukciójával létrehozott és megörökítő lemezen rögzített
RészletesebbenDÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK segédlet I. rész
DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK segédlet I. rész DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK.... Jelölések és defnícók.... Út, vágás egy rányított élhalmazban... 4. Maxmáls út mnmáls potencál... 7 4. Mnmáls út maxmáls potencál...
Részletesebben2 ADATKEZELÉS, STATISZTIKAI ÉS SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPOK
ELTE Regonáls Földrajz Tanszék 2005. 1 2 ADATKEZELÉS, STATISZTIKAI ÉS SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPOK 2.1 Terület statsztka és térelemzés A kutatás cél, a főbb vzsgálat témakörök (hpotézsek) meghatározása, a
RészletesebbenKAPILLÁRIS NYOMÁS GÖRBE MEGHATÁROZÁSA HIGANYTELÍTÉSES POROZITÁSMÉRÉS ADATAIBÓL DETERMINATION OF CAPILLARY PRESSURE CURVE FROM MERCURY POROSIMETRY DATA
Műszak Földtudomány Közlemények, 84. kötet,. szám (03), pp. 63 69. KAPILLÁRIS NYOMÁS GÖRBE MEGHATÁROZÁSA HIGANYTELÍTÉSES POROZITÁSMÉRÉS ADATAIBÓL DETERMINATION OF CAPILLARY PRESSURE CURVE FROM MERCURY
RészletesebbenAutomaták és formális nyelvek
Automaták és formális nyelvek Bevezetés a számítástudomány alapjaiba 1. Formális nyelvek 2006.11.13. 1 Automaták és formális nyelvek - bevezetés Automaták elmélete: információs gépek általános absztrakt
RészletesebbenTiszta és kevert stratégiák
sza és kever sraégák sza sraéga: Az -edk áékos az sraégá és ez alkalmazza. S sraégahalmazból egyérelműen válasz k egy eknsük a kövekező áéko. Ké vállala I és II azonos erméke állí elő. Azon gondolkodnak,
Részletesebben24. tétel. Kombinatorika. A grá fok.
2009/2010 1 Huszk@ Jenő 24. tétel. Kombinatorika. A grá fok. 1.Kombinatorika A kombinatorika a véges halmazokkal foglalkozik. Olyan problémákat vizsgál, amelyek függetlenek a halmazok elemeinek mibenlététől.
RészletesebbenPhD értekezés. Gyarmati József
2 PhD értekezés Gyarmat József 2003 3 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtechnka és mnõségügy tanszék PhD értekezés Gyarmat József Többszempontos döntéselmélet alkalmazása a hadtechnka eszközök összehasonlításában
RészletesebbenII. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fıiskola. Pataki Gábor. STATISZTIKA I. Jegyzet
II. Rákócz Ferenc Kárátalja Magyar Fıskola Patak Gábor STATISZTIKA I. Jegyzet 23 Tartalomjegyzék evezetés... 3 I. Statsztka alafogalmak... 4. Statsztka kalakulása, tudománytörténet összefüggése... 4.2
RészletesebbenHAVRAN DÁNIEL. Pénzgazdálkodási szokások hatása a működőtőkére. A Magyar Posta példája
HAVRAN DÁNIEL Pénzgazdálkodás szokások haása a működőőkére. A Magyar Posa példája A hálózaos parágakban, ahogy a posa szolgálaásoknál s, a forgalomban lévő készpénz nagyméreű működőőké jelenhe. A Magyar
RészletesebbenDiszkrét matematika 2. estis képzés
Diszkrét matematika 2. estis képzés 2018. tavasz 1. Diszkrét matematika 2. estis képzés 7. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
RészletesebbenTanult nem paraméteres próbák, és hogy milyen probléma megoldására szolgálnak.
8. GYAKORLAT STATISZTIKAI PRÓBÁK ISMÉTLÉS: Tanult nem paraméteres próbák, és hogy mlyen probléma megoldására szolgálnak. Név Illeszkedésvzsgálat Χ próbával Illeszkedésvzsgálat grafkus úton Gauss papírral
Részletesebben10. Alakzatok és minták detektálása
0. Alakzatok és mnták detektálása Kató Zoltán Képfeldolgozás és Számítógépes Grafka tanszék SZTE http://www.nf.u-szeged.hu/~kato/teachng/ 2 Hough transzformácó Éldetektálás során csak élpontok halmazát
RészletesebbenVARIANCIAANALÍZIS (szóráselemzés, ANOVA)
VARIANCIAANAÍZIS (szóráselemzés, ANOVA) Varancaanalízs. Varancaanalízs (szóráselemzés, ANOVA) Adott: egy vagy több tetszőleges skálájú független változó és egy legalább ntervallum skálájú függő változó.
RészletesebbenBiztosítások területi kockázatának meghatározásáról
TERÜLETI STATISZTIKA, 015, 55(5): 470 483. DR. ARATÓ MIKLÓS Bztosítások terület kockázatának meghatározásáról A bztosítóknál dolgozó aktuárusok egyk legfontosabb feladata hagyományosan a díszámítás. A
RészletesebbenAdatelemzés és adatbányászat MSc
Adatelemzés és adatbányászat MSc. téma Adatelemzés, statsztka elemek áttekntése Adatelemzés módszertana probléma felvetés módszer, adatok meghatározása nyers adatok adatforrás meghatározása adat tsztítás
Részletesebben