Digitális Jólét Program Az összehangolt intézkedéscsomag

Átírás

1 Digitális Jólét Program Az összehangolt intézkedéscsomag Számos, már évek óta zajló, a digitális átalakulást érintő programnak, valamint jó néhány új fejlesztésnek ad keretet a Digitális Jólét Program (DJP), amely átfogó jellegéből adódóan a digitális ökoszisztéma egészét érintő összehangolt kormányzati program. Immáron nem egyszerűen egy fejlesztéspolitikai területnek tekinti a kormány azt, hogy minél nagyobb mértékű, minél több emberhez eljutó digitális fejlesztések legyenek: az új szemléletmód, hogy a digitális átalakulás középpontjába az embereket állítja. A kormány határozott törekvése, hogy a társadalom javára fordítsa a digitális technológia előnyeit, és egyúttal megvédje a leginkább kiszolgáltatottakat a digitális forradalommal együtt járó negatív következményektől. A Digitális Jólét Program ebben az értelemben azt jelenti, hogy a magyar kormány mindenkinek segít abban, hogy egy lépéssel előbbre jusson, és felkészülten nézzen szembe a digitális kor kihívásaival. A magyar kormány lendületet akar adni a digitális átalakulásnak, biztosítva, hogy e történelmi léptékű változásnak minden magyar polgár és vállalkozás a nyertesévé válhasson. A következő években dől el, hogy a magyar munkavállalók, s különösen a fiatalok milyen helyzetben lesznek majd az európai munkaerőpiacon, ahogy az is, hogy a magyar nemzetgazdaság milyen szerepet tud betölteni a nemzetközi versenyben. A Digitális Jólét Program egyik legfontosabb feladata annak biztosítása, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása felismerje a digitális átalakulás jelentőségét, és mindenki a folyamat nyertese lehessen.

2 Intézkedések A Digitális Jólét Program átfogó céljait több tucatnyi szabályozási és közpolitikai intézkedés fordítja le kormányzati cselekvésre. Ezek közül emeljük ki az alábbiakban a legfontosabbakat. A Digitális Jólét Program legfontosabb pontjai: 1) Digitális infrastruktúra: az internet elérhetősége A Szupergyors Internet Program (SZIP) célja, hogy a nagyarányú hálózatfejlesztések eredményeképp 2018 végére minden magyar családnak lehetősége legyen a legalább 30 Mbit/s sebességű szupergyors internet-szolgáltatás igénybevételére. A Szupergyors Internet Program meghatározó módon járul hozzá a Digitális Jólét Program megvalósulásához. A SZIP program megvalósítása mellett már a következő időszak fejlesztéseire is készülnünk kell tól kezdődően az 5G mobilhálózatok szinte korlátlan sávszélességet tudnak majd biztosítani. Az a célkitűzésünk, hogy Magyarország mind a szabályozás, mind a technológiai fejlesztés terén azon országok csoportjába tartozzon, ahol a világon elsők között valósul meg az 5G hálózatok fejlesztése és ipari, egészségügyi, közlekedési és egyéb célú használatba vétele. 2) Áfacsökkentés: az internet megfizethetősége; Digitális Jólét Alapcsomag és ingyenes wifiszolgáltatás A DJP egyik legfontosabb eleme az internet-szolgáltatás áfájának csökkentése, melynek célja, hogy minél több embernek lehetősége legyen internet-előfizetésre és az európai átlag fölé emelkedjen az internet-elterjedtség január 1-jétől a kormány 27-ről 18 százalékra mérsékli az internetezés áfáját, amely soha nem volt még ilyen alacsony Magyarországon. A magyar gazdaság teljesítőképességének köszönhetően lehetőség van arra, hogy január 1-jétől 5 százalékra csökkenjen az internetezés áfája. Akiknek még az alacsonyabb áfa-kulcs mellett is gondot jelent az internet-előfizetés, azoknak tudunk segíteni az internet-alapcsomag bevezetésével, melynek tartalmáról a piaci szereplőkkel egyeztetünk. A Digitális Jólét Alapcsomag január 1-jétől válik elérhetővé.

3 Azok számára, akik az internet alapcsomagot sem engedhetik meg maguknak, vagy más okból nem tudnak hozzáférni az internethez, minden magyar településen lehetővé tesszük legalább egy középületben és legalább egy közterületen a hozzáférést az ingyenes wifi-szolgáltatáshoz. 3) Digitális kompetencia-fejlesztés Magyarországon a 15 évesnél idősebb korosztály több mint harmada digitálisan írástudatlan, és nagy részüket digitális leszakadás fenyegeti. A digitális eszközöket és alkalmazásokat nem használó munkavállalók foglalkoztathatósága napról napra csökken, ahogy a digitális világtól elzárkózó vállalkozások versenyképessége is. A digitális kompetenciák fejlesztését természetesen már a köznevelésben el kell kezdeni, és gyakorlatilag soha nem szabad abbahagyni: az egész életen át tartó tanulás éppen a digitális ismeretek esetében nyeri el legteljesebb jelentését, hiszen a digitalizáció nemcsak a tanulás tárgya, hanem egyben a tanulás talán leghatékonyabb platformja is ra o kézzel fogható eredményeket hoz az oktatási rendszer digitális átalakítása, ami kiterjed az infrastruktúrára, az eszközellátottságra, a digitális tananyagokra, a tanári/oktatói digitális kompetenciákra és az iskolai adminisztrációra; o minden tanárnak és oktatónak lehetősége nyílik digitális készségeinek térítésmentes (tovább)fejlesztésére annak érdekében, hogy az általa tanított tantárgyak óráin a digitális oktatási eszközöket és technikákat készségszinten tudja használni; o minden magyar polgárnak lehetősége nyílik arra, hogy saját lakhelyén (vagy annak 30 kilométeres körzetén belül) ingyenes alapszintű digitális oktatáson vegyen részt; o minden magyar kkv tulajdonosának és/vagy vezetőjének módjában áll ingyenes digitális képzésen részt venni. 4) Elkészült Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája A Digitális Jólét Program egyik fő pillére Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája, mely az oktatási rendszer minden szintjén megteremti a digitális átalakulás feltételeit: a közneveléstől a szakképzésen és felsőfokú oktatáson át egészen a felnőttképzésig. A digitális oktatás jóval többet jelent a hagyományos oktatás digitális eszközökkel való támogatásánál: o új szemléletmódot; o új pedagógiai módszertanokat; o új tanulási módszereket; o a tanulási életpálya nyomon követhetőségét;

4 o a digitális kor kihívásaira reflektáló nyitott oktatási környezet létrejöttét. 5) Elkészült Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája A kormány elfogadta Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiáját, melynek célja, hogy megvédjük gyermekeinket az internet veszélyes, káros tartalmaitól és jelenségeitől, valamint felkészítsük a gyermekeket, szüleiket, tanáraikat a tudatos, értékteremtő internethasználatra. A stratégia elsődleges célja annak biztosítása, hogy a gyermekek tudatos, az online tér lehetőségeit, kihívásait és veszélyeit egyaránt ismerő, tudásukat magas szinten használó felnőttekké válhassanak. A stratégia egyik kulcspontja, hogy a tudatos és biztonságos internethasználathoz szükséges információk megfelelő módon eljussanak a gyermekekhez; a tudást átadó személyi kör (szülők, oktatók stb.) médiaműveltség- vagy médiatudatosság-képzése így tehát kiemelt jelentőséggel bír a stratégiai célok megvalósulása érdekében. 6) Elkészült Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiája A kormány elfogadta Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiáját, melynek célja átfogó szabályozási, közpolitikai és fejlesztéspolitikai intézkedéscsomag meghatározása az informatikai kkv-k exportképességének javítása érdekében. A digitális gazdaság exportteljesítményének javulása jelentős mértékben járulhat hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez. 7) Elkészült Magyarország Digitális Startup Stratégiája Magyarország Digitális Startup Stratégiája 2020-ig fogalmazza meg vízióját a digitális vállalkozások Magyarországáról. Átfogó stratégiai cél: a startup ökoszisztéma kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítása o a vállalkozó szellem; o a vállalkozói kompetenciák; o és az együttműködés kultúrája megerősítésével; o a támogató üzleti környezet fejlesztésével; o és a finanszírozási források célzott elérhetővé tételével. Mindez annak érdekében, hogy az innovatív, nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások létrejöttének és fejlődésének pozitív hatásai hozzájáruljanak a magyar nemzetgazdaság nemzetközi versenyképességéhez. Magyarország Digitális Startup Stratégiája részeként a kormány máris döntött az angyalbefektetők adókedvezményéről.

5 Az állam jelentős adókedvezménnyel ösztönözné a startupokba történő befektetéseket. Így az úgynevezett angyalbefektetők a személyi jövedelemadójuk adóalapját csökkenthetnék, amennyiben startup vállalkozásokba invesztálnak. Ez növeli a magánszféra kockázatvállalási hajlandóságát és friss forráshoz juttatja a startupokat. Mind a gazdaságban, mind az oktatás területén a digitális átalakulás időszakát éljük. Ezért a Digitális Jólét Programban megfogalmazott eddigi és jövőbeni intézkedések kiemelt jelentőséggel bírnak a mindennapjainkat érintően. A digitális gazdaság fejlesztése és az oktatás digitális átalakítása egyszerre kiemelt jelentőségű kérdés. A kormányzat, valamint a digitális ökoszisztéma valamennyi szereplőjének szerepet kell vállalnia abban, hogy a munkavállalók és a vállalkozások egyaránt a digitális átalakulás nyerteseivé válhassanak, és a digitalizáció ne növelje, hanem mérsékelje a társadalmi különbségeket.