A fenntartható agrárfejlődés és a határon átnyúló együttműködés lehetőségei a nagykürtösi járásban
|
|
- Jázmin Szilágyi
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A fenntartható agrárfejlődés és a határon átnyúló együttműködés lehetőségei a nagykürtösi járásban 1. A vizsgálat keretei Beszámolónk a térségben folytatott terepmunka tapasztalatait foglalja össze. A vizsgálatot a nagykürtösi járási regionális fejlesztési ügynökség megbízásából, a Vidékfejlődés az Ipoly völgyében című kutatási program keretében, a Nemzetközi Visegrád Alapítvány támogatásával az ELTE Társadalomtudományi Kar Humánökológia Szak hallgatói és oktatói végezték augusztusban 32 interjút készítettünk a dél-szlovákiai járás határmenti településein, összesen 13 községben (Bussa, Csalár, Haraszti, Inam, Ipolyhidvég, Ipolykér, Ipolynyék, Ipolyvarbó, Kovár, Nagycsalomlya, Óvár, Szécsénykovácsi, Zsély). A megkérdezettek között 13 kisebb családi gazdaság és 6 100ha-nál nagyobb mezőgazdasági vállalkozás tulajdonosa szerepelt. Rajtuk kívül nyolc község polgármesterét, egy feldolgozóipari cég tisztviselőjét és négy, a térségben működő társadalmi szervezet képviselőjét kerestük fel kérdéseinkkel. A megkérdezettekkel egységes terv szerint lefolytatott, félig strukturált interjúk készültek. Kutatási programunk szorosan illeszkedett a 2012-ben Magyarországon, Nógrád megye balassagyarmati kistérségében végzett terepkutatáshoz. Szándékunk az volt, hogy egymással összehasonlítható adatokhoz jussunk az Ipoly határfolyó két oldalán elhelyezkedő településekről. Ezek a megfigyelések alapozzák meg javaslatainkat a fenntartható vidékfejlődést szolgáló, határon átnyúló együttműködés lehetőségeiről. 2.Munkahipotézis és a kutatás célja A vidék jelenleg a hanyatlás képét mutatja, a falvak elöregednek, elnéptelenednek, s ennek fő okát a megkérdezettek a megélhetési lehetőségek beszűkülésével magyarázzák. Hozzájárulhat ehhez az egykor gazdasági-társadalmi egységet alkotó Ipoly-völgyet kettéválasztó országhatár is, melynek következtében a térség (mindkét oldalon) némileg periférikus helyzetbe került. Mindezt tekintetbe véve két feltételezéssel éltünk.
2 Az egyik, hogy a hagyományai és adottságai szerint agrár-térségnek minősülő vidéken, különös tekintettel az elérhető városi (ipari stb.) munkahelyek számának csökkenésére, ma a fenntarthatóság irányába történő elmozdulás első lépéseit a mezőgazdaságban és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek terén lehetne és kellene megtenni. Ezen belül feltételeztük, hogy az ökológiai fenntarthatóság kritériumainak a kisebb üzemméret a megfelelőbb, mivel a kisebb (az Európában átlagosnak számító kb.40 hektárnál kisebb) gazdasági egységekre inkább jellemző -a helyi természeti adottságokhoz alkalmazkodó és e források fenntartható (gyarapító-kímélő) használatán alapuló gazdálkodás -a hagyományos helyi tudás és munkakultúra felhasználása, átörökítése -munkaintenzív művelési módok, a nagyüzemnél kedvezőbb fajlagos foglalkoztatási mutatók -hozzájárulás a helyi közösség és e közösség népesség megtartó képességének erősítéséhez -rövidebb értékesítési lánc, sok esetben a közvetlen kereskedelmi formák előnyben részesítése, melynek a helyi társadalomra és a környezetre gyakorolt kedvező hatását korábbi kutatásaink és a szakirodalom alapján valószínűsítettük. Feltételeztük továbbá, hogy a szlovák-magyar határ két oldalán elhelyezkedő települések közötti gazdasági (elsősorban értékesítési) kapcsolatok jobb kihasználása kedvező hatást gyakorolhat elsősorban a mezőgazdasági tevékenység élénkülésére. A Középső Ipoly-völgy természetes központjában, Balassagyarmaton szerveződő gazdapiac, valamint a gazdasági együttműködés más formái e várakozás értelmében vonzóak lehetnek a határ innenső (szlovák) oldalán élők számára is, amennyiben az együttműködés útjában álló jogi akadályok elháríthatónak bizonyulnak. A piaci kapcsolatok fejlesztésében érdekelt, illetve a fenntartható módon gazdálkodó családok körét nagyjából azonosnak gondoltuk. Feltételeztük, hogy a helyi viszonyokkal megismerkedve olyan kezdeményezések részesei lehetünk, amelyek hozzájárulnak majd a folyó két partján élők közötti kapcsolatok - elsősorban gazdasági kapcsolatok elmélyüléséhez. 3.Népesedési tendenciák Az általunk felkeresett dél-szlovákiai települések többsége népesedési szempontból két típusba sorolható; az alapvető demográfiai mutatók szerint mindkettő nagyfokú homogenitást mutat. A Balassagyarmat Nagykürtös útvonaltól nyugatra elhelyezkedő közepes vagy annál kisebb méretű településeket (ipolynyéki mikrorégió) lassú, 10% körüli demográfiai veszteség
3 jellemzi 1991 és 2011 között. A születő gyermekek számának visszaesése azonban a jövőre nézve a mostaninál kedvezőtlenebb képet jelez, amit jól magyaráz a lakosság elöregedése (a nyugdíjasok száma már ma is 25% körül mozog), és ez korántsem új jelenség. A fiatal párok és házasulandó fiatalok egy jelentős része elhagyja szülőhelyét. A helyben és a közeli városokban elérhető munkahelyek fogytán többségük egyre távolabbi településeken talál megélhetést, ma már jellemző módon Angliában, Németországban. Általában azt tervezik, hogy egyszer majd hazaköltöznek, erre azonban munkalehetőség híján sokszor mégsem kerül sor. Mindazonáltal, ezek viszonylag kedvezőbb adottságú községek, ami a települések arculatán is megmutatkozik. A hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek száma az összlakosság 10-20%-a között mozog, ami a megyei (Banska Bystrica) átlagnál így is jóval kedvezőtlenebb. A fent jelzett tendenciák fokozottan érvényesülnek a Nagykürtös és az országhatár közötti aprófalvakban. Ezekben a nyugdíjasok, rokkant-nyugdíjasok és a nyilvántartott munkanélküliek alkotják együtt a lakosság többségét. A rendszerváltozás óta mért demográfiai veszteség községenként komoly eltérést mutat, de mindenképpen jelentős: 15-30% között mozog, amit már semmiféle természetes urbanizációs trend nem magyaráz. S hogy kik hagyták el a községeket, elárulja a tény, hogy jelenleg lakosságuk egyharmada nyugdíjas. A nyilvántartott munkanélküliek részaránya az összlakosságon belül nem sokkal magasabb, mint a nyéki mikrorégióban (az átlag 20% fölött), de csak azért nem, mert errefelé több a nyugdíjas. A községi előljárók szerint egyébként a munkanélküliek jóval többen vannak, mint amiről a hivatalos statisztikai adatok tanuskodnak. A külföldi munkavállalás itt is igen elterjedt a fiatalok körében, annál is inkább, minthogy a bejáró munkát a zsákfalvak rossz közlekedési viszonyai, a gyakorlatilag járhatatlan bekötőutak akkor is megnehezítenék, ha lenne kellő számú munkaalkalom. De nincs: az ipar és a bányászat visszaesése sok munkahelyet megszüntetett, a környéken megtelepedő multinacionális cégek pedig üzemeiket újabban máshová, állítólag Romániába telepítették. A balassagyarmati és szűgyi üzemekben is kevesebb szlovákiai munkavállaló dolgozik ma már, mint korábban, ennek okát nem ismerjük. A Nagykürtös alatti (keleti) határszakaszon található két nagyobb település, Bussa és Zsély egyik típusba sem sorolható. Bussa lakossága dinamikusan növekszik, a a népesség felét kitevő cigányság magasabb reprodukciós rátájának következtében. A falu lakosságmegtartó képességét javítja valószínűleg az itt létesített Ipoly-híd is, amely a községnek a szomszédos
4 magyarországi településekkel jobb összeköttetést biztosít. Zsélyben a lélekszám nem változik számottevően, egyébként a zömmel ipari mesterségeket űző, szlovák többségű, kedvező közlekedési kapcsolatokkal rendelkező község viszonyainak tanulmányozása kívül esett agrár-központú vizsgálódásaink körén. A magyarlakta községekben tehát általános tendencia a születő és a beiskolázható gyermekek számának fogyatkozása. Ennek a tendenciának egyre újabb falusi általános iskolák esnek áldozatul. Jelenleg a vizsgált térség három községében működik magyar nyelvű általános iskola, ha nem is okvetlenül ott, ahol a legtöbb a magyar gyerek. Így a szülők, akiknek többsége az anyanyelvi iskoláztatást részesíti előnyben, sokszor utaztatni kényszerülnek gyermekeiket. Az összehasonlítás ezen a téren is szimmetrikus helyzetet mutat: a falusi kisiskolák folyamatos felszámolása a magyar oldalon is hasonló helyzetet teremtett. (Ott a magukat szlovák nemzetiségnek vallók élveznek előnyös helyzetet, rájuk ugyanis nem vonatkozik a többség számára előírt kötelező minimális létszám, s így kisebb településeken is fenntarthatják iskoláikat.) Magyar tannyelvű középiskola két, aránylag közeli városban található. Az oktatás terén a legnagyobb gondot talán a magyar nyelvű szakképzés hiánya okozza. A megyében egy helyen működik magyar nyelvű mezőgazdasági szakképző intézmény. 4.A társadalmi-gazdasági viszonyok alakulása a rendszerváltozás óta Miközben az államszocializmus berendezkedése Csehszlovákiában és Magyarországon jelentős eltéréseket mutatott, és ezek a különbségek különösen 1968 után rányomták a bélyegüket a két ország társadalomfejlődésére, a rendszerváltozás társadalmi-gazdasági következményeiben ehhez képest jóval nagyobb hasonlóságot fedezhetünk fel, legalábbis, ami a vidék fejlődését illeti. Ez valószínűleg az alapvető paraméterek azonosságával magyarázható, amelyek kevésbé függenek a pártállami, utóbb a posztszocialista kormányok politikájától. A kényszerszövetkezetek itt is, ott is a gazdatársadalom szétverésének és kifosztásának eszközei voltak. Ezek, miközben meghonosították az ipari jellegű mezőgazdasági tömegtermelést, számos tekintetben visszatérést jelentettek a feudális nagybirtokrendszerhez és a második jobbágyság állapotához: kényszermunka, parancsuralmi munkaszervezet, a személyes érdekeltség hiánya, hiánygazdaság és pazarlás, rossz hatékonyság. A falusi
5 társadalom ugyanakkor idővel hozzáidomult ezekhez a feltételekhez, amelyek között az emberek biztos munkalehetőséget, a termékek garantált értékesítési lehetőséget találtak (állami felvásárlási rendszer). Amikor a termelőszövetkezetek feloszlatása nem spontán, hanem mindkét országban kormányzati kezdeményezésre végbement, bár Szlovákia és Magyarország részben eltérő privatizációs stratégiát követett, a következmények egyformán alakultak. A földek mennyiségileg és minőségileg túlnyomó része egy szűk, a privatizátorokhoz közel álló kör tulajdonába került, akik utóbb fokozatosan felvásárolták a törpebirtokok jelentős hányadát is. A földhöz juttatottak többsége ugyanis hamar felismerte, hogy szaktudás, tőke, gép, istálló stb. nélkül nem lesz képes sikeres mezőgazdasági tevékenységet folytatni, és eladta vagy bérbe adta birtokát. A földtulajdon rekoncentrációja tehát hamar végbement, és ismét a sokszáz vagy többezer hektáros nagyüzem vált meghatározóvá. Azzal a különbséggel, hogy ezek munkát, megélhetést immár alig-alig biztosítanak a falvak lakóinak. Példaként álljon itt az az 1200 hektáron, nyolc község határában gazdálkodó üzem az egyik helybeli polgármester vállalkozása -, amely összesen három állandó, bejelentett munkást foglalkoztat. Az eset nem kirívó, az átlagot tükrözi hektáros gazdaságok épülnek kizárólag a családtagok munkaerejére legalábbis papíron. Ezt persze a mezőgazdasági munka idény-jellege is magyarázza, elsősorban azonban a csak géppel művelhető és egyébként is kevés gondozást igénylő szántóföldi vetemények túlsúlya. Érdemes megjegyezni, hogy a nyéki mikrotérség falvainak határát művelő ipolybalogi termelőszövetkezet nem szűnt meg, sőt, jelentős földterületet, jószágállományt mondhat magáénak, gépekkel ugyanakkor nem rendelkezik. Úgy tűnik, a szövetkezeti keretek között egymással szövetkezett magán-érdekeltségek hálózata gazdálkodik. A privatizációt követő évtizedben azonban nem mentek ritkaságszámba a sikeres magánvállalkozások. Ügyesség és szorgalom segítségével a 3-4 hektáron induló gazdálkodás egy évtized leforgása alatt hektáros, virágzó középvállalkozássá tudott fejlődni (bizonyságául annak, hogy a kis üzemméret a mezőgazdaságban nem okvetlenül jelent hátrányt). Az viszont, hogy nyereségüket földvásárlásba fektették, és nem termékeik feldolgozásába vagy alkalmazottaik számának növelésébe, nem okvetlenül a fejlődés jele. Lehet a válságé is: a kis területen előállítható, munkaintenzív termék árát letörte az áruházláncok terjeszkedése, ez utóbbiakkal még a helyi felvásárlók/elosztó központok sem voltak képesek felvenni a versenyt. A szántóföldi veteményeknek viszont mindig akadt vevője, s velük a gond is kevesebb. A mennyiségi szemléletet igazolta végül a földalapú támogatás megjelenése.
6 A nagyobb birtokok tulajdonosai között az ezredforduló self-made-man gazdái mellett gyakran találkozunk az egykori szocialista nagyüzem vezetőivel, nemkülönben mostani polgármesterekkel, illetve külföldi befektetőkkel. A külföldiek földtulajdon-szerzését egyik vizsgált ország törvényei sem teszik lehetővé, azonban gazdasági társaságok keretében gyakorlatilag eddig is, ezután is akadálytalanul szerezhetnek tulajdon- vagy rendelkezési jogot jelentős birtoktestek felett. Mivel a földek mintegy 80%-a társasági tulajdonban van, a külföldiek tényleges részesedése a földtulajdonból alig megállapítható. Ami a polgármesteri tisztséget illeti, úgy találtuk, hogy az egyaránt lehet eszköze vagy következménye a vállalkozói sikernek. A tekintélyes, helyi viszonylatban tehetősebb, gyakran kiterjedt földbirtokkal rendelkező családok és e családok versengése dönti el sok esetben, hogy kiből lesz polgármester. Érdemes megjegyezni, hogy a megkérdezett vállalkozók felkészült mezőgazdasági szakembereknek, megfontolt üzletembereknek mutatkoztak, akik a saját gazdaságukon túli kérdésekben is széles látókörrel, biztos ítélőképességgel foglaltak állást. Összefügghet ez azzal is, hogy a falvak életét jelenleg meghatározó, befolyásos családok nevét sok esetben viszontláthatjuk a temető régi fejfáin is. Hajlamosak vagyunk jelentőséget tulajdonítani ennek a megfigyelésnek: arra vall, hogy a magyarlakta szlovákiai falvakban a hagyományos gazdatársadalom inkább volt képes megőrizni vagyis inkább visszaszerezni pozícióit, mint Magyarországon. Ennek magyarázata lehet maga a nyelvi elszigeteltség: a falusi magyar középosztály inkább helyben maradt, és tagjai annak idején kisebb számban menekültek a szlovák-többségű városokba, diplomás szakmákba a kolhoz és a kulák-üldözés elől.. A többség azonban a rendszerváltozás után más kereső foglalkozás mellett, kicsiben kezdett gazdálkodni a tsz-től visszakapott földeken. A vidék hagyományainak megfelelően a zöldségtermesztés volt a fő profil, a megtermelt árut minden mennyiségben fel tudta venni a hazai piac. Az értékesítési feltételek drámai romlása azonban az ezredforduló után egy csapásra véget vetett ennek szerény a konjunktúrának. A feldolgozóipar és a helyi felvásárlási központok mint biztos átvevők eltűntek, így azokat az őstermelőket, akik a kilencvenes években kitanulták a piaci értékesítés fortélyait, az ezredforduló után ugyanúgy tönkretette a multinacionális élelmiszerkereskedelmi hálózatok árversenye, mint az üzemszerű, nagyobb vállalkozásokat. A különbség csak annyi, hogy míg a nagyok előre menekültek, azaz áttértek a befektetést és élőmunkát alig igénylő szántóföldi tömegtermékre, addig a
7 konyhakert méretű gazdaságok egyszerűen felhagytak az árutermeléssel és a továbbiakban önellátásra, helyi cserekereskedelemre szorítkoztak. Így tűntek el a fóliasátrak a kertekből, a jószág a legelőről és a fiatalok a falvakból. Kelet-európai termék nem jut el a nyugat-európai piacokra, ha eljut, csak odavalósi kereskedők közvetítésével, akikkel szemben a gazdák kiszolgáltatottsága maradéktalan. A hazai piacon ellenben akadálytalanul hódít a külföldről, részben a tengeren túlról behozott tömegtermék, amellyel a jobb minőségű, de nagyobb költséggel előállított hazai áru nem mérkőzhet, hiszen a vásárlóerő mifelénk szegényes. Éspedig azért szegényes, mert a hazai gazdaságot, különösen az agráriumot tönkretette a TESCO-szindróma, az egyenlőtlen vereny a külföldről érkező olcsó és silány kínálattal. Erre a körkörös folyamatra jó példa az egyik ipolymenti községé. A nedves ártéri földeken hagyományosan zöldséget termesztő faluban ma már nincsenek fóliasátrak, felhagytak a piacozással, és zöldséget legfeljebb saját szükségletre termesztenek. A fiatalok közül tehát sokan felcsaptak kamionsofőrnek. Egy Luxemburgban bejegyzett, egyébként szlovák tulajdonú fuvarozó cégnél helyezkedtek el. Ma ők szállítják Kelet-Európa nagybani piacaira a Marokkóban termett (és út közben így-úgy made in EU termékké avanzsáló) paprikát-paradicsomot, amit ott fillérekért állítanak elő az éhező beduinok, biztosítva a nyomott árakat, melyek egyenesen vezettek az ipolymenti zöldségtermesztés összeomlásához. Mint értesültünk, a szlovák élelmiszerforgalomban a hazai termék már csak 45%-al részesedik. Az újabb statisztikák szerint Magyarországon, Európa egykori éléskamrájában is 50% alá süllyedt a hazai élelmiszer piaci részesedése. A dél-szlovákiai falvak mezőgazdaságát, ugyanúgy, mint a magyarországiakét, visszavetette a föld-alapú pályázati támogatás túlsúlya. Itt ráadásul a támogatás mértéke a föld minőségével fordítottan arányos, ami az ország élelmiszer-ellátásának nagy részét biztosító déli részeket sújtja, ahol jobb a föld (és sűrűbb a magyar népesség). A támogatás 80%-a akkor is jár, ha a föld parlagon marad, tehát nem ösztönzi a termelést, főleg nem a munkaigényes ágazatokat. Az jár jól, akinek sok földje van, és azon a legkevesebb élőmunkával, egészében véve kis ráfordítással csekély hozzáadott értéket állít elő. A tulajdonviszonyok és az agrárpolitika alakulása a termékszerkezetre is döntő hatással volt. A jövedelmezőbb, mert nagyobb fajlagos értéket képviselő zöldség-gyümölcs termelés egyszeriben gazdaságtalanná vált. Állatokkal foglalkozni is csak annak éri meg, ha ugyan megéri, aki maga állítja elő a takarmányt. A tej és a tejtermék még elhelyezhető háztól és a környék településein a húsnak viszont nincs ára többé. Ma mindenütt az terem, amivel legkevesebb a gond : búza, kukorica, repce és
8 napraforgó.. Ezeknek ráadásul biztos pótlólagos piacot jelent a biomassza alapú üzemanyaggyártás, amely szintén azért és csakis azért gazdaságos, mert uniós támogatást élvez, mint zöld energiaforrás. Ezzel magyarázzák, mondhatni egyhangúan, a térség mezőgazdasági vállalkozói, hogy miért hagytak fel a hagyományos állattartással, zöldség-termesztéssel. Valójában a támogatáspolitika gondoskodik a nagyüzem gazdaságosságáról, sokat emlegetett modernizációs előnyeiről, amit újabban ugyanúgy evidenciaként szokás kezelni, mint hajdan, a szocializmusban (vagy éppen a második jobbágyság korában, amikor még latifundiumnak, hitbizománynak hívták). A fordulat végzetes következményeivel (munkanélküliség, falvak elnéptelenedése) a megkérdezettek teljes mértékben tisztában vannak, azonban úgy érzik, semmit sem tehetnek a gazdasági realitások ellenében. Nagy birtokméret + alacsony költség + igénytelen tömegtermelés: mifelénk ma ez az üzleti siker képlete. A nyéki mikrorégióban működő fagyasztóüzem, a térség legnagyobb zöldség-felvásárlója is e megfontolásból dolgozik egyre nagyobb arányban gyöngébb minőségű lengyel alapanyagból, az amúgy kiváló helyi termények rovására. (Maga az üzem egyébként már jó ideje külföldi kézben van.) A térségben működő nagyobb gazdaságok kereskedelmi partnereik között első helyen említenek egy osztrák-német tulajdonú felvásárló céget (amely errefelé nagy területen folytat bérelt földjein saját termelő tevékenységet is), egy komáromi gabonaforgalmi vállalkozást, valamint a közeli biogáz-erőművet. Értékesítenek a feldolgozóipar nagyjai közül pl. a Maggi felé is; aki pedig gabonán kívül még zöldséggel is foglalkozik, az kiskereskedelmi hálózatokkal áll kapcsolatban. A két ország közötti kereskedelem útjának zökkenőire utal, hogy magyar piacra idevalósi áru többnyire csak feketén kerül. (A családi gazdaságok 100 km-es körzetben értékesíthetnek adómentesen, ez a kör azonban nem vonatkozik a határon túli piacokra, ahol egyébként is más szabályok érvényesek.) Amikor a gazdálkodás akadályairól, vagy éppen feladásáról nyilatkoztak, a megkérdezettek többször is szóba hozták az egyre súlyosbodó szárazságot. Úgy látszik, az évi csapadék mennyiségének hosszú évek óta tartó, lassú csökkenése a klímaváltozás leginkább szembeszökő következménye most érkezett el arra a kritikus pontra, amelyen túl ez lehet a mezőgazdaság jövőjével kapcsolatos döntések meghatározó tényezője. Nem állíthatjuk, hogy akár Magyarországon, akár Szlovákiában határozott lépéseket tettek volna az erre való felkészülés irányába, pl. a klímaváltozáshoz alkalmazkodó talajművelési és öntözési technológiák elterjesztése terén, vagy a vízvisszatartó vízkormányzás érdekében. Az Ipoly
9 felső folyásán egyébként már korábban létesült árvízi vésztározó, ami segítséget jelent az aszályos hónapok átvészelésében, legalábbis a folyó közelében fekvő földek gazdáinak. Sokan panaszkodtak ugyanakkor az öntözés magas költségeire: amióta a vízműveket privatizálták, az árak emelkedése komoly visszatartó erőt jelent, amit éppen a kisebb gazdaságok viselnek nehezen, és a szántóföldieknél jóval vízigényesebb konyhakerti kultúrák szenvednek meg. Mint jeleztük, a társadalmi-gazdasági változások hatása az ipolynyéki mikrotérségben másképpen jelentkezik, mint az ettől keletre fekvő, határmenti falvakban. Nyugaton általában rendezett faluképet találunk, többé-kevésbé működő helyi közösségeket, frissen helyreállított templomot, temetőt, köztereket. Nagycsalomlyán például a katolikus gyülekezet a maga erejéből, állami és egyházi támogatás nélkül újította fel kívül és belül, éspedig igen szép kivitelben régi templomát. Inamban a község bérházak építésébe kezd, hogy ösztönözze a betelepülést. Ezekben a községekben aránylag többen foglalkoznak mezőgazdasági vállalkozással, több az őstermelő is. Az is igaz, hogy ipari munkahely is közelebb található: Ipolyságon a Samsung foglalkoztat szép számmal a falvakból bejáró dolgozókat. De aki a balassagyarmati járás üzemeiben vállal munkát, a jobb minőségű utakon innen oda is könnyebben jut el. Családi vállalkozások Feltételeztük, hogy a térségben a házikerttől a 40 hektár körüli, közepes üzemméretig terjedő, aránylag széles sávban aránylag szép számmal találunk majd az önellátáson túl értékesítés céljából is termelő családi gazdaságokat. Ebben a várakozásunkban azonban csalódnunk kellett. A mezőgazdaság mint fő vagy mellékes jövedelmi forrás egyre kevesebb család életében játszik szerepet. A többség a konyhakertet sem műveli, és az udvarát városi módi szerint gyepesíti. A legtöbb faluban azért maradtak gazdálkodó családok, akik ellátják a szomszédságot-rokonságot zöldséggel-gyümölccsel, tőkehússal, szárnyassal. A helyi áruforgalom azonban piacon kívül, a kertek alatt zajlik, cserekereskedelem és kölcsönös ajándékozás formájában. Ugyanúgy, ahogy a törpebirtokok művelése: visszatraktorozzák egymásnak az elvégzett munkát, kölcsön géphasználatot. A városi munka vagy nyugdíj mellett, elsősorban önellátás céljából végzett munka gyümölcse azonban nem kerül piacra. Nem is érné meg a családoknak, hogy több energiát fektessenek a termelésbe, értékesítésbe, amikor a húsnak, zöldségnek, úgymond, nincs ára, és jóformán vevője sem akad, hiszen
10 mindenki a TESCO-ba, Lidl-be jár bevásárolni. Azelőtt sokan árusítottak rendszeresen a környező városok piacain, ma alig találkoztunk négy-öt családdal, akik még nem hagytak fel ezzel. A piacok forgalma valóban visszaesett. Ipolyságon kevés árust, mérsékelt forgalmat találtunk. Losoncon főleg a nagybani piacról vagy központi elosztóhelyekről érkező tömegtermék kapható (ugyanúgy, mint a legtöbb magyarországi piacon). Nagykürtösön az egykor virágzó bányász-településen mára visszaesett a forgalom, és a piacról kiszorultak a magyar árusok. Beszéltünk azonban olyan gazdával is, akinek itt vagy ott törzsvevői vannak, és megtalálja a számítását a piacozásban. A besztercebányai és zsolnai piacra járó ipolymenti gazdák arról számoltak be, hogy vevőik kedvelik ugyan a magyar falvakból érkező árut, de a magyar szót annál kevésbé, ezért ott az árusok egymás között is szlovákul kénytelenek beszélni. A piacozó és a piacozásból tisztességes jövedelmet húzó gazdák kivétel nélkül az idősebb korosztályból kerülnek ki. Általában elmondható, hogy a fiatalok kevés hajlandóságot mutatnak a családi gazdaság átvétele, általában a mezőgazdaság iránt. Megfontolásaik azonban, sajnos, reális üzleti mérlegelésen alapulnak: a jelen értékesítési és támogatási feltételek között a mezőgazdaságnak nincs jövője. Az MKP agrár-szakembere szerint éppen a támogatási politika reformjával, a pályakezdő gazdák támogatásával, földhöz, hitelhez juttatásával lehetne vonzóbbá tenni az agráriumot. A fiatal és középkorú mezőgazdasági vállalkozókról elmondhatjuk, hogy a többségük rendelkezi valamilyen agrár-jellegű szakképzettséggel. Ezt azért kell kiemelni, mert a mezőgazdaságtól való elfordulás legfontosabb szubjektív okát éppen abban látjuk, hogy e szakmák alacsony presztizse a családok nagy részét visszariasztotta attól, hogy gyermekeiket ilyen képzési formák felé tereljék. A szocializmustól örökölt modernizációs mítosz értelmében az ipari munka és a városi életforma szükségképpen magasabb rendű a falunál és a mezőgazdaságnál, a nagyüzem fejlettebb a kisüzemnél stb. Ezeket az előítéleteket nem csak az iskola sulykolja mind a mai napig, hanem a közvéleményben is ezek terjedtek el. Márpedig a sikeres helytállásnak ma már ezen a területen is nélkülözhetetlen feltétele a megfelelő, akár felsőfokú szakképzettség. Így nem meglepő, hogy az aktív gazdák átlagos életkora 50 és 60 év között mozog, ami egybevág az Ipoly magyar oldalán szerzett tapasztalatainkkal. Abban sem találtunk eltérést, hogy a kisvállalkozások, családi gazdaságok száma falvanként átlag 2-3-nál nem több, a Nagykürtös alatti határmenti sávból pedig szinte teljesen eltüntek. Vagyis a földek java részét fokozatosan felvásárló bel- és külföldi vállalkozók nagyüzemei és a háztáji önellátás között
11 szinte semmi sem maradt. Ez a változás Szlovákiában is az uniós csatlakozást követő évtized fejleménye, és az élelmiszer-kereskedelmi láncok tárhódításával párhuzamosan ment végbe, ugyanúgy, mint Magyarországon. Szlovákiában az őstermelőket egyébként nem terhelik adminisztratív kötelezettségek. Aki az önkormányzaton regisztráltatta magát, háztól vagy a közeli piacokon (egy száz kilométeres körön belül minden további nélkül értékesítheti a termékét. A gazdálkodó családok többsége ezt a formát választja, az általuk előállított áru (konyhakerti növények, burgonya, tejtermék, méz, baromfi stb.) volumenének ezek az értékesítési formák éppen megfelelnek. Előfordul olyan gazda is, aki mozgóárussal, városi zöldségkereskedővel áll kapcsolatban. Még gyakrabban integrátorokkal, akik gondoskodnak a vetőmagról, vegyszerről, és előre lekötik a készterméket, így a gazda gyakorlatilag nem folytat piaci tevékenységet. Mondanunk se kell, hogy ezt a szerény, de biztonságos jövedelmet nyújtó megoldás nem idegen a termelőszövetkezetben szocializált, s így az önálló vállalkozástól gyakran idegenkedő gazdálkodóktól. De talán nincs is más választásuk, tekintettel az új piaci monopóliumok kialakulására és a hagyományos piacok hanyatlására. Aki pedig egyszer felhagyott a gazdálkodással, abban az üzleti kudarc és az azzal járó tetemes anyagi veszteség rendszerint mély nyomot hagy, és még a viszonyokban esetleg bekövetkező kedvezőbb fordulat esetén sem igen hajlandó újra belevágni. Mások, persze, ugyanilyen makacssággal ragaszkodnak a földhöz, jószághoz, mondván, ez az életünk. Sokan elmondták az idősebbek közül, hogy amit csinálnak, szerelemből csinálják, hiszen már régen nem kifizetődő. De meddig? Az volt a benyomásunk, hogy azokban a családokban, ahol a rokonság vagy a gyermekek részt vesznek a családi vállalkozásban, vagy komoly kilátás van rá, hogy azt folytassák, ténylegesen az értékesítési lehetőségek alakulásától függ, hogy jövendő terveikben kisebb vagy nagyobb szerepet szánnak a mezőgazdaságnak. Minderről ők maguk igen óvatosan nyilatkoznak, amit érthetővé tesznek az elmúlt években elszenvedett csalódások, és a kiszolgáltatottság az agrárpolitika előre kiszámíthatatlan változásainak. A családi gazdaságok, mezőgazdasági kisvállalkozások támogatása a szórvány-magyarság szempontjából létkérdés, aminek a jelentőségét eddig talán a regionális fejlesztési politika nem vette kellőképpen figyelembe. Ténylegesen két út áll a térség falvaiban élő magyarság előtt: vagy elvándorolnak (a vándorlás jellemző célpontjai között egyre inkább Nyugat-Európa nagyvárosai szerepelnek), vagy kihasználják a mezőgazdasági tevékenység
12 számára kedvező helyi adottságokat. Ezek a kedvező adottságok jelenleg csak elvben léteznek. A természet adta előnyöket ugyanis ellensúlyozzák a társadalmi hátrányok. Ezek közül eddig a nagybirtokrendszert, a támogatás-politkát, és mindenek felett a hazai piac elvesztését említettük. Ki kell ezt egészítenünk még valamivel. A mai kereskedelmi és logisztikai viszonyok között gyakorlatilag kizárt, hogy a mezőgazdaságban egyébként racionálisan működtethető, jó minőséget produkáló családi gazdaságok a piaci versenyben helyt álljanak. Ahol Európában még virágzó farmer-gazdaságokat találunk, ott nem hiányzik a gazdák közötti együttműködés, szövetkezés valamilyen formája sem. Sajnos, Kelet-Európában a kolhoz típusú erőszakos szövetkezetesítés egy hosszú időre elvette az érintettek kedvét az összefogástól. Nemcsak az intézmény kompromittálódott. A kollektivizálás, utóbb a privatizálás olyan drámai konfliktusok, visszaélések, érdekharcok forrása volt, melyeknek sebeit a falusi társadalom máig őrzi mindkét országban. Amikor azt tapasztaljuk, hogy a gazdák többnyire bizalmatlanok az együttműködéssel, azaz lényegében egymással szemben, erre a nehéz örökségre kell gondolnunk. Meghaladásának azonban nincs alterntívája, ha csak nem a pusztulás. Figyelemre méltó, hogy ebben a helyzetben milyen új kooperatív megoldások születnek. Magyarország több régiójában, elsősorban a súlyosan hátrányos helyzetű településeken tapasztaltuk, hogy egy-egy polgármester a különféle segélyprogramok, fejlesztési források célszerű felhasználásával, a magánvállalkozás, a civil egyesületi formák illetve az önkormányzat lehetőségeinek okos kombinálásával hozott létre afféle falugazdaságot. Az erőskezű és leleményes vezetők meg tudták szólítani a nincstelen, munka nélkül tengődő embereket, és több-kevesebb sikerrel a helyi gazdákat is. Ahol az összefogás eredményesnek bizonyult, kézzelfogható jelei is mutatkoznak, úgy a megélhetés terén, mint a helyi közösség erősödésében. Szlovákiában a Magyar Koalíció Pártjának a regionális fejlesztésért felelős alelnöke tette magáévá ezt a koncepciót, és szorgalmazza a faluvállalatok létrehozását. Más megkérdezettek is említették az összefogás nélkülözhetetlenségét és akadályait. Az ösztönző kezdeményezés eszközeivel elsősorban az önkormányzat rendelkezik: közföldekkel, fejlesztési forrásokkal. A kisvállalkozások közötti kooperáció kiindulópontja lehetne, ha a község közösen szerezne be gépeket, vagy ha közösen szervezné meg az értékesítést, ami jelenleg a leginkább számít szűk keresztmetszetnek a gazdák szemében. Mindez egyelőre csak terv és program-szinten létezik, nem érte el a hivatalos fejlesztési politika ingerküszöbét sem. Aligha véletlen, hogy ez utóbbi milyen markáns rokon vonásokat mutat a két országban. A fejlesztési források itt is, ott is rendre elkerülték a kis léptékű agrár-vállalkozásokat, és
13 inkább a nem-produktív infrastruktúra korszerűsítésére fordították őket. Talán éppen ezt az eljárást hivatott igazolni az idegenforgalomba, falusi turizmusba vetett hiú reménység, melynek üzleti megalapozatlanságát itt nem feladatunk részletezni. De ezek a várakozások általában nem is a falusi gazdák körében, hanem a fejlesztéssel foglalkozó intézményekben terjedtek el.
Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György
RészletesebbenÉlelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar
Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenHelyi forrás alapú gazdaságfejlesztés és bioregionalitás. a Balassagyarmati kistérség és a Nagykürtösi járás esete
Helyi forrás alapú gazdaságfejlesztés és bioregionalitás a Balassagyarmati kistérség és a Nagykürtösi járás esete Helyi forrás alapú gazdaságfejlesztés és bioregionalitás A Balassagyarmati kistérség és
RészletesebbenKorszerű vidékfejlesztés
Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Korszerű vidékfejlesztés Dr. Buday-Sántha Attila 2010.08.02. Buday-Sántha Attila 1 I. Korszerű
RészletesebbenAz új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár
Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika
RészletesebbenA termıföldkérdés vidékfejlesztési összefüggései
A termıföldkérdés vidékfejlesztési összefüggései Varga Péter Stratégia Kft. 2011. február 3. Kelebia Egy kis bevezetés - A közlegelık tragédiája (Hardin, 1968) Adva van egy közlegelı, amelyen a faluban
RészletesebbenÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése
ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése Takarék Agrár Igazgatóság Értékesítési Osztályvezető Sánta József Dátum: 218.8.1 Kibocsátási mutatók 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212
RészletesebbenNagygazdák és kisgazdák*
Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés
RészletesebbenA LEGSZEBB KONYHAKERTEK
A LEGSZEBB KONYHAKERTEK Mi, mint Városszépítők fontosnak tartjuk, hogy ne csak a közterületek szépüljenek, épüljenek és legyenek értékesen és hasznosan kihasználva a fóti lakosok által, hanem mindenkinek
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.május május. júli.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. MÁJUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program
RészletesebbenKiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás
A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,
RészletesebbenTudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja
: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért
RészletesebbenFEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE LAKÓNÉPESSÉG (EZER FŐ) TERMÉSZETES SZAPORODÁS, FOGYÁS (EZRELÉK) VÁNDORLÁSI EGYENLEG (EZRELÉK) A FEJÉR MEGYEI REGISZTRÁLT ÁLLÁSKERESŐK JÁRÁSONKÉNTI ELOSZLÁSA (FŐ) 487
RészletesebbenHelyzetkép 2013. július - augusztus
Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó
RészletesebbenFEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL
23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai
Részletesebbenmáj júni. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási főosztály
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. JÚLIUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenIntegráció és szövetkezés
Integráció és szövetkezés Jakab István Országgyűlés alelnöke MAGOSZ elnöke Napi Gazdaság Konferencia Budapest 2013. április 30. A mezőgazdasági termelés hatékonyságát a élelmiszerláncban elért magas érdekérvényesítési
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. DECEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenGlobális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás?
Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás? Kálmán Zoltán mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomata Magyarország állandó képviselője az ENSZ római székhelyű mezőgazdasági és élelmezési
RészletesebbenTerületi különbségek kialakulásának főbb összefüggései
Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. nov.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
Részletesebbenmáj dec jan. szept.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. JÚNIUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
Részletesebben7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542
Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.április április. júni. júli. márc. aug. szept.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. ÁPRILIS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenA válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira
Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus. okt. nov. szept. júni. júli.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.szeptember szeptember. aug. dec. febr. júli.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenVERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában
VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési
RészletesebbenLEADER vállalkozási alapú
HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.augusztus augusztus. júni. júli. dec. febr. nov.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenA mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012
A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE.. sz. napirendi pont 37-41/2015.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT az előnyben részesítendő szlovák-magyar határmetszési pontok
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenMi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok
Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június
RészletesebbenA gazdálkodás és részei
A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. aug. szept. júni. máj. ápr. nov. dec.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. MÁJUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenFizikai környezet KOHÉZIÓ
Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,
RészletesebbenA VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG
A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet (Szent István Egyetem, MTA Regionális Kutató Központ, Agrárgazdasági Kutatóintézet) 1 Vezetõi összefoglaló
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenA DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN
A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JANUÁR 2016. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.865 álláskereső szerepelt, amely az előző
RészletesebbenVajdasági vízhiány probléma
Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére
RészletesebbenNagyvállalkozók tíz év után
Nagyvállalkozók tíz év után Laki Mihály- Szalai Julia MTA Közgazdasági Kutató Központ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2013. január 18. Kornai János 85 konferencia Az előadás vázlata - kutatástörténet
RészletesebbenAkikért a törvény szól
SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként
RészletesebbenLankadt a német befektetők optimizmusa
www.duihk.hu Sajtóközlemény Kiadja: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK), Budapest Kelt: 2018. október 25. Sajtókapcsolat: Dirk Wölfer, kommunikációs osztályvezető T: +36 (1) 345 76 24, Email:
RészletesebbenVidékfejlesztési Program 2014-2020
Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU
RészletesebbenTájékoztató Szuhakálló község évi foglalkoztatás-politikai helyzetéről
KAZINCBARCIKAI JÁRÁSI HIVATAL JÁRÁSI MUNKAÜGYI KIRENDELTSÉGE Ügyiratszám: 25869-0/2014-0503 Tárgy: Tájékoztató- Szuhakálló Ügyintéző (telefon): Zsuponyó Nikolett Melléklet: Tájékoztató Szuhakálló község
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási
RészletesebbenAbaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív
Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések
RészletesebbenAz új Vidékfejlesztési Program 2014-2020
Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felels helyettes államtitkár 2014. október 29. Budapest, VHT Szakmai napok Az új Közös Agrárpolitika (KAP) 2014-2020
RészletesebbenHelyzetkép 2013. november - december
Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső
RészletesebbenKözös gondok-közös megoldások
Közös gondok-közös megoldások Jövőteremtő fejlődési utak hátrányos helyzetű falvainkban Zalaszentmárton, 2015. augusztus 24. Hogyor Veronika referens Herman Ottó Intézet Helyi gazdaságfejlesztés Szociális
RészletesebbenGazdaságosság, hatékonyság. Katona Ferenc franzkatona@gmail.com
franzkatona@gmail.com A különböző gazdasági egységek rendeltetésük szerinti feladataik végrehajtása érdekében a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával kifejtett céltudatos tevékenysége a gazdálkodás.
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenTovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya. Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai III. negyedév
Tovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai 17. III. negyedév I) Az agrárgazdaság (mezőgazdaág és élelmiszeripar) hitelállományának alakulása Az agrárgazdaság hitelállománya
RészletesebbenFiatal mezőgazdasági termelő - 67/2007 FVM rendelet támogatási jogszabály alapján - Miklósik Ivett
Fiatal mezőgazdasági termelő - 67/2007 FVM rendelet támogatási jogszabály alapján - Miklósik Ivett Bemutatkozás Mezőgazdasággal már kiskoromban megismerkedtem, édesapám agronómus volt egy TSZ-ben Középiskola
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenA város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re
Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK
MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská
RészletesebbenSpeciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
RészletesebbenA vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében
A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely
Részletesebben1.sz. melléklet az Útmutatóhoz LEADER Intézkedési Terv
1.sz. melléklet az Útmutatóhoz LEADER Intézkedési Terv LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Dunamellék Felső-Kiskunság Homokhátság Sárköz LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának
Részletesebben% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6
KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-
RészletesebbenA MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző
RészletesebbenFiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár
Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás
Részletesebbenwww.husk-cbc.eu Jelen előadás tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.
Vadászati és Erdészeti Klaszter együttműködési lehetőségek a határon túli vadászok között Ipoly Erdő Zrt. vezető partner Pintér Zoltán szakmai projektmenedzser www.husk-cbc.eu Jelen előadás tartalma nem
RészletesebbenKecskés Gábor Berzence
Kecskés Gábor Berzence 2013.09.27. Az előző eladásomban kitértem a NyugatEurópát sújtó esőzésekre és árvizekre, azóta sajnos túl vagyunk már egy igen száraz, aszályos időszakon is mely szintén nem segítette
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenAz alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai
OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat
RészletesebbenMunkanélküliség Magyarországon
2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. aug. szept. júni. júli. máj. febr. márc.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. FEBRUÁR Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. február 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenKomplex mátrix üzleti képzések
1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény
RészletesebbenA ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:
RészletesebbenTermelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály
Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. OKTÓBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában
Részletesebben2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez
66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA
RészletesebbenA MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz
RészletesebbenHol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?
SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében
RészletesebbenA nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei.
A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei Molnár Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési
RészletesebbenLokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen,
Lokális cselekvés Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, 2011. 05.27. Felvezető: Tiboldi Lajos Név: Ica Apja neve: 15548 SAPHIR-ET Eredményei: 2009 Hódmezővásárhelyi
RészletesebbenAz élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely
Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.
Részletesebben