A jól-léti keretrendszer kidolgozása a gazdaságpolitikai döntések támogatásához

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A jól-léti keretrendszer kidolgozása a gazdaságpolitikai döntések támogatásához"

Átírás

1 A jól-léti keretrendszer kidolgozása a gazdaságpolitikai döntések támogatásához Virovácz Péter / 1.

2 Századvég Gazdaságkutató Zrt. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. Műhelytanulmány sorozatának célja a kutatási eredmények gyors közlése és vitára bocsátása. A tanulmányok a továbbiakban publikációk alapjául szolgálhatnak. A tanulmányok a szerzők nézeteit tartalmazzák, nem feltétlenül tükrözik a Századvég Gazdaságkutató Zrt. álláspontját. Kiadja: Századvég Gazdaságkutató Zrt Budapest, Hidegkuti Nándor utca Sorozatszerkesztő: Balatoni András Századvég Gazdaságkutató Zrt. Műhelytanulmányok 2013/1. Századvég Gazdaságkutató Zrt. The purpose of the Századvég Gazdaságkutató Zrt. Working Papers are the dissemination of research results and the initiation of a professional discussion. Contents of the Working Papers may be subject to further publication. The views are those of the individual authors and do not necessarily reflect the view of the Századvég Gazdaságkutató Zrt. Published by: Századvég Gazdaságkutató Zrt Budapest, Hidegkuti Nándor utca Editor: András, Balatoni Századvég Gazdaságkutató Zrt. Working Papers 2013/1.

3 A jól-léti keretrendszer kidolgozása a gazdaságpolitikai döntések támogatásához 1 Virovácz Péter tudományos munkatárs; Századvég Gazdaságkutató Zrt. Összefoglaló A tanulmány a jól-lét meghatározására szolgáló a bruttó hazai terméktől eltérő alternatív mutató gazdaságpolitikai döntéstámogatásban történő felhasználásának lehetőségét vizsgálja. A GDP ugyanis csupán az anyagi természetű jólétet fogja meg, így a hagyományos növekedési keretrendszerek nem képesek elősegíteni a társadalmi előrehaladás mérését. A jól-léti keretrendszer megalkotásához így szükség van egy alternatív végső célra, valamint a gazdasági és társadalmi állapotokat egyaránt tükröző magyarázó változókra. A tanulmány hozzáadott értéke, hogy bemutatja az első ilyen jól-léti keretrendszert, Magyarországra specifikálva. Az ebből származó következtetések pedig a hazai gazdaságpolitika számára szolgálhatnak releváns iránymutatással. Abstract This study investigates wellbeing indicators (other than GDP) and those adaptability as an element of policy decision toolkit. Gross domestic product alone is an inadequate measure of individual well-being, therefore traditional growth frameworks are not able to promote measuring social progress. To create a well-being framework, there is a need for an alternative ultimate target, as well as explanatory variables that reflect both economic and social conditions. The added value of this study is the first to present such a well-being framework built upon Hungary. The conclusions may provide as guidance to the Hungarian economic policy. Kulcsszavak: jól-léti keretrendszer, Easterlin-paradoxon, faktoranalízis, GDP, Magyarország JEL: C38, E01, I31, P51 1 A szerző köszönetet mond Balatoni Andrásnak és Tóth G. Csabának a tanulmányhoz fűzött értékes megjegyzéseikért, tanácsaikért. A fennmaradó hibákért a felelősség csak a szerzőt terheli.

4 Tartalomjegyzék Bevezetés... 1 A jól-lét mérése... 3 Miért kifogásolható a GDP alkalmazása?... 3 Mire használható mégis a GDP?... 5 A jól-léti keretrendszer kidolgozása... 8 Az alapkoncepció... 8 A jól-léti keretrendszer bemutatása A végső cél (szupercél) kiválasztása Szakpolitikai döntési vagy eredményváltozók A jól-léti keretrendszer eredményei A jól-léti keretrendszer fejlesztése Összefoglalás Hivatkozások Függelékek függelék A jól-léti keretrendszer magyarázó változóinak leírása függelék A jól-léti keretrendszer magyarázó változóinak korrelációs mátrixa függelék Jól-léti modellek különböző függő változókra... 33

5 Bevezetés A közgazdász szakma évtizedek óta megosztott abban a kérdésben, hogy a bruttó hazai termék, azaz a GDP használható-e a jólét mérésének mutatószámaként. Tanulmányomban konzekvensen különbséget teszek a jólét és a jól-lét fogalmai között, hiszen az angol wellbeing kifejezés kétféleképpen is értelmezhető. A jólétet a piaci tranzakciók volumenével, illetve a materiális vagyon felhalmozásával elért hasznossággal azonosítom, vagyis ebből a szempontból a GDP, mint jóléti indikátor megállja a helyét. Ezzel szemben értelmezésem szerint a jól-lét az emberek elégedettségét, boldogságát, az emberi lét társadalmi aspektusait is figyelembe veszi. Ebből fakadóan a jól-lét mérésére valóban nem alkalmas a bruttó hazai termék indikátora. A téma így abból a szempontból releváns, hogy az egy főre jutó GDP növelése elégséges kormányzati-gazdaságpolitikai célnak tekinthető-e, avagy szükség van valamely alternatív mutatószámra. Az ilyen, a jól-létet mérő indikátor sokkal komplexebb módon fogja meg világot, mint a GDP. A szakirodalom ezzel összhangban számos hátrányt hoz fel az országok teljesítményének összehasonlításául szolgáló, globálisan elfogadott és használt bruttó hazai termék indikátorral szemben. Ezeket a kritikákat Oulton [2012a] foglalta össze: 1. A GDP reménytelenül hibás koncepció a jólét mérésére; 2. A növekvő GDP eredménytelen jól-léti szempontból, mivel az emberek jelentős hányada nem részesül belőle; 3. Az egy főre jutó bruttó hazai termék növelése értelmetlen, mivel semmivel sem teszi az embereket boldogabbá; 4. A bolygónk teherbírása véges, vagyis a GDP folyamatos bővülése (leginkább a gazdag országokban) egyébként sem megvalósítható. Az Oulton [2012a] által felvetett problémákat még akkor is célszerű figyelembe venni, ha a szerző a tanulmányában cáfolja a kritikákat. A bruttó hazai termék tehát egy ország anyagi helyzetét méri, de nem képes megfogni az emberi lét minden szempontját. Robert Kennedy március 18-án a Kansas Egyetemen tartott beszédének egy részletét érdemes itt felidézni: a bruttó hazai termék lényegében mindent számba vesz, kivéve azt, amiért élni érdemes. 2 Ezt a gondolatot egyre többen ismerték fel azóta, melynek hatására olyan indikátorokat hívtak életre, melyek szociális és környezetvédelmi aspektusokat is figyelembe vesznek, mindazt, amit a GDP nem foglal magába. Ezek a mutatószámok többek között mérik az oktatás eredményességét, az egészséget, a környezeti hatásokat, illetve egyre gyakrabban szubjektív pszichológiai és viselkedési hatásokat is. Utóbbi kutatások előtérbe kerülésével a 2 Forrás: Remarks of Robert F. Kennedy at the University of Kansas, March 18, University-of-Kansas-March aspx Letöltve:

6 jól-lét vizsgálata egyre elterjedtebb és gyakran boldogságkutatásként hivatkoznak rá (Bandura Conceiçăo [2008]). Álláspontom szerint a GDP és a jól-létet vagy boldogságot mérő mutatók nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást. Más-más szemszögből közelítik az adott témát, másoknak és más kérdésekre válaszolnak. Hiszen a bruttó hazai termék a piaci folyamatok alakulását méri, míg az egyéb mutatók a politikai döntéshozók szempontjából releváns más kérdésekre adhatnak választ és segítenek az értékválasztásban. Ezen gondolatmenet alapján szükség van tehát egy olyan változóra is, amely nem pusztán a termelést ragadja meg, amely a széles közönség számára értelmezhető, politikai körökben jól alkalmazható célkitűzés. Önmagukban azonban az olyan alternatív mutatók, mint a Human Development Index, a Happy Planet Index vagy az OECD Better Life indikátorok nem képesek támogatni a gazdaságpolitikai döntéshozatalt. A kutatásom célja, egy új Magyarországon nem létező úgynevezett jól-léti keretrendszer összeállítása, amely koherens és statisztikailag alátámasztott struktúrájával érdemben segítheti az egyes szakpolitikai célok közötti átváltás értékelését, az optimális policy-mixek kialakítását szűkös rendelkezésre álló erőforrás mellett. Mindezt oly módon teszi, hogy a várt hatás egy, a döntéshozó által kitűzött (alternatív) cél maximalizálását támogatja. Ehhez egy olyan rendszer felépítése szükséges, amely kombinálja Magyarország teljesítményének legfőbb meghatározóit és összeveti azokat egy végső céllal. A módszertan ilyen módon összekapcsolja egymással az egyes szakpolitikai döntési vagy eredményváltozókat a legmagasabb szintű stratégiai célokkal. Kutatásom során így a legfőbb célváltozó nem a gazdaság növekedése, hanem a jól-lét, pontosabban annak valamely formáját megtestesítő alternatív mutató. Ennek érdekében a magyarázó változók között a szokásos gazdasági természetűek mellett olyanok is helyet kapnak, melyek valamilyen módon képesek mérni a jól-létet, a társadalom szociális helyzetét. A magyarázó változók sokszínűsége miatt azonban egyszerűsítésre szorul a rendszer, hiszen sok esetben egy mögöttes látens változó mozgatja a számos jól mérhető statisztikai adatot. Faktoranalízis segítségével csoportosíthatóak az egyedi indikátorok, melyek így pillérekbe oszthatók. Ezzel megteremtve a kapcsolatot az egyedi, szakpolitikai döntési vagy eredményváltozók és a mögötte meghúzódó értékek között. A pillérek és a végső cél között pedig egy regresszió segít megteremteni a kontaktust, amely következtében meghatározhatóvá válnak azok a szűk keresztmetszetek, melyek javítása szükséges és hatékony az alternatív cél, a társadalom jól-létének növeléséhez. Tanulmányomban először áttekintem az alternatív mutatókkal kapcsolatos szakirodalmat, bemutatom, hogy miért kifogásolható a GDP jól-léti indikátorként való alkalmazása és miért van létjogosultsága az alternatív mutatóknak. Az ellenoldal véleményét is felvázolom, amely a GDP használhatóságát bizonyítja. A második fejezetben bemutatom a jól-léti keretrendszer főbb vonásait, sajátosságait, módszertanát. Ismertetem az ebből származó eredményeket és tanulságokat, valamint az alapkoncepció kibővítését, eredményeit. 2

7 A jól-lét mérése A GDP, mint a széles körben értelmezett jólét mutatószámának problémáira már 1968-ban felhívta a figyelmet Robert Kennedy, ami megindította a téma intenzív kutatását. A legfőbb áttörés azonban évtizedekkel később történt meg, melyre a francia kormányzat hatott katalizátorként februárjában Franciaország elnöke, Nicholas Sarkozy adott hangot elégedetlenségének a gazdaság és a társadalom egészéről napjainkban rendelkezésére álló statisztikai adatokkal kapcsolatban. Létrehozott egy háromfős bizottságot (tagok: Joseph Stiglitz, Amartya Sen, Jean-Paul Fitoussi) a gazdasági teljesítmény és szociális haladás mérése érdekében (The Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress, CMEPSP). A bizottság célja, hogy tegyen javaslatot a jelenlegi statisztikai módszereket meghaladó olyan új értékelési rendszerre, amely az eddig általánosan használt GDP-típusú mutatóknál alkalmasabb egy-egy ország vagy közösség társadalmi fejlődésére vonatkozó eredményeinek átfogó mérésére és jellemzésére (Stiglitz et al. [2008]). A közel 300 oldalas jelentést 2009-ben publikálták, mely rendkívül részletesen, számos dimenzió mentén tárgyalja a GDP-vel kapcsolatos problémákat (Stiglitz et al. [2009]). Az ezekhez kötődő megállapítások nyomán pedig a statisztikai számbavétel esetében új szempontokat vetnek fel, továbbá különböző indikátorokat javasolnak a hagyományos mérési módszerek mellé, felismerve, hogy a jól-lét mérésének számos különböző rétege van. Miért kifogásolható a GDP alkalmazása? A bruttó hazai termék indikátorát elsődlegesen a piaci teljesítmény pénzben való mérésére alkották meg. Ennek értelmében tehát nem meglepő, hogy a mutató nem fedi le a háztartások, az országok és a világ egészének boldogulásához köthető összes tényezőt. A Stiglitz vezette bizottság is kiemeli, hogy a GDP az elterjedt tágabb, jólétre is kiterjedő értelmezés ellenére jellemzően a piaci termelést méri oly módon, hogy a különböző fajtájú mennyiségeket pénzértéken teszi összeadhatóvá. Ezen a téren nyeri el létjogosultságát az általam tett distinkció is, vagyis az, hogy szükség van a jólét és a jól-lét fogalmainak szétválasztására. A jól-létet és az életminőséget lényegesen befolyásoló szükségleteket a piac nem képes beárazni, vagy amennyiben mégis, úgy sem feltétlenül egyezik meg a pénzben számított és a társadalom számára biztosított értéke. Erre a legegyszerűbb példa az externáliák létezése. A környezetszennyezés vagy a természeti erőforrások kimerítése a termeléssel együtt járó folyamat, amely növeli a bruttó hazai terméket, ugyanakkor az ezzel járó, hosszú távú, negatív externális hatásokat nem méri. Hasonlóan problémás területet jelent a kormányzat által nyújtott szolgáltatások számbavétele, vagy a piacon nem megjelenő tevékenységek, úgymint a házimunka, a feketegazdaság vagy a szabadidő értékelése (Giovannini et al. [2007]). Mindezeket Stiglitz és társai [2009] is figyelembe vették a problémás tényezők között. 3

8 A jelentés az úgynevezett klasszikus GDP-problémák között emeli ki az externális hatásokat és a fogyasztói információ-hiány okozta torzulásokat. Emellett megemlíti, hogy a piaci áron történő számbavétel nem tudja kezelni a minőségből fakadó különbözőségeket és az avulást sem. Felhívják a figyelmet arra, hogy a nem újratermelődő természeti javak kiaknázását termelésként veszi figyelembe a bruttó hazai termék, ezzel szemben véleményük szerint csak a kitermelés értékét kellene beleszámítani. Problémát jelent a flow szemléletű számbavétel is: a GDP egy adott intervallumban fejezi ki a jólétet, vagy annak változását (például, hogy adott időszak alatt mennyit költöttünk fogyasztásra), azonban ezt szükség lenne állomány jellegű mutatókkal is bővíteni, úgymint a fizikai- vagy a humántőke. A módszertani problémák között jelentkezik a nem-piaci közszolgáltatások elszámolása. Ezeknél a piaci árat ugyanis valamilyen kalkuláció segítségével pótolják, jellemzően a bekerülési költséggel. Ez azonban érzéketlen a termelékenység és az összetétel változására, és nem veszi figyelembe az eredményességet sem. A legegyszerűbb példaként az egészségügyi, illetve az oktatási kiadásokat lehet felhozni. Érdemes megemlíteni továbbá azt a felvetést is, hogy a közösségi kiadások jelentős része nem növeli, hanem a jelentés szerzőinek megfogalmazása szerint megvédi a jól-létet. Ide sorolják a bűnüldözésre költött összegeket is, ami aligha nevezhető jól-létet növelő tényezőnek, holott a hagyományos GDP-szemlélet ezt is a nemzeti teljesítmények között tartja számon. Mindezekből is kiderül tehát, hogy a GDP a jól-lét mérésére nem alkalmazható, hiszen a kimutatás során nem veszi figyelembe a fenti szempontokat. A piaci mérőszámmal van azonban egy másik jelentős módszertani probléma is, mégpedig az, hogy a nemzeti szintű mutatók átlagot jeleznek, és nem ragadják meg a mögöttes egyenlőtlenségeket. Sokkal kifejezőbb lenne a medián értékkel történő jellemzés Stiglitz és szerzőtársai [2009] szerint. Gondot jelent a számbavételkor az is, hogy a módszertan során a megfigyelés középpontjában az egyén áll, holott jellemzően inkább a háztartások a mikroszintű gazdálkodó egységek. A vagyon továbbá a pénzjövedelmet veszi csupán figyelembe, azzal nem számol, hogy ez hány órai munka eredménye és így mennyi szabadidő áll rendelkezésre a kimutatott jövedelemmel egyenlő mértékű értéket létrehozó házi munkára, gyermek-gondozásra stb. Ez utóbbi tevékenységek ugyanakkor jelentős részét képezik az életminőségnek. A jelentés tehát elsősorban módszertani problémákat vet fel és ezekre kínál öt, szintén módszertani megoldást: 1. Az anyagi jólét mérése során inkább a jövedelmet és a fogyasztást kell figyelembe venni a termelés helyett; 2. A háztartások legyenek a megfigyelési egységek; 3. A jövedelem és a fogyasztás (flow jellegű változók) mellett figyelembe kell venni a vagyont (stock jellegű változó); 4. Kezeljék a vagyon, jövedelem és fogyasztás esetén fennálló eloszlásbeli különbségeket (az átlagértékek mögött megbúvó szélsőségeket); 5. A nem-piaci tevékenységek szélesebb körben történő figyelembevétele szükséges. 4

9 A bizottság jelentése megállapította, hogy a GDP nem alkalmas a jól-lét meghatározására, módszertani váltások szükségesek, hogy javítani lehessen a mérés helyességén. Ugyanakkor így sem képes megfelelően kifejezni a jól-létet, ám a továbblépéshez a legfontosabb dolog, hogy meghatározzuk, mi is az a jól-lét, miből fakad. A szerzők összesen nyolc, úgynevezett életminőség tényezőt sorolnak fel, melyek együttesen meghatározzák a jól-létet: Anyagi életszínvonal (jövedelem, fogyasztás, vagyon) Egészség Oktatás Személyes tevékenységek időmérlege (munka és szabadidő) Politikai beleszólás és kormányzat Társadalmi kapcsolatok Környezeti feltételek Személyes és gazdasági (anyagi) biztonság Mindezen tényezők halmaza együttesen felelős azért, hogy az adott egyén hogyan is érzi magát, milyen a személyes jól-lét érzete. Ez a szemlélet tehát messze túlmutat az anyagi javakon és a piaci módon meghatározott jóléten. A legtöbb alternatív mutató pedig a fenti tényezőkhöz igazodik valamilyen módon, és az ezekhez kötődő úgynevezett kemény (tény) adatok, vagy puha (kérdőíves felmérésen alapuló) adatok segítségével próbálja megragadni az adott dimenziót. Számos esetben csak egy-egy szeletet vizsgál az alternatív mutató, ám a 2000-es évek végére egyre elterjedtebb lett a multidimenzionális mutatók alkalmazása a szakirodalomban. Mielőtt azonban ezek bemutatására rátérnék, érdemes egy kitérőt tenni és bemutatni a másik oldal véleményét, vagyis hogy mi szól mégis a GDP alkalmazása mellett. Mire használható mégis a GDP? Amennyiben a növekedés alatt a javak és szolgáltatások kibocsátásának bővülését értjük, akkor a GDP, vagy a reálértéken számba vett kibocsátás (amely kiszűri az infláció hatását) tökéletesen kielégítő mutató, hiszen pontosan erre hivatott. A bruttó hazai termék egy átfogó mérőszám, amely lefedi a fogyasztási cikkeket és szolgáltatásokat, a kormányzati szolgáltatásokat és a beruházási javakat. Egy olyan indikátor, amelynek segítségével meghatározható, hogy egy gazdaság bővül vagy szűkül (Lequiller Blades [2004]). A kérdés tehát nem az, hogy megfelelő indikátor-e a GDP, hanem csupán annyi, hogy mire használható fel. Itt merül fel az a másik releváns kérdés, hogy mi legyen a kormányzat célja: az egy főre jutó GDP növelése önmagában elégséges kormányzati-gazdaságpolitikai célnak tekinthető-e, avagy szükség van valamely alternatív mutatószámra. Az elmúlt évek során egyre több kutató és nemzetközi szervezet válaszolt nemmel az első kérdésre, amelynek okait Oulton [2012a] négy pontban foglalta össze és egyben cáfolta is meg. 5

10 Az első általánosan emlegetett probléma, hogy a GDP hibás koncepció a jólét mérésére. Itt ismét előjön a jólét és a jól-lét definíciója közötti probléma. Oulton [2012a] szerint a GDP-t a kibocsátás mérésére hozták létre, nem pedig a jól-lét számbavételére. A jelen és a jövőbeli fogyasztást számszerűsíti, reálértéken számolva pedig a növekedését vizsgálhatjuk. A háztartásban végzett munka vagy a szabadidő figyelembevétele számos hibát hordozna magában. Annak ellenére, hogy a GDP nem a jól-lét mérőszáma, azonban annak egy részét képezi, ahogyan erre a Stiglitz Sen Fitoussi bizottság is rávilágít. Ebből a szempontból pedig kihagyhatatlan egy olyan modellből, amely a jól-lét mérését állítja középpontjába. A GDP nem méri, ugyanakkor közelítő indikátora lehet a jól-létnek. Oulton [2012b] kutatása szerint a bruttó hazai termék pozitívan korrelál a várható élettartammal, negatívan a csecsemőhalandósággal és az egyenlőtlenséggel. Ez rávilágít arra, hogy a GDP továbbra is egy fontos indikátor elsősorban a gazdasági teljesítmény mérésére és alapvető mozgatórugója a jól-lét javításának. Ezt a nézetet vallja Boarini [2012] is: szerinte a jövedelem növelése nem csak azért fontos, hogy önmagában az anyagi jólétet bővítsük, hanem mert olyan immateriális javak felhasználására is fordítható, mint az oktatás és az egészségügy, amik a jól-lét fontos dimenziói. Mindazonáltal ő is elismeri, hogy a kibocsátás növelése szükséges, de nem elégséges feltétele az életminőség javításának, így önmagában a GDP vizsgálata nem nyújt elegendő információt egy nemzet szociális helyzetének állapotáról. A GDP bővülés, mint kívánatos cél azért sem feltétlenül rossz, mivel erős korreláció tapasztalható a jólét és a jól-lét növekedése között (lásd 1. ábra). Ez az állítás ellentmond Easterlin [1974] tézisének, aki tanulmányában azt bizonyította, hogy bár egy adott országon belül a gazdagabb emberek nagyobb valószínűséggel mondják, hogy boldogabbak, de nemzetközi összehasonlításban ez már nem állja meg a helyét. A vagyonosabb országok állampolgárai általánosságban nem boldogabbak a szegényebb országok lakosainál. Nemzetközi szinten igazolta tehát, hogy a pénz nem boldogít. A 2000-es években az Easterlin paradoxont számos kutató cáfolta (Hagerty Veenhoven [2003], Stevenson Wolfers [2008]). Ökonometriai vizsgálatok hadával bizonyították, hogy igenis pozitív kapcsolat áll fenn a szubjektív jól-lét és az egy főre eső GDP nagysága között nemzetközi adatok alapján. Nincsen a vagyonosodásnak olyan pontja, ahonnan kezdve a boldogság ne emelkedne tovább. Azonban azt ezek a kutatások is megerősítik, hogy érvényesül a csökkenő határhaszon elve, és ezt az 1. ábra is jól bizonyítja. A vagyon növekedése növeli a boldogságérzetet, bár csökkenő ütemben (tehát az első derivált pozitív, míg a második derivált negatív). Az illesztett regresszió szerint a GDP közel 86 százalékban magyarázza a boldogság alakulását. A fennmaradó 14 százalék az, ami miatt szükség lehet az alternatív mutatókra. 6

11 OECD Better Life Index (súlyozatlan átlag) 1. ÁBRA: AZ EGY FŐRE JUTÓ KIBO CSÁTÁS ÉS A JÓL-LÉ T KAP CSOLATA y = ln(x) R² = SVN CZE POL SVK HUN GRC RUS PRT EST BRA CHL MEX TUR AUS DNK SWE CAN CHE FIN NZL BEL IRL NLD GBR AUT ISL ESP DEU FRA ITA JPN KOR ISR USA NOR GDP/fő (PPP, évi dollár) Forrás: WDI; OECD A fenti állítások egyben azt is jelentik, hogy megcáfolható a második általánosan emlegetett probléma a GDP-vel szemben, melyet Oulton [2012a] is vizsgált: az egy főre jutó GDP emelkedése tehát boldogabbá teszi az embereket. Oulton [2012a] a harmadik leggyakrabban említett kritikát, vagyis hogy a GDP növekedéséből nem azonos mértékben részesülnek az emberek, szintén vizsgálta. Wolff és társai [2012] cikkére alapozva bemutatja, hogy nem az egyenlőtlenség emelkedése okolható azért, hogy a GDP-nél lassabb ütemben bővült a medián háztartás jövedelme az Egyesült Államok esetében. Az eltérést a háztartások összetételének változására, az eltérő deflátorokra és a háztartáson belül végzett tevékenységekre vezette vissza. A negyedik kritika, hogy a bolygónk véges és a folyton bővülő GDP koncepciója elképzelhetetlen. Oulton [2012a] számos modellt említ, amelyek valamilyen módon figyelembe veszik a környezet végességét. Vannak növekedési modellek, melyek fix termelési tényezőket is alkalmaznak, úgymint a termőföld, vannak olyanok is, amik kimerülő erőforrásokkal számolnak (pl. olaj). Ezek a környezetre, mint a növekedés forrására tekintenek. Más növekedési modellek megragadják a termelés káros mellékhatásait is, például az üvegházhatású gázok kibocsátását. A legtöbb modell esetében a végkövetkeztetés az, hogy fenntartható a végtelen növekedés, amennyiben a technológiai haladás magas (pl.: Solow [1974], Stiglitz [1974]). Bizonyítható tehát, hogy mindkét oldalnak igaza van, az eltérést csupán az jelenti, hogy mely mutatók mire használhatóak fel. Amennyiben a jólétet kívánjuk mérni, a GDP a számos hibája ellenére a legjobb mutató. Abban az esetben, ha az emberek életminőségét, boldogságát kívánjuk számszerűsíteni, alternatív mutatóra van szükség, amely figyelembe 7

12 vesz objektív és/vagy szubjektív adottságokat is. Stiglitz és társai [2009] jelentése szerint objektív módon lehet mérni a politikai, gazdasági, társadalmi és egyéb képességek szabad kibontakozásának lehetőségét, továbbá a korrekt allokációt. Szubjektív módon pedig egyénekre lebontva, kérdőíves felméréseken alapuló életminőség mérést hajthatunk végre. Nem szabad elfelednünk azonban, hogy az alternatív mutatók ugyanúgy rendelkezhetnek mérési hibával. Számos külső és belső tényező befolyásolhatja egy egyén boldogságérzetét, amely országról országra eltérő lehet. Maga a kérdésfeltevés is befolyásolhatja a választ a szubjektív adatok mérésekor. Az emberiség országonként különböző alkalmazkodóképessége is számos esetben torzítja az eredményeket, ezért történhet meg az, hogy az emberek Afganisztánban legalább olyan boldogok, mint a latin-amerikai országokban. Vagy akár az, hogy Kenyában a lakosok ugyanolyan elégedettek az egészségügyi ellátás minőségével, mint az Egyesült Államok polgárai. A szabadság és a demokrácia boldoggá teszi az embereket, de kevésbé számít ez akkor, ha nem is tapasztalták meg ezt soha. Mindezekre Graham [2010] világított rá és levonhatjuk a következtetést: az alternatív mutatókat legalább ugyanannyi, ha nem több elméleti és módszertani bizonytalanság övezi, mint a GDP-t, így az ebből származó eredményeket minden esetben érdemes fenntartásokkal kezelni. A jól-léti keretrendszer kidolgozása A GDP-vel kapcsolatos problémák ismertetése, és a jól-léttel kapcsolatos kutatások létjogosultságának felvázolása után láthatóvá vált, hogy az alternatív keretrendszer kidolgozására egyre nagyobb igény mutatkozik. Az elkövetkezendő évek során a GDP mellett olyan alternatív gazdaságpolitikai célok is megjelenhetnek, mint a társadalom jól-létének növelése, amely az egyre inkább terjedő új indikátorokkal mérhetővé válik. Mindez felveti a problémát, hogy valamilyen módon szükségszerű volna az egyes szakpolitikai intézkedések hatásának alternatív mérése. Amennyiben nem, vagy nem csak a GDP a végső cél, hanem a társadalmi jól-lét, úgy az egyes policy-mixek közötti választásoknak is reflektálnia kell nem csupán a jóléti, hanem az életminőségre ható következményekre is. Jelenleg a növekedési modellekhez hasonló keretrendszer nem áll rendelkezésre az alternatív mutatók esetében. A kutatásom célja ezért egy olyan, új keretrendszer felállítása, amely érdemben képes támogatni a gazdaságpolitikai döntéshozatalt, amennyiben egy, a jól-létet számszerűsítő mutató növelését választjuk kívánatos célnak. Az alapkoncepció A következőkben bemutatásra kerülő módszertan összekapcsolja egymással az egyes szakpolitikai döntési vagy eredményváltozókat a legmagasabb szintű stratégiai céllal, az úgynevezett szupercéllal. Ezt a két szintet azonban legtöbbször nem lehet statisztikai módszerekkel közvetlenül összekapcsolni egymással, részben a nagyszámú alapváltozó, 8

13 részben pedig azok egymással összefüggő mivolta miatt. Utóbbira jó példa, hogyha a kormányzat jelentős sikereket ér el az árstabilitás területén, az maga után vonja a kamatok csökkenését is. Ez a két tényező jól mérhető, mégis ugyanazt a nem megfigyelt háttérváltozót takarja: az inflációs várakozásokat. Ez csupán egy példa volt a számos közül, de rávilágít arra, hogy szükséges a háttérváltozók azonosítása. Éppen ezért első lépésként pillérekbe (statisztikailag faktorokba) csoportosítom a szakpolitikai döntési és eredményváltozókat. Ezzel két célt is teljesítek: egyrészt ennek segítségével csökkentem a végső célt magyarázó változók számát, másrészről pedig meghatározhatóvá válik, hogy melyek azok a döntési vagy eredményváltozók, amelyek alapvetően egy háttérváltozót számszerűsítenek különböző oldalról. Az ilyen módon megalkotott, hierarchikusnak nevezhető indikátorrendszer egyes szintjei eltérnek egymástól a szakpolitikai relevancia és a stratégiai szemléletmód mértékében. A gyakorlatban ez úgy értelmezhető, hogy nem ugyanazt a célváltozót kívánják maximalizálni a döntési hierarchia eltérő fokán álló szereplők a döntéseik segítségével. Míg a legfelsőbb szinten a társadalom egészének jól-léte számít eredménynek, addig az alacsonyabb döntéshozói szinten lévők számára a saját területükön elért eredmények állnak előrébb a preferencia rangsorban. Ezek a különböző szinteken megfogalmazott célok azonban könnyedén összeütközésbe kerülhetnek. Fontosnak tartom azonban hangsúlyozni, hogy mivel az egyes szintek egymással szoros összefonódásban léteznek, ezért a módszertan nagyfokú konzisztenciát teremt a döntéshozatal különböző szintjein. A tanulmányban bemutatásra kerülő, a 2. ábrán látható általános keretrendszert, modellt elsősorban a versenyképességi kutatásokban használják. 3 Lényege és egyben előnye, hogy koherens döntéshozatali rendszert képez többváltozós statisztikai elemzés segítségével. Az ilyen modellek közös pontja, hogy a célváltozó a legtöbb esetben a gazdasági növekedés, az országok gazdasági teljesítménye. Ezzel párhuzamosan a magyarázó változók is mind gazdasági jellegűek, az adott állam gazdasági jellemzőit hivatottak számszerűsíteni. Így az ilyen struktúrát a továbbiakban növekedési keretrendszernek hívom. Azonban sem az ilyen jellegű végső célváltozó, sem pedig a magyarázó változók nem képesek lefedni olyan, sokszor statisztikai adatokkal nehezen megfogható területeket, mint például az adott nemzet lakosainak jól-léte. Modellszinten a gazdasági mutatók dominálják a kutatásokat, míg a társadalom szociális fejlődéséről keveset mondanak. 3 Ilyen például a World Economic Forum versenyképességi kutatása. 9

14 2. ÁBRA: A TANU LMÁNY BA N BEMUTATÁSR A KE RÜ LŐ KERETREN D SZERE K LOGI KA I VÁZA Szupercél S ZAKPOLITIKAI R E L E VA N C I A Főbb pillérek (faktorok) Szakpolitikai döntési vagy eredményváltozók S T RAT ÉGIAI S ZEML É L E T Forrás: Saját szerkesztés Tanulmányomban ezért kísérletet teszek egy olyan keretrendszer megalkotására, amelyben a legfőbb célváltozó, a szupercél nem a gazdaság növekedése, hanem a jól-lét, a valamilyen módon megragadott emberi elégedettség. Emellett a magyarázó változók között a gazdasági természetűek mellett olyanok is helyet kapnak, melyek valamilyen módon kapcsolhatóak bizonyos szakpolitikákhoz. Egy ilyen, általam jól-léti keretrendszernek elnevezett struktúra megalkotása tehát lehetőséget biztosíthatna annak megállapítására, hogy az egyes szakpolitikai eszköz vagy célváltozók közül melyek a szűk keresztmetszetei a jól-lét növekedésének. Az új keretrendszerem mintája az általános struktúra alapján már adott, azonban a siker nem garantált, ahhoz hosszú út vezet, melynek első állomását és az ahhoz vezető utat kívánom a következőkben ismertetni. A jól-léti keretrendszer bemutatása A végső célom a Balatoni Tőrös [2010] által megalkotott, majd Balatoni Pitz [2011] által továbbgondolt növekedési modell és regresszió újraértelmezése, amely segíthet a gazdaságpolitika és a szakpolitika számos területének egymással összefüggő értékelésére. Egy olyan gazdasági-társadalmi keretrendszert kívánok létrehozni, amelyben kvalitatív módon lehetőség nyílik az egyes gazdasági és/vagy társadalmi területeken tett beavatkozások hatásait vizsgálni. A gazdasági területen már alkalmazott módszertanok remek kiindulási alapot nyújtanak számomra mindehhez, azonban egy jól-léti keretrendszer megalkotásához sok problémát kell megoldani. A folyamat legelső lépése, hogy egy olyan végső célt kell találni, amely konzisztens módon képes megragadni mind a gazdasági, mind pedig a társadalmi folyamatokat. Utóbbi tényező miatt a növekedési keretrendszer túl szűk, 10

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

A jól-lét mérése. Lorem Ipsum

A jól-lét mérése. Lorem Ipsum A jól-lét mérése Lorem Ipsum Dr. Koós Bálint Dr. Nagy Gábor: A jól-lét mérése és modellezési lehetőségei a hazai és nemzetközi szakirodalom és a most folyó TÁMOP kutatás tükrében TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

Adatok és tények a magyar felsőoktatásról II. Forrás: Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról, GVI

Adatok és tények a magyar felsőoktatásról II. Forrás: Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról, GVI Adatok és tények a magyar felsőoktatásról II. Forrás: Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról, GVI- 2013. 04. 17. 1: A GDP és a felsőfokú végzettségűek arányának összefüggése Forrásév

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés

Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés Dr. Szemlér Tamás Egyetemi docens, dékán BGF Külkereskedelmi Kar Gazdasági teljesítménymérések sokoldalú megközelítése A Budapesti Gazdasági Főiskola 14. tudományos

Részletesebben

TÁRSADALMI GAZDASÁGI EGYENSÚLY ÉS ÉLETMINŐSÉG SZERBIA RÉGIÓIBAN

TÁRSADALMI GAZDASÁGI EGYENSÚLY ÉS ÉLETMINŐSÉG SZERBIA RÉGIÓIBAN TÁRSADALMI GAZDASÁGI EGYENSÚLY ÉS ÉLETMINŐSÉG SZERBIA RÉGIÓIBAN BEVEZETŐ ARISZTOTELESZ eudaimonia boldogság ÉLETMINŐSÉG A JÓLÉT KONCEPCIÓ KIFEJEZŐJE INTERDISZCIPLINÁRIS PROBLÉMA ÉLETMINŐSÉGI TÉNYEZŐK -

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben A Versenyképességi évkönyv 216 bemutatása Magyar versenyképesség régiós kitekintéssel c. workshop 216. március 29. Udvardi Attila Kutatásvezető GKI

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok)

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) Éltető Ödön Havasi Éva Az 1963-88 években végrehajtott jövedelmi felvételek főbb jellemzői A minták területi

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A közpolitikai, kormányzati és közszolgálati hatékonyság nemzetközi modelljei Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím:

Részletesebben

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában (A HACS miként lenne képes kiválasztani a térség számára értékesebb vagy nagyobb haszonnal járó projekteket?) Az értékelésről

Részletesebben

Jóllét az ökológiai határokon belül

Jóllét az ökológiai határokon belül Jóllét az ökológiai határokon belül Csutora Mária Kaposvár, 2014 április 8. 1 Jóllét az ökológiai határokon belül? Lehetünk-e boldogok és elégedettek oly módon, hogy ökológiai lábnyomunk ne haladja meg

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26.

KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26. KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26. A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS (CBA) CÉLJAI A strukturális és beruházási alapok (ESB alapok) felhasználásának feltétele: a támogatás indokoltsága.

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.

Részletesebben

Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása

Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása Gábos András TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. gabos@tarki.hu 2013. október 29. ÁROP 1.1.10-2011-2011-0001 A jogszabály-előkészítési folyamat racionalizálása

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama 7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama A neoklasszikus közgazdasági elmélet szerint a termelés végső értékéhez jobban hozzájáruló egyének számára elvárt a magasabb kereset. Sőt, mi

Részletesebben

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI MÉRÉSI EREDMÉYEK POTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI. A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

A gazdasági növekedés mérése

A gazdasági növekedés mérése A gazdasági növekedés mérése Érték-, volumen- és árindexek 25.) Az alábbi táblázat két egymást követő év termelési mennyiségeit és egységárait mutatja egy olyan gazdaságban, ahol csupán három terméket

Részletesebben

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztályának ülése, 2015. április 2. Simon Béla MNB Statisztikai Igazgatóság,

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Gazdasági fejlődés a világban (trendek, felzárkózás vagy leszakadás?)

Gazdasági fejlődés a világban (trendek, felzárkózás vagy leszakadás?) Gazdasági fejlődés a világban (trendek, felzárkózás vagy leszakadás?) Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Jövedelmi (GDP/fő) diszparitások a világban Stilizált tények: 1. Jelentős különbségek már a 20.

Részletesebben

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? 8/C lecke Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? A makrogazdasági teljesítmény mutatószámai, a bruttó hazai termék. GDPmegközelítések és GDP-azonosságok. Termelési érték és gazdasági növekedés. Nemzetközi

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

A Jó Állam Jelentések bemutatása: műfaji és fogalmi keretek Dr. Kaiser Tamás Tudományos igazgató Államkutatási és Fejlesztési Intézet

A Jó Állam Jelentések bemutatása: műfaji és fogalmi keretek Dr. Kaiser Tamás Tudományos igazgató Államkutatási és Fejlesztési Intézet A Jó Állam Jelentések bemutatása: műfaji és fogalmi keretek Dr. Kaiser Tamás Tudományos igazgató Államkutatási és Fejlesztési Intézet Nemzeti Közszolgálati Egyetem A jó állam és a jó kormányzás Kiindulópont:

Részletesebben

I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Komplex termékek gyártására jellemző, hogy egy-egy termékbe akár több ezer alkatrész is beépül. Ilyenkor az alkatrészek általában sok különböző beszállítótól érkeznek,

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

Gyakorlat 8 1xANOVA. Dr. Nyéki Lajos 2016

Gyakorlat 8 1xANOVA. Dr. Nyéki Lajos 2016 Gyakorlat 8 1xANOVA Dr. Nyéki Lajos 2016 A probléma leírása Azt vizsgáljuk, hogy milyen hatása van a család jövedelmének a tanulók szövegértés teszten elért tanulmányi eredményeire. A minta 59 iskola adatait

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana A kutatás az megbízásából készült. MKT 53. Közgazdász vándorgyűlés 2015. szeptember 4. Előadó: Virovácz Péter Századvég Gazdaságkutató

Részletesebben

Fejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások

Fejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai.

Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai. Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai. Mikroökonometria, 12. hét Bíró Anikó A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült

Részletesebben

Nemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor

Nemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor Dr. Pál Tibor Nemzetközi számvitel 12. Előadás IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák 2014.05.13. IAS 8 Bevételek 2 Az IAS 8 célja A fejezet célja, hogy bemutassa Hogyan

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Faktoranalízis az SPSS-ben

Faktoranalízis az SPSS-ben Faktoranalízis az SPSS-ben = Adatredukciós módszer Petrovics Petra Doktorandusz Feladat Megnyitás: faktoradat_msc.sav Forrás: Sajtos-Mitev 250.oldal Fogyasztók materialista vonásai (Richins-skála) Faktoranalízis

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az európai környezeti-gazdasági számlákról. (EGT-vonatkozású szöveg)

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az európai környezeti-gazdasági számlákról. (EGT-vonatkozású szöveg) HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.4.9. COM(2010)132 végleges 2010/0073 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az európai környezeti-gazdasági számlákról (EGT-vonatkozású szöveg)

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

1. el adás. Tények, fogalmak: GDP. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

1. el adás. Tények, fogalmak: GDP. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Tények, fogalmak: GDP Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Elérhet ség Mivel foglalkozik a makroökonómia? izabella.kuncz@gmail.com 221.1 szoba Fogadóóra: szerda 13.4015.10 Tankönyv

Részletesebben

A területi egyenlőtlenségek mérése. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

A területi egyenlőtlenségek mérése. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A területi egyenlőtlenségek mérése Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Mivel fejezhető ki egy régió fejlettsége? A fejlettség dimenziója A 70-es évek óta zajló konvergencia-vitához

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

I. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, október 3

I. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, október 3 I. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, 2012. október 3 TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0019 A Kaposvári Egyetem tudományos képzési tevékenységeinek és szakmai műhelyeinek fejlesztése Számvitel az államháztartásban

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana 2015. július TARTALOM Bevezetés Az IKT és digitális gazdaság kapcsolata A digitális gazdaság mérete A digitális gazdaság

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

Logisztika és versenyképesség Magyarországon

Logisztika és versenyképesség Magyarországon Közlekedésfejlesztés Magyarországon Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Logisztika és versenyképesség Magyarországon Chikán Attila Egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem Elnök, Magyar Logisztikai,

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június GAZDASÁGSTATISZTIKA GAZDASÁGSTATISZTIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Méréselmélet MI BSc 1

Méréselmélet MI BSc 1 Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok

Részletesebben

A mérési eredmény megadása

A mérési eredmény megadása A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk meg: a determinisztikus és a véletlenszerű

Részletesebben

Andó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek

Andó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek 1. Felületi érdesség használata Felületi érdesség A műszaki rajzokon a geometria méretek tűrése mellett a felületeket is jellemzik. A felületek jellemzésére leginkább a felületi érdességet használják.

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

Statisztikai következtetések Nemlineáris regresszió Feladatok Vége

Statisztikai következtetések Nemlineáris regresszió Feladatok Vége [GVMGS11MNC] Gazdaságstatisztika 10. előadás: 9. Regressziószámítás II. Kóczy Á. László koczy.laszlo@kgk.uni-obuda.hu Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A standard lineáris modell

Részletesebben

y ij = µ + α i + e ij STATISZTIKA Sir Ronald Aylmer Fisher Példa Elmélet A variancia-analízis alkalmazásának feltételei Lineáris modell

y ij = µ + α i + e ij STATISZTIKA Sir Ronald Aylmer Fisher Példa Elmélet A variancia-analízis alkalmazásának feltételei Lineáris modell Példa STATISZTIKA Egy gazdálkodó k kukorica hibrid termesztése között választhat. Jelöljük a fajtákat A, B, C, D-vel. Döntsük el, hogy a hibridek termesztése esetén azonos terméseredményre számíthatunk-e.

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató

Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató A turizmus ipar fejlődési pályája Makrogazdasági teljesítmény vizsgálatok A turisztikai

Részletesebben

A pénz (nem) boldogít?

A pénz (nem) boldogít? A pénz (nem) boldogít? A boldogság és anyagi jóllét kapcsolata a tudományos kutatások tükrében Szondy Máté ELTE PPK Személyiség - és Egészségpszichológia Tanszék Gondolkodók a boldogságról és a pénzrıl

Részletesebben

Terminológia. Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség, kereslet, kínálat, piac, munkanélküliség

Terminológia. Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség, kereslet, kínálat, piac, munkanélküliség Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,

Részletesebben

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet / 1. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

Kerékpár éghajlati teszt

Kerékpár éghajlati teszt Benchmarking Kerékpár éghajlati teszt supported by www.trendy-travel.eu A kiadvány tartalmáért az egyedüli felelősség a szerzőket terheli, és nem szükségszerűen tükrözi az Európai Közösség álláspontját.

Részletesebben

Segítség az outputok értelmezéséhez

Segítség az outputok értelmezéséhez Tanulni: 10.1-10.3, 10.5, 11.10. Hf: A honlapra feltett falco_exp.zip-ben lévő exploratív elemzések áttanulmányozása, érdekességek, észrevételek kigyűjtése. Segítség az outputok értelmezéséhez Leiro: Leíró

Részletesebben

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy

Részletesebben

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen Általános iskola 8. osztály matematikából és szövegértésből Matematika Szövegértés Iskolánkban Ált. iskolákban Budapesti ált. iskolákban Iskolánkban

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat

A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat Készítette: Szmetankó Gábor G-5S8 Mi a CMMI? Capability Maturity Modell Integration Folyamat fejlesztési referencia modell Bevált gyakorlatok, praktikák halmaza,

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

A Markowitz modell: kvadratikus programozás

A Markowitz modell: kvadratikus programozás A Markowitz modell: kvadratikus programozás Losonczi László Debreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Debrecen, 2011/12 tanév, II. félév Losonczi László (DE) A Markowitz modell 2011/12 tanév,

Részletesebben

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban

Részletesebben

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN Fodor Beáta PhD hallgató Témavezető Prof. Dr. Illés Mária A költség-haszon elemzés szakirodalmi háttere 1800 Albert Gallatin (USA) 1808

Részletesebben

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató A helyzetfeltárás célja A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés,

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése

A korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése A korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése Készítette: Dr. Tánczos Lászlóné és Dr. Bokor Zoltán Absztrakt Az EU Közös Közlekedéspolitikáját tartalmazó Fehér Könyv,

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben