HIRDETMÉNY. Az eljáró hatóság: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (Bányafelügyelet) 3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5.

Átírás

1 HIRDETMÉNY A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Bányafelügyelet) tekintettel arra, hogy az eljárásban több mint ötven ügyfél érintett - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.) 28/D. (1)-(3) bekezdésében foglaltak alapján döntését hirdetményi úton közli. A hirdetmény kifüggesztésének napja: november 29. Az eljáró hatóság: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (Bányafelügyelet) 3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. A határozat száma és az ügy tárgya: BO/15/ /2016. Telkibánya 0227/1 hrsz-ú, Mária táró Jupiter táró megszűnt bánya föld alatti bányatérségeinek más célú hasznosítására készített műszaki terv engedélyezése Kérelmező ügyfél neve: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.) Ügyfelek: A más célú hasznosítással érintett Telkibánya külterületi 0227/1 hrsz-ú ingatlan tulajdonosai és az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett joggal bírók. A Bányafelügyelet felhívja a figyelmet, hogy a fenti ügyben november 29-én döntést hozott, amely döntést tartalmazó határozat jelen hirdetmény mellékleteként vagy a Kormányhivatal honlapján ( és a Bányafelügyelet Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. szám alatti hirdetőtábláján megtekinthető. A hirdetményi úton közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni. A bányászatról szóló évi XLVIII. törvény 43/A. (2a) bekezdés értelmében a bányafelügyelet által folytatott eljárásokban az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait csak akkor gyakorolhatja, ha az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be. A hirdetményi úton megkeresett ügyfelek a közléstől számított 15 napon belül nyújthatnak be - a fentiek figyelembevételével - fellebbezést a döntéssel szemben. Melléklet: BO/15/ /2016. számú határozat Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály 3527 Miskolc, József Attila út 20. Telefon: (36-46) Fax: (36-46)

2 Ügyiratszám: BO/15/ /2016. Hiv.szám.: /2016 Ügyintéző: Lamos Jenő (46/ ) Melléklet: dokumentáció + számla Ügyintézés helye: Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály (3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5., 46/ , banyaszat@borsod.gov.hu) Ügyfélfogadás: Kedd: ; Péntek: Tárgy: Műszaki terv engedélyezése Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 3758 Jósvafő Pf.: 6. HATÁROZAT A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Bányafelügyelet) az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.) kérelmére a Telkibánya 0227/1 hrsz-ú, Mária táró Jupiter táró megszűnt bánya föld alatti bányatérségeinek más célú hasznosítására készített műszaki tervet az alábbi feltételekkel engedélyezi: 1. A műszaki tervben tervezett átalakítási és helyreállítási munkálatokat legkésőbb november 30-ig el kell végezni. A más célú hasznosítást akkor lehet megkezdeni, ha a műszaki tervben foglaltakat végrehajtották. Ha a határidő eredménytelenül telik el, a más célú hasznosítás nem kezdhető meg. 2. A külszíni, illetve a föld alatti tevékenység végzéséhez kapcsolódó külszíni tevékenységeket csak az adott ingatlan használati jogának (az ingatlan tulajdonosával vagy vagyonkezelőjével megkötött, az ingatlan igénybevételére vonatkozó hozzájárulás) megszerzését követően lehet végezni. 3. A más célú hasznosításra tervezett volt bányatérségek kialakításának és helyreállításának munkálatai során különös figyelmet kell fordítani a föld alatti bányászati tevékenységek biztonsági szabályzatáról szóló 61/2012. (XI. 22.) NFM rendelet alkalmazandó biztonsági előírásainak betartására (megfelelő szellőztetés biztosítása, az anyagszállításra, személyközlekedésre szolgáló vágatokban a szabad szelvények megléte, omlás- és kőzetpergés-veszély elhárítása, szükség szerint biztosítás beépítése, stb.). 4. A beterjesztett műszaki tervtől eltérni abban a körben, amely a Bányafelügyelet engedélyezése alá tartozik, csak eltérési engedély megszerzése után lehet. A vonatkozó biztonsági szabályzatok, szabványok előírásainak betartásától a Bányafelügyelet eltérést nem engedélyez. 5. A műszaki tervben tervezett munkálatok irányítására és ellenőrzésére megfelelő végzettségű, bányászati szakértelemmel rendelkező személyt kell megbízni. 6. A földalatti bányatérségek más célú hasznosítója köteles szükség szerint a bányatérségek műszaki állapotát rendszeresen felülvizsgáltatni és az ellenőrzést dokumentálni. Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály 3527 Miskolc, József Attila út 20. Telefon: (36-46) Fax: (36-46)

3 2 7. A tervben engedélyezett tevékenységek megkezdése előtt a föld alatti bányatérségek felmérését el kell végezni és a felmérés alapján el kell készíteni a mélyműveléses bányaművelési térképet, melyen a tervezett tevékenységeket is szerepeltetni kell. A bányaművelési térképet hites bányamérőnek kell ellenjegyezni. A bányaművelési térképet a tervezett átalakítási és helyreállítási munkálatok megkezdése előtt legalább 8 nappal korábban meg kell küldeni a Bányafelügyeletnek. 8. A földalatti bányatérségek más célú hasznosítója a hasznosítással összefüggő tevékenységből eredő kötelezettségek pénzügyi fedezetére köteles biztosítékot adni. A tevékenység megkezdése előtt a hasznosító köteles a biztosíték nagyságát alátámasztó költségtervet és biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatot beterjeszteni a Bányafelügyelet felé. 9. A műszaki tervben tervezett táró-bejárat átépítés és támfalépítés építési engedélyköteles tevékenység, melyet a Bányafelügyeletnél külön engedélyeztetni kell. 10. A Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében tett előírásai: A tárók lezárása a denevérek szabad mozgását nem akadályozhatja. Az igénybevett területet a munkálatok végeztével eredeti állapotba helyre kell állítani. 11. A Kormányhivatal kulturális örökség védelmére kiterjedően tett előírásai: A bányászati és ipartörténeti bemutatóhely kialakításához kapcsolódóan a középkori eredetű bányavágatok vágattakarítási munkái régészeti megfigyelés biztosítása mellett végezhetők. Amennyiben a régészeti megfigyelés során a régészeti dokumentálás régészeti bontómunkát igényel, akkor a régészeti bontómunkát a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni. A régészeti bontómunkák megkezdését Hivatalom felé be kell jelenteni. A régészeti megfigyelést a beruházó és a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum, azaz a miskolci Herman Ottó Múzeum (3529 Miskolc, Görgey u. 28., tel: 46/ ) előzetes írásos megállapodása alapján, a beruházó költségviselésével kell elvégezni. A régészeti megfigyelés eredményét dokumentálni kell. A megfigyelést végző régésznek a munkálatok során azonosított régészeti lelőhelyet és a régészeti jelenségek felszíni nyomait dokumentálni szükséges. A régészeti megfigyelésről készült jelentést a befejezését követő 30 napon belül papír alapon és elektronikus adathordozón meg kell küldeni Hivatalomnak, valamint a jogszabályban meghatározott intézményeknek. Építtető (engedélyes) a tárgyi munkálatok megkezdéséről 14 nappal korábban köteles írásban értesíteni Hivatalomat, valamint a feltárásra jogosult intézményt. A bejelentési kötelezettségek elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. 12. Az eljárásba bevont Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35500/ /2016.ált. (M:8570/2016.) számú szakhatósági állásfoglalásában foglalt rendelkezések: 1. A tervezet munkálatokat, illetve az ahhoz kapcsolódó valamennyi egyéb járulékos tevékenységet úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy a létesítmény sem a kivitelezés, sem a későbbi üzemelés során ne veszélyeztesse a földtani közeg, valamint a felszíni és felszín alatti vízkészletek minőségét. 2. Az építést csak a környezetvédelmi követelményeket kielégítő gépekkel lehet végezni. 3. Az építési munkálatok alatt is folyamatosan biztosítani kell a kifolyó bányavizek károkozás nélküli, ártalommentes elvezetését. Felhívjuk a figyelmet, hogy a kifolyó bányavizek elvezetését, esetleges kezelését szolgáló vízilétesítmények megvalósításához külön eljárás keretében vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben foglaltak szerint összeállított kérelem és tervdokumentáció benyújtásával.

4 3 A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Bányafelügyeletnél benyújtandó, de a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz (1145 Budapest, Columbus u ) címzett fellebbezéssel lehet élni. Fellebbezés esetén annak benyújtásával egyidejűleg az elsőfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50 %-át ( Ft-ot) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal nevén a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára átutalással kell teljesíteni és az átutalás megtörténtét a fellebbezéshez csatolva igazolni kell, melyen az A0360 kódszámot is szerepeltetni kell. Indokolás Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság szeptember 29-én a Telkibánya 0227/1 hrsz-ú, Mária táró Jupiter táró megszűnt bánya föld alatti bányatérségeinek más célú hasznosítására vonatkozó kérelmet terjesztett elő a Bányafelügyeletnél. A Bányafelügyelet a kérelem felülvizsgálata után megállapította, hogy a kérelem, illetve annak mellékletei nem felelnek meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, mert a kérelemhez nem mellékelték a más célú hasznosításra készített műszaki tervet, nem volt egyértelműen tisztázott az ügyfélkör, illetve az eljárás igazgatási szolgáltatási díját nem fizették meg, ezért a kérelmezőt hiánypótlásra szólította fel. A műszaki terv beterjesztését követően, annak hiányosságai miatt ismételt hiánypótlásra hívta fel a Bányafelügyelet a kérelmezőt. A hiány pótlását követően a kérelem megfelelt a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 42. előírásainak, a kiegészített tervdokumentáció alapján a határozathozatalhoz szükséges tényállás teljes körben tisztázható volt. A Bányafelügyelet nyilvántartásából megállapította, hogy a tárgyi föld alatti bányatérségek bányászati joggal nem érintettek, a bányatérségek más célú hasznosítására engedélyt, illetve egyéb - kizárólagos használatra vonatkozó - engedélyt a Bányafelügyelet senkinek nem adott. A bányatérségeknek hatósági engedély alapján kijelölt jogosítottja, kizárólagos kezelője, használója nincs, ezért a más célú hasznosításra készített műszaki terv engedélyezésének akadálya nem volt. Az eljárás során a Bányafelügyelet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletében foglaltak alapján az eljárásba bevonta az érintett szakhatóságokat, illetve az ott megjelölt szakkérdéseket vizsgálta. A határozat rendelkező részében foglalt hatósági előírások indokolása és jogszabályi megalapozottsága - tekintettel a Bt c) pontjában foglaltakra is - a következő: - az 1. pontban foglaltak a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 14. (3) bekezdés; - a 2. pontban foglaltak a Bt. 2. (1) bekezdés előírásain alapul; - a 3. pontban foglaltakat az alapvető műszaki biztonsági követelmények érvényesítése érdekében írta elő a Bányafelügyelet; - a 4. pontban foglaltak a Vhr. 30. (1)-(2) bekezdés; - az 5. pontban foglaltak - figyelemmel a 61/2012. (XI. 22.) NFM rendeletre és a 60/2009. (XI. 3.) KHEM rendeletre - a Bt. 34. (3) bekezdés; - a 6. pontban foglaltak a 61/2012. (XI. 22.) NFM rendelet 9. (1) bekezdés és 21. (2) bekezdés; - a 7. pontban foglaltak a Bt. 33. (1) bekezdés, a 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet 16. és 6. (1) bekezdés l) és m) pontjának; - a 8. pontban foglaltak a Vhr. 26. (7) bekezdés c) pontjának; - a 9. pontban foglaltak az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 3. a) pontjának előírásain alapul.

5 4 A 10. pont a Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében tett előírásait tartalmazza, melynek indokolása a következő: A tervezett beruházás helyszíne védett természeti területet nem érint, de a Natura 2000 területek közül érinti a HUBN10007 kódszámú, Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel elnevezésű különleges madárvédelmi területet. A Zempléni-hegység harmadidőszaki vulkáni kőzetekből álló területe nagyméretű természetes üregekben szegény. Ugyanakkor a sziklafalak rései, hasadékai számos faj egyedei számára biztosítanak emberi zavarástól mentes rejtekhelyet. A vulkáni működés eredményeként képződött ércek és ásványok több évszázados bányászata következtében számos bányatáró és akna található Telkibánya és Füzérradvány környékén. A hegylábi területek szőlőtermesztése és a jól megmunkálható tufa kőzetek több ezer pince kialakítását eredményezték. Egy részük rövid, egyágú, változó hőmérsékletű, a denevérek részére csak alkalmi tanyahelynek alkalmas. Nagyobb részük a természetes eredetű barlangokra jellemző fizikai jellemzőkkel rendelkezik. Egyes helyeken több száz méteres pincerendszerek is kialakításra kerültek. Jelentős részük napjainkra elvesztette gazdasági funkcióját, ember által ritkán vagy egyáltalán nem látogatott. A Telkibánya határában található bányák egyaránt párzó és telelőhelyek. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban R ) 10. (1) bekezdése alapján a kérelmet megvizsgáltam, és megállapítottam, hogy a tervezett más célú hasznosítás előírásaim betartása esetén a R 4. (1) bekezdésében foglaltakkal nem ellentétes, a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, a R 1. számú mellékletben meghatározott fajok természetvédelmi helyzetére jelentős hatást nem gyakorol. A benyújtott dokumentáció alapján, a tárók más célú hasznosítása az előírások betartásával a környezet- és természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek megfelel, környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi érdekeket nem sért. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.) a környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos egyéb eljárási költségekről és szakértői díjakról szóló 78/2015. (III. 31.) Korm. rendelet 1. számú melléklete 6.2. pontjában szereplő igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A 11. pont a Kormányhivatal kulturális örökség védelmére kiterjedően tett előírásait tartalmazza, melynek indokolása a következő: A kérelemhez csatolt tervdokumentáció és a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítottam, hogy az egykori aranybánya, részben a középkorban, illetve részben Mária Terézia idejében az 1700-as évek során kialakított vágatainak, táróinak felhasználásával bányászati és ipartörténeti bemutatóhely kialakítása tervezett. A beavatkozásokra elsősorban a megszűnt bánya nyitvamaradó térségeiben kerül sor. Külszínen a Jupiter-táró kijáratától a Mária-táró bejáratáig egy tanösvény tervezett, szükség esetén korlát, lépcső, esetleg kisebb terepi bevágás elkészítésével. A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (Kötv.) 19. (2) bekezdése rögzíti, hogy a régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Fentiek alapján a Kötv. 22. (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglaltaknak megfelelően a bányászati és ipartörténeti bemutatóhely kialakításához kapcsolódóan a középkori eredetű bányavágatok vágattakarítási munkái régészeti megfigyelés biztosítása mellett végezhetők. A Kr. 17. (1) bekezdése alapján, ha a régészeti megfigyelés során a régészeti dokumentálás régészeti bontómunkát igényel, akkor legalább a beruházási földmunkával érintett mélységig a régészeti bontómunkát, az elsődleges nyilvántartásba vételt és múzeumba történő befogadást az előkerült régészeti jelenség vonatkozásában, a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni. A Kr. 17. (2) bekezdése alapján a régészeti bontómunka megkezdését Osztályomnak be kell jelenteni. A Kötv. 22. (10) bekezdése alapján a feltárásra jogosult intézmény és a beruházó a régészeti megfigyelésre vonatkozóan írásbeli szerződést köt, mely szerződés tartalmazza a feltárás módját, időtartamát, a feltárásra jogosult intézmény által végzendő régészeti feladatellátás költségét, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szakmai feltételeket. A régészeti megfigyelésről, valamint a régészeti megfigyelés keretében szükség szerint elvégzett régészeti bontómunkáról a Kr. 8. (1)-(3) bekezdése alapján jelentést kell készíteni, amelynek egy

6 5 példányát a Kr. 8. (4) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint a megfigyelés befejezését követő 30 napon belül el kell küldeni Hivatalomnak. A bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményét a Kötv. 82. (2) bekezdése helyezi kilátásba. A 12. pontban a Bányafelügyelet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35500/ /2016.ált. (M:8570/2016.) számú szakhatósági állásfoglalásának előírásait érvényesítette, melyet az alábbiakkal indokolt: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály - Bányászati Osztály - (a továbbiakban: Bányafelügyelet) BO/15/ /2016. számú végzésében megkereste hatóságunkat az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Jósvafő, Tengerszem oldal 1. - által a Telkibánya 0227/1 hrsz.-on megszűnt középkori földalatti bánya nyitva maradó térségei más célú hasznosítása tárgyában kezdeményezett bányahatósági eljárásban szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A Bányafelügyelet megkereséséhez elektronikus formában (CD) csatolta a Telkibánya Mária-táró és Jupiter-táró földalatti bányatérség más célú hasznosításának a MAGMATIC Kft Eger, Baktai út 2970/11 hrsz. - által október havi keltezéssel összeállított műszaki tervét, ill. annak kiegészítését, valamint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság által a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság számú bankszámlájára befizetett ,- Ft igazgatási szolgáltatási díj átutalásáról készült bankszámlakivonat másolatát. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. (3) bekezdése, ill. a rendelet 3. melléklet A. táblázatának 7. pontja értelmében a Bányafelügyelet jelen engedélyezési eljárásában - ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezet-használati engedély nem szükséges vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges és a tevékenység felszíni vízfolyást, állóvizet, vagy kijelölt vízbázist érint - a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szakkérdése vízvédelmi hatáskörben annak elbírálása, hogy biztosíthatóak-e a felszíni és felszín alatti vizek védelme, hasznosítási lehetőségei megőrzése jogszabályban foglalt követelményei, vízgazdálkodási hatáskörben pedig annak elbírálása, hogy biztosítható-e a vízbázis-védelem jogszabályban foglalt követelményeinek teljesülése. Az engedélyezési dokumentáció, ill. a rendelkezésemre álló nyilvántartási adatok alapján az alábbiakat állapítottam meg: A térség geoturisztikai fejlesztése keretében a Telkibánya külterületén, a Kánya-hegy tömbjében a középkortól folytatott felszín alatti arany és ezüstbányászatból visszamaradt több száz méter hosszú bányaüregek, bányavágatok közül a benyújtott tervek szerint, a Mária- és Jupiter-tárókat kívánják biztonságosan járhatóvá tenni, ill. azokat a jövőben földtani, bányászati és ipartörténeti bemutatóhelyként, egyfajta különleges turisztikai attrakcióként kívánják hasznosítani. A tervezett beavatkozások a bemutatóhelyek látogatóinak, személyzetének és kezelőinek biztonságát hivatottak biztosítani a bent tartózkodás ideje alatt. A műszaki tervben foglaltakat röviden összefoglalva a beavatkozás az alábbi munkafolyamatokból áll: A megközelítési útvonal kialakítása, felvonulás, a munkaterület lezárása. A bejáratok ideiglenes biztosítása. A szellőztetés, ideiglenes világítás megoldása. A főte bányászati lekopogózása, a fellazult részek eltávolítása, ideiglenes biztosítás kiépítése szükség szerint. A bányajáratok kitakarítása az omladékoktól, a főtén keresztül a bányatérségbe beszivárgó vizek ideiglenes, majd végleges rendezett kivezetése. Az instabil, fellazult vágatszakaszok végleges, beton-idomköves biztosítása, a bemutatásra nem tervezett, nem biztonságos vágatok forgalom előli lezárása. A végleges világítórendszer kiépítése. A bejáratok, homlokfalak, szárnyfalak végleges kialakítása, a bejárati nyílások biztonságosan nyitható-zárható lezárása. Tereprendezés, a munkálatokkal érintett területek eredeti állapotának helyreállítása.

7 6 A felszín alatti bemutatóhelyekhez egy a Mária-tárótól induló és oda visszatérő, kb. 900 m hosszú, állomásonként tájékoztató táblákkal ellátott tanösvény is csatlakozik, amely a két táró, a beomlott Fleischer-táró bejáratát, a Jó Szerencsét-telér és a Lobkowitz-telér horpasorának két kibontásra tervezett horpáját érinti, ill. köti össze. A tanösvény egyik állomásaként a balesetveszélyes, jelenleg nyitott Lobkowitz-aknára egy középkori aknagép rekonstrukció kerül ráépítésre. A Bányafelügyelet tájékoztatása szerint a tárgyi ügyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya Miskolc, Mindszent tér 4. - (KTF); mint első fokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság BO/16/ /2016. számon környezetvédelmi és természetvédelmi szakmai véleményt adott, amelyben foglaltak szerint tervezett tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezet-használati engedély nem szükséges, ugyanakkor a tevékenység felszíni vízfolyást, állóvizet, vagy kijelölt vízbázist nem érint. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. (1), (2) bekezdése, ill. a nitrátérzékeny területeknek a MePAR, szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet értelmében közzétett elektronikus nyilvántartás (MePAR) szerint a Telkibánya 0227/1 hrsz.-ú terület nem nitrátérzékeny területen helyezkedik el. A tervezési terület üzemelő, vagy távlati ivóvízbázis előzetesen lehatárolt, ill. hatósági határozatban kijelölt hidrogeológiai védőidomát, védőövezet- és védőterület-rendszerét nem érinti. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet értelmében Telkibánya közigazgatási területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területeket érint. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján a hatáskörömbe utalt kérdéseket megvizsgálva megállapítottam, hogy tárgyi tevékenység a rendelkező; részben foglalt előírások betartása mellett a földtani közeg, a felszíni és a felszín alatti vizek minőségét, mennyiségét nem veszélyezteti, vízvédelmi érdeket nem sért, ezért szákhatósági hozzájárulásomat megadtam. A rendelkező részben tett előírásomat a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. (3) bekezdése, ill. a rendelet 3. melléklet A. táblázatának 7. pontja alapján meghatározott szakkérdésben a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. (1) és (2) bekezdése, ill. a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdése alapján tettem. A vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 2. melléklet 7. pontja alapján jelen szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díja ,- Ft, amely összeget Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság az Igazgatóság részére megfizetett. A szakhatósági állásfoglalást a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet A. táblázatának 7. pontjában meghatározott szakkérdésben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (Ket.) 44. (1) bek. szerint eljárva adtam meg. Az Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdése, illetékességét a rendelet 10. (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 8. pontja állapítja meg. A jogorvoslati lehetőséget a Ket. 44. (9) és a 98. (2) bek. alapján zártam ki. A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály 1660/110/8092-2/2016/hho számú szakhatósági állásfoglalásában a más célú hasznosításra készített műszaki terv engedélyezéséhez előírások nélkül hozzájárult, melyet az alábbiakkal indokolt: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály BO/15/ /2016. hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Telkibánya 0227/1 hrsz-ú ingatlanon megszűnt középkori föld alatti bánya nyitvamaradó térségei más célú hasznosítása (Mária-táró, Jupiter-táró) tárgyában. A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi műszaki tervben foglaltak a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

8 7 Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló évi CXIII. törvény 1. (1), 21. (1) d), 36. (1) a), c)-e), 80. g) pontján alapszik. A szakhatóság hatáskörét és illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet 6. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást a Ket ának (9) bekezdése tartalmazza. Telkibányai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője /2016. számú szakhatósági állásfoglalásában a más célú hasznosításra készített műszaki terv engedélyezéséhez előírások nélkül hozzájárult, melyet az alábbiakkal indokolt: Telkibányai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője kinyilatkozom, hogy az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.) megbízásából a MAGMATIC Kft. (3300 Eger, Baktai út 2970/11 hrsz.) tervező által tervezett, műszaki tervdokumentációban foglaltak alapján a Telkibánya, külterület 0227/1 hrsz-ú ingatlanon található Mária-táró és Jupiter-táró föld alatti bányatérség más célú hasznosítása tárgyú munka Telkibánya település terület- és településrendezési terveivel összhangban van, a természetvédelmi követelményeknek megfelel, szakhatósági hozzájárulásomat előírások nélkül megadom. Hatáskörömet a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet szabályozza. A Bányafelügyelet a határozat rendelkező részének 1. pontjában a műszaki tervben tervezett átalakítási és helyreállítási munkálatok teljesítésére határidőt állapított meg. A más célú hasznosításnak feltétele, hogy a műszaki tervben tervezett átalakításokat elvégezzék, a föld alatti bányatérségeket olyan állapotba hozzák, hogy az a biztonságos benntartózkodás feltételeit biztosítsa, a külszíni részeket is úgy alakítsák ki, hogy a műszaki-biztonsági feltételeknek megfeleljenek. Tekintve, hogy mélyművelés esetén a Vhr. 14. (3) bekezdése alapján a műszaki üzemi terv legfeljebb 5 év időtartamra hagyható jóvá, ennek analógiájára határozta meg a Bányafelügyelet a műszaki tervben foglaltak teljesítési határidejét. Ha a teljesítésre biztosított határidő eredménytelenül telik el, akkor a más célú hasznosítást nem lehet megkezdeni, az engedélyes részére biztosított más célú hasznosítás joga megszűnik. A kérelmező a hiánypótlás teljesítésével egyidejűleg becsatolta a Kányahegyi Erdőbirtokossági Társulat (a továbbiakban: Erdőbirtokosság) szolgalmi jog biztosítására irányuló jognyilatkozatát. A Bányafelügyelet jelen eljárásban nem vizsgálta annak tartalmát, tekintve hogy az ingatlan használati jog megléte nem feltétele a műszaki terv engedélyezésének. A szabályszerűen értesített ügyfelek közül az eljárásban több ügyfél nyilatkozatot tett, melyben jelezték, hogy élni kívánnak ügyféli jogukkal. Az eljárás során az Erdőbirtokosság felügyelőbizottságának elnöke, úgyis mint ügyfél (ingatlantulajdonos) október 18-án érkezett levelében arról tájékoztatta a Bányafelügyeletet, hogy az Erdőbirtokosság azon a hrsz-ú erdőterületen, ahonnan az volt aranybányák bejárata nyílik, nem tulajdonos, s csak haszonbérleti szerződésben végzi az erdőgazdálkodást ezen erdőterületen. A haszonbérleti szerződés nem hatalmazza fel az Erdőbirtokosságot tulajdonosi jogok gyakorlására, a területen beruházás végzésére, szolgalmi jog létesítéséhez történő hozzájárulásra. Ebből adódóan az Erdőbirtokosság tulajdonosi hozzájárulást sem adhat a volt aranybányák más célú hasznosítására. Az ügyfél kérte, hogy tájékoztatását a Bányafelügyelet vegye figyelembe a más célú hasznosításra irányuló kérelem elbírálásánál. A Bányafelügyelet felhívja az érintettek figyelmét, hogy az ingatlantulajdonos ingatlan igénybevételi hozzájárulása (ingatlan használat engedélyezése) tekintve, hogy jogszabály nem írja elő - nem feltétele a műszaki terv engedélyezésének. A Bányafelügyelet erre tekintettel írta elő a rendelkező rész 2. pontjában foglaltakat, mely alapján megfelelően érvényesül a Bt. 2. (1) bekezdés tulajdon védelmére vonatkozó előírás. A Bányafelügyelet felhívja továbbá a figyelmet, hogy az ingatlan tulajdonosa (illetve akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték) csak a táró nyitópontjával kapcsolatos, valamint a föld alatti tevékenység végzéséhez kapcsolódó külszíni tevékenységek tekintetében minősül ügyfélnek. A föld alatti átalakítások vonatkozásában a bányatérségeket fedő ingatlan tulajdonosa nem

9