Hőárnyékolás *
|
|
- Zsuzsanna Bartané
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Hőárnyékolás * A következőkben a zöldtetők épületenergetikai hatásait fogjuk részletesebben elemezni, ehhez azonban elengedhetetlen magáról az épületenergetikáról néhány szót ejteni, mivel a zöldtetők olyan pozitív tulajdonságokkal is rendelkeznek, melyeket a mai (szabványokkal dolgozó) épületenergetikai szakma egész egyszerűen nem képes figyelembe venni. Amikor maga az épületenergetika és az épület hőszigetelés fogalma megszületett, néhány nagyon egyszerű alapfeltevésből (alapvető fizikai/hőtani törvényszerűségből) indultak ki, melyek mind a mai napig az épületenergetikai szabályozás alapját adják. Az alkalmazott hőtechnikai szabvány: Az alapfeltevés (mely elsőre nagyon is racionálisnak tűnik) a következő: van az épület belső tere és van a külső tér. A kettő közötti határt a külső falak (homlokzatok) illetve a tető adja. Mivel a belső térben fenn kell tartani egy állandó hőmérsékletet, mely általában eltér a külső hőmérséklettől, ezért a két térrészlet között hőmérsékletkülönbség áll fenn, mely a fizika alaptörvényei szerint egy állandó hőáramlást eredményez a magasabb hőmérsékletű tér felől az alacsonyabb hőmérsékletű felé. Mivel a kettőt a külső falak, illetve a tető választják el, ezért teljesen logikusan ezen határolók hővezetési képességeinek változtatásával lehet elérni a hőáram mértékének változtatását. A cél természetesen a minél kisebb hőáram elérése, mivel így veszít minél kevesebb energiát az épület. Tehát alapvetően a falak hővezető képességének a változtatása jelentheti a megoldást. Tanulmányozva a falak hővezető képességének a törvényszerűségeit, különösebben részletes levezetés, vagy bizonyítások mellőzésével [1] a következő állítható: - minden anyagnak más a hővezető képessége - minden egyes anyag esetében minél vastagabb a fal, annál kisebb az átvezetett hő mennyisége (kétszer olyan vastag fal kétszer olyan jól szigetel) - minden egyes anyag esetében minél nagyobb a falfelület, annál nagyobb az átvezetett hő mennyisége. - Minél nagyobb a külső és a belső hőmérséklet közötti különbség, annál nagyobb az átvezetett hő mennyisége Mivel a falvastagság általában adott, így a mérőszám, a hőátadási tényező, mely az épületek energetikai jellemzőjét hivatott leírni (jele U, korábban K) mértékegysége W/m 2 K. A W a Watt, ami a teljesítmény mértékegysége (vagyis, hogy adott idő alatt mennyi energiát veszít az épület), a m 2 a falfelület nagyságát mutatja, a K pedig a hőmérséklet mértékegysége (1 K= 1 C és 0 C=273 K). Vagyis a hőátadási tényező mértékegysége tükrözi a fent leírt arányosságokat. A falak általában több rétegből állnak és van egy külső és belső felületük, mely a kinti illetve a benti légrétegekkel érintkezik. Ennek megfelelően a hőátadási tényező (U) is egy összetett mérőszám, mely tartalmazza az ún. külső és belső oldalon jelentkező felületi hőátadási tényezőket, melyek a fal szilárd anyaga és a levegő között lépnek fel, valamint az egyes anyagok fajlagos hővezetési tényezőit és azok vastagságát.
2 Mindenféle bonyolultabb képletet nélkülözve tehát a hőveszteséget meghatározza, hogy a fal mennyire képes felvenni és leadni hőt a kinti és benti felületein, valamint a falban levő anyagok vastagsága és fajlagos hővezetési (hőszigetelési képessége). Az alkalmazott hőtechnikai szabvány problémái: több olyan problémát is felvet ezen fajta számolás kizárólagossága az épületenergetikában, amely épp a zöldtetők esetében került napvilágra. Elsőként meg kell említeni, hogy itt csupán hővezetési és felületi hőátadási képességekről van szó, melyek egyáltalán nem képesek figyelembe venni hősugárzásból származó hőtöbbleteket. Közismert, hogy a tűző napon jóval melegebb van, mint az árnyékban, azonban a jelenleg használt hőtechnikai szabvány mindezzel nem tud mit kezdeni, hiszen a használt képletben nem szerepel a hősugárzás. Tehát olyan, mintha az épület állandóan árnyékban lenne és csupán a külső levegő hőmérséklete melegítené vagy hűtené. Ezen jelenség (a hősugárzás) figyelmen kívül hagyása annál inkább probléma, mivel egyes épülethomlokzaton vagy tetőn megjelenő anyagok esetében (jellemzően a sötét színű anyagokról van szó) napsütéses időszakban jóval magasabb hőmérséklet tapasztalható (magának az anyagnak a felszínén), mint a külső levegő hőmérséklete. Meg kell jegyeznünk, hogy a sötét színű anyagok használata télen sem kívánatos, hiszen nem csupán jobban elnyelik, hanem jobban ki is sugározzák a hőt [2], amely az épületek jelentős többlet hőveszteségéhez vezethet hideg téli éjszakákon. A másik jelentős probléma, amely elsősorban a mérsékelt égövi klímánál jelentkezik már magában a hőátadási tényező definíciójában megjelenik: egységnyi felületen, egységnyi idő alatt, egységnyi hőmérsékletkülönbség mellett átadott hőáram stacioner viszonyok között [3]. Ami nagyon fontos az a stacioner viszonyok között. Vagyis abban az esetben, hogyha a külső és a belső hőmérséklet is állandó. Azonban, míg a belső hőmérséklet tekinthető állandónak, a külső hőmérsékletingadozás rendkívül jelentős napi szinten, míg állandó külső hőmérsékletet csupán egyenlítői, illetve téli sarkvidéki körülmények között lehet feltételezni. Ami a Magyarországi klímát illeti itt gyakorlatilag az év több, mint felében a külső hőmérséklet gyakorlatilag minden nap átlépi a szobahőmérsékletet kétszer (nyári időszakban jellemzően éjszaka, míg az átmeneti időszakban pedig jellemzően napközben). A mediterrán klímán ezen időszak az év akár 9 hónapjában is fennáll, míg a sivatagi éghajlaton gyakorlatilag az év minden egyes napján, napi kétszer átlépi a külső hőmérséklet (reggel és és este) az ideális szobahőmérsékletet. Mindez azt jelenti, hogy bizonyos klimatikus körülmények között a hővezetési képességeknél sokkal fontosabb az épület minél jobb hőtároló képessége, vagyis a minél nagyobb hőkapacitás. Jellemzően a mesterséges, kifejezetten hőszigetelésre kifejlesztett (nagy pórustérfogatú) hőszigetelő anyagoknak a legjobb a hőszigetelő képessége, azonban, mint azt az alábbi ábrán is láthatjuk, a zöldtetőben felhasznált anyagok, talajkeverék, növényzet, illetve azok nedvességtartalma együttesen rendkívül nagy hőtehetetlenséget eredményeznek, melynek következtében a zöldtető és az épület teherhordó szerkezete között gyakorlatilag majdnem teljesen megszűnik a napi hőingadozás.
3 A nyári és téli hőmérsékleti mérések eredménye zöldtetőknél A zöldtetők ezen előnyeire (elsősorban a jóval korábbi és elterjedtebb alkalmazás miatt) Németországban sokkal korábban felfigyeltek, mint hazánkban és ennek megfelelően ott már korábban elvégeztek különböző méréseket, melyek a zöldtetők épület hőháztartására gyakorolt hatását volt hivatott számszerűsíteni. A fenti két ábra jól láthatóan egy zöldtetővel és egy hagyományos tetővel ellátott födémszerkezetben mért napi hőingadozást mutatja téli és nyári időszakban. Két dolog rendkívül szembeszökő, az egyik hogy a napi hőingadozás a zöldtető esetében sem télen, sem nyáron nem éri el a 10 C-ot, míg a másik pedig, hogy a nyári esetben a 80 C-os hőmérsékletmaximumok helyett (!) csupán 25 C a maximum, míg téli esetben a -30 C-os hőmérsékletminimumok helyett legfeljebb -10 C-al kell számolni. Az egész évre vetítve pedig a hőmérséklet tartomány, melyben a födém hőmérséklete mozog a harmadára csökken (!) 100 C-ról mintegy 35 C-ra. Nagyon fontos hozzátennünk, hogy ezeket az értékeket Németországban mérték, így azok az ottani klimatikus adottságokat tükrözik. Mivel maga zöldtető, mint rétegrend nem igazán paraméterezhető olyan könnyedén, mint hagyományos épületanyagok (épp ezen nem paraméterezhető tulajdonságai az igazán előnyösek), ezért rendkívül fontos volt, hogy hasonló méréseket hazánkban is elvégezzenek, melyek a Magyarországra jellemző külső hőmérsékleti és csapadékviszonyok mellett tükrözik a zöldtetők valódi hatását a mi klímánkon. Fontos megjegyezni, az épületanyagok parametrizálásával kapcsolatban, hogy a zöldtető azért mostoha az épületgépészet és a hőtechnikusok számára, mivel nem igazán jellemezhető állandó paraméterekkel. Az egyetlen paraméter, melynek megállapítására az épületfizikában törekednek, az a már korábbiakban említett U hőátadási tényező. Ennek értéke azonban rendkívüli mértékben függ az adott anyag nedvességtartamától. A zöldtető esetében a legfontosabb hőszigetelő anyag, maga az ültetőközeg (talajkeverék) rendszeres időközönként teljes mértékben átnedvesedik és csak nagyon lassan szárad ki. Pont ez az egyik nagy előnye, vagyis hogy jó a csapadék visszatartó képessége, valamint a lassú kiszáradás folyamatos párolgást eredményez napsütéses időszakokban, mely kifejezetten előnyös hőtechnikailag). Azonban az U értéke általában minden épületanyag esetében valamelyest lecsökken, amennyiben azok átnedvesednek. Mindez önmagában
4 hőszigetelési/hővezetési szempontból rossznak minősül, azonban csupán azért, mert a jelenleg érvényes szabvány nem veszi figyelembe a jelentősen megnövekedett hőkapacitását (pont a víztartalom miatt) ezen rétegeknek. Tehát azt mondhatjuk, hogy amíg az épületfizika tudományága nem hajlandó több (egyformán fontos) hőháztartást befolyásoló jelenséget, fizikai tulajdonságot és az azokat jellemző paramétereket figyelembe venni, hanem csupán abból önkényesen kiragadva egy paramétert (U), csak azzal hajlandó számolni, addig szükség van minden egyes klímaterületen tényleges hőmérséklet mérésekre, grafikonokra az épületen kívül és belül, hogy a valós hőháztartási tulajdonságait megismerhessük az adott épületnek. Rendkívül illusztratív példája a jelenlegi szabvány hiányosságainak nem csupán a zöldtetők rendkívül jó (ám nem számolt) hatása, hanem egy sokkal egyszerűbb jelenség figyelmen kívül hagyása: a mai szabvány nem képes megmondani, hogy egy árnyékoló szerkezet milyen hatással van az épületre nyári napos időszakban. Mivel a szabványban nem szerepel hősugárzás ezért a szabvány szerint az épület benapozott homlokzata ugyanolyan, mint az árnyékos oldal, ami pedig józan ésszel gondolkodva teljes képtelenség. Érdekes ugyanakkor, hogy a statikusok viszont az épületszerkezeteknél és a homlokzati elemeknél igenis számolnak a besugárzás okozta hőmérséklet különbséggel és az abból adódó méretváltozásokkal. Tehát a következőkben lássuk a Magyarországon végezett vizsgálatokat a zöldtetők épületek hőháztartására gyakorolt hatásairól. A mérések körülményeiről a következő alapadatokat érdemes tudni: A külföldi szakirodalomból ismert tényezõk hazai körülmények közötti bizonyítására a kutatások 1996-ben kezdődtek [4]. A vizsgálatok egy átszellõztetett légréteggel elválasztott trapézlemez fedésû könnyû fémtetõre telepített extenzív rendszerû zöldtetõn történtek, melynek teljes vastagsága kb cm. A mérési helyeket a felszín felõl megközelítve jelölték ki, jellemzõ rétegenként. A tetõfelület terepszint feletti magassága 12,35 m. A méréseket 1996 januárjától folyamatosan végezték és számítógép segítségével rögzítették. A kijelölt mérõhelyre mechanikusan rögzítették az érzékelõ fejeket. A mérési pontatlanságok csökkenése érdekében az elásott pontok környezetében azonos kábel hosszakkal helyezték el a levegõ hõmérsékletet, valamint a tetõszigetelõ anyag hõmérsékletét mérõ kontroll pontot. Az adatokat 15 perces intervallumonként rögzítették. Összehasonlításképpen itt is mérték egy ugyanolyan szerkezetű, ám zöldtető nélküli (bitumenlemezes) tető hőmérsékleti értékeit.
5 A nyári mérés: A fenti képen a hőmérsékletingadozás napi menetét láthatjuk. Tisztán kivehető, hogy a zöldtető és az épületszerkezet között (piros vonal C-os hőmérséklettartományban) mennyivel kiegyensúlyozottabbak a napi hőingások, mint a különböző hagyományos tetőkön mért hőmérsékletek és a kinti léghőmérséklet esetében. Ez a rendkívüli kiegyensúlyozottság három okra vezethető vissza. Az első magának a zöldtető rétegrendnek a nagy hőkapacitása (az ültetőközeg/talajkeverék, a növényzet tömeg és a bennük levő víz együttesen eredményezi ezt a kiugróan nagy hőtehetetlenséget). A második ezen zöldtető rétegek további hőszigetelő tulajdonsága (itt már a további légrétegnek is rendkívül nagy szerepe van). A harmadik pedig aminek a hatása a legnehezebben számszerűsíthető, ám szintén rendkívül nagy jelentőségű, az a növények életfolyamataiból adódó hűtő hatás. Mindenféle számítás nélkül meg kell jegyeznünk, hogy a növényzet a beeső napsugárzás akár %-át képes kémiai energiává
6 transzformálni (ami így már nem hőenergiaként jelenik meg), továbbá az életfolyamataik alapvető eleme a párologtatás, amely rendkívül nagy hűtő hatást eredményez az adott felületen és mértéke pont a legnagyobb besugárzás esetén a legmagasabb. Továbbá meg kell említeni azt a tényt, hogy a zöldtető technikai szempontból még mint egy árnyékoló szerkezet is működik, melynek a rendkívül jelentős hőmérsékletre gyakorolt hatása közismert (napernyő). A téli mérés A téli mérés eredménye nagyon hasonló a nyári méréséhez, itt is jól látható a jelentős napi hőingadozás kiegyenlítődés és mivel még téli időszakban is meglehetősen ritka a hazai klímán, hogy egész nap fagypont alatt maradjon a hőmérséklet, ezért a jelentős további hőtehetlenség és a zöldtető egyéb kedvező hőtechnikai tulajdonságai miatt a zöldtető alatti épületszerkezet gyakorlatilag folyamatosan fagymentes marad a téli időszak során. Az épületszerkezetek várható élettartamának és a lakás komfortfokának szempontjából az épületszerkezet egész évben biztosított fagymentessége rendkívül nagy jelentőségű. A teljesség kedvéért bemutatjuk a teljes nyári időszak grafikonját is, mely bár nagyon összetettnek tűnik a rendkívül sok mérési eredmény miatt, a zöldtető hőmérséklet kiegyensúlyozó hatása azonban ebből is tisztán leolvasható.
7 A felszíni rendkívül kiugró napi hőmérséklet ingadozással szemben (15-55 C közötti tartományban) a zöldtető rétegrend alatt az ingadozás 10 C-on belül van (15-25 C), mely az élhetőséget rendkívüli mértékben javítja, és energetikai szempontból is rendkívül jelentős, hiszen gyakorlatilag bármilyen klimatizálást (légkondicionálást) feleslegessé tesz a használata. A zöldtető hővezetési tulajdonságai A fentiekben elmondtuk, hogy az épületek hőháztartása nem csupán egy paraméterrel (az U hővezetési képességgel) hanem több más értékkel (hőkapacitás, árnyékoltság mértéke) együtt célszerű figyelembe venni. Azonban hőszigetelő rétegek hővezető képessége továbbra is rendkívül jelentős, így annak vizsgálata is rendkívül fontos, tehát a következőkben ennek vizsgálatáról lesz szó. A hővezetési tényező esetében nagyon fontos hogy a két eltérő hőmérsékletű térrész hőmérséklete állandósult legyen. A hőtechnikai szabvány ezen könnyedén túllép, mivel egész egyszerűen önkényesen meghatározott nyári és téli külső hőmérsékletek használatát írja elő. A nyári kinti hőmérsékletet 32 C-nak, míg a télit -12 C-nak kell venni a szabvány előírása szerint [5]. Méréseink alapján a következő elv szerint számoltunk. Mivel a zöldtető hővezetési képessége időben változik, ezért nem mint további hőszigetelő rétegeket vesszük azt figyelembe, hanem külső hőmérsékletnek a zöldtető rétegek alatti mért hőmérsékletet választjuk (ezt annál is inkább megtehetjük, mivel minden zöldtető rétegrend alján szerepel egy drenázs lemez, mely egy levegőréteget hoz létre a zöldtető rétegek és az alatta levő szerkezet között, mely hőtechnikai szempontból egy hagyományosan fedett lapostetőnek tekinthető). A mérések alapján Magyarországon a zöldtető alatt a télen a hőmérséklet sosem ment 0 C alá, míg a nyári átlaga 20 C, így ezt a két hőmérsékletet választottuk téli és nyári kinti paraméter hőmérsékletnek és ezen paraméterekkel végeztük el a hagyományos rétegek hővezetési paraméterének kiszámolása után a zöldtető fajlagos (1 m 2 -re vett hőveszteségét, illetve hőnyereségét). A számítást ugyanúgy elvégeztük egy hagyományos lapostetőre és egy zöldtető nélküli, ám további hőszigeteléssel ellátott lapostetőre is.
8 A végeredményt az alábbi táblázat foglalja össze (a három oszlop a három tetőrétegrendnek felel meg): U1= 0,4716 W/m 2 K U2= 0,2427 W/m 2 K U3= 0,481 W/m 2 K TÉL -15,56 W/m 2-8,01 W/m 2-8,66 W/m 2 NYÁR 2,83 W/m 2 1,46 W/m 2 0,48 W/m 2 Ahogy láthatjuk az eredmény télen a zöldtetõ esetében kicsit rosszabb, mint -os vízszigetelés fölötti hõmérséklettel számoltunk, holott lehet, hogy annál pár fokkal több volt. Nagyságrendileg télen ugyanazt a hõmérsékletet biztosítja az utólagos hõszigetelés, mint a zöldtetõ. Nyáron egyértelmûen a zöldtetõ a legjobb, kb. harmadannyi energia kell a hûtéshez, mint az utólagos hõszigetelésnél és hatod annyi, mint a hagyományos esetben. Továbbá ismerve a hőtechnikai szabvány változásait (1972: Hõtechnikai igény: K=0,70 W/m 2 K; 1992: Hõtechnikai igény: K=0,472 W/m 2 K; 2011: Az új igényszint U (K)=0,25 W/m 2 K) láthatjuk hogy a szabvány mai követelményét csak az utólagos hagyományos hőszigeteléssel ellátott tető bírja teljesíteni, miközben a hőszigetelő képessége télen ugyanaz, mint a zöldtetőé, azonban nyáron a zöldtető sokkal kevesebb hőt enged be az épület belsejébe. Így azt mondhatjuk, hogy az épület egész éves klimatizálási energiaigényét tekintve a zöldtető a jobb megoldás (azzal spórolunk több energiát) azonban a jelenlegi szabvány egy olyan megoldás választására kényszerít adott esetben, mellyel végül magasabb lesz az épület energiaigénye és az azzal járó költség is. A továbbiakban még egy 2009-ben végzett mérést [6] mutatunk be. Ennek lényege, hogy hőkamerás felvételeket készítettek egy épületről (XIV. kerületi óvoda lapostetőjéről van szó) melynek egyik részét zöldtetővel fedték be utólag, másik részén pedig megmaradt a hagyományos lapostető. Jól látható a zöldtető hűvösebb zöld hőképe a bal oldali ábrán, míg a jobb oldalin a hagyományos terasztető forró (piros színű) részletét láthatjuk. Mindez jól mutatja a zöldtető épület hőháztartására gyakorolt tényleges hatását. Forrás: Prekuta János
AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE
AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA Három követelményszint: az épületek összesített energetikai jellemzője E p = összesített energetikai jellemző a geometriai viszonyok függvénye (kwh/m
RészletesebbenKorszerű -e a hő h tá ro s? T th ó Zsolt
Korszerű-e ű a hőtárolás? Tóth Zsolt 1. Mikor beszélünk hőtárolásról? 1.Könnyűszerkezet 2.Nehéz szerkezet 1. Fogalmak? 1. Hőtároló tömeg 2. Hő kapacitás 3. Hővezető képesség 4. Aktív tömeg 5. Hő csillapítás
RészletesebbenA.. rendelete az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról
A.. rendelete az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról 3.sz Melléklet Követelményértékek 1 1. A határoló-és
RészletesebbenKLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE
KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások
RészletesebbenBeszéljünk egy nyelvet (fogalmak a hőszigetelésben)
Beszéljünk egy nyelvet (fogalmak a hőszigetelésben) (-) (-) (+) (+) (+/-) (+) Épületek hővesztesége Filtrációs hőveszteség: szabályozatlan szellőztetésből, tőmítetlenségekből származó légcsere Transzmissziós
Részletesebben7/2006.(V.24.) TNM rendelet
7/2006.(V.24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról A rendelet hatálya a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épületre (épületrészre), illetve annak tervezésére
RészletesebbenAz állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
Részletesebbenépületfizikai jellemzői
Könnyűbetonok épületfizikai jellemzői és s alkalmazásuk a magastető szigetelésében Sólyomi PéterP ÉMI Nonprofit Kft. Budapest, 2009. november 24. HŐSZIGETELŐ ANYAGOK Az általános gyakorlat szerint hőszigetelő
RészletesebbenGYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA
GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA Az építés egyik célja olyan terek létrehozása, amelyekben a külső környezettől eltérő állapotok ésszerű ráfordítások mellett biztosíthatók. Adott földrajzi helyen uralkodó éghajlati
RészletesebbenMilyen döntések meghozatalában segít az energetikai számítás? Vértesy Mónika energetikai tanúsító é z s é kft
Milyen döntések meghozatalában segít az energetikai számítás? Rendelet írja elő a tanúsítást 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról Új épületeknél már kötelező
RészletesebbenEllenáramú hőcserélő
Ellenáramú hőcserélő Elméleti összefoglalás, emlékeztető A hőcserélő alapvető működésével és az egyszerűsített számolásokkal a Vegyipari műveletek. tárgy keretében ismerkedtek meg. A mérés elvégzéséhez
RészletesebbenAz aktív hőszigetelés elemzése 1. rész szerző: dr. Csomor Rita
Ezzel a cikkel (1., 2., 3. rész) kezdjük: Az aktív hőszigetelés elemzése 1. rész szerző: dr. Csomor Rita 1.1 1. ábra 2. ábra Erre az összefüggésre később következtetéseket alapoz a szerző. Ám a jobb oldali
RészletesebbenÉPÜLETENERGETIKA. Dr. Kakasy László 2014.
ÉPÜLETENERGETIKA Dr. Kakasy László 2014. AZ ÉPÜLETENERGETIKAI TERVEZÉS Az épületenergetikai szabályozás szintjei: I.szint: összesített energetikai jellemző E p kwh/m 2 év (épület+gépészet+villamos. jellemző)
RészletesebbenElegáns hőszigetelés.
Elegáns hőszigetelés A hőszigetelés fejlődése Hőátbocsátási tényező (W/m 2 K) Tető Fal Falazat Állagvédelmi szempontok 1,0 1,4 B30 Energiatakarékosság 1979 0,4 0,70 Uniform Környezetvédelem 1991 (0,3)
RészletesebbenFotovillamos és fotovillamos-termikus modulok energetikai modellezése
Fotovillamos és fotovillamos-termikus modulok energetikai modellezése Háber István Ervin Nap Napja Gödöllő, 2016. 06. 12. Bevezetés A fotovillamos modulok hatásfoka jelentősen függ a működési hőmérséklettől.
RészletesebbenA..TNM rendelet az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról
A..TNM rendelet az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról 2. sz. Melléklet Tervezési adatok 1 1. Éghajlati adatok
RészletesebbenA jövő elkötelezettje. U-érték mérése
U-érték mérése Mi az U-érték? Az U-érték, (korábban k-érték) a legfontosabb indikátor a használatra kész építőanyagok és építőelemek hőtechnikai tulajdonságainak vizsgálata terén. U-érték = hőátvezetési
RészletesebbenVITAINDÍTÓ ELŐADÁS. Műszaki Ellenőrök Országos Konferenciája 2013
Műszaki Ellenőrök Országos Konferenciája 2013 VITAINDÍTÓ ELŐADÁS Az épületenergetikai követelmények változásaiból eredő páratechnikai problémák és a penészesedés Utólagos hőszigetelés a magasépítésben
RészletesebbenÉPÜLETEK KOMFORTJA Hőkomfort 1 Dr. Magyar Zoltán
ÉPÜLETEK KOMFORTJA Hőkomfort 1 Dr. Magyar Zoltán BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék 1 2 Általános bevezetés A Komfortelmélet mindössze néhány évtizedes múltra visszatekintő szaktárgy. Létrejöttének
RészletesebbenÉpületenergetikai forradalom előtt állunk!
Thermo Comfort Fázisváltó Vakolat Épületenergetikai forradalom előtt állunk! Hülber Attila - termékmenedzser 2016.10.27. Thermo Comfort Az új termékről általában mire jó a fázisváltó vakolat Épületfizikai
RészletesebbenÉpületgépész technikus Épületgépész technikus
É 004-06//2 A 0/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított /2006 (II. 7.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján.
RészletesebbenA gyakorlat célja az időben állandósult hővezetési folyamatok analitikus számítási módszereinek megismerése;
A gyakorlat célja az időben állandósult hővezetési folyamatok analitikus számítási módszereinek megismerése; a hőellenállás mint modellezést és számítást segítő alkalmazásának elsajátítása; a különböző
RészletesebbenKOMFORTELMÉLET Dr. Magyar Zoltán
KOMFORTELMÉLET Dr. Magyar Zoltán BME Épületenergetika és Épületgépészeti Tanszék I. Általános bevezetés A Komfortelmélet mindössze néhány évtizedes múltra visszatekintő szaktárgy. Létrejöttének okai:
RészletesebbenA zöldtetők. és a. városklíma
A zöldtetők és a városklíma Az ökologikus építkezés Európában néhány évtizede már intenzíven foglalkoznak a növényzettel fedett városi területek visszapótlásának műszaki és kertépítési kérdéseivel. A homlokzatok
RészletesebbenBI/1 feladat megoldása Meghatározzuk a hőátbocsátási tényezőt 3 különböző szigetelés vastagság (0, 3 és 6 cm) mellett.
BI/1 feladat megoldása Meghatározzuk a hőátbocsátási tényezőt 3 különböző szigetelés vastagság (0, 3 és 6 cm) mellett. 1 1 2 U6 cm = = = 0,4387 W/ m K 1 d 1 1 0,015 0,06 0,3 0,015 1 + + + + + + + α λ α
RészletesebbenÉPÜLETENERGETIKA. Dr. Kakasy László 2015.
ÉPÜLETENERGETIKA Dr. Kakasy László 2015. AZ ÉPÜLETENERGETIKAI TERVEZÉS Az épületenergetikai szabályozás szintjei: I.szint: összesített energetikai jellemző E p kwh/m 2 év (épület+gépészet+villamos. jellemző)
RészletesebbenEGY DOBOZ BELSŐ HŐMÉRSÉKELTÉNEK BEÁLLÍTÁSA ÉS MEGARTÁSA
EGY DOBOZ BELSŐ HŐMÉRSÉKELTÉNEK BEÁLLÍTÁSA ÉS MEGARTÁSA Az elektronikával foglalkozó emberek sokszor építenek házilag erősítőket, nagyrészt tranzisztorokból. Ehhez viszont célszerű egy olyan berendezést
Részletesebben2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,
2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás. 2.1. Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, amelynek során a hő a hordozóközeg áramlásával kerül
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenAZ ÉPÜLETÁLLOMÁNNYAL, LÉTESÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ESZKÖZTÁR. Prof. Dr. Zöld András Budapest, 2015. október 9.
AZ ÉPÜLETÁLLOMÁNNYAL, LÉTESÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ESZKÖZTÁR Prof. Dr. Zöld András Budapest, 2015. október 9. Click to edit Master title FELÚJÍTÁS - ALAPFOGALMAK Hőátbocsátási tényező A határolószerkezetek,
RészletesebbenCsaládi ház hőkamerás vizsgálata
Cég ORIGOSÁNTA ÉPÍTŐ ZRT Győri u. 32. Sopron Mérést végezte: Markó Imre Telefon: 99/511540 EMail: info@origosanta.hu Készülék testo 8752 Gyártási szám: Objektív: 1910101 normál Megbízó Megrendelő Mérőhely:
RészletesebbenKaméleonok hőháztartása. Hősugárzás. A fizikában három különböző hőszállítási módot különböztetünk meg: Hővezetés, hőátadás és a hősugárzás.
Kaméleonok hőháztartása Hősugárzás A fizikában három különböző hőszállítási módot különböztetünk meg: Hővezetés, hőátadás és a hősugárzás. - Az első típust (hővezetés) érzékeljük leginkább a mindennapi
RészletesebbenLAKATOS ÚTI 2. SZÁMÚ LAKÁSSZÖVETKEZET - LAKOSSÁGI FÓRUM
LAKATOS ÚTI 2. SZÁMÚ LAKÁSSZÖVETKEZET - LAKOSSÁGI FÓRUM Időpont: 2013.09.02 17:30 Helyszín: Eötvös Lóránd általános iskola, étkező Lakatos úti 2. számú Lakásszövetkezet Igazgatóság a közösség szolgálatában
RészletesebbenBelső oldali hőszigetelés - technológiák és megtakarítási lehetőségek
Belső oldali hőszigetelés - technológiák és megtakarítási lehetőségek belső oldali hőszigetelés - technológiák Lehetséges megoldások: 1.Párazáró réteg beépítésével 2.Párazáró / vízzáró hőszigetelő anyaggal
RészletesebbenÉPÜLETENERGETIKA. Dr. Kakasy László 2016.
ÉPÜLETENERGETIKA Dr. Kakasy László 2016. AZ ÉPÜLETENERGETIKAI TERVEZÉS Az épületenergetikai szabályozás szintjei: I.szint: összesített energetikai jellemző E p kwh/m 2 a (épület+gépészet+villamos. jellemző)
Részletesebbenóra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
RészletesebbenPasszívház modell hőmérséklet mérése. Horváth Csaba DE-TTK Villamosmérnöki szak Szakdolgozat 2011
Passzívház modell hőmérséklet mérése Horváth Csaba DE-TTK Villamosmérnöki szak Szakdolgozat 2011 A passzívházak jelentősége Problémák Növekvőenergiaárak, csökkenőenergiaforrás készlet Nagymértékű hő veszteség
RészletesebbenTartalom. 1. A BauMix Kft. és az ÖKOCELL hőszigetelő termékek. 2. Az ÖKOCELL tető-hőszigetelés. 3. Az ÖKOCELL könnyűbeton tetőszerkezeti hatása
2 Tartalom 1. A BauMix Kft. és az ÖKOCELL hőszigetelő termékek 2. Az ÖKOCELL tető-hőszigetelés 3. Az ÖKOCELL könnyűbeton tetőszerkezeti hatása 3.1. A súly 3.2. Épületszerkezeti hatás 3.3. Éghetőség 3.4.
RészletesebbenKlíma-komfort elmélet
Klíma-komfort elmélet Mit jelent a klíma-komfort? Klíma: éghajlat, légkör Komfort: kényelem Klíma-komfort: az a belső légállapot, amely az alapvető emberi kényelemérzethez szükséges Mitől komfortos a belső
Részletesebben1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió
1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió A hőkamera által észlelt hosszú hullámú sugárzás - amit a hőkamera a látómezejében érzékel - a felület emissziójának, reflexiójának és transzmissziójának függvénye.
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha
RészletesebbenSugárzásos hőtranszport
Sugárzásos hőtranszport Minden test bocsát ki sugárzást. Ennek hullámhossz szerinti megoszlása a felület hőmérsékletétől függ (spektrum, spektrális eloszlás). Jelen esetben kérdés a Nap és a földi felszínek
RészletesebbenA városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései. Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar
A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar A kezdet, vegetációs index vizsgálat Hogy változott Budapest vegetációja 1990
RészletesebbenHomlokzati falak belső oldali hőszigetelése
Homlokzati falak belső oldali hőszigetelése Küszöbön a felújítás! E-learning sorozat Xella Magyarország Kft. ásványi hőszigetelő lapok anyagjellemzők Ásványi és tömör Magasfokú hőszigetelőképesség Természetes
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
Nézd meg a képet és jelöld az 1. igaz állításokat! 1:56 Könnyű F sak a sárga golyó fejt ki erőhatást a fehérre. Mechanikai kölcsönhatás jön létre a golyók között. Mindkét golyó mozgásállapota változik.
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
gázok hőtágulása függ: 1. 1:55 Normál de független az anyagi minőségtől. Függ az anyagi minőségtől. a kezdeti térfogattól, a hőmérséklet-változástól, Mlyik állítás az igaz? 2. 2:31 Normál Hőáramláskor
RészletesebbenÉpületenergetika oktatási anyag. Baumann Mihály adjunktus PTE Műszaki és Informatikai Kar
Épületenergetika oktatási anyag Baumann Mihály adjunktus PTE Műszaki és Informatikai Kar Különböző követelményszintek Háromféle követelményszint: - 2006-os követelményértékek (7/2006, 1. melléklet) - Költségoptimalizált
RészletesebbenTestLine - Fizika hőjelenségek Minta feladatsor
1. 2:29 Normál zt a hőmérsékletet, melyen a folyadék forrni kezd, forráspontnak nevezzük. Különböző anyagok forráspontja más és más. Minden folyadék minden hőmérsékleten párolog. párolgás gyorsabb, ha
RészletesebbenHőkamerás épületvizsgálati jegyzőkönyv Társasház vizsgálata.
NEMES VÁLLALKOZÁS Mérnöki és Szolgáltató Bt. H-4225 Debrecen-Józsa, Erdőhát u. 47. Tel: 06-20/3318944 E-mail: nemes.attila@t-online.hu www.nemesvallalkozas.hu Hőkamerás épületvizsgálati jegyzőkönyv Társasház
RészletesebbenA hőtároló tömeg energetikai szerepe elv és (meg)szokások
A Fenntartható, energiatudatos építés égetett kerámia építőanyagokkal MATÉSZ konferencia. április 16. CONSTRUMA A hőtároló tömeg energetikai szerepe elv és (meg)szokások BME Építőmérnöki Kar / Építőanyagok
RészletesebbenTondach Thermo PIR szarufa feletti hőszigetelések
Tondach Thermo PIR szarufa feletti hőszigetelések Fókuszban az energiahatékonyság Érezze magát egy életen át komfortosan korszerűen hőszigetelt otthonában! www.wienerberger.hu Az energiahatékonyság kötelező
RészletesebbenAndó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek
1. Felületi érdesség használata Felületi érdesség A műszaki rajzokon a geometria méretek tűrése mellett a felületeket is jellemzik. A felületek jellemzésére leginkább a felületi érdességet használják.
RészletesebbenZöldtető szigetelések (járható lapostető)
Zöldtető szigetelések (járható lapostető) Amennyiben az épületünk legfelső födémszerkezetének fölé nem kívánunk ferdesíkú térelhatároló szerkezetet (magastetőt) építeni, úgy a födémszerkezetet lapostetős
RészletesebbenWattok, centik, határidők.
Wattok, centik, határidők A hőszigetelés fejlődése Hőátbocsátási tényező (W/m 2 K) Tető Fal Falazat Állagvédelmi szempontok 1,0 1,4 B30 Energiatakarékosság 1979 0,4 0,70 Uniform Környezetvédelem 1991 (0,3)
RészletesebbenHatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától Hatály: 2016.I.1. 2017.XII.31. A jelek a bekezdések múltbeli és
RészletesebbenBelső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei
Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.
RészletesebbenAz Odoo-ház dinamikus szimulációja
Az Odoo-ház dinamikus szimulációja Haas-Schnabel Gábor az Odooproject gépész-energetikus tagja gabor.haas@gmail.com Szikra Csaba BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék szikra@egt.bme.hu Absztrakt
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenÓRAVÁZLAT Az Épületszerkezettan 3. 4 sz. szerkesztő gyakorlatához Kapcsolt gerébtokos ablak és felújítása
BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettan 3. Épületszerkezettani Tanszék Előadó: Dr. Becker G., Dr. Hunyadi Z. Évf. felelős: Takács Lajos 2011/12. tanév II. félév ÓRAVÁZLAT Az Épületszerkezettan 3. 4 sz.
Részletesebben2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető
. Laboratóriumi gyakorlat A EMISZO. A gyakorlat célja A termisztorok működésének bemutatása, valamint főbb paramétereik meghatározása. Az ellenállás-hőmérséklet = f és feszültség-áram U = f ( I ) jelleggörbék
RészletesebbenBELSŐ OLDALI HŐSZIGETELÉSEK
BELSŐ OLDALI HŐSZIGETELÉSEK Külső oldal: az épület klimatikus hatásoknak kitett határoló felülete Belső oldal: a szabályozott hőmérsékletű levegővel érintkező határolófelületek A hőszigetelés elhelyezése
RészletesebbenFIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK
FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK 2007-2008-2fé EHA kód:.név:.. 1. Egy 5 cm átmérőjű vasgolyó 0,01 mm-rel nagyobb, mint a sárgaréz lemezen vágott lyuk, ha mindkettő 30 C-os. Mekkora
RészletesebbenA falazat kiválasztása, hőszigetelési praktikák. Tóth Zsolt, az é z s é kft. ügyvezetője
A falazat kiválasztása, hőszigetelési praktikák Tóth Zsolt, az é z s é kft. ügyvezetője Miért téglából építünk? - évezredek óta használjuk - az első mesterséges építőanyag - tartós - időjárásálló - nagy
RészletesebbenMagyar Mérnöki Kamara ÉSZREVÉTEL
Soltész Ilona mb. országos főépítész és Magyar Mérnöki Kamara ÉSZREVÉTEL Tárgy: A Belügyminisztérium megbízásából a Magyar Mérnöki Kamara szervezésében 2011. március 4-én lezajlott prezentáció ÉPÜLETENERGETIKAI
RészletesebbenPasszívházak. Dr. Abou Abdo Tamás. Előadás Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium Székesfehérvár, november 23.
Dr. Abou Abdo Tamás Passzívházak Előadás Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium Székesfehérvár, 2016. november 23. www.meetthescientist.hu 1 26 Miért építsünk energiatakarékos házakat a világban,
RészletesebbenElőadó neve Xella Magyarország Kft.
ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT Főtámogató Szervezők Homlokzati falszerkezetek belső oldali hőszigetelése ásványi hőszigetelő lapokkal Előadó neve Xella Magyarország Kft. hőszigetelő lapok anyag jellemzők
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
1. 2:29 Normál párolgás olyan halmazállapot-változás, amelynek során a folyadék légneművé válik. párolgás a folyadék felszínén megy végbe. forrás olyan halmazállapot-változás, amelynek során nemcsak a
RészletesebbenÉpület termográfia jegyzőkönyv
Épület termográfia jegyzőkönyv Bevezetés Az infravörös sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés, a termográfia azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (-273,15 C) felett
RészletesebbenMegoldás falazatra 2
Megoldás falazatra 2 Mitől okos a tégla? Az okostéglák olyan új fejlesztésű termékek, melyek hőszigetelő képessége 40-50 %-kal jobb, mint az ugyanolyan falvastagságban kapható hagyományos, nútféderes falazóelemeké.
RészletesebbenHőhidak hatása a hőveszteségre. Elemen belüli és csatlakozási hőhidak
Kicsi, de fontos számítási példák hatása a hőveszteségre Elemen belüli és csatlakozási hőhidak Elemen belüli élek: oszlopok, pillérek, szarufák, szerelt burkolatot tartó bordák Elemen belüli pontszerű
RészletesebbenDirekt rendszerek. A direkt rendszerben az elnyelés, tárolás, leadás egy helyen történik.
Direkt rendszerek A direkt rendszerben az elnyelés, tárolás, leadás egy helyen történik. A példa épületek nem tisztán direkt rendszerek, de jól illusztrálnak néhány elve: hatékony zóna, tájolás, kerületterületarány,
RészletesebbenMagyarországon gon is
Energiatakarékos kos üvegezés Lehetőségek, buktatók, k, trendek Épületek energiatanúsítása sa 2009-től Magyarországon gon is 7/2006 TNM és s 176/2008 Kormány rendelet Sólyomi PéterP ÉMI Kht. Épületszerkezeti
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenBenapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K.II.31. Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése
RészletesebbenA hő terjedése szilárd test belsejében szakaszos tüzelés esetén
A hő terjedése szlárd test belsejében szakaszos tüzelés esetén Snka Klára okl. kohómérnök, doktorandusz hallgató Mskol Egyetem Anyag- és Kohómérnök Kar Energahasznosítás Khelyezett anszék Bevezetés Az
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
1. 2:24 Normál Magasabb hőmérsékleten a részecskék nagyobb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek egymástól. Magasabb hőmérsékleten a részecskék kisebb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek
RészletesebbenKörnyezetbarát, energiahatékony külső falszerkezetek. YTONG és YTONG MULTIPOR
Környezetbarát, energiahatékony külső falszerkezetek YTONG és YTONG MULTIPOR anyagok használatával Környezetbarát, energiahatékony külső falszerkezetek Tartalomjegyzék: 1) Környezetbarát termék 2) Hőtechnika:
RészletesebbenBETON A fenntartható építés alapja. Hatékony energiagazdálkodás
BETON A fenntartható építés alapja Hatékony energiagazdálkodás 1 / Hogyan segít a beton a hatékony energiagazdálkodásban? A fenntartható fejlődés eszméjének fontosságával a társadalom felelősen gondolkodó
Részletesebbene-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar
e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar Az ember zárt térben tölti életének 80-90%-át. Azokban a lakóépületekben,
RészletesebbenHősugárzás Hővédő fóliák
Hősugárzás Hővédő fóliák Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék Építészmérnöki Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A sugárzás alaptörvényei A az érkező energia E=A+T+R
RészletesebbenOtthonunk, jól megszokott környezetünk átalakítása gonddal, kiadással jár együtt.
Otthonunk, jól megszokott környezetünk átalakítása gonddal, kiadással jár együtt. A nyílászárók felújítása, cseréje azonban megéri ezt a fáradságot, hiszen melegebb, energiatakarékos, környezet barát helyet
RészletesebbenHőtechnika I. ÉPÜLETFIZIKA. Horváth Tamás. építész, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék
Hőtechnika I. Horváth Tamás építész, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék Környezeti hatások Adott földrajzi helyen uralkodó éghajlati hatások Éghajlat:
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszék Világítástechnika (BME VIVEM 355) Beltéri mérés Világítástechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv
RészletesebbenA napenergia alapjai
A napenergia alapjai Magyarország energia mérlege sötét Ahonnan származik Forrás: Kardos labor 3 A légkör felső határára és a Föld felszínére érkező sugárzás spektruma Nem csak az a spektrum tud energiát
RészletesebbenFázisátalakulások vizsgálata
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 6. MÉRÉS Fázisátalakulások vizsgálata Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. szeptember 28. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja A mérés
RészletesebbenHalmazállapot-változások
Halmazállapot-változások A halmazállapot-változások fajtái Olvadás: szilárd anyagból folyékony a szilárd részecskék közötti nagy vonzás megszűnik, a részecskék kiszakadnak a rácsszerkezetből, és kis vonzással
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján
Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenBevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai
Bevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai Bessenyei Tamás Power Consult Kft. tamas.bessenyei@powerconsult.hu Bevezetés Az elmúlt években a nagyobb városokban, valamint azok külső részein igen sok
RészletesebbenSzabadentalpia nyomásfüggése
Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével
RészletesebbenISOVER Saint-Gobain Construction Products Hungary Kft.
ISOVER Saint-Gobain Construction Products Hungary Kft. TETŐ ÉPÍTŐK EGYESÜLETE Székesfehérvár 2014. 02. 13. Tetőterek, padlásfödémek hőszigetelése Dr. Laczkovits Zoltán okl. épületszigetelő szakmérnök HŐSZIGETELÉS
RészletesebbenÉPÜLETEK KOMFORTJA Hőkomfort 2 Dr. Magyar Zoltán
ÉPÜLETEK KOMFORTJA Hőkomfort 2 Dr. Magyar Zoltán BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék 1 2 100 Felhasználói elégedettség Komfort és levegőminőség E M B E R Felhasználói well-being Felhasználói
RészletesebbenPannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15.
PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15. PannErgy Nyrt. Negyedéves termelési jelentés II. negyedév Bevezető: A PannErgy Nyrt. zöld energia termelését és hasznosítását
RészletesebbenLAPOSTETŐ FELÚJÍTÁSOK ÚJSZERŰ ALTERNATÍVÁI
élyes üdvözlet Mindenkinek LAPOSTETŐ FELÚJÍTÁSOK ÚJSZERŰ ALTERNATÍVÁI HARASZTI LÁSZLÓ elméleti oktató és műszaki tanácsadó ICOPAL VILLAS Kft. Amiért fel kell újítani.. Lapostető felújítás lehet A szigetelő
RészletesebbenEXTRUDÁLT POLISZTIROL
EXTRUDÁLT POLISZTIROL A Fibrotermica SpA társaság extrudált polisztirol lemezt gyárt, melynek neve FIBROSTIR. A FIBROSTIR egyrétegû, kiváló hõszigetelõ képességû sárga színû lemez, alkalmazható mind egyéni
RészletesebbenKOMFORTELMÉLET dr. Magyar Zoltán
KOMFORTELMÉLET dr. Magyar Zoltán BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék magyar@egt.bme.hu I. Általános bevezetés A Komfortelmélet mindössze néhány évtizedes múltra visszatekintő szaktárgy. Létrejöttének
RészletesebbenA lapostetők tűzzel szembeni viselkedését a rendszer vizsgálatok során az alábbi 3 tűzállósági teljesítmény jellemző alapján határozhatjuk meg:
Lapostetők tűzvédelme - Miért a rendszer követelmény? Az új OTSZ a lapostetőkre vonatkozó követelményeket is rendszerben határozza meg. A tűzesetek ugyanis azt mutatják, hogy jelentős tűzvédelmi kockázatot
RészletesebbenSzerkezet típusok: Épületenergetikai számítás 1. Ablak 100/150 ablak (külső, fa és PVC)
Épületenergetikai számítás 1 Szerkezet típusok: Ablak 100/150 ablak (külső, fa és PVC) 1.0 m 1.5 m 1.60 W/m 2 K Ablak 100/70 ablak (külső, fa és PVC) 1.0 m 0.7 m 1.60 W/m 2 K Ablak 150/150 ablak (külső,
Részletesebben