KIVONAT. a megyei fenntartású személyes gondoskodást nyújtó szakosított szociális ellátásokról

Átírás

1 KIVONAT a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés november 27-én megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KÖZGYŰLÉSÉNEK 14/2008. (XI.30.) r e n d e l e t e a megyei fenntartású személyes gondoskodást nyújtó szakosított szociális ellátásokról Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Közgyűlése a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, módosított évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló, módosított 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló, módosított 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló, módosított 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet alapján a kötelező feladatkörébe tartozó szakosított szociális ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról a következő rendeletet alkotja: I. Fejezet A rendelet hatálya 1. E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat szociális intézményeiben elhelyezésüket kérő, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén élő magyar állampolgárokra, bevándoroltakra, hontalanokra, letelepedettekre, a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre, valamint az Szt. szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre. II. Fejezet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat szociális intézményei 2. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat az általa fenntartott, az 1. számú mellékletben szereplő személyes gondoskodást nyújtó intézményekben (a továbbiakban: intézmények) biztosítja az Szt. 65/C. -ában előírt alapszolgáltatás keretében a támogató szolgáltatást, valamint a 68-71/A. -ában, a 80. (3) bekezdés a) pontjában és a 85/A. - ában előírt szakosított ellátásokat a megye lakosai számára.

2 2 3. (1) A megyei közgyűlés feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága átruházott hatáskörben - jóváhagyja az intézmények SzMSz-ét, szakmai programját, valamint házirendjét, - ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli az intézményekben folyó szakmai munka eredményességét. (2) A megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban: a közgyűlés elnöke) átruházott hatáskörben kikéri az ellátottak országos érdekképviseleti szervezete területileg illetékes szervének véleményét az intézmények működését érintő, lényeges döntések meghozatala előtt. Lényeges döntéshozatalnak minősül különösen az intézmény megszüntetése, az intézménytípus, forma megváltozása. III. Fejezet Az intézményi jogviszony 4. (1) A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat szociális alap- és szakellátást nyújtó intézményei a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő, legalább egy éve állandó bejelentett lakhellyel rendelkező személyek elhelyezésére szolgálnak. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételektől az intézmény vezetője a közgyűlés elnökének előzetes hozzájárulása alapján eltekinthet. 5. A jogviszony keletkezése (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára, illetve a hatályos jogszabályokban foglalt eljárás szerint történik. A kérelmet a választott intézmény székhelyén az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, idősek bentlakásos ellátása esetén a lakóhely szerinti polgármesteri hivatalon keresztül, a külön jogszabályban meghatározott dokumentumokkal együtt. (2) Az intézménybe történő felvételről az intézményvezető dönt. (3) Idősek otthonába az Szt. vonatkozó rendelkezésében meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező személy vehető fel. A gondozási szükséglet vizsgálatának lefolytatása az erre vonatkozó hatályos jogszabályok figyelembevételével történik. (4) Az intézményvezető az igénybevételi eljárást a hatályos jogszabályoknak megfelelően köteles lefolytatni.

3 3 (5) Amennyiben az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője vitatja az intézményvezető (2) bekezdés szerinti döntését, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ezekben az esetekben a közgyűlés elnöke átruházott hatáskörben határozattal dönt a beutalás kérdéséről. (6) Az ellátás igénybevételének kezdő napján az intézmény vezetője és az ellátást kérő, illetőleg törvényes képviselője megállapodást köt (2. számú melléklet), amely megállapodás keletkezteti az intézményi jogviszonyt. A megállapodás törvényességi, valamint szakmai tartalmának vizsgálatát a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Hivatal illetékes szakosztálya végzi. (7) Az intézmény vezetője a megállapodást 15 napon belül köteles megküldeni a fenntartónak. A megállapodásban foglalt az intézmény részéről fennálló kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos panasz kivizsgálása az intézményvezető hatásköre. (8) Az ágazati jogszabályokban nevesített az intézményi ellátás igénybevételével kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény házirendjében kell szabályozni. (9) A megyei szociális intézményekben az ellátottak egészségének védelme érdekében felvételre soron kívüli sürgős esetekben is csak a háziorvosnak a fertőző betegségekre vonatkozó negatív vizsgálati eredmény igazolása mellett és egy évnél nem régebbi tüdőszűrő lelet alapján kerülhet sor. (10) Több soron kívüli elhelyezésre várakozó kérelem esetén az intézményvezető az igény kielégítésének sorrendjéről az intézmény orvosának és a fenntartó képviselőjének a közgyűlés elnöke által kijelölt személy bevonásával dönt. (11) Katasztrófahelyzetben, illetve közvetlen életveszély elhárítása érdekében az intézményvezető külön eljárás lefolytatása nélkül is köteles ellátást nyújtani, azonban ez utóbbi esetben a külön eljárás nélkül felvételt nyert személy vonatkozásában is szükséges a (9) bekezdés szerinti igazolás beszerzése, valamint a szolgáltatást igénybevevők összlétszáma éves szinten ebben az esetben sem haladhatja meg a működési engedélyben szereplő engedélyezett létszámot. (12) Azonos típusú intézmények igazgatói megfelelő dokumentáció mellett előzetes egyeztetés alapján az ellátott vagy hozzátartozója (törvényes képviselője) kérelmére a szabadság időtartamára az ellátottak cseréjét engedélyezhetik. 6. A jogviszony megszűnése (1) Az intézményi jogviszony megszüntetésének eseteit és módjait a hatályos jogszabályok tartalmazzák.

4 4 (2) Ha az ellátás megszüntetésével a jogosult vagy törvényes képviselője nem ért egyet, az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetekben az ellátást változatlan feltételek mellett biztosítani kell a fenntartó döntéséig, illetve amíg a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. (3) A (2) bekezdésben szereplő önkormányzati hatósági jogkört a közgyűlés elnöke átruházott hatáskörben gyakorolja. (4) Ha az intézményi jogviszonyt beutaló határozat alapozza meg, a jogviszony megszüntetésére a (2) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell, azonban az intézményi jogviszonyt a beutaló szerv határozata szünteti meg. (5) Az intézményi jogviszonyt a fenntartó megszüntetheti, ha az ellátásban részesülő személy az intézményi házirendet többszöri alkalommal súlyosan megsértette. IV. Fejezet Az intézményi jogviszonyban állók érdekvédelme 7. (1) A panaszjogok gyakorlásának módját az intézmény házirendjében kell szabályozni és biztosítani kell, hogy a jogosultak, a hozzátartozók és az intézmény dolgozói azt megismerhessék. Ennek érdekében a gondozásba vétel napján egy példányt a jogosultnak vagy törvényes képviselőjének át kell adni és a folyamatos hozzáférhetőségről gondoskodni kell. (2) Az intézményben ellátott és hozzátartozója, valamint a jogosult jogait és érdekeit képviselő személy vagy szervezet a házirendben foglaltak szerint panasszal élhet az intézmény vezetőjénél vagy az érdekképviseleti fórumnál: - az intézményi jogviszony megsértése, különösen az ellátott személyiségi jogainak, kapcsolattartásának sérelme, továbbá az intézmény dolgozóinak szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségei megszegése esetén, vagy - az ellátás körülményeit érintő kifogások orvoslása érdekében. (3) A panasz kivizsgálására jogosult az ügy kivizsgálásának eredményéről a panasz kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles írásban értesíteni a panaszost. (4) A (2) bekezdésben meghatározott személyek és szervek panaszukkal az intézmény fenntartójához fordulhatnak, ha a panasz kivizsgálására a hatáskörrel rendelkező határidőben nem intézkedik, vagy a panaszos a kivizsgálásra hatáskörrel rendelkező intézkedésével nem ért egyet. (5) A fenntartónál előterjesztett panasz kivizsgálásáról és a megtett intézkedésről a fenntartó a panaszost 15 napon belül értesíti.

5 5 (6) A gondnokság alatt álló ellátott érdekeinek védelmében az intézményvezető köteles kezdeményezni új gondnok kirendelését, ha a gondnok a gondnoki teendőket nem megfelelően látja el, különösen, ha nem a gondnokolt érdekeinek figyelembevételével végzi a gondnoksággal kapcsolatos feladatait. 8. Az érdekképviseleti fórum (1) Az intézményi jogviszonyban állók érdekeinek védelmére minden intézmény székhelyén és telephelyén érdekképviseleti fórumot (a továbbiakban: fórum) kell létrehozni az ellátotti és a hozzátartozói panaszok kivizsgálására. (2) A fórum az intézménnyel intézményi jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegítő, a jogosultak érdekeinek védelmét ellátó szerv. (3) A fórum feladata: - előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat, - megtárgyalja az intézményben élők panaszait ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, - tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban, - intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint más illetékes hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel. (4) A fórum tagjainak összetételét a mindenkori hatályos jogszabályok határozzák meg. (5) A fórumban a fenntartó képviseletét a közgyűlés tagjai közül 1 fő látja el. (6) A fórum mandátuma 4 évre szól. (7) A fórum működésének és választásának részletes szabályait az intézmények házirendje tartalmazza. 9. Ellátottjogi képviselő (1) Az ellátottjogi képviselő az intézményi jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál és eljárása során írásbeli meghatalmazás alapján képviselheti az ellátást igénybevevőt, törvényes képviselőjét.

6 6 (2) Az ellátottjogi képviselő jogosult az intézmény működési területére belépni, a vonatkozó iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az intézmény működésére vonatkozó dokumentumokat megismerni, a szolgáltatást nyújtó személyekhez és az ellátottakhoz kérdést intézni, velük megbeszélést, egyeztetést kezdeményezni és folytatni. (3) Az ellátottjogi képviselő köteles tevékenységét a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló rendelkezések és az orvosi titoktartási kötelezettség betartása mellett végezni. Tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogokról, az intézmény kötelezettségeiről, a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja. (4) Az intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségeiről, valamint az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről. 10. A szociális szolgáltatást végzők jogai (1) Az intézmények dolgozóinak joguk van a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülésre, emberi méltóságuk és személyiségi jogaik tiszteletben tartására, munkájuk elismerésére, s számukra megfelelő munkavégzési körülmények biztosítására. (2) Közfeladatot ellátó személynek minősül a támogató szolgáltatást nyújtó, valamint az előgondozást végző dolgozó. V. Fejezet Korlátozó intézkedések alkalmazása 11. (1) A pszichiátriai betegeket, fogyatékos személyeket, illetve szenvedélybetegeket ellátó intézményben, ha az ellátott veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Korlátozó intézkedés alkalmazására csak az ellátott pszichés megnyugtatásának megkísérlését követően kerülhet sor. A korlátozó intézkedés nem lehet bűntető jellegű, és csak addig tarthat, illetve az adott helyzethez igazodóan csak olyan mértékű és jellegű lehet, amely a fennálló veszélyhelyzet elhárításához feltétlenül szükséges. (3) Korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásának elrendelésére az intézmény orvosa, az orvos elérhetőségének hiányában a vezető ápoló jogosult. Ez esetben azonban az orvost azonnal értesíteni kell a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásáról, és azt az intézmény orvosának jóvá kell hagynia.

7 7 (4) A korlátozó intézkedés, eljárás foganatosítására vonatkozó döntést még az alkalmazását megelőzően a külön jogszabályban meghatározott írásos formában dokumentálni kell. Ha ez nem lehetséges, a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazását követően az előírt módon haladéktalanul dokumentálni kell. Az intézkedés csak addig maradhat fenn, amíg a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető állapot tart. (5) Az intézmény orvosa a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásáról tájékoztatja az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető feladata az intézkedéshez szükséges feltételek, illetve szükség esetén a többi ellátott védelmének biztosítása. Az intézményvezető 48 órán belül köteles tájékoztatni az ellátottjogi képviselőt a korlátozó intézkedés, eljárás tényéről. (6) Amennyiben az ellátást igénybevevő cselekvőképtelen, az intézménybe történő felvételkor az intézményvezető a jogszabályi előírásokban foglaltaknak megfelelően, írásos formában tájékoztatja az ellátást igénybevevőt, illetve törvényes képviselőjét a korlátozó intézkedés alkalmazásának esetén az ellátottjogi képviselő megkeresésének szükségességéről. (7) Veszélyeztető magatartásnak minősül, ha az ellátásban részesülő személy pszichés állapotának zavara miatt saját vagy mások életére, egészségére, testi épségére jelentős veszélyt jelenthet, de a megbetegedés jellegére tekintettel a sürgős intézeti gyógykezelésbe vétel nem indokolt. Közvetlen veszélyeztető magatartásnak minősül, ha az ellátásban részesülő személy pszichés állapotának akut zavara következtében saját vagy mások testi épségére, egészségére, életére közvetlen és súlyos veszélyt jelent. (8) A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazása ellen az ellátást igénybevevő vagy törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény fenntartójánál. A panasz kivizsgálásához és a döntés meghozatalához a fenntartónak szakértőként pszichiáter szakorvost igénybe kell vennie. VI. Fejezet A térítési díj 12. (1) Az intézményekben nyújtott ellátásért térítési díjat kell fizetni. (2) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete, amelyet a fenntartó határoz meg. A szolgáltatási önköltség a szolgáltatás kapcsán felmerült ráfordítások egy szolgáltatási egységre (ételadag, szolgáltatási óra, nap) számított értéke, amelyet az előző év adatai alapján kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják.

8 8 (3) Ha az ellátásra a mindenkori költségvetési törvény differenciált összegű normatív állami hozzájárulást határoz meg, az intézményi térítési díjat valamennyi normatíva kategóriára külön meg kell határozni. Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében is szolgáltatásonként kell meghatározni, a közös költségelemek szolgáltatásonkénti közvetlen költségeinek arányos megosztásával. Emelt színvonalú bentlakásos ellátás esetén az intézményi térítési díjat az előző évben ténylegesen igénybe vett normatív állami hozzájárulással kell kiszámítani. (4) A kötelezett által fizetendő személyi térítési díj összegét az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét, kivéve, ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez pozitív számot. Ebben az esetben külön jogszabályban meghatározott összegű személyi térítési díjat kell fizetni. (5) A személyi térítési díjak felülvizsgálatának határideje a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés döntését követő 30 nap. Ha a személyi térítési díj az ellátás, szolgáltatás igénybevételét követő 30 napon belül nem állapítható meg, a térítési díj megállapítására jogosult térítési díj-előleg fizetését kérheti. (6) A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg. (7) A személyi térítési díjak felülvizsgálatának határideje a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés döntésének hatályba lépését követő 30. nap. (8) Az új személyi térítési díj megfizetésének kezdő időpontja a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Közgyűlés döntését követő hó első napja. Az új térítési díj megfizetésére a jogosult nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra. (9) A személyi térítési díjat az Szt-ben meghatározottak szerint az ellátást igénybevevő jogosult, a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő valamint a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy köteles megfizetni. (10) Ha az ellátásra jogosult a térítési díjat egészben vagy részben nem képes megfizetni, illetve nem fizeti meg, a tartásra köteles hozzátartozó részére fizetési kötelezettséget akkor lehet megállapítani, ha a család havi jövedelméből levonva a havi térítési díjat, az egy főre jutó jövedelem meghaladja a jogszabályban meghatározott mértéket. Idősotthoni ellátás esetében az ellátott jövedelmének vizsgálata a vagyoni helyzet vizsgálatával egészül ki. (11) Ha a személyi térítési díjat a térítési díj fizetésére kötelezett nem fizeti meg, illetve ha a költőpénzt az igénybevevő számára az intézmény biztosítja, a követelést tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a kötelezett ingatlanvagyonán, idősotthoni ellátás esetében az Szt. vonatkozó rendelkezése szerinti vagyonán fennálló jelzálogjog biztosítja.

9 9 (12) Ha az intézményi ellátásban részesülő a havi jövedelméből nem tudja megfizetni az intézményi térítési díj mértékével azonos személyi térítési díjat, az intézményvezető a személyi térítési díjat az alábbiak figyelembevételével állapítja meg: - az ellátásban részesülő havi jövedelme, - az ellátásban részesülőnek a mindenkori jogszabályi előírás szerint térítési díj alapjául figyelembe vehető vagyona, ezek hiányában - a tartásra köteles és képes személy havi jövedelme. (13) Az intézményvezető által megállapított személyi térítési díj elleni fellebbezést a közgyűlés elnöke bírálja el átruházott hatáskörben. (14) A fenntartó az intézményvezető tájékoztatása alapján intézkedik a térítési díj hátralékok behajtásáról, a behajthatatlan térítési díjak törléséről. (15) A közgyűlés elnöke átruházott hatáskörben egyedi elbírálás keretében a személyi térítési díjat indokolt esetben, az egyéb jogszabályokban, valamint e rendeletben foglaltak figyelembevételével csökkentheti, vagy elengedheti. (16) A fenntartó az intézményi térítési díjat az Szt. vonatkozó előírásai szerint kiszámított és külön jogszabály szerint dokumentált térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. (17) A jelzálogjogot a vonatkozó jogszabály szerint nyilvántartott folyó évi hátralék erejéig lehet bejegyezni. A fenntartó kérelme alapján a jelzálog bejegyzésének kezdeményezéséről a szociális hatóság a szükséges jogszabályi feltételek fennállása esetén határozatot hoz. (18) Idősotthoni ellátás esetében az ellátást igénylő havi jövedelmét a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője megvizsgálja. A jegyző a jövedelemvizsgálat alapján igazolást állít ki a tárgyévre vonatkozóan, melynek kiadását az intézmény vezetője a gondozási szükséglet megállapítását követően kérelmezi a jegyzőnél. Az igazolás első alkalommal történő kiállítását követően az intézményvezető minden év október 31-éig kérelmezi az idősotthoni ellátást igénybevevő személyek következő naptári évre szóló igazolásának kiállítását. Támogató szolgáltatás 13. (1) A támogató szolgáltatást elsődlegesen szociálisan rászorultnak minősülő súlyosan fogyatékos személy veheti igénybe, aki rendelkezik a súlyos fogyatékosságot igazoló, jogszabályban előírt dokumentumokkal. (2) A támogató szolgáltatás térítési díja a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbsége alapján megállapított támogató szolgálati óradíjból és szállítási kilométerdíjból áll. A támogató szolgálati óradíj megállapítására a vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Gondozásra fordított időnek a fogyatékos személy segítésére irányuló tevékenység időtartama minősül.

10 10 (3) A támogató szolgáltatás kilométerdíja nem haladhatja meg az adott évben a szállításra betervezett kiadásoknak az előző év tényleges adatai alapján megállapított éves futott kilométerre és egy gépkocsira jutó összegét. Szállításra fordított kilométernek a fuvarlevélen feltüntetett és a szállított személy, illetve törvényes képviselője által igazolt kilométerek számítanak. Ha a szállítást egyidejűleg több jogosult is igénybe veszi, a szállítási díjat személyenként külön-külön kell megállapítani. (4) A szociálisan nem rászorult személy esetében a támogató szolgáltatás térítési díjának összegét a fenntartó szabadon állapítja meg. VII. Fejezet Ellátási szerződések 14. (1) Szakosított szociális ellátást a megyei önkormányzat ellátási szerződés megkötésével más szervezet közreműködésével is biztosíthat. (2) A megyei önkormányzat a települési önkormányzatok részére szociális alapellátás körébe tartozó ellátási formák működtetésével ugyancsak ellátási szerződés alapján szolgáltatást biztosíthat. (3) Az ellátási szerződést a szolgáltatást végző szervvel írásban az Szt. vonatkozó rendelkezése szerinti tartalommal kell megkötni. A szerződés megkötését, módosítását, illetve megszüntetését a megyei közgyűlés hagyja jóvá. VIII. Fejezet Egyéb rendelkezések 15. (1) Az intézmények szakmai programjában foglaltak végrehajtását - a megyei közgyűlés illetékes szakbizottsága útján - a fenntartó évente egyszer ellenőrzi. (2) Az intézmények gazdálkodásának, működésének törvényességi ellenőrzését a megyei közgyűlés ellenőrzési tervében foglaltak szerint a Megyei Önkormányzati Hivatal végzi. (3) A fenntartó - az intézményvezetők útján - gondoskodik a szakdolgozók képzéséről, továbbképzéséről, továbbá koordinálja és nyilvántartja az intézményvezetők szakvizsga-kötelezettségét.

11 11 (4) A fenntartó csak az intézményen belül történt károkozások után vállal felelősséget az általa kötött biztosítási szerződések alapján. Szabadság, kimenő, stb. esetén minden gondozott saját maga viseli az általa, illetve a neki okozott károkért való felelősséget. E szabályt az e rendelet 2. számú mellékletét képező Megállapodásban és a Házirendben is rögzíteni szükséges. 16. (1) A megyei önkormányzat az ellátási területén élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít, melynek tartalmát kétévente felülvizsgálja. (2) A szolgáltatás-tervezési koncepció előkészítése és végrehajtása során a vonatkozó jogszabályok szerint jár el. (3) A megyei önkormányzat Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet, különösen a szolgáltatás-tervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére, a vonatkozó jogszabályokban foglaltak alapján. (4) A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai: a.) Szociális intézmények fenntartói köréből: Evangélikus Egyház Református Zsinati Iroda Nyíregyháza Megyei Jogú Város Szociális Irodája Kornisné Liptay Elza Szociális és Rehabilitációs KHT. Megyei Önkormányzati Hivatal illetékes szakosztálya b.) Érdekvédelmi szervezetek képviselői: ÉFOÉSZ Megyei Szervezete Mozgássérültek Megyei Egyesülete Vakok és Gyengénlátók Megyei Egyesülete Siketek és Nagyothallók Megyei Egyesülete Szociális Intézmények Szakmai Egyesülete Pszichotikus Betegségben Szenvedők Megyei Egyesülete Szenvedélybetegek Megyei Egyesülete Megyei Kisebbségi Kerekasztal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nyugdíjas Szervezetek Szövetsége Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Esélyegyenlőségi Iroda

12 12 IX. Fejezet Záró rendelkezések 17. A rendelet mellékletei: 1. számú melléklet: A megyei fenntartású személyes gondoskodást nyújtó szakosított szociális intézmények besorolása 2. számú melléklet: Megállapodás az intézménybe történő felvételhez 3. számú melléklet: Minta a felvételi kérelem elutasítására 4. számú melléklet: Jelentés a gondozottak havi forgalmáról és a férőhelykihasználtságról 18. E rendelet november 30-én lép hatályba. 19. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a megyei fenntartású személyes gondoskodást nyújtó szakosított szociális ellátásokról szóló 14/2003. (X.6.) MKGY rendelet hatályát veszti. Nyíregyháza, november 27. SESZTÁK OSZKÁR a közgyűlés elnöke DR. BORBÉLY KÁROLY megyei főjegyző Kihirdetési záradék: Ezen rendelet kihirdetése november 30. napján megtörtént. Dr. Borbély Károly megyei főjegyző