Befektetések, megtakarítások

Átírás

1 Befektetések, megtakarítások szeptember A megvalósításhoz pénzügyi támogatást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nyújtott, a hatályos jogszabályok szerint kiírt nyilvános pályázatra benyújtott pályamunka alapján.

2 2 Összefoglaló Tízből hat magyar elégedetlen a gazdasági helyzetével, és lényegesen többen helyezik magukat az 5. fok alá a 10 fokú gazdasági létrán, mint a közép fölé. 1-2 év távlatában a többség inkább a gazdasági helyzet és az életszínvonal romlására számít, 5-10 év távlatában viszont sokkal többen bíznak gazdasági előrelépésben, mint ahányan lecsúszástól tartanak. Az 1-2 év távlatú gazdasági várakozásokra erősen hat a politikai orientáció, az 5-10 év távlatúakra viszont egyáltalán nem, illetve csak áttételesen. A felnőtt magyarok 42 százaléka elégedetlen pesszimistaként jellemezhető, negyedük elégedetlen optimistaként, és csak a harmaduk elégedett optimista. A gazdaság iránti érdeklődés gyakorlatilag teljesen egybeesik az általános közéleti érdeklődéssel. Az általános gazdasági kérdések általában érdeklik az embereket, a pénzügyek, árfolyamok iránt viszont csak kevesen érdeklődnek. A gazdasági beszámolókat, híreket mindössze a magyarok 6 százaléka érti meg teljesen (saját bevallás szerint), 41 százalékuk csak kisebb részben érti ezeket, 28 százalékuk pedig alig. Az infláció jelentésével a megkérdezettek 70 százaléka teljesen tisztában van, a részvények mibenlétével viszont csak a felük, a reálhozam szó jelentése pedig mindössze ötödük számára teljesen tiszta. A gazdasági, pénzügyi kérdésekben azok a legtájékozottabbak, akik az internetet is használják gazdasági tájékozódásra. A tipikus magyar kockázatkerülőnek és (pénzbeosztás értelemben) takarékosnak tartja magát, ugyanakkor azt is gondolja magáról: nem ért a pénzügyekhez. A vállalkozó kedv kockázat kerülés skála átlaga a 44 évnél fiatalabbak és a módosabb 50% körében a vállalkozó kedv felé billen, az idősebbek és a szegényebbek körében viszont nagyon erősen a kockázat kerülés felé. Minél módosabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel gondolja azt, hogy 5-10 év távlatában a saját erőfeszítésein múlik a gazdasági előrelépése. A szegényebbek és az idősebbek viszont hajlamosak külső tényezőknek (a politikának, az általános gazdasági helyzetnek) tulajdonítani nagyobb jelentőséget a saját gyarapodásukban. A gazdaságpolitikába vetett bizalom felértékeli a külső tényezők jelentőségét, a bizalmatlanság, pedig leértékeli. A megkérdezettek 19 százaléka nem vállalkozott arra, hogy becslést adjon az infláció nagyságára. A válaszadók 52 százaléka 10 százalék alatti becslést mondott, 16 százalékuk pont 10 százalékra becsülte a pénzromlást, harmaduk, pedig még ennél is magasabbra. A hivatalosnak tekinthető 4 százalékos értéket mindössze a válaszadók 11 százaléka találta el.

3 Nincs olyan megtakarítás-, befektetés jellegű pénzpiaci konstrukció, amelyik teljesen közismert lenne a magyar lakosság körében. Mindazonáltal a közönség azért meglehetősen tájékozottnak bizonyult a megtakarítási, befektetési konstrukciókról. A részvény konstrukciót a megkérdezettek 47 százaléka véli teljesen ismerni, az állampírokat 44 százalékuk, a befektetési alapokat viszont mindössze 27 százalékuk. A háztartások 35 százalékának egyáltalán nincsenek megtakarításaik, 23 százalékuk csak egyféle megtakarítással rendelkezik (tipikusan készpénz vagy folyószámla), 16 százalékuknál kétféle megtakarítást említettek (tipikusan készpénz és folyószámla vagy takarékbetét), és mindössze a háztartások 27 százalékánál áll három vagy több elemből a portfolió. A felnőtt magyarok 48 százaléka alulinformáltnak érzi magát a befektetési döntésekhez, további 41 százalékuk, pedig csak részben érzi megfelelően informáltnak magát, és mindössze 9 százalékuk véli úgy, hogy informált. A magyarok bizalmatlanok a pénzpiaci tanácsadókkal szemben, és így éppen azokat kérdeznék meg a legkisebb valószínűséggel az esetleges befektetési döntéseik előtt, akiktől igazán hasznos tanácsokat kaphatnának. Az objektív pénzpiaci termék-tájékoztatók viszont hasznosak lehetnek, különösen interneten. Ezeknek hajlamosak hinni az emberek, ráadásul az az élményük is megmarad, hogy saját maguk hoztak döntést a szükséges információk begyűjtése után. A magyar közvélemény alapvetően bizalmatlan a különböző pénzpiaci szereplőkkel szemben, és egyedül a nyugdíjpénztárak esetében billent át a pozitív tartományba a válaszok mérlege. A biztosítótársaságoknak és a biztosítási ügynököknek különösen sok bizalmatlansággal kell szembenézniük. E mögött egyrészt az ügynökökkel szembeni általános bizalmatlanság-, másrészt a beszedik a pénzt, de nem fizetnek gondolat elterjedtsége húzódik meg. A pénzügyekkel, pénzpiacokkal kapcsolatos állításokkal való egyetértést 6 alapattitűd határozza meg. Az első attitűd skála pozitív értékei azt jelzik, hogy a válaszadó hajlamos egyetérteni a vagyontalanság önigazolására szolgáló véleményekkel, a negatív értékek, pedig azt, hogy a válaszadó szerint meg lehet gazdagodni tisztességes úton, és ennek útja mindenki számára nyitott. A második faktorban a pénzpiac pozitívumairól szóló állítások kaptak súlyt. Az attitűd skála átlaga +31 pontnak adódott, és a megkérdezettek 76 százaléka körében pozitív a skálaérték. A magyar közvélemény nagy többsége tehát hasznosnak, fontos szerepet betöltőnek érzi a pénzpiacot. A harmadik skála pozitív értékei azt jelzik, hogy a válaszadó szerint mindenkinél csak a profit számít, nincs tisztesség a pénzpiacon. A negyedik attitűd-skála pozitív értékei a befektetői konzervativizmust jelzik, a negatív értékei pedig a kockázat vállalási hajlandóságot. 3

4 Az ötödik attitűd-skála pozitív értékei azt jelzik, hogy a válaszadó szerint a pénzpiaci szereplők csalók, akik megrövidítik a gyanútlan ügyfeleket, a negatív értékek pedig ennek az ellenkezőjét. Végül a hatodik attitűd-skála azt méri, hogy a válaszadó mennyire nyitott pénzügyi ismereteinek bővítésére. A pszichológiai töltésű (attitűd és ismeret skálák) alapján három egymástól eléggé markánsan elkülönülő csoport valamelyikébe sorolhatjuk be a felnőtt magyarokat. A megkérdezettek 35 százalékát célcsoportként címkéztük, lévén az e csoportba kerülőknél kell a legkevesebb lelki ellenállással számolni a különböző pénzpiaci marketing tevékenységek során. A második tipológia csoport legfőbb jellegzetessége a bizalmatlanság. E kör tagjaiból csak ennek csökkenése után válhat előítélet-mentes, racionálisan döntő pénzpiaci szereplő. E csoportba a megkérdezettek 36 százaléka került. Végül a harmadik csoport (29%) tagjaira az alulinformáltság a legjellemzőbb, és nyilván ennek tudható be az is, hogy sokkal kevésbé sarkosak a véleményeik, mint a bizalmatlan csoport tagjainak. A megkérdezettek 70 százaléka a megtakarítás, befektetés biztonságát preferálja a hozam nagyságával szemben, 54 százalékuk, pedig a hozzáférhetőséget is a hozam elé helyezi. Ugyanakkor a közepes hozam közepes kockázat opciót a megkérdezettek 47 százaléka választotta, az alacsony hozam minimális kockázat opciót, pedig csak 38 százalékuk. A magas hozam viszonylag magas kockázat lehetőség azonban mindössze 7 százalékuk számára tűnt vonzónak. A megkérdezettek 58 százaléka szerint 10 év múlva a kockázat vállaló, pénzforgató Takács gazdagabb lesz, mint a spórolós, takarékos Kovács, ugyanakkor 45 százalékuk szerint Kovács lesz a boldogabb, és 56 százalékuk szerint Ő fog kiegyensúlyozottabban élni. A tőzsdei befektetésektől elsősorban a kockázatoktól való félelem tartja vissza az embereket. Másrészt viszont az is, hogy a legtöbben úgy vélik: a tőzsdézés csak a gazdagoknak való. A befektetési alapokkal hasonló a helyzet, de itt még az is nehézséget okoz, hogy nagyon kevéssé ismert ez a pénzügyi konstrukció. Az aktív korúak 23 százaléka gyakran töpreng azon, hogy miként fog megélni nyugdíjas éveiben, 40 százalékuk pedig legalább időnként gondol erre. 38 százalékukat viszont nem foglalkoztatja a kérdés. A 4. pillér esélyeit jelentősen javítja az adókedvezmény, ugyanakkor az alulinformáltság és a bizalomhiány komoly gátja lesz a konstrukció terjedésének. 4

5 5 Tartalom Összefoglaló 2 Tartalom 5 Elégedetlenség, pesszimizmus 6 Érdeklődés, tájékozódás 13 Ismeretek 19 Vállalkozó kedv, beosztás 23 Min múlik? 26 Infláció 29 Pénzpiaci ismeretek 31 Megtakarítások 33 Hitelek 46 Befektetési döntések 47 Bizalmatlanság 54 Attitűdök 63 Tipológia 69 Preferenciák 74 Tőzsde 90 Befektetési alapok 95 Nyugdíj-megtakarítások 97 Módszertan 100

6 6 Elégedetlenség, pesszimizmus Tízből hat magyar inkább elégedetlen, mint elégedett a jelenlegi anyagi helyzetével és a jövőbeli kilátásaival is. Ugyanakkor mindent egybevetve azért a megkérdezettek hat tizede inkább elégedett az életével. Mennyire elégedett a következőkkel? teljesen inkább igen nt. nv. inkább nem nagyon elégedetlen az életével jövőbeli kilátásai életszínvonala % 20% 40% 60% 80% 100% A válaszok mérlege az életszínvonal esetében -19 pont, a jövőbeli kilátások esetében -18 pont, a mindent egybevetve az életével válaszok esetében viszont +11 pont 1. Ugyanakkor mind a három mutató meglehetősen szorosan korrelál a másik kettővel 2, így a három válasz átlaga az alapválaszoknál finomabban és megbízhatóbban méri a válaszadók általános elégedettségételégedetlenségét. Az általános elégedettség mutató átlaga -9 pontnak adódott. Értéke a megkérdezettek 55 százaléka körében negatív, 3 százalékuk körében 0, és csak 42 százalékuk körében pozitív. 1 teljesen elégedett=+100 pont; inkább elégedett=+50 pont; nem tudja=0 pont; inkább elégedetlen=-50 pont; nagyon elégedetlen=-100 pont 2 A korrelációs együtthatók: r=0,6, r=0,6 és r=0,7.

7 7 Az általános elégedettséget a válaszadók vagyoni helyzete 3 befolyásolja a legerősebben, de életkor szerint is jelentősek a különbségek. Ráadásul szignifikáns a vagyoni helyzet - életkor interakció is. Ez utóbbi abból adódik, hogy a középkorúak körében erősebben befolyásolja a vagyoni helyzet az általános elégedettséget, mint a legfiatalabb-, illetve a legidősebb korosztálynál. Az elégedettség-elégedetlenség alakulása életkor és vagyoni helyzet szerint év év év 60+ év alsó negyed alsó közép felső közép felső negyed Amikor arra kértük az embereket, hogy helyezzék el önmagukat egy 0-tól 10 fokig terjedő gazdasági létrán a 3. a 4. és az 5. létrafok bizonyult a legvonzóbbnak. Ez alá mindössze a megkérdezettek 15 százaléka helyezte magát, e fölé, pedig csak a tizedük. A fokra azonban mindössze 5 fő merészkedett fel az 1002 megkérdezett közül. A megkérdezettek 98 százaléka arra is vállalkozott, hogy az 5-10 év múlva várt helyzete szerint is meghatározza a helyét a gazdasági létrán. A válaszadók 45 százaléka nem számít változásra, 16 százalékuk pesszimista és lejjebb lépett, 39 százalékuk viszont optimistának bizonyult. 3 A kérdőíven számos kérdés szerepelt a vagyoni helyzetre vonatkozóan (havi jövedelem, megtakarítások, a háztartás felszereltsége, a vagyoni helyzet szubjektív megítélése stb.). E kérdések főkomponens-analízise alapján képeztünk egy 0-tól 100-ig terjedő skálát, amely finoman és megbízhatóan méri a válaszadók relatív vagyoni helyzetét. Az elemzések során e skála quartiliseit használtuk.

8 8 Hova helyezné magát a gazdasági létrán? És 5-10 év múlva hol fog elhelyezkedni? jelenleg 5-10 év múlva szegények gazdagok Az összesen 38 százaléknyi optimista közül 22 százalék egy létrafokkal lépett feljebb, 10 százalék 2 fokkal, és mindössze a megkérdezettek 6 százaléka remél igazán jelentős, azaz 3 vagy több fokozatnyi ugrást a gazdasági helyzetében. A 16 százaléknyi pesszimista közül 10 százalék szintén csak egyfoknyi lecsúszásra számít, 3 százalék kétfoknyira, és 3 százalék azok aránya, akik nagymértékű elszegényedéstől tartanak. A két szubjektív gazdasági önbesorolás különbségének átlaga mindennek megfelelően +0,39 foknak adódott. Az optimisták arányára leginkább az életkor hat: a évesek 62 százaléka számít legalább egy foknyi feljebblépésre 5-10 év távlatában, míg a 60 évnél idősebbek körében mindössze 16 százalék ugyanez az arány. Ezek a kérdések szerepeltek a Marketing Centrum júniusi és júliusi omnibusz kérdőívein 4 is, és a három felmérés adatait egybevetve azt látjuk, hogy a kormány nyári kirobbanó siker offenzívája erősen hatott a 44 évnél fiatalabbak véleményeire. A 45 évnél idősebbek körében viszont nem növekedett az optimisták aránya a gazdaság sikerességét hangsúlyozó üzenetek hatására. 4 E kutatások keretében fő válaszolt a kérdésekre.

9 9 Az 5-10 év távlatában gazdasági előrelépésben bízók aránya életkor szerint június július szeptember év év év 60+ év Egy-két év távlatban gondolkozva azonban továbbra is inkább pesszimisták, mint optimisták a magyarok. Az emberek életszínvonalát tekintve -30 pontnak adódott az ábrán bemutatott válaszok mérlege, az ország gazdasági helyzetét nézve -23 pont, a saját anyagi helyzet esetében pedig -14 pont az átlag. A három válasz természetesen szorosan korrelál egymással, ugyanakkor a jövőbeli kilátásokkal való elégedettséggel, illetve az 5-10 év távlatú várakozásokkal meglehetősen laza a mutatók kapcsolata (de azért szignifikáns). A legszorosabb együtt járást az életszínvonal és az ország gazdasági helyzetének megítélése közt találtuk (r=0,81). A saját helyzet várható alakulása viszont csak r=0,61 szinten korrelál a másik két mutatóval. Mindennek hátterében az áll, hogy az életszínvonallal, illetve a gazdaság helyzetével kapcsolatos véleményekre a pártállás hat a legerősebben, míg a saját anyagi helyzettel kapcsolatos véleményekre, illetve a hosszabb távlatú optimizmusra az életkor és az anyagi helyzet hat erősen, a pártállás, pedig semennyire sem. A legfőbb tanulság mindebből az, hogy az 1-2 év távlatú gazdasági várakozások erősen átpolitizálódtak Magyarországon.

10 10 Ha a jövőre gondol, mit tart valószínűnek, a következő 1-2 évben hogyan alakul? javul nem változik romlik gazdasági helyzet életszínvonal anyagi helyzete % 20% 40% 60% 80% 100% Az ország gazdasági helyzetére, illetve az emberek életszínvonalára vonatkozó válaszokat érdemes integrálni. A két mutató átlaga -26 pontnak adódott. Az integrált mutató értéke a megkérdezettek 47 százaléka körében negatív, 34 százalékuk körében 0, és mindössze 19 százalékuk optimista. (Emlékeztetőül: 5-10 év távlatában a megkérdezettek 38 százaléka optimistának bizonyult, és csak 16 százalékuk pesszimistának!) Ugyanakkor a gazdaság sikerességét hangsúlyozó üzenetek hatására egy kissé csökkent az 1-2 év távlatú gazdasági pesszimizmus is. Némileg meglepő módon elsősorban az ellenzék hívei körében. A pártorientáción túl a lakóhely hat a legjobban az 1-2 év távlatú gazdasági várakozásokra. A pártorientáció - lakóhely interakció nem szignifikáns, de az azért figyelemreméltó, hogy a kistelepüléseken élő bizonytalanok a legpesszimistábbak, és egyedül a fővárosban élő kormánypártiak körében billent át optimizmus irányba a mutató átlaga. A vagyoni helyzet szerinti különbségek is számottevőek, de itt inkább az az érdekes, hogy e szempont szerint kisebbek a kontrasztok, mint pártorientáció és lakóhely szerint. Az alsó negyed átlaga -30 pont, a felső negyedé pedig -15 pont.

11 Az 1-2 év távlatú gazdasági optimizmus-pesszimizmus alakulása pártorientáció szerint június július szeptember ellenzéki bizonytalan kormánypárti Az 1-2 év távlatú optimizmus-pesszimizmus pártorientáció és lakóhely szerint Budapest nagyváros kisebb város kistelepülés ellenzéki bizonytalan kormánypárti -58

12 12 Az összes eddig tárgyalt kérdést egyszerre nézve válaszmintázataik alapján besorolhatjuk három csoport valamelyikébe az embereket. A felnőtt magyarok 42 százaléka elégedetlen pesszimista, negyedük szintén elégedetlen, de inkább optimista, mint pesszimista, végül harmaduk elégedett és 5-10 év távlatában egyértelműen optimista, 1-2 év távlatában viszont általában nem számít se ilyen, se olyan gazdasági változásra. Mindezt a vagyoni helyzet befolyásolja a leginkább, mindazonáltal a felső negyedbe tartozók 29 százalékának is az elégedetlenség és a pesszimizmus a jellemző vonása, és az alsó negyedbe tartozók ötödét is az elégedett optimisták közé sorolta az algoritmus 5. A vélemény-csoportok arányai vagyoni helyzet szerint elégedetlen pesszimista elégedetlen optimista elégedett optimista felső negyed felső közép alsó közép alasó negyed % 20% 40% 60% 80% 100% Az elégedetlen pesszimisták az átlagosnál valamivel nagyobb valószínűséggel támogatják a Fideszt, és az átlagosnál lényegesen kisebb valószínűséggel az MSZP-t. E csoport tagjai azonban leginkább a bizonytalanok körében felülreprezentáltak. Az elégedett optimisták viszont sokkal hajlamosabbak a kormánypártokat támogatni, mint az ellenzéki pártokat, az elégedetlen optimisták körében, pedig átlagos a pártok támogatottsága. 5 A csoportokba sorolás klaszter-analízissel történt. Az iterációs algoritmus a csoportokon belüli szóródásokat minimalizálja, a csoport-köztieket pedig maximalizálja.

13 13 Érdeklődés, tájékozódás Az emberek szeretnek magukról kedvező képet festeni, ezért aztán a kultúra iránti érdeklődés került a rangsor élére annál a kérdésblokknál, ahol azt firtattuk: mennyire érdekli őket 8 média-témakör. A kultúra mellett a belpolitika, közélet és a gazdaság is dobogóra került, a pénzügyek, árfolyamok iránti érdeklődés viszont meglehetősen mérsékelt. Az utolsó helyre azonban a sztárok élete, a bulvártémák kerültek. Mennyire érdeklik Önt a következő hír-témák: nagyon, közepesen egy kicsit vagy egyáltalán nem? nagyon közepesen egy egyáltalán 100 fokú kicsit nem skálán 1. kultúra belpolitika, közélet gazdaság bűnügyek sport külpolitika pénzügyek, árfolyamok sztárok élete, bulvártémák A nézetségi, olvasottsági adatok nagyon nincsenek szinkronban ezekkel a válaszokkal, így biztosak lehetünk abban, hogy erős volt sznobság faktor hatása. Az adatok együtt-járásainak elemzése azt jelzi, hogy ez a faktor a bulvártémáknál, illetve a kultúránál hatott a legerősebben, de a bűnügyek és a sport esetében is számottevő a hatása. Ha ezektől a témáktól eltekintünk, akkor a maradék négy válasz alapján létrehozhatunk egy integrált mutatót, amelyik finoman és megbízhatóan méri a válaszadók közéleti témák iránti érdeklődését. A gazdaság, illetve a pénzügyek, árfolyamok iránti érdeklődést integrálva képezhetünk egy a kutatás főtémájához jobban illeszkedő speciálisabb mutatót is, de ez r=0,91 szinten - tehát csaknem függvényszerűen szorosan korrelál az általánosabb mutatóval, így nincs sok értelme külön is elemezni.

14 14 A legfőbb tanulság itt az, hogy a gazdasági témák iránti érdeklődés nem válaszható külön az általánosabb közéleti érdeklődéstől, a két dolog gyakorlatilag teljesen egybeesik. A 100 fokú skálára vetített közéleti érdeklődés mutató átlaga 43 pontnak adódott, ami kicsivel az egy kicsit válasznak megfelelő 33 pontos érték fölött van, viszont a közepesen válasznak megfelelő 67 pontnál jelentősen lejjebb. A skála értéke a megkérdezettek tizede körében nulla, 18 százalékuk körében pedig 25 pontnál kevesebb. Ugyanakkor 16 százalékuk körében 75 pontnál magasabb a skálaérték. A közélet iránti érdeklődést elsősorban az iskolai végzettség befolyásolja, és ezzel szinkronban vagyoni helyzet szerint is nagyon nagyok a különbségek. Ezeken túlmenően pártállás szerint is szignifikánsak a különbségek, és az is megállapítható, hogy az elégedett optimisták érdeklődnek a leginkább a közélet iránt, és az elégedetlen pesszimisták érdeklődés-átlaga a legalacsonyabb. Végül életkor és nemek szerint is számottevőek a különbségek. A közélet iránti érdeklődés skála átlagai 100 fokú skálára vetítve 8 osztály vagy kevesebb 34 pont szakképzett érettségizett diplomás 40 pont 50 pont 61 pont alsó negyed alsó közép felső közép felső negyed SZDSZ támogatók MDF támogatók MSZP támogatók parlamenten kívüli pártok támogatói Fidesz-MPSZ támogatók bizonytalanok elégedetlen pesszimista elégedetlen optimista Elégedett optimista 32 pont 42 pont 44 pont 56 pont 57 pont 51 pont 49 pont 47 pont 44 pont 34 pont 39 pont 44 pont 48 pont

15 15 A közélet iránti érdeklődés átlagai életkor és nemek szerint férfiak nők év év év 60+ év Más dolog az érdeklődés, és megint más a tájékozottság, noha ezek azért természetesen korrelálnak egymással. A pénzügyi gazdasági tájékozottság szubjektív megítélésével kapcsolatban 3 kérdés szerepelt a kérdőíven. Először is arra kértük az embereket, hogy jellemezzék önmagukat ellentétes tulajdonságpárok segítségével, és e tulajdonság-párok között szerepelt az ért a pénzügyekhez nem ért a pénzügyekhez dimenzió, illetve a tájékozott a gazdaságról tájékozatlan a gazdaságról dimenzió is. A válaszok átlaga mindkét kérdésnél a negatív pólus felé esik (-23, illetve -18 pont), és a két válasz természetesen szorosan korrelál egymással (r=0,54). Másrészt azt is megkérdeztük: mennyire érti a válaszadó a gazdasági beszámolókat, a gazdasági híreket. A válaszok szerint a felnőtt magyarok 28 százaléka alig érti ezeket, 40 százalékuk csak kisebb részben érti, teljesen pedig mindössze 6 százalékuk (saját bevallás szerint). A válaszok mérlege így ennél a kérdésnél is határozottan negatív (-29 pont). Értelemszerűen ez a mutató is korrelál a másik két szubjektív tájékozottsági mutatóval, így a három válasz alapján most is integrálhatunk egy finom és megbízható skálát.

16 Önjellemzések az ért a pénzügyekhez nem ért a pénzügyekhez, illetve a tájékozott a gazdaságról tájékozatlan a gazdaságról dimenziók szerint 16 pénzügyek gazdaság Mennyire érti Ön a gazdasági beszámolókat, a gazdasági híreket? teljesen alig 6 nagyobb részben kisebb részben

17 Az integrált szubjektív gazdasági tájékozottság mutató átlaga végül is -23 pontnak adódott. Értéke a megkérdezettek 61 százaléka körében negatív, azaz a magyarok nagy többsége alultájékozottnak érzi magát gazdasági, pénzügyi kérdésekben. A mutató értéke a megkérdezettek 14 százaléka körében nulla körüli, és mindössze a negyedük körében egyértelműen pozitív. A szubjektív tájékozottság mutató természetesen szorosan korrelál (r=0,54) a közéleti érdeklődés-mutatóval, és ezzel összhangban itt is ugyanolyan jellegű eltéréseket találtunk, mint az érdeklődésnél. Az igazán figyelemre méltó azonban az, hogy csak a vagyoni helyzet szerinti felső negyedbe tartozók, a diplomások és az SZDSZ támogatói körében billent át a pozitív tartományba a tájékozottsági mutató átlaga, az összes többi-társadalmi demográfiai csoportban határozottan negatív az átlag. A szubjektív gazdasági tájékozottság mutató átlagai mérleg-indexre vetítve 8 osztály vagy kevesebb -42 pont szakképzett érettségizett diplomás -25 pont -12 pont +9 pont 17 alsó negyed alsó közép felső közép felső negyed SZDSZ támogatók parlamenten kívüli pártok támogatói Fidesz-MPSZ támogatók MDF támogatók MSZP támogatók bizonytalanok elégedetlen pesszimista elégedetlen optimista elégedett optimista férfiak nők -44 pont -29 pont -21 pont +1 pont +2 pont -14 pont -17 pont -20 pont -23 pont -36 pont -29 pont -27 pont -13 pont -18 pont -28 pont

18 18 A felnőtt magyarok 46 százaléka nem szokott rendszeresen tájékozódni a gazdaságról, a gazdasági-, pénzügyi hírekről, 18 százalékuk pedig csak egy féle forrásból (tipikusan tévéműsorokból) tájékozódik rendszeresen, 21 százalékuk kétféle forrást is említett, végül 21 százalék azok aránya, akik rendszeresen többféle forrásból tájékozódnak. Szokott-e Ön tájékozódni a gazdaságról, a gazdasági-, pénzügyi hírekről: rendszeresen alkalmanként nem szokott 1. tévé műsorokból? napilapokból? rádióműsorokból? hetilapokból? az Interneten? Az internetet kevesen említették a gazdaságról való tájékozódás forrásaként, viszont éppen e tájékozódási csatorna használata húzza a legélesebb választóvonalat az emberek közé. Ha egyszerre nézzük az összes választ, akkor a megkérdezetteket 3 csoportba sorolhatjuk 6. A magyarok 46 százaléka legfeljebb csak alkalomszerűen tájékozódik a gazdaságról, 40 százalékuk csak a hagyományos médián keresztül tájékozódik, 14 százalékuk pedig az internetet is használja a gazdaságról való tájékozódásra, és egyedül e csoport tagjai körében billent át a pozitív tartományba a szubjektív tájékozottság mérlege. Az internethasználatnak azonban generációs aspektusai is vannak, így nem meglepő, hogy a csoport életkor átlaga 10 évvel alacsonyabb a lakossági átlagnál. A gazdasági tájokozódási szokás-csoportok néhány jellegzetessége érdeklődés 100 fokú skála tájékozottság mérleg-index életkor átlag nem tájékozódik 27 pont -44 pont 47 év hagyományos médiából tájékozódik 54 pont -10 pont 49 év internetről is tájékozódik 60 pont +7 pont 37 év 6 Klaszter-analízissel.

19 19 Ismeretek A gazdasági, pénzügyi tájékozottságot megpróbáltuk objektíven is mérni. Ennek érdekében megkérdeztük az embereket, hogy ismernek-e 15 pénzügyi, gazdasági fogalmat. A listát úgy állítottuk össze, hogy szerepeljen rajta 5 közismertnek tekinthető fogalom, 5 közepesen nehéz fogalom, és 5 szakszó jellegű fogalom. Később majd kiderül, hogy ez csak részben sikerült. Mennyire ismeri Ön a pénzügyi, gazdasági fogalmak jelentését? pontosan tudja mit jelent hallotta, de nem érti pontosan még csak nem is hallotta 1. infláció részvény árfolyam hozam tőzsde bróker jegybanki alapkamat BUX index GDP tőkegarancia befektetési alap reálhozam likviditás portfolió monetáris politika A kérdezőbiztosoknak természetesen nem állt módjában levizsgáztatni a megkérdezetteket, így mindenki úgy válaszolt, ahogy akart, mindazonáltal a 15 válasz átlaga finoman és eléggé megbízhatóan 7 méri a megkérdezettek valós pénzügyi, gazdasági ismereteit. A 100 fokra vetített skála átlaga végül is viszonylag magasnak adódott (56 pont), és értéke mindössze a megkérdezettek 2 százaléka körében 0, miközben 7 százalékuk körében 100 pont. 7 Cronbach α=0,95!

20 20 Az objektív és a szubjektív tájékozottság skála természetesen szorosan korrelál egymással (r=0,55), de azért távolról nem függvényszerűen szoros ez a kapcsolat. A tájékozódási források közül a napilapok használatával a legszorosabb a mutató kapcsolata, ám itt is gyengébb a kapcsolat, mint ahogy azt előzetesen vártuk (r=0,35). A gazdasági ismeretek mutató átlagai 100 fokú skálára vetítve 8 osztály vagy kevesebb 40 szakképzett 54 érettségizett 69 diplomás 81 alsó negyed 41 alsó közép 53 felső közép 59 felső negyed 75 SZDSZ támogatók 65 MDF támogatók 64 parlamenten kívüli pártok támogatói 62 Fidesz-MPSZ támogatók 59 MSZP támogatók 56 bizonytalanok 53 nem tájékozódik 48 hagyományos médiából tájékozódik 61 internetről is tájékozódik 75 Természetesen ennél a mutatónál is számottevő különbségeket találtunk nemek és életkor szerint, és itt is szignifikáns a nem * életkor interakció. Ez itt abból adódik, hogy a éves korosztály körében nincs nemi különbség, 60 év fölött viszont annál nagyobb. Az egységes ismeretek skála felbontható két egymással nagyon szorosan (r=0,76) korreláló alskálára. Az első a közbeszédben gyakran szereplő fogalmak ismeretét méri, míg a második speciális pénzügyi fogalmak ismeretét.

21 21 A gazdasági ismeretek mutató átlagai életkor és nemek szerint férfiak nők év év év 60+ év A gazdasági, pénzügyi ismeretek faktorai 1. faktor: köznapi fogalmak faktor súly 2. faktor: speciális fogalmak faktor súly infláció 0,89 monetáris politika 0,93 tőzsde 0,84 portfolió 0,91 részvény 0,93 likviditás 0,84 árfolyam 0,77 reálhozam 0,79 hozam 0,74 tőkegarancia 0,66 bróker 0,68 GDP 0,64 BUX index 0,54 befektetési alap 0,41 jegybanki alapkamat 0,51 jegybanki alapkamat 0,36 Az 1. faktor átlaga értelemszerűen lényegesen magasabb (61 pont), mint a 2. faktoré (43 pont), és a 2. faktor esetében általában nagyobbak a társadalmidemográfiai kontrasztok, mint az 1. faktor esetében. Kivéve nemek és pártállás szerint, ahol ez pont fordítva van. A nők és a bizonytalanok ismeret átlaga tehát elsősorban azért alacsonyabb, mert rájuk kevesebb pénzügyi, gazdasági fogalom ragad rá a közbeszédből.

22 22 A gazdasági ismeret faktorok átlagai köznapi speciális 8 osztály vagy kevesebb szakképzett érettségizett diplomás alsó negyed alsó közép felső közép felső negyed SZDSZ támogatók MDF támogatók parlamenten kívüli pártok támogatói Fidesz-MPSZ támogatók MSZP támogatók bizonytalanok nem tájékozódik hagyományos médiából tájékozódik internetről is tájékozódik Budapest nagyváros kisebb város kistelepülés év év év év férfiak nők főátlag 61 43

23 Vállalkozó kedv, beosztás 23 A szubjektív gazdasági ismeretekre vonatkozó két kérdéseken túl további 8 önértékelésre kértük a megkérdezetteket. E 10 kérdésnél a válaszadóknak ellentétes tulajdonság párok közé kellett elhelyezniük magukat egy 7 fokozatú skálán 8. A válaszokat -100-tól +100-ig terjedő mérleg-indexekre vetítettük, ám a pólusok pozitív, illetve negatív jelölése sok esetben önkényes és esetleges. A válaszok átlaga szerint a tipikus magyar takarékos és óvatos, de nem ért a pénzügyekhez. Többen érzik magukat nyitottnak, mint zárkózottnak, ugyanakkor a többség inkább a kipróbált dolgokat szereti, mint az újdonságokat. Önjellemzések tulajdonság-párok segítségével pozitív oldal mérleg-indexre vetítve negatív oldal takarékos +32 szeret költeni nyitott +22 zárkózott sokat gondol a jövőre +12 inkább a mának él bízik a jövőben +5 fél a jövőtől szerencsés -12 peches az újdonságokat szereti -12 a kipróbált dolgokat szereti vállalkozó kedvű -12 kockázatkerülő tájékozott a gazdaságról -18 tájékozatlan ért a pénzügyekhez -23 nem ért a pénzügyekhez merész -30 óvatos Ha megvizsgáljuk a 8 személyiségvonás jellegű önértékelés együtt-járásait, akkor azt látjuk, hogy két faktor 9 szerint rendeződnek a válaszok. Az első faktor a vállalkozó kedv kockázatkerülés dimenziót méri, a második pedig a megfontoltság mának élés dimenziót, és e faktorban nagy súlya van a takarékosságnak is. 8 A pszichológia irodalmában Osgood - skálázásnak nevezik a módszert. 9 A két ortogonális faktor a teljes variancia 52 százalékát magyarázza. A tájékozottságra vonatkozó válaszok valójában külön faktort alkotnak, de ennek variancia magyarázó ereje gyenge.

24 Az önjellemzések faktorszerkezete 1. faktor: vállalkozó kedv faktor súly 24 mérleg index vállalkozó kedvű kockázatkerülő 0,76-12 merész óvatos 0,74-30 az újdonságokat szereti a kipróbált dolgokat szereti 0,70-12 bízik a jövőben fél a jövőtől 0,69 +5 nyitott zárkózott 0, szerencsés peches 0, faktor: takarékosság faktor súly mérleg index sokat gondol a jövőre inkább a mának él 0, takarékos szeret költekezni 0, A vállalkozó kedv faktorban nagy súllyal szerepel az optimizmus. Ugyanakkor korábban láttuk, hogy az 1-2 év távlatú várakozásokra erősen hat a pártpolitika, és ez azt is jelenti, hogy a politikai propaganda szövegek hatnak az emberek vállalkozó kedvére, ennek viszont gazdasági következményei is vannak. A faktor átlaga végül is -7 pontnak adódott. Értéke a megkérdezettek 48 százaléka körében negatív, 16 százalékuk körében 0 körüli, és mindössze 36 százalékuk körében pozitív. A takarékosság faktor átlaga viszont +22 pont. Értéke a megkérdezettek 63 százaléka körében pozitív, 16 százalékuk körében 0 körüli, és csak 21 százalékuk körében negatív. A faktor azonban a pénzbeosztás értelmű takarékoskodásra való hajlamot méri, nem a megtakarítási hajlandóságot. A takarékosság faktor átlagaiban csak nemek szerint találtunk számottevő eltérést. A férfiak átlaga +18 pont, a nőké viszont +26 pont. A vállalkozó kedv faktorra az életkor és a vagyoni helyzet hat a legerősebben, de számos más szempont szerint is jelentősek a különbségek, például nemek szerint is. A nők sokkal inkább kockázatkerülők, mint a férfiak (-13 pont vs 0 pont). A pártorientáció azonban csak az életkorral interakcióban hat a vállalkozó kedvre. A vállalkozó kedv faktor viszonylag szorosan korrelál a gazdasági ismeretekkel (r=0,40) és az elégedettség skálával (r=0,32). Továbbá szignifikáns a kapcsolata az 1-2 év távlatú gazdasági optimizmussal (r=0,21) és az 5-10 év távlatúval is (r=0,18). A takarékosság faktor viszont ezek közül egyik skálával sem korrelál.

25 25 A vállalkozó kedv faktor átlagai mérleg-index alsó negyed -29 alsó közép -18 felső közép +2 felső negyed év év év év -31 nem tájékozódik -15 hagyományos médiából tájékozódik -6 internetről is tájékozódik +18 elégedetlen pesszimista -18 elégedetlen optimista -9 elégedett optimista +9 A vállalkozó kedv faktor átlagai pártorientáció és életkor szerint év év év 60+ év ellenzéki bizonytalan kormánypárti -28 Végül az is megállapítható, hogy a városokban élők valamivel vállalkozókedvűbbek, mint a kistelepüléseken élők.

26 26 Min múlik? A magyar közvéleményt megosztja az a kérdés, hogy min múlik a következő 5-10 évben a személyes gyarapodás. A megkérdezettek 53 százaléka arra hajlik, hogy inkább a saját erőfeszítésein múlik, 42 százalékuk viszont inkább külső tényezőkhöz, a politikához, az ország gazdasági helyzetéhez köti ezt. (A hiányzó 5 százalék nem tudott állást foglalni e kérdésben.) A válaszok mérlege végül is +10 százalékpont, amennyiben a saját erőfeszítések felé hajláshoz rendeljük a pozitív értéket. Ezt azonban nagyon erősen befolyásolja a megkérdezettek vagyoni helyzete. Az alsó negyedben -12 százalékpont az átlag, míg a felső negyedben +30 százalékpont. Vagyoni helyzet és iskolai végzettség szerint általában párhuzamosan szoktak alakulni a különböző mutatók átlagai. Itt azonban ez nem így van. A szakképzettek és az érettségizettek körében határozottan pozitív a válaszok mérlege, a szakképzetlenek és a diplomások körében viszont negatív. Az elkövetkező 5-10 évben min fog múlni az Ön személyes gyarapodása, sikere: inkább a saját erőfeszítésein vagy inkább külső tényezőkön: a politikán, az ország gazdasági helyzetén? saját erőfeszítés nem tudja külső téynezők felső negyed felső közép alsó közép alasó negyed % 20% 40% 60% 80% 100%

27 Az elkövetkező 5-10 évben min fog múlni az Ön személyes gyarapodása, sikere: inkább a saját erőfeszítésein vagy inkább külső tényezőkön: a politikán, az ország gazdasági helyzetén? saját erőfeszítés nem tudja külső téynezők 27 diplomás érettségizett szakképzett szakképzetlen % 20% 40% 60% 80% 100% Az elkövetkező 5-10 évben min fog múlni az Ön személyes gyarapodása, sikere: inkább a saját erőfeszítésein vagy inkább külső tényezőkön: a politikán, az ország gazdasági helyzetén? saját erőfeszítés nem tudja külső téynezők 60+ év év év év % 20% 40% 60% 80% 100%

28 28 A Min múlik? kérdés a Marketing Centrum június eleji omnibusz kérdőívén is szerepelt, és ha az akkori válaszokhoz hasonlítjuk a szeptemberieket, akkor azt látjuk, hogy a külső tényezők felé tolódtak el a vélemények. Elsősorban a kormánypártiak körében. Mindebből arra következtethetünk, hogy a gazdaság sikerességébe vetett hit felértékeli a külső tényezők szerepét, míg a gazdaságpolitikával szembeni bizalmatlanság a saját erőfeszítéseknek tulajdonított jelentőséget növeli. A Min múlik? kérdésre adott válaszok mérlegének alakulása pártorientáció szerint június szeptember ellenzéki bizonytalan kormánypárti

29 29 Infláció A megkérdezettek 19 százaléka nem vállalkozott arra, hogy megbecsülje: mekkora ma Magyarországon az infláció. A többiek 2 és 30 százalék közötti számokat mondtak, és a válaszok átlaga 10%-nak adódott. A KSH szeptember 7-i gyorsjelentése szerint az adatfelvétel idején 3,7% volt az infláció és ezt mindössze a válaszadók 11 százaléka találta el (az összes megkérdezett körében ez 9 százalékot jelent). A tippelésre vállalkozók 5 százaléka 4 százaléknál kisebb számot mondott 85 százalékuk viszont nagyobbat. 10 százalék alatti becslést a válaszadók 52 százaléka adott, pontosan 10 százalékra 16 százalékuk becsülte a pénzromlást, és harmaduk vélte 10 százaléknál is nagyobbnak ezt. Az inflációs becslések negatívan korrelálnak a közéleti érdeklődés skálával, a gazdasági ismeretek skálával és a gazdasági optimizmus skálákkal is. Ez azt jelenti, hogy minél tájékozatlanabb valaki, annál hajlamosabb felülbecsülni az inflációt, és minél nagyobbnak gondolja valaki az inflációt, annál hajlamosabb a gazdasági borúlátásra. A kormány nyári gazdasági siker offenzívája e területen sem maradt teljesen hatástalan. Július elején a megkérdezettek 78 százaléka vállalkozott az infláció becslésére, és akkor 12 százaléknak adódott a válaszok átlaga, miközben a válaszadók 92 százaléka felülbecsülte a hivatalos inflációs adatot. Az inflációról gondolt kép tehát valamivel közelebb került a valósághoz, de azért még mindig sokkal sötétebb annál. Márpedig az infláció tömeges felülbecslésének nagy valószínűséggel infláció gerjesztő hatása is van. A Fidesz-MPSZ támogatói különösen hajlamosak felülbecsülni az inflációt, a leglátványosabban pedig az SZDSZ hívei körében csökkent az inflációbecslések átlaga. Másrészt a szegényebbek és a kevésbé iskolázottak infláció becslései lényegesen magasabbak az átlagosnál, és különösen magasak az elégedetlen pesszimisták körében.

30 30 Infláció becslések átlag alsó negyed 11,3% alsó közép 10,5% felső közép 9,4% felső negyed 9,2% szakképzetlen 11,8% szakképzett 10,2% érettségizett 9,3% diplomás 7,8% nem tájékozódik 11,0% hagyományos médiából tájékozódik 9,7% internetről is tájékozódik 8,6% elégedetlen pesszimista 11,2% elégedetlen optimista 9,5% elégedett optimista 9,1% Az infláció becslések alakulása pártpreferencia szerint július szeptember Fidesz bizonytalan MSZP MDF p.k.p SZDSZ

31 31 Pénzpiaci ismeretek A felmérés egyik legmeglepőbb eredménye az, hogy nincs olyan megtakarítás-, befektetés jellegű pénzpiaci konstrukció, amelyik teljesen közismert lenne a magyar lakosság körében. Mindazonáltal a közönség azért meglehetősen tájékozottnak bizonyult a megtakarítási, befektetési konstrukciókról. A lapon különböző pénzpiaci termékeket, konstrukciókat soroltunk fel. Mennyire ismeri Ön ezeket: részletesen ismeri a konstrukciót, hallott már róla, de nem ismeri pontosan a konstrukciót vagy még csak nem is hallott róla? ismeri a konstrukciót hallott róla, de nem ismeri még nem is hallott róla 1. folyószámla takarékbetétkönyv lekötött betét nyugdíjpénztár megtakarítási életbiztosítás részvény kötvény állampapír deviza alapú hitel befektetési jegy garantált befektetési alap A legkevésbé ismert konstrukciónak a garantált befektetési alap bizonyult, és ez egy kicsit rontaná is annak a skálának a megbízhatóságát, amit az összes válasz integrálásával képezhetünk, és ami finoman és megbízhatóan méri a válaszadók pénzpiaci ismereteit 10. A pénzpiaci ismeret skála átlaga végül is 73 pontnak adódott, és a megkérdezettek 18 százaléka körében a maximális 100 pontra állt be a skála értéke, miközben csak 5 főnél 0 pont az érték. 10 Ha a garantált befektetési alapot is benne hagynánk a skálában, akkor a skála reliabilitását mérő Cronbach α érték 0,89-re csökkenne, ennek kihagyása után viszont Cronbach α=0,92!

32 32 A pénzpiaci ismeret skála természetesen szorosan korrelál a gazdasági fogalmak ismerete alapján képzett skálával (r=0,78), és ez mindkét skálát validálja. Ez a szoros együtt-járás viszont azt is jelenti, hogy tulajdonképpen azonos dolgot mér a két skála: gazdasági tájékozottságot. Ugyanakkor a pénzpiaci ismeret skálánál nincs pártállás szerinti különbség az átlagokban, ami azt jelzi, hogy a konkrét pénzpiaci tudást nem befolyásolja a politikára figyelés, míg a gazdasági fogalmak ismeretére ez erősen hat. A pénzpiaci ismeretek 100 fokú skálára vetítve 8 osztály vagy kevesebb 60 szakképzett 73 érettségizett 82 diplomás 90 alsó negyed 60 alsó közép 70 felső közép 78 felső negyed 86 nem tájékozódik 66 hagyományos médiából tájékozódik 77 internetről is tájékozódik 86 Budapest 76 nagyváros 76 kisebb város 74 kistelepülés év év év év 63 férfiak 76 nők 71

33 33 Megtakarítások A jövedelmük-, vagyonuk-, illetve megtakarításaik nagyságát firtató kérdésekre sokan nem válaszolnak szívesen. Ennek több oka is van - például a gyanakvás. Másrészt az is, hogy nem is olyan egyszerű ezekre a kérdésekre válaszolni. Nem mindenki vezet naprakész könyvelést a fejében. Ugyanakkor azt pontosan tudják az emberek, hogy rendelkeznek-e valamivel vagy sem, és ezt nem is szokták titkolni. Éppen ezért először is azt kérdeztük meg, hogy rendelkeznek-e a felkeresett háztartások különböző megtakarítási, befektetési formákkal, és e kérdésekre a megkérdezettek 98 százaléka válaszolt. Rendelkeznek-e Önök a következő megtakarításokkal, befektetésekkel? van nincs ezer forintnál több készpénz megtakarítás magán nyugdíjpénztári tagság takarékbetétkönyv folyószámlán 1-2 hónapra lekötött pénz megtakarítással egybekötött életbiztosítási konstrukció hónapnál hosszabb időre lekötött bankbetét önkéntes nyugdíjpénztári tagság, nyugdíjbiztosítás állampapírok / kötvények deviza alapú megtakarítások, betétek ingatlanbefektetés tőzsdei részvények egyéb értékpapírok, tulajdoni részesedések befektetési, megtakarítási céllal vásárolt arany, nemesfém befektetési céllal vásárolt műtárgyak (pl. festmény) befektetési alapok jegyei (0,4) 98 A háztartások 35 százalékának semmilyen megtakarítása, befektetése sincs, 23 százalékuk csak egy féle, 15 százalékuk pedig kétféle (tipikusan készpénz, illetve folyószámla) megtakarítással rendelkezik. Így mindössze a háztartások 27 százalékának van 3 vagy többféle megtakarítási formából álló portfoliója.

34 34 Állampapír-, kötvény-, deviza-, részvény-, egyéb értékpapír- és befektetési alap megtakarítása, illetve befektetése gyakorlatilag csak azoknak a háztartásoknak van, ahol 3 vagy több féle formából áll a portfolió. A jövedelmi, vagyoni helyzet szerint az alsó negyedbe tartozó háztartások 73 százalékáénak semmilyen megtakarítása sincs, negyedüknek csak 1-2 féle van, és 2 százalékuknál áll 3 vagy több féle elemből a portfolió. E körben a takarékbetétkönyv a legáltalánosabb (13%), és ezen kívül csak a készpénz, a folyószámla, a lekötött bankbetét, a nyugdíjpénztári tagság és az életbiztosítás fordult elő 1% fölötti említési gyakorisággal. Az alsó középhez tartozó háztartásoknak viszont már 65 százaléka rendelkezik legalább egy féle megtakarítással, de csak 17 százalékuk 3 vagy több félével. A felsőközéphez tartozó háztartások 80 százalékának van valamilyen megtakarítása, és 35 százalékuknál 3 vagy több féle elemből áll a portfolió. Végül a felső negyed háztartásainak 91 százaléka rendelkezik megtakarításokkal, és e körben 58 százalék a 3 vagy több féle megtakarítási formával rendelkezők aránya. Megtakarítások, befektetések vagyoni helyzet szerint 3 vagy több féle 1-2 féle nincs felső negyed felső közép alsó közép alsó negyed % 20% 40% 60% 80% 100%

35 35 Rendelkeznek a megtakarítási formával vagyoni helyzet szerint alsó negyed alsó közép felső közép felső negyed 100 ezer forintnál több készpénz magán nyugdíjpénztári tagság megtakarítással egybekötött életbiztosítás folyószámlán 1-2 hónapra lekötött pénz önkéntes nyugdíjpénztár takarékbetétkönyv lekötött bankbetét állampapírok / kötvények ingatlanbefektetés deviza alapú megtakarítások, betétek egyéb értékpapírok, tulajdoni részesedések tőzsdei részvények arany, nemesfém műtárgyak (pl. festmény) Érdemes szemügyre venni a különböző megtakarítási formák említési gyakoriságait a portfolió változatossága szerint is. Ebből az derül ki, hogy a befektetés jellegű megtakarítási formák csak a 4 vagy többféle elemből álló portfoliókban jelennek meg számottevő gyakorisággal. Ez azt jelzi, hogy gyakorlatilag csak azok kezdenek el befektetéseken gondolkozni, akik különböző megtakarítási formákban felhalmoztak egy bizonyos nagyságú tőkét. 11 Magán- és önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással egyszerre a háztartások tizede rendelkezik.

36 36 Megtakarítási formák a portfolió változatossága szerint több takarékbetétkönyv magán nyugdíjpénztári tagság ezer forintnál több készpénz folyószámlán 1-2 hónapra lekötött pénz megtakarítással egybekötött életbiztosítás lekötött bankbetét önkéntes nyugdíjpénztár állampapírok / kötvények deviza alapú megtakarítások, betétek ingatlanbefektetés egyéb értékpapírok, tulajdoni részesedések tőzsdei részvények arany, nemesfém műtárgyak (pl. festmény) Hosszú távon a megkérdezettek 22 százaléka az ingatlanbefektetést tartja a legnagyobb hozamúnak, ingatlanbefektetése azonban mindössze 4 százalékuknak van. Viszonylag sokan tartják a tőzsdei részvényeket és az állampapírokat is a legjobbnak a hosszú távú hozam szempontjából, de ilyennel is csak kevés háztartás rendelkezik. Mindez azt is jelzi, hogy sokan vannak tisztában azzal, hogy nincs ideális helyen a pénzük, de ilyen-olyan okok (leginkább pénzhiány) miatt mégsem váltanak. Néhány hónap lekötés esetén nagyon nagy a tanácstalanság a hozam szempontjából ideális megtakarítási formát illetően, de azért itt jobban szinkronban vannak a vélemények a gyakorlattal. A megkérdezettek 27 százaléka nem tudott válaszolni arra, hogy melyik befektetési formának a legalacsonyabb a hozama, 58 százalékuk viszont jól tudja, hiszen csak a folyószámlát (30%), a takarékbetétkönyvet (16%) és a készpénzt (12%) említették számottevően sokan. A megtakarítási formák kiválasztásában a biztonság általában nagyobb szerepet játszik, mint a hozam, és ez a legbiztonságosabbnak, illetve legkevésbé biztonságosnak ítélt megtakarítási formák említési gyakoriságain is látszik.

37 Hosszútávon melyik megtakarítási formának a legnagyobb a hozama? És néhány hónapra lekötve melyiknek a legnagyobb a hozama? hosszú távon néhány hónapra ingatlanbefektetés 22 3 tőzsdei részvények állampapírok / kötvények deviza alapú megtakarítások, betétek 6 10 takarékbetétkönyv 4 7 lekötött bankbetét 3 12 arany, nemesfém 3 1 műtárgyak (pl. festmény) 3 0 megtakarítással egybekötött életbiztosítás 2 0 egyéb értékpapírok, tulajdoni részesedések 2 3 magán nyugdíjpénztári tagság 1 0 folyószámlán 1-2 hónapra lekötött pénz 1 8 befektetési alapok jegyei 1 3 nem tudja Melyik megtakarítási forma a legbiztonságosabb és melyik a legkevésbé biztonságos? legbiztonságosabb legkevésbé állampapírok / kötvények 28 0 ingatlanbefektetés 16 2 takarékbetétkönyv 16 4 folyószámlán 1-2 hónapra lekötött pénz 4 2 lekötött bankbetét 3 0 műtárgyak (pl. festmény) 3 2 deviza alapú megtakarítások, betétek 2 3 arany, nemesfém 2 3 megtakarítással egybekötött életbiztosítás ezer forintnál több készpénz 2 4 tőzsdei részvények 1 42 magán nyugdíjpénztári tagság 1 0 egyéb értékpapírok, tulajdoni részesedések 0 5 befektetési alapok jegyei 0 4 nem tudja

38 38 Amikor az összes megtakarítás nagyságrendjére kérdeztünk rá, akkor a megkérdezettek 13 százaléka nem kívánt vagy nem tudott válaszolni, 37 százalékuk pedig azt mondta, hogy egyáltalán nincsenek megtakarításaik, további 12 százalékuk pedig azt, hogy mindent egybevetve 100 ezer forintnál kevesebb megtakarítással rendelkeznek ezer forint megtakarítást a felkeresett háztartások 21 százalékánál említettek, 0,5-1 millió forintot, illetve 1 millió forintnál jelentősebb megtakarítást pedig 5-5 százalékuknál. Ha hihetünk a válaszoknak, akkor számottevő - tehát 100 ezer forintnál jelentősebb megtakarítás a magyar háztartások kevesebb, mint négytizedénél halmozódott fel. E szempont szerint szintén érdemes megnézni a megtakarítási formák említési gyakoriságait, még akkor is, ha a válaszok nemritkán ellentmondásosak, ami javarészt abból adódik, hogy a válaszadók nem tekintenek mindent megtakarításnak (pl. nyugdíjpénztári tagság, folyószámlán lekötött pénz stb.). A megtakarítási formák említési gyakorisága az összes megtakarítás nagyságrendje szerint m=0 eft m<100 eft m>100 eft ezer forintnál több készpénz folyószámlán 1-2 hónapra lekötve takarékbetétkönyv lekötött bankbetét magán nyugdíjpénztári tagság életbiztosítás önkéntes nyugdíjpénztár állampapírok / kötvények deviza alapú megtakarítások ingatlanbefektetés tőzsdei részvények egyéb értékpapírok arany, nemesfém műtárgyak (pl. festmény) befektetési alapok jegyei 0 0 1

39 39 A háztartások 21 százalékánál nem tudtak vagy nem kívántak válaszolni arra, hogy várhatóan (nagyságrendileg) mekkora megtakarítást, pénz-befektetést tudnak majd felhalmozni a következő 5-10 évben, 35 százalékuknál azt nyilatkozták, hogy egyáltalán nem fognak tudni megtakarítani, 12 százalékuknál pedig 100 ezer forintnál kevesebbet mondtak ezer forintot a megkérdezettek 16 százaléka említett, 0,5-1 millió forintot, illetve 1 millió forintnál többet pedig 8-8 százalékuk. Mindkét kérdésre mindössze a megkérdezettek 76 százaléka adott egyértelmű választ. E kör tagjainak 35 százaléka nem rendelkezik megtakarításokkal, és úgy véli, 5-10 év távlatában sem fog rendelkezni. A mindkét kérdésre választ adók 29 százaléka viszont határozottan optimista, amennyiben úgy véli: 5-10 év távlatában több megtakarításuk lesz, mint jelenleg van. Másik 22 százalékuk pedig abban bízik, hogy 5-10 év távlatában is nagyjából ugyanannyi megtakarításuk lesz, mint most is van. A pesszimisták aránya itt 14 százalék, ennyien gondolják azt, hogy 5-10 év távlatában kevesebb megtakarításuk lesz, mint jelenleg van. A nincs megtakarítás és nem is lesz csoportba értelemszerűen a legszegényebbek kerültek be a legnagyobb valószínűséggel, és az optimisták a leggazdagabbak. Ezenkívül e körben pozitív a vállalkozó kedv faktor átlaga, és ők a legtájékozottabbak a pénzügyi és a gazdasági kérdésekben. Továbbá e csoport életkorátlaga a legalacsonyabb. A megtakarítások felélésével való számolás viszont az idősebbekre jellemző. A megtakarítási gyakorlat és az 5-10 éves megtakarítási tervek egybevetése alapján kirajzolódó csoportok jellemzői pénzpiaci ismeretek gazdasági ismeretek vállalkozó kedv életkor átlag nincs és nem is lesz 66 pont 48 pont -18 pont 49 év csökkeni fognak 76 pont 61 pont -9 pont 54 év marad a jelenlegi nagyságrend 76 pont 60 pont -12 pont 49 év gyarapodni fognak 80 pont 64 pont +11 pont 37 év Egyfelől tehát azt mondhatjuk, hogy a megtakarítási, befektetési konstrukciók marketing tervezéskor a vállalkozó kedvű, pénzügyekben jártas fiatalok és középkorúak jelenthetik az elsődleges célcsoportot, másrészt a pénzpiaci ismeretek terjedése önmagában is ösztönözi a megtakarítási-, befektetési kedvet. Mindez persze közhely, amit a jelen adatok csak megerősítenek.