A Btk. értelmező rendelkezései /2012. évi C. törvény/

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Btk. értelmező rendelkezései /2012. évi C. törvény/"

Átírás

1 A Btk. értelmező rendelkezései /2012. évi C. törvény/ Szerkezeti újragondolás eredményeként az új Btk-ban új helyen, az ún. Záró Részben kerültek elhelyezésre a törvény valamennyi rendelkezésére irányadó értelmező rendelkezések. Változatlan azonban, hogy ahol - a korábbi Btk ában -, az új Btk ában szereplő fogalmak előfordulnak a törvényben ( e törvény alkalmazásában ), mindenütt egyformán az ott lévő meghatározásban írtak értendőek alattuk. A fenti elhelyezésbeli változtatás mindenképpen logikus és indokolt volt. Legfeljebb az lehetett kérdéses, hogy más törvényekhez hasonlóan a jogszabály elején (1991. évi XLIX. tv. 3. /Csőd tv./), avagy végén (1959.évi IV. tv /Ptk./) kapjanak helyet az általános érvényű értelmező rendelkezések, de az Általános és Különös Rész közötti elhelyezést semmi nem indokolta. Változatlan maradt a szabályozás szerkezete atekintetben, hogy 10 önálló, Értelmező rendelkezés című tartalmaz az új Btk-ban is 1-1 fejezeten belül több tényállásra vonatkozó fogalom meghatározást. (240., 292., 319., 369., 383., 402., 414., 421., 433., 458. ) Ezek közül csak a ra fogok részletesebben kitérni. Ezen kívül további 45 helyen találunk olyan -t az új Btk-ban, ahol egy bekezdés -akár több pontba szerkesztve- ad értelmező rendelkezést az adott tényállás valamely eleméhez. Végül ne feledkezzünk meg a csaknem változatlan tartalmú két értelmező rendelkezésről az Általános Részben, A foglalkozástól eltiltáshoz (52. ) és A vagyonelkobzáshoz (74. ) kapcsolódóan. 1

2 Itt utalok arra, hogy néhány héttel korábban dr. Ficsór Gabriella DIT Kollégiumvezető Asszony készített egy táblázatos összevetést a nem általános érvényű, tehát adott szakaszokhoz, vagy fejezeten belül több -hoz kapcsolódó értelmező rendelkezésekről, ami a törvényszéki kollégiumvezetőkön keresztül valamennyi kollégához eljutott. Ezek után rátérek az új Btk a szerinti általános érvényű, több fejezetet érintő értelmező rendelkezések áttekintésére. Rendező elvnek az ismertetés terjedelménél a változással érintettséget tekintem, továbbá az adott fogalom használatának gyakoriságát a jogalkalmazás során. A még hatályos Btk. szerinti 21 pont helyett az új Btk. 31 pontba foglalta az általános értelmező rendelkezéseket. Később pontról pontra haladva ki fog tűnni, hogy miből adódik a szám szerinti eltérés, elöljáróban csak annyit, hogy pl. a korábbi 138. szerinti fenyegetés fogalom változatlan, illetve annyi módosítás érinti, hogy bekerült a következő kitétel: e törvény eltérő rendelkezése hiányában, egyébként tartalma változatlan az új Btk pontjában. Hasonló a helyzet a korábbi 138/A. szerinti érték, kár, vagyoni hátrány fogalmaknál, amelyek a 459. (6) bekezdésébe a korábbiakhoz hasonló a - e alpontokba, kisebb, nagyobb, jelentős, különösen nagy és különösen jelentős kategóriákba sorolva jelennek meg. Ezen utóbbi értelmező rendelkezés jelentősége kiemelkedő, egyfelől a vagyon elleni bűncselekmények összes bűnelkövetésen belüli változatlan, 60% feletti aránya és az új Btk. egyes értékhatárokat módosító rendelkezése miatt is különösen fontos. 2

3 Az elkövetési érték-intervallumok meghatározásánál olyan módosítások történtek, amelyek egyben az enyhébb elbírálás lehetőségét Btk is magukban hordozzák egyes ügyekben július 1-től Ft-ig kisebb az érték, a kár, a vagyoni hátrány, nem pedig Ft-ig, mint a korábbiakban. Ezzel összefüggésben a nagyobb érték, kár, vagyoni hátrány alsó határa re, míg felső határa a korábbi 2 millió Ft-ról, 5 millió Ft-ra módosul. 5 millió 1 Ft-tól azonban változatlanul 50 millió Ft-ig jelentős a kár, az érték illetve a vagyoni hátrány, míg a két felső kategóriában, tehát a különösen nagynál és a különösen jelentősnél semmilyen változtatás nem lesz. A korábbi Btk pontja szerinti kár és vagyoni hátrány fogalom most külön, a és 17. pontjaiba kerül, annyi hozzátételével, hogy e törvény eltérő rendelkezése hiányában. Van eltérő rendelkezése a törvénynek, pl. Az új Btk ban szabályozott csalás tényállása (7) bekezdésében, ahol szerepel az a kitétel, hogy e szakasz alkalmazása szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is. A vagyoni hátránynál is van eltérő törvényi rendelkezés, pl. A ban szabályozott költségvetési csalás (9) bekezdés b) pontjában az alábbiak szerint: Vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevétel-kiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett, vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is. 3

4 Megjegyzést érdemel, hogy az utóbbi eltérő rendelkezés a még hatályos Btk -ban is benne volt január 1-től, a Btk. 313/E. (2) bekezdésébe foglaltan, az adócsalásra vonatkozóan. A figyelemfelkeltőnek szánt néhány rendelkezés kiemelését követően tekintsük át az új Btk ába foglalt értelmező rendelkezéseket pontok szerint, azokra kevesebb szót vesztegetve, amelyek tartalma változatlan. Szerkezetét illetően az adott -ban lévő értelmező rendelkezéseknél megállapítható, hogy a Különös Rész szerkezeti változásaihoz igazodik a pontok sorrendje, igyekezvén kifejezésre juttatni a kiemelten védett jogi tárgyak (emberi élet, szabadság, stb.) jelentőségét. Az 1. pont foglalkozik a társas bűnelkövetés legveszélyesebb formáival, elsőként a bűnszervezettel, mely fogalmi elemei meghatározásának gerincét nemzetközi dokumentumok adják. A 2. pont a bűnszövetség, melynek értelmezésénél a LB. IV. Büntető Elvi Döntésében írtak változatlanul irányadóak, csakúgy, mint a 3. pontnál, a csoportosan elkövetésnél a LB. 2/2000. BJE határozata. Ezután következnek a fokozottan veszélyes elkövetési módok, 4. pont alatt újként bevezetve az értelmező rendelkezések körébe az erőszakos magatartás fogalmát, 5. pont alatt taglalva a már korábbiakban is szabályozott fegyveresen és 6. pont alatt a felfegyverkezve elkövetési módot. 4. erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés 4

5 okozására; Tehát, akár a támadó jellegű érintés (lökdösés) is. (34. BK. vélemény.) 5. A fegyveresen elkövetés módozatai bővülnek, a korábbi a./ lőfegyver, b./ robbanóanyaghoz képest, c./ robbantószerrel, illetve d./robbantószer, vagy robbanóanyag felhasználására szolgáló készülékkel, mely utóbbira példa a bomba, illetve a kézigránát, a robbantószerre pedig a detonátor. Azonban, ha bármi az elkövetőnél van a fentiekből, de nem fenyeget vele, akkor nem állapítható meg ez az elkövetési mód, ami többnyire minősített esetként magasabb büntetési tétellel fenyegetett. 6. A felfegyverkezve elkövetési mód változatlan tartalmú. Alanyi feltétele, hogy az élet kioltására alkalmas eszközt az ellenállás megakadályozása, vagy leküzdése érdekében tartsa magánál az elkövető, míg tárgyi feltétel, hogy a fentiek szerinti, objektíve az élet kioltására alkalmas eszköz legyen nála. Változás, hogy szintre kerül a büntetési tétellel fenyegetettség pl. a rablásnál, ahol 5-10 év lesz mindkét minősítő körülménynél - 5. és 6. pont -, mivel védhető indoka a fegyveresen elkövetés magasabb, 5-15 évig terjedő fenyegetettségének korábban sem volt. 7. A fenyegetés már volt említve, változatlan tartalmú fogalom, az új Btk. szerinti ban lévő minősített fenyegetésen, tehát az élet és testi épség ellen irányuló közvetlen kvalifikált - fenyegetésen kívüli fenyegetésre nézve ad eligazítást. 8. gazdálkodó szervezet Fogalma lényegében változatlan a korábbihoz képest, a Ptk c. pontján alapul. 5

6 9. hatóság Ez egy új értelmező rendelkezés, a legrövidebb, mindössze hét szóból áll. A hatóság fogalmát nem adja meg a törvény, de kimondja, hogy az alatt érteni kell a bíróságot és az ügyészt is. Ennek szerepe lehet az általános részben - pl. az előkészületnél nem büntethető az, aki azt a hatóságnál a bűncselekmény elkövetésének megkezdése előtt feljelenti (11. (2) bekezdés c.) -, illetve a különös résznél is jelentőséggel bír, pl. a hamis vád, hamis tanúzás Btk és ainál. 10. háború Tartalmilag érdemben nem változott. Bár az új Btk. XIV. fejezetében 14 tényállás taglalja a háborús bűncselekményeket, jelenlétük a gyakorlatban nem jellemző. 11. hivatalos személy Fokozott büntetőjogi védelemben részesülő és ugyancsak fokozott büntetőjogi felelősséggel bíró körüket az új törvény a hatályostól részben eltérően határozza meg. Két fő kategóriába sorolhatóak, melyek közül az elsőbe azok tartoznak, akik választással vagy kinevezéssel elnyert közjogi tisztségük alapján, önmagában a közhivatali funkció betöltésére tekintettel minősülnek hivatalos személynek az adott státus betöltéséig. A másik kategóriába azok tartoznak, akik kiemelt állami szerveknél, önkormányzati igazgatási intézményeknél, vagy köztestületeknél közhatalmi feladatot látnak el. Az a - k - ig 11 részelemből álló felsorolás többszörös megfogalmazásokat tartalmaz, és új elemeket is, pl. a b) pont köre bővül a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselővel. 6

7 Ugyanezen pont módosul a évi CCXXIII. törvénnyel is, tovább bővülve a nemzetiségi szószóló -val, azonban nem július 1-én, hanem az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba. 12. közfeladatot ellátó személy Itt is történtek változások, a törvény indokolásból kitűnően az indokolatlanul túlburjánzott szabályozás miatt, amihez képest a korábbi a - m - ig tartó felsorolást egy még hosszabb, a - o - ig tartó, 15 elemből álló váltja fel, ami részben szűkebb, részben tágabb a most hatályosnál. A közfeladatot ellátó személyekre vonatkozó fokozott védelem a ténylegesen állami, közcélú feladatot ellátó személyek számára biztosítható, ebbe nem tartoznak majd bele a jelen szabályozásból pl. a taxisok, a biztonsági őrök, a gáz-, víz-, villanyóra-leolvasók. Bővült is a kör az orvvadászat /245. / és az orvhalászat /246. / önálló tényállásként Btk-ba kerülésével a hivatásos vadásszal / l)pont/ és a halászati őrrel /m) pont/. 13. külföldi hivatalos személy Nemzetközi kötelezettség miatt került be már korábbiakban ez a pont az értelmező rendelkezések körébe. Több nemzetközi egyezmény is foglalkozik velük. Egy ponton mindenképpen bővül a kör, ugyanis a 13. pont c./ alpontja utal a külföldön megválasztott európai parlamenti képviselőre is. 14. hozzátartozó Fontos értelmező rendelkezés, ugyanis nemcsak a Btk., hanem a Be. is operál vele. Mindannyian ismerjük a Be. 82. (1) bekezdés a. és b. pontjának utalását a hozzátartozóra, a mentességi joggal összefüggésben. 7

8 A kiindulás változatlan, a Ptk b.) pontja szerinti közeli hozzátartozók, illetve további személyek tartoznak ebbe a kategóriába. A legszínesebb a változás palettája talán ennél a pontnál. Egyfelől egyszerűsödik, nincs külön említve a bejegyzett élettárs, ami beleértendő az élettárs fogalmába, mint ahogyan erre találunk is hivatkozást a 459. (2) bekezdésben. Korábbiakhoz képest kikerül a hozzátartozók köréből a jegyes, figyelemmel arra, hogy nincs normatív tartalma ennek a kategóriának, ingoványos kérdés volt eddig is ebben állást foglalni. Bővül is a hozzátartozók köre, ugyanis az új Btk-val a mostohaszülő és a mostohagyermek is ebbe a körbe fog tartozni, feltéve, ha egyikük a másikkal együtt, tehát egy háztartásban él. Szerkezetében is átalakul ez a pont. Áttekinthetőbb, logikusabb lesz, figyelemmel arra, hogy a korábbi folyamatos felsorolás helyett a - e pontokba rendezve először a vér szerinti, egyenes ági kapcsolatokat említi, ezután az örökbe fogadással, nevelőszülői, nevelt gyermeki viszonylatokkal foglalkozik, majd harmadik soron az oldalági rokonsággal összefüggő kapcsolatokkal, ezt követően az együtt élő társak viszonyaival és végül az utóbbiakhoz kapcsolódó családtagok körével. 15. információs rendszer Ugyanaz, mint a hatályos Btk. 300/F. (3) bekezdése, tehát nem változott kár - vagyoni hátrány Már esett róluk szó. 8

9 18. kábítószer Az adott értelmező rendelkezés, új helyre kerül a jelenlegi szabályozáshoz képest, amikor a Btk. 286/A. (2) bekezdésében szerepel a gyakorlatilag változatlan tartalmú szabályozás, utalva nemzetközi szerződésekben, illetve a külön törvényben meghatározott kábítószerekre, illetve pszichotróp anyagokra. Figyelemmel arra, hogy a katonai bűncselekményeknél is érintve van ez a fogalom, került sor a Záró Részbe való áthelyezésére készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz Több fejezetet /XXXVI. és XXXVIII./érintő fogalmak, míg a még hatályos Btkban kizárólag a pénzügyi bűncselekményekhez tartozóként a 313/E.. (3) bekezdésében van szó a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fogalmáról. Most konkrét visszautalás található mindkettőnél / / a hitelintézetekről szóló törvényben szabályozott ilyen eszközökre, továbbá az SZJA. törvény felhatalmazása alapján különböző kormányrendeletek által szabályozottan kibocsátott Erzsébet utalványra, Széchenyi Pihenőkártyára, ezen túlmenően az utazási csekk, a váltó és a kincstári kártya tartozik még az adott fogalom alá. Mindezek csak akkor, ha valamilyen formában másolás, meghamisítás, jogosulatlan felhasználás ellen védett. (Erre a feltételre a jelen törvényben is van utalás.) Újdonság az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközök megjelenítése a törvényben, illetve az ilyen eszközökre utalás, melyek védelmével kapcsolatosan további feltétel, hogy ezek információs rendszer útján kerüljenek felhasználásra. 9

10 21. közérdekű üzem Közérdekű üzem működésének megzavarása mellett az információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekménynél is találkozhatunk ezzel a fogalommal, ezért került sor a Záró Részben az értelmezésére. Jelenleg a Btk (7) bekezdése tartalmazza. Itt is pontokba szedett felsorolással találkozhatunk a korábbi folyamatos, ömlesztett helyett, ami áttekinthetőbb. Kiemelést érdemel, hogy a távközlési üzem fogalmát az elektronikus hírközlési hálózat váltja fel, ami alatt az elektronikus hírközlés területén használt valamennyi infrastrukturális elem értendő. Új elem az egyetemes postai szolgáltató közérdekű feladatinak teljesítése érdekében üzemeltetett logisztikai, pénzforgalmi és informatikai központ és üzem megjelenése a felsorolásban. 22. nagy nyilvánosság A fogalmat továbbra sem határozza meg a törvény, csak rögzíti a jogalkalmazói gyakorlat által kialakított ismérveit, lényegi, tartalmi változtatás nélkül. Így továbbra is kritérium, hogy nagyobb létszámú személy legyen jelen a bűncselekmény elkövetésekor, vagy fennálljon annak reális lehetősége, hogy arról nagyobb, előre meg nem határozható, egyszeri ránézéssel meg nem állapítható számú személy szerezzen arról tudomást. Változatlan, hogy az elektronikus hírközlő hálózaton való elkövetést is így kell értelmezni. 23. nemzetközi szerződés által tiltott fegyver Ez az értelmező rendelkezés nemzetközi szerződésekre utalásból áll, tekintve, hogy két fejezetben lévő tényálláshoz kapcsolódik, került sor a Záró Részben elhelyezésére. 10

11 24. nyilvános rendezvény Új értelmező rendelkezés. Egyrészt a gyülekezési jogról szóló évi III. törvény hatálya alá tartozó rendezvény értendő alatta, továbbá az olyan is, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll (pl.: sport, kulturális, vallási esemény, választási gyűlés). 25. prostitúció A fogalom az avittként értékelt üzletszerű kéjelgés -t váltja fel, amelyre vonatkozó értelmező rendelkezés most még a nemi erkölcs elleni bűncselekményekről szóló fejezet végén, a 210/A.. (1) bekezdésében van. Figyelemmel arra, hogy az új Btk. XIX. fejezete foglalkozik a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekkel, valamint arra, hogy a XIV. fejezetben lévő háborús bűncselekményeknél is találkozhatunk ezzel a fogalommal került sor a Záró Részben való szerepeltetésére. Tartalmában változatlan a rendszeres haszonszerzésre törekvés mint célzat, továbbá bár az új terminus technicust használva a szexuális cselekmény végzésére utalás is. 26. személy elleni erőszakos bűncselekmény Fontos pont, figyelemmel arra, hogy használatos az erőszakos többszörös visszaeső fogalomnál is, valamint a büntetés kiszabása körében (Btk (4), 90.. (2) bekezdés). Fentiek miatt szükséges az egyértelmű taxáció, ami a - l pontig címek szerinti bontásban, az azonos címek alá tartozó cselekményeket jogszabályhely megjelöléssel is feltünteti, így áttekinthetőbb helyzetet teremt a korábbiakhoz képest. Jelenleg az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó értelmező rendelkezésnél / pont/ található folyamatos felsorolás a személy 11

12 elleni erőszakos bűncselekményekre vonatkozóan, melyek körében érdemi eltérő rendelkezés annyi, hogy az új szabályozás szerint a könnyű testi sértés vétsége kikerül ebből a körből. 27. szexuális cselekmény Korszerűbb és közérthetőbb fogalmi meghatározásra törekedett a jogalkotó, elavultként értékelve a jelenlegi közösülés és különösen a fajtalanság fogalmat idejétmúlt, más köznyelvi jelentéstartalma miatt. A hatályos Btk. 210/A. -a szerinti értelmezés szerint fajtalanság: a közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, vagy kielégítésére szolgál. A közösülésnek tételes fogalma nem volt, a gyakorlatban a jogalkalmazók által kialakított meghatározásnak a különnemű személyek szexuális aktusa, melynek nemi szerveik érintkezése meghatározó eleme volt. A fajtalanság fogalmához a köznyelv egy plusz negatív, pejoratív értékítéletet társít, az új törvény indokolásából kitűnően a jogalkotó nem akar ilyen értékválasztást elvégezni, csak azt kifejezni, hogy egyes szexuális cselekmények bizonyos körülmények esetén (kényszer, életkor, stb.) büntetendőek. Fontos, hogy a fogalom jelentéstartalma annyiban változik, hogy nem azok a súlyosan szeméremsértő cselekmények tartoznak ide, amelyek a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgálnak, hanem azok, amelyek erre irányulnak, vagy erre alkalmasak, valamint a nemi vágy fenntartására irányuló cselekmények is a fogalom részévé válnak. 12

13 28. üzletszerűség Fogalma változatlan a korábbiakhoz képest. 29. védekezésre képtelen Meghatározása változatlan, továbbra sincs cogens fogalom. 30. védett kulturális javak Az értelmező rendelkezésből kitűnően a végleges védelem alatt még nem álló, védetté nyilvánított kulturális javakat is érteni kell alatta. Jelentősége, pl. új Btk (3) bekezdés bb) pont. 31. visszaeső A visszaesők, különös visszaesők, többszörös visszaesők, erőszakos többszörös visszaesők fogalma változatlan a jelenlegihez képest azzal, hogy a megfogalmazásnál az előfeltételek köréből értelemszerűen kimarad a részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre utalás, figyelemmel arra, hogy a vonatkozó általános részi rendelkezés is hatályon kívül helyezésre kerül július 1-jétől. Változott a szerkezete a visszaesőnek tekintendő bűnismétlők feltüntetésének, szintén pontokba szedésre került. Köszönhetően a személy elleni erőszakos bűncselekmények már említett taxatív felsorolásának, a c./ pontban az erőszakos többszörös visszaesőknél már csak erre hivatkozik vissza a törvény. Itt célszerű utalni a évi CCXXIII. törvény új Btk-hoz kapcsolódó átmeneti rendelkezései közül a különös és az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozókkal összefüggésben arra, hogy ha az elkövető a korábbi bűncselekményt az új Btk. hatályba lépését megelőzően követte el, figyelembe kell venni a régi Btk. szerinti ugyanolyan vagy 13

14 hasonló bűncselekményeit is. Ezzel az átmeneti rendelkezéssel a jogbizonytalanság elkerülése volt a cél a helyenként megváltozott bűncselekmény elnevezések miatt. Az említett törvény 4. (1) bekezdése kimondja azt is átmeneti szabályként, hogy akivel szemben a régi Btk. szerint szándékos bűncselekmény miatt részben felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki és a büntetés kitöltésétől, vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el, az új Btk. alkalmazásában is visszaesőnek minősül. A 459., mint értelmező rendelkezés (1) bekezdésének pontjaival végezve, a (2) bekezdés következik, amire már utaltam a bejegyzett élettárssal összefüggésben, amely fogalom külön már nincs nevesítve a hozzátartozói körben, de az élettárssal egy soron kezelendő. A (2) bekezdés nem más, mint a /d. pontja szerinti élettárs fogalomhoz kapcsolódó további értelmező rendelkezés, ha úgy tetszik, (értelmező rendelkezés) 2. Következnek a 459. (3), (4), (5) bekezdései, melyek meglehetősen ritkán előforduló bűncselekményekhez kapcsolódó fogalmakat értelmeznek, ezért részletesebb ismertetést nem igényelnek. A ból a (2) bekezdést emelem ki, amely egyezően a hatályos Btk-val iránymutatást ad arra nézve, hogy az igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekmények vonatkozásában mi tekintendő fegyelmi, illetve polgári ügynek. A fegyelmi eljárás értelmezésében új elemként értékelhető, hogy csak az olyan eljárás tekintendő fegyelmi eljárásnak, amelyre törvény állapítja meg a fegyelmi vétségnek minősülő magatartást, az 14

15 eljárás részletes szabályait és a kiszabható fegyelmi büntetéseket. Véleményem szerint a évi CLXII. tv. /Bjj./ VIII. fejezetében a bírák vonatkozásában szabályozott fegyelmi eljárás is ilyenként értékelendő. Az új Btk ába kerül át a hatályon kívül helyezett Btké-ből a kábítószer csekély és jelentős mennyiségének fogalma. Az (1) bekezdés a leggyakrabban előforduló anyagok esetében a csekély mennyiségben szükséges tiszta hatóanyag-tartalom felső határát grammban határozza meg, míg a jelentős mennyiség továbbra is a csekély mennyiség felső határának 20-szorosában van megjelölve. Új kategóriaként jelenik meg a különösen jelentős mennyiség, amely a csekély mennyiség felső határának 200-szorosa, avagy a jelentős mennyiség 10-szerese. A 461. (2) bekezdése szerint változatlanul 5 db növényegyedig tekintendő csekély mennyiségűnek a kannabisz. Ugyanezen szakasz (4) bekezdése szerint az (1) -ben nem sorolt kábítószerek esetén, ahol jelenleg a morfin-bázis élettani hatásából indulunk ki, ami bizonytalan jogalkalmazási gyakorlatot eredményezett, ezért az új törvény úgy rendelkezik, hogy ilyenkor a csekély mennyiség legfeljebb a tiszta hatóanyag-tartalom, hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának a 7-szeresét nem haladhatja meg. Amennyiben ugyanezen adagnak a 140-szeresét meghaladja, úgy jelentős mennyiségről, és ha az 1400-szorosát meghaladja, akkor itt is új kategóriaként különösen jelentős mennyiségről beszélhetünk. 15

16 Az 462. ugyancsak a Bké-ből kerül átemelésre az új Btk-ba, az egyes cselekmények bűncselekmény értékhatárát, illetve szabálysértési alakzatának értékhatárait megjelölve. Itt egy dolgot emelek ki január 1-jétől került be a Btk-ba a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással való visszaélés vétsége a ba, ami akkor értékelendő bűncselekményként, ha Ft-ot meghaladó kárt okozva követik el. Ez az értékhatár Ft-ra fog emelkedni július 1-jétől, az akkor már a ban megjelenő cselekmény kapcsán. A már taglalt szerkezeti változásokon túlmenően a könnyebb áttekinthetőséget szolgálja a Btké. / évi 5. tvr./ teljes körű hatályon kívül helyezése és az abban foglaltaknak részben az általános érvényű értelmező rendelkezések sorába, részben pedig a fejezeti szintű, illetve adott tényállásokhoz kapcsolódó értelmező rendelkezések körébe való áthelyezése. Az utóbbi esetkörbe tartozik az új Btk (6) bekezdésében meghatározottan a lőszerrel visszaélés bűncselekmény kapcsán a szakasz alkalmazásában csekély mennyiségként a legfeljebb tíz darab lőszernek a meghatározása, amely mennyiség korábban a Btké. 22/A. -ában három darabban volt megállapítva. Ugyancsak a Btké-ből került át a szakaszokhoz kapcsolódó értelmező rendelkezések körébe az egyedi azonosító jelre vonatkozó meghatározás, csakúgy, mint a pénzhamisítással és a bélyeghamisítással összefüggő értelmező rendelkezések is. Az értelmező rendelkezéseket érintő változások köréből utolsóként emelem ki az új Btk át, ami a ok valamint a 236. és a ok 16

17 vonatkozásában ad értelmezést. Egyfelől egyértelművé teszi azt, hogy a közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést, vagy halált. Ezen túlmenően jelentős szemléletbeli változást hoz az ittas járművezetés megítélésével összefüggésben az arra vonatkozó értelmezés, hogy kit kell ittas állapotban lévő személynek tekinteni, amely (3) bekezdés szerinti meghatározás az Európai Bizottság január 17-i ajánlásán alapul. Lényeges az a korábbiakhoz képest, hogy az ittasság megítélése szempontjából a jövőben nem a befolyásoltság fogja a bizonyítás tárgyát képezni, tehát nem az, hogy a tényállásban meghatározott alkoholkoncentráció a vezetés idején fennállt-e, illetve az befolyásolta-e a vezetőt, hanem az képezi bizonyítás tárgyát, hogy a vezetés idején a szervezetben volt-e olyan mennyiségű alkohol, amely a tényállásban írt alkohol-koncentrációt képes volt- előidézni. Az egyéni adottságok, alkoholtűrő képesség, stb. szerepe devalválódott. Összességében megállapítható, hogy a társadalmi és gazdasági viszonyok mind bonyolultabbá válásával összefüggésben egyre több és mélyebb háttérjogszabályanyag ismeret, illetve a büntetőjogtól eltérő területeken használt fogalmak adott tényállásokhoz kapcsolódó értelmezése válik szükségessé, ami az értelmező rendelkezések számának gyarapodását eredményezi. A folyamat megállíthatatlannak tűnik. Még hatályba sem lépett az új Btk., és máris igény merült fel további, új értelmező rendelkezés beiktatására, mégpedig meglehetősen gyakran előforduló bűncselekmény-fajtával összefüggésben. 17

18 Az új Btk (2) bekezdés bj) pontja minősítő körülményként határozza meg ugyancsak július 1-jei hatállyal az erdőben, jogellenes fakivágással történő elkövetést. Számolva a vádlotti és védői hivatkozásokkal, várhatóan vitatott pont lesz az, hogy mi tekintendő erdőnek, avagy sem, azaz hány fából álló, milyen kiterjedésű facsoport. Ezen kérdés tisztázása érdekében került sor a Debreceni Ítélőtábla és Debreceni Törvényszék részéről ajánlás megfogalmazására a március i Büntető Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásán a jogalkotás irányába atekintetben, hogy elősegítheti az értelmezést az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény erdő fogalmát meghatározó 6. -ának a Btk. értelmező rendelkezései körébe történő beiktatása a Btk ához kapcsolódóan. Végszóként annyit, hogy az értelmező rendelkezések önálló jelentőséggel, élettel nem bírnak a büntető anyagi jogszabályok körében, azonban nélkülük számos általános részi szabály és különös részi tényállási elem értelmezhetetlenné és alkalmazhatatlanná válna, ami ellehetetlenítené az egységes jogalkalmazás lehetőségét is. D e b r e c e n, április 9. napján Felegyiné dr. Szabó Ágnes büntető kollégiumvezető Debreceni Törvényszék 18

19 Források: évi IV. törvény évi C. törvény és a hozzá kapcsolódó törvényi indokolás évi XIX. törvény évi 5. tvr. Büntetőjog II. Különös Rész /Belovics Ervin, Molnár Gábor, Sinku Pál/ 19

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga XV. Fejezet Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények 160. Emberölés 161. Erős felindulásban elkövetett emberölés

Részletesebben

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 58B2007. évi XXVII. törvény 59Ba Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 0B9. (1) A Btk. 261. -ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések

Részletesebben

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint VAVRÓ ISTVÁN: A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint A büntetőjogi normákkal történő ismételt szembekerülés a bűnügyi tudományok régi, kedvelt témája. Két változata: a halmazati bűnelkövetés

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Részletesebben

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. A.16. A bűncselekményi egység és halmazat Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. Jelentősége, büntetőjogi következménye: I) Büntető anyagi jogban:

Részletesebben

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR II. Egyes kiemelt bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. alábbi fejezeteiből: XIX. fejezet - A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények;

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52.

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52. TARTALOMJEGYZÉK 1. A büntető törvény hatálya, a büntető törvény visszamenőleges hatályának szabályai...6 2. A bűncselekmény törvényi fogalma, a bűntett és a vétség...6 4. Egység, többség, halmazat. A törvényi

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről T Á J É K O Z T A T Ó a 2012. évi bűnözésről Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 1217-0046 - 3 - I. A BŰNÖZÉS TERJEDELME

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2013. évi C. törvény (Btk.) Egyes tételeknél ezen túl az ott feltüntetett jogszabályok megjelölt rendelkezéseinek ismerete

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

Összes regisztrált bűncselekmény

Összes regisztrált bűncselekmény Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

2 1. Az Előterjesztő az alábbi helyesírási pontosításokat javasolja : 44/1. Az egységes javaslat 17. -ában a Btk (1) bekezdése b) pontjához : /1

2 1. Az Előterjesztő az alábbi helyesírási pontosításokat javasolja : 44/1. Az egységes javaslat 17. -ában a Btk (1) bekezdése b) pontjához : /1 T/1917/46.szám ORSZÁ~OLÉS HIVATALA w M APR 0 2 nnrüy üi / =~LÜiYSüP + Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának ajánlása a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években Tájékoztató az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a 2004-2008. években 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

1/2011. (IV.4.) BK vélemény

1/2011. (IV.4.) BK vélemény FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,

Részletesebben

Kollokviumi kérdések 2012

Kollokviumi kérdések 2012 Kollokviumi kérdések 2012 Általános Rész I. félév 1. A magyar büntetőjog történeti fejlődése 2. A klasszikus iskola, mint büntetőjog-tudományi irányzat és a Csemegi-kódex. 3. A büntetőjog fogalma, feladata,

Részletesebben

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról A szabálysértési jog hatályos joganyaga a 2012. évi II. tv. (Sztv.), amely tartalmazza a szabálysértési anyagi jog általános és különös részét, valamint

Részletesebben

25/2013. (VI. 24.) BM rendelet. a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1. A Rendőrség nyomozó hatóságai. 2.

25/2013. (VI. 24.) BM rendelet. a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1. A Rendőrség nyomozó hatóságai. 2. 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek,

Részletesebben

HENT Konferencia. Magyar Bíróképző Akadémia 2011. április 8.

HENT Konferencia. Magyar Bíróképző Akadémia 2011. április 8. HENT Konferencia Magyar Bíróképző Akadémia 2011. április 8. Jogalkalmazók ismeretinek fejlesztése az OIT határozott az intézményesített bírói továbbképzésről az informatikai terület éppen ide illik; Az

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma az illetékességi területéhez

Részletesebben

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek, különös tekintettel a törvényesség,

Részletesebben

A közigazgatási szankcionálás

A közigazgatási szankcionálás Szabálysértési jog A közigazgatási szankcionálás Közigazgatásvédelem Büntetőjogi szankciók dekriminalizáció Közigazgatási szankciók bíróságok Szabálysértési büntetések és intézkedések Ágazat-specifikus

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 2 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS 1

EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS 1 EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS 1 Ezt az elfogatóparancsot az illetékes igazságügyi hatóság bocsátotta ki. Kérem, hogy az alább megnevezett személyt büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés-büntetés,

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2012.(IX.14.) önkormányzati rendelete

Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2012.(IX.14.) önkormányzati rendelete Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2012.(IX.14.) önkormányzati rendelete A közigazgatási bírsággal sújtható tiltott, közösségellenes magatartásokról és a közigazgatási bírság kiszabásának

Részletesebben

Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Összbüntetés A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

A NEMZETI ERÕFORRÁS MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A NEMZETI ERÕFORRÁS MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LXI. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 2201 2448. OLDAL 2011. július 18. A NEMZETI ERÕFORRÁS MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM ÁRA: 3740 FT I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

Az új Btk évi C. törvény - módosulásai

Az új Btk évi C. törvény - módosulásai Az új Btk. - 2012. évi C. törvény - módosulásai a 2014. január 1. után kihirdetett jogszabályok alapján összeállította: dr. Vaskuti András kúriai bíró 2014. április 27 2 Az előző összeállítás a kihirdetés

Részletesebben

Dr. Örkényi: A bírósági ügyek munkaidõigényének mérése c. tanulmány melléklete

Dr. Örkényi: A bírósági ügyek munkaidõigényének mérése c. tanulmány melléklete 1.. KÉRDŐÍV a bíróságon (helyi és törvényszéki első fokon) befejezett büntető ügyek felméréséhez Az ügy kódszáma M1. táblázat I I. I. ÜGYVITEL 5. Első fokon jogerős-e? 6. Másod fokon jogerős-e? 7. Új számra

Részletesebben

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak

Részletesebben

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a Tájékoztató az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a 2003-2007. években BUDAPEST 2008. év Kiadja: a Legf bb Ügyészség Számítástechnika-

Részletesebben

A GAZDÁLKODÁS RENDJÉT SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK. Dr. Balogh Ágnes egyetemi docens, PTE ÁJK

A GAZDÁLKODÁS RENDJÉT SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK. Dr. Balogh Ágnes egyetemi docens, PTE ÁJK A GAZDÁLKODÁS RENDJÉT SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK Dr. Balogh Ágnes egyetemi docens, PTE ÁJK A számvitel rendjének megsértése 403. (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban

Részletesebben

1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása 2011. évi. törvény a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény valamint a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény

Részletesebben

Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ Tényállások röviden

Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ Tényállások röviden Tényállások röviden 166. (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés,

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

A KÖZNYUGALOM ÉS KÖZBIZALOM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK VÁLTOZÁSAI

A KÖZNYUGALOM ÉS KÖZBIZALOM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK VÁLTOZÁSAI A KÖZNYUGALOM ÉS KÖZBIZALOM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK VÁLTOZÁSAI A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005

Részletesebben

A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás.

A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie. Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

Részletesebben

T/ számú törvényjavaslat. a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról

T/ számú törvényjavaslat. a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11523. számú törvényjavaslat a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

Az adózás kriminalizációja

Az adózás kriminalizációja Vidra István Az adózás kriminalizációja I. szekció 2016.09.08. (csütörtök) 16:10 16:50 Történeti áttekintés Szent István törvényei büntették a tizedet elrejtőt (kilenc részt kellett fizetnie az elrejtőnek)

Részletesebben

Összes regisztrált b ncselekmény

Összes regisztrált b ncselekmény B ncselekmények Összes regisztrált b ncselekmény 465 694 413 343 436 522 426 914 394 034 Vagyon elleni b ncselekmény összesen 1/ 317 900 275 891 270 740 276 193 253 366 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban. IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A.

Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban. IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A. Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A. Titkosszolgálati eszközök története Heltai Gáspár (1570) az inkvizíció vizsgálati módszereiről: annakutána egynéhány

Részletesebben

T/6854. számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról

T/6854. számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/6854. számú törvényjavaslat Előadó: Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest, 2008. november 2 2008. évi törvény 1. (1) A Polgári Törvénykönyvről

Részletesebben

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és működési szabályzat melléklete 2012. szeptember T A R T A L O M J E G

Részletesebben

13. Az információ büntetőjogi védelme. A büntetőjog alapvető fogalmi kérdései

13. Az információ büntetőjogi védelme. A büntetőjog alapvető fogalmi kérdései 13. Az információ büntetőjogi védelme A büntetőjog alapvető fogalmi kérdései 1 I. A büntetőjog forrásai, a Btk. rendszere 2 I. A büntetőjog forrásai, a Btk. rendszere I.1 A büntetőjog forrásai A büntetőjog

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. június 17., péntek. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. június 17., péntek. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. június 17., péntek 66. szám Tartalomjegyzék 2011. évi LXIII. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi

Részletesebben

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás.

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc,

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan

Közigazgatási szankciótan Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után.

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. LEGFŐBB ÜGYÉSZ 10-1720/68 Ig. 2527/1968. szám A legfőbb ügyész 103/1968. száma k ö r l e v e l e a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. I. A szabálysértésekről

Részletesebben

AZ ÚJ BTK. - 2012. ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI

AZ ÚJ BTK. - 2012. ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI AZ ÚJ BTK. - 2012. ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI (HATÁLYBA LÉPÉSEKOR, ÉS AZT KÖVETŐEN) A 2012. VII. 13. ÉS 2015. SZEPTEMBER 15. KÖZÖTT KIHIRDETETT JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DR. VASKUTI ANDRÁS

Részletesebben

Természetes személy(ek) minősített befolyás szerzésének engedélyezésére irányuló kérelem esetén

Természetes személy(ek) minősített befolyás szerzésének engedélyezésére irányuló kérelem esetén Kérdőív befektetési vállalkozásban minősített befolyásszerzés engedélyezéséhez a Kérelmezőnek a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek

Részletesebben

2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési elõéleti pontrendszerrõl

2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési elõéleti pontrendszerrõl . oldal, összesen: 6 2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési elõéleti pontrendszerrõl Az Országgyûlés a gépjármûvezetõk önkéntes jogkövetõ magatartásának erõsítése, a közúti közlekedés biztonságának

Részletesebben

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin 2012. november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Számonkérés A számonkérés formája: írásbeli dolgozat Rendelkezésre álló idő: igény szerint, kb.

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér 1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. dr. Jásper András előadása 2008. november 28. 1 2. dia Kiegészítő cím: és szabálysértési dr. Jásper András előadása 2008. november

Részletesebben

A büntetés kiszabása

A büntetés kiszabása A 2011 11 05 a törvényi meghatározás 83. (1) A büntetést - céljának (37. ) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető

Részletesebben

1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: től

1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: től A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG VERSENYSZABÁLYZATA 1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: 2016.10.12-től Átdolgozta: Dr. Szilasi András, Somogyi Attila A kiadmány hiteléül: P.H. Such György elnök Dömötör Róbert a Versenybírósági

Részletesebben

Jogszabályváltozás okai és annak hatásai a közlekedési bűncselekmény körében, különös tekintettel az ittas járművezetésre

Jogszabályváltozás okai és annak hatásai a közlekedési bűncselekmény körében, különös tekintettel az ittas járművezetésre Jogszabályváltozás okai és annak hatásai a közlekedési bűncselekmény körében, különös tekintettel az ittas járművezetésre Szerző: dr. Karasz Zsuzsanna 2015. október 9. Kecskemét I. Változtatás általános

Részletesebben

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel.

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel. HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete -Kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet- 8000. Székesfehérvár, Malom utca 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255, www.htbkszfvar.hu, email: htbk.szfvar@regiment.hu

Részletesebben

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

A közvetítői eljárás

A közvetítői eljárás A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,

Részletesebben

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.3) A büntető törvény hatálya Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntető törvény hatálya Fogalma: azon rendelkezések összessége, amelyek meghatározzák,

Részletesebben

PÁLÓCZI HORVÁTH ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA

PÁLÓCZI HORVÁTH ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA PÁLÓCZI HORVÁTH ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA Érvényes: 2013. augusztus 1-től A Pálóczi Horváth István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium intézményben

Részletesebben

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban 1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.

Részletesebben

a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról

a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályairól szóló önkormányzati

Részletesebben

Természetes személy(ek) tulajdonszerzése esetén

Természetes személy(ek) tulajdonszerzése esetén Kérdőív a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás tagjának/tulajdonosának (Tulajdonos) a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény 4. (1) bekezdés f) pontjában foglalt

Részletesebben

Természetes személy(ek) minősített befolyás szerzésének bejelentése esetén

Természetes személy(ek) minősített befolyás szerzésének bejelentése esetén Kérdőív ABAK-alapkezelőkben minősített befolyásszerzés bejelentéséhez a Bejelentőnek a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014.

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról

T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról Magyarország Köztársasági Elnöke az idei ülnökválasztás időpontját 2015. március 7. és április 30. napja közötti időtartamra tűzte ki. A bírák jogállásáról

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HAJDÚ-BIHAR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Előadó: Dr. Juhász Zoltán r. alezredes Készítette: HBm RFk Elemző-Értékelő Osztály Kereskedelmi televízió hírei a közelmúltból Meghalt a soför, aki nem adott elsőbbséget

Részletesebben

Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.6) A tényállás jelentés-tartalmai; a tárgyi oldal tényállási elemei (elkövetési tárgy, elkövetési magatartás, az elkövetés szituációjához tartozó tényállási elemek, az eredmény, az okozati összefüggés)

Részletesebben

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink

Részletesebben

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.

Részletesebben

Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog

Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog Az alkohol és hatása (vizsgálati területek, módszerek) Tóth Mihály Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog Alkohológia felső fokon Pécs, 2011. november 9. Szociológia Pszichológia Orvostudomány (élettan,

Részletesebben

Büntető tárgyalás mellőzéses eljárás az új Btk. tükrében

Büntető tárgyalás mellőzéses eljárás az új Btk. tükrében Büntető tárgyalás mellőzéses eljárás az új Btk. tükrében Szerző: dr. Maletics Balázs 2014. január 20. A 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2013. július 1. napjával lépett hatályba és ekként

Részletesebben

T/11105/31. szám. Az Országgyűlé s. Alkotmányügyi, igazságügy i és ügyrendi bizottságának. ajánlás a. záró vitájához

T/11105/31. szám. Az Országgyűlé s. Alkotmányügyi, igazságügy i és ügyrendi bizottságának. ajánlás a. záró vitájához ORSZAGGYÜLÉS HIVATA L I', T/11105/31. szám Érkezett : 2013 JuN 0 3. Az Országgyűlé s Alkotmányügyi, igazságügy i és ügyrendi bizottságának ajánlás a az egyes büntetőtárgyú törvények módosításáról szóló

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. eljárás során létrejött, illetve létrehozott, a méhbe be nem ültetett embriót is érteni kell.

MAGYAR KÖZLÖNY. eljárás során létrejött, illetve létrehozott, a méhbe be nem ültetett embriót is érteni kell. MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. Genetikailag július 13., megegyezõ péntek emberi egyedek létrehozása 92. szám 174. (1) Aki orvostudományi kutatás vagy beavatkozás során egymással genetikailag

Részletesebben

A Kkt. 20. (1) bekezdés k) pontjának módosítása és a (4a) bekezdéssel történő kiegészítése 2011. július 1-jén lép hatályba.

A Kkt. 20. (1) bekezdés k) pontjának módosítása és a (4a) bekezdéssel történő kiegészítése 2011. július 1-jén lép hatályba. Sajtóközlemény a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2011. július 1. napján hatályba lépő rendelkezéseiről és az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosításokról Az Országgyűlés 2010. december 20-án

Részletesebben

PÉNZHAMISÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE MIATT INDÍTOTT BÜNTETŐÜGY SZABÓ ISTVÁN ELLEN

PÉNZHAMISÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE MIATT INDÍTOTT BÜNTETŐÜGY SZABÓ ISTVÁN ELLEN PÉNZHAMISÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE MIATT INDÍTOTT BÜNTETŐÜGY SZABÓ ISTVÁN ELLEN Btk. 305. (NIRIIVIANK) Védelem MÓDOSÍTOTT BEADVÁNY 2009.12.13 Készítette : Sebestyén Adalbert - THL5CK... BMF-NIK Mérnök Informatikus

Részletesebben

AZ ŐRMESTER VAGYONVÉDELMI NYRT KÖZLEMÉNYE

AZ ŐRMESTER VAGYONVÉDELMI NYRT KÖZLEMÉNYE AZ ŐRMESTER VAGYONVÉDELMI NYRT KÖZLEMÉNYE A közgyűlési határozatokról Az Őrmester Vagyonvédelmi Nyrt. (1142 Budapest, Ógyalla tér 8-9.) 2011. október 10-én 10.00 órakor éves rendkívüli közgyűlést tartott.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA Budapest 2012. (2012. június 22-étől hatályos változat) A Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola, BGF, Intézmény) Szenátusa az államháztartásról

Részletesebben