Kamarai sikertörténet: megmenekült a hazai szakképzés. Tartalomjegyzék

Átírás

1 Kamarai sikertörténet: megmenekült a hazai szakképzés Tartalomjegyzék 1. Előzmények Események időrendben Az MKIK és a területi kamarák lobby-tevékenysége A jogszabályi módosítások részletes bemutatása A fő tevékenységként gyakorlati képzők számára nyújtott támogatás eltörlése T/8972. számú törvényjavaslat A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. számú törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról T/9179. számú törvényjavaslat az Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló T/9817. számú törvényjavaslat A T/9817/77. számú módosító javaslat A T/9817/91. számú módosító javaslat

2 2009. június 29-én sikeresen lezárult egy több hónapig tartó, küzdelmes időszak, melynek tétje a magyarországi szakképzés jövője volt. Ezen a napon - az MKIK kezdeményezésére és a képviselők támogatásával - az Országgyűlés megszavazta a korábban már törvényerőre emelkedett szakképzési megszorító csomag majdnem minden, még érvényben maradt lényeges elemének visszavonását vagy jelentős enyhítését. A vonatkozó törvény július 8-án került kihirdetésre. Ezév május 14-én komoly megszorító intézkedések léptek törvényerőre, melyek rendkívül hátrányosan érintették a hazai szakképzést. Hatályba lépésük akár annak teljes ellehetetlenüléséhez is vezethettek volna. Ezt felismerve az MKIK a területi kamarákkal, érdekképviseletekkel, gazdálkodó szervezetekkel, szakértőkkel, országgyűlési képviselőkkel és minisztériumokkal együttműködve széleskörű érdekérvényesítő tevékenységbe kezdett az eredeti állapot visszaállítása érdekében. Az erőfeszítések sikerrel jártak, s két lépésben meg is történt a megszorító intézkedések teljes vagy részleges visszavonása. 1. Előzmények Egészen 2008-ig a kormány számos intézkedésével érdemben és aktívan hozzájárult a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés továbbfejlesztéséhez, kiterjesztéséhez. A jogszabályi változtatások bővítették az elszámolható költségek körét (pl. adminisztratív költségek, anyagköltségek), bizonyos költségek esetén növelték az elszámolhatóság mértékét (pl. hiányszakmák és az átalány-elszámolás esetén) is. Napjainkra a tanulószerződéses rendszer széleskörűen alkalmazottá és elfogadottá vált. Elterjedését és térnyerését jól tükrözi, hogy az elmúlt 10 év alatt a szerződések száma hétszeresére emelkedett. Tanulószerződések száma x Az eredmények a kedvező jogszabályi változások mellett a kamarai tanácsadói hálózatnak is nagymértékben köszönhetők. 2

3 2. Események időrendben A korábbi folyamatot megszakítva szeptember 1-től több, megszorító elemet tartalmazó törvénymódosítási javaslat került a parlament elé és emelkedett törvényerőre. Az összefüggések könnyebb átláthatósága érdekében az alábbiakban első lépésben időrendben megadjuk, hogy milyen események történtek, melyek figyelembe vételével kellett az MKIKnak aktívan lépnie. Időpont Módosító dokumentum Módosítás lényeges elemei Életbe lép a évi CII. törvény Szht (6) bekezdését törlő rendelkezése A fő tevékenységként gyakorlati képzők számára nyújtott támogatás eltörlése és T/6752. számú törvényjavaslat benyújtása és elutasítása Lásd T/8972. számú törvényjavaslat benyújtása T/8972. számú törvényjavaslat benyújtása T/9179. számú törvényjavaslat benyújtása T/9179. számú törvényjavaslat XXXV. számú törvényként kihirdetve T/8972. számú törvényjavaslat XLIV. számú törvényként kihirdetve T/9817. számú törvényjavaslat 1.Másodlat előírása 2.az NSZFI ellenőrzési jogkörének erősítése 3.Oktatók díjazásából elszámolható hányad felső határai az eredeti állapot szerint 4.Átalány keretösszegébe bele kell számolni az oktatókkal kapcsolatos költségeket is 1.a tárgyi eszközök beszerzésére, stb. fordított összeg elszámolhatóságának megszüntetése 2.a tárgyi eszközök karbantartására fordított összeg elszámolhatóságának a felére csökkentése 3.Anyagköltség elszámolhatóságának csökkentése 4.Fejlesztési támogatás elszámolhatóságának csökkentése 5.Tanuló pénzbeli juttatásának megemelése és önrész előírása 6.Oktatók díjazásából elszámolható hányad felső határainak csökkentése 7.Az átalány elszámolás lehetőségének eltörlése a benyújtott javaslattal azonos tartalom, módosítás a benyújtott javaslathoz képest nem történt 1.Másodlat előírása 2.az NSZFI ellenőrzési jogkörének erősítése 3.Oktatók díjazásából elszámolható hányad felső határainak az eredeti állapot szerinti visszaállítása 4.Átalány szabályozása kikerült, tehát maradt az eltörlése 1.tárgyi eszközök beszerzésére, bérleti díjára, stb. fordított összeg elszámolhatósága 50%-ra emelkedik (a 3

4 T/9817/77. számú módosító javaslatának benyújtása T/9817. számú törvényjavaslat T/9817/91. számú módosító javaslatának benyújtása T/9817. számú törvényjavaslat megszavazása (tartalmazta a 77. és 91. módosító javaslatokat) T/9817. számú törvényjavaslat LXXVII. számon törvényként kihirdetve megszorításhoz képest XXXV. tv.34. ) 2.tárgyi eszközök karbantartásának elszámolása 100%-ra emelkedik 3.tanulói juttatás minimumának 20%-ra történő visszaállítása 4.tanulói juttatás elszámolhatósága 20%-ról 30%-ra emelkedik 5.Átalány-elszámolásrészleges visszaállítása: van, de az oktatók költségeit itt kell elszámolni 6.a kedvezményes étkeztetés adóköteles lesz 1.a kötelező juttatások köztük a kedvezményes étkeztetés járulékai elszámolható lett 2.a tanulói juttatás elszámolhatósága az eredeti állapotnak megfelelő 50%-os szintre emelkedik lásd 10. pont 1.tárgyi eszközök beszerzésére, bérleti díjára, stb. fordított összeg elszámolhatósága 0-ról 50%-ra emelkedik 2.tárgyi eszközök karbantartásának elszámolása 50- ről 100%-ra emelkedik 3.tanulói juttatás minimumának 20%-ra történő visszaállítása 4.a tanulói juttatás elszámolhatósága az eredeti állapotnak megfelelő 50%-os szintre emelkedik 5. Átalány-elszámolás részleges visszaállítása: van, de az oktatók költségeit itt kell elszámolni 6. a kedvezményes étkeztetés adóköteles lesz, de a kötelező juttatások köztük a kedvezményes étkeztetés járulékai elszámolható Teljes elnevezések: T/6752. számú törvényjavaslat A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. számú törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról T/8972. számú törvényjavaslat A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. számú törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról T/9179. számú törvényjavaslat az Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról T/9817. számú törvényjavaslat a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról 4

5 A továbbiakban részletesen bemutatjuk a fentebb említett módosítási javaslatokat, az MKIK által válaszként tett lépéseket, valamint, hogy mindezek hatására hogyan változtak az egyes megszorítások. 3. Az MKIK és a területi kamarák lobby-tevékenysége A megszorító csomag elemeinek eredeti állapot szerinti visszaállítása érdekében az MKIK és a területi kamarák széleskörű lobby-tevékenységet fejtettek ki. Ennek részeként folyamatosan követték a benyújtott törvény-módosító javaslatokat. Az MKIK szakértők bevonásával értelmezte azokat, beazonosította a megszorító intézkedéseket, s megbecsülte a várható hatásokat. Ez a tevékenység a T/9179. számú törvénymódosítás benyújtását követően vált kifejezetten intenzívvé, s rendszerszerűen felépítetté. Előzetesn jeleztük az SZMM felé, hogy a megszorító lépéseknek milyen káros hatásai lehetnek a hazai szakképzésre. Megállapításaink megerősítésére egy kérdőíves felmérést végeztünk 1000 oktató gazdálkodó szervezet között annak megállapítására, hogy a felvázolt jogszabályi megszorítások esetén mennyivel csökkentik a tanulószerződéses tanulók létszámát. A felmérés több szempontból is rendkívül sikeres volt. Igazolja ezt az, hogy nagyon rövid idő alatt, gyakorlatilag a kiküldéstől számított harmadik napon már a visszajelzések jelentős hányada beérkezett, s összesen 30%-os volt a válaszadás aránya. Már ez jelezte, hogy helyes úton járunk, de a kiértékelés eredménye mindenkit megdöbbentett. Feltételeztük, hogy 50% körül lesz majd a visszaesés, de végső szám ennek a másfélszerese, 74% lett. Ez a leépülési arány egyértelművé tette, hogy a kamarának minden rendelkezésre álló eszközzel meg kell próbálnia a megszorító intézkedések bevezetését meggátolni. Első lépésben kidolgozásra került egy hatáselemzés. Ebben a felmérés eredményéhez képest visszafogottan számoltunk a leépülés mértékét illetően, s megbízható forrásból összegyűjtöttük a még szükséges konkrét adatokat. Így tényadatok alapján tudtuk kiszámolni, konkrét becslést adni a várható megtakarításokról és többlet-kiadásokról. A végső egyenleg nagy meglepetésünkre jelentős, több milliárdos ráfizetés volt. A hatáselemzésben a konkrét többlet-kiadás kimutatása mellett felsoroltuk az intézkedések negatív nemzetgazdasági, társadalmi és foglalkoztatási következményeit. Javaslatot tettünk továbbá arra is, milyen módon, milyen költségek lefaragásával érhetné el a kormányzat az általa megcélzott tényleges megtakarítást. A nyilvánosság erejének felhasználása érdekében elemzésünk megállapításait egy külön erre a célra megrendezett sajtó-tájékoztató keretében tettük közzé. Levélben elküldtük az érintett minisztériumok vezetőinek is, közreműködésüket kérve az eredeti állapot visszaállítása érdekében. Ezt követően intenzív személyes egyeztetések sora indult el az MKIK és a kormányzat között felsővezetői szinten. A területi kamarákkal és az érdekképviseletekkel folyamatos egyeztetés történt. A sajtótájékoztatót követően még intenzívebbé vált az ő lobby-tevékenységük is. Az MKIK által elküldött hatáselemzés és kiegészítő információk alapján számos újságcikk jelent meg, nyilatkozatok, riportok hangzottak el országszerte, melyek élesen kritizálták a megszorító intézkedéseket. Biztatást és támogatást kaptunk számtalan érintettől. Törekedtünk arra, hogy mindig konstruktívak és proaktívak legyünk a kormány vezetőivel, az országgyűlési képviselőkkel tartott egyeztetések során. Számos módosító javaslatot dolgoztunk ki és ajánlottunk. Törekvéseinket siker koronázta, mert gyakorlatilag a megszorító intézkedések majdnem minden lényeges eleme teljesen vagy részben eltörlésre került. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy az egyes területek szabályozása miként változott. 5

6 1. a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, pótlására, illetőleg bővítésére fordított összeg elszámolhatósága 2. a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök karbantartására, ezen eszközök működését biztosító szoftverek beszerzésére fordított összeg elszámolhatósága 3. anyagköltség elszámolhatósága a minimálbér %-ban 4. A gyakorlati oktatói bérek elszámolhatósága 4.1. középfokú végzettséggel rendelkezők esetén a kötelező legkisebb munkabér 4.2. középiskolai végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkezőknél a kötelező legkisebb munkabér 4.3. felsőfokú végzettségű dolgozók esetében a kötelező legkisebb munkabér jelenlegi 5. Tanuló pénzbeli juttatásának kötelező minimuma a minimálbér %-ban 6. Tanuló pénzbeli juttatásának elszámolhatósága a minimálbér %-ban 7. Tanuló részére kötelezően biztosított kedvezményes Kamarai sikertörténet: megmenekült a hazai szakképzés Eredeti állapot Megszorító Megszavazott Eredmény csomag módosítás 100% eltörölte 50% Részben áll vissza az eredeti állapot 100% eltörölte 100% Visszaáll az eredeti állapot 20%, hiányszakma esetén 40% étkeztetés adójának elszámolhatósága 8. Átalány-elszámolás A gyakorlati képzést végző hozzájráulásra kötelezett a tételes elszámolás helyett ezt választhatja a tanulószerződéses tanulók pénzbeli juttatásán felüli, tanulónként a minimálbér 200%-nak megfelelő mértékben. Az oktatókkal kapcsolatos költségek az átalányon kívül elszámolhatók. 10%, hiányszakma esetén 30% 20%, hiányszakma esetén 40% Visszaáll az eredeti állapot háromszorosa kétszerese háromszorosa Visszaáll az eredeti állapot négyszerese két és négyszerese Visszaáll az eredeti félszerese állapot négy és félszerese háromszorosa négy és Visszaáll az eredeti félszerese állapot 20% 30% 20% Visszaáll az eredeti állapot 50% 20% 50% Visszaáll az eredeti állapot nem volt ilyen adó nem elszámolható Többlet-költséget nem számolható el okoz a gazdálkodónak Teljesen Részben áll vissza az eltörölte eredeti állapot 9. A decentralizált pályázatok meghirdetésére a megszorító csomag részeként - ebben az évben nem kerül sor. Lehetséges, a korábbi mértékig. Az oktatókkal kapcsolatos költségeket viszont már itt kell figyelembe venni. 6

7 4. A jogszabályi módosítások részletes bemutatása 4.1. A fő tevékenységként gyakorlati képzők számára nyújtott támogatás eltörlése A korábbi szabályozáshoz képest az első megszorítás szeptember 1-től lépett életbe, amikor a szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáró szóló 2003 évi LXXXVI. törvényt (továbbiakban Szht.) módosító évi CII. törvény megszüntette a fő tevékenységként gyakorlati képzők számára nyújtott támogatást. Az eredeti szabályozás augusztus 31-ig az alábbi volt: az Szht. 14. (6) bek. szerint: Az alaprészből - kérelemre - támogatás nyújtható a főtevékenységként gyakorlati képzést végző hozzájárulásra kötelezett tanműhelyében az Szt ának (1) bekezdésében meghatározott tanulószerződéssel rendelkező szakképző iskolai tanulónak a gazdálkodó részére nyereséget nem eredményező, a szakképesítés tekintetében meghatározott képzési idő fele időszakában folytatott gyakorlati képzése költségeinek részbeni megtérítésére, valamint a tanulót az Szt. alapján kötelezően megillető pénzbeli juttatásra, amelyet a támogatott visszaigénylés esetén nem érvényesíthet. Az alaprészből nyújtható támogatás felhasználásának célját és mértékét a Tanács javaslatára a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter határozza meg évi CII. törvény ezt a bekezdést törölte az Szht-ből. A fő tevékenységként gyakorlati képzők által végzett oktatási tevékenység nagy érték a hazai szakképzésben. Közel 9 ezer tanuló számára biztosítanak verseny- és piacképes ismereteket, főleg jelentősebb költségvonzatú és munkaerő-piaci szempontból fontos szakmákban. Az intézkedés rendkívül hátrányosan érintette ezeket a vállalkozásokat. A Gyakorlati Oktatószervezetek Egyesületébe (GYOSZE) tömörült szervezetek közül többen kilátásba helyezték, hogy szeptemberétől kifutó rendszerben megszüntetik a tanulók gyakorlati képzését. Az sem volt kizárható, hogy ez a folyamat tömeges mértéket fog ölteni T/8972. számú törvényjavaslat A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. számú törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról novemberében nyújtotta be az akkori szociális és munkaügyi miniszter, Szűcs Erika a T/6752. számú törvényjavaslatot A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. számú törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról, melyet még 2008-ban az Országgyűlés elutasított február 23- án azonban 8 MSZP képviselő, egyéni képviselői indítványként újból benyújtott, gyakorlatilag változatlan tartalommal. Ez már az ezt követő módosításokkal törvényerőre is emelkedett: kihirdetve: június 12. kihirdetés száma: XLIV. Magyar Közlöny száma: 79. Az intézkedés lényeges elemeinek leírása 1. Másodlat Újból megjelenik az akkreditációs tanúsítvány másodlatának kiállítására vonatkozó kötelezettség: 7

8 4. Az Szht. a következő 4/B-4/G -okkal egészül ki: 4/B. (2) A gyakorlati képzés tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján történő megszervezése esetén a bevalláshoz csatolni kell a gyakorlati képzés telephelyére a tárgyévre vonatkozóan érvényes tanúsítvány 60 napnál nem régebben kiállított másodlatát. Jelenlegi állapot: érvényes az új szabályozás. 2. az NSZFI ellenőrzési jogkörének erősítése Az általános indoklásban kiemelten szerepel, hogy a módosítást többek között - az ellenőrzési tapasztalatok alapján az elszámolható költségek körének a visszaélések kiküszöbölését célzó pontosítása indokolja. Jelenlegi állapot: érvényes az új szabályozás 3. Oktatók díjazásából elszámolható hányad felső határai Az akkori, még a megszorító csomagot megelőző eredeti állapotot írja le, tehát ahhoz képest nincs eltérés. Ennek jelentősége akkor lett, amikor a későbbiekben benyújtott, s még ezen módosítás elfogadását megelőzően törvényerőre emelkedett évi XXXV. törvény ugyanezen felső határokat érintő megszorításait kellett módosítani az eredeti állapot visszaállításával. Azaz a Szht. mellékletének 4. b) pontja értelmében marad az alábbi, eredeti szabályozás: b) Ha a főállásban gyakorlati oktatóként, szakoktatóként foglalkoztatott dolgozóhoz beosztott tanulók, illetve az 1. (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott gyakorlati képzésben részt vevő hallgatók száma eléri a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényben a szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzésre meghatározott átlagos csoportlétszámot (a továbbiakban: átlaglétszám), a dolgozó díjazásából elszámolható hányad felső határa középfokú iskolai végzettségű dolgozó esetén a kötelező legkisebb munkabér háromszorosa, középiskolai végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkező dolgozó esetében a kötelező legkisebb munkabér négyszerese, felsőfokú iskolai végzettségű dolgozó esetén a kötelező legkisebb munkabér négy és félszerese. Ha a tanulók, illetve hallgatók száma nem éri el az átlaglétszámot, az elszámolható hányad felső határát olyan arányban kell csökkenteni, amilyen arányban a tanulók száma kevesebb az átlaglétszámnál. Jelenlegi állapot: érvényes az új szabályozás, mely az eredeti szabályozásnak felel meg. 4. Átalány keretösszegébe bele kell számolni az oktatókkal kapcsolatos költségeket is Módosítás: 16. (3) Az Szht. mellékletének 5. és 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A melléklet 1-5. pontjaiban szabályozottak helyett a gyakorlati képzést kizárólag az Szt a szerinti tanulószerződés, illetve felsőfokú szakképzés esetén hallgatói szerződés alapján megszervező hozzájárulásra kötelezett elszámolhatja a) a tanulónak, illetve a hallgatónak a melléklet 1. pont a) alpontja szerinti pénzbeli juttatást, továbbá azokat a járulékokat, amelyek a tanulónak, illetve a hallgatónak kifizetett pénzbeli juttatást terhelik, valamint b) további költségeinek fedezetére tanulónként, illetve hallgatónként évente a minimálbér 200 százalékának megfelelő összeget. 8

9 azaz az eredeti szabályozás az alábbiak szerint változik: 6. A melléklet pontjaiban szabályozottak helyett Jelenlegi állapot: a június 12-én megjelent XLIV. törvényben már nem szerepel az átalányra vonatkozó módosítás, tehát erre a területre más törvények által szabályozottak az érvényesek. Az átalányt szabályozta még a következő pontban tárgyalt T/9179. számú törvényjavaslat, mely eltörölte az elszámolásnak ezt a lehetőségét ezt, s ez törvényerőre is emelkedett május 14-én (2009. XXXV. törvény). Ezt követően viszont a közteherviselés rendszerének átalakítását szolgáló törvény-módosításokról szóló T/9817. számú törvény-javaslatba visszakerült a 4. pont szerinti szabályozás. Mivel már ez a javaslat is megszavazásra került, így az átalány-elszámolásra a 4. pontban megadottak az érvényesek T/9179. számú törvényjavaslat az Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról Még javában folytak a T/8972. számú törvényjavaslattal kapcsolatos egyeztetések, amikor március 13-án a pénzügyminiszter benyújtott egy másik törvény-módosítást, mely salátatörvény formájában tartalmazott megszorításokat a szakképzési hozzájárulás elszámolásával és a tanulói juttatásokkal kapcsolatban. Az új javaslat már a korábbi, T/8972. számúhoz képest számos komoly korlátozást tartalmazott, tovább szigorítva a T/8972-ben már szabályozott két területet is (oktatók díjazásának elszámolhatósága, átalány-elszámolás). A törvény május 14-én került kihirdetésre XXXV. számon. Kihirdetve: május 14. Kihirdetés száma: XXXV. Magyar Közlöny száma: 68 A továbbiakban a kihirdetett törvény szerinti -számozást alkalmazzuk. Az intézkedés lényeges elemeinek leírása 1. Megszűnik a jelenlegi 100%-os elszámolási lehetősége a tárgyi eszközök beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, pótlására fordított összegnek, és 2. Felére csökken a jelenlegi 100%-os elszámolhatási lehetősége a tárgyi eszközök karbantartására, javítására fordított összegnek. Módosítás: 34. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003.évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 4. (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /4. (2) A szakképzési hozzájárulást az (1) bekezdés szerinti gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét legfeljebb annak mértékéig/ b) a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz javítására, karbantartására a tárgyévben fordított összeg 50 százalékával, /csökkentheti./ azaz az eredeti szabályozás az alábbiak szerint változott: 4. (2) A szakképzési hozzájárulást az (1) bekezdés szerinti gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét legfeljebb annak mértékéig 9

10 b) a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz javítására, beszerzésére, bérleti díjára, karbantartására, felújítására, pótlására, illetőleg bővítésére, valamint ezen eszközök működését biztosító szoftverek beszerzésére a tárgyévben fordított, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvényben (a továbbiakban: Flt.) meghatározott Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből (a továbbiakban: alaprész) nyújtott támogatás értékével csökkentett összeggel 50 százalékával, csökkentheti. 3. Anyagköltség elszámolhatóságának csökkentése Módosítás: 45. (1) Az Szht. a) 4. (2) bekezdésének d) pontjában a húsz százalékának szövegrész helyébe a 10 százalékának szövegrész, a negyven százalékának szövegrész helyébe a 30 százalékának szövegrész, azaz az eredeti szabályozás az alábbiak szerint változott: d) a tanulószerződés, illetve a felsőfokú szakképzésben hallgatói szerződés alapján foglalkoztatott tanuló, illetve hallgató gyakorlati képzése során felhasznált anyagköltségre - tanulónként, illetve hallgatónként és évenként - legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz tíz százalékának megfelelő összeggel, azokban a szakképesítésekben, amelyekben nehezen biztosítható a szakképzett munkaerő (a továbbiakban: hiányszakképesítések) legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) negyven harminc százalékának megfelelő összeggel csökkentheti. 4. Fejlesztési támogatás elszámolhatóságának csökkentése Módosítás: 45. (1) Az Szht. c) 4. (5) bekezdésében a 70 százalékának szövegrész helyébe a 60 százalékának szövegrész, a 35 százalékának szövegrész helyébe a 30 százalékának szövegrész, d) 5. (2) bekezdés felvezető rendelkezésében a 70 százalékos szövegrész helyébe a 60 százalékos szövegrész, e) 5. (2) bekezdésének a) pontjában a 35 százaléka szövegrész helyébe a 30 százaléka szövegrész, f) 5. (3) bekezdésében a 70 százalékát szövegrész helyébe a 60 százalékát, a 30 százalékot szövegrész helyébe a 40 százalékot szövegrész lép. azaz az eredeti szabályozás az alábbiak szerint változott: az Szht. 4. (5) bekezdése szerint: A fejlesztési támogatás összege csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb százaléka lehet. az Szht. 5. szerint: 5. (2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb százalékos mértékéig az alábbiakkal csökkentheti: 10

11 a) A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb százaléka lehet. (3) Ha a (2) bekezdés a) pontja szerint nyújtott fejlesztési támogatás és a (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségcsökkentő tételek összege nem éri el a szakképzési hozzájárulási kötelezettség százalékát, akkor ennek a különbözetével növelt százalékot kell befizetni az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulási számlára. 5. Tanuló pénzbeli juttatásának megemelése és önrész előírása Módosítás: (2) Az Szht. mellékletének a) 1. pont a) alpontjában az ötven százalékáig szövegrész helyébe a 20 százalékáig szövegrész, b) 1. pont b) alpontjában az ötven százalékát szövegrész helyébe a 20 százalékát 46. A szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény 44. (2) bekezdésében a húsz százaléka szövegrész helyébe a harminc százaléka szövegrész lép. szövegrész, azaz az eredeti szabályozás az alábbiak szerint változott: az Szht. mellékletének 1. pont a) és b) alpontjai szerint: 1. a) a tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak az Szt ának (2) bekezdése szerinti pénzbeli juttatás, illetve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára az Szt ának (1) bekezdése alapján kifizetett díjazás, legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) ötven húsz százalékáig, valamint az Szt ának (2) bekezdése szerinti kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá b) az Ftv. hatálya alá tartozó, e törvény alapján támogatható gyakorlati képzés idejére kifizetett pénzbeli juttatás és díjazás, amelynek egy hónapra eső összege nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) ötven húsz százalékát, az Szt. 44. (2) szerint: 44. (2) A tanulószerződés alapján a tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében - függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától - a hónap első napján érvényes kötelező havi legkisebb munkabér (minimálbér) legalább húsz harminc százaléka. 6. Oktatók díjazásából elszámolható hányad felső határai Módosítás: c) 4. pont b) alpontjában a háromszorosa szövegrész helyébe a kétszerese szövegrész, a négyszerese szövegrész helyébe a két és félszerese szövegrész, a négy és félszerese szövegrész helyébe a háromszorosa szövegrész lép. azaz az eredeti szabályozás az alábbiak szerint változott: b) Ha a főállásban gyakorlati oktatóként, szakoktatóként foglalkoztatott dolgozóhoz beosztott tanulók, illetve az 1. (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott gyakorlati képzésben részt vevő hallgatók száma eléri a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényben a szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzésre meghatározott átlagos csoportlétszámot (a továbbiakban: átlaglétszám), a dolgozó díjazásából elszámolható hányad felső határa középfokú iskolai végzettségű dolgozó esetén a kötelező legkisebb munkabér 11

12 háromszorosa kétszerese, középiskolai végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkező dolgozó esetében a kötelező legkisebb munkabér négyszerese két és félszerese, felsőfokú iskolai végzettségű dolgozó esetén a kötelező legkisebb munkabér négy és félszerese háromszorosa. Ha a tanulók, illetve hallgatók száma nem éri el az átlaglétszámot, az elszámolható hányad felső határát olyan arányban kell csökkenteni, amilyen arányban a tanulók száma kevesebb az átlaglétszámnál. Jelenlegi állapot: a kamara lobby-tevékenységének köszönhetően a később XLIV. számon törvényerőre emelkedett T/8972. számú törvénymódosítás ezt korlátozást törölte, s visszaállította az eredeti állapotot. 7. Az átalány elszámolás lehetőségének eltörlése Módosítás: 53. (1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti b) az Szht. mellékletének 6. pontja. Jelenlegi állapot: A már megszavazott, A közteherviselés rendszerének átalakítását szolgáló törvénymódosításokról szóló T/9817. számú törvény-javaslat szerint az átalány szabályozása a következő: 6.. A melléklet 1-5. pontjaiban szabályozottak helyett a gyakorlati képzést kizárólag az Szt a szerinti tanulószerződés, illetve felsőfokú szakképzés esetén hallgatói szerződés alapján megszervező hozzájárulásra kötelezett elszámolhatja a) a tanulónak, illetve a hallgatónak a melléklet 1. pont a) alpontja szerinti pénzbeli juttatást, továbbá azokat a járulékokat, amelyek a tanulónak, illetve a hallgatónak kifizetett pénzbeli juttatást terhelik, valamint b) további költségeinek fedezetére tanulónként, illetve hallgatónként évente a minimálbér 200 százalékának megfelelő összeget. azaz az eredeti (megszorítások előtti) szabályozás az alábbiak szerint változik: 6. A melléklet pontjaiban szabályozottak helyett 4.4. A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló T/9817. számú törvényjavaslat Kihirdetve: július 8. Kihirdetés száma: LXXVII. Magyar Közlöny száma: A T/9817/77. számú módosító javaslat június 16-án került benyújtásra a T/9817/77. számú javaslat. Ebben már szerepeltek a kamara által szorgalmazott és javasolt változtatások: a tanulói pénzbeli juttatás minimumának, a juttatás, az anyagköltség, tárgyi eszközök, az átalány korábbi elszámolhatóságát részben vagy egészében visszaállító módosítások. 12

13 A javaslat lényeges elemeinek leírása 1. tárgyi eszközök beszerzésére, bérleti díjára, stb. fordított összeg elszámolhatósága 50%-ra emelkedik (a megszorításhoz képest XXXV. tv.34. ) 2. tárgyi eszközök karbantartásának elszámolása 100%-ra emelkedik Módosító javaslat 16. pont (Törvényjavaslat XV. fejezet a) szerint: a Szht. 4.. (2) bekezdésének b) pontja az alábbi lesz: b) a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, pótlására, illetőleg bővítésére fordított összeg 50 százalékával, karbantartására, valamint ezen eszközök működését biztosító szoftverek beszerzésére a tárgyévben fordított, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvényben (a továbbiakban: Flt.) meghatározott Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből (a továbbiakban: alaprész) nyújtott támogatás értékével csökkentett összeggel 50 százalékával, csökkentheti. 3. tanulói juttatás minimumának 20%-ra történő visszaállítása Módosító javaslat 22. pont (Törvényjavaslat a) szerint. 4. tanulói juttatás elszámolhatósága már 20%-ról 30%-ra emelkedett Itt még 30%-ra sikerült felemeltetni. Lásd Módosító javaslat 22. pont. A 91. számú módosítással lett 50%-ra visszaemelve, ez utóbbi szerepel a Törvényjavaslat ban. 5. Átalány-elszámolásrészleges visszaállítása: van, de az oktatók költségeit itt kell elszámolni Visszaemelésre került a T/8972. számú törvénymódosítási javaslatban szereplő elem, azaz az eredeti szabályozáshoz képest részben került visszaállításra az átalány szabályozása, mely a következő: 6.. A melléklet 1-5. pontjaiban szabályozottak helyett a gyakorlati képzést kizárólag az Szt a szerinti tanulószerződés, illetve felsőfokú szakképzés esetén hallgatói szerződés alapján megszervező hozzájárulásra kötelezett elszámolhatja a) a tanulónak, illetve a hallgatónak a melléklet 1. pont a) alpontja szerinti pénzbeli juttatást, továbbá azokat a járulékokat, amelyek a tanulónak, illetve a hallgatónak kifizetett pénzbeli juttatást terhelik, valamint b) további költségeinek fedezetére tanulónként, illetve hallgatónként évente a minimálbér 200 százalékának megfelelő összeget. azaz az eredeti (megszorítások előtti) szabályozás az alábbiak szerint változik: 6. A melléklet pontjaiban szabályozottak helyett Ez a szabályozás viszont azt is jelenti, hogy kevesebb gazdálkodónak fogja megérni ezt választani a korábbiakhoz képest. Majdnem egyenlő az átalány eltörlésével. 6. a kedvezményes étkeztetés adóköteles lesz, de elszámolható Az Szja törvényt is módosító javaslat értelmében kedvezményesen adózó természetbeni juttatásnak minősül a tanulónak, illetve hallgatónak kötelezően biztosítandó kedvezményes étkeztetés havi 12 ezer forintot meg nem haladó része, mely után a juttatásban részesítőnek 25% adót kell fizetnie (törvénymódosítás 22. ). A kamara azon javaslatát, hogy az adó a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható legyen, sikerült a /9817/91. számú módosító javaslatban belefoglalni. 13

14 A T/9817/91. számú módosító javaslat A kamara kezdeményezésére inkonzisztenciára hivatkozva sikerült még a T/9817. számú javaslat zárószavazása előtt, június 29-én módosító javaslatot benyújtani a tanulói pénzbeli juttatásának 50%-ig történő, valamint az étkeztetést terhelő adó elszámolhatóságának biztosítására. 14