Összefoglaló a Magyar Köztársaság évi költségvetési javaslatáról készült ÁSZ véleményrl (0550)

Átírás

1 Összefoglaló a Magyar Köztársaság évi költségvetési javaslatáról készült ÁSZ véleményrl (0550) Az Állami Számvevszék az Alkotmány és a számvevszéki törvény elírásainak megfelelen véleményezi az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a bevételi elirányzatok teljesíthetségét. Az államháztartási törvény szerint a költségvetési törvényjavaslatot az Országgylés az ÁSZ véleményével együtt tárgyalja meg :54 C:\Documents and Settings\nagyi\Local Settings\Temporary Internet Files\OLK1B\0550 Vélemény 2006.ktgvetés.doc 1. Az Állami Számvevszék az éves ellenrzési tervében megszabott ellenrzési feladatok valóra váltása során figyelmet fordít a közszféra, valamint meghatározott körben a versenyszektor és a nemzetgazdaság egészének idszer és fontos gazdasági folyamataira. Az Országgylés felelsségteljes tevékenységét elmozdító véleményalkotása azonban - törvényi kötelezettségének megfelelen - kizárólag a költségvetési törvényjavaslat elirányzatai megalapozottságának, a tervkészítés szabályai betartásának, valamint a tervdokumentum jogi megfelelségének és bels konzisztenciájának megítélésére terjed ki. Ezért a évi hiány és államadósság kapcsán eltérbe kerül gazdaságés pénzügypolitikai kérdésekkel, összefüggésekkel a Vélemény érdemben nem foglalkozik. 2. A T/17700/1.országgylési számmal ellátott számvevszéki Vélemény oldalán, az összegezés keretében a legfontosabb megállapításokat és következtetéseket, azt követen pedig a oldalon a javaslatokat veszi sorra. A részletes megállapítások egyrészt a költségvetési dokumentum törvényességi és számszaki ellenrzésének, másrészt az államháztartás alrendszereinek bontásában a helyszíni ellenrzésnek a fbb tapasztalatait tartalmazzák. A jobb megértést mellékletek is segítik. A függelék az egyes fejezetek tervezmunkájáról, elirányzataik megalapozottságáról kialakított véleményt mutatja be. 3. A költségvetési javaslat véleményezése mindig viszonylag kiterjedt helyszíni ellenrzésekre is támaszkodik. A helyszíni ellenrzés szeptember 30-án fejezdött be. A évi költségvetési elirányzatok megalapozásához szükséges különböz törvényjavaslatok benyújtása akkor még nem zárult le. Ezért e törvényjavaslatok és a költségvetési törvényjavaslat összhangját ezúttal nem lehetett véleményezni. Az

2 államháztartás központi szintje évi nettó finanszírozási igényének teljes, véglegesnek tekinthet mértéke sem volt még ismeretes a helyszíni ellenrzés lezárásakor. Az államháztartási törvény a költségvetési tervez munka menetrendjére határidket szab meg. A évi költségvetés tervezése során ezeket nem sikerült maradéktalanul betartani. A fejezetek felügyeletét ellátó szervek a tervez munkát mintegy másfél hónapos késéssel kezdték meg. A helyszíni ellenrzések idején csak folyamatosan változó munkaanyagok álltak a számvevk rendelkezésére. A tervezési folyamat késedelmes indítása a tervezés megalapozottságára és a számvevszéki véleményezés feltételeire egyaránt kedveztlen hatást gyakorolt. Véleményében a Számvevszék rámutat arra, hogy a tervezési körirat a korábbiakhoz képest kevésbé volt kidolgozott, részletezett. Ez nehezítette a tervezést. Ráadásul a körirat a kialakult gyakorlattól eltéren nem tartalmazta a költségvetési tervezés makrogazdasági feltételrendszerét. Hiányzott a konkrétabb útmutatás a és évi kiadási irányszámok kimunkálásához. 4. A törvényjavaslat hasonlóan az elmúlt években tapasztaltakhoz - ezúttal sem ad megfelel összegez áttekintést a többéves elkötelezettségekkel járó kiadásokról. A költségvetési évet megelz gazdasági folyamatokról, valamint a évi költségvetés legfontosabb társadalmi és gazdasági hatásairól az általános indokolás a megszokottnál szkebb információ tartalommal ad képet. Az európai uniós ügyekért felels tárca nélküli miniszter által felügyelt elirányzatok szétterítve, tíz fejezetnél szerepelnek a törvényjavaslatban. Ez a kormány által korábban helyesnek tartott prezentációs gyakorlattól eltér. A költségvetési dokumentum ugyanakkor az államháztartási törvény elírásának megfelelen mutatja be a kormányzati szektor adósságának és hiányának az EU módszertana szerinti alakulását, valamint az erre vonatkozó uniós és a hazai módszertanok eltéréseit. Az ÁSZ visszatéren jelzi, hogy a költségvetési, valamint a zárszámadási törvényjavaslatok dokumentumai nem mindenben felelnek meg a törvényi elírásoknak. A törvényjavaslatok tartalmára, szerkezetére és az összeállításuk metodikájára vonatkozó elírások maguk sem teljes körek. Az esetenként kifogásolható (prezentációs) megoldások, különösen az évenként kisebb-nagyobb mértékben eltér adattartalom miatti összehasonlítási és elemzési-értékelési nehézségek erre is visszavezethetk. 5. 2

3 A számvevszéki Vélemény utal arra, hogy a központi költségvetés pénzforgalmi hiánya az elmúlt években növekv összegben és mértékben rendre meghaladta a költségvetési törvényben, s annak módosításaiban meghatározott összeget (a túllépés 2002-ben 20,6 %-os, 2004-ben már 31,8 %-os volt.) Az Eurostat szeptember 26-án közreadott jelentése alapján a magyar államháztartás évi hiánya (a GDP arányában kifejezve) 5,4 %. A költségvetési törvényjavaslatban a évi hiánymutató várható értéke a magánnyugdíj pénztárakkal együtt 6,1 %, míg a évre prognosztizált mérték 4,7 %. Ezt a célt az általános indokolás szerint a hiány mérséklését középpontba állító fiskális politikával kívánják elérni. A 2005, valamint a évi megvalósulás kockázatát az elszámolás módszertani különbségei is növelik és hatást gyakorolhatnak a következ években is e mutatók alakulására. Az államháztartási hiány meghatározó tényezje a központi költségvetés hiánya. Ez utóbbi 55 %-a a társadalombiztosításnak átadott pénzek miatt keletkezik 2006-ban. Ezzel összefüggésben a korábbiakhoz hasonlóan ezúttal is hangsúlyozza az ÁSZ a nagy közösségi ellátó rendszerek reformlépték megújításának szükségességét, rámutatva arra, hogy a rendszerek jelenlegi struktúrában való további mködtetése egyre többe kerül. A törvényjavaslat általános indokolásában a kormányzati szektor névértéken kimutatott konszolidált adósságának a magánnyugdíj pénztárakkal együtt bemutatott adatai szerint a GDP-arányos államadósság évre várhatóan 57,1 %, évre prognosztizáltan pedig 58,5 %. Az államháztartási hiány, valamint a bruttó államadósság évi várható és évi prognosztizált adatai egyaránt érdemben eltérnek a Kormány által decemberben aktualizált Konvergencia-programban foglaltaktól. Erre is figyelemmel az államháztartási hiánynak, valamint a bruttó államadósságnak a évi költségvetési törvényjavaslatban foglalt nagyságát a megvalósulás realitása szempontjából az ÁSZ kockázatot hordozónak tartja. 6. A számvevszéki Vélemény értékeli, minsíti a költségvetés bevételi elirányzatainak megalapozottságát, teljesíthetségét és ez utóbbi kockázatait. A központi költségvetés vám- és adóbevételi elirányzatainak megalapozottsága az elmúlt évekéhez képest javult. A évi költségvetési javaslatban az ÁSZ megítélése szerint nincs kifejezetten magas kockázatú bevételi elirányzat. Alacsony kockázatú mintegy 38 %-a a 3

4 bevételeknek, köztük például a társasági adó. Közepes kockázatú a bevételi elirányzatok 58 %-a, így például az ÁFA (ami az évek közötti áthúzódások miatt így is feszített), továbbá a jövedéki adó és az EVA elirányzat teljesülése. Az elirányzatok néhány százaléka nem volt minsíthet. A kiadási fösszeg 40 %-os nagyságrendjében határozza meg a törvényjavaslat a módosítási kötelezettség nélkül teljesül elirányzatokat. Ez kockázati tényez. A kockázatot az államháztartási tartalék csökkentheti. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében a központi költségvetés terhére egyensúlyjavító intézkedések megtételére került sor. A központi költségvetés helytáll a lakosság meghatározott körének egészségügyi ellátásáért. A Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint az Egészségbiztosítási Alap bevételi oldalát a járulékfizetéssel összefüggésben túltervezettnek, miközben a kiadásokat több tételnél (pl. nyugdíjkiadások, gyógyszerkiadások) alultervezettnek tartja a Számvevszék. Az elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó költségvetési javaslat az ÁSZ szerint nem jelent kockázatot. A helyi önkormányzatok, valamint a többcélú kistérségi társulások évi összes bevétele 1,4%-kal haladja meg az elz évi elirányzatot. A bevétel mintegy 65 %-a a központi költségvetésbl, az államháztartás más alrendszereibl és EU támogatásból, valamint az azt kiegészít hazai társfinanszírozásból származik. A évi költségvetésben a támogatások, hozzájárulások és az átengedett személyi jövedelemadó 3%-át kitev államháztartási tartalékot kell képezni. (A törvényjavaslat elfogadásával a évi költségvetési törvényben elírt tartalék végleges elvonássá alakul át.) Az önkormányzatokat a központi költségvetésbl megillet állami támogatások és szja részesedések elosztási módja évben sem változik. A meghirdetett prioritások, feladatátrendezdések, báziskorrekciók csupán a források összetételét, nagyságrendjét változtatják meg. A forrásszabályozás legjelentsebb módosulásaként az önkormányzati közös feladatellátás meghatározó ösztönzjévé a többcélú kistérségi társulások kiegészít támogatásai válnak. Az önkormányzatok állami feladatai dönten a szociális ellátórendszer átalakítása és jelents fejlesztése révén változnak. Az új családsegélyezési rendszer kialakításához és mködtetéséhez, a szociális alapszolgáltatások (így a családsegítés és házi segítségnyújtás) fejlesztéséhez, a meglév segélyezési formák értékállóságának megrzéséhez szükséges források a javasolt támogatások összegébe beépültek. A növekv európai uniós támogatások és hitelfelvétel révén az önkormányzati beruházások jelents bvülésével számol a törvényjavaslat. 4

5 Az államháztartás egyensúlyi helyzetének javítását célzó forrásszkítések fként a mködési célú elirányzatokat, így a normatív hozzájárulásokat és a központosított elirányzatokat érintik. Az önkormányzatok évi javasolt támogatási elirányzata a bérfejlesztéshez szükséges forrásokat nem tartalmazza Az Állami Számvevszék nem pusztán véleményezi a költségvetési javaslatot, hanem azzal is igyekszik elmozdítani a évi költségvetési törvény megalkotását, hogy a véleményben foglaltak hasznosítását az Országgylés és konkrétan a Kormány figyelmébe ajánlja, együtt a Vélemény I. fejezetének lezárásaként szerepl javaslatokkal. Ezek a költségvetési javaslat kidolgozását, a költségvetés megalapozását szolgáló teendk mellett a törvényjavaslatra vonatkozó konkrét kiigazítási igényekre hívják fel a Kormány figyelmét. A teljes ÁSZ vélemény az Interneten a címen olvasható. 5