KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ

Átírás

1 Nyíregyháza - Tokaj közötti kerékpárút megvalósításához kapcsolódó Rakamaz külterületi és belterületi szakasz megvalósítása (B038.01), valamint Tiszanagyfalu - Nyírtelek közötti szakasz megvalósítása (B038.01) 1. sz. módosítás Közbeszerzési Értesítő száma: None/None Beszerzés tárgya: Építési beruházás Hirdetmény típusa: Módosítás/helyesbítés/visszavonás/2015 KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 10941/2016 CPV Kód: Ajánlatkérő: NIF Zrt. Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ a Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapja Módosítás/helyesbítés/visszavonás Változásokat vagy további információt tartalmazó hirdetmény I. szakasz: Ajánlatkérő (az eredeti hirdetményben szereplő információnak megfelelően) I.1) Név és címek (jelölje meg az eljárásért felelős összes ajánlatkérőt) Hivatalos név: NIF Zrt. Nemzeti azonosítószám: AK15388 Postai cím: Váci út 45 Város: Budapest NUTS-kód: HU101 Postai irányítószám: 1134 Ország: Magyarország Kapcsolattartó személy: Közbeszerzési Osztály Telefon: kozbeszerzes@nif.hu Fax: Internetcím(ek): Az ajánlatkérő általános címe (URL): A felhasználói oldal címe (URL): 1

2 II. szakasz: Tárgy (az eredeti hirdetményben szereplő információnak megfelelően) II.1) Meghatározás II.1.1) Elnevezés: Vállalkozási szerződés Nyíregyháza - Tokaj közötti kerékpárút megvalósításához kapcsolódó Rakamaz külterületi és belterületi szakasz megvalósítása (B038.01), valamint Tiszanagyfalu - Nyírtelek közötti szakasz megvalósítása (B038.01) tárgyában Hivatkozási szám: II.1.2) II.1.3) A szerződés típusa x Építési beruházás Árubeszerzés Szolgáltatásmegrendelés II.1.4) A közbeszerzés rövid ismertetése: Vállalkozási szerződés Nyíregyháza - Tokaj közötti kerékpárút megvalósításához kapcsolódó Rakamaz külterületi és belterületi szakasz megvalósítása (B038.01), valamint Tiszanagyfalu - Nyírtelek közötti szakasz megvalósítása (B038.01) tárgyában IV. szakasz: Eljárás IV.1) Adminisztratív információk IV.1.1) A módosítással és/vagy helyesbítéssel, illetve visszavonással érintett hirdetményre vonatkozó korábbi közzététel A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: 8699 / 2016 (KÉ-szám/évszám) V. szakasz: Módosítások, helyesbítés vagy visszavonás V.1) A módosítandó vagy megadandó információ V.1.1) A módosítás oka x Az ajánlatkérő által megküldött eredeti információ módosítása A Közbeszerzési Értesítőben közzétett információk nem felelnek meg az ajánlatkérő által eredetileg megadottaknak V.1.2) Az eredeti hirdetményben javítandó szövegrész (kérjük, adja meg az eredeti hirdetmény kapcsolódó szakaszát és a bekezdés számát) III A szerződés biztosítékai: : 2

3 Késedelmi, hibás teljesítési és meghiúsulási kötbér a Ptk. 6:186. (1) bekezdése alapján: 1. Késedelmi kötbér: Amennyiben a Vállalkozó olyan okból, amelyért felelős a szerződésben meghatározott teljesítési rész határidők tekintetében késlekedik, úgy a Megrendelő késedelmi kötbér igényt érvényesíthet. A Szerződéses Megállapodás értelmében, a Vállalkozó tervezési feladatainak ellátása esetén, a tervszolgáltatási rész határidők be nem tartása késedelmi kötbérterhes. A késedelmi kötbér alapja a Beárazott Költségvetésben meghatározott nettó tervezési ellenérték, illetve szakaszos tervszolgáltatás esetén a késedelemmel érintett tervszakasz tervcsomagjának nettó ellenértéke, a késedelmi kötbér mértéke 0,5 %/naptári nap. A késedelmi kötbérfizetési kötelezettség minden olyan napra fennáll, amely eltelik az előírt tervezési feladatok tényleges befejezésének időpontjáig. Amennyiben a Vállalkozó nem tartja be a Projekt egésze, vagy az egyes, a Szerződéses Megállapodásban rögzített Építési Szakasz/Projektelem/Rész tekintetében a Szerződéses Megállapodásban rögzített Befejezési Határidőt, vagy Részhatáridőt, késedelmi kötbérfizetési kötelezettség terheli. A késedelmi kötbér alapja a Projekt, illetve az elmulasztott Részhatáridőkhöz tartozó Szerződéses Megállapodásban rögzített Építési Szakasz/ Projektelem/ Rész nettó ellenértéke, a késedelmi kötbér mértéke 0,5 %/naptári nap. A késedelmi kötbérfizetési kötelezettség minden olyan napra fennáll, amely eltelik az előírt Befejezési/Részhatáridő és az egész Projektre, vagy Szerződéses Megállapodásban rögzített Építési Szakasz/Projektelem/Rész tekintetében kiadott Átadási Igazolás vagy Befejezési Igazolás szerinti tényleges befejezési időpontig. Amennyiben a Vállalkozó nem tartja be a tervezési hibák kijavítására, a hiányok pótlására a Megrendelő által előírt határidőket, késedelmi kötbérfizetési kötelezettség terheli. A késedelmi kötbér alapja a javítási, pótlási késedelemmel érintett nettó tervezési ellenérték, mértéke 1 % minden késedelmes napra számítva. Amennyiben a Vállalkozó nem tartja be kivitelezési hibák kijavítására, a hiányok pótlására a műszaki átadás-átvételi eljárás, illetve a műszaki bejárási/utóellenőrzési eljárás során rögzített határidőket, késedelmi kötbérfizetési kötelezettség terheli. A késedelmi kötbér alapja a hibakijavítás és hiánypótlás jegyzőkönyvben vagy utólagos költségbecslés alapján megállapított nettó ellenértéke, mértéke 2 % minden késedelmes napra számítva, azzal hogy a késedelemmel érintett 8. (nyolcadik) napon a mértéke 1 %. A késedelmi kötbér összesített mértéke nem haladhatja meg a Vállalkozói Díj 15 %-át. A késedelmi kötbér esedékessé válik a késedelem megszűnésekor, de legkésőbb a késedelmi kötbér maximuma elérésének napján. 2. Hibás teljesítési kötbér: Amennyiben a Vállalkozó olyan okból, amelyért felelős a szerződésben meghatározott szolgáltatásait nem a Szerződéses Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően, hibásan teljesíti, úgy a Megrendelő hibás teljesítési kötbér igényt érvényesíthet. A Vállalkozó a tervezési feladatok hibás teljesítése esetén, abban az esetben, ha a Vállalkozó a feltárt tervhibákat a Megrendelő felhívására nem javítja ki, hiányosságokat nem orvosolja a megállapított határidőre, hibás teljesítési kötbért köteles fizetni a Megrendelőnek. A hibás teljesítési kötbér mértéke a hibás teljesítéssel érintett tervezési munkarész nettó értékének 15%-a. A Vállalkozó hibás teljesítése esetén, vagyis amennyiben a Vállalkozó a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás során a Hiba és Hiánylistában rögzített hibákat a Megrendelő felhívása ellenére nem javítja ki, hiányosságokat nem orvosolja a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi 3

4 Eljárás során megállapított határidőre, vagy a Műszaki Átadás-átvételi Eljárás során rögzített hiba nem javítható, hibás teljesítési kötbért köteles fizetni a Megrendelőnek. A hibás teljesítési kötbér mértéke a hibás teljesítéssel érintett munkarész nettó értékének 15 %-a. A Vállalkozó fenti pontok szerinti hibás teljesítési kötbér fizetési kötelezettsége ugyanazon hibára a késedelmi kötbérfizetési kötelezettséget kizárja. A Megrendelő hibás teljesítési kötbért köt ki arra az esetre, ha a Vállalkozó - a Megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül - nem azokat a közbeszerzési eljárásban megjelölt alvállalkozókat, szakembereket alkalmazza a teljesítés során, akikkel alkalmasságát igazolta a közbeszerzési eljárás során, továbbá ha a Megrendelő felhívása ellenére nem a megfelelő szakmai jogosultsággal rendelkező szakembereket alkalmazza, vagy a Kbt ában foglaltakat egyéb módon megszegi. A hibás teljesítési kötbér mértéke a Vállalkozói Díj 0,01 %-a szakemberenként/szervezetenként. A hibás teljesítési kötbér összesített mértéke nem haladhatja meg a Vállalkozói Díj 20 %-át. A hibás teljesítési kötbér esedékessé válik a hibás teljesítés felmerülése utáni első naptól. Amennyiben a Vállalkozó jótállási, szavatossági kötelezettségeit nem teljesíti, a Megrendelő a hibás teljesítési kötbért érvényesíthet a jótállás, szavatosság körében kiküszöbölésre nem került hibák miatt. A késedelmi és a hibás teljesítési kötbér maximumának elérése esetében a Megrendelő jogosult a Szerződéstől elállni 3. Meghiúsulási kötbér: A Vállalkozó meghiúsulási kötbért köteles fizetni: - ha a Szerződés teljesítése - olyan okból, amelyért a Vállalkozó felelős és felelősségét nem menti ki - részlegesen vagy teljesen - meghiúsul, - ha a Vállalkozó a teljesítést jogos ok nélküli megtagadja, - ha olyan ok miatt, amelyért a Vállalkozó felelős és felelősségét nem menti ki - különösen szerződésszegése esetén - a Megrendelő eláll vagy felmondja a Szerződést vagy annak egy részét. Az elállás, felmondás nem érinti a Vállalkozó meghiúsulási kötbérfizetési kötelezettségét. A Megrendelő érvényesítheti a meghiúsulási kötbért meghaladó kárát. A meghiúsulási kötbér mértéke, amennyiben a Projekt, vagy az Építési Szakasz/Projektelem/Rész egésze tekintetében következett be a meghiúsulás, illetve a ki nem mentett vállalkozói felelősség miatt az elállás, felmondás, a Vállalkozói Díj, illetve az adott Építési Szakasz/Projektelem/Rész Vállalkozói Díja 20 %-a. Amennyiben a meghiúsulás, megtagadás csak adott munkarészt érint, részleges meghiúsulás esetében az el nem végzett munka nettó értékének 20%-a. A Megrendelő igénybejelentése, amelyben a meghiúsulás kötbér jogalapját és összegét megjelöli, esedékessé teszi a meghiúsulási kötbérfizetési kötelezettséget. Meghiúsulási kötbér érvényesítése mellett, amennyiben a Szerződés vagy annak valamely része (részleges meghiúsulás) azért hiúsul meg, mert a Megrendelő a hibás teljesítési vagy késedelmi kötbér maximuma miatt a Szerződéstől eláll, vagy a Szerződést felmondja, hibás teljesítési vagy késedelmi kötbér felszámítására nincs lehetőség. 4. Kötbérre vonatkozó közös szabályok: - Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben olyan okból, melyért felelős, megszegi a Szerződést, a Ptk. 6:186. (1) bekezdése alapján kötbért fizet Megrendelő részére. # A Vállalkozó a kötbérfizetési kötelezettség alól abban az esetben mentesül, ha 4

5 szerződésszegésért való felelősségét a Ptk. 6:142. -a alapján kimenti. # A kötbér késedelmes megfizetése esetén a Vállalkozó a Ptk 6:155. (1) bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamat megfizetésére köteles. # A Megrendelő kötbérigényei érvényesítése nem zárja ki a szerződésszegésből eredő egyéb igények érvényesítésének lehetőségét. 5. Teljesítési biztosíték: A Vállalkozó a teljesítésének - tervezési és kivitelezési feladatok - elmaradásával vagy a hibás, késedelmes teljesítéssel kapcsolatos Megrendelői igények, különösen kárigény, kötbér igény, illetve bármely egyéb fizetési kötelezettség biztosítása céljából a Megrendelő javára Teljesítési Biztosítékot köteles nyújtani. A Teljesítési Biztosítékot a Vállalkozó a Szerződés hatályba lépésével egyidejűleg köteles a Megrendelő rendelkezésére bocsátani. Vállalkozónak a szerződés szerinti, áfa és tartalékkeret nélkül számított ellenszolgáltatás (Vállalkozói díj) 5 %-ára kell a teljesítési biztosítékot a Kbt (6) bekezdés a) pontja alapján, a Kbt (4) bekezdése szerint a Szerződés hatálybalépésekor az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Érvényessége: A Teljesítési Biztosítéknak a Szerződés szerinti Befejezési Határidő lejárta +10 (tíz) napig kell érvényesnek lennie.. Amennyiben a Befejezési Határidő bármely okból meghosszabbodik, a Vállalkozó köteles a Teljesítési Biztosítékot a Megrendelő felszólításának kézhezvételét követően, legkésőbb 15 (tizenöt) napon belül a meghosszabbított Befejezési Határidő +10 (tíz) nap, a felhívásban előírt határidőig meghosszabbítani. Ajánlattevőknek - a Kbt (5) bekezdése szerint - nyilatkozatot kell csatolniuk ajánlatukhoz a teljesítési biztosíték határidőre történő rendelkezésére bocsátásáról. 6. Jótállási biztosíték: A Vállalkozó a Szerződés alapján a jótállás körébe tartozó kötelezettségei teljesítésének biztosítására köteles Jótállási Biztosítékot nyújtani. Vállalkozónak a szerződés szerinti, áfa és tartalékkeret nélkül számított ellenszolgáltatás (Vállalkozási díj) 5 %-ára kell a jótállási biztosítékot a Kbt (6) bekezdés a) pontja alapján, a Kbt (4) bekezdése szerint a jótállási időszak kezdetétől (a sikeres (Rész) Műszaki Átadás-átvételi eljárás befejezésekor) az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Érvényessége: A Jótállási Biztosítéknak a Jótállási Időszak lejártát követő 45. napig kell érvényesnek lennie. Ajánlattevőnek - a Kbt (5) bekezdése szerint - nyilatkozatot kell csatolnia ajánlatához a jótállási biztosíték határidőre történő rendelkezésére bocsátásáról. A teljesítési és jótállási biztosíték rendelkezésre álló összege, - adott esetben - az ajánlatkérő követelésének kielégítésével csökken. 7. Előleg Visszafizetési Biztosíték Amennyiben a Vállalkozó által igényelt előleg meghaladja a Ft-ot (hetvenötmillió forintot), vagy a Vállalkozói Díj Tartalékkeret és ÁFA nélkül számított összege 5 %-át, a Ft-ot (hetvenötmillió forintot), vagy a Vállalkozói Díj Tartalékkeret és ÁFA nélkül számított összege 5 %-át meghaladó megrendelői előlegrész kifizetésének feltétele, hogy ezen előlegrész teljes összegére vonatkozóan a Vállalkozó a Megrendelői Előleg-visszafizetési Biztosíték nyújtása tekintetében az Ajánlattételi Dokumentáció és a jogszabályi rendelkezések előírásainak megfelelően járjon el. Vállalkozó az Előleg Visszafizetési Biztosítékot legkésőbb az előleg igénylésével egy időben köteles a Megrendelő rendelkezésére bocsátani. A biztosítéknak érvényesnek kell lennie az előleg tervezett visszafizetési időpontját követő 45. napig. Az előleggel történő elszámolás 5

6 elfogadását követően a Megrendelő a biztosítékot visszaszolgáltatja, illetve haladéktalanul mentesíti a biztosíték kibocsátóját a biztosítékban meghatározott kötelezettségvállalás alól. A Vállalkozó nem jogosult az Tartalékkeret és ÁFA nélkül számított Vállalkozói Díj 5%-át, illetve 75 millió Ft-ot meghaladó összegű előlegre, amennyiben a fenti pont szerinti biztosítékot nem bocsátja a Megrendelő rendelkezésére az előírt időpontig. Ajánlattevőnek - a Kbt (5) bekezdése szerint - nyilatkozatot kell csatolnia ajánlatához az előleg visszafizetési biztosíték határidőre történő rendelkezésére bocsátásáról. Az Előleg Visszafizetési Biztosítékot a Kbt (6) bekezdés a) pontja alapján, a Kbt (4) bekezdése szerint az előleg igénylésével egy időben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania 8. Jótállás / szavatosság: A jótállási időszak kezdete kivitelezési munkák, szoftverek, hardverek, egyéb eszközök, berendezések esetében a Projekt, illetve az egyes Építési Szakasz/Részek/Projektelem (Rész) műszaki átadás- átvételét követő nap. A Jótállás időszak időtartama, illetve vége a Projekt egésze sikeres Műszaki Átadás-átvételétől számított 36 (harminchat) hónap. A jótállási időszak kezdete tervezési szolgáltatás esetében az utolsóként leszállított és a Megrendelő által átvett tervcsomag átvételét követő nap. A Vállalkozó által szolgáltatott tervek, esetében a szavatossági idő 5 (öt) év. Kivitelezési munkák esetében a szavatossági időtartam a fenti ponttól eltérően 5, illetve 10 év a 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM rendelet Mellékletének I., illetve II. pontja hatálya alá tartozó Szerződés szerinti feladatok tekintetében. A szavatossági idő számítása meggyezik a jótállási idő számításával. Amennyiben a Vállalkozó(k), mint közös ajánlattevők kerültek nyertesként kiválasztásra, a Szerződés teljesítésére vonatkozó egyetemleges kötelezettségüknek megfelelően olyan biztosítékokat - az Előleg visszafizetési Biztosíték kivételével - kötelesek szolgáltatni, mely megfelel az egyetemlegesség követelményének, bármelyik Vállalkozó nem szerződésszerű teljesítése biztosítja az igényérvényesítést. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek részletes feltételeit a közbeszerzési dokumentum részét képező szerződéstervezet (Vállalkozási Szerződéses Feltételek, Vállalkozási Szerződéses Megállapodás) tartalmazza. : Késedelmi, hibás teljesítési és meghiúsulási kötbér a Ptk. 6:186. (1) bekezdése alapján: 1. Késedelmi kötbér: Amennyiben a Vállalkozó olyan okból, amelyért felelős a szerződésben meghatározott teljesítési rész határidők tekintetében késlekedik, úgy a Megrendelő késedelmi kötbér igényt érvényesíthet. A Szerződéses Megállapodás értelmében, a Vállalkozó tervezési feladatainak ellátása esetén, a tervszolgáltatási rész határidők be nem tartása késedelmi kötbérterhes. A késedelmi kötbér alapja a Beárazott Költségvetésben meghatározott nettó tervezési ellenérték, illetve szakaszos tervszolgáltatás esetén a késedelemmel érintett tervszakasz tervcsomagjának nettó ellenértéke, a késedelmi kötbér mértéke 0,5 %/naptári nap. A késedelmi kötbérfizetési kötelezettség minden olyan napra fennáll, amely eltelik az előírt tervezési feladatok tényleges befejezésének időpontjáig. Amennyiben a Vállalkozó nem tartja be a Projekt egésze, vagy az egyes, a Szerződéses Megállapodásban rögzített Építési Szakasz/Projektelem/Rész tekintetében a Szerződéses 6

7 Megállapodásban rögzített Befejezési Határidőt, vagy Részhatáridőt, késedelmi kötbérfizetési kötelezettség terheli. A késedelmi kötbér alapja a Projekt, illetve az elmulasztott Részhatáridőkhöz tartozó Szerződéses Megállapodásban rögzített Építési Szakasz/ Projektelem/ Rész nettó ellenértéke, a késedelmi kötbér mértéke 0,5 %/naptári nap. A késedelmi kötbérfizetési kötelezettség minden olyan napra fennáll, amely eltelik az előírt Befejezési/Részhatáridő és az egész Projektre, vagy Szerződéses Megállapodásban rögzített Építési Szakasz/Projektelem/Rész tekintetében kiadott Átadási Igazolás vagy Befejezési Igazolás szerinti tényleges befejezési időpontig. Amennyiben a Vállalkozó nem tartja be a tervezési hibák kijavítására, a hiányok pótlására a Megrendelő által előírt határidőket, késedelmi kötbérfizetési kötelezettség terheli. A késedelmi kötbér alapja a javítási, pótlási késedelemmel érintett nettó tervezési ellenérték, mértéke 1 % minden késedelmes napra számítva. Amennyiben a Vállalkozó nem tartja be kivitelezési hibák kijavítására, a hiányok pótlására a műszaki átadás-átvételi eljárás, illetve a műszaki bejárási/utóellenőrzési eljárás során rögzített határidőket, késedelmi kötbérfizetési kötelezettség terheli. A késedelmi kötbér alapja a hibakijavítás és hiánypótlás jegyzőkönyvben vagy utólagos költségbecslés alapján megállapított nettó ellenértéke, mértéke 2 % minden késedelmes napra számítva, azzal hogy a késedelemmel érintett 8. (nyolcadik) napon a mértéke 1 %. A késedelmi kötbér összesített mértéke nem haladhatja meg a Vállalkozói Díj 15 %-át. A késedelmi kötbér esedékessé válik a késedelem megszűnésekor, de legkésőbb a késedelmi kötbér maximuma elérésének napján. 2. Hibás teljesítési kötbér: Amennyiben a Vállalkozó olyan okból, amelyért felelős a szerződésben meghatározott szolgáltatásait nem a Szerződéses Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően, hibásan teljesíti, úgy a Megrendelő hibás teljesítési kötbér igényt érvényesíthet. A Vállalkozó a tervezési feladatok hibás teljesítése esetén, abban az esetben, ha a Vállalkozó a feltárt tervhibákat a Megrendelő felhívására nem javítja ki, hiányosságokat nem orvosolja a megállapított határidőre, hibás teljesítési kötbért köteles fizetni a Megrendelőnek. A hibás teljesítési kötbér mértéke a hibás teljesítéssel érintett tervezési munkarész nettó értékének 15%-a. A Vállalkozó hibás teljesítése esetén, vagyis amennyiben a Vállalkozó a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás során a Hiba és Hiánylistában rögzített hibákat a Megrendelő felhívása ellenére nem javítja ki, hiányosságokat nem orvosolja a (Rész) Műszaki Átadás-átvételi Eljárás során megállapított határidőre, vagy a Műszaki Átadás-átvételi Eljárás során rögzített hiba nem javítható, hibás teljesítési kötbért köteles fizetni a Megrendelőnek. A hibás teljesítési kötbér mértéke a hibás teljesítéssel érintett munkarész nettó értékének 15 %-a. A Vállalkozó fenti pontok szerinti hibás teljesítési kötbér fizetési kötelezettsége ugyanazon hibára a késedelmi kötbérfizetési kötelezettséget kizárja. A Megrendelő hibás teljesítési kötbért köt ki arra az esetre, ha a Vállalkozó - a Megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül - nem azokat a közbeszerzési eljárásban megjelölt alvállalkozókat, szakembereket alkalmazza a teljesítés során, akikkel alkalmasságát igazolta a közbeszerzési eljárás során, továbbá ha a Megrendelő felhívása ellenére nem a megfelelő szakmai jogosultsággal rendelkező szakembereket alkalmazza, vagy a Kbt ában foglaltakat egyéb módon megszegi. A hibás teljesítési kötbér mértéke a Vállalkozói Díj 0,01 %-a szakemberenként/szervezetenként. A hibás teljesítési kötbér összesített mértéke nem haladhatja meg a Vállalkozói Díj 20 %-át. 7

8 A hibás teljesítési kötbér esedékessé válik a hibás teljesítés felmerülése utáni első naptól. Amennyiben a Vállalkozó jótállási, szavatossági kötelezettségeit nem teljesíti, a Megrendelő a hibás teljesítési kötbért érvényesíthet a jótállás, szavatosság körében kiküszöbölésre nem került hibák miatt. A késedelmi és a hibás teljesítési kötbér maximumának elérése esetében a Megrendelő jogosult a Szerződéstől elállni 3. Meghiúsulási kötbér: A Vállalkozó meghiúsulási kötbért köteles fizetni: - ha a Szerződés teljesítése - olyan okból, amelyért a Vállalkozó felelős és felelősségét nem menti ki - részlegesen vagy teljesen - meghiúsul, - ha a Vállalkozó a teljesítést jogos ok nélküli megtagadja, - ha olyan ok miatt, amelyért a Vállalkozó felelős és felelősségét nem menti ki - különösen szerződésszegése esetén - a Megrendelő eláll vagy felmondja a Szerződést vagy annak egy részét. Az elállás, felmondás nem érinti a Vállalkozó meghiúsulási kötbérfizetési kötelezettségét. A Megrendelő érvényesítheti a meghiúsulási kötbért meghaladó kárát. A meghiúsulási kötbér mértéke, amennyiben a Projekt, vagy az Építési Szakasz/Projektelem/Rész egésze tekintetében következett be a meghiúsulás, illetve a ki nem mentett vállalkozói felelősség miatt az elállás, felmondás, a Vállalkozói Díj, illetve az adott Építési Szakasz/Projektelem/Rész Vállalkozói Díja 20 %-a. Amennyiben a meghiúsulás, megtagadás csak adott munkarészt érint, részleges meghiúsulás esetében az el nem végzett munka nettó értékének 20%-a. A Megrendelő igénybejelentése, amelyben a meghiúsulás kötbér jogalapját és összegét megjelöli, esedékessé teszi a meghiúsulási kötbérfizetési kötelezettséget. Meghiúsulási kötbér érvényesítése mellett, amennyiben a Szerződés vagy annak valamely része (részleges meghiúsulás) azért hiúsul meg, mert a Megrendelő a hibás teljesítési vagy késedelmi kötbér maximuma miatt a Szerződéstől eláll, vagy a Szerződést felmondja, hibás teljesítési vagy késedelmi kötbér felszámítására nincs lehetőség. 4. Kötbérre vonatkozó közös szabályok: - Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben olyan okból, melyért felelős, megszegi a Szerződést, a Ptk. 6:186. (1) bekezdése alapján kötbért fizet Megrendelő részére. # A Vállalkozó a kötbérfizetési kötelezettség alól abban az esetben mentesül, ha szerződésszegésért való felelősségét a Ptk. 6:142. -a alapján kimenti. # A kötbér késedelmes megfizetése esetén a Vállalkozó a Ptk 6:155. (1) bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamat megfizetésére köteles. # A Megrendelő kötbérigényei érvényesítése nem zárja ki a szerződésszegésből eredő egyéb igények érvényesítésének lehetőségét. 5. Teljesítési biztosíték: A Vállalkozó a teljesítésének - kivitelezési feladatok - elmaradásával vagy a hibás, késedelmes teljesítéssel kapcsolatos Megrendelői igények, különösen kárigény, kötbér igény, illetve bármely egyéb, a teljesítés elmaradásával közvetlenül kapcsolatos fizetési kötelezettség biztosítása céljából a Megrendelő javára Teljesítési Biztosítékot köteles nyújtani. A Teljesítési Biztosítékot a 8

9 Vállalkozó a Szerződés hatályba lépésével egyidejűleg köteles a Megrendelő rendelkezésére bocsátani. Vállalkozónak a szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás (Vállalkozói díj) 5 %-ára kell a teljesítési biztosítékot a Kbt (6) bekezdés a) pontja alapján, a Kbt (4) bekezdése szerint a Szerződés hatálybalépésekor az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Érvényessége: A Teljesítési Biztosítéknak a Szerződés szerinti Befejezési Határidő lejárta +15 (tizenöt) napig kell érvényesnek lennie. Amennyiben a szerződéskötéstől számított ezen időtartam alatt a műszaki átadás-átvétel nem zárul le, úgy a nem óvadékként rendelkezésre bocsátott teljesítési biztosíték érvényességi idejének lejártát megelőző 8 nappal köteles a nyertes ajánlattevő rendelkezésre bocsátani okirati formában a szerződés szerint a meghosszabbított teljesítési biztosítékot vagy azt óvadékként nyújtani. A biztosíték meghosszabbításának időtartamához szükséges a mérnök és a Megrendelő véleményének is beszerzése arra vonatkozóan, hogy a műszaki átadás-átvétel lezárásának időpontja mikorra tehető (dátum szerint meghatározva). A meghosszabbított teljesítési biztosítéknak ezen dátumtól számítva + 15 napig kell érvényes legyen. Ajánlattevőknek - a Kbt (5) bekezdése szerint - nyilatkozatot kell csatolniuk ajánlatukhoz a teljesítési biztosíték határidőre történő rendelkezésére bocsátásáról. 6. Jótállási biztosíték: A Vállalkozó a Szerződés alapján a jótállás körébe tartozó kötelezettségei teljesítésének biztosítására köteles Jótállási Biztosítékot nyújtani. Vállalkozónak a szerződés szerinti, áfa és tartalékkeret nélkül számított ellenszolgáltatás (Vállalkozási díj) 5 %-ára kell a jótállási biztosítékot a Kbt (6) bekezdés a) pontja alapján, a Kbt (4) bekezdése szerint a jótállási időszak kezdetétől (a sikeres (Rész) Műszaki Átadás-átvételi eljárás befejezésekor) az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Érvényessége: A Jótállási Biztosítéknak a Jótállási Időszak lejártát követő 45. napig kell érvényesnek lennie. Ajánlattevőnek - a Kbt (5) bekezdése szerint - nyilatkozatot kell csatolnia ajánlatához a jótállási biztosíték határidőre történő rendelkezésére bocsátásáról. A teljesítési és jótállási biztosíték rendelkezésre álló összege, - adott esetben - az ajánlatkérő követelésének kielégítésével csökken. 7. Előleg Visszafizetési Biztosíték Amennyiben a Vállalkozó által igényelt előleg meghaladja a Ft-ot (hetvenötmillió forintot), vagy a Vállalkozói Díj Tartalékkeret és ÁFA nélkül számított összege 5 %-át, a Ft-ot (hetvenötmillió forintot), vagy a Vállalkozói Díj Tartalékkeret és ÁFA nélkül számított összege 5 %-át meghaladó megrendelői előlegrész kifizetésének feltétele, hogy ezen előlegrész teljes összegére vonatkozóan a Vállalkozó a Megrendelői Előleg-visszafizetési Biztosíték nyújtása tekintetében az Ajánlattételi Dokumentáció és a jogszabályi rendelkezések előírásainak megfelelően járjon el. Vállalkozó az Előleg Visszafizetési Biztosítékot legkésőbb az előleg igénylésével egy időben köteles a Megrendelő rendelkezésére bocsátani. A biztosítéknak érvényesnek kell lennie az előleg tervezett visszafizetési időpontját követő 45. napig. Az előleggel történő elszámolás elfogadását követően a Megrendelő a biztosítékot visszaszolgáltatja, illetve haladéktalanul mentesíti a biztosíték kibocsátóját a biztosítékban meghatározott kötelezettségvállalás alól. A Vállalkozó nem jogosult az Tartalékkeret és ÁFA nélkül számított Vállalkozói Díj 5%-át, 9

10 illetve 75 millió Ft-ot meghaladó összegű előlegre, amennyiben a fenti pont szerinti biztosítékot nem bocsátja a Megrendelő rendelkezésére az előírt időpontig. Ajánlattevőnek - a Kbt (5) bekezdése szerint - nyilatkozatot kell csatolnia ajánlatához az előleg visszafizetési biztosíték határidőre történő rendelkezésére bocsátásáról. Az Előleg Visszafizetési Biztosítékot a Kbt (6) bekezdés a) pontja alapján, a Kbt (4) bekezdése szerint az előleg igénylésével egy időben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania 8. Jótállás / szavatosság: A jótállási időszak kezdete kivitelezési munkák, szoftverek, hardverek, egyéb eszközök, berendezések esetében a Projekt, illetve az egyes Építési Szakasz/Részek/Projektelem (Rész) műszaki átadás- átvételét követő nap. A Jótállás időszak időtartama, illetve vége a Projekt egésze sikeres Műszaki Átadás-átvételétől számított 36 (harminchat) hónap. A jótállási időszak kezdete tervezési szolgáltatás esetében az utolsóként leszállított és a Megrendelő által átvett tervcsomag átvételét követő nap. A Vállalkozó által szolgáltatott tervek, esetében a szavatossági idő 5 (öt) év. Kivitelezési munkák esetében a szavatossági időtartam a fenti ponttól eltérően 5, illetve 10 év a 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM rendelet Mellékletének I., illetve II. pontja hatálya alá tartozó Szerződés szerinti feladatok tekintetében. A szavatossági idő számítása meggyezik a jótállási idő számításával. Amennyiben a Vállalkozó(k), mint közös ajánlattevők kerültek nyertesként kiválasztásra, a Szerződés teljesítésére vonatkozó egyetemleges kötelezettségüknek megfelelően olyan biztosítékokat - az Előleg visszafizetési Biztosíték kivételével - kötelesek szolgáltatni, mely megfelel az egyetemlegesség követelményének, bármelyik Vállalkozó nem szerződésszerű teljesítése biztosítja az igényérvényesítést. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek részletes feltételeit a közbeszerzési dokumentum részét képező szerződéstervezet (Vállalkozási Szerződéses Feltételek, Vállalkozási Szerződéses Megállapodás) tartalmazza

11 Dátum: (éééé/hh/nn) Helyi idő: (óó:pp) Dátum: (éééé/hh/nn) Helyi idő: (óó:pp) III Az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei és / vagy hivatkozás a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre: : Az eljárás I. és II. része tekintetében részenként külön-külön: Az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésének elismerése körében és a szerződésszerű, ajánlatkérő által igazolt teljesítését követően a kifizetés a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet ában, a Kbt (1)-(3), (5)-(8) bekezdéseiben foglaltak szerint, valamint a Ptk. 6:130. (1)-(2) bekezdései szerint, az alábbiak szerint történik. A Vállalkozó Műszaki Előrehaladási Jelentést köteles készíteni a Projekt teljesítése során meghatározott időszakokban elvégzett munkáiról, valamint a Megrendelő által elfogadott esetleges egyéb követeléseiről és benyújtani a Mérnöknek ellenőrzésre. A Műszaki Előrehaladási Jelentést a Vállalkozó - útfejlesztési projektek esetében a Mérnök által ellenőrzött és állásfoglalásában megfelelőnek minősített felmérési napló, továbbá egyéb, a munkakezdési engedély kiadását megelőzően elvégzett feladatokról szóló igazolás alapján - havonta köteles elkészíteni. A Mérnök - ellenőrzést és esetleges javítási igényt követően - értesíti a Megrendelőt arról, hogy javasolja-e a Vállalkozó tárgyidőszaki munkái teljesítésének igazolását vagy nem javasolja. Amennyiben a Mérnök nem javasolja teljesítést igazolni, annak okáról és indoklásáról részletes írásos tájékoztatást köteles küldeni a Megrendelő részére. A Megrendelő a Teljesítésigazolást abban az esetben adja ki, ha a Mérnök írásbeli javaslatára is tekintettel megállapítja, hogy a Vállalkozó megvalósította a teljesítésigazolás tárgyát képező feladatokat, munkákat a Szerződésben szabályozott feltételek szerint, valamint a Teljesítésigazolás tervezete és mellékletei a Vállalkozó részéről hiba és hiánymentesen benyújtásra kerültek. A Megrendelő, a Vállalkozó feladatellátásának megfelelően, az alábbiak szerint igazolja a Vállalkozó teljesítését: - a kivitelezési munkákat a Vállalkozó Műszaki Előrehaladási Jelentése alapján, - tervezési szolgáltatásokat, az egyes tervezési szakaszokhoz tartozó tervcsomagok teljesítése alapján, - az egyes specifikus, a Műszaki Átadás-átvételt követő, a Befejezési Igazolás kiadásáig elvégzett feladatokat, feladatonként a teljesítésük alapján. Közös ajánlattevők esetén a Vállalkozók mindegyike az általa ténylegesen elvégzett munkák arányában jogosult az esedékes Vállalkozói Díjra, ezért a Vállalkozók kötelesek a Teljesítésigazolás tervezetében feltüntetni az egyes Vállalkozókat megillető Vállalkozói Díjat. A kivitelezési feladatok vállalkozói teljesítésének mérésére, ellenőrzésére alkalmazni kell a 11

12 Szerződéses Feltételeknek a Vállalkozó Műszaki Előrehaladására vonatkozó szabályait. A Megrendelő az egyes kivitelezési teljesítésigazolásokat a Mérnök írásbeli javaslata alapján abban az esetben adja ki, ha a Megrendelő szerint igazolt a beadott dokumentációk alapján az egyes teljesítésigazolás tárgya szerinti műszaki teljesítés és annak értéke. Tervezési szolgáltatás esetén a Vállalkozó azt követően jogosult benyújtani az adott tervezési szakasz tervcsomag szolgáltatása teljesítésének elismerésére vonatkozó Teljesítésigazolás tervezetét a Megrendelőnek, ha az adott tervezési szakasz tervcsomagját a Mérnök felülvizsgálta és a Mérnök írásbeli javaslata alapján a Megrendelő az adott tervezési szakasz tervcsomagját megfelelőnek fogadta el. A Vállalkozó részéről a számla kiállításának feltétele a Megrendelő által, a Szerződéses Feltételek szerint aláírt Teljesítésigazolás. A számlát a Megrendelő által kiadott Teljesítésigazolásnak megfelelően kell a Vállalkozónak kiállítani, a számla melléklete a Teljesítésigazolás. A Vállalkozó köteles a Megrendelő által aláírt Teljesítésigazolás kézhezvételétől számított 5 napon belül kiállítani és megküldeni a számlát a Megrendelőnek. A számlát a Megrendelő címére a hozzá tartozó, aláírt Teljesítésigazolás, valamint annak mellékletei, a Műszaki Előrehaladási Jelentés, Aktualizált vagy Záró Dokumentáció csatolásával köteles a Vállalkozó benyújtani. A Szerződéses Megállapodásban meghatározott Vállalkozói Díj ellenértékét a Megrendelő, a kifizetésre köteles szervezet a Ptk. 6:130. (1) - (2) bekezdése alapján, az európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló mindenkor hatályos jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hibátlan számla kézhezvételét követő 30 (harminc) napon belül utalja át a Vállalkozó, alvállalkozó (közreműködő), illetve az engedményesek által megadott pénzforgalmi számlaszámra. A Megrendelő, amennyiben a Vállalkozó a teljesítéshez Alvállalkozót/Közreműködőt vesz igénybe, a Ptk. 6:130. (1)-(2) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint fizeti ki az ellenértéket: - Vállalkozóként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig nyilatkoznak, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenértékből; - az összes Vállalkozóként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig nyilatkozik, hogy az általa a teljesítésbe a Kbt szerint bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenértékből; - a Megrendelő felhívja a Vállalkozókat és az általuk a teljesítésbe a Kbt alapján bevont alvállalkozókat, hogy a teljesítés elismerését követően állítsák ki számláikat, egyidejűleg felhívja őket, hogy amennyiben nem szerepelnek az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. -a szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, nyújtsák be a tényleges kifizetés időpontjától számított harminc napnál nem régebbi együttes adóigazolást. - Ha valamely Vállalkozónak vagy alvállalkozónak, a kifizetés időpontjában az együttes adóigazolás alapján köztatozása van, a Megrendelő a vállalkozói, illetve az alvállalkozói teljesítés ellenértékét a köztartozás erejéig az Art. 36/A. (3) bekezdése szerint visszatartja, - a Szerződéses Megállapodásban meghatározott Vállalkozói Díj ellenértékét a Megrendelő, a kifizetésre köteles szervezet a Ptk. 6:130. (1) -(2) bekezdése alapján, az európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló mindenkor hatályos jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hibátlan számla kézhezvételét követő 30 (harminc) napon belül utalja át az Alvállalkozó(k), illetve az engedményesek által megadott 12

13 pénzforgalmi számlaszámra. Megrendelő a Kbt (8) bekezdése alapján a Vállalkozói Díj Tartalékkeret és ÁFA nélkül számított összege 20%-nak megfelelő összegű előleg igénylési lehetőséget biztosít. Megrendelő az előleget - igénylés esetén a szerződés hatálybalépésétől számított 15 napon belül köteles kifizetni. Vállalkozó az előleggel a műszaki teljesítés 50%-nak elérését követően köteles elszámolni akként, hogy minden egyes számlájából a nyújtott előleg mértékével egyező összeget köteles a számla összegéből levonni. Az előleggel legkésőbb a végszámlában teljesen el kell számolnia Vállalkozónak. A Vállalkozó köteles feltüntetni a Bázis-vagy Aktualizált pénzügyi tervben az előleg levonásának tervezett ütemezését. A Bázisdokumentáció/Aktualizált Dokumentáció meghatározza a Vállalkozó részére nyújtott előleg visszafizetésének, elszámolásának rendjét. A Tartalékkeret mértéke a szerződés szerinti teljes ellenszolgáltatás (Vállalkozói díj) 5 %-a (az eljárás mindhárom részében). A 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 20. (3) bekezdése szerint a tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel. A Tartalékkeret a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott műszaki tartalomban nem szereplő, a Szerződésben foglalt tervezési szolgáltatás és kivitelezés teljesítéséhez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák (pótmunka) ellenértékére használható fel a Szerződésben és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételek szerint. A Tartalékkeret nem használható fel olyan tervezési és kivitelezési munkákra, amelyeket a közbeszerzés dokumentum műszaki tartalma magában foglal és azt erre tekintettel az átalánydíjas Vállalkozási Szerződés alapján köteles teljesíteni a Vállalkozó (Többletmunka). A Vállalkozó kötelezettsége és felelőssége a Megrendelő által a Közbeszerzési Eljárásban rendelkezésre bocsátott tervek felülvizsgálata. Erre tekintettel ezekkel összefüggésben a Vállalkozó tervhibára, tervhiányra a szerződéskötést követően nem hivatkozhat és erre alapítottan a Megrendelővel szemben igényt nem érvényesíthet. Ez nem alapozza meg a Tartalékkeret terhére pótmunka elrendelését, a Vállalkozói Díj emelését, határidő meghosszabbítását, kivéve, ha a tervhiba, hiányosság tapasztalt szakkivitelezőtől elvárható szakmai gondosság mellett sem volt felismerhető. A Tartalékkeret nem használható fel a Vállalkozási Szerződés teljesítéséhez, rendeltetésszerű és biztonságos használatához nem szükséges munkákra. A Tartalékkeret Szerződéses Feltételek szerinti és közbeszerzési jogszabályok szabta keretek közötti felhasználása nem vonja maga után a Szerződés módosítását vagy közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét. A Tartalékkeret felhasználásának részletes szabályait a Vállalkozási Szerződéses Feltételek tartalmazzák. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a számla benyújtása és kiegyenlítése során az adózás rendjéről szóló évi XCII törvény (Art.) 36/A. rendelkezéseit mind a vállalkozó, mind az alvállalkozó esetében alkalmazni kell. A fő finanszírozási és fizetési feltételek részleteit a közbeszerzési dokumentum részét képező szerződéstervezet (Vállalkozási Szerződéses Feltételek, Vállalkozási Szerződéses Megállapodás) tartalmazza. : 13

14 Az eljárás I. és II. része tekintetében részenként külön-külön: Az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésének elismerése körében és a szerződésszerű, ajánlatkérő által igazolt teljesítését követően a kifizetés a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet ában, a Kbt (1)-(3), (5)-(8) bekezdéseiben foglaltak szerint, valamint a Ptk. 6:130. (1)-(2) bekezdései szerint, az alábbiak szerint történik. A Vállalkozó Műszaki Előrehaladási Jelentést köteles készíteni a Projekt teljesítése során meghatározott időszakokban elvégzett munkáiról, valamint a Megrendelő által elfogadott esetleges egyéb követeléseiről és benyújtani a Mérnöknek ellenőrzésre. A Műszaki Előrehaladási Jelentést a Vállalkozó - útfejlesztési projektek esetében a Mérnök által ellenőrzött és állásfoglalásában megfelelőnek minősített felmérési napló, továbbá egyéb, a munkakezdési engedély kiadását megelőzően elvégzett feladatokról szóló igazolás alapján - havonta köteles elkészíteni. A Mérnök - ellenőrzést és esetleges javítási igényt követően - értesíti a Megrendelőt arról, hogy javasolja-e a Vállalkozó tárgyidőszaki munkái teljesítésének igazolását vagy nem javasolja. Amennyiben a Mérnök nem javasolja teljesítést igazolni, annak okáról és indoklásáról részletes írásos tájékoztatást köteles küldeni a Megrendelő részére. A Megrendelő a Teljesítésigazolást abban az esetben adja ki, ha a Mérnök írásbeli javaslatára is tekintettel megállapítja, hogy a Vállalkozó megvalósította a teljesítésigazolás tárgyát képező feladatokat, munkákat a Szerződésben szabályozott feltételek szerint, valamint a Teljesítésigazolás tervezete és mellékletei a Vállalkozó részéről hiba és hiánymentesen benyújtásra kerültek. A Megrendelő, a Vállalkozó feladatellátásának megfelelően, az alábbiak szerint igazolja a Vállalkozó teljesítését: - a kivitelezési munkákat a Vállalkozó Műszaki Előrehaladási Jelentése alapján, - tervezési szolgáltatásokat, az egyes tervezési szakaszokhoz tartozó tervcsomagok teljesítése alapján, - az egyes specifikus, a Műszaki Átadás-átvételt követő, a Befejezési Igazolás kiadásáig elvégzett feladatokat, feladatonként a teljesítésük alapján. Közös ajánlattevők esetén a Vállalkozók mindegyike az általa ténylegesen elvégzett munkák arányában jogosult az esedékes Vállalkozói Díjra, ezért a Vállalkozók kötelesek a Teljesítésigazolás tervezetében feltüntetni az egyes Vállalkozókat megillető Vállalkozói Díjat. A kivitelezési feladatok vállalkozói teljesítésének mérésére, ellenőrzésére alkalmazni kell a Szerződéses Feltételeknek a Vállalkozó Műszaki Előrehaladására vonatkozó szabályait. A Megrendelő az egyes kivitelezési teljesítésigazolásokat a Mérnök írásbeli javaslata alapján abban az esetben adja ki, ha a Megrendelő szerint igazolt a beadott dokumentációk alapján az egyes teljesítésigazolás tárgya szerinti műszaki teljesítés és annak értéke. Tervezési szolgáltatás esetén a Vállalkozó azt követően jogosult benyújtani az adott tervezési szakasz tervcsomag szolgáltatása teljesítésének elismerésére vonatkozó Teljesítésigazolás tervezetét a Megrendelőnek, ha az adott tervezési szakasz tervcsomagját a Mérnök felülvizsgálta és a Mérnök írásbeli javaslata alapján a Megrendelő az adott tervezési szakasz tervcsomagját megfelelőnek fogadta el. A Vállalkozó részéről a számla kiállításának feltétele a Megrendelő által, a Szerződéses Feltételek szerint aláírt Teljesítésigazolás. A számlát a Megrendelő által kiadott Teljesítésigazolásnak megfelelően kell a Vállalkozónak kiállítani, a számla melléklete a Teljesítésigazolás. A Vállalkozó köteles a Megrendelő által aláírt Teljesítésigazolás kézhezvételétől számított 5 14

15 napon belül kiállítani és megküldeni a számlát a Megrendelőnek. A számlát a Megrendelő címére a hozzá tartozó, aláírt Teljesítésigazolás, valamint annak mellékletei, a Műszaki Előrehaladási Jelentés, Aktualizált vagy Záró Dokumentáció csatolásával köteles a Vállalkozó benyújtani. A Szerződéses Megállapodásban meghatározott Vállalkozói Díj ellenértékét a Megrendelő, a kifizetésre köteles szervezet a Ptk. 6:130. (1) - (2) bekezdése alapján, az európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló mindenkor hatályos jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hibátlan számla kézhezvételét követő 30 (harminc) napon belül utalja át a Vállalkozó, alvállalkozó (közreműködő), illetve az engedményesek által megadott pénzforgalmi számlaszámra. A Megrendelő, amennyiben a Vállalkozó a teljesítéshez Alvállalkozót/Közreműködőt vesz igénybe, a Ptk. 6:130. (1)-(2) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint fizeti ki az ellenértéket: - Vállalkozóként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig nyilatkoznak, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenértékből; - az összes Vállalkozóként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig nyilatkozik, hogy az általa a teljesítésbe a Kbt szerint bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenértékből; - a Megrendelő felhívja a Vállalkozókat és az általuk a teljesítésbe a Kbt alapján bevont alvállalkozókat, hogy a teljesítés elismerését követően állítsák ki számláikat, egyidejűleg felhívja őket, hogy amennyiben nem szerepelnek az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. -a szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, nyújtsák be a tényleges kifizetés időpontjától számított harminc napnál nem régebbi együttes adóigazolást. - Ha valamely Vállalkozónak vagy alvállalkozónak, a kifizetés időpontjában az együttes adóigazolás alapján köztatozása van, a Megrendelő a vállalkozói, illetve az alvállalkozói teljesítés ellenértékét a köztartozás erejéig az Art. 36/A. (3) bekezdése szerint visszatartja, - a Szerződéses Megállapodásban meghatározott Vállalkozói Díj ellenértékét a Megrendelő, a kifizetésre köteles szervezet a Ptk. 6:130. (1) -(2) bekezdése alapján, az európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló mindenkor hatályos jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hibátlan számla kézhezvételét követő 30 (harminc) napon belül utalja át az Alvállalkozó(k), illetve az engedményesek által megadott pénzforgalmi számlaszámra. Megrendelő a Kbt (8) bekezdése alapján a Vállalkozói Díj Tartalékkeret és ÁFA nélkül számított összege 20%-nak megfelelő összegű előleg igénylési lehetőséget biztosít. Megrendelő az előleget - igénylés esetén a szerződés hatálybalépésétől számított 15 napon belül köteles kifizetni. Vállalkozó az előleggel a műszaki teljesítés 50%-nak elérését követően köteles elszámolni akként, hogy minden egyes számlájából a nyújtott előleg mértékével egyező összeget köteles a számla összegéből levonni. Az előleggel legkésőbb a végszámlában teljesen el kell számolnia Vállalkozónak. A Vállalkozó köteles feltüntetni a Bázis-vagy Aktualizált pénzügyi tervben az előleg levonásának tervezett ütemezését. A Bázisdokumentáció/Aktualizált Dokumentáció meghatározza a Vállalkozó részére nyújtott előleg visszafizetésének, elszámolásának rendjét. A Tartalékkeret mértéke a szerződés szerinti teljes ellenszolgáltatás (Vállalkozói díj) 2 %-a (az eljárás mindkét részében). 15

16 A 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 20. (3) bekezdése szerint a tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel. A Tartalékkeret a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott műszaki tartalomban nem szereplő, a Szerződésben foglalt tervezési szolgáltatás és kivitelezés teljesítéséhez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák (pótmunka) ellenértékére használható fel a Szerződésben és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételek szerint. A Tartalékkeret nem használható fel olyan tervezési és kivitelezési munkákra, amelyeket a közbeszerzés dokumentum műszaki tartalma magában foglal és azt erre tekintettel az átalánydíjas Vállalkozási Szerződés alapján köteles teljesíteni a Vállalkozó (Többletmunka). A Vállalkozó kötelezettsége és felelőssége a Megrendelő által a Közbeszerzési Eljárásban rendelkezésre bocsátott tervek felülvizsgálata. Erre tekintettel ezekkel összefüggésben a Vállalkozó tervhibára, tervhiányra a szerződéskötést követően nem hivatkozhat és erre alapítottan a Megrendelővel szemben igényt nem érvényesíthet. Ez nem alapozza meg a Tartalékkeret terhére pótmunka elrendelését, a Vállalkozói Díj emelését, határidő meghosszabbítását, kivéve, ha a tervhiba, hiányosság tapasztalt szakkivitelezőtől elvárható szakmai gondosság mellett sem volt felismerhető. A Tartalékkeret nem használható fel a Vállalkozási Szerződés teljesítéséhez, rendeltetésszerű és biztonságos használatához nem szükséges munkákra. A Tartalékkeret Szerződéses Feltételek szerinti és közbeszerzési jogszabályok szabta keretek közötti felhasználása nem vonja maga után a Szerződés módosítását vagy közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét. A Tartalékkeret felhasználásának részletes szabályait a Vállalkozási Szerződéses Feltételek tartalmazzák. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a számla benyújtása és kiegyenlítése során az adózás rendjéről szóló évi XCII törvény (Art.) 36/A. rendelkezéseit mind a vállalkozó, mind az alvállalkozó esetében alkalmazni kell. A fő finanszírozási és fizetési feltételek részleteit a közbeszerzési dokumentum részét képező szerződéstervezet (Vállalkozási Szerződéses Feltételek, Vállalkozási Szerződéses Megállapodás) tartalmazza... 16

17 .. Dátum: (éééé/hh/nn) Helyi idő: (óó:pp) Dátum: (éééé/hh/nn) Helyi idő: (óó:pp).. : :.. IV Ajánlattételi vagy részvételi határidő Dátum: 2016/09/13 (éééé/hh/nn) Helyi idő: 11:00 (óó:pp) Dátum: 2016/09/21 (éééé/hh/nn) Helyi idő: 11:00 (óó:pp).. 17

18 : :.. IV Az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések felbontásának feltételei Dátum: 2016/09/13 (éééé/hh/nn) Helyi idő: 11:00 (óó:pp) Dátum: 2016/09/21 (éééé/hh/nn) Helyi idő: 11:00 (óó:pp) II A szerződés, keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer időtartama : Időtartam hónapban: vagy napban: vagy Kezdés: 2016/10/17 (éééé/hh/nn) / Befejezés: 2016/12/08 (éééé/hh/nn) A szerződés meghosszabbítható nem A meghosszabbítás leírása: : Időtartam hónapban: vagy napban: 119 vagy Kezdés: (éééé/hh/nn) / Befejezés: (éééé/hh/nn) A szerződés meghosszabbítható nem A meghosszabbítás leírása: 18

19 .... Dátum: (éééé/hh/nn) Helyi idő: (óó:pp) Dátum: (éééé/hh/nn) Helyi idő: (óó:pp) VI További információk : ( ) 19) Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy a 322/2011. (X. 30.) Korm. rendelet 26. -a alapján a nyertes ajánlattevő - saját felelősségének korlátozása nélkül-köteles legkésőbb a szerződéskötés időpontjára legalább HUF/káresemény és legalább HUF /év limitű építési- szerelési- vagyon-, és felelősségbiztosítási- szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni úgy, hogy az kellő fedezetet nyújtson, s kiterjedjen a teljes szerződés szerinti munkákra (kifejezetten az alábbiak szerint): - a Projekt egészére, a kivitelezéséhez és a hibák kijavításához szükséges anyagokra pótlási értéken, - a biztosított káreseményekre és az azokkal kapcsolatban felmerülő pótlólagos költségekre, ide értve a szakértői díjakat, a Projekt bármely részének bontási és elszállítási költségeit, továbbá bármely romeltakarítási költséget is, a fenti pont szerinti biztosítási összeg 15%-ának megfelelő értékre, - a Jótállási Időszakban felfedezett olyan károkra, amelyek oka a Jótállási Időszak kezdete előtt keletkezett, - a Munkaterületen található építőanyagra, segédanyagra pótlási értéken, berendezésre műszaki avult értéken, 19