3. A költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid, közép- és hosszú távú stratégiája. Kiskunhalas Város Önkormányzata

Átírás

1 3. A költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid, közép- és hosszú távú stratégiája Kiskunhalas Város Önkormányzata

2 Ügyfél Cím Alcím Kiskunhalas Város Önkormányzata 3. A költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid, közép- és hosszú távú stratégiája Kiskunhalas Város Önkormányzata Dátum Verziószám v.1.0 MultiContact Consulting Kft. Nyilvántartja Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 1115 Budapest, Bartók Béla út Cégjegyzékszám: T: E: info@multicontact.eu F: W: JOGI FIGYELMEZTETÉS Jelen dokumentum a MultiContact Consulting Kft. szellemi terméke. Jelen dokumentumot és annak egyes részeit a megrendelővel kötött egyedi szerződésben foglalt jogosultságok kivételével nem lehet sem részben, sem egészben másolni, fénymásolni, újra előállítani, módosítani, átdolgozni, lefordítani vagy lerövidíteni bármilyen felhasználás céljából a MultiContact Consulting Kft. előzetes írásos hozzájárulása nélkül. A MultiContact Consulting Kft. a szerzői jogokhoz fűződő minden vagyoni jogot harmadik személyek vonatkozásában fenntart. A dokumentumban foglaltak jogtalan felhasználása esetén a MultiContact Consulting Kft. jogosult a szerzői jog megsértése miatti jogszabályi következmények alkalmazását kezdeményezni. A dokumentum tartalma egyben üzleti titkot is képez. Amennyiben a hatályos jogszabály vagy a megrendelővel kötött szerződés másképp nem rendelkezik, vagy jelen dokumentum közbeszerzési eljárásban ajánlatként kerül benyújtásra, jelen dokumentum címzettje a dokumentumban foglaltakat köteles bizalmasan kezelni, azt harmadik fél tudomására nem hozhatja MultiContact Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

3 Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló Alkalmazott módszertanunk Helyzetelemzés Az Önkormányzat rövid- és középtávú költségvetési helyzetének bemutatása Szervezet Feladatok Folyamatok Programok Az Önkormányzat stratégiáiban foglalt költségcsökkentő, hatékonyságnövelő célkitűzéseinek bemutatása Benyújtott pályázatok Jövőbeli pályázati lehetőségek A költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid, közép- és hosszú távú stratégiája A költségcsökkentési és hatékonyságnövelési stratégia monitoring rendszere Mellékletek Felhasznált irodalom Ábrák jegyzéke Táblázatok jegyzéke... 57

4 1 Vezetői összefoglaló Kiskunhalas Város Önkormányzata ÁROP-1.A azonosítószámú, Kiskunhalas Város Önkormányzatának szervezetfejlesztése pályázatában többek között vállalta, hogy stratégiát készít az önkormányzat költségcsökkentési, hatékonyságnövelési lehetőségeiről három időtávon. A költségcsökkentési és hatékonyságnövelési részstratégia akcióinak meghatározása 3 időtávban történik, rövid (1 év), közép (2-3 év) és hosszú (4-5 év) távon. Az egyes lehetséges akciókat 4 szempontból, a Szervezet, a Feladatok, a Folyamatok és a Programok vonatkozásában vizsgáljuk. A helyzetelemzés során megvizsgáltuk Kiskunhalas Város Önkormányzatnak rövid- és középtávú költségvetési helyzetét, a gazdasági társaságai működését, továbbá áttekintettünk a Pirtóval és Harkakötönnyel Közös Önkormányzati Hivatal szervezetét és az önkormányzat feladatellátásnak szervezeti felépítését, megvizsgáltuk a feladatokat és folyamatokat valamint az önkormányzat gazdasági programját, stratégiáit és az önkormányzatok részére hosszabb távon elérhető tervezett forrásokat, amiket költségcsökkentésre vagy hatékonyságnövelésre használhatnak fel. A helyzetelemzés alapján stratégiai akciókat fogalmaztunk meg. A rövid, közép- és hosszú távú részstratégiát jelen dokumentum mutatja be. Az Önkormányzat vállalta azt is, hogy a rövid távú stratégiai akciókat a projekt során bevezeti. A stratégiát a projekt kezdetétől számított 6 hónapon belül kell elkészíteni. A projekt utolsó 3 hónapja kizárólag a kidolgozott intézkedések megvalósítására irányulhat. Az Önkormányzat többletvállalásként vállalta, hogy a projekt végén a bevezetett rövidtávú javaslatokról és a végrehajtott intézkedésekről összefoglaló beszámolót készít. A fentiek megvalósítása érdekében jelen dokumentum tartalmazza a kialakított monitoring rendszert és a monitoring mutatószámait, annak érdekében, hogy a rövid távú intézkedések mérhetők legyenek. Kiskunhalas Város Önkormányzatának rövid-; közép-; és hosszú távú költségcsökkentési és hatékonyságnövelési stratégiáját a 4. fejezet tartalmazza, a mérendő intézkedéseket pedig az 5. fejezet mutatja be. 1

5 2 Alkalmazott módszertanunk Az önkormányzati gazdálkodás, a helyi társadalmi igényeknek való megfelelés is feltételezi a jövőképet, a kiszámíthatóságot, a korlátozott erőforrások célzott felhasználását. Ezeknek az igényeknek az önkormányzat leginkább akkor tud megfelelni, ha rendelkezik stratégiával és az önkormányzati döntéshozatalban is erősödik a stratégiai szemléletmód. A stratégia olyan eszköz, amellyel az önkormányzat a küldetését, adottságait, meglévő és jövőbeni erőforrásait figyelembe véve, hosszabb időtávra alakítja ki viszonyát a lakossághoz, helyi vállalkozásokhoz. A stratégia részét képező költségcsökkentési és hatékonyságnövelési részstratégia tovább bontható cselekvési tervre, akciókra. A stratégia bemutatja a monitoring mechanizmusokat is. Igények, elvárások, jelenlegi helyzet feltárása 1. ábra: Alkalmazott módszertan Megvizsgáljuk és elemezzük a projekthez kapcsolódó külső és belső szabályozási környezetet, a projektekhez kapcsolódó dokumentumot. Interjúk segítségével pontosítjuk a felsővezetői elvárásokat és a jelenlegi működést. Vezetői megkérdezés keretében összegyűjtjük és pontosítjuk a projekttel kapcsolatos célkitűzéseket és vezetői elvárásokat. Költségcsökkentési és hatékonyságnövelési lehetőségek azonosítása, stratégiai akciók meghatározása A költségcsökkentési és hatékonyságnövelési részstratégia akcióinak meghatározása 3 időtávban történik, rövid (1 év), közép (2-3 év) és hosszú (4-5 év) távon. Az egyes lehetséges akciókat 4 szempontból, a Szervezet, a Feladatok, a Folyamatok és a Programok vonatkozásában vizsgáljuk. Szervezet: e szegmens kapcsán, felső szinten áttekintjük az önkormányzat szervezetét, beleértve a Közös Önkormányzati Hivatal, az intézmények és önkormányzati gazdasági társaságok szervezetét és meghatározzuk azokat a költségcsökkentési és 2

6 hatékonyságnövelési akciókat, melyeket az önkormányzat célul tűz ki a részstratégia időtávjában. Feladat: e szegmens kapcsán, felső szinten áttekintjük az önkormányzat kötelező, önként vállalt és államtól átvett feladatait és meghatározzuk azokat a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési akciókat, melyeket az önkormányzat célul tűz ki a részstratégia időtávjában. Folyamatok: e szegmens kapcsán, felső szinten áttekintjük az önkormányzat irányítási, szakmai és támogató folyamatcsoportjait és meghatározzuk azokat a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési akciókat, melyeket az önkormányzat célul tűz ki a részstratégia időtávjában. Programok: e szegmens kapcsán, felső szinten áttekintjük az önkormányzat Gazdasági Programjában foglalt és még nem teljesített költségcsökkentést, hatékonyságnövelést eredményező akcióit, a folyamatban lévő, költségcsökkentést, hatékonyságnövelést eredményező pályázatokat, továbbá az önkormányzatok és intézményeik számára várható támogatásokat a as programozási időszakban, melyek költségcsökkentést, hatékonyságnövelést eredményezhetnek. A részstratégia egyes akcióit az alábbi ábra szerint foglaltuk össze. 5 Hosszú táv ( ) 3 Közép táv ( ) 1 Rövid táv (2014) Szervezet Feladat Folyamat Program 2. ábra: Költségcsökkentési és hatékonyságnövelési akciók meghatározása 3

7 Monitoring, mérés, értékelés A monitoring a stratégia megvalósulásának folyamatos nyomon követése, a kapott eredmények értelmezése és adott időszakonkénti dokumentálása, valamint a jövőbeli tervezéshez vagy a jelenlegi beavatkozások korrigálásához szükséges döntések előkészítése. A monitoring folyamatos tevékenység, melynek célja annak figyelemmel kísérése, hogy a stratégia megvalósítása megfelelő ütemben történik-e. Ennek megfigyeléséhez olyan mutatószám-rendszert alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy folyamatosan tájékoztassa az Önkormányzatot az előrehaladásról. A monitoring tevékenység alapvető célja tehát annak vizsgálata, hogy az egyes lépések, akciók megvalósítása megfelelt-e az eredeti célkitűzéseknek. A monitoring feladata a végrehajtás során jelentkező problémák és végrehajtási kockázatok feltárása, a szükséges vezetői szintű beavatkozások előkészítése, megoldási alternatívák megfogalmazása és döntésre való előterjesztése által. A monitoring négy, egymástól jól elkülöníthető része a nyomon követés, a mért eredmények elemzése, a jövőbeli beavatkozási döntések előkészítése és a stratégiai célkitűzések szükség szerinti finomhangolása. Nyomon követés Stratégiai célkitűzések szükség szerinti finomhangolása Rendszeresen mért eredmények elemzése Jövőbeli beavatkozási döntések előkészítése 3. ábra: Monitoring folyamat lépései A monitoring rendszerrel szemben támasztott követelmények: relevancia: monitoring során a valóban szükséges információk kerüljenek összegyűjtésre; szavatosság: az információk begyűjtése, rendszerezése és közreadása ne legyen túl hosszú folyamat; egyértelműség: a monitoring rendszer megfelelően legyen strukturálva, a szereplők számára azonos legyen az értelmezési keret; gyors elérés: az összegyűjtött információk elérési ideje minél kisebb legyen; formalizáltság: a mérés során lehetőleg egységes szerkezetű és logikájú dokumentumok és munkafelületek használata; arányosság: a szükségesnél ne okozzon nagyobb leterhelést a résztvevők számára; 4

8 jogosultság: a mérés során nyert információk a releváns jogosultsági szint szerint kerüljenek bemutatásra, döntés előkészítésre és döntésre; fejleszthetőség: a rendszer elemei úgy kerüljenek kialakításra, hogy továbbfejlesztése ne legyen túl bonyolult és költséges. A monitoring két, egymástól jól elkülöníthető szintje a stratégiai-; és az operatív szint. A stratégiai szintű monitoring célja a magas szintű célok teljesülésének vizsgálata, elsősorban a felsővezetők számára szolgáltat aggregált információt a felső szintű célok vagy beavatkozások megvalósulásáról. A monitoring elsősorban a jövőbeli beavatkozási döntések előkészítéséhez járul hozzá. E tekintetben a monitoring az értékelés első lépcsője. Jellemző módon éves gyakorisággal történik. Az operatív szintű monitoring célja a feladatok és részfeladatok időközi megvalósulásának vizsgálata, elsősorban az operatív vezetés számára szolgáltat széleskörű, elemi információt a beavatkozások megvalósulásáról. Az operatív monitoring az azonnali, operatív jellegű beavatkozásokhoz járul hozzá. Jellemzően havi gyakorisággal történik a beszámolás. Az alábbi táblázat összefoglalóan mutatja a monitoring két szintjének főbb jellemzőit. Stratégiai szint Operatív szint Cél Felsőszintű célok teljesülésének Feladatok és részfeladatok vizsgálata megvalósulásának vizsgálata Célcsoport Felsővezetés Operatív vezetés Kimenet Felsővezetői döntés előkészítés Azonnali, operatív jellegű beavatkozások indítása Időköz Éves Havi Mutatószám Hatás és eredmény mutatószámok Aggregáltság Aggregált Elemi Indikátorok 1. táblázat: A monitoring két szintjének jellemzői A Stratégia eredményeinek vagy hatásainak mérésére szolgáló mutatószámok. A teljesülés mérhetővé tétele, a végrehajtás nyomon követésére és értékelésére szolgáló mutatószámok kidolgozása kiemelkedő jelentőségű, az értékelés alapvetően egy átfogó mutatószámrendszerre épül. A mutatószámok alábbi típusait különböztetjük meg: Input mutató: egy adott akció megvalósításához szükséges erőforrások (pl. költségvetési kiadás nagysága, felhasznált papír mennyisége) nagyságát veszi számításba. Az input mutató előnye, hogy könnyen meghatározható, hátránya, hogy egyáltalán nem eredménycentrikus; Output mutató: abban az esetben célszerű alkalmazni, ha az eredmény, vagy hatás nem vagy túlzott erőforrás ráfordítás árán határozható csak meg; Eredménymutató: egy adott akció érintettjeire gyakorolt közvetlen és általában azonnali hatásokról ad információt; Hatásmutató: egy akció közvetett, általában közép- és hosszútávon mérhető, társadalmi, gazdasági és/vagy környezeti következményeinek mérésére szolgál. 5

9 Kulcsmutatószám: azok a mutatószámok, melyek kiemelt szerepet töltenek be a stratégiai monitoringban, az Önkormányzat hatáskörébe tartozó feladatok eredményeinek/hatásainak értékelésében. Kulcsmutató-számként javasolt elsődlegesen eredménymutatókat és/vagy hatásmutatókat azonosítani. A mérést segítő indikátorok kialakítása során az úgynevezett SMART kritériumokat tartjuk szem előtt. Measurable - Mérhető Achievable - Elérhető Realistic - Reális Specific - Konkrét SMART Time-based - Időhöz kötött 4. ábra:smart kritériumok Specific Konkrétak a mennyiség, minőség tekintetében; Measurable Objektív módon mérhetőek; Achievable Teljesíthetőek, rendelkezésre állnak; Realistic Reálisak, relevánsak; Time-based Időalapúak, időhöz kötöttek. A fentieken túl a mutatószámrendszerrel szemben támasztott követelmények: a mutató kiválasztásánál gondosan kell mérlegelni, hogy valóban van-e összefüggés a mérni kívánt céllal; az egyes mutatók kedvező tényértéke a cél felé való elmozdulást jelenti-e; a mutató értékének alakulására az önkormányzatnak befolyással kell rendelkeznie; a mutatószámok kiválasztása során fontos szempont a teljesítményértékelésbe való beépíthetőség a mutatószámok kialakítása során szem előtt kell tartani, hogy a stratégiai monitoring költség-haszon megközelítése alapján nem túlzott költség-e az adott intézkedés mérhetővé tétele A mutatószámrendszer kialakítása során a tervezési fázisban rögzíteni kell a mutatószámok kiinduló értékét. Emellett meghatározásra kerül a célérték is, az adott stratégiai cél alapján számszerűsített elvárások értéke. A monitoring mérföldköveinél mért érték a tényérték. A célértékek és tényértékek különbsége jelzi, hogy az adott folyamattal szemben támasztott követelmény, cél mennyiben teljesült. 6

10 Monitoring folyamat A monitoring rendszer megtervezésének első lépése annak meghatározása, hogy melyek lesznek azok a kulcselemek, amelyeket ellenőrizni szeretnénk. Az egyes tevékenységeket, határidőket és indikátorokat a stratégiában rögzítjük. Második lépésben meg kell határozni, hogyan biztosítjuk a szükséges információkat, azaz hogyan kell az adatokat összegyűjteni. Az adatgyűjtést a Közös Önkormányzati Hivatal végzi. A monitoring tevékenység harmadik lépése az adatgyűjtés befejezését követően a jelentés elkészítése. A jelentés alapvető célja a stratégia megvalósulásának és a tervezett célok közötti eltérések vizsgálata. E vizsgálatok keretében, amennyiben az elért eredmények és célok között az eltérés a megengedhetőnél nagyobb, elemezni kell az okokat, és javaslatokat kell adni a szükséges módosításokra. Értékelés A stratégia megvalósulásának meghatározott időpontokban elvégzett részletes elemzése, amelynek célja az akciók teljesítésének, az eredmények vizsgálata. Ezen túlmenően az értékelés célja a stratégia egészének rendszeres átgondolása, és ennek alapján a szükséges finomhangolások kidolgozása. Monitoring szervezet A monitoring résztvevőit meg lehet határozni név, pozíció, szervezeti egység vagy intézmény szintjén. A stratégiai monitoring résztvevőinek tekintjük azon személyeket, köztisztviselőket, szervezeti egységeket és intézményeket, melyek a monitoring célcsoportjának tekinthetők (felsővezetők); felelősek a monitoring végrehajtásáért; felelősek egy stratégiai részterületért vagy beavatkozásért; adatszolgáltatási kötelezettségük van a monitoring végrehajtásával kapcsolatban. A monitoring végrehajtásáért felelős szervezeti egység/személy készíti el a monitoring jelentést, aminek alapján a felsővezetés dönt a stratégia finomhangolásáról. 7

11 3 Helyzetelemzés Jelen tanulmányban az Önkormányzat által a Magyary Program egyes beavatkozási területein vállalt feladatok közül (sötétszürke) a 3. feladat megvalósítása érdekében készített Költségcsökkentési, hatékonyságnövelési stratégiát mutatjuk be. Jelen tanulmányban a költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid, közép- és hosszú távú stratégiáját mutatjuk be, a legnagyobb potenciállal rendelkező opciók meghatározására akciótervet készítettünk. A stratégiát a projekt kezdetétől számított 6 hónapon belül kell kidolgozni. A projekt utolsó 3 hónapja kizárólag a kidolgozott intézkedések megvalósítására irányulhat. 8

12 3.1 Az Önkormányzat rövid- és középtávú költségvetési helyzetének bemutatása Kiskunhalas Város Önkormányzata költségvetési bevételei az elmúlt években folyamatosan nőttek, és ezt a tendenciát a kiadások bár kisebb mértékben követték. A költségvetési hiány 2013-ban meghaladta a 2,2 Mrd forintot, ám a finanszírozási kiadásokkal korrigált hiány összege 1,4 Mrd forint. Az Önkormányzat a kötelező feladatok finanszírozását biztosítja, az önként vállalt feladatokat lehetőségeihez mérten teljesíti. Az Önkormányzat2014-re mintegy 560 millió forintos hitelfelvételt tervez. 5. ábra:kiskunhalas Város Önkormányzata költségvetési főösszegeinek alakulása Az Önkormányzat az elmúlt évek során első sorban fejlesztési célra vett fel hitelt, 2014-re viszont megegyező mértékben kíván élni a működési és fejlesztési célú hitelfelvétel lehetőségével. 6. ábra:kiskunhalas Város Önkormányzata hitelfelvételei 9

13 Az állandó lakosságszám január 1-jén fő volt. A város működését veszélybe sodorta a 4 Mrd forintot is meghaladó adósságállománya, de április 2-án a város Polgármestere Bizonyságlevelet vehetett át, melynek értelmében az Állam átvállalja a város forintos adósságállományát, így a település gazdasági ellehetetlenülésének veszélye elhárult. 7. ábra:kiskunhalas Város Önkormányzatának egy állandó lakosra jutó mutatói Az önkormányzati kiadásokon belül jelentős különbség mutatkozott a működési és a felhalmozási célú kiadások között, mely azonban 2013-ra kiegyenlítődött. A működési célú kiadások 2011 óta tapasztalható folyamatos csökkentése a takarékos gazdálkodásnak köszönhető, ami kifeszített működést sejtet, a felhalmozási célú kiadások viszont jelentős mértékben nőttek, melyben a felújítási és beruházási kiadások jelentős emelkedése is szerepet játszott. 8. ábra:kiskunhalas Város Önkormányzatának kiadás szerkezete 10

14 A fentiekből is látszik, hogy az Önkormányzat a költségcsökkentés területén a lehetőségeihez mérten megfelelő erőfeszítéseket tesz. Jelenleg a hatékonyság növelésre kell és lehet fókuszálni. Kiskunhalas Város Önkormányzata a helyi adók körében a helyi iparűzési adót veti ki,2011-ig a vállalkozások kommunális adóját, 2009-től pedig talajterhelési díjat is alkalmaz. A helyi adók mértékét évben nem módosította. Az alábbi ábra a helyi adóbevételeket mutatja, 2013 évben a költségvetési rendeletek alapján került figyelembe vételre a helyi adóbevétel. Adóbevételek alakulása években (Zárszámadási rendeletek alapján) Megnevezés Helyi adók: könyvek alapján Iparűzési adó Építményadó Vállalkozók kommunális adója Magánszemélyek komm. adója Telekadó Talajterhelési díj Pótlék, bírság Egyéb adóbevétel Helyi adók összesen: Átengedett adók: Gépjárműadó Termőföld bérbeadás Átengedett adók összesen: Adóbevételek összesen: táblázat:kiskunhalas Város Önkormányzata helyi adóbevételek alakulása Az alábbi ábra a helyi adóbevételeket mutatja a zárszámadási rendeletek alapján. 11

15 A gazdasági társaságok működése 9. ábra:kiskunhalas Város Önkormányzata helyi adóbevételek alakulása Kiskunhalas Város Önkormányzatának hétgazdasági társaságban rendelkezik 50%-nál nagyobb arányú tulajdonrésszel, további két társaságban (Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Zrt., Vakáció Közhasznú Nonprofit Kft.,) pedig kisebbségi tulajdonos. Az önkormányzat tulajdonában álló fontosabb gazdasági társaságok főbb adatait az alábbiakban mutatjuk be: Sorsz. Gazdasági társaság neve Önkormányzat tulajdoni hányada (%) Ügyvezető Székhelye Társaság törzstőkéje (Ft) Felügyelőbizottság tagjainak száma (Fő) 1. Halas - T. Kft 100 n.a Kiskunhalas, Kuruc Vitézek tere 22/a 2. Halasvíz Kft. ( Farkas ig, a István Kiskunhalas, Kiskunsági Kőrösi út 27. Vízkiközmű Szolgáltató Kft. megalakulásáig) 3. Halasi Média és Kultúra Non-profit Kft. 4. Kiskunhalasi Geotermikus Projekt Kft. 100 Tóth István n.a Dr. Kovács Imre Zoltán 6400 Kiskunhalas, Bethlen G. tér Budapest, Szent István körút em n.a

16 Sorsz. Gazdasági társaság neve Önkormányzat tulajdoni hányada (%) Ügyvezető Székhelye Társaság törzstőkéje (Ft) Felügyelőbizottság tagjainak száma (Fő) 5. Kunság-Halas Hulladékgazdálkodási Non-profit Kft. 6. Halasi Városgazda Zrt. 1/17 (17 önkormányzat hozta létre, januárban) 100 Molnár Ferenc n.a 6400 Kiskunhalas, Alsószállás puszta 0995/12. hrsz Kiskunhalas, Bem u n.a. A Halas - T. Kft. vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatóit az alábbi táblázat mutatja be: Vagyoni helyzet mutatói Halas - T. Kft Befektetett eszközök aránya Tőkeellátottság Befektetett eszközök fedezettsége Kötelezettségek aránya Működés biztonsági aránymutató 67,19% 63,41% 19,87% 87,79% 84,77% 6,00% 130,65% 133,69% 30,17% 2,93% 6,17% 94,00% 2999,90% 1374,11% 6,38% Pénzügyi helyzet mutatói Halas - T. Kft Fizetőképesség (likviditási gyorsráta) Likviditási ráta Eladósodottság mértéke - Bonitás Eladósodottság foka 570,14% 473,50% 82,49% 1121,24% 593,04% 85,24% 3,33% 7,28% 1568,04% 2,93% 6,17% 94,00% 3. táblázat:halas - T. Kft. vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatói A Halasvíz Kft., a három társaság egyesülésével létrejött Kiskunsági Víziközmű Szolgáltató Kft. egyik elődjének vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatóit az alábbi táblázat mutatja be: Vagyoni helyzet mutatói Halasvíz Kft Befektetett eszközök aránya Tőkeellátottság 67,47% 67,09% 59,74% 84,79% 85,97% 81,44% 13

17 Befektetett eszközök fedezettsége Kötelezettségek aránya Működés biztonsági aránymutató 125,44% 128,14% 136,31% 7,87% 10,42% 10,21% 1154,00% 824,93% 797,27% Pénzügyi helyzet mutatói Halasvíz Kft Fizetőképesség (likviditási gyorsráta) Likviditási ráta Eladósodottság mértéke - Bonitás Eladósodottság foka 274,63% 192,71% 260,97% 441,05% 315,82% 394,13% 9,28% 12,12% 12,54% 7,86% 10,42% 10,21% 4. táblázat: A Halasvíz Kft.vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatói A Halasi Média és Kultúra Non-profit Kft. a Halasmédia Non-profit Kft. és a Kiskunhalasi Művelődési Központ Non-profit Kft. egyesüléséből jött létre. A két társaság korábbi években jellemző vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatóit az alábbi két táblázat mutatja be: Vagyoni helyzet mutatói Halasmédia Non-profit Kft. Befektetett eszközök aránya Tőkeellátottság Befektetett eszközök fedezettsége Kötelezettségek aránya Működés biztonsági aránymutató Pénzügyi helyzet mutatói Halasmédia Non-profit Kft. Fizetőképesség (likviditási gyorsráta) Likviditási ráta Eladósodottság mértéke - Bonitás Eladósodottság foka ,40% 71,56% 82,34% 93,95% 88,35% 91,43% 122,96% 123,46% 111,04% 4,99% 10,69% 6,85% 1883,74% 826,42% 1334,56% ,11% 209,39% 190,50% 473,11% 266,01% 257,83% 5,31% 12,10% 7,49% 4,99% 10,69% 6,85% 5. táblázat: Halasmédia Non-profit Kft. vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatói Vagyoni helyzet mutatói Kiskunhalasi Művelődési Központ Non-profit Kft. Befektetett eszközök aránya ,08% 41,05% 46,99% 14

18 Tőkeellátottság Befektetett eszközök fedezettsége Kötelezettségek aránya Működés biztonsági aránymutató Pénzügyi helyzet mutatói Kiskunhalasi Művelődési Központ Non-profit Kft. Fizetőképesség (likviditási gyorsráta) Likviditási ráta Eladósodottság mértéke - Bonitás Eladósodottság foka 61,07% 67,80% 76,85% 129,72% 165,17% 163,55% 34,84% 28,33% 22,23% 175,29% 239,34% 345,73% ,23% 82,25% 169,69% 151,89% 208,13% 238,46% 57,05% 41,78% 28,92% 34,84% 28,33% 22,23% 6. táblázat: Kiskunhalasi Művelődési Központ Non-profit Kft. vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatói A Halasi Városgazda Zrt. vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatóit az alábbi táblázat mutatja be: Vagyoni helyzet mutatói Halasi Városgazda Zrt Befektetett eszközök aránya Tőkeellátottság Befektetett eszközök fedezettsége Kötelezettségek aránya Működés biztonsági aránymutató 63,18% 63,94% 38,37% 69,88% 74,53% 45,22% 110,60% 116,56% 117,84% 28,74% 24,15% 52,48% 243,10% 308,58% 86,17% Pénzügyi helyzet mutatói Halasi Városgazda Zrt Fizetőképesség (likviditási gyorsráta) Likviditási ráta Eladósodottság mértéke - Bonitás Eladósodottság foka 119,31% 136,88% 88,90% 128,09% 149,28% 117,43% 41,14% 32,41% 116,05% 28,74% 24,15% 52,48% 7. táblázat: Halasi Városgazda Zrt. vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatói 15

19 3.2 Szervezet Közös Önkormányzati Hivatal Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseinek megfelelően Kiskunhalas Város Önkormányzata Pirtó és Harkakötöny községekkel együtt Közös Önkormányzati Hivatalt működtet. A hivatal ellátja a Mötv.-ben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban a számára meghatározott feladatokat Kiskunhalas Város vonatkozásában. A Közös Önkormányzati Hivatal feladatai: 1) A képviselő-testület, bizottságok és tisztségviselők munkájával kapcsolatban a döntések előkészítése, azok végrehajtásának szervezése; 2) Részt vesz az önkormányzat intézményeivel kapcsolatos irányítási, ellenőrzési feladatok ellátásban; 3) Az önkormányzat pénzügyi, igazgatási feladatainak koordinálása, elvégzése, operatív gazdasági feladatok ellátása; 4) A központi és a helyi szabályozásban megállapított adók beszedésével kapcsolatos feladatok ellátása; 5) Közreműködik az önkormányzati vagyon működtetésében, hasznosításában; 6) A képviselő-testület, a polgármester és a jegyző jogszabályban meghatározott államigazgatási feladatainak előkészítése, végrehajtásuk szervezése; 7) Ellátja a településfejlesztéssel és rendezéssel kapcsolatos előkészítő és végrehajtási feladatokat; 8) Ellátja az önkormányzati intézmények működtetési feladatait. A Közös Önkormányzati Hivatal jóváhagyott foglalkoztatotti létszáma jelenleg 83 fő, melyből 76 fő köztisztviselő, 7 fő pedig közalkalmazott. A Stratégiai és Fejlesztési Osztály létszáma jelenleg 6 fő, az engedélyezett létszám 7 fő, így április hónapjában meghirdetésre került egy ügyintézői álláshely. A Közös Önkormányzati Hivatal vezetője a jegyző. Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCXXX. törvény alapján a központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzati hivatal működési kiadásaihoz a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény szerint január 1-jén működő hivatali struktúrának megfelelően. A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik. Az elismert hivatali létszám a számított alaplétszám korrekciós tényezőkkel korrigált összege. A számított alaplétszám az alábbi képlet alapján határozható meg:szal=c+(öl-a)/(b-a)*(d-c), két tizedes jegyre kerekítve. A számítások alapján a Közös Önkormányzati Hivatal állam által finanszírozott létszáma 2014-ben 84 fő. A Közös Önkormányzati Hivatal szervezetét az alábbi ábra mutatja: 16

20 Jegyzői Titkárság (Osztály) (45+1 fő) Önkormányzati Rendészet (13+1 fő) Építéshatósági Csoport (5 fő) Kirendeltségek (4+4 fő) Pénzügyi és Gazdálkodási Osztály (22 fő) Költségvetési Csoport (5 fő) Könyvelési Csoport (4 fő) Adócsoport (9 fő) Jegyző Aljegyző Stratégiai és Fejlesztési Osztály (8 fő) Köznevelési, Művelődési és Szociálpolitikai Osztály (7 fő) Főépítész (1 fő) Szociálpolitikai Csoport (4 fő) Szervezési Csoport (11+8 Társulási Feladatokat fő) ellátó Csoport (3 fő + 1 fő intézményi referens) 10. ábra: Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítése A fentiekből megállapítható, hogy Kiskunhalas Város Közös Önkormányzati Hivatalának vonatkozásában létszámcsökkentés nem indokolt. A költségcsökkentés erőforrás felhasználás csökkentésével nem biztosítható, így a hatékonyságnövelés lehetőségeinek feltárása vezethet csak eredményre. Intézmények, gazdasági társaságok Az önkormányzat feladatellátásnak szervezeti felépítését az alábbi ábra mutatja: 11. ábra:kiskunhalas Város Önkormányzata szervezeti felépítése További költségcsökkentési intézkedések szervezeti szinten nem javasoltak, inkább a hatékonyságnövelésre szükséges a hangsúlyt helyezni. A Hivatal esetében a folyamatos jogszabályváltozások miatt feltétlenül szükséges a szakmai továbbképzések biztosítása. A dolgozók munkavégzésének hatékonyság-maximalizálásához rendszeres képzések javasoltak, ennek megalapozása érdekében pontosan fel kell mérni a képességeket. A Hivatal dolgozóinak van képzési tervük, így ennek folyamatos aktualizálása szükséges a felmérés eredményei alapján. Az Önkormányzat belső ellenőrzése kiterjed a gazdasági társaságokra is, amelyet munkaterv szerinti rendszerességgel végeznek a szakértők. Az önkormányzati adósságkonszolidáció során rendeződik a társaságok gazdasági helyzete is. 17

21 A gazdasági társaságok jelenleg nem rendelkezik kockázatkezelési szabályzattal, az esetlegesen felmerülő kockázatokat az ügyvezetők jelzik a tulajdonos felé. A hosszú távú stratégia alapvetően határozza meg egy szervezet jövőjét. A hatékonyan kialakított stratégia segíti a társaságot a megfelelő cselekvési irány kijelölésében, megkönnyíti az alkalmazkodást a gazdasági környezethez és fenntartható, a tulajdonosi elvárásokkal összeegyeztethető terveket fogalmaz meg. Az Önkormányzat és a társaságok között közfeladatok ellátására létrejött vállalkozási szerződések képezik alapját a társaságok tevékenységeinek, működésük finanszírozásának. Az Országgyűlés november 9-én fogadta el a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló évi CXXII. számú törvényt, melynek fő célkitűzése a nyilvánosság, a takarékosság, az átláthatóság és a valódi teljesítmény díjazásának jogi szabályozása a köztulajdonban álló gazdasági társaságok esetében. A jelenlegi közszolgáltatási szerződések az elvégzendő közfeladatok vonatkozásában nem kellő részletezettséggel szabályozzák azok mennyiségi és minőségi elvárásait. A társaság által elvégzett feladatok minőségének mérésére nincs kialakított módszertan. Az Önkormányzatnak hosszútávon is törekednie kell arra, hogy a társaságaihoz kiszervezett közszolgáltatásokat hatékonyan lássa el. Javasoljuk az Önkormányzat és a társaságok között közfeladatok ellátására létrejött vállalkozási szerződések SLA szemlélet szerinti (az angol Service Level Agreement kifejezés rövidítése szolgáltatási szint megállapodás) átalakítását, amely rögzíti a szolgáltatás alapelveit (szolgáltatási időszakokat, alapvető szabályokat), a szolgáltatás részletes tárgyát, terjedelmét, színvonalát, minőségét, a teljesítendő feladatokat, elvárt határidőket, kommunikációs utakat, eszkalációs rendet, szolgáltatás díjazását, fizetési feltételeit, világosan definiálja és mérhetővé teszi a szolgáltatásokat, valamint egyértelműen, mindkét fél számára érthető módon megfogalmazza azok tartalmát, felülvizsgálatát és módosítását. A társaságok jelen állapotukban ugyan ellátják a szerződésben vállalt feladatait, de mindenképpen szükséges vizsgálni a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési kérdéseket. Az elkövetkező időszak egyik kiemelkedő eredménye lesz, hogy az önkormányzat és a társaságok tartozásai rendeződnek. Az elkövetkező években szigorú költségvetés tervezési módszertant kell kialakítani arra vonatkozóan, hogy a tervezett fejlesztések, költségek és a rendelkezésre álló források összhangban legyenek egymással, az adósságállomány ne növekedjen újra a működést veszélyeztető mértékűre. Azonosító Akció Időtáv SZ/1-01 SZ/1-02 SZ/1-03 Akcióterv készítése az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok hatékonyabb tulajdonosi ellenőrzése érdekében A hivatali dolgozók rendszeres képességfelmérése, képzési tervek aktualizálási rendszerének kialakítása Az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok szerződéseinek átalakítása SLA szemléletben

22 3.3 Feladatok Az önkormányzatok a működésük során kötelező és önként vállalt feladatokat látnak el. Az önkormányzati feladatok áttekintését az alábbi ábra mutatja be: Önkormányzati feladatcsoportok Kötelező feladatok Településfejlesztés, településrendezés Környezet-egészségügy Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások Településüzemeltetés Óvodai ellátás Lakás- és helyiséggazdálkodás Közterületek, közintézmény elnevezése Kulturális szolgáltatás Hajléktalanná vált személyek ellátása és rehabilitációja Egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások Nemzetiségi ügyek Helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás Honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás Közreműködés a település közbiztonságának biztosításában Távhőszolgáltatás Helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok Helyi közösségi közlekedés biztosítása Víziközmű-szolgáltatás Kistermelők, őstermelők értékesítési lehetőségeinek biztosítása Hulladékgazdálkodás Sport, ifjúsági ügyek Önként vállalt feladatok Államtól átvett feladatok Megosztott feladatok (közösen ellátott) 12. ábra: Önkormányzati feladatok áttekintése A kötelező feladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény határozza meg. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadóművészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 19

23 8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás E feladatok ellátását az állam feladatfinanszírozási rendszerben támogatja. Kiskunhalas Város Önkormányzata a kötelező feladatait ellátja, azonban a feladatok ellátását részben saját költségvetéséből támogatja(forrás: évi költségvetési terv). Kötelező feladat megnevezése Hatáskör jogosultja Feladatellátás módja Költsége (Ft/év) Állami normatíva összege (Ft/év) Képviselőtestületi kiegészítés (Ft/év) Településfejlesztés, Képviselőtestület Hivatal településrendezés Közvilágítás Képviselőtestület Közterületek, valamint Képviselőtestület Hivatal az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése Bölcsődei ellátás Képviselőtestület Intézmény Rovar- és rágcsálóirtás Képviselőtestület Óvodai ellátás Képviselőtestület Intézmény

24 Kötelező feladat megnevezése Hatáskör jogosultja Feladatellátás módja Költsége (Ft/év) Állami normatíva összege (Ft/év) Képviselőtestületi kiegészítés (Ft/év) Nyilvános könyvtári ellátás biztosítása Képviselőtestület Intézmény Kulturális örökség helyi Képviselőtestület Intézmény védelme Nemzetiségi ügyek Képviselőtestület Hivatal Nemzetiségi Képviselőtestület Hivatal önkormányzatokkal kapcsolatos feladatok Szociális, gyermekjóléti Társulás Feladatátadási szolgáltatások és megállapodás ellátások A területén Társulás Feladatátadási hajléktalanná vált megállapodás személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása Helyi adóval, Jegyző Hivatal gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok Adó és Jegyző Hivatal értékbizonyítvány, vagyoni bizonyítvány kiállítása Mezőőri szolgálat Képviselőtestület Hivatal Anyakönyvi hagyatéki feladatok és Jegyző Hivatal Birtokvédelem Jegyző Hivatal Kitüntetések, adományozása díjak Testvérvárosi és egyéb nemzetközi kapcsolatok Pályázatfigyelés, pályázatkészítés, projektmegvalósítás és elszámolás Önkormányzati rendezvények, ünnepségek tartása A Képviselő-testület és a bizottságok tevékenységével kapcsolatos feladatok Képviselőtestület Hivatal Képviselőtestület Hivatal Képviselőtestület Képviselőtestület 100% tulajdonú gazdasági társaság Képviselőtestület Hivatal

25 Kötelező feladat megnevezése Hatáskör jogosultja Feladatellátás módja Költsége (Ft/év) Állami normatíva összege (Ft/év) Képviselőtestületi kiegészítés (Ft/év) Belső ellenőrzés Jegyző Hivatal Tűz és munkavédelem Jegyző Informatikai és honlap Jegyző Hivatal üzemeltetési feladatok Településfejlesztés, Képviselőtestület Hivatal településrendezés Közvilágítás Képviselőtestület Közterületek, valamint Képviselőtestület Hivatal az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése Bölcsődei ellátás Képviselőtestület Intézmény Finanszírozás % 43% 8. táblázat: A kötelező feladok ellátásának finanszírozása Kiskunhalas Város Önkormányzatánál Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. Kiskunhalas Város Önkormányzatának önként vállalt feladatait az alábbi ábra mutatja (forrás: évi költségvetési terv). Önként vállalt feladat megnevezése Költsége (Ft/év) Képviselőtestületi kiegészítés (Ft/év) Fejlesztési célú hiteltörlesztés Lakossági járda építés támogatása KEOP /A/ pály KEOP /a/ pály KEOP-5.5.0/A/12/ pály DAOP-5.1.2/A-09-2f pály KEOP /A/ pály KEOP /A/ pály TÁMOP / pály KEOP-2.4.0/B/2F/ pály KEOP /A/ pály KEOP /C/ pály KEOP-1.2.0/2F/ pály ÁROP-1.A pály EMMI múzeum pályázat

26 Önként vállalt feladat megnevezése Költsége (Ft/év) Képviselőtestületi kiegészítés (Ft/év) Hosszú időtartamú közmunka Átmeneti közmunka Startközmunka Önkormányzati támogatások áht.-on belülre Önkormányzati támogatások áht.-on kívülre Összesen Önkormányzati finanszírozás % 16,6% 9. táblázat: Az önként vállalt feladok ellátásának finanszírozása Kiskunhalas Város Önkormányzatánál Az önként vállalt feladatok körébe első sorban pályázati projektek keretében megvalósított fejlesztések, tevékenységek tartoznak. Érdemes megvizsgálni, hogy a következő hét éves pályázati ciklusban milyen ütemben és mértékben célszerű további pályázati forrásokat bevonni, hogy a es állami adósság konszolidáció után a város gazdálkodása hosszú távon is fenntartható maradjon. A helyi önkormányzat a törvényben meghatározott esetekben - az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat is. Kiskunhalas az alábbi, államtól átvállalt feladatokat látja el: Államtól átvállalt feladat megnevezése Feladatellátás módja Költsége (Ft/év) Állami támogatás összege (Ft/év) Képviselőtestületi kiegészítés (Ft/év) Gyepmesteri telep önkormányzat Mezei őrszolgálat önkormányzat Rendszees szociális hivatal segély Aktív korúak segélye hivatal Lakásfenntartási támogatás Rendszeres gyermekvédelem hivatal hivatal Óvodáztatási támogatás hivatal Közútkezelés hivatal Közterület felügyelet hivatal Környezetvédelem hivatal Összesen táblázat: Államtól átvállalt feladatok ellátásának finanszírozása Kiskunhalas Város Önkormányzatánál 23

27 Megosztott feladatok A Halasi Többcélú Kistérségi Társulás 9 résztvevő önkormányzatának képviselő-testülete a közös céloknak megfelelően közösen szervezik és valósítják meg a települési önkormányzatok alábbi feladatait, (hatásköreit): szociális és gyermekjóléti intézményi ellátás; családsegítés, házi segítségnyújtás; írott és elektronikus média működtetése. A Mindennapi vizünk Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás keretében 14 település fogott össze az előírásoknak megfelelő minőségű víz biztosítása érdekében. Mindkét társulás esetében az adatok a évi költségvetés alapján kerültek megadásra. Sorsz. Társulás megnevezése 1 Halasi Többcélú Kistérségi Társulás Önkormányzati bevételek (Ft/év) Önkormányzati ráfordítások (Ft/év) Mindennapi vizünk Ivóvízminőség-javító Önkormányzati 0 0 Társulás 11. táblázat: Kiskunhalas Város Önkormányzatának társulási tagságai Az alábbi feladatok felvételét javasoljuk a rövid-; közép-; hússzú távú stratégiába: Azonosító Akció Időtáv FE/1-01 A Városgazdálkodás és a zöldterület-kezelés területén meg kell vizsgálni a saját bevétel növelésének és a civil szervezet bevonásának lehetőségét FE/1-02 Az egyéb önkormányzati kötelező feladatokat át kell tekinteni, megvizsgálni a feladatellátás minőségi és mennyiségi mutatóit, az állampolgári igényeket és ahhoz mértem beállítani a feladatellátás költségeit. FE/1-03 A közterület rendjének fenntartása és a bölcsőde működtetése kapcsán meg kell vizsgálni az önkormányzatok közötti vagy civil szervezetekkel történő feladatmegosztás útján történő működtetés lehetőségét

28 3.4 Folyamatok Az önkormányzatok esetében három fő folyamatcsoportot különböztethetünk meg, az irányítási folyamatokat, a szakmai folyamatokat és a támogató folyamatokat. A fő folyamatcsoportokon belüli folyamatcsoportokat és folyamatokat az alábbi ábra szemlélteti: A Közös Önkormányzati Hivatal főfolyamai Stratégiai irányítás Irányítási folyamatok Vezetés Szabályozás Minőségirányítás Belső kontroll rendszer működtetése Szakmai folyamatok Önkormányzati feladatokkal kapcsolatos döntések előkészítése, végrehajtása Jegyzői hatáskörben maradó feladatokkal kapcsolatos döntések előkészítése, végrehajtása Igények Gazdálkodási-; Pénzügy;- Számvitel-; Kontrolling folyamatok Beszerzések, beruházások és fejlesztések Ingatlan és vagyongazdálkodás Peres ügyek és jogi feladatok Projektmenedzsment Üzemeltetés Belső ellenőrzés Szolgáltatás Támogató folyamatok HR Informatikai támogatás Fizikai és IT biztonság Ügyiratkezelés Kommunikáció Rendezvényszervezés, nemzetközi kapcsolatok Adatszolgáltatások teljesítése Kockázatkezelés Minőségügyi feladatok, ügyfélelégedettség mérés 13. ábra: A Közös Önkormányzati Hivatal főfolyamatainak áttekintése Kiskunhalas Város Önkormányzata a korábbi ÁROP szervezetfejlesztés kapcsán áttekintette a következő területeket: általános döntési kompetenciák, eljárások korszerűsítése a stratégiai menedzsment erősítése érdekében; ügyfélszolgálati tevékenységek ellátásának javítása (pl. munkaszervezés, ügyintézési folyamat átalakítása); rendeletalkotási és/vagy egyéb szabályozási folyamatok egyszerűsítése, átalakítása; a hivatal belső szervezeti egységei közötti együttműködés javítása; a hivatalon belüli koordinációs funkció színvonalának növelése; 25

29 az önkormányzat által felügyelt intézményekkel való rendszeres információáramlás folyamatának korszerűsítése, illetve az intézményektől érkező visszacsatolás beépítése a hivatal működésébe. Jelen szervezetfejlesztési projekt keretében felülvizsgálatra kerül: Államháztartáson kívülre nyújtott támogatási folyamata; Szerződéskötés, szerződés nyilvántartás folyamata; A közös hivatalon belüli információáramlás folyamata ben az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló évi L. törvény alapján el kell végezni az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolását, célszerű ez alkalommal az IT biztonsággal kapcsolatos folyamatokat is azonosítani. Ennek érdekében az Önkormányzat már szerződést kötött egy külső szolgáltató céggel. A 2015-ben tervezett önkormányzati ASP-hez történő csatlakozás igényelni fogja az érintett rendszerekkel kapcsolatos folyamatok átalakítását (Gazdálkodási szakrendszer - gazdálkodási tevékenységének támogatása, Helyi adó szakrendszer- az önkormányzatok hatáskörébe tartozó központi- és helyi adók, az adók módjára behajtandó köztartozások, díjak, valamint pótlékok, bírságok, továbbá az államigazgatási eljárási illeték nyilvántartása, elszámolása, kezelése, az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ügyek elektronikus úton történő intézése, Ingatlanvagyonkataszter szakrendszer - az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyrajzi számon alapuló egységes szerkezetben történő egyedi nyilvántartása, Ipari és kereskedelmi szakrendszer - az önkormányzati hatáskörbe utalt ipari és kereskedelmi igazgatási ügyek ügyintézésének teljes körű támogatása, működési engedélyek, telepengedély, szálláshelyek nyilvántartása, társasház és ingatlan kezelők nyilvántartása, rendezvény engedélyek nyilvántartása, Iratkezelő szakrendszer, Önkormányzati portál szakrendszer). E folyamatok átalakításához szakértői segítség vehető igénybe a pályázat során, amit a jelenlegi ismeretek alapján célszerű igénybe venni. Hosszútávon célszerű áttekinteni a kontrollkörnyezet egyes folyamatait (ellenőrzés, kockázatkezelés, szabályozottság). Azonosító Akció Időtáv FO/1-01 FO/1-02 FO/1-03 A évi L. törvény alapján el kell végezni az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolását, ezzel egyidőben az IT biztonsággal kapcsolatos folyamatokat is azonosítani kell, a külső szolgáltatóval együttműködve. Az önkormányzati ASP-hez történő csatlakozás igényelni fogja az érintett rendszerekkel kapcsolatos folyamatok átalakítását, az ehhez nyújtott szakértői tevékenységet a pályázat során igénybe kell venni. Hosszútávon át kell tekinteni a kontrollkörnyezet egyes folyamatait (ellenőrzés, kockázatkezelés, szabályozottság)

30 3.5 Programok Az Önkormányzatstratégiáiban foglalt költségcsökkentő, hatékonyságnövelő célkitűzéseinek bemutatása Gazdasági Program Kiskunhalas Város évi Gazdasági Programja számos költségcsökkentési, hatékonyságnövelési intézkedést tűzött ki célul. E célok közül több megvalósult, több azonban a következő időszakban is aktuális marad azért a jelenlegi stratégiai célok között érdemes szerepeltetni. Az alábbi táblázat mutatja a Gazdasági Program megvalósításának összegzését. Kiskunhalas Város évi gazdasági programja Tervezett ütemezés A feladat aktuális-e még a következő években vagy meg lett valósítva? (igen/nem) 1. Gazdaságfejlesztés 1.1. Helyi kkv-k jövedelemtermelő képessége javításának, illetve új vállalkozások létrejöttének az elősegítése Kis- és középvállalkozói telephely kialakítás folytatása Nem Vállalkozói információs szolgálat 2007 Nem létrehozása + projektiroda + városmarketing 1.2. Az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Iparterület kialakítása Nem Ipari Park bővítése 2008 Igen 2. Közlekedésfejlesztés 2.1 Úthálózat fejlesztése Belterületi utak megépítése Igen Útburkolat felújítási program Igen folytatása Külterületi utak építése Igen 2.2 Kerékpárút hálózat fejlesztése Belterületi kerékpárút-hálózat fejlesztése Igen Külterületi kerékpárút-hálózat fejlesztése Igen 2.3 Járda-program megvalósítása Aszfaltjárda cseréje Igen Járdaépítés Igen Járdafelújítás Igen 27

31 3. Társadalmi megújulás 3.1 Foglalkoztathatóság javítása Alacsony képzettségűek arányának csökkentése Igen Piacképes szakképzés Igen Kisgyermekes családanyák Nem elhelyezkedésének elősegítése Megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató vállalkozások támogatása Igen Segélyezési politika átalakítása Nem 3.2 Oktatási rendszer eredményességének és hatékonyságának növelése Integrációs oktatás fejlesztése, folytatása 2007 Nem IKT eszközök használatával kapcsolatos követelmények tantervbe történő beépítése Művészeti oktatás térségi jellegének kiterjesztése 2007 Nem Nem 3.3 Humán infrastruktúra fejlesztése Iskola-program Nem Új orvosi rendelők kialakítása Nem Kiskunsági Konferencia Központ kiépítése Nem 4. Környezeti és energetikai fejlesztés 4.1 Egészséges és tiszta település, települési környezet fejlesztése Városrehabilitációs program megvalósítása 2009 Igen Kistérségi sport- és szabadidőcentrum kialakítása 2009 Nem Kertvárosi jellegének megteremtése Nem Új építési telkek kialakítása Nem Belvíz-program megvalósítása 2009 Igen Szennyvízhálózat kiépítése Nem Alternatív és megújuló energiarendszerek alkalmazása az intézményekben 4.2 Környezetbarát energetikai fejlesztések 5. Turisztikai potenciál javítása Igen 5.1 Turisztikai beruházások elősegítése Sóstó pihenőpark fejlesztése Igen Ifjúsági táborok átépítésének, felújításának, szolgáltatási köre bővítésének elősegítése Igen Gyógy- és termálfürdő létesítése, gyógyszálló megépítése Igen 28

32 5.2 Turisztikai irányvonalak kijelölése A turizmus alapjainak megteremtése Igen Lovasverseny támogatása Igen 6. Közszolgáltatások fejlesztése 6.1 Közszolgáltatások körének bővítése Ún. kormányzati ügyfélszolgálatok létrehozása Nem Lakáshoz való jutás feltételeinek ismertetésével kapcsolatos tájékoztatás biztosítása Álláslehetőségek és képzési lehetőségek elérhetőségével kapcsolatos tájékoztatás feltételeinek kiépítése Kistérség központi szerepkör további növelése 2007 Nem 2007 Nem Igen 6.2 Közszolgáltatások korszerűsítése E-közigazgatás kiépítése Igen A Gazdasági program felülvizsgálatát az Önkormányzat részletekbe menően megteszi, így most csak a költségek csökkentését, illetve a hatékonyság növelését célzó, még meg nem valósított intézkedéstervezeteket vesszük számba. A három, az elmúlt időszakban még meg nem valósított, de továbbra is aktuális intézkedés: Belvíz program megvalósítása ezzel jelentősen csökkentve a belvízi védekezésre és kárelhárításra fordítandó összegeket; Alternatív és megújuló energiarendszerek alkalmazása az intézményekben jelentős költségcsökkentést, hatékonyság növekedést és környezet kímélőbb működést eredményezne; e-közigazgatás kiépítése jelentősen javítaná a közigazgatási, közszolgálati munka hatékonyságát. Egyéb önkormányzati stratégiák Kiskunhalas Város Önkormányzata összesen 11, különböző területet érintő stratégiát és/vagy programot alkotott az előző hét éves időszakban, ezek nagy része igazodott az Európai Unió programozási időszakához. A programok közül érdemes kiemelni a 2014-ben készült Csipke-városközpont megújítása Kiskunhalas belvárosi akcióterületének fejlesztése stratégiát, mely megvalósulása esetén pozitívan hatna a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési kezdeményezésekre. A fentiek alapján a Programok témakörben költségcsökkentés és hatékonyságnövelési részstratégiába az alábbi akciók felvételét javasoljuk: Azonosító Akció Időtáv P/1-01 Belvíz program megvalósítása

33 Azonosító Akció Időtáv P/1-02 e-közigazgatás kiépítése P/1-03 Csipke-városközpont megújítási programjának befejezése P/1-04 Alternatív és megújuló energiarendszerek kialakításának nyomon követése az önkormányzati intézményekben Benyújtott pályázatok Pályázati azonosító KEOP /B/2F/ Kiskunhalas Jókai utcai települési hulladéklerakó, mint szennyező forrás, és a lerakó által okozott szennyezés megszüntetése II. forduló KEOP-1.2.0/2F/ Kiskunhalas Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése TÁMOP / "Játsszunk együtt" Halasért Óvodafejlesztés DAOP-5.1.2/A-09-2f Csipkevárosközpont megújítása KEOP-5.5.0/A/12/ Épület energetikai racionalizálás a Bibó István Gimnáziumban KEOP /C/12/ Földre telepített napelemes rendszer kiépítése KEOP /A/ Bibó István Gimnázium Épületenergetikai racionalizálás KEOP /A/ Kertvárosi Általános Iskola Épületenergetikai racionalizálás KEOP /A/ Felsővárosi Általános Iskola Épületenergetikai racionalizálás KEOP /A Fazekas Mihály Általános Iskola Épületenergetikai racionalizálás KEOP /A/ Bernáth Lajos Kollégium Épületenergetikai racionalizálás Saját erő (Ft) Összes költség Készültségi (Ft) szint % % % % % % % % % % % 30

34 A fenti táblázat Kiskunhalas Város Önkormányzata még nem 100%-os készültségi szintű, folyamatban lévő pályázatait mutatja be. Az összesen 11 futó pályázat több mint 7 Mrd forintos teljes költségéből az önkormányzati saját erő meghaladja az 1 Mrd forintot, így a pályázatok folyamatos, összehangolt menedzsmentje az önkormányzati költséggazdálkodás szempontjából is kiemelt jelentőségű. A költségcsökkentés és hatékonyságnövelési részstratégiába az alábbi akciók felvételét javasoljuk: Azonosító Akció Időtáv P/2-01 Épületenergetikai racionalizálási pályázatok folyamatos nyomon követése P/2-02 Pályázati projektmenedzsment feladatok összehangolásának módszertani kidolgozása

35 3.5.3 Jövőbeli pályázati lehetőségek Önkormányzatok és intézményeik számára várható támogatások a as programozási időszakban Az Európai Unió tagállamai számára elérhető fejlesztési források lehívása hét éves ciklusokban történik a következő, 2020-ig tartó programozási időszak kezdete, amikor is az országok benyújtják fejlesztési koncepcióikat, illetve az azokra épülő operatív programjaikat, amelyek az EU jóváhagyása után alapjai lesznek az egész időszak pályázati kiírásainak. Magyarország az operatív programok v3.0 verzióit 2013 októberében készítette el, ezek jelenleg társadalmi egyeztetés alatt állnak. Közben január 1-től az EU-s források elosztására és felhasználására létrehozott hazai intézményrendszer teljesen átalakult, az eddigi, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által összefogott központosított rendszer decentralizálttá vált, az operatív programok tervezése és megvalósítása minisztériumi hatáskörbe került. A körülményekre való tekintettel az operatív programok végleges változatai első félévében készülhetnek el, majd a brüsszeli jóváhagyást követően a konkrét pályázati kiírások legkorábban második felében jelenhetnek meg. Az eddig ismertté vált tervezési dokumentumok alapján a következő operatív programok kerülhetnek elfogadásra, a as időszakra: Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP); Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP); Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP); Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP); Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP); Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP); Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP); Vidékfejlesztési Program(VP); Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP). A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program még kezdeti stádiumban van, így ehhez kapcsolódó finanszírozási keret sem került megállapításra, ezért ezzel jelenleg nem kalkulálhatunk. A Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) tekintetében hivatalos konzultációra bocsátott tervezet nem jelent meg, így ennek részletei egyelőre nem ismertek. Az operatív program tervezéséről Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára tartott sajtótájékoztatót március 11-én, ahol viszont csak a várhatóan rendelkezésre álló keret került kihirdetésre. Valamennyi tervezés alatt álló operatív program tekintetében igaz az, hogy a forintban kifejezett indikatív forráskeretek folyamatosan változnak, függően az éppen aktuális árfolyamtól. Az operatív programokon keresztül várhatóan 8940,6 milliárd forint kerül szétosztásra, az alábbiak szerint: 32

36 14. ábra: A as időszak forráselosztása 15. ábra:a as időszak operatív programjainak részaránya Az operatív programok önkormányzatokat érintő prioritásai a következő táblázatban láthatók. 33

37 16. ábra: A programozási időszak önkormányzatokat érintő operatív programjai és prioritásai, az OP-k v3.0 tervezete alapján, január 34

38 A táblázatban szereplő prioritások mindegyike tartalmaz egy vagy több olyan intézkedést, amelyre az önkormányzatok vagy azok valamelyik intézménye pályázhat. A VEKOP keretében kiírásra kerülő pályázatokon kizárólag a Közép-magyarországi Régió területén működő önkormányzatok juthatnak majd forráshoz. Az önkormányzatok és intézményeik számára pályázható tevékenységek csupán egy része eredményez költségcsökkentést és/vagy hatékonyságnövekedést, az ezeket tartalmazó prioritásokat a táblázatban eltérő színnel jelöltük. A 2014 elején rendelkezésre álló információk alapján valamennyi operatív programon belül vannak olyan tervezett intézkedések, melyek elősegíthetik az önkormányzati hatékonyságnövekedését. Az ismert adatok alapján operatív programonként és prioritásonként kerülnek ismertetésre az érintett intézkedések. Kiskunhalas Város Önkormányzata a Dél-alföldi régióhoz tartozik, így a regionális operatív programok kiírásai közül az erre a területre szánt fejlesztésekre pályázhat majd. Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 1. prioritás: infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén 2. A befogadó társadalmi célokat szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése Fejlesztendő a nemzeti és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi, szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, valamint rehabilitációs célú és általában a társadalmi befogadást erősítő infrastruktúra, valamint a bentlakásos intézmények kiváltása. A társadalmi befogadást erősítő infrastruktúra terén kizárólag a szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató általános jellegű fejlesztések valósíthatók meg. Területi kihatás: konvergencia régiók Beavatkozások célcsoportja: az egészségügy tekintetében a teljes magyar lakosság, a szociális ágazat tekintetében a hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek, valamint a mentális egészség szempontjából veszélyeztetett személyek. Lehetséges kedvezményezettek: közfinanszírozott egészségügyi és szociális szolgáltatók, betegszervezetek, egyéb, az egészségmegőrzésben és az azzal igazoltan összefüggő fizikai aktivitásban és a szociális szolgáltatásokban érintett civil szervezetek, önkormányzatok és intézményeik, állami intézmények, nem állami szereplők, civil szervezetek, egyházi szervezetek, közösségi és kulturális intézmények. 3. prioritás: befogadó társadalom 15. A minőségi feladatellátást támogató eszközök és alkalmazások fejlesztése, illetve korai intervenció megerősítése Az intézkedés átfogó célja, hogy a szervezeti működés oldaláról javítsa a közszolgáltatások minőségét. Kizárólag a rendszerszintű vagy az egy szervezeten túlmutató fejlesztéseket tartalmazza, melyek elsődleges célja a szervezeti működés javítása. A szakmai programokhoz 35

39 kapcsolódó, kiegészítő jellegű szervezetfejlesztési lépéseket az egyéb intézkedésekből megvalósuló beavatkozások foglalják magukba. 1. alintézkedés: szervezeti működést támogató eszközök Kizárólag olyan szervezetműködtetési eszközök bevezetése támogatható, melyek hosszabb távon mind szervezetileg, mind pénzügyileg fenntarthatók. Főszabály szerint új intézmény felállítása nem támogatható. Ez alól kivétel, ha eddig ellátatlan közfeladat ellátását szolgálja, vagy ha középtávon működtetési oldalról bizonyíthatóan hatékonyabb új szervezet létrehozása, mint meglévő szervezet átalakítása. 2. alintézkedés: koragyermekkori intervenció rendszerszintű fejlesztése A koragyermekkori intervenció kizárólag egységes szemléletben fejleszthető. A komplex fejlesztés a várandósságon keresztül az iskoláskor előtti gyerekek és családjaik hatékonyabb, magasabb színvonalú ellátását, a szükségletekhez igazodó szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítását szolgálja. Az intézkedésben lehetőség van a beavatkozásokat megalapozó kutatások, tudományos elemzések elvégzésére, módszertani fejlesztésre, valamint a kapcsolódó képzések kidolgozására és lebonyolítására. Területi kihatás: konvergencia régiók, de az országos léptékű programok esetén a Középmagyarországi Régió is. Beavatkozások célcsoportja: a közszolgáltatást és közösségi szolgáltatást nyújtó intézmények munkatársai és a szolgáltatások igénybevevői. Lehetséges kedvezményezettek: állami szervek, költségvetési szervek, önkormányzatok, önkormányzati intézmények, civil és egyházi szervezetek, felsőoktatási egészségügyi intézmények, klinikák. 16. Az intézményekben, szolgáltatások területén dolgozó humán erőforrás fejlesztése, életpályájának javítása, képzési rendszerek fejlesztése, dolgozói mobilitás Az intézkedés célja a közszolgáltatásokban dolgozó emberi erőforrás minőségének javítása és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. Az intézkedés horizontális jelleggel kiterjed az összes, a jelen prioritási tengelyben érintett államháztartáson belüli és az államháztartáson kívüli nonprofit szervezetben foglalkoztatottakra. Mindegyik területen az alább nevesített tevékenységek kerülnek megvalósításra az adott terület igényeihez igazodó arányban. 1. alintézkedés: képzési rendszerek fejlesztése és továbbképzések tartása Cél az alap- és szakellátás, illetve az egyéb közszolgáltatási módok ismeretanyagának aktualizálása, továbbfejlesztése, elterjesztése, valamint az egyes szakmák továbbképzési rendszerének korszerűsítése. 2. alintézkedés: életpályák átalakítása A hiányszakmák kialakulásának okai több esetben magukra az adott szakmában alkalmazott életpályák hiányosságaira is visszavezethetők. Cél tehát e hiányosságok feltárása, az igények és lehetőségek tényszerű egymásra vetítése, majd az alapján változtatási javaslatok kidolgozása. 36

40 3. alintézkedés: az ellátások humán kapacitásának mennyiségi fejlesztése a hiányszakmákban és a hozzáférhetőség javítása érdekében Cél olyan programok indítása, aminek eredményeként nő a közszolgáltatásokban jelentkező hiányszakmákban és az elmaradott térségekben a különböző közszolgáltatásokban dolgozók száma a minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés érdekében. Területi kihatás: konvergencia régiók, de az országos programok esetén a Középmagyarországi Régió is Beavatkozások célcsoportja: a közszolgáltatást és közösségi szolgáltatást nyújtó intézmények munkatársai Lehetséges kedvezményezettek: állami szervek, önkormányzatok, önkormányzati intézmények, civil szervezetek, egyházi szervezetek, költségvetési szervek 4. prioritás: infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében 18. A gyarapodó tudástőke célját segítő szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése Az intézkedés célja az oktatási rendszert átfogó fejlesztések infrastrukturális megalapozása, támogatása a közneveléstől a felsőoktatásig bezárólag, beleértve a nem formális és informális tanulási terek oktatási-képzési infrastruktúrával, eszközökkel való felszerelését. A fejlesztéseket igényfelmérés alapozza meg, ami az intézmények infrastrukturális ellátottságának és állapotának a számba vételére terjed ki, s a kapacitások és azok minőségi színvonalának felmérését eredményezi. Az intézkedés tartalmazza a nem formális és informális tanulási alkalmak, képzések, programok és szolgáltatások lebonyolításhoz szükséges eszközök beszerzését és infrastrukturális fejlesztését. Az intézkedés keretében sor kerül a közgyűjteményi és közművelődési intézmények, egyházi és civil szervezetek célirányos infrastrukturális fejlesztésére és eszközök fejlesztésére, amely alkalmassá teszi őket az ott őrzött tudásvagyon mindenki számára elérhetővé tételére. Területi kihatás: konvergencia régiók Beavatkozások célcsoportja: a köznevelési és felsőoktatási intézményekben tanulók és dolgozók Lehetséges kedvezményezettek: köznevelési intézmények és fenntartóik, felsőoktatási intézmények és fenntartóik, nonprofit szervezet államháztartáson belül, nonprofit szervezet államháztartáson belül, civil és egyházi szervezetek, sportegyesületek, költségvetési intézmények, köztestületi intézmények, kulturális intézmények, felsőoktatási intézmények fenntartói és alapító formától függetlenül 5. prioritás: Jó Állam 24. Rugalmas, jó reagáló képességű közigazgatás kialakítása A rugalmas jó reagálóképességű közigazgatás kialakítása szorosan összefügg egyrészt a közbizalom kérdéskörével, hiszen egy válaszképes a problémákat megoldani tudó 37

41 közigazgatás nyerheti el az állampolgárok bizalmát, olyan módon, hogy közben fenntartja a közigazgatás számára célt tételező politikum bizalmát a magyar közigazgatás szakmai képessége és elhivatottsága iránt. Másrészt a Magyary Program által folyamatosan láttatni kell az előrehaladási útvonalat azzal a kiemelt jelentőséggel, hogy válságban sokszor kell új utakat vágni, és az új utakon a rugalmas alkalmazkodóképesség szükséges. Harmadrészt, a szervezeti kultúra és hatékonyság fejlesztésével az erőforrások optimális elosztására törekszik, valamint feszített időszakokban nem hagyja, hogy a fogyatkozó erőforrások (például egy kimerült szervezetben) hátráltassák a működést, és megfelelően alkalmazza azokat a technikákat, melyek hozzásegítik a kritikus szakaszokon átlendüléshez. 1. alintézkedés: A közigazgatási szervezetrendszer működési hatékonyságának növelése Az alintézkedés célja a belső hatékonyság működésének javítása, amely magába foglalja a szerv teljesítménye mérésének lehetővé tételét, a működőképes belső folyamatok elősegítését, a szervezeti tudás hatékony kiaknázását, valamint a folyamatosan változó környezethez alkalmazkodni tudó, önfejlesztő szervezeti kultúra kialakítását. 2. alintézkedés: Hatósági eljárások, élethelyzetek ésszerűsítése Az intézkedés keretében az ügyfeleket és a közigazgatás szervezeteit egyaránt terhelő, a belső és külső folyamatokat jelentős mértékben bonyolító mechanizmusok felszámolása, a belső eljárások, folyamatok egyszerűsítése, a járási (fővárosi kerületi) hivatalok, fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a kormányablakok feladat- és hatáskörének racionalizálása és élethelyzetek fejlesztése történik. Ezzel összefügg az előző alintézkedés, melynek keretében a közigazgatási intézmények működési folyamataikat felülvizsgálják, optimalizálják, és különböző folyamatmenedzsment eszközök alkalmazásával automatizálják. Szükséges az egyes hatósági eljárások, valamint az eljárásjogi keretszabályozás racionalizálása, egyszerűsítése, az ügyfelek jogainak, helyzetének, valamint a hatóság eljárása hatékonyabbá tételének érdekében. 5. alintézkedés: Kormányzati feladatellátás színvonalának növelése Az átláthatóság és az elszámoltathatóság erősítése, mely segíti a politikai döntéshozatalt. Mindezek mellett egy új államháztartási költségvetés tervezési és végrehajtási, mérési rendszer (feladatalapú költségvetési rendszer) alapjainak lefektetése. Területi kihatás: konvergencia régiók, de az országos programok esetében a Középmagyarországi Régió is Beavatkozások célcsoportja: állampolgárok Lehetséges kedvezményezettek: központi költségvetési szervek, önkormányzatok, felsőoktatási intézmények 25. A közigazgatás személyi állományának fejlesztése A közigazgatás személyi állomány-fejlesztésének célja, hogy elősegítse a hatékony állami feladat végrehajtás humán feltételeinek megteremtését, a hosszútávú és kiszámítható életpályák megteremtésével stabilizálja a közigazgatás (egyes esetekben a rendészet és a honvédelem) személyi állományát, egyúttal vonzóvá tegye e hivatásokat, a minőségi munkavégzés feltételrendszerének javításával hozzájáruljon gazdasági versenyképességünk 38

42 növeléséhez, illetve szabályozási alapot biztosítson a vonatkozó jogállási törvények kodifikációs munkálataihoz. 1. alintézkedés: Az emberi erőforrás-gazdálkodás egyes funkcióinak továbbfejlesztése Az alintézkedés keretében megtörténik a feladatarányos személyzeti működés kialakítása, az ehhez szükséges felmérések, stratégiai döntések, jogalkotást támogató koncepciók, jogszabályok, módszertani és eljárásrendi támogatások elkészítése, az emberi erőforrásgazdálkodás egyes funkcióinak továbbfejlesztése a stratégiai szemlélet és a hosszabbtávú, egymásra épülő fejlesztések a szabályozási struktúra megfelelő alakításával a közszolgálati életpályák kiteljesedésének támogatásával. Mindezek mellett sor kerül a közigazgatásra orientált személyügyi tervezés kialakításával a közszféra munkaerő-piaci versenyben betöltött helyzetének erősítésére. 2. alintézkedés: Közszolgálati szolgáltatásfejlesztés A Magyar Kormánytisztviselői Kar és a Magyar Rendvédelmi Kar közös értékalapú egységes hivatásrend létrehozását, valamint a közigazgatás működése iránti állampolgári bizalom megerősítését elősegítő szolgáltató tevékenységének további szélesítése és fejlesztése, különös tekintettel a hivatás gyakorlásával összefüggő érdekképviseletre, a kormánytisztviselők és a rendvédelmi hivatásos állomány anyagi helyzetét és hivatásgyakorlásának feltételeit közvetlenül befolyásoló jogszabályok megalkotásával összefüggő konzultációra, etikai eljárás lefolytatására, díj alapítására, szakmai konferenciák szervezésére, valamint jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatások nyújtására. 3. alintézkedés: Közszolgálati utánpótlás és kapcsolódó fejlesztések Cél egy olyan karrier-menedzselési rendszer kialakítása, amelyben az erőforrás-tervezési, személyzetfejlesztési és ösztönzési módszerek együttesen, egymással koherens kapcsolatban állva kerülnek alkalmazásra. Ezek együttesen biztosítják, hogy a rendszer hosszabb távon biztosítani tudja a vezetői munkakörökre és a kulcspozíciókra az alkalmas, minden tekintetben megfelelő munkaerő utánpótlását. Területi kihatás: konvergencia régiók, de az országos programok esetében a Középmagyarországi Régió is Beavatkozások célcsoportja: közszolgálati tisztviselők, rendvédelmi kar Lehetséges kedvezményezettek: költségvetési szervek, önkormányzatok, felsőoktatási intézmények 26. Közigazgatási szolgáltatások fejlesztése, az állam szolgáltató jellegének erősítése Új szemléletű fejlesztésekre van szükség, melyek a kínálati oldalon megteremtik a hatékony szolgáltatások lehetőségét. E fejlesztések eredményének hasznosulásához ugyanakkor nélkülözhetetlen, hogy a szolgáltatások nyújtásában közreműködő közszolgálati tisztviselők is felkészülten és motiváltan vegyenek részt az új szemléletű e-közigazgatás kialakításában. A fejlesztések során különös figyelmet kell fordítani azoknak a horizontális alkotóelemeknek a következetes alkalmazására, amelyek a szolgáltatások interoperabilitását, átjárhatóságát biztosítják. 39

43 1. alintézkedés: közigazgatási informatikai rendszerek együttműködésre való képességének erősítése Az intézkedés célja, hogy a közösségi értékeknek, alapelveknek megfelelően fejleszthessük tovább a magyar közigazgatás magánszemélyeknek, vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásait. 2. alintézkedés: közigazgatási dolgozók digitális írástudásának, informatikával kapcsolatos munkakörnyezetének fejlesztése Területi kihatás: konvergencia régiók, de az országos programok esetében a Középmagyarországi Régió is Beavatkozások célcsoportja: közszolgálati tisztviselők, rendvédelmi kar a képzések esetében, vállalkozói lakossági ügyfelek az interoperabilitás vonatkozásában Lehetséges kedvezményezettek: költségvetési szervek, önkormányzatok Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 3. prioritás: infokommunikációs fejlesztések 3. intézkedés: Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések Önkormányzati informatikai fejlesztések Az intézkedés célja az önkormányzati szféra belső és külső folyamatainak informatizálása, az intézmények működési hatékonyságának javítása IKT által, az önkormányzati elektronikus szolgáltatások körének, színvonalának és minőségének emelése, az állami központi önkormányzati informatikai szolgáltatások (kiemelten a megvalósuló Önkormányzati ASP központ) bővítése, kiterjesztése. Ezekhez kapcsolódva szükséges az önkormányzati infokommunikációs eszközellátottság javítása, megújítása. A beavatkozásban tervezett akciók, programok: - az Önkormányzati ASP központ alkalmazási portfóliójának bővítése; - új központi elektronikus szolgáltatások indítása az önkormányzatoknak; - önkormányzati ASP központhoz való csatlakozás támogatása; - önkormányzatok IKT eszközfejlesztései. Intelligens városok fejlesztése Az intelligens, vagy élhetőbb város olyan települést takar, amely a rendelkezésre álló technológiai, elsősorban információs és kommunikációs lehetőségeket innovatív módon használja fel, és elősegíti egy jobb, diverzifikáltabb és fenntarthatóbb városi környezet kialakítását. Az intézkedés keretében Integrált területi beruházási ( integrated territorial investment ITI) eszközök is alkalmazásra kerülnek. Főbb célcsoportok (egyebek mellett): e-szolgáltatások bevezetése és ágazati intézményrendszerek folyamatainak informatizálása esetén központi közigazgatási szervek, kormányzati intézmények, önkormányzatok, vállalkozások, állampolgárok; 40

44 önkormányzati informatikai fejlesztések esetén önkormányzatok, vállalkozások, állampolgárok; köznevelési- és felsőoktatási, illetve kutatási célú infokommunikációs infrastruktúra, szolgáltatások és tartalom fejlesztése esetén alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények, kutatóintézetek, központi oktatási intézmények, állampolgárok; intelligens városok fejlesztése esetén közigazgatási intézmények, közszolgáltatók, vállalkozások, állampolgárok. 5. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül 1. intézkedés: Kulturális és természeti örökségek turisztikai hasznosítása Nemzeti kulturális örökség megőrzése és turisztikai attrakcióként való hasznosítása Az intézkedés célja a nemzeti örökségvonzerők megőrzése és fejlesztése. Ezen típusú fejlesztések esetén is elvárt, hogy a megvalósítandó projekt kapcsolódjon a környezetéhez, tehát más turisztikai attrakciókkal, szolgáltatásokkal, kapcsolódó intézményekkel együttműködjön a megvalósítás és a fenntartási időszak során. Természeti értékek megőrzése és turisztikai attrakcióként való hasznosítása Az intézkedés célja hazánkban meghatározó adottságokkal rendelkező természeti örökségi értékek megőrzése és látogathatóvá tétele komplex kínálat fejlesztése révén, továbbá ezek nemzeti és nemzetközi hálózatokhoz kapcsolása, (új) hálózati rendszerbe szervezése. Gyógydesztinációk és kapcsolódó szolgáltatások integrált fejlesztése Az intézkedés kiemelt célja az egészségturizmus egy szegmensének, mint a hazai turisztikai kínálat kiemelt termékének fókuszált fejlesztése. Ennek keretében megvalósul a Magyarország természeti örökségét képező természetes gyógytényezők helyszíneinek fejlesztése annak érdekében, hogy nemzetközi szinten is elfogadott gyógyhelyekké, gyógydesztinációkká váljanak. Főbb célcsoportok: kül- és belföldi turisták, a fejlesztéssel érintett területek lakossága, gazdasági és civil szervezetei Specifikus célterületek: jogszabály valamint egyedi kormány illetve miniszteri döntés szerinti védett kulturális és természeti terület, valamint gyógyhely, gyógytérség lehatárolás Kedvezményezettek típusai: költségvetési szervek, költségvetési szervek intézményei, gazdasági társaságok, non-profit szervezetek, egyházak. 2. intézkedés: A Balaton adottságainak turisztikai célú hasznosítása A Balaton komplex fejlesztésének csak egy eleme a turizmus fejlesztése, a szezon meghosszabbítására alkalmas kínálat kialakítása, amelyet a tó körül egységes, balatoni fejlesztési program keretében kell megvalósítani. A turizmuson túli komplex fejlesztések eszközét jelentheti egy, a térség minden településére kiterjedő ITI, amely a különböző prioritások rendelkezésre álló forrásait területi szempontok mentén koncentrálja. 41

45 Főbb célcsoportok: kül- és belföldi turisták, a fejlesztéssel érintett területek lakossága, gazdasági és civil szervezetei Specifikus célterületek: jogszabály szerinti terület lehatárolás (BKÜ) Kedvezményezettek típusai: költségvetési szervek, költségvetési szervek intézményei, gazdasági társaságok, non-profit szervezetek, egyházak. Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 6. prioritás: Fenntartható városi közlekedésfejlesztések 1. Kötöttpályás városi közlekedésfejlesztések, különösen meglévő hálózati elemek korszerűsítésével. A kötöttpályás városi közlekedés korszerűsítése kiterjed a kidolgozott projektcsatorna feltételeknek megfelelő villamos, HÉV, metró, trolibusz, tram-train projektekre, beleértve a kötöttpályás járműbeszerzést is, illetve az esetlegesen kapcsolódó tudat- és szemléletformáló tevékenységeket. 2. Intermodalitás és társadalmi tudatosság javítása, különösen az igényvezérelt közlekedés fejlesztésével, az e-jegyrendszer területén tapasztalható elmaradás felszámolásával, a különböző utastájékoztató és nyomonkövető rendszerek összekapcsolásával (pl. interfacek), személyforgalmi behajtási díjrendszer kiépítésével, és a társadalmi tudatosság növelését és szemléletformálást célzó intézkedések a közösségi és nem-motorizált (pl. kerékpározáshoz kapcsolódó kampányok, car-sharing) közlekedési módok előnyeiről. Ez a specifikus cél támogatja azon intermodális személyszállítási csomópontokat is, ahol a beruházási ráfordítás legalább 50%-a kapcsolódik a kötöttpályás létesítményhez, illetve kiterjedne a közlekedésbiztonsági fejlesztésekre is. Az intézkedés keretében pénzügyileg fenntartható városi kötöttpályás fejlesztések, személyszállítási intermodális csomópontok és kapcsolódó kötöttpályás járműbeszerzések valósulnának meg. A lehetséges kedvezményezettek például a helyi közösségi közlekedést ellátó cégek, illetve a prioritás tartalmazná a KözOP 5. prioritás szakaszolt projektjeit is. Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 1. prioritás: A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás 4. Térségi vízszétosztás fejlesztése A felszíni vizek egyenlőtlen területi és időbeni eloszlása párosulva az igények ettől jelentősen eltérő megjelenésével hangsúlyozottan kiemeli a vízkészletekkel való tervszerű gazdálkodás fontosságát. A specifikus cél elérése érdekében olyan módon kívánjuk fejleszteni a térségi vízszétosztó rendszereket, hogy a fejlesztések során kiemelt hangsúlyt kapjon az ésszerű, költséghatékony vízvisszatartás és csapadékvíz-gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A felszíni vizek tekintetében az ökológiailag szükséges vízhozam mederben hagyása mellett 42

46 a fejlesztések arra irányulnak, hogy az ipar mellett a mezőgazdasági vízfelhasználás lehetősége is növekedjen. Főbb célcsoportok: vízhiányos térségek lakossága, az érintett térség gazdasági szervezetei, közintézményei Specifikus célterületek: az akciók országos hatóköre miatt nem kerültek lehatárolásra Kedvezményezettek típusai: vízügyi igazgatási szervek, vízgazdálkodási társulatok, önkormányzatok 7. Dombvidéki vízgazdálkodás fejlesztése, tározók építése A tervezett fejlesztések új tározók megépítését és meglévő tározók rekonstrukcióját célozzák, amelyek alkalmasak az árvízcsúcsok csökkentésére és ezáltal kedvezően befolyásolják a települések belvíz és csapadékvíz elvezetését. A fejlesztések több célúak, a helyi igényektől és adottságoktól függően: a csapadékvíz helyben tartása, a felszíni vízlevezetés, vízlefolyás lassítása, a dombvidéki patakok vízhozamának egyenletesebbé tétele a hasznosítási lehetőségekkel, öntözési igények kielégítése, halászati, nádtermelési hasznosítás megteremtése. Az elvezető rendszerek korlátozott befogadóképessége miatt a településeken is nő az árvizek kialakulásának kockázata. A települési csapadékvizek okszerű kezelése magában foglalja az elvezető rendszerek felülvizsgálatát és fejlesztését. A belterületi gyűjtőrendszereket illeszteni kell a területi csapadékvíz-elvezető művekhez. Főbb célcsoportok: az árvizek által veszélyeztetett térségek lakossága, az érintett térség gazdasági szervezetei, közintézményei, helyi közösségei Specifikus célterületek: az akciók országos hatóköre miatt nem kerültek lehatárolásra Kedvezményezettek típusai: vízügyi igazgatási szervek, önkormányzatok Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 1. Prioritás: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 6. intézkedés: A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése Az intézkedés kiemelt célja a napközbeni kisgyermekellátás, különösen a bölcsődék és családi napközik kapacitásának és infrastruktúrájának fejlesztése. Az intézkedés célja új beruházásokkal, bővítésekkel biztosítani a szolgáltatást azokon a településeken, ahol nincs bölcsőde, vagy kevés a bölcsődei férőhely. Fontos cél továbbá a meglévő férőhelyek korszerűsítése is. Az óvodák infrastrukturális fejlesztése, valamint az eszközbeszerzés részeként támogatható: energiatakarékos és korszerű óvodai intézmények kialakítása, meglévő intézmények akadálymentes felújítása, bővítése, modernizációja, többfunkcióssá és energiatakarékossá tétele; 43

47 a kapacitások fejlesztése érdekében új intézményegység létrehozásához kapcsolódó új épület/épületrész építése; új tornaterem, tornaszoba építése, az intézmények udvarának akadálymentes felújítása, balesetmentesítése, sportudvar kialakítása, fejlesztése. Főbb célcsoportok: Az egyes közszolgáltatási (szociális és gyermekjóléti alapellátás és óvodai ellátás) funkciók igénybevételével érintett lakosság. Specifikus célterületek: A specifikus célterület a tervezés későbbi fázisában kerül azonosításra. Kedvezményezettek típusai: A fenntartó települési önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, illetve ezek társulásai; a szociális és gyermekjóléti intézmények, nonprofit szervezetek, egyházak, civil szervezetek, napközbeni ellátást nyújtó intézmények. 4. Prioritás: A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése 1. intézkedés: Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbetegellátás infrastrukturális fejlesztése Az intézkedés lehetőséget nyújt egyrészt a helyi önkormányzatok egyes főbb alapellátási szolgálatainak helyet adó épületeinek, másrészt a járóbeteg-intézmények épületeinek korszerűsítésére infrastruktúra-fejlesztés és eszközbeszerzés által. Cél a szolgáltatások színvonalának és a munkafeltételek minőségének javítása korszerű infrastruktúrafejlesztéssel és eszközbeszerzéssel, figyelembe véve a környezettudatos gondolkodásmódot, a környezetbarát technológiák és anyagok alkalmazását, a megújuló energiaforrások használatát. Támogatandó tevékenységek: meglévő orvosi rendelők infrastruktúra fejlesztése, akadálymentesítése; eddig más célra használt ingatlan orvosi rendelővé/egészségházzá vagy központosított alap-ellátási ügyeletté való kialakítása, indokolt esetben új építése; meglévő járóbeteg-szakrendelő bővítése, átépítése, felújítása a jogszabályi és a szakmai minimum feltételeknek megfelelően, és az akadálymentesítés szempontjainak figyelembevételével; szakmai felszereltség korszerűsítése a minimumfeltételeknek megfelelően; emelt szintű definitív ellátás végzéséhez szükséges gépek-eszközök fejlesztése. Főbb célcsoportok: Az egyes egészségügyi közszolgáltatási funkciók igénybevételével érintett lakosság. Specifikus célterületek: A specifikus célterület a tervezés későbbi fázisában kerül azonosításra. Kedvezményezettek típusai: helyi önkormányzatok, önkormányzati fejlesztési társulások, többcélú kistérségi társulások, helyi önkormányzatok és önkormányzati társulások által létrehozott non-profit gazdasági társaságok. 44

48 2. intézkedés: A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Az önkormányzatok teljes körűen kötelesek a gyermekjóléti szolgáltatást és a gyermekek napközbeni ellátását, ezen túl az étkeztetést és házi segítségnyújtást, valamint az egyéb szociális szolgáltatásokhoz, különösen a családsegítéshez való hozzáférést biztosítani. A jogszabályok településnagysághoz kötötten írják elő a többi ellátási forma biztosítását. Az intézkedés a kirekesztődés mérséklése érdekében támogatja a települési és kistérségi szintű szolgáltatások kialakítását, az időskorúakról, szenvedélybetegekről, és hajléktalan emberekről gondoskodó szociális nappali ellátásokat és egyéb szociális alapellátásokhoz kapcsolódó szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek fejlesztését. Főbb célcsoportok: az egyes szociális közszolgáltatási funkciók igénybevételével érintett lakosság. Specifikus célterületek: A specifikus célterület a tervezés későbbi fázisában kerül azonosításra. Kedvezményezettek típusai: A fenntartó települési önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, illetve ezek társulásai; a szociális intézmények, nonprofit szervezetek, egyházak, civil szervezetek, napközbeni ellátást nyújtó intézmények. 3. intézkedés: Térségi és helyi közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúra-fejlesztés Helyi önkormányzati döntés esetén, indokolt esetben a TOP-ból támogatott fejlesztési csomagok részét képezhetik a központi közigazgatás területi infrastrukturális fejlesztései (amennyiben egyértelműen hozzájárul a társadalmi befogadás céljához). Támogatandó továbbá a meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása. Főbb célcsoportok: a közszolgáltatásokat igénybe vevő lakosság. Specifikus célterületek: A specifikus célterület a tervezés későbbi fázisában kerül azonosításra. Kedvezményezettek típusai: települési és megyei önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, illetve ezek társulásai; közigazgatási intézmények. Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)- Kiskunhalas Város vonatkozásában nem releváns 1. Prioritástengely: Településfejlesztés 1. intézkedés: Integrált településfejlesztési akciók a Közép-magyarországi régióban Az integrált településfejlesztési akciók célja, a beruházással érintett területrészek társadalmi, gazdasági valamint infrastrukturális megújulása, annak érdekében, hogy be tudjanak kapcsolódni adott település vérkeringésébe, illetve egy városközpont esetében az, hogy hatékonyan tudják ellátni a város központi feladatait. Pest megye településeinek környezet- és közterület fejlesztése 45

49 Az intézkedés keretében lehetőség nyílik a pest megyei települések település(al)központjainak megújítására, a gazdasági, közszféra, kulturális, és városi funkciók megerősítésével. Ezeket egészítheti ki a zöldfelületek fejlesztése, a rekreációs és a szabadidő hasznos eltöltésére alkalmas terek kialakítása, valamint a fenntartható városi mobilitás fejlesztése. Budapest infrastrukturális városfejlesztési programja Budapest városfejlesztési célrendszere, öt, eltérő adottságokkal rendelkező, differenciált fejlesztést igénylő zónát (belső, átmeneti, elővárosi, hegyvidéki és Duna menti) határozott meg. Az intézkedés célja, e zónák sajátosságaihoz igazodó integrált városfejlesztési beavatkozások megvalósítása. Főbb célcsoportok: Az integrált településfejlesztésben érintett kerületi, fővárosi és települési önkormányzatok, az akcióterületen élő lakosság valamint az ott működő vállalkozások, civil szervezetek. Speciális célterületek: A KMR térségben található, vonzerejüket vesztett, elhanyagolt kerületi alközpontok, funkcióhiányos területek. Kedvezményezettek típusainak meghatározása: kerületi, fővárosi és települési önkormányzatok, kis- és középvállalkozások, civil szervezetek, kulturális intézmények, valamint az általuk alkotott vegyes összetételű konzorciumok. 2. intézkedés: Szociális városrehabilitáció A szociális célú városrehabilitáció alapvető célja a KMR területén található társadalmilag és fizikailag is leromlott, szegregálódó városrészeken élő lakosság életminőségének javítása, és a terület további leromlásának megakadályozása új gazdasági, kulturális, közszféra és közösségi funkciók kialakításával, illetve a meglévő funkciók erősítésével. Az intézkedés szervesen kapcsolódik a korábbi programozási időszakokban elindított, hasonló célú programokhoz. Főbb célcsoportok: A szociális városrehabilitációban érintett kerületi, fővárosi és települési önkormányzatok, az akcióterületen élő lakosság valamint az ott működő vállalatok, civil szervezetek. Speciális célterületek: A KMR térségben található, szociális hátrányokkal küzdő elmaradott településrészek, kerületrészek. Kedvezményezettek típusainak meghatározása: kerületi, fővárosi és települési önkormányzatok, kis- és középvállalkozások, az akciókban érintett lakóközösségek, civil szervezetek, kulturális intézmények, valamint az általuk alkotott vegyes összetételű konzorciumok. 3. intézkedés: Elsőként lakhatás program Az Elsőként lakhatás program egy országos kiemelt program az elsőként lakhatás típusú gondozás hazai lehetőségeinek, eredményeinek feltérképezésére. Az utcán élő és ellátást igénybevevő célcsoport első lépésként önálló lakhatásba kerül, ahol egy multidiszciplináris szakértői csoport veszi fel vele a kapcsolatot, és kezdi el a rehabilitációt. A programban szociális munkások vesznek részt, akik segítenek a lakhatás megtartásában és az ügyfél egyéb 46

50 szociális és egészségügyi problémáinak megoldásában. A korábbi segítő szolgáltatásokhoz képest a legjelentősebb különbség az, hogy a szociális munkás nem egy hajléktalanszállón, hanem a célcsoport tagjainak saját otthonában segít. A program legfőbb célja, hogy gyakorlati tapasztalatok alapján lehessen meghatározni, hogy a modell Magyarországon tude eredményesen működni, illetve hogy milyen specialitásokat kell figyelembe venni a módszer esetleges elterjesztése során. Főbb célcsoportok: a KMR területén élő, a közterületeket életvitelszerű tartózkodásra használó magánszemélyek. Speciális célterületek: A tervezett beavatkozások KMR területén valósulnak meg. Kedvezményezettek típusainak meghatározása: a hajléktalanellátó-rendszer intézményei, a programban résztvevő magánszemélyek, KMR területén működő kerületi, fővárosi, települési önkormányzatok. 4. intézkedés: Közösségi bérházprogram kialakítása Az intézkedés egy olyan kísérleti programot tartalmaz, ami egy speciális bérház és közösség kialakítását célozza. A lakások egy részét segítségre szoruló társadalmi csoportok (volt hajléktalan, állami gondozásban lévő, fogyatékkal élő emberek, pszichiátriai kezelés alatt álló betegek, stb.) tagjai bérelhetik, míg a lakások másik része olyanok számára lesz fenntartva, akik ilyen jellegű problémával nem küzdenek. A program egyik legfontosabb eleme a lakók közötti szolidaritás kialakítása, a közösség megtartó és segítő erejének a kiaknázása. Ehhez szükséges többek között az is, hogy az épületben kialakításra kerüljenek olyan közösségi terek, amelyek találkozás lehetőségét biztosítják a lakóközösség tagjai számára. A kísérleti projektek végeztével, a konklúziók levonása után olyan szakmai ajánlás kialakítása szükséges, amely a későbbiekben a hasonló jellegű fejlesztések kivitelezéséhez nyújt segítséget. Főbb célcsoportok: segítségre szoruló, állami gondozásban lévő, hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő, valamint a mentális egészség szempontjából veszélyeztetett magánszemélyek. Speciális célterületek: A tervezett beavatkozások KMR területén valósulnak meg. Kedvezményezettek típusainak meghatározása: KMR területén működő kerületi, települési és fővárosi önkormányzatok, valamint ezek intézményei, civil szervezetek, és a programban résztvevő magánszemélyek. 4. Prioritástengely: Közszolgáltatások infrastrukturális hátterének energia-hatékonysági célú fejlesztései, illetve a szolgáltatások minőségének javítása 1. intézkedés: Gyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézmények (bölcsődék, családi napközik) infrastrukturális hátterének energiahatékonysági célú fejlesztései illetve a szolgáltatások minőségének javítása Cél, hogy a gyermekek napközbeni ellátásának intézményrendszerét, annak infrastrukturális környezetét korszerűbbé tegyük annak érdekében, hogy a fenntartó intézmény fenntartási költségei csökkenjenek, a kisgyermekek a lehető legjobb infrastrukturális körülmények között részesüljenek ellátásban, ezáltal ösztönözve a szülők hajlandóságát az intézményi ellátás 47

51 igénybevételére. Célunk, hogy a szakmai követelmények betartásához elsősorban olyan fejlesztésekkel járuljunk hozzá, amelyek az intézményi működést energiafelhasználás szempontjából teszik hatékonyabbá, másodsorban valós igényekre alapozottan támogatjuk az intézmények kapacitásbővítését is. Főbb célcsoportok: gyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézmények ellátási körzetében élő lakosság. Specifikus célterületek: a Közép-magyarországi régió teljes területe. Kedvezményezettek típusai: gyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézményt fenntartó intézmények. 2. intézkedés: Szociális szolgáltatást nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztése Az intézkedés a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény IV. fejezetében szabályozott szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények infrastrukturális hátterének nagyobb részt energetikai szempontú megújítását célzó fejlesztéseket támogatja, kisebb részben - kiegészítő jelleggel és valós igényekre alapozottan - támogathatók a szolgáltatás minőségének emelését szolgáló infrastrukturális fejlesztések és eszközbeszerzések. Főbb célcsoportok: szociális szolgáltatást nyújtó intézmény ellátási körzetében élő rászoruló lakosság. Specifikus célterületek: a Közép-magyarországi régió teljes területe. Kedvezményezettek típusai: szociális szolgáltatást nyújtó intézményt fenntartó intézmények. 4. Intézkedés: Helyi önkormányzat kötelező feladatait ellátó intézményrendszer infrastrukturális fejlesztései A közszolgáltatások minőségének javítása nagymértékben meghatározza a régió települései által kínált életminőséget. A helyi önkormányzati közfeladatokat ellátó intézmények energiahatékonysági célú fejlesztései jelentik az intézkedés fő területét. Jelen intézkedés azoknak az önkormányzati fenntartású intézményeknek a nagyobb részben energetikai szempontú fejlesztéseit támogatja, amely intézményekben valamilyen formában ügyfélfogadás zajlik, vagy a közösség számára nyitva álló épületrészekkel rendelkezik (pl. múzeum, könyvtár), kizárólag az ügyfelek által igénybevett, általuk látogatott épületrészekre vonatkozóan. Főbb célcsoportok: Az egyes közigazgatási és közszolgáltatási funkciók igénybevételével érintett lakosság. Specifikus célterületek: a Közép-magyarországi régió teljes területe. Kedvezményezettek típusai: az egészségügyi szolgáltatót fenntartó intézmény. 5. intézkedés: Energia és környezeti hatékonysági beruházások és megújuló energia alkalmazásának elősegítése Országos és regionális szinten is fontos törekvés a környezeti és energetikai fejlesztésekben rejlő gazdasági növekedést elősegítő lehetőségek kiaknázása. Ennek keretében kiemelt 48

52 jelentősége van a megújuló és alacsony CO2-intenzitású villamosenergia-termelés növelésének és az önkormányzati tulajdonú lakóépületek energiahatékonyság-fejlesztésének. Önkormányzati tulajdonú lakóépületek energetikai korszerűsítése Önkormányzati tulajdonú lakóépületek megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Főbb célcsoport: KMR lakossága; közösségi, vállalati energiafogyasztók, fogyasztók Specifikus célterület: a Közép-magyarországi régió teljes területe. Kedvezményezettek típusai: Fővárosi önkormányzat, kerületi önkormányzatok, KMR térségben található önkormányzatok. 6. Intézkedés: Közlekedési infrastruktúra energiahatékonysági célú fejlesztései A VEKOP jelen prioritásában megvalósítani kívánt közlekedésfejlesztési tervek összhangban állnak az IKOP közlekedésfejlesztési céljaival, egymást erősítik, kiegészítik. Közúti elérhetőség javítása A fejlesztési célterületek közé tartoznak a régión belüli közlekedési kapcsolatok erősítése, a településeket összekötő közutak fejlesztése, a haránt-irányú és elkerülő közlekedési kapcsolatok és a hidak fejlesztése. Cél a leromlott állapotú önkormányzati tulajdonú belterületi utak, a települési belterületi földutak állandó burkolattal való ellátása, a meglévő állandó burkolatú utak felújítása és a kiegészítő infrastruktúra létesítése, a települési közlekedési infrastruktúra elvárt színvonalúra történő fejlesztése, a helyi közutak kiépítettségének növelése. Regionális kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése A regionális kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése terén szükséges a régióban helyi, helyközi, hivatásforgalmi, turisztikai és egyéb célú kerékpárutak építése és felújítása, a régió kerékpáros közlekedési infrastruktúrájának bővítése, a műszakilag és forgalomtechnikailag nem megfelelő kerékpárutak, balesetveszélyes gócpontok korrekciója. Közösségi közlekedés fejlesztése A közösségi közlekedés fejlesztése terén kiemelt jelentőséggel bír a környezetbarát közlekedési módok (pl. elektromos városi közlekedés) elterjesztése, a közösségi közlekedés előnyben részesítését szolgáló beruházások (buszfordulók és- megállók létesítése, fejlesztése), kistérségi, települési kapcsolatok javítását célzó, új közösségi közlekedési viszonylatok kialakítása, a P+R parkolók és csomópontok fejlesztése (ott, ahol a fejlesztések kevesebb mint 50%-a kapcsolódik kötött pályás közlekedéshez). Főbb célcsoportok: Közösségi közlekedésben résztvevő lakosság, közúti közlekedésben résztvevők köre, kerékpárhasználók, a fejlesztésekkel érintett területek lakossága a környezetterhelés csökkenése révén. Speciális célterületek: Közép-magyarországi régió Kedvezményezettek típusai: Települési önkormányzatok, állami vagy önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok, közlekedési közszolgáltatást végző gazdasági társaságok, civil szervezetek. 49

53 7. intézkedés: Az alap- és középfokú oktatást nyújtó intézmények valamint az óvodai ellátást nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztése Támogatandó az iskolák (alapfokú, középfokú intézmények), kollégiumok épületének energetikai célú felújításai, a kapacitásuk bővítése, a tanórán kívüli, a lakóhelyi társadalmi közösség számára felkínált tevékenységek helyszíneinek építése, felújítása, bővítése, (például tornaterem, klubhelyiség-könyvtár, színházterem, konyha, étkező, informatikai szoba, internet), és az intézmények udvarának felújítása, a nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzése és az akadálymentesítés. Kiemelten támogatandó az informatikai berendezések, eszközök beszerzése, valamint az egyéb oktatási, művelődési funkcióval bíró intézmények (pl. könyvtárak) eszköz- és infrastrukturális fejlesztése. Főbb célcsoportok: alap- és középfokú oktatást nyújtó intézmények szolgáltatási körzetében élő lakosság száma Specifikus célterületek: a Közép-magyarországi régió teljes területe Kedvezményezettek típusai: alap- és középfokú oktatást nyújtó intézmények fenntartói VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 6. prioritás: A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben 6.1. Többfunkciós közösségi szolgáltató terek létrehozása és működtetése A helyi közösség egészét szolgáló többfunkciós közösségi szolgáltató terek létrehozása, kialakítása, lehetőség szerint meglévő épületekben. Jelenleg működő Integrált Közösségi Szolgáltató Terek (IKSZT) továbbfejlesztése, működtetésének finanszírozása. EMVA forrásból biztosítható az épület felújítás, a szükséges eszközök beszerzése, az infrastruktúra fejlesztése; a létrejövő többfunkciós tér működtetéséhez az emberi erőforrás finanszírozását (bérjellegű költségek) más forrásból szükséges biztosítani; ez utóbbi elengedhetetlen feltétel az intézkedés megvalósításában. Helyi önkéntes munka feltételeinek kialakítása (önkéntesek fogadása). Intézkedés célcsoportja: Települési önkormányzatok, civil szervezetek 6.2. Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Intézkedés előzetesen tervezett tartalma (egyebek mellett): Közbiztonság javítását szolgáló fejlesztések, eszközbeszerzések. Alapvetően két féle támogatás merül fel: meglévő szolgáltatáshoz kapcsolódva beruházások támogatása (pl. eszközbeszerzés mezőőrök számára), illetve új térfigyelő kamera- és mozgásérzékelőrendszer kiépítésének támogatása. Önkormányzati kezelésű belterületi utak, valamint külterületi mezőgazdasági utak fenntartását szolgáló fejlesztések támogatása. Útkarbantartáshoz szükséges gépek, eszközök beszerzése. Egyéb kisléptékű települési infrastruktúrafejlesztés (világítás, csatorna stb.) 50

54 Közétkeztetési szolgáltatás fejlesztése helyi kapacitásbővítéssel (közkonyhák felújítása, főzőkonyhákká történő átalakítása, eszközbeszerzések támogatása). Intézkedés célcsoportja: Települési önkormányzatok, civil szervezetek, illetve javasolt a társadalmi vállalkozások előnyben részesítése, ahol releváns. A költségcsökkentés és hatékonyságnövelési részstratégiába az alábbi akciók felvételét javasoljuk: Azonosító Akció Időtáv P/3-01 P/3-02 P/3-03 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 3. prioritás: infokommunikációs fejlesztések 3. intézkedés: Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések önkormányzati informatikai fejlesztések és Intelligens városok fejlesztése pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése Vidékfejlesztési Program - Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése pályázati lehetőségek (Közterületek felújítása településbiztonsági szempontból, kerékpárút kiépítése, külterületek szilárd burkolattal történő ellátása, település úthálózat fejlesztése, ipari park bővítése) Operatív Programok végleges változatának és pályázati lehetőségeknek nyomon követése

55 4 A költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid, közép- és hosszú távú stratégiája 5 3 Hosszú táv ( ) Közép táv ( ) SZ/1-03 Az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok szerződéseinak átalakítása SLA szemléletben SZ/1-02 A hivatali dolgozók rendszeres képességfelmérése, képzési tervek aktualizálási rendszerének kialakítása SZ1-01 Akcióterv készítése az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok hatékonyabb tulajdonosi ellenőrzése érdekében FE/1-03 A közterület rendjének fenntartása és a bölcsőde működtetése kapcsán meg kell vizsgálni az önkormányzatok közötti vagy civil szervezetekkel történő feladatmegosztás útján történő működtetés lehetőségét. FE/1-01 A Városgazdálkodás és a zöldterületkezelés területén meg kell vizsgálni a saját bevétel növelésének és a civil szervezet bevonásának lehetőségét FE/1-02 Az egyéb önkormányzati kötelező feladatokat át kell tekinteni, megvizsgálni a feladatellátás minőségi és mennyiségi mutatóit, az állampolgári igényeket és ahhoz mérten beállítani a feladatellátás költségeit. FO/1-03 Hosszútávon át kell tekinteni a kontrollkörnyezet egyes folyamatait (ellenőrzés, kockázatkezelés, szabályozottság). FO/1-02 Az önkormányzati ASP-hez történő csatlakozás igényelni fogja az érintett rendszerekkel kapcsolatos folyamatok átalakítását, az ehhez nyújtott szakértői tevékenységet a pályázat során igénybe kell venni. P/1-03 Csipke-városközpont megújítási prorgamjának befejezése P/3-01 GINOP 3. prioritás: infokommunikációs fejlesztések 3. intézkedés: Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések önkormányzati informatikai fejlesztések és Intelligens városok fejlesztése pályázati lehetőségek fiyelemmel kísérés P/1-01 Belvíz program megvalósítása P/1-02 e-közigazgatás kiépítése P/3-02 VP - Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése pályázati lehetőségek (Közterületek felújítása településbiztonsági szempontból, kerékpárút kiépítése, külterületek szilárd burkolattal történő ellátása, település úthálózat fejlesztése, ipari park bővítése) P/2-02 Pályázati PM feladatok összehangolásának módszertani kidolgozása 1 Rövid táv (2014) FO/1-01 A évi L. törvény alapján el kell végezni az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolását, ezzel egyidőben az IT biztonsággal kapcsolatos folyamatokat is azonosítani kell, a külső szolgáltatóval együttműködve. P/1-01 Alternatív és megújuló energiarendszerek kialakításának nyomon követése az önkormányzati intézményekben P3-04 Operatív Programok végleges változatának és pályázati lehetőségeknek nyomon követése P2-01 Épületenergetikai racionalizálási pályázatok folyamatos nyomon követése Szervezet Feladat Folyamat Program 17. ábra: Kiskunhalas Város Önkormányzatának rövid-; közép-; és hosszú távú költségcsökkentési stratégiája 52

56 5 A költségcsökkentési és hatékonyságnövelési stratégia monitoring rendszere Az ÁROP-1.A pályázat előírásai szerint a kidolgozott hatékonyságnövelő intézkedések megvalósításának folyamatos, a projekt teljes időtartamát átívelő nyomon követése, szakértői támogatás biztosítása Kiskunhalas Város Önkormányzatának az ÁROP-1.A pályázatban kötelező feladata. A havi monitoring jelentéseket az Önkormányzat Jegyzője által kijelölt ügyintéző adatszolgáltatását követően a tanácsadó készíti el és terjeszti elő a Jegyző részére jóváhagyásra. A szükséges pontosítást és jóváhagyást követően a monitoring folyamat ismétlődik a projekt során a következő jelentésig (havonta). A monitoring rendszert az alábbi ábra mutatja be: 18. ábra: Monitoring rendszer bemutatása A monitoring dokumentációs rendjét két alapvető dokumentumra építjük: Adatlap mely a konkrét méréshez szolgál támogatásul az adatgyűjtési időszak alatt szolgáltatott adatok bemutatására és konszolidálására. Havi mérési jelentés az adott időszak monitoring jelentése a monitoring adatlapokon szolgáltatott adatok elemzését követően készül el a jelentés. 53

57 Az adatszolgáltatás teljesítésének módja Az adatgyűjtés és továbbítás elektronikus úton történik a Jegyző által kijelölt ügyintéző részéről a vállalkozó felé. A vállalkozó az elemzéseket követően az elkészített havi monitorig jelentést jóváhagyásra megküldi a Jegyzőnek elektronikus formában. A jóváhagyott dokumentum papír alapon aláírásra kerül a Jegyző részéről, amely így megküldhető a kijelölt szakértő részére. A zárójelentés dokumentuma a teljes időszakot felölelő jelentéseket és a jóváhagyott összegező jelentést tartalmazza. A keletkező dokumentumok a vizsgálati időszak végén átadásra kerülnek a hivatal részére. A projekt végén a bevezetett rövidtávú hatékonyságnövelési javaslatokról és a végrehajtott intézkedésekről összefoglaló tanulmány készül. A rövid távú intézkedések monitoringjának biztosítása érdekében az alábbi táblázatban bemutatjuk a monitoring feladatokat és a hozzájuk rendelt mérőszámokat: 54

58 Sor sz Szervezetfejlesztési terület megnevezése Költségcsökkentési, hatékonyságnövelési stratégia kidolgozása, alkalmazása Költségcsökkentési, hatékonyságnövelési stratégia kidolgozása, alkalmazása Költségcsökkentési, hatékonyságnövelési stratégia kidolgozása, alkalmazása Költségcsökkentési, hatékonyságnövelési stratégia kidolgozása, alkalmazása Feladat megnevezése FO/1-01 A évi L. törvény alapján el kell végezni az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolását, ezzel egyidőben az IT biztonsággal kapcsolatos folyamatokat is azonosítani kell. P/1-01 Alternatív és megújuló energiarendszerek kialakításának nyomon követése az önkormányzati intézményekben P/3-04 Operatív Programok végleges változatának és pályázati lehetőségeknek nyomon követése P/2-01 Épületenergetikai racionalizálási pályázatok folyamatos nyomon követése Indikátor IT Biztonsági folyamatok folyamat kontext ábra Összefoglaló a megújuló energiarendszerek intézményi kialakításáról Összefoglaló a végleges OP-król Összegzés az épületenergetikai racionalizálási pályázatok előrehaladásáról 12. táblázat: Rövid távú intézkedések monitoringja Kiinduló érték Célérték Mérésért felelős Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt ügyintézője Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt ügyintézője Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt ügyintézője Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt ügyintézője Mérési gyakoriság havonta havonta havonta havonta 55

59 6 Mellékletek 6.1 Felhasznált irodalom Kiskunhalas Város Önkormányzatának Gazdasági Programja;

60 6.2 Ábrák jegyzéke 1. ábra: Alkalmazott módszertan ábra: Költségcsökkentési és hatékonyságnövelési akciók meghatározása ábra: Monitoring folyamat lépései ábra:smart kritériumok ábra:kiskunhalas Város Önkormányzata költségvetési főösszegeinek alakulása ábra:kiskunhalas Város Önkormányzata hitelfelvételei ábra:kiskunhalas Város Önkormányzatának egy állandó lakosra jutó mutatói ábra:kiskunhalas Város Önkormányzatának kiadás szerkezete ábra:kiskunhalas Város Önkormányzata helyi adóbevételek alakulása ábra: Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítése ábra:kiskunhalas Város Önkormányzata szervezeti felépítése ábra: Önkormányzati feladatok áttekintése ábra: A Közös Önkormányzati Hivatal főfolyamatainak áttekintése ábra: A as időszak forráselosztása ábra:a as időszak operatív programjainak részaránya ábra: A programozási időszak önkormányzatokat érintő operatív programjai és prioritásai, az OP-k v3.0 tervezete alapján, január ábra: Kiskunhalas Város Önkormányzatának rövid-; közép-; és hosszú távú költségcsökkentési stratégiája ábra: Monitoring rendszer bemutatása Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A monitoring két szintjének jellemzői táblázat:kiskunhalas Város Önkormányzata helyi adóbevételek alakulása táblázat:halas - T. Kft. vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatói táblázat: A Halasvíz Kft.vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatói táblázat: Halasmédia Non-profit Kft. vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatói táblázat: Kiskunhalasi Művelődési Központ Non-profit Kft. vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatói táblázat: Halasi Városgazda Zrt. vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatói táblázat: A kötelező feladok ellátásának finanszírozása Kiskunhalas Város Önkormányzatánál táblázat: Az önként vállalt feladok ellátásának finanszírozása Kiskunhalas Város Önkormányzatánál táblázat: Államtól átvállalt feladatok ellátásának finanszírozása Kiskunhalas Város Önkormányzatánál táblázat: Kiskunhalas Város Önkormányzatának társulási tagságai táblázat: Rövid távú intézkedések monitoringja... 55

61 MultiContact Consulting Kft. Nyilvántartja Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság 1115 Budapest, Bartók Béla út Cégjegyzékszám: T: E:info@multicontact.eu F: W: