62 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
|
|
- Anna Kisné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 62 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
2 FODOR GÁBOR Kemál Atatürk reformjai BIRODALOMBÓL KÖZTÁRSASÁG Amikor az oszmán tárgyalódelegáció tagjai ellátták kéz - jegyükkel a sèvres-i békediktátumot, tisztában voltak azzal, hogy az Oszmán Birodalom félholdja végleg leáldozóban van. Azt azonban csak sejthették, hogy a birodalom koporsójába az utolsó szöget nem is annyira az antant - hatalmak területi követelései, mint az 1919-től Kelet- Anatóliában egyre inkább megerősödő szultánellenes erők fogják beverni. A felkelők vezére, akit a szultán a lázadók megfékezésére küldött keletre, és aki már tanúbizonyságát adta rátermettségének a Dardanelláknál folyó véres harcokban, kérlelhetetlen ellenségévé vált az isztambuli elitnek és magának a szultánnak is október 29-én a Török Nemzetgyűlés kihirdette a Török Köztársaság megalakulását, véget vetve ezzel a több mint 600 évig fennálló Oszmán Birodalomnak. Az ezt követő reformok alapjaiban változtatták meg a köztársaság lakosainak életét, s hatásaik nemcsak a kor emberének mindennapjait, de a modern Törökország elmúlt évtizedeinek politikai életét is nagyban befolyásolták. Az oszmánok a 18. század végére katonailag végleg lemaradtak európai riválisaiktól. Legfőbb ellenségük, Oroszország többfrontos háborút indított ellenük, hogy beteljesítse végre Nagy Péter álmát: Isztambul elfoglalásával az orosz flotta kijutását a me leg tengerekre. Emellett szinte megoldhatatlan problémának tűnt a francia forradalom eszmeiségétől fellelkesült balkáni keresztény közösségek nacionalista hevülete és a nagyhatalmak részéről egyre markánsabban megjelenő területi követelések. VERESÉGEK KORA A birodalom legfejlettebb részeinek elvesztése a görögök 1830-as függetlenné válásával kezdődött, és 1878-ra szinte a teljes Balkán-félsziget kicsúszott az oszmánok kezéből. A folyamat megállítására tett hevenyészett kísérletek, melyek ráadásul legtöbbször külső nyomásra bevezetett reformok képében öltöttek testet, nem hozták meg a várt eredményt. A katonai ku - darcok miatt II. Mahmud szultán ban feloszlatta az egykor rettegett janicsárságot, és helyette modern alapokra helyezett, új katonaságot (nizam-i cedid) állított fel, amely azonban egészen 1897-ig nem tudott sikert felmutatni. Ennél is fontosabb volt az ún. tanzimatreformok 1839-es és 1856-os kihirdetése, melyek keretében felszámolták a korábbi, közösségi autonómiára épülő milletrendszert, és fokozatosan meg kezdték a birodalom keresztény lakosainak egyenjogúsítását. Emellett egy szűk értelmiségi kör kidolgozta az oszmanizmus ideológiáját, mely a ko - rábbi nyugati minták másolása helyett egy konzisztensebb tudattal kívánta felvértezni és ezáltal összefogni a birodalom sokszínű lakosságát. Ahogy İlber Ortaylı neves török történész írja: A tanzimatéra és a reformok igazi célja az volt, hogy gátat vessen a balkáni nacionalizmus miatti területi veszteségeknek. Azoknak a munkája volt, akik szentül hitték, a birodalom csak M U S Z T A F A K E M Á L A T A T Ü R K 1881-ben született Szaloniki- ben. Fiatalkorától felfigyeltek tehetségére és eszére, matematikatanárától kapta a Ke- mál, azaz tökéletes nevet. Katonai iskolát végzett, majd Nyugaton is járt, így jól tudott franciául. Viszonylag korán csatlakozott a szultánellenes szervezkedœk szaloniki ágá- hoz, az Egység és Haladás Párt elœdjéhez. Œ A világháború alatt a Dardanellák védelmében nyújtott katonai teljesítményével vívta ki katonatár- sai és az emberek elismeré- sét tól haláláig az or - szág köztársasági elnöke volt november 10-én halt meg. RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 63
3 VI. Mehmed, az utolsó oszmán szultán ( ) portréja egy újfajta patriotizmuson, az oszmanizmuson keresztül menthető meg. Ezen lépések azonban nem arattak osztatlan sikert; a muszlimok előjogaik elvesztése miatt keseregtek, a ke - resztények pedig már jóval többet akartak puszta egyenjogúságnál. Jó példa erre az izmiti görög metropolita néhány szava, aki a tanzimatreformok 1856-os újításait hallva keserűen megjegyezte: Insallah [ha Isten is úgy akarja], még egyszer nem veszik ki a zsákjából. (A reformot tartalmazó szultáni irat ugyanis egy vörös szaténzsákban volt elhelyezve.) Az 1876-ban trónra lépő II. Abdulhamid szultán a Balkán-félsziget jelentős részének elvesztése után nem tehetett mást, minden erejét a birodalom arab részeinek megtartására összpontosította. Az iszlamizmus, majd pánisz- Enver pasa hadügyminiszterként és fœvezérhelyettesként. Az ifjútörök mozgalom egyik vezetœjeként segítette elœ a török állam belépését a nagy háborúba lamizmus eszméje, mely a megmaradt területen élő muszlimok egységének kialakítását tűzte ki céljául, olyan látványberuházásokban öltött testet, mint a Hidzsáz vagy a Berlin Bagdad vasútvonal megépítése. Emellett a szultán előszeretettel használta az ekkorra már szinte csak névleges kalifai címét, ezzel is nyomás alatt tartva a jelentős muszlim gyarmati lakossággal bíró Angliát. Bár a birodalmi központot a távoli arab részekkel összekötő projekteknek kétségtelenül voltak kézzelfogható eredményeik, mégsem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ahogy a szultán 1908-as megbuktatása, úgy az első világháború során az arab részek kormányzattal szem beni lázadásai is megmutatták: az oszmanizmushoz hasonlóan az iszlamizmus sem tudott kovász lenni a birodalom népei közt. A sorozatos kudarcok tehát egyazon irányba terelték az igencsak megkésett oszmán-török útkeresést: a török nacionalizmus felé. Az olyan, főleg orosz területekről származó tatár ideológusok, mint Iszmail Bej Gasz pi - rali, megkezdték a türkizmus, majd a turanizmus eszmerendszerének ki - dolgozását, melyet végül Ziya Gökalp rendezett koherens egységbe. A török népek egyesülésének gondolata azonban szertefoszlott a kialakulóban lévő nagy háború nyomán, melyben bebizonyosodott, hogy a légvárak építése he lyett a megmaradt oszmán törzsterületek megvédése lesz az elsődleges feladat. Be kellett látni, hogy a Balkán, az oszmán-törökök hagyományos politikai és kulturális központja elveszett, így a törökség megmaradásának záloga Anatólia megtartása. Bár a világháborús török politikát irányító Egység és Haladás Párt vezetése, különösen Enver pasa ezt az ideát nem teljesen tette magáévá gondoljunk csak a katasztrofális vereséggel végződő keleti hadjáratra, az anatóliai örmények elpusztítása már részben ennek a felismerésnek az eredménye. Sőt a világháborús kudarc egyre nyilvánvalóbb jeleit látva az oszmán hadvezetés néhány tagja elkezdte a megmaradt hadianyagok kelet-anatóliai felhalmozását és elrejtését, ami nagyban hozzájárult az Atatürk vezette felkelés sikeréhez. A HÁBORÚ UTÁN A háborús összeomlás, valamint az országot irányító triumvirátus (Enver, Talat és Dzsemál) külföldre menekülése teljes politikai káoszba süllyesztette az Oszmán Birodalmat. A gazdaság romokban hevert, a keresztény kereskedőréteg jó része elpusztult, az TITKOS PAKTUMOK AZ OSZMÁN BIRODALOM FELOSZTÁSÁRÓL 1917-ben az oroszok által nyilvánosságra hozott titkos paktumokban isztambuli szerzœdés, londoni szerzœdés, Husszein McMahon-szerzŒdés, Sykes Picot-egyezmény, Saint-Jean-de- Maurienne-szerzŒdés, Balfour-deklaráció a nagyhatalmak jó elœre felosztották egymás között az Oszmán Birodalmat, ám sokszor ugyanazon részeket több félnek is odaígérték. Emellett olyan, akkor még nem létezœ államok megalapítását is felvázolták, mint Izrael, Örményország vagy Kurdisztán. A függetlenségi erœk gyœzelme végül jórészt semmissé tette ezeket a megállapodástervezeteket. 64 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
4 elvesztett területekről beáramló több százezer menekült pedig megoldhatatlan feladat elé állította az oszmán közigazgatást. Sőt, 1919-re az antant - hatalmak képviseletében Franchet d Espèrey tábornok isztambuli bevonulásával megkezdődött a háború alatti titkos egyezményekben elosztott török területek fölötti marakodás. A fővárosban székelő kormány és maga a szultán is igyekezett mindenben megfelelni a nagyhatalmak követeléseinek, bízva abban, hogy a béketárgyalásokon ezt majd az ország hasznára tudják fordítani. Azonban a keleten állomásozó, viszonylag épségben megmaradt csapattestek és vezetőjük, Kazım Karabekir hallani sem akartak a teljes megadásról, és különösen a görög csapatok májusi partraszállása után készen álltak, hogy fegyverrel védjék meg a megmaradt területeket. Ezen erők lecsillapítására küldte VI. Mehmed szultán Musztafa Kemált keletre, aki Samsunba történő megérkezése után patrióta és katonaember lévén inkább a felkelők élére állt. A helyzet azonban reménytelennek látszott. A görögök és angolok mellett délnyugaton olasz csapatok jelentek meg, míg délkeleti irányból a franciák támogatta légion arménienne, az örmény túlélőkből felállított hadsereg közeledett. Az ellenállók azonban nem tétlenkedtek. Musztafa Kemál vezetésével az 1919-es év folyamán Erzurumban és Sivasban is kongresszust tartottak, ahol leginkább a keleti részek parlamenti képviselői jelentek meg. A két kongresszus eredményeképpen a felkelők egyértelműen kijelentették: nem hajlandóak fegyveres ellenállás nélkül feladni az oszmán muszlimok által lakott területeket. Emellett már ekkor érezhetővé vált, hogy az isztambuli szultáni vezetés ellenében új politikai, de legfőképpen katonai centrum alakul Kelet-Közép- Anatóliában, melynek legnagyobb feladata a fegyveres ellenállás megszervezése lesz. A görög előrenyomulás miatt felbolydult országban a mobilizáció nem volt nehéz feladat, és a keleten elrejtett fegyvereket is használatba lehetett venni. Sőt, 1920-ra az utolsó isztambuli parlament is kihirdette a Nemzeti egyezményt (Misak-i Milli), melyben ismételten elutasították a birodalom feldarabolására tett nyugati kísérleteket. Ezt követően pedig megkezdte működését az ankarai nemzetgyűlés, amely a függetlenségi háború megnyerése után Törökország parlamentjeként működött tovább. A szultán delegáltjai ugyan aláírták a sèvres-i békét, de az aláíróknak már sem politikai, sem katonai erejük nem volt annak betartatására. A függetlenségért harcolók szerencséjére azonban az első világháború borzalmai után békére vágyó nyugati közvélemény nyomására az angol, olasz és francia egységek sem voltak hajlandóak további véráldozatokra. Így a török ellenállásnak vagy tárgyalásos úton, vagy katonai sikerek által, de sikerült egyenként megállapodnia a területi követelésekkel fellépő ellenséggel. Az olasz, örmény és francia féllel történő békekötések után lassan a Közép-Anatóliáig jutó görögök visszaszorítása is megkezdődött, míg végül 1922-re az angol megszállókkal együtt végleg elhagyták az egykori birodalom nyugati partjait. A KÖZTÁRSASÁG LÉTREJÖTTE A harcmezőn aratott diadal után a függetlenségi erők egy hasonlóan nagy kihívással találták szembe magukat: a fegyverek segítségével elért sikereket a tárgyalóasztalnál is el kellett ismertetni. A Lausanne-ban megrendezésre kerülő béketárgyalások megkezdése előtt azonban a hazai ellenzékkel számoltak le, így kerülhetett sor a szultanátus novemberi megszüntetésére s az utolsó oszmán szultán, VI. Mehmed száműzésére. Az ily módon egyedüli legitim erőként megmaradó atatürki tábor delegáltjai İsmet İnönü vezetésével hosszas tárgyalások után, július 24-én írták alá a lausanne-i békeszerződést, mely néhány régió kivételével szavatolta az ország határait. Ezt követően kerülhetett sor a politikai rendszer teljes reformjára. Az 1911-től folyamatosan háborúban álló ország 1923-ban kóstolhatott bele újra a békébe, és ekkor kezdődhetett meg az atatürki reformfolyamat is. Első lépésként október 29-én kikiáltották a köztársaságot, így az ország neve hivatalosan is Törökország (Türkiye) vagy Török Köztársaság (Türkiye Cumhuriyeti), fővárosa pedig Ankara lett. A nemzetépítés szempontjából fontos jelképek közül a zászló és a himnusz már a függetlenségi harcok során kialakult (a himnuszt pályázat útján választották ki), s ezek a mai napig a török nemzeti büszkeség fon- RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 65
5 AZ ATATÜRKI REFORMOK Az atatürki reformokkal járó változások a mindennapi életet is érintették ben az órát az európaihoz igazították, a férfiaknak pedig elœírták a fez helyett a nyugati típusú kalapok viselését ben átálltak a metrikus mértékegységekre, s mind a naptár, mind a heti munkarend és pihenœnap tekintetében átvették a nyugati mintákat. A nœk a harmincas évekre megkapták a vá - lasztójogot, sœt választhatók is lettek, emellett eltörölték a ha - gyo mányos címeket, úgy mint bej, efendi, pasa stb. Új alkotmányt készítettek, melyet 1928-ban úgy módosítottak, hogy abból kikerült az iszlámot államvallásnak elismerœ paragrafus. Végül, de nem utolsósorban 1934-ben kötelezœvé tették a családnév felvételét, ekkor lett Musztafa Kemál hivatalos neve Atatürk, azaz a törökök atyja. Ennek a törvénynek azonban volt egy másik oldala is. A homogén nemzetállam kiépítése érdekében megtiltották a török földön élœ etnikai és vallási kisebbségeknek, hogy hagyományaik szerint adjanak családnevet gyermekeiknek, így csak török nevek közül választhattak. Az elsœ világháborús örmény deportálások, valamint a függetlenségi háború alatti görög török lakosságcsere után jelentœsen megcsappant keresztény közösségek mellett így a legnagyobb lélekszámú kisebbség, a kurd vált a törökösítés elsœ számú célpontjává. Nem véletlen, hogy a korszak két legjelentœsebb felkelése, az araráti ( ) és a dersimi (1937) is a kurdok által sırın lakott területen tört ki az állam központosító törekvései ellen. tos pillérei. A múlttal s nem utolsósorban a politikai ellenfelekkel történő leszámolás szándékával 1924-ben megszüntették a kalifátust, az oszmán uralkodóház tagjait pedig száműzték. Ezzel megindult a szekuláris, új politikai alapokon nyugvó nemzetállam lassú kiépítése. Az Atatürk vezette Köztársasági Néppárt fokozatosan vette át a korábbi Egység és Haladás Párt által összefogott ifjútörök szervezetek fölötti kontrollt, és azokat átnevezve, egyben újakat alapítva kiépítette a maga egyed - uralmát. Az új ideológia legfontosabb b1913 műhelyei természetesen az iskolák, valamint az 1930-as évek első felében megalakított tudományos társaságok (Török Történeti Intézet, Török Nyelv Intézete stb.) lettek, melyek a török tudat kialakításában és terjesztésében is elévülhetetlen érdemeket szereztek. Az oszmán időkben a műveletlen pa - raszttal rokon értelmű török szót immár büszkén használták ( Milyen boldog, aki töröknek mondhatja ma - gát ), és a török népek történetét a legősibb anatóliai civilizációkig vezették vissza. A nyelv is reformra szorult, hiszen az arab és perzsa jövevénysza- 66 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
6 vaktól hemzsegő, arab betűkkel írt oszmánli helyett egy latin betűs, az isztambuli dialektust mintának vevő újtörök nyelv megalkotása is megindult, melynek leglátványosabb eleme az 1928-as nyelvtörvény lett. Ebben megtiltották az arab betűk használatát, és kötelezték az intézményeket az új nyelv és az új írásrendszer használatára. A nyelv ilyen mértékű reformja természetesen hatással volt a vallásra is, hiszen ahogy a Korán nyelve az arab volt, úgy a napi ötszöri imára hívó müezzin éneke is a próféta nyelvén hangzott el. A kalifátus megszüntetése, a dervisrendek bezáratása és a vallási vezetők pozícióinak meggyengítése mind egy hosszabb folyamat részei voltak, melyek a klerikális reakció, tehát az iszlám államalkotói és irányítói szerepében hívők megtörésére irányultak. Azzal azonban nem számoltak, hogy a vallás összekötő szerepének elvesztésével újabb gondok merülhetnek fel. Az 1925-ös, vallási színezetű kurd felkelés már ennek előfutára volt, amely azonban csak felgyorsította a szekularizációs folyamatot. Így a saría, az iszlám vallásjog helyébe svájci mintájú polgári és olasz mintájú büntető törvénykönyvet vezettek be, péntekről vasárnapra került a heti egyszeri pihenőnap, a hidzsra szerinti időszámítás helyett bevezették a Gergely-naptárat, a müezzin pedig törökül hívta imára a népet (igaz, ezt az ötvenes években visszavonták). Ha a mai török belpolitikát érintő szekuláris iszlamista ellentétre vagy a kurdkérdésre gondolunk, azt hiszem, kijelenthető, hogy az iszlámot érintő atatürki reformok gyors lefolyása és társadalmi megágyazatlansága mind Musztafa Kemál portréi, b1920 b1923 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 67
7 a mai napig súlyos te her ként nehezedik Törökország vállára. x Bár szinte egyedülálló az, amit az Atatürk vezette kormányzat véghezvitt az 1920-as, 30-as években, a re - formfolyamat nem volt zökkenőmentes között 18 kisebb-na - gyobb felkelés tört ki az ország területén. Ezen túl a lausanne-i szerződésben b1920 Musztafa Kemál ifjútörökök között garantált kisebbségi jogok semmibevétele, az anatóliai vallási és etnikai kisebbségek elnyomása, a muszlim alapokon nyugvó hagyományok teljes figyelmen kívül hagyása, a katonaság politikai szerepvállalása, valamint az állam túlburjánzása mind-mind olyan nyomokat hagyott a török társadalmon, amelyek következményeit ma is nyögik. Ezzel együtt azonban Törökország még mindig a térség legfejlettebb és legstabilabb országa, így Musztafa Kemál Atatürk, a nemzetmentő hitharcos (halaskar gazi) víziója valósággá vált. Ma már Törökországban is egyre többen elismerik, hogy az atatürki rendszer közelebb állt a diktatúrához, mint a demokratikus többpártrendszerhez, de ahogy a Kö - zel-kelet jelenlegi állapota is mutatja: erős központi kormányzat nélkül nincs stabilitás. Kemál Atatürk 1938-ban halt meg, helyét korábbi miniszterelnöke, İsmet İnönü vette át, aki szintén remek politikus volt. Ennek is köszönhető, hogy Tö rök ország az utolsó pillanatig ódzkodott belépni a második világháborúba, melyet végül a nyertes oldalon fejezett be, s azóta számít a nyugati világ szövetségesének. Atatürköt pe - dig a mai napig különös tisztelet övezi, képei minden közhivatalban, de sokszor még az emberek otthonaiban is megtalálhatók. Musztafa Kemál Atatürk kétségkívül a 20. század egyik leg nagyobb alakja volt, aki mind katonai, mind politikai téren maradandót alkotott. 68 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
8 Fodor Pál TÖRÖK KIFEJEZÉSEK SZÓTÁRA adzsemi: janicsárújonc aga: 1. az udvari zsoldoscsapatok parancsnokai; 2. a tartományi várakba vezényelt udvari csapatok parancsnokai; 3. a várœrségek csapatnemeinek parancsnokai aga bölük: a janicsársereg 15. század végén létrehozott, 61 ezredbœl álló szervezeti egysége ahdname: szerzœdéslevél, oltalomlevél, kétoldalú viszonyt szabályozó, jogbiztosító irat; más (független és vazallus) államokkal, továbbá a birodalomban élœ (vallási) közösségekkel kötött megállapodás, szerzœdés akcse: kisméretı ezüstpénz, a 16. század második felétœl egyre inkább váltópénz, elszámolási egység alajbég: az alkormányzóság (szandzsák) javadalombirtokos szpáhijainak választott parancsnoka, a szandzsákbég helyettese aszkeri: katonai; az oszmán társadalom adómentességet élvezœ igazgatási-katonai elitje és apparátusa azab: 1. hadjáratok idején a falusi és városi népességbœl (kényszer)toborzott gyalogos, illetve tengeri és folyami hadihajókon szolgáló, puskás katona; 2. gyalogos várvédœ katona beglerbég: a kormányzóságot (beglerbégség, vilájet, ejálet) irányító méltóság, aki a polgári és a katonai igazgatást egyaránt a kezében tartotta (a 16. század utolsó harmadától általában a pasa címet is viselte) beglerbégség: kormányzóság, tartomány csaus: a szultáni tanács (diván) mıködését biztosító testület tagja, hírvivœ, küldönc, alkalmanként diplomáciai küldetésekkel hasonló feladatkört ellátó csausok a tartományi fœméltóságok kíséretében is voltak dervis: muszlim szerzetes devsirme: gyermekadó; a keresztény alattvalóktól adóban elvitt és a szultán szolgálatára nevelt fiúgyermekek összegyıjtési folyamata, illetve a kiképzés eredményeként megszületett dinasztikus szolga, állami káder diván: szultáni/ birodalmi tanács, a birodalom legfelsœbb kormányszerve és igazságszolgáltatási fóruma dizdár: várnagy, várparancsnok dzsebedzsi: fegyverkovács, fegyvermıves; az udvari csapatok fegyvertárának és egyéb hadieszközeinek (páncélok stb.) gyártója, ŒrzŒje, gondozója dzsemaát: a janicsárhadsereg idœben elsœként létrehozott 101 egysége, l. még orta ejálet: a beglerbégség másik elnevezése a 17. századtól fárisz: lovas; a várœrségek elit lovasalakulata (más nevei: ulufedzsiján-i szüvári vagy beslü) garib: idegen, külföldi; a hat udvari lovasalakulat közül a rangban utolsó kettœ neve (gureba-i jemin, gureba-i jeszár) gönüllü: önkéntes; a legnagyobb várak elit (legnagyobb zsolddal fizetett) lovasalakulata harádzs: fejadó, a nem muszlim felnœtt férfiak állami adója hiszár eri: a várak elit gyalo - gos alakulata (más nevei: müsztahfiz, merd-i kale) humbaradzsi: bombakészítœ, bombavetœ jaja: eleinte alkalmanként toborzott gyalogos katona, a 15. század második felétœl kisegítœ katonai alakulat jajabasi: a janicsárok legkorábban létrehozott, dzsemaát vagy orta nevı egységeinek parancsnokai janicsár: eleinte a szultán test Œrsége, gyalogos katona; késœbb a birodalom haderejének legfontosabb oszlopa, a szultáni hatalom legfœbb támasza kádi : bíró; elvben a jog- és igazságszolgáltatás független képviselœje, a valóságban az oszmán államszervezet alkalmazottja, aki számtalan igazgatási, pénzügyi stb. feladatot látott el kadirga: latin vitorlával ellátott evezœs hajó, a földközi-tengeri oszmán flotta legfœbb hajótípusa kapudán: 1. a birodalmi flotta fœparancsnoka; 2. a folyami vagy tavi flották parancsnoka kethüda: helyettes, elöljáró lagimdzsi: aknász, aknaásó levend: kóbor elem, kalandor; alkalmanként, hadjáratok idején toborzott zsoldos katona nisándzsi: a diváni kancellária vezetœje, a szultáni (világi) törvények legfœbb ismerœje, aki az uralkodó kalligrafikus kézjelét, a tugrát a szultáni rendeletekre rajzolta ordudzsu: mesteremberek és iparosok, akiket a legnagyobb városokból rendeltek ki tábori szolgálatra, a katonák ellátására orta: a janicsárok elsœként létrehozott egységeinek egyik neve, l. dzsemaát rája: az állam/birodalom muszlim és nem muszlim adófizetœ alattvalója szandzsák: alkormányzóság, a tartomány vagy kormányzóság (beglerbégség) része, a birodalmi igazgatás legfontosabb szervezeti egysége a 16. század végéig szarudza: hadjáratok idején felfogadott zsoldos katona szekbán: 1. a szultán ebgondozói, akiket 1451 táján a janicsársereghez csatoltak, és külön ezredeket hoztak létre belœlük; 2. hadjáratok idején felfogadott zsoldos katona szerdár: fœhadparancsnok; olyan hadjárat irányítására nevezték ki, amelyen a szultán vagy a nagyvezír nem vett részt szilahtár: fegyverhordozó; a hat udvari lovasalakulat közül rangban a második szolak: a janicsárseregen belül kialakított, válogatott csapat, a szultán közvetlen testœrsége, amely az uralkodót mindenhová elkísérte szpáhi: 1. lovas; a hat udvari lovasalakulat közül rangban az elsœ; 2. tartományi javadalombirtokos (timáros) lovas, akinek szolgálati birtoka elvben legfeljebb évi akcsét jövedelmezett szpáhi oglán: szpáhifiúk; a hat udvari zsoldos lovasalakulat közül a legrangosabb szubasi: 1. a kezdeti idœkben az oszmán sereg fœparancsnoka; 2. a 15. században a szandzsákon belüli, vilájetnek nevezett katonai-területi egység parancsnoka és/vagy a ziámetnek nevezett, többnyire egyegy város jövedelmeit magába foglaló igazgatási-pénzügyi egység irányítója; 3. egyes katonaparaszti szervezetek elöljárója; 4. a szandzsákbég alárendeltségében mıködœ rendész tabur dzsengi: szekérvárharc. timár: javadalombirtok, szolgálati birtok, amelyet a jövedelemtœl függœ kötelezettségek terheltek topcsi: tüzér, ágyús top arabadzsiszi: ágyúszekerész topháne: ágyúöntœ mıhely ulufedzsi: zsoldos; a hat udvari zsoldosalakulat rangban harmadik két egysége (ulufedzsiján-i jemin, ulufedzsiján-i jeszár). vilájet: eleinte a szandzsákon belüli katonai-területi egység, amely a szubasi irányítása alatt állt, a késœbbiekben a tartomány vagy kormányzóság (beglerbégség) elnevezése záim: 1. a szubasi egyik neve a 15. század második felétœl; 2. középnagy (elvben évi és akcse között jövedelmezœ, a gyakorlatban sokszor a felsœ határt átlépœ) szolgálati vagy javadalombirtok (ziámet) élvezœje, a tartományi lovasság felsœ, tehetœsebb rétegének tagja RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 69
Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -
Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni
RészletesebbenHelyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című
RészletesebbenAz első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év
Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év VIII. Német támadás Belgium és Franciaország ellen VIII. osztrákmagyar támadás Szerbia ellen IX. 1. marne-i csata állóháború kialakulása
RészletesebbenErdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
RészletesebbenOsztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenA Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások
A Nagy Háború (1914-1918) emlékezete Megyei Történelem Verseny 1. forduló - megoldások 1. feladat (10 pont) 1. Igaz 2. Hamis 3. Hamis 4. Igaz 5. Igaz 6. Hamis 7. Igaz 8. Igaz 9. Igaz 10. Hamis 2. feladat
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenHorváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc.
Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2015 A török kiűzése Magyarországról (1683-1699) ESSZÉ 120 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve nyomtatott betűkkel: Javító tanár aláírása: ESSZÉKÉRDÉS
RészletesebbenKÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366)
KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) Donald J. Kagay az Albany State University történészprofesszora, szakértője a középkori általános és hadtörténetnek, különös
RészletesebbenSZKA208_13. A kurdok
A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK
ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe
Részletesebben7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet
7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei Az őskor és az ókori kelet 1. A történelem forrásai. 2. Az őskőkor világa. 3. Az újkőkor változásai (gazdaság, életmód, vallás). 4. Az ókori folyamvölgyi
RészletesebbenAz írásbeli érettségi témakörei
Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási
RészletesebbenCsaplár-Degovics Krisztián A független Albánia létrejötte albán szemmel ( )
DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Csaplár-Degovics Krisztián A független Albánia létrejötte albán szemmel (1912 1913) 2007 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Csaplár-Degovics
RészletesebbenA képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1
A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok
RészletesebbenLÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája
LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)
RészletesebbenB) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat
B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa
RészletesebbenAZ ISZLÁM ÁLLAM. Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu
AZ ISZLÁM ÁLLAM Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu Az iszlám állam 2003-2011 iraki háború Ellenállás 2003-tól különböző csoportok/milíciák Paul Bremer Baásztalanítás programja Szunnita és
RészletesebbenTörténelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenMagyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
RészletesebbenAz Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig
SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenA nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei
A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok
RészletesebbenSZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET
SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:
RészletesebbenA nemzetközi helyzet kemény lett
A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,
RészletesebbenVendégünk Törökország
2014/04/23-2014/05/31 1. oldal (összes: 9) 2. oldal (összes: 9) [1]2014. április 23. és május 31. között tekinthető meg a modern Törökországot és a modern török irodalom egy-egy darabját bemutató kamarakiállítás
RészletesebbenAz 1918 elõtti Magyarország közismerten
Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel
RészletesebbenA KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.
A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította
RészletesebbenMohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon
SZAMOSI LÓRÁNT Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon A. A Jagelló-kori változások A Jagelló-kor hivatalosan 1490-től 1526-ig tart. A korszak
RészletesebbenAz Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos
SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen
RészletesebbenA gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig
1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenTartalomjegyzék. Elméleti szintézisek
Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek A románság római eredete a történészek szemszögéből... 2 Az elrómaiasítás (romanizare) lépései... 2 A római eredet a történelmi dokumentumokban... 3 Helyi autonómia
RészletesebbenA VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)
Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra
RészletesebbenEmber embernek farkasa
Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic
Részletesebben9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei
9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere
Részletesebbend barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci
A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza
RészletesebbenÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában
ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan
RészletesebbenB. Szabó János Sudár Balázs A hatalom csúcsain
B. Szabó János Sudár Balázs A hatalom csúcsain Magyarországi származású renegátok az oszmán birodalom poltikai elitjében A magyar történelmi regényírás egyik első nagy alakja, az erdélyi báró Kemény Zsigmond
RészletesebbenTÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
RészletesebbenÍrásban kérem megválaszolni:
Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre
RészletesebbenETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
RészletesebbenGRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK
GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament
RészletesebbenRostoványi Zsolt hosszú évek óta a
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.
RészletesebbenA keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz
KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ
RészletesebbenBÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején
1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori
RészletesebbenMAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941 1941. június 27. 1941-1945: Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: Semlegességi taktika: Magyarország a II.
RészletesebbenMÛVELÕDÉS NÉKEM AZ EMBERISÉG S PEST S BUDA TÁJA HAZÁM. Koch István, jezsuita missziós szerzetes
MÛVELÕDÉS NÉKEM AZ EMBERISÉG S PEST S BUDA TÁJA HAZÁM Koch István, jezsuita missziós szerzetes Félve a kínai ételektõl, megmondtuk, hogy csak tojást kérünk. Nemsokára hozták a rántottából álló vacsorát.
RészletesebbenA HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE
A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely
RészletesebbenAz ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya
TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó
RészletesebbenKutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.
Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,
RészletesebbenA nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)
A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások
RészletesebbenKössünk békét! SZKA_210_11
Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran
RészletesebbenNándorfehérvári diadal emléknapja: július 22.
Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Hunyadi János és Kapisztrán János seregei 558 évvel ezelőtt, 1456. július 22-én állították meg a Nándorfehérvárt ostromló oszmán hadat. A győztes csata emlékére
RészletesebbenMerénylet Szarajevóban LEGO
Merénylet Szarajevóban LEGO Augusztini Krisztián, Dombrovszky Borbála, Kovács-Osváth Apolka Városmajori Gimnázium A cél békés megoldás a szarajevói merénylet okozta helyzetre, és a belső konfliktusokra
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
RészletesebbenKétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában,
Hóvári János Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, 2012. október 9-én adtam át megbízólevelem Abdullah Gül elnöknek. A magyar török kapcsolatok rendszerében
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenZavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,
Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.
RészletesebbenII. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.
Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura
Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről
RészletesebbenVILÁGPOLITIKAI PROBLÉMÁK Küzdelem a Földközi-tengerért
VILÁGPOLITIKAI PROBLÉMÁK Küzdelem a Földközi-tengerért A békekötések után egy ideig a háttér csendjében, a Földközi tenger a nagy európai hatalmi versengésnek megint egyik főtárgyává lett. Mint az angol
RészletesebbenADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ
VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan
RészletesebbenKülönös házasság Erdély aranykorából
2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus
RészletesebbenIndiai titkaim 32 Két világ határán
2011 május 12. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Indiai értékelve titkaim 32 Give Indiai titkaim 32 Give Indiai titkaim 32 Mérték Give Indiai titkaim 32 Give Indiai titkaim 32 Még 1/5 2/5 3/5 4/5
RészletesebbenÉszak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között
Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi
RészletesebbenMAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK
MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
RészletesebbenA MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel
RészletesebbenA géppuska Önműködő, sorozatlövés leadására alkalmas lőfegyverek léteztek már az első világháború kitörése előtt is, igazán félelmetes hírnévre azonban 1914 után tettek szert, amikor a géppuskák a lövészárok-háborúkban
RészletesebbenA kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban
DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,
RészletesebbenV. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )
Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló
TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).
RészletesebbenA feladatlap visszaküldési határideje: 2014. november 28. 1. Válaszoljatok a képekkel kapcsolatos kérdésekre! (24 pont)
KTV I. forduló Az I. világháború eseményei, csatái A csapat neve... A csapat tagjai:......... A feladatlap visszaküldési határideje: 2014. november 28. 1. Válaszoljatok a képekkel kapcsolatos kérdésekre!
RészletesebbenVonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások *
302 könyvek egy témáról Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * Vonyó József makacs következetességgel nyomoz a két világháború közötti magyar jobboldali politika egyik legjelentôsebb,
RészletesebbenAz óbudai Schmidt-kastély ellenállói
KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki
RészletesebbenAnemzeti identitás kérdésének tudományos megközelítése több okból is problematikus.
Változó identitások: kurdok a török nemzetállamban Vidák Rózsa Anemzeti identitás kérdésének tudományos megközelítése több okból is problematikus. Egyrészt azért, mert a különböző csoportos identitások
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenA Magyar Államvasutak két különleges akciója a Nagy háború alatt. Prof. Dr. Majdán János Rektor emeritus Budapest, május 8.
A Magyar Államvasutak két különleges akciója a Nagy háború alatt. Prof. Dr. Majdán János Rektor emeritus Budapest, 2019. május 8. KTE - BMGE Tartalom 1. Előzmények (1914-1916) 2. A Bruszilov offenzíva
RészletesebbenA macedón nemzeti öntudat történeti alakulása
Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai
RészletesebbenKompetenciaalapú mérés 2009/2010. A változat
Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2009/2010. T Ö R T É N E L E M 9. é v f o l y a m A változat Az iskola bélyegzője: Az MFFPPTI nem járul hozzá a feladatok részben vagy
RészletesebbenSalát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE
Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Hagyomány: a császári hatalom Elvileg korlátlan ( égi megbízatás ) minden ember nincsenek vele szemben jogok az egész világ
RészletesebbenDiktátorok. 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.)
Diktátorok 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.) Született Vladimir Iljics Uljanov, később veszi fel a Lenin nevet. 1906-ban bekerül az Orosz szociáldemokrata Párt elnökségébe.
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenJavítóvizsga témakörök Történelem, 11.c
Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK
RészletesebbenTörténelem levelező verseny II. FORDULÓ
Történelem levelező verseny II. FORDULÓ I. Ismerd fel a leírások alapján és jelöld be a vaktérképen a forradalom és szabadságharc vidéki eseményeinek helyszíneit a számok megfelelő helyre történő beírásával!
RészletesebbenNemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között
Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja
RészletesebbenKatolikus iskolák XV. országos Takáts Sándor történelemversenye
Katolikus iskolák XV. országos Takáts Sándor történelemversenye Nevezési lap Az intézmény neve és címe: (lehet az intézmény hivatalos bélyegzője is) A csapat neve:... A csapat tagjainak neve, évfolyama:
RészletesebbenTÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY
16. Az R. Mellékletének TÖRTÉNELEM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK 1.1. Releváns információk
RészletesebbenJerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE. A jó harcot. megharcoltam, a pályát. végigfutottam, hitemet. megtartottam.
Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam. 1 A KORAI ÉVEK A tarzuszi Pál büszke volt származására. Kétszer is di - csekszik vele. A Filippi
RészletesebbenNemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között
IZABELLA MAIN Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között A tanulmány a lengyel kommunista állam és a római katolikus egyház között a nemzeti ünnepek
RészletesebbenÉszak Dél ellen Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve
2011 április 25. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Furcsa ezt itt és most kimondani, de az egyenlőtlen fejlődés tézise
RészletesebbenPRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA
TÖRTÉNELEM PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. Január 19. EMELT SZINTŰ PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA Név Tanárok neve Pontszám 2013. Január 19. I. Időtartam: 90 perc STUDIUM GENERALE TÖRTÉNELEM SZEKCIÓ - 2-2013.01.19.
Részletesebben