A következő lépések az euróövezet gazdasági kormányzásának javítására

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A következő lépések az euróövezet gazdasági kormányzásának javítására"

Átírás

1 A következő lépések az euróövezet gazdasági kormányzásának javítására Elemző feljegyzés Jean-Claude JUNCKER szorosan együttműködvea következőkkel: Donald Tusk, Jeroen Dijsselbloem és Mario Draghi Az Európai Tanács informális ülése február 12.

2 A következő lépések az euróövezet gazdasági kormányzásának javítására Elemző feljegyzés Bevezetés A október 24-i euróövezeti csúcstalálkozó következtetései között szerepelt, hogy a szorosabb gazdaságpolitikai koordináció lényeges a gazdasági és monetáris unió zökkenőmentes működésének biztosításához. A találkozón kiálltak amellett, hogy folytatni kell a munkát az erősebb gazdaságpolitikai koordinációt, konvergenciát és szolidaritást eredményező konkrét mechanizmusok kialakítása érdekében ; és felkérték az Európai Bizottság elnökét, hogy az euróövezeti csúcstalálkozó elnökével, az eurócsoport elnökével és az Európai Központi Bank elnökével szorosan együttműködve dolgozza ki a következő lépéseket az euróövezet gazdasági kormányzásának javítására. Az Európai Tanács december 18-i ülésén megerősítette a négy elnök mandátumát. Első lépésként a négy elnököt felkérték arra, hogy készítsenek egy elemző feljegyzést, amely a február 12-i informális Európai Tanács vitaindítójául szolgál. Ez az elemző feljegyzés számba veszi a gazdasági és monetáris unió (GMU) jelenlegi helyzetét. Rámutat a GMU keretének azon fő hiányosságaira, melyet a válság felfedett, leírja az ezeket célzó, az eddigiekben meghozott intézkedéseket, és előkészíti a következő lépésekről szóló párbeszédet. E feljegyzés azonban nem érinti a négy elnök jelentésének végleges tartalmát, amelyet az állam-, illetve kormányfők február 12-i megbeszélésének kimenetelére és a júniusi Európa Tanács előtti további munkákra és konzultációkra tekintettel alakítanak ki. 1. A gazdasági és monetáris unió jellege Az euró jelenleg 19 uniós tagállam és több, mint 330 millió uniós polgár közös pénze. A válság ellenére ez a világ második legfontosabb fizetőeszköze, amely a globális devizatartalékok 24,4 %-át teszi ki (1999: 18 %), szemben az USA-dollár 61,2 %-ával. Világszerte 59 ország és terület kötötte közvetlenül vagy közvetve fizetőeszközét az euróhoz. Az euró ma több, mint puszta fizetőeszköz. Az euró egyben egy politikai projekt is. Monetáris uniónk megköveteli, hogy a tagállamok egyszer és mindenkorra feladják korábbi nemzeti fizetőeszközeiket, és véglegesen megosszák monetáris szuverenitásukat a többi euróövezeti állammal. Az euró így sorsközösséget teremtett azon 19 tagállam között, amelyek azt fizetőeszközükül használják; emiatt egyrészt szolidaritásra van szükség válságos időkben, másrészt viszont be kell tartani a kölcsönösen elfogadott szabályokat. Az euróövezetnek különleges az intézményi berendezkedése. Miközben a monetáris politikáról európai szinten, közösen döntenek, a gazdasági és fiskális politikák nagyobbrészt a tagállamok hatáskörében maradnak. Ilyen helyzetben valamely tagállam sebezhető pontjai az egész euróövezet sebezhető pontjává válhatnak. A gazdasági siker ezért mindenki közös érdeke. A monetáris unió csak akkor lesz sikeres, ha hosszabb távon több haszonnal jár az unión belül lenni, mint kívül. Ezért minden tagállamnak felelősséget kell vállalnia azáltal, hogy gazdasági és fiskális politikáikra közös ügyként tekintenek. 1

3 A Szerződések egyértelmű célokat állapítanak meg inkluzív és fenntartható növekedés, árstabilitás, rendezett költségvetési pozíciók és a foglalkoztatás magas szintje, a GMU kerete pedig olyan közös szabályokat irányoz elő, melyek e politikák szoros összehangolását szolgálják. A válság megmutatta, hogy ha a keret gyenge, vagy a végrehajtása nem megfelelő, az euróövezet egészének integritása kerül veszélybe, és nem érhetőek el a Szerződésekben előírt célok. Ezért az elmúlt években a fő kihívás a GMU-keret és a közös pénz teljes kompatibilitásának biztosítása volt, de ez továbbra is olyan probléma, amit még nem sikerült teljes mértékben megoldani. 2. Visszatekintés: a válság különféle gyökerei A válságnak, amely 2007 nyarán kezdte éreztetni hatását az euróövezetben, és amely napjainkban is befolyásolja több euróövezeti tagállam gazdasági fejlődését, többféle oka van. Noha ezek közül némelyik minden iparosodott országra jellemző, mások jobban érintik az euróövezetet, ahol elnyújtották és felerősítették a válság hatásait. Kezdetben a válság elsősorban pénzügyi válság volt. Az USA másodlagos jelzálogpiacáról indult, és gyorsan terjedt a globálisan összekapcsolt pénzügyi rendszerben, ideértve az európai bankokat és pénzügyi intézményeket, különösen az euróövezeti országokban, ahol az euró első évtizedében uralkodó kedvező feltételek miatt pénzügyi és ingatlanpiaci buborék alakult ki. Különösen fontos vonás volt az euróövezet számára a bankok és az államadósság közötti negatív visszacsatolási spirál: amikor egyes, rendszerszinten túlságosan fontossá vált bankok pénzügyi nehézségekbe keveredtek, és az államhoz fordultak segítségért, a bankrendszer stabilitását csak az érintett országok államháztartásának kárára és megnövekedett pénzügyi széttagoltság árán lehetett biztosítani (lásd az 1. ábrát). Ezért ezekben az országokban a bankválság gyorsan az államháztartás válságává vált, amely közvetlen hatással volt a reálgazdaságra. 1. ábra Banki hitelkamatfelárak Hitelezés cégeknek, éves százalékos mérték Euróövezeti államkötvényhozamok Euróövezeti 10 éves államkötvényhozamok (%, havi átlag) Forrás: EKB, Reuters, EKB-szolgálatok számításai 2

4 Adósság Az Európai Tanács informális ülése, február 12. A válság ezután államadósság-válsággá vált. Az euró első évtizede nem eredményezte az államadósság és a költségvetési hiány fenntartható csökkenését a Maastrichti Szerződésben meghatározott, a GDP 3 %-ának és 60 %-ának megfelelő referenciaértékek alá. Az államháztartás hiánya, amely 1998-ban a GDP 72,8 %-a volt, átlagosan csak a GDP 66,2 %-ára csökkent 2007-re, noha a többnyire kedvező makrogazdasági körülmények nagyobb költségvetési konszolidációt tettek volna lehetővé. A hiány az euróövezetben 1999 és 2007 között átlagosan a GDP 1,9 %-a volt, a csúcsérték 3,1 % volt 2003-ban. Az egyensúlyban levő vagy többlettel rendelkező nemzeti költségvetések közös politikai célja az államadósság csökkentése nem valósult meg. Gyakran nem tartották tiszteletben és nem hajtották végre a a túlzott költségvetési hiány visszafogását célzó fiskális szabályokat (az úgynevezett Stabilitási és Növekedési Paktumot ) óta a legtöbb euróövezeti tagállam (Észtország és Luxemburg kivételével az összes) ellen indult egyszer vagy akár többször túlzotthiány-eljárás ban a Tanács minősített többséggel részben felfüggesztette a Paktum szabályait a Németország, illetve a Franciaország ellen zajló konkrét túlzotthiány-eljárásokban ben a Paktumot olyan módon reformálták meg, ami a többségi vélemény szerint gyengítette a szabályait. Mind a két esemény aláásta a Paktum hitelességét. Amikor a válság elkezdte éreztetni hatását az euróövezetben, a tagállamok fontos ösztönző csomagokkal és a bankrendszerüknek beadott közpénzinjekciókkal reagáltak, amelyekre szükség volt ugyan a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez és a válság hatásának tompításához, de sok államban a maastrichti referenciaértékek fölé emelték az államadósságot és az államháztartási hiányt. Az euróövezetben 2010-ben volt a legmagasabb az államháztartási hiány a GDP 6,2 %-ával, amit 2014-re a GDP 2,6 %- ára sikerült csökkenteni. Eközben az államadósság a válság során hozott intézkedések eredményeként tovább emelkedik, 2014-ben az euróövezetben átlagosan a GDP 94,3 %-a volt, magasan a válság előtti szint felett (lásd a 2. ábrát). 2. ábra Hiány és adósság az euróövezetben , a GDP %-ában konszolidáció az elmúlt években válság a GMU első évtizede a GMU előtti konszolidáció Hiány Forrás: Európai Bizottság, EKB. 3

5 a munkanélküliségi ráta változása ( ) Változások a munkanélküliségi rátában ( ) Az Európai Tanács informális ülése, február 12. Azt is mondhatjuk, hogy az euróövezeti válság, amelyhez a globális pénzügyi felfordulás vezetett, egyben versenyképességi válság volt, és számos gyengeség a válság előtti időkből ered. Noha a termelékenység tekintetében az 1990-es évek elejéig sikerült részben felzárkózni az USA-hoz, ez a folyamat azonban idővel abbamaradt. Több euróövezeti tagállam nem használta ki a növekedési időszakot arra, hogy kezelje a termék- és munkaerőpiacon fennálló akadályokat. 3. ábra: Merevségek a termék- és a munkaerőpiacon, és a munkanélküliségi ráta változásai ( ) Ezzel szemben a mélyen gyökeredző gyengeségek nem tették lehetővé a kínálati oldal számára, hogy felzárkózzon a kereslethez. Ugyanakkor jelentős névleges és valós merevségek, ideértve a kereskedelemképes és nem kereskedelemképes szektorok közöttieket, akadályozták a források hatékony elosztását, és ezáltal hátráltatták a versenyképességi csatorna működését (lásd a 3. ábrát). Termék- és munkaerő-piaci merevségek (2008) Forrás: Eurostat és OECD Megjegyzés: A termék- és munkaerőpiacok merevsége alatt e helyen az OECD munkaerő-védelmi jogszabályokra és termékpiaci szabályozókra vonatkozó mutatóinak átlaga értendő. Ilyen körülmények között az euró első évtizedében számos euróövezeti államban jelentősen emelkedtek a munkaerő költségei (fajlagos munkaköltségben mérve), ami miatt drágábbá váltak a termékeik, és ezáltal csökkent a versenyképességük, ennek következtében negatív fizetési mérlegük alakult ki más olyan euróövezeti tagállamokkal szemben, amelyek szinten tartották vagy akár csökkentették fajlagos munkaköltségeiket. 4. ábra: Változások a fajlagos munkaköltségben ( ) és a munkanélküliségi rátában ( ) fajlagos munkaköltség változása ( ) Forrás: Eurostat. Megjegyzés: Azon euróövezeti államokra vonatkozó adatok, melyek 2002 előtt csatlakoztak a GMU-hoz; a munkanélküliségi ráta esetében szeptemberiek az adatok. Ez a válság idején a munkanélküliségi ráta növekedéséhez vezetett (lásd 4. ábrát). Továbbá az euró első éveiben a relatíve kedvező pénzügyi feltételek a pénzügyi források rossz, a kevésbé produktív például ingatlan- befektetéseket előnyben részesítő eloszlásához, valamint számos magán- és állami szereplő esetében nagyobb kockázatvállaláshoz és eladósodottsághoz vezetettek. Amikor a válság lecsapott az euróövezetre, és a piacok újra felmérték az egyes országok kockázatát és növekedési lehetőségeit, láthatóvá vált a versenyképesség csökkenése, amelynek következtében kiáramlottak a befektetésekhez szükséges források, ami tovább súlyosbította a válság hatásait ezekben az országokban. Noha európai szinten több szereplő figyelmeztetett ilyen fejleményekre, az akkori irányítási keretek nem biztosították az egyensúlyhiányok szisztematikus felderítését és korrekcióját, ezáltal nem tudták megakadályozni súlyosbodásukat. 4

6 Végül, de nem utolsósorban a válság nevezhető a piacok válságának is olyan értelemben, hogy nem voltak képesek helyesen beárazni az országkockázatokat. A Maastrichti Szerződés azon a feltevésen alapult, hogy a piaci fegyelem kulcsfontosságú tényezőként meg fogja akadályozni az euróövezeti országok gazdaságának és költségvetési helyzetének eltérő alakulását, ami az állampapírok növekvő hozamában is meg fog nyilvánulni, de ez 1999 és 2008 között nem igazolódott be. Ehelyett a befektetők az euróövezetet egységes egészként kezelték, és nem vették figyelembe az eltérő gazdasági és pénzügyi kockázatokat. A válság láthatóvá tette ezeket a különbségeket; a kockázatok ezt követő újraértékelése egyes euróövezeti államok esetében olyan állampapírhozamokat eredményezett, amelyek jócskán meghaladták egyes fejlődő országokét (lásd az 1. ábrát). Ezek a fejlemények rámutattak arra, hogy jelentős különbség állt fenn a GMU válság előtt irányítási kereteinek céljai és tényleges teljesítménye között, továbbá arra is, hogy folyamatosan nem tartották be és nem valósították meg a közösen elfogadott politikákat utáni intézkedések a gazdasági és monetáris unió ellenálló képességének erősítése céljából Ez a válság megmutatta, hogy egyes tagállamokban a jelentős strukturális gyengeségek és merevségek, és a nem fenntartható fiskális és gazdaságpolitikák alááshatják az euróövezet egészének gazdasági fejlődését, és ezáltal veszélybe sodorják a GMU-ban való részvétel előnyösségét. A válság rámutatott az e fejleményeket megelőzni képtelennek bizonyult irányítási keret jelentős hibáira is. Az euróövezet szintjén 2010 óta jelentős reformokat fogadtak el ezen hiányosságok kezelése és kijavítása céljából: az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM) olyan állandó válságmechanizmus-kezelő eszközként hozták létre, amely a válság előtt nem létezett. Létrejött a bankunió, ahol az EKB látja el az egységes felügyeleti mechanizmus szerepét, november 1-je óta közvetlenül felügyelve az összes jelentős bankot az euróövezetben. Az egységes szanálási mechanizmus és az új megmentési szabályok a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló uniós irányelvben ma már biztosítják a bankok helyzetének szabályos rendezését és a terhek megosztását a részvényesek és a hitelezők között. Ezek a lépések az egységes szanálási alappal együtt jelentős mértékben hozzájárulnak a bankok és az államok között kialakult káros visszacsatolás csökkentéséhez, és a harmonizált nemzeti betétvédelmi rendszerekkel egyetemben a betétesek védelméhez. Ma már létezik a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás, amelynek célja a makrogazdasági sebezhető pontok korai észlelése és eszközök biztosítása a kiigazításukhoz. A Stabilitási és Növekedési Paktum 2011/2013-as reformja és a költségvetési paktumról született megállapodás megerősítette a pénzügyi kereteket annak érdekében, hogy a jövőben ne alakulhassanak ki jelentős pénzügyi egyensúlyhiányok. A prevenciós ágban immár nagyobb hangsúlyt kap a kiadási fejlemények nyomon követése, illetve mind a prevenciós, mind a korrekciós ágban szigorúbbá váltak az eljárások nem utolsósorban új, koraibb és fokozatosan növekvő szankciók révén. A válság egyik fő tanulsága, hogy a 60 %-os maastrichti referenciaérték alatti stabil adósságráták felé vezető konvergencia biztosításához szükség van egy számszerű adósságmutató bevezetésére. A Tanács túlzotthiány-eljárásra vonatkozó döntéseinél a fordított többségi szavazás bevezetésével az eljárások kvázi automatikus jellegét kívánták fokozni. 5

7 2011-ben kibővítették az Eurostat hatásköreit, tekintettel a túlzotthiány-eljárásban használt statisztikai adatokra. A módosított rendelet értelmében ma az Eurostat jogosult a tagállamok államháztartásainak vizsgálatára, és helyszíni vizsgálatokra az érintett tagállamokban. Ezek olyan fontos lépések voltak, amely valószínűleg jelentősen javították volna az euróövezet teljesítményét a válság előtt és alatt, ha már egy évtizeddel korábban bevezették volna őket. Mindazonáltal ezek az új struktúrák csak akkor lesznek hatékonyak, ha mind nemzeti, mind uniós szinten teljes mértékben végrehajtják őket. 6

8 átlagos potenciális növekedés Az Európai Tanács informális ülése, február Mi a jelenlegi helyzet? Noha a költségvetési és gazdasági egyensúlyhiányok kijavítása, különösen az EU/IMF pénzügyi támogatásban részesülő és más, az euróövezetbe tartozó sebezhetőbb országokban már megkezdődött, a felhalmozott egyensúlyhiányok öröksége továbbra is fájdalmasan érezhető: alig néhány év alatt felszökött a munkanélküliség aránya, és igen jelentősen növekedett az államadósság és a magánszektor adóssága. Az euróövezetben a munkanélküliség a 2007-es 7,5 %-hoz képest 2009 óta 10 % felett van, 2014-ben 11,6 % volt. A fiatalok körében a munkanélküliség az euróövezetben 23 % (a 2007-es 16,6 %-hoz képest). A magas eladósodottság és munkanélküliség, valamint a piacok rugalmassága előtt álló, még mindig jelentős akadályok visszafogják az országok növekedési potenciálját (lásd az 5. ábrát). A magas eladósodottság általában visszafogja a növekedést (lásd a 6. ábrát), az alacsony növekedés és infláció viszont szintén megnehezíti az országok számára, hogy ellenálló képességük és fenntarthatóságuk növelése céljából csökkentsék eladósodottságukat. Ebben az összefüggésben egyes nagymértékben eladósodott, alacsony növekedési potenciállal rendelkező euróövezeti országok számára különösen nehéz lehet adósságuk gyors csökkentése. A sokktűrő képesség és a növekedési potenciál növeléséhez további nemzeti strukturális reformok szükségesek. A munka- és a termékpiac rugalmasságára vonatkozó nemzetközi mutatók még mindig jelentős, kezelésre szoruló merevségeket mutatnak az euróövezeti országokban. A nemzeti kormányoknak továbbá olyan környezetet kell teremteniük, amely kedvező azon vállalkozók számára, akik új céget akarnak alapítani, vagy bővíteni szeretnék már létező cégeiket. A nemzetközi mutatók arra utalnak, hogy az euróövezetnek van hová javulnia: a világszintű rangsorban összesítve jelenleg jóval elmarad az Egyesült Királyság és az USA mögött. 5. ábra: Egy főre jutó reál GDP (átlagos növekedés) Forrás: Európai Bizottság DE EA FR IE PT ES IT GR 6. ábra: Átlagos potenciális növekedés az államadóssághoz és a magánszektor adósságához képest A Világbank üzleti környezet minőségére vonatkozó rangsorában csak egy euróövezeti ország szerepel az első tíz között (Finnország), és több ország az első 50-ben sincs benne. Az e helyezet javítására irányuló intézkedések nem csak az egyes tagállamoknak állnak érdekében tekintettel a tagállamok gazdaságai között fennálló erős kapcsolatokra hanem az euróövezet egészének is. államadósság és a magánszektor adóssága Forrás: Európai Bizottság, Eurostat Megjegyzés: Az utolsó adatok az állam- és magánadósság esetében júniusra, a potenciális kibocsátás esetében pedig 2019-re vonatkoznak. 7

9 5. Az előre vezető út: a valódi, szoros gazdasági és monetáris unió felé Tekintettel az euróövezet egészét jellemző jelenlegi gyenge gazdasági környezetre és több országban a még meglevő sebezhető pontokra és merevségekre, folytatni kell a munkát az erősebb gazdaságpolitikai koordinációt, konvergenciát és szolidaritást eredményező konkrét mechanizmusok kialakítása érdekében. Az ilyen mechanizmusoknak az euróövezeti tagállamokban fennálló tényleges gazdasági, foglalkoztatási és társadalmi helyzeten, az ezen országok kölcsönös függőségén és az idővel egymáshoz történő közelítésre való képességükön kell alapulniuk. Rövid távon fontos a strukturális reformok, a beruházások és a felelős költségvetés erényes háromszögére irányuló konzisztens stratégiát végrehajtani, és ebben az összefüggésben elmozdulni az euróövezeti növekedést ösztönző strukturális reformokat célzó hatékonyabb kötelezettségvállalások irányába. Az euróövezetbeli országok egyéni vagy kollektív, a növekedést ösztönző strukturális reformokra vonatkozó politikai kötelezettségvállalásai nem megfelelő mértékben valósultak meg. Válság idején gyakran születnek jelentős kötelezettségvállalások, melyek az általános gazdasági klíma javulásakor fellazulnak. E tekintetben az egységes fizetőeszköz stabilizáló jellegének vannak bizonyos kontraproduktív hatásai a nemzeti kormányok azon hajlandóságára, hogy határozottan megkezdjék és végrehajtsák a szükséges strukturális reformokat, noha ezekre sürgősen szükség lenne. Megújult politikai konszenzusra van szükség a legmagasabb politikai szinten e strukturális reformok folytatásához, amelyre az euróövezet egészében prioritásként kellene tekinteni. Továbbá fejleszteni kell az egységes piac működését, különösen az euróövezeti gazdaságok alkalmazkodóképessége növeléséhez létfontosságú területeken. E tekintetben kulcsfontosságú a munkaerő mobilitásának növelése. Továbbá a bankunió kiteljesítéséhez és az európai gazdaság finanszírozási forrásainak diverzifikálásához és kiterjesztéséhez le kell küzdenünk a befektetések és a tőke szabad mozgása előtt álló fennmaradt akadályokat, és politikai prioritássá kell formálni a tőkepiacok integrálását, ideértve olyan kérdések átgondolását, mint az adózás, a fizetésképtelenség és a társasági jog. A tőkepiaci uniónak köszönhetően létrejövő jól integrált uniós pénzügyi rendszer azáltal, hogy bevezeti a magán kockázatmegosztás elemét, ellenállóbbá teheti a monetáris uniót a sokkokkal szemben, és hatékonyabbá a munkahelyteremtés, növekedés és befektetések szempontjából. A növekedési lehetőségek megerősítése szempontjából létfontosságúak az egységes piac kiteljesítésére irányuló további kezdeményezések, például a digitális gazdaság és az energia terén. E két terület a növekedést ösztönző strukturális reformok és az egységes piac elmélyítése érezhető előrelépése rövid távon (a következő 18 hónapon belül) hozzá fog járulni a gazdasági és monetáris unió zökkenő mentesebb működéséhez, feltéve, hogy erős lesz a politikai támogatás. Ugyanakkor mind a polgárok, mind a piacok szempontjából továbbra is szükség van a hosszú távú kilátások kidolgozására a tekintetben, hogy merre kellene fejlődniük a GMU kereteinek, és hol lesz szükség további munkára az erősebb közös irányítás kialakításához, amint arra a négy elnök jelentése és a Bizottság tervezete melyek továbbra is érvényesek már 2012-ben felhívott. Az euróövezet még nem lábalt ki annyira a válságból, mint az USA, és ez arra mutathat, hogy egy nem befejezett monetáris unió sokkal lassabban alkalmazkodik, mint egy teljesebb intézményi kerettel rendelkező (lásd a 7. ábrát). 8

10 7. ábra: Egy főre jutó reál GDP negyedév = 100 Munkanélküliségi ráta Változás január óta (százalékpontban) Euróövezet USA USA Euróövezet Forrás: Eurostat. E tekintetben ennek az elemző feljegyzésnek a célja, hogy az általa kezdeményezett vita anyagot szolgáltasson a négy elnök jövőről szóló jelentéséhez, amelynek elkészítésében valamennyi tagállam szorosan be fog kapcsolódni 1, és amely különösen a következő kérdésekkel foglalkozhatna: Hogyan biztosíthatjuk a stabil költségvetési és gazdasági helyzetet valamennyi euróövezeti tagállamban? Hogyan lehetne biztosítani a gazdasági kormányzás és a költségvetési irányítás kereteinek jobb végrehajtását és betartatását? Amennyiben teljes körűen végrehajtásra kerülnek, a jelenlegi irányítási keretek elégségesek-e ahhoz, hogy hosszú távon biztosítsák az euróövezetet sokkállóságát és növekedését? A GMU keretei mennyiben épülhetnek csupán szigorú szabályokra, és mennyiben van szükség erős közös intézményekre? Milyen eszközökre van szükség olyan helyzetekben, amikor a nemzeti politikák az irányítási keretek biztosította megfigyelés ellenére rossz irányba mennek? Sikerült-e megfelelően kezelni a költségvetési-pénzügyi nexust ahhoz, hogy többé ne ismétlődhessen meg a negatív visszacsatolás a bankok és az államadósság között? Hogyan lehetne a pénzügyi piacok révén fokozni az euróövezetben a magán kockázatvállalást az aszimmetrikus sokkhatások jobb felfogása érdekében? A jelenlegi szuverenitás-megosztás mennyiben felel meg a közös fizetőeszköz gazdasági, pénzügyi és költségvetési kereteiből eredő követelményeknek? Kívánatos-e költségvetési téren a további kockázatmegosztás? Mik lennének ennek előfeltételei? Milyen feltételekkel és milyen formában lenne elképzelhető a strukturális reformok szigorúbb közös irányítása? Hogyan segíthetné ez a reálkonvergenciát? 1 Az Európai Bizottság elnöke jelezte arra vonatkozó szándékát, hogy a jelentés elkészítése során építsen az Európai Parlament elnökének észrevételeire. 9

11 Hogyan valósítható meg legjobban az elszámoltathatóság és a jogszerűség egy olyan többszintű rendszerben, mint a GMU? 10

Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden

Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden 2 A kiadványt a Europe Direct Tájékoztató Központ Budapest munkatársai készítették. 2014 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető... 5 Gazdasági kormányzás az Európai Unióban...

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai Mellékelve a tagok megtalálhatják

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 267 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Málta 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2015. évi stabilitási programját HU HU Ajánlás

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN 2015.02.10. előadás témái: éhány értelmezőgondolat arról,

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

Az államadóság kezelése és ellenőrzése. Banai Péter Benő

Az államadóság kezelése és ellenőrzése. Banai Péter Benő Az államadóság kezelése és ellenőrzése Banai Péter Benő 1 Gazdaságpolitikai mozgástér Az eladósodottság, a magas kockázati felárak az adósságcsökkentést teszik prioritássá 2 Gazdasági növekedés, hiány

Részletesebben

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV?

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? 1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? A globális gazdasági és pénzügyi válság óta az Unióban visszaesett a beruházások szintje. Együttes és koordinált, európai szintű fellépésre

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

Gazdasági integráció gazdasági Gazdasági integráció gazdasági reformok, válságkezelés reformok, válságkezelés

Gazdasági integráció gazdasági Gazdasági integráció gazdasági reformok, válságkezelés reformok, válságkezelés Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program Gazdasági integráció gazdasági Gazdasági integráció gazdasági reformok, válságkezelés reformok, válságkezelés Nemzeti

Részletesebben

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta?

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Matolcsy György 52. MKT Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza 2014. szeptember 6. 1 Tartalom Örökségünk Inflációs célkövetés a válság után

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.4.2005 COM(2005) 155 végleges 2005/0061 (CNS) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról

Részletesebben

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december A BÉT ma és holnap a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde 2012. december Bankszektor: veszteségek és forráskivonás Bankszektor ROE mutatója % % 30 70

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS. a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE. 2013. évi éves növekedési jelentés

MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS. a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE. 2013. évi éves növekedési jelentés EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.28. COM(2012) 750 final MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE 2013. évi éves növekedési jelentés HU HU BEVEZETÉS Az EU gazdasága

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Szerbia bankrendszere és a válság

Szerbia bankrendszere és a válság Szerbia bankrendszere és a válság Jelasity Radován Elnök, Szerb Nemzeti Bank Budapest, 2009. November 5. Csak ha az dagály visszavonul, fog kiderülni ki úszott meztelenül * Alacsony állami rizikóbesorolás:

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A magyar gazdaság növekedési kilátásai

A magyar gazdaság növekedési kilátásai A magyar gazdaság növekedési kilátásai Önfinanszírozás - a megtakarítások szerepe Palotai Dániel ügyvezető igazgató, vezető közgazdász VI. MABISZ Nemzetközi Biztosítási Konferencia 2015. október 14. Miért

Részletesebben

A MAGYAR GAZDASÁG 2013-BAN KITÖRÉSI PONTOK ÉS VESZÉLYEK A KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGOK FELZÁRKÓZÁSA A MAGYAR NÉZŐPONT

A MAGYAR GAZDASÁG 2013-BAN KITÖRÉSI PONTOK ÉS VESZÉLYEK A KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGOK FELZÁRKÓZÁSA A MAGYAR NÉZŐPONT KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A MAGYAR GAZDASÁG 2013-BAN KITÖRÉSI PONTOK ÉS VESZÉLYEK A KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGOK FELZÁRKÓZÁSA

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

08/10/2015 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT

08/10/2015 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT 2 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT ÚT A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ MEGVALÓSÍTÁSA FELÉ A GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS MEGERŐSÍTÉSE KENGYEL ÁKOS Ph.D., Doc. Habil. EGYETEMI DOCENS BCE NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

Eredmények 2009 2014 között

Eredmények 2009 2014 között Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

EUROBAROMÉTER 74 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN

EUROBAROMÉTER 74 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN EUROBAROMÉTER 74 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2010 Ősz NEMZETI JELENTÉS MAGYARORSZÁG http://ec.europa.eu/public_opinion 2011. FEBRUÁR 24. Európai Bizottság Magyarországi Képviselete EUROBAROMÉTER

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

A CÉL A VALÓDI GAZDASÁGI ÉS MO ETÁRIS U IÓ

A CÉL A VALÓDI GAZDASÁGI ÉS MO ETÁRIS U IÓ 2012. DECEMBER 5. A CÉL A VALÓDI GAZDASÁGI ÉS MO ETÁRIS U IÓ Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke Szoros együttműködésben: José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével Jean-Claude Junckerrel,

Részletesebben

Független éves növekedési jelentés 2013 ECLM-IMK-OFCE

Független éves növekedési jelentés 2013 ECLM-IMK-OFCE Független éves növekedési jelentés 2013 ECLM-IMK-OFCE Összefoglaló Négy évvel a nagy gazdasági recesszió kezdete után az euróövezet továbbra is válságban van. A GDP és az egy főre jutó GDP a válság előtti

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

2015. július 24. www.ebroker.hu

2015. július 24. www.ebroker.hu CIB HETI TARTALOMJEGYZÉK Táblázatos makrogazdasági, árfolyam- és kamatelőrejelzések Makrogazdasági kitekintés a következő hétre 1 MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ELŐREJELZÉSEK Egység 2012 2013 2014 2015 2016

Részletesebben

SZERZŐDÉS A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓBELI STABILITÁSRÓL, KOORDINÁCIÓRÓL ÉS KORMÁNYZÁSRÓL A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG,

SZERZŐDÉS A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓBELI STABILITÁSRÓL, KOORDINÁCIÓRÓL ÉS KORMÁNYZÁSRÓL A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, SZERZŐDÉS A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓBELI STABILITÁSRÓL, KOORDINÁCIÓRÓL ÉS KORMÁNYZÁSRÓL A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2012. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2012. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.5.30. COM(2012) 317 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2012. évi nemzeti reformprogramjáról és a Magyarország 2012 2015 közötti időszakra vonatkozó stabilitási

Részletesebben

MKT Az európai fejlesztéspolitika és hatása az államháztartás egyensúlyára.

MKT Az európai fejlesztéspolitika és hatása az államháztartás egyensúlyára. MKT Az európai fejlesztéspolitika és hatása az államháztartás egyensúlyára. Dr. Baráth Etele c. egyetemi tanár, az EGSZB tagja 2012-09-28 Az első fejlesztési terv 2004-2006 közötti időszakára összesen

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK

MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK (ortodoxia vs. új monaterizmus) Kolozsvár 2013. 11. 22. Tartalomjegyzék 1. Gazdasági egyensúlytalanság okai? 2. Korlátlan pénzteremtés következményei? 3. Mi a megoldás? 1.

Részletesebben

A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások. Király Júlia, alelnök

A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások. Király Júlia, alelnök A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások Király Júlia, alelnök Mindennapi Pénzügyeink konferencia 212. ius 14. Stabilitás és növekedés: lehet-e

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 215.11.26. COM(215) 691 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK A riasztási

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-25. Jogi Bizottság 2007/2238(INI) 8.5.2008. Véleménytervezet Piia-Noora Kauppi (PE404.799v01-00)

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-25. Jogi Bizottság 2007/2238(INI) 8.5.2008. Véleménytervezet Piia-Noora Kauppi (PE404.799v01-00) EURÓPAI PARLAMENT 2004 Jogi Bizottság 2009 2007/2238(INI) 8.5.2008 MÓDOSÍTÁS: 1-25 Piia-Noora Kauppi (PE404.799v01-00) a fedezeti alapokról és a magántőkéről (2007/2238(INI)) AM\722236.doc PE405.953v01-00

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András Magyarország 2009-ben A 2009-es válság a hazai gazdaságot legyengült állapotban érte A 2000-es évek elejétől folyamatosan

Részletesebben

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Munkavédelem - kockázatértékelés

Munkavédelem - kockázatértékelés Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,

Részletesebben

A fiskális politika a pénzpiacokkal szemben

A fiskális politika a pénzpiacokkal szemben A fiskális politika a pénzpiacokkal szemben Kopits György MTA Közgazdaság- és Jogtudományok Osztálya Budapest, 2011 május 11. Vázlat Motiváció Válság előtti trendek A pénzügyi válság következményei Jó

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS

KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében. amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében. amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.4.10. SWD(2013) 119 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK. 2012. november 6.

KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK. 2012. november 6. KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK 2012. november 6. Tartalom Általános helyzetértékelés A következő időszak elmozdulásának főbb irányai Biztonsági háló közelében Általános helyzetértekelés Magyarországon az államháztartási

Részletesebben

CSOBBANJ EURÓPÁVAL! Balatonfüred, Kisfaludy strand, 2014. augusztus 4. (hétfő)

CSOBBANJ EURÓPÁVAL! Balatonfüred, Kisfaludy strand, 2014. augusztus 4. (hétfő) CSOBBANJ EURÓPÁVAL! Balatonfüred, Kisfaludy strand, 2014. augusztus 4. (hétfő) A Europe Direct tájékoztató irodák az idei nyáron is megszervezik a Csobbanj Európával című programsorozatot, melynek keretében

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. július 7. (OR. en) 11267/04 CORDROGUE 59 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: a COREPER/Tanács Tárgy: Tervezet - Tanácsi állásfoglalás

Részletesebben

Gazdasági és monetáris. unió és az euró. A stabilitás, a növekedés és a jólét előmozdítása Európa-szerte KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL

Gazdasági és monetáris. unió és az euró. A stabilitás, a növekedés és a jólét előmozdítása Európa-szerte KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL Gazdasági és monetáris A stabilitás, a növekedés és a jólét előmozdítása Európa-szerte unió és az euró Olajozottan működő gazdasági és monetáris unióra, valamint

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Az előadás tartalma 1. Az Európa 2020 stratégiáról általában 2. Az

Részletesebben

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10.

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10. A JEREMIE program EU pályázatok felül- és alulnézetben 2007. május 10. JEREMIE Program JEREMIE = Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises Az Európai Bizottság és az EIB/EIF közös kezdeményezése.

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16.

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16. GE Capital Hungary Budapest Bank Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén 1 GE Közép-Kelet Európában GE jelenlét Magyarország 12 500+ alkalmazott 3 regionális üzleti központ (Lighting

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben