A következő lépések az euróövezet gazdasági kormányzásának javítására

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A következő lépések az euróövezet gazdasági kormányzásának javítására"

Átírás

1 A következő lépések az euróövezet gazdasági kormányzásának javítására Elemző feljegyzés Jean-Claude JUNCKER szorosan együttműködvea következőkkel: Donald Tusk, Jeroen Dijsselbloem és Mario Draghi Az Európai Tanács informális ülése február 12.

2 A következő lépések az euróövezet gazdasági kormányzásának javítására Elemző feljegyzés Bevezetés A október 24-i euróövezeti csúcstalálkozó következtetései között szerepelt, hogy a szorosabb gazdaságpolitikai koordináció lényeges a gazdasági és monetáris unió zökkenőmentes működésének biztosításához. A találkozón kiálltak amellett, hogy folytatni kell a munkát az erősebb gazdaságpolitikai koordinációt, konvergenciát és szolidaritást eredményező konkrét mechanizmusok kialakítása érdekében ; és felkérték az Európai Bizottság elnökét, hogy az euróövezeti csúcstalálkozó elnökével, az eurócsoport elnökével és az Európai Központi Bank elnökével szorosan együttműködve dolgozza ki a következő lépéseket az euróövezet gazdasági kormányzásának javítására. Az Európai Tanács december 18-i ülésén megerősítette a négy elnök mandátumát. Első lépésként a négy elnököt felkérték arra, hogy készítsenek egy elemző feljegyzést, amely a február 12-i informális Európai Tanács vitaindítójául szolgál. Ez az elemző feljegyzés számba veszi a gazdasági és monetáris unió (GMU) jelenlegi helyzetét. Rámutat a GMU keretének azon fő hiányosságaira, melyet a válság felfedett, leírja az ezeket célzó, az eddigiekben meghozott intézkedéseket, és előkészíti a következő lépésekről szóló párbeszédet. E feljegyzés azonban nem érinti a négy elnök jelentésének végleges tartalmát, amelyet az állam-, illetve kormányfők február 12-i megbeszélésének kimenetelére és a júniusi Európa Tanács előtti további munkákra és konzultációkra tekintettel alakítanak ki. 1. A gazdasági és monetáris unió jellege Az euró jelenleg 19 uniós tagállam és több, mint 330 millió uniós polgár közös pénze. A válság ellenére ez a világ második legfontosabb fizetőeszköze, amely a globális devizatartalékok 24,4 %-át teszi ki (1999: 18 %), szemben az USA-dollár 61,2 %-ával. Világszerte 59 ország és terület kötötte közvetlenül vagy közvetve fizetőeszközét az euróhoz. Az euró ma több, mint puszta fizetőeszköz. Az euró egyben egy politikai projekt is. Monetáris uniónk megköveteli, hogy a tagállamok egyszer és mindenkorra feladják korábbi nemzeti fizetőeszközeiket, és véglegesen megosszák monetáris szuverenitásukat a többi euróövezeti állammal. Az euró így sorsközösséget teremtett azon 19 tagállam között, amelyek azt fizetőeszközükül használják; emiatt egyrészt szolidaritásra van szükség válságos időkben, másrészt viszont be kell tartani a kölcsönösen elfogadott szabályokat. Az euróövezetnek különleges az intézményi berendezkedése. Miközben a monetáris politikáról európai szinten, közösen döntenek, a gazdasági és fiskális politikák nagyobbrészt a tagállamok hatáskörében maradnak. Ilyen helyzetben valamely tagállam sebezhető pontjai az egész euróövezet sebezhető pontjává válhatnak. A gazdasági siker ezért mindenki közös érdeke. A monetáris unió csak akkor lesz sikeres, ha hosszabb távon több haszonnal jár az unión belül lenni, mint kívül. Ezért minden tagállamnak felelősséget kell vállalnia azáltal, hogy gazdasági és fiskális politikáikra közös ügyként tekintenek. 1

3 A Szerződések egyértelmű célokat állapítanak meg inkluzív és fenntartható növekedés, árstabilitás, rendezett költségvetési pozíciók és a foglalkoztatás magas szintje, a GMU kerete pedig olyan közös szabályokat irányoz elő, melyek e politikák szoros összehangolását szolgálják. A válság megmutatta, hogy ha a keret gyenge, vagy a végrehajtása nem megfelelő, az euróövezet egészének integritása kerül veszélybe, és nem érhetőek el a Szerződésekben előírt célok. Ezért az elmúlt években a fő kihívás a GMU-keret és a közös pénz teljes kompatibilitásának biztosítása volt, de ez továbbra is olyan probléma, amit még nem sikerült teljes mértékben megoldani. 2. Visszatekintés: a válság különféle gyökerei A válságnak, amely 2007 nyarán kezdte éreztetni hatását az euróövezetben, és amely napjainkban is befolyásolja több euróövezeti tagállam gazdasági fejlődését, többféle oka van. Noha ezek közül némelyik minden iparosodott országra jellemző, mások jobban érintik az euróövezetet, ahol elnyújtották és felerősítették a válság hatásait. Kezdetben a válság elsősorban pénzügyi válság volt. Az USA másodlagos jelzálogpiacáról indult, és gyorsan terjedt a globálisan összekapcsolt pénzügyi rendszerben, ideértve az európai bankokat és pénzügyi intézményeket, különösen az euróövezeti országokban, ahol az euró első évtizedében uralkodó kedvező feltételek miatt pénzügyi és ingatlanpiaci buborék alakult ki. Különösen fontos vonás volt az euróövezet számára a bankok és az államadósság közötti negatív visszacsatolási spirál: amikor egyes, rendszerszinten túlságosan fontossá vált bankok pénzügyi nehézségekbe keveredtek, és az államhoz fordultak segítségért, a bankrendszer stabilitását csak az érintett országok államháztartásának kárára és megnövekedett pénzügyi széttagoltság árán lehetett biztosítani (lásd az 1. ábrát). Ezért ezekben az országokban a bankválság gyorsan az államháztartás válságává vált, amely közvetlen hatással volt a reálgazdaságra. 1. ábra Banki hitelkamatfelárak Hitelezés cégeknek, éves százalékos mérték Euróövezeti államkötvényhozamok Euróövezeti 10 éves államkötvényhozamok (%, havi átlag) Forrás: EKB, Reuters, EKB-szolgálatok számításai 2

4 Adósság Az Európai Tanács informális ülése, február 12. A válság ezután államadósság-válsággá vált. Az euró első évtizede nem eredményezte az államadósság és a költségvetési hiány fenntartható csökkenését a Maastrichti Szerződésben meghatározott, a GDP 3 %-ának és 60 %-ának megfelelő referenciaértékek alá. Az államháztartás hiánya, amely 1998-ban a GDP 72,8 %-a volt, átlagosan csak a GDP 66,2 %-ára csökkent 2007-re, noha a többnyire kedvező makrogazdasági körülmények nagyobb költségvetési konszolidációt tettek volna lehetővé. A hiány az euróövezetben 1999 és 2007 között átlagosan a GDP 1,9 %-a volt, a csúcsérték 3,1 % volt 2003-ban. Az egyensúlyban levő vagy többlettel rendelkező nemzeti költségvetések közös politikai célja az államadósság csökkentése nem valósult meg. Gyakran nem tartották tiszteletben és nem hajtották végre a a túlzott költségvetési hiány visszafogását célzó fiskális szabályokat (az úgynevezett Stabilitási és Növekedési Paktumot ) óta a legtöbb euróövezeti tagállam (Észtország és Luxemburg kivételével az összes) ellen indult egyszer vagy akár többször túlzotthiány-eljárás ban a Tanács minősített többséggel részben felfüggesztette a Paktum szabályait a Németország, illetve a Franciaország ellen zajló konkrét túlzotthiány-eljárásokban ben a Paktumot olyan módon reformálták meg, ami a többségi vélemény szerint gyengítette a szabályait. Mind a két esemény aláásta a Paktum hitelességét. Amikor a válság elkezdte éreztetni hatását az euróövezetben, a tagállamok fontos ösztönző csomagokkal és a bankrendszerüknek beadott közpénzinjekciókkal reagáltak, amelyekre szükség volt ugyan a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez és a válság hatásának tompításához, de sok államban a maastrichti referenciaértékek fölé emelték az államadósságot és az államháztartási hiányt. Az euróövezetben 2010-ben volt a legmagasabb az államháztartási hiány a GDP 6,2 %-ával, amit 2014-re a GDP 2,6 %- ára sikerült csökkenteni. Eközben az államadósság a válság során hozott intézkedések eredményeként tovább emelkedik, 2014-ben az euróövezetben átlagosan a GDP 94,3 %-a volt, magasan a válság előtti szint felett (lásd a 2. ábrát). 2. ábra Hiány és adósság az euróövezetben , a GDP %-ában konszolidáció az elmúlt években válság a GMU első évtizede a GMU előtti konszolidáció Hiány Forrás: Európai Bizottság, EKB. 3

5 a munkanélküliségi ráta változása ( ) Változások a munkanélküliségi rátában ( ) Az Európai Tanács informális ülése, február 12. Azt is mondhatjuk, hogy az euróövezeti válság, amelyhez a globális pénzügyi felfordulás vezetett, egyben versenyképességi válság volt, és számos gyengeség a válság előtti időkből ered. Noha a termelékenység tekintetében az 1990-es évek elejéig sikerült részben felzárkózni az USA-hoz, ez a folyamat azonban idővel abbamaradt. Több euróövezeti tagállam nem használta ki a növekedési időszakot arra, hogy kezelje a termék- és munkaerőpiacon fennálló akadályokat. 3. ábra: Merevségek a termék- és a munkaerőpiacon, és a munkanélküliségi ráta változásai ( ) Ezzel szemben a mélyen gyökeredző gyengeségek nem tették lehetővé a kínálati oldal számára, hogy felzárkózzon a kereslethez. Ugyanakkor jelentős névleges és valós merevségek, ideértve a kereskedelemképes és nem kereskedelemképes szektorok közöttieket, akadályozták a források hatékony elosztását, és ezáltal hátráltatták a versenyképességi csatorna működését (lásd a 3. ábrát). Termék- és munkaerő-piaci merevségek (2008) Forrás: Eurostat és OECD Megjegyzés: A termék- és munkaerőpiacok merevsége alatt e helyen az OECD munkaerő-védelmi jogszabályokra és termékpiaci szabályozókra vonatkozó mutatóinak átlaga értendő. Ilyen körülmények között az euró első évtizedében számos euróövezeti államban jelentősen emelkedtek a munkaerő költségei (fajlagos munkaköltségben mérve), ami miatt drágábbá váltak a termékeik, és ezáltal csökkent a versenyképességük, ennek következtében negatív fizetési mérlegük alakult ki más olyan euróövezeti tagállamokkal szemben, amelyek szinten tartották vagy akár csökkentették fajlagos munkaköltségeiket. 4. ábra: Változások a fajlagos munkaköltségben ( ) és a munkanélküliségi rátában ( ) fajlagos munkaköltség változása ( ) Forrás: Eurostat. Megjegyzés: Azon euróövezeti államokra vonatkozó adatok, melyek 2002 előtt csatlakoztak a GMU-hoz; a munkanélküliségi ráta esetében szeptemberiek az adatok. Ez a válság idején a munkanélküliségi ráta növekedéséhez vezetett (lásd 4. ábrát). Továbbá az euró első éveiben a relatíve kedvező pénzügyi feltételek a pénzügyi források rossz, a kevésbé produktív például ingatlan- befektetéseket előnyben részesítő eloszlásához, valamint számos magán- és állami szereplő esetében nagyobb kockázatvállaláshoz és eladósodottsághoz vezetettek. Amikor a válság lecsapott az euróövezetre, és a piacok újra felmérték az egyes országok kockázatát és növekedési lehetőségeit, láthatóvá vált a versenyképesség csökkenése, amelynek következtében kiáramlottak a befektetésekhez szükséges források, ami tovább súlyosbította a válság hatásait ezekben az országokban. Noha európai szinten több szereplő figyelmeztetett ilyen fejleményekre, az akkori irányítási keretek nem biztosították az egyensúlyhiányok szisztematikus felderítését és korrekcióját, ezáltal nem tudták megakadályozni súlyosbodásukat. 4

6 Végül, de nem utolsósorban a válság nevezhető a piacok válságának is olyan értelemben, hogy nem voltak képesek helyesen beárazni az országkockázatokat. A Maastrichti Szerződés azon a feltevésen alapult, hogy a piaci fegyelem kulcsfontosságú tényezőként meg fogja akadályozni az euróövezeti országok gazdaságának és költségvetési helyzetének eltérő alakulását, ami az állampapírok növekvő hozamában is meg fog nyilvánulni, de ez 1999 és 2008 között nem igazolódott be. Ehelyett a befektetők az euróövezetet egységes egészként kezelték, és nem vették figyelembe az eltérő gazdasági és pénzügyi kockázatokat. A válság láthatóvá tette ezeket a különbségeket; a kockázatok ezt követő újraértékelése egyes euróövezeti államok esetében olyan állampapírhozamokat eredményezett, amelyek jócskán meghaladták egyes fejlődő országokét (lásd az 1. ábrát). Ezek a fejlemények rámutattak arra, hogy jelentős különbség állt fenn a GMU válság előtt irányítási kereteinek céljai és tényleges teljesítménye között, továbbá arra is, hogy folyamatosan nem tartották be és nem valósították meg a közösen elfogadott politikákat utáni intézkedések a gazdasági és monetáris unió ellenálló képességének erősítése céljából Ez a válság megmutatta, hogy egyes tagállamokban a jelentős strukturális gyengeségek és merevségek, és a nem fenntartható fiskális és gazdaságpolitikák alááshatják az euróövezet egészének gazdasági fejlődését, és ezáltal veszélybe sodorják a GMU-ban való részvétel előnyösségét. A válság rámutatott az e fejleményeket megelőzni képtelennek bizonyult irányítási keret jelentős hibáira is. Az euróövezet szintjén 2010 óta jelentős reformokat fogadtak el ezen hiányosságok kezelése és kijavítása céljából: az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM) olyan állandó válságmechanizmus-kezelő eszközként hozták létre, amely a válság előtt nem létezett. Létrejött a bankunió, ahol az EKB látja el az egységes felügyeleti mechanizmus szerepét, november 1-je óta közvetlenül felügyelve az összes jelentős bankot az euróövezetben. Az egységes szanálási mechanizmus és az új megmentési szabályok a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló uniós irányelvben ma már biztosítják a bankok helyzetének szabályos rendezését és a terhek megosztását a részvényesek és a hitelezők között. Ezek a lépések az egységes szanálási alappal együtt jelentős mértékben hozzájárulnak a bankok és az államok között kialakult káros visszacsatolás csökkentéséhez, és a harmonizált nemzeti betétvédelmi rendszerekkel egyetemben a betétesek védelméhez. Ma már létezik a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás, amelynek célja a makrogazdasági sebezhető pontok korai észlelése és eszközök biztosítása a kiigazításukhoz. A Stabilitási és Növekedési Paktum 2011/2013-as reformja és a költségvetési paktumról született megállapodás megerősítette a pénzügyi kereteket annak érdekében, hogy a jövőben ne alakulhassanak ki jelentős pénzügyi egyensúlyhiányok. A prevenciós ágban immár nagyobb hangsúlyt kap a kiadási fejlemények nyomon követése, illetve mind a prevenciós, mind a korrekciós ágban szigorúbbá váltak az eljárások nem utolsósorban új, koraibb és fokozatosan növekvő szankciók révén. A válság egyik fő tanulsága, hogy a 60 %-os maastrichti referenciaérték alatti stabil adósságráták felé vezető konvergencia biztosításához szükség van egy számszerű adósságmutató bevezetésére. A Tanács túlzotthiány-eljárásra vonatkozó döntéseinél a fordított többségi szavazás bevezetésével az eljárások kvázi automatikus jellegét kívánták fokozni. 5

7 2011-ben kibővítették az Eurostat hatásköreit, tekintettel a túlzotthiány-eljárásban használt statisztikai adatokra. A módosított rendelet értelmében ma az Eurostat jogosult a tagállamok államháztartásainak vizsgálatára, és helyszíni vizsgálatokra az érintett tagállamokban. Ezek olyan fontos lépések voltak, amely valószínűleg jelentősen javították volna az euróövezet teljesítményét a válság előtt és alatt, ha már egy évtizeddel korábban bevezették volna őket. Mindazonáltal ezek az új struktúrák csak akkor lesznek hatékonyak, ha mind nemzeti, mind uniós szinten teljes mértékben végrehajtják őket. 6

8 átlagos potenciális növekedés Az Európai Tanács informális ülése, február Mi a jelenlegi helyzet? Noha a költségvetési és gazdasági egyensúlyhiányok kijavítása, különösen az EU/IMF pénzügyi támogatásban részesülő és más, az euróövezetbe tartozó sebezhetőbb országokban már megkezdődött, a felhalmozott egyensúlyhiányok öröksége továbbra is fájdalmasan érezhető: alig néhány év alatt felszökött a munkanélküliség aránya, és igen jelentősen növekedett az államadósság és a magánszektor adóssága. Az euróövezetben a munkanélküliség a 2007-es 7,5 %-hoz képest 2009 óta 10 % felett van, 2014-ben 11,6 % volt. A fiatalok körében a munkanélküliség az euróövezetben 23 % (a 2007-es 16,6 %-hoz képest). A magas eladósodottság és munkanélküliség, valamint a piacok rugalmassága előtt álló, még mindig jelentős akadályok visszafogják az országok növekedési potenciálját (lásd az 5. ábrát). A magas eladósodottság általában visszafogja a növekedést (lásd a 6. ábrát), az alacsony növekedés és infláció viszont szintén megnehezíti az országok számára, hogy ellenálló képességük és fenntarthatóságuk növelése céljából csökkentsék eladósodottságukat. Ebben az összefüggésben egyes nagymértékben eladósodott, alacsony növekedési potenciállal rendelkező euróövezeti országok számára különösen nehéz lehet adósságuk gyors csökkentése. A sokktűrő képesség és a növekedési potenciál növeléséhez további nemzeti strukturális reformok szükségesek. A munka- és a termékpiac rugalmasságára vonatkozó nemzetközi mutatók még mindig jelentős, kezelésre szoruló merevségeket mutatnak az euróövezeti országokban. A nemzeti kormányoknak továbbá olyan környezetet kell teremteniük, amely kedvező azon vállalkozók számára, akik új céget akarnak alapítani, vagy bővíteni szeretnék már létező cégeiket. A nemzetközi mutatók arra utalnak, hogy az euróövezetnek van hová javulnia: a világszintű rangsorban összesítve jelenleg jóval elmarad az Egyesült Királyság és az USA mögött. 5. ábra: Egy főre jutó reál GDP (átlagos növekedés) Forrás: Európai Bizottság DE EA FR IE PT ES IT GR 6. ábra: Átlagos potenciális növekedés az államadóssághoz és a magánszektor adósságához képest A Világbank üzleti környezet minőségére vonatkozó rangsorában csak egy euróövezeti ország szerepel az első tíz között (Finnország), és több ország az első 50-ben sincs benne. Az e helyezet javítására irányuló intézkedések nem csak az egyes tagállamoknak állnak érdekében tekintettel a tagállamok gazdaságai között fennálló erős kapcsolatokra hanem az euróövezet egészének is. államadósság és a magánszektor adóssága Forrás: Európai Bizottság, Eurostat Megjegyzés: Az utolsó adatok az állam- és magánadósság esetében júniusra, a potenciális kibocsátás esetében pedig 2019-re vonatkoznak. 7

9 5. Az előre vezető út: a valódi, szoros gazdasági és monetáris unió felé Tekintettel az euróövezet egészét jellemző jelenlegi gyenge gazdasági környezetre és több országban a még meglevő sebezhető pontokra és merevségekre, folytatni kell a munkát az erősebb gazdaságpolitikai koordinációt, konvergenciát és szolidaritást eredményező konkrét mechanizmusok kialakítása érdekében. Az ilyen mechanizmusoknak az euróövezeti tagállamokban fennálló tényleges gazdasági, foglalkoztatási és társadalmi helyzeten, az ezen országok kölcsönös függőségén és az idővel egymáshoz történő közelítésre való képességükön kell alapulniuk. Rövid távon fontos a strukturális reformok, a beruházások és a felelős költségvetés erényes háromszögére irányuló konzisztens stratégiát végrehajtani, és ebben az összefüggésben elmozdulni az euróövezeti növekedést ösztönző strukturális reformokat célzó hatékonyabb kötelezettségvállalások irányába. Az euróövezetbeli országok egyéni vagy kollektív, a növekedést ösztönző strukturális reformokra vonatkozó politikai kötelezettségvállalásai nem megfelelő mértékben valósultak meg. Válság idején gyakran születnek jelentős kötelezettségvállalások, melyek az általános gazdasági klíma javulásakor fellazulnak. E tekintetben az egységes fizetőeszköz stabilizáló jellegének vannak bizonyos kontraproduktív hatásai a nemzeti kormányok azon hajlandóságára, hogy határozottan megkezdjék és végrehajtsák a szükséges strukturális reformokat, noha ezekre sürgősen szükség lenne. Megújult politikai konszenzusra van szükség a legmagasabb politikai szinten e strukturális reformok folytatásához, amelyre az euróövezet egészében prioritásként kellene tekinteni. Továbbá fejleszteni kell az egységes piac működését, különösen az euróövezeti gazdaságok alkalmazkodóképessége növeléséhez létfontosságú területeken. E tekintetben kulcsfontosságú a munkaerő mobilitásának növelése. Továbbá a bankunió kiteljesítéséhez és az európai gazdaság finanszírozási forrásainak diverzifikálásához és kiterjesztéséhez le kell küzdenünk a befektetések és a tőke szabad mozgása előtt álló fennmaradt akadályokat, és politikai prioritássá kell formálni a tőkepiacok integrálását, ideértve olyan kérdések átgondolását, mint az adózás, a fizetésképtelenség és a társasági jog. A tőkepiaci uniónak köszönhetően létrejövő jól integrált uniós pénzügyi rendszer azáltal, hogy bevezeti a magán kockázatmegosztás elemét, ellenállóbbá teheti a monetáris uniót a sokkokkal szemben, és hatékonyabbá a munkahelyteremtés, növekedés és befektetések szempontjából. A növekedési lehetőségek megerősítése szempontjából létfontosságúak az egységes piac kiteljesítésére irányuló további kezdeményezések, például a digitális gazdaság és az energia terén. E két terület a növekedést ösztönző strukturális reformok és az egységes piac elmélyítése érezhető előrelépése rövid távon (a következő 18 hónapon belül) hozzá fog járulni a gazdasági és monetáris unió zökkenő mentesebb működéséhez, feltéve, hogy erős lesz a politikai támogatás. Ugyanakkor mind a polgárok, mind a piacok szempontjából továbbra is szükség van a hosszú távú kilátások kidolgozására a tekintetben, hogy merre kellene fejlődniük a GMU kereteinek, és hol lesz szükség további munkára az erősebb közös irányítás kialakításához, amint arra a négy elnök jelentése és a Bizottság tervezete melyek továbbra is érvényesek már 2012-ben felhívott. Az euróövezet még nem lábalt ki annyira a válságból, mint az USA, és ez arra mutathat, hogy egy nem befejezett monetáris unió sokkal lassabban alkalmazkodik, mint egy teljesebb intézményi kerettel rendelkező (lásd a 7. ábrát). 8

10 7. ábra: Egy főre jutó reál GDP negyedév = 100 Munkanélküliségi ráta Változás január óta (százalékpontban) Euróövezet USA USA Euróövezet Forrás: Eurostat. E tekintetben ennek az elemző feljegyzésnek a célja, hogy az általa kezdeményezett vita anyagot szolgáltasson a négy elnök jövőről szóló jelentéséhez, amelynek elkészítésében valamennyi tagállam szorosan be fog kapcsolódni 1, és amely különösen a következő kérdésekkel foglalkozhatna: Hogyan biztosíthatjuk a stabil költségvetési és gazdasági helyzetet valamennyi euróövezeti tagállamban? Hogyan lehetne biztosítani a gazdasági kormányzás és a költségvetési irányítás kereteinek jobb végrehajtását és betartatását? Amennyiben teljes körűen végrehajtásra kerülnek, a jelenlegi irányítási keretek elégségesek-e ahhoz, hogy hosszú távon biztosítsák az euróövezetet sokkállóságát és növekedését? A GMU keretei mennyiben épülhetnek csupán szigorú szabályokra, és mennyiben van szükség erős közös intézményekre? Milyen eszközökre van szükség olyan helyzetekben, amikor a nemzeti politikák az irányítási keretek biztosította megfigyelés ellenére rossz irányba mennek? Sikerült-e megfelelően kezelni a költségvetési-pénzügyi nexust ahhoz, hogy többé ne ismétlődhessen meg a negatív visszacsatolás a bankok és az államadósság között? Hogyan lehetne a pénzügyi piacok révén fokozni az euróövezetben a magán kockázatvállalást az aszimmetrikus sokkhatások jobb felfogása érdekében? A jelenlegi szuverenitás-megosztás mennyiben felel meg a közös fizetőeszköz gazdasági, pénzügyi és költségvetési kereteiből eredő követelményeknek? Kívánatos-e költségvetési téren a további kockázatmegosztás? Mik lennének ennek előfeltételei? Milyen feltételekkel és milyen formában lenne elképzelhető a strukturális reformok szigorúbb közös irányítása? Hogyan segíthetné ez a reálkonvergenciát? 1 Az Európai Bizottság elnöke jelezte arra vonatkozó szándékát, hogy a jelentés elkészítése során építsen az Európai Parlament elnökének észrevételeire. 9

11 Hogyan valósítható meg legjobban az elszámoltathatóság és a jogszerűség egy olyan többszintű rendszerben, mint a GMU? 10

Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden

Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden 2 A kiadványt a Europe Direct Tájékoztató Központ Budapest munkatársai készítették. 2014 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető... 5 Gazdasági kormányzás az Európai Unióban...

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21.

Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21. Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása Martin József Péter Szeged, 2011. április 21. Témák Válság előtti helyzet AZ EU a válságban A válságra adott válasz: újraszabályozás Dilemmák Válság előtti

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 14.10.2013 B7-0000/2013 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-0000/2013. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének

Részletesebben

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai Mellékelve a tagok megtalálhatják

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 267 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Málta 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2015. évi stabilitási programját HU HU Ajánlás

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13. A Századvég makro-fiskális modelljével (MFM) készült középtávú előrejelzés* Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető 15. október 13. *A modell kidolgozásában nyújtott segítségért köszönet illeti az OGResearch

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Luxemburg évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Luxemburg évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Luxemburg évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Luxemburg évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 265 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Luxemburg 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Luxemburg 2015. évi stabilitási programját HU HU

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyságban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről. {SWD(2015) 112 final}

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyságban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről. {SWD(2015) 112 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 245 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA az Egyesült Királyságban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről {SWD(2015) 112 final} HU HU Ajánlás A

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 12.5.2010 COM(2010) 239 végleges 2010/0135 (NLE) C7-0131/10 Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az euro Észtország általi, 2011. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS

Részletesebben

A Tanács (Ecofin) következtetései az Európa 2020 stratégiáról

A Tanács (Ecofin) következtetései az Európa 2020 stratégiáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. június 9. (11.06) (OR. en) 10881/10 CO EUR-PREP 37 ECOFIN 359 COMPET 195 ENV 404 EDUC 113 RECH 226 SOC 411 POLGEN 93 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács (Ecofin)

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN 2015.02.10. előadás témái: éhány értelmezőgondolat arról,

Részletesebben

A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek

A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek Szapáry György Kecskemét 2016.09.16. Szapáry, 2016 1 Tévhit 1 és tény Tévhit: a válság költségvetési és szuverén adósság válság volt, vagyis a

Részletesebben

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az Európai Unió költségvetése Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az EU és a nagyvilág lakosság Lakosság millió főben, (2009) 1339

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

A magyar pénzügyi szektor kihívásai

A magyar pénzügyi szektor kihívásai A magyar pénzügyi szektor kihívásai Előadó: Becsei András 2016. november 10. Átmeneti lassulás után jövőre a 4%-ot közelítheti a növekedés, miközben a fogyasztás bővülése közel lehet az évi 5%-hoz Reál

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Az államadóság kezelése és ellenőrzése. Banai Péter Benő

Az államadóság kezelése és ellenőrzése. Banai Péter Benő Az államadóság kezelése és ellenőrzése Banai Péter Benő 1 Gazdaságpolitikai mozgástér Az eladósodottság, a magas kockázati felárak az adósságcsökkentést teszik prioritássá 2 Gazdasági növekedés, hiány

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 345 final 2013/0190 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Lettország általi, 2014. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. CONTEXT OF

Részletesebben

Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac

Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac A válságot követő elhúzódó kilábalásban a gyenge kereslet mellett a visszafogott hitelkínálat is szerepet játszott. Szigorodó banki hitelfeltételek mellett

Részletesebben

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV?

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? 1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? A globális gazdasági és pénzügyi válság óta az Unióban visszaesett a beruházások szintje. Együttes és koordinált, európai szintű fellépésre

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről. {SWD(2013) 523 final}

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről. {SWD(2013) 523 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.10. COM(2013) 914 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről {SWD(2013) 523 final} HU HU Ajánlás A TANÁCS

Részletesebben

Gazdasági integráció gazdasági Gazdasági integráció gazdasági reformok, válságkezelés reformok, válságkezelés

Gazdasági integráció gazdasági Gazdasági integráció gazdasági reformok, válságkezelés reformok, válságkezelés Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program Gazdasági integráció gazdasági Gazdasági integráció gazdasági reformok, válságkezelés reformok, válságkezelés Nemzeti

Részletesebben

Iránymutatások. a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről EBA/GL/2014/ július 18.

Iránymutatások. a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről EBA/GL/2014/ július 18. EBA/GL/2014/06 2014. július 18. Iránymutatások a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről 1 Az EBH iránymutatásai a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről

Részletesebben

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta?

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Matolcsy György 52. MKT Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza 2014. szeptember 6. 1 Tartalom Örökségünk Inflációs célkövetés a válság után

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovákia évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovákia évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.29. COM(2013) 375 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Szlovákia 2013. évi nemzeti reformprogramjáról és Szlovákia 2012 2017-es időszakra vonatkozó stabilitási programjának

Részletesebben

Költségvetési szabályok

Költségvetési szabályok Költségvetési szabályok Baksay Gergely, MNB, költségvetési elemzések igazgatója Sopron 2016. szeptember 29. Vázlat 1. A költségvetési szabályok eredete és alapelvei 2. Magyar költségvetési szabályok E

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS. a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE. 2013. évi éves növekedési jelentés

MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS. a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE. 2013. évi éves növekedési jelentés EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.28. COM(2012) 750 final MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE 2013. évi éves növekedési jelentés HU HU BEVEZETÉS Az EU gazdasága

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

(7) Luxemburgtól (1997) Thesszalonikiig (2003)

(7) Luxemburgtól (1997) Thesszalonikiig (2003) (7) Luxemburgtól (1997) Thesszalonikiig (2003) Források: Gyulavári Tamás szerk. Az EU szociális dimenziója SzCsM 2000 Kende Tamás- Szűcs Tamás Az EU politikái Osiris 2002 pp.108-112 Laky Teréz A magyarországi

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.4.2005 COM(2005) 155 végleges 2005/0061 (CNS) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról

Részletesebben

EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE

EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE KÖLTSÉGVETÉS ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK ELVEI Egységesség minden EU bevétel és kiadás egy mérlegben Bruttó költségvetés minden bevétel fedez minden kiadást Éves költségvetés (naptári év)

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND

NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND Az összetett makrogazdasági folyamatok közül a jelentés négy meghatározó trendet emel ki, melyek a legnagyobb befolyással voltak a világgazdaság alakulására 2014ben (ugyanis a kiadvány

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december A BÉT ma és holnap a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde 2012. december Bankszektor: veszteségek és forráskivonás Bankszektor ROE mutatója % % 30 70

Részletesebben

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés 2016-2017-re Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. MKT - Költségvetési Tanács szakmai konferencia Budapest, 2016. október 20. Négyes válság volt - egy maradt

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

Csermely Ágnes. MKT Vándorgyűlés Szeptember 27.

Csermely Ágnes. MKT Vándorgyűlés Szeptember 27. Csermely Ágnes MKT Vándorgyűlés 2013. Szeptember 27. Miről lesz szó? A makrogazdasági stabilizációa válság előtt alapvetően a monetáris politika feladata volt A ciklikus ingadozások jóléti veszteséget

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az Európai Unió politikai intézményrendszere

Az Európai Unió politikai intézményrendszere Az Európai Unió politikai intézményrendszere Javasolt feldolgozási idő: 50 perc 1. feladat A feladat az Európai Unió intézményeire vonatkozik. Az alábbi linkeken található információkból gyűjtsd ki a táblázatban

Részletesebben

Szerbia bankrendszere és a válság

Szerbia bankrendszere és a válság Szerbia bankrendszere és a válság Jelasity Radován Elnök, Szerb Nemzeti Bank Budapest, 2009. November 5. Csak ha az dagály visszavonul, fog kiderülni ki úszott meztelenül * Alacsony állami rizikóbesorolás:

Részletesebben

JOGALAP ELŐZMÉNYEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

JOGALAP ELŐZMÉNYEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉS AZ EURÓPAI TANÁCS A tagállamok állam-, illetve kormányfői által alkotott Európai Tanács adja az Európai Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak általános politikai irányvonalait.

Részletesebben

A gazdasági növekedés az EU gazdaságpolitikai keretrendszerében

A gazdasági növekedés az EU gazdaságpolitikai keretrendszerében A gazdasági növekedés az EU gazdaságpolitikai keretrendszerében Közgazdász Vándorgyűlés Kecskemét 2016. szeptember 15-17 Laczkó Tihamér Miniszterelnökség 1. Az előadás tematikája Európai Szemeszter: Éves

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

08/10/2015 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT

08/10/2015 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT 2 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT ÚT A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ MEGVALÓSÍTÁSA FELÉ A GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS MEGERŐSÍTÉSE KENGYEL ÁKOS Ph.D., Doc. Habil. EGYETEMI DOCENS BCE NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

A delegációk mellékelten kézhez kapják az Európai Tanács (2010. október ) következtetéseinek átdolgozott változatát.

A delegációk mellékelten kézhez kapják az Európai Tanács (2010. október ) következtetéseinek átdolgozott változatát. EURÓPAI TANÁCS Brüsszel, 2010. november 30. (02.12) (OR. en) EUCO 25/1/10 REV 1 CO EUR 18 CONCL 4 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EURÓPAI TANÁCS 2010. OKTÓBER 28 29. KÖVETKEZTETÉSEK

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.21. COM(2015) 603 final 2015/0250 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euróövezet Nemzetközi Valutaalapban való egységes képviseletének fokozatos megteremtésére irányuló

Részletesebben

A MAGYAR GAZDASÁG 2013-BAN KITÖRÉSI PONTOK ÉS VESZÉLYEK A KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGOK FELZÁRKÓZÁSA A MAGYAR NÉZŐPONT

A MAGYAR GAZDASÁG 2013-BAN KITÖRÉSI PONTOK ÉS VESZÉLYEK A KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGOK FELZÁRKÓZÁSA A MAGYAR NÉZŐPONT KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A MAGYAR GAZDASÁG 2013-BAN KITÖRÉSI PONTOK ÉS VESZÉLYEK A KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGOK FELZÁRKÓZÁSA

Részletesebben

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Mikro- és makrogazdasági folyamatok múltban és jelenben Kutatóműhely 3920-1/2016/FEKUT (EMMI) A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Áttekintés

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Hollandia évi nemzeti reformprogramjáról. és Hollandia évi stabilitási programjának tanácsi véleményezéséről

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Hollandia évi nemzeti reformprogramjáról. és Hollandia évi stabilitási programjának tanácsi véleményezéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 420 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Hollandia 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Hollandia 2014. évi stabilitási programjának tanácsi véleményezéséről

Részletesebben

A magyar gazdaság növekedési kilátásai

A magyar gazdaság növekedési kilátásai A magyar gazdaság növekedési kilátásai Önfinanszírozás - a megtakarítások szerepe Palotai Dániel ügyvezető igazgató, vezető közgazdász VI. MABISZ Nemzetközi Biztosítási Konferencia 2015. október 14. Miért

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Finnország évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Finnország évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Finnország évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Finnország évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 346 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Finnország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Finnország 2016. évi stabilitási programját HU

Részletesebben

08/11/2016 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT

08/11/2016 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT 2 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT ÚT A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ MEGVALÓSÍTÁSA FELÉ A GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS MEGERŐSÍTÉSE KENGYEL ÁKOS Ph.D., Doc. Habil. EGYETEMI DOCENS BCE NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Független éves növekedési jelentés 2013 ECLM-IMK-OFCE

Független éves növekedési jelentés 2013 ECLM-IMK-OFCE Független éves növekedési jelentés 2013 ECLM-IMK-OFCE Összefoglaló Négy évvel a nagy gazdasági recesszió kezdete után az euróövezet továbbra is válságban van. A GDP és az egy főre jutó GDP a válság előtti

Részletesebben

A SZEGÉNYSÉG, A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ÉS A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ELLENI KÜZDELEM

A SZEGÉNYSÉG, A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ÉS A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ELLENI KÜZDELEM A SZEGÉNYSÉG, A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ÉS A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ELLENI KÜZDELEM A szegénység, a társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés elleni küzdelem terén a tagállamoknak nyújtott támogatás révén

Részletesebben

A GKI konferencián megkérdeztük Ma délutánra a Monetáris Tanács ülése után a jelenlegi 5,25%-hoz képest hogyan változik a jegybanki alapkamat? 25 bázi

A GKI konferencián megkérdeztük Ma délutánra a Monetáris Tanács ülése után a jelenlegi 5,25%-hoz képest hogyan változik a jegybanki alapkamat? 25 bázi Utak és irányok merre tovább Magyarország? Konferencia, Óbudai Egyetem Egy tündérmese nyomában Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2013. április 5. A GKI konferencián megkérdeztük Ma

Részletesebben

KÖTVÉNYFORRÁS MENEDZSMENT GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TÁJÉKOZTATÓ

KÖTVÉNYFORRÁS MENEDZSMENT GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TÁJÉKOZTATÓ KÖTVÉNYFORRÁS MENEDZSMENT GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TÁJÉKOZTATÓ 2010.10.01 2010.12.31 1. ELŐZMÉNYEK KIBOCSÁTÁS Gyomaendrőd Város Önkormányzata 2008. február 27-én összesen 6.316.000,- CHF értékben,

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 27.5.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE (43/2011) Tárgy: Az Ír Köztársaság képviselőházának (Dáil Éireann) indokolással ellátott véleménye a közös konszolidált

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Versenyképességi tendenciák, gazdaságpolitika és értékek

Versenyképességi tendenciák, gazdaságpolitika és értékek Friedrich Ebert Stiftung - Gazdaságkutató Zrt. Magyar versenyképesség régiós kitekintéssel Versenyképességi tendenciák, gazdaságpolitika és értékek Chikán Attila Professor emeritus, igazgató BCE Versenyképesség

Részletesebben

Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei

Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Szeminárium: "Hogyan alkalmazható a sikeresebb szociális párbeszéd rendszerek "bevált gyakorlata?" Magyarország, 2016.ápr.21. Ruairi Fitzgerald, ESZSZ

Részletesebben

A CÉL A VALÓDI GAZDASÁGI ÉS MO ETÁRIS U IÓ

A CÉL A VALÓDI GAZDASÁGI ÉS MO ETÁRIS U IÓ 2012. DECEMBER 5. A CÉL A VALÓDI GAZDASÁGI ÉS MO ETÁRIS U IÓ Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke Szoros együttműködésben: José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével Jean-Claude Junckerrel,

Részletesebben

Helyzetkép a magyar gazdaságról

Helyzetkép a magyar gazdaságról Helyzetkép a magyar gazdaságról Borsod-Abaúj Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara XLIII. Küldöttgyűlése 213. április 3. Palócz Éva KOPINT-TÁRKI Zrt. palocz@kopint-tarki.hu Az előadás témái Rövid visszatekintés,

Részletesebben