Magyar nyelv és irodalom

Átírás

1 Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. sz. Tel.: (52) Tel./fax: (52) Magyar nyelv és irodalom

2 Alapelvek, célok Az anyanyelvi képzés befolyásolja a többi műveltségi terület tanítását, elsajátítását, az anyanyelvi kompetencia fejlesztése minden műveltségi terület feladata. A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás és a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Az irodalom, mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze. Az anyanyelv sokoldalú és árnyalt ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát közvetít, lehetővé teszi az értékek megismerését, az értelmi képességek fejlődését, a társas kapcsolatok kialakulását. A gondolkodás- és a személyiségfejlődés közege és a társadalomba való beilleszkedés elengedhetetlen feltétele. A társadalom kisebb-nagyobb közösségeiben való részvétel és együttműködés is az anyanyelv biztos tudását feltételezi. A nyelv az önkifejezésnek, az önálló vélemény kialakításának és kifejezésének alapja, kulcsszerepe van a felelősségérzet kialakulásában, a szocializációban. Az állampolgárok magas szintű anyanyelvi tudása a társadalom belső kohéziójának, a demokrácia működésének, a demokratikus jogok gyakorlásának sarkköve. Az anyanyelvi készségek birtoklásának meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek közvetítésében, gyakorlásában és védelmében. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét. A nyelvi kompetencia döntő eleme a kommunikációs helyzetek megfelelő értelmezése, a megértés képessége és a megértéssel összhangban álló aktív részvétel a kommunikációs folyamatokban. A folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási képességek teszik lehetővé, hogy az egyén és másokkal együttműködve képes legyen a verbális, valamint a nem verbális (hangzó és képi) kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információhordozók üzeneteinek megértésére és feldolgozására. Képes legyen a legkülönbözőbb céllal, környezetben és módon létrejött szövegek megértésére és elemzésére, kritikai feldolgozására; a nyelvi megalkotottság sajátosságaiból, a másodlagos, átvitt, képi kifejezésmódból adódó jelentéseket ismerje fel, reflektálja és saját szövegek alkotásában maga is éljen ilyen eszközökkel. Képes legyen olyan szövegek megalkotására, amelyek figyelembe veszik a beszédhelyzetet és a hallgatóság igényeit, a különféle szövegműfajok normáit, a morális, esztétikai és kulturális elvárásokat. Ennek előfeltétele, hogy ismerje meg anyanyelvét, mint rendszert, annak jelenét és múltját, ami saját történetiségük tapasztalatát kínálja a tanulóknak. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövő között. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában, meghatározó szerepe van az érzelmi élet, a kreativitás, az esztétikai és történeti érzék fejlesztésében, az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és mások kultúrájának megismerésében, az én és a másik közötti különbség, az idegenség megfogalmazásában és a másság erre épülő tiszteletében. Fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét. Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához, segíti, hogy a diákokban megteremtődjön a tradíció elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. Az irodalmi nevelésnek a fenti célokon túl feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak, mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetése. Az irodalmi művek olvasása, az értelmezés művészetének gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek elsajátítására. Kritikai érzéket fejleszt ki, nagy szerepe van az érzelmi élet finomodásában, az empátia fejlődésében, segít megérteni az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá teszi az egyén önmagához és környezetéhez való viszonyát. Lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciót. Mindezekben szoros szálak fűzik a Művészetek és az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek tartalmához és céljaihoz. (Megjegyzés: a kisebbségi iskolákban a diákok a nemzetiségi anyanyelvet és irodalmat tanulják külön program szerint.) 2

3 A fejlesztési feladatok 5 6. évfolyam 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Ily módon alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, és meghatározza a tanulás teljes folyamatát. Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, a kulturális és a szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetővé. Az anyanyelv sokoldalú, árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát közvetít, lehetővé teszi az értékek megismerését és az azokhoz való viszonyulási lehetőségek széles tárházát kínálja fel. A nyelv birtokbavételével párhuzamos folyamat az értelmi képességek fejlődése és a társas kapcsolatok kialakulása. A gondolkodás és a személyiség fejlődésének, az önismeret kibontakozásának a közege, egyúttal az ismeretek és képességek hasznosulását és egyensúlyát megalapozó pozitív attitűd kialakulásának az előfeltétele. A társadalom alapvető közösségeiben (család, iskola, munkahelyi közösségek, a nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) való aktív részvétel is az anyanyelv biztos tudását feltételezi, méghozzá a szókészlet és a grammatika alapos és sokrétű ismeretén túl a szövegszerveződés magasabb szintjeinek, a kommunikációt keretbe foglaló szituációknak, a kommunikációt hordozó médiumoknak és azok funkciójának az ismeretét is. A nyelv az önkifejezésnek, az önálló vélemény kialakításának és artikulált kifejezésének az alapja, kulcsszerepe van nemcsak a kulturális tudatosság és kifejezőképesség, de a kritikai, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék kialakításában is. Az állampolgárok magas szintű anyanyelvi tudása a társadalom belső kohéziójának, a demokrácia működésének, a demokratikus jogok gyakorlásának sarkköve, értve ezalatt a társadalmi intézményrendszer működésének, alapszövegeinek, szövegműfajainak az ismeretét és azok értelmezésének képességét, a fenti keretek között megvalósuló kommunikációs aktusok magas szintű gyakorlását és olyan attitűd kialakítását, amely a kritikai elemzést és az együttműködési képességet integrálja. Az anyanyelvi készségek birtoklásának meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek közvetítésében, létrehozásában és az azokról folyó diskurzusba való bekapcsolódásban, a kánon megismerésében, működésének megértésében és alakító áthagyományozásában. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét, ideértve a hangzó és az írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek (pl. internet, CD-ROM, mobilkommunikáció) ismeretét, megértését, funkcionális elemzését és gyakorlati alkalmazását. Csak erre építve válik lehetővé az önálló ismeretszerzés és tanulás, ezzel szoros összefüggésben az élethosszig tartó tanulás képessége és az arra való igény. A nyelvi kompetencia döntő eleme, hogy érzékeljük, megértsük és értelmezzük a kommunikációs helyzetek (résztvevők, alkalom, helyszín, cél), különféle médiumok és műfajok szerepét a közlésben, és saját megnyilvánulásainkban is élni tudjunk az innen nyert tapasztalatokkal. A folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási képességek teszik lehetővé, hogy az egyén és másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információhordozók üzeneteinek a megértésére és feldolgozására. Képes legyen a legkülönbözőbb céllal, környezetben és módon létrejött szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására, valamint arra, hogy a megalkotottság sajátosságaiból, a másodlagos, átvitt, képi kifejezésmódból adódó jelentéseket felismerje, reflektáljon rájuk, és saját szövegek alkotásában maga is éljen ilyen eszközökkel. Képes legyen a nem verbális kifejezőeszközök (testi és technikai apparátus az arcmimikától és hanglejtéstől az audiovizuális prezentáció eszközeiig) értelmezésére és használatára. Képes legyen olyan szövegek önálló megalkotására, amelyek figyelembe veszik a beszédhelyzetet és a hallgatóság igényeit, a különféle szövegműfajok normáit, a morális, esztétikai és kulturális elvárásokat. Ennek előfeltétele, hogy ismerje meg anyanyelvét mint rendszert, annak jelenét és múltját, ami saját történetiségük tapasztalatát kínálja a tanulóknak. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövő között. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, segíti az egyént kulturális önazonosságának 3

4 kialakításában, meghatározó szerepe van az érzelmi élet, a kreativitás, az esztétikai és történeti érzék fejlesztésében, az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és mások kultúrájának megismerésében, az én és a másik közötti különbség, az idegenség megfogalmazásában és a másság erre épülő tiszteletében. Fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét. Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához, segíti, hogy a diákokban megteremtődjön a tradíció elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. A fenti célokon túl az irodalmi nevelés feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának a megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetése. Az irodalmi művek olvasása, az értelmezés művészetének gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek, a kánon megismerésére, létrejöttük folyamatának reflektálására és a róluk szóló diskurzusba való bekapcsolódásra. Kritikai érzéket fejleszt ki, nagy szerepe van az érzelmi élet finomodásában, az empátia fejlődésében, segít megérteni az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá teszi az egyén önmagához és környezetéhez való viszonyát. Lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciót. Mindezekben szoros szálak fűzik a Művészetek és az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek tartalmához és céljaihoz. (Megjegyzés: a kisebbségi iskolákban a diákok a nemzetiségi anyanyelvet és irodalmat tanulják külön program szerint.) A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A fejlesztési feladatok 7 8. évfolyam 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő, artikulált nyelvi magatartás. Hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal..törekvés a megértés aktusának beteljesülésére, a megértetésre; a megértési folyamat hibáinak, fennakadásainak reflexiója, korrigálása. Magabiztos fellépés, a szóbeli kommunikáció nem verbális eszközeinek és a segédeszközök magabiztos használata. Törekvés a változatosságra, az esztétikai minőség érzékelése és tisztelete. A társas-társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás. A nem nyelvi kommunikáció, valamint a másik ember megértését és az önkifejezést elősegítő kommunikáció formálása, továbbfejlesztése. A beszédkészségnek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés. Egyszerű, érthető és hatékony közlés változatos kommunikációs helyzetekben. Törekvés a pontosságra, az érzékletességre és a lényeg kiemelésére. A különféle mondatok változatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Törekvés a kifejező és mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre. Törekvés a megfelelő artikulációra. Figyelem a beszédtempó, a hangmagasság, a hangerő és a hanglejtés alkalmazására. A testbeszéd, az arcjáték, a szemkontaktus működésének megfigyelése. A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben. 4

5 Az üzenet rövid szóbeli összefoglalása. Törekvés a hallgatósághoz, a beszédhelyzethez való alkalmazkodásra, törekvés a személyiséghez illő, jó fellépésre, az árnyalatok érzékeltetésére. Saját vélemény megfogalmazása és megvédése a témának és beszédhelyzetnek megfelelően. Mások véleményének meghallgatása, megértése többszereplős helyzetekben. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás). 2. Olvasás, írott szöveg megértése A korosztály képességeinek és az oktatási igényeknek megfelelő olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű, különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása és összehasonlítása. A szerzői álláspont azonosítása, a mondottakhoz való viszony értékelése, a szövegben kifejtett vélemény bírálata. A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének megtapasztalása szépirodalmi és nem szépirodalmi olvasmányokban tanári irányítással, csoportosan és egyéni munkával. Az aktív és passzív szókincs gazdagítása különböző szövegösszefüggésekben. Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, a fontosabb gondolatok kiemelése, összefoglalása. Az irodalmi szövegben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése, értelmezésük gyakorlása (pl. hasonlat, metafora; ismétlés, fokozás). Képesség szövegek műfaji különbségének érzékelésére (pl. mese és dokumentum, lírai költemény és elbeszélés). Rövidebb és hosszabb művek (novellák, ifjúsági regény stb.) önálló elolvasása házi olvasmányként, a cselekmény utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek megértése. Az olvasás örömének megtapasztalása. Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplőinek cselekedeteiről, nézeteiről, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről. 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, lényegkiemelő, áttekinthető jegyzetelés és vázlatkészítés, biztos, probléma érzékeny helyesírás. Szövegtípusok és műfajok széles körének alapos ismerete, normakövető írásmód az alapvető műfajokban. A műfajokhoz kötődő hagyományok, nyelvi-stilisztikai és kommunikációs jellegzetességek szerepének felismerése és kreatív alkalmazásuk saját írásműben. Saját álláspont pontos, változatos, önálló kifejtése különféle nyelvi formákban. Kiegészítés, újraírás, kreatív írás. Az írástechnika továbbfejlesztése: a tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód begyakorlása. Rövidebb szövegek alkotása különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés). Személyes és olvasmányélmények megfogalmazása a rövidebb leírás, elbeszélés, jellemzés műfajában. Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. Az önkifejezés képessége, kreativitás különböző műfajokban (szövegek átírása, olvasott művekhez különböző befejezések készítése, a történet folytatása, rímes játékok stb.). Gondolatok, vélemények, érzelmek, képzetek kifejezése különböző nézőpontokból rövidebb fogalmazások formájában. Az anyaggyűjtés és -elrendezés alapjainak megismerése, anyaggyűjtés gyermekek számára készült lexikonokból, kézikönyvekből tanári irányítással, csoportosan és. 4. A tanulási képesség fejlesztése Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák megismerése, használatuk gyakorlása. 5

6 Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megtapasztalása, gyakorlása (könyvkölcsönzés, a könyvtárhasználat alapjai). Önálló ismeretszerzés megtapasztalása, gyakorlása (pl. könyvek keresése megadott témához egyénileg, csoportosan). Tapasztalatgyűjtés különböző információhordozók működéséről, használatáról. Gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek, lexikonok, szótárak megismerése, használata. Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. Ismerkedés különböző információhordozókkal (vizuális, audiovizuális, elektronikus: Internet, CD- ROM stb.). Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megtapasztalása, megértése. 5. Ismeretek az anyanyelvről A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvnek kommunikációs közegként, eszközként és társadalmi jelenségként való értelmezése, annak felismerése, hogy a nyelv rendszer, és a nyelv anyanyelvként való birtoklása tartja össze a nyelvközösséget, közvetíti a világra vonatkozó tudást, hagyományt. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét is. A nyelvi egységek közötti egyszerűbb összefüggések felismerése (pl. rendszerszerű összefüggések felfedezése a hangok között, a szavak között, a szavakat alkotó szóelemek között). Gyakorlottság a szavak jelentésviszonyainak a feltérképezésében a korosztály szintjén (pl. az egy- és többjelentésű szavak felismerése, rokon értelmű szavak gyűjtése). Ismerkedés egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával. Különféle nyelvváltozatokat képviselő konkrét példák alapján a nyelv és a nyelvhasználat rétegzettségének a megtapasztalása, felismerése (különösen a szókincs területén). A diákok írásbeli és szóbeli szövegalkotásához kötődő alapvető nyelvhelyességi tudnivalók megbeszélése a beszéd és a helyesírás terén egyaránt. A helyesírás további alapvető szabályainak a megismerése és alkalmazása. Ismerkedés helyesírási kézikönyvekkel. Javítás tanári irányítással és. Egy-egy korábbi évszázadban született szöveg megfigyelése, a mai és a korábbi nyelvállapot különbségének a felismerése a korosztálynak megfelelő szinten. Annak felismerése, hogy a magyar nyelv ismerete miben segíti, miben nehezíti az idegen nyelv elsajátítását. 6. Ismeretek az irodalomról Az irodalom mint művészet befogadásának megalapozása és fejlesztése. Az olvasás mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, összehasonlítása, megértése és értelmezése. A műnemek és a műfajok hagyománya mint a műalkotás megértésének egyik vonatkoztatási pontja. A nyelvi műalkotás történetisége és ennek következményei. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére. Az ízlés, a kánon mint értékmérő és mint folyamatosan változó jelenség. Ismerkedés a magyar és az európai, valamint a világirodalom kiemelkedő alkotásaival, alkotóival, korszakaival. Az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés fenntartása a belefeledkezés, a játékosság, a kaland, a képzelet, az önismeret, az emberismeret stb. iránti igénnyel. Az olvasás örömének megtapasztalása. Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása a klasszikus és a kortárs magyar és világirodalom köréből. Néhány fontosabb költői kép és alakzat felismerése, szerepük, hangulati hatásuk megtapasztalása. Ismerkedés különböző lírai műfajokkal. A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése. A lírai mű témájának és hangulatának, hangnemének felismerése. Elbeszélő művek közös és önálló olvasása, feldolgozása tanári, csoportosan és egyénileg. A megtapasztalt formák alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban. A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása. Az idő és a tér egyértelműen megjelölt mozzanatainak azonosítása. 6

7 Annak megállapítása, hogy ki beszéli el és kinek a szemével látjuk a történetet. A tetőpontok, fordulópontok és kitérők érzékelése. Tapasztalatszerzés a tisztán elbeszélő és dramatikus műrészletek közötti különbségekről. Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, illetve köznapi helyzeteknek a dramatizált megjelenítése. Az új szóbeliség, az elektronikus kommunikáció és tömegkommunikáció néhány új formájának megfigyelése. További alapvető témák megismerése, újabb olvasmányok a már megismert témakörökből. Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok, más irodalmi és nem irodalmi, verbális, hangzó és képi szövegek bevonásának segítségével. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség és megértésére. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről, a vélemény érvelő kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. A műalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a műélvezetre, a műalkotás fiktív létmódjának megértése. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A humor személyiség- és közösségépítő szerepének megértése. Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása az élmények és olvasmányok hatásáról. A humor kiemelt szerepének érzékelése a mindennapokban (pl. vicc) és a műalkotásokban a korosztály érdeklődésének megfelelő néhány szöveg kapcsán. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában a mindennapok, művek és olvasmányok kiváltotta élményekről. Mások véleményének meghallgatása, megértése. A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerése mindennapi szövegekben és különféle műalkotásokban. A nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége, az empátia fontosságának átélése a közösség életében. Más korokban született mindennapi szövegek, tárgyak és műalkotások idegenségének megtapasztalása. A különböző kultúrák eltérő létmódjának, szemléletének megtapasztalása néhány példa alapján. A fejlesztési feladatok 7 8. évfolyam 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A társas-társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás. A nem nyelvi kommunikáció, valamint a másik ember megértését és az önkifejezést elősegítő kommunikáció formálása, továbbfejlesztése. A beszédkészségnek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés. Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. A különféle mondatok változatos és tudatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazása (helyes hangképzés, a mondat- és szövegfonetikai eszközök megfelelő alkalmazása). Az egyéni beszédsajátosságok megfigyelése. A testbeszéd, az arcjáték néhány jelének ismerete, törekvés ezek tudatos alkalmazására. A szemkontaktus jelentőségének megtapasztalása. A beszédpartnerrel való együttműködés. Érvelés: érvek felkutatása, vélemény, állásfoglalás. Törekvés empatikus viszony kialakítására a beszédpartnerrel. 7

8 A látottak (átéltek) és a feltételezések (következtetések, hipotézisek stb.) tudatos, nyelvi megkülönböztetése. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése (pl. a szándék, a hatáskeltés eszközei a kommunikáció eredményessége szempontjából). Mások véleményének meghallgatása, megértése és tömör reprodukálása többszereplős helyzetekben. Memoriterek szöveghű tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás, diákszínpadi előadás). 2. Olvasás, írott szöveg megértése Az iskolai képzés szintjének megfelelő szövegértés, olvasási készség, értő olvasás, amely magában foglalja a korosztálynak megfelelő hangos és csendes olvasást, a különböző tartalmú és rendeltetésű (magáncélú, hivatalos, publicisztikai, tudományos, szépirodalmi) szövegek megértését, a szövegekben megformált értékek felfogását, megítélését, kritikáját, illetve befogadását, valamint a művészi szövegek metaforikus jelentéseinek megértését a korosztálynak megfelelő szinten. Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Ismert tartalmú szövegek biztonságos, értelmező felolvasása. Szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek lehetséges jelentéseinek csoportos, egyéni, irányított és önálló megértése, ennek gyakorlása. A szövegben ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetésének és megértésének gyakorlása, ismerkedés a szövegértési technikákkal. A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének felismerése szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben tanári irányítással és. Az aktív és passzív szókincs gazdagítása önálló munkával. Irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (pl. a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válasz kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás). Az irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése, értelmezésük gyakorlása. Különböző szépirodalmi és nem szépirodalmi műfajok közötti különbség megfigyelése. A tájékoztató és véleményközlő műfajok közötti különbség (pl. hír és kommentár). Rövidebb és hosszabb irodalmi és nem irodalmi szövegek önálló olvasása házi olvasmányként, a szöveg megadott szempontok szerinti feldolgozása. Rövidebb, a mai köznyelvtől eltérő nyelvhasználatú (pl. régi, archaizáló) szövegek megtapasztalása, megértésük gyakorlása segédeszközökkel (egynyelvű szótárak, jegyzetek stb.). Különböző vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, vélemény megfogalmazása szóban és írásban. 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az európai és magyar kultúrában hagyományos, alapvető szövegtípusok elsajátítása. A kreatív írás, az önkifejezés, az egyéni stílus fejlesztése. Az életkornak megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, az anyanyelvi normákat követő helyesírás. Olvasható, esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelően. Szövegalkotási képesség különböző szövegtípusokban és műfajokban (a leírás, a különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés és vélemény készítése stb.). A nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek és a nyelvi elemek különböző stílusértékéről tapasztaltak tudatos alkalmazása a fogalmazásokban, kreatív szövegalkotásban. Az önkifejezés képessége és a kreativitás különböző műfajokban (párbeszédek írása, dramatizálás, párbeszédes forma átírása epikus formába, érvelés stb.). Gondolatok, érzelmek, képzetek kifejezése különböző nézőpontból. Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése és írásba foglalása tanári irányítással, csoportosan és. 4. A tanulási képesség fejlesztése Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák megismerése, használatuk gyakorlása. Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek megismerése, gyakorlása (segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata, ismeretlen kifejezések 8

9 jelentésének önálló megkeresése egynyelvű szótárakban, a tanult anyag bővítése különböző információhordozókból). Adatok, ismeretek gyűjtése különböző információhordozókról tanári, csoportosan és. A gyűjtött, ismeretek elrendezése, a kitűzött célnak megfelelő felhasználása. Elemi gyakorlottság az információ felhasználásában, a források megjelölésében. Önálló vázlatkészítés rövidebb szövegek alapján. Egyszerűbb szövegek vizuális környezetének átlátása, ábrák, illusztrációk értelmezése a szövegösszefüggésben. Az összefoglalás sajátosságainak ismerete, összefoglalás készítése megadott szempontok alapján tanári irányítással, csoportosan és. Jegyzetkészítés tanári irányítással. A tömörítés, a lényegkiemelés gyakorlása. Az információ kritikus befogadásának megalapozása (pl. azonos témáról különböző forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással, csoportosan). 5. Ismeretek az anyanyelvről A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szövegre, annak jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvnek kommunikációs közegként, eszközként és társadalmi jelenségként való értelmezése, annak felismerése, hogy a nyelvrendszer, hogy a nyelvnek anyanyelvként való birtoklása tartja össze a nyelvközösséget, közvetíti a világra vonatkozó tudást, hagyományt. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét is. A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseinek megfigyelése (pl. az azonos szófajba tartozó szavak jellemzői, ezek összefüggése a szavak mondatbeli viselkedésével; azonos jelentésviszonyokat kifejező, de eltérő szerkezetű mondatok megfigyelése; szerkezetek átalakítása). A nyelvi egységek szövegbeli (kommunikációbeli) szerepének a megfigyelése. A szavak jelentésére vonatkozó kreatív gyakorlatok, a szónál kisebb és nagyobb nyelvi egységek jelentésének, valamint a nyelvi szerkezetből, formából fakadó jelentésnek a megismerése. Gyakorlottság és szándékosság a kommunikációt befolyásoló tényezőkhöz való alkalmazkodásban. Alapvető tájékozottság a mindennapi kommunikációs és az irodalmi stílusjelenségek körében. A helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának a felismerése, az ismeretek bővítése. Gyakorlottság a helyesírási kézikönyvek használatában. Javítás tanári irányítással és. Példák (régebbi korok szövegei, szövegrészei) alapján a nyelvi állandóság és változás megfigyelése a mai állapottal való összevetés során, elsősorban a szókincsben és a tanult nyelvtani jelenségek szintjén. Az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek összevetésének a képessége, az egyes jelenségek egyre pontosabb megnevezése. 6. Ismeretek az irodalomról Az irodalom, mint művészet befogadásának megalapozása és fejlesztése. Az olvasás mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Felkészítés az irodalmi kifejezési formák, megértésére, befogadására. A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértésének megalapozása és fejlesztése. Felkészítés az irodalmi műveltséghez tartozó ismeretek elsajátítására. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, emberi problémák felfedezésére. Megismerkedés a magyar és az európai, valamint a világirodalom kiemelkedő alkotásaival, alkotóival, korszakaival. Annak megtapasztalása és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést. Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek olvasása és feldolgozása a klasszikus és a kortárs magyar és világirodalom köréből. A zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítása, funkciójuk, hangulati hatásuk felismerése a tanult művekben. A főbb költői képek és alakzatok, szókincsbéli és mondattani jellegzetességek azonosítása a lírai szövegben. Az előbbiek jelentésteremtő szerepének megértése a tanult versekben. Lírai és nem lírai verses műfajok megismerése és azonosítása, jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése. 9

10 A kompozíciós egység és a versszakok viszonyának felismerése. A kompozíció meghatározó elemeinek (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása) megismerése és azonosítása. A lírai mű beszédhelyzete, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusának megismerése és azonosítása. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. Elbeszélő művek önálló olvasása, feldolgozása a klasszikus és a kortárs felnőtt és ifjúsági irodalom köréből. Kreatív történet-elbeszélési és történetátírási gyakorlatok. A jellemzés főbb eszközeinek azonosítása. A közvetett idő- és térmegjelölések azonosítása, belőlük következtetések levonása. Törekvés az időés térmegjelölések értelmezésére. Az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérés érzékelése. Az elbeszélői nézőpont és beszédhelyzet érzékelése. Előreutalások és késleltetések érzékelése az elbeszélésben. Az epikai és a drámai történetmegjelenítés közötti hasonlóságok és eltérések azonosítása. Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása. Szituációk és instrukciók értelmezése és megjelenítése. A reklám és a popzene új szóbeli költészete. Annak érzékelése, hogy az irodalom szóbelisége nem pusztán archaikus jelenség. A magyar és a világirodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya. Ismerkedés egy-két korstílussal, a korstílus és egy-egy mű közötti összefüggéssel. Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek bevonásának segítségével. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség és megértésére. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről, a vélemény érvelő kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. A műalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a műélvezetre, a műalkotás fiktív létmódjának megértése. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A humor személyiség- és közösségépítő szerepének megértése. A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak elsajátítása, az eltérő ízlésítéletek különbségének megértése és elfogadása. A helyzet- és jellemkomikum a művészetben, a szerzői modalitás különféle formáinak azonosítása, jelentésteremtő szerepük felismerése (pl. irónia, gúny). Egymástól lényegesen különböző esztétikai normákhoz kapcsolódó művek összehasonlítása, a művészi és nem művészi szépség változékonyságának megtapasztalása. Az önálló műbefogadás mind teljesebb és gyakoribb megtapasztalása, a hatás reflektálása csoportos beszélgetésben és. Az igazság és a nézőpont, a személyes és a közösségi igazság konfliktusának megértése különféle szövegekben. Különféle konfliktuskezelési eljárások megfigyelése és reflexiója különféle műalkotások és mindennapi szövegműfajok kapcsán. Az életkorfüggő szemlélet megfigyelése irodalmi és mindennapi szövegműfajok kapcsán. A kulturális különbség mint világlátás és mint életforma, a kulturális identitás mint az egyéniség feltétele és mint konfliktusforrás megfigyelése különféle szövegekben. 10

11 7. ÉVFOLYAM Magyar nyelv Éves óraszám: 74 óra Magán- és közéleti kommunikáció Az egyszerű mondat Helyesírási ismeretek Könyv- és könyvtárhasználat időkeret: 15 óra időkeret: 37 óra időkeret: 16 óra időkeret: 6 óra TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Magán- és közéleti A szóbeli és írásbeli kommunikáció közlésmód kifejezési formáinak azonossága és Fejlesztési terület: különbsége a magán- és a közéleti kommunikációban. Különféle A közéleti kommunikáció kommunikációs iskolai helyzetei és műfajai: helyzetekben való megbeszélés, kommunikálás vita, felszólalás, Különböző típusú hozzászólás, szövegek használata rövid alkalmi beszéd, köszöntés, Társadalmilag felelős --kiselőadás. nyelvhasználat Képességfejlesztés: A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kifejtésmód eszközeinek alkalmazása Az egyszerű mondat A nyelvtan és a nyelvi funkciók tudatos használata Szókincsbővítés Írott és hallott szöveg megértése Nyelvileg helyes és igényes beszédkultúra A szöveg. A mondat fajtái: a mondatok a beszélő szándéka szerint a mondatok logikai minősége. Az egyszerű mondat szerkezete, a mondatrészek és a szintagmák. predikatív szerkezet. az állítmány és az alany A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS ALAPJAI a szóbeli és írásbeli szövegek különbségének közételi kommunikációban a tanult beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazására. ismerettartalmú szövegek értelmező felolvasására a szövegelemzés alapvető eljárásait alkalmazni tanári irányítással jegyzetet készíteni olvashatóan, ELVÁRHATÓ MAXIMUM Tudjon: alkalmazkodni a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle beszédhelyzetek ben alkalmazkodni érvelni, állásfoglalást kialakítani empatikus viszonyt kialakítani a mondat és szövegfonetikai eszközökkel megfelelően bánni a műfajok szóbeli alkalmazásakor. a szövegelemzés alapvető eljárásait alkalmazni jegyzetet készíteni a mondatrészeket, 11

12 Különféle mondatok változatos és tudatos használata szófaja, fajtái. a tárgy, a tárgyas szerkezet, a tárgy alakja, fajtái. Az alanyi és tárgyas ragozás A határozók, a határozós szerkezetek. A jelzők, a jelzős szerkezetek. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentése. A mondattanhoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek. *A szöveg és a mondat kapcsolata. Képességfejlesztés: A mondat és szövegfonetikai eszközök megfelelő alkalmazása A nyelvi egységek szerkezeti, összefüggéseinek megfigyelése A gesztusokkal való kommunikáció lehetőségeinek megtapasztalása esztétikusan írni a mondatrészeket felismerni, jelölni szintagmákat felismerni, elemezni a nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseit felfedezni a nyelvhelyességi hibákat javítani a téma, séma fogalmát mit jelent a szöveg makroés mikroszerkezete Helyesírási ismeretek Az egyszerű mondat helyesírása (vessző, az egyszerű Olvasható, esztétikus gondolatjel, zárójel, mondatok helyesírási írásmód kettőspont, pontosvessző). tudnivalóinak A tulajdonnevek helyesírási alkalmazására A helyesírási és ismereteinek bővítése: nyelvhelyességi a tanult idegen a helyesírási ismeretek tudatos személynevek kézikönyvek alkalmazása a többelemű földrajzi használatára A helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának nevek, intézménynevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírása. helyesírási javítására irányítással. hibák tanári felismerése Képességfejlesztés: Tanulási technikák Hallás utáni helyesírás fejlesztése Akaratlagos írás fejlesztése a tulajdonnevek helyesírására vonatkozó szabályokat alkalmazni a helyesírási hibákat javítani. Könyv- és könyvtárhasználat Az IST-eszközök magabiztos használata A könyvtár írott és a modern technológián alapuló dokumentumainak felhasználása különféle témák feldolgozásában. Forráshasználat, forrásjegyzék. Képességfejlesztés: információgyűjtésre lexikonokból segédkönyvek használatára a gyűjtött ismereteket elrendezni. Tudjon: információt gyűjteni a gyűjtött ismereteket elrendezni a forrásokat 12

13 Vázlatkészítés Jegyzetkészítés technikáinak elsajátítása megjelölni, forrásjegyzéket összeállítani. Magyar irodalom Éves óraszám: 74 óra Ritmus, kép, kifejezésmód líra alapformái (dal, elégia, óda, epigramma) A kisepika műfaji változatai: novella, elbeszélés anekdota. A regény változatai Egy drámai mű feldolgozása Irodalom és kulturális élet a reformkorban Tánc és dráma időkeret: 17 óra időkeret: 25 óra időkeret: 6 óra időkeret: 20 óra időkeret: 6 óra TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK Ritmus, kép, kifejezésmód líra alapformái Fejlesztési terület: Elemző-értelmező olvasás képességének A véleményalkotás nyelvi formáinak TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Különféle lírai témájú lírai alkotások a klasszikus és kortárs, magyar és világirodalomból. Janus Pannonius: Pannonia dicsérete Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Radnóti Miklós: Virágének Vörösmarty Mihály: Ábránd Nagy László: Ki viszi át a szerelmet Heinrich Heine: Mint egy virág, olyan vagy Robert Burns: John Anderson, szívem,john A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS ALAPJAI a feldolgozott művekhez kötődő kifejezésmódok jellemzőinek megnevezésére a lírai műfajok a lírai műfajok elemzésére tanári irányítással. ELVÁRHATÓ MAXIMUM meghatározni a lírai műfajokat azok jellemzőit a lírai művek elemzésének menetét a verselési formák sajátosságait. Tanulási technikák elsajátítása A kisepika műfaji változatai A regény változatai Elbeszélő művek önálló olvasása, értelmezése Szóbeli szövegalkotás Önálló műbefogadás élményének Képességfejlesztés: Lírai művek elemzésében való jártasság fejlesztése Költői képek felismerése A zenei eszközök szerepének felismerése A kompozíciós egység és a versszakok viszonyának felismerése Anekdotikus történetek, kisepikai alkotások a magyar és a világirodalom különböző korszakaiból. Magyar történelmi események és korszakok megidézése az irodalomban, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és mások műveiben. Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa, A kőszívű ember fiai Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője, A néhai bárány *A mák Lázár Ervin: Az asszony Thea Beckmann: Keresztes hadjárat farmerban a prózai művek önálló olvasására, feldolgozására történetmondásra az olvasott művek legfontosabb műfaji ismérveinek megnevezésére a mű témájának ismertetésére. feldolgozni az olvasmányokat a helyzet, helyszín, szereplők, cselekményelem ek, idő, eseményszerkez et szerepét az érzelmek, magatartások, jellemek, kapcsolatok, 13

14 Kulturális különbség és sokszínűség megismerése Egy drámai mű feldolgozása Műelemzésben való jártasság Empatikus képesség Irodalmi művek iránti érzékenység Az anekdota változatai, felépítése. A novella szerkezeti jellemzői. Egy dráma (vígjáték) feldolgozása, megtekintése Molière: A fösvény (részlet) A komikum, humor, paródia tartalmi és nyelvi eszközei. A szöveg és az előadás összehasonlítása. a drámai műfajok, sajátosságainak a mű cselekményének ismertetésére. indítékok bemutatásának mikéntjét a megismert művek elemző értékelésének módját. a drámai műnem fogalmát, jellemzőit a mű szerkezetét megállapítani mi a jellem illetve helyzetkomikum Irodalom és kulturális élet a reformkorban Szövegértés Írásbeli és szóbeli szövegalkotás képességének fejlesztése Lírai művek önálló feldolgozása Tánc és dráma Önálló véleményalkotás A vitakultúra fejlesztése A nem nyelvi jelek szerepe a kommunikációban A toleráns viselkedés képességének Kölcsey Ferenc: Himnusz Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (részletek) Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén A XIX század költői, Egy gondolat bánt engemet Arany János: Szondi két apródja Olvasmányok a reformkor irodalmából, szerzők és művek, írók és olvasók, írói életpályák, irodalmi társaságok, folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok. Romantikus életérzés, életmód, stílusjegyek. Figurateremtés hanggal és nem verbális eszközökkel. Improvizáció közösen egyeztetett témára, történetváz alapján a megismert drámai konvenciók elemeinek alkalmazásával. költők életútjából jegyzetet készíteni tanári irányítással a művekben a megjelenített témákat, élethelyzeteket felismerni a romantika stílusjegyeinek 2 vers elmondására. Vegyen részt csoportos improvizációkban. a kort ismertetni a jegyzetkészítés menetét a művekben a képeket, alakzatokat megnevezni a műveket korba helyezve értelmezni a téma 4 versét. Vegyen részt aktívan, szereplők megjelenítésével a dramatikus játékokban. Alkalmazzon különböző technikákat a szereplők jellemzésére. 14

15 8. ÉVFOLYAM Magyar nyelv Éves óraszám: 74 óra A tömegkommunikáció Az összetett mondat A szóalkotási módok A tanult leíró nyelvtani fogalmak, rendszerezése Helyesírási ismeretek Kitekintés a magyar nyelv életére Szövegműfajok és kifejezési formájuk Könyv- és könyvtárhasználat időkeret: 10 óra időkeret: 20 óra időkeret: 10 óra időkeret: 7 óra időkeret: 9 óra időkeret: 8 óra időkeret: 6 óra időkeret: 4 óra TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK A tömegkommunikáció Fejlesztési terület: Különféle kommunikációs helyzetekben kommunikálás való Különböző típusú szövegek használata Társadalmilag felelős nyelvhasználat Emberi jogok teljes körű tisztelete Az összetett mondat A nyelvtan és a nyelvi funkciók tudatos használata Szókincsbővítés Írott és hallott szöveg megértése Nyelvileg helyes és igényes beszédkultúra Különféle mondatok változatos és tudatos TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Alapismeretek a tömegkommunikációról nyelvi szempontból, elsősorban a befogadás oldaláról. A tömegkommunikáció néhány gyakori szövegműfaja: hír, tudósítás; cikk, kommentár, kritika; interjú, riport. A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása. Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje. Az alárendelő összetett mondat fajtái: az állítmányi alárendelő összetett mondat, az alanyi alárendelő összetett mondat, a tárgyi alárendelő összetett mondat, a határozói alárendelő összetett mondat, a jelzői alárendelő összetett mondat. A mellérendelt összetett mondat fajtái: a kapcsolatos mellérendelt A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS ALAPJAI publicisztikai szövegek olvasására, megértésére tájékoztató és véleményt közlő műfajok megkülönböztetés ére illusztrációk értelmezésére. az egyszerű és összetett mondat szerkezetének összevetésére az összetett mondat fogalmi jegyeinek az alárendelő összetett mondat fajtáinak az utalószó, kötőszó ELVÁRHATÓ MAXIMUM a szövegelemzés eljárásait alkalmazni a különféle tömegkommunikác iós szövegműfajok technikáit alkalmazni, értékelni a különböző véleményeket összevetni a reklám, hirdetés vizuális környezetét átlátni ábrákat értelmezni. a tagmondatok közötti tartalmi és grammatikai kapcsolatot felfedezni a kötőszó fogalmát, szerepét a többszörösen összetett mondatot elemezni miben áll a szöveg mikro- és makro szerkezete felismerni ezeket, 15

16 használata összetett mondat, az ellentétes és a választó mellérendelt összetett mondat, a következtető és a magyarázó mellérendelt összetett mondat. A szórend alapvető kérdései az egyszerű és az összetett mondatban. A többszörösen összetett mondat. A mondat és a szöveg viszonya. szerepének a mellérendelő összetett mondat fajtáinak szerepüket megfigyelni a szövegszerkesztésb en. A szóalkotási módok Olvasható, esztétikus írásmód A helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek tudatos alkalmazása A helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának felismerése A szóösszetétel: az alá- és a mellérendelő összetett szavak. A gyakori szóalkotási módok szóképzés, szóösszetétel rendszerező összefoglalása. A mozaikszók. az összetett szavak az alá- és mellérendelő szavak megkülönböztetés ére a mozaikszavak. az összetett szavak fajtáit megnevezni megnevezni a gyakori névszó- és igeképzőket az alaktani elemzés lépéseit a mozaikszavakat használni. Tanulási technikák Memóriafejlesztés A tanult leíró nyelvtani fogalmak, rendszerezése Logikus, rendszerező gondolkodásmód Tanulási stratégiák elsajátíttatása Igényes nyelvhasználat Az egyén személyes önmegvalósítása, az önfejlesztés igénye A nyelvi szintek. A nyelvi szintekről tanultak rendszerezése: a mondat szerkezete és jelentése, a szószerkezetek (szintagmák) kifejezőeszközei a szófajok rendszere. Alaktani ismeretek: szó, szóelem, egyszerű szó, összetett szó, alapszó, képzett szó. A magyar hangrendszer, a mondatfonetikai eszközök. az egyes nyelvi szintek, megnevezésére a nyelvi egységek szövegbeli szerepének megfigyelésére a hangtani, szótani, mondattani ismeretek felidézésére elemzésre a különböző nyelvi szinteken tanári irányítással. az egyes nyelvi szinteket megnevezni a komplex nyelvi elemzést végezni az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismereteit összevetni összefoglalást, rendszerezést készíteni megadott szempontok alapján tanári irányítással. 16

17 Helyesírási ismeretek Önértékelés, önellenőrzés Olvasható, esztétikus írásmód A helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek tudatos alkalmazása Tanulási módszerek A helyesírási kézikönyvek tudatos használata Kitekintés a magyar nyelv életére Összehasonlító elemzés képességének Kulturális hagyományok tisztelete, nemzeti önismeret elmélyítése Európai azonosságtudat Szövegműfajok és kifejezési formájuk A magyar helyesírás alapelvei. Az összetett mondat központozása. A párbeszéd és az idézetek írásmódja. A szóösszetételek helyesírása. Nyelvváltozatok és nyelvi normák a mai magyar nyelvben. Nyelvünk eredete, rokonsága. A magyar nyelv típusa: néhány hangtani, alaktani, mondattani sajátossága, szórendjének jellemzői. A mindennapi élet néhány alapvető hivatalos irata: a nyugta, kérdőív, kérvény, önéletrajz tartalmi és formai kérdései. A szövegalkotási képesség fejlesztése különböző szövegtípusokban Ismeretek a véleménynyilvánítás néhány Vita, érvelés, szóbeli és írásbeli műfajáról meggyőzés az olvasmányok feldolgozásához kapcsolva: Nyitottság, érdeklődés, könyvismertetés, fogékonyság könyvajánlás; kritika; Kritikus gondolkodás olvasónapló. Az idézés módja: egyenes és függő idézet. A paródia kifejezőeszközei. Könyv- és A tárgykatalógus használata könyvtárhasználat önálló feladat megoldásához, cédulázás, vázlat, Az IST-eszközök forrásjegyzék készítése a kritikus és magabiztos gyűjtött adatokról. használata olvasható, esztétikus írásmód kialakítására a helyesírási ismeretek alkalmazására: központozás, mondatközi-, végi írásjelek a kiejtés, szóelemzés elvének használatára. a nyelvi állandóság és változás megfigyelésére. különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazására olvasónapló készítésére irányítással tanári önéletrajzot írni, nyugtát, kérdőívet, kérvényt kitölteni. a cédulázás technikájának elsajátítására információt gyűjteni, azokat használni forrásokat megjelölni. a helyesírási alapelveket alkalmazni a párbeszéd helyesírását az idézés helyesírási szabályait. régi, archaikus szöveget olvasni, megérteni azt. önéletrajzot írni, nyugtát, kérdőívet, nyugtát kitölteni könyvismertetést írni kritikát megfogalmazni olvasmányélményb ől olvasónaplót készíteni. a cédulázás technikáját elsajátítani a tárgykatalógust használni vázlatot írni. 17