DR. BALOGH IMRE EMLÉKPÁLYÁZAT

Átírás

1 DR. BALOGH IMRE EMLÉKPÁLYÁZAT A szénmnxid mérgezések elleni védekezés krszerű lehetőségei Jelige: Ha már egy emberen segítettem, nem dlgztam hiába. 2014

2 BEVEZETÉS Szén-mnxid mérgezés eseteinek száma A szén-mnxid keletkezése, jellemzői, hatásai A szén-mnxid mérgezés lehetséges kai A szén-mnxid fizikai és kémiai tulajdnságai A szén-mnxid keletkezés és előfrdulása A szén-mnxid élettani hatása Tüzelő- és fűtőberendezések csprtsítása Tüzelőanyag szerinti csprtsítás Levegőellátás és égéstermék elvezetés szerinti csprtsítása A típusú tüzelő- és fűtőberendezések B típusú tüzelő- és fűtőberendezések C típusú tüzelő- és fűtőberendezések Gravitációs égéstermék elvezetők Nyílászárk szerepe a szén-mnxid mérgezésben Hatálys jgszabályk Égéstermék elvezetőre vnatkzó szabályzók Égéstermék elvezető létesítése Égéstermék elvezető használatának szabályai Tüzelő-fűtő berendezés A szén-mnxid érzékelők Szén-mnxid érzékelők bemutatása működési elvük alapján Bimimetic érzékelő Félvezetős érzékelő Elektrkémiai érzékelő A szén-mnxid érzékelők energia ellátása A szén-mnxid érzékelők elhelyezése A kérdőív szén-mnxid érzékelőre vnatkzó válaszk elemzése A szén-mnxid érzékelő készülékekre vnatkzó szabályzók A szén-mnxid érzékelő használatának jgi szabályzása ÖSSZEFOGLALÁS FELHASZNÁLT IRODALOM MELLÉKLETEK

3 BEVEZETÉS Minden évben, a téli időszak és fűtési idény kezdetével megemelkedik a szénmnxid mérgezéses esetek száma. A mérgezések sk esetben maradandó kársdást kznak, száms esetben tragikus elhalálzáshz vezetnek. A fűtéshez szükséges energiahrdózók magas költsége miatt megfigyelhető tendencia a hagymánys fűtőberendezések újbóli használata. Előtérbe kerültek a nyílt égésterű, szilárdtüzelésű fűtőeszközök, mint a kandallók cserépkályhák és kazánk. A hőveszteség minél kisebbre történő visszaszrításának érdekében a régi és elavult nyílászárókat, krszerű, magasabb tömítettséggel ellátttra cserélik. Önmagukban ezek a megldásk is eredményezhetnek prblémát, de a tragikus eseményt a tüzelő- és fűtőberendezések valamint égéstermék elvezetők karbantartási hiányával, esetleges meghibásdásával együtt kznak. A mérgező gáz lakótérbe jutásának flyamatáhz vezet a különböző hátránys flyamatk egyéni vagy összeadódtt negatív hatása. A témaválasztásmban nagy szerepet töltött be, hgy hivatáss szlgálatban eltöltött 21 évemben személyesen, mentési ldalról részese vltam ilyen jellegű káreseteknek. A mérgezést elszenvedet személyek a megfelelő tájékztatás hiányában, általában nincsenek tudatában annak a kedvezőtlen flyamatnak, amely a lakó ingatlanjaikban lejátszódtt és a mérgezéshez vezetett. Az átlag plgár tájékzatlansága miatt a hatálys jgi nrmákat nem ismeri ez aznban nem mentesíti a felelősséget. A jártasság hiánya sk esetben tragédiáhz vezethet. Munkámmal elő szeretném segíteni a laksság tájékztatását, a megelőzéshez szükséges ismereteik bővítését és ezáltal csökkenteni a szénmnxid mérgezéses esetek számát. Dlgzatm kapcsán felmérést végeztem a laksság körében használats tüzelő- és fűtőberendezésekről, a szén-mnxid, mint mérgező gáz ismeretéről és a megelőzéshez kötődő tudásról. Az általam szerkesztett kérdőívet személy töltötte ki, amely nem tekinthető reprezentatív felmérésnek, de iránymutatást a pályázatm elkészítéséhez. Elmndható, hgy a témával fglalkzó személyes megkeresés nagy érdeklődést 1 1 sz. melléklet 2

4 és elismerést válttt ki. A kérdőívet kitöltő személyek sk esetben a kérdésekkel szembesülve eszméltek rá saját közvetlen környezetükben felmerülő esetleges, fűtéssel kapcslats prblémáikra és tájékzatlanságukra. Bemutatm a szénmnxid mérgezéshez vezető lehetséges k-kzati összefüggéseket, elemezve a megelőzés jgi szabályzóit. Segítséget kívánk nyújtani a dlgzatm egyes elemeivel a laksság tájékztatásában és a krszerű megelőzésben. 1. SZÉN-MONOXID MÉRGEZÉS ESETEINEK SZÁMA Sajnálats módn az elmúlt két évet megelőzően nem készítettek kimutatáskat Magyarrszágn történt szén-mnxid mérgezéssel kapcslats esetekről. A katasztrófavédelem szervezetén belül használats Káreseti Adatszlgáltató Prgram (KAP-nline) internetes felületén keresztül a helyi szervezeti egységek, tűzltó-parancsnkságk statisztikai adatszlgáltatásra kötelezettek. Az adatszlgáltatásn belül évtől külön kerülnek regisztrációra a szénmnxid mérgezéssel kapcslats beavatkzásk. Az esetek nyilvántartásából többek között kimutatható a káresetek mennyiségi adatai, a megmentett- és sérült személyek és az elhuny plgárk száma. A KAP-nline erre vnatkzó adatait elemezve megállapítható, hgy a mérgezéses esetek száma fűtési idénykr, minden évben nagymértékben megemelkedik. 1. ábra: év negyedéves és összesített adatk (Saját szerkesztés) 3

5 2. ábra: év negyedéves és összesített adatk (Saját szerkesztés) A év negyedéves és éves összesített diagramjának hármhavnkénti felbntásából jól látható a mérgezések évszakhz kötődő váltzása. Általában a szeptemberi hónaptól bekövetkező hűvösebb időjárási hőmérsékletek következtében elkezdődő és április végén záródó fűtési szeznban történik az esetek 90-95%-a. A katasztrófavédelemhez beérkezett jelzés számának növekedése ellenére, a két évet figyelembe véve, az elhunytak száma kis mértékben csökkent. A kismértékű csökkenésnek még nagybb jelentősége van a sérült személyek számáhz visznyítva, amely meghaladja 130% növekedést Esetek száma Megmentett személyek Sérült személyek Elnunyt személyek év év 3. ábra: év adatai (Saját szerkesztés) 4

6 A statisztikai adatk tvábbi vizsgálatakr szembetűnő a kársultak tartózkdási helye, illetve kárhelyszín jellege. Az mérgezéses esetek 99%-a tthn jellegű létesítményben, általában magán jellegű lakóingatlankban történik. A szénmnxid mérgezések megelőzése szempntjából fntsnak tartm ennek a nagymértékű arányeltlódásnak a tényét, mert a hatékny megelőzésnek erre szükséges kiterjednie. A megelőzéshez szükséges a laksság tájkztatása mellett a lakó ingatlankkal kapcslats jgi nrmák szabályzása, azk lakssággal való megismertetése, szükségszerű végrehajtása és ellenőrzése. Természetesen a fennmaradó 1% eseteiben sem elhanyaglható a hatékny megelőzés és megfelelő védekezés, mert ezek között megtalálhatóak a tömeges tartózkdására szlgáló létesítmények. A nevéből is adódóan, ezen létesítményekben és intézményekben, egyszerre, egy időben tartózkdó személyek száma nagyn magas, ezért az esetlegesen felmerülő mérgezés esetén a mérgezést elszenvedettek száma is magas lehet nvember 30-án, a zalaegerszegi jégcsarnkban bekövetkezet szén- mnxid szivárgás miatt a sérült személyek száma 35 fő vlt. Tömegtartózkdásra szlgáló épületben, a helyiség légterétől nem függetlenített, nyílt égésterű tüzelő- és fűtőberendezések esetén a évi XC. 9. szabályzza a szén-mnxid érzékelők telepítésének szükségességét. Az érzékelő a védekezés utlsó szegmenseként segítséget nyújthat a bent tartzódó, nagyszámú személyek védelme érdekében. 2. A SZÉN-MONOXID KELETKEZÉSE, JELLEMZŐI, HATÁSAI 2.1. A szén-mnxid mérgezés lehetséges kai A mérgezések elsősrban valamely tüzelő- fűtőberendezés nem megfelelő üzemeltetésére vezethető vissza. A szakszerűtlen tervezés, üzembe helyezés és a használat közbeni természetes szennyeződés egyaránt veszély frrása lehet. A nyílt égésterű berendezések esetén a helyiség levegőjében megtalálható pr és vízgőz lerakdása gátlja a levegő utánpótlását és ezáltal elősegíti a tökéletlen égést. A legtöbb tüzelőberendezésnek elengedhetetlen része az égéstermék-elvezető 5

7 kémény, amely természetes használatuk és elöregedésük hatására leszűkülhetnek. A fkztt igénybe vételnek vannak kitéve a hőterhelés és az időjárási tényezők, a fagy miatt. A levegő utánpótlás területén gyakri prbléma a magas légzárású nyílászárók cseréje vagy a meglévőek utólags szigetelése. Veszély frrása lehet az ablakk betakarása, tömítése. Tvábbi veszély eredete lehet a különböző épületgépészeti berendezések használata, mint a nagyteljesítményű közpnti prszívók, fürdőszbai- és knyhai szag- és páraelszívók, a belső légterekből nagymennyiségű elszívtt levegő utánpótlásának hiánya. A veszély frrásaként szükséges megemlíteni a gépjárművek zárt terekben való üzemeltetését. A garázsban huzams ideig járattt belsőégésű mtrk szénmnxid termelése mérgezést kzhat közvetlenül az tt tartózkdnál. A lakással egybeépített gépjármű tárlóknál fennáll a lakóépületbe való beáramlás lehetősége is. 4. ábra Frrás: 6

8 2.2. A szén-mnxid fizikai és kémiai tulajdnságai A gázk tanulmányzását flytató Jseph Priestley 2 fedezte fel a szénmnxidt 1800-ban, kémiai képlete: CO. Szintelen, szagtalan és íztelen gáz, amely a levegőnél kissé könnyebb, amennyiben a levegő sűrűséget egynek vesszük a szén-mnxid sűrűsége 0,97. Zárt helyiségekben sem a padlószinten, sem pedig a mennyezet közelében nem rétegződik, teljes mértékben keveredik a levegőben. Nehezen cseppflyósítható, vízben csekély mértékben ldódó, redukáló hatású anyag. Fizikai tulajdnságai nagymértékben hasnlóak a nitrgéngáz tulajdnságaihz, közel azns a sűrűségük, lvadás- és frráspntjuk, izszter a nitrgén mlekulával. Ez azt jelenti, hgy a két gáz mlekula tömege azns, kétatms mlekulájuk atmjait azns módn hárm kvalens elektrnpár kapcslja össze. Nagyn Alacsny, C frráspntja miatt csak gázhalmazállaptban találkzhatunk vele. Öngyulladási hőmérséklete 609 C, meggyújtva halványkék lánggal szén-dixiddá ég el vízgőz jelenlétében. Fkzttan tűzveszélyes gáz, a levegővel keveredve könnyen képez rbbanóelegyet. Alsó rbbanási határértéke 12,5 térfgatszázalék, a felső rbbanási határértéke 74,2 térfgatszázalék, amely nagyn széles rbbanási tartmány. Hevesen reagál az xigénnel, klórral, acetilénnel, flurral és nitrgén-xiddal A szén-mnxid keletkezés és előfrdulása A szén-mnxid természetes körülmények között nem található meg a levegőben. Alktó elemeiből általában nem keletkezik közvetlenül, mert a szén égési flyamatában először szén-dixiddá xidálódik. Az elsődlegesen keletkezett szén-dixidt a feleslegben jelenlévő szén magas hőmérsékleten szén-mnxiddá redukálhatja. Minden szén vagy széntartalmú anyag (pl.: kőszén, földgáz, PB-gáz, fa és növényi hulladékk és kőlajszármazékk) kevés levegő ill. xigénhiánys környezetben való égésekr vagy a rbbanó mtrk 2 Jseph Priestley ( ) angl származású lelkész, liberális plitikai filzófus, fizikus és kémikus. 7

9 működésekr tökéletlen égés zajlik le. A tökéletlen égés következtében a széndixid xigén hiányában is szén-mnxid gázzá redukálódik. Dlgzatm a szén-mnxid veszélyes és mérgező hatására, valamint annak megelőzésére irányul, de itt szeretném bemutatni az iparban használats és előállíttt gáz előállítását és felhasználását. A szándéks és ellenőrzött flyamat srán előállíttt szén-mnxid képződés sk esetben megegyezik az tthn jellegű létesítményekben és háztartáskban is megjelenő mérgező hatású gáz fejlődésével. Az ipar nagy mennyiségben állítja elő generátrkban, gázfejlesztőkben, elsősrban üveglvasztó, Martin-kemencék fűtésére. A generátrt felülről, légmentesen adagló berendezésen keresztül szénnel töltik fel, alulról pedig szabályztt mennyiségű előmelegített levegőt fúvatnak be. A generátr alsó részében a szén égése flyamán szén-dixid keletkezik, a magas hőmérséklet és az izzó szénréteg szén-mnxiddá redukálják. Az így keletkező gázelegyed a generátrgáz, amely 25%-ban szén-mnxid, 60%-ban nitrgén gázt tartalmaz, fűtőértéke 5500 kj/m 3. A tvábbi flyamat srán a generátrba levegő helyett vízgőzt fúvatnak és 1000 C hőmérséklet felett a szén a vizet redukálja és szén-mnxid és hidrgéngáz keveréke, vízgáz keletkezik. A vízgázképződési flyamat endterm, ezért hőt vn el környezetétől és a generátrban a hőmérséklet csökken. Az újbóli reakcióhz szükséges hőmérséklet eléréséhez ismételten levegőt fúvatnak be, amely a generátrban lévő hőmérsékletet 1200 C emeli. A két gázt elkülönítve fgják fel. A vízgáz egyenlő arányú szén-mnxid és hidrgéngáz keveréke. Mindkettő magas égéshőjű anyag, ezért fűtőértéke lényegesen magasabb a generátr gázkénál, kj/m 3, lánghőmérséklete az ipari fűtőgázk között a legmagasabb, 2000 C. Ha a szén elgázsításánál a levegőhöz vízgőzt kevernek, a két gáz egyszerre fejlődik, az úgynevezett kevert gáz. A megfelelő egyensúlyba tartás esetén a hőmérséklet 1200 C és a kevertgáz előállítása flyamatsan biztsíttt. A laksság környezetében előfrduló és sk esetben mérgezést kzó gázfejlődés egyes esetei megegyeznek a fent említett ipari eljáráskkal. Szilárdtüzelésű berendezések használata esetén a szén elégetésekr az 8

10 egyensúlyi reakció következtében, a szén-dixid gázképződés 400 C felett a szén-mnxid gázképződés javára tlódik el, nymás fkzása nélkül, a hőmérséklet emelkedésével, 1000 C-n teljessé válik. Ez a flyamat az ún. generátrgáz-reakció, amit az ipari előállításban megemlítettem. Tvábbi ipari előállítási flyamat játszódik le a magas nedvesség tartalmú szén tüzelésekr és a tűzltási beavatkzás srán, amikr az izzó szén jelenlétében vízgőz hatására egyensúlyi reakció történik. A szén és a víz a magas hőmérséklet következtében hidrgéngázzá és szén-mnxiddá alakul át A szén-mnxid élettani hatása Fizikai tulajdnságaiból adódóan az emberek érzékszervei nem ismerik fel a jelenlétét, ezért is nevezik csendes ill. láthatatlan gyilksnak. Az emberi szervezetre felismerhetetlenül fejti ki mérgező hatását, és fulladáss halált kz. Belélegzésével a tüdő légző felületén át váltzatlan frmában jut a vérkeringésbe. A szén-mnxid mérgező tulajdnságát úgy fejti ki, hgy a vérben található hemglbin xigén mlekulák szállító képességét csökkenti. 5.ábra. Frrás: Az xigénhez képest szr erősebben kötődik a vér hemglbinjáhz, karbxihemglbinná (COHb) alakul át és ez által az xigénszállítási képessége csökken. A szervezet sejtjeiben xigén hiánys állappt lép fel, amely kársítja 9

11 az agyat, a tüdőt és szívet, és halálhz is vezethet. Szén-mnxidtól mentes környezetben is nagyn lassan regenerálódik az emberi szervezet és a kársító hatása miatt gyakran maradandó egészségkársdást kz az időben elkezdett rvsi ellátás ellenére is. A mérgezést elszenvedett tünetei és mértéke függ attól, milyen kncentrációjú a mérgező gáz és mennyi ideig tarttt a flyamats kitettség. Ezen két tényező határzza meg az xigén mlekulát szállítani képes és a már megkötött hemglbin arányát. A szén-mnxid kncentrációjának mérésére a ppm 3 mértékegységet használjuk, egészségügyi határértéke (MAK érték) 4 30 ppm. A ppm érték átváltásával megkapjuk a térfgatszázalék értékét, ahl 1 ppm= 0,0001%, az egészségügyi határértéket tekintve 0,003 térfgatszázalék. A mérgezés kncentrációjától és a szennyezett, zárt helyiségben eltöltött idő függvényében jelennek meg a szén-mnxid mérgezés tünetei. A kezdetleges tünetei sk esetben megegyeznek más betegség, a gymrrntás és az influenza szimptómáival, ezért nem is gndlnak a gázmérgezés lehetőségére. A mérgezéskr kialakuló tünetek hárm szakaszra különíthetők el. Az első stádiumban a vérben található COHb aránya 20-30%, a nyugtalanság, kábultság vagy zavartság, és izgatttság a jellemző. Fejfájás, hányinger, szédülés szintén gyakri jelenség. Jellegzetes tünet, hgy a bőr cseresznyepirsra elszíneződik. A másdik szakaszban izmgörcsök jelentkeznek a végtagkn, majd az egész testen. Eszméletlenség, és ritmuszavar is előfrdulhat, a beteg gyakran hány, ami eszméletlenség esetén akár fulladást is kzhat, a COHb aránya 30-55%. A harmadik szakaszban a vérben jelenlévő COHb százaléks aránya eléri az 55-80%, az izmzat ellazul, légzésbénulás alakul ki, ami a beteg haláláhz vezet. Ha ez nem következik be, akkr néhány nap elteltével, a késői szakban derül ki, hgy a beteg az xigénhiány következtében nem szenvedett-e maradandó agyi kársdást, teljesen felépülhet-e. 3 A ppm angl kifejezés (parts per millin), jelentése rész a millióban. 4 MAK érték (Maximale Arbeitsplatz-Knzentratin, Legnagybb Megengedett Munkahelyi Kncentráció) 10

12 Szén-mnxid mérgezés esetén a segítséget nyújtó személynek a gázzal telt helyiségben csak nagyn rövid, lehetőleg egy lélegzetvétellel kibírható ideig szabad tartózkdnia. A mentendő személyt mielőbb a szabad levegőre kell vinni ha eszméletlen állaptban van, biztsítani kell a szabad légutakat, ha szükséges ki kell tisztítani a szájüreget és meg kell kezdeni a mesterséges lélegeztetést. Mivel a gázmérgezés mértékét nem tudhatjuk, minden esetben értesíteni kell a mentőszlgálatt. Tűzltói beavatkzás srán el kell rendelni a légzőkészülék használatát és flyamats kncentrációmérést kell végezni. 3. TÜZELŐ- ÉS FŰTŐBERENDEZÉSEK CSOPORTOSÍTÁSA 3.1. Tüzelőanyag szerinti csprtsítás Szilárdtüzelésű berendezések lehetnek széntüzelésű (feketeszén, barnaszén,kksz, lignit), fatüzelésű, szalmatüzelésű és pellettüzelésű kazánk és kandallók. Flyékny tüzelőanyagú készülékek között megtalálható az lajüzemű (fűtőlaj,gázlaj,pakura, fáradt laj), benzinüzemű és alkhlüzemű hőtermelő berendezés. Gázüzemű készülékek, amelyek működhetnek prpán-butángázzal vagy földgázzal. Elektrms fűtési berendezések, amelyek villams energiát alakítanak át hőenergiává. Az elektrms fűtési berendezéseket kivéve, a hőtermelés kémiai reakciójában égési flyamat zajlik, amelyhez szükséges xigént a környezeti levegőből vnja el és az xidáció következtében égéstermékek keletkeznek. A levegő utánpótlása és a keletkező égéstermékek különböző módn történő elvezetése szerint külön csprtsíthatóak a tüzelő- és fűtőberendezések Levegőellátás és égéstermék elvezetés szerinti csprtsítása A tüzelő- és fűtőberendezések hárm fő kategóriába srlhatk, A, B és C típusú készülékekre és berendezésekre. Az A és B jelölésessel 11

13 ellátttak nyílt égésterűek, a C típusúak zárt égésterűek A típusú tüzelő- és fűtőberendezések Működésükhöz szükséges levegőt a helyiség légteréből nyerik. A keletkező égéstermék is a helyiség légterébe, szabadn távzik, nincs égéstermék elvezetésük. Szilárdtüzelésű berendezések közül A típusú lehet a faszénnel üzemelő kerti grillező, amelynek zárt térbeni használata nem megengedett. A gázfgyasztó készülékek közül ide srlható a gáztűzhely, a kémény nélküli tárlós vízmelegítők, bjlerek, gázrezsók, PB- gáz siesták 5 és az égéstermék elvezetés nélküli átflyáss rendszerű vízmelegítők. Az A típusú gázfgyasztó készülékek helyiségeinek szellőztetését és levegőellátását megfelelő módn kell biztsítani, hgy a készülék biztnságtechnikai és egészségügyi szempntból kifgástalanul üzemeljenek. Az egészségügyi követelményeknek megfelelően szükséges az égéstermék és egyéb szennyezőanyagk kncentrációjának csökkentése. Több gázkészülék egyidejű hő terhelése esetén legalább 12 m 3 /h/kw levegő utánpótlást szükséges biztsítani B típusú tüzelő- és fűtőberendezések Azk a nyílt égésterű berendezések, amelyek a levegő utánpótlásukat a helyiségből nyerik és ezáltal nem függetlenek annak légterétől. Az égés flyamán keletkező égéstermékek az égéstermék elvezetőn és a kéményen a szabadba távznak. Vegyes vagy szilárdtüzelésű berendezések közül ide srlhatóak a kazánk, a kandalló csempekályhák és a takaréktűzhelyek (sparhaeltek) 6. A háztartáskban és lakóingatlankban már napjainkban elvétve megtalálható flyadékkal üzemelő lajkályhák és lajégők. A B típusú gázfgyasztású készülékek nagyszámban a padzatn álló vagy falra szerelhető gázkazánk és kmbi gázkazánk, blkkégővel felszerelt kazánk, a kéménybe kötött knvektrk, átflyó- és hőtárlós vízmelegítők. A B típusú gázkészülékek egyes fajtáinál az égéselvezető rendszer szerves része a 5 Eredendően a Siesta márka névből kialakult általánsságban használt típus megnevezés. 6 A sparhelt neve a német sparherd kifejezésből származik. 12

14 készüléknek. Minden esetben úgy kell kialakítani az égéselvezető rendszert, hgy az a szabadba, a tetőhéjazat felett kerüljön kivezetésre. Az égéstermék elvezetésre betervezni, illetve beépíteni csak a vnatkzó előírás szerint minősített égéstermék elvezető szerkezetet szabad. Az A típusú gázkészülékekhez hasnló módn kell biztsítani a levegő utánpótlást a B gázfgyasztó készülékeknek A biztnságtechnikai és egészségügyi szempntból kifgástalan üzemének biztsítása céljából gndskdni kell az áramlásbiztsítóval (deflektrral) rendelkező készülékek esetén az égéshez és az áramláshz szükséges, kiáramló levegő utánpótlásáról. Az áramlásbiztsítóval nem rendelkező készülékeknél legalább az égéshez szükséges levegő utánpótlását kell biztsítani. A gázkészülékbe vagy közvetlenül ráépítve található meg az áramlásbiztsító, amely a gravitációs égéstermék elvezetés jellemző egysége. A huzatmegszakító defrektrnak hő technikai szerepe is van, az égés- terméket hígítva csökkenti annak harmatpnti hőmérsékletét és ennek következtében a kéményben kialakuló kndenzációs veszélyt. A berendezésnek az üzemelés és az égés szempntjából hárm biztnságtechnikai feladata van. Egyes funkciói a kémény meghibásdása és a kedvezőtlen időjárás esetén az égéstermék visszaáramlását is előidézheti, és ezáltal fenn állhat a szén-mnxid mérgezés veszélye is. Az elégtelen levegő utánpótlás és a kedvezőtlen szélnymás miatt hsszan fennmaradó visszaáramlási flyamat következtében a helyiségbe kerülő égéstermékek felhalmzódása veszély frrása lehet. Az A és B típusú gázfgyasztású tüzelő- és fűtőberendezések működéséhez szükséges égési és áramlási levegő mennyiséget a szabad légtérből kell bejuttatni. A légbevezető nyílásk a készülék teljesítményétől függően a tervező által meghatárztt levegő bevezetővel és méretezéssel szükséges kialakítani. A deflektrral rendelkező berendezések esetén a levegő beáramlását lehetőleg gravitációs útn, a kémény huzatának kell nyújtania. Amennyiben a nymás különbséget nem lehet ilyen eshetőséggel biztsítani, befúvó illetve túlnymáss rendszert kell kiépíteni, amely a gázfgyasztó készülék üzemével együtt 13

15 vezérelt. Megldást jelenthet még a szívtt rendszerű égéstermék elvezetés a kéménybe épített elszívó berendezéssel és a hzzátartzó megfelelő szellőzőlevegő áramlás bevezetésével C típusú tüzelő- és fűtőberendezések A C típusú berendezés a szabadból nyeri az égéshez szükséges levegőt és a keletkezett égésterméket is a szabadba bcsájtja ki. A készülék elhelyezési légterének levegőjétől teljesen független és az égés flyamata elzártan történik a helyiség levegőjétől. A működésük mechanizmusára utalva nevezik zárt égésterű tüzelő- és fűtőberendezéseknek. A zárt égésterű berendezések fűtőközege szerint megtalálhatóak a szilárd és gázfgyasztású berendezések, égési levegő ellátása szerint gravitációs és kényszeráramltatási fűtőberendezések. Szilárd tüzelésű berendezések a zárt égésterű kandallók. Gázfgyasztású készülékek között lehet említeni az hmlkzati kivezetéssel rendelkező knvektrkat, kazánkat, kmbi kazánkat és a tárlós vízmelegítő gázbjlereket. A szén-mnxid mérgezés lehetőségeit figyelembe véve a C típusú berendezések nyújtanak a laksság számára legnagybb biztnságt. Szakemberrel történő szakszerű beépítés és beüzemelés következtében nem történhet égéstermék visszaáramlás. A zárt égésterű készülékek kialakításuk és működési mechanizmusk következtében nincsenek kapcslatban a belső légtérrel. Nem beflyáslja az égés xigén ellátását a lakóépületbe bejutó levegőáramlás, a kedvezőtlen szélnymás. A lakóépületekben történő szénmnxid mérgezések maghatárzó eredete a nyílt égésterű A és B tüzelő és fűtőberendezések nem megfelelő telepítése és üzemeltetése. Sk esetben a különböző, a működésre kedvezőtlen beflyásltság egyidejű jelenléte kzza a tökéletlen égés flyamatát, az égéstermékek és közöttük a mérgezőgáz visszaáramlását a lakóterekbe. 14

16 4. GRAVITÁCIÓS ÉGÉSTERMÉK ELVEZETŐK A nyittt égésterű tüzelőberendezések égéstermékének elvezetésére elsősrban a gravitációs üzemű, nyittt rendszerek szlgálnak. A gravitációs égéstermék elvezetést természetes huzat biztsítja, amely a füstgáz és a külső hőmérséklet különbségéből és ezáltal a sűrűségkülönbségéből biztsíttt. A sűrűségkülönbség felhajtóerőt indukál, ami nymáskülönbséget eredményez a tüzelőberendezés és a kémény teteje között, és ezt a nymáskülönbséget nevezzük a kéményhuzatnak. Felfelé haladva a kéményben az égéstermék hőmérséklete a környezettel való hőcsere következtében csökken, az égéstermék hűl. A kialakuló huzat és felfelé áramlás annál nagybb, minél nagybb a különbség az égéstermék közepes hőmérséklete és a külső hőmérséklet között, illetőleg minél magasabb a kémény. Az égéstermék elvezetés biztnságát a gravitációs huzat mértékén kívül az beflyáslja, hgy a kialakuló huzatnak milyen ellenállást kell legyőznie és milyen a helyiség levegő utánpótlása. Beflyásló tényezők közt szerepelnek, az időjárási feltételek, a külső hőmérséklet és a szélnymás. Nagy hidegben a kémények tetején a gáz égéstermékében levő vízgőz kicsapódhat és jegesedést kzhat, ami a kémény részleges vagy teljes elzáródásával járhat. Az égéstermék távzását akadályzhatja az eltömődött, vagy a tüzelőberendezéshez nem megfelelően méretezett kémény. A kémények eltömődését legtöbbször helyükről kiesett téglák, habarcsdarabk, esetleg madár- vagy darázsfészek. Falaztt kémény esetén a téglák kiesését gyakran az kzza, hgy bélelés nélkül gáznemű tüzelőanyaggal működő tüzelőberendezést kötnek bele. Gázfűtés esetén a meleg füstgázkból a hideg kémény falára savas-vizes kndenzátum csapódik ki és ilyenkr a kémény falán lecsapódó égéstermék idővel kildja a habarcst a téglák közül. Ennek következtében a téglák kimzdulhatnak helyükről és szűkíthetik, vagy teljesen eltömíthetik a kürtőt. Az új tüzelőberendezés telepítése a régi kéménybe, ellenőrzés és megfelelő módsítás elmaradása esetén is kzhat tökéletlen égést. Megváltztathatja a gravitációs áramlást, ha kémény tetejének környezetébe a levegő szabad áramlását 15

17 akadályzó tárgy kerül, gndlva a parabla antennára, épületrészre, növényzetre. Kivitelük alapján megkülönböztethetőek egyedi és gyűjtő kéményeket, a használatban lévők túlnymó többsége az egyedi kategóriába esik. Legelterjedtebb a tömör, kisméretű, égetett téglából épített, úgynevezett rsz kémény, amelynek feladata egyetlen szintről legfeljebb 3 berendezés égéstermékének elvitele. A kémények kivitelük szerint készülhetnek: falaztt (tégla, kerámia) szerelt fémkémények (alumínium, saválló acéllemez) bélelt kémények (alumínium, hőre keményedő műanyag, saválló acéllemez) 5. NYÍLÁSZÁROK SZEREPE A SZÉN-MONOXID MÉRGEZÉSBEN Az évszázadkn át használt fakeretes nyílászárók légrésein az égéséhez szükséges levegő akadálytalanul áramlhattt be a lakótérbe, amely elegendő levegő utánpótlást biztsíttt a kályháknak, gázkészülékeknek. Az energiaveszteségek minimalizálása és a fűtési költség csökkentése érdekében a gyártók egyre jbb szigetelőképességet érnek el. Gyrs ütemben terjednek a fkztt légzárású nyílászárók, illetve meglévő nyílászáróknál az utólags szigetelési megldás. Fnts aznban tudni, hgy a természetes szellőzésre minden lakótérben szükség van, ezért nagy figyelmet kell frdítani a beépített szellőzőkre, a friss levegő utánpótlására. A mai új építésű és a felújíttt épületekben is szinte kivétel nélkül hőszigetelt, fkztt légzárással rendelkező külső nyílászárókat építenek be. A nyílt égésterű tüzelőberendezés égéslevegőellátása lermlik, az eredetileg engedélyezett állapt megváltzik a nyílászárók cseréjével. A nyílászárók légzárását illetően az előírás öt fkzatt különböztet meg: L1 különleges légzárású, L2 nagy légzárású, L3 közepes légzárású. 16

18 L4 kis légzárású, L5 légzárás nélküli nyílászárók. Az átbcsáttt levegőmennyiséget a nyílászáró felülete határzza meg (m 3 /h*m 2 ). Egy egyszerű példán bemutatva jól látható a különbség. Egy 1,5m x 1,5 m= 2,25m 2 felületű ablakn, L5 kategóriába tartzó légzárás nélküli nyílászáró esetén az ablak 50 m 3 /h légmennyiséget enged be. Az L2 nagy légzárású ablak csupán 3,4 m 3 /h légmennyiséget, amely az előző értéknek mindössze 15 %-a. Az általánsságban elterjedt nyittt égésterű gázkészülékeknek az égési jellemzőik alapján 1 m 3 földgáz elégetéséhez és a szellőző levegő biztsításáhz m 3 levegő szükséges. A lakóingatlankban jellegzetesen megtalálható KW teljesítményű berendezések óránként m 3 szellőző levegő utánpótlást igényelnek. A bemutattt példából kiindulva jól látszik, hgy a krszerű, magas légzárású nyílászárk ezt a feltételt nem tudják biztsítani a gázkészülékek biztnságs üzemeltetéséhez. A krszerű épületgépészeti elemek elterjedésével, gndlva a knyhai szag- és páraelszívókra, a nagy teljesítményű közpnti prszívókra a levegő utánpótlási tényező tvább rmlik. Ezen berendezések légszállítása miatt ( m 3 /óra), figyelembe véve a zárt helyiség légtömör nyílászáróit is, a megfelelő levegő utánpótlás megfrdíthatja az égéselvezetők áramlási irányát. A helyiségbe visszaszívtt xigén hiánys levegő elősegíti a szén-mnxid képződését és mérgezéshez vezethet. A szellőzőlevegő utánpótlására megldás lehet a nyílászárkban vagy külső falazatkban elhelyezett passzív légbevezetők használata. Egységenként m 3 levegőt képesek óránként a helyiségbe juttatni, ami elegendő légutánpótlást biztsít a nyittt égésű tüzelőberendezéseknek. A dlgzatmban krábban említett kérdőívben szerepelt a nyílászárókkal és elszívó berendezésekkel kapcslats kérdés. A kérdőívet kitöltő lakksság körét vizsgálva 11%-s arányban nem tulajdnítanak jelentőséget a nyílászárók magasabb tömítettségének, ezáltal feltételezhetően, mint veszélyfrrásra sem gndlnak a szén-mnxid 17

19 mérgezéssel kapcslatban. A feltett kérdés: Ön szerint a hőtermelő berendezés működését beflyáslja-e a nyílászárók tömítettsége? 89% 11% Igen Nem 6. ábra. (Saját szerkesztés) Hasnlóan megállapítható, és a tájékztatttság hiányára visszavezethető annak ténye, hgy a nagyteljesítményű elszívó berendezést sem tekintik veszélyfrrásnak. A válaszadók 55 %-a nem száml a kéményből való visszaáramlás lehetőségével, az xigénhiánys zárt terek kialakulásával. A feltett kérdés: Ön szerint mi beflyáslhatja a szén-mnxid beáramlását zárt terekbe? 55% 1% 44% Knyhai szagelszívó Kémény meghibásdás Mindkettő 7. ábra (Saját szerkesztés) A következő feltett kérdésre adtt válaszk, már arányukban más értékeket tükröznek az elszívó berendezések visznylatában, de feltételezhető a válaszadási lehetőségek megegyezésének beflyásló hatása. A válaszadók majd egyharmada itt sem feltételezi a légelszívók negatív beflyását. Figyelmet keltő az a megállapítás, hgy összesen 39% nem tartja veszélyesnek a gépjárművek zárt térben való üzemeltetését. 18

20 A feltett kérdés: Ön szerint mi beflyáslhatja a szén-mnxid jelenlétét zárt terekbe? 10% 29% 61% Knyhai szagelszívó Zárt garázsban üzemeleltetett 8. ábra (Saját szerkesztés) 6. HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK Az emberiség fejlődése szempntjából kiemelkedő jelentőséggel bírt a tűz megismerése. Gyakrlatilag ettől az időtől beszélhetünk tüzelő-fűtő berendezés létesítéséről és használatáról. Természetesen ezek az eszközök is jelentős váltzásn estek keresztül. Ha egy összefglalást szeretnénk készíteni arról, hgy hgyan váltztak a tűz megismerésétől napjainkig, akkr azt tapasztalnánk, hgy az összefglalónk kb. 95 %-a az elmúlt 100 év berendezéseiről szólna. Hsszú évszázadkn keresztül a természet által biztsíttt fa vlt az elsődleges fűtőanyagunk, amelyet az ipari frradalmat követően egyre jbban kiszríttt a szén, majd az laj és legvégül a földgáz. Napjainkban a fsszilis energiahrdzók helyett újra a fa éli reneszánszát, valamint egyre jbban elterjednek a megújuló energiát felhasználó készülékek. XX. század előtti, a tüzelő-fűtő berendezésekkel kapcslats szabályzásra vnatkzó íráss anyagt nem találtam. Ebben az időszakban nem frdítttak kiemelt figyelmet erre a területre, néhány tűzvédelmi követelmény mellett a kéményekkel kapcslats adófizetést szabályzták csak. Később a jgalktók felismerték, hgy a mdern kri tüzelő-fűtő berendezések használata több szempntból is kckázati elemeket tartalmaz, ezért nélkülözhetetlen a létesítéssel és a használattal kapcslats szabályzás. Dlgzatm szempntjából kiemelt fntsságú a szilárd és a gázüzemű készülékekkel kapcslats jgszabályk ismertetése. Az elmúlt néhány évben ennek a 19

21 területnek az újra átgndlt szabályzását a jgalktók is kiemelten kezelték, véleményem szerint elsősrban a dlgzatm elején bemutattt szmrú statisztikai adatk hatására. A rendelkezéseket alapvetően két önálló, de egymással szrsan összefüggő csprtba lehet sztani: létesítéssel kapcslats jgszabályk és a használatra vnatkzó jgszabályk. A szabályzás külön-külön kiterjed a készülékekre és az égéstermék elvezetőkre vnatkzóan Égéstermék elvezetőre vnatkzó szabályzók Égéstermék elvezető létesítése Az égéstermék elvezető fgalmát a kéményseprő-ipari közszlgáltatásról szóló évi XC. törvény pntja tartalmazza: égéstermék-elvezető: az épített kémény, az épített vagy szerelt, héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatt képez, és a tüzelőberendezés tűzterében keletkezett égésterméket a szabadba vezeti, A jelenleg hatálys, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljáráskról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szlgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Krm. rendelet határzza meg az égéstermék elvezetők létesítésére vnatkzó alapvető előíráskat. A Krmány rendelet 1. melléklete tartalmazza az Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek felsrlását. Ebben az szerepel, hgy Meglévő építményben alapzást nem igénylő új égéstermék-elvezető kémény létesítése, ha annak megvalósítása nem jár a meglévő építmény tartószerkezetének megbntásával, átalakításával, megerősítésével. Új, önálló (hmlkzati falhz rögzített vagy szabadn álló) égéstermékelvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg. Így ezek létesítése nem építési engedély köteles, aznban bejelentéshez kötött. Értelem szerűen, ezen kívül minden más égéstermék elvezető építése építési engedélyhez kötött. Az MSZ EN 1443 az égéstermék-elvezető berendezésekre vnatkzó alap szabvány, ami az általáns követelményeket és fgalmakat 20

22 határzza meg. Az égéstermék-elvezető berendezésekre anyaguktól függően termékszabványk is vnatkznak, amelyek szintén tartalmazhatnak előíráskat, de az MSZ EN 1443 szabvány előírásai általáns érvényűek. A Krmány rendelet 8. melléklete pntja szerint az építészeti-műszaki dkumentációnak tartalmaznia kell az égéstermék-elvezetés megldásának részletes leírását. A megfelelő anyagú és műszaki paraméterekkel rendelkező égéstermék elvezető berendezés megválasztása a tervező feladata. Neki kell a tüzelőberendezés műszaki jellemzőinek ismeretében a pnts típust kiválasztania. Az égéstermék elvezető berendezés kiválasztásánál aznban néhány általáns szabályt feltétlenül be kell tartani. Csak megfelelőségigazlással elláttt égéstermék elvezető berendezést szabad betervezni, illetve kivitelezni. A vnatkzó szabványk szerint el kell végezni a termékek első típusvizsgálatát és a gyártóhely megfelelőségét egy Brüsszelben bejegyzett, kijelölt tanúsító szervezetnek kell igazlnia. A megfelelőség-igazlás alapja a következő hárm műszaki specifikáció lehet: Hnsíttt, harmnizált szabvány, Európai Műszaki Engedély, Építőipari Műszaki Engedély, Amennyiben a harmnizált szabványban, illetve az Európai Műszaki Engedélyben előírt követelményeket a gyártó teljesíti, termékén a CE jelölést elhelyezhet. Ahhz, hgy egy égéstermék elvezetőt használatba lehessen venni, mindenféleképpen megfelelőséget tanúsító kéményseprő-ipari szakvélemény beszerzése szükséges. Használatba vétel több esetben lehetséges például: új építés, felújítás, tüzelőberendezés rákötés, tüzelési mód váltzás, átépítés, krszerűsítés esetén. A szakvélemény kiadásával a kéményseprő-ipari közszlgáltató felelősséget vállal, hgy a megvalósult állapt garantálja az egészségre ártalmas égéstermék biztnságs elvezetését. 21

23 Égéstermék elvezető használatának szabályai A kéményseprő-ipari közszlgáltatásról szóló évi XC. törvény (tvábbiakban KKTV.) és végrehajtási rendeletei új, szigrúan és átláthatóan szabályztt helyzetet teremtettek. A KKTV. 3. pntja meghatárzza a közszlgáltatás ellátására vnatkzó szabálykat. Ezek közül a legfntsabbak, hgy a közszlgáltatás srán a közszlgáltató srmunka keretében időszaknként köteles elvégezni: az égéstermék-elvezető ellenőrzését, szükség szerinti tisztítását, az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatát, a vnatkzó műszaki követelményeknek megfelelő szén-mnxid érzékelő felszerelésére és működtetésére vnatkzó kötelezettség teljesítésének, valamint az érzékelő működőképességének ellenőrzését. Valamint ha a közszlgáltató a közszlgáltatás ellátása srán, a szakterületét érintően, az élet- és vagynbiztnság közvetlen veszélyeztetését észleli írásban felszólítja a használót az üzemeltetés aznnali leállítására a szabálytalanság megszüntetéséig, az ingatlan címének közlésével a veszély jellegétől függően haladéktalanul tájékztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságt, szükség esetén a gázelsztói engedélyest. Ezek a rendelkezések biztsítják, hgy a használatban lévő és tartalék égéstermék elvezetők biztnságsan, az emberi élet, egészség veszélyeztetése nélkül működjenek. Természetesen a törvény rendelkezései meghatárzzák az ingatlan tulajdnsának és használójának kötelezettségeit is. Ezek közül kiemelném, hgy az ingatlan használója köteles a közszlgáltató meghatárztt feladatainak ellátását lehetővé tenni és az ehhez szükséges feltételeket biztsítani. Fnts, hgy a közszlgáltató az időszaks ellenőrzést és a szükség szerinti tisztítást megrendelés nélkül, ütemezett srmunka keretében látja el az ingatlan használójának előzetes értesítése alapján. A kéményseprő-ipari közszlgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet tartalmazza többek között 22

24 A közszlgáltatás ellátásáhz szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételekre; A közszlgáltatás ellátásának rendjére, gyakriságára; Az égéstermék-elvezetővel kapcslats kötelező műszaki vizsgálatkra és azk szakmai követelményeire; Az ingatlan tulajdnsára és használójára vnatkzó, a közszlgáltató feladatainak ellátását biztsító feltételekre vnatkzó előíráskat. Amennyiben az ingatlan használójának a jelzett időpnt nem megfelelő, az első időpnttól számíttt 30 napn belül eső másdik időpntt jelöl meg a közszlgáltató. Ha az égéstermék-elvezető állaptának időszaks ellenőrzése, tisztítása, műszaki felülvizsgálata az ingatlan használója a törvényben meghatárztt kötelezettségének elmulasztása miatt meghiúsul, a közszlgáltató értesíti a tűzvédelmi hatóságt. A jgalktó ezzel biztsítja azt, hgy az ingatlan tulajdnsa vagy használója a törvény által meghatárztt kötelezettségének eleget tegyen. A tűzvédelmi hatóság számára biztsíttt, hgy a tűzvédelmi hatósági feladatkat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel fglalkzók kötelező élet- és balesetbiztsításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Krm. rendeletben meghatárztt hatáskörben eljárjn, és rendelkezésére álló eszközökkel kikényszerítse a tulajdns vagy használó a jgkövető magatartását, amely a személy és vagynbiztnságát garantálja. Fnts tvábbá, hgy a katasztrófavédelem, mint tűzvédelmi hatóság január 1-től ellátja a kéményseprő-ipari közszlgáltatás hatósági felügyeletét, mely azt jelenti, hgy szankcinálhatja a közszlgáltató jgszerűtlen magatartását is Tüzelő-fűtő berendezés Jelenleg a berendezések széles választékával találkzunk. A létesítés előtt a helyi adttságknak, infrastruktúrának, a lakóingatlannak és nem utlsó srban az anyagi lehetőségeknek megfelelően kell kiválasztani a berendezés fajtáját és típusát. Akár új ingatlanról, akár egy meglévő ingatlan krszerűsítéséről van 23

25 szó, célszerű a kezdetektől kikérni szakember véleményét. A berendezésekre vnatkzóan az Országs Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (OTSZ) 579. (1) egyértelműen rendelkezik: Csak engedélyezett típusú, kifgástalan műszaki állaptú tüzelő- és fűtőberendezés használható. A berendezésekkel kapcslats követelményeket, az engedélyezés flyamatát száms jgszabály és szabvány határzza meg. Szabvány (MSZ EN , MSZ EN ), előírásk vannak, hgy minden hőtermelő berendezés telepítésénél szükség van hő- és áramlás technikai méretezésre. A hő- és áramlástechnikai méretezés arra ad választ, hgy egy adtt hőtermelő berendezés az adtt kéménybe adtt módn kötve a kialakíttt légpótlással biztnságsan tud-e működni. Méretezést csak gyakrltt és jgsult szakember (épületgépészeti tervező) készíthet, aki felelősséget vállalhat az elvégezett munkáért. A jgszabályk közül kiemelném az egyes gázfgyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról szóló 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendeletet. Ez a jgszabály teljes körűen szabályzza a gázfgyasztó készülékek tűzvédelmi és egyéb biztnsági kérdéseit, a gyártást, minősítést, a minőségbiztsítást, az ellenőrzést és a szükséges jelölések elhelyezését. Az OTSZ 578. (1) alapján Az égéstermék-elvezetővel rendelkező tüzelő- és fűtőberendezés csak a teljesítményének megfelelő, illetőleg arra méretezett kéményhez csatlakztatható. A megfelelőségről a kéményseprőipari-közszlgáltató a 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet 5. -ban fglaltak szerint, a használatt megelőzően, helyszíni ellenőrzés alkalmával győződik meg. A földgáz felhasználás elterjedése a XX. század másdik felében rhamsan megnőtt. Száms háztartásban lecserélésre kerültek a krábbi, fűtőlajat vagy kőszenet hasznsító berendezéseket. A gázfgyasztó berendezések elhelyezésére vnatkzó általáns műszaki- biztnsági követelmények megjelenése is erre az időszakra tehető: A Gázenergiáról szóló évi VII. törvény és végrehajtási rendeletei az 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet, valamint a 11/1982 (VIII. 18.) IpM rendelet. Az elhelyezés egyik alapvető kritériuma vlt, hgy a szabálys 24

26 légellátás-szellőzés a szabálys égéstermék elvezetés biztsíttt legyen. A szabályzás a technikai fejlődésnek köszönhetően elavult, megújításra szrult. A gáz csatlakzó vezetékekre és fgyasztói berendezésekre vnatkzó műszaki biztnsági előíráskról szóló 11/2004. (II. 13.) GKM rendelet 10. rendelkezik csatlakzó vezetékek és fgyasztói berendezések műszaki-biztnsági szabályzatának (GMBSZ) elkészítéséről. A GMBSZ évben módsításra és újbóli kiadásra került. Jelenleg hatálys GMBSZ a gáz csatlakzóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vnatkzó műszaki biztnsági előíráskról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatkról szóló 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet 2. számú melléklete. A GMBSZ száms szabvánnyal együtt alkalmazva biztsítja, hgy a gázfgyasztó helyek kialakítása biztnságs legyen, az emberi életet, testi épséget, a környezetet és a vagyni javakat az előírásk betartása mellett kialakíttt és használt berendezések ne veszélyeztessék. Külön kiemelem, hgy a GOMBSZ 4.3. pntja részletesen szabályzza a gázfgyasztó készülék légellátását, helyiségének szellőzését, az égéstermék elvezetését. Fnts, hgy szabályzat a tervezést és a kivitelezést is megfelelő szakértelemhez köti. Az elkészült csatlakzó vezetéket és fgyasztói vezetéket a kivitelezést követően felül kell vizsgálni. Ekkr kell megvizsgálni a gázfgyasztó készülékek égéstermék elvezetését is. A gázfgyasztó készülék csak akkr helyezhető üzembe, ha a területileg illetékes kéményseprő-ipari közszlgáltató az égéstermék-elvezetés megfelelőségét műszaki felülvizsgálatról szóló nyilatkzattal igazlta. A B típusú gázfgyasztó készülékkel együtt tanúsíttt égéstermék elvezető rendszer kivitelezésének felülvizsgálatát a gyártó által az üzembe helyezésre feljgsíttt személynek kell elvégeznie vagy elvégeztetnie és dkumentálnia. A C típusú gázfgyasztó készülék felszerelőjének a műszaki biztnsági ellenőrzési eljárás srán írásban kell nyilatkznia a kncentrikus levegő-bevezető, valamint égéstermék-elvezető cső gyártói előírás szerinti összeszereléséről és az előírt szerelési technlógia betartásáról. A gyártó által az üzembe helyezésre feljgsíttt személynek el kell végeznie a levegő-bevezető égéstermék- 25

27 elvezető cső tömörségi vizsgálatát, valamint a készülék üzembe helyezése, illetve a kötelező felülvizsgálat srán üzemi próbával meg kell győződnie a gázfgyasztó készülékbe épített levegőáramlás-érzékelő működéséről. A tömörségvizsgálat elvégezhető az égési levegőben mérhető O 2 - vagy CO 2 - tartalm ellenőrzésével. Látható, hgy a létesítéssel kapcslats szabályzás teljes körű, szigrú de garantálja a készülékek biztnságs üzemeltetését. A létesítéssel kapcslats szabályzás aznban csak a használati szabályk betartásával együtt fejtheti ki megelőző hatását. A használatra vnatkzó tűzvédelmi szabálykat az OTSZ 226. pntja tartalmazza. A 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet 6. pntja tartalmazza a gázfgyasztó készülékek üzemeltetésének követelményeit. Fnts, hgy a felhasználó, illetve az üzemeltető köteles a csatlakzó vezetéket és a felhasználói berendezést: rendeltetésszerű állaptban tartani, rendeltetésszerűen üzemeltetni, a szükséges ellenőrzéseket és karbantartását a gyártói előírásk alapján rendszeresen elvégeztetni, minden vnatkzó biztnsági előírást betartatni, a hatósági, illetve a földgázelsztó vagy a pébégáz frgalmazó ellenőrzése srán az ellenőrzés feltételeit biztsítani, műszaki biztnsági szempntból időszaknként felülvizsgáltatni. Tvábbá A felhasználói berendezés üzemeltetésének műszaki biztnsági feltételeit beflyásló üzemeltetési körülményeinek megváltztatása (nyílászárók cseréje vagy tömítése, elszívó szellőzés létesítése, stb.) tervezői felülvizsgálatt követően történhet. A gázkészülékek használatával kapcslats, új és fnts szabályzás a gáz csatlakzó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztnsági felülvizsgálatáról szóló 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet. A legfntsabb, hgy az ingatlantulajdns a csatlakzóvezeték és a felhasználói berendezés műszakibiztnsági felülvizsgálatát a meghatárztt időszaks gázmérő hitelesítéssel összefüggő gázmérő cserével egyidejűleg köteles elvégeztetni. Ez egy teljesen új 26

28 helyzetet teremt, hiszen a gázszlgáltató a gázmérő cseréjekr műszaki biztnsági felülvizsgálat keretében meggyőződik arról, hgy a gázvezeték és a gázfgyasztók elhelyezése valamint a gázfgyasztók működését beflyásló építészeti és gépészeti kialakításk a fentebb említett jgszabályk megfelelneke. Ez garantálja a biztnságs használatt. A szabálytalan, az élet és vagynbiztnságt veszélyeztető fgyasztót a szlgáltató a szlgáltatásból kizárhatja a szabálys állapt kialakításáig. A jgalktó a fgyasztó részére biztsítja a műszaki biztnsági felülvizsgálat megállapításaival kapcslats jgrvslat lehetőségét. A gáz csatlakzóvezetékek és a felhasználói berendezések műszaki-biztnsági felülvizsgálatával kapcslats bejelentések ügyében eljáró hatóság kijelöléséről szóló 118/2014. (IV. 3.) Krm. rendelet 1. szerint A Krmány a gáz csatlakzóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztnsági felülvizsgálatával kapcslats bejelentések ügyében eljáró hatóságként az ingatlan fekvése szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki. 7. A SZÉN-MONOXID ÉRZÉKELŐK A szén-mnxid mérgezés elleni védekezésben is legfntsabb a megelőzés. A szakszerűen kiépített és tisztíttt égéstermék elvezetők, a szakember által beüzemelt és karbantarttt tüzelő-fűtőberendezések és ezen készülékek működéséhez szükséges levegő utánpótlás biztsítása esetén a mérgező gáz zárttérbe jutásának lehetősége csekély mértékűre krlátzható. Sajnálats módn a meghibásdás lehetősége így sem zárható ki, de a mérgezés eshetősége csekély. Természetesen a szén-mnxid érzékelő használata nem helyettesítheti a rendszeres szervizeléseket és ellenőrzéseket, de a megfelelően és biztnsággal működő berendezés fkztt biztnságt nyújthat és életeket menthet meg Szén-mnxid érzékelők bemutatása működési elvük alapján A kereskedelmi frgalmban kapható szén-mnxid érzékelők bemutatását az érzékelők működési elvei alapján szeretném először bemutatni. Az érzékelés 27

29 elvét tekintve hárm fajtájú készüléket különböztethetünk meg: bimimetic, félvezetős és elektrkémiai érzékelő Bimimetic érzékelő Nevéből eredően az életben tapasztalható hatáskat máslja. Az élő szervezetekben lejátszódó flyamatkat utánzza és a váltzáskat érzékeli. Szintetikusan előállíttt hemglbin gélt egy cellába helyezik, az érzékelőbe bejutó szén-mnxid elnyelődik. Az abszrbeálódás következtében hasnló flyamat játszódik le mint az emberi szervezetben, COHb keletkezik. A cellában lévő gél elsötétedik, amelyet az érzékelő figyel, és a riasztási kncentráció elérésével a készülék jelzést ad. A jelzés után a készüléket tiszta levegőre kell vinni, mert a vérben lezajlódó flyamathz hasnlóan a COHb szintje lassan csökken. Az ilyen mérési elven működő készülékek élettartalma 2-3 év, de nagy mértékben csökkenti az eltelt működési időben adtt jelzések száma Félvezetős érzékelő Az első generációs készülékek a gáz érzékelésére ezt a megldást alkalmazták. A félvezetők (pl.: germánium, szilícium, szelén) fajlags elektrms vezetése közönséges hőmérsékleten gyengén vezetik az áramt és nem jók szigetelőnek sem. A szén-mnxidt a félvezető érzékelő cellájában abszrbeálja és ezáltal a félvezető vezetőképessége nő. Az elektrnikus jelfelfgó egység ezt kiértékeli és jelzést ad. A félvezető felületének melegítésével a gázk felületi elnyelődése meggyrsítható. Ezek a készülékek nagyn érzékenyek, gyrsan érzékelik a mérgező gáz jelenlétét és aránylag hsszú élettartalmúak. A félvezetős érzékelő miatt téves riasztást adhat egyéb anyagkra is (pl. hőmérséklet-, légnedvesség-, és légnymásváltzás, füst jelenléte.) Elektrkémiai érzékelő Az elektrkémiai flyamatk srán a kémiai energia és az elektrms energia egymásba való átalakulása történik. A készülék elektródából és elektrlitból áll. 28

30 Az elektróda az elektrlit ldattal közvetlenül érintkező fémes vezető, az elektrlit szabadn mzgó elektrnkat tartalmazó ldat vagy lvadék, amely vezeti az áramt. A szén-mnxid a cella belsejében diffundál, a kncentráció mértékével aránys elektrms feszültség keletkezik az anód és katód között. A feszültség keletkezést érzékeli a berendezés és jelzést ad. Az érzékelő berendezés szelektív módn, csak a szén-mnxidt érzékeli, ebből következően kizárható a téves riasztásk lehetősége. Újabb típusk már digitális kivitelűek, az érzékelő által mért gázkncentrációt kijelzőjükön digitális frmában megjelenítik. Készülék élettartama megközelítőleg 5 év, a legelterjedtebb berendezés A szén-mnxid érzékelők energia ellátása A szén-mnxid érzékelők típusuktól és működési elvüktől függetlenül minden esetben elektrms tápellátást igényelnek. A cserélhető elemes kivitelben gyárttt készülékek előnye, hgy beüzemelésükhöz nem szükséges szakember közreműködése. Az esetlegesen előfrduló áramkimaradás következtében is üzemképes marad, és fnts szerepet tölthet be a szilárdtüzelésű csempekályha és kandalló esetén. Hátránya a készülék energia ellátásának merülése esetén a figyelmeztető jelzés figyelmen kívüli hagyása vagy észrevétlensége következtében a készülék működésképtelenné válik, ezáltal hamis biztnságérzetet nyújthat. Hasnló technikai megldással rendelkeznek az örökéletű elemmel elláttt készülékek, amelynek tápegysége nem cserélhető, a benne tárlt energia az érzékelő élettartamával megegyező ideig képes ellátni árammal a készüléket. A telep lemerülésével a készüléket is cserélni szükséges. A készülékek kialakításában megtalálható 12/24 V-s feszültség igényű berendezések, amelyek az estelegesen kialakíttt behatlás- vagy tűzjelző tápellátásáról biztsítható. Az ilyen jellegű rendszerek szünetmentes kialakítása következtében a szén-mnxid érzékelő tápellátása is flyamatsan biztsítttá válik. Hátránya a tápellátás kiépítése, vezetékezése szakemberrel végeztethető, hasnló módn a 230 V-s feszültségigényű berendezésekhez. Az érzékelők 29