Geometriai adatok Kétszintes, lapostetős 16 tantermes általános iskola tornateremmel, konyhával és étteremmel, talajon fekvő padlóval.

Átírás

1 Iskol épület egyéb rendeltetésű terekkel tervezési péld Geometrii dtok Kétszintes, lpostetős 16 tntermes áltlános iskol tornteremmel, konyhávl és étteremmel, tljon fekvő pdlóvl. 1. ábr Az iskol lprjz Nettó szintterület: A N 69 m bből elődóterem: A N 147 m bből konyh+étterem: A N 1 m bből tornterem: A N 344 m Belmgsság: bm 3,5 m, tornterem és elődóterem bm 7 m Külső homlokzt területe: A homl 457,05 m bből tömör fl: A fl 165,1 m bből jtó: A jtó 30 m bből blk: A blk 775 m Üvegezett felület: A ü 60 m É-i tájolású A Ü,É 5 m K-Ny-i tájolású A Ü,K-N 445 m, (mobil külső árnyékolóvl) D-i tájolású A Ü,D 150 m (mobil külső árnyékolóvl) Lpostető: A tető 1380 m Alsó zárófödém: A pdló 1380 m A burkolófelület összesen: A A homl + A tető + A pdló 457 m m m 517 m űtött térfogt: V A N * bm * 1380 * 3, m 3 A pdló kerülete: l pdló 351 m A pdlószint mgsság: 0,3 m 1

2 A hőhidk hossz: - Pozitív flsrkok 18 fm - Nyílászárók kerületei 140 fm - ödém-külső fl 1053 fm Külső flk hőhídji: 475 fm rősen hőhids: 475/457 1,01 fm/m, - Lpostető hőhídji (ttikflk és tetőfelépítmények): 43 fm rősen hőhids: 43/1380 0,3 fm/m, χ 0,0 z z épület kétféle tércsoportot trtlmz: - iskol tntermekkel, szertárkkl, elődóvl, zsibongóvl, közlekedő terekkel, irodés mellékhelyiségekkel, erre szbályozás előírj z összesített energetiki jellemző htárértékét, - vendéglátó és sport célú tereket, melyekre szbályozás nem rögzíti z összesített energetiki jellemző értékét, mivel z hsználti mód és technológi szempontjából igen sokféle lehet (dgok szám, műszkok szám, hsznált időtrtm, medencevíz hőmérséklete, stb.) Ilyen esetekben követendő eljárás következő: - természetesen htárolószerkezetekre vontkozó követelményeket (U megengedett legngyobb értéke) be kell trtni, - természetesen z épület egészére teljes épület felület/térfogt viszony lpján előírt fjlgos hőveszteségtényező követelményértéket be kell trtni, (hiszen szbályozásnk ez két szintje z épület rendeltetésétől, hsznált módjától független), - z épületben ki kell jelölni zt részt, melyre rendeltetése lpján - z összesített energetiki jellemző követelményértéke elő vn írv jelen esetben ez z iskol, - erre részre külön megállpítndó felület/térfogt rány (itt felületek között szerepelnek zok htárolások is, melyek kijelölt részt többitől elválsztják jelen esetben ez z iskol és sport és vendéglátó célú terek közötti htárolás, - erre részre ennek felület/térfogt rány lpján kell z iskolákr vontkozó összesített energetiki jellemző követelményértékét megállpítni és betrtni. A fjlgos hőveszteségtényező meghtározás z egyszerűsített módszerrel 1. A felület/térfogt rány számítás teljes épületre: A/V 517 / ,54 m -1. A fjlgos hőveszteségtényező htárértékének leolvsás felület/térfogtrány és rendeltetés függvényében. A megengedett fjlgos hőveszteségtényező képletbe behelyettesítve vgy ábráról leolvsv q m 0,91 W/m 3 K. 3. A fjlgos hőveszteségtényező tervezett értékének eldöntése: Az dott épületben gázüzemű fűtés vn, fjlgos hőveszteségtényező tervezett értéke feltételezhetően megegyezhet htárértékkel.

3 4. A htárolószerkezetek hőátbocsátási tényezőjének meghtározás Az egyszerűsített módszer szerint fjlgos hőveszteségtényező: 1 Qsd q ( AU R + lψ ) V 7 H sugárzási nyereséget nem vesszük figyelembe ( biztonság jvár történő elhnygolás): Vq A U + A U + A U + A U + l Ψ fl R, fl blk blk jtó jtó tető R, tető A bl oldlon fűtött térfogt és megcélzott fjlgos hőveszteségtényező szorzt áll, zz z egész épület tervezett hőveszteségtényezője: Vq 9660 * 0,91 813,4 W/K Az üvegezett szerkezetek hőátbocsátási tényezője legyen U blk 1,6 W/m K, összesített sugárzásátbocsátó képességük g 0,65. A bejárti jtók hőátbocsátási tényezője legyen U jtó 1,8 W/m K. A külső nyílászárók hőveszteségtényezője: AU 775 * 1, * 1,8 194 W/K A tljon fekvő pdlószerkezet hővezetési ellenállását kerület mentén 1,5 m széles sávbn R m W/K-nek véve vonlmenti hőátbocsátási tényező táblázt lpján 1,05 W/mK. A hőveszteségtényező: l pdló Ψ pdló 351 * 1,05 368,55 W/K A flr és lpostetőre mrd 813, , ,7 W/K. két szerkezet átlgos hőátbocsátási tényezője: U 1150,7 /( ) 0,38 W/m K z kielégíthető például következő változttl: - Lpostetőre legyen U tető 0,5 W/m K ( htárérték). A lpostető fjlgos hőhídhossz lpján erősen hőhids, hőhidk htását kifejező korrekciós tényező χ 0,. A lpostető hőveszteségtényezője: AU R, tető 1380 * 1, * 0,5 414 W/K A külső flr mrd 1150, ,7 W/K. A fl hőhidk hosszánk fjlgos mennyisége lpján z erősen hőhids ktegóriáb sorolhtó be. gyrétegű flt feltételezve hőhidk htását χ 0,4 korrekciós tényezővel vehetjúk figyelembe. kkor rétegtervi hőátbocsátási tényező mximális értéke: U fl 736,7 / 165 / 1,4 0,3 W/m K z hőátbocsátási tényező egyrétegű flzttl reálisn lig teljesíthető. Legyen fl kívülről hőszigetelt. kkor korrekciós tényező χ 0,3, rétegtervi hőátbocsátási tényező mximális értéke U fl 0,34 W/m K. z z érték szerkezetre vontkozó követelmény szempontjából is elfogdhtó. A hőveszteségtényezőre vontkozó követelmény többféle rétegterv kombinációvl is kielégíthető. H mégis egyrétegű flt szeretnénk, lklmzzunk jobb minőségű blkokt. A tljon fekvő pdló, jtó és lpostető mrdjon változtln, z blk hőátbocsátási tényezője pdló pdló 3

4 legyen U blk 1,3 W/m K. kkor külső fl hőveszteségtényezője 969, W/K lehet. A rétegtervi hőátbocsátási tényező mximális értéke: U fl 969, / 165 / 1,4 0,45 W/m K, htárérték. 5. A nyári túlmelegedés kockáztánk jellemzése. Számítndó belső és külső hőmérséklet npi átlgos különbsége: Qsdnyár + Aqb tbnyár AU + lψ + 0,35n V nyár hhez meg kell htározni nyári sugárzási hőterhelést (zvrtln benpozást feltételezve, z dott tájolásr vontkozó intenzitás dttl) z esetleges társított szerkezet htását is figyelembe véve. A sugárzási hőterhelés 5 m észki, 595 m K-NY-D tájolású blkot és 0,75 nptényezőjű mobil árnyékoló szerkezetet feltételezve: Q A Ig 5 * 85 * 0, * 150 * 0,65 * 0, ,6 W sdnyár Ü nyár A légcsereszám nyári feltételekre megdott értékekkel n nyár 5, h éjszki szellőztetés lehetséges és egy homlokzton vnnk nyithtó nyílások , t bnyár 3, 3K > 3 K 813, + 0, A belső és külső hőmérséklet npi átlgos különbsége ngyobb, mint 3 K, túlmelegedés kockázt nem fogdhtó el! Alklmzzunk olyn társított szerkezetet, mellyel kockázt elfogdhtó szintű, nptényező legyen például 0,6. kkor sugárzási hőterhelés 36188,75 W, belső és külső hőmérséklet npi átlgos különbsége pedig: 36188, t bnyár, 87K < 3 K 813, + 0, A túlmelegedés kockázt elfogdhtó! A fjlgos hőveszteségtényező meghtározás részletes számítási eljárás egyes lépéseit lklmzv 1. A felület/térfogt rány számítás: A/V 517 / ,54 m /m 3. A fjlgos hőveszteségtényező htárértékének leolvsás felület/térfogtrány és rendeltetés függvényében. A megengedett fjlgos hőveszteségtényező. képletbe behelyettesítve vgy ábráról leolvsv q m 0,91 W/m 3 K. 3. A fjlgos hőveszteségtényező tervezett értékének eldöntése: Az dott épületben gázüzemű fűtés vn, fjlgos hőveszteségtényező tervezett értéke feltételezhetően megegyezhet htárértékkel. 4. A trnszprens szerkezetek benpozásánk ellenőrzése homlokztonként. 4

5 A déli homlokztot nem árnyékolj kdály. A keleti és nyugti tájolású tntermek és közlekedő bizonyos blkit homlokztsík elé ugró épületrészek árnyékolhtják. Vizsgáljuk meg fejépület melletti két tnterem benpozottságát homlokzt középpontjábn! A következő árnyékmszkot kpjuk: ábr ejépület melletti nyugti tnterem blk ábr ejépület melletti keleti tnterem blk A nppálydigrm szerint z blkok novemberben nem benpozottk. November 15-től március 15-ig felületeket átlgosn kb. két órán át éri sugárzás (részleges benpozottság). A többi tnterem blk benpozott. A közlekedők és szertárk benpozottságát ellenőrizni kell. ttől most eltekintünk és ezeknek z blkoknk sugárzási nyereségét z észki tájolásr vontkozó értékkel számítjuk ( benpozottság nem bizonyított). Nyáron z üvegezett szerkezetek benpozottk, vgy árnyékoltságuk nem bizonyított. 5. Az épület fjlgos hőtároló tömegének számítás A födémek legyenek vsbeton lemezek. H nem lklmzunk álmennyezetet, illetve z ljztbeton fölött nincs hőszigetelő réteg (pl. pdlószőnyeg), csk födémek nettó pdlófelületre vetített hőtároló tömege kb. (0,1 m+ 0,06 m)* 400 kg/m kg/m. hhez hozzádódik még külső és belső flk hőtároló tömege, így z épület fjlgos hőtároló tömege biztosn meghldj 400 kg/m -t. Az épület ezek lpján nehéznek minősül. 6. A sugárzási nyereségek meghtározás A keleti és nyugti üvegezett felületek közül 10 m benpozottságát nem bizonyítottuk, 53 m benpozott és 7 m részlegesen benpozott. A részleges benpozottság esetén figyelembe vehető sugárzási energihozm Q TOT / 150 kwh/m. A hsznosítási tényező 0,75. Az üvegezett szerkezetek összesített sugárzásátbocsátó képességét g 0,65-nek véve direkt sugárzási nyereség fűtési idényre: Qsd ε AÜ gqtot 0,75 * ((5 + 10)* 0,65 * * 0,65 * * 0,65 * * 0,65 *150) 6651,5 kwh/ A direkt sugárzási nyereség z egyensúlyi hőmérsékletkülönbség számításához: Qsd ε AÜ Ig 0,75 *(( )* 0,65 * * 0,65 * * 0,65 * 50) 16043,14 W 5

6 Célszerűen ehhez lépéshez kötve nyári sugárzási hőterhelés 0,75 nptényezőjű mobil árnyékoló szerkezetet feltételezve: Q A Ig 5 * 85 * 0, * 150 * 0,65 * 0, ,6 W sdnyár Ü nyár 7. A htárolószerkezetek hőátbocsátási tényezőjének meghtározás A részletes módszer szerint fjlgos hőveszteségtényező: 1 Q ( sd + Qsid q AU + lψ ) V 7 A fjlgos hőveszteségtényezőben sugárzási nyereségárm: 6651,5 / 7 90,16 W/K, z egységnyi fűtött térfogtr jutó érték 0,096 W/m 3 K. A fjlgos hőveszteségtényezőnek trnszmissziós veszteségeket kifejező tgj így 0,91 + 0,096 0,386 W/m 3 K értéket vehet fel. Az egész épület trnszmissziós veszteségei ezzel 9660 * 0, ,4 W/K értéket vehetnek fel. z kielégíthető, h minden elemre szerkezetre vontkozó megengedett legngyobb rétegtervi hőátbocsátási tényezőt válsztjuk. Mivel csomópontok pontos kilkítását még nem ismerjük, hőhídhtást z egyszerűsített módszerrel vesszük figyelembe: - Ablkok: AU blk 775 * 1,6 140 W/K - Ajtó: AU jtó 30 * 1,8 54 W/K - Tetőfödém: AU R,tető 1380 * 1, * 0,5 414 W/K - Tljon fekvő pdló: l pdló Ψ pdló 351 * 1,05 368,55 W/K - Külső fl (egyrétegű): AU R,fl 165,05 * 1,4 * 0, ,8 W/K Az épület hőveszteségtényezőjének trnszmissziós veszteségeket kifejező tgj 3117,3 W/K, z épületre megengedettnél kisebb. A fjlgos hőveszteségtényező: 3117,3/9660 0,096 0,7 W/m 3 K! A fjlgos hőveszteségtényező kedvezőbb értékét részletes számítás igzolt, enyhébb hőszigetelésre vontkozó követelmény, de túlzott enyhítés lehetőségét szerkezetekre vontkozó minimumkövetelmények kizárják. 8. Az egyensúlyi hőmérsékletkülönbség számítás Az egyensúlyi hőmérsékletkülönbség belső és külső hőmérséklet különbségének z z értéke, mely mellett (psszív sugárzási és belső) nyereségármok fedezik z épület (tervezési légcsereszám mellett kilkuló) hőveszteségét. Qsd + Qsid + AN qb tb + AU + lψ + 0,35nV Az előírt tervezési dtokkl okttási épület esetén légcsereszám n 0,9 h -1, belső hőnyereség átlgos értéke q b 9 W/m , t b + 7, 9K 3117,34 + 0,35 0, A fűtési idény hossz 4400 h, fűtési hőfokhíd 7000 hk, z egyszerűsített módszerhez képest nem változik. 6

7 9. A nyári túlmelegedés kockáztánk jellemzése A légcsereszám nyári feltételekre megdott értékekkel n nyár 5, h éjszki szellőztetés lehetséges és egy homlokzton vnnk nyithtó nyílások , t bnyár 3, 6K > 3 K 3117,3 + 0, A belső és külső hőmérséklet npi átlgos különbsége ngyobb, mint 3 K, túlmelegedés kockázt nem fogdhtó el. Alklmzzunk olyn társított szerkezetet, mellyel kockázt elfogdhtó szintű, nptényező legyen például 0,6. kkor sugárzási hőterhelés 36188,75 W, belső és külső hőmérséklet npi átlgos különbsége pedig: 36188, t bnyár, 83K < 3 K 3117,34 + 0, A túlmelegedés kockázt elfogdhtó. Az összesített energetiki jellemző meghtározás Míg hőveszteségtényező követelményértéknek vló megfelelést z épület egészére kellett vizsgálni, z épület összesített energetiki jellemzőjére már csk z okttási funkciójú épületrészekre vn előírt követelmény. nnek tükrében fejtegetéseinket két iránybn folyttjuk tovább: A) Meghtározzuk z összesített energetiki jellemzőt csk z okttási funkciójú épületrészekre mesterséges szellőzést tételezve fel z elődóteremben és tntermekben. Itt csk z okttási épületrészre vontkozó ΣA/V-ből kell kiindulni követelményértékek meghtározásánál. B) Meghtározzuk z összesített energetiki jellemzőt csk z okttási funkciójú épületrészekre természetes szellőzést tételezve fel z elődóteremben és tntermekben. Itt is csk z okttási épületrészre vontkozó ΣA/V-ből kell kiindulni követelményértékek meghtározásánál. Kiindulásképpen htározzuk meg z okttási épületrészre vontkozó geometrii dtokt: ΣA okt 3856 m bbe bele értendők például konyh és szomszédos már okttási funkciób sorolt terek közötti felületek is, függetlenül ttól, hogy zok fűtött térrel érintkeznek. Továbbá: V okt 6468 m 3 ΣA okt /V okt 0,60 m /m 3 ( teljes épületre ΣA/V 0,54 m /m 3 volt) A N,okt 1703 m ( teljes épületre A N 69 m volt) Az összesített energetiki tényezőkre vontkozó követelmények ebből: Csk z okttási épületrészre: P mx,okt 138,6 kwh/m év H z egész épületben okttási funkciót tételeznénk fel (csk érdekességképpen): P mx 19,4 kwh/m év 7

8 ttől ponttól két esetet külön vizsgáljuk. Célszerű szellőzéssel kezdeni, mert nnk dti befolyásolják fűtésre vontkozó számítást. A) változt 7A. Szellőzés Miután leválsztjuk nem okttási funkciójú tereket (konyh, étterem, tornterem), gépi szellőzés és légfűtés csk z elődóbn és tntermekben mrd. zek összlpterülete 947 m, de z okttási részhez trtozik még 756 m egyéb tér is, mely tisztán természetes úton szellőzik. Az egyéb terek fűtési hőfelhsználását légtechnik üzemidejében fűtési fejezetben (9A fejezet) htározzuk meg, most csk gépi szellőzésű terekkel fogllkozunk. Az okttási rész nettó lpterülete 1703 m. A szellőztetett terekre vontkozó értékek: elődó tntermek összesen (16 terem) lpterület [m ] fűtött térfogt [m 3 ] szellőzés módj hővissznyerős hővissznyerős tiszt friss tiszt friss levegős levegős légcsereszám üzemidőben (n LT ),5,5,5 V LT [m 3 /h] Ventilátorok szám 4 p LT [P] Z,LT [h/,1000] 1, 1, - η vent [-] 0,55 0,55 - vent [kwh/] 935* 5091* 1053 A tntermekben, z elődóbn z előírt légcsereszámokkl számoltunk, kiegyenlített hővissznyerős szellőzésben gondolkoztunk. A szellőzési rendszer fjlgos primer energi igénye: 1 LT {[ QLT, n ( 1 + f LT, sz ) + QLT, v ] CkeLT + ( VNT + LT, s ) ev} A A rendszer nyomásveszteségét nnk méretezése után tudjuk pontosn meghtározni. Becslésképpen ventilátort szállított térfogtárm lpján válszthtjuk ki és nnk jelleggörbéjét hsználhtjuk fel tervezett munkpont meghtározásához. A munkpont megdj becsült vgy célzott nyomásveszteséget. A ventilátorok htásfokát tábláztból térfogtárm függvényében htározhtjuk meg. eltételezzük, hogy vlmennyi ventilátor szeptember elejétől június végéig (10 hónp) minden hétköznp (hvi 0 np) npi 6 órát üzemel, zz Z,LT 10*0*6/1000 1, [h/,1000]. bből ventilátorok villmos energi igénye következőképpen htározhtó meg: N 8

9 V p LT LT VNT Z, LT 3600η vent A következő lépés légtechniki rendszer nettó éves hőenergi igényének meghtározás: ( 1 ) Z ( t 4) [ kwh ] QLT, h 0,35VnLT η r LT bef / A kiegyenlített rendszerekben 60%-os htásfokú hővissznyerőket feltételezünk, befúvási hőmérséklet 5 o C, fűtési idény hossz 4400 h, mely során hétköznpokon (5/7) npi 6 órát üzemel légtechnik: Z LT 4400*(5/7)*(6/4)/1000 0,786 [h/,1000]. elődó tntermek (16 terem) összes n LT [1/h],5,5 - η r [-] 0,6 0,6 - Z LT [h/,1000] 0,786 0,786 - t bef [ o C] Q LT,n [kwh/] A teljesítmény és z igény illesztésének ponttlnság mitti veszteség fjlgos értékét tábláztból olvshtjuk ki. Helyiségenkénti szbályozást feltételezve f LT,sz 5%. A levegő elosztás veszteségét elhnygolhtjuk, h szállított levegő és környezeti levegő közötti hőmérsékletkülönbség 15 o C ltt vn. Mivel vezetékek z iskolábn mindenütt fűtött térben hldnk élhetünk z elhnygolássl, zz: Q LT,v 0 kwh/. A rendszer villmos segédenergi fogysztását rendszer megtervezése után, nnk részleteinek pontos ismeretében tudjuk meghtározni. Annk értéke viszont ventilátorok villmos energiigényéhez képest ngyon kicsi, ezért elhnygoljuk: Q LT,s 0 kwh/. Már csk néhány dt hiányzik légtechnik fjlgos primer energiigényének meghtározásához. eltételezzük, hogy légfűtéshez hőt ugynz gázkzán szolgálttj, mit hgyományos fűtéshez is lklmzunk. nnek teljesítménytényezője C k 1,16 (lásd z 5. fejezetet). A primer energi átlkítási tényezők e LT 1 (gázkzán), illetve e v,5. Most már minden dt ismert: Most már minden dt ismert: 1 LT {[ QLT, n ( 1+ f LT, sz ) + QLT, v ] CkeLT + ( VNT + LT, s ) ev} A {[ 11( 1+ 0,05) + 0] 1,16 1,0 + ( ),5} 34 kwh / m N 8A. A fűtés éves nettó hőenergi igénye A fűtés éves nettó hőenergi igényét két részletben kell meghtározni, mert más képlettel számoljuk szkszos légfűtéssel ellátott tereket és tisztán természetes szellőzésű tereket. A légfűtéses terek nettó fűtési energiigénye: Z Z LT Q HV q n + nltv ( ti tbef ) Z LT Z AN qb Z 1 + 0,35 inf σ 0, 35 9

10 A hőfokhíd H7, fűtési idény hossz Z 4,4 fjlgos hőveszteségtényező értéke q 0,91 W/m K, légcsereszám hsználti időn kívül n inf 0,3 h -1, belső hőnyereség átlgos értéke q b 9 W/m, szkszos fűtés htását kifejező korrekciós szorzó σ 0,8. A megkívánt belső hőmérséklet ti 0 o C, befúvási hőmérséklet t bef 5 o C és légtechnik éves üzemidejének ezredrésze (W/kW váltószám mitt vn z ezerrel vló osztás) Z LT 0,786. A fűtött térfogt V 389 m 3, nettó lpterület A N 947 m (ezek mesterségesen szellőztetett terekre vontkoznk), vlmint légtechnik üzemidejében légcsereszám n LT,5 h -1. Behelyettesítve: Q Q 1 1 4,4 0, ,91+ 0,35 0,3 0,9 + 0,35, , kwh / ( 0 5) 0,786 4, A természetes szellőztetésű épületrész térfogt V639 m 3, lpterülete A N 756m. zen terek nettó fűtési energiigénye: Q HV ( q + 0, 35ninf, átl ) σ Z AN qb hol npi átlgos légcsereszámml számolhtunk. nnek értéke n inf,átl 0,9 h -1. Behelyettesítve: ,91+ 0,35 0,9 0,9 4, kwh / ( ) Q Az okttási épületrész nettó fűtési hőenergi igénye: Q Q + Q kwh 1 / jlgosn pedig: Q q 55,7 A 1703 N kwh / m 9A. A fűtés fjlgos primer energi igénye zután rátérhetünk fűtés fjlgos primer energi igényének meghtározásár. Az iskolábn hőt központi gázkzán szolgálttj rdiátoros központi fűtésnek, légfűtésnek és HMVnek. A rdiátorok termoszttikus szelepekkel vnnk ellátv, fűtés 75/65 o C-os rendszerű, keringtető szivttyú változó fordultszámú. A fűtés fjlgos primer energi igényének képlete: ( q f + q f, h + q f, v + q f, t ) ( Ck k e f ) + ( Sz + T + q f, v ev α ) Ahol: - Mivel központi rendszerről vn szó, z lpterület függő értékeknél teljes nettó lpterületet kell venni, ez 69 m. - A fűtött téren kívül elhelyezett, állndó hőmérsékletű kzánt figyelembe véve teljesítménytényező és kzán segédenergi igénye: C k 1,16, q k,v 0,18 kwh/m - A gázkzán z egyetlen hőtermelő, így lefedési rány α k 1,0. - A hőelosztás fjlgos veszteségének meghtározásához: rendszer 75/65 o C-os, de táblázt ilyet nem kínál. zért hozzá legközelebb eső 70/55 o C fűtővíz hőmérsékletet lpul véve (vízszintes elosztóvezetékek fűtött téren kívül) q f,v 1,8 kwh/m. 10

11 - A hőelosztás villmos segédenergi igénye fordultszám szbályozású szivttyút, rdiátorokt (szbd fűtőfelület) tekintve Sz 0,4 kwh/m. - A teljesítmény és hőigény illesztésének ponttlnság mitti veszteségek termoszttikus szelepek (K rányossági sávvl) esetén: q f,h 3,3 kwh/m. - A rendszerben tároló nincs, így q f,t 0, T 0. - öldgáz esetén primer energi átlkítási tényezője e f 1,0, villmos segédenergi átlkítási tényezője e v,5. A nettó fűtési hőenergi igényt, mi q 55,7 kwh/m,. behelyettesítve q + q + q + q C α e + + q ) e ( f f, h f, v f, t ) ( k k f ) ( Sz T + f, v v ( 55,7 + 3,3 + 1,8 + 0) ( 1,16 1,0 1,0) + (0, ,18),5 71,54 kwh / m 10A. A HMV fjlgos primer energi igénye A központi rendszerű HMV ellátás cirkulációvl működik. A készülék és vezetékek fűtött téren kívül vnnk. A primer energiigény képlete: ( q + q, + q, ) ( C α e ) + ( + ) e HMV HMV HMV v HMV t k Ahol: - Mivel központi rendszerről vn szó, z lpterület függő értékeknél teljes nettó lpterületet kell venni, ez 69 m. - A hsználti melegvíz nettó hőenergi igénye okttási funkció esetén q HMV 7 kwh/m. Az állndó hőmérsékletű gázkzánt figyelembe véve teljesítménytényező és kzán segédenergi igénye C k 1,6, K 0,069 kwh/m. - A gázkzán z egyetlen hőtermelő, így lefedési rány α k 1,0. - A tároló fűtött téren kívül tlálhtó, zz q HMV,t 0,04*q HMV 0,8 kwh/m. - A melegvíz elosztás veszteségei cirkulációvl, elosztás fűtött téren belül: q HMV,v 0,1 * q HMV 0,84 kwh/m. C 0,14. - öldgáz esetén primer energi átlkítási tényezője e HMV 1,0. A villmos segédenergi átlkítási tényezője e v,5. k HMV C K v HMV ( qhmv + qhmv, v + qhmv, t ) ( Ckα kehmv ) + ( C + K ) ev HMV ( 7 + 0,84 + 0,8) (1,6 1,0 1,0) + (0,14 + 0,069),5 10,8 kwh / m 11A. A világítás, hűtés fjlgos primer energi igénye és z épület sját energetiki rendszereiből szármzó nyereségármok A világítás, hűtés fjlgos primer energi igénye és z épület sját energetiki rendszereiből szármzó nyereségármok: vil hü R kwh/ m kwh/ m kwh/ m 1A. Az összesített energetiki tényező számítás 11

12 P + HMV + LT + vil + hű + R 71,5 + 10,8 + 34,0 + 18, ,6 kwh/m z z érték lcsonybb, mint z okttási épületrészre előírt Pmx 138,6 kwh/m év (melyet csk z okttási épületrészre vontkozó ΣA/V-ből htároztunk meg), vgyis tervezett épület hrmdik szintű követelménynek vló megfelelését igzoltuk. B) változt 7B. Szellőzés Mivel B) változt tisztán természetes szellőzésű épületet feltételez, mesterséges szellőzés nincs z épületben: LT 0 kwh / m 8C. A fűtés éves nettó hőenergi igénye A természetes szellőztetésű épület éves nettó fűtési hőenergi igénye: Q ( q + 0,35ninf, átl ) Z AN qb HV σ A 8A. ltt számított Q -höz képest csk nnyi változás, hogy z okttási rész teljes térfogtát és nettó lpterületét kell figyelembe venni: V6468 m 3, lpterülete A N 1703 m. Behelyettesítve: Q ( 0,91+ 0,35 0,9) 0,8 4, kwh / jlgosn pedig: q Q A N kwh / m 9B. A fűtés fjlgos primer energi igénye A fűtés fjlgos primer energi igényének bemenő dti z A) változthoz képest változtlnok, kivéve nettó fűtési hőenergi igényt, mi q 93 kwh/m,. Behelyettesítve q + q + q + q C α e + + q ) e ( f f, h f, v f, t ) ( k k f ) ( Sz T + f, v v ( ,3 + 1,8 + 0) ( 1,16 1,0 1,0) + (0, ,18),5 114,9 kwh / m 10B. A HMV fjlgos primer energi igénye A HMV fjlgos primer energi igényének bemenő dti z A) változthoz képest változtlnok, ezért értéke is: HMV 10,8 kwh / m 11B. A világítás, hűtés fjlgos primer energi igénye és z épület sját energetiki rendszereiből szármzó nyereségármok 1

13 A világítás, hűtés fjlgos primer energi igénye és z épület sját energetiki rendszereiből szármzó nyereségármok nem változnk, zz vil hü R kwh/ m kwh/ m kwh/ m 1B. Az összesített energetiki tényező számítás P + HMV + LT + vil + hű + R 114,9 + 10, , ,7 kwh/m z z érték kissé meghldj z okttási épületrészre előírt Pmx 138,6 kwh/m év értéket, vgyis egyszerűsített számítási módszerrel természetes szellőzés esetén hrmdik szintű követelménynek vló megfelelőség nem igzolhtó. Összevetve z A) és B) változtokt megállpíthtó, hogy fjlgos primer energiigény tekintetében z A) és B) változtok eredményei közel zonosk, miből rr következtethetünk, hogy z A) változtbn lklmzott hővissznyerőkkel elért fűtési hőmegtkrítás kompenzálj ventilátorok mgs elektromos energifogysztását, sőt kis mértékben jvul is z összenergi felhsználás. 13