A GLUTATION-PEROXIDAZ AKTIVITÁS ÉS A VÁGÁSI TULAJDONSÁGOK KÖZÖTTI KAPCSOLAT NYÚLBAN

Átírás

1 A GLUTATION-PEROXIDAZ AKTIVITÁS ÉS A VÁGÁSI TULAJDONSÁGOK KÖZÖTTI KAPCSOLAT NYÚLBAN VIRÁG,GY.1 - MÉZES,M. 3 - SZENDRŐ,ZS. 2 - ROMVÁRI,R. 2 - RADNAI,I. 2 - BÍRÓNÉ NÉMETH E. 2 1 Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Gödöllő, Pf. 417, Kisállattenyésztési Tanszék, Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar, Kaposvár 3 Takarmányozástani Tanszék, Agrártudományi Egyetem, Gödöllő BEVEZETÉS A vágási kitermelés a piaci értékesítésre termelt húsnyúlak egyik igen fontos tulajdonsága. Örökölhetősége meglehetősen nagy, azonban a vizsgálatára alkalmazott módszerek vagy az állatok levágását igénylik (így a kiváló kitermelésű egyed nem használható tenyészállatként) vagy nagyon drágák (pl. számítógépes tomográfos vizsgálat) így bármely más lehetséges megoldás igen előnyös lenne. A glutation-peroxidáz egy szeléntartalmú enzim (ROTRUCK et al, 1973) amelynek a fő feladata a szöveteknek a szabadgyökök hatásától való megvédése. A glutation-peroxidáz aktivitás változásait okozó genetikai hatást találtak korábban sertésben (STOWE and MILLER, 1985), és csirkében ( CUNNINGHAM et al, 1987). A súlygyarapodás és az enzimaktivitás közötti gyenge fenotípusos kapcsolatról a csirke (LA VORGNA and COMBS, 1982) és a sertés (LINGAAS et al, 1991) esetében szintén beszámoltak. Saját korábbi, az enzimaktivitással kapcsolatos vizsgálataink során magunk is kimutattunk gyenge negatív fenotípusos kapcsolatot a vágási kitermelés és a vörösvérsejtek glutation peroxidáz aktivitása között újzélandi fehér fajtájú nyulakban (MÉZES et al., 1994). Az ismertetésre kerülő vizsgálat célja az volt, hogy több és részletesebb adatot nyerjünk az enzimaktivitás és a vágási tulajdonságok közötti kapcsolatról. Szerettük volna megállapítani azt is hogy a korábban egyszer már tapasztalt kapcsolat bizonyítható-e egy másik nyúlfajta, a Pannon fehér estében is.

2 ANYAG ÉS MÓDSZER Kisérleti állatok Az átlagos L-érték ( SZENDRŐ et al, 1992) alapján szelektált mínusz (a legalacsonyabb értékű) és plusz (legmagasabb értékű) Pannon fehér bakokkal véletlenszerűen kiválasztott Pannon fehér anyákat termékenyítettünk. A plusz bakok utódai közül hasonló módon választottunk ki további plusz bakokat. Ezután a mínusz, az első és a második generációs plusz bakokkal egyaránt véletszerűen kiválasztott anyákat termékenyítettünk azonos időben. Az így kapott három utódcsoportból, mínusz, plusz1 és plusz2 ( az apáknak megfelelően), vizsgált húsnyulak számát az 1. táblázat tartalmazza. A hízókat 24 órás éheztetés után vágtuk le BLASCO és mtsai. (1993) módszerének megfelően 2780 és 2785 grammos élősúly elérésekor. Ezzel egyidejűleg az enzimaktivitás meghatározásához vér és májmintákat vettünk. 1. táblázat A szülők és utódok száma az egyes tenyészcsoportokban Utódcsoport Bucks Does Progenies minusz plus 1 l plus Az enzimaktivitás meghatározása A glutatione-peroxidáz (E.C ) aktivitást vérplazmában, 1:9 vörösvérsejt hemolizátumban és 1:9 máj homogenizátum g felülúszó frakciójában mértük. A vérplazmát 1500 fordulattal, 4 C-on 10 percig tartó centrifugálással választottuk el. A vörösvérsejteket desztillált vízzel végzett 9-szeres higítással hemolizáltuk. A májmintákból 1 g mennyiséget homogenizáltunk 9 ml 0.9 %-os NaCl oldatban majd g-vel centrifugáltuk és a felülúszóban mértük az enzimaktivitást.

3 A vérplazma és a vörösvérsejt hemolizátum fehérjetartalmát biuret módszerrel (GORNALL AND BARDAWILL,1949), a máj homogenizátum fehérje tartalmát pedig a LOWRY és mtsai (1952) által kidolgozott módszerrel határoztuk meg. Glutation-peroxidáz aktivitását redukált glutation és kumén-hidroperoxid szubsztrátok jelenlétében direkt végpontos módszerrel (MATKOVICS et al, 1988) mértük. Az enzimaktivitás értékét egységben határoztuk meg ahol egy egység a 25 C-on egy perc alatt oxidálódott redukált glutation nanomolban kifejezett mennyiségét jelenti és azt a minta fehérjetartalmára vonatkoztattuk. A fenotípusos kapcsolatok és a szelekció hatásának elemzésére korreláció, variancia és regresszió számításokat végeztünk (SNEDECOR and COCHRAN, 1976). EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Fenotípusos kapcsolat Értékeltük az enzimaktivitás és a vágási tulajdonságok közötti fenotípusos kapcsolatot. Az összes vizsgált vágási tulajdonság közül három mutatott szignifikáns kapcsolatot a vérplazma enzimaktivitásával, öt a vörösvérsejtekével és 1 a máj enzimaktivitásával, amint az a 2. táblázat adataiból látható (jelentős kapcsolatot nem mutató tulajdonságokat nem mutatjuk). A kapcsolatok lehetséges genetikai összetevőjének vizsgálatára nem volt mód a teljes és féltestvérek utódcsoportonkénti kis száma miatt. 2. táblázat Különböző szövetekben mért enzimaktivitások és a vágási tulajdonságok közötti korrelációk ehetetlen csontos kitermelési elülső középső gerinchús combhús belsőség hús % testfél rész vérplazma * 0.29** -0.31** vörösvérsejtek 0.27* -0.33** -0.36*** 0.32** -0.32** máj 0.36*** Jelölések: *,** és *** statisztikailag jelentős (P<0.1, P<0.05 és P<0.01) korrelációkat jelentenek.

4 A szelekció hatása A szelekció legalább 2 % különbséget eredményezett (P<0.05) a vágási kitermelésben a mínusz és a plusz2 utódcsoportok között. A csontos hús, a középső és a hátsó testfél súlya 35, 22 és 12 grammal növekedett mint arról ROMVÁRI és mtsai (1994) korábban már beszámoltak. Feltéve, hogy az enzimaktivitás és a vágási mutatók közötti közepes erősségű kapcsolatnak legalább egy részét genetikai tényezők okoznák, akkor közülük bármelyik tulajdonságra végzett szelekciónak a vele kapcsolatot mutató tulajdonság megváltozását is elő kellene idéznie. Ezért elvégeztük az eltérően szelektált bakok ivadékaiban mért enzimaktivitás értékek variancia analízisét. Az eredmények a 3. táblázatban láthatók. 3. táblázat Glutation peroxidáz aktivitás (E/ g fehérje tartalom) a különböző utódcsoportokban (átlag ± S.D.). Utódcsoport Szövet vérplazma vörösvérsejt máj minusz 2.93 ± 0.47 a 2.55 ± ± 2.07 plusz ± 0.79 a 2.52 ± ± 2.66 plusz ± 0.50 b 2.32 ± ± 1.06 a és b ugyanabban az oszlopban statisztikailag jelentős (P<0.1) különbséget jeleznek Az ivadékcsoportok átlagos enzimaktivitása között csak a vérplazma enzimaktivitás esetében találtunk statisztikailag igazolható, bár kismértékű különbséget. Mivel a mínusz és a plusz1 származású utódcsoportok enzimaktivitásában nem volt jelentős különbség ezért azok eredményeit összevonva megismételtük az értékelést. A mínusz és a plusz1 utódcsoportok enzimaktivitása így 3.04 ± 0.91 E/ g fehérje, míg a plusz2 utódcsoporté 2.56 ± 0.50 E/g fehérje lett. Így feltételezhető, hogy valamely genetikai hatás is, esetleg a szelekció, állhat a vérplazma enzimaktivitása és a hátsó testfél valamint a combhús súlya között talált közepes negatív korreláció mögött. Nem tagadható azonban, hogy az eredmények nem egyértelműek, mert a mínusz és plusz csoportok között nagyobb különbség lett volna várható mint a plusz1 és plusz kettő származású csoportok között. Továbbá a szelekciót a gerinchús felülete (L-érték) alapján végeztük ami viszont pozitív kapcsolatot mutat a vérplazma enzimaktivitásával.

5 Regressziós vizsgálatok Mivel a vörösvérsejt haemolizátum és a máj homogenizátum g felülúszójának enzimaktivitása a különböző szelekciós csoportokban nem különbözött ezért megpróbáltunk megbizonyosodni arról, hogy bármely vágási tulajdonság fenotípusos értékei függenek-e a fenotípusos enzimaktivitás értékektől. A számítások eredményeképpen a következő regressziós egyenleteket kaptuk: combhús (dkg) = * vér plazma enzim aktivitás vágási kitermelés (%) = * vörösvérsejt enzim aktivitás elülső rész súlya (dkg) = * vörösvérsejt enzim aktivitás belek súlya (dkg) = * máj enzim aktivitás. Valamennyi esetben az enzimaktivitás mint független változó hatása a vágási tulajdonságra mint függő változóra statisztikailag szignifikáns volt. Ez úgy magyarázható, hogy az enzimaktivitást mint a sejtműködés egy alapvető részét eddig nagyjából ismeretlen folyamatok alakítják úgy, hogy az abban bekövetkező változások pedig hatással vannak a vágási tulajdonságokra. CONNECTION BETWEEN GLUTATHION-PEROXIDASE ACTIVITY AND CARCASS TRAITS IN RABBIT ABSTRACT Relationship between glutathione-peroxidase activity of blood plasma, red blood cell haemolysates and g supernatant fraction of liver homogenate and some carcass traits of rabbits was investigated. The carcass traits were estimated by CT method and determined after slaughtering. The correlation between the above mentioned parameters was different depending on the tissue where the enzyme activity was measured. The results also suggest that the selection, oriented to the improvement of dressing traits, as genetic effect could independently influence the dressing traits and glutathione-peroxidase activity.

6 REFERENCES BLASCO,A., OUHAYOUN,J., MASOERO,G. (1993): Harmonization of criteria and terminology in rabbit meat research. World Rabbit Science, CUNNINGHAM,D.L., COMBS,G.F.JR., SAROKA,J.A., LAVORGNA,M.W. (1987): Response to divergent selection for early growth of chickens fed a diet deficient in selenium. Poultry Sci. 66: GORNALL,A.G., BARDAWILL, C.J. (1949): Determination of serum protein by means of the biuret reaction. J. Biol. Chem. 177: LAVORGNA,M.W., COMBS,G.F. J.r (1982): Evidence of a hereditary factor affecting the chick s response to uncomplicated selenium deficiency. Poultry Sci. 62: LINGAAS,F., BRUN,E., FRŘSLIE,A.(1991): Estimates of heritability for selenium and glutathione peroxidase levels in pigs. J. Anim. Breed. Genet. 108: LOWRY,D.H., ROSENBROUGH,N.J., FARR,A.L., RANDALL,A.J. (1952): Protein measurement with the Folin phenol reagent. J. Biol. Chem. 193: MATKOVICS B., SZABÓ L., SZ. VARGA I. (1988): Determination of enzyme activities in lipid peroxidation and glutathione pathways (In Hungarian). Laboratóriumi Diagnosztika. 15: MÉZES M., EIBEN CS., VIRÁG GY.(1994): Determination of glutathione peroxidase enzyme activities in blood plasma, red blood cells and liver of rabbits. Correlation between the enzyme activity and some production traits (In Hungarian). Proc. 6th Rabbit Breeding Day (ed. Szendrő Zs.) PATE, Kaposvár, pp ROMVÁRI R., MILISITS G., SZENDRŐ ZS.(1994): Estimation of slaughter value of different weight (In Hungarian) Proc. 6th Rabbit Breeding Day (ed. Szendrő Zs.) PATE, Kaposvár, pp ROTRUCK,J.T., POPE,A.L., GANTHER,H.E., SWANSON,A., HAFEMAN,D., HOEKSTRA,W.G. (1973): Selenium: Biochemical role as a component of glutathione peroxidase. Science, 179: SNEDECOR, G.W., COCHRAN,W.G. (1976): Statistical Methods. 8th ed. Iowa State Univ. Press, Ames, pp STOWE,H.D., MILLER,E.R. (1985): Genetic predisposition of pigs to hypo- and hyperselenemia. J. Anim. Sci. 60: SZENDRŐ ZS., HORN P., KÖVÉR GY., BERÉNYI E., RADNAI I., BIRÓNÉ NÉMETH E. (1992): In vivo measurement of the carcass traits of meat type rabbits by X-ray computerised tomography. J. Appl. Rabbit Res. 15: SZENDRŐ,ZS., ROMVÁRI, R., HORN,P., RADNAI,I., BIRÓNÉ NÉMETH E., MILISITS G. (1996): Two way selection for carcass traits by computerised tomography.6th World Rabbit Congress (under publication).