Az Európai Unió jogi ábécéje. Klaus Dieter Borchardt

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Európai Unió jogi ábécéje. Klaus Dieter Borchardt"

Átírás

1 Az Európai Unió jogi ábécéje Klaus Dieter Borchardt

2 A jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Az itt található információkért és nézetekért a szerző vállalja a kizárólagos felelősséget. Felhasznált képek Az alábbiakban feltüntetjük a felhasznált fényképek tárolási helyét és/vagy azok forrását, valamint a jogok tulajdonosait. Minden tőlünk telhetőt megtettünk annak érdekében, hogy felleljük a felhasznált illusztrációk és fényképek szerzői jogának tulajdonosait. Amennyiben kérdése merülne fel, kérjük, forduljon a kiadóhoz: Az Európai Unió Kiadóhivatala 2, rue Mercier 2985 Luxembourg LUXEMBURG 8., 23., 30., 36., 53., 75., 96. és 118. oldal: Az Európai Bizottság Médiatára, Brüsszel Európai Unió, 2011 A Europe Direct vonal segít Önnek választ találni az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire. Ingyenesen hívható telefonszám (*): (*) Néhány mobilszolgáltató nem biztosít hozzáférést a as telefonszámokhoz, vagy díjat számít fel. Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu). Katalógusadatok a kiadvány végén találhatók. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2011 ISBN doi: /46753 Európai Unió, 2011 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Printed in Luxembourg Fehér klórmentes papírra nyomtatva

3 Az Olvasóhoz Az Európai Unió jogi ábécéje tükrözi a Lisszaboni Szerződés által bevezetett változásokat. Az idézett fejezetek bizonyos idézetek vagy részek kivételével, amelyekben a történelmi szövegkörnyezet ezt másképpen követeli meg az európai Szerződések egységes szerkezetbe foglalt változataiból származnak (Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 83., március 30.). A kiadvány a márciusi állapotot tükrözi.

4 Tartalomjegyzék 007 ELŐSZÓ 009 PÁRIZSTÓL LISSZABONIG, RÓMÁN, MAASTRICHTON, AMSZTERDAMON ÉS NIZZÁN ÁT 019 AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPVETŐ ÉRTÉKEI 021 Az EU mint a béke biztosítéka 021 Egység és egyenlőség mint vezérelvek 022 Alapvető szabadságok 024 A szolidaritás elve 024 A nemzeti identitás tiszteletben tartása 024 A biztonság iránti igény 024 Az alapvető jogok 031 AZ EURÓPAI UNIÓ ALKOTMÁNYA 031 Az uniós jog jellege 035 Az EU feladatai 040 Az EU hatáskörei 045 Az EU intézményei 048 Intézmények: Az Európai Parlament Az Európai Tanács A Tanács Az Európai Bizottság Az Európai Unió Bírósága Az Európai Központi Bank A Számvevőszék 078 Tanácsadó szervek: Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság A Régiók Bizottsága 081 Az Európai Beruházási Bank 083 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGRENDJE 083 Az EU mint a jog teremtménye és a jog által létrehozott közösség 084 Az uniós jog jogforrásai 085 Az EU alapító szerződései mint elsődleges uniós jog Az EU jogi aktusai mint másodlagos uniós jog Az EU nemzetközi megállapodásai Általános jogelvek Szokásjog Egyezmények és megállapodások az EU tagállamai között

5 090 Az EU cselekvési eszköztára 092 A rendeletek Az irányelvek Határozatok Ajánlások és vélemények Állásfoglalások, nyilatkozatok és cselekvési programok Közzététel és értesítés 101 Jogalkotási eljárás az EU ban 102 Rendes jogalkotási eljárás A hozzájárulási eljárás Egyszerűsített eljárás 107 Az EU jogvédelmi rendszere 107 Jogsértési eljárás Megsemmisítés iránti kereset Mulasztási kereset Kártérítési kereset Alkalmazotti kereset Uniós szabadalmi jogi jogviták Fellebbezési eljárás Ideiglenes intézkedés iránti kérelem Előzetes döntéshozatali eljárás 115 A tagállamok felelőssége az uniós jog megsértéséért 116 A tagállamok felelőssége a normatív cselekvésért vagy a cselekvés elmulasztásáért Felelősség az uniós jog bírói hatalom által történő megszegéséért 119 AZ UNIÓS JOG BESOROLÁSA A JOGREND EGÉSZÉBE 119 Az EU jogrendjének autonómiája 120 Az uniós jog és a nemzeti jog kölcsönhatása 122 Ellentét az uniós jog és a nemzeti jog között 122 Az uniós jog közvetlen alkalmazhatósága a nemzeti jogban Az uniós jog elsőbbsége a nemzeti joggal szemben A nemzeti jog uniós joggal konform értelmezése 131 KÖVETKEZTETÉSEK 133 MELLÉKLET

6

7 Előszó Az Európai Unió által képviselt jogrend mára politikai és társadalmi életünk szilárd részévé vált. Az uniós Szerződések alapján évente több ezer döntést hoznak, melyek az EU tagállamainak és azok polgárainak életében döntő szerepet játszanak. Az egyén már régóta nem csupán saját országának, városának, községének polgára, hanem egyben uniós polgár is. Nem utolsósorban ezért is fontos, hogy az unió polgárai kellően tájékozottak legyenek a mindennapi életüket is befolyásoló jogrendről. Az EU és jogrendje átfogó szerkezetének megértése azonban nem egyszerű feladat. Ez részben már a Szerződések szövegezése miatt is így van, hiszen azok gyakran nehezen áttekinthetők, és horderejük sem határozható meg egykönnyen. Ráadásul meglehetősen szokatlan az a sok új fogalom, amelyek segítségével a Szerződések igyekeznek úrrá lenni az új tényállásokon. A következőkben igyekszem szemléltetni az EU felépítését, valamint az európai jogrend tartópilléreit, így segítve az Unió polgárait abban, hogy közelebb kerüljenek azok megértéséhez. 0 07

8 Hága, május 7. Szívélyes fogadtatásban részesítik Winston Churchillt az európai egységmozgalom konferenciáján. A korábbi brit miniszterelnök, aki ekkor az ellenzék vezetője, az Európa Kongresszus megnyitó rendezvényén elnököl szeptember 19-i híres zürichi beszédében Európa egyesítésére szólított fel

9 Párizstól Lisszabonig, Rómán, Maastrichton, Amszterdamon és Nizzán át Állami és politikai életünk egészen nem sokkal a II. világháború vége utáni időkig szinte teljes mértékben a nemzeti alkotmányok és törvények alapján alakult. Demokratikus államainkban ezek határozták meg azokat a magatartási szabályokat, amelyek a polgárok, pártok, de még az állam és szervei számára is kötelező érvényűek voltak. Csak Európa teljes összeomlása, valamint a régi kontinens gazdasági és politikai hanyatlása teremtették meg az újrakezdés feltételeit, és adtak új lendületet az új európai rend eszméjének. A háború utáni időszakban az Európa egyesítésére irányuló törekvések öszszességükben számos bonyolult és csak nehezen átlátható szervezet zavaros képét mutatják. Így léteznek egymás mellett és anélkül, hogy egymással igazából összekapcsolódnának: az OECD (Organization for Economic Cooperation and Development = Gazdasági Együttműködési és Fejlesz tési Szervezet), a NYEU (Nyugat európai Unió), a NATO (North Atlantic Treaty Organisation = Észak atlanti Szerződés Szervezete), az Európa Tanács és az Európai Unió. A különböző szervezetekben részt vevő tagállamok száma 10 (Nyugat európai Unió) és 47 (Európa Tanács) között mozog. Ezen európai formációk sokfélesége csak akkor rendeződik egységes szerkezetbe, ha belegondolunk abba, milyen konkrét célkitűzések bújnak meg e szervezetek mögött. A szervezetek három nagy csoportba sorolhatók. Első csoport: euroatlanti szervezetek Az euroatlanti szervezetek az Amerikai Egyesült Államoknak Európával való, II. világháború utáni összetartozása következtében alakultak ki. Így nem volt véletlen, hogy a háború utáni időkben létrejött első európai szervezet, az 1948 ban alapított OEEC (Organization for European Economic Cooperation = Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete) az Egyesült 0 09

10 Államok kezdeményezésére vezethető vissza. Az USA akkori külügyminisztere, George Marshall 1947 ben felszólította Európa államait, hogy fogjanak össze a gazdasági újjáépítés érdekében. Ehhez felajánlotta az USA támogatását, amely a Marshall tervben valósult meg, és megteremtette Nyugat Európa gyors újjáépítésének alapjait. Az OEEC fő célja kezdetben az államok közötti kereskedelem liberalizálása volt. További célkitűzésként az USA és Kanada csatlakozásának évében, 1960 ban a harmadik világ országai számára fejlesztési segély formájában nyújtott gazdasági támogatást határozták meg; az OEEC ből megalakult az OECD. Az OEEC t az Egyesült Államokkal és Kanadával 1949 ben megkötött katonai egyezmény, a NATO követte. Az európai államok közötti biztonságpolitikai együttműködés erősítése érdekében 1954 ben megalakult a Nyugat európai Unió. A Nyugat európai Unió a Belgium, Franciaország, Luxemburg, Hollandia és az Egyesült Királyság között már fennálló Brüsszeli Szerződés utódszervezete, amelyhez csatlakozott a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország is. Időközben Görögország, Spanyolország és Portugália is beléptek a NYEU-ba. A Nyugat európai Unió 1954 es megalakulása jelezte a biztonság- és védelmi politika fejlődésének kezdetét Európában. Szerepköre azonban nem teljesedett ki, mivel kompetenciáinak többségét más nemzetközi szervezetekre ruházták át, elsősorban a NATO ra, az Európa Tanácsra és az EU ra. A Nyugat európai Unió hatásköre maradt a kollektív védelem, amelyet még nem adtak át az Európai Uniónak. Második csoport: az Európa Tanács és az EBESZ Az európai szervezetek második csoportját szerkezetüket tekintve olyan felépítés jellemzi, hogy lehetőleg sok állam működhessen közre munkájukban. Mindemellett tudomásul vették, hogy ezek a szervezetek nem lépik túl a hagyományos államközi együttműködés kereteit. E szervezetek körébe tartozik az május 5 én megalapított politikai szervezet, az Európa Tanács. Az Európa Tanács alapszabályában sem szövetségre, sem unióra való törekvésre nem található utalás, és ez a szervezet a nemzeti szuverenitás egyes részeinek átruházását vagy összevonását sem irányozza elő. Az Európa Tanácsban a döntéseket minden jelentős kérdésben az egyhangúság elve alapján hozzák meg. Ennek alapján bármelyik állam élhet vétójogával, és megakadályozhatja a határozatok létrejöttét, hasonlóan az 010

11 Egyesült Nemzetek (ENSZ) Biztonsági Tanácsában is érvényes szabályozáshoz. Így az Európa Tanács felépítését tekintve a nemzetközi együttműködés szerve marad. Az Európa Tanács keretein belül számos egyezmény született a gazdaság, a kultúra, a szociálpolitika és a jog területén. A legjelentősebb és egyben a legismertebb ezek közül az november 4 i, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (EJEE = emberi jogok európai egyezménye). Az egyezmény nem csupán gyakorlati szempontból jelentős minimális követelményeket határozott meg a tagállamok számára az emberi jogok megóvása érdekében, hanem egy olyan jogvédelmi rendszert is megalapozott, amely lehetővé teszi a Strasbourgban az egyezmény eredményeképpen létrehozott intézmények, az Európai Emberi Jogi Bizottság és az Európai Emberi Jogi Bíróság számára, hogy az egyezmény keretein belül a tagállamokban előforduló emberi jogi visszaéléseket elítélhessék. Ehhez a csoporthoz tartozik továbbá az 1994 ben megalapított Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), amely az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet eredményeként jött létre. Az EBESZ elkötelezte magát az 1975 ös Helsinki Záróokmányban és az 1990 es Párizsi Chartában lefektetett alapelvek és célok mellett. Ezek közé tartozik az európai államok közötti bizalomépítő intézkedések támogatása mellett egy olyan biztonsági háló megteremtése is, amely a konfliktusok békés eszközökkel való elsimítását hivatott lehetővé tenni. Amint a közelmúlt tapasztalatai is mutatják, ezen a területen még igen sok a tennivaló Európában is. Harmadik csoport: az Európai Unió Az európai szervezetek harmadik csoportját az Európai Unió képezi. Az EU újdonsága a szokványos nemzetközi államok közötti kapcsolatokhoz képest abban áll, hogy a tagállamok lemondtak szuverenitásuk egyes részeiről az EU javára, és az Uniót saját, a tagállamoktól független hatalmi jogkörökkel ruházták fel. Az EU ezen jogkörök gyakorlásával képes olyan európai hivatalos aktusokat kibocsátani, amelyek hatásukat tekintve megegyeznek az államiakkal. Az EU megteremtésének alapkövét a hajdani francia külügyminiszter, Robert Schuman fektette le május 9 i nyilatkozatával, amelyben bemutatta azt a tervet, amelyet Jean Monnet val együtt dolgozott ki abból a célból, 011

12 hogy az európai szén- és acélipart az Európai Szén- és Acélközösségben egyesítsék. Ezt mintegy történelmi kezdeményezésnek is szánták egy szervezett és élő Európa megteremtése érdekében, mely elengedhetetlen a civilizáció számára, és amely nélkül nem biztosítható a világbéke. A Schuman terv végül valósággá vált azáltal, hogy a hat alapító állam (Belgium, Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia) április 18 án Párizsban megkötötte az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK vagy Montánunió) alapító szerződését ( Párizsi Szerződés ), és az július 23 án hatályba lépett. Az ESZAK 50 éves időtartamra jött létre, és amikor alapító szerződése július 23 án lejárt, integrálódott az Európai Közösségbe (EK). Ugyanezen államok néhány évvel később, az március 25 i, Rómában megkötött szerződésekkel ( Római Szerződések ) megalapították az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia közösséget (EAK vagy Euratom), mely intézmények a szerződések január 1 jei hatálybalépésével megkezdték tevékenységüket. Az Európai Unió (EU) megalapítása a Maastrichti Szerződéssel új szakaszt nyitott meg Európa politikai egyesülésének útján. Ez a szerződés, amelyet már február 7 én Maastrichtban aláírtak, de a ratifikálási eljárás során felmerült néhány akadály miatt (a dán lakosság csak a második népszavazás során adta hozzájárulását; alkotmánybírósági per Németországban a szerződés parlamenti elfogadása ellen) csak november 1 jén léphetett hatályba, önmagát az Európa népei közötti egyre szorosabb szövetség megvalósításának új fokozataként nevezi meg. A szerződés már magában foglalja az Európai Unió alapító jogi aktusát, azonban anélkül, hogy azt teljes egészében megvalósítaná. Ez volt az első lépés a végleges európai alkotmányos rend felé. Az Európai Unió az május 1 jén, illetve február 1 jén hatályba lépett Amszterdami és Nizzai Szerződésekkel fejlődött tovább. E szerződésreformok célja az volt, hogy a 15 helyett 27 vagy annál is több tagállamra bővült EU megtartsa cselekvőképességét. A két szerződés ezért elsősorban intézményi reformokat vezetett be, miközben az európai integráció elmélyítésére irányuló politikai akarat a korábbi reformokkal összehasonlítva némileg háttérbe szorult. Az erre irányuló számos kritika oda vezetett, hogy vita indult az EU jövőjéről és intézményi kialakításáról. Ennek eredményeképpen az állam- és kormányfők december 15 én a belgiumi Laekenben elfogadták az Európai Unió jövőjéről szóló nyilatkozatot. Ebben az EU elkötelezte magát, 012

13 hogy demokratikusabbá, átláthatóbbá és hatékonyabbá váljon, és megnyitja az alkotmány létrehozásához vezető utat. E célkitűzés megvalósításának első lépéseként az Európai Alkotmány kidolgozását egy Európa jövőjével foglalkozó konventre bízták, amelyben a korábbi francia államfő, Valéry Giscard d Estaing elnökölt július 18 án az elnök a konvent nevében hivatalosan átnyújtotta az Európai Tanács elnökének a konvent által kidolgozott, Az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerződés tervezetét. Ezt a tervezetet a tíz új tagállam május 1 jei csatlakozása és a június közepén megtartott európai parlamenti választások után az állam- és kormányfők Brüsszelben július 17 én és 18 án bizonyos változtatásokkal elfogadták. Ezzel az alkotmánnyal az eddigi Európai Unióból és az eddigi Európai Közösségből egy új, egyetlen Európai Uniót kívántak létrehozni, amely egyetlen alkotmányszerződésen alapul. Emellett lényegében csak az Európai Atomenergia közösség maradt volna meg önálló közösségként, amely azonban az Európai Unióval mint eddig is szorosan összefonódva működött volna. Az alkotmány létrehozására irányuló törekvés azonban a ratifikálási folyamat során meghiúsult. A kezdetben pozitív kimenetelű szavazásokat követően (25 tagállamból 13 ban elfogadták az alkotmányszerződést) a Franciaországban (54,68% nem szavazat 69,34%-os részvétel mellett) és a Hollandiában (61,7% nem szavazat 63%-os részvétel mellett) megtartott referendumokon elutasították az EU alkotmányszerződését. Majd kétéves mérlegelési időszak elteltével csak 2007 első felében sikerült útjára indítani egy új reformcsomagot. A reformcsomag hivatalosan búcsút int az európai alkotmányos koncepciónak, amely minden fennálló Szerződést hatályon kívül helyezett volna, azokat egy egységes, Az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerződés elnevezésű szöveggel helyettesítve. Ehelyett egy reformszerződést dolgoztak ki, amely a Maastrichti, Amszterdami és Nizzai Szerződések hagyományát követve alapvető változtatásokat hajt végre a meglévő EU Szerződéseken az EU külső és belső cselekvőképességének növelése, a demokratikus legitimáció megerősítése, csakúgy mint az EU általános hatékonyságának javítása érdekében. Ugyancsak a hagyományok szerint ennek a reformszerződésnek a Lisszaboni Szerződés nevet adták. A Lisszaboni Szerződés kidolgozása rendkívül gyorsan haladt. Különösen annak köszönhetően, hogy maguk az állam- és kormányfők az Európai Tanács június i brüsszeli ülésén a következtetésekben részletesen meghatározták, hogy az alkotmányszerződéshez egyeztetett újításokat milyen módon és mértékben építsék be a meglévő Szerződésekbe. Ennek során egészen szokatlanul 013

14 jártak el, és a korábbi gyakorlattól eltérően nem kizárólag általános előírásokra szorítkoztak, melyeket a későbbiekben egy kormányközi konferencia valósítana meg, hanem saját maguk dolgozták ki az elvégzendő változtatások szerkezetét és tartalmát, miközben gyakran az előírások pontos szövegét is meghatározták. A főbb vitás kérdések különösen a következők voltak: az illetékességek elhatárolása az EU és a tagállamok között, a közös kül- és biztonságpolitika továbbfejlesztése, a nemzeti parlamentek új szerepe az integrációs folyamatban, az Alapjogi Charta beillesztése az uniós jogba, valamint a büntetőügyekben való rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén lehetséges előrelépés. A 2007 ben összehívott kormányközi konferencia ezért csak szűk mozgástérrel rendelkezett, és pusztán a kívánt változtatások technikai megvalósítására volt felhatalmazása. A kormányközi konferencia így már október én be tudta fejezni munkáját; és azt az Európai Tanács Lisszabonban ugyanekkor megtartott informális találkozóján politikailag jóváhagyták. A szerződést végül december 13 án írták alá ünnepélyes keretek között Lisszabonban az EU 27 tagállamának állam- és kormányfői. Azonban e szerződés ratifikálási eljárása is igen nehézkesnek bizonyult. A Lisszaboni Szerződés az alkotmányszerződéssel ellentétben ugyan jól vette a ratifikálási folyamat akadályait Franciaországban és Hollandiában, azonban Írországban a június 12 i első népszavazáson kudarcot vallott (53,4% nem szavazat 53,1%-os részvétel mellett). Csak az új szerződéses szerkezet (korlátozott) horderejéről szóló jogi ígérvények nyújtását követően kérdezték meg Írország polgárait a Lisszaboni Szerződésről egy második népszavazáson 2009 októberében. Ez alkalommal a szerződés az ír polgárság széles körű támogatását elnyerte (67,1% igen szavazat 59%-os részvétel mellett). Az írországi népszavazás sikeres kimenetele szabaddá tette az utat a Lisszaboni Szerződés ratifikálásához Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban is. Lengyelországban Kaczyński államfő az ír népszavazás sikeres kimenetelétől tette függővé a ratifikációs okmány aláírását. A cseh államfő, Václav Klaus is meg akarta várni az ír referendum eredményét, és a ratifikációs okmány aláírását végül annak garantálásától is függővé tette, hogy az 1945 ös ún. Beneš dekrétumokat, amelyek kizárják a csehországi egykori német területekre vonatkozó területi igényeket, a Lisszaboni Szerződés és különösen a vele együtt az EU Szerződésbe illesztett Alapjogi Charta semmilyen módon sem érinti. Miután erre a követelésre is találtak megoldást, a cseh államfő november 3 án aláírta a ratifikációs okmányt. Ezzel a 27 tagállam közül az utolsóban is sikeresen lezárult a ratifikálási folyamat, és így a Lisszaboni Szerződés december 1 jén hatályba léphetett. 014

15 A Lisszaboni Szerződéssel az Európai Unió és az Európai Közösség egyetlen Európai Unióvá olvad össze. A közösség kifejezést kivétel nélkül mindenhol az unió kifejezés váltotta fel. Az Unió az Európai Közösség helyébe lép, és ennek utódja lesz. Az uniós jogot azonban továbbra is a következő három szerződés határozza meg: Az Európai Unióról szóló szerződés Az Európai Unióról szóló szerződést (EU Szerződés EUSZ ) teljesen átalakították. A szerződés a következő hat címre tagolódik: Közös rendelkezések (I), A demokratikus elvekre vonatkozó rendelkezések (II), Az intézményekre vonatkozó rendelkezések (III), A megerősített együttműködésre vonatkozó rendelkezések (IV), Az Unió külső tevékenységére vonatkozó általános rendelkezések és a közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó különös rendelkezések (V) és Záró rendelkezések (VI). Az Európai Unió működéséről szóló szerződés Az Európai Unió működéséről szóló szerződés ( EUMSZ ) az Európai Közösséget létrehozó szerződésből származik. Az EUMSZ lényegét tekintve az EK Szerződés felépítését követi. A lényegi változások az EU külső tevékenységét érintik, valamint új fejezetek bevezetésében nyilvánulnak meg az energiapolitika, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben, az űrhajózás vagy a sport és turizmus területén. Az Európai Atomenergia közösséget létrehozó szerződés Az Európai Atomenergia közösséget létrehozó szerződést (EAK Szerződés vagy Euratom Szerződés) csak néhány pontban módosították. Az adott változtatásokat jegyzőkönyvekbe foglalták, amelyeket csatoltak a Lisszaboni Szerződéshez. Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés jogi szempontból azonos szintű. Ennek egyértelmű jogi tisztázása elengedhetetlenül szükséges, mivel a korábbi EK Szerződés új címe (az EU működéséről szóló szerződés), valamint a szabályozottság mértéke mindkét szerződésben azt a benyomást kelti, mintha az EU Szerződés egyfajta 015

16 alaptörvény vagy alapszerződés lenne, míg az EUMSZ inkább végrehajtási szerződésnek tűnik. Az EU Szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés azonban nem alkotmányjellegű. A Szerződésekben használt terminológia tükrözi a korábbi alkotmányprojekttel szembeni változást: az alkotmány kifejezést nem használják, az Unió külügyminisztere kifejezést az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője váltja fel, és a törvény és kerettörvény megnevezésekről is lemondanak. A módosított Szerződések nem említik az EU olyan szimbólumait sem, mint a zászló, a himnusz és a jelmondat. Az uniós jog elsőbbségét nem fektették le külön szerződési előírásban, hanem az, mint eddig, az EU Bíróságának ítélkezési gyakorlatából adódik, amelyre külön magyarázatban utalnak e kérdés tárgyalásakor. A Lisszaboni Szerződéssel az EU hárompilléres modellje is megszűnik. Az első pillér, amely tulajdonképpen a belső piacból és az EK szakpolitikákból tevődik össze, összeolvad a második pillérrel, amely a közös kül- és biztonságpolitikából áll, valamint a harmadik pillérrel, amely a büntetőügyek során folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködést foglalja magában. A közös kül- és biztonságpolitika területén azonban a speciális eljárások, beleértve az európai védelmet is, hatályban maradnak; a kormányközi konferencia szerződéshez csatolt nyilatkozatai hangsúlyozzák e politikai terület specifikus jellegét és a tagállamok kiemelt felelősségét ezzel kapcsolatban. Az EU nak jelenleg 27 tagállama van. Közéjük tartozik először is az EGK hat alapító állama, vagyis Belgium, Németország (a két német állam október 3 i újraegyesítése után a korábbi NDK területével kibővítve), Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia január 1 jén Dánia (Grönland nélkül, amelynek népessége az 1982 februárjában megtartott népszavazás során csekély többséggel úgy döntött, hogy a sziget nem marad az Európai Közösség tagja), Írország és az Egyesült Királyság beléptek a Közösségbe; Norvégiában a szintén tervezett csatlakozást az októberi népszavazáson elutasították (53,5% nem szavazat). Az EU úgynevezett déli bővítését Görögország január 1 jei csatlakozása vezette be, végül pedig Spanyolország és Portugália január 1 jei csatlakozása zárta le. A déli bővítést január 1 jén Ausztria, Finnország és Svédország uniós csatlakozása követte. Norvégiában csekély nem szavazattöbbséggel mint már 22 évvel azelőtt is a lakosság meghiúsította a csatlakozást, mivel a referendum során a népesség 52,4%-a újra Norvégia EU tagsága ellen szavazott május 1 jén a balti államok, Észtország, Lettország és Litvánia, valamint a kelet- és közép európai államok közül a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia, 016

17 továbbá a két földközi tengeri sziget, Ciprus és Málta csatlakoztak az EU hoz. A keleti bővítés átmenetileg csak jó két évvel később, Bulgária és Románia január 1 jei csatlakozásával zárult le. Ezzel az EU tagállamainak száma 15 ről 27 re emelkedett, és az uniós polgárok száma kb. 90 millió fővel gyarapodott, így az EU lakosainak száma 474 millióra nőtt. Ez a történelmi jelentőségű EU bővítés egy hosszú folyamat lényegét képezi, amely lehetővé tette a vasfüggöny és a hidegháború miatt több mint fél évszázada szétválasztott európai népek újraegyesítését. Az ötödik EU bővítés hátterében következésképpen elsősorban az a szándék állt, hogy az egyesült európai kontinensen újra béke, stabilitás és gazdasági jólét uralkodjon. További bővítési tárgyalások is folynak, például Törökországgal, amely csatlakozási kérelmét április 14 én nyújtotta be. Az EU és Törökország kapcsolatának története azonban még messzebbre nyúlik vissza. Az EGK és Törökország már 1963 ban társulási megállapodást kötöttek, amelyben megtalálható egy esetleges későbbi csatlakozásra való utalás ben vámuniót alapítottak, és 1999 decemberében az Európai Tanács Helsinkiben hivatalosan is tagjelölti státuszt adományozott Törökországnak. Mindennek hátterében az a meggyőződés állt, hogy az országban megvannak a demokratikus rendszer alapjai, még akkor is, ha az emberi jogok tiszteletben tartása és a kisebbségek védelme terén még rendkívül sok a teendő. A Bizottság ajánlása alapján az Európai Tanács végül 2004 decemberében jóváhagyását adta a Törökországgal folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. A tárgyalások 2005 októberében indultak. Végső céljuk a csatlakozás. Nincs azonban semmilyen garancia arra, hogy ezt a célt sikerül is elérni. Az EU ban abban a kérdésben is egyetértés uralkodik, hogy az esetleges csatlakozás nem történhet meg 2014 előtt. A csatlakozást a lehető leggondosabban kell előkészíteni annak érdekében, hogy az integráció zökkenőmentesen történjen, a több mint 50 éves európai integráció alatt elért eredmények kockáztatása nélkül. További tagjelölt Horvátország, amellyel az EU 2005 októberében kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat, és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, amely 2005 decemberében kapta meg a tagjelölti státuszt, anélkül azonban, hogy a tárgyalások megkezdésének konkrét dátumát kilátásba helyezték volna július 17 én Izland nyújtott be csatlakozási kérelmet február 24 én az Európai Bizottság javasolta a Tanácsnak a csatlakozási tárgyalások megkezdését Izlanddal. Az EU figyelme jelenleg tehát a nyugat balkáni államokra irányul. Elhatározta, hogy a nyugat balkáni országokra ugyanazt a stratégiát fogja 017

18 alkalmazni, mint a legutóbb csatlakozott országok esetében. Ez azt jelenti, hogy a nyugat balkáni országoknak az EU ba való integrálásához az átfogó keretet egy kibővített stabilizációs és társulási folyamat nyújtja egészen a jövőbeni csatlakozásig. Ehhez az első fontos lépést az európai partnerség képezi, amely már fennáll Albániával, Bosznia Hercegovinával, valamint Szerbiával és Montenegróval, Koszovót is beleértve ( 1 ). Az európai partnerségek, amelyeket egyes esetekben még a mindenkori igényekhez kell igazítani, azt a célt szolgálják, hogy segítsék a Nyugat Balkán országait annak érdekében, hogy az esetleges csatlakozásra való felkészülés rendezett és összehangolt keretek között folyhasson; továbbá megteremtik azon akciótervek létrehozásának feltételeit, amelyek a megvalósítandó reformokra vonatkozó ütemterveket tartalmazzák, és amelyekben pontosan meg kell határozni azokat az eszközöket, amelyeket az országok az EU ba való erőteljesebb integrálódás céljára kívánnak fordítani. Az EU ból való kilépés lehetősége is adott: az EU Szerződésben megjelenik a kilépési záradék, mely lehetővé teszi a tagállamok számára az EU ból való kilépést. A kilépést semmilyen feltételhez nem kötik ehhez lényegében elegendő az EU és az adott tagállam közötti, a kilépés feltételeire vonatkozó megállapodás, vagy amennyiben ez a megállapodás nem jön létre, úgy a kilépési szándék bejelentésétől számított két év eltelte elég ahhoz, hogy a kilépés megállapodás nélkül is hatályossá váljon. Olyan rendelkezések azonban nincsenek, amelyek a Szerződések súlyos és tartós megsértése esetén egy adott tagállamot kizárnának az EU ból. ( 1 ) Az ENSZ Biztonsági Tanácsának sz. határozata szerint definiált státusznak megfelelően. 018

19 Az Európai Unió alapvető értékei EU Szerződés 2. cikk (Az Unió értékei) Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában. EU Szerződés 3. cikk (Az Unió céljai) (1) Az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása. (2) Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul. (3) Az Unió egy belső piacot hoz létre. Az Unió Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul. Az Unió elősegíti a tudományos és műszaki haladást. Az Unió küzd a társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés ellen, és előmozdítja a társadalmi igazságosságot és védelmet, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, a nemzedékek közötti szolidaritást és a gyermekek jogainak védelmét. 019

20 Előmozdítja a gazdasági, a társadalmi és a területi kohéziót, valamint a tagállamok közötti szolidaritást. Az Unió tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását. (4) Az Unió egy gazdasági és monetáris uniót hoz létre, amelynek fizetőeszköze az euró. (5) A világ többi részéhez fűződő kapcsolataiban az Unió védelmezi és érvényre juttatja értékeit és érdekeit, és hozzájárul polgárainak védelméhez. Hozzájárul a békéhez, a biztonsághoz, a Föld fenntartható fejlődéséhez, a népek közötti szolidaritáshoz és kölcsönös tisztelethez, a szabad és tisztességes kereskedelemhez, a szegénység felszámolásához és az emberi jogok, különösen pedig a gyermekek jogainak védelméhez, továbbá a nemzetközi jog szigorú betartásához és fejlesztéséhez, így különösen az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt alapelvek tiszteletben tartásához. [ ] Az egyesített Európa alapját olyan alapvető értékrendek alkotják, amelyeket a tagállamok is magukénak vallanak, és amelyek megvalósítása az EU végrehajtó szerveinek feladata. Ezen elismert alapvető értékek körébe tartozik: a tartós béke, az egység, az egyenlőség, a szabadság, a szolidaritás és a biztonság megőrzése. Az EU kifejezetten elkötelezi magát a demokrácia és a jogállamiság valamennyi tagállam által vallott elveinek tiszteletben tartása, valamint az alapvető jogok és az emberi jogok védelme mellett. Ezek az értékek az EU hoz a jövőben csatlakozni szándékozó államok számára is irányt mutatnak. Ezen értékek és alapelvek valamely tagállam által történő súlyos és tartós megsértése pedig szankcionálható. Miután az állam- és kormányfők a tagállamok egyharmada vagy a Bizottság javaslatára és az Európai Parlament beleegyezését követően megállapították, hogy az EU értékeinek és elveinek súlyos és tartós megsértése áll fenn, a Tanács minősített többséggel úgy határozhat, hogy a kérdéses tagállamnak az EU Szerződésből és az Európai Unió működéséről szóló szerződésből származó egyes jogait felfüggesztheti, beleértve a tagállam kormányának képviselőjét a Tanácsban megillető szavazati jogokat is. Az érintett tagállam Szerződések szerinti kötelezettségei számára azonban kötelező érvényűek maradnak. Különösen figyelembe veszik azt is, hogy milyen hatást 020

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY FA/TR/EU/HR/hu 1 FA/TR/EU/HR/hu 2 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE 1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete NATO ismertetése Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949.április

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG 2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG EU SVÁJCI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. július 6.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Svájci Államszövetség

Részletesebben

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY AF/EEE/XPA/hu 1 2 von 9 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.2. COM(2014) 611 final ANNEX 1 MELLÉKLET Tervezet AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

A SZUBSZIDIARITÁS ELVE

A SZUBSZIDIARITÁS ELVE A SZUBSZIDIARITÁS ELVE Az Unió nem kizárólagos hatáskörei vonatkozásában a szubszidiaritás Európai Unióról szóló szerződésben foglalt elve meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az Unió rendelkezik

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Milyen célt szolgálnak az Európai Üzemi Tanácsok? Az Európai Üzemi Tanácsok adott vállalat európai munkavállalóit képviselik.

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 2009/2241(INI) 2.2.2010 JELENTÉSTERVEZET az Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozására

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

Mi a javaslat célja? Mi a szerepe az európai politikai pártoknak és a hozzájuk kapcsolódó politikai alapítványoknak?

Mi a javaslat célja? Mi a szerepe az európai politikai pártoknak és a hozzájuk kapcsolódó politikai alapítványoknak? Brüsszel, 2012. szeptember 12. Kérdések és válaszok: Az Európai Bizottság javaslata az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályáról és finanszírozásáról Mi a javaslat célja?

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27.

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930 BRIAND 1. VILÁGHÁBORÚ NÉPSZÖVETSÉG 1943 CHURCILL 2. VILÁGHÁBORÚ

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

A közösségi jog ABC-je

A közösségi jog ABC-je Európai Dokumentumok Oktatási és Kulturális Fôigazgatóság Dr. Klaus-Dieter Borchardt A közösségi jog ABC-je European Commission Az Európai Dokumentumok sorozat e kötete az Európai Unió minden hivatalos

Részletesebben

Oktatási kézikönyv a diszkriminációról

Oktatási kézikönyv a diszkriminációról Az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos tudatosság fokozását célzó szemináriumok civil társadalmi szervezetek számára Oktatási kézikönyv a diszkriminációról Az egyenlő bánásmóddal és az

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Előszó...3 Bevezetés...4 1. Az Európai Unió alapszerződései...17

Előszó...3 Bevezetés...4 1. Az Európai Unió alapszerződései...17 TARTALOMJEGYZÉK Előszó...3 Bevezetés...4 a. Európai Gazdasági Közösséget alapító szerződés...4 b. Az Egységes Európai Okmány...6 (i) Általában...6 (ii) A belső piac...7 c. Az Európai Unióról szóló Szerződés

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. augusztus 6. (OR. en) CIG 87/04 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/04 JL HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I.

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...) AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.07.25. COM(2009) XXX végleges Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...) a [ ] 2006/43/EK irányelv alapján egyes harmadik országok illetékes hatóságainak megfelelőségéről

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.17. C(2013) 9098 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alternatívbefektetésialapkezelők

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.17. COM(2014) 89 final ANNEX 1 MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG ÉS AZ IZLANDI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI MEGÁLLAPODÁSHOZ A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK

Részletesebben

(Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG

(Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG 2004.8.5. L 259/1 II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁGA (2004. március 23.)

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Részletesebben

MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL. a következőhöz:

MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.17. COM(2014) 90 final ANNEX 1 MELLÉKLET I. MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL a következőhöz: Javaslat

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.5.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Mark Walker brit állampolgár által benyújtott 0436/2012. sz. petíció a határon átnyúló jogi képviselet biztosításáról

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények)

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények) 2008.6.7. C 141/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Ajánlattételi felhívás 2008 Kultúra program (2007 2013) A programba tartozó tevékenységek végrehajtása: többéves együttműködési projektek;

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. október 5. (OR. en) 11217/10 SOC 428 HR 45 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Görömbei Sára A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Az autonómia iránti igény talán egyidõsnek mondható a nemzeti kisebbségek létével. A saját ügyeik intézését célul tûzõ

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

DOKUMENTUMOK. (Részlet)

DOKUMENTUMOK. (Részlet) DOKUMENTUMOK Preambulum SZERZÕDÉS az európai alkotmány létrehozásáról * (Részlet) ÕFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÕFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNÕJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Részletesebben

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra;

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra; A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 2. sz. általános ajánlása: A rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemben részt vevő szakosított nemzeti

Részletesebben

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei Ez a irányelv minden olyan európai piacra vonatkozik, ahol az Amway 2015. április 1-én saját leányvállalatai

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok HU0201-04 sz. Phare projekt Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok Bevezetés Grant projektek: a Kedvezményezettek alkalmazzák a Phare szabályait 2002. tavasza óta új szabályozás: könnyítések

Részletesebben

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Az Európai Unió és a fiatalok Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen céllal jött létre az Unió? az európai államok egységességének ideája nem újszerű gondolat Kant világpolgár Victor Hugo Európai

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben