Referencia intézményi dokumentumok

Átírás

1 2013. Referencia intézményi dokumentumok Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola

2 Referenciai-intézményi dokumentumok

3 1. sz. melléklet: Referenciai-intézmény szolgáltatások működtetése (működési kézikönyv) Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

4 1 Referencia intézményi működés stratégiájának meghatározása: 1.1 Küldetés nyilatkozat...nem kétfajta: ép és fogyatékos ember, hanem sokféle ember van, s nincs kétfajta bánásmód, csak egyféle: emberi bánásmód. (Gordosné Szabó Anna) Intézményünkben középsúlyosan értelmi fogyatékos, valamint súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelünk, oktatunk. Minden dolgozónk, pedagógusunk elkötelezett a minőségi, egyéni fejlesztésen alapuló, a gyerekek egyéni képességeit figyelembe vevő nevelés, oktatás iránt. Referenciaintézményként továbbra is olyan értékeket szeretnénk közvetíteni, mellyel elősegítjük tanulóink társadalomba való beilleszkedését, példát mutatunk az inkluzív nevelésre, minden diákunk képességének megfelelően használható tudást kap. Kidolgozott Jó gyakorlataink tükrözik az inkluzív szemléletet, az egyéni képességen alapuló fejlesztést, a fogyatékos emberek társadalmi elfogadtatásának fontosságát. A képzéseken a pedagógusok felkészültek a referencia intézményi feladatok, valamint a felsőoktatási gyakorlóhelyi feladatok ellátására. Az intézmény vezetői és pedagógusai elkötelezettek a horizontális tanulás iránt. Minden pedagógus elfogadja, értéknek tekinti kidolgozott Jó gyakorlatainkat, felkészültek a Jó gyakorlatok átadására, újabb jó gyakorlatok írására. A tantestület nyitott mások tapasztalatainak, innovatív értékeinek adaptálására.

5 1.2 Célok meghatározása A referencia intézményi szolgáltatásunk célja, hogy kidolgozott Jó gyakorlatainkat átadjuk, az adaptálást segítsük más szegregált oktatást, nevelést végző intézménynek, illetve többségi intézménynek. A mindenkori fenntartó biztosítja a referencia intézményi működés fenntarthatóságát, a folyamatos szakmai megújulást, fejlesztést. Nyitott intézményként segítjük gyógypedagógus és gyógypedagógus asszisztens hallgatók gyakorlati képzését. Módszertani sokszínűségünket, szakmai felkészültségünket a hálózati horizontális képzéseken, nyitott órákon, konferenciákon bemutatjuk. Célunk a folyamatos fejlődés, fejlesztés, mások tapasztalatainak adaptálása. A már kifejlesztetett jó gyakorlataink állandó felülvizsgálatával, új jó gyakorlatok kidolgozásával a szakmaiságunk fejlesztése, fejlődése biztosítható. Céljaink teljesülését évente áttekintjük, szükség esetén módosítjuk. 1.3 A hálózati működés céljainak meghatározása A jó gyakorlatok célcsoportjait, az intézmény humán- és tárgyi erőforrásait figyelembe véve a referencia-intézményi szolgáltatás mennyiségét a következőképpen határozza meg. Valamennyi jó gyakorlatot évente 2 alkalommal, maximum 2-2 intézménynek adjuk át, alkalmanként 5 fő pedagógus részére. Egyéni megállapodás, kérés alapján ettől eltérünk. A jó gyakorlat átadása a tervezettek szerinti hospitálást, valamint a tapasztalatok, dokumentumok átadását jelenti. Felkészült mentorok segítik az intézményi adaptálást is. A Szegedi Tudományegyetem JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézettel kötött együttműködés alapján intézményünk gyógypedagógus hallgatók gyakorlóhelye. A gyakorlatokat felkészült mentortanárok vezetik. Továbbá a felnőttképzésben résztvevő nevelő munkát segítő hallgatókat is fogadunk együttműködés alapján. A hallgatók létszáma tanévenként változó. A gyakorlathoz szükséges személyi és tárgyi feltételek az intézményben adottak. 1.4 Az intézményi hálózatok referencia- intézményi hálózatok tagintézményeink más, azonos profilú szegregált intézmények többségi intézmények

6 regionális koordinációs irodák szakmai szolgáltatók hálózat a járási tankerület intézményei felsőoktatási intézmények felnőttképző intézmények 1.5 Hálózati működés fejlesztése Az intézmény követi és tanév végén értékeli a referencia-intézményi működésre vonatkozó célok megvalósulását. Tanév végén értékeljük a hálózati működésre vonatkozó célok megvalósulását. Szükség esetén javító intézkedéseket végzünk, felülvizsgáljuk célkitűzéseinket. 1.6 A Referencia- intézményi működés szakmai kompetenciáinak meghatározása Az intézmény szervezeti kompetenciáinak meghatározása: dinamikusan élő, mozgó, változó szervezetrendszer munka és kommunikációs kultúra kooperációs kultúra bizalom stratégiai gondolkodás innovatív szemlélet probléma érzékenység, segítőkészség, empatikus készség széleskörű kompetenciákkal bíró kollégák nyitottság a tudományos eredmények adaptálására kooperációs megállapodások kötésének, együttműködések végrehajtásának kompetenciája rugalmas együttműködési képesség gyors szervezeti tanulási készség megrendelők testre szabott kiszolgálásának képessége A hálózatban való működéshez szükséges kompetenciák meghatározása hálózati intézmények tudásának adaptálása helyi innovációk hálózati kiterjesztése

7 proaktív és problémamegoldó magatartás szabadon és folyamatosan áramoltatott pontos és feladat releváns információk alkalmazkodási képesség a különböző hálózatokban jelentkező együttműködésekre Az referencia- intézményi szolgáltatás vezetőjének/szakmai vezetője A szakmai szolgáltatás vezetőjének ismeretei és tudása: EU támogatás politikája (pályázati ismeretek) vezetési ismeretek (jogi háttér, gazdálkodás, rendszerszemlélet, oktatásszervezés, minőségmenedzsment) PR felnőttképzés pedagógiai szakmai szolgáltatás gyógypedagógiai nevelés, oktatás kompetencia alapú nevelés, oktatás referencia - intézmény cél-feladatrendszere hálózatépítés szervezetdiagnózis és - fejlesztés, változásmenedzsment felhasználói szintű számítógép-kezelői ismeret. Képességei: jó verbális és írásos kommunikációs képesség szervezőképesség konfliktuskezelési képesség pontosság és megbízhatóság Attitűdjeinek meghatározása: szolgáltatói beállítódás a minőség iránti elkötelezettség innovatív szemlélet az intézmény iránti elkötelezettség Mentorpedagógusok szakmai kompetenciái önismeret magas szintű gyógypedagógiai szakmai felkészültség

8 referencia - intézmény cél-feladatrendszere felnőttképzési (egyéni, team) ismeretek hálózatépítés segítő kapcsolat elméleti kérdései mentorálási eljárások, azok használatának, adaptációjának feltételei, szabályai, a mentorpedagógus saját lehetőségei ezzel kapcsolatban az értékelő visszacsatolás különböző formái, és azok alkalmazása. Képességeinek meghatározása: önmenedzselés szakmai igényesség az intézmény és a minőség iránti elkötelezettség konfliktuskezelés problémamegoldás pozitív kommunikáció prezentációs képesség tudás átadásának képessége analógiás gondolkodás elemző képesség empátia együttműködési képesség. Attitűdjeinek meghatározása: nyitottság probléma érzékenység innovatív szemlélet széleskörű kompetenciák szolgáltatói beállítódás

9 2 A referencia- intézményi szolgáltatások biztosításának szervezeti rendszere A referencia- intézményi feladatok ellátását több team végzi. 1. Az irányító team tagjai: intézményvezető általános igazgatóhelyettes innovációért felelős igazgatóhelyettes gazdaságvezető/ ügyintéző projektmenedzser 2. A megvalósító team tagjai: programfejlesztő pedagógusok (jó gyakorlat gazdák) mentoráló pedagógusok (a főiskolai hallgatók és a felnőttképzésben résztvevők szakmai gyakorlatának vezetői) technikai munkatársak 2.1 Szervezet vezetője: Az intézmény igazgatója gondoskodik az Iskolatáskába feltöltött jó gyakorlat adatlapjának ellenőrzéséről, hitelesítéséről, adatbázisban történő nyilvánosságra hozataláról, a jó gyakorlat megvalósításának éves iskolai munkatervben történő tervezését ellenőrzi az érdeklődő partnerekkel való kapcsolattartás szerződést köt a felsőoktatási intézményekkel és felnőttképző intézményekkel gyakorlóhelyi feladatok ellátására, kiválasztja a gyakorlatvezető mentori tevékenységre alkalmas gyógypedagógusokat, fogadja a képző intézmények hallgatóit az adott félévben gyakorlatuk teljesítéséhez, részt vesz a képző intézmények által vezetett értékelésekben, innovációkban, a gyakorlatvezetéssel kapcsolatos problémák feltárásában, megoldásában intézkedik, igény és megállapodás szerint lehetőséget biztosít a szolgáltatás iránt érdeklődő partnerek helyszíni látogatására, befogadja az iskolába érkező jó gyakorlat megrendeléseket, az intézmény képviseletében szerződéskötésre jogosult, biztosítja az átadás jogszerűségének, szakszerűségének intézményi feltételeit,

10 felel a jó gyakorlat eladásából befolyt bevételekkel való gazdálkodásért, az érintett pedagógusok számára történő kifizetésért, az elégedettségmérés alapján elrendeli a célok és megvalósítás módosítását. 2.2 A referencia- intézményi szerszervezet tagjainak tevékenységi köre Referencia intézményi team meghatározása Folyamatgazdák megnevezése és feladatai Az irányító team tagjai: intézményvezető, általános igazgatóhelyettes, innovációért felelős igazgatóhelyettes, gazdaságvezető/ügyintéző, projektmenedzser Az általános igazgató-helyettes biztosítja a szakmai-szervezeti feltételeket az innováció kidolgozásához, a megvalósítás iránt érdeklődők fogadásának ütemezését, a helyszíni látogatók fogadását, általános tájékoztatását (az iskola munkájáról, a jó gyakorlat nevelési-oktatási folyamatba való illeszkedéséről, stb.); gondoskodik a megvalósító pedagógusok tervező-előkészítő munkájának koordinálásáról, a lebonyolítás humán és tárgyi-technikai feltételeinek megteremtéséről, folyamatának ellenőrzéséről, értékeléséről, a helyszíni tapasztalatszerzés, hospitálás lebonyolításának irányításáról, fogadja a képző intézmények hallgatóit az adott félévben gyakorlatuk teljesítéséhez, lehetővé teszi a képző intézmény elvárásainak megfelelő gyakorlatok elvégzését, a hallgatók mentorálását, szakmailag felügyeli, ellenőrzi, értékeli a mentorálást Az innovációért felelős igazgatóhelyettes a megvalósítás szakmai minőségének és a jó gyakorlat eladás évenkénti dokumentálása (fotó, videó, feljegyzések, referenciák, minőségügyi bizonylatok, stb.), referencia intézmény minőségirányítási rendszerének működtetése, szükségszerű módosításokra javaslatot tesz, PR és kommunikációs rendszer működtetése,

11 gondoskodik a komplex jó gyakorlat csomag elektronikus adathordozón (CD, DVD) történő archiválásáról, iktatásáról az átadásra kerülő szakmai anyagok elektronikus adathordozón (CD, DVD) történő biztosítása gondoskodik a technikai eszközök biztosításáról digitális dokumentáció készítése, archiválása A gazdasági vezető/ügyintéző felelős az átadás-átvétellel kapcsolatos szerződés előkészítésért, a számlázás és a teljes gazdasági-pénzügyi folyamat szakszerű és jogszerű bizonylatolásáért, igazgatói döntés alapján az innováló pedagógusok megbízási szerződésének elkészítéséért, tájékoztatást nyújt az igazgatónak a jó gyakorlat eladásából származó bevétel intézményi számlára történő beérkezéséről, intézi a beérkezett összegből a jogosult pedagógusok számára történő kifizetést Projektmenedzser feladata a jó gyakorlat fejlesztés és dokumentálás operatív irányítása, a pedagógusok munkájának támogatása, irányítása, szakmai műhelymunkák szervezése, a jó gyakorlat adatlap Iskolatáskába való feltöltése, iskolai honlapon történő népszerűsítésének megszervezése, az egyes modulok egységes dokumentációjának ellenőrzése, a jó gyakorlat megvalósításának éves munkaközösségi munkatervben való tervezése, a lebonyolítás szakmai segítése, ellenőrzése, a megvalósítás és a jó gyakorlat eladás releváns bizonylatainak gyűjtését, kezelését operatív irányítja, szakmai tájékoztatást, információkat biztosít az innovációról, illetve az átadásról irányítja a helyszíni konzultációt javaslatot tesz a Jó gyakorlat esetleges korrekciójára szakmai segítséget nyújt további jó gyakorlatok kidolgozásához,

12 A referencia intézményi feladatokért felelős koordinátor munkáját külön munkaköri leírás alapján végzi, az abban rögzített időtartam szerint. Munkája a Jó gyakorlat -ok eladásából befolyt összegből kerül díjazásra Technikai felelős és feladatai Technikai munkatársak a szolgáltatásokhoz kapcsolódó technikai háttér biztosításáért felelnek (terem berendezése, catering) Jó gyakorlat gazdák és feladatai Programfejlesztő pedagógusok (jó gyakorlat gazdák) feladata a jó gyakorlat moduljának szakszerű tervezése, a megvalósítás dokumentálása, bizonylatainak leadása a szakmai vezető számára, a tanulók, szülők tájékoztatása, a kidolgozott jó gyakorlat modul megvalósítása, segíti az adaptálást, utánkövetést az Iskolatáskában feltöltött, az átadás átvételhez szükséges feltételekről (tájékoztatás, hospitálás, dokumentálás) Felsőoktatási képzésben résztvevőket (gyógypedagógus, szociális munkás, nevelő munkát segítők) mentoráló pedagógusok a gyógypedagógiai munka iránti elkötelezettség megalapozása felkészíti, segíti: az intézmény életét szabályozó törvények és dokumentumok megismerését, értelmezését tanítási (foglalkozási órák) felépítésének, alkalmazott módszereknek, tanulmányi segédleteknek, taneszközöknek célszerű megválasztását tanítási, foglalkozási órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátását, tanmenet, óravázlat készítését értékeli a hallgató teljesítményét megszervezi, hogy a hallgató betekintsen az intézmény tanórán kívüli életébe Hálózatokkal való kapcsolattartás felelőse és feladatai

13 A következő hálózatokkal épít ki kapcsolatokat az intézmény: Referencia-intézmények: Kapcsolattartó: szakmai team vezetője Feladatok: szakmai műhelyek szervezése, konferenciákon való megjelenés, on-line kapcsolattartás Tagintézmények: kapcsolattartó: intézményvezető feladat: szakmai műhelymunka más, azonos profilú szegregált intézmények kapcsolattartó:intézményvezető feladat: szakmai műhelymunka többségi intézmények kapcsolattartó:intézményvezető feladat: szakmai műhelymunka, szakmai programok Regionális koordinációs irodák: Kapcsolattartó: intézményvezető Feladatok: konferenciákon való megjelenés, on-line kapcsolattartás Szakmai szolgáltatók hálózata Kapcsolattartó: intézményvezető Feladatok: továbbképzések, szakmai programok nyomon követése, lehetőség szerint szolgáltatások igénybevétele, szakmai programok lebonyolításában együttműködés kialakítása. Járási tankerületek Kapcsolattartó: intézményvezető Feladat: együttműködés a járási tankerület vezetésével, a járásban lévő intézményekkel, járási szintű szakmai programok szervezése, más intézmények által szervezett programokon való részvétel. felsőoktatási és felnőtt képző intézmények kapcsolattartó:intézményvezető, általános igazgatóhelyettes feladat: gyakorlóhelyi feladatok ellátása 2.3 A referencia- intézményi szervezet működésének szabályozása

14 2.3.1 Alapító okirat Az intézményi Alapító okirat tartalma lehetővé teszi a referencia-intézményi működést, a pedagógiai szakmai szolgáltatások végzését. A IX-09/30/600/2012 okirat számú Alapító okirat 2012.augusztus 31. napján lépett hatályba, Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter jóváhagyásával. (2012. január 1-től gyógypedagógiai intézményünk a Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ fenntartásába került) március 31-i fordulónappal a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Hódmezővásárhelyi Tankerület látja el az intézményünk fenntartói feladatait. Az új Alapító okirat előkészítése folyamatban, a jelenlegi fenntartó felé jelzéssel éltünk, hogy a pályázati feltételeknek megfelelően az új dokumentum tartalmazza az alábbi tevékenységeket: pedagógiai szakmai szolgáltatás nyújtása (TEÁOR: 85.60, oktatást kiegészítő tevékenység, államháztartási szakfeladat száma, elnevezése: , Pedagógiai szakmai szolgáltatások); a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése. szakmai konferenciák, tréningek, továbbképzések szervezése (TEÁOR: 85.59, m.n.s. egyéb oktatás, államháztartási szakfeladat száma, elnevezése: , szakmai továbbképzések); oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása (TEÁOR: 85.60, oktatást kiegészítő tevékenység, oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása); egyéb oktatást kiegészítő tevékenység (TEÁOR: 85.60, oktatást kiegészítő tevékenység, Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység) Fenntartói támogatás: A TÁMOP es pályázati konstrukció melléklete a fenntartói támogató nyilatkozat, mely egyben a projekt fenntartási időszakában is garantálja a további működtetést PR tevékenység szabályozása PR tevékenységet koordináló felelős tevékenységi köre sajtótájékoztató sajtóközlemények konferenciákon való megjelenés, szervezés

15 tájékoztatás a helyi médiában intézményi portfólió honlap működtetése online levelezési rendszer működtetése DM levél készítése, reklámozása Kommunikációs felületek meghatározása Intézmény honlapja: Szolgáltatói kosár: A kommunikációs tevékenységek ütemezése A kommunikációs tevékenységek ütemezését, formáit, részletes szabályait a kommunikációs terv tartalmazza A kommunikációs tevékenységek forrása A jó gyakorlatok bevételéből származó keretösszeg nyújt fedezetet a kommunikációs tevékenységre A referencia- intézményi tevékenység pénzügyi forgalmának tervezése Fenntartói együttműködés releváns részei A fenntartó támogatja az intézmény referencia-intézményé/ referencia-hellyé válását. Módosítja az intézmény Alapító okiratát a jogszerű referencia-intézményi működéshez, a vállalt szolgáltatások ellátásához. A pénzügyi megvalósítás a fenntartó utasításának megfelelően történik Bevételek Jó gyakorlatok eladásából származó bevételek: knowhow, mentorálás, hospitálás, kiadvány. A bevételek alapját a Szolgáltatói kosárban rögzített árak adják. A rögzített áraktól való eltérést meghatározza az adott partnerrel történő megegyezés, melyek a megkötendő szerződésekben kerülnek rögzítésre. A Jó gyakorlat címe know how hospitálás mentorálás kiadvány

16 Sajátos nevelési igényű értelmileg súlyos fokban akadályozott fejlesztő Ft Ft/fő Ft/fő - iskolai tanulók környezeti nevelése Esélyegyenlőségi nap Ft Zenei nevelés a középsúlyos értelmi Ft Ft/fő Ft/fő Ft/fő Ft akadályozott óvodáskorú, illetve súlyos és halmozott értelmi sérült fejlesztő iskolás gyermekek számára Kiadások Megnevezés Bevétel: Folyamatos működésből Jó gyakorlat értékestés Innovációs tevékenységből Források összesen Kiadás: Folyamatos működtetés, az átadás anyagköltségei, helyettesítés catering Jó gyakorlat értékestés, a teamek tevékenysége Innovációs tevékenység Felhasználások összesen Összeg Megoszlás 0% 100% 0% 100,00% 40 % 40 % 20% 100,00% A referencia-intézményi működés minőségbiztosítása 3. sz. mellékleta referencia intézményi szolgáltatások infrastrukturális feltételei 2.4 Tárgyalótér kialakítása Helyiség kialakítása Hospitálás céljára alkalmas helyiségek bemutatása: a tantermekben mobil multimédiás eszközök használhatók jelenleg. Kis méretüknél fogva egyenként maximálisan 6-8 fő egyidejű fogadására alkalmasak.

17 Műhelyfoglalkozások megtartására kijelölt helyiség bemutatása: A műhelyfoglalkozások, a pedagógiai munka, valamint a jó gyakorlatok bemutatására egy főt befogadó teremben van lehetőség, akadálymentesített épületben Bútorzat A teremben asztalok, székek és tároló szekrények állnak rendelkezésre. A vendégek számára párnázott irodai székek biztosítják a megfelelő kényelmet. A terem mobil multimédiás eszközökkel felszerelt, berendezése megfelel a kooperatív technikák alkalmazására. A jelen pályázati forrásból további multimédiás eszközök, mobil internet kerülnek beszerzésre, illetve internet hálózat kerül kiépítésre, mellyel az állandóságot kívánjuk biztosítani a pályázati feltételeknek megfelelően. Egyéb pályázati forrásból szeretnénk az osztálytermekbe beszerezni oktatótáblákat és projektorokat. 2.5 A referencia-intézményi szolgáltatás eszközrendszerének bemutatása Műhelyfoglalkozások, hospitációk megtartásához szükséges eszközök listája: projektor vetítővászon laptopok internet hozzáféréssel dokumentációs adatbázishoz szükséges szoftverek nyomtató fénymásoló Szervezési feladatok ellátásához szükséges eszközök: fénymásoló nyomtató multimédiás számítógép a szükséges szoftverekkel digitális fényképezőgép digitális kamera közvetlen telefon elérhetőség a referencia-intézményi működésért felelős személyhez 2.6 Kommunikációs szolgáltatások bemutatása Helyszínen megvalósított tájékoztatása előadás

18 szakmai tanácsadás, konzultáció tanítási óra bemutatóóra óra - és dokumentum elemzés mentorálás Kiadványok referencia intézményi portfólió Jó gyakorlatok szakmai anyagai CD vagy DVD Educatio Kht. által működtetett Iskolatáska iskolai dokumentumok (működési, szakmai) szóróanyagok On- line szolgáltatások bemutatása Intézményi honlap működtetése 2.7 Catering lehetőségek bemutatása Rendezvényekhez kapcsolódó vendéglátás büféasztal szolgáltatás formájában történik. Igény szerint rendezvényekhez kapcsolódóan éttermi szolgáltatás lehetősége biztosított az intézmény ebédlőjében.

19 2. sz. melléklet: Referencia-intézményi szolgáltatási portfólió Kozmutza Flóra Művészetoktatási Óvoda, Általános Intézmény, Iskola, Szakiskola, Alapfokú Diákotthon, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

20 Az intézmény referencia- intézményi szolgáltatásokkal kapcsolatos küldetésnyilatkozata...nem kétfajta: ép és fogyatékos ember, hanem sokféle ember van, s nincs kétfajta bánásmód, csak egyféle: emberi bánásmód. (Gordosné Szabó Anna) Intézményünkben középsúlyosan értelmi fogyatékos, valamint súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelünk, oktatunk. Minden dolgozónk, pedagógusunk elkötelezett a minőségi, egyéni fejlesztésen alapuló, a gyerekek egyéni képességeit figyelembe vevő nevelés, oktatás iránt. Referenciaintézményként továbbra is olyan értékeket szeretnénk közvetíteni, mellyel elősegítjük tanulóink társadalomba való beilleszkedését, példát mutatunk az inkluzív nevelésre, minden diákunk képességének megfelelően használható tudást kap. Kidolgozott Jó gyakorlataink tükrözik az inkluzív szemléletet, az egyéni képességen alapuló fejlesztést, a fogyatékos emberek társadalmi elfogadtatásának fontosságát. A képzéseken a pedagógusok felkészültek a referencia intézményi feladatok, valamint a felsőoktatási gyakorlóhelyi feladatok ellátására. Az intézmény vezetői és pedagógusai elkötelezettek a horizontális tanulás iránt. Minden pedagógus elfogadja, értéknek tekinti kidolgozott Jó gyakorlatainkat, felkészültek a Jó gyakorlatok átadására, újabb jó gyakorlatok írására. A tantestület nyitott mások tapasztalatainak, innovatív értékeinek adaptálására.

21 Az referenciai- intézményi szolgáltatás bemutatása Az intézmény általános bemutatása: A hódmezővásárhelyi Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon 1951 óta értelmi fogyatékosokat nevelő-oktató intézmény. Az intézmény fő épülete a Kutasi út , két telephelye a Simonyi utca 6. és a Klauzál utca 12.alatti gyermekotthon. Az épületek magánházak voltak. Kezdetben közös igazgatás alatt működött a Nagy Sándor utcai Gyógypedagógiai Iskolával, 1957-ben vált szét a két intézmény óta csak középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek nevelésével-oktatásával foglalkozik az intézmény. Ekkor beindult a gyógypedagógiai óvoda is. Az intézmény feladatai, tevékenységei folyamatosan bővültek. Az országban az elsők között vállaltuk fel a korai gyógypedagógiai segítségnyújtást, és a súlyosan halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő iskolai oktatását Az intézmény fenntartója, a Csongrád Megyei Önkormányzat, először 2007-ben döntött a fenntartásában lévő szegregált és/vagy integrált nevelést-oktatást ellátó intézmények szerkezetátalakításáról ben újabb átalakításra került sor, így Csongrád megye valamennyi sajátos nevelési igényű gyerekeket ellátó intézménye egy igazgatóság alá került, a székhely Hódmezővásárhelyen van. Az új, összevont intézmény neve: Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. Székhelyintézmény a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon, tagintézményei: Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Szentes, Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola Csongrádi Tagintézménye, Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Makó, Klúg Péter Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Szeged január 1-től az intézmények új fenntartója a Csongrád Megyei Kormányhivatal. További tagintézménnyel bővült iskolánk szeptember 1-től az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola (Hódmezővásárhely) a Kozmutza Flóra iskola tagintézményévé vált. A többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény a sajátos nevelési igényű tanulók szegregált és/vagy integrált nevelését-oktatását látja el, ezért a tanulók a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság véleménye alapján kerülnek beiskolázásra. A Klúg Péter

22 tagintézménybe a Hallássérültek Országos Rehabilitációs, Szakértői Bizottság véleménye alapján kerülnek a gyerekek. Az összes intézmény feladata, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek egyéni szükségleteiknek megfelelően a legjobb minőségben kapják meg a szakértői javaslatok alapján a gyógypedagógiai szolgáltatásokat. Az intézmények működési köre Csongrád megye, a Klúg Péter tagintézmény esetében Békés és Bács-Kiskun megye is. Az intézménybe járó gyerekek sajátos nevelési igényűek: értelmükben és tanulásban akadályozottak, hallássérültek. Ezért biológiai pszichológiai szociológiai - szociális tulajdonságaik alapján különleges gondozást igényelnek. Mindezek sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Szakmai célunk, hogy használható tudást nyújtsunk gyerekeinknek, mellyel segítjük a társadalomba való beilleszkedésüket. Az alapfeladatok ellátásán túl az egyéniesítő nevelés érdekében a következő szolgáltatásokat biztosítjuk: gyógypedagógiai lovaglás, kutyaterápia, terápiás célú tiflopedagógiai úszásoktatás, fejlszetés, beszédhabilitáció-logopédia, gyógytestnevelés, konduktív szurdopedagógiai fejlesztés, mozgásnevelés, hitoktatás, kirándulások, táborozások, integrált programok, hagyományos rendezvények, programok. A tehetséggondozás jegyében alapfokú művészeti oktatás, sportkör, szakkörök biztosítják a fejlesztést. A szakiskolás tanulók felnőttkori munkába állításának elősegítése érdekében integrált munkahelyi gyakorlatot biztosítunk négy külső munkahelyen (Tesco, városi kórház, idősek otthona, Jó Étvágyat Kft) Pedagógiai szakszolgálati feladatként gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztést, gondozást biztosítunk. Az országban az elsők között dolgoztuk ki a korai fejlesztés szakmai programját. Szintén elsők között vezettük be és működtetjük a súlyos halmozottan fogyatékosok fejlesztő iskolai ellátását. Szakmai munkánk eredménye, hogy az Educatio Kft.-nél 3 Jó gyakorlatunk megismerhető, megvásárolható. Pályázatot nyújtottunk be a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése c. pályázatra, az elbírálás még folyamatban van. Valamennyi szolgáltatásunkhoz a személyi feltételek adottak. Tanulói létszámunk évről évre emelkedik annak ellenére, hogy az értelmileg akadályozottak esetében is megvalósult a szabad iskolaválasztás lehetősége. A Csongrád Megyei Önkormányzat lehetővé tette, hogy az általa fenntartott, tanulásban akadályozott gyermekek oktatására specializálódott iskolák is fogadják az értelmileg fogyatékos gyerekeket. Hódmezővásárhely Önkormányzata a közoktatási intézményhálózatát teljesen átszervezte, a

23 feladatellátását kibővítette, így az akadályozottsággal és sérüléssel élő tanulók ellátását is felvállalta. A társadalmi változások ellenére nőtt tanulólétszámunk és a tanulócsoportok száma. A pozitív létszámváltozás oka a korai fejlesztésben az ellátottak számának emelkedése, innen a 3. életévüket betöltött gyerekek óvodánkba kerülnek, 3 óvodai csoportunk van. A gyógypedagógiai óvodánkba járt tanköteles korban értelmileg akadályozott SNI tanulók szülei a személyre szabott komplex fejlesztés és egyéni rehabilitációs lehetőségek miatt továbbra is ragaszkodnak intézményünkhöz, nem kívánják integráltan, a tanulásban akadályozottak iskoláiban neveltetni gyermekeiket. Különösen nagy az érdeklődés a súlyos, halmozottan sérült, tanköteles korú gyerekeket fogadó fejlesztő iskolai csoport iránt. Folyamatosan két csoport működik maximális létszámmal. A 8. osztályt végzett tanulóink továbbtanulnak iskolánk készségfejlesztő szakiskolai tagozatán, rendszeresen párhuzamos osztályt tudunk indítani, hiszen a térségben egyetlen továbbtanulási lehetőség az értelmileg akadályozott fiataloknak. Felsőbb évfolyamokon rendszeres, hogy a tanulásban akadályozott tanulók iskoláiból értelmileg akadályozott tanulók érkeznek a diákotthoni ellátás lehetősége miatt. Speciális szakiskolánkba is érkeznek a tanulásban akadályozottak foglalkoztató csoportjaiból. A tanulók között vannak napi bejárók, diákotthonban elhelyezettek, magántanulók, tartós vagy átmeneti neveltek és utógondozottak. Intézményünk a gyermekvédelmi szakellátás keretében otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyerekeknek. Hódmezővásárhelyen gyermekotthonunkban 16 gyereket nevelünk igényesen és korszerűen felszerelt önálló polgári házban. Kiemelten hangsúlyos a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása, hiszen gyermekeink jelentős része hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű. A székhelyintézményben 58 hátrányos helyzetű és 13 halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelünk. Ez az összlétszám 43%-a. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége az iskola valamennyi képzési területére járó gyerek életútját segíti. Az iskolát befejező tanulókat nyomon követjük a szülők megkeresésével, tájékozódunk a fiatalok intézményi elhelyezéséről és munkájáról. A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók érdekében a gyermekvédelmi felelős a szülőkkel, osztályfőnökökkel, gyermekjóléti intézményekkel, önkormányzatokkal, hatóságokkal együttműködik a veszélyeztető okok megszüntetésében, illetve preventív feladatokat lát el.

24 A szegénység, a deviancia, a családi kötelékek lazulása, többség és kisebbség közötti kapcsolat alakulása, a társadalmi rétegek közötti különbségek növekedése közvetlenül és fokozottan érezhetők intézményünkben. Diákotthonunkban egyre több esetben gyermekvédelmi funkciót, prevenciót kell betölteni, mert a hetes ellátással megelőzhető a veszélyeztetett gyermek kiemelése a családból. A szülőket tájékoztatni kell a szociális ellátásokkal kapcsolatosan arról, milyen ellátások járnak a gyermekek után a különböző életszakaszokban. A szülőknek szükségük van a folyamatos tájékoztatásra a jogszabályi változások miatt. A családokban fontos kérdés, hogy gyermekük felnőtté válásával milyen teendőik, kilátásaik vannak a munkavállalás vagy az intézményi elhelyezést illetően. Pedagógusközösségünk, nevelőtestületünk megújulásra képes, innovatív szemléletű. A minőség iránt elkötelezett, szakmailag igényes, segítőkész közösség. Intézményünk jelentős részt vállal a gyógypedagógus képzésben a szakmai gyakorlatok helyszíneként. Több kollégánk óraadó tanár a Szegedi Tudományegyetem Gyógypedagógiai Karán. A tapasztalt kollégák önzetlenül, kivételes szakértelemmel, türelemmel, szeretettel végzik a gyakorlatvezetést, ezért intézményünk nagyon népszerű a hallgatók körében Az épületek állagmegóvását, fejlesztését, korszerűsítését saját és pályázati erőforrásból, a szakképzési alapból biztosítottuk eddig. Sajátos nevelési igényű gyermekeink ellátásában elsőrendű feladatunk társadalmi beilleszkedésük, elfogadásuk elősegítése, ezért minden olyan pályázati és egyéb lehetősség szeretnénk élni, amely ennek megvalósítását segíti. Referencia-terület specifikumainak bemutatása Jó gyakorlataink 3 referencia-területre vonatkoznak: Saját fejlesztésű alternatív program szerint működő, a modernizáció valamely területén mintaközvetítő intézmény Elfogadott jó gyakorlataink közül kettő az értelmileg fogyatékos (súlyos és középsúlyos) fejlesztő iskolai oktatásban, valamint óvodai oktatásban résztvevő gyermekek környezeti- és zenei nevelését segíti. A kidolgozott programok saját fejlesztés, több éves kipróbálás eredményei. Befogadó pedagógiai gyakorlat / integrációs pedagógiai program alkalmazásában mintaadó intézmény, referenciahely A harmadik jó gyakorlatunkkal pedig azt céloztuk meg, hogy a sérült és a többségi gyerekek is megismerjék a fogyatékosság fajtáit, a vele együtt járó nehézségeket, azért, hogy elősegítsük a társadalmi elfogadásukat, elősegítsük az inkluzív szemlélet elterjedését. Új típusú felsőoktatási gyakorlóhely

25 Felsőoktatási intézményekkel és felnőttképző helyekkel kötött szerződések alapján intézményünk gyógypedagógus hallgató és az oktatást-nevelést segítők gyakorlóhelye. Jól felkészült mentortanárok biztosítják az igényes, szakmai munkát. Intézményünk befogadó és egyéni fejlődést biztosító nevelés-oktatás eljárásait érvényesítő pedagógiai módszereket alkalmaz.

26 A referencia intézményi működés bemutatása: Az intézmény felkészültsége a szolgáltatások nyújtására Az IFT-ben meghatározott képzéseket és felkészítéseket a pedagógusok elvégezték, szakmailag felkészültek a referencia-intézményi szerepkörre. 7 vezető, 11 mentortanár, 17 pedagógus, 1 egyéb alkalmazott vett részt a képzéseken, felkészítéseken. Tantestületünk elkötelezett a folyamatos önfejlesztés iránt, ez biztosítéka annak, hogy meglévő tudásunkat kiegészítve hasznosan tudjunk tevékenykedni. Elkötelezettek vagyunk a tantestületen belüli szakmai megújulásra, rendszeresen szervezünk belső képzéseket, szakmai műhelyeket, további jó gyakorlatok kimunkálásán dolgozunk. Hálózati együttműködésben elsődleges partnereink a tagintézményeink, a hasonló profilú közoktatási intézmények. Nyitottak vagyunk a többségi intézmények felé, a jó gyakorlatainknak köszönhetően a járási intézményekkel megismertetjük a fogyatékosok világát. Szakmai megújulásunkat segíti az érdekvédelmi szervezetekkel kialakított rendszeres jó kapcsolat. A hálózati együttműködések fő célja, hogy megismertessük az intézményünkben folyó kiemelkedő szakmai munkát, ezzel felkeltjük leendő partnereink érdeklődését szolgáltatásaink iránt. Működési eljárásrendet dolgoztunk ki, mely meghatározza a partnerek fogadásának rendjét, a hospitálás lebonyolítását, a személyi, tárgyi erőforrások biztosítását és a felelősök nevét. A jó gyakorlatok adaptálását a bemutató foglakozásokkal, azok elemzésével, konkrét projekttervekkel valósítjuk meg. A mentorálási tevékenység kiterjed a helyszíni tanácsadásra, megbeszélésre, a dokumentáció bemutatására, a beépítés ellenőrzésére, a műhelymunkára, a fogadó intézmény lehetőségeinek megismerésére, a fordított mentorálási lehetőség igény szerinti biztosítására. Felsőoktatási gyakorlóhelyként minőségi szolgáltatást biztosítunk az együttműködő képzőhelyek hallgatóinak. (A referencia-intézményi működéshez szükséges szervezeti, oktatásszervezési, szolgáltatás-szervezési feltételrendszer adott, elemeinek tervszerű kidolgozottságának bemutatása) A működési kézikönyvben szabályozottak szerint. Humán erőforrások: Személyi feltételek, képzettségek

27 A működési kézikönyvben szabályozottak szerint. 7 vezető, 17 pedagógus, 11 mentortanár, 1 egyéb alkalmazott készült fel a referencia intézményi feladatok ellátására. Belső képzéseken, bemutatókon a tantestület valamennyi tagja megismerte a referencia-intézményi feladatokat. Referencia területhez kapcsolódó szakmai kompetenciák Mind a három referencia területen jól képzett, több diplomával rendelkező gyógypedagógusok látják el a feladatokat. Pedagógusok személyes kompetenciáinak bemutatása A működési kézikönyvben bemutatottak szerint. Tárgyi feltételek (vendégek, látogatók fogadására alkalmas infrastruktúra) ismertetése: A működési kézikönyvben szabályozottak szerint.

28 A referencia területhez tartozó "jó gyakorlatok" bemutatása: Alapadatok 2.1. Jó gyakorlat" 1. címe: Sajátos nevelési igényű értelmileg súlyos fokban akadályozott fejlesztő iskolai tanulók környezeti nevelése Jó gyakorlat" céljának bemutatása: Folyamatban A jó gyakorlat célja, hogy olyan tananyagot, ismeretanyagot mutasson be, amely megfelelő motiválás mellett a súlyosan-halmozottan sérült gyermekek meglévő ismereteit megerősíti, és melyre építve tapasztalataikat mélyíthetjük, bővíthetjük. A jó gyakorlat elősegíti a súlyosanhalmozottan sérült gyermekek komplex fejlődését. Olyan tanítási, tanulási stratégiákat tartalmaz, amelyek alkalmasak a tanulók tanulásának segítésére. Eredményben A természeti környezet változásainak megtapasztaltatása, megismerése, megfigyeltetése a megismerő funkciókra épülő tudatosan tervezett feladatokkal. A megfigyeltetéstől a megfelelő környezetben való személyes, testközeli megtapasztaltatástól az emlékképek megőrzését segítő tárgyak, képek, szemléltető eszközök használatán át az egészséges táplálkozás megvalósításáig. Jó gyakorlat megvalósításának alapvető feltételei: Helyi meghatározások A jó gyakorlat minden olyan esetben alkalmazható, ahol a tárgyi és személyi feltételek megfelelnek a törvényi szabályozásnak, s halmozottan sérült gyerekek fejlesztő iskolai oktatása folyik. Figyelembe kell venni a súlyosan és halmozottan sérült tanulók fejlesztő oktatásának irányelvét (2/2005.III.1.OM. Rendelet-hatályos től) Sikeresen kivitelezhető, ha a szülőkkel együttműködve a segítők teljes mértékben elfogadást mutatnak a súlyosan és halmozottan sérült gyermekekkel a tanítási-gondozási folyamatok végrehajtásában. Figyelembe kell venni a súlyosan, halmozottan sérült gyerekek státuszát, a fejlesztés ezért minden esetben személyre szabott, az általános tanmenetben megfogalmazott feladatokat a személyes képességekhez kell igazítani. Időben terjedelem A Jó gyakorlat egy év tananyagát mutatja be a tanmenettel és óravázlatokkal. A megvalósítás, adaptálás is egy évre vonatkozik. A tananyagok koncentrikusan kapcsolódnak az előző és következő órák anyagához. A Jó gyakorlat által meghatározott innováció

29 A jó gyakorlat megvásárlója megkapja a teljes tanévet felölelő környezeti nevelés tanmenetet valamint 5 környezeti nevelés óra részletes tervezetét. Jó gyakorlat" szakmai, pedagógiai jellemző: Az újszerűség rövid bemutatása Újszerűsége a fejlesztő iskolai oktatás-gondozás eltérő módszertanából adódik: a változások megfigyeltetése, a természeti környezet változásainak megtapasztaltatása, megismerése konkrét módon, cselekvéssel. A megismerő funkciókra épülő tudatosan tervezett feladatok cselekvésbe ágyazottan, komplex-multidimenzionális és interdiszciplináris-gyógypedagógiai módszerek alkalmazásával valósul meg a tananyagot apró lépéseire bontva, mégis egymásra épülő feladatok kialakításával, amely elősegíti a súlyosan-halmozottan sérült gyermekek előrelépését a következő fejlődési szintre. Cél csoport bemutatása (korosztály, speciális célcsoport) A jó gyakorlat a fejlesztő iskolában tanuló súlyosan-halmozottan sérült gyermekek komplex fejlesztését segíti elő 6-12 éves korig. Jó gyakorlat" és referencia terület kapcsolata A jó gyakorlat két referencia-területhez is kapcsolódik: Saját fejlesztésű, alternatív program szerint működő, a modernizáció valamely területén mintaközvetítő; Befogadó pedagógiai gyakorlat/integrációs pedagógiai program alkalmazásában mintaadó intézmény, referenciahely. A képzés tananyaga, a módszertan saját fejlesztésű, kipróbálása több éve folyik.

30 A jó gyakorlat" továbbfejlesztésének bemutatása Az innováció folyamatos, mindig a csoport szükségleteihez, képességeihez igazított. A tananyag egységek évenként bővülve egymásra épülnek. Kiemelten fontos a továbbfejlesztésben a szülői visszajelzések beépítése, az egyéni fejlesztés tervének ezek alapján történő esetleges módosítása. A gyógypedagógiai főiskolák tanrendjében is megjelenik a súlyosan-halmozottan sérült gyermekek nevelése-oktatása. A gyógypedagógiai főiskolás hallgatóknak megváltozott a képzési rendjük, választhatóan hospitálhatnak, illetve gyakorlati idejüket tölthetik a súlyosanhalmozottan sérült gyermekek között. Jó gyakorlathoz tartozó szakmai produktumok Forgatókönyv Munkafázisok Az intézmény Alapító okirata tartalmazza a fejlesztő iskolai felkészítést. A tervezés- szervezési folyamat lépései Mivel a fejlesztés egyéni, személyre szabottan differenciált, a megvalósítás csak egyéni képesség felméréssel kezdődhet. A mérés alapja a TARC mérőlap, illetve az intézmény egyéb alkalmazott módszere (megfigyelés, szülői beszélgetés alapján) A képességekhez igazított tervezés, a módszertan kiválasztása, a használt eszközök megtervezése, elkészítése. Kapcsolódó feladatgyűjtemények, foglalkozási tervek, stb. A jó gyakorlat adaptációját éves tanmenet és öt teljes óraterv segíti. A megvalósítás eszközeit a hospitálások során, illetve fényképről biztosítjuk. A visszacsatolás eszközei ("jó gyakorlat" pedagógia- ellenőrzési mérési eszközei) Mivel súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekek tanítását mutatja be a jó gyakorlat, az értékelés, visszacsatolás sem hagyományos módon történik. Kommunikációjuk akadályozott, ez nehezíti a mérést, visszacsatolást. Ezért visszacsatolásra elsősorban a TARC mérőeszköz alapján megfigyeléssel, alternatív kommunikációs elemekkel, szülői visszajelzéssel van lehetőség. Felhasználói kézikönyv": éves tanmenet, öt teljes óra tervezet fényképek A jó gyakorlat átadásának folyamata 1. Kapcsolatfelvétel Kapcsolati adatok rögzítése (kapcsolattartó személy, telefon, ) Szakmai egyeztetés (a jó gyakorlat választott modulja, az érdeklődő igényei, stb.) Hospitálási időpont, feltételek és tartalom egyeztetése az átvevő intézmény képviselőjével

31 Feltételek belső egyeztetése, jóváhagyása (létszám, időpont, helyszín, tartalom, eszközök, stb.) Írásos visszajelzés a partner számára ( , levél) A megrendelés és a felhasználói szerződés részleteinek egyeztetése, a megrendelő befogadása Szerződéskötés 2. Felkészülés az átadásra A szakmai team és a nevelőtestület tájékoztatása A feltételek biztosítása, felelősök, határidők - Tájékoztatók, jelenléti ív, elégedettségi kérdőív előkészítése - A jó gyakorlat gazda felkészülése az átadásra - Helyszín kialakítása, tárgyi-technikai feltételek megteremtése a jó gyakorlat bemutatásához - Felkészülés a vendéglátásra, a feladatok megosztása (anyagok, eszközök rendelése, beszerzése) - A know-how dokumentumainak előkészítése 3. A jó gyakorlat átadása Vendégfogadás - vendéglátás Bevezető tájékoztatás - igény alapján prezentáció (az intézményről, a jó gyakorlatról) Hospitálás lebonyolítása, gyakorlati bemutató Szakmai megbeszélés a know-how dokumentumairól és a helyszíni tapasztalatokról, kérdések és válaszok A hospitáláson résztvevők elégedettség-mérése A jó gyakorlat bemutató bizonylatainak összegyűjtése, rendszerezése, archiválása 4. A jó gyakorlat adásvétele A jó gyakorlat dokumentumainak átadása A teljesítés igazolása Számlázás Referenciakérés 2.2. Alapadatok 2.2. Jó gyakorlat" 2. címe: Zenei nevelés a középsúlyos értelmileg akadályozott óvodáskorú, illetve súlyos és halmozott értelmi sérült fejlesztőiskolás gyermekek számára Jó gyakorlat" céljának bemutatása: Folyamatban Az ének-zenét az érzelmi nevelés fontos eszközének tekintjük, s legfőbb cél, hogy harmonikus embereket neveljünk. Továbbá szintén alapvető célkitűzés, hogy megismerjék a gyerekek a nemzet legmélyebb gyökeréig lenyúló népzenét és a hozzá kapcsolódó népi hagyományokat a magyar népdalkincs a világon a legváltozatosabb. (Fontos, hogy a fogékony korban lévő gyermekek népzenei élményt kapjanak.) A magyar népdalok, népi játékok közös éneklése által aktív részesei legyenek az énekórának. A legtermészetesebb

32 hangszerünkkel foglalkozunk, s a közös énekléshez, játékhoz mindig nagyobb bátorsága van a gyermeknek. (Az éneklés, a dalos játékok jótékony hatásúak, élményszerűek, felszabadulnak a gátlások, feloldódnak a félelmek célszerű a napi munkarendbe is beépíteni.) A zenehallgatási anyagnál törekedni kell arra, hogy igényes, jó zenével ismertessük meg a tanulókat még abban a korban, amikor saját maga nem tudja kiválasztani a megfelelő zenei élményt. Ez ellensúlyozza a gyerekekre mindenfelől zúduló harsány, értéktelen ingereket, gépi zenéket.

33 Eredményben Továbbá fontos cél a zenei készségfejlesztés, az intonáció -, a ritmikai -, dallami -, zenei memória fejlesztése, ritmusérzék alakítás, szókincsbővítés, szövegértelmezés (népdalok), közösségi összetartozás fokozása. Mindemellett biztonságérzet növekedése, gátlások feloldása, fegyelmük, közösségi érzésük és magatartásuk kedvező alakulása. A kitűzött didaktikai és nevelési célok megvalósulása várható a gyakorlat alkalmazásától, továbbá a jártasságok, képességek, készségek fejlődése (eredményesség). Gazdagodik a tanulók eszköztudása, pl. szövegértés, kifejezőkészség, közlő készség, problémamegoldó gondolkodás, összefüggések felismerése, stb. Mivel az értelmileg sérült gyerekek jó zenei érzékenységgel rendelkeznek, a zenei nevelés személyiségük formálásában nagyon is kézenfekvő. Zenepedagógiai tapasztalatok bizonyítják, hogy az aktív zenélés remek lehetőséget teremt az önkifejezésre, általa mérséklődött a sérültek mozgásos ügyetlensége, csökkentek magatartásproblémáik, javult beszédképességük. Emellett kreatívabbak, aktívabbak, kompetensebbnek érzik magukat, fejlettebb erkölcsi érzékkel rendelkeznek. A zenei nevelés értéke abban is mérhető, hogy hatására nagyobb mértékben figyelnek egymásra a gyerekek, a közös zenei élmények és sikerek erősítik az együvé tartozásukat, segíti az adott közösség összekovácsolását. Jó gyakorlat megvalósításának alapvető feltételei: Helyi meghatározások Alapvető, hogy a megfelelő légkör és helyszín biztosítsa az érzelmi motiváltságot. Intézményünk kedvező teret nyújt az ének-zene foglalkozások megvalósításához. Bár külön énekterem, zeneterem nincs, a foglalkozások a csoportok saját osztálytermeiben valósulnak meg. Az osztálytermek jól felszereltek, számos ötletes, igényes kivitelezésű, s az adott évszaknak, ünnepkörnek megfelelő dekorációt készítenek iskolánk dolgozói, amelyek az énekórákon is kiválóan használhatók. Elegendő és megfelelő ritmushangszer is rendelkezésünkre áll (ritmusfák, dobok, csörgők, csengők, stb.) Itt szeretném megemlíteni a szemléltetés egyéb módszereit is, melyek az életkori sajátosságok, illetve az egyéni képességek figyelembevétele alapján készülnek (hívóképek, bábok, játékok, rajzok, stb.). Az illusztrációk használatánál törekszünk arra, hogy minél több valóságos eszközt (pl. seprű, gyertya, stb.) használjunk, ne csak képen figyelje meg a gyermek, hanem élje át, tapasztalja meg a tanult dal tartalmát. Pl. lehetőséget teremtünk arra, hogy igazi kiskocsiba ülhessen a kocsis dalok, mondókák tanulásakor, vagy igazi kiskosárba ülhessen az Itt ül egy kosárba c. dal eljátszásakor, stb., így a tanult dalok által közvetített érzések, tartalmak minél intenzívebb megismerése, átérzése valósul meg (cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés). A zenehallgatási anyaghoz rengeteg CD-t használunk, illetve praktikus megoldást jelentenek a pendrivek is, bár csak 1-2 magnó játssza le a pendrive-ra felvett dalokat, zenéket. A hangulatos órák megvalósulását szolgálják egyéb hangszerek is, mint a szintetizátor és a furulya. Intézményünk esztétikus, tágas, jól felszerelt udvara is számos lehetőséget kínál a szabadtérben megtartott énekfoglalkozásokra. A természetre épülő foglalkozásokon az udvaron megfigyelhetik a madarak énekét, a gólya kelepelését (kéményünkre visszatérő gólyapár fészkel), a virágzó vagy levelüket elhullató fákat, az ereszről lecsüngő jégcsapokat, a friss hó ropogását, stb. Továbbá padok, asztalok biztosítják a kényelmet a szabadtéri foglalkozásokhoz. Időben terjedelem

34 Az óvodáskorú, illetve fejlesztőiskolás gyermekek heti 1 órában részesülnek zenei nevelésben, a foglalkozások 45 percesek. A Jó gyakorlat által meghatározott innováció A jó gyakorlat megvásárlója megkapja a teljes tanévet felölelő zenei nevelés tanmeneteit óvodás kórúaknak és fejlesztő iskolásoknak, valamint zenei nevelés óra részletes tervezetét. Jó gyakorlat" szakmai, pedagógiai jellemző: Az újszerűség rövid bemutatása Két fontos területet emelnék itt ki. Egyik az aktív zenélés, hiszen a gyerekek ösztönösen örömmel játszanak különféle hangszereken, miközben észrevétlenül fejlődik ritmusérzékük, kreativitásuk, esztétikai érzékük, mozgáskoordinációjuk. Minden kézbe adott eszköz, hangszer megszólaltatása, még a tapsolás is összehangolt figyelmet kíván. Erősíti a figyelem koncentrációjának, tartósságának, megosztásának képességét. A gyermekek szívesen használnak ütőhangszereket, melyek segítségével érzékeltetik a ritmust, a lüktetést. A hangszer felkelti a gyermek érdeklődését. Az élő hangszeres zene különösen hatásos, mert a gyermek látja a hang előcsalogatásának módját, magát a hangszert, és megfigyelheti a különböző hangszíneket. A hangszerjáték számos kreatív lehetőséget hordoz, pl. lehet vele vihart, állathangokat, stb. utánozni, érzelmeket kifejezni, ábrázolni, stb., a lehetőségek, ötletek tárháza nagyon széles. Másik újszerűség a környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, környezetbarát szemléletmód, melyre szintén számos lehetőséget adhat az ének-zene. Ennek legegyszerűbb eszköze a szabadtéri játék, a természetben megvalósuló foglalkozások. Erre nemcsak a tanórák, hanem egyéb rendezvények is kiváló lehetőséget nyújtanak (pl. madarak, fák napja). A foglalkozások során megfigyelhetik környezetünk, illetve a természet hangjait (madarak, szél, avar, vonat, stb.). A szabadtéri foglalkozások alkalmával megvalósul a tantárgyi integráció is. Célcsoport bemutatása (korosztály, speciális célcsoport) Óvodáskorú gyermekeink: 3-6 év Fejlesztőiskolás gyermekek: 7-16 év Intézményünkben 3 óvodai csoport működik, a Bóbita, Süni és Ciróka csoport. Mindhárom csoport létszáma 6 fő. Rendkívül vegyes a csoportok összetétele értelmi képességeiket illetően. Iskolánk 2 fejlesztő iskolai csoportnak ad helyet, a Mocorgók és Kuckó Lurkó csoportoknak. Külön épületrészben kerültek elhelyezésre, ahol egy kis tornaterem is rendelkezésükre áll, emellett saját fürdőszobájuk, pelenkázójuk is van. Jó gyakorlat" és referencia terület kapcsolata A jó gyakorlat két referencia-területhez is kapcsolódik: Saját fejlesztésű, alternatív program szerint működő, a modernizáció valamely területén mintaközvetítő; Befogadó pedagógiai gyakorlat/integrációs pedagógiai program alkalmazásában mintaadó intézmény, referenciahely. Az órák tananyaga, a módszertan saját fejlesztésű, kipróbálása több éve folyik. A jó gyakorlat" továbbfejlesztésének bemutatása

35 Kidolgoztuk a visszacsatolás, mérés-értékelés módszereit. Az órákon használt szemléltetőeszközökből gyűjtemény állt össze. Jó gyakorlathoz tartozó szakmai produktumok Forgatókönyv Munkafázisok Az intézmény Alapító okirata tartalmazza a fejlesztő iskolai és óvodai felkészítést. A tervezés- szervezési folyamat lépései Személyi feltétel: ének-zene szakos pedagógus. Tárgyi feltétel: éves tanmenetek, óra tervezetek, szemléltető eszközök, hangszerek. Kapcsolódó feladatgyűjtemények, foglalkozási tervek, stb. A jó gyakorlatot megvásárló megkapja az éves tanmeneteket, 5 óra tervezetet, az órai értékelés módszertanát. A visszacsatolás eszközei ("jó gyakorlat" pedagógia- ellenőrzési mérési eszközei) Teljesítménymérő, értékelő lapok "Felhasználói kézikönyv": Feladatbank Média elemek (film, zene, fotó, multimédia, ) "Jó gyakorlat" átadásának forgatókönyve A jó gyakorlat átadásának folyamata 1. Kapcsolatfelvétel Kapcsolati adatok rögzítése (kapcsolattartó személy, telefon, ) Szakmai egyeztetés (a jó gyakorlat választott modulja, az érdeklődő igényei, stb.) Hospitálási időpont, feltételek és tartalom egyeztetése az átvevő intézmény képviselőjével Feltételek belső egyeztetése, jóváhagyása (létszám, időpont, helyszín, tartalom, eszközök, stb.) Írásos visszajelzés a partner számára ( , levél) A megrendelés és a felhasználói szerződés részleteinek egyeztetése, a megrendelő befogadása Szerződéskötés 2. Felkészülés az átadásra A szakmai team és a nevelőtestület tájékoztatása A feltételek biztosítása, felelősök, határidők - Tájékoztatók, jelenléti ív, elégedettségi kérdőív előkészítése - A jó gyakorlat gazda felkészülése az átadásra - Helyszín kialakítása, tárgyi-technikai feltételek megteremtése a jó gyakorlat bemutatásához

36 - Felkészülés a vendéglátásra, a feladatok megosztása (anyagok, eszközök rendelése, beszerzése) A know-how dokumentumainak előkészítése 3. A jó gyakorlat átadása Vendégfogadás - vendéglátás Bevezető tájékoztatás - igény alapján prezentáció (az intézményről, a jó gyakorlatról) Hospitálás lebonyolítása, gyakorlati bemutató Szakmai megbeszélés a know-how dokumentumairól és a helyszíni tapasztalatokról, kérdések és válaszok A hospitáláson résztvevők elégedettség-mérése A jó gyakorlat bemutató bizonylatainak összegyűjtése, rendszerezése, archiválása 4. A jó gyakorlat adásvétele A jó gyakorlat dokumentumainak átadása A teljesítés igazolása Számlázás Referenciakérés 2.3. Alapadatok 2.3. Jó gyakorlat" 3. címe: Esélyegyenlőségi nap Jó gyakorlat" céljának bemutatása: Folyamatban A fogyatékos lét érzékeltetése a különböző érzékszervi sérülések esetén intakt és sajátos nevelési igényű középsúlyos fokban és súlyosan halmozottan értelmileg akadályozott gyermekeink esetében. Az eltérő fogyatékossági típusok esetén közvetlen tapasztalatszerzés útján tanulják meg az ép és sérült gyermekek a megfelelő segítségnyújtás formáit. Eredményben A közvetlen megtapasztalás, cselekvő részvétel során átélt akadályozottság, fogyatékos lét, rávilágít azokra a nehézségekre, melyekkel a fogyatékos személyek együtt élnek. E saját élmény jó alapot ad ahhoz, hogy felmérjék a tanulók a mindennapi tevékenységek során hogyan és mi módon tudnak hatékonyan segíteni sérült társaiknak. Fejlődik a tolerancia készségük a fogyatékos személyekkel szemben. A magatartási minták taníthatók és tanulhatók. Az oktatás-nevelés folyamatában az erkölcsi nevelés szempontjából elengedhetetlen. A helyes magatartás, viselkedés minták elsajátítása az együttlétek során válik kölcsönössé. Jó gyakorlat megvalósításának alapvető feltételei:

37 Helyi meghatározások A projektnap akkor éri el a célját, ha sikerül olyan partnerkapcsolatot létrehozni, melyben a mássággal élő és intakt gyerekek közösen tudják átélni a megoldásra váró feladatokat, megtanulják egymást segíteni, elsajátítják a segítség formáit. Mindenki saját tapasztalatai, cselekvő részvétele révén építi be a helyes viselkedés, magatartásforma elemeit, éli át a fogyatékos létet. Az önkéntesség belső értékké váljon. Jó lehetőség olyan ép gyermekeket nevelő intézmények számára, ahol nyitottak a fogyatékos gyermekek iránt. A programot bármely speciális iskola gyógypedagógusai és a többségi iskolai pedagógusai megvalósíthatják. Időben terjedelem A program egy nap alatt megvalósítható. Az eszközök előkészítése a program előtt szükséges. A Jó gyakorlat által meghatározott innováció Forgatókönyvet kap az átvevő, mely tartalmazza azokat az állomásokat, feladatokat sérülés specifikusan, amin keresztül, tevékeny részvétel mellett megtapasztalhatják a tanulók a különböző akadályozottsági formákat, a fogyatékos emberek mindennapi nehézségeit. Pontos leírást és videó anyagot a feladatok előkészítéséről, végrehajtásának menetéről. A részt vevők elégedettségi kérdőíveit a forgatókönyv mellé biztosítjuk. / Ép és sérült gyermekekre különkülön. /

38 Jó gyakorlat" szakmai, pedagógiai jellemző: Az újszerűség rövid bemutatása Újszerűségét az adja, hogy ép gyerekeket tapasztalati úton és személyes együttlét során ismerteti meg a mássággal. Lehetőséget ad a fogyatékos élet mozzanatainak átélésére, miközben az intézményünkben tanuló sérült gyerekeinknek is lehetőséget ad az ép gyerekekkel a társadalmi integráció első lépéseinek megtételéhez, baráti kapcsolatok kialakítására. Az önkéntes munkaprogram kereteibe beépített lehetőség is az esélyegyenlőség napjának megrendezése. Célcsoport bemutatása (korosztály, speciális célcsoport) Az esélyegyenlőségi napon részt vehet az óvodától a középiskola bezárásáig minden diák, mert a feladatok differenciáltan vannak meghatározva az állomásokon. Minden gyerek a korosztályának megfelelő szintű feladatokat kap. A program akkor éri el a célját, ha az intakt gyermekeket nevelő, oktató intézmény együttműködik egy szegregált módon működő, sérült gyermekeket oktató, nevelő intézménnyel, s az állomásokra érkezvén közös csapatokat alkotnak sérült és nem sérült gyermekek. Jó gyakorlat" és referencia terület kapcsolata Befogadó pedagógiai gyakorlat / integrációs pedagógiai program alkalmazásában mintaadó intézmény, referenciahely Az egymásra utaltság, mint kiszolgáltatott helyzet kezelése, megoldása, kompenzálhatóság, gátlás, félelem leküzdése. A fogyatékos gyermek pozitív értékeinek felfedeztetése, közös cselekvések, tevékenységek során. A programmal elősegítettük a sérült gyerekek társadalmi szocializációját. A fogyatékos tanulók oktatásában elsődleges és legfontosabb a Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése a társadalmi integrációjuk elősegítésére. A középiskolás tanulók pályaorientációját elősegíti, ha a fogyatékos gyermekek nehézségeit, gondozási feladatait, megsegítésük lehetőségeit megtapasztalhatják, ezzel segítve az utolsó évben belépő specifikációjuk kiválasztását és az egészségügyi és szociális ismeretek tantárgyakban a tapasztalatok hasznosítását. A forgatókönyv feladatai segítik a művészetek, életvitel és gyakorlati ismeretek, testnevelés és sport műveltségterületek kompetencia alapú fejlesztését. A jó gyakorlat" továbbfejlesztésének bemutatása A projektnap megszervezése, lebonyolítása már több éve működik a sérült gyermekeinkkel, de az ép gyermekeket nevelő intézmény bevonásával új területeket nyitottunk meg. A feladatok kijelölésénél fontos szempont volt, minden fogyatékossági típusra kiterjedjenek. Kipróbálhassák a fogyatékosok segédeszközeit, megtapasztalhassák az akadályokat. A csapatok összeállításánál az életkori sajátosságok figyelembe vételén túl, figyelni kell arra, hogy a sérült és ép gyerekek együtt, egy csapatban végezzék a feladatokat. Kidolgoztuk a visszacsatolás elégedettségi kérdőívét ép és sérült gyerekekre, életkoronként. Jó gyakorlathoz tartozó szakmai produktumok Forgatókönyv

39 Munkafázisok A társadalmi integráció elősegítéséhez nem csak a fogyatékosokat nevelő intézményeknek kell a kapuikat kinyitni, hanem az intakt gyermekeket nevelő iskoláknak is szükséges lépéseket tenni. A más területeken / szakmai, közös sportnapok, intézménylátogatások, pedagógus együttműködések / működő kapcsolatrendszer felhasználásával indul el az együttgondolkodás abba az irányba, hogy segítsük gyermekeink elfogadását. A feladatok kijelölésénél fontos szempont, hogy minden fogyatékossági típusra kiterjedjenek. Kipróbálhassák a fogyatékosok segédeszközeit, megtapasztalhassák az akadályokat. A jó gyakorlat kialakításának lépései: - partner intakt gyermekeket nevelő, oktató középiskolával, általános iskolával, óvodával a kapcsolat felvétele, az együttműködésről megállapodás kötése - az önkéntes munka keretében a középiskolai diákok fogadása - tantestületi együttműködés, a forgatókönyvben megjelölt állomások felelőseinek, vezetőinek kijelölése, az eszközök előkészítése - a partner intézménnyel történő egyeztetés, pontosítás - a program megvalósítása után közös értékelés - az önkéntes középiskolásoknak további látogatás biztosítása A tervezés- szervezési folyamat lépései - Partneri kapcsolat kialakítása sérült gyermekeket nevelő-oktató, és intakt gyermekeket nevelő-oktató intézmények között. - A forgatókönyvben részletesen leírt állomások felelőseinek kijelölése, állomásvezetők felkészítése. - Az állomásokon szükséges eszközök előkészítése, helyszínek kijelölése. - A csapatok összetételének megbeszélése. - A program lebonyolítása. Kapcsolódó feladatgyűjtemények, foglalkozási tervek, stb. A Jó gyakorlat része a megvalósítás forgatókönyve, a feladatok részletes leírása, a megvalósítás fázisai videó felvételen. A visszacsatolás eszközei ("jó gyakorlat" pedagógia- ellenőrzési mérési eszközei) Partneri elégedettségmérő eszközök Ép és fogyatékos gyerekekre, életkorokra kidolgozva "Felhasználói kézikönyv": Feladatbank forgatókönyv, a feladatok részletes leírása Média elemek a megvalósítása lépései videó felvételen "Jó gyakorlat" átadásának forgatókönyve A jó gyakorlat átadásának folyamata 1. Kapcsolatfelvétel Kapcsolati adatok rögzítése (kapcsolattartó személy, telefon, ) Szakmai egyeztetés (a jó gyakorlat választott modulja, az érdeklődő igényei, stb.) Hospitálási időpont, feltételek és tartalom egyeztetése az átvevő intézmény képviselőjével

40 Feltételek belső egyeztetése, jóváhagyása (létszám, időpont, helyszín, tartalom, eszközök, stb.) Írásos visszajelzés a partner számára ( , levél) A megrendelés és a felhasználói szerződés részleteinek egyeztetése, a megrendelő befogadása Szerződéskötés 2. Felkészülés az átadásra A szakmai team és a nevelőtestület tájékoztatása A feltételek biztosítása, felelősök, határidők - Tájékoztatók, jelenléti ív, elégedettségi kérdőív előkészítése - A jó gyakorlat gazda felkészülése az átadásra - Helyszín kialakítása, tárgyi-technikai feltételek megteremtése a jó gyakorlat bemutatásához - Felkészülés a vendéglátásra, a feladatok megosztása (anyagok, eszközök rendelése, beszerzése) - A know-how dokumentumainak előkészítése 3. A jó gyakorlat átadása Vendégfogadás - vendéglátás Bevezető tájékoztatás - igény alapján prezentáció (az intézményről, a jó gyakorlatról) Hospitálás lebonyolítása, gyakorlati bemutató abban az esetben, ha a program megvalósításakor érkezik a vevő. Egyéb esetben nem látható, csak külön kérésre bemutatóként a megvalósítás. Szakmai megbeszélés a know-how dokumentumairól és a helyszíni tapasztalatokról, kérdések és válaszok A jó gyakorlat bemutató bizonylatainak összegyűjtése, rendszerezése, archiválása 4. A jó gyakorlat adásvétele A jó gyakorlat dokumentumainak átadása A teljesítés igazolása Számlázás Referenciakérés

41 3. sz. melléklet: Referenciai- intézmény szolgáltatások működtetésének minőségbiztosítása Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Intézmény, Diákotthon, Szakiskola, Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Alapfokú Művészetoktatási Gyermekotthon és Egységes

42 3 A minőségbiztosítás célja: A referencia intézményi működés minőségbiztosításának nyomon kövesse és értékelje a referencia-intézmény szolgáltató, önfejlesztő tevékenységét elsősorban az alább felsorolt területeken: A PR és reklám tevékenység A szolgáltatás megszervezése A látogatók fogadása: az intézmény és a referenciaterület bemutatása A jó gyakorlat bemutatása A hospitálás megszervezése Az adaptációs folyamat megvalósítása A fejlesztő műhelyek munkája A hálózati tevékenység A minőségbiztosítás átfogó célja a szolgáltatói szerepkör szempontjából megfogalmazott közelebbi és távoli céloknak megfelelő működés vizsgálata. A céloknak megfelelő működés megállapítása megerősíti az intézményt, illetve az eltérések definiálása segít a korrekciós javaslatok megfogalmazásában. A minőségbiztosítás további célja, hogy rendszeres, pontos, releváns információkat adjon a referencia-intézményi szolgáltatás eredményeiről, és az eredmények alapján meghatározza azokat a további feladatokat, amelyek a szolgáltatás színvonalának növelését célozzák. A mérések során nyert adatok és eredmények az értékelési feladatok alapjául szolgálnak. Cél még a referencia-intézményben folyó szolgáltatói tevékenység fejlesztési szükségleteinek pontos meghatározása, és a referencia-intézményi szerephez kapcsolódó intézményi innováció beépülésének megállapítása.

43 4 A szolgáltatások folyamatba ágyazott ellenőrzési és önértékelési, panaszkezelési rendje: A szolgáltatást igénybevevők által kitöltött elégedettséget mérő kérdőív alapján történik. 4.1 Ellenőrzési rend: A belső ellenőrzés ténymegállapító és értékelő tevékenység, amely magában foglalja: - a tényleges állapot és a szükséges állapot összehasonlítását, - a különbségek észlelését, tudatosítását, rögzítését, - a tapasztalatok értékelését, a helyzet, folyamat megítélését, - a következtetések levonását, a döntések előkészítését, a jobbító intézkedések megfogalmazását. A belső ellenőrzés során a követelményekhez való viszonyítással történik a tényleges állapot feltárása. Ezt követi az eltérések értékeléssel való megítélése. A referencia intézményi működés ellenőrzése átfogó jellegű, az adott terület egészére irányul, komplex módon értékeli a feladatok végrehajtását, egyidejű, a tartalmi munka végzésével egyidejűleg történik, folyamatos, illetve időszaki, időben állandó vagy napi, heti rendszerességgel, illetve végrehajtási hatásidőhöz kötődő, teljes körű, a terület valamennyi részére kiterjed.

44 4.2 Önértékelési rend Az önértékelést első alkalommal a referencia intézménnyé válást követő első tanév végén végezzük, majd ezt követően minden tanév végén. Az értékelés elsősorban az alább felsorolt területekre terjed ki: A PR és reklám tevékenység A szolgáltatás megszervezése A látogatók fogadása: az intézmény és a referenciaterület bemutatása A jó gyakorlat bemutatása, tartalma A hospitálás megszervezése Az adaptációs folyamat megvalósítása A fejlesztő műhelyek munkája A hálózati tevékenység Főiskolai hallgatók, felnőttképzésben résztvevők összefüggő gyakorlatának mentorálása Az elemzések elkészítéséhez felhasználjuk mindazokat az adatokat, információkat, amelyeket a partneri igény- és elégedettség mérés során összegyűjtöttünk, illetve amely bármely más módon az intézményben rendelkezésünkre áll. Az önértékelés ütemterve Feladat Módszer Felelős Az önértékelő csoport Referencia intézményi Projektvezető április eleje április közepe létrehozása tevékenységet irányító és ellátó (kiválasztása, team tagjaiból és a mentorálást megbízása) végző kollégákból alakul meg. Az önértékelés Az önértékelő csoport áttekinti Önértékelő lebonyolításának az csoport vezetője megtervezése; megállapítja elvégzendő a feladatokat, határidőket, Határidő

45 Feladat Módszer felelősök és határidők Felelős Határidő megbízza a felelősöket megállapítása A segédanyagok Információs lapok, kérdőívek Önértékelő előkészítése, a átnézése, sokszorosítása csoport vezetője április közepe szükséges kiegészítések meghatározása Az egyéni kérdőívek A belső intézményi kérdőív Önértékelő kitöltése csoport vezetője és önálló kitöltése, összegyűjtése, összegyűjtése. május eleje az eredmények összesítése. Az egyéni kérdőívek Az összesítése. összesített vélemény összevetése a tényadatokkal és konszenzusos döntés után az eredmény rögzítése. A tanév során kitöltött A felvett adatok statisztikai Önértékelő elégedettség csoport vezetője mérő elemzése, az önértékelés és az május eleje kérdőívek kiértékelése. elégedettségmérés összehasonlítása, a feladatok megfogalmazása. A szöveges értékelés Az önértékelő csoport elkészíti Önértékelő elkészítése csoport vezetője Az a szöveges értékelést értékelés A ellenőrzése munkacsoport ellenőrzi, május közepe Projektvezető május vége Önértékelő június eleje hogy az értékelés tartalmazza-e az intézmény erősségeit, fejlesztendő területeit. Korrekció (ha A munkacsoport megvizsgálja szükséges) (kiegészíti, javítja) a kifogásolt csoport vezetője területeket. Az önértékelés Tanévzáró elfogadtatása a projektvezető értekezleten a ismerteti a Projektvezető június vége

46 Feladat Módszer tantestülettel tantestülettel Felelős a Határidő szöveges értékelést, majd szavazás az elfogadásról Korrekció (ha nem Elutasítás fogadja el a tantestület) munkacsoport (kiegészíti, esetén a felülvizsgálja javítja) Önértékelő Június vége csoport vezetője az értékelést. Az önértékelés Véglegesítjük eljárásrendjének véglegesítése az irányított Önértékelő önértékelés eljárásrendjét. csoport vezetője Célok Önértékelő június vége a tapasztalatok alapján Fejlesztés indítása meghatározása, intézkedési terv készítése. csoport vezetője augusztus vége

47 Az önértékeléshez szükséges erőforrások: humán : önértékelő csoport eszköz: számítógép, fénymásoló, irodaszer 4.3 Panaszkezelési rend: Alapelvek A Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola az intézmény az alábbi panaszkezelési rendet alkalmazza a referencia intézményi partnerek panaszainak egységes szabályok szerint történő, átlátható, hatékony kezelése és kivizsgálása érdekében is. Panasznak tekintünk a referencia-intézményi feladatokkal kapcsolatos minden olyan észrevételt, amely jogsértést vélelmez, problémát vet fel, vitát vált ki; a mindennapi pedagógiai munka és / vagy az iskolai vezetői gyakorlat részeként nem oldható meg, illetve fel. Az eljárásrend célja, hogy partnereink elégedettsége és igényeinek magasabb szintű kielégítése érdekében a fontos visszajelzéseket tartalmazó panaszok kezelésének, kivizsgálásának, nyilvántartásának és értékelésének rendje, az intézményi minőségirányítási folyamatokkal együtt szerves részévé váljon a referencia-intézményi tevékenységünknek is. Referencia-intézményi gyakorlatunk alapkövetelménye partnereink felvetéseinek gyors kivizsgálása és a feltárt hibák orvoslása. A beérkezett észrevételeket elemezzük, és ennek eredményeit felhasználjuk szolgáltatásaink továbbfejlesztéséhez. A panaszokat és a panaszosokat megkülönböztetés nélkül, egyenlően, azonos szabályok szerint kezeljük. Szükséges, hogy az eljárás gyors, tisztességes és érdemi legyen, melynek során fel kell tárni a panasz okát, indokát és ezt követően a panaszt minél előbb orvosolni kell A panaszkezelés menete A panasz bejelentése A bejelentés módja Szóbeli panasz személyesen Hétfőtől péntekig, 6800 Hmvhely, Kutasi között az út igazgatónál, helyettesénél vagy

48 bármely pedagógusnál telefonon Hétfőtől péntekig, között az igazgatónál, helyettesénél vagy bármely pedagógusnál Írásbeli panasz személyesen más által vagy Hétfőtől péntekig, 6800 Hmvhely, Kutasi között az út átadott útján irat igazgatónál, helyettesénél vagy bármely pedagógusnál postai úton bármikor 6800 Hmvhely, Kutasi út elektronikus bármikor levélben A szóban érkező bejelentésről minden esetben feljegyzést kell készíteni, melyet keltezéssel és aláírással szükséges ellátni, majd amennyiben nem az intézmény igazgatójához érkezett, számára eljuttatni A panasz kivizsgálása és megválaszolása A szóbeli panaszt az intézmény vezetője vagy megbízottja legfeljebb 5 munkanapon belül megvizsgálja és ezt követően a lehető legrövidebb időn belül orvosolja. Ha a partner a panasz kezelésével nem ért egyet, az iskola a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak másolati példányát személyesen közölt szóbeli panasz esetén a partnernek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén megküldi. A közös egyeztetések, megállapodások lefolytatásáért az intézmény vezetője vagy megbízottja a felelős. Írásbeli panasz esetén azt érdemben megvizsgálja az igazgató vagy megbízottja és a panasszal kapcsolatos álláspontot, az érdemi döntést/intézkedést pontos indoklással ellátva a panasz közlését követő 30 napon belül írásban megküldi a partner részére. Igény esetén a kivizsgálás eredményéről telefonon vagy ben is értesítést küld.

49 A panasz elutasítása esetén az iskola a partnert írásban tájékoztatja arról, hogy panaszával milyen szervhez, hatósághoz vagy bírósághoz fordulhat. A panaszkezelési folyamat végén monitoring (elemző) tevékenységet folytatunk, amelynek során többek között vizsgáljuk: a panaszok számát a panaszok átfutási idejét a referencia-intézményi szolgáltatásokhoz kapcsolódó reklamációkat A panasznyilvántartás A partnerek panaszairól és az azok megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezetünk, amely az alábbi adatokat tartalmazza: a panaszos (intézmény/személy) adatait a panasz leírását, tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését a panasz benyújtásának időpontját és módját a panasz orvoslására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indoklását a panaszügy intézéséért, illetve az intézkedés végrehajtásáért felelős személy(ek) megnevezését, valamint az intézkedés teljesítésének és a panasz lezárásának határidejét a kivizsgálás során beszerzett információkat és esetleges szakvéleményt a panaszban megjelölt igényről való döntést a panasz megválaszolásának időpontját és módját a panaszkezelés elemzéséhez és fejlesztéséhez kapcsolódó egyéb információkat (pl. panasz oka, gyakorisága) Az írásbeli panaszokat beleértve a személyes megjelenés során előadott panaszról készült jegyzőkönyvet is továbbá az azokra adott válaszokat három évig archiváljuk, ezt követően az adathordozókat (okiratokat) selejtezzük. A panaszügyi nyilvántartásban rögzített személyes adatok kizárólag a panasz regisztrálásának és elbírálásának célját szolgálják.

50 5 A szolgáltatást igénybevevők részére kidolgozott elégedettségmérés, az ehhez kapcsolódó értékelés Partnereink elégedettségéről informális és formális úton nyerünk információt. Az informális információszerzés alapja a közös tevékenységek során kialakuló aktív, személyes kapcsolat. A jó gyakorlatok átvétele és a mentorálás során az itt és most visszacsatolásával történik. Ezeket az eljárásokat külön feljegyzésekkel nem dokumentáljuk, hanem a kapott információkat a jó gyakorlat gazdák és a mentorok építik be a tevékenység tartalmi folyamatába. Objektív módon elégedettségi kérdőív alkalmazásával gyűjtünk információkat. Kitöltésére a jó gyakorlat átvétele után, illetve a mentorálási folyamat végén kerül sor. Az elégedettségi kérdőív számszerű adatait átlagoljuk és statisztikailag elemezzük.

51 A jó gyakorlat címe: ELÉGEDETTSÉGMÉRŐ KÉRDŐÍV Tulajdonos: Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Iskola címe: 6800 Hódmezővásárhely Kutasi út cím: Telefon, fax: A jó gyakorlat készítője: Kapcsolattartó: Megyesi Istvánné Kérjük, hogy a kérdőív kitöltésével járuljon hozzá jó gyakorlatunk átadás-átvételi folyamatának sikeres biztosításához! (A pontozások esetében az 1 jelenti a nem megfelelőt, az 5 jelenti a kiváló szintet) Összességében mennyire elégedett intézményi jó gyakorlatunk átadásával? Az érdeklődés, információgyűjtés, kapcsolatfelvétel fázisában Milyen volt az iskolánk, és ezen belül a kontaktszemély elérhetősége? Mennyire érvényesültek az Önök igényei az egyeztetés során? Milyen javaslatai, észrevételei vannak jó gyakorlatunk megismerhetőségével kapcsolatban? A helyszíni látogatás tapasztalatai alapján mennyire elégedett: a jó gyakorlat bemutatásának helyszínével, tárgyi-technikai feltételeivel a házigazda előzékenységével a bemutatott előzetes dokumentumok, anyagok mennyiségével a portfólió minőségével a tájékoztatás korrektségével helyszíni tapasztalatszerzés módjaival (bemutató óra, helyszíni szemle stb.) Ezzel kapcsolatos észrevétel, javaslat: A jó gyakorlat adaptációjával kapcsolatban Mennyire segítheti a jó gyakorlat az intézményének pedagógiai fejlődését? Elegendő és az Önök igényeinek megfelelő segítséget kapott a hospitálásokon/műhelyfoglalkozásokon? Ezzel kapcsolatos észrevétel, javaslat:

52 A jó gyakorlat átadás - átvétele során mennyire elégedett a megrendelés és a felhasználói szerződés részleteinek egyeztetésével a szerződéskötés gördülékenységével jó gyakorlat dokumentumainak átadásával a számlázással Ezzel kapcsolatos észrevétel, javaslat: Köszönjük! Elégedettségmérő kérdőív a főiskolai hallgatók, felnőttképzésben résztvevők összefüggő gyakorlatának mentorálásáról Kérjük, hogy a kérdőív kitöltésével járuljon hozzá mentorálási tevékenységünk fejlesztéséhez! Kérjük, értékelje az intézményünkben töltött időt az egyes szempontok mellett található valamely számjegy megjelölésével, az alábbi elégedettségi szempontok figyelembe vételével: 5 = teljes mértékben elégedett vagyok vele 4 = elégedett vagyok vele 3 = nincs különösebb véleményem 2 = elégedetlen vagyok vele 1 = teljes mértékben elégedetlen vagyok vele Mentor tanár neve: A gyakorlat ideje: 1. Milyen volt az iskola és a mentor tanár elérhetősége? Mennyire érvényesültek az Ön igényei a tervezés során? Mennyire sikerült megismerni a helyi sajátosságokat? Mennyire elégedett a mentor segítőkészségével? Mennyire tudott együttműködni a tantestület többi tagjával? megismerhetőségével? Mennyire elégedett a szakmai anyagok rendelkezésre bocsátásával? Mi a véleménye a hospitálási lehetőségekről? Mennyire elégedett a köznevelés és az iskolai dokumentumok

53 10. Mennyire vehetett részt a tanórán kívüli tevékenységekben (szülői értekezlet, nevelési értekezlet, osztályfőnöki óra stb.)? során? Mennyire volt elégedett az egyéni problémáinak kezelésével? Mennyire volt lehetősége a szakmai önreflexióra? Mennyire volt összhangban a gyakorlat az elméleti ismereteivel? Mennyire elégedett a tanítási gyakorlatának értékelésével? A fentiekkel kapcsolatos észrevétel, javaslat: 12. Mennyire érvényesültek egyéni elképzelései a gyakorlat 17. A fentiekkel kapcsolatos észrevétel, javaslat 18. Összességében milyennek ítéli az intézményben töltött tanítási gyakorlatát? Válaszát köszönjük!

54 4. sz. melléklet: Kommunikációs terv Kozmutza Flóra Művészetoktatási Gyermekotthon Óvoda, Intézmény, és Egységes Általános Iskola, Szakiskola, Gyógypedagógiai Alapfokú Diákotthon, Módszertani Intézmény A kommunikáció tervezése része a TÁMOP projekt szakmai tervezésének. A kommunikációs feladatokat a szakmai feladatok határozzák meg. A két terület között szoros összhangot kívánunk tartani, mivel a jól tervezett és előkészített kommunikációs munka jelentősen segíti a referencia- intézményi tevékenységet, a jó gyakorlatok által képviselt innováció disszeminálását. A tervezett tevékenységek alkalmasak arra, hogy a projekt teljes időszaka alatt biztosítani tudjuk a szakmai és társadalmi nyilvánosságot. 5.1 Stratégiai célkitűzések

55 Széleskörű szolgáltatás biztosítása a sikeres modernizációs folyamatok megtapasztalásához. Innovatív országos referenciahálózat kiépítésében való részvétel. A helyi közösség bizalmának megnyerése, a potenciális tanulói kör létszámának maximálása. Partner szervezetek, fenntartók, és a társadalom más gazdasági szervezeteinek a támogatásának megnyerése. 5.2 Kommunikációs célok A referencia- intézményi szolgáltatások bemutatása, népszerűsítése Kapcsolatfelvétel a partnerintézményekkel Egyéni arculat bemutatása Jó gyakorlatok népszerűsítése és elterjesztése Szakmai és fejlesztő műhelyek, hospitálási lehetőségek meghirdetése Külső intézményi kommunikáció o partner intézmények közti o tankerületi o országos szinten Belső intézményi kommunikáció o vezetők közti o vezetők és pedagógusok között o pedagógusok közti o tagintézmények közti A szakmai programok folyamatos összehangolása Média folyamatos tájékoztatása 2 A kommunikáció színterei 2.1. A belső kommunikáció célja A munkatársak tájékoztatása a projekt előre haladásáról, az iskola által biztosított szolgáltatásokról Az intézményi jó gyakorlatok bemutatása

56 A testület innovatív készségének fejlesztése Jó közösségi légkör megteremtése, és ezáltal a munka intenzitásának fokozása Megfelelő információáramlás biztosítása A projekt belső kommunikációjának eszközei személyes megbeszélés információcsere a résztvevők valamelyikével csoportos egyeztetés a projektben résztvevők egy csoportjával, a projekt egyes részének átbeszélése projektértekezlet a teljes projekt résztvevőivel a teljes projektet érintő kérdések megvitatására, On-line kommunikáció o Közös csoportmunka-felület kialakítása o Közösségi hálózatok használata Google+ a szervezet dolgozóinak informálása lehetséges fórumokon a pillérek rendezvényeiről, a pillérekben folyó munkáról o A szoros együttműködésben dolgozó szervezetek ben, direkt marketing levelekben, rendezvényeken, szakmai fórumokon történő folyamatos informálása A tantestület tagjainak folyamatos tájékoztatása szóban, ben a projektben vállalt feladatokról és megvalósításukról 2.2. Külső kommunikáció A projekt külső kommunikációja során a következők megvalósítása a cél: a projektben megszülető szakmai tartalmak minél szélesebb körben történő átadása (konferenciák, bemutató órák, szakmai napok), partnerek mobilizálása, tájékoztatás az iskola szolgáltatói tevékenységeiről (műhelyfoglalkozások, hospitálások, jó gyakorlatok), a projekthez (a későbbiekben) kapcsolódó pályázatokkal összefüggő információk eljuttatása a célcsoportokhoz, a továbbképzések és egyéb képzések indítását megelőzően a szakmai szervezetekkel, pedagógiai intézményekkel, szakszolgálatokkal való szoros együttműködés a hatékony működés érdekében,

57 folyamatos tájékoztatás a média képviselői felé, sajtótájékoztatók, sajtóesemények szervezése, hírgenerálás, cikkek megjelentetése mind a szakmai, mind pedig napilapok, folyóiratok, on-line médiumok felé A külső kommunikáció formái Helyi média (Városi Televízió, Rádió7. promenad.hu, Vásárhelyi Hírek) sajtóközlemény, híradás Megyei nyomtatott sajtótermék (Délvilág) Iskolai honlap üzemeltetése Partnerintézmények levelezési rendszere DM levél Prezentációk Szakmai anyagokat tartalmazó CD/DVD-k Konferenciák, nyílt napok szervezése Hirdetőtábla

58 3. Kommunikációs feladatok Referencia intézményi szolgáltatások biztosításának szakasza Szolgáltatások biztosítása előtti szakasz 3.1 A projekt időtartama alatt A projekt időtartama alatt az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó kötelező kommunikációs feladatok vállalásával biztosítjuk a nyilvánosságot. A pályázat során az alábbi kommunikációs feladatokat vállaltuk fel: Feladatok Kommunikációs (cselekvési) terv készítése Internetes honlap készítése, vagy meglévő honlap esetén a projekthez kapcsolódó tájékoztató létrehozása, folyamatos frissítése Célérték (db) 1 1 Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése 1 A program helyszínén C és D típusú tábla elkészítése és elhelyezése 1 Fotódokumentáció készítése Intézkedési terv, beszámoló készítése Nyomtatott sajtó Szórólapok, meghívók, plakátok elkészítése On-line meghívók küldése a leendő és meglévő partnerek részére Televízió Rádió Időpont eseményenként 10 fotó eseményenként alkalmanként igény szerint eseményenként eseményenként eseményenként Záró- rendezvény Kommunikációs feladatok a fenntartás ideje alatt A projekt fenntartási időszakában a következő táblázat alapján látjuk el kommunikációs feladatainkat. A célcsoport megnevezése A célcsoportok számára megfogalmazott Eszközök kommunikációs célok és üzenetek Közvetlen célcsoport Ütemezés

59 A célcsoport megnevezése Támop es nyertes intézmények A célcsoportok számára megfogalmazott kommunikációs célok és üzenetek Együttműködés kialakítása, szolgáltatások kiajánlása TÁMOP pályázatban nyertes intézmények Egymás jó gyakorlatainak megismerése, hálózati tanulás kialakítása Tantestületek, nevelőtestületek tagjai PR kommunikáció segítése Információs csatornák biztosítása Tagintézmény PR kommunikáció segítése Információs csatornák biztosítása Új partnerek Érdeklődő együttműködés, részvétel Jó gyakorlat megismerése, felhasználása Meglévő partnerintézmények Érdeklődő együttműködés Folyamatos kapcsolattartás Média Pontos tájékoztatás, figyelemfelkeltés, reklám Eszközök meghívók e- mail-ek honlap bemutató órák szakmai programok telefon, , levél postai úton, honlap üzenetek személyes megbeszélés értekezletek üzenetek személyes megbeszélés értekezletek meghívók ek honlap bemutató órák szakmai programok meghívók ek honlap bemutató órák szakmai programok újság internet televízió Ütemezés A nyertes lista megjelenését követő 2 hónapon belül A tanév ideje alatt októberben és áprilisban Folyamatos Folyamatos A tanév ideje alatt decemberben és májusban Rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódóan Folyamatos rendezvényekhez kapcsolódóan

60 Vezetőség Szülők (SZMK) Diákok Fenntartó Közvetett célcsoport Információ áramlás segítése Tájékoztatás az elvégzendő üzenetek feladatról személyes Folyamatos koordinálás megbeszélés Fejlesztő értékelés értekezletek Támogató együttműködés értesítések Pozitív visszacsatolás Támogató együttműködés Pozitív visszacsatolás Támogató együttműködés Információáramlás értesítések meghívó beszámoló Folyamatos A tanév során szeptemberben, januárban Folyamatos Folyamatos 4.Image, külső megjelenés A projekt kommunikációjának arculatát alapvetően a finanszírozásból adódóan az Új Széchenyi Terv Arculati Kézikönyve szerinti és jelen projekt kapcsán alkalmazásra kerülő arculati elemek határozzák meg. Az iskola arculata elsősorban a külső megjelenés, ami grafikai, nyomdai és elektronikus formában ölt testet. Az image az intézmény belső megítélése, az a kép, melyet a szolgáltatást igénybe vevő gondol rólunk. A projekt megjelenítését a következő arculati elemek határozzák meg: Az Új Széchenyi terv kötelező arculati elemei Az iskolalogója: