A környezet szennyezésének folyamata A környezetvédelem célja és eszközei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A környezet szennyezésének folyamata A környezetvédelem célja és eszközei"

Átírás

1 A környezet szennyezésének folyamata A környezet szennyezése azt jelenti, hogy az ember tevékenysége a környezeti elemek tulajdonságait hátrányosan megváltoztatja, ezáltal az emberi életkörülményeket rontja. A környezet szennyezésének folyamat a szennyez források kibocsátásaiból (emisszió) indul ki, és terjedés (transzmisszió) révén jut el az emberbe, illetve hatol be a környezet valamely elemébe (immisszió), ahol káros hatását a szennyezés mértéke határozza meg. A szennyez források és kibocsátásaik számos szempont szerint csoportosíthatók: ipari, mezgazdasági, közlekedési, települési, stb. jellegük szerint lehetnek helyhez kötött, vagy mozgó, pontszer vagy kiterjedt források. Az emisszió lehet idszakos, vagy folyamatos, egyenletes, vagy idben változó. A szennyez források más szempontok szerint is csoportosíthatóak, pl. lehetnek szerves szervetlen, mérgez nem mérgez források. Az anyagokon kívül energia-kibocsátás is károsíthatja a környezetet. Az ún. hatótényezk szerint csoportosítva beszélünk: veszélyes anyagokról és technológiákról, hulladékokról, zajról és rezgésrl, és klf. Sugárzásokról. A környezetterhelés valamely anyag, vagy energia kibocsátása a környezetbe, a környezetszennyezés pedig a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése. Környezetkárosításról akkor beszélünk, amikor a szennyezés a környezet valamely elemének tulajdonságait oly mértékben változtatja meg, hogy azok Természetes, vagy korábbi állapota csak beavatkozással, vagy egyáltalán nem állítható helyre. Az immisszió meghatározott helyen fellép szennyezettségi érték, melyet valamennyi forrás kibocsátásainak a terjedés által módosított, összegzett hatása idéz el. Az introvert emissziók a forrás belsejében, illetve annak területén tartózkodó személyekre, tárgyakra hatnak, míg az extrovert emissziók a létesítményen kívüli emberekre, tárgyakra hatnak. A környezetvédelem célja és eszközei A környezetvédelem elsdleges célja megfelel életkörülmények révén az ember egészségének és fennmaradásának biztosítása, továbbá anyagi és szellemi javaink védelme.nem csak védekez jelleg tevékenység, hanem magában foglalja a tervszer környezetfejlesztést is, amely környezetünket az ártalmak megelzésével átalakítja. A környezetvédelem tehát azon intézkedések összefügg rendszere, amely a fenti célok elérését biztosítja. Ide tartozik: a károkat megelz védelem, az okozott károk megszüntetése, az emberi környezet fejlesztése, a természeti erforrásokkal történ ésszer gazdálkodás. A környezetvédelem fontos része a természet-, és tájvédelem.

2 A környezetvédelmi tevékenység során elssorban az alábbi kérdéseket kell megválaszolni: mit, mitl és hogyan kell megvédeni? Az els kérdésre egyszer a válasz: minden embert, továbbá a környezet valamennyi elemét. Az embert és környezetét a különböz forrásokból származó ártalmaktól kell megvédeni. Néhány jelentsebb környezeti ártalom: kémiai ártalmak, szöveti izgató hatások, zaj és vibrációs hatások, a termterületek, a táj és az élvilág és anyagi eszközök károsodása idegi megterhelés, a stresszorok, káros pszichés ingerek A környezeti ártalmak elhárítására alkalmas mszaki megoldások a következ 3 kategóriába sorolhatók: A káros emissziók csökkentése, illetve kiküszöbölése a forrás területén, hulladékszegény, ill. hulladékmentes technológia alkalmazásával, a káros emissziók kilépésének megakadályozása, Pl. porleválasztó, szennyvíztisztító alkalmazásával, A káros emissziók továbbjutásának vagy konvertálódásának megakadályozása az intermedier közegekben, pl. magas kémények építése, erdk telepítése, Az immissziók helyén védeszközök alkalmazása, pl. zajhatás ellen füldugó. A környezetszennyezés valódi okai Gazdasági érdekeltség hiánya az önköltségnövel, soha, vagy csak lassan megtérül környezetvédelmi ráfordításokkal szemben. Egyes közismert környezeti ártalomforrások, ún. öröklött szennyezések felszámolásának objektív gazdasági akadályai. Egyes ártalomforrások kiküszöbölésének objektív mszaki-tudományos akadályai/korlátai. Környezetközpontú szemlélet, etika hiánya. A mszaki természettudományos eszközök csak akkor érvényesülhetnek a gyakorlatban, ha gazdasági, jogi és etikai feltételeik is megvannak. Korábban a természeti kincsek egy része olyan mennyiségben és minségben állt rendelkezésre, hogy szabad javaknak minsítették azokat. Ma már egyre nagyobb hányaduk esetében merül fel mennyiségi, illetve minségi hiány, és átkerül a gazdálkodást igényl javak kategóriájába. Így elkerülhetetlenné vált megfelel mennyiségben és minségben történ újraelállításuk. A környezetvédelem egyik legjelentsebb eszköze az elfogyasztott, elhasznált, elszennyezett természeti kincsek reális újra-elállítási költségeinek megfizettetése volna. Megnehezíti ennek az elvnek az alkalmazását, hogy általában nem rendelkezünk kell ismeretekkel a költségek meghatározásához. Nálunk az értékkategóriában mérhet környezeti károk nagysága a nemzeti jövedelem 3 5 %-át teszi ki, hasonló nagyságrend ráfordításokat igényel e károk elhárítása (mindkett emelked tendenciával jellemezhet). A környezetvédelmi ráfordítások általában gyorsan megtérülnek,

3 A környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok Legrégibbek a kiemelked vízgazdálkodási hagyományainkra támaszkodó vízminségvédelmi jogszabályok. A levegtisztaság-védelmet elször egy 1973-ban hozott minisztertanácsi rendelet szabályozta. A hulladékkezeléssel egy 1981-es minisztertanácsi rendelet foglalkozott elször. Az országgylés án fogadta el a környezet védelmének általános szabályairól szóló Évi LIII. törvényt, mely ez elsdleges környezetvédelmi normákon (természetvédelmi termékdíj törvény, hatásvizsgálati kormányrendelet, stb.) túl jelents hatást gyakorolt az ún. szekunder szabályozásra (vízgazdálkodási, erd- és vadászati törvény, stb.) is. Az EU-hoz történt csatlakozás következtében alkalmazkodni kellett annak védelmi elírásaihoz is. A környezetvédelmi szabályozás (nemzetközileg elfogadott) alapelvei Elvigyázatosság és megelzés elve: a megelzés az ártalmak keletkezésének megelzésén kívül a károsító folyamatok további hatásai elleni fellépést is magában foglalja, míg az elvigyázatosság elve szerint a károsodás veszélyéhez vezet tevékenységek megalapozása során el kell kerülni az olyan helyzetet, amely megelz tevékenység alkalmazását követeli meg. Fenntartható (vagy harmonikus) fejlesztés: a környezetvédelmi és más célú tevékenységek érdekeinek felismert távlati azonosságán alapul. Fogalmát elször az 1992-es ENSZ környezetvédelmi konferencia elkészítése során alkalmazták elször. Az elv jogi realizálása során arra kell törekedni, hogy a környezetvédelem és más célú tevékenységek ne egymást akadályozóan, hanem a fejldés új útjait közösen keresve bontakozzanak ki. Helyettesítés elve: új ipari létesítmények esetén, ha van lehetség akkor a kevésbé környezetterhel anyagokat, technológiákat kell választani, illetve a már létez terheléseknél is a káros következménnyel járó anyagokat, technológiákat kevésbé károsakkal kell felváltani. A környezetvédelem tervszer átalakítása: országos, regionális és helyi szintre egyaránt vonatkozik, ehhez megfelel környezetpolitika és erre épül környezetvédelmi stratégia szükséges, melyet jogszabályokban is meg kell jeleníteni. Ezt az elvet a Nemzeti Környezetvédelmi Program és az önkormányzati környezetvédelmi programok ültetik át a gyakorlatba. Együttmködés elve: a környezetvédelemmel kapcsolatos jogok és kötelezettségek legjobban akkor érvényesülnek, ha az érintettek együttmködnek, közösen állapítják meg a játékszabályokat. Ennek vannak nemzetközi vonatkozásai is. A környezetkárosító felelssége a szennyez fizet elv kiterjesztett értelmezése a jogi felelsség komplex rendszerére, a szennyez felelssége magában foglal mindenfajta helytállási kötelezettséget, a bírság fizetésétl kezdve, a tevékenység korlátozásán át egészen a helyreállítási kötelezettségig terjeden. Tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság elve: mindenkinek joga van a környezet állapotának, az egészségre gyakorolt hatásának a megismerésére, az ezekre vonatkozó adatokat az állami szervek és az önkormányzatok kötelesek hozzáférhetvé tenni.

4 Társadalmi részvétel joga és kötelezettsége: a társadalom egésze és egyénei nemcsak a környezeti ártalmak okozói, hanem elszenved is, így nem maradhat el bevonásuk a döntések elkészítésébe, a döntéshozatalba, a döntsek megvalósításának ellenrzésébe. A környezetvédelem területei A leggyakoribb csoportosítás az érintett közeg alapján történik: Levegtisztaság-védelem Vízminség-védelem Talajvédelem. A szennyezés jellege miatt külön terület a zajártalmak elleni védekezés, valamint külön területnek számít a hulladék-kezelés, függetlenül attól, hogy leveg-, víz-, vagy talajszennyezést okoz-e. A környezetvédelem szervezetei Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: feladata a leveg, a természet, a vizek védelmével, a hulladékok keletkezésének ellenrzésével, azok ártalmatlanításával, valamint a zajvédelemmel kapcsolatos tevékenységek irányítása. Földmvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: a termtalaj és a védetté nem nyilvánított éllények védelmével foglalkozik. Egészségügyi Minisztérium: a környezeti elemek állapotával (higiénia, immisszió) foglalkozik. Gazdasági Minisztérium (magyar Állami Földtani Intézet Elnöke): az alapkzet és az ásványvagyon védelmének irányítása. Az elsfokú környezetvédelmi hatóság feladatait 12 (vízgyjt-területi elv alapján szervezett) környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelség látja el, melyek tevékenységük támogatásához megfelel laboratóriumi hálózattal is rendelkeznek. Az elsfokú határozatok elleni fellebbezések elbírálója az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelség. A környezet használata miatt, a környezet terhelését, illetve igénybevételét csökkent intézkedések fedezetére a törvény környezetterhelési díjak, igénybevételi járulékok, termékdíjak és betétdíjak fizetésének megállapítását teszi lehetvé. A környezeti elemek önszabályozó rendszerei A Nap ciklusai A Nap részecske- és egyéb sugárzása változó.

5 A Napom belüli változó sebesség forgás a szoláris mágneses ciklus hatóereje. A Nap egyenlítje mentén nagyjából 25 nap, közepes szélességeken pedig közel 28 nap alatt fordul körbe. Emiatt az eredetileg észak-déli irányú mágneses ervonalak az egyenlítvel párhuzamosan megnyúlnak és felersödnek. A napfoltok ott jelentkeznek ahol a mágneses fluxuscsövek a felszínre emelkednek, illetve visszabújnak, a napfoltpárok ellentétes polaritásúak, óriási mágneses dipólusok, irányultságuk az északi és a déli félgömbön ellentétes. A közismert 11 éves napfoltciklus csupán egyik eleme egy összetett 22 éves mágneses ciklusnak, melynek során a Nap változtatja az ultraibolya, látható, röntgen és töltött részecskékbl álló sugárzását, komoly hatással lévén a föld fels légkörére. A Föld ciklusai Nap-Föld ciklus: az évszakok váltakozása Föld-Hold ciklusok A Hold keringési ideje 28 nap, a gravitációs hatása okozza az árapály jelenséget. Az alacsonyvíz és a magasvíz közötti különbség, a dagálymagasság havi periodicitással változik. A Nap Földre gyakorolt vonzó hatása csak kb. 48 %-a a Holdénak, de ha a 3 égitest majdnem egyvonalban áll, hatásuk összegzdik és szökárt okoz, szept. 21. És márc. 21. Napéj-egyenlség során jönnek létre a legnagyobb szökárak, tölcsértorkolatú folyókban akár 8 m magas is lehet, hatása az Elbán a torkolattól 150 km-ig, az Amazonason pedig 1000 km-ig érezhet. Az árapály befolyásolja a szél és az idjárás is, pl a dagálymagasságot akár 3 m-el is megváltoztathatja

6 .

7 Az sföld (Pangea) ciklusai)

8 Áramlások a Föld belsejében A Föld mágneses tere A Föld mágneses mezeje olyan mint egy, a Föld forgástengelyébe állított hatalmas mágnesrúd, illetve egy az Egyenlítt körülölel árammal átjárt óriási tekercs mágneses tere. A mágnese mez ervonalai a Déli-sarknál lépnek ki, és az Északi-sarknál térnek vissza a Földbe. A Föld forgása és bels hje tartja mozgásban a küls mag olvadt anyagát. Ez az elektromosan vezet folyadék keresztüláramlik a küls magon és kölcsönhatásba lép a földtörténet során mindig is jelenlév földmágneses mezvel. A kölcsönhatás során elektromos áram gerjesztdik, ami ersíti a földmágneses mezt. A mágneses pólusok a földrajzi pólusoktól jelenleg mintegy 1400 km (Arktisz), illetve 2700 km (Antarktisz) távolságban helyezkednek el. Az arktikus pólus napjainkban évente mintegy 7,5 km-t vándorol észak felé, az antarktikus pedig mintegy 10 km-t nyugati irányban.

9 Geokémiai karbonát szilikát körforgás A geokémiai karbonát-szilikát ciklus eredménye a széndioxid mintegy 80 %-a, mely a kzet és a légkör között több mint év alatt kicseréldik. Walker és munkatársai ismerték fel, hogy a felszíni hmérséklet változásai idvel befolyásolják a környezetben lév szén-dioxid mennyiségét, és ezzel az üvegházhatás nagyságát is. Pl. ha csökken a felszíni hmérséklet, csökken a tengerek hmérséklete is, kevesebb víz párolog, kevesebb lesz az es, kisebb lesz az erózió is, ezért a szén-dioxid lassabban távozik az atmoszférából, viszont az a sebesség amivel a szén-dioxid keletkezik a karbonát-metamorfózis segítségével változatlan, így növekszik mennyisége a légkörben, a növekv üvegházhatás pedig növeli a hmérsékletet. Fordított esetben fokozódna az óceánok párolgása, nne a csapadék, és az erózió, emiatt gyorsabban fogyna a szén-dioxid a légkörbl, csökkenne az üvegházhatás és ezért nne a hmérséklet

10

11 Tengeráramlások A tengeráramlások oka a tengervíz hmérsékletkülönbsége, és az ezzel járó srségkülönbség, illetve a szél. Az áramlatok gondoskodnak e különbségek kiegyenlítdésérl. A felszíni áramlások nem állandó sebességgel mozognak, széleikrl (akár 100 km átmért is elér) örvények válnak le, szintén keverve a vizet. Az áramlások hatalmas h-tömeget osztanak el a Föld körül. Kiegyenlít jelleg h-transzportjuk alapvet jelentség a Föld éghajlati szélsségeinek mérséklése és szabályzása szempontjából. A Golf áramlás a napi 200 km-es sebességével a leggyorsabb felszíni áramlat az észak-atlanti cirkulációs rendszerben. Mélyen az áramlat alatt hideg víz áramlik az ellenkez irányba. A sarkvidékek mélytengeri áramlatait az Egyenlít felé haladva a Coriolis-féle er nyugat felé kényszeríti, ezért az óceáni medencék nyugati szélén ezek összetorlódnak és ott hideg mélytengeri víz nyomul fel. A mélytengeri víz legfontosabb forrásai a déli félgömbön a Wedell és a Ross-tenger, az északi félgömbön pedig a Jeges-tenger és a Grönland körüli tengerrészek. A felszíni áramlásokat a szelek hajtják a Föld körül. A kontinensek jelenléte miatt nagy, kör alakú áramlási rendszerek alakulnak ki a a szubtrópusi magas nyomású övek térségében. Az északi félgömbön a víz az óramutató járásával megegyez irányban mozog, a délin pedig ellenkez irányban. A passzát-, a nyugati és a monszumszeleknek megfelelen elméletileg 6 áramlás párt különböztethetünk meg, de ezeket befolyásolja a kontinensek elhelyezkedése, és szezonális hatások is. A magasabb földrajzi szélességek fell az alacsonyabbak felé haladnak a hideg áramlatok, fordított irányúak a meleg áramlások. Az érintett partvidékek éghajlatára jelents hatással vannak, pl. Nyugat-Európa Golf áramlat, Észak Amerika északkeleti partja Labrador áramlat.

12 A víz körforgása A víz körforgásának 3 szakasza van, a csapadékképzdés, a párolgás és a pára vándorlása. A Föld teljes vízkészletének 0,01 %-nál kevesebb része édesvíz. A szárazföldrl évente km3 víz jut vissza a tengerbe. Közel km3 vízáradással, hasznosítatlanul, km3 pedig lakatlan területrl folyik a tengerbe. Az emberiség rendelkezésére álló hasznosítható vízkészlet km3, ami elvben 20 milliárd ember számára lenne elegend, azonban a vízkészletek eloszlása nem egyenletes, Izlandon pl m3 jut 1 fre, Bahreimben pedig közel 0 l édesvíz. A gazdaságban a mezgazdaság igényli a legtöbb vizet, átlagosan a világon felhasznált víz 73 %-át. Közel 3 millió km2 területet öntöznek, melynek kiterjedése évente 8 %-al növekszik. Levegáramlások, klímaváltozások

13 A mindenkori szárazföld-tenger eloszlás az uralkodó szelekkel együtt a globális éghajlatképet helyileg ersen megváltoztathatja. Az Egyenlít közelében az általában keletrl nyugat felé fújó szelek felmelegített tengervizet hajtanak az Ausztráliától északra fekv tengeri medencékbe, ezért itt a melegebb felszíni víz és a hidegebb mélytengeri víz közötti határ mélyebbre tolódik. Dél-Amerika nyugati partjainál ezzel szemben hideg, tápanyagokban gazdag mélytengeri víz kerül felszínre. Ez az éghajlatkép minden 3 5 évben megfordul, kb. a karácsonyi idszakban. Globális klímaváltozások Az utolsó 2 millió év folyamán a globális éghajlatot jégkorszakok és melegkorszakok váltakozása jellemezte. A jégkorszakok idején Eurázsia és Észak-Amerika nagy területeit m vastag jég fedte. Ilyenkor az évi középhmérséklet o -al csökkent. Az utolsó jégkorszak kb éve ért véget, a hmérséklet emelkedése nem volt egyenletes, kisebb hidegebb és melegebb periódusok váltották egymást. A nyári hmérsékletek pl évvel ezeltt 2 3 o C-al magasabbak voltak mint napjainkban. A telek a 15 századtól kb ig nagyon hideggé váltak, ez az un. kis jégkorszak. Európában a hmérséklet 1 2 o C-al csökkent. Jelenleg a Föld melegszik.

14 Amikor az ember kb évvel ezeltt szántóföldi mvelésbe kezdett, és ezzel maga is klímatényezvé vált. A szántóföldek kb. 10 %-al megnövelték a világrbe visszajutó sugárzást, kb. 1 o C-al csökkentve a jégkorszak utáni felmelegedést. A városi klíma Az erdk, rétek, tavak, folyók, kertek, városok és iparvidékek különleges klímatulajdonságokkal rendelkeznek, melyek eltérhetnek az ún. makroklíma tulajdonságaitól. A leveg pillanatnyi állapotainak sorozatát idjárásnak nevezzük. Az éghajlat (klíma) az idjárások összességét jelenti a földfelszín valamely pontján. Az ún. városklíma, a városi légtér sajátossága, mely 2 tulajdonságban tér el tágabb környezetétl: melegebb és szennyezettebb. Az els oka a lakossági és ipari energiafelhasználás, és a csökkent ventilláció és a kevesebb zöldfelület. Budapest pl. egész évben melegebb környezeténél. légszennyezés forrásai a ftés,az ipari tevékenység és a gépkocsiforgalom. Különösen veszélyes esetben szmog alakulhat ki. Az éghajlat és a fbb kémiai elemek körforgásának kölcsönhatásai Az éghajlat és a fbb kémiai elemek körforgásainak kölcsönhatásai évtizedek, évszázadok távlatában a világméret környezeti változások legfontosabb tényezi. Ezen kölcsönhatásokat a

15 víz körforgása és az élvilág kapcsolja össze. A tengerek szén és víztárolóként hatnak és lassítják az éghajlati változásokat. A mezgazdaság beavatkozik a nitrátok, foszfátok és szénvegyületek körforgásába, hatva ezzel a globális ökológiai rendszerre is. A légzési és bomlási folyamatok metánt szabadítanak fel, a fosszilis energiahordozók elégetése során sok szén jut a légkörbe. A savas es f okozói a kéndioxid és a nitrogénoxidok. A halogénezett szénvegyületek ipari méret kibocsátása károsítja az ózonpajzsot, ami idvel szintén éghajlati változásokat idézhet el. A kibocsátott gázok sorsa A kémiailag semleges, és vízben oldhatatlan gázok szétterjednek a légkörben, annak legalsó km-es rétegében. Ha oldható akkor feloldódhat a vízcseppekben, felhkben, majd ezután es, köd, harmat formájában a földfelszínre kerül. A legtöbb gáz a hidroxilgyökökkel kölcsönhatásba lépve, általában jobban oldódó terméket képezve elhagyja a légkört. A légkörbe kerül szilárd részecskék közvetlenül is kiülepedhetnek, vagy vízcseppekkel együtt csapadék formájában kerülnek a felszínre.

16 Az erdégetések során CO 2, CO, CH 4, és NO x keletkezik. Jelents metánforrás az állattenyésztés és a rizstermesztés is. Az ipari forradalom óta a növekv SO 2 és NO x -emisszió miatt növekedett a csapadék savassága. Széncsere a légkör és a földi készletek között A szárazföldön és az óceánokban mköd ciklus csaknem ugyanannyi CO 2 -t von el a légkö9rbl, mint amennyivel gyarapítja azt. Ezzel szemben az emberi tevékenység évente mintegy 3 milliárd tonnával gyarapítja a légköri CO 2 -t. Ennek távlati hatását illeten nincs egységes elképzelés. Valószín hogy az óceánok és a növények gázfelvétele legalább az elkövetkez évben mérsékli a CO 2 felhalmozódását. A mai, vagy enyhén növekv kibocsátásokkal számoló becslések szerint általában a frissen felszabaduló CO 2 fele marad meg a légkörben. E feltevés szerint a CO 2 koncentrációja valamikor 2030 és 2080 között éri el a 0,06 térfogat %-ot, ami nagyjából duplája az 1900-as szintnek.

17

Környezetvédelem. Dr. Bánhidi Olivér Miskolci Egyetem, Kémiai Tanszék

Környezetvédelem. Dr. Bánhidi Olivér Miskolci Egyetem, Kémiai Tanszék Környezetvédelem Dr. Bánhidi Olivér Miskolci Egyetem, Kémiai Tanszék Ajánlott irodalom Moser M. Pálmai Gy.: A környezetvédelem alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006 Barótfi I.: Környezettechnika, 2.

Részletesebben

Az ózonréteg sérülése

Az ózonréteg sérülése Az üvegházhatás Már a 19. században felismerték hogy a légköri CO2 üvegházhatást okoz. Üvegházhatás nélkül a felszínen 2 m-es magasságban 14 oc-os hmérséklet helyett kb. 2 oc lenne. Az üvegházhatás mértéke

Részletesebben

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!

Részletesebben

- A környezetvédelem alapjai -

- A környezetvédelem alapjai - Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

Nyilatkozat ... 1/A. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai: ... ... ...

Nyilatkozat ... 1/A. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai: ... ... ... 1.sz. levélminta 1. sz. melléklete 1. számú melléklet a 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelethez Nyilatkozat az 1991. évi IL. törvény 31. (1) bekezdés c) pontja, illetve a 70. c) pontja szerint a felszámolási

Részletesebben

A monszun szél és éghajlat

A monszun szél és éghajlat A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer

Részletesebben

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű

Részletesebben

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Szektortudat-fejlesztés. Ismeretek és ismérvek a szektorról. A szektorhoz való tartozás elnyei és a sikeres szektorépítés lehetségei.

Szektortudat-fejlesztés. Ismeretek és ismérvek a szektorról. A szektorhoz való tartozás elnyei és a sikeres szektorépítés lehetségei. Szektortudat-fejlesztés. Ismeretek és ismérvek a szektorról. A szektorhoz való tartozás elnyei és a sikeres szektorépítés lehetségei. Zalatnay László tréner 2 állítás: Az emberi társadalom összes problémája

Részletesebben

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs szerepe Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István FÖLDFELSZÍN EGYENSÚLYI

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

Arday Istvan - R6zsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ I. MUSZAKIKIAD6, BUDAPEST

Arday Istvan - R6zsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ I. MUSZAKIKIAD6, BUDAPEST Arday Istvan - R6zsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ I. A közepiskolak 9. evfolyama szamara MUSZAKIKIAD6, BUDAPEST KÖRNYEZEl'ÜNK ABRAzOLAsA 7 A földrajzi környezet es abrazolasa 7 A termeszeti es a földrajzi

Részletesebben

A FELSZÍN ALATTI VIZEK FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA AZ EU VÍZ-KERETIRÁNYELV KÖVETELMÉNYEI. Simonffy Zoltán 1

A FELSZÍN ALATTI VIZEK FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA AZ EU VÍZ-KERETIRÁNYELV KÖVETELMÉNYEI. Simonffy Zoltán 1 A FELSZÍN ALATTI VIZEK FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA AZ EU VÍZ-KERETIRÁNYELV KÖVETELMÉNYEI Simonffy Zoltán 1 A felszín alatti vizek fenntartható használata általánosságban azt jelenti, hogy az ember vízzel kapcsolatos

Részletesebben

Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz

Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz 1. Változó éghajlat Válasszátok ki az egyes kérdésekre adható helyes válasz(oka)t! Karikázzátok be a betűjelét!

Részletesebben

Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat

Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/000963 Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat 2004. 1.feladat - totó A helyes válaszokat karikázd be! 1. Melyek a levegő legfontosabb

Részletesebben

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük.

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük. Mágneses mező tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

EURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

Az energia áramlása a közösségekben

Az energia áramlása a közösségekben Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements

Részletesebben

Klímaváltozások: Adatok, nagyságrendek, modellek Horváth Zalán és Rácz Zoltán

Klímaváltozások: Adatok, nagyságrendek, modellek Horváth Zalán és Rácz Zoltán Klímaváltozások: Adatok, nagyságrendek, modellek Horváth Zalán és Rácz Zoltán Institute for heoretical Physics ötvös University -mail: racz@general.elte.hu Homepage: general.elte.hu/~racz Problémakör:

Részletesebben

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000

Részletesebben

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok Mérsékelt övezet Elhelyezkedés Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oc,

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor Nézd meg a képet és jelöld az 1. igaz állításokat! 1:56 Könnyű F sak a sárga golyó fejt ki erőhatást a fehérre. Mechanikai kölcsönhatás jön létre a golyók között. Mindkét golyó mozgásállapota változik.

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor gázok hőtágulása függ: 1. 1:55 Normál de független az anyagi minőségtől. Függ az anyagi minőségtől. a kezdeti térfogattól, a hőmérséklet-változástól, Mlyik állítás az igaz? 2. 2:31 Normál Hőáramláskor

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Szabadentalpia nyomásfüggése

Szabadentalpia nyomásfüggése Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével

Részletesebben

Általános földi vízkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Általános földi vízkörzés. Dr. Lakotár Katalin Általános földi vízkörzés Dr. Lakotár Katalin Óceánok: fontos szerepűek a földi éghajlat irányításában hőszállítás az Egyenlítőtől a sarkok felé hőszállítás nélkül bolygónk legnagyobb része túl hideg lenne

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

Dr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata

Dr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata Dr. Lakotár Katalin Európa éghajlata A déli meleg és az északi hideg áramlások találkozása a ciklonpályák mentén Európa éghajlatát meghatározó tényezők - kontinens helyzete, fekvése kiterjedése K-Ny-i

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban. Felsoktatási minségtérkép

Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban. Felsoktatási minségtérkép Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban Felsoktatási minségtérkép 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2012. április 26-27., Gödöll Hegyi-Halmos Nóra ELTE PPK OFI Felsoktatási

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON FÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG Budapest, 2008. április 17-20. A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. XXI. századra várható éghajlati

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

SZKA_106_21. Utazás a világ körül Tudósítások a világból

SZKA_106_21. Utazás a világ körül Tudósítások a világból SZKA_106_21 Utazás a világ körül Tudósítások a világból szka106_01_d.indd 127 2007.10.16. 21:51:19 szka106_01_d.indd 128 2007.10.16. 21:51:19 tanulói utazás a világ körül 6. évfolyam 129 21/1 A kontinensek

Részletesebben

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin KONTINENSEK ÉGHAJLATA Dr. Lakotár Katalin AFRIKA Légnyomás és cirkulációs viszonyok -magas nyomású zóna nyáron 38. szélességig, télen 33-ig É-on, 31-ig nyáron, 27-ig télen a D-i félgömbön felszínközeli

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található.

A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. VÍZ A LÉGKÖRBEN A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. A víz körforgása a napsugárzás hatására indul meg amikor a Nap felmelegíti az óceánok, tengerek vizét; majd a felmelegedő

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft.

dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. KÖRNYEZETVÉDELEM 3. Előadás 2011.09.22. dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008.

Részletesebben

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná

Részletesebben

A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései

A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései FAVA 2012. konferencia, Siófok dr. Balásházy László balashaz@enternet.hu A konfliktus lényege Kavicsbányászatra

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

A föld belső szerkezete. Kőzetlemezek - lemeztektonika

A föld belső szerkezete. Kőzetlemezek - lemeztektonika A föld belső szerkezete. Kőzetlemezek - lemeztektonika (tk. 35 44. oldal) 2015.10.22. FÖLDRAJZ 1 A Föld gömbhéjai A tengely körüli forgás, a Nap körüli keringés, és a nehézségi erő hatására a gáznemű,

Részletesebben

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Csapat száma: Elért pontszám: KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Megoldási időtartam: 75 perc Összes pontszám: 40 pont FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZET 2006 2007 I. Írjátok

Részletesebben

TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról. Preambulum

TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról. Preambulum 1. melléklet TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról Preambulum Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni

Részletesebben

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

Épületek szigetelési megoldásai, elérhet megtakarítások

Épületek szigetelési megoldásai, elérhet megtakarítások Épületek szigetelési megoldásai, elérhet megtakarítások Épületek a legnagyobb energiafelhasználók és CO 2 kibocsátók 33% a közlekedésre használt energia mértéke az EU-ban 26% az ipar által felhasznált

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Globális klímaváltozás

Globális klímaváltozás Három hetet meghaladó iskolai projekt Globális klímaváltozás Okok - következmények - megoldások Készítette: H. Fazekas Erika, Kaszt Erika, Lakatos Ferenc, Zalai Edina A három hetet meghaladó iskolai projekt

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 4. előadás

Környezetgazdálkodás 4. előadás Környezetgazdálkodás 4. előadás Magyarország környezeti állapota 1. Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Levegőtisztaság-védelem Megállapítások: (OECD 1998-2008 közötti időszakra) Jelentős javulás

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

A rendelet célja és hatálya 1.

A rendelet célja és hatálya 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 22/2003. (IV.23.) önkormányzati rendelete a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 11/1997.(III.1.) számú r e n d e l e t e Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlésének Környezetvédelmi Alapjáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlése a környezt

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Környezeti kémia II. A légkör kémiája

Környezeti kémia II. A légkör kémiája Környezeti kémia II. A légkör kémiája 2012.09.28. A légkör felépítése Troposzféra: ~0-15 km Sztratoszféra: ~15-50 km Mezoszféra: ~50-85 km Termoszféra: ~85-500 km felső határ: ~1000 km definiálható nehezen

Részletesebben

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében Püski Imre osztályvezető Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály A fenntartható fejlődés s célja: c Hosszú távon - a gazdaság

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

A TELJES KÖR KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT ÉS AZ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYRENDSZERÉNEK ÖSSZEVETÉSE

A TELJES KÖR KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT ÉS AZ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYRENDSZERÉNEK ÖSSZEVETÉSE 1. MELLÉKLET Új létesítmény esetében az engedélyezési eljárás az elzetes vizsgálati szakasszal indul. A benyújtandó elzetes vizsgálati dokumentáció tartalmi követelményeit a 314/2005. (XII.25.) Korm.rendelet

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Szennyezett területek menedzsmentjének jogi háttere

Szennyezett területek menedzsmentjének jogi háttere Szennyezett területek menedzsmentjének jogi háttere Zöldi Irma Menedzsment Döntési helyzetek, döntésmechanizmus Jogszabályok, jogszabályi lehetőségek KÖRINFO konferencia, 2 Mi a menedzsment? Menedzsment

Részletesebben

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet

Részletesebben

A globalizáció fogalma

A globalizáció fogalma Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,

Részletesebben

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK 2013/14. tanév I. félév A következőkben felsorolt jogszabályok a felkészülést kívánják elősegíteni azzal a megjegyzéssel, hogy a fontos jogszabályokként megjelölt

Részletesebben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Holl András MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Szöveges változat: http://www.konkoly.hu/staff/holl/petofi/nemesis_text.pdf 1 2 Az emberiség a Naprendszerben

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA

A GEOTERMIKUS ENERGIA A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű

Részletesebben

Összefoglaló a környezetvédelmi törvényről

Összefoglaló a környezetvédelmi törvényről A környezetvédelmi törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása.

Részletesebben

4. osztályos feladatsor II. forduló 2016/2017. tanév

4. osztályos feladatsor II. forduló 2016/2017. tanév Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 4. osztályos feladatsor II.

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor

Részletesebben

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete. 14/2005.(VI.10) rendelete. az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete. 14/2005.(VI.10) rendelete. az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 14/2005.(VI.10) rendelete az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete ( továbbiakban: képviselőtestület )

Részletesebben

TestLine - Fizika hőjelenségek Minta feladatsor

TestLine - Fizika hőjelenségek Minta feladatsor 1. 2:29 Normál zt a hőmérsékletet, melyen a folyadék forrni kezd, forráspontnak nevezzük. Különböző anyagok forráspontja más és más. Minden folyadék minden hőmérsékleten párolog. párolgás gyorsabb, ha

Részletesebben