Közlönyfigyelés március Magyar Közlöny 30. szám megjelenés március 2.

Átírás

1 Közlönyfigyelés március Magyar Közlöny 30. szám megjelenés március évi XV. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról A 2009-ben elfogadott új Ptk-nak május elsején lép életbe az első könyve, az alapelvek, valamint a második könyve, a személyekre, a gondnokságra, a cselekvőképességre, az alapítványokra és a személyiségi jogokra vonatkozó szabályok. A kódex többi része január 1-jétől lesz hatályos, de van olyan rendelkezés is, amely 2015-től. Az elfogadott életbeléptetésről és végrehajtásról szóló törvény több tucatnyi más jogszabályt módosít, a fokozatosan életbe lépő polgári törvénykönyvhöz igazít. Így például számos ponton változnak a polgári perrendtartás szabályai, de változik a büntető törvénykönyv és a büntető eljárás is. Módosulnak a köztisztviselőkről, közjegyzőkről, magzati életről, ügyvédekről szóló törvények, változnak egyes bírósági hatáskörök, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról, a természet védelméről szóló törvények, csakúgy, mint a szerzői joggal, iparjogvédelemmel, örökbefogadással, szülői felügyelettel, kárfelelősséggel vagy örökléssel kapcsolatos szabályok. A Ptk. a hatályos szabályozáshoz képest átfogó cselekvőképességi reformot irányoz elő. A Ptk. eltérő szabályozást tartalmaz e körben a kiskorúakra, illetve a nagykorú személyekre. A Ptk. 2:22. (2) bekezdése alapján a cselekvőképességében korlátozott személy a választójog kivételével cselekvőképes mindazon ügycsoportokban, amelyekre nézve a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta. Azon ügycsoportok tekintetében, amelyekben a bíróság a nagykorú személyt cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, maga a gondnokolt teszi meg jognyilatkozatait a gondnokának jóváhagyásával. A cselekvőképesség ügycsoportok szerinti korlátozását általánossá tették, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést megszüntették évi XVI. törvény Az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról Az alapítványok adatainak országos, nyilvános, közhiteles és elektronikus nyilvántartásban történő rögzítésének, valamint ezen adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályok megteremtését szolgálja. Az elektronikus eljárás bevezetésének célja, hogy a bejegyzés, változásbejegyzés, törlés, adatkezelés időigénye jelentősen csökkenjen többlet humánkapacitás bevonása nélkül. Szükséges továbbá, hogy megtörténjen az alapítványokra vonatkozó hiteles adatbázisok kialakítása, tárolása és archiválása. Az alapítványok nyilvántartásának) informatikai üzemeltetését az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala végzi. Az alapítvány nyilvántartásba vételéről szóló határozat jogerőre emelkedése megállapításának napján a határozatot hozó bíróság a jogerős végzés, valamint az alapítványnak a nyilvántartásba vételi eljárás során benyújtott valamennyi beadványának elektronikus másolatát az adószám, illetve a statisztikai számjel beszerzését követően megküldi a Hivatal részére a Nyilvántartásban való tárolás céljából. A tör vény január 1. napján lép hatályba évi XVII. törvény A nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról Az új Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: új Ptk.) a nagykorú személyek védelmét szolgáló jogintézmények körében bevezeti a gondnok önálló eljárásra való feljogosításának a lehetőségét,

2 illetve a támogatott döntéshozatal jogintézményét, melyek igénybevételéhez szükséges eljárásjogi feltételek megteremtése érdekében a Polgári Perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) kereteibe nem illeszkedő, polgári nemperes eljárásokat szabályozza e Törvény. Az új Ptk. szerint, meghatározott feltételek esetén a bíróság külön törvény alapján lefolytatott eljárásban feljogosíthatja a gondnokot a korlátozás alá tartozó ügycsoportokban vagy ügycsoportokon belül egyes ügyekben a gondnokolt helyett és nevében történő önálló eljárásra, jognyilatkozat önálló megtételére. Az eljárási szabályok megállapítására hivatott külön törvényi szabályokat, a bírósági illetékességi szabályokat, a benyújtott kérelem tartalmi követelményeit a törvény tartalmazza. Az új Ptk. rendelkezik arról, hogy a bíróság a külön törvényben meghatározott, vagy a gondnokság alá helyezési eljárás során hozott határozatával a jognyilatkozatának megtételekor értelmi képessége, pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt segítségre szoruló cselekvőképes nagykorú személy számára meghatározott ügycsoportokban támogató személy vagy személyek (a továbbiakban együtt: támogató) kinevezéséről határozhat. A külön törvényben meghatározott eljárás részben a Pp.-ben, részben a törvényben jelenik meg a támogató kinevezése iránti, a kinevezés visszavonása iránti és a hivatásos támogató felmentése iránti eljárásként évi XVIII. törvény A gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról Jelenleg a gondnokság alá helyezett személyek nyilvántartására vonatkozóan a gondnokoltak számítógépen vezetett országos névjegyzékéről és a névjegyzék adataiból történő felvilágosítás adásáról, valamint annak költségtérítéséről szóló 13/2002. IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) tartalmaz szabályokat. A hatályos szabályozási szint nem alkotmányos, tekintettel arra, hogy az Alkotmány 8. (2) bekezdése alapján alapvető jog így a személyes adatokkal való rendelkezés joga csak törvényben korlátozható, a kötelező adatkezelés elrendelése csak törvényben történhet. Másrészt a jelenlegi nyilvántartás adattartalma is több szempontból felülvizsgálatra szorul, így a gondnokság alatt álló személyek könnyebb beazonosítása miatt a hatályos jogszabályban felsorolt adattartalom bővítése is szükségessé vált, valamint a nyilvántartás használhatósága érdekében a gondnokoltak mellett a gondnokaik adatainak nyilvántartása is indokolt. A gondnokok adatainak nyilvántartása biztosítja annak lehetőségét, hogy a gondnokság alatt álló személlyel jogviszonyra lépő más jogalany ellenőrizhesse, hogy a jognyilatkozat tételében valóban az arra jogosult képviselő működik-e közre, szükség esetén közvetlenül fel tudja vele venni a kapcsolatot, ha nyilatkozata a gondnokság alá helyezett személy jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges. A gondnokok szerinti keresés funkciójának megteremtésével a nyilvántartásból a bíróságok, gyámhatóságok is tudomást szerezhetnek arról, hogy a gondnokként kirendelni kívánt személy gondnoksága alatt hány gondnokolt áll, ez a szám hivatásos gondnok esetén eléri-e a törvényben megszabott limitet. Az új Ptk. által létrehozandó, a nagykorú személyek védelme érdekében bevezetett támogatott döntéshozatal és az előzetes jognyilatkozat intézménye is indokolttá teszi a jelenlegi nyilvántartási szabályozás felülvizsgálatát és új nyilvántartások megteremtését. A támogatott döntéshozatal jogintézményének bevezetésével a nagykorú cselekvőképes személy számára a bíróság támogató személy kinevezéséről határozhat. Ennek előfeltétele a támogató és a támogatott személy közokiratba, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt megállapodása vagy a gyámhatóság előtt, illetve a bíróság előtt tett közös személyes nyilatkozata. Az előzetes megállapodás alapján bíróság dönt a támogató személy kinevezéséről. A támogató kinevezéséről szóló határozat képezi a közhiteles nyilvántartás alapját. Az előzetes jognyilatkozatban az új Ptk. szerint a nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli korlátozása vagy ennek hiányában is belátási képessége csökkenése esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy a gyámhatóság előtt személyesen rendelkezhet egyes személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozóan. Az előzetes jognyilatkozat érvényességének a feltétele az országos nyilvántartásba való bejegyzés. Az előzetes jognyilatkozat hatályosulásának két esete van, mindkettő a gondnokság alá helyezés során eljáró bíróság ítéletének jogerőre emelkedéséhez kötött. Egyrészt a bíróság a cselekvőképesség

3 korlátozásáról szóló ítéletében rendelkezik az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről, másrészt a cselekvőképesség korlátozása helyett dönt az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről. Magyar Közlöny 31. szám megjelenés március 4. Magyar Közlöny 32. szám megjelenés március évi XXIII. törvény a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvény módosításáról A polgármester öregségi nyugdíjra, közszolgálati járadékra való jogosultsági feltételeit egészítették ki azzal az esettel, amikor a polgármesteri tisztség megszűnésére a képviselő-testület feloszlásának kimondása miatt kerül sor. A feloszlás ugyanis a polgármester magatartásától független, arra a képvisel ő-testület döntése alapján kerül sor. A módosítással biztosítható az, hogy amennyiben a polgármester megfelel a törvényi feltételeknek, és e törvény hatálybalépését követő három hónapon belül igényli, öregségi nyugdíjat é s közszolgálati járadékot kaphasson. A módosítás vonatkozik a 2009-ben bekövetkezett feloszlásokra is évi XXVI. törvény a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, Strasbourgban, október 15-én kelt egyezménynek a helyi közéletben való részvételről szóló kiegészítő jegyzőkönyve kihirdetéséről Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, Strasbourgban, október 15-én kelt egyezménynek a helyi közéletben való részvételről szóló kiegészítő jegyzőkönyve (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) kötelező hatályának elismerésére. Kiegészítő Jegyzőkönyv a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájához a helyi közügyekben való részvételről kiemeli, hogy a Szerződő Felek joghatóságukon belül mindenki számára biztosítják a helyi közügyekben való részvétel jogát. 2. A helyi közügyekben való részvétel joga a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörei gyakorlásának meghatározására és befolyásolására való jogot jelenti. A Felek minden olyan intézkedést megtesznek, mely szükséges a helyi közügyekben való részvétel jogának érvényesüléséhez. A részvételi jog gyakorlásához szükséges intézkedések magukban foglalják: (i) a helyi önkormányzatok felhatalmazását arra, hogy lehetővé tegyék, ösztönözzék és segítsék a jelen Jegyzőkönyvben megállapított részvételi jog gyakorlását; (ii) az alábbiak létrehozásának biztosítását: a) a személyek bevonására szolgáló eljárások, melyek magukba foglalhatnak konzultációs eljárásokat, helyi népszavazásokat és népi kezdeményezéseket, továbbá ahol a helyi önkormányzat magas lakosságszámmal bír és/vagy nagy földrajzi területen helyezkedik el intézkedéseket annak érdekében, hogy az emberek a hozzájuk legközelebb eső szinten kerüljenek bevonására; b) a helyi önkormányzatok kezelésében lévő hivatalos dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó eljárások, a Fél alkotmányos rendjével és nemzetközi jogi kötelezettségeivel összhangban; c) intézkedések, amelyek a részvételben akadályozott személyek csoportjai igényeinek megfelelnek; és d) mechanizmusok és eljárások a helyi önkormányzatok és a helyi közszolgáltatások működésével kapcsolatos panaszok és javaslatok kezelésére és megválaszolására; (iii) informatikai és a kommunikációs technológiák használatának ösztönzése a jelen Jegyzőkönyvben meghatározott részvételi jog előmozdítása és gyakorlása érdekében. 3. Az eljárások, intézkedések és mechanizmusok a helyi önkormányzatok eltérő típusai számára méretükre valamint feladat- és hatásköreikre tekintettel eltérőek lehetnek.

4 4. A helyi közügyekben való részvételre vonatkozó jog érvényesítése érdekében hozott intézkedésekre vonatkozó tervezési és döntéshozatali folyamatok során a helyi önkormányzatokkal a lehetőségekhez mérten, a kellő időben és a megfelelő módon konzultációt kell folytatni. 3. cikk Jelen Jegyzőkönyv a Felek területén található helyi önkormányzatok valamennyi típusára alkalmazandó. Az Alkotmánybíróság 27/2010. (III. 5.) AB határozata Önkormányzati rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványról I. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közterület-használat jogi szabályozása alapvetően közjogi, közigazgatási jellegű. A jogviszony, amelyet a közigazgatási jog szabályai határoznak meg olyan kétpólusú jogviszony, amelynek egyik oldalán a helyi önkormányzat, másik oldalán a közterület-használója áll. A helyi szabályozás kialakítása során az önkormányzat arról dönthet, hogy a helyi önkormányzat és a közterület használója között létrejövő jogviszonyt közigazgatási hatósági jogviszonyként vagyis a közterület-használatot önkormányzati hatósági ügynek tekintve szabályozza, vagy közigazgatási szerződésen alapuló jogviszonyként, esetleg a kettő kombinációjaként. A helyi képviselő-testület a támadott Ör.-ben azon közterület-használóknak, akik a közterületet az Ör. 4. -ában taxatíve felsorolt célra kívánják használni közterület-használati hozzájárulás beszerzési kötelezettséget ír elő. Nagytarcsa Önkormányzatának képviselő-testülete tehát önkormányzati hatósági ügyként szabályozza az önkormányzati tulajdonú közterületek magáncélra vagy építési munkák végzése céljából történő használatát. Az Ör. 8. -a, 9. -a, és 10. -a azonban ezen szabályozási koncepcióba be nem illeszthető módon a közterület használatát biztosító szerződésről szól. Az Ör.-ből nem derül ki, hogy ennek a közterület használatát biztosító szerződésnek mi a tartalma: kik, milyen feltétellel kötik, tekintettel arra, hogy a fent megjelölt rendelkezések kivételével az Ör. mindenhol közterület használati hozzájárulásról szól. A jogállamiság elve megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon. A Ennek a követelménynek az előbbiek szerint a közterület használatát biztosító szerződés fogalom használata az Ör.-ben nem felel meg, ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 8. -a, 9. -a és 10. -ában szereplő, az Ör. szabályozási koncepciójába nem illeszthető közterület használatát biztosító szerződés, mint ez esetben a jogalkotó által meg nem határozott és így a szabályozás szempontjából értelmezhetetlen fogalom sérti az Alkotmány 2. (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság követelményét. Így a az Ör. 8. -át, 9. -át és 10. -át megsemmisítette. II. Végül az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a közművek elhelyezése esetére az Ör.-ben előírt szolgalmi jog alapítása, illetve az ahhoz kapcsolódó szolgalmi jog megváltási díjfizetési kötelezettség elő írása az indítványozó állításának megfelelően törvénysértő-e. A közterületen folytatni kívánt tevékenység figyelembe vételével az Ör. 1. számú melléklete közterület használati díjakat állapít meg. Az Ör. 1. számú melléklete földterület megváltási díj jogcímen a földben elhelyezett, vagy egyéb, nyomvonal jellegű létesítmény (villany, gáz, telefon, kábel TV stb.), vezeték szolgalmi joggal, védőtávolsággal érintett önkormányzati tulajdonú területe után egyszeri fizetési kötelezettséget (szolgalmi jog megváltási díjat) ír elő a kiépítés utáni tulajdonosnak, szolgalmi jog jogosultjának. A jelen esetben a más tulajdonában lévő ingatlanok közérdekű szervek általi használatának terjedelméről magasabb szintű ágazati jogszabályok rendelkeznek. E törvények a helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek nem adnak felhatalmazást rendeleti szintű szabályok alkotására, így a képviselő-testület a jelen esetben az Ötv. 16. (1) bekezdésében foglalt rendeletalkotási hatáskörét túllépte. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a szolgalmi jog megváltási díjat előíró rendelkezéseket megsemmisítette. Magyar Közlöny 33. szám megjelenés március 9.

5 Magyar Közlöny 34. szám megjelenés március 11. Magyar Közlöny 35. szám megjelenés március évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról A törvény felváltja a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958.(VII.4.) IM rendeletet A hatályos szabályozás jogforrási szintje nem felelt meg a jogalkotásról szóló törvényi előírásoknak, hiszen állampolgárok alapvető jogait pl. tulajdonhoz való jogot, személyhez fűződő jogokat, személyes adatok védelméhez való jogot stb. és kötelességeit érintő szabályozás csak törvényi szinten történhet, s tartalmában is elavult; szükséges ezért a hagyatéki eljárásról szóló törvény elfogadása. Az öröklési anyagi jog az új Polgári Törvénykönyvről szóló évi CXX. törvénnyel (új Ptk.) jelentősen megújult; fontos ezért, hogy ennek érvényesülését is megfelelően szolgálja az eljárási szabályozás. A törvény egyik érdekessége, hogy az önkormányzati jegyzőnek, vagy ügyintézőjének kötelessége lett a hagyatékot 30 napon belül leltároznia. E határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a jegyző a kötelező leltározás alá eső vagyontárgyról vagy a leltár felvételét kötelezővé tevő tényről, körülményről okiratból tudomást szerzett. A törvény nem csak akkor írja elő a jegyzőnek a leltár elkészítését, ha belföldi ingatlan, részvény, lajstromozott vagyontárgy, vagy a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket meghaladó értékű ingó vagyon van, hanem akkor is, ha más kötelező leltározás alá eső vagyontárgy nem volt az elhunyt birtokában. A hagyatékot akkor is leltároznia kell a jegyzőnek, ha az öröklési érdek veszélyeztetve van, ha az örökös cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú, illetve ha leendő örökös ismeretlen helyen tartózkodik. A törvény most már arra is lehetőséget nyújt, hogy a bírósági nyilatkozat nélkül a közjegyző gondnoksági ügyészi, vagy gyámhatósági eljárás alá helyezhesse azokat az örökösöket is, akiknek értelmi képességük, pszichés állapotuk vagy szenvedélybetegségük miatt önállóan vagy segítséggel eljárni, döntést hozni, jognyilatkozatot tenni nem képesek, vagy tudnak. A törvény lehetőséget ad arra is, hogy biztosítási intézkedést (bírósági letét, zárolás, értékesítés, megőrzés, hagyatéki gondnok, ügygondnok) tegyünk a jegyzővel közösen, ha a hagyaték átadására még nem került sor. Lényeges újításként jelenik meg a vagyontárgyak közjegyzői letétbe vétele, mely az eddig alkalmazott bírói letét mellett új lehetőséget teremt a hagyatéki vagyon biztosítására. Az eljáró közjegyző közvetlenül letétbe vehet olyan vagyontárgyakat, amelyeknek az őrzéséről gondoskodni tud és az eljárás végén az örökösöknek átadhatja azokat. A jogszabály hatályba lépése a tervezet szerint január 1-je, mely időpont igazodik a Polgári Törvénykönyv Öröklési Könyvének életbe lépéséhez Magyar Közlöny 36. szám megjelenés március 15. A köztársasági elnök MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND lovagkeresztje, polgári tagozata kitüntetésben részesítette a négy évtizedes eredményes közigazgatási tevékenysége elismeréseként dr. Rácz Jánost, az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Nyíregyházi Kirendeltség vezetőjét Magyar Közlöny 37. szám megjelenés március 15. Magyar Közlöny 38. szám megjelenés március évi XXXIX. törvény egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról Az új Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: új Ptk.) szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés a őszi ülésszakán elfogadta. Az új Ptk. végrehajtásához szükséges törvénymódosításokat főszabály szerint a Ptké. tartalmazza. A szociális és munkaügyi tárgyú törvények módosítása a módosuló rendelkezések terjedelme miatt azonban szétfeszítené a Ptké. kereteit. A szociális és munkaügyi tárgyú törvények módosításáról ezért

6 külön törvénycsomag készült. Jelen törvényjavaslat célja egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek a Személyek Könyvéhez kapcsolódó részeken kívül, amit a Ptké. tartalmaz az új Ptk. Szabályaihoz való igazítása. A törvényjavaslat az alábbi törvények módosítását tartalmazza: - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), - a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.), - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), - a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Köt.), - a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló évi L. törvény (a továbbiakban: NCAtv.), - a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.), - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény, - a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, - a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény, - a Bérgarancia Alapról szóló évi LXVI. törvény, - a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény. Legnagyobb terjedelemben a Gyvt. kerül módosításra. A Gyvt.-t ugyanis számos ponton érinti az új Ptk., elsősorban annak Második és Harmadik Könyve. A családjogi rendelkezések (a házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvény hatályos rendelkezései) az új Ptk. Harmadik, Családjogi Könyvében kerültek szabályozásra. A jogforrás változásán túl jelentős tartalmi módosításokra is sor került, amely miatt szükségessé vált a Gyvt. módosítása, főként az örökbefogadást, a kapcsolattartást és a családba fogadást érintően. Módosult a Gyvt a, melynek (8) konkretizálja a kapcsolattartással összefüggő költségek viselését, melyet a kapcsolattartásra jogosult visel. A települési önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatás formájában nyújthat segítséget [21. (2) bek.] a kapcsolattartásra jogosult számára a kapcsolattartással összefüggő költségek viseléséhez, különösen az utazási költségekhez, illetve a kapcsolattartásra jogosult otthonában történő kapcsolattartás esetén a gyermek ellátásának költségeihez. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat a külön jogszabályban meghatározottak szerint nyújt segítséget és támogatást a kapcsolattartás megvalósításához. 61/2010. (III. 18.) Korm. rendelet Magyar Közlöny 39. szám megjelenés március 18. Az EM-Bioetanol Kft. Bioetanol-Biogáz-Kiserőmű projekt Kaba város közigazgatási területén meg valósuló nagyberuházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról Beruházás meg valósításával kapcsolatos hatósági ügyek: Építésügyi hatósági eljárások (a telekalakítási eljárás kivételével) 31/2010. (III. 25.) AB határozat Első fokon eljáró hatóság: Kaba város jegyzője Magyar Közlöny 40. szám megjelenés március 19. Magyar Közlöny 41. szám megjelenés március 23. Magyar Közlöny 42. szám megjelenés március 24. Magyar Közlöny 43. szám megjelenés március 25. Fellebbezés elbírálására jogosult hatóság: Északalföldi Regionális Államigazgatási Hivatal

7 Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alkotmány 2. (1) bekezdésében szabályozott jogállamiság követelményét súlyosan sértő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet jött létre annak következtében, hogy az Országgyűlés nem szabályozta a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvényben a közigazgatási hivatalok jogállását, és így a közigazgatási hivatalok létrehozásának alkotmányos törvényi alapjai hiányában a Kormány nem tud eleget tenni az Alkotmány 35. (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatának. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának szeptember 30-ig tegyen eleget. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozók által állított alkotmányellenes helyzet nem annak következtében áll fenn, hogy a Kszt a rendelkezik a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről és a Korm.r. létrehozta a regionális államigazgatási hivatalokat. Az alkotmányellenes helyzet annak következménye, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg az Ötv.-nek a közigazgatási hivatalok jogállására vonatkozó szabályait és ennek következtében a közigazgatási hivatalok mivel a közigazgatási hivatalokról szóló 177/2008. (VII. 1.) Korm. rendelet az Abh2.-ben meghatározott határidő eredménytelen elteltével hatályát vesztette megszűntek. Így nincs olyan államigazgatási szerv, amely az Ötv.-ben és más tör vényekben a közigazgatási hivatalok számára meghatározott hatásköröket gyakorolná. Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az Abh1.-ben megállapított mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességen túl az Alkotmány 2. (1) bekezdésében szabályozott jogállamiság követelményét súlyosan sértő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség jött létre annak következtében, hogy az Országgyűlés nem szabályozta a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tör vény ben a közigazgatási hivatalok jogállását, és így a Kormány nem tud eleget tenni az Alkotmány 35. (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatának. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának annak érdekében, hogy az újonnan megalakult önkormányzatok már működő törvényességi ellenőrzés feltételei között kezdhessék meg működésüket, még az önkormányzati általános választások előtt szeptember 30-ig tegyen eleget. A Kormány 87/2010. (III. 26.) Korm. rendelete Magyar Közlöny 44. szám megjelenés március 26. az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos adatok telefonon történő bejelentéséről 87/2010. (III. 26.) Korm. rendelet értelmében az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos adatok telefonos bejelentésére a 185-ös, helyi tarifával hívható telefonszámon érhető el. A bejelentés megkezdésekor nyilatkozni kell arról, hogy korábban tett-e már az illető bejelentést. Első bejelentés esetén tájékoztatni kell az érintettet arról, hogy a beszélgetésről hangfelvétel készül (annak megőrzési idejéről), továbbá arról is, hogy a felvétel bizonyos hatósági, bírósági eljárásokban bizonyítékként felhasználhat. Azonos munkáltató tekintetében a korábbi regisztrációs szám alapján is lehet újabb bejelentést tenni, illetve a korábbi bejelentést módosítani. E lehetőségről a bejelentőt ugyancsak tájékoztatni kell. Az ügyfélszolgálat köteles felvenni a bejelentő adatait akkor, ha korábban tett már ugyan bejelentést, de az újabb bejelentését nem korábbi regisztrációs szám alapján teszi meg, vagy regisztrációs szám alapján teszi meg a bejelentést, de a regisztrációs szám alapján azonosított korábbi bejelentést nem ő tette. Az ügyfélszolgálat rögzíti az adatokat és tájékoztatja a bejelentőt a bejelentés regisztrációs számáról, majd a telefonbeszélgetés lezárását követően - ha erre a bejelentő oldalán lehetőség van - rövid szöveges üzenetben is megküldi a regisztrációs számot. Az ügyfélszolgálat hivatali kapun keresztül haladéktalanul továbbítja az adatokat az APEH-nak. A Kormány 88/2010. (III. 26.) Korm. rendelete Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi CLII. Törvény növénytermesztési idénymunkára vonatkozó egyes rendelkezéseinek

8 végrehajtásáról A 88/2010. (III. 26.) Korm. rendelet az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvénynek a növénytermesztési idénymunkára vonatkozó végrehajtási szabályait tartalmazza. Eszerint a közteherelőleg-választásról szóló bejelentés egyben az átalányközteher szerinti választása bejelentésének is minősül. A növénytermesztési idénymunkára vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozó növénytermesztési termékek körét, valamint a közteherelőleg megállapításánál figyelembe veendő, egy hektárra vetítetten munkaórában megállapított fajlagos munkaidő szükségletet a rendelet 1. számú melléklete állapítja meg. A munkáltató a fenti bejelentési kötelezettségét a lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes APEH-nél elektronikus úton, vagy az erre a célra rendszeresített és az APEH honlapján közzétett formanyomtatványon írásban kell teljesítenie. Az bejelentés az a törvény 13. (1) bekezdésében meghatározott bevallás részeként is teljesíthető. A közteherelőleg alapjának a mértékét az 1. melléklet szerinti fajlagos munkaidő-szükséglet és a kötelező legkisebb munkabér, vagy az erre jogosultak esetében a garantált bérminimum egy órára eső összegének szorzataként kell megállapítani. Ha a munkáltató csak egyes munkaműveletek elvégzését tervezi, a fajlagos munkaidő-szükségletet az összes fajlagos munkaidő-szükséglet keretén belül önállóan állapítja meg. A közteherelőleget magán-nyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező munkavállaló esetén az APEH Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő magán-nyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező munkavállalót érintő közteherbefizetések beszedési számlára, magánnyugdíjpénztári tag munkavállaló esetén az APEH Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő magánnyugdíjpénztári tag munkavállalót érintő közteherbefizetések beszedési számlára kell teljesíteni. A rendelet szabályozza az elháríthatatlan külső ok igazolásának a szabályait és a jelenléti ív kötelező tartalmát is. A jelenléti íven a törvény 2. számú melléklete szerinti adatokon túl fel kell tüntetni az APEH által engedélyezett sorszámtartománynak megfelelő sorszámot, valamint azt, hogy a munkavállaló magán-nyugdíjpénztári tag-e. Nyomtatványként nyomdai úton előre előállított jelenléti ív abban az esetben alkalmas szigorú számadású nyomtatványként történő azonosításra, ha a nyomtatvány előállítása az alábbiakban előírt követelmények szerint történik, és a nyomtatvány beszerzője rendelkezik számlával. A nyomtatvány nyomdai úton történő előállítása az APEH a nyomtatvány előállítója részére előre kijelölt sorszámtartományban folyamatosan, az adott sorszámtartományba illeszkedő sorszám kihagyás és ismétlés nélküli felhasználásával történik. A sorszámtartományokat időszakos rendszerességgel - nyomtatvány-előállítónkénti és nyomtatvány-fajtánkénti bontásban az APEH internetes honlapján közzéteszik. Az oktatási és kulturális miniszter 17/2010. (III. 30.) OKM rendelete Magyar Közlöny 46. szám megjelenés március 30. egyes sajátos közoktatási feladatok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól 1. Sajátos nevelési igényű tanulók tankönyvtámogatása Az OKM rendelet szerint a támogatást a helyi önkormányzatok, a közoktatási humánszolgáltatók valamint a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények fenntartói igényelhetik a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 10. (4) bekezdése, 121. (1) bekezdés 29. a) vagy 29. b) pontja alapján meghatározott sajátos nevelési igényű tanulók után a fenntartásukban lévő a szakiskolák kivételével közoktatási intézmények évfolyamain, szakiskolák esetében pedig évfolyamain és a szakképzési évfolyamokon,a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő

9 sajátos nevelési igényű tanulók statisztikai létszáma alapján a rögzített szempontok figyelembe vételével: A támogatást a fenntartók az 1. számú, 2. számú és 3. számú melléklet szerinti adatlapokon igényelhetik a sajátos nevelési igényű tanulók 2010/2011. tanévi becsült létszáma alapján. 2. Felzárkóztató oktatás támogatásának lebonyolítása A támogatást a fenntartók igényelhetik a fenntartásukban lévő szakiskolákban a 2009/2010. tanév, valamint a 2010/2011. tanév naptári hónapjaiban a felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulók létszáma alapján. 3. Iskolai gyakorlati oktatás támogatása a szakközépiskola tizenegy tizenkettedik évfolyamán A támogatást a fenntartók igényelhetik a 2009/2010. tanév január 1-jétől június 30-ig, valamint a 2010/2011. tanév szeptember 1-jétől december 31-ig tartó naptári hónapjaiban, a szakközépiskolákban vagy szakközépiskolai tevékenységet ellátó intézményegységben, tagintézményben a tizenegy tizenkettedik évfolyamon folyó, nappali oktatás munkarendje szerint szervezett szakmai orientáció és szakmacsoportos gyakorlati oktatásban részt vevő tanulók után. 4. Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjának és a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjának támogatása A támogatást igényelhetik a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programjában (a továbbiakban: AJKSzP) részt vevő azon középiskolai kollégiumok, vagy kollégiumi intézményegységet is működtető középfokú intézmények, (a továbbiakban együtt: intézmények), melyek a évben vagy a évben meghirdetett intézményi pályázatokon elnyerték a jogot az AJKSzP működtetésére, a 2009/2010. tanévben már működtették az AJKSzP-t, valamint a 10. számú mellékletben foglalt szándéknyilatkozat aláírásával vállalják, hogy partneri együttműködést valósítanak meg az intézményi pályázatok alapján az AJKSzP működtetésére jogosult szakiskolákkal, szakiskolai intézményegységet is működtető középfokú intézményekkel. 5. Támogatás nem magyar állampolgár tanköteles tanulók oktatásához 6. Gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben, rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatásának támogatása 7. Iskolapszichológusi hálózat támogatása A támogatást az iskolapszichológusi szolgáltatás megkezdésére, fejlesztésére a többcélú kistérségi társulások mint feladatot ellátók vehetik igénybe. A támogatás összege kistérségenként legfeljebb forint, amely a feladat ellátásához kapcsolódó, szeptemberétől induló 1 fő létszámfejlesztéssel összefüggő személyi kiadásokra használható fel. 8. Pedagógiai szakszolgálatok szervezésének támogatása A támogatást a pedagógiai szakszolgálatok feladatait ellátó intézmények fenntartói vehetik igénybe, amennyiben a pedagógiai szakszolgálat a következő feladatok valamelyikét jogszabályban meghatározottak szerint ellátja: a) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztést és gondozás, b) a nevelési tanácsadás, c) logopédiai ellátás. 9. Pedagógus szakvizsga, továbbképzés támogatása A támogatást a fenntartók pedagógus-szakvizsgához és pedagógus-továbbképzéshez kapcsolódó kiadásaik finanszírozásának kiegészítésére igényelhetik. 10. Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések A támogatási igényhez csatolni kell a fenntartó 26. számú melléklet szerinti nyilatkozatát arról, hogy rendelkezik a Kt ában meghatározott közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervvel. Magyar Közlöny 47. szám megjelenés március 31. Magyar Közlöny 48. szám megjelenés március 31.