MESE MESE MÁTKA. A meséket írták a Fekete-Vörösmarty és a Borsos Miklós Általános Iskola negyedik osztályos tanulói.

Átírás

1 MESE MESE MÁTKA A meséket írták a Fekete-Vörösmarty és a Borsos Miklós Általános Iskola negyedik osztályos tanulói. A rajzokat készítették az Ajka Városi Óvoda nagycsoportosai. Kiadja a Borsos Miklós Általános Iskola 1

2 A különc mókuska Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, volt egy Ezüst-fenyıerdı. Ebben az erdıben csak ezüstszínő állatok éltek. Egy nap nagy csoda történt egy hatalmas fa odvában. Élt ott egy kedves mókuspár, akiknek kölykeik születtek. Mindnek gyönyörő ezüstszıre volt, kivéve a legifjabbat, akinek a bundája vörösesbarnás színekben pompázott. Elıször mindenki meglepıdött, de utána beletörıdtek és elfogadták, kivéve Miklóst. İ nem volt megelégedve a bundájával, szégyellte magát miatta. Az odújukból sem merészkedett ki. Egy nap aztán erıt vett magán és elhatározta, hogy elmegy ebbıl az erdıbıl, hátha máshol nem fog különcnek számítani. Elmegyek világot látni!- kiáltotta oda szüleinek Mókus Miklós, aztán fürgén futni kezdett, míg ki nem ért az erdıbıl. Néhány óra múlva elért a Feneketlen-tó partjára. Nagyon megszomjazott a hosszú út során, ezért inni szeretett volna a tó vizébıl. Ahogy a víz fölé hajolt, egy hatalmas hal kiugrott, és bekapta Miklóst. A kicsi mókus elıször megijedt az óriási bendıben, de végül egy jó ötlete támadt. Talált a zsebében egy madártollat és ezzel kezdte csiklandozni a hal pocakját. 2

3 Addig nem hagylak békén, míg ki nem engedsz!- mondogatta a mókuska. A hal már nem bírta tovább, kinyitotta a száját és azon át kiengedte a szabadba. - Amiért ilyen ötletes voltál, megajándékozlak az egyik pikkelyemmel. Ha bajba kerülsz, csak dörzsöld meg és én ott leszek!- mondta a hal. A mókuska megköszönte az ajándékot és továbbment. Addig bandukolt, míg egy barlanghoz nem ért. A bejárata elıtt egy óriási griffmadár feküdt. - Mit keresel itt, ahol a madár se jár?- kíváncsiskodott a tollas jószág. - Kincsekre lenne szükségem!- válaszolta Miklós. - Én beengedlek a Kincses-barlangba, de a mélyén egy hatalmas tó található, melynek a legmélyén fekszik a kincs egy ezüstdobozban. Onnan lehetetlen felhozni. Már rengetegen megpróbálták, de mind odavesztek. - Egy életem, egy halálom, én azért megpróbálom!- viccelıdött a kis barna szırcsomó. 3

4 Elindult a barlang belseje felé. Nemsokára oda is ért. Meglátta a mély vizet és inába szállt a bátorsága. Ekkor eszébe jutottak a hal szavai. Elıvette a pikkelyt, megdörzsölte és várt. Nemsokára megjelent a hal és megkérdezte tıle: - Miben lehetek a szolgálatodra?- A tó fenekén fekszik egy ezüstláda, amelyre szükségem lenne. Fel tudnád hozni nekem? - Számolj el háromig, addigra itt termek vele! Még ki sem mondta az utolsó számot, a hal már meg is jelent a szájában a dobozzal. Kitette a partra és eltőnt a mókuska szeme elıl. - Köszönöm szépen a segítségedet!- kiáltott a hal után. A kincset a hátára tette és elindult vele a hazafelé vezetı úton. A hosszú út során volt ideje gondolkodni és rájött, hogy a szıre színe nem jelent semmit. Ugyanolyan értékes tagja lehet a mókustársadalomnak, mint a többi ezüstszínő mókus. Az értékes tárgyakat odaadta a családjának és boldogan éltek, míg meg nem haltak. Tóth Boglárka 4

5 Három királyfi három vára Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy király, s három fia. Egy nap a király magához hívatta fiait, s ily szavakat mondott: - Megettem már a kenyerem javát, idım lejárt, érzem, hamarosan meghalok. Szét kell osztanom közöttetek mindenem, amim van. El is osztotta. Elsı fiának adta a koronáját, másodiknak a jogarát, harmadiknak a palástját. Miután apjuk meghalt, eldöntötték, hogy feldobnak egy-egy pálcát, s amerre mutat, arra mennek szerencsét próbálni. 5

6 Akkortájban három nevezetes hely volt abban az országban: a Kincses-barlang, amit egy háromfejő sárkány ırzött, az Ezüst-fenyıerdı, ami egy mocsár közepén volt, és a Feneketlen-tó, ahol senki nem volt, amit senki nem ırzött, hiszen csak híre nagy, meg mindenki fél, hogy beleesik, így senki sem mer odamenni. Tehát pálcával döntötték el a sorsukat. A legnagyobbnak épp a Kincsesbarlang felé mutatott, a középsınek az Ezüst-fenyıerdı felé, a legkisebbnek a Feneketlen-tóhoz! Elindultak, ki-ki a saját útjára. Az elsıt börtönbe zárta a sárkány, a másodikat ellepte a mocsár, a harmadik leült a tó mellé, és várt, hogy történjen valami. És lám, uram fia! Mi történt? A tóból megszólalt egy hang: - Segíts ki minket, te fiú! Nıvéreimmel együtt sellıvé változtatott ez a nagy tó! Segíts! - Hogy tudnálak kiszabadítani benneteket? - Hozz a Kincses-barlangból egy kis aranyat, az Ezüst-fenyıerdıbıl egy kis ezüsttömböt és dobd bele a tóba! Így is tett a királyfi, útja közben pedig kiszabadította testvéreit, s elhozta az ezüst- és az aranydarabokat. A tóba dobta, amit szerzett, s lám, egy arany-, egy ezüst-, és egy gyémántvár termett a tó helyén, a három sellı pedig három gyönyörőséges hercegkisasszonnyá vált! 6

7 Így a három testvér feleségül vette a három szépséges hercegkisasszonyt, hét országra szóló lakodalmat csaptak. Azóta is boldogan, békében élnek, ha meg nem haltak. Takács Levente 7