TENYÉSZTÉSRE FÖLNEVELT NÖVENDÉK BIKÁK KATALÓGUSA

Átírás

1 TENYÉSZTÉSRE FÖLNEVELT NÖVENDÉK BIKÁK KATALÓGUSA a XIX. őszi bikavásárra 2015 Kplsz: Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete 1134 Budapest, Lőportár utca 16. Telefon: / iroda@szurkemarha.hu

2 17/2012. (II. 29.) VM rendelet alapján Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének adatai alapján, 2015-ben készült kiadvány. Kiadó: Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete 1134 Budapest, Lőportár utca 16. Kiadásért Felelős Személy: Baracskay Lajos Felelős szerkesztő: Baracskay Lajos Gondozta: Glutinator Bt.

3 Előszó Az őshonos magyar szürke szarvasmarha fajta fenntartásának célja kétirányú: 1. A fajta fenntartása, a génvédelem keretében. Ez kötelességünk attól függetlenül, hogy ki hogyan értékeli a pillanatnyi helyzetben a fajta létjogosultságát és hasznát, vagy kárát a mai piaci versenyben. Ide tartozik a vonalak és családok védelme és kipusztulásuk, vészes csökkenésük megakadályozása. Az Egyesület dolga a létező genealógiai vonalak nyilvántartása, viszont a családok fenntartása a tenyésztők kezében van. Fontos a genetikai sokféleség megmentése is, hiszen nem tudhatjuk, hogy a létező típusokból kiindulva mi fejlődhet még ki az idők során. Ezt a célt segítik elő és teszik lehetővé a néha bizonytalan és bürokráciával terhelt támogatások is.. 2. A piacon való megjelenés és eladhatóság a másik fontos irány a gazdaságos termelés és eladhatóság keretében. A gazdaságos termelés első feltétele a borjú szaporulat. Biológiailag értékes tulajdonság lévén, ez a fajtafenntartatás előfeltétele is. A célt szolgálja a tehenek szaporaságát és borjú nevelő képességét kimutató genetikai elemzés a katalógusban, amely évek óta a szaporább és nagyobb borjút nevelő teheneket állítja előtérbe, a rokonok alapján. Ez a munka olyan mértékben segíti a fajta fejlődését, amilyen mértékben a pontos adatszolgáltatás fejlődik a tenyésztők körében. Van viszont a hústermelésnek a szelekciónál gyorsabb, hatékonyabb eszköze is, ez a keresztezés. Veszedelmes módszer, mert egyesületi szinten a fajta fenntartásának és ősi értékei megtartásának elsődleges feladata mellett kell végezni. A sokféle keresztezési módszer közül a haszonállat-előállító keresztezés a célszerű és hasznos. Ekkor egy egy évjárat párosításában csak hús fajtájú bikát kell használni. Minden keresztezett borjú eladó választáskor, vagy hizlalva. A fajtatiszta tehenek utánpótlásáról pedig saját bika használatával (három-négy évente), vagy vásárlással kell gondoskodni. A keresztezett gyönyörű üszőborjakból nem szabad tenyésztésre meghagyni, mert az a fajta átalakítását jelentené és egyre igényesebbé tenné a gulyát. Az őszi bikavásár és az ezt összegző katalógus is hozzátartozik az Egyesület életéhez, hiszen a vásárlókon kívül a szakmai érdeklődés találkozója is. Újdonság lesz a katalógusban a méretek megjelenése. Ma már modern eszközökkel az ú.n. VATEM módszerrel Maróthi- Agóts Ákos dr. video felvételekkel működő módszere lehetővé teszi, hogy szorító folyosón átvonuló állatokon méreteket vegyünk fel másod percek alatt és a video felvételen lehessen a megkülönböztető méreteket kiszámítani. Hagyományos ősi állatfajta és olyan modern mérőeszköz, amely másik őshonos tenyésztőknek még nem jutott eszébe. Mivel az őszi bikavásár találkozó is a szürke marha tenyésztők számára, kívánatos, hogy minél többen vegyenek részt a bemutatókon és vásárokon és megújult szellemben folytassuk a munkát a tenyésztők örömére, még csak a bizonytalan haszon reményében is. Bodó Imre Tiszteletbeli elnök XIX. őszi bikavásár, 2015 III

4 Testméret videókép alapján - VATEM Dr. Maróti-Agóts Ákos adjunktus Állatorvos-tudományi Kar, Állattenyésztési és Genetikai Osztály Már nem elég az állat molekuláris genetikai vizsgálata, korszerű eszközökkel a küllemét is mérhetővé kell tenni! A videókép-analizálásos testméretfelvétel (VATEM) mondhatni hungarikum, mint a szürkemarha. Az Állatorvos-tudományi egyetemen, dr. Jávorka Levente és Gera István ötletéből, dr. Bodó Imre professzor támogatásával még mint állatorvos-hallgatók, tudományos diákköri feladatként évfolyamtárs-barátommal, Ratkóczi Omárral (aki azóta már csak lódoktor) készítettük el az ehhez szükséges számítógépes programot ben filmeztünk, mértünk először Hortobágyon. A VATEM a kötetlenül, húsmarhaként tartott állományokban jellemzően szürkegulyákban használható, ahol mérőbottal, mérőszalaggal dolgozni nemcsak nehézkes, de veszélyes is lenne, mert a kézhez nem szoktatott állat nem tűri a beavatkozást. Nem az állatot mérjük meg tehát, hanem a róla készült videó felvételből nyert képet. Miután a kamera előtt lépésben, nyugodtan elvonuló állatokról elkészült a felvétel, a filmet minden egyed esetében egy bizonyos pillanatban, azonos mozgásfázisban mert ebből következően azonos testtartású az állat megállítjuk. A kiválasztott pillanat akkor következik el a megegyezés szerint, amint az állat kamerához közelebbi mellső lába függőleges helyzetű. A munka során ugyanakkor egy méterrudat is lefilmezünk, és képpont/méter hányadost számolva a képeket a program segítségével beméretezzük. IV A kiválasztott videókép. A kezelőfolyosó elé helyezett digitális kijelző (a kép jobb alsó sarkában) a felvételen egyidejűleg mutatja az állat előzetesen leolvasott azonosítószámát. Az így kapott pontos adatok, bár nem egyeznek teljesen a hagyományos álló állaton, szalaggal, bottal felvett méretekkel, de egymással precízen összehasonlíthatók. A most elkészült 2015-ös bikakatalógusban a fenti módszer alapján készült mérési eredmények a minősült bikafotók mellett szerepelnek felsorolás szerűen. A jövőben ezen adatokkal, a testméretek változásának tendenciáit szeretnénk nyomon követni. Most egy kényelmesebben, könnyebben kezelhető, sőt a magyar mellet idegen nyelven is működő, VATEM 2 programon dolgozunk, hogy elterjesszük a módszert a világon. Távlati terveink között egy térbeli (3D-s) állatmodellt létrehozó, több kamerával dolgozó rendszer fejlesztése is szerepel. Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete

5 A Bikaminősítő Szemlebizottság tagjai: Dr. Bodó Imre Baracskay Lajos Borics Imre Farkas Jenő Ferencz Attila Gál László Kaltenecker Endre Koszta János Sárközy Károly A Bírálati lapok grafikonjain a fekete vonal a fajtastandardot, a piros csíkok a bikanevelő telep idei átlagát, a fekvő szürke oszlopok pedig a bika bírálati pontszámát jelölik. Genealógiai vonalmegoszlások A B C K L M S T V A korrigált átlagsúlyok összehasonlító táblázata Választási súly Utolsó mérlegelés átlaga 205 napra korrigált súly 30 hónapra korrigált súly Két mérleg. közti súlygy. (g/nap) Hortobágy Apaj Fertő-Hanság Nemzeti park XIX. őszi bikavásár, 2015 V

6 VI Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete Hortobágyon nevelkedett bikák Ssz ENAR azon kplsz neve VESZI MEGINT VÁGÁNY VÉRES VERES MAJDAN MATT MÁSIK MELYIK MILYEN MÉGSE VALAMI MAGA MÁSKOR MIKOR CIKKELY CINKES CIPŐ CSIKKES CSOMAG CENTI BOR BŰN BOTOR MIATT BÚGÓ TESTVÉR TESÓ TESTES BÖKŐ TERMET MIKOR MÉLYSÉG szájpadlása SSR r r r r típus Igás oszt. I/II II II II I/II II/III II/III II/III II II I/II I/II II II II II III I/II II II II/III II II II/III II/III III II II/III II II/III II II/III III apja VÁR ŐR MÉGIS VESZETT VIDOK VIDOK MÉGIS MÉGIS MÉGIS MÉGIS MAGOS MAGOS VÁSÁROS MAGOS MAGOS MESSZI CINKOS CINKOS CINKOS CSAJÁG CINKOS CSAJÁG BALEK BAKSA BELES MÉGIS BAKÓC TAR AJ TAR AJ TINTÁS BELES TIBOLD MÉGIS MÉGIS oldal

7 VII XIX. őszi bikavásár, 2015 Sarródon nevelkedett bikák Apajon nevelkedett bikák Ssz ENAR azon kplsz neve BENTI TÁRS BALOS BAKOS BARAK BANDITA BAKÁCS BOLHA MUTATÓ szájpadlása SR típus oszt. II III II/III II II I/II III III II apja BANA TARÉJ BANA BANA BALGA BALGA BALGA BALGA MÁZSA oldal Ssz ENAR azon kplsz neve KEREK CÉL ARCOS CENTES KUVASZ TOROK TUNYA CSINOS BEREK AKÁR ASZÁLY LÓGÓS TULAJ SELYEM SENKI TÁVOL MÁRTÍR szájpadlása SRR típus Igás Parlagi Igás oszt. III I/II II/III I/II II II/III II/III I/II II II II III II/III II/III II III II apja KABA CSERDI AZSÚR CSERDI KAPOS TÁRNA TÁRNA CSERE BÖDÖN AMBOS AZSÚR LÓRÉV TÁRNA SZEGED SUBA TENGERI MÁZSA oldal

8 Múltidéző T A N Á C S K O Z Á S a magyar szürke szarvasmarha helyzetéről A MAGYAR SZÜRKE VONALAK KIALAKULÁSA ÉS SZEREPÜK A TENYÉSZTÉSBEN Bánhalma, június 28. Íme a vonal három generáción át: 26 MAROS ( ) 153 MORGÓ ( ) Ez a három kép emlékeztet bennünket arra, hogy milyen jó húsmarhát lehetett volna a magyar szürkéből kitenyészteni, ha időben hozzákezdünk 2833 MÉRGES (unoka) ( ) vagy Mégis??? VIII MEGYER ( ) MÉGIS ( ) Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete

9 A MAGYAR SZÜRKE VONALAK KIALAKULÁSA ÉS SZEREPÜK A TENYÉSZTÉSBEN A vonal fogalma: A vonal ( vérvonal ) szót három féle értelemben lehet használni: Genetikai vonal: egy kiváló ősre rokontenyésztett állatok csoportját jelenti, amelyek a vonal-alapító tulajdonságait nagy mértékben hordozzák. Genealógiai vonal: egy apától apai ágon leszármazott (rendszerint csak) hím állatokat jelent. Ezek a genetika törvényei szerint, generációról generációra egyre kevésbé hasonlítanak a vonal névadójára. Tenyészvonal: Újabban szokták ezt a kifejezést is használni. Olyan állatcsoportról van szó, amely egy kiváló hím-állattól származik és kitűnő, a többiektől megkülönböztető tulajdonságait a következetes párosítás és szelekció révén néhány generáción keresztül megőrzi. A magyar szürke marha esetében a vonal szót geneológiai értelemben használjuk. Ez, mint látni fogjuk, genetikai értelemben azt jelenti, hogy a különböző vonalakhoz tartozó állatok nem különböznek lényegesen egymástól. A magyar szürke vonalak kialakulása Mai vonalaink alapítói a következő bikák: B Buckó (1945) Tenyésztette: Csutorás Gyula, Kismarja. A Hortobágyi Állami Gazdaság bikája volt. A vonalat fia, Buda vitte tovább. Tömeges, rendkívül nemes és kifejezett nemi jellegű, zöldszarvú bika volt. Szelídsége miatt állandó kiállítási bikaként szerepelt az 50-es, 60-as években. C Betyár (1945) Ugyancsak hortobágyi bika, felvásárolva Kismarjáról. A vonalat fia, Csordás vitte tovább. Ezt a bikát a tiszacsegei legeltetési bizottságtól vásárolta vissza a tenyésztő gazdaság. Kissé nőies, szűk szarvtövű, vékonyhosszú fehér szarvú, kissé sekély, nemes, átlagos húsformájú bika volt. M Maros (1955) Tenyésztette: Fekete László, hajdúnánási gazda. Anyja kitűnő tejtermelő volt, 300 n kg tej, 4,2% tejzsír (ezért vásárolta meg a bikát a Hortobágyi Állami Gazdaság. Maga Maros (beceneve Tóni volt) rossz húsformákat mutató, kitűnően fedező, jól termékenyítő, rendkívüli vitalitású fehérszarvú bika volt. Utódai között sok lényegesen nagyobb tömegű és jobban izmolt volt, mint a vonalalapító. T Tuskó (1948) Mátai nevelésű bika, pontosabb származásáról nincs adat. Tenyésztőjét ennek a bikának sem ismerjük. Kitűnő fia volt Acél. (Minden T vonalú bika Acél utóda) Acélos, életerős, kis testtömegű, szikár, zöldszarvú bika volt. Hortobágyról tarpára, onnan Mezőnagymihályra, majd a Középtiszai Állami Gazdaságba került. Az A vonal is a T vonalból származik, fia, Árpád révén. V Vándor (1984) A törzskönyvi bejegyzések szerint Hortobágy Mátia-i nevelésű bika. Nemes, korrekt küllemű, mérsékelt testtömegű, ugyancsak kiállításra járó fehérszarvú bika volt. Utódai lassú fejlődésűek voltak. Bikavonalon csak Vértes vitte tovább a vérét. Apjánál gyengébb küllemű, állandóan verekedő zöld szarvú bika volt, amelynek egyetlen fia maradt fent a vonalban: Vitéz. Ezután kistestű, világos színű, nem elég kormos fehér szarvú bika után rendkívül nehéz volt jó tenyészbikát nevelni, azaz a vonalat fenntartani. K Bugac a Városföldi Állami Gazdaság bikája volt. Fia a Középtiszai Állami Gazdaságban, ahová Bugacot áthelyezték, 1961-ben, a Kujon nevet kapta. Nem túl nagy tömegű átlagos bika volt. J A 4614 számú Jumbo alapította. Általában a jugoszláv import fajtajellege kifogásolható volt. XIX. őszi bikavásár, 2015 IX

10 O Az Ausztriából behozott 6794 Ottmar nevű bika alapította. R A Vonalalapító Rinaldó / eredeti neve Bastellone, sz / a maremann bikák közül a legjobban megfelelt a magyar szürke fajta jellegének. Nagy tömegű, hosszú törzsű, kissé csapott farú, szép színű, hosszúfejű bika volt. A Hortobágyi Állami gazdaságban fedezett. E Alapítója az Edore /1969/ maremman bika. A Városföli Állami Gazdaságban fedezett. Sok sötét színű utódja született és az 1/29 transzlokáció kromoszóma rendellenességet örökítette. D Digó / Friolano, 1970 / A Hortobágyi Állami Gazdaság importált maremman bikája volt. Igénytelen, rövid törzsű, kitűnő hústartó, sötét színű bika volt. A maremman bikák mind gyönyörű fehér szervet viseltek. A vonalaknak a rendszerezése tulajdonképpen Anker Alfonz nevéhez fűződik. Ő volt az, aki 1957-ben az addig alkalmazott évjárati kezdőbetűvel való elnevezéseket megváltoztatta és a vonalalapító kezdőbetűjét használva keresztezte el a bikákat. Ha kellett átkeresztelte őket. Így lett például a Bolygóból Vértes, és Acél /első évjárat/ fiát már Tatárnak nevezte el. A Hajdúnánásról vásárolt Tónit átkeresztelte Marosnak, mert T vonal már volt. A harmadik évjáratból született csordás, Betyár fia azért vitte tovább a C vonalat, mert B vonal már volt /Buckó/. A későbbiekben a Hortobágyi Állami Gazdaság ezt a rendszert folytatta mind a mai napig. Amikor az OTÁF, illetve az ÁTMI átvette az őshonos állományok megőrzését, ezt a genealógiai vonal-rendszert őrizte meg és fejlesztette tovább. A vonalak értékelése és használhatósága A vonalak az első néhány generáción keresztül lehetővé tették a szoros rokontenyésztés elkerülését. Rotációs rendszert lehetett csinálni arra, hogy a vonalak milyen sorrendben kövessék egymást. A vonalak kombinációját lehetett alkalmazni /pl. Hortobágyon M T és B V/- Ezek azonban nem jelentettek következetes megoldást, vagy a vonalak bármelyikének a rögzítését rokontenyésztéssel. A rokontenyészés elkerülése volt a fő haszna, azonkívül, hogy a bikák rendszerezését lehetővé tette. Mára a vonalak 7-9. generációjánál tarunk. Teljesen összekuszálódtak és ezért nyugodtan ki lehet mondani, hogy: a felsorolt magyar szürke genealógiai vonlak jellemző tulajdonságai nincsenek közöttük lényegbe vágó különbség nincs. Ezt a tételt bizonyítja a következő származási lap: a/ Vőfély Vagány Cakkos Vezér /1981/ 801 Rózsi Morgó 435 Rózsi Vitéz Vértes Vándor 22 Sete Tüzes Tatár Acél 530 Cakkos Morgó Maros Maros 144 Mozsár Acél Tuskó Tatár Acél Tuskó 42 Rózsi Ez a V vonalhoz tartózó bika, M és T vonalú bikára rokontenyésztett!! b/ A címlapon az M vonal első három nemzedékének a képviselőit látjuk. Szépen mutatja a három kép, hogy megfelelő párosítással /és némi takarmányozással/ milyen változásokat lehet elérni: az igazi primitív formákat mutató Maros utódai között két generáció múlva olyanok is születtek, melyek mintha valamelyik angolszász húsmarha fajtába tartoztak volna. A vonal tehát külső formájában nem őrizte egyáltalán a vonal alapító jellegzetességeit. X Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete

11 Összefoglalva, ma már a vonalak párosításában nem vehetjük hasznát, csupán némi rendszerező szerep marad, de nem szabad azt gondolnunk, hogy a vonalhoz tartozás valamilyen küllemi, termelési vagy genetikai jelentőségű lenne. Egyetlen haszna ma már, hogy némi eligazodást, rendszerezést tesz lehetővé a bikák között. Párosításra, önmagában nem használható. Hogyan volna értelme a továbbiakban a vonalak fenntartásának? A vonalakat és a bikák elnevezését úgy helyes alakítani, hogy emögött valamilyen genetikai tartalom legyen. A fajták fenntartásában kétféle módszert szoktak használni: a/ Rotációs párosítást az egész populációban /fajtában/; b/ Kisebb szubpopulációk kialakítását /még ha ez enyhe rokontenyészéssel jár is/ és ezek kombinálását 8-10 generációnként. Az első módszer /a/ tulajdonképpen következetes és mereven alkalmazott vonal-váltást tételezne fel esz egész fajtában. Eddig ilyen következetes országos rendszert nem alkalmaztunk. Véleményem szerint ezt ma már nem lehet kialakítani. Nagyon nehézzé tenné ugyanis a bikák szelekcióját és a fiatal bikák kiválogatásában is rendkívüli korlátokat jelentene. A második módszer/b/ tulajdonképpen azt jelentené, hogy a genetikai egységet a tenyészetek képeznék és ezen belül lehetne nagyobb tenyészetek esetében olyan vonalakat kialakítani, amelyek valamilyen jellegzetes tulajdonságokat hordoznak. Ezeket a tenyészvonal-kialakítás szabályai szerint szakszerű párosítással kell kialakítani. Milyen tulajdonságok azok, amelyek így vonalak szelekciójának alapjai lehetnek? Küllemi tulajdonságok: testnagyság, küllemi szépség, esetleg jellegzetességek /pl.: sodró szarv/ Termelési tulajdonságok: nagy napi gyarapodás, húsformák, borjúnevelő képesség, termékenység. Kívánatos, hogy ne csak egy-egy, hanem több tulajdonság kerüljön itt számításba, hogy a fajta genetikai alapja ne szűküljön. Pl.: nem volna helyes, ha az egész fajtát a nagytestű típus irányába fejlesztenénk és a kisebb testű típus kiveszne. Egy-egy ilyenképpen kialakított vonalba tehenet és 5-8 bikát kell megtervezni. A javasolt rendszer a genetikai variancia fenntartására hat azáltal, hogy különleges tulajdonságú bikákat is tenyészbikának lehet választani az egyes vonalakban, és így a drift /génsodródás/ veszélye kisebb. A genetikai tartalékok védelmének területén súlyos hiba, ha a genetikai variancia csökken. Miután az említett új vonalak kialakításáról beszélni sokkal könnyebb, mint megvalósítani azt, a klasszikus genealógiai vonalakat sem kellene felszámolni, hanem megfelelő tartalommal ellátni és az egyáltalán lehetséges rotációval megpróbálni egy rokontenyésztéstől többékevésbé mentes, átlagos, külön jellegzetesség nélküli magyar szürke állományt kialakítani. Ezt a kérdést a bikák egyenkénti átnézésével, a tenyésztői ízlés és helyi viszonyok figyelembevételével lehet megoldani, illetve elindítani. Mit jelent ez a javaslat a bikák elnevezésére, a kezdőbetűkre nézve? A klasszikus vonalakat teát rokontenyésztés nélkül fenntartható átlagos állománynak kellene tekinteni. Ilyen értelemben az idetartozó bikákat továbbra is az eddigi kezdőbetűkkel kellene elnevezni. Ez vonatkozik a B, C, K, M, T, V vonalakra. Az ezekben a vonalakban végzendő párosításhoz gondos pedigrisztikai munkát kell végezni gazdaságonként. Célja: egyedül a rokontenyésztés elkerülése. A J, R, E, O és D vonal fenntartását nem tartom kívánatosnak. A magyar szürke fajta különállása, és ezáltal nemzeti speciális értéke nagyobb, ha ezeket a vonalakat nem tartjuk fent. Ezen túlmenően azokban a gazdaságokban, amelyek ilyen munkát elkezdenek, új vonalak előállítása kezdődhet. Ezért a genetikailag rokontenyésztéssel, vagy tenyészvonalanként rögzített állományokba tartozó bikáknak eddig még nem használt kezdőbetűkkel való elnevezésére kerülhet sor. A bikanevelés jelenlegi rendszere összhangban van ezzel, hiszen a bikanevelés befejeztével, amikor a tenyészbika jelöltek két és fél éves korúak, ősszel kellene a bikák kiválasztását, bírálatát és elosztását végezni, és ekkor a bikákat a tenyésztő és a felhasználó gazdaság, valamint a munkát összefogó központ /MMI vagy Egyesület/ szakember közreműködésével közösen a fentiek szellemében elkeresztelni. Ha a mostani kezdeményezést folytatva, évről évre elkészül a magyar szürke tenyészbikák jegyzéke, ez az új vonalak elnevezését és a bikák neveit is tartalmazni fogja. XIX. őszi bikavásár, 2015 XI

12 A magyar szürke tenyészbikák teljesítményének tenyészértékbecslése a évi választások alapján Ismeretes, hogy a Magyar Szürke Tenyésztők Egyesülete, szemben más egyesületekkel, nem az ausztrál tenyészértékbecslési rendszert vette át, hanem hazai, a génmegőrzés egyedi szempontjait érvényesítő, Komlósi István által kidolgozott modell alapján végzi számításait. Ma már Komlósi István helyett kollégája, Posta János végzi és fejleszti ezt a munkát, viszi tovább ezt az örökséget. A évi katalógusban a szokásos genetikai elemzés fejlesztése során a származási adatokba beillesztve találhatjuk a bikáknak (nagyapáknak, dédapáknak stb.) nőivarú utódai termékenységére és az utánuk születet borjak választási súlyra vonatkoztatott örökítő képességét. Ezt az összes hozzáférhető rokon adatai alapján számították ki a Debreceni Egyetem Állattenyésztési Tanszékének munkatársai. A tehenekre és borjakra vonatkozó, kevésbé megbízható genetikai számítások adatai az egyesület honlapjára kerültek, hiszen a tízezres nagyságrendű adat méreténél fogva sem férhet be a katalógus keretei közé. A következő adatok feldolgozására került sor tehát a tavalyi eredmények figyelembe vételével: Bikák tenyészértéke nőivarú rokonaik szaporasága, elléseik alapján. Az adatok megtalálhatók a növendékbikák származási lapján piros színű tört számokkal, föltüntetve a számlálóban a tenyészérték, a nevezőben a megbízhatóság. A központi lajstromszámok sorrendjében a szokásos kimutatás is elkészült (XV-XX oldal). Bikák tenyészértéke borjaik választási súlya alapján. Az adatok megtalálhatók a növendékbikák származási lapján kék színű tört számokkal, föltüntetve a számlálóban a tenyészérték, a nevezőben a megbízhatóság. A központi lajstromszámok sorrendjében a szokásos kimutatás is megtalálható a katalógusban (XXI- XXVIII oldal). Tehenek tenyészértéke az elléseik alapján képzett borjúszaporulati-inde alapján. Az adatok megtalálhatók az egyesület honlapján bikakatalogus/2015-evi-tenyesztesre-felnevelt-bikak-katalogusa címszó alá feltöltött BorjuszapTErtekPontTehenek2015_hl.pdf nevű dokumentumban. Borjak tenyészértéke a évi választási súly alapján. Az adatok megtalálhatók az egyesület honlapján bikakatalogus/2015-evi-tenyesztesre-felnevelt-bikak-katalogusa címszó alá feltöltött ValtomTErtekPontBorjak2015_hl.pdf nevű dokumentumban. A tenyészérték a ma általánosan elfogadott módszer szerint minden esetben 100-as tenyészértékponttal fejezi ki az átlagot. Ez azt jelenti, hogy a 100-tól fölfelé eltérő számok nagyobb teljesítményt jelentenek, és szórásban (szórás = az átlagtól való eltérés) az egy szórásértékkel kedvezőbb eredményt a 120 fejezi ki. Lefelé pedig az egy szórásértékkel kedvezőtlenebb eredményt a 80-as érték mutatja. Ez a szám tehát sem százalékot, sem kilogrammot nem jelent, hanem az adatok szórásában helyezi el az egyes adatokat ben 2.969, 2014-ben született borjú adatával bővült az adatbázis, ezek közül mindössze 657-nek volt ismert az apai származása. Az anyai származás minden borjú esetében ismert volt. XII Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete

13 A borjú választási súly tenyészértékét befolyásoló tényezőként: a tenyészet, az év, az ivar, az anya nevelőképessége, az ellés sorszáma, borjú életkora hatásokat vettük figyelembe. A választási súly öröklődhetőségi értéke alacsony, 0,18 volt. A tenyészértékbecsléshez egyedmodellt, a származás számszaki ellenőrzéséhez a Pedigree Viewer és a SAS 9.3 programokat használtunk. Az alkalmazott egyedmodell az egyed minden rokoni kapcsolatát figyelembe véve becsül tenyészértéket, így a teljes pedigré egyedet tartalmazott. A választási adatokat 1981-től napjainkig folyamatosan figyelembe vesszük. A 2015-ben választott egyedek tenyészértéke (kg-ban) a teljes magyar szürke populációra vonatkozik. A választási súly értékeléséből kizártuk azokat a borjakat, melyek választási súlya 100 kg alatti, vagy 400 kg feletti, választási életkora 100 nap alatti vagy 365 nap feletti. A szűrési feltételeknek eleget tevő, választási súllyal és választási életkorral is rendelkező borjakra a saját teljesítményük alapján, míg a további, rögzített teljesítménnyel nem rendelkező, de a pedigrében lévő egyedekre a rokonaik teljesítménye alapján becsültünk tenyészértéket. Néhány éve bevezettük, a más állatfajokban általánosan használt mutatót a tenyészértékpontot. A tenyészértékpont az adott évben (2014) született egyedek átlagos tenyészértékét 100-nak tekintve, a 100 ponthoz képest egy szórásegység = 20 pont eltéréssel fejezi ki az egyedek közötti különbséget. Az átlag feletti tenyészértékű egyed 100 pont feletti (ami súlyban JAVÍTÓ), az átlag alatti egyed 100 pont alatti tenyészérték pontot kapott (ami súlyban RONTÓ hatású). Képletszerűen: ( egyeditenyészérték átlagostenyészérték) Tenyészértékpont = 20 * tenyészértékszórása A szórásegységben kifejezett tenyészérték standard normális eloszlást mutat, amelyet a mellékelt diagram szemléltet. A tenyészértékek a referenciának választott állomány átlagához képest mutatják az adott állat örökítő képességét. Az átlagtól jobbra (a 100- nál nagyobb), pozitív irányú érték az adott tulajdonságbani javító hatást, átlagtól balra (a 100-nál kisebb), negatív irányban pedig az átlaghoz képest rontó hatást mutatják. Az átlagtól egy szórásegységgel jobb (120-nál nagyobb tenyészértékű) egyed ivadékai az adott tulajdonságban a populáció 83%-ától jobbnak tekinthetőek. Az egy szórásegységnél kisebb értékek tehát jelentős hatást nem mutatnak. A populáció átlagához közeli értékek azt mutatják, hogy ezeknek az egyedeknek az ivadékai az átlaghoz közelinek tekinthetőek az adott jellemzőben. XIX. őszi bikavásár, 2015 XIII

14 A saját súllyal rendelkező egyedek tenyészértékének megbízhatósága a 0,18 öröklődhetőségi érték alapján legalább 42%-os. A megbízhatóságot az öröklődhetőségi érték és az adat mennyisége alapján számítjuk ki. A saját teljesítménynél ez az öröklődhetőségi érték négyzetgyöke, ivadékkal rendelkező egyedeknél pedig az ivadékszámot figyelembe véve a következő képlet szerint: PEV Megbízhatóság = 1- σa 2 Ahol PEV a becslési hibavariancia (prediction error variance). Ha 1-hez (100%-hoz) közelít a megbízhatóság, akkor az összehasonlításban szereplő egyedek (apák) viszonylatában az egyed (apa) tenyészértéke csekély mértékben változik az ivadékszám következő években való növekedésével. Minél alacsonyabb a megbízhatóság, annál inkább a tenyészérték változására kell számítanunk. Azaz újabb ivadékok megszületése esetén az apák közötti különbség, esetleg rangsor változhat. A megbízhatóság ismerete ne vezessen viszont az idősebb, több ivadékkal bíró bikák túlzott használatához. Ez egyrészt csökkenti a genetikai változékonyságot, másrészt a fiatalabb bikák, ha az állományban van tudatos szelekció, átlagosan magasabb genetikai értékűek, mint az idősebb bikák. Az utóbbi három évben (2011, 2012, 2013) választott borjak apáinak, továbbá a 2013-ban választott borjaknak a tenyészértékeit mellékletekben mutatjuk be. Tanácsos az azonos fedeztetési időszakot teljesített bikák, tehát a vélhetően azonos ivadékszámú (megbízhatóságú) bikák összehasonlítása, s közülük a jobb tenyészértékű használata. A tehenek termékenységének jellemzésére ebben az évben is a borjúszaporulati tenyészértéket alkalmazzuk a két ellés közötti idő helyett. Ez a teljesítmény egy származtatott mutató, melyet úgy számoltunk ki, hogy a megellett borjak számát osztottuk a tehén életévével, levonva belőle az átlagos első elléskori életkort. Minél nagyobb ez a mutató, annál kedvezőbb, azaz annál korábban, annál többször ellett a tehén életében az életkorához képest. A borjúszaporulatot befolyásoló hatásként vettük figyelembe a tehén születési évét és az utolsó ellésének tenyészetazonosítóját. Azokat a teheneket, amelyek az első elléskor 2 évesnél fiatalabbak, vagy 5 évesnél idősebbek voltak, kizártuk az értékelésből. Ezeknél az egyedeknél vagy adatrögzítési hiba, vagy a selejtezés mellőzése történt. A tulajdonság öröklődhetőségi értéke 0,27, ami kedvező a szokásos termékenységi örökölhetőségi értékek 0,1-es szintjéhez képest. A 100 pontos tenyészértéket azonos módon számítottuk a korábban leírtakkal. Minél nagyobb pontszámú a tehén, élete során annál termékenyebb volt. A tenyészértékpont számításához referencia-populációként a 2012 és 2014 között ellési adattal rendelkező tehenek tenyészértékeinek átlagát választottuk. Csak azoknak a teheneknek közöljük a tenyészértékét, melyek között legalább egy alkalommal ellettek. A tenyészbikák közül a legalább 10 leellett leánnyal rendelkezőeket mutatjuk be. Debrecen, szeptember XIV Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete

15 Tenyészértékbecslés Az adatok megtalálhatók a növendék bikák származási lapján kék színű tört számokkal föltüntetve, a számlálóban a tenyészérték, a nevezőben a megbízhatóság a tenyészbikák ivadékainak választási eredményeinek tükrében: A tenyészbika Sorszáma kplsz. neve szül. ideje kiesésének ideje tenyészérték- pontszáma megbízhatósága, % összes ivadék száma MAKLÁR CSERTŐ LÉ TA CSABDI MOKÁNY CSUKLYA CSONKA MINTA BELES VIRGÁCS MIÉRT VOLÁT VÁRNAGY TÁRLAT CSAPOD VASTAG VALLON TÁRKONY TABAJD MAGYAR TAR AJ MAKÁR CSOROSZLYA MOHÓ MÉREG MAGOS MARTOS TIBÁD CSIBOR MENNYKŐ XIX. őszi bikavásár, 2015 JÓ XV

16 XVI Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete A tenyészbika Sorszáma kplsz. neve szül. ideje kiesésének ideje tenyészérték- pontszáma megbízhatósága, % összes ivadék száma TELELŐ CSEPPEN BARTOS SZEGED CSÉPA ABRAK BALGA KESZI MAGMA VARSÁNY MAKULA TARÉJ MÉNRÓT MÓGOR VIDOK CINKOS TINTÁS MESSZI TAL AJ BALDÓ VINCELLÉR LUDAS MANÓ MÉRCE LÓRÉV ATOS ÁRNYÉK BOLDOG MIKSA BAKÓC VENYIGE MÉGIS VERMUT TRAKTOR VILLA VÁRDOMB JÓ

17 A tenyészbika Sorszáma kplsz. neve szül. ideje kiesésének ideje tenyészérték- pontszáma megbízhatósága, % összes ivadék száma ASZTALOS KASZA BAZALT BERNECE CSEMPÉSZ CSAJÁG TENGŐD MEGYASZÓ VÉKÉNY VÁSÁROS TIBOLD CSORDA TAB BERNÁT MÁNY KÁROLY AKNA TERESKE VIZSLA BESENYŐ MARKOTA KORMORÁN CINCÉR VÖLGYES BORVÍZ CSÁK MÉTELY TÁTRA CSEKE VEZÚV ÁRPA CSÓT TÖKÖL BÖDÖN CIBERE MÁZSA JÓ ÁTLAGOS XIX. őszi bikavásár, 2015 XVII

18 XVIII Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete A tenyészbika Sorszáma kplsz. neve szül. ideje kiesésének ideje tenyészérték- pontszáma megbízhatósága, % összes ivadék száma BÁTA CSÉCSE CSALA MAGOR ARDÓ KARTAL ABDA BANA ATÁD TABAK BAJOS TRÉFA MEDÁL BÉRC VESZTES TÁB LA VÁR ŐR VESZETT MAFLA TÁMLA VÁLYÚ LESTYÁN KABA KAPOS TANTUSZ CSÉR MANKÓ MENTÉS CSORVÁS BUROK TENGERI AMBOS VÉNA TIMUR VÁSZOLY TIMON ÁTLAGOS

19 A tenyészbika Sorszáma kplsz. neve szül. ideje kiesésének ideje tenyészérték- pontszáma megbízhatósága, % összes ivadék száma LO VAS VÁZSONY SUBA SEBŐ TORTÁS BECSE VIZSGA MAGVAS VADORZÓ TAKAROS CSÜCSÖK BÍBOROS TISZTA VECSÉS LITKE CSÖNGE BERTALAN MÁTYÁS BALEK BAKSA VASKÚT CSARNÓTA BERKENYE CIRMOS CIHA MINDSZENT MÉZES TANONC CSESZTREG TANÍTÓ VASÚT BÁRDOS TEREMTŐ KORONA MAGLÓCA BILLOG ÁTLAGOS XIX. őszi bikavásár, 2015 XIX

20 A tenyészbika Sorszáma kplsz. neve szül. ideje kiesésének ideje tenyészérték- pontszáma megbízhatósága, % összes ivadék száma CSOBOLYÓ VIDRA CSÁKÁNY KOMISZ TANK BUTYKOS BERETTYÓ CSERÉNY BALÁZS AZSÚR ÁNIZS ALFA CSERE MAFFIA TAKSA TAPASZ VÉSŐ TÁRNA VIGÉC LÁZÁR LANTOS TÉRKÉP KÁRÓ RONTÓ XX Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete

21 Tenyészértékbecslés Az adatok megtalálhatók a növendék bikák származási lapján piros színű tört számokkal föltüntetve, a számlálóban a tenyészérték, a nevezőben a megbízhatóság a tenyészbikák ivadékainak választási eredményeinek tükrében: A tenyészbika Sorszáma kplsz. neve szül. ideje kiesésének ideje tenyészérték- pontszáma megbízhatósága, % összes ivadék száma TAKAR CSOBÁD LUKÁCS LÓNYA AJKA TAPOLCA TÁTRA CSURGÓ TŐKE MÁZAS CSÁNGÓ CSŐSZ MÉLA TORKOS-ORBÁN CSÖNDES CUDAR II DÉLCEG TŐZSÉR ÁRON ÁDÁM MISKA I KARVALY I TÚR MESÉS TÜSKE ÁKOS II BÉRES VÁMOS CSATLÓS VITÉZ II XIX. őszi bikavásár, 2015 ÁTLAGOS JÓ XXI

22 XXII Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete A tenyészbika Sorszáma kplsz. neve szül. ideje kiesésének ideje tenyészérték- pontszáma megbízhatósága, % összes ivadék száma TASS CSAPLÁROS ÁRMÁNY ALPÁR CSIBÉSZ II BITANG III VITÉZ III VARRÓ TŐZSÉR-II VILLÁM III TENKES TISZA MÁRVÁNY II MAKKOS TANÁR TITKOS I CSÁKÓ II BAMBA MARÓT VÁROS /MARÓT/ CSAPOS II CSEGE BANKÓ VÉKA ÁLMOS III MESTER II CSELE MOCSKOS II VADÁSZ II TÁL AS VAD ŐR TAJTÉK VEDRES TOBORZÓ CÉGÉR VÉRMES III ÁTLAGOS

23 A tenyészbika Sorszáma kplsz. neve szül. ideje kiesésének ideje tenyészérték- pontszáma megbízhatósága, % összes ivadék száma TOBOZ TORONTÁL TEMES TALÁR CÉDRUS CSABA CSOMÁD CSAPÓ CSATÁR VÉGVÁR MENTŐ CSOBÁN CSOMBOR VASZIL CSUTORA BÖLLÉR VÁDLÓ TUDÓS MURA AJTONY BÖLCSŐ TÜZÉR VÉRENGZŐ TITÁN CSERGE TÍMÁR TÖMÖS BAKÓ CIVIS CSÜLKÖS APOSTOL CENK BOJTORJÁN CSERHÁT TOKOS TARPA ÁTLAGOS XIX. őszi bikavásár, 2015 XXIII

24 XXIV Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete A tenyészbika Sorszáma kplsz. neve szül. ideje kiesésének ideje tenyészérték- pontszáma megbízhatósága, % összes ivadék száma CSÖMÖR BÍBOR CSEGE CSENGELE TUBÁK BUZGÓ MÁRKUS TÉTÉNY ÁLNOK MIKLA VÖDÖR CSENGŐD VONÓS VÍVÓ-II MOCSÁR VIDÁM VAJD A CSERZŐ MAKLÁR MESZES II BÉKÁS VÁRKONY CSŐRÖS CSELES TARHOS KENDE AGÁRD ALADÁR CÖVEK TAMBURA TAVASZ TUSA VERET VIKTOR TAKÁCS TABÁN ÁTLAGOS

25 A tenyészbika Sorszáma kplsz. neve szül. ideje kiesésének ideje tenyészérték- pontszáma megbízhatósága, % összes ivadék száma CÁPA COMPÓ MALOM BÚÚ VILLONGÓ BŐS CSAPODÁR MÉLTÓ CSUKÁS BAGOTA BEKECS BACSÓ TÖRŐS TŐKÉS CSONGOR CSÉPLŐ ALBÁN CSÁK BAGÓCS CIFRA TORKOS II MOZSÁR MÓKUS TARCAL TURA MARCAL II TILOS MÉTELY BÖGÖLY BATÁR CSEPREG TUSNÁD MEDER VÉSZTŐ ÁSVÁNY TURKI ÁTLAGOS XIX. őszi bikavásár, 2015 XXV

26 XXVI Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete A tenyészbika Sorszáma kplsz. neve szül. ideje kiesésének ideje tenyészérték- pontszáma megbízhatósága, % összes ivadék száma BUZSÁK TOLMÁCS VACK OR VENDÉG TIMÓT CSERTŐ CSEPÜ BITÓ VASKAPU AVAR TÖRTEL VÉDJEGY CSALÁN MERKÚR MÉRTÉK CSEKE TITKÁR CSÁVÁS VIDRA VESSZŐS SURÁNY LÉ TA LIPTÓ TÖKÖL CSELLENGŐ TORONY CSÁKVÁR BOGLYA VECSERNYE BORSZÉK CSUKLYA TOPÁZ CIBERE VÉSNÖK MÁTYUS TÁRKONY ÁTLAGOS