2008. ÁPRILIS 22., KEDD

Átírás

1 ÁPRILIS 22., KEDD ELNÖKÖL: HANS-GERT PÖTTERING elnök 1. Az ülés megnyitása (Az ülést 9.05 órakor nyitják meg.) 2. Viták az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértésének eseteiről (benyújtott állásfoglalásra irányuló indítványok bejelentése): lásd a jegyzőkönyvet 3. Az EBB éves jelentése (2006) (vita) Elnök. A következő napirendi pont a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében Jean-Pierre Audy jelentése az Európai Beruházási Bank 2006-os éves jelentéséről (2007/2251(INI)) (A6-0079/2008). Jean-Pierre Audy, előadó. (FR) Elnök úr, biztos úr, az Európai Beruházási Bank elnöke, hölgyeim és uraim, először is köszönöm önnek, Maystadt úr, hogy remek viszonyt épített ki a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban ülő képviselőkkel, ez jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy létrejöhessen az a jelentés, amelyről most vitatkozni fogunk. Köszönetet mondanék továbbá munkatársainak, és különösen Philippe de Fontaine Vive alelnöknek, akivel a teljes átláthatóság jegyében tudtam együttműködni a bank luxemburgi székhelyén. Maystadt úr, ön hatalmas kompetenciával, melegséggel, elszántsággal és bátorsággal, de emellett bölcsességgel és eleganciával látja el feladatait. Az EBB, amelyet a Római Szerződés hozott létre, az ötvenedik születésnapját ünnepli 2008-ban. Tagjai az Európai Unió tagállamai, és azok pénzügyminiszterei alkotják kormányzótanácsát. Küldetése az, hogy hozzájáruljon a közös piac fejlődéséhez, a tőkepiacok, illetve saját forrásainak felhasználásával. Egy közösségi eszköz, amelyben azonban kormányközi módon gyakorolják a hatásköröket. Jó dolog, hogy a polgárok képviselői egy olyan időben beszélnek ezekről a kérdésekről, amikor a polgárok maguk eredményeket várnak az Európai Uniótól; gyakran anélkül szolgálják az EBB szolgáltatásai az ő javukat, hogy észrevennék őket. Először is gratulálnék a banknak intézkedései, ambiciózus cselekvési terve és projektjei miatt; különösen üdvözlöm a re vonatkozó stratégia érdemeit, többek között az átláthatóságot, a hozzáadott érték növelését és a kockázatvállalás fokozatos növelését, azokat a lépéseket, amelyek a kis- és középvállalkozások és a helyi önkormányzatok javát szolgálják, az új pénzügyi eszközök alkalmazását, és az Európai Bizottsággal folytatott együttműködés intenzívebbé tételét. Hangsúlyozni kell továbbá a banknak a szomszédsági politikában betöltött fontos szerepét, és a jelentés konkrétan az Euro-Mediterrán Beruházási És Partnerségi Pénzügyi Eszköz, azaz a FEMIP továbbfejlesztését kéri az euro-mediterrán politika keretében. Ugyanakkor úgy vélem, hogy eljött az idő, hogy az Európai Unió beruházásai finanszírozásának ellenőrzésével és támogatásával kapcsolatban még tovább lépjünk, még nagyobb gyorsaságot és javulást érjünk el. Az ellenőrzési mechanizmusok tekintetében szerintem eljött az idő, hogy létrehozzuk a bankszabályozás valódi ellenőrzését, és javaslom

2 az EBB-nek, hogy forduljon a Londonban székelő Európai Bankfelügyelők Bizottságához, hogy vizsgálják meg a szabályozási megbízatás feltételeit, és különösen döntsenek arról, hogy ki láthatná el ezt a feladatot az európai banki szabályozó hatóság sajnálatos hiányában. Az Európai Unió beruházásai finanszírozásának támogatásával kapcsolatban, ahol egyedül a transzeurópai közlekedési hálózatok finanszírozási igénye 600 milliárd euróra tehető, javaslom az Európai Unió szerepének átgondolását a területünkön történtek fényében. A tagállamok és az EU által nyújtott források távolról sem elegendőek az igények kielégítéséhez. Biztos úr, nem érthető ilyen körülmények között, hogy az Európai Unió nehézségekbe ütközik egy ipari, tudományos és katonai szempontból olyan stratégiai fontosságú projekt finanszírozásával kapcsolatban, mint a Galileo? Tekintettel az EBB emberi erőforrásainak minőségére, elfogulatlanságára és a nagy infrastruktúrák finanszírozásában szerzett tapasztalataira, javaslom, hogy a Bizottság bízza meg az EBB-t a beruházásfinanszírozás stratégiai vizsgálatával, nem zárva ki egyetlen lehetőséget sem: támogatások, az EBB tagállamok által jegyzett tőkéjének befizetése, hitelek (ezeken belül, az EBB alapokmánya 6. cikke szerinti tagállami különleges hitelek), olyan innovatív eszközök, mint például a kockázatmegosztás, hitelgaranciák, a piaci alapú pénzügyi kritériumok alapján azonnal nem nyereséges hosszú távú projektek esetében megfelelő pénzügyi tervezés, beruházási szakasz létrehozása az Európai Unió költségvetésén belül, európai, nemzeti és helyi szintű hatóságok közötti pénzügyi konzorciumok, magánés közszféra közötti partnerségek stb. Ezeket az elképzeléseket javasoltuk a jelentésben, elnök úr, Maystadt úr. Alig várom, hogy halljam az ezt követő vitát, és köszönöm figyelmüket. Joaquín Almunia, a Bizottság tagja. (ES) Elnök úr, hölgyeim és uraim, szeretnék köszönetet mondani Audy úrnak, aki kitűnő jelentést írt meg és mutatott be nekünk az Európai Beruházási Bank 2006-ra vonatkozó éves jelentésével kapcsolatban. Úgy vélem és a jelentés is ezt mutatja nagyon fontos az Európai Beruházási Bank és Parlament között az utóbbi években megindult termékeny párbeszéd, mivel az a demokratikus átláthatóságot szolgálja, amely nagyon fontos mind a Parlament, mind a pénzügyi intézmény számára. Az EBB jelentős mértékben hozzájárul több európai politika elindításához és fejlesztéséhez, és ezért örülnünk kell a párbeszéd minőségének, amelyet Philippe Maystadt a bank élén kétségtelenül tovább erősített.. Az Európai Beruházási Bank tevékenysége tovább erősödik az új pénzügyi keret, a közötti időszakra vonatkozó új pénzügyi tervek által. Nyilvánvalóan most a 2006-ra vonatkozó jelentést vitatjuk. A jelentés még nem tér ki ezen tervek előrehaladására ebben a kezdeti 15 vagy 16 hónapos időszakban, de az új terveknek köszönhető új finanszírozási eszközök elindításával az együttműködés továbbra is folytatódni fog, és több területen lesz ambiciózusabb és hatékonyabb: a kutatás-fejlesztési politikák, a regionális fejlesztés, és transzeurópai hálózatok, a kis- és középvállalkozások támogatása stb. területén. Ezen kívül, tekintettel az Európai Beruházási Bank külső intézkedéseire, e pénzügyi tervek alapján már elfogadták az EBB új külső megbízását. Nem csak magában a bankban, hanem az Európai Beruházási Bank csoportban is fokozódik az együttműködés az Európai Beruházási Alappal.. Ennek bizonyítéka például a JEREMIE program. Ezen kívül, elégedettek vagyunk az Európai Beruházási Bank, az EBRD, tehát az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, és a Bizottság közötti, a három fél az Európai Uniót keleten

3 határoló országokban megvalósuló intézkedéseire vonatkozó háromoldalú megállapodással, továbbá elégedettek vagyunk a nagyon aktív új FEMIP kidolgozásával is, amelyre Audy úr hivatkozott; ezek a példák mind a Bank tevékenysége az Európai Unió külső tevékenysége közötti egyre szorosabb kapcsolatot mutatják. Audy úr jelentése hangsúlyozza, és meglátásom szerint helyesen, az Európai Beruházási Bankban meglévő lehetőséget az innovatív finanszírozási eszközök kifejlesztésére; ezek hatalmas hatást képesek gyakorolni az európai költségvetés számára rendelkezésre álló, politikák sorozatainak végrehajtását lehetővé tevő források növelésével kapcsolatban. Bizottság tisztában van ezzel a lehetőséggel. Nem csupán olyan megállapodásokat kötöttünk az Európai Beruházási Bankkal, amelyeket elfogadott a Tanács és a Parlament is, hogy többet érjünk el ugyanazokkal a költségvetési forrásokkal olyan területeken, mint a transzeurópai közlekedési hálózatok vagy a kutatás-fejlesztési politika, hanem a közösségi költségvetés 2008 végén vagy 2009 elején vitára bocsátandó felülvizsgálatának összefüggésében vizsgáljuk ezen új finanszírozási mechanizmusok kiterjesztését, és az ebből adódó intézkedési kapacitásbővülést a rendelkezésre álló kétségvetési források révén más, prioritást élvező területekre, például az energia vagy a klímaváltozás területére. Ami a bankkal való együttműködésre vonatkozó mechanizmusokat illeti, tájékoztatnám önöket, hogy a bankkal való, új, az összes együttműködési viszonyunkra kiterjedő együttműködési megállapodás megkötésére irányuló tárgyalásaink célegyenesében vagyunk már, és reméljük, hogy ezáltal még hatékonyabbá válnak majd ezek a kapcsolatok. Nem adhatok választ az előadó, Audy úr egyik felvetésére, akinek aggodalmát osztom az Európai Beruházási Bank pénzintézetként való ellenőrzésének helyes megoldásával kapcsolatban. Nincs megoldásom erre, de szerintem ez egy igen helyénvaló kérdés, amellyel kapcsolatban mindannyiunknak együtt kell működnünk, hogy helyes választ tudjunk adni. Végül, elnök úr, megismételném a Bizottság elégedettségét a Parlament és az Európai Beruházási Bank közötti együttműködés magas szintjével, és remélem, hogy ez a jövőben lehetővé teszi mindannyiunk az összes európai intézmény számára, hogy hozzájáruljunk ahhoz, hogy az Unió még jobban érje el céljait. Marusya Ivanova Lyubcheva, a PSE képviselőcsoportja nevében. (BG) Ez a jelentés remek példája az Európai Parlament, és e pénzintézet közötti együttműködésnek, amelynek feladata, hogy tőkepiaci eszközökkel és saját forrásaival jároljon hozzá a Közösség kiegyensúlyozott és egészséges fejlődéséhez. Gratulálok az előadónak az Európai Beruházási Bank remek bemutatásához, a működésben az együttműködés, a hatékonyság és az átláthatóság javítására irányuló ésszerű javaslataihoz. A Bank jelentése bőségesen sorol fel példákat az Unió fő céljaival és prioritásaival kapcsolatban elért eredményekről; ilyen például a beruházások földrajzi elosztása, stratégiai iránya és a projektek alkalmazása. A jövőbeli erőfeszítéseket több területre kell koncentrálni, például a magánvállalkozások bátorítására, hogy beruházási politikákat valósítsanak meg, többek között szociálisan felelős projekteket, összhangban az EU szocális kohéziós és területi egyensúlyi politikájával; a belső ellenőrzési mechanizmusok azonosítására; új irodák felállítására az új tagállamokban; új finanszírozási mechanizmusok kialakítására. Támogatom a plenáris ülésen benyújtott módosításokat, amelyek a tőke feletti szigorúbb ellenőrzésről rendelkeznek.

4 Bart Staes, a Verts/ALE képviselőcsoportja nevében. (NL) Elnök úr, biztos úr, Maystadt úr, hölgyeim és uraim, az Európai Parlament számos ajánlást tett, és én egyetértek ezek közül hárommal. Megkérem Maystadt urat, hogy válaszában reagáljon erre. Örülünk annak, hogy az Európai Beruházási Bank a zéró tolerancia politikáját folytatja a csalással és a korrupcióval kapcsolatban. Az Európai Parlament tovább kívánja erősíteni ezt a politikát. Például kizárási mechanizmust létrehozó intézkedéseket ajánlunk korrupciógyanús, vagy korrupcióban vétkesnek talált vállalatokkal szemben. Támogatjuk a visszaélések bejelentőire vonatkozó politika megerősítését, valamint a fennálló tendereztetési eljárások felülvizsgálatát. Maystadt úr mit gondol ezekről? A második kérdés: több milliárd eurót ruháznak be a transzeurópai hálózatokba. Az Európai Parlament nevében különösen azokat a projekteket kell támogatnunk, amelyek kisebb vagy negatív széndioxid kibocsátásnövekedéssel járnak. Végül a külső hitelműveletekkel kapcsolatban az szeretnénk, ha felügyeletet gyakorolnának annak biztosítására, hogy ezek a tevékenységek összhangban álljanak a fejlesztéssel, valamint a millenniumi fejlesztési célokkal kapcsolatos európai konszenzussal. Az Európa Fejlesztési Bank elnökeként hogy válaszol Maystadt úr a Parlament ajánlásaira? Koenraad Dillen (NI). (NL) Elnök úr, üdvözöljük azt a tényt, hogy ez a jelentés kihangsúlyozza az EBB zéró tolerancia politikáját a csalással és a korrupcióval szemben, valamint rámutat az OLAF által végzett vizsgálatok növekvő számát. Azonban a hitelnyújtással kapcsolatos tapasztalataink szerint az EBB sem mentes a bűntől. A közelmúltban például egy nagyszabású kongói bányászati projektnek nyújtott 100 millió eurós hitel lett komoly kritika tárgya mindenféle jelentős szabálytalanság miatt, például a tárgyalási folyamat átláthatóságának hiánya és a szerződés végső odaítélése miatt. Komoly összeférhetetlenség valósult meg óta az Európai Beruházási Bank már több mint 700 millió eurót ruházott be különféle bányászati projektekbe Afrikában. Amit nyomatékosítani szeretnék ezen a ponton, az az, hogy ez a sok millió euró európai adófizetőktől érkezik, és ezért az intézményünk hitelnyújtási és szerződéskötési politikája is a legszigorúbb felügyelet alá kell, hogy tartozzon, különösen Európán kívüli projektek finanszírozása esetén. Paul Rübig (PPE-DE). (DE) Elnök úr, Maystadt elnök úr, szeretnék gratulálni Audy úrnak, mivel nagyon helyesen állapította meg, hogy a transzeurópai hálózatok különleges fontossággal bírnak számunkra. Ezzel kapcsolatban elképzelhetőnek tartanám, hogy az EBB ösztönző eszközt nyújt a tulajdonjogi szétválasztásra. Most vannak előttünk a Bizottság javaslatai a tulajdonjogi szétválasztásról az energia- és a távközlési ágazatokban. Az én javaslatom az lenne, hogy inkább ösztönzők létrehozására koncentráljunk, a törvényi kötelezés helyett. A második kérdésem, hogy az exportáló ipar jelenleg nehézségekkel küzd, hogy fenntartsa teljesítményét különösen most, hogy erős az euró. Lehetséges lenne olyan különleges programokra összpontosítani, amelyek garantáltan támogatnák az európai cégeink exportteljesítményét? Philippe Maystadt, az Európai Befektetési Bank elnöke. (FR) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, először is engedjék meg, hogy megköszönjem önöknek, hogy ismét lehetőséget adtak az Európai Parlamenttel folytatott párbeszéd folytatására. Úgy gondolom, fontos,

5 hogy egy, az EBB-hez hasonló intézmény rendszeresen beszámoljon az EU polgárai képviselőinek. Különösen köszönöm Audy úrnak jelentését. Tanúsíthatom, hogy rengeteg munkát fektetett személyesen a jelentés megírásába. Részt vett több munkamegbeszélésen Brüsszelben és Luxembourgban is, folytatva ezáltal az elődeivel megkezdett konstruktív párbeszédet. Ma reggeli előadásában két kérdést hangsúlyozott ki. Az első kérdésről már beszéltünk korábbi jelentések kapcsán Schmidt úr jelentésére, és Lipietz úr jelentésére gondolok, és ez az a kérdés, hogy az Európai Beruházási Bank, mivel bank, milyen bankfelügyelet vagy ellenőrzés hatálya alá kerüljön. A szövegek jelenlegi állapota nem rendezi ezt a problémát. Természetesen van könyvvizsgálat az Európai Beruházási Banknál : a Számvevőszék által végzett vizsgálat, addig a mértékig, hogy az EBB az EU forrásait használja fel, valamint a az kormányzók által kinevezett szakértőkből álló, közvetlenül nekik jelentő könyvvizsgáló bizottság vizsgálata. Igaz azonban, hogy ha a legjobb gyakorlatot kívánjuk alkalmazni az EBB-ben is, akkor kétségtelenül kívánatos lenne, ha egy szakértői testület vizsgálná, hogy ezeket a gyakorlatokat helyesen alkalmazzák-e az EBB-ben. Elméletileg három lehetséges utat képzelhetünk el. Az első a Maastrichti Szerződés 106. cikk (5) bekezdésében szerepel. Eszerint a az Európai Központi Bank gyakorolná ezt a felügyeleti szerepet. A Szerződés szerint a Tanács egyhangúan eljárva prudenciális felügyeleti feladatot ruházhat az Európai Beruházási Bankra. Ez az út elméletileg létezik, de valójában kétséges, hogy a tagállamok, legalábbis jelenleg, egyhangúan átadnák-e ezt az új szerepet az Európai Központi Banknak. Egy másik lehetőség, amelynek informálisan nekivágtunk, hogy egy nemzeti szabályozó hatósághoz fordulunk. Jelenleg a luxemburgi szabályozó hatóság, a luxemburgi pénzügyi szektor Felügyelő Tanácsa látja el ezt a feladatot az Európai Beruházási Bank tekintetében is, különösen a Basel II megfelelő alkalmazásának ellenőrzésében. A harmadik felderítendő út az alapokmányunkban meghatározott könyvvizsgáló bizottság megerősítése, és ennek kvázi-bankfelügyeletté való átalakítása lenne. A reformszerződés rendelkezik a könyvvizsgáló bizottság kibővítéséről. Az első lépés bizonyos számú bankfelügyelő kinevezése lehetne, akik révén a könyvvizsgáló bizottság rendelkezne a szükséges tapasztalatokkal ahhoz, hogy ellenőrizzék, az EBB valóban a legjobb gyakorlatokat alkalmazza-e ebben a kérdésben. Az Audy úr által felvetett második kérdés az a különleges szerep, amelyet ő az Európai Fejlesztési Bank részéről látni kíván az infrastruktúra, és különösen a transzeurópai hálózatok terén. Mind tudják, az EBB már viszonylag fontos szerepet játszik ebben. Tavaly közel 9 milliárd euróval finanszíroztuk a transzeurópai hálózatokat. Számos eszközt használunk, többek között a strukturált hitelkonstrukciónkat, amely lehetővé teszi számunkra, hogy nagyobb kockázatot vállaljunk, mint az egyébként szokásos. Például nemrég ezt használtuk egy görögországi autópálya kapcsán. Ez egy jó konkrét példa arra, hogy e konstrukció alkalmazása elősegíti a magánszektort, hogy nagyobb kockázatot vállaljon az autópálya üzemeltetésében. Az Európai Bizottsággal a közelmúltban kialakítottunk egy új garanciamechanizmust egy konkrét kockázatfajta, nevezetesen annak fedezetére, hogy valamely új infrastruktúra üzemeltetésének első éveiben esetleg nem elegendő a forgalom. A tapasztalatok szerint gyakran az első négy vagy öt év a legnehezebb. Ezekben az években nem feltétlenül érkezik

6 annyi bevétel, mint amennyit korábban reméltek. Ez problémákat jelent a magánüzemeltetőknek, ezért, hogy bátorítsuk a magánszektor kockázatvállalását az infrastruktúra üzemeltetésében e probléma ellenére, a Bizottsággal együtt kialakítottunk az új garanciamechanizmust. Hozzátenném, hogy az Európai Beruházási Bank kezdeményezte egy európai köz-magán partnerségi szakértői központ létrehozását, hogy megoszthassuk tapasztalatainkat ezen a területen a nemzeti képviselőkkel. Audy úr, minden bizonnyal ez olyan terület, ahol az EBB kész a cselekvés folytatására. Staes úr feltett egy kérdést a csalásellenes politikáról. Éppen most hoztuk nyilvánosságra a csalásellenes politikánkat, egy olyan konzultációs folyamat után, amely számos tárgyalási fordulót vett igénybe. Az általa feltett, kizáró rendszerre vonatkozó konkrét kérdéssel kapcsolatban, amely megtiltaná a csalásban vagy korrupcióban vétkesnek talált vállalatoknak, hogy olyan projektekben vegyenek részt, amelyeket mi finanszírozunk, e politikában bejelentjük, hogy reményeink szerint sikerül ugyanazt a rendszert használnunk, mint amit a Bizottság tervez felállítani. Ha nem tudjuk ezt megvalósítani és ezt az év végére tudni fogjuk, ha jogi okok miatt nem alkalmazhatjuk ugyanazt a rendszert, akkor létre fogjuk hozni a saját kizárási rendszerünket. Az energiaszektor finanszírozását illetően a klímaváltozás elleni küzdelemre vonatkozó európai útmutatások fényében áttekintettük az energia projektek finanszírozásával kapcsolatos politikánkat. Ennek eredményeképpen úgy döntöttünk, hogy azok a beruházások élveznek prioritást, amelyek visszafogják a széndioxid kibocsátást, és ez már meglátszik a 2007-es számokban, mivel a fosszilis üzemanyagokkal működő áramtermelő termékek számára nyújtott finanszírozás az energia ágazatnak nyújtott finanszírozás csupán 25 százalékát teszik ki ben a megújuló energiára lekötött összeg például messze meghaladja az energiatermelés hagyományos formáira lekötött összeget. Végül a millenniumi fejlesztési célokkal kapcsolatban, nyilvánvalóan biztosítani szeretnének, amennyire csak tudjuk, hogy a projektjeink hozzájáruljanak ezek eléréséhez. De felhívnám a figyelmüket arra a tényre, hogy amikor az Európai Unión kívül avatkozunk be, akkor az Európai Tanács által adott különleges megbízás alapján cselekszünk. A millenniumi fejlesztési célok nem szerepelnek az általunk az Európai Tanácstól megkapott efféle megbízások között. Ezért nem lehetséges közvetlen kapcsolatot teremteni úgy, ahogyan ön kívánta. Végül, Dillen úrnak, aki, ha jól értettem, egy szerinte általunk finanszírozott projektet említett a Kongói Demokratikus Köztársaságban, azt mondhatom, hogy most már több éve semmilyen finanszírozást nem biztosítottunk a Kongói Demokratikus Köztársaságnak. Az igazgatótanácsunk elvileg jóváhagyta egy katangai bányászati projekt finanszírozását, de a projekt számára kifizetés nem történt.. A kölcsönszerződést még nem írták alá. Hogy miért? Mert az új kongói kormány igen helyesen újra akarta tárgyalni az engedélyezési feltételeket, hogy a biztosítsák, hogy a jövedelem nagyobb része jusson vissza a kongói államnak, és mi felfüggesztettük a szerződés aláírását, amíg a kongói kormány és a befektető el nem érnek egy kielégítő megállapodást. Elnök úr, ezt a néhány választ tudom adni a felszólalóknak, és még egyszer megköszönöm a kiváló együttműködést a Parlamentnek, és különösen a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak. (Taps)

7 Elnök. Köszönöm szépen Maystadt elnök úr. Nagyon hálásak vagyunk önnek azért, mert itt van velünk ma reggel a jelentéséért, de különösen azért a munkáért, amit ön az Európai Befektetési Bank elnökeként az Európai Unióért végez. Ismételten köszönet önnek, és minden jót! Jean-Pierre Audy, előadó. (FR) Elnök úr, én is szeretnék köszönetet mondani a biztosnak, Almunia úrnak, valamint az Európai Befektetési Bank elnökének Maystadt úrnak ezekért a konkrét válaszokért. Hasonlóképpen köszönetet szeretnék mondani a képviselőcsoportok előadóinak, akik támogatták e jelentés megírását. Szeretnék néhány gondolatot megosztani önökkel a mostani vitáról, először a szabályozás feladatáról. Úgy vélem, mindenki érdekét szolgálja, hogy ilyen jellegű banki szabályozás létrejöjjön. Nyilvánvaló, hogy a megoldás nekem sem áll rendelkezésemre. Az az elgondolás, hogy az Európai Központi Bank tegye ezt meg, jónak tűnik. Rövidtávon megoldást jelenthet az is, hogy a luxemburgi szabályozó hatóság játsszon erősebb, független szerepet, valódi szabályozó szerepet. Mégis úgy gondolom, a Parlamentet nagyon érdekelni fogja az Európai Bankfelügyelők Bizottságának véleménye, ha a bank hozzájuk fordul, amint a jelentés javasolja. Végül, ami az infrastruktúrafinanszírozást illeti, szeretném azt mondani, hogy az Európai Unió nyilvánvalóan keresztúthoz érkezett, és a finanszírozás most nem elég, ám ezt a kölcsönt nyilvánvalóan nem szabad működési költségek finanszírozására felhasználni, ami azonban sajnálatos módon megtörtént néhány tagállamban. Az ügyesen befektetési célra felhasznált adósság azonban a világ valamennyi gazdasági régiójában versengő Európa gazdasági és szociális teljesítményének kulcsfontosságú része. Úgy vélem, elérkezett az idő egy nagyobb fejlesztéspolitika megalkotására, amelyet részben befektetéssel kell finanszírozni. Kell, hogy legyen közbefektetés, mert ha nincs, nem várható el a magánbefektetés sem. Ez az Európai Unió jövőjébe vetett kollektív bizalom problémája, és én nagyon örülök, hogy az Európai Befektetési Bank képes szakértelmét felajánlani hála tapasztalatainak és emberi erőforrásai minőségének. Elnök. A vitát lezárom. A szavazásra holnap kerül sor. Írásbeli nyilatkozatok (142. cikk) Jorgo Chatzimarkakis (ALDE), írásban. (DE) Elnök úr, Maystadt elnök úr, Audy úr, hölgyeim és uraim, először is köszönetet szeretnék mondani az előadónak, és gratulálni neki az általa végzett jó és kiegyensúlyozott munkához. Gratulálok az EBB-nek is sikeres tevékenységéhez és ambiciózus üzleti tervéhez. Amikor energiáról és innovációról van szó, az EBB segít az EU-nak politikája végrehajtásában. Az EBB nélkül a CIP (a létfontosságú infrastruktúrák védelme) nem indulhatott volna el olyan sikeresen. Az EBB re vonatkozó stratégiája a hozzáadott érték növeléséről, a kockázatvállalás fokozatos növeléséről, az új pénzügyi instrumentumok használatáról és a Bizottsággal folytatott együttműködés fokozásáról rendelkezik. Én szívből egyetértek ezzel a stratégiával. Az EBB tevékenységeinek értékelése az előadó által és az általa javasolt következő lépések helyesek. Nem feledkezhetünk el azonban arról, hogy a Parlament szerepe korlátozott. Bár az EBB egyike a közösségi intézményeknek, hatáskörét kormányközi szabályoknak megfelelően belsőleg gyakorolja, ami azt jelenti, hogy a tagállamok a legbefolyásosabb

8 részvényesek. Az Európai Parlament 1999 óta rendszeresen kommentálja az EBB tevékenységi jelentéseit, és ez egy szoros, bizalommal teli és sikeres együttműködési kapcsolattá fejlődött. Különösen szeretném dicsérni a Maystadt elnökkel folytatott együttműködést, ami például szolgálhat más intézményekkel való kapcsolatokra évi mentesítés (vita) Elnök. A következő napirendi pont a következőkről folytatott közös vita Dan Jørgensen jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Unió pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése III. szakasza végrehajtása tekintetében a Bizottság mentesítéséről (SEC(2007)1056 C6 0390/ /2037(DEC) (SEC(2007)1055 C6 0362/ /2037(DEC) (A6-0109/2008), José Javier Pomés Ruiz jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Unió pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése I. szakasza végrehajtása tekintetében az Európai Parlament mentesítéséről (C6-0363/ /2038(DEC) (A6-0091/2008), Nils Lundgren jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Unió pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése II. szakasza végrehajtása tekintetében a Tanács mentesítéséről (C6-0364/ /2039(DEC)) (A6-0096/2008), Nils Lundgren jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Unió pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése IV. szakasza végrehajtása tekintetében a Bíróság mentesítéséről (C6-0365/ /2040(DEC)) (A6-0097/2008), Nils Lundgren jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Unió pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése V. szakasza végrehajtása tekintetében a Számvevőszék mentesítéséről (C6-0366/ /2041(DEC)) (A6-0093/2008), Nils Lundgren jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Unió pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése VI. szakasza végrehajtása tekintetében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság mentesítéséről (C6-0367/ /2042(DEC)) (A6-0098/2008), Nils Lundgren jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Unió pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése VII. szakasza végrehajtása tekintetében a Régiók Bizottsága mentesítéséről (C6-0368/ /2043(DEC)) (A6-0095/2008), Nils Lundgren jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Unió pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése VIII. szakasza végrehajtása tekintetében az Európai Ombudsman mentesítéséről (C6-0369/ /2036(DEC)) (A6-0092/2008), Nils Lundgren jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Unió pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése IX. szakasza végrehajtása

9 tekintetében az Európai Adatvédelmi Biztos mentesítéséről (C6-0370/ /2044(DEC)) (A6-0094/2008), Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Alapítvány az Élet és Munkakörülmények Javításáért pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0372/ /2047(DEC)) (A6-0111/2008), Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Képzési Alapítvány pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0381/ /2056(DEC)) (A6-0114/2008), Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Szakképzésfejlesztési Központ pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0371/ /2046(DEC)) (A6-0110/2008), Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Unió szerveinek Fordítási Központja pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0378/ /2053(DEC)) (A6-0124/2008), Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0386/ /2060(DEC)) (A6-0117/2008), Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelő Központja pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0375/ /2050(DEC)) (A6-0116/2008), Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (volt Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelő Központja) pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0374/ /2049(DEC)) (A6-0113/2008), Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Újjáépítési Ügynökség pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0373/ /2048(DEC)) (A6-0112/2008), Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0376/ /2051(DEC)) (A6-0122/2008), Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0377/ /2052(DEC)) (A6-0128/2008), Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Gyógyszerügynökség pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0379/ /2054(DEC)) (A6-0125/2008),

10 Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0384/ /2059(DEC)) (A6-0120/2008), Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0382/ /2057(DEC)) (A6-0115/2008), Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0383/ /2058(DEC)) (A6-0118/2008), Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Vasúti Ügynökség pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0387/ /2062(DEC)) (A6-0123/2008), Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Hálózat- és Információ Biztonsági Ügynökség pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0385/ /2061(DEC)) (A6-0119/2008), Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0389/ /2214(DEC)) (A6-0126/2008), Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Eurojust pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0380/ /2055(DEC)) (A6-0129/2008), Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai Rendőrakadémia pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0388/ /2063(DEC)) (A6-0121/2008), Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében a Hatodik, a Hetedik, Nyolcadik és Kilencedik Európai Fejlesztési Alap pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (KOM(2007)0458 C6-0118/ /2064(DEC)) (A6-0106/2008), (korábbi előadó: Stubb úr) valamint, Hans-Peter Martin jelentése a Költségvetési Ellenőrző Bizottság nevében az Európai GNSS Ellenőrző Hatóság pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében a mentesítésről (C6-0049/ /2000 (DEC)) (A6-0127/2008). Dan Jørgensen, előadó. (DA) Elnök úr, azzal szeretném kezdeni, hogy emlékeztetnék mindenkit: közel járunk egy rendkívül fontos tevékenység befejezéséhez. Általánosságban, ha a Parlament szerepét vesszük górcső alá a többi intézménnyel összevetve, talán elmondhatjuk, hogy három fő feladatunk van. Részt veszünk az európai országok és állampolgáraik számára a jogalkotásban. Részt veszünk a költségvetés létrehozásában, azaz annak meghatározásában, hogy mire használjuk fel az EU pénzeszközeit. Végül, utolsó szerepünk a felügyelő testületi tevékenység. A Parlament a polgár őrkutyája, ha

11 megengedik, hogy így fejezzem ki magam. A feladat, amit itt ma befejezünk talán a legfontosabb része a felügyelő testületi szerepnek: ez az a rész, ahol aprólékosan felülvizsgáljuk a Bizottságot és a többi intézményt a tekintetben, hogy hogyan kezelik pénzeszközeiket, és természetesen nem utolsósorban értékeljük, hogy hogyan mennek a dolgok a tagállamokban, ahol jól tudjuk az EU pénzeszközeinek mintegy 80%-át kezelik. Ennek elmondásával természetes feladatom, hogy dicsérjem képviselőtársaimat a többi képviselőcsoportból. A Parlament egésze szavaz a mai jelentésről. Úgy érzem kiváló együttműködést élvezhettünk a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban. Különösen szeretném megemlíteni az árnyékelőadókat, akik véleményem szerint igen konstruktívan járultak hozzá az ügyhöz. Természetesen ezért tudtunk ilyen nagy nyomást kifejteni a Bizottságra, és ilyen konstruktív párbeszédet folytatni vele. Elsőként néhány pozitívumot említenék. Rá fogok térni a negatív vonatkozásokra is, de hadd kezdjem az előző évekhez képest megjelenő néhány pozitívum említésével. Nincs kétség a felől, hogy a mezőgazdasági ágazatban nagyon léptünk előre a pénzeszközök ellenőrzés alatt tartásával kapcsolatban. Az integrált pénzügyi rendszer és igen, vélelmezhetően sok polgár Európában, akik esetleg követik ezt a beszédet, ezzel nem ért egyet természetesen azt jelenti, hogy az EU mezőgazdasági pénzeszközei ellenőrzéséhez egy teljesen új és sokkal hatékonyabb módszer vezettünk be. A rendszer rendkívül hatékony. Az Európai Számvevőszék maga is rámutatott erre számos alkalommal. Már tudjuk, hogy néhány éven belül a mezőgazdasági politikán belüli gyakorlatilag valamennyi pénzeszközre vonatkozni fog ez a nagyon hatékony rendszer, ami mindenképpen megérdemli a dicséretet. Az elmúlt években azonban erőteljes kritikát hallottunk a kutatáspolitikával kapcsolatos számos pontról. Ezen kívül meg kell említeni, hogy a Bizottság kritikánkat nagyon komolyan vette és intézkedési tervet hajt végre, amely biztosította, hogy a problémák nagy része már a folyamat során megoldódik. Ezért a Bizottság komoly dicséretet érdemel. Végül, természetesen nagyon örülünk a nyilvánosságra került kezdeményezéseknek. Megjelent a nyitottság az EU támogatások fogadóival kapcsolatban mind a szociális alapokat, mind a mezőgazdasági kiadásokat illetően. Ezen kívül, most már tudni fogjuk a Tanács és a Bizottság különféle munkacsoportjai résztvevőinek nevét is, amiért ez a Ház sok éve küzd. A Bizottság most már hozzájárult, hogy közzéteszi ezt az információt. Ki kell mondani, hogy ez nagyon pozitív fejlemény. Természetesen az is nyilvánvaló, hogy ez a folyamat olyan területeket érint és érintett, amelyeket bizonyos mértékig kritizáltunk. Aki a folyamatot követte, tudja, hogy ez különösen két területet érint: a strukturális alapokat és a külpolitika ügyeit, azaz a külügyeket. Ami a strukturális alapokat illeti, a Számvevőszék nagyon egyértelműen arra a következtetésre jutott, hogy a kifizetett pénzeszközök 12%-át soha nem lett volna szabad kifizetni: 12%-át vagy majdnem 4 milliárd eurót. Nyilvánvaló, hogy ez egy teljesen elfogadhatatlan helyzet. Ez volt a kiindulási pontja annak a folyamatnak, amelyet ma fejezünk be. Számos konzultációt tartottunk, és a bizottsággal együtt én személyesen is élveztem a Bizottsággal folytatott szoros párbeszédet. Az, hogy előadóként én most azzal fejezhetem be, hogy megadjuk a mentesítést, kizárólag annak köszönhető, hogy számos eredményt elértünk. A Bizottság tekintélyes számú reformot ténylegesen végrehajtott bizonyított, hogy 37 nagyon is konkrét pontot végrehajtanak. Ezt elfogadta a Biztosok Kollégiuma. Bizonyos területeken ez több és szigorúbb ellenőrzés bevezetésének kérdése, míg más területeken az ellenőrzések egyszerűsítésének a kérdése, hatékonyabbá tételük érdekében. Minden területen nagyon világos határidőket vezettek be. Nagyon világos kritériumokat adtak meg nekünk arra vonatkozóan, hogy miként történjen a visszacsatolás, hogy mi is és a

12 közvélemény is rendelkezzék lehetőséggel ellenőrizni, hogy ennek tényleg pozitív hatása van. Két dologra kell emlékeznünk: először, természetesen, hogy az a tény, hogy 2006-ban nem helyesen fizettek ki pénzt ami ennek az eljárásnak a témája azt jelenti, hogy ezt a pénzt vissza kell szedni. Úgy véljük, hogy ezt most már garantálják. Garanciát kell azonban kapnunk arra is, hogy ez a jövőben ne történhessen meg. Valószínű, hogy ez legalább ilyen fontos. Úgy véljük, hogy a Bizottság által előterjesztett új eljárásokkal ezt a célt elértük. Nyilvánvaló, hogy a szép szavak nem elegendőek. Bár most már kimondtuk, hogy elfogadjuk az előterjesztett reformokat, ezt az ügyet és a folyamatot nagyon gondosan fogjuk nyomon követni. Ezért ma szeretnék egy módosítási javaslatot is tenni, és úgy tudom, hogy a Bizottság hajlandó azt támogatni. Kallas úrtól jelzést kaptam, miszerint elfogadható megoldás lehet, ha a Bizottság havonta egyszer összeül a Költségvetési Ellenőrző Bizottsággal, és lehetőséget ad számunkra, hogy az e területen elért előrehaladást megvitassuk. Ez rendkívül jótékony hatású lenne mindkét fél számára. Hadd szóljak néhány szót a második olyan területről, ahol súlyos problémákat tapasztaltunk. Ez a külpolitika. Konkrétabban, az iraki kérdés. Tudjuk, hogy az EU bizonyos pénzeszközöket biztosít Irak újjáépítéséhez minden bizonnyal sok jó politikai indoka van ennek. Irakot példaként választottuk ki. Szeretnénk egy listát azokról a konkrét Irakban megvalósuló projektekről, amelyet részben vagy egészben az EU az ENSZ-en vagy a Világbankon keresztül finanszíroz. Egy ilyen lista megszerzése rendkívül nehéznek bizonyult. Több hónapig tartott. Olyan információ, amiről tudtuk, hogy rajta kellett volna lennie a listán, nem szerepelt rajta, és hosszas tárgyalások folytak oda-vissza, amíg egészen a közelmúltban végre megkaptuk azt az információt, amit meg kellett volna kapnunk már az elején. Ez az, amiért végre olyan helyzetben vagyunk, hogy ténylegesen megadhatjuk a mentesítést ezen a területen. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb kérdés természetesen az, hogy mi lesz a jövőben. Irak csak egy példa, Mi van a többi országgal, amelyből több mint 100 van, ahol az EU támogatást nyújt különféle tevékenységekhez? A Bizottság most elkötelezte magát, hogy nyilvános hozzáférést biztosít a végső kezdeményezetthez, azaz ahhoz, aki a támogatás tényleges fogadója 2007-től, amit én elismerek és nagyon is szükségesnek tartok. Mindezek okok miatt ajánlom, hogy adjuk meg a mentesítést. Sok olyan kritika van, ami aláhúzható a tekintetben, hogy a Bizottság illetve a tagállamok hogyan intézik ügyeiket. Azt is szeretném elmondani, hogy a Bizottsággal folytatott jó párbeszéd révén sikerült eredményt elérni. Ez azt jelenti, hogy most már ajánlhatjuk, hogy fogadják el a évre vonatkozó beszámolókat. Vannak még területek, ahol szeretnénk, ha tovább vinnék a dolgokat. Nagyon szeretnénk nemzeti megfelelőségi nyilatkozatokat kapni, ahogyan ezt hívjuk itt a Parlamentben, azaz olyan éves nemzeti könyvvizsgálói nyilatkozatokat, amelyeket az adott ország pénzügyminisztere ír alá. Úgy gondoljuk, hogy ez egy nagyon jótékony eszköz lehetne a csalás, a megtévesztés és az EU pénzeszközökkel kapcsolatos titoktartás elleni küzdelemben az egyes országokban. Ezzel a kívánsággal szeretnék köszönetet mondani önöknek azért a lehetőségért, hogy már az első körben felszólalhattam. José Javier Pomés Ruiz, előadó. (ES) Elnök úr, üdvözlöm ezen a vitán, amelyen részt vesz a főtitkár is, és természetesen üdvözlöm Kallas urat. Nem tudok senkit üdvözölni a Tanács részéről, mert úgy tűnik, hogy a Tanácsnak semmi dolga az elszámolásokkal, és a mentesítésről szóló politikai vitáért való felelősség elvállalásával. Remélem, hogy ha a Lisszaboni Szerződés ratifikálása után a Tanácsnak lesz elnöke, garantálja számunka, hogy a Tanács is képviseltesse magát ezen a vitán.

13 Szeretnék gratulálni kollégámnak, Dan Jørgensennek kiváló jelentéséhez, és az általa elmondottak közül rámutatni arra, hogy milyen jól tesszük a dolgunkat az Európai Unióban, és hogy minden évben jobban. Ő több alkalommal is utalt Kallas biztos, illetve a Bizottság átláthatóságra vonatkozó kezdeményezésére. Két hónappal ezelőtt én magam is előadója voltam egy az átláthatósági politikát támogató saját kezdeményezésű jelentésnek. Nos, a Bizottság valóban előre lépett az átláthatósági politikában, csakúgy, mint a Parlament. Szeretnék rámutatni arra, hogy a Parlament szerepe a mentesítés megadásában politikai szerep, és mi nem vagyunk számviteli szakemberek és nem is kell, hogy azok legyünk. Ez politikai szerep, és a kérdés, amit a polgárok számára meg kell válaszolnunk a következő: azzal a pénzzel, ami a Parlament rendelkezésére állt, képesek voltunk-e megfelelni a pénzügyi év költségvetési kihívásainak? Olyan kihívásoknak, mint a Parlament felkészülése a bővítésre, az új tagállamok fogadására, az információs politika kiterjesztése, feladataink jobb ellátása, önmagunk felkészítése a lisszaboni kihívásra, amennyiben több jogszabály megalkotásában kell majd részt vennünk a lehető legjobb módon. Mi a politikai ítélet arra vonatkozóan, hogy mit tettünk ezekkel a kötelezettségvállalásokkal? Jól tettük a dolgunkat. Szeretnék néhány pontra rávilágítani ebből a pénzügyi évből. Először is Hans Pöttering elnök kezdeményezésére politikai párbeszédet kezdeményeztünk az Elnökség és a mentesítési eljárás között, ami ez idáig nem tűnt lehetségesnek. Most lehetséges, és az önök alelnöke jelen volt a vitán, szembesült a neki élőben és közvetlenül a bizottság által feltett kérdésekkel. Ugyancsak az elnök kezdeményezésére, a hivatal is rendszeres eljárásban dolgozik majd együtt a Költségvetési Bizottsággal és a Költségvetési Ellenőrző Bizottsággal, így ezt köszönöm önnek. Az átláthatóság sok vonatkozása javult a Parlamentben, amint láthatják is a jelentésben. Javítottunk asszisztenseink szerepének bemutatásán. Ami eddig nem sikerült, ebben az évben végre létrejön az asszisztensek jogállása, amit kérünk. Az igazság az, hogy európai parlamenti képviselőként sokáig tartott nekünk, amíg saját jogállásunkat megalkottuk. Röviden, türelmet kell kérnünk, de hangsúlyoznunk kell, hogy ezt a célt még nem értük el ban azonban, ez a referencia év, a dokumentumok 99%-át helyesen nyújtották be, úgy hogy azt gondolom, ez a kérdés is a helyes irányba mozdul el. Vannak még fennálló problémáink, és ezekkel kapcsolatban többé-kevésbé tesszük, amit tudunk. A polgárok nem értik, hogy a Parlamentnek miért van három helyszíne, nem értik és továbbra sem fogják megérteni, mert nem is könnyen érthető. Ez egy másik kihívás, amire a Tanácsnak kell megoldást találnia, majd ha lesz elnöke. A Parlament is eleget tett azonban a kötelezettségének, és a három helyszín költségét a évi 203 millió euróról 155 millió euróra csökkentette. 24%-kal csökkentettük a számlát, ami igen jó. Milyen kihívásokkal fogunk megbirkózni, amint jelentésemben említem? Éppen most mondtam, megadjuk asszisztenseinknek a végleges jogállást, mint ahogyan megtettük saját magunk számára is. Ott van a jobb jogalkotás kihívása is. A Parlamentnek sokkal minőségibb szerepet kell játszania, és ugyanakkor a Lisszaboni Szerződéssel, ha az hatályba lép, nagyobb lesz a ránehezedő munkateher is. Reméljük, hogy a belga kormány most, hogy van már belga kormány, egy kicsit jobb bánásmódban részesít bennünket épületpolitika tekintetében, mint mostanáig, mivel ez a bánásmód meglehetősen középszerű volt.

14 Felszólalásomat azzal szeretném befejezni, hogy költségvetési feladataink körében prudens évet tudhatunk magunk mögött, ezért kérem, hogy szavazzák meg a évre vonatkozó beszámolókat. Nils Lundgren, előadó. (SV) Elnök úr, én voltam a többi intézmény előadója, ahogyan nevezik őket, hetüknek, azaz a Tanácsnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának, az Európai Adatvédelmi Biztosnak és az Európai Ombudsmannak. Nem voltak súlyos kifogásaim semmivel kapcsolatban sem, amit megvizsgáltam. A szokásos megjegyzések voltak arról, hogy mi az, amin javítani lehet és kell. Nem volt semmilyen olyan felfedezés, ami bármi módon is megkérdőjelezhetné e hét intézmény számára a mentesítés megadását. Ennek ellenére is szeretném megragadni ezt az alkalmat, hogy emlékeztessek mindenkit, hogy a mentesítés megadása, ez a sokat igénylő felelősség a demokrácia alapja. Én nem hiszek abban, ahogyan ez a Ház kezeli ezt a feladatot, mert ugyanez volt a feladatom, azaz e hét intézmény vizsgálata két évvel ezelőtt, és akkor hölgyeim és uraim, azt fedeztem fel, hogy a Régiók Bizottságában a legmegdöbbentőbb dolgok történtek. Kiderítettem, hogy a legsúlyosabb jellegű csalást követték el ott. Én megszereztem azt az anyagot, amelyet önök mindannyian elolvashattak a titokszobában. Ezt az ügyet három különálló vizsgálatban vizsgálták: egyet az OLAF, a Csalás Elleni Hivatalunk, egyet a Számvevőszék és egyet maga a Régiók Bizottsága vezetett, ez utóbbi egy belső vizsgálat volt. Elbocsátották belső ellenőreiket. A panaszok listája végtelenül hosszú volt. Természetesen ezért azt javasoltam, hogy ne adjuk meg a mentesítést ilyen körülmények között. Ezt elmondtam a bizottságban. A bizottság mégis a mentesítés mellett szavazott. Ugyanazt mondtam itt a Parlamentben is két évvel ezelőtt, és önök nagy többséggel megszavazták a mentesítést. Ez azt mutatja, hogy amikor önöknek ma a mentesítésről kell szavazniuk, az én ajánlásom alapján, önök ezt nem azért teszik, mert én mondom, hanem pusztán megszokásból. Ez a gyűlés nem vállalja magára a felelősséget. Inkább az EU hírnevére gondol. Önök többet gondolnak a polgárok, a szavazók megtévesztésére. Ők nehogy megtudják, mi történik. Ezért meglehetős szomorúsággal mondom, hogy igen, ezúttal e többi intézmény megkaphatja a mentesítést. Én ezt tiszta lelkiismerettel tehetem. Hans-Peter Martin, felé irányul... (Az elnök félbeszakítja a felszólalót) előadó. (DE) Elnök úr, ön zsarnok! Mai felszólalásom mindazok Elnök. Ön ma másodszor beszél így. Fenntartom a jogot, hogy eljárjak ön ellen. Hans-Peter Martin (NI), előadó. (DE) Amit itt be kell mutatnom az egy iskolapélda mindazok számára, akiket érdekel, hogy a politikai döntések ténylegesen hogyan születnek. Didaktikus játék arról, hogy ebben a Parlamentben az ellenőrzési funkció hogyan bukik meg. Amikor a jövő politikatudomány hallgatói vagy a politika iránt érdeklődő polgárok tudomást szereznek róla, klasszikussá válik. A mentesítésről szóló jelentés részeként, szó szerint vettünk át olyan szövegrészeket, amelyeket a fő képviselőcsoportok tagjai nyújtottak be, és amelyek az ügynökségeket kritizáló véleményeket fejtettek ki. Például, egyértelmű,

15 hogy a Bizottság 1999-ben megkezdett reformjának fő eredményei a decentralizáció és a jogkör átruházás voltak, de a Bizottság még mindig nem állt elő az igazgatásirányítás e formájára vonatkozó tanulmánnyal vagy jelentéssel, vagy közbenső pénzügyi kimutatással. Ekkor ez bekerült az általam mérlegelt tényezők közé. E szöveg szerzője, Gräßle asszony nagy képviselőcsoport tagja. Az általa benyújtott módosítás a jelentésből pontosan ezeket a megállapításokat törölte. Sok más példa is van, ide értve Haug asszony hozzájárulását, ami ugyancsak az ügynökségekre vonatkozó kritikus megjegyzéseket tartalmazott, rámutatva például, hogy csak két ügynökség teljesen független az EU támogatásoktól, miközben többségüket kizárólag EU pénzeszközökből finanszírozzák ez szerepel Haug asszony egyik dokumentumában. Innen azonban kivágták! A Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnöke, Bösch úr gyakran tesz nagyon kritikus megjegyzéseket az ügynökségekre de nem a bizottságban. Akkor, amikor tényleg számítana, amikor megfelel az idő, amikor valódi lehetőség van rámutatni arra, hogy az ügynökségek felelőtlenül burjánzanak, hogy oly sok minden van szomorú állapotban, akkor a nagy képviselőcsoportok kérésére ezeket egyszerűen törlik. És mintha ez nem volna elég, amit mások megtehetnek, én, mint előadó nem tehetem meg. Így az egész indoklást egyszerűen cenzúrázták, így most megragadom ezt a lehetőséget, hogy felolvassam önöknek azt, ami egyébként az ülésről nem lenne a nyilvánosság számára hozzáférhető. A törölt rész így hangzik: A Bizottság 1999-ben megkezdődött reformfolyamatának a fő céljai a decentralizáció és a jogkörátadás voltak. Mostanáig a folyamatról semmilyen értékelést nem nyújtottak be. Ezen kívül a Bizottság soha nem adott meggyőző magyarázatot a decentralizált ügynökségek által biztosított hozzáadott értékről, arról, hogy a feladataikat miért ne lehetne éppen olyan jól a Bizottságon belül ellátni, vagy mint sok esetben, egyáltalán miért volt szükség arra, hogy az Európai Unió lépjen az adott területen. E helyett az eredmény felelőtlen burjánzás. Bizarr politikai döntések alapján hoztak létre új ügynökségeket. Ezeket az új ügynökségeket nem ellenőrzik, gyakran ellenőrizhetetlenek, leginkább nem hatékonyak és mindenek előtt, jelentős terhet jelentenek az európai adófizetők számára. Ugyanakkor az alkalmazotti előjogok példátlan sora jött létre. Más szavakkal, a Bizottság reformerőfeszítései, amelynek céljai a felelősséghez, az elszámoltathatósághoz, a hatékonysághoz, az új európai szolgáltatási kultúrákhoz és átláthatósághoz kapcsolódó célok voltak, látványos bukásnak bizonyultak. Mindenki számára nyilvánvalóvá vált a jogkörátadási és decentralizációs politika terén az elfogadhatatlan zavarodottság. Ez minden, csak nem felelős cselekvés. Még az előadó számára sem engedték meg, hogy ezt beépítse indokolásába. Természetesen ez beleillik abba a politikai forgatókönyvbe, hogy amikor a bizottságban általam benyújtott húsz jelentésről megkezdődött a vita, minden alkalommal, amikor valaki más szólalt fel, a módosításokat előkészítették és cenzúrázták a hátam mögött. Christofer Fjellner, előadó. (SV) Elnök úr, az Európai Fejlesztési Alap mentesítésének tárgyalásával kezdem. Talán önök közül sokan egy másik magas északi fiatalembert vártak, hogy ezt a munkát elvégezze, nevezetesen kollégánkat Alexander Stubbot, de amint néhányan tudják, Alexander nem tud velünk lenni a mai napon, mivel Finnország új külügyminiszterének nevezték ki. Ezért felkért engem, hogy vegyem át munkáját és mutassam be önöknek, és íme itt van az ő jelentése. Azt hiszem, a többség nevében szólok,

16 amikor azt mondom, hogy szomorúak vagyunk, hogy elvesztettük Alexandert, de ez nagyon jó hír Alexander és különösen Finnország számára. Most azonban azzal kezdeném, hogy gratulálok neki ahhoz a munkához, amit itt az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatban végzett. A bizottsági munka nagyon jól ment, és egységes bizottság tárgyalja meg a fejlesztési alapok mentesítését a mai napon. Az Európai Fejlesztési Alapok természetesen a demokrácia és a gazdasági fejlődés elősegítésének egyik eszköze az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokban. Ezért külön is örömet okoz azt látni, hogy a pénzt korrekt és felelős módon használják fel ban komoly erőforrások fölött rendelkeztek, 3 milliárd euró volt lekötve, és ennek majdnem 90%-át sikerült ki is fizetni. Az a tény azonban, hogy ma örömmel adjuk meg, illetve javasoljuk az e fejlesztési alapok irányítását végző bizottság számára a mentesítés megadását és ennek tényleg nagyon örülünk nem jelenti azt, hogy ne lennének kihívások, vagy ne lennének olyan területek, amelyeken a jövőben további munkát kell végezni. Csak felvetnék néhányat ezek közül. Például, a tavalyi évtől eltérően, elmondhatjuk, hogy a Számvevőszék nem adott ki teljesen tiszta megfelelőségi nyilatkozatot, de számos problémára mutatott rá, például a tranzakciók bizonyítékát illetően, amelyeket jobban dokumentálhattak volna vagy a különféle delegációktól származó kifizetéseket illetően. Azonban, szeretném elismerésemet kifejezni a Bizottság felé azért, mert ezeket a problémákat komolyan vette és konkrét, korrekt és fontos megoldásokat mutatott be ezekre a gondokra. Továbbá, jelentésünkben rámutatunk a modern informatikai rendszer megvalósítása késedelme által okozott problémákra is. Ez olyan ügy, amelyet komolyan veszünk, és reméljük, hogy a Bizottság tovább dolgozik rajta. Ennyit az igazgatási és gazdasági jellegű vonatkozásokról, mert van néhány politikai szempontból fontos kérdés is, amelyeket szeretnék felvetni. Először is, azt a tényt, hogy az Európai Fejlesztési Alap munkáját nagymértékben megkönnyítené, ha azt a közönséges költségvetés tartalmazná. Hasonlóképpen úgy véljük, hogy ha egy pénzügyi rendelet lenne, amely minden jelenlegi és jövendőbeli fejlesztési alapra vonatkozna, az is megkönnyítené a munkát. Ennyi elég az Európai Fejlesztési Alapról. Szeretném megragadni azt az alkalmat arra is, hogy röviden említést tegyek a független ügynökségek mentesítéséről. Ezt részben azért hozom fel, mert e munkának én voltam a felelőse az Európai Néppárt és Európai Demokraták képviselőcsoportjában, de valószínűleg főleg azért, mert az előadó, amint éppen most hallhatták, meglehetősen szokatlan módon áll hozzá a kérdéshez, hogy így fejezzem ki magam, és nem egészen azt a vonalat követi, amelyet a bizottság. Nagyon furcsának tartom, hogy Hans-Peter Martin nem döntött úgy, hogy törli a nevét mindezekről a jelentésekről, tekintettel arra, hogy nem az ő véleményéről fogunk ma itt a plenáris ülésen szavazni. Ha azonban mégis mondanom kell valamit magáról a munkáról, néhány nagyon fontos véleményről, amelyet mindennek ellenére szerepeltetünk ezekben a jelentésekben és amelyeket a szocialista képviselőcsoport, a mi csoportunk, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoportja, valamint a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportja közötti sikeres és szoros együttműködésnek köszönhetően szereztünk meg én csak azt szeretném aláhúzni, hogy azért adjuk meg a mentesítést, mert úgy véljük, hogy a Számvevőszék nyilatkozatában szerepelnek azok az indokok, amelyek miatt e független ügynökségek pénzügyi irányítását jóváhagyhatjuk. Ezzel együtt is vannak

17 problémák, és reméljük, hogy ezekkel kapcsolatban tovább folyik a munka. Ez különösen azt jelenti, hogy valamennyi intézmény a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament gondosabban vizsgálja meg az ügynökségek kéréseit. Remélem, hogy mindenki vállalja az ezzel járó felelősséget. Én visszatérek jövőre, amikor én leszek ennek a kérdésnek az előadója, és remélem, hogy azt a Bizottsággal nagyobb mélységben fogjuk tudni megvitatni. Siim Kallas, az Európai Bizottság alelnöke. (ET) Elnök úr, Jørgensen úr, előadók, tiszteletre méltó parlamenti képviselők, engedjék meg, hogy köszönetet mondjak a Parlamentnek, a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak, Jørgensen úrnak, az előadónak és a társelőadóknak az általuk készített jelentésért, és a bizottság ajánlásáért, hogy a évre vonatkozó költségvetés tekintetében a mentesítést meg kell adni. Ugyancsak köszönetet szeretnék mondani Alexander Stubbnak, az Európai Fejlesztési Alap pénzeszközei felhasználása tekintetében a mentesítésről szóló jelentéséért. Annak ellenére, hogy az Európai Számvevőszék nem tudott teljes körű megfelelőségi nyilatkozatot adni a beszámolók megbízhatóságáról és a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről a évre, vizsgálatának eredményei azonban a legjobbak voltak amióta a megfelelőségi nyilatkozat kiadásának gyakorlata elkezdődött. A Számvevőszék elismerte az általunk megtett erőfeszítéseket. Örömmel mondhatom, hogy a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága is elismeri ezt. Az ez évi vita a strukturális alapokra, a tagállamok kötelezettségeire, a behajtásokra és a kiigazításokra, valamint a külső segélyezés érzékeny területére összpontosít. Mindezeken a területeken szükség van további erőfeszítésekre. Egyetértünk, hogy rendszeresen kell nyomon követő intézkedéseket meghozni, nem csak a mentesítési eljárás miatt, hanem az alapító Szerződésben meghatározott feltételek és azok fontossága miatt is. Azt javaslom, hogy a Bizottság tagjai vagy képviselői rendszeresen vegyenek részt a Parlament ülésein, hogy megtárgyalják az ez évi mentesítési eljárás középpontjában lévő három terület egyikét és számoljanak be róla jelentésben. Ezek a területek: a tagállamok felelősségének növekedése azokon a területeken, ahol az Európai Unió és a tagállamok osztoznak a felelősségen, a strukturális alapok végrehajtása, és a külső intézkedések finanszírozásának figyelemmel kísérése (elsősorban a nemzetközi szervezeteken keresztül csatornázott finanszírozás ellenőrzése). A terv az, hogy májusra megnyitjuk a szokásos politikai stratégiai tárgyalást a következő évre az én illetékességi körömbe tartozó ágazatok tekintetében. Júniusban a strukturális alapokért felelős biztosok vagy képviselőik és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság mérlegelik a strukturális alapok intézkedési terve szerinti előzetes eredményeket. A strukturális alapok intézkedési tervéről az első negyedéves jelentést a Parlamentnek májusban küldik meg. Júliusban vagy szeptemberben a külkapcsolatokért felelős biztos vagy képviselője frissített információt ad majd a tiszteletreméltó képviselőknek a külső intézkedések javítása érdekében létrehozott vagyonkezelői alapokról, a nemzetközi szervezeteken keresztül csatornázott Európai Uniós finanszírozás átláthatóságáról és az ezzel kapcsolatban végrehajtott ellenőrzésekről. Ami a Bizottság évre vonatkozó összesített jelentését és a belső ellenőrök 2007-re vonatkozó jelentésének eredményeit illeti, júliusban vagy szeptemberben tudok majd erről

18 tájékoztatást adni, és akkor kellene folytatnunk a vitát a költségvetési mentesítésről, a behajtásokról és az ellenőrzések költségeiről ezzel kapcsolatban. A Bizottság ezekről a területekről októberben adja ki jelentését. Ez utóbbi adja majd meg azt az alapot, amelyen kialakulhat az intézmények közötti vita a tévedés megengedhető kockázatának témájáról. A Parlament és a Tanács ajánlásaira adott bizottsági hivatalos válaszokat a Parlament és a Tanács a szokásnak megfelelően ősszel kapja meg. Kollégáim, Danuta Hübner és Vladimír Špidla már átadták a Parlamentnek az intézkedési terv áttekintését annak érdekében, hogy a strukturális intézkedések alapjainak irányítását javítsák. A Bizottság és a tagállamok testreszabott intézkedések alkalmazását tervezik a strukturális intézkedések végrehajtása során a többes tévedések csökkentése érdekében. Ami a strukturális alapokat illeti, a Bizottság keményen járt el a költségek ellenőrzéséért felelős tagállamokkal szemben, és ahol szükséges volt, leállította a kifizetéseket és pénzügyi korrekciókat hajtott végre. A Bizottság elkötelezte magát az ilyen intézkedések megerősítése és kézzel fogható, mérhető eredmények elérése mellett. A megosztott irányítás területén a tagállamok benyújtották a nyilatkozatok és könyvvizsgálatok összegzéseit. Azokat ellen a tagállamok ellen, amelyek elmulasztották az összegzések benyújtását, az alapító Szerződés 226. cikkének megfelelően eljárást indítunk. Az összegzéseknek minden év elején történő benyújtásának következetes megkövetelése a tagállamoktól már elkezdte meghozni gyümölcseit. Benita Ferrero-Waldner biztos elmagyarázta a Parlamentnek az Európai Unió iraki segélyfinanszírozásának elveit, és javaslatokat nyújtott be arról, hogy hogyan lehetne jobban ellenőrizni a konkrét finanszírozást, és hogyan lehet biztosítani a nagyobb nyomon követhetőséget és átláthatóságot a finanszírozásban. Az e folyamatért felelős igazgató a nyáron tesz jelentést a Parlamentnek. Néhány eredmény már látható. Április elején létrejött egy találkozó a Bizottság és az ENSZ között Genfben; ez előtt a találkozó előtt tárgyalások zajlottak a parlamenti képviselők és a Bizottság képviselője között, és megállapodás született arról, hogy a közös munka láthatóságának növelése érdekében valamennyi külső irodában követendő közös útmutatást hoznak létre. Mind az ENSZ, mind a Bizottság vállalta a konkrét útmutatások alkalmazását, és alkalmazásuk szoros figyelemmel kísérését. A Bizottság nagyra értékeli a Parlament által jóváhagyott határozatokat. Ezek a határozatok üzenetet küldenek a polgároknak a kommunikációról, és a pénzügyi instrumentumok gyakorlati felhasználásáról. Tovább kell haladnunk ezen az úton és meg kell győznünk a közvéleményt, hogy pénzük, ami az Európai Unió költségvetését finanszírozza, jó kezekben van. Ralf Walter (PSE), a Fejlesztési Bizottság véleményének szerzője. (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, képviselőtársaim, szeretnék köszönetet mondani Dan Jørgensennek és Alexander Stubbnak, mivel ők egy az egyben megfeleltek a Fejlesztési Bizottság szándékainak. Nagyon hálásak vagyunk ezért, mert a Fejlesztési Bizottságban nagyon keményen dolgozunk ezen a kérdésen.

19 Az Európai Unió magának az Európai Uniónak a költségvetése összevonva a tagállami költségvetésekkel a világ messze legnagyobb fejlesztésisegély-adományozója. Ennek ellenére is, látva, ami jelenleg történik, úgy találjuk, hogy ez még mindig messze túl kevés és valóban többet kellene tennünk. Nem várhatunk, amíg a világ élelmiszer- és energiahiánya belerobban az arcunkba, hogy aztán meglepődjünk, hogy az emberek kivonulnak az utcára. Az általunk adományozott pénzt és amint elmondottam, mi vagyunk a világ legnagyobb donorja pontosabban kell célozni, hogy tudjuk, hogy a pénz ténylegesen eléri azokat, akiknek szükségük van rá, azt nem szórják szét, és nem tűnik el. Ezért sok energiát fektettünk annak ellenőrzésébe, hogy az általunk felhasznált pénzeket valóban a tervezett célra használják-e fel. A Parlament és a bizottság számára a legfontosabb hangsúly, hogy a pénzeszközök 20%-át az alapvető egészségügyi ellátásra, valamint az alapvető és felsőbb oktatásra kell felhasználni, hogy létrehozzuk a jövő alapjait. Így valamennyi előrehaladást sikerült elérni, de a Bizottság még mindig messze van attól, ahol szeretnénk, ha lenne. Ezen többet kell dolgoznunk, és önöket is rászorítjuk. Felhívást intéztünk önökhöz, hogy csökkentsék a múltbéli kifizetési hátralékokat, és valóban a 2001 előtti elmaradásokat az Európa Segély esetében 39%-kal, és az Európai Fejlesztési Alap esetében 49%-kal csökkentették. Ezek jó adatok, de természetesen ezek mindig csak közbenső fázist jelenthetnek. Fejlesztéspolitikánkkal kapcsolatban már többször rámutattunk arra, hogy semmi értelme két teljes egymással párhuzamosan futó rendszert fenntartani egyet az Európai Fejlesztési Alap és egyet a fejlesztési segély számára. Ezt a költségvetésben integrálni kell. Ezt a követelést most megtesszük, és a jövőben is megtesszük, amikor a pénzügyi előrejelzésekről tárgyalunk. Az utolsó észrevételem a költségvetési támogatást illeti. A Bizottság egyre növekvő mértékben nyújt országoknak általános költségvetési támogatást. Ezt meg lehet tenni, de legyenek óvatosak, nehogy azt tapasztalják, amit mi a jelenlegi tagállamokkal a strukturális alapokkal kapcsolatban átadjuk a felelősséget, mert az államoknak kell átvállalniuk a felelősséget, és aztán derül ki, hogy a rendszerek nem működnek, és hogy ezért senki sem felelős. Innen a tanácsom: kérem alaposan győződjenek meg arról, amit tesznek már a kezdet kezdetétől. Önökkel leszünk az egész úton kritikusan, de egyben pozitívan. Összességében őszinte gratulációm az előadóknak, és nagyon köszönöm önöknek az együttműködést. Jamila Madeira, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményének szerzője. (PT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében a költségvetés kezelésével kapcsolatban azzal szeretném kezdeni, hogy nyugtalanít bennünket, hogy a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások növekedése folytatódott, és ez, együtt az n+2 szabály helyére lépő n+3 szabállyal, amit néhány tagállam ig terjedő időszakban hajt végre, a helyzet rosszabbodásához vezethet, aminek eredményeként még tovább tarthat, amíg a pénzeszközök eljutnak a végső kedvezményezettekhez. Olyan politikákról van itt szó, amelyek közvetlenül érintik a polgárokat, például az Európai Szociális Alapról, és a késedelmeknek katasztrofális hatása lehet az alapok hatékony és sikeres felhasználása tekintetében. Ami a strukturális politikákat illeti, egyetértünk a Számvevőszékkel abban, hogy javítani kell az ellenőrzési rendszereken, hogy a strukturális alapok területén végrehajtott projektek tévedéseit meg lehessen előzni. Több felügyeletre, hatékonyabb könyvvizsgálatokra és a projektek hatékony figyelemmel kísérésére van szükség a kezdetektől a végükig, hogy kellő időben lehessen mindenféle hiányosságot vagy tévedést orvosolni. Emiatt az Európai

20 Bizottságnak logisztikai kapacitással és megfelelő erőforrásokkal kell rendelkeznie, hogy a visszacsatolási mechanizmusok valóban operatívak legyenek, és a könyvvizsgálati eljárásokra megfelelő felülvizsgálat vonatkozzék. Nagyon fontos azonban az értelmes indikátorok és célok alkalmazása, amelyek összehasonlíthatók, és amennyire lehetséges, aggregálhatók rövidtávon, hogy el lehessen végezni a strukturális politikai trendek elemzését, hogy elkerülhessük azt, ami egyébként óhatatlanul durva és homályos értékelés lenne, és ezért nem lehetne végleges következtetéseket levonni az alapok hatékony alkalmazásáról. Fontosnak tartom megemlíteni a Bizottság tagállamokhoz intézett ajánlásai időbeliségét, hogy a tagállamok élhessenek az új strukturális alapokra vonatkozó szabályozás által biztosított egyszerűsítésekkel, például az Európai Szociális Alap esetében a közvetett költségekre átalányösszegek alkalmazásával. Én is szeretnék gratulálni az Európai Bizottságnak az EURES hálózatba történt befektetéshez, és üdvözlöm a Munkavállalói Mobilitás Európai Éve megtartásának erényeit. Ezek természetesen rávilágítottak a mindannyiunk által felismert, de még mindig előttünk álló, mobilitáshoz kapcsolódó kérdésekre. Ami a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság által elemzett európai ügynökségeket illeti, én csak röviden szeretnék neki köszönetet mondani az általuk végzett munkáért, és amint mindannyian láthattuk, összességében nagyon pozitívan értékelhetjük tevékenységeiket. Ezzel együtt is azzal szeretném befejezni, hogy felhívom a figyelmet, hogy meg kell növelni a dublini ügynökség előirányzatát, amelyet most megbíztunk a foglalkoztatás és az üzleti világ várható változásainak elemzésével azzal a céllal, hogy támogassa a társadalmi-gazdasági projektet az európai globalizációs alkalmazkodási alaphoz benyújtott kérelmek értékelésével. Ezért ez egy rendkívül érzékeny és fontos terület, amelyre az Európai Uniónak a speciális figyelmet kell fordítania, nevezetesen a dublini ügynökség által végzett elemzés révén, amely segíthet azoknak a potenciális válságoknak az előre jelzésében, amelyeket mindannyian el tudunk képzelni a horizonton a 27 tagállam bármelyikében. Jutta Haug, a Környezetvédelmi Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság véleményének szerzője. (DE) Elnök úr, biztos úr, a környezetvédelmi bizottság nagyon meg volt elégedve a Környezetvédelmi Főigazgatóság és az Egészségügyi Főigazgatóság által végzett munkával. Tudom, hogy az ilyesmit nem nagyon gyakran hallják tőlem. Én általában kritizálom a Bizottságot, de ebben az esetben a ha nincs eltörve, ne ragaszd meg igazsága áll. Azok, akik a két főigazgatóságnál a költségvetésért felelősek, nagyon együttműködőek. Nagyon köszönöm. Ugyancsak köszönetet kívánok mondani az előadónak, Dan Jørgensennek. Nagyon keményen dolgozott az egész költségvetési mentesítési eljárás során, kiváló jelentést nyújtott be, és nagyvonalúan átvette a környezetvédelmi bizottság valamennyi következtetését a évi mentesítés megadásáról. A Költségvetési Ellenőrzési Bizottság ezzel elismerte azt, amit a környezetvédelmi bizottság egyhangúan fogadott el. Ezt is nagyon köszönöm. Hadd szóljak most néhány szót az ügynökségeinkről. Mi a környezetvédelmi bizottságban ugyancsak nagyon elégedettek voltunk a négy ügynökség munkájával és költségvetési gazdálkodásával: ezek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, valamint az Európai Gyógyszerügynökség.