A közös agrárpolitika

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A közös agrárpolitika"

Átírás

1 A közös agrárpolitika Folytatása következik ÉVES a Közös Agrárpolitika Készen a jövőre P A R T N E R S É G E U R Ó P A É S A G A Z D Á L K O D Ó K K Ö Z Ö T T Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

2 A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni. Ingyenesen hívható telefonszám (*): (*) Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a as telefonszámokhoz, vagy kiszámlázzák ezeket a hívásokat. Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu). Katalógusadatok a kiadvány végén találhatók. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2012 ISBN doi: /36320 Európai Unió, 2012 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Printed in Belgium Újrahasznosított papírra nyomtatva

3 Élő történelmünk ötven éve A 2012-es év az 50. évfordulója a közös agrárpolitika (KAP) létrejöttének. A KAP az európai integráció egyik sarokkövének számít, és már öt évtized óta biztosítja az európai polgárok számára a biztonságos élelmiszer-ellátást, valamint a vidék életképességét. A közös agrárpolitikát azért hozták létre, hogy a lakosságnak megfizethető árú, minőségi élelmiszereket, a mezőgazdasági termelőknek pedig méltányos megélhetést biztosítson. Ezek a célkitűzések ötven év elteltével sem veszítettek érvényességükből. Az évek során az Európai Unió a közös agrárpolitikát folyamatosan a társadalom változó igényeihez igazította. Így a KAP a gazdálkodók és Európa közötti kialakult dinamikus partnerség története. Ez a partneri viszony folyamatosan haladt a korral, így három fő szakaszt különböztethetünk meg a KAP történetében. Ezek során a közös agrárpolitika elhozta a bőséget Európába az élelmiszerhiány után; alkalmazkodott a fenntarthatósággal és a környezetvédelemmel összefüggő új kihívásokhoz; valamint kiterjesztette a termelőknek a vidékfejlesztésben betöltött szerepét az élelmiszer-termelésen túlra. A közös agrárpolitika létrehozása óta gazdálkodók három nemzedéke művelte a földet és gondoskodott állatairól. A KAP története az ő történetük is. A kontinens élelmezése mellett ők ma már a vidék és a természeti erőforrásaink épségének megőrzéséről is gondoskodnak, valamint kulcsszereplőivé váltak a vidéki területek és a vidéki gazdaság megújulásának. A közös agrárpolitika reformja most ismét terítéken van; a jelenlegi átalakítás erősíteni kívánja az unió vidéki területeinek és mezőgazdaságának versenyképességét és fenntarthatóságát. Ez az új politika választ keres a napjainkban Európa előtt álló gazdasági, környezetvédelmi és területi kihívásokra. 1

4 A közös agrárpolitika mérföldkövei 2

5 1957 A Római Szerződéssel létrejön az Európai Gazdasági Közösség (a mai Európai Unió elődje) hat nyugat-európai állam részvételével. Megfogalmazódik a KAP mint közös politika terve, melynek célkitűzése, hogy a közösség polgárai számára megfizethető árú élelmet, a gazdálkodóknak pedig méltányos jövedelmet biztosítson Létrejön a közös agrárpolitika (KAP)! A közös agrárpolitika lényege, hogy a mezőgazdasági termelők jó áron tudják értékesíteni áruikat. Ők évről évre egyre többet és többet termelnek. Az üzletek polcai megtelnek megfizethető árú élelmiszerekkel. Ezzel megvalósult az első célkitűzés: az élelmezésbiztonság es 1980-as évek A kínálat szabályozása. A gazdaságok termelékenysége olyan mértékben megnőtt, hogy a szükségesnél nagyobb mennyiségű élelmiszert is előállítanak. Az élelmiszer-fölösleget elraktározzák, ami élelmiszerhegyek felhalmozódásához vezet. Ezért célzott intézkedéseket vezetnek be, amelyek összhangba hozzák a termelést a piaci igényekkel A KAP a piac helyett ezentúl a termelőket támogatja. Az ártámogatás szerepe csökken, helyét a gazdálkodóknak történő közvetlen segélykifizetések veszik át. A termelőket arra ösztönzik, hogy a környezetvédelmi szempontokat fokozottan figyelembe véve gazdálkodjanak. A KAP reformja egybeesik a Rióban 1992-ben tartott Föld-csúccsal, ahol elfogadják a fenntartható fejlődés elvét es évek közepe Előtérbe kerülnek az élelmiszerekkel kapcsolatos minőségi követelmények. A közös agrárpolitika új intézkedésekkel támogatja a mezőgazdasági befektetéseket, a képzéseket, az élelmiszer-feldolgozás fejlesztését és a marketinget. Lépéseket tesznek a hagyományos és regionális élelmiszerek védelme érdekében. Megvalósításra kerül az ökológiai termelésről szóló első európai jogszabály A KAP a vidékfejlesztésre helyezi a hangsúlyt. A KAP fokozott hangsúlyt fektet a vidéki Európa gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésére. Mindemellett folytatódnak a 90-es években megkezdett, a gazdálkodók piacorientáltságának növelését célzó reformok A KAP újabb reformja függetleníti a támogatást a termelés mennyiségétől. A termelők tevékenysége piacorientáltabbá válik, és az európai mezőgazdaságot érintő bizonyos korlátozásokra való tekintettel jövedelemtámogatásban részesülnek. A támogatás fejében tiszteletben kell tartaniuk az élelmiszer-biztonságra, a környezetvédelemre és az állatok jólétére vonatkozó szigorú normákat es évek közepe A KAP nyit a világ felé. Az Európai Unió világelső a fejlődő országokból származó mezőgazdasági termékek behozatalában. Nagyobb mennyiséget importál, mint az Egyesült Államok, Japán, Ausztrália és Kanada együttvéve. A fegyver kivételével mindent megállapodás keretében az Európai Unió szabad piaci hozzáférést biztosít az összes legkevésbé fejlett országnak. Egyetlen más fejlett ország sem tanúsít ennyi nyitottságot, elkötelezettséget és nyújt tényleges piaci hozzáférést a fejlődő országok termelői számára Az Európai Unió gazdálkodóinak száma megduplázódik a 12 új tagállam 2004-es és 2007-es csatlakozását követően. Tizennyolc évvel a berlini fal leomlása után az Európai Unió 27 tagállamot és több mint 500 millió polgárt számlál. A bővítéssel megváltozik az unió mezőgazdaságának és vidéki tájainak összképe is A KAP újabb reformja a mezőgazdasági ágazat gazdasági és ökológiai versenyképességének erősítésére törekszik annak érdekében, hogy a vidéki területeken ösztönözze az innovációt, küzdjön az éghajlatváltozás ellen, támogassa a foglalkoztatást és a növekedést. 3

6 Minőség a polgároknak és méltányosság a termelőknek 1957-ben hat ország részvételével megalakul az EGK (az Európai Unió elődje). Az 1962-ben induló közös agrárpolitika hozzáfog Európa azon képességének újjáépítéséhez, hogy el tudja látni önmagát élelmiszerrel. A sok -at azonban a túl sok váltja fel, és felesleg termelődik. Ezért az 1980-as években termelésszabályozó intézkedéseket vezetnek be. A KAP a figyelmét az élelmiszer minőségére és biztonságára, a megfizethető árakra, valamint a környezet védelmére, a méltányosságra és a hatékonyság növelésére irányítja. Az Európai Uniónak a mezőgazdasági termékek világkereskedelmében betöltött vezető szerepe további kötelezettségeket ró a KAP-ra. A Római Szerződés Az Európai Unió a háború által hátrahagyott romokra és hamura épült. A Római Szerződést ben aláíró hat állam megfogadta, hogy a háború utáni Európát sújtó éhínség nem fog többé megismétlődni. Bár az élelmiszerhiány enyhült, néhány alapvető élelmiszerhez való hozzáférést még az 50-es években is fejadagokkal szabályozták bizonyos nyugateurópai országokban. Ma már nehéz elképzelni, de sokunk szülei és nagyszülei számára ez jelentette a mindennapok valóságát. 4

7 Egy modellértékű politika A KAP volt az Európai Unió első és sokáig egyetlen teljesen integrált politikája. Kikövezte az utat az unió egységes piacának 30 évvel későbbi, 1992-es megvalósítása felé. A KAP egységes árrendszere szükségessé tette egy saját pénznem, az elszámolási egység (EE) kialakítását, amely az euró távoli előfutárának tekinthető es bevezetésekor egy elszámolási egység egy amerikai dollárt ért. Sicco Mansholt: a KAP szülőatyja Sicco Mansholt holland gazdálkodó és politikus volt Európa agrárpolitikájának leginkább meghatározó tervezője. Mansholt képviselte a közös agrárpolitika garantált árakon és a tagállamok általi közös finanszírozáson alapuló főbb elemeit az 1962-ben záruló maratoni tárgyalássorozaton. Előrelátó politikusként 1968-ban figyelmeztetett a feleslegek jövendő kialakulására, valamint arra, hogy sürgősen korszerűsíteni kell a gazdálkodást és növelni kell a hatékonyságot. 5

8 A KAP első generációja A közös agrárpolitika bevezetésekor a háború utáni generáció számos kistermelője még mindig kézzel fejte teheneit, és kaszával takarította be a szénát. Bennük csakúgy, mint a társadalom többi tagjában még élénken élt az élelmiszerhiány és az üzletek előtti sorok emléke. A KAP nyújtotta támogatások lehetővé tették számukra, hogy mezőgazdasági berendezéseket, jobb minőségű vetőmagokat és műtrágyát vegyenek, valamint felújítsák gazdasági épületeiket. Magasabb jövedelmüknek köszönhetően banki kölcsönt vehettek fel tevékenységeik fejlesztéséhez. Mindennek köszönhetően az élelmiszer-termelés növekedésnek indult. A vidéki élet azonban továbbra is nehéz volt. A gazdák egyre idősebbek lettek, gyermekeik pedig nem lelkesedtek azért, hogy nyomdokaikba lépjenek. 6

9 A kínálat szabályozása A garantált minimumárak által támogatva a mezőgazdasági termelők az 1970-es években érték el azt a pontot, amikor több élelmiszert termeltek meg a szükségesnél. Ennek eredményeképp költséges és politikailag kínos élelmiszer-fölösleg alakult ki. Az 1980-as évek elejétől olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek célja az volt, hogy a piaci kereslethez közeledjen a termelés. A fölösleg felszámolásának első lépéseként 1984-ben kvótakorlátokat állítottak fel a tejtermékekre ben pedig az agrárpolitika jelentős átalakításának részeként az Európai Unió a piactámogatásról átállt a termelők támogatására. Állatjóléti normák Biztonságos élelmiszer kizárólag egészséges és megfelelően tartott állatokból származhat. Ezért az Európai Unió állatjóléti előírásokat vezetett be annak érdekében, hogy a haszonállatoknak tartásuk és piacra szállításuk során ne okozzanak fájdalmat és szenvedést. A lábasjószágoknak és a szárnyasoknak biztosítani kell egy minimális életteret, és a rendszer arra ösztönzi a termelőket, hogy visszatérjenek az állatok természetes környezetben való, szabad mozgását lehetővé tévő állattartási módszerekhez. 7

10 Cél a minőség A KAP emellett figyelmét a minőségre összpontosította. Jelenleg a legmagasabb szintű minőségi és termelési normákat alkalmazza szigorú növény- és állategészségügyi ellenőrzéssel. Ennek köszönhetően az Európai Unió 500 millió polgára számára a világ legbiztonságosabb élelmiszereit nyújtja, valamint biztosítja a termelőtől a fogyasztó tányérjáig tartó folyamatos nyomon követhetőséget. A hagyományos és regionális élelmiszerek támogatása és védelme érdekében is történtek lépések. A rendszer ösztönzi az ökológiai termelést. A KAP hozzájárult ahhoz, hogy az élelmünk megfizethető maradjon. Ma egy átlagos család jövedelmének 15%-át költi élelmiszerre, míg ötven évvel ezelőtt ez az arány 30% volt. Ez a csökkenés a növekvő jövedelmeknek tudható be, de hozzájárult a versenyképesebb és hatékonyabb mezőgazdasági termelés is. 8

11 A KAP költségei Integrált közös politikaként a közös agrárpolitika finanszírozása az Európai Unió éves költségvetéséből történik. Ezzel szemben a többi szakpolitikát, mint például az egészségügyet és az oktatást, javarészt az uniós tagországok saját nemzeti költségvetése finanszírozza. A KAP 50 évvel ezelőtti indulásakor az akkori igen csekély uniós költségvetés legnagyobb tételét alkotta. Ma a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre fordított kiadások megközelítőleg évi 55 milliárd eurót tesznek ki, ami az EU teljes költségvetésének nagyjából 45%-a. A közös agrárpolitika kiadásai 1984-ben érték el az Európai Unió költségvetésének legnagyobb hányadát, mintegy 72%-át; ez az arány azóta folyamatosan csökken. Ez a csökkenő tendencia a továbbiakban is folytatódni fog. A KAP kiadásainak alakulása, milliárd euró (folyó áron) Vidékfejlesztés Termeléshez nem kötött támogatás Termeléshez kötött támogatás Egyéb piaci intézkedések Export-visszatérítés

12 A természeti erőforrások felelős és fenntartható használata A KAP 1992-es nagy reformcsomagja tartalmazza azt a kívánalmat, hogy a gazdálkodók vállaljanak felelősséget a természet védelméért és a fenntartható mezőgazdaságért. A termelők bizonyos közjavakat is adnak nekünk, például megőrzik a táj szépségét, és ápolják a falusi élethez kötődő örökségünket. Ezenkívül első vonalban harcolnak az éghajlatváltozás ellen. A technológiát is munkába fogják az ökológia védelmében és versenyképességük növelése érdekében. Kiegyensúlyozott hozzáállás A globális élelmiszer-kereslet 2050-re 40%-kal fog bővülni, így Európának is növelnie kell termelését, de nem bármi áron. Az 1992-es reform a gazdálkodókra ruházta annak felelősségét, hogy felügyeljenek a vidékre és a biológiai sokféleségre, valamint körültekintően használják fel természeti erőforrásainkat, a talajt, a levegőt és a vizet. Ez a felelősségvállalás a gyakorlatban olyan intézkedésekben tükröződhet, mint a növénytermesztés diverzifikációja, állandó legelők fenntartása és a kevésbé intenzív termelés. 10

13 A KAP második generációja A második KAP-generáció másfajta gazdálkodói létet élt meg, amely azonban nem volt könnyebb a korábbinál. Azok a gazdálkodók, akik átvették szüleik gazdaságát, új valósággal szembesültek. A gazdák túl sokat termeltek, így fölösleges készletek keletkeztek. A kereslet és a kínálat kiegyensúlyozására reformfolyamatot indítottak útjára. Az 1990-es években az élelmiszer minősége és biztonsága, valamint az állatok jóléte kiemelt fontosságú kérdésnek számított. A gazdálkodók is ekkor kezdtek egyre inkább tudatára ébredni egyéb kötelességeiknek, úgymint annak, hogy felelősek a természet védelméért, illetve a természeti erőforrások körültekintő és fenntartható használatáért. A fenntartható mezőgazdaság kihívása A fenntartható fejlődés elve az 1992-es Rio de Janeiro-i Föld-csúcson került elfogadásra. Ez az elv azóta beépült az Európai Unió minden szakpolitikájába beleértve az agrárpolitikát is, ami új kötelezettségeket rótt a gazdálkodókra. Mindannyiunk érdekében olyan közjavakról kellett gondoskodniuk, mint az ápolt vidéki táj, a virágzó biológiai sokféleség, a természeti erőforrások körültekintő használata és a kulturális helyszínek és emlékek megőrzése. E közjavak biztosításának költségei azonban nem jelenhetnek meg a mezőgazdasági termékek árában. Ennek ellentételezéseként a társadalom egészének javára végzett tevékenységeikért az Európai Unió jövedelemtámogatásban részesíti a gazdálkodókat. 11

14 A gazdálkodók és az éghajlatváltozás Az éghajlatváltozás hatásai megértették velünk, hogy ami korábban távoli fenyegetésnek tűnt, már utol is ért bennünket. A mezőgazdasági termelésnek alkalmazkodnia kell az időjárási körülmények és a vegetációs időszakok változásaihoz, valamint a gyakoribb természeti csapásokhoz. Vissza nem térítendő támogatások segítik a gazdálkodókat abban, hogy a haszonállatok táplálásának megváltoztatásával, a melléktermékeket és a maradványokat felhasználó megújuló energiaforrások (biomasszatüzelőanyagok) hasznosításával csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ily módon a gazdálkodók kiveszik részüket az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére irányuló globális küzdelemből. Tudomány és technológia 12 A kutatás és fejlesztés az európai gazdaság egyéb ágazataihoz hasonlóan a jövő közös agrárpolitikájának is létfontosságú eleme. A laboratóriumok a termesztési feltételek változásához alkalmazkodó új növényfajtákat állítanak elő. A hatékonyság növelése biztosítja a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások eredményesebb felhasználását. A gazdálkodók a legújabb műholdas és mobil technológiákat alkalmazzák az időjárás előrejelzéséhez. Számítógépek segítségével határozzák meg az anyagfelhasználásukat, a kémiai növényvédő szerek használatát a lehető legalacsonyabb szintre szorítva. Intelligens mérő és irányító rendszerek a leghatékonyabban használják ki a szélenergia által termelt elektromos energiát a termőterületeken és a regionális vagy nemzeti elosztóhálózatokhoz való átvitel során egyaránt. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy kétszerezzék meg az agrárkutatásra és -innovációra szánt költségvetést (amelynek allokációja egy új típusú innovációs partnerségen keresztül is folyna majd) annak érdekében, hogy kevesebből többet és hatékonyabban termeljünk. Ezek a források a gazdálkodók és a vidéki élet számára hasznos kutatási projekteket támogatják majd, áthidalva a kutatólaboratórium és a megművelt föld közötti szakadékot.

15 A k ö z ö s a g r á r p o l i t i k a F o l y t a t á s a k ö v e t k e z i k 20 W 10 W 0 10 E 20 E 30 E 40 E 50 E 60 E 40 N 40 N 50 N 50 N 60 N 30 W 60 N Éghajlatváltozás Az Európai Unió mezőgazdaságára gyakorolt lehetséges hatások 0 10 E 20 E 30 E Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentései, valamint a Közös Kutatóközpont és a tagállamok szakértői tanulmányai alapján. Cartography : DG AGRI GIS-Team 09/2007 EuroGeographics for the administrative boundaries km Éghajlati zónák Európában Nyugati és atlanti-óceáni területek Áradások kockázata Melegebb és szárazabb nyarak Tengerszint Növényekre veszélyes kártevők és betegségek kockázata Haszonnövény- és takarmányhozam Állategészségügy és -jólét Északi területek Nyári esőzések Téli viharok és áradások Vegetációs időszak hossza, terméshozamok Megfelelő termőföld Kártevők és betegségek kockázata Déli és délkeleti régiók Rendelkezésre álló vízkészlet Aszály és kánikula kockázata Talajerózió kockázata Vegetációs időszak, terményhozam Növénytermesztéshez ideális területek Közép-Európa Téli esőzések és áradások Nyári esőzések Aszály, vízhiány kockázata Talajerózió kockázata Terméshozamok, termeszthető növények 13

16 Pezsgő vidéki élet és gazdaság A gazdálkodók mindig is elengedhetetlenül hozzátartoztak a vidéki élethez, és jelentősen hozzájárultak a helyi gazdasághoz. A vidékfejlesztés 2000-ben a közös agrárpolitika részévé vált. Kiemelt figyelmet kap a vidéki Európa gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése. A tét az, hogy fenn tud-e maradni a vidék mint emberek lakó- és munkahelye, illetve kikapcsolódásuk helyszíne. A KAP harmadik generációja A gazdálkodók mai generációja egyszerre tölti be a termelő, a vidék gondnoka és a vállalkozó szerepkörét. A reformok hatására ma már a gazdák piacorientáltabb termelést folytatnak. Néhányan közülük saját gazdaságukban dolgozzák fel, majd helyben értékesítik az élelmiszert, erősítve ezáltal a vidéki gazdaságot. A mezőgazdasági termelők helyi közösségüket is támogatják a vidéki turizmuson, új vállalkozások alapításán és kulturális tevékenységeken keresztül. Munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy az eljövendő gazdálkodó generációk biztos jövő elé nézzenek. 14

17 A fiatal gazdálkodók jövője Ma az unió mezőgazdasági termelőinek kétharmada 55 évnél idősebb. Gondoskodni kell a gazdálkodásnak a következő generáció számára történő átadásáról. Ennek hiányában kemény következményekkel számolhatunk: a vidékről való elvándorlással, gyorsan idősödő agrárnépességgel és az ágazatban elhelyezkedő fiatalok hiányával. A folytonosság jelentőségének tudatában a közös agrárpolitika képzéseket és pénzügyi forrásokat bocsát a fiatalok rendelkezésére, ösztönözve a gazdálkodói tevékenységekbe való bekapcsolódásukat. A gazdálkodók mint vállalkozók A jelenlegi közös agrárpolitika kifejezetten támogatja, hogy a gazdálkodók egyben a termékeiket közvetlenül a piacon értékesítő, a keresletre és kínálatra vonatkozó piaci jelzésekre reagáló vállalkozók is legyenek. Saját üzleti tervük és a fogyasztók általuk feltételezett igényei alapján szabadon dönthetnek afelől, hogy mit termeljenek. A KAP támogatásával olyan új tevékenységekbe foghatnak, mint a gazdaság saját üzletében történő értékesítés, kézműves termékek készítése, kulturális programok szervezése, vagy indíthatnak a falvak és vidéki infrastruktúra felújítását, a helyi munkahelyteremtést célul kitűző projekteket is. E tevékenységeknek nem szükséges közvetlenül kapcsolódniuk a gazdálkodáshoz. A vidék mindenkié: falusi turizmus Kiemelkedő változatosságuk és puszta szépségük a pihenés és kikapcsolódás ideális helyszínévé teszik az európai vidéket és tájakat. A vidéki környezetben eltöltött szabadság a városi népességet újra összeköti az elveszett falusi hagyományokkal, a tiszta környezetet és egyenesen a gazdaságból érkező friss élelmiszert is beleértve. Számos gazdaság biztosít kényelmes családi szálláshelyet felújított gazdasági épületekben, valamint részvételi lehetőséget a gazdasághoz kapcsolódó programokban. A gazdaságok száma irányítóik életkora szerinti bontásban az EU-15 területén 2000 és 2007 között (1000 gazdaság) évesnél fiatalabb 35 és 44 év közötti 45 és 54 év közötti 55 és 64 év közötti 65 éves és a feletti

18 Segítség a kistermelőknek A kistermelők az Európai Unió agrárnépességének egyharmadát alkotják. Bár a megművelt területek csupán 3%-án gazdálkodnak, adminisztrációs terheik megközelítik a nagyobb gazdálkodókéit. A közös agrárpolitika tervezett reformjának egyik célja az adminisztrációs és kifizetési eljárások egyszerűsítése a kistermelők számára, hogy kevesebbet kelljen foglalkozniuk a papírmunkával és több időt szentelhessenek a gazdaságnak. A gazdálkodók alkotják az élelmiszer-ellátási lánc első lépcsőfokát. Gyakran azonban kevésbé jól szervezettek, mint az ellátási láncban távolabb elhelyezkedő élelmiszer-feldolgozók és -forgalmazók, valamint gyengébb az alkupozíciójuk is. A KAP jövőbeni célja, hogy segítse a gazdálkodók csoportokba szerveződését, hogy együttes tárgyalás révén nagyobb mértékben részesüljenek a termékeikért általunk kifizetett végfogyasztói árból. 16

19 Sokszínű Európa Az Európai Unió mezőgazdasági termelőinek száma 12 új tagállam 2004 és 2007 közötti csatlakozásával megduplázódott. A közös agrárpolitika mind a 27 tagállamot támogatja abban, hogy megőrizzék saját éghajlati és földrajzi adottságaikhoz illeszkedő mezőgazdasági tevékenységeiket. A mezőgazdasági termelés feltételei az unióban igen eltérőek a rövid vegetációs időszakú, közel sarki éghajlatú északi vidékektől a vízben szegény szubtrópusi déli területekig. A száraz, nehezen megközelíthető vagy hegyvidéki régiókban az életkörülmények megnehezíthetik a megélhetést. Ezért a közös agrárpolitikának nemcsak a társadalom változó igényeihez, hanem a vidéki élet átalakulásához is igazodnia kell, lehető téve a mezőgazdaság minden formájának virágzását, még a termelés szempontjából hátrányos területeken is. 17

20 A jövőbe tekintve A közös agrárpolitikában ismét komoly reformok zajlanak, amelyek célja, hogy a KAP legalább ig megfeleljen a kihívásoknak. A reformok főbb célkitűzései egy a környezeti szempontokat jobban érvényesítő, méltányosabb és hatékonyabb agrárpolitika kialakítására irányulnak. További cél az európai mezőgazdasági termelés gazdasági és ökológiai versenyképességének erősítése. 2) Válságkezelő eszközök felállítása, amelyek segítségével gyorsabban reagálhatunk az újabb gazdasági kihívásokra és jobban megfelelhetünk azoknak Az áringadozás kedvezőtlenül befolyásolja a mezőgazdasági ágazat hosszú távú versenyképességét. Ezért a Bizottság az ennek leginkább kitett ágazatok számára az intervenció és a magántárolás eszközével élő védőhálók felállítására tesz javaslatot, amelyek hatékonyabbak és jobban reagálnak; továbbá támogatja a biztosítási és befektetési alapok létrehozását. 18 A közös agrárpolitika tízpontos reformterve az Európai Bizottság október 12-i javaslata 1) Célirányosabb jövedelemtámogatás a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzése érdekében Az Európai Unió mezőgazdasági potenciáljának eredményesebb fejlesztése érdekében a Bizottság javaslatot tesz a gazdálkodók jövedelmeinek méltányosabb, célirányosabb és egyszerűbb támogatására. Az alapjövedelem támogatása kizárólag az aktív mezőgazdasági termelőket illeti majd meg. A támogatás idővel csökkenő mértékű lesz, összege a létrehozott munkahelyek számát figyelembe véve gazdaságonként eurótól a eurót meghaladó felső határértékig fog terjedni. A támogatásra szánt összeg igazságosabban kerül majd elosztásra a termelők, a régiók és a tagállamok között. 3) Környezetvédelmi támogatás a hosszú távú termelékenység és az ökoszisztémák megőrzése érdekében A mezőgazdaság környezeti fenntarthatóságának növelése és a termelők erőfeszítéseinek támogatása érdekében a Bizottság javaslatot tesz arra, hogy a közvetlen kifizetések 30%-át a természeti erőforrások eredményesebb kiaknázásának támogatására használják fel. Az erre irányuló intézkedések a növénytermesztés diverzifikációja, az állandó legelők fenntartása, a víztározók és a táj megőrzése praktikusak, egyszerűen végrehajthatók és ténylegesen kedvezően hatnak az ökoszisztémára. 4) További befektetések a kutatás és fejlesztés terén A Bizottság azt javasolja, hogy kétszerezzék meg az agrárkutatásra és -innovációra szánt költségvetést (amelynek allokációja egy új európai innovációs partnerségen keresztül is folyna majd) annak érdekében, hogy kevesebből többet és hatékonyabban termeljünk. Az uniós finanszírozás többek között az új európai innovációs partnerség révén a termelők számára hasznos projekteket fogja támogatni, ösztönzi a kutatók és a gazdálkodók közötti szorosabb együttműködést, valamint a kutató laboratóriumokban elért pozitív eredmények gyorsabb gyakorlati

21 megvalósítását, ezenfelül megfelelőbb tájékoztatást és tanácsot kíván nyújtani a termelőknek. 5) Versenyképesebb és kiegyensúlyozottabb élelmiszer-ellátási lánc létrehozása A mezőgazdaság az élelmiszer-ellátási lánc első lépcsőfokaként kulcsszerepet tölt be, azonban az ágazatot jelentős széttöredezettség és a strukturáltság hiánya jellemzi, hozzáadott értékeit pedig nem ismerik el. A mezőgazdasági termelők pozíciójának megerősítése érdekében a Bizottság azt is javasolja, hogy hozzanak létre termelői és szakmák közötti szervezeteket, valamint fejlesszék a termelők és a fogyasztók közötti közvetlen értékesítést. A jelentőségét vesztett cukorkvóta-rendszer 2015 után megszűnik. 6) Az agrár-környezetvédelmi kezdeményezések ösztönzése A közös agrárpolitika fontosnak tartja, hogy minden területnek figyelembe vegyék a sajátos adottságait, továbbá országos, regionális és helyi szinten egyaránt támogatni fogja a környezetvédelmi kezdeményezéseket. Ennek érdekében a Bizottság két konkrét vidékfejlesztési prioritás meghatározását javasolja az ökoszisztémák helyreállítására, megőrzésére és minőségük javítására, valamint a természeti erőforrások eredményes felhasználására és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre. 7) A fiatal mezőgazdasági termelők kezdeti letelepedésének elősegítése A mezőgazdasági termelők kétharmada 55 évnél idősebb. A fiatal generációnak az ágazatba történő bevonását elősegítendő a Bizottság javaslatot tesz egy új letelepedési támogatás létrehozására, amely a negyven év alatti gazdálkodók mezőgazdasági termelésben eltöltött első öt évét támogatja. 8) A vidéki foglalkoztatás és vállalkozói tevékenység támogatása A foglalkoztatás és a vállalkozói tevékenység előmozdítása érdekében a Bizottság egy sor intézkedést javasol, amelyek a vidéken folyó gazdasági tevékenységet és a helyi fejlesztési kezdeményezéseket hivatottak ösztönözni. Ennek keretében például létrehoznak egy kezdő csomagot, amely öt éven keresztül akár euróval is támogatja a mikrovállalkozások projektjeit. Ezenfelül erősítik a helyi LEADER akciócsoportok tevékenységét is. 9) A veszélyeztetett egyensúlyú területek hatékonyabb támogatása Az elsivatagosodás megakadályozása és termőföldünk gazdagságának megőrzése érdekében a Bizottság lehetőséget biztosít a tagállamoknak arra, hogy további támogatást nyújtsanak a mezőgazdasági szempontból hátrányos területek termelőinek. Ez a támogatás hozzáadódik a vidékfejlesztési politika keretein belül már rendelkezésre álló egyéb forrásokhoz. 10) Egyszerűbb és hatékonyabb közös agrárpolitika A szükségtelen adminisztrációs terhek kiküszöbölése érdekében a Bizottság a KAP több adminisztrációs mechanizmusának egyszerűsítését javasolja ideértve a feltételes szabályokat és az ellenőrző rendszereket, anélkül, hogy az veszítene hatékonyságából. Ezenkívül a kistermelőknek nyújtott támogatásokkal kapcsolatos eljárások is egyszerűsödnek majd. A kistermelők számára létrehoznak továbbá egy gazdaságonként és évenként euró összegű átalánytámogatást. Támogatást nyer majd az a gazdálkodó is, aki egy mezőgazdasági termelést feladó kisbirtokostól vásárolja meg termőföldjét, vállalva annak átalakítását. 19

22 Borító: Thinkstock Hemera; 2. o.: A Francia Mezőgazdasági Minisztérium gyűjteménye, Comstock; 4. o.: Európai Bizottság; 5. o.: Európai Bizottság; 6. o.: A Francia Mezőgazdasági Minisztérium gyűjteménye; 7. o.: istockphoto, Photodisc; 8. o.: Thinkstock Hemera; 9. o.: Thinkstock; 10. o.: Ingram Publishing; 11. o.: Ceja, T. Hudson; 12. o.: istockphoto, istockphoto; 14. o.: Getty Images; 15. o.: istockphoto; 16. o.: istockphoto; 17. o.: istockphoto, istockphoto, istockphoto, Európai Bizottság, istockphoto, istockphoto, Getty Images, istockphoto, istockphoto; 18. o.: Getty images; 19. o.: istockphoto 20

23 Európai Bizottság A közös agrárpolitika Folytatása következik Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, oldal 21 cm x 29,7 cm ISBN doi: /36320

24 KF HU-C Európai Bizottság Mezögazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság doi: /36320

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26.

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. SZÉKELY ERIKA A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. Európai Innovációs Partnerség - EIP Új megközelítés az uniós kutatásban és innovációs politikában

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020

MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 Összefoglló Prioritások A prioritás z lábbi hzi problémák megoldásár irányul: A prioritáshoz kpcsolódó tervezett intézkedések Mely EU temtikus célkitűzéshez

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felels helyettes államtitkár 2014. október 29. Budapest, VHT Szakmai napok Az új Közös Agrárpolitika (KAP) 2014-2020

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon

Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon JUHÁSZ, Anikó Rövid Ellátási Lánc (REL) EMVA tematikus alprogram Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0282(COD) 18.7.2012. a Költségvetési Bizottság részéről

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0282(COD) 18.7.2012. a Költségvetési Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Költségvetési Bizottság 18.7.2012 2011/0282(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Költségvetési Bizottság részéről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére az Európai Mezőgazdasági

Részletesebben

Vidékfejlesztési Minisztérium

Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági termékek (EU) belső piacon és harmadik országokban történő megismertetése és promóciója Pályázók köre: Szakmai és szakmaközi szervezetek PR tevékenység, promóció

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

az európai mezőgazdasági politika reformja www.greens-efa.eu

az európai mezőgazdasági politika reformja www.greens-efa.eu az európai mezőgazdasági politika reformja M O S T vagy S O H A www.greens-efa.eu IGAZSÁGOS KAP 1 Továbbra is a mezőgazdasági üzemek 20%-a kapja a KAP-ból származó közvetlen kifizetések 80%-át. Valamennyi

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt

Részletesebben

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) Véleménytervezet Giovanni La Via (PE560.

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) Véleménytervezet Giovanni La Via (PE560. Európai Parlament 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 20.7.2015 2015/2132(BUD) MÓDOSÍTÁS: 1-17 Giovanni La Via (PE560.881v01-00) Az Európai Unió 2016-os pénzügyi

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában

Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában Fátyolka lak Katica fészek Biocont Kft szívességéből Dr. Roszík Péter c. egyetemi docens, alelnök, Magyar Biokultúra Szövetség 2014.05.22. Székesfehérvár

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program prioritásai. Tervezett forrásarányok a VP-n belül

Vidékfejlesztési Program prioritásai. Tervezett forrásarányok a VP-n belül Vidékfejlesztési Program (VN) prioritási területei Tervezett forrásarányok a VP-n belül Vidékfejlesztési Program prioritásai 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben

Részletesebben

Közösség által támogatott mezőgazdaság. Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet

Közösség által támogatott mezőgazdaság. Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet Közösség által támogatott mezőgazdaság Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet A közösség által támogatott mezőgazdaság egy olyan mezőgazdasági kezdeményezés, melyben a közösség átvállalja a gazdálkodótól a gazdálkodással

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program pályázati lehetőségei

Vidékfejlesztési Program pályázati lehetőségei pályázati lehetőségei Célcsoport: Mezőgazdasági termelők, Erdőgazdálkodók, Élelmiszer-feldolgozók. Összes forrás: 4200,8 millió euró Támogatási formák: Vissza nem térítendő támogatás, Kamattámogatás Prioritások:

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Környezet-tudatos gazdálkodás. A termelő, mint aktív környezetvédő

Környezet-tudatos gazdálkodás. A termelő, mint aktív környezetvédő Környezet-tudatos gazdálkodás A termelő, mint aktív környezetvédő Oktatási segédanyag felnőtt hallgatók részére Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával Nyugat-Magyarországi

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az EU bankjaként gazdaságilag életképes, fenntartható beruházásokat finanszírozunk, támogatunk szaktudásunkkal Európa határain belül és túl. Az EU 28 tagállamának

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben