A közös agrárpolitika

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A közös agrárpolitika"

Átírás

1 A közös agrárpolitika Folytatása következik ÉVES a Közös Agrárpolitika Készen a jövőre P A R T N E R S É G E U R Ó P A É S A G A Z D Á L K O D Ó K K Ö Z Ö T T Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

2 A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni. Ingyenesen hívható telefonszám (*): (*) Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a as telefonszámokhoz, vagy kiszámlázzák ezeket a hívásokat. Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu). Katalógusadatok a kiadvány végén találhatók. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2012 ISBN doi: /36320 Európai Unió, 2012 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Printed in Belgium Újrahasznosított papírra nyomtatva

3 Élő történelmünk ötven éve A 2012-es év az 50. évfordulója a közös agrárpolitika (KAP) létrejöttének. A KAP az európai integráció egyik sarokkövének számít, és már öt évtized óta biztosítja az európai polgárok számára a biztonságos élelmiszer-ellátást, valamint a vidék életképességét. A közös agrárpolitikát azért hozták létre, hogy a lakosságnak megfizethető árú, minőségi élelmiszereket, a mezőgazdasági termelőknek pedig méltányos megélhetést biztosítson. Ezek a célkitűzések ötven év elteltével sem veszítettek érvényességükből. Az évek során az Európai Unió a közös agrárpolitikát folyamatosan a társadalom változó igényeihez igazította. Így a KAP a gazdálkodók és Európa közötti kialakult dinamikus partnerség története. Ez a partneri viszony folyamatosan haladt a korral, így három fő szakaszt különböztethetünk meg a KAP történetében. Ezek során a közös agrárpolitika elhozta a bőséget Európába az élelmiszerhiány után; alkalmazkodott a fenntarthatósággal és a környezetvédelemmel összefüggő új kihívásokhoz; valamint kiterjesztette a termelőknek a vidékfejlesztésben betöltött szerepét az élelmiszer-termelésen túlra. A közös agrárpolitika létrehozása óta gazdálkodók három nemzedéke művelte a földet és gondoskodott állatairól. A KAP története az ő történetük is. A kontinens élelmezése mellett ők ma már a vidék és a természeti erőforrásaink épségének megőrzéséről is gondoskodnak, valamint kulcsszereplőivé váltak a vidéki területek és a vidéki gazdaság megújulásának. A közös agrárpolitika reformja most ismét terítéken van; a jelenlegi átalakítás erősíteni kívánja az unió vidéki területeinek és mezőgazdaságának versenyképességét és fenntarthatóságát. Ez az új politika választ keres a napjainkban Európa előtt álló gazdasági, környezetvédelmi és területi kihívásokra. 1

4 A közös agrárpolitika mérföldkövei 2

5 1957 A Római Szerződéssel létrejön az Európai Gazdasági Közösség (a mai Európai Unió elődje) hat nyugat-európai állam részvételével. Megfogalmazódik a KAP mint közös politika terve, melynek célkitűzése, hogy a közösség polgárai számára megfizethető árú élelmet, a gazdálkodóknak pedig méltányos jövedelmet biztosítson Létrejön a közös agrárpolitika (KAP)! A közös agrárpolitika lényege, hogy a mezőgazdasági termelők jó áron tudják értékesíteni áruikat. Ők évről évre egyre többet és többet termelnek. Az üzletek polcai megtelnek megfizethető árú élelmiszerekkel. Ezzel megvalósult az első célkitűzés: az élelmezésbiztonság es 1980-as évek A kínálat szabályozása. A gazdaságok termelékenysége olyan mértékben megnőtt, hogy a szükségesnél nagyobb mennyiségű élelmiszert is előállítanak. Az élelmiszer-fölösleget elraktározzák, ami élelmiszerhegyek felhalmozódásához vezet. Ezért célzott intézkedéseket vezetnek be, amelyek összhangba hozzák a termelést a piaci igényekkel A KAP a piac helyett ezentúl a termelőket támogatja. Az ártámogatás szerepe csökken, helyét a gazdálkodóknak történő közvetlen segélykifizetések veszik át. A termelőket arra ösztönzik, hogy a környezetvédelmi szempontokat fokozottan figyelembe véve gazdálkodjanak. A KAP reformja egybeesik a Rióban 1992-ben tartott Föld-csúccsal, ahol elfogadják a fenntartható fejlődés elvét es évek közepe Előtérbe kerülnek az élelmiszerekkel kapcsolatos minőségi követelmények. A közös agrárpolitika új intézkedésekkel támogatja a mezőgazdasági befektetéseket, a képzéseket, az élelmiszer-feldolgozás fejlesztését és a marketinget. Lépéseket tesznek a hagyományos és regionális élelmiszerek védelme érdekében. Megvalósításra kerül az ökológiai termelésről szóló első európai jogszabály A KAP a vidékfejlesztésre helyezi a hangsúlyt. A KAP fokozott hangsúlyt fektet a vidéki Európa gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésére. Mindemellett folytatódnak a 90-es években megkezdett, a gazdálkodók piacorientáltságának növelését célzó reformok A KAP újabb reformja függetleníti a támogatást a termelés mennyiségétől. A termelők tevékenysége piacorientáltabbá válik, és az európai mezőgazdaságot érintő bizonyos korlátozásokra való tekintettel jövedelemtámogatásban részesülnek. A támogatás fejében tiszteletben kell tartaniuk az élelmiszer-biztonságra, a környezetvédelemre és az állatok jólétére vonatkozó szigorú normákat es évek közepe A KAP nyit a világ felé. Az Európai Unió világelső a fejlődő országokból származó mezőgazdasági termékek behozatalában. Nagyobb mennyiséget importál, mint az Egyesült Államok, Japán, Ausztrália és Kanada együttvéve. A fegyver kivételével mindent megállapodás keretében az Európai Unió szabad piaci hozzáférést biztosít az összes legkevésbé fejlett országnak. Egyetlen más fejlett ország sem tanúsít ennyi nyitottságot, elkötelezettséget és nyújt tényleges piaci hozzáférést a fejlődő országok termelői számára Az Európai Unió gazdálkodóinak száma megduplázódik a 12 új tagállam 2004-es és 2007-es csatlakozását követően. Tizennyolc évvel a berlini fal leomlása után az Európai Unió 27 tagállamot és több mint 500 millió polgárt számlál. A bővítéssel megváltozik az unió mezőgazdaságának és vidéki tájainak összképe is A KAP újabb reformja a mezőgazdasági ágazat gazdasági és ökológiai versenyképességének erősítésére törekszik annak érdekében, hogy a vidéki területeken ösztönözze az innovációt, küzdjön az éghajlatváltozás ellen, támogassa a foglalkoztatást és a növekedést. 3

6 Minőség a polgároknak és méltányosság a termelőknek 1957-ben hat ország részvételével megalakul az EGK (az Európai Unió elődje). Az 1962-ben induló közös agrárpolitika hozzáfog Európa azon képességének újjáépítéséhez, hogy el tudja látni önmagát élelmiszerrel. A sok -at azonban a túl sok váltja fel, és felesleg termelődik. Ezért az 1980-as években termelésszabályozó intézkedéseket vezetnek be. A KAP a figyelmét az élelmiszer minőségére és biztonságára, a megfizethető árakra, valamint a környezet védelmére, a méltányosságra és a hatékonyság növelésére irányítja. Az Európai Uniónak a mezőgazdasági termékek világkereskedelmében betöltött vezető szerepe további kötelezettségeket ró a KAP-ra. A Római Szerződés Az Európai Unió a háború által hátrahagyott romokra és hamura épült. A Római Szerződést ben aláíró hat állam megfogadta, hogy a háború utáni Európát sújtó éhínség nem fog többé megismétlődni. Bár az élelmiszerhiány enyhült, néhány alapvető élelmiszerhez való hozzáférést még az 50-es években is fejadagokkal szabályozták bizonyos nyugateurópai országokban. Ma már nehéz elképzelni, de sokunk szülei és nagyszülei számára ez jelentette a mindennapok valóságát. 4

7 Egy modellértékű politika A KAP volt az Európai Unió első és sokáig egyetlen teljesen integrált politikája. Kikövezte az utat az unió egységes piacának 30 évvel későbbi, 1992-es megvalósítása felé. A KAP egységes árrendszere szükségessé tette egy saját pénznem, az elszámolási egység (EE) kialakítását, amely az euró távoli előfutárának tekinthető es bevezetésekor egy elszámolási egység egy amerikai dollárt ért. Sicco Mansholt: a KAP szülőatyja Sicco Mansholt holland gazdálkodó és politikus volt Európa agrárpolitikájának leginkább meghatározó tervezője. Mansholt képviselte a közös agrárpolitika garantált árakon és a tagállamok általi közös finanszírozáson alapuló főbb elemeit az 1962-ben záruló maratoni tárgyalássorozaton. Előrelátó politikusként 1968-ban figyelmeztetett a feleslegek jövendő kialakulására, valamint arra, hogy sürgősen korszerűsíteni kell a gazdálkodást és növelni kell a hatékonyságot. 5

8 A KAP első generációja A közös agrárpolitika bevezetésekor a háború utáni generáció számos kistermelője még mindig kézzel fejte teheneit, és kaszával takarította be a szénát. Bennük csakúgy, mint a társadalom többi tagjában még élénken élt az élelmiszerhiány és az üzletek előtti sorok emléke. A KAP nyújtotta támogatások lehetővé tették számukra, hogy mezőgazdasági berendezéseket, jobb minőségű vetőmagokat és műtrágyát vegyenek, valamint felújítsák gazdasági épületeiket. Magasabb jövedelmüknek köszönhetően banki kölcsönt vehettek fel tevékenységeik fejlesztéséhez. Mindennek köszönhetően az élelmiszer-termelés növekedésnek indult. A vidéki élet azonban továbbra is nehéz volt. A gazdák egyre idősebbek lettek, gyermekeik pedig nem lelkesedtek azért, hogy nyomdokaikba lépjenek. 6

9 A kínálat szabályozása A garantált minimumárak által támogatva a mezőgazdasági termelők az 1970-es években érték el azt a pontot, amikor több élelmiszert termeltek meg a szükségesnél. Ennek eredményeképp költséges és politikailag kínos élelmiszer-fölösleg alakult ki. Az 1980-as évek elejétől olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek célja az volt, hogy a piaci kereslethez közeledjen a termelés. A fölösleg felszámolásának első lépéseként 1984-ben kvótakorlátokat állítottak fel a tejtermékekre ben pedig az agrárpolitika jelentős átalakításának részeként az Európai Unió a piactámogatásról átállt a termelők támogatására. Állatjóléti normák Biztonságos élelmiszer kizárólag egészséges és megfelelően tartott állatokból származhat. Ezért az Európai Unió állatjóléti előírásokat vezetett be annak érdekében, hogy a haszonállatoknak tartásuk és piacra szállításuk során ne okozzanak fájdalmat és szenvedést. A lábasjószágoknak és a szárnyasoknak biztosítani kell egy minimális életteret, és a rendszer arra ösztönzi a termelőket, hogy visszatérjenek az állatok természetes környezetben való, szabad mozgását lehetővé tévő állattartási módszerekhez. 7

10 Cél a minőség A KAP emellett figyelmét a minőségre összpontosította. Jelenleg a legmagasabb szintű minőségi és termelési normákat alkalmazza szigorú növény- és állategészségügyi ellenőrzéssel. Ennek köszönhetően az Európai Unió 500 millió polgára számára a világ legbiztonságosabb élelmiszereit nyújtja, valamint biztosítja a termelőtől a fogyasztó tányérjáig tartó folyamatos nyomon követhetőséget. A hagyományos és regionális élelmiszerek támogatása és védelme érdekében is történtek lépések. A rendszer ösztönzi az ökológiai termelést. A KAP hozzájárult ahhoz, hogy az élelmünk megfizethető maradjon. Ma egy átlagos család jövedelmének 15%-át költi élelmiszerre, míg ötven évvel ezelőtt ez az arány 30% volt. Ez a csökkenés a növekvő jövedelmeknek tudható be, de hozzájárult a versenyképesebb és hatékonyabb mezőgazdasági termelés is. 8

11 A KAP költségei Integrált közös politikaként a közös agrárpolitika finanszírozása az Európai Unió éves költségvetéséből történik. Ezzel szemben a többi szakpolitikát, mint például az egészségügyet és az oktatást, javarészt az uniós tagországok saját nemzeti költségvetése finanszírozza. A KAP 50 évvel ezelőtti indulásakor az akkori igen csekély uniós költségvetés legnagyobb tételét alkotta. Ma a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre fordított kiadások megközelítőleg évi 55 milliárd eurót tesznek ki, ami az EU teljes költségvetésének nagyjából 45%-a. A közös agrárpolitika kiadásai 1984-ben érték el az Európai Unió költségvetésének legnagyobb hányadát, mintegy 72%-át; ez az arány azóta folyamatosan csökken. Ez a csökkenő tendencia a továbbiakban is folytatódni fog. A KAP kiadásainak alakulása, milliárd euró (folyó áron) Vidékfejlesztés Termeléshez nem kötött támogatás Termeléshez kötött támogatás Egyéb piaci intézkedések Export-visszatérítés

12 A természeti erőforrások felelős és fenntartható használata A KAP 1992-es nagy reformcsomagja tartalmazza azt a kívánalmat, hogy a gazdálkodók vállaljanak felelősséget a természet védelméért és a fenntartható mezőgazdaságért. A termelők bizonyos közjavakat is adnak nekünk, például megőrzik a táj szépségét, és ápolják a falusi élethez kötődő örökségünket. Ezenkívül első vonalban harcolnak az éghajlatváltozás ellen. A technológiát is munkába fogják az ökológia védelmében és versenyképességük növelése érdekében. Kiegyensúlyozott hozzáállás A globális élelmiszer-kereslet 2050-re 40%-kal fog bővülni, így Európának is növelnie kell termelését, de nem bármi áron. Az 1992-es reform a gazdálkodókra ruházta annak felelősségét, hogy felügyeljenek a vidékre és a biológiai sokféleségre, valamint körültekintően használják fel természeti erőforrásainkat, a talajt, a levegőt és a vizet. Ez a felelősségvállalás a gyakorlatban olyan intézkedésekben tükröződhet, mint a növénytermesztés diverzifikációja, állandó legelők fenntartása és a kevésbé intenzív termelés. 10

13 A KAP második generációja A második KAP-generáció másfajta gazdálkodói létet élt meg, amely azonban nem volt könnyebb a korábbinál. Azok a gazdálkodók, akik átvették szüleik gazdaságát, új valósággal szembesültek. A gazdák túl sokat termeltek, így fölösleges készletek keletkeztek. A kereslet és a kínálat kiegyensúlyozására reformfolyamatot indítottak útjára. Az 1990-es években az élelmiszer minősége és biztonsága, valamint az állatok jóléte kiemelt fontosságú kérdésnek számított. A gazdálkodók is ekkor kezdtek egyre inkább tudatára ébredni egyéb kötelességeiknek, úgymint annak, hogy felelősek a természet védelméért, illetve a természeti erőforrások körültekintő és fenntartható használatáért. A fenntartható mezőgazdaság kihívása A fenntartható fejlődés elve az 1992-es Rio de Janeiro-i Föld-csúcson került elfogadásra. Ez az elv azóta beépült az Európai Unió minden szakpolitikájába beleértve az agrárpolitikát is, ami új kötelezettségeket rótt a gazdálkodókra. Mindannyiunk érdekében olyan közjavakról kellett gondoskodniuk, mint az ápolt vidéki táj, a virágzó biológiai sokféleség, a természeti erőforrások körültekintő használata és a kulturális helyszínek és emlékek megőrzése. E közjavak biztosításának költségei azonban nem jelenhetnek meg a mezőgazdasági termékek árában. Ennek ellentételezéseként a társadalom egészének javára végzett tevékenységeikért az Európai Unió jövedelemtámogatásban részesíti a gazdálkodókat. 11

14 A gazdálkodók és az éghajlatváltozás Az éghajlatváltozás hatásai megértették velünk, hogy ami korábban távoli fenyegetésnek tűnt, már utol is ért bennünket. A mezőgazdasági termelésnek alkalmazkodnia kell az időjárási körülmények és a vegetációs időszakok változásaihoz, valamint a gyakoribb természeti csapásokhoz. Vissza nem térítendő támogatások segítik a gazdálkodókat abban, hogy a haszonállatok táplálásának megváltoztatásával, a melléktermékeket és a maradványokat felhasználó megújuló energiaforrások (biomasszatüzelőanyagok) hasznosításával csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ily módon a gazdálkodók kiveszik részüket az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére irányuló globális küzdelemből. Tudomány és technológia 12 A kutatás és fejlesztés az európai gazdaság egyéb ágazataihoz hasonlóan a jövő közös agrárpolitikájának is létfontosságú eleme. A laboratóriumok a termesztési feltételek változásához alkalmazkodó új növényfajtákat állítanak elő. A hatékonyság növelése biztosítja a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások eredményesebb felhasználását. A gazdálkodók a legújabb műholdas és mobil technológiákat alkalmazzák az időjárás előrejelzéséhez. Számítógépek segítségével határozzák meg az anyagfelhasználásukat, a kémiai növényvédő szerek használatát a lehető legalacsonyabb szintre szorítva. Intelligens mérő és irányító rendszerek a leghatékonyabban használják ki a szélenergia által termelt elektromos energiát a termőterületeken és a regionális vagy nemzeti elosztóhálózatokhoz való átvitel során egyaránt. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy kétszerezzék meg az agrárkutatásra és -innovációra szánt költségvetést (amelynek allokációja egy új típusú innovációs partnerségen keresztül is folyna majd) annak érdekében, hogy kevesebből többet és hatékonyabban termeljünk. Ezek a források a gazdálkodók és a vidéki élet számára hasznos kutatási projekteket támogatják majd, áthidalva a kutatólaboratórium és a megművelt föld közötti szakadékot.

15 A k ö z ö s a g r á r p o l i t i k a F o l y t a t á s a k ö v e t k e z i k 20 W 10 W 0 10 E 20 E 30 E 40 E 50 E 60 E 40 N 40 N 50 N 50 N 60 N 30 W 60 N Éghajlatváltozás Az Európai Unió mezőgazdaságára gyakorolt lehetséges hatások 0 10 E 20 E 30 E Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentései, valamint a Közös Kutatóközpont és a tagállamok szakértői tanulmányai alapján. Cartography : DG AGRI GIS-Team 09/2007 EuroGeographics for the administrative boundaries km Éghajlati zónák Európában Nyugati és atlanti-óceáni területek Áradások kockázata Melegebb és szárazabb nyarak Tengerszint Növényekre veszélyes kártevők és betegségek kockázata Haszonnövény- és takarmányhozam Állategészségügy és -jólét Északi területek Nyári esőzések Téli viharok és áradások Vegetációs időszak hossza, terméshozamok Megfelelő termőföld Kártevők és betegségek kockázata Déli és délkeleti régiók Rendelkezésre álló vízkészlet Aszály és kánikula kockázata Talajerózió kockázata Vegetációs időszak, terményhozam Növénytermesztéshez ideális területek Közép-Európa Téli esőzések és áradások Nyári esőzések Aszály, vízhiány kockázata Talajerózió kockázata Terméshozamok, termeszthető növények 13

16 Pezsgő vidéki élet és gazdaság A gazdálkodók mindig is elengedhetetlenül hozzátartoztak a vidéki élethez, és jelentősen hozzájárultak a helyi gazdasághoz. A vidékfejlesztés 2000-ben a közös agrárpolitika részévé vált. Kiemelt figyelmet kap a vidéki Európa gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése. A tét az, hogy fenn tud-e maradni a vidék mint emberek lakó- és munkahelye, illetve kikapcsolódásuk helyszíne. A KAP harmadik generációja A gazdálkodók mai generációja egyszerre tölti be a termelő, a vidék gondnoka és a vállalkozó szerepkörét. A reformok hatására ma már a gazdák piacorientáltabb termelést folytatnak. Néhányan közülük saját gazdaságukban dolgozzák fel, majd helyben értékesítik az élelmiszert, erősítve ezáltal a vidéki gazdaságot. A mezőgazdasági termelők helyi közösségüket is támogatják a vidéki turizmuson, új vállalkozások alapításán és kulturális tevékenységeken keresztül. Munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy az eljövendő gazdálkodó generációk biztos jövő elé nézzenek. 14

17 A fiatal gazdálkodók jövője Ma az unió mezőgazdasági termelőinek kétharmada 55 évnél idősebb. Gondoskodni kell a gazdálkodásnak a következő generáció számára történő átadásáról. Ennek hiányában kemény következményekkel számolhatunk: a vidékről való elvándorlással, gyorsan idősödő agrárnépességgel és az ágazatban elhelyezkedő fiatalok hiányával. A folytonosság jelentőségének tudatában a közös agrárpolitika képzéseket és pénzügyi forrásokat bocsát a fiatalok rendelkezésére, ösztönözve a gazdálkodói tevékenységekbe való bekapcsolódásukat. A gazdálkodók mint vállalkozók A jelenlegi közös agrárpolitika kifejezetten támogatja, hogy a gazdálkodók egyben a termékeiket közvetlenül a piacon értékesítő, a keresletre és kínálatra vonatkozó piaci jelzésekre reagáló vállalkozók is legyenek. Saját üzleti tervük és a fogyasztók általuk feltételezett igényei alapján szabadon dönthetnek afelől, hogy mit termeljenek. A KAP támogatásával olyan új tevékenységekbe foghatnak, mint a gazdaság saját üzletében történő értékesítés, kézműves termékek készítése, kulturális programok szervezése, vagy indíthatnak a falvak és vidéki infrastruktúra felújítását, a helyi munkahelyteremtést célul kitűző projekteket is. E tevékenységeknek nem szükséges közvetlenül kapcsolódniuk a gazdálkodáshoz. A vidék mindenkié: falusi turizmus Kiemelkedő változatosságuk és puszta szépségük a pihenés és kikapcsolódás ideális helyszínévé teszik az európai vidéket és tájakat. A vidéki környezetben eltöltött szabadság a városi népességet újra összeköti az elveszett falusi hagyományokkal, a tiszta környezetet és egyenesen a gazdaságból érkező friss élelmiszert is beleértve. Számos gazdaság biztosít kényelmes családi szálláshelyet felújított gazdasági épületekben, valamint részvételi lehetőséget a gazdasághoz kapcsolódó programokban. A gazdaságok száma irányítóik életkora szerinti bontásban az EU-15 területén 2000 és 2007 között (1000 gazdaság) évesnél fiatalabb 35 és 44 év közötti 45 és 54 év közötti 55 és 64 év közötti 65 éves és a feletti

18 Segítség a kistermelőknek A kistermelők az Európai Unió agrárnépességének egyharmadát alkotják. Bár a megművelt területek csupán 3%-án gazdálkodnak, adminisztrációs terheik megközelítik a nagyobb gazdálkodókéit. A közös agrárpolitika tervezett reformjának egyik célja az adminisztrációs és kifizetési eljárások egyszerűsítése a kistermelők számára, hogy kevesebbet kelljen foglalkozniuk a papírmunkával és több időt szentelhessenek a gazdaságnak. A gazdálkodók alkotják az élelmiszer-ellátási lánc első lépcsőfokát. Gyakran azonban kevésbé jól szervezettek, mint az ellátási láncban távolabb elhelyezkedő élelmiszer-feldolgozók és -forgalmazók, valamint gyengébb az alkupozíciójuk is. A KAP jövőbeni célja, hogy segítse a gazdálkodók csoportokba szerveződését, hogy együttes tárgyalás révén nagyobb mértékben részesüljenek a termékeikért általunk kifizetett végfogyasztói árból. 16

19 Sokszínű Európa Az Európai Unió mezőgazdasági termelőinek száma 12 új tagállam 2004 és 2007 közötti csatlakozásával megduplázódott. A közös agrárpolitika mind a 27 tagállamot támogatja abban, hogy megőrizzék saját éghajlati és földrajzi adottságaikhoz illeszkedő mezőgazdasági tevékenységeiket. A mezőgazdasági termelés feltételei az unióban igen eltérőek a rövid vegetációs időszakú, közel sarki éghajlatú északi vidékektől a vízben szegény szubtrópusi déli területekig. A száraz, nehezen megközelíthető vagy hegyvidéki régiókban az életkörülmények megnehezíthetik a megélhetést. Ezért a közös agrárpolitikának nemcsak a társadalom változó igényeihez, hanem a vidéki élet átalakulásához is igazodnia kell, lehető téve a mezőgazdaság minden formájának virágzását, még a termelés szempontjából hátrányos területeken is. 17

20 A jövőbe tekintve A közös agrárpolitikában ismét komoly reformok zajlanak, amelyek célja, hogy a KAP legalább ig megfeleljen a kihívásoknak. A reformok főbb célkitűzései egy a környezeti szempontokat jobban érvényesítő, méltányosabb és hatékonyabb agrárpolitika kialakítására irányulnak. További cél az európai mezőgazdasági termelés gazdasági és ökológiai versenyképességének erősítése. 2) Válságkezelő eszközök felállítása, amelyek segítségével gyorsabban reagálhatunk az újabb gazdasági kihívásokra és jobban megfelelhetünk azoknak Az áringadozás kedvezőtlenül befolyásolja a mezőgazdasági ágazat hosszú távú versenyképességét. Ezért a Bizottság az ennek leginkább kitett ágazatok számára az intervenció és a magántárolás eszközével élő védőhálók felállítására tesz javaslatot, amelyek hatékonyabbak és jobban reagálnak; továbbá támogatja a biztosítási és befektetési alapok létrehozását. 18 A közös agrárpolitika tízpontos reformterve az Európai Bizottság október 12-i javaslata 1) Célirányosabb jövedelemtámogatás a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzése érdekében Az Európai Unió mezőgazdasági potenciáljának eredményesebb fejlesztése érdekében a Bizottság javaslatot tesz a gazdálkodók jövedelmeinek méltányosabb, célirányosabb és egyszerűbb támogatására. Az alapjövedelem támogatása kizárólag az aktív mezőgazdasági termelőket illeti majd meg. A támogatás idővel csökkenő mértékű lesz, összege a létrehozott munkahelyek számát figyelembe véve gazdaságonként eurótól a eurót meghaladó felső határértékig fog terjedni. A támogatásra szánt összeg igazságosabban kerül majd elosztásra a termelők, a régiók és a tagállamok között. 3) Környezetvédelmi támogatás a hosszú távú termelékenység és az ökoszisztémák megőrzése érdekében A mezőgazdaság környezeti fenntarthatóságának növelése és a termelők erőfeszítéseinek támogatása érdekében a Bizottság javaslatot tesz arra, hogy a közvetlen kifizetések 30%-át a természeti erőforrások eredményesebb kiaknázásának támogatására használják fel. Az erre irányuló intézkedések a növénytermesztés diverzifikációja, az állandó legelők fenntartása, a víztározók és a táj megőrzése praktikusak, egyszerűen végrehajthatók és ténylegesen kedvezően hatnak az ökoszisztémára. 4) További befektetések a kutatás és fejlesztés terén A Bizottság azt javasolja, hogy kétszerezzék meg az agrárkutatásra és -innovációra szánt költségvetést (amelynek allokációja egy új európai innovációs partnerségen keresztül is folyna majd) annak érdekében, hogy kevesebből többet és hatékonyabban termeljünk. Az uniós finanszírozás többek között az új európai innovációs partnerség révén a termelők számára hasznos projekteket fogja támogatni, ösztönzi a kutatók és a gazdálkodók közötti szorosabb együttműködést, valamint a kutató laboratóriumokban elért pozitív eredmények gyorsabb gyakorlati

21 megvalósítását, ezenfelül megfelelőbb tájékoztatást és tanácsot kíván nyújtani a termelőknek. 5) Versenyképesebb és kiegyensúlyozottabb élelmiszer-ellátási lánc létrehozása A mezőgazdaság az élelmiszer-ellátási lánc első lépcsőfokaként kulcsszerepet tölt be, azonban az ágazatot jelentős széttöredezettség és a strukturáltság hiánya jellemzi, hozzáadott értékeit pedig nem ismerik el. A mezőgazdasági termelők pozíciójának megerősítése érdekében a Bizottság azt is javasolja, hogy hozzanak létre termelői és szakmák közötti szervezeteket, valamint fejlesszék a termelők és a fogyasztók közötti közvetlen értékesítést. A jelentőségét vesztett cukorkvóta-rendszer 2015 után megszűnik. 6) Az agrár-környezetvédelmi kezdeményezések ösztönzése A közös agrárpolitika fontosnak tartja, hogy minden területnek figyelembe vegyék a sajátos adottságait, továbbá országos, regionális és helyi szinten egyaránt támogatni fogja a környezetvédelmi kezdeményezéseket. Ennek érdekében a Bizottság két konkrét vidékfejlesztési prioritás meghatározását javasolja az ökoszisztémák helyreállítására, megőrzésére és minőségük javítására, valamint a természeti erőforrások eredményes felhasználására és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre. 7) A fiatal mezőgazdasági termelők kezdeti letelepedésének elősegítése A mezőgazdasági termelők kétharmada 55 évnél idősebb. A fiatal generációnak az ágazatba történő bevonását elősegítendő a Bizottság javaslatot tesz egy új letelepedési támogatás létrehozására, amely a negyven év alatti gazdálkodók mezőgazdasági termelésben eltöltött első öt évét támogatja. 8) A vidéki foglalkoztatás és vállalkozói tevékenység támogatása A foglalkoztatás és a vállalkozói tevékenység előmozdítása érdekében a Bizottság egy sor intézkedést javasol, amelyek a vidéken folyó gazdasági tevékenységet és a helyi fejlesztési kezdeményezéseket hivatottak ösztönözni. Ennek keretében például létrehoznak egy kezdő csomagot, amely öt éven keresztül akár euróval is támogatja a mikrovállalkozások projektjeit. Ezenfelül erősítik a helyi LEADER akciócsoportok tevékenységét is. 9) A veszélyeztetett egyensúlyú területek hatékonyabb támogatása Az elsivatagosodás megakadályozása és termőföldünk gazdagságának megőrzése érdekében a Bizottság lehetőséget biztosít a tagállamoknak arra, hogy további támogatást nyújtsanak a mezőgazdasági szempontból hátrányos területek termelőinek. Ez a támogatás hozzáadódik a vidékfejlesztési politika keretein belül már rendelkezésre álló egyéb forrásokhoz. 10) Egyszerűbb és hatékonyabb közös agrárpolitika A szükségtelen adminisztrációs terhek kiküszöbölése érdekében a Bizottság a KAP több adminisztrációs mechanizmusának egyszerűsítését javasolja ideértve a feltételes szabályokat és az ellenőrző rendszereket, anélkül, hogy az veszítene hatékonyságából. Ezenkívül a kistermelőknek nyújtott támogatásokkal kapcsolatos eljárások is egyszerűsödnek majd. A kistermelők számára létrehoznak továbbá egy gazdaságonként és évenként euró összegű átalánytámogatást. Támogatást nyer majd az a gazdálkodó is, aki egy mezőgazdasági termelést feladó kisbirtokostól vásárolja meg termőföldjét, vállalva annak átalakítását. 19

22 Borító: Thinkstock Hemera; 2. o.: A Francia Mezőgazdasági Minisztérium gyűjteménye, Comstock; 4. o.: Európai Bizottság; 5. o.: Európai Bizottság; 6. o.: A Francia Mezőgazdasági Minisztérium gyűjteménye; 7. o.: istockphoto, Photodisc; 8. o.: Thinkstock Hemera; 9. o.: Thinkstock; 10. o.: Ingram Publishing; 11. o.: Ceja, T. Hudson; 12. o.: istockphoto, istockphoto; 14. o.: Getty Images; 15. o.: istockphoto; 16. o.: istockphoto; 17. o.: istockphoto, istockphoto, istockphoto, Európai Bizottság, istockphoto, istockphoto, Getty Images, istockphoto, istockphoto; 18. o.: Getty images; 19. o.: istockphoto 20

23 Európai Bizottság A közös agrárpolitika Folytatása következik Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, oldal 21 cm x 29,7 cm ISBN doi: /36320

24 KF HU-C Európai Bizottság Mezögazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság doi: /36320

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás?

Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás? Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás? Kálmán Zoltán mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomata Magyarország állandó képviselője az ENSZ római székhelyű mezőgazdasági és élelmezési

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26.

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. SZÉKELY ERIKA A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. Európai Innovációs Partnerség - EIP Új megközelítés az uniós kutatásban és innovációs politikában

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

Natura 2000 területek finanszírozási lehetőségei az EMVA forrásaiból

Natura 2000 területek finanszírozási lehetőségei az EMVA forrásaiból Natura 2000 területek finanszírozási lehetőségei az EMVA forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Balczó Bertalan Vidékfejlesztési

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22. A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a 2014-2020 idıszakban Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia 2013. május 22. HOP támogatás 2007-2013 Európai Halászati Alap + nemzeti

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Bardócz Tamás Halászati osztály

Bardócz Tamás Halászati osztály A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020

MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 Összefoglló Prioritások A prioritás z lábbi hzi problémák megoldásár irányul: A prioritáshoz kpcsolódó tervezett intézkedések Mely EU temtikus célkitűzéshez

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program bemutatása

Vidékfejlesztési Program bemutatása A projekt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló intézkedések Irányító Hatóságának jóváhagyásával készült. Vidékfejlesztési Program bemutatása Pannon Térségfejlesztő

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára készítette : MME, WWF, MTVSZ. Lásd a mellékelt háttéranyagot is!

Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára készítette : MME, WWF, MTVSZ. Lásd a mellékelt háttéranyagot is! Nyilvános konzultáció az uniós természetvédelmi szabályozás (a madárvédelmi irányelv és az élőhelyvédelmi irányelv) célravezetőségi vizsgálatához kapcsolódóan Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már

A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már megtett lépések Kis Miklós Zsolt agrár- vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Közgazdász Vándorgyűlés Kecskemét

Részletesebben

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013 A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása A környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0033/11. Módosítás. Romana Jordan a PPE képviselıcsoportja nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0033/11. Módosítás. Romana Jordan a PPE képviselıcsoportja nevében 7.3.2012 A7-0033/11 11 Romana Jordan 38 bekezdés 38. hangsúlyozza, hogy az energiahatékonysági tervet frissíteni kell, olyan kötelezı célkitőzésekkel kiegészítve, amelyek tényleges, számszerősített intézkedések

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felels helyettes államtitkár 2014. október 29. Budapest, VHT Szakmai napok Az új Közös Agrárpolitika (KAP) 2014-2020

Részletesebben

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon

Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon JUHÁSZ, Anikó Rövid Ellátási Lánc (REL) EMVA tematikus alprogram Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

A KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

A KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA A KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA A közös agrárpolitika (KAP) legutóbbi reformja fenntartotta a KAP két pillérre épülő szerkezetét, és továbbra is a vidékfejlesztési politika képviseli

Részletesebben

KAP-reform. AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet

KAP-reform. AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet KAP-reform AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, 2011.02.25. Papp Gergely papp.gergely@aki.gov.hu Agrárgazdasági Kutató Intézet www.aki.gov.hu Mi a Közös Agrárpolitika (KAP)? A KAP olyan működő közösségi politika,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az élelmiszeripar jelene, jövője Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:

Részletesebben

az európai mezőgazdasági politika reformja www.greens-efa.eu

az európai mezőgazdasági politika reformja www.greens-efa.eu az európai mezőgazdasági politika reformja M O S T vagy S O H A www.greens-efa.eu IGAZSÁGOS KAP 1 Továbbra is a mezőgazdasági üzemek 20%-a kapja a KAP-ból származó közvetlen kifizetések 80%-át. Valamennyi

Részletesebben

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0282(COD) 18.7.2012. a Költségvetési Bizottság részéről

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0282(COD) 18.7.2012. a Költségvetési Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Költségvetési Bizottság 18.7.2012 2011/0282(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Költségvetési Bizottság részéről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére az Európai Mezőgazdasági

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben