A közös agrárpolitika
|
|
- Vilmos Balla
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A közös agrárpolitika Folytatása következik ÉVES a Közös Agrárpolitika Készen a jövőre P A R T N E R S É G E U R Ó P A É S A G A Z D Á L K O D Ó K K Ö Z Ö T T Mezőgazdaság és vidékfejlesztés
2 A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni. Ingyenesen hívható telefonszám (*): (*) Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a as telefonszámokhoz, vagy kiszámlázzák ezeket a hívásokat. Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál ( Katalógusadatok a kiadvány végén találhatók. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2012 ISBN doi: /36320 Európai Unió, 2012 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Printed in Belgium Újrahasznosított papírra nyomtatva
3 Élő történelmünk ötven éve A 2012-es év az 50. évfordulója a közös agrárpolitika (KAP) létrejöttének. A KAP az európai integráció egyik sarokkövének számít, és már öt évtized óta biztosítja az európai polgárok számára a biztonságos élelmiszer-ellátást, valamint a vidék életképességét. A közös agrárpolitikát azért hozták létre, hogy a lakosságnak megfizethető árú, minőségi élelmiszereket, a mezőgazdasági termelőknek pedig méltányos megélhetést biztosítson. Ezek a célkitűzések ötven év elteltével sem veszítettek érvényességükből. Az évek során az Európai Unió a közös agrárpolitikát folyamatosan a társadalom változó igényeihez igazította. Így a KAP a gazdálkodók és Európa közötti kialakult dinamikus partnerség története. Ez a partneri viszony folyamatosan haladt a korral, így három fő szakaszt különböztethetünk meg a KAP történetében. Ezek során a közös agrárpolitika elhozta a bőséget Európába az élelmiszerhiány után; alkalmazkodott a fenntarthatósággal és a környezetvédelemmel összefüggő új kihívásokhoz; valamint kiterjesztette a termelőknek a vidékfejlesztésben betöltött szerepét az élelmiszer-termelésen túlra. A közös agrárpolitika létrehozása óta gazdálkodók három nemzedéke művelte a földet és gondoskodott állatairól. A KAP története az ő történetük is. A kontinens élelmezése mellett ők ma már a vidék és a természeti erőforrásaink épségének megőrzéséről is gondoskodnak, valamint kulcsszereplőivé váltak a vidéki területek és a vidéki gazdaság megújulásának. A közös agrárpolitika reformja most ismét terítéken van; a jelenlegi átalakítás erősíteni kívánja az unió vidéki területeinek és mezőgazdaságának versenyképességét és fenntarthatóságát. Ez az új politika választ keres a napjainkban Európa előtt álló gazdasági, környezetvédelmi és területi kihívásokra. 1
4 A közös agrárpolitika mérföldkövei 2
5 1957 A Római Szerződéssel létrejön az Európai Gazdasági Közösség (a mai Európai Unió elődje) hat nyugat-európai állam részvételével. Megfogalmazódik a KAP mint közös politika terve, melynek célkitűzése, hogy a közösség polgárai számára megfizethető árú élelmet, a gazdálkodóknak pedig méltányos jövedelmet biztosítson Létrejön a közös agrárpolitika (KAP)! A közös agrárpolitika lényege, hogy a mezőgazdasági termelők jó áron tudják értékesíteni áruikat. Ők évről évre egyre többet és többet termelnek. Az üzletek polcai megtelnek megfizethető árú élelmiszerekkel. Ezzel megvalósult az első célkitűzés: az élelmezésbiztonság es 1980-as évek A kínálat szabályozása. A gazdaságok termelékenysége olyan mértékben megnőtt, hogy a szükségesnél nagyobb mennyiségű élelmiszert is előállítanak. Az élelmiszer-fölösleget elraktározzák, ami élelmiszerhegyek felhalmozódásához vezet. Ezért célzott intézkedéseket vezetnek be, amelyek összhangba hozzák a termelést a piaci igényekkel A KAP a piac helyett ezentúl a termelőket támogatja. Az ártámogatás szerepe csökken, helyét a gazdálkodóknak történő közvetlen segélykifizetések veszik át. A termelőket arra ösztönzik, hogy a környezetvédelmi szempontokat fokozottan figyelembe véve gazdálkodjanak. A KAP reformja egybeesik a Rióban 1992-ben tartott Föld-csúccsal, ahol elfogadják a fenntartható fejlődés elvét es évek közepe Előtérbe kerülnek az élelmiszerekkel kapcsolatos minőségi követelmények. A közös agrárpolitika új intézkedésekkel támogatja a mezőgazdasági befektetéseket, a képzéseket, az élelmiszer-feldolgozás fejlesztését és a marketinget. Lépéseket tesznek a hagyományos és regionális élelmiszerek védelme érdekében. Megvalósításra kerül az ökológiai termelésről szóló első európai jogszabály A KAP a vidékfejlesztésre helyezi a hangsúlyt. A KAP fokozott hangsúlyt fektet a vidéki Európa gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésére. Mindemellett folytatódnak a 90-es években megkezdett, a gazdálkodók piacorientáltságának növelését célzó reformok A KAP újabb reformja függetleníti a támogatást a termelés mennyiségétől. A termelők tevékenysége piacorientáltabbá válik, és az európai mezőgazdaságot érintő bizonyos korlátozásokra való tekintettel jövedelemtámogatásban részesülnek. A támogatás fejében tiszteletben kell tartaniuk az élelmiszer-biztonságra, a környezetvédelemre és az állatok jólétére vonatkozó szigorú normákat es évek közepe A KAP nyit a világ felé. Az Európai Unió világelső a fejlődő országokból származó mezőgazdasági termékek behozatalában. Nagyobb mennyiséget importál, mint az Egyesült Államok, Japán, Ausztrália és Kanada együttvéve. A fegyver kivételével mindent megállapodás keretében az Európai Unió szabad piaci hozzáférést biztosít az összes legkevésbé fejlett országnak. Egyetlen más fejlett ország sem tanúsít ennyi nyitottságot, elkötelezettséget és nyújt tényleges piaci hozzáférést a fejlődő országok termelői számára Az Európai Unió gazdálkodóinak száma megduplázódik a 12 új tagállam 2004-es és 2007-es csatlakozását követően. Tizennyolc évvel a berlini fal leomlása után az Európai Unió 27 tagállamot és több mint 500 millió polgárt számlál. A bővítéssel megváltozik az unió mezőgazdaságának és vidéki tájainak összképe is A KAP újabb reformja a mezőgazdasági ágazat gazdasági és ökológiai versenyképességének erősítésére törekszik annak érdekében, hogy a vidéki területeken ösztönözze az innovációt, küzdjön az éghajlatváltozás ellen, támogassa a foglalkoztatást és a növekedést. 3
6 Minőség a polgároknak és méltányosság a termelőknek 1957-ben hat ország részvételével megalakul az EGK (az Európai Unió elődje). Az 1962-ben induló közös agrárpolitika hozzáfog Európa azon képességének újjáépítéséhez, hogy el tudja látni önmagát élelmiszerrel. A sok -at azonban a túl sok váltja fel, és felesleg termelődik. Ezért az 1980-as években termelésszabályozó intézkedéseket vezetnek be. A KAP a figyelmét az élelmiszer minőségére és biztonságára, a megfizethető árakra, valamint a környezet védelmére, a méltányosságra és a hatékonyság növelésére irányítja. Az Európai Uniónak a mezőgazdasági termékek világkereskedelmében betöltött vezető szerepe további kötelezettségeket ró a KAP-ra. A Római Szerződés Az Európai Unió a háború által hátrahagyott romokra és hamura épült. A Római Szerződést ben aláíró hat állam megfogadta, hogy a háború utáni Európát sújtó éhínség nem fog többé megismétlődni. Bár az élelmiszerhiány enyhült, néhány alapvető élelmiszerhez való hozzáférést még az 50-es években is fejadagokkal szabályozták bizonyos nyugateurópai országokban. Ma már nehéz elképzelni, de sokunk szülei és nagyszülei számára ez jelentette a mindennapok valóságát. 4
7 Egy modellértékű politika A KAP volt az Európai Unió első és sokáig egyetlen teljesen integrált politikája. Kikövezte az utat az unió egységes piacának 30 évvel későbbi, 1992-es megvalósítása felé. A KAP egységes árrendszere szükségessé tette egy saját pénznem, az elszámolási egység (EE) kialakítását, amely az euró távoli előfutárának tekinthető es bevezetésekor egy elszámolási egység egy amerikai dollárt ért. Sicco Mansholt: a KAP szülőatyja Sicco Mansholt holland gazdálkodó és politikus volt Európa agrárpolitikájának leginkább meghatározó tervezője. Mansholt képviselte a közös agrárpolitika garantált árakon és a tagállamok általi közös finanszírozáson alapuló főbb elemeit az 1962-ben záruló maratoni tárgyalássorozaton. Előrelátó politikusként 1968-ban figyelmeztetett a feleslegek jövendő kialakulására, valamint arra, hogy sürgősen korszerűsíteni kell a gazdálkodást és növelni kell a hatékonyságot. 5
8 A KAP első generációja A közös agrárpolitika bevezetésekor a háború utáni generáció számos kistermelője még mindig kézzel fejte teheneit, és kaszával takarította be a szénát. Bennük csakúgy, mint a társadalom többi tagjában még élénken élt az élelmiszerhiány és az üzletek előtti sorok emléke. A KAP nyújtotta támogatások lehetővé tették számukra, hogy mezőgazdasági berendezéseket, jobb minőségű vetőmagokat és műtrágyát vegyenek, valamint felújítsák gazdasági épületeiket. Magasabb jövedelmüknek köszönhetően banki kölcsönt vehettek fel tevékenységeik fejlesztéséhez. Mindennek köszönhetően az élelmiszer-termelés növekedésnek indult. A vidéki élet azonban továbbra is nehéz volt. A gazdák egyre idősebbek lettek, gyermekeik pedig nem lelkesedtek azért, hogy nyomdokaikba lépjenek. 6
9 A kínálat szabályozása A garantált minimumárak által támogatva a mezőgazdasági termelők az 1970-es években érték el azt a pontot, amikor több élelmiszert termeltek meg a szükségesnél. Ennek eredményeképp költséges és politikailag kínos élelmiszer-fölösleg alakult ki. Az 1980-as évek elejétől olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek célja az volt, hogy a piaci kereslethez közeledjen a termelés. A fölösleg felszámolásának első lépéseként 1984-ben kvótakorlátokat állítottak fel a tejtermékekre ben pedig az agrárpolitika jelentős átalakításának részeként az Európai Unió a piactámogatásról átállt a termelők támogatására. Állatjóléti normák Biztonságos élelmiszer kizárólag egészséges és megfelelően tartott állatokból származhat. Ezért az Európai Unió állatjóléti előírásokat vezetett be annak érdekében, hogy a haszonállatoknak tartásuk és piacra szállításuk során ne okozzanak fájdalmat és szenvedést. A lábasjószágoknak és a szárnyasoknak biztosítani kell egy minimális életteret, és a rendszer arra ösztönzi a termelőket, hogy visszatérjenek az állatok természetes környezetben való, szabad mozgását lehetővé tévő állattartási módszerekhez. 7
10 Cél a minőség A KAP emellett figyelmét a minőségre összpontosította. Jelenleg a legmagasabb szintű minőségi és termelési normákat alkalmazza szigorú növény- és állategészségügyi ellenőrzéssel. Ennek köszönhetően az Európai Unió 500 millió polgára számára a világ legbiztonságosabb élelmiszereit nyújtja, valamint biztosítja a termelőtől a fogyasztó tányérjáig tartó folyamatos nyomon követhetőséget. A hagyományos és regionális élelmiszerek támogatása és védelme érdekében is történtek lépések. A rendszer ösztönzi az ökológiai termelést. A KAP hozzájárult ahhoz, hogy az élelmünk megfizethető maradjon. Ma egy átlagos család jövedelmének 15%-át költi élelmiszerre, míg ötven évvel ezelőtt ez az arány 30% volt. Ez a csökkenés a növekvő jövedelmeknek tudható be, de hozzájárult a versenyképesebb és hatékonyabb mezőgazdasági termelés is. 8
11 A KAP költségei Integrált közös politikaként a közös agrárpolitika finanszírozása az Európai Unió éves költségvetéséből történik. Ezzel szemben a többi szakpolitikát, mint például az egészségügyet és az oktatást, javarészt az uniós tagországok saját nemzeti költségvetése finanszírozza. A KAP 50 évvel ezelőtti indulásakor az akkori igen csekély uniós költségvetés legnagyobb tételét alkotta. Ma a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre fordított kiadások megközelítőleg évi 55 milliárd eurót tesznek ki, ami az EU teljes költségvetésének nagyjából 45%-a. A közös agrárpolitika kiadásai 1984-ben érték el az Európai Unió költségvetésének legnagyobb hányadát, mintegy 72%-át; ez az arány azóta folyamatosan csökken. Ez a csökkenő tendencia a továbbiakban is folytatódni fog. A KAP kiadásainak alakulása, milliárd euró (folyó áron) Vidékfejlesztés Termeléshez nem kötött támogatás Termeléshez kötött támogatás Egyéb piaci intézkedések Export-visszatérítés
12 A természeti erőforrások felelős és fenntartható használata A KAP 1992-es nagy reformcsomagja tartalmazza azt a kívánalmat, hogy a gazdálkodók vállaljanak felelősséget a természet védelméért és a fenntartható mezőgazdaságért. A termelők bizonyos közjavakat is adnak nekünk, például megőrzik a táj szépségét, és ápolják a falusi élethez kötődő örökségünket. Ezenkívül első vonalban harcolnak az éghajlatváltozás ellen. A technológiát is munkába fogják az ökológia védelmében és versenyképességük növelése érdekében. Kiegyensúlyozott hozzáállás A globális élelmiszer-kereslet 2050-re 40%-kal fog bővülni, így Európának is növelnie kell termelését, de nem bármi áron. Az 1992-es reform a gazdálkodókra ruházta annak felelősségét, hogy felügyeljenek a vidékre és a biológiai sokféleségre, valamint körültekintően használják fel természeti erőforrásainkat, a talajt, a levegőt és a vizet. Ez a felelősségvállalás a gyakorlatban olyan intézkedésekben tükröződhet, mint a növénytermesztés diverzifikációja, állandó legelők fenntartása és a kevésbé intenzív termelés. 10
13 A KAP második generációja A második KAP-generáció másfajta gazdálkodói létet élt meg, amely azonban nem volt könnyebb a korábbinál. Azok a gazdálkodók, akik átvették szüleik gazdaságát, új valósággal szembesültek. A gazdák túl sokat termeltek, így fölösleges készletek keletkeztek. A kereslet és a kínálat kiegyensúlyozására reformfolyamatot indítottak útjára. Az 1990-es években az élelmiszer minősége és biztonsága, valamint az állatok jóléte kiemelt fontosságú kérdésnek számított. A gazdálkodók is ekkor kezdtek egyre inkább tudatára ébredni egyéb kötelességeiknek, úgymint annak, hogy felelősek a természet védelméért, illetve a természeti erőforrások körültekintő és fenntartható használatáért. A fenntartható mezőgazdaság kihívása A fenntartható fejlődés elve az 1992-es Rio de Janeiro-i Föld-csúcson került elfogadásra. Ez az elv azóta beépült az Európai Unió minden szakpolitikájába beleértve az agrárpolitikát is, ami új kötelezettségeket rótt a gazdálkodókra. Mindannyiunk érdekében olyan közjavakról kellett gondoskodniuk, mint az ápolt vidéki táj, a virágzó biológiai sokféleség, a természeti erőforrások körültekintő használata és a kulturális helyszínek és emlékek megőrzése. E közjavak biztosításának költségei azonban nem jelenhetnek meg a mezőgazdasági termékek árában. Ennek ellentételezéseként a társadalom egészének javára végzett tevékenységeikért az Európai Unió jövedelemtámogatásban részesíti a gazdálkodókat. 11
14 A gazdálkodók és az éghajlatváltozás Az éghajlatváltozás hatásai megértették velünk, hogy ami korábban távoli fenyegetésnek tűnt, már utol is ért bennünket. A mezőgazdasági termelésnek alkalmazkodnia kell az időjárási körülmények és a vegetációs időszakok változásaihoz, valamint a gyakoribb természeti csapásokhoz. Vissza nem térítendő támogatások segítik a gazdálkodókat abban, hogy a haszonállatok táplálásának megváltoztatásával, a melléktermékeket és a maradványokat felhasználó megújuló energiaforrások (biomasszatüzelőanyagok) hasznosításával csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ily módon a gazdálkodók kiveszik részüket az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére irányuló globális küzdelemből. Tudomány és technológia 12 A kutatás és fejlesztés az európai gazdaság egyéb ágazataihoz hasonlóan a jövő közös agrárpolitikájának is létfontosságú eleme. A laboratóriumok a termesztési feltételek változásához alkalmazkodó új növényfajtákat állítanak elő. A hatékonyság növelése biztosítja a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások eredményesebb felhasználását. A gazdálkodók a legújabb műholdas és mobil technológiákat alkalmazzák az időjárás előrejelzéséhez. Számítógépek segítségével határozzák meg az anyagfelhasználásukat, a kémiai növényvédő szerek használatát a lehető legalacsonyabb szintre szorítva. Intelligens mérő és irányító rendszerek a leghatékonyabban használják ki a szélenergia által termelt elektromos energiát a termőterületeken és a regionális vagy nemzeti elosztóhálózatokhoz való átvitel során egyaránt. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy kétszerezzék meg az agrárkutatásra és -innovációra szánt költségvetést (amelynek allokációja egy új típusú innovációs partnerségen keresztül is folyna majd) annak érdekében, hogy kevesebből többet és hatékonyabban termeljünk. Ezek a források a gazdálkodók és a vidéki élet számára hasznos kutatási projekteket támogatják majd, áthidalva a kutatólaboratórium és a megművelt föld közötti szakadékot.
15 A k ö z ö s a g r á r p o l i t i k a F o l y t a t á s a k ö v e t k e z i k 20 W 10 W 0 10 E 20 E 30 E 40 E 50 E 60 E 40 N 40 N 50 N 50 N 60 N 30 W 60 N Éghajlatváltozás Az Európai Unió mezőgazdaságára gyakorolt lehetséges hatások 0 10 E 20 E 30 E Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentései, valamint a Közös Kutatóközpont és a tagállamok szakértői tanulmányai alapján. Cartography : DG AGRI GIS-Team 09/2007 EuroGeographics for the administrative boundaries km Éghajlati zónák Európában Nyugati és atlanti-óceáni területek Áradások kockázata Melegebb és szárazabb nyarak Tengerszint Növényekre veszélyes kártevők és betegségek kockázata Haszonnövény- és takarmányhozam Állategészségügy és -jólét Északi területek Nyári esőzések Téli viharok és áradások Vegetációs időszak hossza, terméshozamok Megfelelő termőföld Kártevők és betegségek kockázata Déli és délkeleti régiók Rendelkezésre álló vízkészlet Aszály és kánikula kockázata Talajerózió kockázata Vegetációs időszak, terményhozam Növénytermesztéshez ideális területek Közép-Európa Téli esőzések és áradások Nyári esőzések Aszály, vízhiány kockázata Talajerózió kockázata Terméshozamok, termeszthető növények 13
16 Pezsgő vidéki élet és gazdaság A gazdálkodók mindig is elengedhetetlenül hozzátartoztak a vidéki élethez, és jelentősen hozzájárultak a helyi gazdasághoz. A vidékfejlesztés 2000-ben a közös agrárpolitika részévé vált. Kiemelt figyelmet kap a vidéki Európa gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése. A tét az, hogy fenn tud-e maradni a vidék mint emberek lakó- és munkahelye, illetve kikapcsolódásuk helyszíne. A KAP harmadik generációja A gazdálkodók mai generációja egyszerre tölti be a termelő, a vidék gondnoka és a vállalkozó szerepkörét. A reformok hatására ma már a gazdák piacorientáltabb termelést folytatnak. Néhányan közülük saját gazdaságukban dolgozzák fel, majd helyben értékesítik az élelmiszert, erősítve ezáltal a vidéki gazdaságot. A mezőgazdasági termelők helyi közösségüket is támogatják a vidéki turizmuson, új vállalkozások alapításán és kulturális tevékenységeken keresztül. Munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy az eljövendő gazdálkodó generációk biztos jövő elé nézzenek. 14
17 A fiatal gazdálkodók jövője Ma az unió mezőgazdasági termelőinek kétharmada 55 évnél idősebb. Gondoskodni kell a gazdálkodásnak a következő generáció számára történő átadásáról. Ennek hiányában kemény következményekkel számolhatunk: a vidékről való elvándorlással, gyorsan idősödő agrárnépességgel és az ágazatban elhelyezkedő fiatalok hiányával. A folytonosság jelentőségének tudatában a közös agrárpolitika képzéseket és pénzügyi forrásokat bocsát a fiatalok rendelkezésére, ösztönözve a gazdálkodói tevékenységekbe való bekapcsolódásukat. A gazdálkodók mint vállalkozók A jelenlegi közös agrárpolitika kifejezetten támogatja, hogy a gazdálkodók egyben a termékeiket közvetlenül a piacon értékesítő, a keresletre és kínálatra vonatkozó piaci jelzésekre reagáló vállalkozók is legyenek. Saját üzleti tervük és a fogyasztók általuk feltételezett igényei alapján szabadon dönthetnek afelől, hogy mit termeljenek. A KAP támogatásával olyan új tevékenységekbe foghatnak, mint a gazdaság saját üzletében történő értékesítés, kézműves termékek készítése, kulturális programok szervezése, vagy indíthatnak a falvak és vidéki infrastruktúra felújítását, a helyi munkahelyteremtést célul kitűző projekteket is. E tevékenységeknek nem szükséges közvetlenül kapcsolódniuk a gazdálkodáshoz. A vidék mindenkié: falusi turizmus Kiemelkedő változatosságuk és puszta szépségük a pihenés és kikapcsolódás ideális helyszínévé teszik az európai vidéket és tájakat. A vidéki környezetben eltöltött szabadság a városi népességet újra összeköti az elveszett falusi hagyományokkal, a tiszta környezetet és egyenesen a gazdaságból érkező friss élelmiszert is beleértve. Számos gazdaság biztosít kényelmes családi szálláshelyet felújított gazdasági épületekben, valamint részvételi lehetőséget a gazdasághoz kapcsolódó programokban. A gazdaságok száma irányítóik életkora szerinti bontásban az EU-15 területén 2000 és 2007 között (1000 gazdaság) évesnél fiatalabb 35 és 44 év közötti 45 és 54 év közötti 55 és 64 év közötti 65 éves és a feletti
18 Segítség a kistermelőknek A kistermelők az Európai Unió agrárnépességének egyharmadát alkotják. Bár a megművelt területek csupán 3%-án gazdálkodnak, adminisztrációs terheik megközelítik a nagyobb gazdálkodókéit. A közös agrárpolitika tervezett reformjának egyik célja az adminisztrációs és kifizetési eljárások egyszerűsítése a kistermelők számára, hogy kevesebbet kelljen foglalkozniuk a papírmunkával és több időt szentelhessenek a gazdaságnak. A gazdálkodók alkotják az élelmiszer-ellátási lánc első lépcsőfokát. Gyakran azonban kevésbé jól szervezettek, mint az ellátási láncban távolabb elhelyezkedő élelmiszer-feldolgozók és -forgalmazók, valamint gyengébb az alkupozíciójuk is. A KAP jövőbeni célja, hogy segítse a gazdálkodók csoportokba szerveződését, hogy együttes tárgyalás révén nagyobb mértékben részesüljenek a termékeikért általunk kifizetett végfogyasztói árból. 16
19 Sokszínű Európa Az Európai Unió mezőgazdasági termelőinek száma 12 új tagállam 2004 és 2007 közötti csatlakozásával megduplázódott. A közös agrárpolitika mind a 27 tagállamot támogatja abban, hogy megőrizzék saját éghajlati és földrajzi adottságaikhoz illeszkedő mezőgazdasági tevékenységeiket. A mezőgazdasági termelés feltételei az unióban igen eltérőek a rövid vegetációs időszakú, közel sarki éghajlatú északi vidékektől a vízben szegény szubtrópusi déli területekig. A száraz, nehezen megközelíthető vagy hegyvidéki régiókban az életkörülmények megnehezíthetik a megélhetést. Ezért a közös agrárpolitikának nemcsak a társadalom változó igényeihez, hanem a vidéki élet átalakulásához is igazodnia kell, lehető téve a mezőgazdaság minden formájának virágzását, még a termelés szempontjából hátrányos területeken is. 17
20 A jövőbe tekintve A közös agrárpolitikában ismét komoly reformok zajlanak, amelyek célja, hogy a KAP legalább ig megfeleljen a kihívásoknak. A reformok főbb célkitűzései egy a környezeti szempontokat jobban érvényesítő, méltányosabb és hatékonyabb agrárpolitika kialakítására irányulnak. További cél az európai mezőgazdasági termelés gazdasági és ökológiai versenyképességének erősítése. 2) Válságkezelő eszközök felállítása, amelyek segítségével gyorsabban reagálhatunk az újabb gazdasági kihívásokra és jobban megfelelhetünk azoknak Az áringadozás kedvezőtlenül befolyásolja a mezőgazdasági ágazat hosszú távú versenyképességét. Ezért a Bizottság az ennek leginkább kitett ágazatok számára az intervenció és a magántárolás eszközével élő védőhálók felállítására tesz javaslatot, amelyek hatékonyabbak és jobban reagálnak; továbbá támogatja a biztosítási és befektetési alapok létrehozását. 18 A közös agrárpolitika tízpontos reformterve az Európai Bizottság október 12-i javaslata 1) Célirányosabb jövedelemtámogatás a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzése érdekében Az Európai Unió mezőgazdasági potenciáljának eredményesebb fejlesztése érdekében a Bizottság javaslatot tesz a gazdálkodók jövedelmeinek méltányosabb, célirányosabb és egyszerűbb támogatására. Az alapjövedelem támogatása kizárólag az aktív mezőgazdasági termelőket illeti majd meg. A támogatás idővel csökkenő mértékű lesz, összege a létrehozott munkahelyek számát figyelembe véve gazdaságonként eurótól a eurót meghaladó felső határértékig fog terjedni. A támogatásra szánt összeg igazságosabban kerül majd elosztásra a termelők, a régiók és a tagállamok között. 3) Környezetvédelmi támogatás a hosszú távú termelékenység és az ökoszisztémák megőrzése érdekében A mezőgazdaság környezeti fenntarthatóságának növelése és a termelők erőfeszítéseinek támogatása érdekében a Bizottság javaslatot tesz arra, hogy a közvetlen kifizetések 30%-át a természeti erőforrások eredményesebb kiaknázásának támogatására használják fel. Az erre irányuló intézkedések a növénytermesztés diverzifikációja, az állandó legelők fenntartása, a víztározók és a táj megőrzése praktikusak, egyszerűen végrehajthatók és ténylegesen kedvezően hatnak az ökoszisztémára. 4) További befektetések a kutatás és fejlesztés terén A Bizottság azt javasolja, hogy kétszerezzék meg az agrárkutatásra és -innovációra szánt költségvetést (amelynek allokációja egy új európai innovációs partnerségen keresztül is folyna majd) annak érdekében, hogy kevesebből többet és hatékonyabban termeljünk. Az uniós finanszírozás többek között az új európai innovációs partnerség révén a termelők számára hasznos projekteket fogja támogatni, ösztönzi a kutatók és a gazdálkodók közötti szorosabb együttműködést, valamint a kutató laboratóriumokban elért pozitív eredmények gyorsabb gyakorlati
21 megvalósítását, ezenfelül megfelelőbb tájékoztatást és tanácsot kíván nyújtani a termelőknek. 5) Versenyképesebb és kiegyensúlyozottabb élelmiszer-ellátási lánc létrehozása A mezőgazdaság az élelmiszer-ellátási lánc első lépcsőfokaként kulcsszerepet tölt be, azonban az ágazatot jelentős széttöredezettség és a strukturáltság hiánya jellemzi, hozzáadott értékeit pedig nem ismerik el. A mezőgazdasági termelők pozíciójának megerősítése érdekében a Bizottság azt is javasolja, hogy hozzanak létre termelői és szakmák közötti szervezeteket, valamint fejlesszék a termelők és a fogyasztók közötti közvetlen értékesítést. A jelentőségét vesztett cukorkvóta-rendszer 2015 után megszűnik. 6) Az agrár-környezetvédelmi kezdeményezések ösztönzése A közös agrárpolitika fontosnak tartja, hogy minden területnek figyelembe vegyék a sajátos adottságait, továbbá országos, regionális és helyi szinten egyaránt támogatni fogja a környezetvédelmi kezdeményezéseket. Ennek érdekében a Bizottság két konkrét vidékfejlesztési prioritás meghatározását javasolja az ökoszisztémák helyreállítására, megőrzésére és minőségük javítására, valamint a természeti erőforrások eredményes felhasználására és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre. 7) A fiatal mezőgazdasági termelők kezdeti letelepedésének elősegítése A mezőgazdasági termelők kétharmada 55 évnél idősebb. A fiatal generációnak az ágazatba történő bevonását elősegítendő a Bizottság javaslatot tesz egy új letelepedési támogatás létrehozására, amely a negyven év alatti gazdálkodók mezőgazdasági termelésben eltöltött első öt évét támogatja. 8) A vidéki foglalkoztatás és vállalkozói tevékenység támogatása A foglalkoztatás és a vállalkozói tevékenység előmozdítása érdekében a Bizottság egy sor intézkedést javasol, amelyek a vidéken folyó gazdasági tevékenységet és a helyi fejlesztési kezdeményezéseket hivatottak ösztönözni. Ennek keretében például létrehoznak egy kezdő csomagot, amely öt éven keresztül akár euróval is támogatja a mikrovállalkozások projektjeit. Ezenfelül erősítik a helyi LEADER akciócsoportok tevékenységét is. 9) A veszélyeztetett egyensúlyú területek hatékonyabb támogatása Az elsivatagosodás megakadályozása és termőföldünk gazdagságának megőrzése érdekében a Bizottság lehetőséget biztosít a tagállamoknak arra, hogy további támogatást nyújtsanak a mezőgazdasági szempontból hátrányos területek termelőinek. Ez a támogatás hozzáadódik a vidékfejlesztési politika keretein belül már rendelkezésre álló egyéb forrásokhoz. 10) Egyszerűbb és hatékonyabb közös agrárpolitika A szükségtelen adminisztrációs terhek kiküszöbölése érdekében a Bizottság a KAP több adminisztrációs mechanizmusának egyszerűsítését javasolja ideértve a feltételes szabályokat és az ellenőrző rendszereket, anélkül, hogy az veszítene hatékonyságából. Ezenkívül a kistermelőknek nyújtott támogatásokkal kapcsolatos eljárások is egyszerűsödnek majd. A kistermelők számára létrehoznak továbbá egy gazdaságonként és évenként euró összegű átalánytámogatást. Támogatást nyer majd az a gazdálkodó is, aki egy mezőgazdasági termelést feladó kisbirtokostól vásárolja meg termőföldjét, vállalva annak átalakítását. 19
22 Borító: Thinkstock Hemera; 2. o.: A Francia Mezőgazdasági Minisztérium gyűjteménye, Comstock; 4. o.: Európai Bizottság; 5. o.: Európai Bizottság; 6. o.: A Francia Mezőgazdasági Minisztérium gyűjteménye; 7. o.: istockphoto, Photodisc; 8. o.: Thinkstock Hemera; 9. o.: Thinkstock; 10. o.: Ingram Publishing; 11. o.: Ceja, T. Hudson; 12. o.: istockphoto, istockphoto; 14. o.: Getty Images; 15. o.: istockphoto; 16. o.: istockphoto; 17. o.: istockphoto, istockphoto, istockphoto, Európai Bizottság, istockphoto, istockphoto, Getty Images, istockphoto, istockphoto; 18. o.: Getty images; 19. o.: istockphoto 20
23 Európai Bizottság A közös agrárpolitika Folytatása következik Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, oldal 21 cm x 29,7 cm ISBN doi: /36320
24 KF HU-C Európai Bizottság Mezögazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság doi: /36320
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés
RészletesebbenAz Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:
RészletesebbenErdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve
Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő
RészletesebbenA természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek
TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat
RészletesebbenLehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
RészletesebbenFinanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források
Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás
RészletesebbenNemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés
Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen
RészletesebbenAz élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely
Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.
RészletesebbenNatura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája
Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre
VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI
RészletesebbenAz új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár
Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika
RészletesebbenA 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra
A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.
RészletesebbenSpeciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
RészletesebbenVidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György
RészletesebbenA Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből
A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből Szabó Rebeka LMP, Mezőgazdasági bizottság KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK - VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A KAP jelentősége
RészletesebbenMi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok
Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június
RészletesebbenGlobális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás?
Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás? Kálmán Zoltán mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomata Magyarország állandó képviselője az ENSZ római székhelyű mezőgazdasági és élelmezési
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenA8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása
6.12.2017 A8-0380/3 Módosítás 3 Czesław Adam Siekierski a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Jelentés A8-0380/2017 Albert Deß A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén érvényben lévő
RészletesebbenVidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése
Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
RészletesebbenAz Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja
Az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja Közös Kutatóközpont Joint Research Centre (JRC) e. r p. / r 65 % 80 % 60 % 20 % 73 % HU TSUNAMIS ALERT SYSTEM MUNICIPAL SERVICE + 27.5 1020.0
RészletesebbenSZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26.
SZÉKELY ERIKA A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. Európai Innovációs Partnerség - EIP Új megközelítés az uniós kutatásban és innovációs politikában
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban
A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november
RészletesebbenA Bizottság nyilatkozatai. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása /17 ADD 1 (hs)/ms 1 DRI
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. december 12. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0282B (COD) 15577/17 ADD 1 FELJEGYZÉS AZ A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenOTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.
OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív
RészletesebbenAz EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között
Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési
RészletesebbenHelyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS
Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,
RészletesebbenA Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.
A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a 2014-2020 idıszakban Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia 2013. május 22. HOP támogatás 2007-2013 Európai Halászati Alap + nemzeti
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenA strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
RészletesebbenNatura 2000 területek finanszírozási lehetőségei az EMVA forrásaiból
Natura 2000 területek finanszírozási lehetőségei az EMVA forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Balczó Bertalan Vidékfejlesztési
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenGazdaságfejlesztési eszközök
Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője
Részletesebben7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542
Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település
RészletesebbenKÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 2. Napirendi pont előterjesztése Dátum:
KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 2. Napirendi pont előterjesztése Dátum: 2014.03.04. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület Közgyűlése részére tájékoztatás a 2014. március hó 04-i ülés 2. napirendi pontjához
RészletesebbenA zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály
A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek
Részletesebbenhalászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai
Részletesebben2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenA Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára
A Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Agrárakadémia Merre tovább Közös Agrárpolitika? Herman Ottó
RészletesebbenAz EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós
Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés
Részletesebben7655/14 ek/agh 1 DG B 4A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései
RészletesebbenVidékfejlesztési Program 2014-2020
Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
RészletesebbenKitöltési javaslat a szakmai közönség számára készítette : MME, WWF, MTVSZ. Lásd a mellékelt háttéranyagot is!
Nyilvános konzultáció az uniós természetvédelmi szabályozás (a madárvédelmi irányelv és az élőhelyvédelmi irányelv) célravezetőségi vizsgálatához kapcsolódóan Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.6. COM(2018) 439 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az InvestEU program létrehozásáról {SEC(2018) 293 final}
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenÖsszefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot
RészletesebbenAz EU közös agrárpolitikája 2014-től
Popp József Az EU közös agrárpolitikája 2014-től IMPRESSZUM Szerző: Dr. Popp József egyetemi tanár, Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Lektor: Dr. Púpos Tibor egyetemi tanár,
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó
RészletesebbenA KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
A KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA A KAP második pillérébe tartozó uniós vidékfejlesztési politika célja az Unió vidéki térségeinek támogatása, segítségnyújtás a rendkívül széles skálájú
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes
RészletesebbenMAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020
MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 Összefoglló Prioritások A prioritás z lábbi hzi problémák megoldásár irányul: A prioritáshoz kpcsolódó tervezett intézkedések Mely EU temtikus célkitűzéshez
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
Részletesebben10 rémisztő tény a globális felmelegedésről
10 rémisztő tény a globális felmelegedésről A globális felmelegedés az egyik legégetőbb probléma, amivel a mai kor embere szembesül. Hatása az állat- és növényvilágra, a mezőgazdaságra egyaránt ijesztő,
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba
RészletesebbenMegújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Ágazat nemzetközi megatrendjei EU országai 5 fő energiapiaci trenddel és folyamattal számolnak levegőszennyezés és a bekövetkező
RészletesebbenVidékfejlesztési Program bemutatása
A projekt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló intézkedések Irányító Hatóságának jóváhagyásával készült. Vidékfejlesztési Program bemutatása Pannon Térségfejlesztő
RészletesebbenMezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program
Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási
RészletesebbenBardócz Tamás Halászati osztály
A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás
RészletesebbenHelyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenAz új Vidékfejlesztési Program 2014-2020
Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felels helyettes államtitkár 2014. október 29. Budapest, VHT Szakmai napok Az új Közös Agrárpolitika (KAP) 2014-2020
RészletesebbenA kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése
IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1
RészletesebbenA vegetarianizmus a jövő útja?
Szupermarketekben egyre több vegán terméket, például tofut tempeht vagy szójajoghutot vásárolhatunk. A vegán és a vegetáriánus élelmiszer fogyasztás, vagyis az új táplálkozási piramis népszerűsítéséhez
RészletesebbenMAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már
A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már megtett lépések Kis Miklós Zsolt agrár- vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Közgazdász Vándorgyűlés Kecskemét
RészletesebbenRövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon
Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon JUHÁSZ, Anikó Rövid Ellátási Lánc (REL) EMVA tematikus alprogram Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság
RészletesebbenA LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában
A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013 A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása A környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása
RészletesebbenA versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt
A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Magyar Közgazdasági Társaság
RészletesebbenKukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be Kép. Ukrajna kukorica betakarítása: termelés USDA (United States Department of Agriculture
RészletesebbenA KÖRNYEZETVÉDELMI JOBSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Miért fontos Önnek is? A környezetre leselkedő veszélyek nem szűnnek meg az országhatároknál
A KÖRNYEZETVÉDELMI JOBSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Miért fontos Önnek is? A környezetre leselkedő veszélyek nem szűnnek meg az országhatároknál Ezért az uniós tagállamok megállapodtak abban, hogy intézkedéseket
RészletesebbenAz állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenPályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.
Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 2015/0009(COD) 6.3.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági
RészletesebbenEurópai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban
Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése
RészletesebbenNatura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból
Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi
RészletesebbenA Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)
C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak
RészletesebbenII. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)
Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenKÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI
KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,
RészletesebbenA DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI
A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási
RészletesebbenÉlelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság
RészletesebbenA KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
A KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA A közös agrárpolitika (KAP) legutóbbi reformja fenntartotta a KAP két pillérre épülő szerkezetét, és továbbra is a vidékfejlesztési politika képviseli
Részletesebbenszakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár
A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem
RészletesebbenA REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA
A REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA TANÁRSEGÉD ALDORFAINE.CZABADAI.LILLA@GTK.SZIE.HU A REGIONÁLIS POLITIKÁRÓL Más néven gazdasági, társadalmi és területi Kohéziós
Részletesebben