3. A KÖNYVTÁR VEZETŐI, BELSŐ SZERVEZETE, LÉTSZÁMA ÉS MUNKATÁRSAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "3. A KÖNYVTÁR VEZETŐI, BELSŐ SZERVEZETE, LÉTSZÁMA ÉS MUNKATÁRSAI"

Átírás

1 76 3. A KÖNYVTÁR VEZETŐI, BELSŐ SZERVEZETE, LÉTSZÁMA ÉS MUNKATÁRSAI ALMÁSY Pál, a képviselőház alelnöke június 26-án kinevezte VASVÁRY Károlyt "a képviselőház könyv- és alirattárnokává". A könyvtár történetében tehát ő az első könyvtárnok, de csak névlegesen, hiszen tudjuk, hogy a szabadságharc közeli bukása miatt nem tudott megszerveződni. VASVÁRY Károlynak már arra sem volt ideje, hogy állását elfoglalja. Kinevezésén kívül, amely a Közlöny június 28-i számában jelent meg, egyéb adatunk nincs róla BASSÓ ÁRMIN (?, 1834.? Budapest, november 9.) Könyvtárnok: A könyvtár tényleges létrehozása után csak több évvel később került sor az első igazi könyvtárnok kinevezésére, aki "mindenes"-ként, egy személyben az egész intézményért viselte a közvetlen felelősséget, tehát a Képviselőházi Könyvtár felelős vezetője is volt (ne feledjük: a könyvtár közvetlen vezetője 1911-ig a könyvtárnok). Addig azonban még hiányzott az "igazi" (szakképzett) könyvtáros ig ugyanis a levéltárnok, 1873-tól pedig képviselőházhoz beosztott írnok, illetve napidíjas segéderők végezték el a könyvtári teendőket, helyezték el az újonnan vásárolt könyveket, és ők bonyolították le az akkor még nem jelentős olvasóforgalmat. Ilyen módon évek teltek el, amikor is 1875-ben, a képviselőház akkori elnöke, GHYCZY Kálmán kinevezte a Képviselőházi Könyvtár könyvtárnokává BASSÓ Ármint, aki ténylegesen első volt a Ház könyvtárnokainak sorában. BASSÓ Ármin könyvtárosi pályáját egyetemi tanulmányainak befejezése után a Nemzeti Múzeum könyvtárában kezdte meg gyakornokként 1871-ben január 1-jén került a Képviselőházi Könyvtárba, díjnokként. Mint "az országházi könyvtár első könyvtárnoka... a könyvtár szervezése, rendezése, a tudomány mai színvonalán való fönntartása és lajstromozása körül érdemeket szerzett magának" írta a Magyar Könyvszemle című folyóirat 1885-ben. A Fővárosi Lapok (1884. november 11.) is elismerően méltatta könyvtárosi működését: "Képzett és igen tevékeny tisztviselő volt. Neki köszönhető a képviselőházi könyvtár rendezése és rendbentartása. Néhány magánkönyvtárt is mintaszerűen állított fel." BASSÓ tevékenységéről és személyiségéről MIKSZÁTH kedves sorai mondják el a legtöbbet. (A derék Bazsó című nekrológ egyébként jeles írónknak "Az én halottaim" című 1925-ben kiadott kötetében is megjelent.) Az írás külön érdeme, hogy a könyvtár mindennapjait s a korabeli időszak levegőjét is érzékelteti. A következőkben idézünk néhányat a BASSÓ Árminnal kapcsolatos érdekes részletetekből, amelyekből a képviselőket elmarasztaló irónia is észrevehetően felcsillan: "Nagy szeretettel sürgött-forgott szekrényei közt,... nyájas, előzékeny modora miatt...napról napra jobban tanultam megbecsülni a kedves szakembert, akinek egy millió könyvczím volt a fejében. Nagy figyelemmel kísérte az összes megjelent műveket a kontinensen, s valóságos lázban volt, mikor az új megrendelt műveket várta. Annak is örülni tudott, ha valamelyik képviselő hazahozta vagy hazaküldte a kölcsönvett könyveket... Eleget búsította, hogy a könyvtárt nem igen látogatják. Ingerkedve csörgette sokszor a kulcsokat, hogy olvasót fogjon de

2 77 sikertelenül....legjobban... azokat a keveseket szerette, akik a könyvtárt használták... A legnagyobb dicséret az volt tőle, hogy valaki olvasott ember..." (M.3.1. MIKSZÁTH Kálmán). BASSÓ volt tehát, aki a könyvtárral mellékesen foglalkozó levéltárnok, képzetlen írnokok, napidíjasok után szakavatott módon látta el a könyvtári feladatokat. Lelkiismeretes ügybuzgósággal igyekezett rendet teremteni a könyvek elhelyezésében, s miként az 1876-os, 1880-as és 1882-es katalóguskötetek is bizonyítják, a szakrend kialakításához is nagymértékben hozzájárult. Ő rendezte először még az elajándékozások előtt GHYCZY Ignác hagyatékát, illetve a gyűjtemény feldolgozásra kerülő, állományba vett részeit is. A súlyos helyhiány miatt BASSÓ-nak igen nehéz dolga lehetett, ráadásul 1881-ig az egyre gyarapodó könyvtár tennivalóit gyakorlatilag egyedül végezte (ekkor kapott segítséget KÜFFER Béla segédkönyvtárnok személyében). Tizenegy évig teljesített könyvtárnoki szolgálatot a T. Ház könyvtárában a "derék Bazsó", aki a maga szerény módján éppúgy harcolt az érdektelenség, a közöny ellen, mint amennyire hivatásának érezte a kultúra, az "olvasottság" terjesztését. 50 éves elmúlt, amikor november 9-én ahogy a korabeli lapok beszámoltak róla "kétheti súlyos betegség után, hagymázban, kiugrott lakása ablakán, s azonnal meghalt." (Vasárnapi Újság, november 16.) A források nem említenek öngyilkossági okokat, csak azt, hogy "a szerencsétlen lázrohamban követte el végzetes tettét" (Fővárosi Lapok, november 11.). S bár élete szomorú véget ért, ma is látnunk kell: BASSÓ Ármin volt az, aki lerakta az alapjait a Képviselőházi Könyvtár működési rendjének és ma is használatos sajátos szakrendszerének. Ő volt, aki a könyvtár születése utáni nehéz években az intézmény fejlődése érdekében megtette a fontos kezdeti lépéseket, és hangyaszorgalommal, áldozatos munkával hozzájárult ahhoz, hogy a múlt század utolsó negyedében a törvényhozás könyvtára szakmai körökben is elismert szakkönyvtárrá vált KÜFFER BÉLA (Szárca, február 23. Budapest, május 19.) Könyvtárnok: Amikor 1884 novemberében BASSÓ Ármin, a Képviselőházi Könyvtár első könyvtárnoka tragikus körülmények között elhunyt, mindössze egy segédkönyvtárnok dolgozott a Sándor utcai pesti képviselőházban: KÜFFER Béla. A rendkívüli haláleset következtében ő lett a könyvtárnok, s e beosztásában két évtizedig látta el annak vezetését. KÜFFER hosszú működése kedvezően hatott a könyvtár fejlődésére: a századforduló széles látókörű, tevékeny könyvtárosát az alábbiakban mutatjuk be (l. M.3.5. Jónás Károly: Küffer Béla.) február 23-án született a Torontál megyei Szárcán. Középiskoláit Szegeden és Szarvason végezte. Ezt követően a budapesti tudományegyetem jogi karára iratkozott be ban, s itt szerzett államtudományi oklevelet. Az Országos Levéltárban töltött néhány hónap után 1881-ben került a Képviselőházi Könyvtárba, ahol mint segédkönyvtárnok BASSÓ Ármin egyedüli munkatársa lett nevezetes év KÜFFER életpályáján: ekkor kapta meg Pesten a bölcsészdoktori oklevelet. Egy évvel később, október 12-én a nagy építész, STEINDL Imre díjnyertes pályamunkája alapján megkezdték a mai Országház építését, ami KÜFFER nem kis örömére belátható közelségbe hozta a régi pesti képviselőház zsúfoltsá-

3 78 gából eredő lehetetlen könyvtári állapotok megszüntetését. 28 éves volt tehát, amikor ugyancsak az esztendőben BASSÓ hirtelen halála után könyvtárnoknak nevezték ki, és a könyvtár vezetője lett. Nagy szakértelemmel és szorgalommal végezte munkáját, angol, német, francia, latin és olasz nyelvismerete nélkülözhetetlen volt a gyarapítási és az osztályozási tevékenységben. Ő képviselte a könyvtárt az Országos Múzeum- és Könyvtár-Bizottságban, sőt e bizottság törvényhatósági, községi és vándorkönyvtárak szervezésében szakértőként is alkalmazta. Helyi és országos könyvtári tevékenysége mellett jogi és történelmi tudományos kutatásokat is folytatott, különösen a Mátyás-kori bíráskodással, Anonymusszal és Franciaország történetével foglalkozott. Tanulmányai a Budapesti Szemlében és a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlében jelentek meg; a Pesti Hírlapba pedig vezércikkeket írt. KÜFFER könyvtárvezetői működésének jelentősége több területen is kiemelkedő. Azt vallotta, hogy a Képviselőházi Könyvtár "a parlamenti harcok fegyvertára", s a törvényhozói munka színvonalának emeléséhez több és jobb könyvtári dokumentumra van szükség, tehát mindent, ami a képviselőknek fontos lehet, be kell szerezni. Ennek alapján javította a könyvtár gyarapítási tevékenységét, amely a nyomasztó helyhiány és zsúfoltság miatt egyáltalán nem volt könnyű feladat. Gondot fordított a katalógusok szerkesztésére, és az osztályozási rendszer fejlesztésében is jó eredményeket ért el től részt vett a kötetkatalógusok gondozásában. Az első nagy kötetkatalógus (A Képviselőház Könyvtárának katalógusa, ) és annak pótkötettel való kiegészítése ( ) elsősorban az ő nevéhez fűződik. E terjedelmes, több mint 1500 oldalas, részletes tárgyköri felosztással tagolt, pontos név- és tárgymutatóval ellátott összeállítás a századvégi könyvtári életben érdeklődést és pozitív visszhangot váltott ki: a színvonalas szerkesztést, a szakkatalógus felépítésében és kezelésének megkönnyítésében bevezetett újításokat a szakma egyértelmű elismeréssel fogadta. A kiadás előtt KÜFFER Béla európai tanulmányúton vizsgálta a parlamentek működését, s különös figyelmet fordított a porosz és a német birodalmi törvényhozásra. Útja során tapasztalatokat szerzett az egyes könyvtárak tevékenységéről, szakrendszeréről, és élénk érdeklődéssel tanulmányozta Otto Hartwig-nak, a hallei egyetemi könyvtár vezetőjének 1888-ban megjelentetett könyvtári szakrendszerét (ez 20 főszakból állt: a főszakokat az ABC nagy-, az osztályokat kisbetűivel, az alszakokat római, a szakokat arab számokkal jelölte). Ettől kezdve a Képviselőházi Könyvtár szakrendszere néhány hasonlóságot mutat a Hartwig-féle osztályozással, noha alapjait és felépítését tekintve a gyűjtőköri és funkcióbeli különbségek, az eltérő belső sajátosságok, tapasztalatok és gyakorlat miatt lényegileg más, önálló, egyedi szakrendszerré fejlődik. A szakkatalógus átfogó fejlesztése mellett KÜFFER 1882-től bevezette a cédulakatalógusokat (betűrendes és szakkatalógust) is. Napjainkig ható tette a magyar parlamenti dokumentumok tervszerű gyűjtésének megindítása. Nem kis érdemei voltak ugyanis KÜFFER Béla könyvtárnoknak a képviselőház könyvtári bizottsága 1892-ben hozott ilyen értelmű határozatának végrehajtásában. A gyűjtési munka koncepciójának kialakításában, megszervezésében, irányításában, a pénzügyi támogatások kiharcolásában is oroszlánrészt vállalt. Mindez nagymértékben hozzájárult ahhoz,hogy a negyedszázados gyűjtési tevékenység során (amelyben kiemelt szerep jutott TAKÁTS Sándor történetírónak, a képviselőház főlevéltárnokának) sikerült megszerezni a magyar parlamenti dokumentumok zömét közöttük sok régi nyomtatványt, illetve kéziratot, s ezzel megte-

4 79 remteni a Magyar parlamenti különgyűjtemény alapjait. A nemzetközi cserekapcsolatok kialakításában és folyamatos ügyintézésében is fáradságos munkát végzett. Kiemelkedő szerepet vállalt 1894-ben a könyvtár kezelési szabályzatának összeállításában, megszerkesztésében. E munka során a könyvtár egész helyzetét, jövőjét, szervezeti működését, szerteágazó feladatait koncepcionálisan is újra kellett gondolni, s érdekeit olykor a bizottság és a házelnök elképzeléseivel szemben is megvédeni. KÜFFER Béla a könyvtári munkát magas színvonalra fejlesztette ben a könyvtári bizottság egyik ülésén elérte, hogy a könyvtári személyzet fizetését a Ház többi hivatalnokainak a szintjére emeljék. Jó munkatársi gárdája volt. Mellette dolgozott segédkönyvtárnokként 1884-től 1893-ig PIKLER Gyula ( ), aki később híres jogász, egyetemi tanár lett, és a Társadalomtudományi Társaságnak, valamint a Huszadik Század című folyóiratnak és mozgalomnak egyik neves vezető egyénisége. Ugyancsak a könyvtár munkatársa volt 1893 és 1896 között SUGÁR Kornél segédkönyvtárnok, az Egyetemi Könyvtár volt alkalmazottja, 1896-tól pedig FÜLÖP Áron, a majdani könyvtárigazgató, és ZELLER Árpád képviselőházi írnok, aki a katalógusszerkesztésben, az országgyűlési dokumentumok gyűjtésében, a GHYCZY-hagyaték rendezésében és más intézményeknek történő átadásában nyújtott komoly segítséget. KÜFFER irányítása alatt kezdte meg könyvtárosi pályafutását SZABÓ Ervin is, aki gyakorlóévét töltötte a Képviselőházi Könyvtárban ( ), valamint 1902-ben dr. FERENCZY Árpád segédkönyvtárnok, ÁGNER László könyvtári segédtiszt és 1903-ban PLECHL Béla segédkönyvtárnok, a Képviselőházi Könyvtár későbbi igazgatója is. Az 1894-ben megjelent a már említett kötetkatalógus Tájékoztató című részében KÜFFER részletesen foglalkozott a képviselőházi könyvtárhasználattal, annak módjával. Mindez könyvtár- és művelődéstörténeti szempontból ma is érdekes és fontos adalék, hiszen a képviselők mindenkori információellátásához a korabeli felfogás és gyakorlat tapasztalataiból akárki meríthet(ett). Érdemes ebből a műből is idéznünk néhány fontos megállapítást: közülük nem egyet a mai törvényhozók, könyvtárosok és más szakmabeliek is megszívlelhetnek: "Hogyan olvas a törvényhozó?""a törvényhozó a dús közéletnek változatos szükségei szerint olvas... És aztán többnyire sürgősen kell, a mi kell... Kell az adat, és pedig most, és ha nincs meg,...nem ér akkor az egész könyvtár annyit se, mint azok a silány rongyok, a mikből készült. Ha nincs az a fegyver, a mi éppen kell, rossz akkor az egész fegyvertár." (M.3.1. Küffer Béla: Tájékoztató.) (Részletesebben lásd "A Könyvtár használatának eredményessége" című részben.) S miután a parlamenti könyvtár a parlamenti harcok fegyvertára, KÜFFER mindent megtett, hogy az lehetőleg kifogástalanul felszerelt legyen. Ugyanebben a kötetben a beszerzés elveire, a katalógus használatára és a könyvtár történetére vonatkozóan is található jól hasznosítható tényanyag, amely KÜFFER felkészültségét, könyvtárosi tevékenységének alaposságát, könyv- és könyvtárszeretetét illusztrálja. Szakszerű és nagy szellemi megterheléssel is járó munkát végzett a könyvtár költöztetésekor. Az új Országház felépítése (1902-ben) lehetővé tette, hogy a Sándor utcai képviselőházban 30 évig helyhiánnyal küszködő könyvtár új, hivatásához méltó elhelyezést nyerjen. A felépülés előtti években már jó előre szorgalmazta a hosszú, történelmi távú működéshez szükséges hely megteremtését, nemcsak a dokumentumok, hanem a könyvtári személyzet részére is. Az akkoriban is rendkívüli értéket jelentő kötetek (számuk elérte az 50 ezret) köttetése, be-

5 80 csomagolása, átszállítása, gondos elhelyezése, az értékek megóvása átlagon felüli figyelmet, körültekintést, felelősséget és fizikai igénybevételt rótt KÜFFER Bélára és segítőtársára, FÜLÖP Áronra, akik az egész akciót lelkiismeretesen irányították és ellenőrizték (M.3.5. Jónás Károly: Az Országgyűlési Könyvtár költözése az Országházba.) Összegezve KÜFFER Béla könyvtárvezetői tevékenységét, elmondhatjuk, hogy céltudatos, következetes, összehangolt munkával, a törvényhozói tevékenység igen alapos könyvtári támogatásával, a tudományosság és a szorgalom ötvözetével a Képviselőházi Könyvtárt "a szakkönyvtárak között mintakönyvtárrá" és "európai színvonalra emelte", ezzel "elévülhetetlen érdemeket szerzett". A könyvtári bizottság kéziratos jegyzőkönyve ily módon rögzítette és hagyta az utókor számára az elismerő szavakat (Kbiz. jkv október 28.), amikor a feszített munkától megromlott egészségi állapota miatt 1904-ben nyugalomba vonult. Hosszú betegség után május 19-én halt meg 72 éves korában Budapesten. Özvegyének, DIÓSSY Ilonának a képviselőház illetékes bizottsága és NAGY Miklós könyvtárigazgató tolmácsolta részvétét, melyet csaknem negyedszázaddal KÜFFER Béla képviselőházi könyvtárnok visszavonulása után jegyzőkönyvben is megörökítettek (Kbiz. jkv május 24.) FÜLÖP ÁRON (Felső-Boldogasszonyfalva, március 15. Felső-Boldogasszonyfalva, október 22.) Könyvtárnok: , főkönyvtárnok: , könyvtárigazgató: ben a könyvtárt két évtizeden át vezető KÜFFER Béla átadta helyét és funkcióját. Két évvel az Országházba költözés után FÜLÖP Áron került az intézmény élére. Személyében az irányítást könyvtárnoki beosztásban egy költő vette át, aki ekkor már nyolc éve szolgálta a törvényhozás belső és zárt jellegű szakkönyvtárát. FÜLÖP Áron szintén a magyar könyvtárügy egyik század eleji jelentős képviselőjének tekinthető. Ő volt egyben az Országgyűlési Könyvtár (akkor még Képviselőházi Könyvtár) első olyan vezetője, aki igazgatói funkciót töltött be (M.3.5. Jónás Károly: Fülöp Áron.) március 15-én Felső-Boldogasszonyfalván, Erdélyben született. Költői tehetsége már középiskolai tanulmányai során kibontakozott, sorban nyerte el az önképzőkör díjait. A budapesti egyetem bölcsészkarán szerzett diplomát, majd magyar és latin szakos gimnáziumi tanárként Hódmezővásárhelyen és Szatmárnémetiben tevékenykedett ben díjat nyert a Magyar Tudományos Akadémia Nádasdy-pályázatán. Ettől kezdve költeményei a Fővárosi Lapokban, az Ország-Világ, valamint a Magyarország és a Nagyvilág című folyóiratokban jelentek meg. Legfőbb munkája az Attila fiai című trilógia, amellyel befejezte a hun mondakör költői feldolgozását (ezt ARANY János kezdte meg a Buda halálával). A trilógia részei: Ellák (1885), Aladár (Szatmár, 1892), Csaba (1908). Attila című költői elbeszélése 1909-ben jelent meg. Korábban adta ki Debreceni Márton és a kióvi csata című esztétikai tanulmányát (Szatmár, 1887), 1893-ban pedig a Szatmári Hírlap szerkesztője lett. Irodalmi működése mellett könyvtárosi tevékenysége sem elhanyagolható, sőt a múlt század végétől már ez válik elsődlegessé életében ban került a Képviselőházi Könyvtárba: SZILÁGYI Dezső képviselőházi elnök pályázat útján vette fel segédkönyvtárnoknak.

6 81 Ezt megelőzően az Országos Közoktatási Tanácsban az irattárnak mutatókészítési, a könyvtárnak pedig katalógusszerkesztési munkálatokat végzett. Latin nyelvismeretén kívül német és francia nyelvtudása is volt. Jó képességei révén hamarosan KÜFFER Béla legjobb munkatársa lett, és részt vett a legfontosabb feladatok megvalósításában. A könyvtár összefoglaló katalóguskötetének ( ) készítésébe tevékenyen bekapcsolódott. Ő dolgozta fel a századfordulón kiadott pótkötet részére az 1893 és 1899 között beérkezett és állományba vett dokumentumokat től KÜFFER Béla mellett FÜLÖP Áron is tagja lett az Országos Múzeum- és Könyvtár-Bizottságnak. Szakszerű irányító, szervező és ellenőrző munkát végzett, amikor 1902 júliusában a könyvtár a régi pesti képviselőházból az új Országházba költözött. KÜFFER Béla betegsége és nyugdíjaztatása (1904. november 1.) után ő lett a könyvtár első embere: előbb könyvtárnok, majd 1905-ben JUSTH Gyula képviselőházi elnök főkönyvtárnokká léptette elő. Nem sokkal később a könyvtár új munkaerőkkel gyarapodott: 1906-ban PANKA Károly könyvtári segédtiszttel, 1907-ben NAGY Sándor segédkönyvtárnokkal, 1908-ban NAGY Miklós segédkönyvtárnokkal, majd 1912-ben HUGONNAI Viktor könyvtári gyakornokkal. FÜLÖP Áron nevéhez fűződik a költözés utáni új könyvtári rend kialakítása. HEGEDŰS Lóránt könyvtári bizottsági tag decimális rendszerű indítványa helyett az ő javaslatát, az ún. magazin-rendszert fogadták el a képviselők. A minden könyvtári területet átölelő rendezés munkájának megindítása, s hosszú ideig tartó irányítása, igen nagy feladatot jelentett. Mindehhez az is hozzátartozott, hogy a működés alapelveit, célkitűzéseit, módjait és eszközeit részletes, kötelező érvényű szabályzatba foglalták. A könyvtárért felelős FÜLÖP Áron és a képviselőház könyvtári bizottsága két évig dolgozott a Képviselőházi Könyvtár ügyrendjének összeállításán. Többszöri újratárgyalás után a bizottság október 4-i ülésén fogadták el az ügyrendet, s ezt a képviselőházi ülésen hozott határozat is megerősítette. Ezzel párhuzamosan folyt a könyvtári rendszer legfontosabb összetevőinek, a katalógus-, szak- és raktározási rendszernek összehangolt leltározással egybekötött újjászervezése, átalakítása. FÜLÖP Áron e fáradságos, időigényes tevékenységről és a megvalósulás folyamatáról így beszélt a könyvtári bizottság májusi ülésén: "Az újrarendezésnél alapelvünk az volt, hogy egyfelől a könyvtár meglevő anyagát a tudomány mai állapotának megfelelően osszuk be, másfelől pedig, hogy a könyvtári bizottság által elfogadott raktárrendszer keresztülvitelével biztosítsuk a férőhely gazdaságos kihasználását és az elhelyezés és kikeresés gyorsaságát." (Kbiz. jkv május 13.) FÜLÖP Áron vezetésével a tudományszakok összeállításába és ellenőrzésébe a kor több kiváló tudósa is bekapcsolódott. A hosszú ideig tartó munka után FÜLÖP Áron személyes irányítása mellett a különböző szakokba tartozó köteteket elhelyezték a szakrendszerhez illeszkedő raktározási rend szerint, és ellátták a megfelelő sorszámokkal is. E nagy felkészültséget, szervező- és irányítókészséget követelő tevékenység közben, július 1-jétől nevezte ki a könyvtár igazgatójává BERZEVICZY Albert házelnök az addigi főkönyvtárnokot. FÜLÖP Áron lett tehát a Képviselőházi Könyvtár első igazgatója, hiszen 1911-ig a rangidős könyvtárnok, illetve (1905-től) főkönyvtárnok látta el az intézmény közvetlen vezetését, igaz-

7 82 gatói tisztséget a könyvtári hivatalban előtte senki nem töltött be. Ő valóban kiemelkedett jeles munkatársai (PLECHL Béla, NAGY Miklós, PANKA Károly, a könyvtár későbbi igazgatói) közül is, akik mellette fejlődtek szakmailag képzett és gyakorlott könyvtárosokká. FÜLÖP Áron igazgatói működése idején olvadt bele a főrendiház ötezer kötetes könyvtára a Képviselőházi Könyvtárba, amely viszonzásként lehetővé tette a főrendiházi tagoknak is a könyvtár használatát. Az átfogó rendezés fokozatos megvalósításának részeredményeként 1912-ben és 1913-ban megjelent a kialakított új szakrendszerre épített két katalóguskötet. Az igazgató december 20-án, a könyvtári bizottság ülésén így foglalta össze a kiadott munkák visszhangját: a könyvtári rendezést hűen tükröző két kötet "a képviselő urak és a magyar tudományos világ több kiváló tagja részéről is osztatlan helyeslésre és elismerésre talált" (Kbiz. jkv december 20.). A háború kirobbanása derékba törte az addigi fejlesztési tervek megvalósítását: az újjárendezési, katalógusszerkesztési, raktárrendezési munkák nem sokkal a befejezés előtt (a végső határidőt a könyvtáralapítási időpont 50. évfordulójára, 1916-ra tűzték ki) leálltak. A munkatársak hadba vonultak, a könyvtár bezárt, a képviselők széthordták a könyveket, az elkészült cédulák elhányódtak, részben elvesztek, tönkrementek, a gyarapítás rendetlenül folyt: a hoszszú, küzdelmes munkával megvalósított könyvtári rend szétzilálódott. A kialakult káosz miatt az eredmények jórészt megsemmisültek. FÜLÖP Áron, aki igazgatóként csupán öt évig volt a könyvtár vezetője (egyébként 11-ig), hosszabb betegeskedés után január 31-én nyugállományba vonult, és húsz évi könyvtári szolgálat után visszatért a szülőföldjére. Életének 60. évében ott halt meg, október 22-én. A nagy könyvtárrendező munkája mégsem volt hiábavaló: úttörő tevékenysége alapján és nyomdokain született meg a húszas évek végén és a harmincas évek elején az új könyvtári rend, az egymással szoros összefüggésben levő katalógus-, szak- és raktári rendszer. A FÜLÖP Áron-i hármas egység, az Országgyűlési Könyvtár változó és meg-megújuló rendjének ma is szerves része: a költő-könyvtárnok tehát maradandót alkotott. FÜLÖP Áron idején a könyvtár létszámhelyzete az említetteken túl a következőképpen alakult: az 1909-es szolgálati szabályzat és ügyrend a könyvtár tisztviselőinek létszámát 4 főben állapította meg; egy könyvtárnok, két segédkönyvtárnok és egy könyvtári segédtiszt személyében. Rajtuk kívül a képviselőházi segédszemélyzetből beosztottak a könyvtárba egy könyvkötőt, aki "kizárólag a könyvtár szolgálatában áll". Teendői közé tartozott a folyóiratoknak és a parlamenti kiadványoknak szám szerinti összegyűjtése, a könyvkötőtől visszaküldött könyvek kötésének felülvizsgálata, a megrongálódott kötések kijavítása. Az ő felügyelete mellett történt a könyveknek szakokba való raktári besorolása, elhelyezése is, amelyet két begyakorolt szolga végzett. Az ügyrend arról is rendelkezett, hogy a könyvtárnak 8 képviselőházi szolgát is bocsássanak rendelkezésére, akiket a könyvtár vezetője osztott be a könyvtári helyiségekbe szolgálatra (kettő volt közülük a fentebb már említett raktári dolgozó). A 8 szolgából négy csaknem állandóan a könyvtárban tevékenykedett, míg a másik négyet szükség szerint a Ház egyéb részeibe helyezték. A könyvtári bizottság július 22-én tartott ülésén határozatot hozott három könyvkezelő altiszti (raktárosi) állás szervezésére, mert ezt a feladatot az állandóan változó, képzetlen szolgák látták el, nem kielégítő módon. Ez a határozat azonban a változó házelnöki elképzelések, majd a háborús viszonyok miatt még hosszabb ideig nem

8 83 valósulhatott meg, de a könyvtár létszáma ben egy tisztviselővel és egy napidíjassal gyarapodott PLECHL BÉLA (Nagybecskerek, 1875.? Budapest, november 26.) Könyvtárigazgató: A FÜLÖP Áront követő könyvtáros egyéniség tényleges vezetési képességei az első világháború és az azt követő zűrzavaros állapotok miatt nem bontakozhattak ki, pedig PLECHL Béla, aki kinevezése szerint 1916-ban, ténylegesen csak a 1918 végén lett a Képviselőházi Könyvtár vezetője, szerencsésebb körülmények között a könyvtár által az országnak adott nagy könyvtárosok közé tartozhatott volna írta TRÓCSÁNYI Zoltán 1942-es visszaemlékezésében (l. M.3.3.). PLECHL Béla 1875-ben született egy gazdag nagybecskereki család sarjaként. Festőnek készült, de (szülei kívánságára) előbb elvégezte a jogot. A doktorátus megszerzése után Münchenbe ment festészetet tanulni. Tehetségében azonban nem hitt, és otthagyta a pályát. Nyugat-Európát bejárva kiválóan megtanult németül, angolul és franciául március 1- jén segédkönyvtárnokként lépett a magyar képviselőház könyvtárának szolgálatába, ahol nagy szükség volt több nyelven beszélő tisztviselőkre: egyrészt az idegen nyelvű művek katalogizálásához, másrészt azért, mert a külföldi politikusok és államférfiak látogatásaik alkalmával a képviselőház épületét, könyvtárát is megtekintették, és politikai-kulturális kérdésekben a könyvtár munkatársaitól is kértek információkat. PLECHL Béla nyelvismeretével, szorgalmával, széles körű tudományos tájékozottságával egyre nagyobb elismerést vívott ki ben könyvtárnoknak, a háború elején főkönyvtárnoknak, 1916-ban pedig FÜLÖP Áron könyvtárigazgató nyugdíjba vonulása után igazgatónak nevezték ki. Nagy műveltségű, sokat és sokfélét olvasó könyvtáros volt, olyan professzor-lélek, aki nem művek létrehozásában jeleskedett, hanem a befogadott tudományos ismereteket továbbadó, szétsugárzó önzetlen tevékenység volt az életeleme. A jogon kívül foglalkozott filozófiával, szociológiával, irodalommal, később pedig nyelvészettel is. Annak ellenére, hogy műveltsége messze fölülmúlta azt az átlagszínvonalat, amit a könyvtárosoktól megkívántak, és pályatársai szerint minden adottsága meglett volna hozzá, mégsem lépett fel nagy művek, elméletek vagy könyvtári rendszerek megalkotásával a tudományos és a szakmai élet különböző területein. TRÓCSÁNYI Zoltán, több tudományág tevékeny és elismert művelője írta róla 1942-ben a Magyar Könyvszemlében (48. p.): "...jogász, általános nyelvész, bölcselő, mindent olvasó általános műveltségű könyvtárnok, aki a leggyorsabban vesz tudomást minden fontosabb új könyvről, a szellemtudományok egész területén, aki a képviselőházi könyvtárban és baráti körben valóságos ismeretterjesztő előadásokat tartott, művelt és hatott éveken keresztül, nyomtalanul maradt ki a magyar tudományos életből". Hivatalos megbízásból és magánszorgalomból fordított is ban az ő fordításában közölte az Ungarische Rundschau SZEKFŰ Gyula "Szerviensek és familiáriusok" című történeti értekezését, majd a Modern Könyvtár számában TAINE "Napoleon Bonaparte" című esszéjét. Gabriel TARDE több szociológiai értekezését németre fordította, ezek azonban nem jelentek meg. Élete utolsó éveiben a szanszkrit nyelvet tanulmányozta, írt egy szanszkrit grammatikát is, de a kéziratok halála után elkallódtak.

9 84 Könyvtárvezetői működéséről nincs sok adatunk (lásd még: M.3.5. Jónás Károly: Plechl Béla ). Igazgatói kinevezése 1916-ban a háború miatt névleges volt, hiszen a Honvédelmi Minisztériumba osztották be, és évekig ott kellett szolgálatot teljesítenie. A könyvtári bizottság július 23-i ülésén BECK Lajos képviselő indítványozta PLECHL Béla felmentését a katonai szolgálat alól, mert korábban, a háború előtt a könyvtárban 5 tisztviselő, 1 napidíjas, 1 könyvkötő és 8 beosztott szolga dolgozott (később mindenki hadba vonult, 1916-ban NAGY Sándor segédkönyvtárnok elesett a fronton) végétől pedig a katonaságtól visszarendelt NAGY Miklós segédkönyvtárnok egyedül látta el a teendőket a szétzilált könyvtárban (1917-ben 1 könyvkötő és 1 szolga segítségével). Bár a bizottság az indítványt magáévá tette és megpróbálta PLECHL Bélát kikérni, e lépés sikertelen maradt. A lehetetlen állapotokon úgy igyekeztek segíteni, hogy KONCZ Imre szolgát könyvtárkezelő altisztként (laboránsként) alkalmazták, majd egy könyvkötősegédet is felvettek TÓTH István személyében. PLECHL Béla könyvtárigazgató ténylegesen csak 1918 végén, az események sodró áramában vette át a könyvtár irányítását az őt helyettesítő NAGY Miklós főkönyvtárnoktól. Az őszirózsás forradalom, az országgyűlés feloszlatása, a Károlyi-rendszer, a tanácsköztársaság néhány hónapos uralmának gyökeres átszervezései, új és új helyzetek közepette, gyors intézkedésekkel kellett ellátnia a volt képviselőházi könyvtár vezetését, miközben a felügyeleti szervek, az irányítók és az utasítások állandóan változtak: előbb a képviselőház elnöke és könyvtári bizottsága, majd a belügyminiszter, illetve a Belügyi Népbiztosság, utóbb a Szabó Ervin Könyvtár és a Történelmi Materializmus Kutató Intézet, később újból a belügyminiszter felügyelete alatt dolgozott. PLECHL Béla végig a helyén maradt, egyik hatalom sem távolította el az igazgatói székből; politikailag a háttérbe húzódva, a szakmai feladatok teljesítésére összpontosítva figyelmét, igyekezett betartani a változó utasításokat. A tanácsköztársaság idején a könyvtár személyzete, mint ezt PLECHL Béla "Országházi Könyvtár személyzete" című, április 12-i jelentésében olvashatjuk, a háború után új emberekkel kiegészülve, a vezető könyvtárossal (az igazgató új megnevezése) együtt három könyvtárosból, továbbá egy levéltárosból (TAKÁTS Sándor), két gépírónőből (egyikük TAKÁTS Sándorhoz volt beosztva, másikuk pedig a kölcsönzési nyilvántartást is végezte), egy laboránsból (könyvkötőmester), egy könyvkötősegédből, 3 kezelőmunkásból (raktárosok) és 3 takarító-kézbesítő alkalmazottból állt (OK Irattár, 1919.). A tanácsköztársaság bukása után is megmaradt a vezetői poszton. Tevékenységéről a képviselőház könyvtári bizottságának jegyzőkönyvei és az Országgyűlési Könyvtár irattárában fellelhető iratok alig tesznek említést. A könyvtári bizottság május 7-i ülésén ő szorgalmazta a parlamenti dokumentumok nemzetközi cseréjének újrafelvételét, amely a világháború következtében súlyosan leépült. Javaslatát elfogadva RAKOVSZKY István házelnök meg is tette a szükséges lépéseket november 26-án, 46 éves korában halt meg Budapesten. Haláláról a könyvtári bizottság kéziratos jegyzőkönyve december 12-én emlékezett meg. NAGY Miklós, a könyvtár új vezetője "kegyeletes szavakban áldoz néhai PLECHL Béla könyvtárigazgató emlékének, s kéri a könyvtári bizottságot, hogy a könyvtárt ért veszteség felett nyilvánítsa részvétét és elhunyt kiváló főtisztviselőjének emlékét... örökítse meg" (lásd: OK Irattár, Kbiz. jkv december 12.).

10 85 Az indítványt elfogadták, és jegyzőkönyvben állítottak maradandó emléket PLECHL Béla igazgatónak, aki majdnem két évtizedig szolgált egy könyvtárban úgy, hogy tevékenységével a kiváló jelzőt méltán kiérdemelte. Kiválóságát, áldozatos könyvtári munkáját a haláláról tudósító napilapok (a cikkek adatai a Melléklet M.3.3. jelű részében találhatók) is első helyen emelték ki: "A képviselőházi könyvtárnak tudós igazgatója, hosszú betegség után éves korában meghalt a Szent Margit-kórházban... A könyvtárat nagy szakértelemmel és buzgalommal vezette s fejlesztette..." (Az Est, november 29.); "Az elhunyt...csupán a könyveknek, a könyvtárnak és a tudománynak élő ember volt", aki a Képviselőházi Könyvtárt "szerető gondoskodással fejlesztette" (Budapesti Hírlap, november 29.). Nem lehetett véletlen, hogy PALMER Kálmán nemzetgyűlési elnöki főtanácsos vezetésével az Országház egész tisztviselői kara testületileg jelent meg a temetésen, s "NAGY Miklós képviselőházi könyvtárigazgató megható szavakban búcsúztatta a ritka képzettségű tisztviselőt, a kitűnő kollégát" (Pesti Hírlap, november 30.) NAGY MIKLÓS (Dés, január 27. Budapest, március 12.) Könyvtárigazgató: A két világháború közötti könyvtárosnemzedék jelentős alakja. Az Országgyűlési Könyvtárnak 34 évig volt munkatársa, és ebből 22 évet töltött könyvtárvezetői funkcióban (lásd: M.3.5. Jónás Károly: Nagy Miklós ) január 27-én született a Szolnok-Doboka megyei Désen. Középiskoláit Kolozsváron végezte, ezután a budapesti egyetem jogi és államtudományi karára iratkozott be, ahol államtudományi doktorátust szerzett. Közben húszéves korában, november 7-én napidíjasként a képviselőház szolgálatába szegődött november 1-jén naplószerkesztő segédtisztté nevezték ki, majd július 1-én segédkönyvtárnokként a Képviselőházi Könyvtár tisztviselője lett. Ettől kezdve a könyvtár újrarendezésén dolgozott, ő is sokat tett a katalógus- és a raktározási rendszernek a kor követelményeihez igazodó, korszerű kialakításáért és összhangjuk megteremtéséért. Az első világháború kitörése után mint már említettük a könyvtár összes tisztviselője bevonult katonának, emiatt a törvényhozást szolgáló intézmény működésképtelenné vált: a háborús nehézségek nem kerülték el a könyvtárt sem, a gazdátlanná vált 75 ezer kötetes állomány kevéssel az újjárendezés évtizedes munkájának befejezése előtt visszaesett a rendezetlenség, sőt, a súlyos rendetlenség állapotába. Az áldatlan helyzet miatt NAGY Miklóst 1915 decemberében felmentették a katonai szolgálat alól, és visszatérhetett a képviselőházba: hoszszabb időn át egymaga, mindössze egy segéderővel látta el a könyvtár gondozását, mindennapi teendőit július 1-jén könyvtárnok, 1918 májusában főkönyvtárnok lett, és PLECHL Béla igazgató helyett 1918 végéig gyakorlatilag a könyvtár vezetője volt. Nem véletlen, hogy a könyvtárigazgató hirtelen bekövetkezett halála után ő kapott szakmai és politikai bizalmat is a nemzetgyűléstől (1920-tól 1926-ig egykamarás volt a parlament): december 3-án GAÁL Gaszton, a nemzetgyűlés elnöke NAGY Miklóst nevezte ki a könyvtár igazgatójává. Ez várható is volt, hiszen kiemelkedő tudása, szakmai és vezetési gyakorlata, tudományos tevékenysége, rangidős helyzete egyértelműen őt tette a könyvtárvezetői poszt várományosává (1920. július 5-től már címzetes könyvtárigazgató volt).

11 86 Politikai aktivitása, közéleti szereplése mellett (a húszas és harmincas években tanácstagja volt a Magyar Külügyi Társaság elnökségének, választmányi tagja a Magyar Revíziós Ligának, a Magyar Nemzeti Szövetségnek, a Bethlen Gábor Szövetségnek, a Magyar-Székely Szövetségnek, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak stb.) tényszerűen állapíthatjuk meg, hogy a magyar könyvtárügy kiváló szakembere volt. Két évtizedes igazgatói tevékenysége során a Képviselőházi Könyvtárt tudományos színvonalon vezette és irányította. A könyvtár érdekeit valamennyi fórumon lankadatlanul képviselte: a könyvtári bizottság ülésein, ha a helyzet úgy kívánta, még a képviselőházi elnökökkel szemben is ben NAGY Miklós szorgalmazta és készítette elő a kötelespéldány-törvényt, melyet az ő megfogalmazásában terjesztett a parlament elé KLEBELSBERG Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter. E törvény tette lehetővé, hogy a Képviselőház Könyvtára (akkor: a Nemzetgyűlés Könyvtára) az Országos Széchényi Könyvtárral és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárával egyetemben ingyen kapja meg a Magyarországon kiadott könyveket és periodikus kiadványokat, s ezáltal a súlyos infláció okozta válságos pénzügyi helyzetben a felszabaduló pénzeszközöket külföldi dokumentumok vásárlására fordíthassa. A könyvtár jövője szempontjából az is lényeges, hogy ekkor kezdődött a könyvtár általános gyűjtőkörű, országos közkönyvtárrá fejlődése, ami az egyik oka annak, hogy az Országgyűlési Könyvtár dokumentumállománya csaknem valamennyi társadalomtudomány területén ma is igen gazdag. NAGY Miklós a horthysta korszakban, a költségvetések durva lefaragása idején is kiharcolta, hogy a honatyák többet törődjenek a törvényhozás könyvtárával. Sikerült is elérnie, hogy az 1914-ben félbeszakadt, és a háború miatt teljesen összeomlott könyvtárrendezési munkálatok a húszas évek közepétől újra folytatódjanak, sőt ezeket állományrevízióval is összekötötte ban ő állította fel a helyrajzi katalógust, amely a leltározás nélkülözhetetlen alapja lett. Kezdeményezései és ezek szívós végrehajtása vezetett oda, hogy az újjárendezés a harmincas évek elején véget ért. Ezzel befejeződött a könyvtár egymásra épülő katalógus- és raktározási rendszerének kialakítása. E munkákkal összhangban és egyidejűleg jelent meg 1929-ben és 1932-ben két vaskos kötetkatalógus (Közjog és közigazgatási jog; Közgazdasági és pénzügyi irodalom), amelynek szerkesztője és irányítója ugyancsak NAGY Miklós volt. A nem csekély idegi és fizikai megterheléssel járó feladatot nagyrészt két kitűnő segítőtársával, PANKA Károly címzetes könyvtárigazgatóval és TRÓCSÁNYI György főkönyvtárnokkal együtt végezte el (a második kötet munkálataiban SPÓNER Ferenc segédkönyvtárnok is közreműködött). A könyvtárrendezés hosszú, nehéz munkája mellett kézben tartotta a könyvtár működésének többi területét is, az állománygyarapítástól a kölcsönzésig, a képviselőknek nyújtott szolgáltatásoktól az állomány védelméig. NAGY Miklós érdeme, hogy sikerült visszaszerezni a GHYCZY Ignác képviselő által 1872-ben a képviselőháznak adományozott kötetes hagyatékból azt a csaknem 6 ezer kötetre tehető, muzeális értékekben rendkívül gazdag állományrészt, amelyet a Ház bár a tulajdonjog fenntartásával öt különböző intézmény birtokába juttatott. A könyvtári bizottságnak 1928-ban NAGY Miklós javaslatára hozott határozata, valamint a képviselőház jóváhagyása alapján indult meg az "elherdált kincsek" megkeresése, visszakérése. Végül is a nagy értékű hagyaték különböző egységei kevesebb mint 500 kötet híján visszakerültek. NAGY Miklós könyvtárigazgató a könyvtári állomány védelmének ügyét is különös gonddal, következetesen és hajthatatlanul képviselte. A nehéz viszonyok, a gazdasági válság ellenére, a könyvek és az időszaki kiadványok köttetését erőteljesen szorgalmazta,és sikerült magas összegű pénzügyi támogatást szereznie különösen ZSITVAY Tibor és ALMÁSY László

12 87 elnöksége idején ( között). Ennek eredményeként 1928-tól 1940-ig 40 ezer darabot köttettek be, s így majdnem két évtizedes hátrányt sikerült felszámolniuk. Bibliográfusi tevékenysége is számottevő. Ő készített általános mutatókötetet a Magyar Országgyűlés képviselőházának évi naplóköteteihez (Budapest, p.), s összeállításában jelent meg 1913-ban és 1914-ben a Képviselőházi Könyvtár és évi gyarapodásának katalógusa is. A húszas években (1922-től 1929-ig) TISZA István volt miniszterelnökről és képviselőházi elnökről igen pontos és teljességre törekvő bibliográfiája, illetve repertóriuma jelent meg a TISZA-évkönyvben, amelynek 1926-tól 1934-ig szerkesztője is volt. Érdekes bibliográfiai vállalkozásának tekinthetjük a már említett két, 1929-es és 1932-es katalóguskötetet is. Tudományos téren szintén figyelemreméltó munkásságot fejtett ki. Kezdetben mint jogász államtudományi, később mint történész történelmi és politikai kérdésekkel foglalkozott. Számos tanulmánya, könyvismertetése és kritikája jelent meg a Jogállam, a Budapesti Szemle, a Történeti Szemle, a Századok, a Magyar Szemle, a Magyar Élet, a Protestáns Szemle, A Magyar Törvényhozók Lapja, a Turul stb. című folyóiratokban, különféle évkönyvekben és emlékkönyvekben május 5-én az akadémia levelező tagja lett (székfoglalóját november 5-én tartotta A Ghyczyek a magyar nemzet történelmében címmel). A harmincas években jó néhány történeti témájú előadást tartott az Akadémia nagygyűlésein ben egy nemzetközi politika- és alkotmánytörténeti intézet, az Institut International d'histoire Politique et Constitutionelle tagjává választották, s ez a nemzetközi elismerést is meghozta számára. A 30-as évtizedben több közéleti és szakmai funkciót töltött be. Elnökségi tagja volt a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének, s fontos szerepet játszott a Magyar Könyvszemle szerkesztő- és kiadó-bizottságában is. Volt munkatársai és hozzátartozói egybehangzó vallomása szerint: személyiségét nagy tudás és szerénység jellemezte. Munkatársaihoz, akiknek szakmai és emberi gondjaikban igen sokat segített, jó kapcsolat fűzte: egyszerűsége, humanizmusa, segítőkészsége a tudományos kutatás hangyaszorgalmával párosult a könyvtári ügyek előbbre vitelében is. A könyvtári bizottság ülésén utoljára december 1-jén képviselte a könyvtár intézményét. Ekkor TASNÁDI NAGY András házelnök "a tagok éljenzése közepette fejezi ki a maga és a bizottság köszönetét a könyvtárigazgató munkássága iránt" (l. Kbiz. jkv december 1.) ben a képviselőház elnöke elnöki osztályfőnökké nevezte ki, de még ebben az évben nyugdíjba vonult. A könyvtári bizottság december 12-én "megemlékezik Nagy Miklósnak a könyvtár fejlesztése körül kifejtett érdemeiről", amelyeket jegyzőkönyvben örökített meg (Kbiz. jkv december 12.). Történelmi kutatásokkal, főleg a GHYCZY család történetével továbbra is foglalkozott (ennek kézirata halála után a Ráday-könyvtárba került) után az Akadémia munkájából már csökkenő mértékben vette ki a részét. Az Akadémián április 16-án tartotta utolsó előadását "1848. évi törvényeink jelentősége alkotmányunk történetében" címmel ben a Horthy-korszakban vállalt szerepe miatt a Magyar Tudományos Akadémia tanácskozó tagjává minősítették vissza.

13 88 Ezt követően, élete utolsó évtizedében, a Rákosi-korszak okozta sérelmek között visszavonultan, szegényes körülmények között élt. 81 éves korában, március 12-én halt meg Budapesten. Könyvtári tevékenységének, életművének értékelése végén egyértelműen megállapíthatjuk: NAGY Miklós mint könyvtáros és bibliográfus elismerésre méltó munkát végzett. A Képviselőházi Könyvtárt egy egész korszakban, a két világháború között tudományos színvonalra emelte, s a gazdasági nehézségek ellenére ezen meg is tartotta. Mint kutató-könyvtáros rengeteget tett a könyvtár fejlődéséért, s vitathatatlan érdemeket szerzett abban, hogy az ma is egyik legnagyobb és leggazdagabb állományú közgyűjteményünk. NAGY Miklós könyvtárvezetői időszakának elején a háborús állapotok súlyosan befolyásolták a létszámhelyzetet. Az április 26-án elfogadott szervezeti szabályzat a képviselőházi hivatalok szervezeti rendjén, jog- és feladatkörén, a tisztviselők, alkalmazottak jogain és kötelességein túl meghatározta a betölthető állások megnevezését, címét, jellegét, a szükséges képesítés fokát, a fizetési besorolásokat is. A könyvtári munka megőrizte a korábban kialakult hierarchiát (igazgató, főkönyvtárnok, könyvtárnok, segédkönyvtárnok, az egyéb segéderőket pedig a Ház segédszemélyzetéből altisztek, szolgák osztották be). A képviselőház hét fizetési osztályt állapított meg, ezeket V XI számokkal jelölték. A könyvtárigazgató a VI. osztályba tartozott, de végső esetben a legmagasabb osztályba (V.) is bekerülhetett. A főkönyvtárnok a VII., a könyvtárnok a VIII., a segédkönyvtárnok pedig a X. osztályt kaphatta (utóbbit kiemelkedő képesség és teljesítmény esetén a IX. osztályba is sorolhatták). Egy-egy fizetési osztályon belül a szolgálatban töltött évek számától függően két vagy három fizetési fokozat szerepelt. A hivatalos beosztáson kívül a Ház bármely részében ideiglenes jelleggel gyakornoki állást lehetett szervezni, amelynek betöltőjét egy éves szolgálat után a házelnök véglegesíthette. A tisztviselői állásokat a jelölt vagy pályázó csak a felvételi követelmények megléte, illetve teljesítése (magyar állampolgárság, szellemi és testi épség, 18 betöltött életév, büntetlen előélet, erkölcsi kifogástalanság, az előírt képesítés megszerzése) esetén foglalhatta el. A felvételhez, kinevezéshez, előléptetéshez szükséges volt a jogi vagy bölcsészeti egyetemi végzettség és három nyelv (latin és még kettő a német, francia, angol és olasz közül) ismerete. Az 1935-ös szervezeti szabályzat 12. paragrafusa a választható nyelvek közé a szlávokat is felvette. A kinevezett, véglegesített tisztviselők a Ház elnöke és az elnöki hivatal vezetője előtt kötelesek voltak letenni a hivatali esküt, amely megkövetelte a rendszerhez, az alkotmányhoz való hűséget és a teljes hivatali engedelmességet. A könyvkötői állás betöltéséhez csak felszabadult segéd (négy elemivel és szakmai gyakorlattal) jöhetett számításba, míg az altisztek és szolgák felvételéhez négy elemi elvégzése szerepelt előírt feltételként. Az első világháború után a gazdasági krízis, a rohamos inflációval súlyosbodó pénzügyi válság a létszámhelyzetet is negatívan érintette december 3-án (NAGY Miklós igazgatói kinevezésével egyidőben) PANKA Károly címzetes főkönyvtárnok ténylegesen is főkönyvtárnokká lépett elő, TRÓCSÁNYI György pedig segédkönyvtárnok lett. Ekkor tehát csak három tisztviselő dolgozott a könyvtárban, néhány segéderővel ben NAGY Mik-

14 89 lós igazgató ismételt kérésére a könyvtári bizottság újból határozatot hozott a három könyvkezelő altiszti (laboránsi) állás megszervezésére, amelyet már 1910-ben is elfogadtak. (Az ügy 1925-ig újabb halasztást szenvedett, végül a kezelő altisztek átsorolása csak másfél évtizedes késés után történt meg.) december 1-jén a Ház elnöke TRÓCSÁNYI Györgyöt könyvtárnokká, BOCHKOR Piroska irodasegédtisztet segédkönyvtárnokká nevezte ki, FELHOFFER Géza könyvkötő az I. osztályú altiszt illetménycsoportjába került. Ezt követően KAJDACSY Ferenc, KISS József, KONCZ Imre és KOVÁCS Vince altisztek könyvtári altiszti címet kaptak. Ezzel párhuzamosan a létszámcsökkentésről szóló törvény végrehajtása kapcsán TÓTH István könyvkötősegéd, LÓDY János és TÓTH Bertalan altisztek távoztak a könyvtári szolgálatból ban tehát 9 fős (4 tisztviselő, 1 könyvkötő és 4 könyvtári altiszt) a Képviselőházi Könyvtár létszáma, amely 1927-ben egy érettségizett könyvtári segédtiszttel növekedett. NAGY Miklós ismétlődő panaszai szerint ekkor a tisztviselői létszám évek óta 50%-kal kevesebb a szükségesnél ban lett a könyvtár tisztviselője dr. SPONER Ferenc, és könyvtári segédtisztté nevezték ki DÁRDAY-ABRIANI Dezsőt. Még ebben az évben PANKA Károly főkönyvtárnok megkapta a címzetes könyvtárigazgatói, július 1-jén pedig TRÓCSÁNYI György a címzetes főkönyvtárnoki beosztást. Az 1930-as években a létszámhelyzet nem sokat változott, a gazdasági válság és következményei nem segítették elő a kedvezőbb személyi feltételek kialakítását. Az 1935-ös szervezeti szabályzat (M.2.1.) a könyvtári állások megszervezését, ranglétráját és fizetési osztályba sorolását a következőképpen állapította meg: tudományos tisztviselői kar könyvtárigazgató V. fizetési osztály főkönyvtárnok VI. fizetési osztály könyvtárnok VII. fizetési osztály I. oszt. segédkönyvtárnok VIII. fizetési osztály II. oszt. segédkönyvtárnok IX. fizetési osztály gyakornok tudományos segédszemélyzet könyvtári főtiszt VIII. fizetési osztály könyvtári tiszt IX. fizetési osztály I. oszt. könyvtári segédtiszt X. fizetési osztály II. oszt. könyvtári segédtiszt XI. fizetési osztály altisztek műszaki altiszt szakaltiszt I. oszt. altiszt II. oszt. altiszt kisegítő szolga A szervezeti szabályzat könyvtári aligazgató beosztást is megjelölt, de a gyakorlatban ezt nem alkalmazták, hiszen PANKA Károly 1928-tól már a könyvtárigazgatói címet használhatta.

15 90 A 30-as években NAGY Miklós könyvtárigazgató, PANKA Károly címzetes könyvtárigazgató, TRÓCSÁNYI György címzetes főkönyvtárnok, SPONER Ferenc segédkönyvtárnok alkották a tudományos tisztviselői kart, míg a segédszemélyzet változó létszámmal és emberekkel szerepelt (DÁRDAI-ABRIANI Dezső, ZÁMBORSZKY Ilona, LAKY Margit és JAMNICZKY Valéria voltak állandóbb tagjai), a Ház bármely részére beosztható altisztek mozgása pedig még jelentékenyebb. A II. világháború előtti utolsó békeévben a könyvtár létszáma 18 fő. NAGY Miklós nyugdíjba vonulásakor a könyvtárban öt tudományos tisztviselő (NAGY Miklós, PANKA Károly, TRÓCSÁNYI György, SPONER Ferenc, DÁRDAY Dezső, valamennyien doktori címmel), 1 gyakornok (dr. ÁGNER László) volt, 4 fő a tudományos segédszemélyzethez tartozott (LAKY Margit, JAMNICZKY Valéria, dr. ZÁMBORSZKY Ilona, dr. MIKÓ Tiborné). A létszámhoz tartozott még 6 könyvtári altiszt (a raktárkezelői és teremőri feladatok ellátására), valamint 1 könyvkötő és 1 takarítónő PANKA KÁROLY (Pécska, július 30. Sárospatak, június 21.) Címzetes könyvtárigazgató: , könyvtárigazgató: A Képviselőházi Könyvtárnak szakmailag jól képzett élgárdájához tartozott, azok közé, akik FÜLÖP Áron, a könyvtár első igazgatója mellett szereztek jó elméleti és gyakorlati felkészültséget. PLECHL Béla és NAGY Miklós munkatársaként PANKA Károly évtizedekig állt a képviselőház, illetve annak belső, de a tudományos és a szakmai életben, sőt közvetve a politikában is fontos szerepet játszó könyvtárának szolgálatában (M.3.5. Jónás Károly: Panka Károly ) július 30-án született Pécskán, az akkori Arad megyében. Életének legfontosabb színhelyei Sárospatak, Kolozsvár és Budapest voltak. A pataki középiskolai évek jól megalapozták további pályáját. E szép, és művelődéstörténeti szempontból is kiemelkedő várostól soha nem is szakadt el: budapesti évtizedei alatt is szoros kötelékek fűzték ide, nyugdíjba vonulása után pedig ide tért vissza, s itt élt haláláig. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte. Az államtudományi doktorátust is ott szerezte meg munkája mellett, 1910-ben. Könyvtárosi pályafutásának, munkahelyének, közéleti tevékenységének legfőbb színtere a főváros volt, ahol több évtizedet töltött el szeptember 1-jén lépett a képviselőház szolgálatába, amikor APPONYI Albert házelnök napidíjasként alkalmazta március 1-jén lett a Képviselőházi Könyvtár munkatársa mint segédkönyvtárnok től a háború kitöréséig ő is részt vett a könyvtár újrarendezési munkálataiban, a katalógus-, a szak- és a raktárrendszer együttes fejlesztésében, amelyben német és francia nyelvtudása igen hasznosnak bizonyult. A háború alatt ő is frontszolgálatot teljesített, tartalékos főhadnagyként szerelt le, majd visszatért a félig gazdátlan, nagy változások viharában hányódó egykori Képviselőházi Könyvtárba. A proletárdiktatúra ideje alatt előbb a tanácsköztársaság gondnoki hivatalának alkalmazottjaként, majd "a kormányzótanács elnökségének munkása"-ként dolgozott, s részt vett a Tanácsok Országos Gyűlésének előkészítési és lebonyolítási munkálataiban július 19-én, amikor az Országházi Könyvtár amelyet áprilisban a Szabó Ervin Könyvtár irá-

16 91 nyítása alá helyeztek a Történelmi Materializmus Kutató Intézetének felügyelete alatt folytatta tevékenységét, könyvtárosként PANKA Károly is az intézet szolgálatába állt. A tanácsköztársaság bukása után, szeptember 15-én PLECHL Béla könyvtárigazgató PANKA könyvtárnoki kinevezését kérve a következőket írta: "a könyvtárban 1906 óta kiváló ügyszeretettel szolgálatot teljesítő dr. PANKA Károly... mindenképpen érdemes" a könyvtárnoki állás elnyerésére. Nem véletlen, hogy december 3-án, NAGY Miklós igazgatói kinevezésével egy időben már főkönyvtárnok, július 5-én pedig címzetes könyvtárigazgató lett. A 20-as évek katalógus- és raktárrendezési munkálataiban az igazgató egyik fő segítőtársa volt (a másik TRÓCSÁNYI György). NAGY Miklós a képviselőház elnökéhez november 26-án írt felterjesztésében igen kedvező jellemzést adott az 55 éves PANKA Károlyról: könyvtári szolgálatának kezdete (1906) óta "mindenkor szorgalmas, kötelességtudó, lelkiismeretes munkásnak bizonyult" (OK Irattár, 1937.). NAGY Miklós nyugdíjba vonulását követően május 1-jétől nevezték ki a könyvtár vezetőjévé (kinevezése előtt éveken át a kötelespéldányok válogatásával, állományba vételével kapcsolatos feladatokat és a kötészeti munkálatokat irányította), de e tisztében csak rövid ideig tevékenykedett, hiszen 1941-től maga is nyugdíjba ment. Tudományos kutatásainak, publikációinak tekintélyes része a könyvtári, bibliográfiai területhez kapcsolódik. Első könyvészeti munkája 1912-ben látott napvilágot, a Boszniára és Hercegovinára vonatkozó, 1601 és 1912 között megjelent magyar és külföldi művekről. A témakör irodalmának felkutatása összefügg a korabeli történelmi körülmények alakulásával. Egy évvel később adta ki A választójogi irodalom könyvészete című bibliográfiai összeállítást, amely jól bizonyítja jogászi felkészültségének és könyvtárosi alaposságának összekapcsolódását (Bp p.) A szaksajtó is kedvezően értékelte a megjelent bibliográfiai összeállítást: a Könyvtári Szemle június 5-i száma például így írt róla: "Jól használható jegyzék, mely a legújabb irodalmat sem hanyagolja el s különösen a magyar nyelvű művek és folyóiratcikkek tekintetében a gyakorlati használat szempontjából teljesnek mondható". Ugyanennek a folyóiratnak a 4. számában (1913. július 5.) PANKÁnak érdekes cikke jelent meg Az országos könyvtár felállításának eszméje a törvényhozás előtt címmel. Az írás, amely egyben hozzászólás is volt a Könyvtári Szemle hasábjain folyó vitához, egyrészt az 1871-ben felvetett téma 40 éves történetéről adott áttekintést, másrészt az országos közkönyvtár megvalósításának lehetőségeit elemezve egyértelműen állást foglalt a merev, értelmetlen egyesítések és átszervezések ellen. Eközben szinte kulcsot adott a megoldáshoz: "minden budapesti könyvtár egyöntetű rendszer mellett egy meghatározott szakban a lehető teljességre fejlesztetnék", és ezek összefüggésükben "egy teljes könyvtárt képeznének, mely nem csak felvehetné a versenyt a külföldi könyvtárakkal szemben, hanem túl is szárnyalná azokat". Az első világháború idején jelent meg A képviselőház könyvtárának története a Magyar Könyvszemle 1917-es kötetében. Az Országgyűlési Könyvtár történetéről ez volt az első szakszerű tanulmány, amely a képviselőház szerkezetébe illeszkedő és a törvényhozók információs bázisául szolgáló intézmény életének, fejlődésének első ötven évét valósághűen és pontosan dolgozta fel, mutatta be. A húszas, harmincas, sőt még a negyvenes években is anekdota gyűjtemények jelentek meg PANKA Károly szerkesztésében (A pataki diákvilág anekdotakincse köt. Bp.

17 ; Régi vadászatok köt. Bp ), s jó néhány jogi, történelmi, politikai cikke és tanulmánya is napvilágot látott. A fontosabbak: Összeférhetetlenség és parlamenti eskü (1938); Kossuth Lajos véleménye a külpolitikáról (1939); Széchenyi kortársa: Bezerédj István (1941); Ferenc Ferdinánd és gróf Zichy János (1944). Jogi és történelmi tárgyú tanulmányai főként a Magyar Törvényhozók Lapjában, a Református Figyelőben és a Városok Lapjában jelentek meg. A két világháború között hosszabb időn át töltötte be a Pataki Diákok Országos Szövetsége Budapesti Egyesületének elnöki és a Magyar Vadászok Országos Szövetségének alelnöki tisztségét. Sokirányú érdeklődése és tevékenysége jól megfért a könyvtári feladatokkal tól 1928-ig alapos munkát végzett NAGY Miklós és TRÓCSÁNYI György oldalán az Országgyűlési Könyvtár katalógusa első kötetének (Közjog és közigazgatási jog) összeállításában; ez a kötet szakmai körökben osztatlan sikert aratott. A harmincas években a folyóiratok több ismertetését közölték az Országgyűlési Könyvtár működéséről, 1939-ben pedig Deák Ferenc könyvtára címmel "a haza bölcse" könyveiről írt érdekes, művelődéstörténetileg is fontos adalékokat tartalmazó cikket a Magyar Könyvszemlébe ben amikor már ő vezette az Országgyűlési Könyvtárt a Magyar Törvényhozók Lapja tette közzé A külföldi államok között fennálló könyv-csereviszony és annak történeti előzménye című írását, amely a könyvek, hivatalos és parlamenti kiadványok nemzetközi cseréjének kialakulását, jó fél évszázados fejlődését s a könyvtárak életére gyakorolt hatását tárja fel a tőle megszokott alapossággal. Ugyanúgy otthon érezte magát a könyvtártörténeti, bibliográfiai, történelmi témákban, mint a városi közigazgatás vagy a vadászati jog területén. Irodalomtörténeti és természetrajzi "vizekre" is többször elkalandozott. A második világháború félidejéhez közeledett, amikor PANKA Károly 1941-től átadta a könyvtárigazgatói széket TRÓCSÁNYI Györgynek. Nyugdíjba vonult, és Sárospatakra tért vissza. Ezt megelőzően a könyvtári bizottság decemberi ülésén gróf APPONYI György indítványára a képviselőházi "könyvtárigazgatónak a könyvtár szolgálatában hosszú időn át kifejtett munkásságáért jegyzőkönyvi köszönetét" fejezte ki (Kbiz. jkv december 12.). Még folytatta A pataki diákvilág anekdotakincse további köteteihez az anyaggyűjtést, de a kiadás már nem sikerült, az anyag kéziratban maradt. A háború után visszavonultan, nehéz körülmények között élt családjával. Élete végéig szellemi frissességben tevékenykedett. Halála évében a szegedi József Attila Tudományegyetemtől gyémántoklevelet kapott. 88 éves korában, június 21-én halt meg Sárospatakon az Országgyűlési Könyvtár egykori könyvtárnoka és igazgatója, aki könyvtárosi, bibliográfusi és egyéb, tudományos munkásságával is maradandót alkotott. Könyvtárvezetői működése alatt a létszámhelyzetben csak annyi változás történt, hogy NAGY Miklós igazgató és dr. DÁRDAY Dezső segédkönyvtárnok távozása miatt felvették LUKÁCS Gyula és dr. ZÖLD Gábor gyakornokokat (ők később segédkönyvtárnoki, majd könyvtárnoki kinevezésben részesültek), dr. ÁGNER László helyét pedig dr. HARSÁNYI Márta foglalta el.

18 3.7. TRÓCSÁNYI GYÖRGY (Sárospatak, március 29. Budapest, július 5.) Igazgató: , főigazgató: hó. A nagy múltú és mai tudományos életünkben is fontos szerepet játszó TRÓCSÁNYIcsalád tagjaként március 29-én született Sárospatakon. Testvérei közül József, a sárospataki Református Főiskola tanára, jogügyi igazgatója, Zoltán irodalomtörténész, nyelvész, művelődéstörténeti író, egyetemi tanár, műfordító, a Magyar Könyvszemle szerkesztője, könyvtörténész, könyvtáros is volt, Dezső pedig filozófiai író, akadémiai tanár. Az édesapa, TRÓCSÁNYI Bertalan szintén közvetlen kapcsolatban állt a könyvszakmával: előbb nyomdász volt Nagyváradon, majd a Pesti Könyvnyomdánál, később a sárospataki Református Főiskola könyvbizományosaként könyvkereskedői tevékenységet is folytatott 1896-ig, ekkor György születésének évében meghalt. Az özvegy édesanya nehéz körülmények között nevelte fel nyolc gyermekét. A sárospataki gimnázium jó indítást adott TRÓCSÁNYI Györgynek, a majdani könyvtárosnak, aki saját erejére és keresetére támaszkodva kezdte meg jogi tanulmányait Pesten 1913-ban. Az október 30-án kelt önéletrajzi írása szerint Pestre érkezésekor azonnal belépett a Galilei-körbe februárjában az Országgyűlés számvevőségén kezdett dolgozni, miközben tanulmányait tovább folytatta. A munkát és a tanulást nem sokkal később egyszerre szakította meg a háború márciusában katonai szolgálatra vonult be, 1917 júliusában (tartalékos zászlósként) orosz hadifogságba esett, ahonnan 1921-ben tért haza. A jogi egyetemet tehát csak hatéves szünet után folytathatta: így 1922-ben szerzett államtudományi doktorátust. A hadifogság után rövid ideig a nemzetgyűlés számvevőségén, majd iroda-segédtisztként dolgozott, s 1921 decemberében került a könyvtárba mint segédkönyvtárnok. Életének ezután következő időszakában a legnagyobb szerepet a könyvtárosi hivatás és munkaterület töltötte be (lásd: M.3.5. Jónás Károly: Trócsányi György ). Ennek gyakorlása közben és mellette, sokrétű szociológiai, politikaelméleti, szerkesztői munkásságot is folytatott, 1949-ben bekövetkezett nyugdíjazása után pedig nem lebecsülendő műfordítói tevékenységet végzett. A Képviselőházi Könyvtárban csaknem három évtizedet töltött el és 1929 között könyvtárnokként dolgozott a NAGY Miklós igazgató által vezetett könyvtárban. Kiemelkedő nyelvtudását (német, francia, orosz, angol) főként a gyarapítási tevékenységben és a könyvek osztályozásában hasznosította: az ő feladata volt a külföldi jogi, történelmi, politikai, közgazdasági, statisztikai, szociológiai stb. művek beszerzése, amelyet a törvényhozási munka maximális támogatására törekedve, ám a sohasem elég dotáció összegének figyelembevételével kellett szakszerűen, és a képviselői igények kielégítése mellett végeznie tól felgyorsultak a könyvtár újrarendezési munkálatai, s ezzel párhuzamosan szerkesztették és kiadásra készítették elő a kötetkatalógusokat is. A képviselőház elnökének vezetése alatt álló könyvtári bizottság határozatot hozott, hogy a kiadásra kerülő katalóguskötetek szakonként, tudományáganként tartalmazzák a könyvtár teljes anyagát. A már említett két katalóguskötet 1929-ben és 1932-ben jelent meg (a gazdasági válság utóhatása és a képviselőházi elnökök változó elképzelései a tervezett történelmi, jogi és általános szakok katalógusainak kiadását meghiúsították.) Ennek a korabeli könyvtári szakirodalomban és egyéb kritikákban is elismert és igen kedvezően méltatott bibliográfiai vállalkozásnak egyik oszlopa TRÓCSÁNYI volt, és az összeállított, de ki nem nyomtatott katalógusokba is rengeteg mun- 93

19 94 kát fektetett. Ugyanakkor a könyvtár önálló szakrendszerét kiépítő munkálatok irányítása is az ő vállára nehezedett. Ebben az időben, 1929-től 1938-ig már címzetes főkönyvtárnokként dolgozott, 1938 és 1940 között pedig mint főkönyvtárnok vett részt a könyvtár tudományos tisztviselői karának munkájában ban ösztöndíjasként Párizsban, majd Berlinben folytatott tanulmányokat, amelyeknek gazdag tapasztalatait a könyvtárban is értékesítette. A széles látókörű, könyvtártani és bibliográfiai kérdésekkel behatóan foglalkozó, szorgalmas tisztviselő a könyvtárügyek és a könyvtárpolitika elismert szaktekintélye lett, miként azt egy korabeli kiadású lexikonban olvashatjuk ben a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Országos Egyesületében melynek előbb rendes, a 30-as évek végétől pedig választmányi tagja volt előadást tartott a dokumentációról, annak alapján, amit az első dokumentációs világkongresszuson (Párizs, augusztus ) tapasztalt. Tevékenyen közreműködött a Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szövetségének, az IFLA-nak parlamenti könyvtári albizottságában is, például a szövetség augusztus i párizsi ülésén a Könyvtárosok Egyesületének megbízásából ő képviselte Magyarországot. Ebben az évben jelent meg a Parlamenti könyvtárak című tanulmánya (Magyar Könyvszemle, sz.), amely itthon elsőként elemezte és rendszerezte e könyvtártípus általános feladatait, a magyar és európai parlamenti könyvtárak funkcióit, szerepét és helyét a könyvtárak között (előadást is tartott róla a Könyvtárosok Egyesületének október 2-i közgyűlésén). TRÓCSÁNYI a bibliográfiai kérdések elméleti és gyakorlati szakembere is volt: 1938-ban jelent meg a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Évkönyvében a rendkívül alapos felkészültséget és bibliográfiai jártasságot tanúsító Magyar nemzeti bibliográfia című tanulmánya, amelyben az elhanyagolt és megoldásra váró nemzeti bibliográfiai ügyünknek részletes helyzetképét s a megoldás igényes program- és feladattervét vázolta fel. TRÓCSÁNYI Györgyöt 1941-től NAGY Miklós, illetve PANKA Károly igazgató nyugdíjba vonulása után nevezték ki igazgatónak. Vezetőként is az Országgyűlési Könyvtár szakmai tudományos fejlesztését tartotta szem előtt, a háború alatt pedig minthogy maga is a Parlament épületében lakott saját jelenlétével is óvta a könyvállományt, amely könyvtárosi pályája során 100 ezerről 230 ezer kötetre növekedett. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke, ZSEDÉNYI Béla 1945 júliusában nevezte ki főigazgatónak. A nehéz háborús időszak után a háborús károk mielőbbi helyreállítását szorgalmazta. Ő vetette fel először (a könyvtár irattárában található, ZSEDÉNYI Béla elnökhöz írt feljegyzésében), már 1945 szeptemberében a kutatószobák kialakítását a földszinti és a félemeleti két-két úgynevezett toronyszoba rendbehozatalával, mert az "egészen kiváló kutatók számára olyan helyiségeket" kell biztosítani, "amelyben teljesen zavartalanul folytathatnak törvényhozói, illetve tudományos munkásságukhoz nélkülözhetetlen kutatómunkát". Az ok: "nem egyszer kötetet is kell egyidejűleg rendelkezésre bocsátani, ezt pedig olvasó helyiségeink zsúfoltsága miatt másképpen, mint erre a célra berendezett külön szobában, nem tudjuk megoldani" (OK Irattár, 1945.) érvelt a főigazgató. (E terv később részben valóra is vált.) Nem sokkal a háború után TRÓCSÁNYI közreműködött a fasiszta könyveket ellenőrző bizottság munkájában, a kiválasztott és összegyűjtött fasiszta és szovjetellenes könyvtári dokumentumok OSZK-nak történő kényszerű átadásában. A könyvtári bizottság ülésein többször síkraszállt a zárt jellegű könyvtár nyilvánossá tétele mellett, mert világosan látta, hogy ez a jövő útja: "A Nemzetgyűlés Könyvtára... nem szorítkozhatik a jövőben csak a törvényhozó testület tagjainak szolgálatára, hanem kötelessége lesz, hogy gazdag könyvanyagát... bocsássa

20 95 a... kutatómunkát végző olvasók rendelkezésére" mondta már 1946-ban, a könyvtári bizottság ülésén (Kbiz. jkv december 18.), hat évvel a tényleges nyilvánossá válás előtt. Ezért is vetette fel többször az olvasói helyek számának bővítését. Az Országos Könyvtári Központnak január 15-én írt jelentésben már jelezte, hogy az eddigi olvasótermek (egy képviselői olvasóterem 10 olvasóhellyel, egy képviselői kézikönyvtár 16 hellyel és a nyilvános olvasóterem 16 olvasóhellyel) bővülni fognak, mert várható "3 további olvasóhelyiség 50 férőhellyel". A könyvtári bizottság azonban a kérés teljesítését későbbre halasztotta, majd 1947 végén albizottságot küldött ki a helyzet megvizsgálására. Ennek nyomán 1948 végén a következő év őszére kilátásba helyezték a megfelelő helyiségeket, de az 1949-es gyökeres fordulat előtt amely az efféle problémák rendezését teljesen elsöpörte már változás nem történt tól 1948-ig a Könyvtári Évkönyv szerkesztési munkálatait is végezte. (A parlamenti könyvtár évkönyvének kiadását ugyanis az első parlamenti könyvtáros, VASVÁRY Károly kinevezésének 100. évfordulójára tervezték.) Az évkönyv kefelenyomata el is készült, kiadására azonban már nem került sor. A kor szellemének nyomására és a korabeli változások (a kommunista befolyás erősödése, majd egyeduralkodóvá válása) kényszerítő hatása következtében ő emelte ki a B8 (közgazdaság) szakból a B8K (szocializmus és kommunizmus) könyvtári katalógusegységet és dolgozta ki hosszú gyötrődő töprengés után önálló szakká, melylyel az között működő igazgatók mint saját rövid tevékenységük eredményével büszkélkedtek januárjában TRÓCSÁNYI még előadást tartott a Könyvtárosok Egyesületének évi rendes közgyűlésén a demokratikus könyvtárpolitika feladatairól, a könyvtári bizottság utolsó ülésén (1948. november 24-én) pedig a könyvtár nyilvános olvasótermének bővítését, a helyiséghiány felszámolását és az évkönyv kiadását szorgalmazta, de 1949 fagyossá vált politikai légkörében a kiemelkedő szakembert, a nagy tudású, átlag feletti intelligenciájú, rendkívüli olvasottságú és tájékozottságú könyvtárvezetőt nemsokára (márciusban) érdemtelenül nyugdíjazták. A régebbi munkatársakat is elküldték, a könyvtári bizottságot pedig hosszú, eredményes múltja után szinte észrevétlenül és dicstelenül elsüllyesztették. Vezetői működése alatt az intézmény többször is létszámproblémával küzdött. PANKA Károly nyugdíjba vonulása miatt egy álláshely megüresedett: az utánpótlást 1942-ben dr. RÉVÉSZ Gábor segédkönyvtárnok felvételével biztosították. A háború következtében 3 tisztviselőt és 3 könyvtári altisztet katonai szolgálatra hívtak be, az előbbieknél 1943-tól dr. GYÖRE Pál díjnok, az utóbbiak esetében KARAY Marianne és NAGY Edit kisegítő munkaerők kapcsolódtak be a könyvtári ügyintézésbe ben a könyvtár szolgálatában állt 7 tudományos tisztviselő (TRÓCSÁNYI főigazgató, SPONER, azaz új nevén MÁRIÁSSY Ferenc és SALGÓ Ottó igazgató lett). Közülük kettő még nem jött vissza a frontról. Rajtuk kívül 6 tudományos segédtisztviselő, 2 kisegítő, 6 könyvtári altiszt, 1 könyvkötő és 1 takarítónő, összesen tehát 23 fő alkotta a személyi állományt ban dr. ZÖLD Gábor helyére belépett dr. TOMBOR Tibor segédkönyvtárnok, 1947-ben nyolcadik tisztviselőként dr. DÁVID Zoltán, míg a tudományos segédszemélyzet is 8 főre emelkedett (kisegítő csak egy maradt, és az altisztek száma is 1 fővel csökkent) tól újabb létszámcsökkenés következett. Az egyik igazgató, dr. MÁRIÁSSY Ferenc betegsége, majd halála miatti kiesését dr. ZÁMBORSZKY Ilona átsorolásával igyekeztek pótolni (ő addig a tudományos segédszemélyzethez tartozott, amelynek létszáma egyidejűleg 3

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től.

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től. Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat Érvényes: 2009. november 31-től. Jóváhagyta: Fischerné Szilasi Gabriella igazgató 1. Az iskolai

Részletesebben

KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2014. december

KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2014. december KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014. december 1. Általános rendelkezések (1) A könyvtár neve: Edutus Főiskola Könyvtára (2) Székhelye és címe: 2800 Tatabánya, Béla király krt. 58. (3) Létesítésének

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok. - Intézményi adatok. - A legfontosabb működési feltételek

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok. - Intézményi adatok. - A legfontosabb működési feltételek SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok - Intézményi adatok - A legfontosabb működési feltételek - A könyvtár bélyegzői - Az intézmény típusa és helye a könyvtári rendszerben

Részletesebben

POLLACK MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA

POLLACK MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA 2. számú melléklet POLLACK MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRI GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT Készítette: Pataki Sándorné Szathmáry Péterné könyvtáros ISKOLAI KÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT A Pollack Mihály Általános Iskola

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. november 29-i ülésére Tárgy: A Városi Könyvtár és Művelődési Ház intézményvezetői állás pályázat kiírása Előadó Kasper Ágota

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Pályázati azonosító: 3543/00205. Beszámoló

Pályázati azonosító: 3543/00205. Beszámoló Pályázati azonosító: 3543/00205 Beszámoló az NKA Közgyűjtemények Kollégiuma által kiírt Muzeális értékű gyűjtemények védelmét és hosszú távú megőrzését szolgáló állományvédelmi szolgáltatásra pályázat

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 15/K. SZ. MELLÉKLETE Ikt. szám: 179/1300/22-2/2012. SZOCIÁLETIKAI KUTATÓINTÉZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Debrecen

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 -

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET... 3 Általános rendelkezések...

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006.DECEMBER 7-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006.DECEMBER 7-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006.DECEMBER 7-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 515-20/2006. MELLÉKLETEK: 0 DB TÁRGY: A Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások

Részletesebben

4. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 30-i rendes ülésére

4. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 30-i rendes ülésére 4. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 30-i rendes ülésére Tárgy: Az Egyesített Szociális Intézmény intézményvezetői beosztására

Részletesebben

Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 15.

Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 15. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető Budapest, 2010. december 15. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának

Részletesebben

Dr. Kenyeres István. Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26.

Dr. Kenyeres István. Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26. Dr. Kenyeres István Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26. Adatok Szem. ig. szerinti név: Dr. Kenyeres István Tibor Lakcím: 1078 Budapest, István u. 26. II. 14. Telefon: 06-309190388 E-mail: kenyeresi@bparchiv.hu

Részletesebben

HB elnöks a 2009-es. Szenes Zoltán bizottsági elnök. Budapest, 2009. december 17-én. MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság

HB elnöks a 2009-es. Szenes Zoltán bizottsági elnök. Budapest, 2009. december 17-én. MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság HB elnöks kségg beszámol molója a 2009-es évben végzettv munkáról Szenes Zoltán bizottsági elnök Budapest, 2009. december 17-én MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság Tevékenységi

Részletesebben

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA Hargitai Imre Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára c. DLA értekezés tézisei 1 Antal István egyik utolsó növendékeként vállalkoztam arra, hogy

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA Jelen szabályozás az Iparművészeti Múzeum (a továbbiakban: Múzeum) Könyvtára (a továbbiakban: Könyvtár) Szervezeti és Működési Szabályzatának

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2008. április 30-ai ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2008. április 30-ai ülésére GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2008. április 30-ai ülésére Tárgy: Pályázati kiírás a Gödöllői Városi Múzeum igazgatói állásának betöltésére. Előterjesztő: Dr.

Részletesebben

III. AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2012. ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI

III. AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2012. ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI III. AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2012. ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI 14/2012. (IV. 17.) OBT határozat a Szervezeti és működési szabályzat elfogadásának időpontjáról Az Országos Bírói Tanács a végleges

Részletesebben

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CSEH- ÉS MORVAORSZÁGI RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno VISSZHANGJA Az európai forradalmak sorozata 1848-ban már január 12-én, a szicíliai Palermóban

Részletesebben

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István Az alábbi információ zömét Soltész Imre fivérének dédunokája, a mai Trvanában (Nagyszombaton) élő Boris Majerov szolgáltatta, amiért köszönetünket fejezzük ki. Soltész Imre csendőr ezredes 1877. február

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország címerének

Részletesebben

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi

Részletesebben

NEMZETI ADÓ ÉS VÁMHIVATAL BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE II.ADR SZAKMAI KONZULTÁCIÓ. Nagy Zsolt BTE Elnök

NEMZETI ADÓ ÉS VÁMHIVATAL BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE II.ADR SZAKMAI KONZULTÁCIÓ. Nagy Zsolt BTE Elnök NEMZETI ADÓ ÉS VÁMHIVATAL BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE II.ADR SZAKMAI KONZULTÁCIÓ BUDAPEST VASKAPU UTCA 33-35 2014.02.17 Nagy Zsolt BTE Elnök BTE MEGALAKULÁSA - CÉLOK 2 2006.07.17.

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan közgazdász tisztek képzése, akik a képzés során

Részletesebben

A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtárának Szervezeti és működési szabályzata

A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtárának Szervezeti és működési szabályzata Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtárának Szervezeti és működési szabályzata Érvényes: 1998. november 18-tól Készítette: Jóváhagyta: Baranya Péter könyvtáros.

Részletesebben

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál Nemzeti Kulturális Alap célja A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről 9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről Tanulmányok, recenziók, cikkek, kéziratok, kiadványszerkesztés Barthó Zsuzsanna 1. A salgótarjáni házicselédek

Részletesebben

MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Könyvtárának Használati Szabályzata

MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Könyvtárának Használati Szabályzata MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Könyvtárának Használati Szabályzata 1. A Könyvtár feladata Az MTA ATK TAKI Könyvtárának állománya az intézet keretében folyó tudományos kutatómunka szolgálata mellett

Részletesebben

Az Arany János Városi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata

Az Arany János Városi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata Az Arany János Városi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata I. A könyvtár általános adatai: 1. A könyvtár neve: Gáthy Zoltán Városi Könyvtár és Helytörténeti Múzeum Székhelye: Komárom-Esztergom megye

Részletesebben

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek

Részletesebben

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnöke

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnöke Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnöke Szám: 318-2/2007. ELŐTERJESZTÉS A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági

Részletesebben

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Katona József Megyei Könyvtára igazgatói állásának betöltése

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Katona József Megyei Könyvtára igazgatói állásának betöltése 6526/2006. ELŐTERJESZTÉS A BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2006. MÁRCIUS 31-I ÜLÉSÉRE Tárgy: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Katona József Megyei Könyvtára igazgatói állásának betöltése Az előterjesztést

Részletesebben

Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 4/2012. (III.07.) számú RENDELETE

Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 4/2012. (III.07.) számú RENDELETE Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2012. (III.07.) számú RENDELETE a díszpolgári cím adományozásáról Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

A hun harc művésze Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

A hun harc művésze Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve 2012 december 29. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 A hunok harci technikája a hadtörténelem során a legsikeresebb volt.

Részletesebben

A Bajai Szent Rókus Kórház intézeti gyógyszertárának története

A Bajai Szent Rókus Kórház intézeti gyógyszertárának története A Bajai Szent Rókus Kórház intézeti gyógyszertárának története Buchholcz Gyula A kórház története A Mátyás király korában még virágzó Baja történetét a másfélszázados török hódoltság döntően meghatározta.

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter.... /2006. (..) ÖTM rendelete

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter.... /2006. (..) ÖTM rendelete Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter... /2006. (..) ÖTM rendelete ingatlan-értékbecslés területén az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Petíciós Bizottság KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

EURÓPAI PARLAMENT. Petíciós Bizottság KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2004 Petíciós Bizottság 2009 25.11.2008 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Cédric Callens, luxemburgi állampolgár által benyújtott 0080/2008. számú petíció az Európai Bizottság által

Részletesebben

(4) A Megyei Közgyűlés a Tolna megyében végzett kiemelkedő szociális munka elismerésére Kiemelkedő Szociális Munkáért elismerő címet adományozhat.

(4) A Megyei Közgyűlés a Tolna megyében végzett kiemelkedő szociális munka elismerésére Kiemelkedő Szociális Munkáért elismerő címet adományozhat. 1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 8/1993. (VII. 4.) önkormányzati rendelete a Tolna Megyei Önkormányzat kitüntető díjainak alapításáról és - a módosításokkal egységes szerkezetben - 1 Tolna Megye Közgyűlése

Részletesebben

../2006. (. ) BM rendelet

../2006. (. ) BM rendelet ../2006. (. ) BM rendelet a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

Könyvtár a Ménesi úton 1

Könyvtár a Ménesi úton 1 Markó Veronika Könyvtár a Ménesi úton 1 Az első évtizedek 2 Az 1895-ben Eötvös Loránd kezdeményezésére a minőségi tanárképzés céljával alapított (ekkor még a Csillag ma Gönczy Pál - utcában egy bérházban

Részletesebben

5. számú melléklet BÓDI ZSUZSANNA

5. számú melléklet BÓDI ZSUZSANNA 5. számú melléklet A NÓGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR MUNKATÁRSAINAK TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGE A 150/1992. (XI. 20.) KORM. RENDELET 12. (4) PONTJÁBAN MEGHATÁROZOTT IDŐTARTAM ALATT BÓDI ZSUZSANNA A tevékenység megnevezése:

Részletesebben

Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum. Költségvetési alapokmánya. 2008. évre

Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum. Költségvetési alapokmánya. 2008. évre A Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum Költségvetési alapokmánya 2008. évre Fejezet száma, megnevezése: XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium Szektor: 1051 Cím / alcím: 300 PIR törszszám: 329134 Intézmény

Részletesebben

A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE. Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök

A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE. Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök I. Az ügyrend célja Az ügyrend célja, hogy meghatározza az alapszabályban

Részletesebben

A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2001-ben, a millennium évében

A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2001-ben, a millennium évében A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2001-ben, a millennium évében A rendszerváltozás során a helyi önkormányzati rendszer kiépülésével párhuzamosan megtörtént az új államigazgatási szervezet kialakítása.

Részletesebben

Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Kádár Tünde (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 18. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

A Veszprém Megyei Levéltár Szakkönyvtárának gyűjtőköri szabályzata

A Veszprém Megyei Levéltár Szakkönyvtárának gyűjtőköri szabályzata A Veszprém Megyei Levéltár Szakkönyvtárának gyűjtőköri szabályzata I. Az állománygyarapítás módja 1. A szakkönyvtár gyűjtőkörét és az állománygyarapítás módját a könyvtári szabályzatban megfogalmazott

Részletesebben

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése Gödöllő, 2013. július 3. Kissné Bognár Krisztina főlevéltáros, levéltárvezető Szent István Egyetem Kosáry Domokos

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK. IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950.

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK. IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950. ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950 Terjedelme: 76 doboz = 9,12 ifm Helyrajzi jelzete: Tárgyi csomók:

Részletesebben

MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELMÉNYRENDSZERE, valamint EZEN MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE

MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELMÉNYRENDSZERE, valamint EZEN MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE 3. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet Foglalkoztatási Követelményrendszer 2. függelék Az ÓBUDAI EGYETEMEN OKTATÓK, TUDOMÁNYOS KUTATÓK és TANÁROK MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN

Részletesebben

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR SZOLGÁLATVEZETŐI SZABÁLYZATA

AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR SZOLGÁLATVEZETŐI SZABÁLYZATA AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR SZOLGÁLATVEZETŐI SZABÁLYZATA Jelen szabályzat az Országos Széchényi Könyvtárban az általános heti hivatalos munkaidőn kívül ellátott nyilvános könyvtári szolgálat irányításával

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28-i rendes ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28-i rendes ülésére Ikt.szám.: 2051-1/2014 E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28-i rendes ülésére Tárgy: Pályázat kiírása a Katona József Művelődési Ház és Könyvtár

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tárgy: Tarnai Nándor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény alapító

Részletesebben

Zajti Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény, Művelődési Központ és Könyvtár Alapító Okiratának módosításáról

Zajti Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény, Művelődési Központ és Könyvtár Alapító Okiratának módosításáról ÚJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/6/5/2015. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 27-i ülésére Tárgy: Eplény Községi Önkormányzat fenntartásában

Részletesebben

A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról

A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról BESENYEI ANDORNÉ-PAPP ISTVÁN Az Országos Könyvtárügyi Tanács Oktatási Szakbizottsága alakítja ki a könyvtáros szakképzés

Részletesebben

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint Összefoglaló a 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2013. évi 6. számában megjelent 36 fogalmazói álláshelyre szóló pályázati felhívás

Részletesebben

a Corvin Művelődési Ház magasabb vezetőjének megbízására kiírt pályázattal kapcsolatos döntés Zárt ülést igényel az Mötv 46. (2) b) pontja alapján!

a Corvin Művelődési Ház magasabb vezetőjének megbízására kiírt pályázattal kapcsolatos döntés Zárt ülést igényel az Mötv 46. (2) b) pontja alapján! BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Készült a képviselő-testület 2014. május 14-ei ülésére. Készítette: Müller Kinga Intézményi Irodavezető Tárgy: Corvin Művelődési Ház magasabb vezetői

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Jelen vannak: Juhász József polgármester

JEGYZŐKÖNYV. Jelen vannak: Juhász József polgármester JEGYZŐKÖNYV Készült: Berente Önkormányzatának képviselő-testülete 2013. március 18.-án a Polgármesteri Hivatal tárgyalójában megtartott rendkívüli nyilvános ülésén, melynek kezdési időpontja 15,00 óra.

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 27/2014. (II. 26.) számú. h a t á r o z a t a. A Zajti Ferenc Kulturális Központ alapító okiratának módosításáról

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 27/2014. (II. 26.) számú. h a t á r o z a t a. A Zajti Ferenc Kulturális Központ alapító okiratának módosításáról ÚJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

Helyzet- és jövőkép a zalai iskolai könyvtárakban

Helyzet- és jövőkép a zalai iskolai könyvtárakban Helyzet- és jövőkép a zalai iskolai könyvtárakban Némethné Hajdu Márta projekt menedzser Zala Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete 2011. 03. 17 Mint a csillagokat a távcsövek, úgy húztam körém, s egyre

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. április 24.-én tartandó ülésére. Pályázat kiírása a Lurkófalva Óvoda Füzesgyarmat óvodavezetői állására

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. április 24.-én tartandó ülésére. Pályázat kiírása a Lurkófalva Óvoda Füzesgyarmat óvodavezetői állására Füzesgyarmat Város Önkormányzat P O L G Á R M E S T E R É T Ő L 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. sz. (66) 491-401, Fax: 491-361 E-mail: fgyphiv@globonet.hu Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

~SVÁRDAVÁROSÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2015. (11.26.) ÖKT. határozata

~SVÁRDAVÁROSÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2015. (11.26.) ÖKT. határozata I ~SVÁRDAVÁROSÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2015. (11.26.) ÖKT. határozata a Várday István Városi Könyvtár alapító okiratának módosításáról, és egységes szerkezetbe foglalásáról A Képviselő-testület

Részletesebben

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány pályázatot hirdet az Alapítvány munkaszervezete személyi állományának feltöltésére. Az

Részletesebben

a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. június 12-i ülésére

a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. június 12-i ülésére Szám: 02/225-26/2008. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E lőterjesztés a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

JELENTÉS. A magyarkanizsai József Attila Könyvtár 2013. évi tevékenységéről

JELENTÉS. A magyarkanizsai József Attila Könyvtár 2013. évi tevékenységéről Ikt.sz. 00-33/14 Kelt, 2014.02.04-én Magyarkanizsa JELENTÉS A magyarkanizsai József Attila Könyvtár 2013. évi tevékenységéről A közkönyvtárnak, mint kulturális intézménynek, feladata az ismeretekhez, információkhoz,

Részletesebben

MÓDOSÍTÓ OKIRAT. 333/2011. (VI.30.) számú közgyűlési határozat

MÓDOSÍTÓ OKIRAT. 333/2011. (VI.30.) számú közgyűlési határozat 333/2011. (VI.30.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Alapító Okiratának módosítását 2011. augusztus 1-jei

Részletesebben

Mozgókönyvtári feladatellátás 2012-ben a hévízi városi könyvtárban

Mozgókönyvtári feladatellátás 2012-ben a hévízi városi könyvtárban Mozgókönyvtári feladatellátás 2012-ben a hévízi városi könyvtárban A mozgókönyvtári feladatellátást nyújtó szervezet: Gróf Festetics György Műv. Kp. Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény Igazgató: Halász

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

A Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar Jászberényi Könyvtár. Könyvtárhasználati és Szolgáltatási Szabályzat

A Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar Jászberényi Könyvtár. Könyvtárhasználati és Szolgáltatási Szabályzat 1 A Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar Jászberényi Könyvtár Könyvtárhasználati és Szolgáltatási Szabályzat (Az Ügyrend 2. sz. melléklete) Készítette: Fenyvesi Olga Jászberény,

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban változó történelmi korszakokban

A Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban változó történelmi korszakokban A Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban változó történelmi korszakokban A KÖTET SZERZŐI: Botos János történész, a Holokauszt Emlékközpont igazgatóhelyettese Domány Gyula közgazdász, az MNB igazgatóhelyettese

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: 2013..

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: 2013.. HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Hatályba lépés: 2013.. TARTALOMJEGYZÉK I. A HTE működése... 3 1. A HTE képviselete... 3 2. Titkárság... 3 3. Ügyvezető

Részletesebben

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA.

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. Ha a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárának utolsó másfél évtizedéről beszélünk, rögtön megmondjuk olvasóinknak: ezen a területen is a szerves fejlődést becsüljük

Részletesebben

A Kari Tanács 2006. június 30-i ülésének határozatai

A Kari Tanács 2006. június 30-i ülésének határozatai Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar A Kari Tanács 2006. június 30-i ülésének határozatai A Kari Tanács a napirendi pontokat egyhangúan elfogadta. Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Részletesebben