2012/ évfolyam. A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja Alapítva: Kiemelt téma: Hogyan tovább atomenergia?

Átírás

1 A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja Alapítva: Kiemelt téma: Hogyan tovább atomenergia? Hogyan tovább atomenergia Csernobil és Fukushima után? Az atomenergia jövője Fukushima és a klímaváltozás árnyékában Biztonsági felülvizsgálatok a paksi atomerőműben Beszélgetés dr. Rónaky József főigazgatóval az Országos Atomenergia Hivatal jelenlegi és jövőbeli feladatairól A Paksi Atomerőmű VVER-440/213 típusú blokkjai üzemidejének meghosszabbítása A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbításában érintett villamos és irányítástechnikai rendszerelemek környezetállósági minősítése Új blokkok Pakson, a Lévai projekt Az atomenergetika szakemberigénye, a műszaki oktatás helyzete Magyarországon C évfolyam 2012/01

2 Jövőnk energiája

3 Felelős kiadó: Kovács András Főszerkesztő: Tóth Péterné Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Bencze János Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Dervarics Attila, Günthner Attila, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács András, Dr. Madarász György, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Dr. Vajk István, Dr. Varjú György, Vinkovits András Szerkesztőségi titkár: Szelenszky Anna Témafelelősök: Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Hírek, Lapszemle: Dr. Bencze János Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Villamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Szabványosítás: Somorjai Lajos Szakmai jog: Arató Csaba Oktatás: Dr. Szandtner Károly Lapszemle: Szepessy Sándor Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György, Úr Zsolt Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telephely: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telefon: Telefax: Honlap: Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: Ft + ÁFA Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: HUISSN: Hirdetőink / Advertisers ALSTOM hungária zrt. Elektro system MAgyar Regula OVIT zrt. Paksi Atomerőmű zrt. Tartalomjegyzék 2012/01 Kovács András: Beköszöntő... 4 ENERGETIKA Dr. Aszódi Attila: Hogyan tovább atomenergia Csernobil és Fukushima után?... 5 Hárfás Zsolt: Az atomenergia jövője Fukushima és a klímaváltozás árnyékában Dr. Elter József: Biztonsági felülvizsgálatok a paksi atomerőműben Tóth Péterné: Beszélgetés dr. Rónaky József főigazgatóval az Országos Atomenergia Hivatal jelenlegi és jövőbeli feladatairól Dr. Katona Tamás János Kovács Ferenc Rátkai Sándor: A Paksi Atomerőmű VVER-440/213 típusú blokkjai üzemidejének meghosszabbítása Ferenczi Zoltán: A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbításában érintett villamos és irányítástechnikai rendszerelemek környezetállósági minősítése Cserháti András Tóth Csilla: Új blokkok Pakson, a Lévai projekt Dr. Aszódi Attila: Az atomenergetika szakemberigénye, a műszaki oktatás helyzete Magyarországon Szucsán Marina: C A Paksi Atomerőmű Zrt évi villamos energia termelési adatok BIZTONSÁGTECHNIKA Kádár Aba Dr. Novothny Ferenc Arató Csaba: Az Érintésvédelmi Munkabizottság HÍREK Dr. Bencze János: Energetikai hírek a világból Mayer György: A paksi atomerőmű kész a további 20 éves üzemeltetésre Gazdaságosabb és biztonságosabb hulladékkezelés Csúcstechnológiás közvilágítás négy településen Tóth Éva: Albertirsa-Martonvásár 400 kv-os távvezeték kétrendszerű szakaszainak átadása Gábor Dénes-Díj 2011 átadása a Parlamentben Kiss Árpád: A XX. Magyar Innovációs Nagydíj pályázat EGYESÜLETI ÉLET Arany László: Évvégi hírek Szegedről Dr. Gyurkó István: Szakmai napok az ELMŰ-ÉMÁSZ működési területén SZEMLE Dr. Bencze János: Hogyan áll a magfúziós reaktor fejlesztése Szakmai publikácók CONTENTS 01/2012 András Kovács: Greetings ENERGETICS Dr. Attila Aszódi: How about the future of the atomic energy after Chernobil and Fukushima? Zsolt Hárfás: Nuclear energy future - shadowed by Fukushima and climate change Dr. József Elter: Safety Reassessments of Paks Nuclear Power Plant Mrs. Éva Tóth: Interview with dr. József Rónaky General Director of the Hungarian Atomic Energy Authority about the present and future tasks of the Office Dr. Tamás János Katona Ferenc Kovács Sándor Rátkai: Extension of operational lifetime of WWER-440/213 type units at Paks NPP Zoltán Ferenczi: Environment qualification of I&C equipments of Paks NPP. András Cserháti Csilla Tóth: New nuclear blocks build in Paks, the Lévai project Dr. Attila Aszódi: Human resource needs of the nuclear industry and the current status of the technical higher education in Hungary Marian Szucsán: C15 The electric energy production data 2011 of the Paks Atomic Energy Power Plant SAFETY OF ELECTRICITY Aba Kádár Dr. Ferenc Novothny Csaba Arató: Meeting of the Committee on Protection against Electric Shock on NEWS Dr. János Bencze: News from the world of Energetic György Mayer: The Atomic Power Plants of Paks is ready for the next 20 years service More economical and safer handling of the waist Top technological public lighting on four villages Éva Tóth: Taking into service the 400 kv double circuit line from Albertirsa to Martonvásár The 2011 years Gábor Denis award was presented in the house of Parliament Árpád Kiss: Application for XX Hungarian Innovation Award SOCIETY ACTIVITIES László Arany: News from Szeged about the happenings of the end of the year Dr. István Gyurkó: Professional days on the working field of ELMŰ-ÉMÁSZ REVIEW Dr. János Bencze: How about the development stage of the fusion reactor Edited publication 2011

4 Tisztelt Olvasóink, kedves MEE-tagok! A szilveszteri mulatságok fáradalmait kipihenve a legtöbb ember elgondolkodik, mit hoz az újesztendő. Az Európa-szerte érezhető recesszió és borús üzleti hangulat elbizonytalanítja a befektetőket a gazdaság minden területén. Nem kivétel ez alól egyesületünk sem, hiszen természetes és pártoló tagjaink - akik az energiaellátásban dolgozva közvetlenül vagy beszállítóként közvetve - érezhetik, nehéz év elé nézünk. Az elfogyasztott villamosenergia mennyisége reagál legérzékenyebben a természeti környezet és az üzleti környezet változásaira. Ha eltekintünk a 2011-es évben mérsékeltebben jelentkező kedvezőtlen időjárási viszonyok fogyasztást csökkentő hatásától, akkor sem lehetünk elégedettek. A kisebb fogyasztás sajnos nem az energiamegtakarítási módok robbanásszerű hazai terjedésének a következménye. A trendeket megfigyelve talán nyugodtak is lehetnénk a hazai energiaellátás biztonságát illetően, hiszen az energiahordozók elérhetősége nem változott, és a belépett kapacitások megnyugtató tartalékokat biztosítanak. Az energetika jövőjét azonban nem tervezhetjük a pillanat hangulata szerint. Egy energetikai létesítményről szóló döntés hosszú időtávra szól. A biztonságot csak átgondolt és kellő időtávra előretekintő stratégiai tervezés alapozhatja meg. Energiaellátásunk biztonsága szempontjából fontos dokumentumot hagyott jóvá az Országgyűlés, amikor a 77/2011. (X. 14.) OGY határozattal megszületett a Nemzeti Energiastratégia. A parlamenti jóváhagyást egy éven át tartó előkészítő munka, változatok elemzése, valamint széleskörű társadalmi és szakmai vita előzte meg. A 2030-ig szóló, de 2050-ig kitekintő stratégia és a szorosan hozzátartozó környezeti és gazdasági hatáselemzés által preferált "zöld-atom-szén" szcenárió olyan kompromisszum, amely egyszerre próbál meg eleget tenni egymásnak látszólag ellentmondó, de a valóságban egymást kiegészítő követelményeknek. A határozat számos feladatot ad a kormányzat számára, a szakma pedig várja a konkrét intézkedések, iránymutatások megjelenését. A MEE küldetésében megfogalmazta: Független szakmai szervezetként aktív szerepet vállal a magyarországi energetika alakításában." Az ELEKTROTECHNIKA folyóirat az Egyesület küldetésének megfelelve folyamatosan figyelemmel kíséri az energetikai terület fejleményeit, és részletes tájékoztatást ad olvasói számára az egyes részterületek fejleményeiről is. Az atomenergia békés célú felhasználása, az atomerőművek működtetése sokak által vitatott, de mélységében kevesek által ismert terület. Az ELEKTROTECHNIKA évi első száma az atomenergia alkalmazásának hazai helyzetét járja körül, megszólaltatva az iparág kiemelkedő szakembereit. A téma aktualitását az adja, hogy a közismert fukushimai események után a világ atomerőműveire előírt "stressztesztet" Magyarországon a Paksi Atomerőműben elvégezték, és a 205 oldalas dokumentumot 2010 novemberében közzétették decemberében megkezdődött a paksi I. blokk üzemidő-hosszabbításának engedélyezésére irányuló hatósági eljárás. Remélem, hogy összeállításunkkal bepillantást adhatunk a hazai atomenergetika érdekes világába. Kovács András főtitkár A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

5 energetika Energetika energetika ENERGETIKA Prof. Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó Hogyan tovább atomenergia Csernobil és Fukushima után? A 2000-es évek közepétől a fejlett országok sorra jelentették be, hogy újra tervezik atomerőművi kapacitások építését. Finnországban, Franciaországban ténylegesen új blokképítések indultak meg, az USA komoly állami ösztönzőkkel segíti az építeni szándékozó cégeket, Litvánia, Lengyelország, az Egyesült Királyság, Bulgária, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Oroszország érdemi gazdasági és politikai lépéseket tett ilyen projektek előkészítésére. Még a törvényben deklaráltan antinukleáris Németország és Olaszország is az atomenergia jövőbeli alkalmazásának revízióját fontolgatta. Ebben a helyzetben történt 2011 márciusában a japán fukushimai atomerőmű balesete, ami a második legsúlyosabb az iparág történetében. Jelen cikk a szerzők írásai alapján készült, amely összefoglalja a fukushimai baleset fő okait, történéseit és várható következményeit. From the middle of the decade of 2000 many developed countries announced decisions about construction of new nuclear capacities. The new unit construction has begun in France and Finland effectively, but the USA, the UK, Russia and other European countries also had plans about nuclear expansion. Even the traditional antinuclear countries like Germany or Italy have planned the revision of their nuclear policies. This positive environment was destroyed by the accident of the Japanese Fukushima nuclear power plant, which is the second most severe accident in the history of the nuclear industry. The article summarizes the main reasons, the events and the possible consequences of the accident. A short comparison with the Chernobyl accident is also given in the paper. A fukushimai baleset március 11-én Japán keleti partjaitól kb. 130 km távolságban, az óceán alatt egy rendkívüli erejű, sekély fészkű földrengés történt. A Richter-skálán 9-es magnitúdójú főrengés a felszabadult energia nagysága szempontjából a világon mért földrengések közül a 4. legnagyobb volt [2]. A földrengés hatására az ország északi részén található atomerőművek automatikus biztonságvédelmi működések hatására rendben, biztonságosan leálltak, és megkezdődött az egységek lehűtése. Japán északi részén ugyanakkor a villamosenergia-rendszer összeomlott, mert a távvezetékekben a földrengés számos súlyos károsodást okozott, továbbá a leálló hő- és atomerőművek kieső kapacitását más forrásokból nem lehetett pótolni. Az országos villamosenergia-rendszer összeomlása kezdeti eseményként szerepel az atomerőművek méretezési alapjában, azaz ezt a helyzetet az atomerőművek biztonságosan kezelni tudják. A földrengés által okozott vízszintes talajszinti gyorsulás ugyan kismértékben meghaladta a japán északkeleti partvidékén lévő atomerőművek (Onagawa, Fukushima-1, Fukushima-2, Tokai) tervezési alapjában szereplő méretezési biztonsági földrengés vízszintes gyorsulásértékét, de nem tudunk arról, hogy ez érdemi technológiai károsodáshoz vezetett volna. Ez érthető is, mert a földrengés mechanikai hatásaira való méretezés megfelelő mérnöki tartalékkal történik. Az óceán alatt kis mélységben bekövetkező nagy földrengés nem várt, rendkívüli méretű cunamit váltott ki. A nyílt óceánon 5-6 méter magas hullámok a partvidéken méter magasra erősödtek, és az épített infrastruktúrában óriási pusztítást okoztak. A cunami kb. 500 km 2 területen rombolta le a településeket, sodorta el a házakat, utakat, hidakat, vasutakat. A cunami áldozatainak száma megközelíti a főt. Közülük sokan azon a mintegy száz óvóhelyen veszítették életüket, amelyeket ilyen esetre építettek, de a méretezésük során a mostaninál jóval kisebb cunamival számoltak. A Fukushima-1 atomerőmű ugyanebből az okból kifolyólag került fel a veszteséglistára: az 1970-es években üzembe lépett, hat atomerőművi blokkot tartalmazó telephelyen a mérnöki építményeket maximum 5,7 m magas cunamihullámokra készítették fel, amelyet jelentősen meghaladott a telephelyet 15 m magas hullámokkal elérő tényleges külső behatás. A cunami elpusztította az erőmű hűtővízellátásáért felelős vízkivételi művet, valamint az árhullám behatolt a turbinacsarnokokba, egyéb épületekbe, és működésképtelenné tette a villamos berendezéseket, ezen belül is az üzemzavari dízelgenerátorokat. Az atomreaktorok fontos alaptulajdonsága, hogy azokat a láncreakció leállítása után is feltétlenül hűteni kell, mert a nukleáris üzemanyagban felhalmozódott hasadási termékek radioaktív bomlása (nem az urán hasadása!) annyi hőt termel, hogy aktív hűtés nélkül az üzemanyag-kazetták néhány óra elteltével megolvadnának. Ezért létfontosságú az energetikai reaktoroknál a leállítás után a hűtővízellátás és megfelelő üzemzavari áramellátás biztosítása. Ha az atomerőmű külső villamos hálózati feszültség nélkül marad, és a telephelyen lévő összes blokk leáll, az áramellátás csak vészhelyzeti aggregátokról (tipikusan dízelgenerátorokról) biztosítható. A cunami azonban a Fukushima-1 atomerőműnél mind a hűtővízellátást (az ún. végső hőnyelő elérését), mind pedig a dízelgenerátorokat tönkretette, így egy rendkívül súlyos, tervezési alapon túli állapot alakult ki, amelynek során megolvadt az 1., 2. és 3. reaktorban lévő üzemanyag, valamint sérülés érte az 1., 2., 3. és 4. blokki pihentető medencét. Az 1., 2. és 3. blokki súlyos baleseti folyamatok több száz kilogramm hidrogén keletkezéséhez vezettek. Az 1., 2., 3. reaktorok hermetikus védőépületének megóvása érdekében az operátorok a hidrogén-gőz keverék környezetbe történő lefúvatása mellett döntöttek, amely során eddig nem ismert okokból a hidrogén az 1. és 3. blokki reaktorépületekben felrobbant. A 3. blokki hidrogén egy része a közös szellőzőrendszeri vezetékeken keresztül átáramlott a 4. blokk épületébe is, ahol később szintén felrobbant. Összesen 4 reaktorépület súlyosan károsodott. (A 2. blokki hidrogén sorsával kapcsolatban egyelőre nem látunk tisztán márciusában azt közölték a japánok, hogy a 2. blokk hermetikus terében, az ún. nedvesaknában hidrogénrobbanás volt, ezt azonban később cáfolták.) A robbanások fokozták a környezetbe kikerülő radioaktív anyagok mennyiségét, és nagyon komplikálttá tették a helyzet hosszú távú kezelését. A hidrogénrobbanások felhívják rá a figyelmet, hogy a Fukushimában és más forralóvizes reaktorokon is használt hidrogénkezelési stratégia mely szerint nitrogénnel töltik fel a hermetikus védőépületet, így abban hidrogénkeletkezés során nem tud robbanóképes elegy létrejönni elhibázott, hiszen láttuk, hogy a hidrogén lefúvatása során további hibák fordulhatnak elő, amelyek végül akár robbanáshoz is vezethetnek. Megfelelőbbnek tűnik a Pakson és sok más energetikai reaktorban alkalmazott eljárás, ahol passzív autokatalitikus rekombinátorokat helyeznek el a hermetikus tér kiválasztott pontjain, melyek a hidrogént oxigén jelenlétében visszaalakítják vízgőzzé, még mielőtt robbanásveszélyes hidrogénkoncentráció jöhetne létre. Elektrotechnika /0 1 5

6 A robbanások következtében a reaktorokból jelentős mennyiségű radioaktív anyag került a környezetbe. A légnemű kibocsátások között a nemesgázok, illékony hasadási termékek (főként jód, cézium) a fő komponensek. A sérült szerkezeteken keresztül közvetlenül a tengerbe is történt jelentős mennyiségű folyékony kibocsátás. A telephelyen igen magas dózisteljesítmények alakultak ki, ami komolyan akadályozza az elhárítási munkálatokat. Az elhárításon dolgozók megengedett dóziskorlátját ideiglenesen 100-ról 250 msv-re emelték, ezt a korlátot 2011 végéig kis mértékben hat munkás lépte túl, mindannyian az elhárítási munkálatok elején kapták a jelentősebb többletdózist. A környező lakosság kitelepítése 3 km-es körzetben már a cunamit követően, március 11-én megkezdődött, mivel a dízelgenerátorok kiesésével az üzemeltető számára nyilvánvalóvá vált a helyzet súlyossága. Másnap 20 km-re emelték a kitelepítési körzetet, ehhez később a mért dózisviszonyok alapján további településeket csatoltak az erőműtől északnyugati irányban. A kitelepítésen túl további korlátozásokat is be kellett vezetni: egyes helyeken a csapvíz illetve a friss zöldség fogyasztását tiltották meg egy időre. A közvetlen légköri és tengeri kibocsátások mostanra a reaktorok zártkörös hűtésének megvalósításával jelentősen lecsökkentek, a korlátozások teljes feloldásához azonban a szennyezett lakott területeket meg kell tisztítani. A kibocsátott radioaktivitás összmennyisége alapján a japán nukleáris hatóság április 12-én a hétfokozatú Nemzetközi Nukleáris Eseményskála (INES) legmagasabb, hetes szintjére sorolta be a fukushimai balesetet. Ezt a besorolást korábban csak a csernobili baleset kapta meg (az INES skálát éppen az 1986-os baleset után dolgozta ki és vezette be a nemzetközi közösség). Az azonos INES-7-es kategória ellenére sok eltérés van a csernobili és a fukushimai baleset között. Az 1986-os csernobili baleset közvetlen oka a reaktor rossz reaktorfizikai tervezése volt, amit csak rontottak az erőmű bizonyos műszaki megoldásai, egy kiterjedt hermetikus védőépület (konténment) teljes hiánya, illetve a balesetelhárítási terv hiánya. Fukushima esetében egy extrém méretű külső természeti esemény okozta a balesetet, amelynek lezajlását nem megfelelő tervezésű műszaki eszközök (pl. a lefúvatás során hibásan működő szellőzőrendszer) súlyosbították. Az ukrajnai baleset következményeként kb. 50 haláleset írható közvetlenül az elhárítás során elszenvedett rendkívül magas (tipikusan msv-nél nagyobb) többletdózis számlájára, emellett kb többlet rákos megbetegedés várható statisztikai alapon becsülve az orosz, fehérorosz, ukrán területen érintett lakosság körében. Fukushima ahol a jelenlegi becslések szerint a három megsérül reaktorzónából és a 4 érintett pihentető medencéből összesen kb. a csernobili kibocsátás tizede-ötöde került a környezetbe (az adatok csak becsültek, egyelőre még nincs pontos, minden fél által elfogadott érték), alapvetően a konténmenteknek köszönhetően egészségügyi hatásai várhatóan jóval korlátozottabbak lesznek: jelen ismereteink alapján a lakosság egészségügyi károsodása nem várható a baleset következtében. Ennek oka a japán hatóságok gyors döntése a kitelepítésről, a kitelepítés hatékony végrehajtása, az élelmiszerek és a csapvíz fogyasztásának szakszerű korlátozása, illetve az a tény, hogy a korábban kidolgozott balesetelhárítási terv alapján dolgozhattak a hatóságok. Csernobilhoz viszonyítva a fukushimai baleset környezeti következményeit az is csökkenti, hogy Japánban nem került ki a környezetbe számottevő mennyiségű üzemanyag-fragmentum, míg Csernobilban a besugárzott üzemanyag mintegy 3,5%-a jutott a környezetbe benne nagy mennyiségű alfasugárzó nehézizotóppal a 10 napig tartó intenzív grafittűz és az általa létrehozott extrém magas hőmérséklet, valamint a mérnöki gátak teljes hiánya miatt. A fukushimai baleset okaival, lefolyásával és következményeivel kapcsolatban további információk érhetőek el a [3] alatti weblapon. A baleset értékelése a nukleáris biztonság szemszögéből A fukushimai tapasztalatok fényében jogosan merül fel a kérdés, hogy létezik-e biztonságos atomenergia. A kérdés másként is megfogalmazható: mi az a biztonsági szint, amit elvárunk egy technológiától, ezen belül az atomenergiától? Az atomerőműveket villamos energia előállítása céljából építik. A használati funkción kívül az atomerőműnek azonban biztonsági funkciókat is el kell látnia, hiszen a reaktorban a működése során nagy mennyiségű, a környezetre veszélyes radioaktív anyag halmozódik fel, amelynek a kedvezőtlen biológiai hatásaitól meg kell óvni a környezetet, az élőlényeket. Az atomerőmű tervezése, építése és üzemeltetése során tehát alapvető cél, hogy a környezet és a lakosság elfogadhatatlan többlet-sugárterhelését elkerüljük. E cél elérése érdekében három alapvető biztonsági funkciót kell ellátni: 1. a nukleáris láncreakciót mindenkor hatékonyan kell tudni szabályozni, szükség esetén a reaktort le kell tudni állítani, és leállított állapotban kell tudni tartani (röviden: reaktor szabályozása és lezárása); 2. a reaktorban megtermelődő hőenergiát mind normál üzemben, mind pedig üzemzavarok során és leállított állapotban el kell tudni szállítani (üzemanyag hűtése); 3. meg kell tudni akadályozni, hogy az erőműből a radioaktív anyagok kijussanak a környezetbe (radioaktivitás benntartása). A biztonsági funkciók akkor teljesíthetőek, ha az atomerőművet a normál üzemen túl a reálisan elképzelhető eseményekre, üzemzavarokra is méretezzük, vagyis felkészítjük az elképzelhető rendkívüli események és üzemzavarok lekezelésére. Az atomerőmű tervezési alapjában ezért a létesítmény és rendszereinek, rendszerelemeinek mindazon jellemzői, valamint a rendszerek, rendszerelemek által ellátni szükséges funkciók szerepelnek, amelyek megléte szükséges a várható üzemi események és feltételezett kezdeti eseményekből származó tervezési üzemzavarok ellenőrzött kezeléséhez a meghatározott sugárvédelmi követelmények betartása mellett. A magyar szabályozás összhangban a nemzetközi irányelvekkel előírja, hogy minden olyan kezdeti eseményt, amely százévente vagy ennél gyakrabban bekövetkezhet az erőmű üzemideje során, várható üzemi eseményként kell kezelni, és a szabályozórendszereket, valamint a személyzetet úgy kell felkészíteni, hogy az összes ilyen eseményből származó problémát el lehessen hárítani anélkül, hogy az erőmű radioaktív kibocsátásai meghaladnák a normál üzemi korlátokat. Az erőműnek egy ilyen esemény után működőképesnek kell maradnia. Várható üzemi események kiinduló eseménye lehet például a turbina kiesése, egyes szelepek, szivattyúk kiesése, meghibásodása, hibás emberi beavatkozás miatti téves működése vagy üzemképtelensége. A tervezési üzemzavarok olyan kezdeti eseményekből kiinduló eseménysorok, amelyek a várható üzemi eseményeknél jóval ritkábban fordulhatnak elő, de esetükben a biztonsági rendszerek működésére, az operátorok hatékony közreműködésére lehet szükség annak érdekében, hogy a lakosság és a dolgozók többletsugárdózisa a hatósági határértékek alatt maradjon. Bizonyos tervezési üzemzavarok esetén a re- Elektrotechnika 2012/01 6

7 aktort körülvevő hermetikus védőépületre (konténmentre) mint mérnöki gátra is szükség lehet a radioaktivitás visszatartásához. Az előírások szerint tervezési üzemzavarként kell figyelembe venni minden olyan az erőműből induló belső eredetű kezdeti eseményt, amely százezer évente vagy annál gyakrabban előfordulhat (pl. egy fontos hűtőrendszeri cső eltörése, a reaktorzónát hűtővízzel ellátó fő keringető szivatytyúk egyidejű kiesése, egy mérő- vagy beavatkozó rendszer meghibásodása, tűz az erőműben stb.), míg külső eredetű kezdeti eseményeknél (tornádó, szélvihar, földrengés, áradás stb.) a tervezési alap részeként kell figyelembe venni a tízezer évente vagy annál gyakrabban bekövetkezhető eseményeket. Egy tervezési üzemzavar bekövetkezése után az atomerőmű nem feltétlenül marad működőképes, de egy ilyen eseménysor nem vezethet a lakosság és a dolgozók dóziskorlátnál nagyobb sugárterheléséhez. A tízezer évnél ritkábban bekövetkező külső eredetű eseményeket, valamint a százezer évnél ritkábban bekövetkező belső eredetű eseményeket nem vesszük figyelembe a tervezési alapban, mert ezek olyan kis valószínűségűek, olyan ritkán fordulhatnak elő, hogy az atomerőművet nem lehet racionálisan felkészíteni a lekezelésükre. Mivel ezek nincsenek a tervezési alapban, de előfordulási valószínűségük nem nulla, ezért tervezési alapon túli baleseteknek nevezzük őket. A tervezési alapon túli balesetek közül azokat, amelyek a reaktorzóna sérüléséhez vezetnek, és így az erőmű szempontjából végzetesek lehetnek, súlyos balesetnek nevezzük. A reaktorzóna sérülése, megolvadása még nem jelent feltétlenül jelentős környezeti radioaktív kibocsátást, mint ahogy azt az amerikai TMI-2 atomerőművi blokk 1979-es balesete is bizonyította. Az atomerőmű fent leírt lehetséges állapotait, a tervezés során figyelembe vett kezdeti eseményeket az 1. ábrában foglaltuk össze. Az atomerőmű működésével járó maradék kockázat csökkentése érdekében a mélységi védelem elve alapján (ld. 2. ábra) a kis valószínűségű tervezési alapon túli balesetek lefolyását is elemzik, és kiegészítő intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy az ilyen extrém kis valószínűségű, de nagy radioaktív kibocsátást eredményezhető események környezeti következményeit csökkenteni lehessen, és a végcélt, a lakosság egészségének megóvását meg lehessen valósítani. Egy nagy környezeti kibocsátással járó esemény során az utolsó eszköz a lakosság védelmében az ún. balesetelhárítási intézkedési terv (BEIT) alkalmazása, amikor a katasztrófavédelem és a rendőrség bevonásával, előre leírt forgatókönyv szerint, előkészített eszközök segítéségével (pl. gyorstájékoztatás, elzárkóztatás, kitelepítés stb.) akadályozzák meg, hogy a lakosságot határértéknél nagyobb többletdózis érje. A japán fukushimai atomerőmű tervezése során számoltak cunamival, a méretezési alapban szereplő cunami árhulláma maximum 5,7 m magas volt. Ezt az értéket a március 11-i cunami közel háromszorosan haladta meg, így az erőmű létfontosságú rendszerei károsodtak, az atomerőmű blokkjai tervezési alapon túli súlyos baleseti állapotba kerültek. Mivel a biztonsági rendszerek terhelése jelentősen meghaladta a tervezési értékeket, ezek a rendszerek nem tudták ellátni feladatukat, így az erőmű biztonsági funkciói is sérültek. Azonban a mélységi védelem elvének helyes alkalmazásával, a balesetelhárítási intézkedési terv eszközeinek segítségével a lakosság és a dolgozók védelmét jól valósították meg a japán szakemberek még úgy is, hogy a földrengés és az extrém nagy cunami következtében az erőmű körüli területeken nagyon mostoha körülmények uralkodtak. A legfontosabb célt, a lakosság egészségének megóvását sikeresen teljesítették. Ezen a ponton ki kell emelnünk, hogy Fukushimában a méretezési cunami nagyságát annak idején nem valószínűségi alapon határozták meg, hanem a történelmi földrengések és cunamik értékelése alapján. A 2011 októberében publikált 1. ábra Atomerőművi események és állapotok Elektrotechnika 2012/01 7

8 legújabb információk alapján [4] 2008-ban készült ugyan egy olyan új cunamielemzés, amely 10 méter magas árhullámot meghaladó cunamit is lehetségesnek tartott a telephelyre, ennek az új eredménynek a részletesebb elemzését, és az ebből származó biztonságnövelő intézkedéseket az erőművet üzemeltető TEPCO cég 2011 márciusáig azonban nem hajtotta végre, az elemzés eredményeiről pár nappal a március 11-i földrengés előtt tájékoztatta a japán kormányt [4]. A TEPCO bizonyosan hibázott, amikor késlekedett a kormány tájékoztatásában és az atomerőmű cunami elleni védelmének fokozásában. Érdekes körülmény ugyanakkor az is, hogy ez a 2008-as új elemzés sem valószínűsített 15 méter magas cunamit. 2. ábra A mélységi védelem elve A Fukushima-1 atomerőmű aktuális helyzete, feltételezhető hibák 2011 decemberére sikerült mind a négy sérült reaktor esetében elérni az ún. hideg leállított állapotot, ami azt jelenti, hogy az üzemanyag hőmérsékletét a zártkörös hűtőrendszerekkel stabilan 100 C alatt tudják tartani. A pihentető medencéknek független hűtőköröket építettek ki. Megkezdődött a jelentős mennyiségű radioaktív víz megtisztítása, a szennyezett hulladékvizek átmeneti tárolására nagy térfogatú tárolót alakítottak ki. Rengeteg épületdarabot, törmeléket takarítottak össze az erőmű udvarán és az épületeken belül is, elsősorban távműködtetésű munkagépek segítségével. Helyreállították a létfontosságú rendszerek áramellátását. A blokki épületeket robotok, illetve a műszaki személyzet segítségével bejárták. Ugyanakkor a hermetikus védőépület első védvonalát, az ún. primer konténment bejáratait még nem nyitották meg, erre még hosszú ideig várni kell. Az 1. blokk sérült épülete fölé ideiglenes védőépületet készítettek. Az intézkedések hosszú távú célja a reaktorok és a pihentető medencék tartós hűtése, a reaktorok további degradációjának megelőzése. A különböző elemzések alapján konszolidált információnak tekinthető, hogy az 1. reaktor aktív zónája csaknem teljes egészében megolvadt és a zónaolvadék jelentős része áthatolt a reaktortartály alján. A mintegy 10 m (!) vastag beton alaplemezbe kb. 70 cm mélységben hatolt be az olvadék, így a beton alaplemez épsége nincs veszélyben; nem várható, hogy a zónaolvadék lefelé kijut az épületből. A 2. és 3. reaktor zónája is részlegesen megolvadt, de kisebb mértékben, mint az 1. reaktor esetében. Minden bizonnyal sokévnyi munka van a japán szakemberek előtt, mire hozzá tudnak kezdeni a sérült és megolvadt üzemanyag reaktorból történő eltávolításához. Ahogy a cikk elején írtuk, a fukushimai események kiváltó oka a méretezési alapban feltételezettnél jóval nagyobb cunami volt. A méretezési cunami konzervatívabb megválasztásával, illetve a 2008-as új cunami elemzések alapján az erőmű megerősítésével a következményeket jelentősen lehetett volna csökkenteni. Ha a dízelgenerátorokat térben egymástól elválasztva, egyes dízelgépeket magas ponton elhelyezve és léghűtéssel (nem tengervízhűtéssel) ellátva a biztonsági áramellátás a cunami utáni nehéz helyzetben is biztosítható lett volna (mint ahogy az a Fukushima-2 telephelyen lévő, illetve az Onagawa atomerőműben lévő blokkok esetében meg is valósult, ahol a reaktorzónák sérülését sikeresen elkerülték). A hidrogénkezelés hibás koncepción alapult. Megfelelő számú autokatalitikus rekombinátorral a hidrogénrobbanások elkerülhetőek lettek volna. A robbanások elkerülésével a környezeti kibocsátások sok nagyságrenddel kisebbek lettek volna, valamint az atomerőmű balesete kisebb médiafigyelmet kapott volna, és így kisebb politikai turbulenciákat váltott volna ki. A rekord erősségű földrengés, utórengései és a ember életét követelő, nagy infrastrukturális károkat okozó cunami önmagában is nagy kihívás elé állította a japán államgépezetet. Erre rakódott rá a nukleáris veszélyhelyzet kezelésének feladata, amelyet az események kezdetén az erőművet üzemeltető TEPCO, a kormány és a hatóságok nem tudtak jól menedzselni. A japán rendszer sajátosságai miatt a kormánynak (kormányfőnek, kormányszóvivőnek) gyakran olyan kérdésekben kellett megnyilatkoznia, amit jobb lett volna az üzemeltetőre bízni. Furcsa közjátékok rendre adódtak, amikor pl. a kormány arra utasította az üzemeltetőt, hogy hűtse a reaktorokat, miközben ez nyilvánvaló műszaki evidencia. A japán hatósági rendszer felülvizsgálata máris megkezdődött, Japánon belülről is számos komoly kritika éri a rendszerüket. Nem helyes megoldás, hogy hosszú ideig a japán nukleáris biztonsági hatóság a villamosenergia-ellátásért felelős minisztérium alá tartozott, így a hatóság függetlensége nem valósult meg. Ráadásul gyakorlat volt az elmúlt évtizedekben, hogy az ipar és a hatóságok között felelős vezetők vándoroltak oda és vissza, ami elvben lehetőséget teremtett összeférhetetlen helyzetek kialakulásához. Az utóbbi időben egyébként Magyarországon is lehet hallani olyan politikai érveket, hogy a nukleáris biztonságért felelős hatósági feladatokat ellátó Országos Atomenergia Hivatalt be kellene építeni az energiaellátásért felelős hivatalba vagy éppen a katasztrófavédelmi szervezetbe. Ez éppen a hatáskörök és a felelősségek szükségszerű szétválasztása miatt óriási hiba lenne, és a nukleáris biztonság csökkenéséhez vezetne. A fukushimai baleset egyik fő tanulsága és következménye világszerte pont a nemzeti nukleáris hatóságok függetlenségének és jogköreinek megerősítése. Hazánkban az Országos Atomenergia Hivatal függetlensége jelenleg biztosított. A japán kormány által felállított vizsgálóbizottság előzetes jelentése [5] szerint a japán hatóságok közötti kommunikáció többször megszakadt a kritikus időszakban. A kabinet nukleáris válsághelyzeti irányítószerve a kormány épületének 5. emeletén működött, míg a földrengések és katasztrófa- Elektrotechnika 2012/01 8

9 helyzetek kezeléséért felelős tanács ugyanezen épület pincéjében funkcionált. A közeli elhelyezkedés ellenére számos információ csak késlekedés után jutott fel a kormány szintjére. Több sajtóközlemény elakadt és csak késve került kiadásra. A bizottság az erőművet üzemeltető TEPCO cég működését is több ponton erősen kritizálja. Az operátorok a [5] jelentés szerint hibás döntést is hoztak az 1. és a 3. reaktor hűtésével kapcsolatban, ami késleltette az alternatív hűtővízellátást, így nem hosszabbította meg a zónasérülésig hátralévő időt. A TEPCO cégnek volt egy balesetkezelési válságközpontja kb. 5 km-re az atomerőműtől, ez azonban nem működött több okból sem, nem tudta ellátni feladatát: a természeti csapás lerombolta a külső kommunikációs kapcsolatait; nehézségekbe ütközött az odautazás, valamint az élelemmel és ivóvízzel való ellátás; a balesetkezelési központ szellőzőrendszere nem volt felszerelve radioaktív anyagok kiszűrésére alkalmas szűrőkkel. Ezt 2009-ben ugyan kifogásolta a nukleáris biztonsági hatóság, de konkrét intézkedésre, határidővel nem kötelezte az üzemeltetőt. A jelentés szerint a TEPCO-n belüli információáramlás hiányosságai miatt több hibás döntés is született. A japán országos sugárzásmérő rendszer egyes állomásait elmosta a cunami, így a sérült atomerőmű közvetlen közeléről nem voltak a rendszerben mérési adatok, de a rendszer távolabbi állomásai és a rendszer maga üzemben maradt. Miután az üzemeltető TEPCO helyi balesetkezelési központja működésképtelenné vált, a sugárzási adatokat a nukleáris biztonsági hatóságnak vagy a kormány balesetelhárítási központjának kellett volna továbbadnia a helyi hatóságok részére. Ezt egyetlen kormányszerv sem tette meg, így a lakosság védelmével, kitelepítésével kapcsolatos döntéseket a helyi elöljáróknak lokális információk alapján kellett meghozniuk, központi segítség nélkül. A fent felsoroltakon kívül minden bizonnyal még számos további hiba is történt a cunami által elindított események kezelése során, ugyanakkor a lakosság kimenekítése jó időben megtörtént, számottevő lakossági dózisterhelésről nem tudunk. A mostoha körülmények ellenére az érintett reaktorok és pihentető medencék aktivitáskészletének mindössze 0,01%-a került ki a környezetbe, ami azt mutatja, hogy a mérnöki gátak jól bent tartották a radioaktivitás zömét. Van-e jövője az atomenergiának? Jelen pillanatban nehezen megbecsülhető a fukushimai baleset hatása az atomenergetika jövőjére. Németország vezető politikusai (belpolitikai, választási szavazatszerzési okokból, az érdemi szakmai egyeztetéseket mellőzve) a baleset után szinte azonnal jelezték: 2022-ig végleg feladják a nukleáris erőművek alkalmazását, és nemrégiben hasonlóan döntött a svájci parlament is, itt 2034-ig tervezik az ország öt nukleáris termelőegységeinek bezárását, amelyek jelenleg a villamos energia 40%-át adják. Nem túlságosan meglepő, hogy Japán is az atomerőművek feladását tervezi, ennek lehetőségét egy újonnan felállított parlamenti bizottság vizsgálja. Számos más ország (pl. Oroszország, Kína, Dél-Korea, India, USA, Csehország, Finnország) azonban kiállt a nukleáris erőművek további alkalmazása mellett, azzal érvelve, hogy az általuk okozott többletkockázat még mindig kisebb, mint az a kár, amelyet az atomenergia elhagyása okozhat. Reálisan tekintve jelenleg nem elképzelhető az atomerőművek kiváltása pusztán megújuló energiaforrásokkal, ezért az atomenergiáról lemondó országok újra nagyobb arányú fosszilis felhasználást, és ezzel növekvő szén-dioxid- és más károsanyag-kibocsátást vállalnak. Miután belátható időn belül nem lehetséges az atomenergia kizárása a villamosenergia-termelésből, egy feladatunk lehet: még tovább növeljük az atomerőművek biztonságát, tanulva a fukushimai tapasztalatokból. A fukushimai események eddigi elemzései azt mutatták, a baleset fő oka a tervezési alap nem megfelelő megválasztása és a súlyosbaleset-kezelési eljárások hiányos kidolgozása lehetett, de hiányosságok voltak az erőmű vezetésében és a kommunikációban is. A tanulságok pontos levonása és hasznosítása évekig is eltarthat, az első lépéseket azonban már megtették az atomerőműveket üzemeltető országok. Az EU elrendelte valamennyi nukleáris blokk célzott biztonsági felülvizsgálatát a fukushimai tapasztalatok alapján (ezek az ún. stressztesztek), de a többi ország is hasonló legfeljebb kevésbé központosított felülvizsgálatot hajt végre. Az erőművek biztonságának értékelése mellett a nukleáris biztonságot felügyelő hatóságok és a törvények, szabályzatok felülvizsgálata is várható. Ezen lépések eredménye hasonlóan az 1979-es TMI, és az 1986-os csernobili balesetek utóéletéhez várhatóan a nukleáris biztonság további fokozása, és a még biztonságosabb reaktortípusok elterjedése lesz. Köszönetnyilvánítás A cikk a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR támogatásával jött létre. Irodalomjegyzék 1. Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó: Van-e az atomenergiának jövője Csernobil és Fukushima után? Természettudomány tanítása korszerűen és vonzóan; Motiváció, tehetséggondozás, tanárképzés Nemzetközi szeminárium magyarul tanító tanárok számára az ELTE Természettudományi Oktatásmódszertani Centrum és az InfoPark Alapítvány szervezésében, Budapest, augusztus ; az előadások szerkesztett anyaga 2. Varga Péter, Süle Bálint: A rendkívüli Tohoku-földrengés, Természet Világa, július évf. 7. füzet. 3. Aszódi Attila személyes weblapján elérhető különböző írások a fukusihmai balesetről, 2011 március október: japan_foeldrenges.html 4. NHK World: TEPCO forecast 10-meter tsunami, október 3. Government documents show that the operator of the Fukushima Daiichi nuclear plant predicted in 2008 that a tsunami over 10 meters high could hit the plant, which was only designed to withstand tsunami of 5.7 meters. But it failed to report this to the government until just before the March 11th disaster. 5. Executive Summary of the Interim Report, Investigation Committee on the Accidents at Fukushima Nuclear Power Stations of Tokyo Electric Power Company, December 26, 2011, Prof. Dr. Aszódi Attila egyetemi tanár, igazgató, BME, Nukleáris Technikai Intézet aszodi@reak.bme.hu Boros Ildikó egyetemi tanársegéd, BME, Nukleáris Technikai Intézet boris@reak.bme.hu Elektrotechnika 2012/01 9

10 energetika Energetika energetika ENERGETIKA Hárfás Zsolt Az atomenergia jövője Fukushima és a klímaváltozás árnyékában A fukushimai atomerőmű-baleset, a német és a svájci döntés az atomenergia-mentes jövőről, valamint az Olaszországban történt politikai irányváltás minden korábbinál egyértelműbben mutattak rá arra, hogy az energiabiztonság már nemcsak gazdasági, hanem egyre inkább geopolitikai stratégiai kérdés is. Ugyanakkor az elmúlt időszakban publikált nemzetközi kiadványok és jelentések is egyértelműen rámutattak arra, hogy a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében drasztikusan változtatni kell az energiafelhasználási szokásokon. A szén-dioxid-kibocsátás globális csökkentésének eszközei lehetnek az atomenergia és a megújuló energiaforrások párhuzamos alkalmazása, valamint az energiafelhasználás hatékonyságának növelése elsősorban a közlekedésben és az épületenergetikában. Emellett természetesen szükséges a szemléletformálás is, hiszen csak ezzel érthető el az emberek gondolkodásmódjának környezettudatos irányba mozdítása az energiatakarékosság és energiahatékonyság növelése érdekében. The nuclear accident at Fukushima, the German and Swiss decision on nuclear capacity shutdown, and the policy change in Italy have made it clearer than ever that energy security is no longer a merely economic but increasingly a geopolitical strategic issue. The recently released international publications and reports also clearly point out that radical changes are required in energy use habits in order to cut global carbon emission. The global means to cut carbon emission may include the simultaneous application of nuclear and renewable energy sources, and improvement in the efficiency of energy use, primarily in transport and building engineering. Naturally, awareness raising is also required, as this is the only way to turn people s thinking towards an environment-friendly approach in the interest of increasing energy saving and energy efficiency. jelenti, hogy 2017 után elvész annak esélye, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése 2 Celsius fokon belül maradjon. Ebben az esetben a globális célkitűzés csak akkor teljesülhetne, ha ettől az időponttól kizárólag nulla kibocsátású erőművek, épületek, ipari üzemek és közlekedési eszközök épülnének, kerülnének forgalomba. Az eddig bejelentett vállalások is csak arra lennének elegendőek, hogy 3,5 Celsius fok környékén álljon meg az emelkedés. Ha ezek az ígéretek sem teljesülnek, akkor 6 Celsius fok feletti átlag hőmérsékletemelkedés kalkulálható. Az előrejelzések szerint a világ atomenergia kapacitása 2035-re a 2009-es 393 GW teljesítményről 633 GW teljesítményre növekszik. Az érintett országok többsége nem bírálta felül fejlesztési terveit a fukushimai atomerőmű-balesetet követően, és belátható időn belül ez nem is fog megtörténni. A nukleáris energiatermelés csak az eddig ismert fejlesztési szándékok megvalósulása esetén is jelentős növekedés elé néz a következő 25 évben. World Energy Outlook 2011 az atomenergia szemszögéből A december 2-án Magyarországon is bemutatott, az OECD égisze alatt működő Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) World Energy Outlook 2011 kiadványa szerint 2035-ig a globális energiafelhasználás jelentősen, a 2009-es szinthez képest mintegy 40 százalékkal, 4,8 millárd toe-vel nő, a növekedéssel pedig együtt jár az energiahordozók árának drasztikus emelkedése és a szén-dioxid-kibocsátás növekedése is. A kiadvány számításba veszi az energiahatékonyság és a megtakarítás területén elérhető célokra és eredményekre vonatkozó kormányzati előrejelzéseket is. Ha ezek nem teljesülnek, az energiafelhasználás akár nagyobb mértékben is növekedhet. A kiadványban foglaltak szerint 2010-ben például a 80 éve nem látott gazdasági recesszió ellenére rekordot döntött a globális szén-dioxid-kibocsátás: 30,4 gigatonna szén-dioxid került az atmoszférába, ez pedig 1,6 gigatonnával több, mint 2009-ben. Az új forgatókönyv szerint 2035-re 36,4 gigatonna szén-dioxid-kibocsátással számolhatunk. A jelentés szerint az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja 2017-ben elérheti a kritikus szintet. Ez pedig azt 1. ábra Az atomenergia jövőbeli szerepe az új és az alacsonyabb atomenergia-felhasználási forgatókönyv alapján [1] Ugyanakkor a fukushimai atomerőmű-baleset kapcsán az atomenergiával szemben elkerülhetetlenül felmerült aggályok miatt a kiadvány bemutat egy alacsonyabb atomenergia-felhasználás jövőképet is, amely szerint az OECD tagállamok nem építenek új atomerőműveket és a meglévő atomerőművek üzemidejét korlátozzák. Nyilvánvaló, hogy ennek eredményeként növekedne a megújuló és a fosszilis energiahordozók részaránya, de emellett a klímavédelmi célokkal szembe menve 900 millió tonnával a szén-dioxid-kibocsátás is (ez az érték hazánk éves kibocsátásának közel tizennyolcszorosa). Mindezek megemelnék az importszámlákat, kétségessé tennék az energiaellátás biztonságát, megnehezítenék és megdrágítanák az éghajlatváltozás elleni küzdelmet figyelmeztet a jelentés. A jelentés megállapítja, hogy a következmények azokban az országokban lesznek különösen súlyosak, amelyek kevés saját energiaforrással rendelkeznek, és ezért jelentősen az atomenergiára kívántak támaszkodni. A fejlődő gazdaságok sem fogják tudni kielégíteni gyorsan bővülő energiaigényüket. Elektrotechnika 2012/01 10

11 Fatih Birol az IEA vezető közgazdásza a bemutatón hangsúlyozta, hogy jó döntést hozott Magyarország, amikor a Paksi Atomerőmű Zrt. további bővítése és a már meglévő blokkok üzemidő-hosszabbítása mellett döntött, hiszen ez összhangban van a kibocsátáscsökkentési és energiabiztonsági céljainkkal. Az egyes országok jelenlegi hozzáállása az atomenergiához A fukushimai atomerőmű-balesetet követően néhány ország az atomenergia teljes elutasításában látja jelenleg a jövőt. Olaszországban 2010 februárjában kezdeményezték az atomenergia-program újraindítását. A fukushimai baleset után az országban tartott érvényes népszavazás, amelyen a lakosság mintegy 55%-a vett részt, 95%-os többséggel utasította el az új atomerőmű építését. Fél évvel a fukushimai atomerőmű-baleset után a svájci parlament alsóháza után a felsőház is az atomenergiából való kiszállás mellett döntött. Németországban az addig is szkeptikus német kormányban felerősödtek a nukleáris energiával szembeni aggodalmak. Ennek eredményeképpen március közepén Angela Merkel bejelentette, hogy felfüggeszti a hét legrégebbi, 1981 előtt épült és egy újabb atomerőmű üzemét. Május végén megerősítették, hogy ezeket az erőműveket végleg bezárják. A június elején megszületett határozat értelmében pedig a megmaradt atomerőműveket fokozatosan, között állítják le felülírva ezzel a 2010 őszén hozott azon döntést, amely szerint az 1980 előtt épült reaktoroknak 8 éves, a később épülteknek 14 éves üzemidő-hosszabbítást biztosított. Ugyanakkor az érintett többi ország nem bírálta felül az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos jelenlegi álláspontját és a jövőbeli fejlesztési terveit sem. A németországi döntés hatásai A döntés teljesen új helyzetet teremt a német villamosenergia-ellátásban. Abban az esetben, ha kieső atomerőművi kapacitásokat magas hatásfokú földgáztüzelésű kapcsolt és kombinált ciklusú erőművekkel pótolnák, akkor a németeknek többek között milliárd köbméter többlet-földgázigénnyel kell számolniuk évente, jelentősen növelve ezzel az európai gázimportfüggőséget. Ugyanakkor a szélerőművek terjedésével a gázerőművek kihasználása csökken, így üzemeltetésük gazdaságilag ellehetetlenülhet. A szénerőművek esetén is jelentős változás következhet be a döntés eredményeképpen. A kiöregedett széntüzelésű erőművek üzemidejét meghosszabbíthatják, emellett felgyorsulhat az új szénerőművek építése is. Németországban így a növekvő fosszilis energiatermelés miatt növekvő széndioxid-kibocsátással kell számolni. A megújuló energiaforrások felhasználása tekintetében ambiciózus tervekkel rendelkeznek, hiszen 2020-ra 35%- ra emelnék a megújuló részarányt, de a zöldek szeretnék további 5%-kal 40%-ra emelni. Emellett 2030-ra az Északitengeren MW-os szélerőmű-kapacitással számolnak, amelyhez 2-3 ezer km hosszúságú vezetékhálózat kiépítése is szükséges lesz. Elméletileg ez önmagában kompenzálhatja a kiesett nukleáris kapacitásokat, ugyanakkor kérdésként felmerül, hogy honnan, milyen erőművekkel és milyen költségek mellett történik meg a szélenergia kiszabályozása (+ 25 GW kell a szabályozáshoz!). Ilyen körülmények között a kieső kapacitást csak részben fogják tudni pótolni megújuló energiaforrásokkal. Az elemzések és előrejelzések a döntés hatásaként tartósan is 3-8 /MWh nagykereskedelmi zsinórár növekedést jeleznek előre Németországban. A németországi rendszerirányító szerint, míg a nyári időszak megelőző intézkedésekkel, átütemezésekkel kézben tartható, a téli periódus a villamosenergia-igény növekedése és a megújuló energiaforrások rendelkezésre állásának csökkenése miatt komoly kockázatokat rejt magában. Ez pedig a többszörösen hurkolt kontinentális villamosenergia-hálózatok következtében közvetlenül kihatnak a többi ország rendszereire is. Egy, az európai árampiacot reprezentáló modell összehasonlította a moratórium és a moratórium mellett létrejövő piaci hatásokat egy adott referencianapra kalibrált adatok segítségével. A moratórium nélküli állapothoz képest a moratórium esetén a német villamosenergia-export 25%-os csökkenését és körülbelül ekkora importnövekedést prognosztizálnak. Az import cseh és francia irányból 20%-kal nő, ugyanakkor a németek Hollandiába és Ausztriába irányuló exportja visszaesik [3]. Hozzátéve, hogy a franciaországi import is atomenergia, mivel a francia villamosenergia-termelés több mint 70%-a atomenergiából származik. Új atomerőművi blokk(ok) építésének szükségessége A hazai villamosenergia-ellátás jövőbeli forrásoldali helyzetét vizsgálva megállapítható, hogy a villamosenergia-rendszer nagy kihívás előtt áll. A legújabb előrejelzés szerint a nettó villamosenergia-igény növekedési üteme a következő két évtizedben évente átlagosan 1,2% lesz, valamint a villamos csúcsterhelés évente közel 90 MW-tal fog növekedni. Az előrejelzést megerősíti az is, hogy a World Energy Outlook 2011 kiadvány 0,8%-os növekedést prognosztizálnak 2035-ig az Európai Unió villamosenergia-felhasználásában, és azt mindenképpen feltételezni lehet, hogy hazánkban az átlagnál nagyobb lesz az igény növekedése, hiszen jelenleg villamosenergia-felhasználás tekintetében az európai rangsor végén helyezkedünk el. Számolni kell azzal, hogy a hazai erőműparkunk jelentős részét a jövőben le kell selejtezni az elöregedés, a környezetvédelmi és a versenyképességi szempontokat figyelembe véve. Mindez pedig azt eredményezi, hogy a 2010-es több mint 9300 MW villamos teljesítményből (100%) 2030-ig kevesebb mint 3500 MW (37%) maradhat meg a rendszerben. A várható csúcsterhelés a 2010-es 6560 MW-ról 2030-ig 8250 MW-ra növekedhet. [2] Emellett figyelembe kell vennünk azt a tény is, hogy hosszú távon az import megszűnik (vagy megszűnhet) a húszas évek végére, különösen akkor, ha addigra üzembe helyezik az új, III. generációs atomerőművi blokkokat. 2. ábra A forráslétesítés szükségessége Elektrotechnika 2012/01 11

12 Az előrejelzések szerint a hazai villamosenergia-rendszerben 2030-ban több mint MW névleges bruttó villamos teljesítőképességű erőmű üzemelhet. Emiatt figyelembe véve a közel 5900 MW kieső kapacitást és 2030 között mintegy 9600 MW új villamosenergia-termelő kapacitás létrehozása válik szükségessé, feltételezve, hogy a paksi atomerőmű négy blokkjának üzemidő-hosszabbítása megvalósul, különben további 2000 MW kiesést kellene pótolni. A szükséges új erőművi kapacitásokat pedig olyan összetételben szükséges megépíteni, hogy az energiamix megfeleljen az ellátásbiztonsági, a versenyképességi és a klímavédelmi célkitűzéseknek. E célokat figyelembe véve a megújuló energiaforrások fokozódó felhasználása mellett továbbra is döntő szerepet kap a korszerű, magas hatásfokú hagyományos erőműblokkok, így többek között új atomerőművi blokk(ok) létesítése is. Nemzeti Energiastratégia Magyarország politikai-gazdasági mozgásterét meghatározó tényezők között jelentőségét és súlyát tekintve az elsők közé tartozik az energiaimport-függőség. A nemzeti szuverenitás erősítése elképzelhetetlen e kitettség fokozatos mérséklése nélkül. Egy évtizedekre szóló energetikai szakpolitikai alapdokumentum fő célja így semmiképpen nem lehet más, mint a folyamatos függetlenedés a külső energiafüggőségtől. Ennek alapján nem véletlen, hogy az Országgyűlés által október 3-án elfogadott Nemzeti Energiastratégia üzenete: függetlenedés az energiafüggőségtől. Az energiaellátás biztonságának szavatolása, a versenyképesség növelése és a fenntarthatóság felé való elmozdulás érdekében hazánk energiafüggetlenségéhez elvezető út sarokpontjai az energiatakarékosság, a decentralizáltan és itthon előállított megújuló energia, integrálódás az európai energetikai infrastruktúrákhoz és az atomenergia, amelyre a közúti és vasúti közlekedés villamosítása épülhet. Az ötödik sarokpont a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása, amely a fenntarthatósági és piaci szempontok érvényesítésülésére tekintettel kellő rugalmassággal tud váltani az élelmiszertermelés és az energetikai célú biomassza-előállítás között. Emellett nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról sem, a méltányos áron beszerzett földgázra továbbra is fontos szerep vár, míg a hazai szén- és lignitvagyon a magyar energetika stratégiai tartalékát adja. Magyarország fokozatos energiafüggetlenedése érdekében a Nemzeti Energiastratégia az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzésével és a zöld technológiákból származó villamosenergia-termelés arányának és mennyiségének növekedésével számol. A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításnak így nincsen alternatívája, mivel hazánk villamosenergia-ellátásának biztonsága e nélkül aligha lenne garantálható. Magyarország középtávú nemzeti érdeke így azt kívánja, hogy a paksi üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos kérelmek és engedélyek - a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően - időben megszülessenek. A stratégia szerint a villamosenergia-ellátásnak biztosítása, a villamos energia árstabilitása és a környezetvédelmi célkitűzéseink teljesítése érdekében hoszszú távon is szükségesnek mutatkozik a jelenlegi kapacitások pótlása. A következő évtizedekre szóló Nemzeti Energiastratégia a hozzá illeszkedő egyéb koncepciókkal, cselekvési tervekkel és ágazati stratégiákkal egészül ki egységes stratégiai célrendszerré. A tárca megkezdte az öt cselekvési terv kidolgozását, amelyek véglegesítésében a Nemzeti Energiastratégia kidolgozásához hasonlóan rendkívül fontosnak tartja a széles körű szakmai egyeztetést, ezért a kidolgozásba bevonja a kormányzati, szakmai és társadalmi szereplők szakértőit, képviselőit is. A Cselekvési Tervek első változata a tervek szerint 2012 tavaszára készülhet el. Mi történne, ha leállítanánk a paksi atomerőművet? Ha a paksi atomerőmű jelenlegi 2000 MW villamos teljesítményét gázerőművekkel kellene pótolni, akkor a jelenlegi, főként importalapú 12 milliárd köbméter/év földgázfelhasználásunk másfélszeresére növekedne, egyértelműen súlyosbítva Magyarország importfüggőségét. A kedvezőtlen hatások itt azonban nem érnének véget: jelentősen növekedne a villamos energia ára (5-6 forint/kwhval, megújuló energiaforrások esetén forint/kwh-val), és nemzetközi vállalásainkat tekintve kezelhetetlen mértékben emelkedne a szén-dioxid-kibocsátás is. Gázerőművek esetén közel 6,5 millió, szénerőművek esetén majdnem 13 millió tonna többletkibocsátással kellene számolnunk. A hazai éves kibocsátáshoz viszonyítva ezek a többlet kibocsátások 6,5%, illetve 25%-os emelkedést okoznának az éves kibocsátásban. Energetikai technológiák gazdasági összehasonlítása 3. ábra Hazánk nukleáris kapacitásainak várható alakulása 2037-ig Köztudott, hogy az energiatartalomra vetített üzemanyagköltség nukleáris üzemanyag esetében jelenleg sokkal kisebb, mint a fosszilis üzemanyagoknál. A nukleáris fűtőelem költsége beleértve az uránbányászatot, a dúsítást és a fűtőelemgyártást is a villamosenergia-termelés teljes költ- Elektrotechnika 2012/01 12

13 1. táblázat Villamosenergia-termelési technológiák összehasonlítása a költségösszetétel szempontjából [4] ségének mintegy 10-15%-át teszi ki, ezzel szemben a gáztüzelésnél 70-75%, széntüzelésnél 20-40% a fűtőanyag-komponens aránya az egységköltség szerkezetében. Az atomerőművek magas beruházási költségét, így az alacsony üzemanyagár és az ezáltal alacsony egységköltség kompenzálja. Az IEA és a NEA (Nuclear Energy Agency) Projected Costs of Generating Electricity 2010 c. jelentése a villamosenergiatermelés költségeit vizsgálja a legkülönfélébb üzemanyagok és technológiák (szén, gáz, atomenergia, víz, szárazföldi és a tengeri szélenergia, biomassza, nap) számbavételével, a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján. Az 1. táblázat adataiból egyértelműen látszik, hogy az atomerőművi villamosenergia-termelés esetén az egységköltségnek csak a 16%-át teszi ki a fűtőelem költsége. Ugyanez a költségelem szénerőmű esetén közel 30%, gázerőmű esetén pedig több mint 70%. Mindez pedig nagymértékben meghatározza az adott erőmű ellátásbiztonságra és gazdaságosságra gyakorolt hatását. A villamosenergia-fogyasztók számára kulcsfontosságú az atomenergia e tulajdonsága, hiszen ha a bányászott urán ára megkétszereződik, akkor ez a villamosenergiatermelés egységköltségében csupán 3-5%-os emelkedés jelent. Ezzel szemben a földgáz és a feketeszén árának megduplázása 20 illetve 70% áremelkedést eredményezne. Így várhatóan a jövőben a fosszilis üzemanyagok árának drágulása is javítja az atomerőművek versenyképességét, miközben az urán árának változása azt nem tudja igazán rontani. Mindezek alapján pedig kijelenthető, hogy az atomerőmű hosszú távú működése biztosíthatja a legnagyobb ellátásbiztonságot, árstabilitást és gazdasági előretervezhetőséget. Fontos kiemelni azt a tényt is, hogy a 3. generációs blokkok tervezett üzemideje jellemzően 60 év. Ez pedig az jelenti, hogy a hiteltörlesztési időszakot követően az atomerőmű még versenyképesen tudja előállítani a villamos energiát. A hazai közvélemény és az atomenergia Az atomenergia békés célú alkalmazásával kapcsolatban nagyon fontos szempont a társadalmi elfogadottság. Az atomerőmű megbízásából augusztusban végzett közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy az ország lakosságának nagy többsége, 73 százaléka egyetért a paksi atomerőmű működésével. A hivatkozott közvélemény-kutatásnak volt még egy nagyon fontos üzenete. Az Ön szerint az ország és a lakosság energiával való biztonságos ellátását melyik technológia biztosítja leginkább a jövőben? kérdésre a válaszadók 54%-a válaszolta a megújuló energiaforrásokat és 21%-a az atomenergiát. A kérdésre adott válaszok alapvetően a megújuló energiaforrásokat helyezik előtérbe, de ha ehhez a kérdéshez hozzátesszük még az Ön hajlandó lenne a jelenleginél többet fizetni a villamos energiáért, ha azt megújuló energiaforrásokkal állítanák elő szemben az atomenergiával? kérdést, akkor teljesen más kép bontakozik ki. A megkérdezettek 63%-a azt mondta, hogy nem akar többet fizetni a villamos energiáért és csak 31% mondja azt, hogy szeretne, de csak egy kicsivel többet. Ebből pedig az a világos következtetés vonható le, hogy ugyan a társadalom szereti a zöld energiát, de többet fizetni nem hajlandó érte. Célzott Biztonsági Felülvizsgálat A kormány és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium határozottan elkötelezett abban, hogy az atomenergiával kapcsolatos döntéseknél és az atomerőmű üzemeltetése során a nukleáris biztonságnak minden egyéb szemponttal szemben elsőbbséget kell élveznie. Mint közismert, a Japán keleti partjait sújtó rendkívüli erősségű földrengés és az annak következményeként keletkezett szökőár hatására a fukushimai atomerőmű blokkjaiban súlyos atomerőmű-baleset történt 2011 márciusában. A Japánban történtekre az Európai Unió és a magyar elnökség gyorsan reagált. Magyarország minden támogatást megadott a Bizottságnak és a tagországoknak a szükséges lépések megtételéhez. Az elnökségi időszak egyik kiemelkedő sikere, hogy a szükséges intézkedések megvitatására és a helyzet elemzésére hazánk által összehívott rendkívüli Energia Tanácsülésen a tagállamok atomerőműveire vonatkozó Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (stressz-teszt) kidolgozásáról és végrehajtásáról született döntés. A Célzott Biztonsági Felülvizsgálat elvégzését az Európai Tanács minden európai atomerőmű számára előírta. Magyarország e kérdésben is élen járt, hiszen az elsők között döntöttünk a stressz-teszt megindításáról. A nemzeti fejlesztési miniszter a paksi atomerőműben tett március végi látogatása során elrendelte a paksi védművek, biztonsági berendezések és az üzemzavarok kezelésére kidolgozott forgatókönyvek azonnali szigorú ellenőrzését és egy átfogó biztonsági értékelés elkészítését. A Célzott Biztonsági Felülvizsgálat hazai végrehajtása az eredeti ütemezésnek megfelelően halad. A Paksi Atomerőmű Zrt október végéig elkészítette és eljuttatta Végleges Jelentését az Országos Atomenergia Hivatalnak. A jelentés alapján összességében megállapítható, hogy a Célzott Biztonsági Felülvizsgálat eredményei azonnali beavatkozást nem tesznek szükségessé a paksi atomerőműben. A biztonság további növelése érdekében ugyanakkor a paksi atomerőmű tizennyolc kisebb javító intézkedésekre tett javaslatot. Ezek megvalósításával a súlyos balesetek esélye még a jelenlegi rendkívül kis értékhez képest is tovább csökkenthető. A kormányzat álláspontja változatlan abban, hogy a felülvizsgálat eredményeiről és a további lépéseiről folyamatosan tájékoztatni kívánja a magyar lakosságot a teljes átláthatóság jegyében. Elektrotechnika 2012/01 1 3

14 Az új atomerőművi blokk(ok) létesítése a kormányzat szemszögéből A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a paksi nukleáris kapacitások hosszú távú megőrzése, új atomerőművi blokk(ok) létesítése melletti döntéshozatalt javasolja a Kormánynak az energetikai ellátásbiztonság biztosítása és a magyar gazdaság dekarbonizációs pályára állítása érdekében. A Kormány egyetértése esetén az új atomerőművi blokkokkal kapcsolatos nemzetközi tender kiírása a jövő év első felében várható. A kiíráshoz szükséges feladatokat a tárca ennek megfelelően időzíti és hajtja végre. Összegzés Az Európai Unió elképzeléseivel is összhangban lévő Nemzeti Energiastratégia alapvető célkitűzései az energiaellátás biztonságának szavatolása, a versenyképesség növelése, a fenntarthatóság felé való elmozdulás úgy, hogy közben felelősséget kell tudni vállalni a nehéz anyagi helyzetben lévő állampolgárokkal is. Szükségünk van a kitűzött célokat szem előtt tartva a kiegyensúlyozott energiamix összeállítására. A megújuló energiaforrások fokozódó felhasználása mellett elengedhetetlen az atomenergia folyamatos felhasználása, hiszen az atomenergiának számos olyan erőssége van, amely elősegíti a versenyképesség növelését, az ellátásbiztonság erősítését, a környezetszennyezés csökkentését, a klímavédelmet és ezek révén a fenntartható fejlődés megteremtését is. Irodalomjegyzék [1] IEA: World Energy Outlook 2011, p [2] Dr. Stróbl Alajos, A MAVIR ZRt évi forrásoldali kapacitáselemzés elfogadásakor felvetődött kiegészítésekhez, helyesbítésekhez új számítások és ábrák elkészítése, közreműködés a végleges anyag elkészítésében c. tanulmány, Budapest, december [3] Friedrich Kunz, Christian von Hirschhausen, Dominik Möst and Hannes Weigt: Security of Supply and Electricity Network Flows after a Phase-Out of Germany s Nuclear Plants: Any Trouble Ahead?, [4] IEA, NEA: Projected Costs of Generating Electricity 2010, p Hárfás Zsolt tanácsos energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zsolt.harfas@nfm.gov.hu Dr. Elter József Biztonsági felülvizsgálatok a paksi atomerőműben a kezdetektől a stressz-tesztig Az atomerőmű biztonságát nem tekintjük statikusnak, az folyamatos kritika és megújulás tárgya. Az atomerőmű biztonsági színvonalát a legújabb nemzetközi kutatási eredmények, üzemi tapasztalatok, bekövetkezett üzemzavarok vagy balesetek alapján rendszeresen újraértékeljük. Az első átfogó biztonsági felülvizsgálat mintegy húsz éve indult. Ez alapján egy komplex biztonságnövelő intézkedési csomag végrehajtására került sor, melynek eredményeképpen a paksi atomerőmű biztonsága elérte a hasonló korú nyugati atomerőművek biztonságának szintjét. A közelmúltban a japán fukushimai atomerőmű balesetét követően újabb, célirányos biztonsági felülvizsgálat keretében mutattuk be, hogy az atomerőmű védettsége a fukushimaihoz hasonló eseményekkel szemben is jó. The safety of the nuclear power plant should be seen not as a static but rather a continuously challenging and evolving process. The safety level of the plant is regularly reassessed based on the research results, operational experience and lessons learned from the accidents occurred worldwide. The first general safety reassessment has been initiated twenty years ago. Based on that complex set of safety enhancement measures have been implemented, as a result of the improvements the plant has reached a level of safety which compares well with plants of the same vintage in Western European countries. After the accident at Japan s Fukushima nuclear plant the so called targeted safety review has demonstrated that the Paks plant is properly protected against the similar events that occurred at Fukushima. Bevezetés A paksi atomerőmű blokkjai több évtizede kezdték meg működésüket. Az eltelt időszakban bebizonyosodott, hogy az atomerőmű üzemviteli biztonsága kiemelkedően jó, az okozott környezeti sugárterhelés a nemzetközi előírások szerinti értékek csekély töredékét éri el. Az atomerőmű biztonságára kezdettől fogva nagy figyelmet fordítottunk, amely kiterjedt a szigorú minőségellenőrzésre, a folyamatosan végrehajtott biztonságnövelő intézkedésekre, az irányítórendszer lényeges korszerűsítésére és a személyzet magas szintű képzésére. Ezek a tényezők a paksi atomerőművet az egyik legjobbnak tekintett VVER-440/V-213 erőművé teszik. Összhangban a hazai hatósági elvárásokkal és a nemzetközi gyakorlattal, az atomerőmű üzemeltetője nem tekinti a biztonságot statikusnak, az folyamatos kritika és megújulás tárgya. Ez azt jelenti, hogy a biztonságot, a biztonsági rendszereket, a biztonság szempontjából fontos technológiai elemeket a legújabb nemzetközi üzemi tapasztalatok és kutatási eredmények alapján folyamatosan újraértékeljük és tízévente az időszakos biztonsági felülvizsgálatok során jelentésekben, elemzésekben mutatjuk be a biztonság felülvizsgálatából levonható következtetéseket. Az engedélyező hatóságon kívül természetesen a hazai és a nemzetközi laikus valamint szakmai közvélemény is jogosan igényli, hogy az atomerőművünk biztonságát időről időre újraértékeljük, és szükség esetén a megfelelő intézkedéseket megtegyük a biztonság megfelelő mértékű javítására. Az AGNES projekt Az első átfogó biztonsági felülvizsgálatra húsz évvel ezelőtt, nem sokkal az atomerőmű teljes üzembe helyezését követően került sor. Akkor a felülvizsgálatnak különös hangsúlyt adott az a tény, hogy a csernobili baleset következtében a külföldi szakemberek egy része nem tett különbséget a különböző reaktortípusok között, és azon a véleményen volt, hogy a szovjet tervezésű atomerőművek általában nem tesz- Elektrotechnika 2012/01 14

15 nek eleget a kilencvenes évek nemzetközi elvárásainak, és úgy ítélték meg, hogy ezeknél az atomerőműveknél a biztonsági követelmények utólagos kielégítése vagy technikailag végrehajthatatlan, vagy rendkívül költséges. Ezt a vélekedést igen nehezen lehetett cáfolni, tekintve, hogy az atomerőmű biztonsága valójában nehezen volt értékelhető kizárólag az eredeti dokumentáció alapján. Szükséges volt, hogy az újraértékelés akkor elsősorban hazai erőkre támaszkodva történjen meg és az atomerőművünkre vonatkozó esetleges bírálatokra saját válaszokkal rendelkezzünk. Fontos volt ez azért is, mert külföldi intézmények és vállalatok által végzett tevékenységek eredményeit saját piaci érdekeik is befolyásolhatták. A felülvizsgálat hazai végrehajtását lehetővé tette, hogy addigra a biztonsági kutatások tekintetében jelenős hazai tapasztalat halmozódott fel és az érintett intézmények összefogásával kialakulhatott a nemzetközileg is elfogadottnak tekintett hazai tudományosműszaki bázis. Mindezek figyelembevételével került sor a paksi atomerőmű biztonságának a 90-es évek színvonalán való újraértékelésére az e célból indított és közel három év ( ) munkájával megvalósított AGNES (Advanced New and General Evalution of Safety) projekt keretében. A projekt eredményeit összefoglaló jelentés [1] 1. ábra AGNES projekt megállapítása szerint az atomerőmű akkori és a hosszabb távú biztonságának megítélése alapvetően pozitív volt. A biztonsági rendszerek száma és teljesítőképessége kielégítőnek bizonyult, és az elemzések szerint a tervezési üzemzavarok esetén a környezetbe kikerülő radioaktivitás kisebb volt a hatóságilag engedélyezett szinteknél. Bebizonyosodott az is, hogy a szovjet konstrukciókra jellemző túlméretezésnek a VVER típusú atomerőműveknél a biztonságot fokozó hatásai vannak. Bebizonyosodott az is, hogy a zónasérülés kockázata reálisan végrehajtható (azóta már befejezett) biztonságnövelő intézkedések révén igen lényegesen tovább csökkenthető. A projekt eredményei alapján feltárt problémák további vizsgálata majd a javasolt biztonságnövelő intézkedések megvalósítása elősegítette, hogy a paksi atomerőmű megfeleljen a nemzetközi elvárásoknak. A projekt további fontos eredménye volt, hogy egyrészt megteremtette az atomerőmű új biztonsági jelentésének alapjait ez ugyanis szükséges volt az 1994 szeptemberében létrejött nemzetközi egyezmény teljesítésére, amely előírja minden szerződő ország atomerőművének biztonsági felülvizsgálatát és a vizsgálat eredményeinek nemzetközi értékelését másrészt jelentősen hozzájárult a hazai nukleáris biztonsággal kapcsolatos hatósági követelményrendszer korszerűsítéséhez is. Az AGNES projekt bár átfogó felülvizsgálatot hajtott végre a célkitűzése szerint nem tartalmazta a biztonságot érintő valamennyi kérdés vizsgálatát, de nagy súlyt helyezett mindazoknak a problémáknak a tisztázására, amelyek az atomerőmű szállítója által nyújtott információk köréből hiányoztak, vagy ellenőrizhetetlenek voltak. A felülvizsgálat alapvetően az alábbi négy tematikus értékelés elkészítésére koncentrált: A speciális tervezési elvek teljesülésének vizsgálata keretében először került sor az egyszeres és a közös okú meghibásodások elemzésére, a tűzbiztonsági, elárasztási, nagyenergiájú csőtörési vizsgálatokra és a szándékolatlan bórhígulás lehetőségének felmérésére. Az atomerőmű tervezése során nem használtak valószínűségi elemzési módszereket. Az elkészített kockázatelemzés során felállítottuk a névleges teljesítményen fellépő, technológiai eredetű kiindulási eseményekhez tartozó eseményfákat, valamint a hibafákat. Megtörtént az emberi tényező kvantifikálása. Elkészült egy teljes megbízhatósági adatbázis. Mindezek alapján kiszámítottuk a zónakárosodási valószínűség becsült értékét és sor került az érzékenységi és bizonytalansági vizsgálatokra. Becslést végeztünk a nagy radioaktív kibocsátás valószínűségére is. Ezeknek megfelelően a biztonságnövelő intézkedések prioritásainak meghatározására ajánlást lehetett készíteni. Az üzemzavari elemzéseket a felülvizsgálat keretében a teljes tervezési terjedelemre elkészítettük. Az elemzések a tervező által eleve is vizsgált terjedelmen kívül kitértek olyan speciális esetekre, mint a nyomás alatti hőütés, vagy a reaktorvédelem működésképtelenségének feltételezése mellett zajló tranziensek. A korábban tervezett atomerőművek tervezési alapja általában nem tartalmazza az igen kis valószínűségű, de jelentős következményekre vezető súlyos baleseteket. A felülvizsgálat keretében néhány alapvető baleseti folyamat determinisztikus elemzése megtörtént és következtetéseket vontunk le a tartályon belüli folyamatok és a konténmenten belüli jelenségek tekintetében, beleértve a radioaktív anyagok terjedését. Először került sor balesetkezelési eljárások megfogalmazására. Az AGNES projekt legfontosabb eredménye abban állt, hogy a felülvizsgálat tanulságai alapján javító intézkedéseket, ezen belül biztonságnövelő átalakításokat és további komplex elemzéseket fogalmazott meg. Lehetőséget biztosított a korábban megkezdett biztonságnövelő intézkedéssorozat elemeinek súlyponti átrendezésére, prioritások megadására. A külső környezeti hatásokkal szembeni biztonság értékelése Az atomerőmű külső környezeti hatásokkal szembeni biztonsága közvetlenül összefügg az erőmű telepítésével, a telephely kiválasztás kérdéseivel. A hajdani telepítési és tervezési gyakorlat döntően gazdaságpolitikai kérdésként kezelte a telephely kiválasztását, a külső hatásokkal szembeni biztonság érdekében pedig a biztonsági távolságokat, védőzónákat alkalmazta, és lényegében másodrendű kérdésként kezelte a környezeti hatásokkal szembeni biztonságot. Az AGNES projekt végrehajtásával párhuzamosan, egyfelől a korszerű nyugati biztonsági elvárásokhoz igazodva, másfelől pedig a külső környezeti hatásokra vonatkozó aktuális ismeretekre tekintettel szükség volt az atomerőmű biztonságának külső hatások szempontjából való felülvizsgálatára is. Bár ez a felülvizsgálat nem az AGNES projekt programjának keretében zajlott első eredményekről szintén [1] jelentésben számoltunk be. Ennek keretében felmértük az összes valószínűsíthető, a biztonságot veszélyeztető külső környezeti hatást. Vizsgáltuk az atomerőmű telephelyén lehetséges természeti eredetű veszélyforrásokat, valamint a telephelyen és környékén végzett emberi tevékenységhez köthető veszélyeket. Elektrotechnika 2012/01 15

16 2. ábra A paksi atomerőmű telephelyére jellemző veszélyeztetettségi görbe (a talajfelszíni vízszintes gyorsulás értékekhez tartozó éves meghaladási gyakoriságok) valamint Magyarország földrengés-veszélyeztetettsége (horizontális gyorsulás értékek 50 évre 10% meghaladási valószínűség mellett) Nyilvánvaló volt, hogy az atomerőmű földrengésbiztonsága a külső környezeti hatásokkal szembeni biztonság kulcskérdése. Annak ellenére, hogy a paksi atomerőmű telephelye Magyarország legkevésbé földrengésveszélyes helyén található, a nyolcvanas évek végén végzett geológiai és szeizmológiai vizsgálatok eredménye szerint az atomerőmű veszélyeztetettsége nagyobb, mint ahogy azt a tervezése során feltételezzék ban a földrengés-veszélyeztetettség vizsgálatára és az erőmű megerősítésére egy átfogó, majd 10 évig tartó programot indítottunk. Ennek keretében végül sor került az atomerőmű telephelyére és tágabb környezetére vonatkozó komplex földtudományi értékelésre [2], a telephelyre jellemző mértékadó földrengés meghatározására, ahogyan az a 2. ábrán is látható, valamint az annál ritkább földrengések jellemzőinek valószínűségi meghatározására [3]. Kidolgoztunk és alkalmaztunk egy olyan technológiai, megerősítési és minősítési koncepciót, amely biztosítja, hogy még a évenként egyszer előforduló rengés esetén is a reaktor leálljon, lehűthető és tartósan hűthető maradjon, és az aktivitás visszatartása biztosított legyen [4]. A koncepció két szakaszban valósult meg. A könnyen végrehajtható, legsürgősebb megerősítések még egy előzetes, felülbecsült földrengésinputra ben megtörténtek. Ekkor a kábeltálcák, a villamos- és irányítástechnikai keretek, szekrények, az akkumulátor-telepek rögzítésének ellenőrzése, illetve a főépület különböző helyiségeit elválasztó, nem szerkezeti válaszfalak állékonyságának ellenőrzése, illetve mindezek megerősítésének megtervezése és kivitelezése történt meg. A komoly előkészítést igénylő megerősítések tervezése és kivitelezése 1998-ban kezdődött és 2002 végéig befejeződött, két ilyen tipikus megerősítést mutat a 3. ábra. Az elvégzett munka jellemzésére elég egy számot ismertetni: több mint 2500 tonna acélszerkezetet építettek be az erőmű megerősítésére. A feladat egyedülálló komplexitású volt, hiszen egy lényegében földrengésre nem tervezett erőművet kellett egy jelentős megrázottságra megerősíteni és minősíteni. Ez a projekt a paksi atomerőmű legnagyobb, s másfél évtizedig tartó biztonságnövelő programja lett. A feladat megvalósíthatósága érdekében a szerkezetek és a rendszerek dinamikai számításának módszerét és a minősítési eljárást azok biztonsági és földrengés-biztonsági osztálya szerint differenciáltuk. Kombináltuk az atomerőmű tervezéshez előírt, szabványos módszereket és az újraminősítéshez 3. ábra Tipikus megerősítések épületszerkezetre és csővezetékre kidolgozott elemzési és empirikus minősítési módszertant. A módszertan kiválasztását egyedülálló robbantásos kísérletekkel, próbaszámításokkal, numerikus kísérletekkel alapoztuk meg. A program végén valószínűségi biztonsági elemzés igazolta [5], hogy az elvégzett intézkedések a biztonság szükséges és elégséges szintjét eredményezték. A 2007-ben elvégzett időszakos biztonsági felülvizsgálat pedig megerősítette, hogy a földrengésbiztonság megvalósítása megfelel az aktuális nemzeti és a nemzetközi normáknak. Elektrotechnika 2012/01 16

17 Biztonságnövelő intézkedések Az atomerőmű biztonságának növelését célzó tevékenység 1986-ban, tehát még a 4. blokk üzembe helyezése előtt kezdődött. Kezdetben a szállító által javasolt intézkedések vizsgálata és megvalósításának előkészítése állt a tevékenység középpontjában, majd a biztonságnövelő intézkedések körét fokozatosan bővítettük és pontosítottuk a blokkok üzemeltetése során felismert nem megfelelő megoldások értékelése, valamint a külföldi erőművekből érkező üzemi tapasztalatok feldolgozása alapján. Az AGNES projekt során a feladatok listáját felülvizsgáltuk, és azok prioritásait biztonsági jelentőségük alapján állapítottuk meg. Az 1996-ban befejezett első időszakos biztonsági felülvizsgálat megerősítette a rangsorolás helyességét, valamint az intézkedések végrehajtásához jogi keretet is adott. A biztonságnövelés terén folyó tevékenységünket a célokat tekintve az alábbiak szerint csoportosítottuk: a berendezések igénybevételének csökkentése (pl. reaktortartály nyomás alatti hőütés kockázatának mérséklése); a biztonsági berendezések megbízhatóságának növelése (villamos betáplálás, tűzbiztonság, védelmek diverzitása, a gőzfejlesztők üzemzavari tápvíz ellátása stb.); a tranziens kezelés javítása (gőzfejlesztő kollektor töréskezelése, mesterséges feszmentesítés megszüntetése, stb.); a konténment felülvizsgálata (a zsompok védelme, hidrogénkezelés, az épületszerkezet, a kábelezés és a műszerezés viselkedése extrém körülmények, stb.); a földrengés állóság növelése; operátort támogató eszközök és eljárások, az operátori megbízhatóság növelése. Az intézkedési program 2002-ben befejeződött végrehajtása [6] jelentősen javította az erőmű biztonságát, s egyúttal lehetőséget nyújtott a világban addig felhalmozott üzemeltetési tapasztalat hasznosítására is. A paksi atomerőmű biztonsága világszínvonalúvá vált, elérte a hasonló korú nyugati atomerőművek biztonságának szintjét. A biztonságnövelő intézkedések eredményes végrehajtása egyúttal biztos alapot nyújtott a stratégiailag legfontosabb céljaink, a teljesítmény növelés és az üzemidő hosszabbítás megvalósításához. Súlyosbaleset-kezelési koncepció A korábban ismertetett, a tervezési biztonság javulását eredményező intézkedések megvalósítását követően sem maradt abba az atomerőmű biztonsági szintjének javítására irányuló elemző és műszaki tevékenység. A figyelem egyre inkább a kis valószínűségű, jelentősebb következményekre vezető tervezési alapon túli komplex üzemzavarokra és súlyos balesetekre irányult. Elkészült az atomerőmű biztonságának értékelése nagy radioaktív kibocsátások szempontjából [7]. Ez az értékelés lényegében egy kibővített 2. szintű valószínűségi biztonsági elemzés, ami egyaránt figyelembe veszi a blokkok teljesítményüzeméből és a leállított állapotokból kiinduló összes olyan üzemzavart, amely valamilyen járulékos meghibásodás miatt zóna- vagy üzemanyag-sérülésre vezet és következményei súlyosabbak, mint ami a tervezési üzemzavarokra megengedett. A vizsgálat kiterjedt a reaktoron kívüli jelentős radioaktivitást tartalmazó rendszerekre, így a pihentető medencére is. Az elemzés azon túl, hogy számszerűsítette az atomerőmű kockázatát, lehetőséget adott olyan, a balesetek következ- 4. ábra A biztonságnövelő program két fontos eleme: a kiegészítő üzemzavari tápvízrendszer áthelyezése védett épületbe, valamint a hermetikustéri zsompszűrők beépítése 5. ábra Egy rekombinátorpár a beépítési helyén a hermetikustérben valamint a rekombinátorban elhelyezett egyik palládium kazetta Elektrotechnika 2012/01 1 7

18 ményeit enyhítő eljárások kidolgozására, amelyek az alábbi három balesetkezelési funkció helyreállítására illetve baleseti körülmények közötti megvalósítására irányulnak: olvadék hűtése; radioaktivitás kibocsátásának mérséklése; hermetikus tér szerkezeti integritásának megőrzése. A koncepció egyik fontos eleme a reaktorakna hűtővízzel történő elárasztása a hermetikus tér padlóján összegyűlt hűtőközeg segítségével. Ezzel lehet biztosítani a baleseti folyamat során a megolvadt aktív zóna hűtését és a reaktor tartályban tartását. A balesetkezelés másik kulcseleme a hidrogénkezelés. Az 5. ábrán látható 30 db nagyteljesítményű, passzív autokatalitikus rekombinátorpár segítségével biztosítható, hogy a súlyos baleseti folyamatban esetleg felszabaduló hidrogén mennyisége folyamatosan csökkenthető legyen, és ne alakulhassanak ki olyan robbanásszerűen lejátszódó folyamatok, amelyek a nagy nyomás miatt a hermetikus tér épségét veszélyeztetnék. A súlyos balesetek során az operátori beavatkozások, kezelések végrehajtásához szükség van egyes reaktorbeli, primerköri és konténment paraméterekre vonatkozó információkra. Ezért elengedhetetlen volt olyan súlyos baleseti mérőrendszer és műszerezés kialakítása, amely a súlyos baleseti körülmények (hőmérséklet, sugárzás, páratartalom) között is működőképes maradjon. A súlyosbaleset-kezelés végrehajtásához, a mérőrendszer betáplálására és bizonyos létfontosságú szelepek működtetéséhez baleseti helyzetben az egyéb villamos betáplálási lehetőségek hiányában, az akkumulátorok lemerülését követően speciális, az udvartéren felállított mobil súlyos baleseti dízelgenerátorokat kellett létesíteni. A súlyosbaleset-kezelési intézkedések bevezetéséhez szükséges számos technológiai átalakítás már meg is valósult. A célzott biztonsági felülvizsgálat A japán fukushimai atomerőmű balesetét követően az Európai Unió összes atomerőművében, így a paksi atomerőműben is a reaktorbaleset tanulságain alapuló biztonsági felülvizsgálatot hajtottak végre. Ezt a célirányos biztonsági felülvizsgálatot közkeletű szóval stressz-tesztnek nevezték. A hatósági elvárásokkal összhangban az általunk végrehajtott Célzott Biztonsági Felülvizsgálat célja volt a paksi atomerőmű biztonsági tartalékainak újraértékelése a fukushimai súlyos reaktorbaleset azon tanulságainak fényében, amelyek a mai napig világossá váltak. Egyértelmű szándékunk volt azoknak az intézkedési lehetőségeknek a feltárása is, amelyek biztosítják, hogy a paksi atomerőmű egy a fukushimaihoz hasonló baleseti szituációban helytálljon, a jelenleginél nagyobb védettséget bizonyítson. A felülvizsgálat a paksi atomerőmű mind a négy reaktorblokkjaira kiterjedt, beleértve a pihentető medencéket, valamint a felülvizsgálat célja szempontjából fontos berendezéseket, létesítményeket, dokumentációt, műszaki és humán infrastruktúrát. A fukushimai baleset legfontosabb sajátsága az volt, hogy a részben a tervezési alapon túli természeti csapások olyan súlyos helyzetet is teremtettek, amilyet a tervezési alapon belüli események nem eredményezhettek volna. Ezzel összhangban a felülvizsgálat során három egymástól nem független kulcseseményt vizsgáltunk: (1) a villamos betáplálás tartós (több napos) elvesztése, (2) a végső hőelnyelő tartós elvesztése és (3) súlyos baleset miatt jelentős radioaktív kibocsátás, vagy extrém intenzitású sugárzási tér kialakulása és tartós fennmaradása. A határidőre végrehajtott felülvizsgálat a következő lépésekből állt: Sorra vettük a fukushimai tapasztalatok alapján legsúlyosabbnak tekintett kulcsesemények előfordulásának lehetőségeit. Elemeztük a kulcsesemények előfordulásának lehetséges okait. Bemutattuk a kulcsesemények megelőzésének és elhárításának lehetséges módozatait. Vizsgáltuk, hogy milyen következményekre vezet, ha a kulcseseményeket nem sikerül megelőzni, vagy elhárítani. Értékeltük a kulcsesemények következményei telephelyi kezelésének módozatait. A paksi atomerőműben végrehajtott Célzott Biztonsági Felülvizsgálat [8] igazolta, hogy a paksi atomerőmű blokkjai teljesítik a tervezési alaphoz tartozó követelményeket, beleértve a belső és külső hatásokkal szembeni védettség kritériumait. Az atomerőmű védettsége a vizsgált kulcseseményekkel szemben is jó. A vizsgálatok alapján rögzíthető volt, hogy a fukushimai tapasztalatok feldolgozása és a célzott biztonsági felülvizsgálat eredményei azonnali beavatkozásokat nem tesznek szükségessé. A felülvizsgálat emellett arra is rámutatott, hogy több lehetőség kínálkozik a tartalékok növelésére a kis valószínűségű, de a tervezési alapon túli terheléseket eredményező hatásokkal vagy azok következményeivel szemben. A Célzott Biztonsági Felülvizsgálat során különböző javító intézkedések lehetőségeit tártuk fel. A javító intézkedések négy különböző kategóriába sorolhatóak: (1) külső hatásokkal (földrengés, elárasztás) szembeni védettség fokozása, (2) kezelési utasítások módosítása, újak készítése, (3) meglévő és alternatív villamos betáplálási vagy hűtési lehetőségek biztosítása és (4) súlyos balesetek következmény csökkentése. A javító intézkedések végrehajtását követően a villamos betáplálás és a végső hőelnyelő, valamint a pihentető medencék hűtésének tartós elvesztése csaknem lehetetlenné válik. Ezért a súlyos balesetek bekövetkezésének valószínűsége az eddigi alacsony értékhez képest is radikálisan lecsökken. Az extrém külső események ugyan továbbra is okozhatnak károkat a telephelyen, de e károk biztonsági hatása jelentősen csökken. A több-blokkos balesetek esélye még a jelenlegi rendkívül kis értékhez képest is elhanyagolhatóvá válik. Irodalomjegyzék [1] A paksi atomerőmű biztonságának újraértékelése, Összefoglaló jelentés, AGNES projekt, Budapest, [2] Marosi S., Meskó A.: A Paksi Atomerőmű földrengésbiztonsága, Akadémiai Kiadó, Budapest, [3] Földrengés kockázat meghatározás a Paksi Atomerőmű telephelyén, GeoRisk Kft, Budapest, [4] Földrengésbiztonsági Technológiai Átalakítások, Műszaki leírás, PA-00-FTÁ- 01/E/ Paksi Atomerőmű Rt., Paks, [5] Paks Seismic PSA, Summary of Results VEIKI Technical Report No /7, Budapest, [6] Bajsz J., Elter J.: Jelentés a biztonságnövelő intézkedések végrehajtásáról, Paksi Atomerőmű Rt., Fejlesztési és Elemzési Osztály, Paks, [7] A paksi atomerőmű biztonságának értékelése nagy radioaktív kibocsátások szempontjából, Zárójelentés, KFKI AEKI, VEIKI Zrt., Budapest, [8] Célzott biztonsági felülvizsgálati jelentés, Paksi Atomerőmű Zrt., Paks, Dr. Elter József főosztályvezető Paksi Atomerőmű Zrt. Nukleáris Főosztály elter@npp.hu Elektrotechnika 2012/01 18

19 Beszélgetés dr. Rónaky József főigazgatóval az Országos Atomenergia Hivatal jelenlegi és jövőbeli feladatairól Bevezető Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a kormány irányításával működő, önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező központi közigazgatási szerv. Feladata az atomenergia biztonságos alkalmazásával, különösen a nukleáris létesítmények és anyagok biztonságával, valamint a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával összefüggő hatósági felügyelet ellátása. Az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatosan elsődleges nemzetközi követelmény, hogy minden ezzel összefüggő lépés kizárólag a jogszabályokban meghatározott módon és hatósági felügyelet mellett történjen. Magyarországon az atomenergia felhasználását törvény szabályozza (1996. évi CXVI. törvény), melynek értelmében a biztonságos alkalmazás irányítása és felügyelete a Kormány feladata. A törvényi rendelkezések az alapvető hatósági feladatokat megosztották az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója és az egészségügyért felelős miniszter között. Az egészségügyért felelős miniszter az ÁNTSZ bevonásával látja el a sugárvédelemmel, a radioaktív anyagokkal, az azokat tartalmazó berendezésekkel, az ionizáló sugárzást kibocsátó berendezésekkel és létesítményekkel, valamint a radioaktív hulladékokkal és azok tárolásával összefüggő hatósági feladatokat. Az OAH-nak az érvényes jogszabályok szerint véleményezési jogköre van minden olyan előterjesztés kapcsán, amely az atomenergiáról szóló törvényhez kapcsolódik. Az OAH évente jelentést készít a Kormánynak és az Országgyűlésnek az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról. Szakmai függetlenségét biztosítja az is, hogy felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter, december 23-tól Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter tárcafelelősségétől függetlenül látja el. Az OAH kormányhivatal, határozatai és végzései ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azokat felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet. Napjaink egyik fontos feladata az energiabiztonság, különös tekintettel az atomerőművek jövőbeni helyzetére, és ezen belül a paksi erőmű bővítésének a kérdésére. Melyek az OAH jelenlegi és jövőbeli feladatai a bővítéssel kapcsolatban? A Hivatal nevében ugyan nincs benne, de a biztonságért felelős szervezet. Alapvető feladata egyrészt a négy magyar nukleáris létesítmény: a Paksi Atomerőmű, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója, a Budapesti Kutatóreaktor, valamint a BME Oktatóreaktor nukleáris biztonsági felügyeletének ellátása. A tavalyi évben egy új feladattal is bővült tevékenységünk, a security feladatokkal, amelyet úgy fordítottunk, hogy védettség. Ez a nukleáris terrorizmus megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos új feladat. Ez a három fő biztonsági területe van a hivatalnak. Mindegyik valamilyen módon szorosan kapcsolatban van az atomerőművel. Az új blokkokkal kapcsolatos felkészülést már régen elkezdtük. Egyrészt szakmailag folyamatosan követjük azt, hogy a világban milyen tendenciák vannak, milyen a hatósági felkészülés, hogy dolgoznak azok az országok, ahol ilyen bővítési programok már elindultak. Európában Finnországban és Franciaországban épül atomerőművi blokk, így kapcsolatban vagyunk a finn és a francia hatósággal is, Amerikában jelenleg folyamatban van az új reaktorok hatósági minősítése, és az amerikai hatósággal hagyományosan szoros, jó kapcsolatunk van. A nemzetközi szervezetekben, ahol ezzel foglalkoznak, mi is ott vagyunk. Már évekkel ezelőtt elkezdtük a felkészülést. A felkészülés egyik lényeges eleme, hogy meg kell fogalmazni az új reaktorokkal kapcsolatos biztonsági követelményeket. Lényegében az utolsó simításokat végezzük rajta, és már az év elején a kormány elé kerülnek a nukleáris biztonsági szabályzatnak azon új részei, amelyek az új atomreaktorok biztonsági követelményeit rögzítik. Ebben mi a nemzetközi standardokat és a különböző nemzetközi szervezetekben megfogalmazott ajánlásokat követjük. Lényegében ezt a munkát már elvégeztük. Az egész engedélyezési folyamat első két lépése: egy környezetvédelmi engedély, amelyet a környezetvédelmi hatóság ad ki, és nem nukleáris ügyekkel foglalkozik, a másik, ami leginkább azt nézi, hogy a majd épülő új blokkoknak milyen hatása van a környezetre. Nekünk ki kell adni egy telephelyengedélyt, hogy az új blokkokat hogyan tudja befogadni a paksi környezet, illetve a környezetnek milyen hatása lesz az erőműre. Ez az első lépés, ehhez még nem kell kiválasztott reaktortípus. Ezt meg lehet úgy fogalmazni, hogy pl. x MW, egy vagy két blokk. Ez az első lépés, ehhez tehát nem kell feltétlenül a kiválasztott reaktor típust meghatározni. A következő lépés, amikor már a tendert lebonyolították, és kihirdették a győztest, akkor kell az adott típusra egy létesítési engedély. A telephely-engedélyezés után a létesítési engedélyezés nagyon fontos feladat, nem kevésbé az utána következő munka, a létesítés hatósági ellenőrzése. Ez egy hihetetlenül komplex feladat, egy atomerőmű felépítése során, a tervezéstől az üzembe helyezésig minden lépést szoros hatósági felügyelet alatt kell végezni. Erre kell nekünk felkészülni, ehhez kell majd egy kormányhatározat, mert a mostani hivatal kapacitása csak a működő nukleáris létesítmények ellenőrzésére elég. Annak érdekében, hogy az új blokk(ok) engedélyezési, létesítési és ellenőrzési felügyeletét meg tudjuk oldani, tehát az új feladatoknak eleget tudjunk tenni, nagyon meg kell erősíteni a hivatalt. Ehhez embereket kell felvenni és kiképezni. Az új blokkokkal kapcsolatban azt tudom mondani, hogy igen intenzíven részt veszünk a nemzetközi együttműködésben, mert kicsi ország és kis hatóság vagyunk. Úgy tudunk megfelelő színvonalon dolgozni, hogy mindent, amit a nemzetközi együttműködésből lehet, azt összegyűjtjük, azután használjuk és alkalmazzuk. E lapszámunk cikkeinek kiemelt témája az atomenergia, többek között a paksi kollégák is beszámolnak az üzemidő-hosszabbítással és a Célzott Biztonsági Felülvizsgálattal kapcsolatos munkákról. Milyen feladatai vannak a Hivatalnak az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatban? Jelenlegi legfontosabb feladatunk az üzemidő-hosszabbítás, amelyre már 2001-ben elkezdtük a felkészülést, egyrészt meghatároztuk a hatósági követelményeket, másrészt pedig az engedélyezési folyamatot, amely két lépésben zajlik. Először az erőmű készített egy programot, azt 3 évvel ezelőtt nekünk beadta, mi megvizsgáltuk és jóváhagytuk. Most az a feladat, hogy a december elején az erőműből megérkezett, az 1. blokkra vonatkozó üzemidő-hosszabbítási kérelem anyagát felülvizsgáljuk. A felülvizsgálatra egy évünk van, vagyis 2012 végéig kell kiadnunk az engedélyt, azt tekintjük át, hogy a komplex üzemidő-hosszabbítási programot az erőmű hogyan hajtotta végre, elvégezte-e a meghatározott feladatokat és fennáll-e biztonsági kifogás. Elektrotechnika 2012/01 1 9

20 Amennyiben nem, akkor nyugodt szívvel fogom aláírni az engedélyt. Jól képzett, erős szakembergárda van a Hivatalban. Az üzemidőhosszabbítás az egyik legnagyobb feladatunk, így ebben lényegében a nukleáris biztonsági igazgatóságunk teljes személyzete részt vesz. Az 1. blokknál ez nagyon komoly feladatot jelent, mivel ez teljesen új tevékenység, majd ezután évenként jön a 2., 3. és 4. blokkoknak az üzemidő-hosszabbítása, amely már könnyebb dolog lesz, mert az 1. blokknál már bejárattuk az egész programot. Ez legalább ötéves feladatot jelent, ugyanis a blokkok 30 éves üzemidejének a végére meg kell lenni az összes engedélynek. Ez ig a legfontosabb munkánk. Majd új feladatként jön az új blokk(ok) engedélyezése, tehát nem fogunk unatkozni. Mindezekhez jött még a fukushimai tapasztalatok hasznosítása, amelynek az egyik, de nem az egyetlen fontos mozzanata a Célzott Biztonsági Felülvizsgálat, amit európai keretben végzünk el. Hogyan néz ki a Célzott Biztonsági Felülvizsgálat a Hivatal szemszögéből? Az Európai Unió egységesen előírta a Célzott Biztonsági Felülvizsgálatot az összes üzemelő atomerőműnél, sőt ehhez a folyamathoz csatlakozott Ukrajna és Svájc is. Az Európai Bizottság kezdeményezte és az Európai Tanács eldöntötte, hogy ezt meg kell csinálni. Végül is ez egy önkéntes folyamat, mert erre nincs egységes európai uniós jogszabály. Felismerte mindenki, hogy ebből nem lehet kimaradni, ez politikai döntés volt, és az ipar saját érdeke is. Az egész folyamatot a nemzeti hatóságok kezébe adták. A nemzeti hatóságokból alkotott európai uniós munkacsoportban (ENSREG) - amelynek mi is tagja vagyunk - határoztuk meg a tematikát, és a felülvizsgálat a munkacsoport által elfogadott módszer szerint folyt. Nálunk is lezajlott már a felülvizsgálat. Az erőmű elvégezte a vizsgálatot, és beadta nekünk a jelentését. Mi is készen vagyunk a nemzeti jelentéssel. Minden országban természetesen figyelembe vették a területi jellegzetességeket, mivel más-más hatások várhatók egy alpesi, mint egy mediterrán országban. Más külső hatásokat kell vizsgálni egy Duna-parti, mint egy tengerparti erőműben. Az adott telephely tulajdonságait figyelembe véve, de egységes elvek szerint pontosan meghatározottan zajlottak le a vizsgálatok. Ezt október végéig elvégezték az üzemeltetők, és időben beadták minden értintett országban a jelentésüket a hatóságoknak. Minden hatóság intenzíven dolgozott rajta az elmúlt két hónapban, és december 31-i határidővel beküldtük jelentésünket angolul az Európai Unió Bizottságának, amely ennek alapján a következő félévben európai szintű felülvizsgálatot tart, vagyis egy egymást ellenőrző vizsgálatot. Ez a vizsgálat áprilisig tart, és április végére áll össze az európai jelentés, amely egyrészt egyenként megmondja, hogy melyik ország mit talált, és milyen javaslata van arra vonatkozóan, hogy az adott erőmű a biztonság növelése érdekében hogyan hasznosítsa ezeket a tapasztalatokat, másrészt lesznek európai szintű tanulságok is. Kell-e a szabályozásban változás, a nukleáris biztonsági irányelvet kell-e javítani vagy változtatni, kiegészíteni, bővíteni. Ezeknek a tanulságoknak a levonása is majd ezt követően fog megtörténni. A biztonság folyamatos tanulást és elemzést igényel, ha nem javítom, akkor elvesztem. Tehát folyamatosan figyelni kell és folyamatosan elemezni kell a világban történteket, minden eseményt. A fukushimai atomerőmű-balesetet is azért vizsgáljuk meg ilyen részletesen, hogy itthon is hasznosítani lehessen annak tanulságait. Ez egy olyan szakma, ahol folyamatosan tanulunk. Akárhol történik valami a világban, azt minden hatóság feldolgozza. A biztonság növelésének alapja az eseményeknek és az üzemeltetési tapasztalatoknak a visszacsatolása. Mi ezeket folyamatosan figyeljük, vizsgáljuk és elemezzük. Ennek fontos része a fukushimai tanulságok feldolgozása. A németek nem azért zárták be az idősebb erőműve- ket, mert szökőárveszély van, hanem politikai döntést hoztak, még mielőtt megcsinálták volna a biztonsági felülvizsgálatot a régebbi erőműveikre. Ellentétben Amerikával és Japánnal, Európában van egy nagyon fontos rendszer, ez az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálatok Rendszere. Ezt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlotta, biztonsági standardjainak nagyon fontos elemeként, és az európai országok átvették. 10 évenként minden nukleáris létesítményt, minden atomerőművet komplett biztonsági felülvizsgálatnak vetünk alá. A 10 évenkénti vizsgálatnak két célja van, az egyik cél, hogy megnézzük, hogy az erőmű a tervezett biztonságnak megfelelően üzemel-e, a másik pedig az, hogy összegyűjtsük, hogy az elmúlt 10 évben milyen biztonsági fejlődés történt a világban. Ennek alapján a következő 10 évre feladatokat szabunk a biztonság növelésére. Pakson három ütemben zajlott a biztonság növelése. A 90-es évek elején a szovjet tervezésű, szovjet alkatrészekkel és szovjet számítógépes kóddal készült, adott biztonságú erőműnek megvizsgáltuk a biztonságát, a legkorszerűbb, most már hozzáférhető nyugati módszerekkel. Ez 1994-re lezajlott és 2003 között lezajlott egy nagy biztonságnövelő program. Ennek fontos eleme volt a földrengésállóság felülvizsgálata és az erőmű alapos megerősítése. Ez a folyamat 2008-ig lezárult. Közben megfogalmaztuk a következő biztonságnövelési fázist, és ennek lényeges eleme volt a súlyos balesetekre való felkészülés. Fukushimában is súlyos baleset történt. Súlyos baleset az atomerőműben az, ha megolvad a reaktor aktív zónája, és nagyobb radioaktivitás kerülhet a környezetbe. Ezekre a folyamatokra az erőművek eredetileg nem tervezettek. A korábbi tevezésű erőművek esetén tervezett üzemzavarok körét meghatározták, és a biztonsági rendszereket ennek elhárítására méretezték. A tervezésen túli események vezethetnek súlyos baleseti helyzethez. Ezek kezelésére is fel kell készülni a biztonságnövelés során. A paksi blokkok felkészítése erre 2008 környékén elkezdődött, most amikor Fukushimával kapcsolatban azt néztük meg, hogy a súlyos baleset kezelésével hogyan állunk, elégedetten megállapítottuk, hogy jól, mivel a fukushimai balesettől függetlenül jó pár évvel ezelőtt mi ezt a felkészülést már elkezdtük. Most lényegében azt mondhatjuk, hogy ezt be kell fejezni, és néhány intézkedéssel ki kell egészíteni. A Célzott Biztonsági Felülvizsgálatnak legfontosabb eredménye, hogy nyugodtan kijelenthetjük, a paksi atomerőmű biztonságos, mivel az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálatok Rendszere és az ehhez kapcsolódó folyamatos biztonságnövelés ezt garantálja. Nyugodt szívvel küldtem el a Nemzeti Jelentést Európába, és a nemzetközi felülvizsgálatot is nyugodtan várjuk. A világ más részeihez viszonyítva, Európa ebből a szempontból jobban áll, mivel az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálatok Rendszere a folyamatos biztonságnövelés garanciáját jelenti. Mi lenne az, amit zárszóként szívesen elmondana még? Talán azt, hogy várjuk a Kormánynak az új paksi blokkokra vonatkozó döntését, hogy a felkészülés szélesebb keretekben megindulhasson. Köszönöm Főigazgató úrnak, hogy bemutatta a Hivatal igen szerteágazó felelősségteljes munkáját, valamint a jövőbeli várható új feladatait. Tóth Péterné főszerkesztő, Elektrotechnika Magyar Elektrotechnikai Egyesület toth.eva@mee.hu Elektrotechnika 2012/01 20

21 Dr. Katona Tamás János, Kovács Ferenc, Rátkai Sándor A paksi atomerőmű vver-440/213 típusú blokkjai üzemidejének meghosszabbítása A cikk bemutatja a paksi atomerőmű 1. blokkja üzemidőhosszabbításának engedélykérelmét megalapozó felülvizsgálatokat és elemzéseket, annak műszaki tartalmát és terjedelmét. A cikk demonstrálja a jogszabályban megkövetelt biztonságos üzemeltethetőség feltételeinek meglétét. The paper intends presenting the technical content and the scope of the conducted reviews and analyses needed for License Renewal of Unit 1 at Paks NPP. The paper demonstrates the compliance with the legislation and the possibility of the Safe and Long Term Operation. BEVEZETÉS A paksi atomerőmű négy, VVER-440/213 blokkjának eredetileg 30 üzemévre érvényes üzemeltetési engedélye a végéhez közelít. A 2000-ben készített részletes megvalósíthatósági tanulmány szerint lehetőség van az üzemidő további 20 évvel történő meghosszabbítására, mivel köszönhetően az üzemeltetési és karbantartási gyakorlatnak, a szerkezetek és rendszerelemek robosztus konstrukciójának, illetve a számos felújításnak és biztonságnövelő intézkedésnek az erőmű állapota lehetővé teszi a további biztonságos üzemelést [1]. A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításának előkészítése beszámítva a tárgyban 1992-ben publikált első, elvi jelentőségű dolgozatot [2] csaknem két évtizedes történet ben a Paksi Atomerőmű Zrt. közgyűlése megbízta a cégvezetést, hogy dolgozza ki az atomerőmű működésének középtávú stratégiáját, beleértve az üzemidő-hosszabbítás műszaki-gazdasági működési és jogi feltételeinek értékelését. A tervezett élettartamon túli üzemeltetés, mint stratégiai cél megvalósíthatóságát a Társaság a Villamosenergia-ipari Kutató Intézet Rt. és Ernst&Young Kft. közreműködésével megvizsgálta és megállapította, hogy az üzemidő-hosszabbításnak műszaki vagy biztonsági akadálya nincsen, üzleti szempontból pedig megalapozott és messzemenően nyereséges vállalkozás [1] ben a Magyar Villamos Művek Zrt. igazgatósága, majd a Paksi Atomerőmű Zrt. közgyűlése elfogadta a társaság jövőképét, amelynek két fő eleme a teljesítménynövelés és a blokkok tervezett élettartamon túli üzemeltetése lett. A célok megvalósításának előkészítésére a társaság egy projektet indított, lévén a feladat műszaki és jogi szempontból egyaránt úttörő jellegű, előzmények nélküli volt. Ez alapozta meg a társaság, illetve a tulajdonos végleges stratégiai döntését a tervezett élettartamon túli üzemeltetés és a teljesítménynövelés megvalósítása tárgyában 2003-ban. A közelmúltban a reaktorok hőteljesítményének 8%-os növelésével a nettó villamos teljesítmény 440 MW-ról 500 MW-ra nőtt, így tovább erősödtek az erőmű piaci pozíciói és nőtt versenyképessége is, ami a hosszú távú üzemeltetés gazdasági ésszerűségét is alátámasztja. Az üzemidő-hosszabbítás előkészítése több szálon futott. Egyik első lépésként 2003-ban a Paksi Atomerőmű Zrt. elindította az üzemidő hosszabbítás környezetvédelmi engedélyezési eljárását a 20/2001. Kormányrendelet előírásai szerint. Az előzetes környezeti hatástanulmányt elbírálva 2005-ben a hatóság kiadta a részletes hatástanulmány készítését előíró határozatát ban elkészült a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása környezeti hatástanulmánya, amely megállapította, hogy az üzemidő-hosszabbítás környezetvédelmi szempontból megvalósítható ban zajlottak a közmeghallgatások: Pakson a hatósági, míg Kalocsán önkormányzati közmeghallgatás történt. Jóllehet az üzemidő-hosszabbítás nem eredményez jelentős mértékű országhatáron átterjedő hatást, az Espooi Egyezmény alapján Ausztria, Horvátország és Románia részt vett az engedélyeztetési folyamatban. Mindhárom ország képviselőivel konzultációkra került sor, szervezett közviták zajlottak, amelyek sikeresen zárultak ban a hatóság kiadta az erőmű 20 évvel történő továbbüzemelésére vonatkozó környezetvédelmi engedélyt. A határozat ellen az eljárásban ügyfélnek minősülő Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület fellebbezést nyújtott be. A fellebbezés nyomán született másodfokú határozat jóváhagyta a kiadott engedélyt. Ez ellen az Energia Klub keresetben bírósághoz fordult, kérve a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését. A bíróság elutasította a keresetet, így az eljárás eredményeként a Paksi Atomerőmű Zrt. érvényes környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik az üzemidő-hosszabbítás végrehajtására. A környezetvédelmi engedélyezés eljárási és szakmai részleteiről lásd a [3] közleményt. A 89/2005. Kormányrendelettel kiadott Nukleáris Biztonsági Szabályzatok, illetve az ehhez kapcsolódó útmutatók megadták a követelményeket és a jogi kereteket az üzemidő-hosszabbítás engedélyezéséhez ban a követelményeknek megfelelően a Paksi Atomerőmű Zrt. elkészítette és az Országos Atomenergia Hivatalhoz benyújtotta a paksi atomerőmű 1-4. blokkjaira a tervezett üzemidőt 20 évvel meghaladó üzemeltethetőség feltételeinek megteremtésére irányuló programot [4], amelyet a hatóság 2009-ben határozatban rögzített feltételekkel elfogadott, s a Paksi Atomerőmű Zrt. megkezdte az programban előirányzott feladatok végrehajtását. Ennek eredményeként 2011-ben az 1. blokkra a Paksi Atomerőmű Zrt. elkészítette a nukleáris engedélykérelem dokumentációját a 118/2011. (VII. 11.) számú Kormányrendelet rendelkezései szerint és jóváhagyásra benyújtotta azt az Országos Atomenergia Hivatalhoz. Az üzemidő-hosszabbítás előkészítését országos érdeklődés kísérte. A felmérések egyértelmű társadalmi támogatást igazoltak, amelynek legszebb példája az Országgyűlés 2005-ben hozott határozata, amelyben támogatja a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítását [5]. A paksi atomerőmű hosszú távú üzemeltetését és engedélymegújítását szolgáló, azt megalapozó program leírását a [4], [6] és [7] irodalom tartalmazza. Jelen dolgozatban bemutatjuk a paksi atomerőmű 1. blokkja üzemidő-hosszabbításának engedélykérelmét megalapozó felülvizsgálatokat, az elemzések eredményét és a biztonságos üzemeltethetőséget megvalósító komplex rendszert. AZ ÜZEMIDŐ-HOSSZABBÍTÁS ÉS ENGEDÉLYZÉSÉNEK KONCEPCIÓJA Az atomerőmű blokkjainak tervezett üzemidőn túli üzemeltetéséhez a 118/2011. (VII. 11.) számú Kormányrendelet 17. szerint az Országos Atomenergia Hivatal engedélye szükséges. Az üzemidő biztonságos és gazdaságilag ésszerű meghosszabbítását azonban komplex módon kell értelmezni, s nem szabad csak a formális újraengedélyezési szempontokra korlátozni. Az atomerőmű üzemeltetése mindenekelőtt megköveteli a biztonság iránti elkötelezettséget, melynek meglétét a paksi atomerőműben végrehajtott biztonságnövelő programok és intézkedések demonstrálják, amelyek eredményességét a 2011-ben Elektrotechnika 2012/01 2 1

22 végrehajtott célzott biztonsági felülvizsgálat is bizonyította [8], [9]. Az üzemidő-hosszabbítás egy sajátos üzemeltetői attitűdöt is megkövetel. Egyfelől az üzemidő meghosszabbítása előtérbe helyez bizonyos tevékenységeket és képességeket, mint: a saját és az azonos típusú blokkok jellemző öregedési jelenségeinek ismerete, az öregedési folyamatok monitorozással, öregedéskezeléssel megvalósított felügyelete, a korábban nem tapasztalt öregedési jelenségek felismerésének képessége, a jó üzemeltetői gyakorlat és tapasztalatok átvétele és alkalmazása, a tapasztalatok visszacsatolása. Másfelől a biztonságos és gazdaságos továbbüzemelés megvalósításához olyan üzemeltetői gyakorlatra van szükség, amely az alkalmazott műszaki eszközök, módszertanok és ellenőrzési folyamatok mindenre kiterjedő, teljes rendszerét eredményezik. A teljesség a feladat komplexitásának megfelelő üzemeltetői rendszer meglétét jelenti, azaz: az üzemeltetői programok összességének az öregedéskezelési, a tervszerű megelőző karbantartási, felújítási, stb. programokat le kell fedni az erőmű összes rendszerét, rendszerelemét; biztonsági osztályba sorolt rendszerek, rendszerelemek esetén az erőművi programoknak és gyakorlatnak garantálni kell a biztonsági funkciók megmaradását a meghosszabbított üzemidőre, sőt bizonyos tartalékkal azon túl is, s meg kell felelniük a hatósági előírásoknak; itt alkalmazni kell és célszerű a biztonsági relevancia szerint differenciálás elvét; biztonsági osztályba nem sorolt rendszerelem esetén a program komplexitása attól függ, hogy az adott rendszer mennyire fontos az energiatermelés szempontjából, így alkalmazható például a tervszerű megelőző karbantartás és néhány esetben a meghibásodásig tartó működés elve is; minden öregedési folyamatot figyelembe kell venni, különös tekintettel azokra, amelyeknek hatásuk van vagy lehet a biztonsági funkciókra. Az üzemeltetői rendszerben minden erőművi programot, tevékenységet figyelembe kell venni, azaz a rutinszerű fenntartási tevékenységet és a hosszú távú üzemeltetés szempontjából specifikus tevékenységet egy egységben kell kezelni, kihasználva a kettő közötti szinergiákat. Nyilvánvaló, hogy a fentiekben vázolt rendszer értéke nem annak tudományos újdonságából ered, hanem az erőművi öregedési problémák kezelését szolgáló kipróbált módszerek pragmatikus alkalmazásából úgy, hogy közben megvalósul egy sajátos egyensúly az üzemeltetés biztonsága és gazdaságossága között. Az üzemidő-hosszabbítás előkészítésének legfontosabb feladatai a meghosszabbított üzemidő alatti biztonságos üzemeltetést szolgáló tevékenység megfelelő voltának igazolása, illetve az engedély megújításának megalapozása voltak, azaz: A. A rendszerelemek öregedési folyamatait időben észlelő és az öregedés hatását hatékonyan csökkenteni képes öregedéskezelési programok kidolgozása, illetve a korábban alkalmazott programok alkalmasságának felülvizsgálata és szükségszerű módosítása; B. Az erőmű állapotának (ezen belül kiemelten kezelve a legfontosabb rendszereket, rendszerelemeket) felmérése és annak igazolása, hogy az további 20 éves üzemeletetésre megfelelő állapotban van; c. Az üzemidő korlátot jelentő öregedéselemzések körének felmérése, az elemzések érvényességének kiterjesztése vagy azok újraértékelése az üzemidő hosszabbítás időszakára; D. Környezetállósági vizsgálatok elvégzése, illetve a korábbi minősítések kiterjesztése az érintett villamos és irányítástechnikai berendezéseknél; E. A jogszabály szerint előírt engedélyezési dokumentáció öszszeállítása az engedélyezési eljárás megindításához; Fenti feladatok végrehajtása a hazai előírások szerint elengedhetetlenek az engedély megújításához. E feladatok nagyban támaszkodnak a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tárgyi előírásaira, az USA atomerőművek üzemidő hosszabbítási tapasztalataira, illetve az ahhoz társított követelményekre, s más nemzetközi tapasztalatokra [10]. A fent vázolt elvek szisztematikus alkalmazását és azok teljesülését a 118/2011. (VII. 11.) számú Kormányrendelet által megkövetelt engedélydokumentációban kell igazolni. AZ ÖREGEDÉSKEZELÉS FELÜLVIZSGÁLATA Az öregedéskezelés terjedelme Az üzemeltetési engedélyt a biztonság mérlegelése alapján újítják meg, tehát az eljárás kiterjed az összes olyan biztonsági osztályba sorolt rendszerre, amelyeknek a teljes üzemidő során a rendeltetés szerinti biztonsági funkciót kell ellátniuk. Azokat a nem biztonsági funkciójú rendszerelemeket is be kell vonni a mérlegelés körébe, amelyek meghibásodása akadályozhatja/ befolyásolhatja a biztonsági funkcióval rendelkező rendszereket, rendszerelemeket feladatuk ellátásában. Az öregedéskezelés tárgyát képező rendszerelemek meghatározása két lépésből áll. Először az rendszerek fent meghatározott terjedelmét kell kijelölni, majd ebből a teljes terjedelemből kell a passzív, hosszú élettartamú szerkezeteket, rendszerelemeket kiválasztani, miután ezek korlátozzák az erőmű élettartamát, így ezek tartoznak az üzemidő-hosszabbítás terjedelmébe. Az aktív biztonsági funkcióval rendelkező rendszerelemek a karbantartás és a karbantartás hatékonyságának ellenőrzésére bevezetett programok, illetve szükség esetén a felújítások és tervezett cserék terjedelemébe tartoznak, amelyet az üzemeltető az üzemidő hosszabbítástól függetlenül is végez, s annak eredményeiről, tapasztalatairól a hatóságnak rendszeres jelentésekben köteles beszámol. A fenti eljárás alapján megállapított öregedéskezelési terjedelembe az 1. blokkon mintegy 25 ezer rendszerelem tartozik, ezek esetén kell hatékony öregedéskezelési programokkal rendelkezni. E rendkívül nagyszámú rendszerelem öregedéskezelése egyesével nem indokolt, sőt majdnem lehetetlen lenne, így további műszaki megfontolásokat kellett tenni a feladat megvalósíthatósága érdekében. Az öregedéskezelési programok strukturált szervezése Differenciált, fokozatos megközelítést alkalmaztunk az adott szerkezet vagy rendszerelem biztonsági jelentősége, valamint az adott öregedési folyamatnak az erőmű élettartamát korlátozó jellege, jelentősége szerint. Ennek megfelelően a rendszerelmeket két kategóriába osztottuk fel: A nukleáris biztonság szempontjából kiemelt fontossággal bíró rendszerelemekre, mint a reaktortartály vagy a reaktor hűtőkör fő berendezései, azaz az 1. biztonsági osztályba sorolt és néhány 2. biztonsági osztályba sorolt szerkezet. E rendszerelemkörre egyedi öregedéskezelési programokat dolgoztunk ki; Öregedéskezelési csoportokat képeztünk, azaz olyan rendszerelemhalmazokat, amelyekbe tartozó rendszerelemek vagy építési szerkezetek hasonló konstrukciójúak és anyagúak, azonos közegben működnek, így hasonló módon öregszenek, ezért elegendő közös programmal kezelni őket. A gépészeti rendszerelemeket tekintve mintegy kilencven öregedéskezelési csoportot határoztunk meg, az építési szerkezetek öregedéskezelési csoportjainak számát közel harmincban állapítottuk meg, a villamos és irányítástechnikai csoportok Elektrotechnika 2012/01 22

23 számára tizenhat adódott. Így a 25 ezer rendszerelemet közel másfélszáz öregedéskezelési programmal kezelni tudtuk. A fenti programok alkalmasságának igazolása képezte az üzemidő hosszabbításhoz szükséges engedélydokumentáció egyik fontos fejezetét. Az öregedéskezelési programok alkalmasságának igazolását megelőzően szükség volt a korábbi öregedéskezelési gyakorlat teljes körű felülvizsgálatára is, a már meglévő programok szükségszerű módosítására, illetve néhány esetben újak készítésére. A felülvizsgálatnál a számú hatósági útmutató [11] öregedéskezelési programok szerkezeti és tartalmi elemeire vonatkozó ajánlásait követtük, amelyek az USA gyakorlattal [12] és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség elvárásaival összhangban vannak [13]. A RENDSZERELEMEK ÁLLAPOTÁNAK FELMÉRÉSE Az üzemidő-hosszabbítás megalapozásához igazolni kell, hogy a rendszerelemek állapota lehetővé teszi a továbbüzemelést. Az atomerőmű rendszerei és építési szerkezetei állapotának ellenőrzése már az üzembe helyezéstől kezdve folyik. Az erre vonatkozó ellenőrzési programok, időszakos ellenőrzések rendszere magában foglalja a roncsolásos és a roncsolásmentes vizsgálatokat egyaránt. Az elmúlt évek során a vizsgálatok műszaki színvonala folyamatosan fejlődött, úgy az eszközök, mint az eljárások tekintetében. A vizsgálatok az Európai Vizsgálatminősítő Testület (ENIQ) által javasolt módszerek szerint folynak és minősítettek. A rutinszerű és az atomerőművi gyakorlatnak megfelelő állapotellenőrzés ellenére, a hatósággal egyeztetett terjedelemben és módszerrel külön vizsgálatokra is sor került az összes kiemelten fontos rendszerelem és építési szerkezet állapotának értékelése céljából. E vizsgálatok főként olyan szerkezeti helyeken történtek meg, amelyek nem részei az időszakos ellenőrzéseknek, de az élettartamot korlátozó öregedési folyamatok elemzése alapján az egyszeri vizsgálat szükségesnek látszott. E vizsgálatok mintavételezéses és mikroroncsolásos technikák alkalmazásával történtek annak igazolására, hogy a beépített szerkezeti anyagok mechanikai tulajdonságai (például folyáshatár, szakító szilárdság, törési szívósság) jelenlegi értékei a tervek szerinti megkövetelt értékeket meghaladják még a tervezett üzemidő hosszabbítás időszakában is. Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható volt, az atomerőmű építési szerkezetei és berendezései a továbbüzemeltetésre alkalmas állapotban vannak, hibamentesek, az anyagjellemzők értékei a megkövetelt értékek felett vannak. AZ ÉLETTARTAMOT KORLÁTOZÓ ÖREGEDÉSI FOLYAMATOK ELEMZÉSE Egyes öregedési folyamatok elemzését ab ovo a tervező elvégzi, és igazolja, hogy a tervezett üzemidő alatt a rendszerelem integritása, funkciója megmarad. Ilyenek az eróziós-korrózió, a fáradás vagy a neutronbesugárzás által kiváltott ridegedéselemzések. Ezeket az elemzéseket a tervező a körülményekre, a terhekre és hatásokra tett feltételezések alapján végzi el az adott műszaki követelményeknek megfelelően, figyelembe véve a célként kitűzött üzemeltetési időszakot. Az elemzésekből megállapított élettartamkorlátok, illetve az elemzések maguk is érvényüket veszítik, illetve veszíthetik, ha az üzemidőt a tervezetten túl meghosszabbítják és/vagy a körülmények jellemzői és a terhelési ciklusok gyakorisága megváltozik. Ezért az üzemidő-hosszabbítás megalapozása keretében el kellett végezni ezen elemzések felülvizsgálatát, ha lehet, érvényességük kiterjesztését, azaz igazolni kellett, hogy azok megállapításai, következtetései érvényesek maradnak a meghosszabbított üzemidőre is. Az elemzések körét a tervező által elvégzett elemzések, a mai elvárásokat is tükröző végleges biztonsági jelentés, valamint a nemzetközi gyakorlat alapján, több mint harminc amerikai, orosz, spanyol atomerőmű hasonló elemzéseinek áttekintése után határoztuk meg, különös tekintettel a paksi sajátosságokra és egyedi problémákra. Összesen 27-féle elemzést végeztünk el, mint például a reaktortartály nyomás alatti hősokkelemzését, a gépészeti, tartó és daru szerkezetek kifáradás elemzését, a korlátozott időre érvényes környezetállósági vizsgálatokat, továbbá az anyagtulajdonság időbeli változásának értékelésére irányuló célvizsgálatokat. Az elemzések kimenetelére két lehetőség adódott: A legtöbb esetben a kiterjesztett vagy ismételten elvégzett elemzések eredményei igazolták, hogy a megadott korlátokat (például terhelési ciklusszámot) a vizsgált szerkezet nem éri el, így az üzemeltethetőségre vonatkozó megállapítás érvényes a meghosszabbított üzemidőre is; Egyes esetekben a kiterjesztett vagy az ismételten elvégzett elemzések/vizsgálatok eredményei a meghosszabbított üzemidőnél rövidebb idejű üzemeltethetőséget igazoltak, ezért célzott öregedéskezelési programot vagy más intézkedést (például a berendezés cseréjét, felújítást, későbbi megismételt vizsgálatot) kellett alkalmazni, illetve tervbe venni az adott probléma kezelésére. A fentiekben vázolt munkákat a [4] és [14] dolgozat részletesen is taglalja. AZ 1.-ES BLOKK ÜZEMIDŐ-HOSSZABBÍTÁSÁNAK ENGEDÉLYKÉRELME A Paksi Atomerőmű Zrt. az 1. blokk vonatkozásában elvégezte e követelményekből származó, valamint az üzemidő hosszabbítás programjában [4] időarányosan előirányzott feladatokat, mint: A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség környezetvédelmi engedélyében meghatározott, az 1. blokkra előírt, és időarányosan esedékes feladatok. Ilyen volt például a telephely szeizmicitásának felülvizsgálata, amely megtörtént a évi időszakos biztonsági felülvizsgálat során; A VVER 440/213 típusú blokkok tervezési alapjának felülvizsgálata és rekonstrukciója; A paksi atomerőmű átfogó öregedéskezelési rendszerének kialakítása, a konkrét rendszerelemek/csoportok öregedéskezelési programjainak kidolgozása, biztosítva ezzel azt, hogy az öregedéskezelés terjedelmébe tartozó rendszerelemek állapota, biztonsági funkciója folyamatosan monitorozva legyen a kiterjesztett üzemidő során; Az atomerőmű műszaki állapotának felmérése és a rendszerelemek alkalmasságának igazolása a meghosszabbított üzemidőre; A karbantartás hatékonyságának monitorozására szolgáló rendszer kialakítása, bevezetése, s a tapasztalatok negyedéves rendszerességgel történő jelentése a hatóság számára; A villamos és irányítástechnikai rendszerelemek környezetállósági minősítése; Az élettartamot korlátozó, s korlátozott időtartamra érvényes öregedéselemzések felülvizsgálata, elvégzése, s az elemzések eredményei alapján szükséges intézkedések megtétele. A munka legfontosabb elemeit a fentiekben ismertetettük. A teljes tevékenységet és annak eredményeit az 1. blokki Üzemidő-hosszabbítási Engedélykérelmet Megalapozó Dokumentáció tartalmazza, amely terjedelmében meghaladja a másfélezer oldalt. A teljes háttérdokumentáció mintegy hetvenezer oldal terjedelmet képvisel. Ez képezi az engedélykérelem megalapozását, s igazolja az 1.-es blokk további húsz évvel történő biztonságos üzemeltethetőségét. Elektrotechnika 2012/01 2 3

24 SZINERGIÁK A paksi blokkok üzemidő-hosszabbítási programjában meghatározott intézkedések kapcsolatban vannak az üzemeltető szinte minden más tevékenységével. A társaság különféle tevékenységei közötti szinergiákat ki lehet, és ki kell használni. Nyilvánvaló, hogy a teljesítménynövelés többszörösen öszszefügg az üzemidő-hosszabbítással: egyfelől javította a versenyképességet, másfelől pedig ellenőrizni kellett, nem hat-e a teljesítménynövelés az élettartamot korlátozó folyamatokra. A turbinakondenzátorok cseréjével, ami egy megbízhatóságot, termelési érdeket szolgáló átalakítás volt, meg lehetett valósítania magas ph-értékű szekunder köri vízüzemet, így meg lehet védeni a gőzfejlesztőket a korábban jellemző hőcserélő cső feszültségkorróziójától. A fukushimai tragédia tanulságaira tekintettel a biztonság, a biztonságnövelés és az üzemidő-hosszabbítás összefüggése kiemelt figyelmet kapott. Az elmúlt években a paksi atomerőműben átfogó biztonságnövelő programot hajtottak végre, s ennek keretében jelentős átalakítások történtek. Ennek köszönhetően a zónasérülés gyakorisága a ~10-5/év szintre csökkent. Itt nyilvánvaló pozitív kapcsolat létezik, hiszen a biztonságnövelés nélkülözhetetlen előfeltétele volt az üzemidő-hosszabbításnak, továbbá a biztonság és az üzemeltető biztonság iránti elkötelezettsége a lakossági elfogadottság legfontosabb feltétele. A biztonságnövelés azonban közvetlen vagy implicit műszaki előnnyel is jár. A biztonságnövelő átalakítások miatt egyes rendszereket vagy azok létfontosságú részeit felújították, azok újszerű állapotba kerültek. Néhány esetben a biztonságnövelő intézkedések követlen hatással vannak az élettartamot korlátozó folyamatokra. Így például a térfogat-kiegyenlítőn telepített új nyomásszabályozó szelepek biztosítják a reaktor túlnyomás elleni védelmének lehetőségét hideg állapotban, azaz megszüntetik a reaktortartály ridegtörésének veszélyét. Egyes biztonságnövelő intézkedések, amelyeknek komoly szerepük van a tervezési alapon túli helyzetek kezelésében, mint például a primerkörből a szekunderkörbe való átfolyás esetének kezelése, feltétele volt az üzemidő hosszabbítás engedélyezhetőségének. A Paksi Atomerőmű Zrt. kiemelten kezeli a célzott biztonsági felülvizsgálat alapján azonosított javító intézkedéseket [8], s úgy tekinti, hogy azok az üzemidő hosszabbítás biztonságát is szolgálják, jóllehet nincsenek összefüggésben az üzemidővel, illetve az üzemidővel arányos romlási folyamatokkal. KÖVETKEZTETÉSEK Az elmúlt évtizedben átfogó szabályozási rendszer és az atomerőmű megkövetelt műszaki állapota fenntartására egy teljes körű erőművi műszaki-adminisztratív rendszer alakult ki, amely lehetővé teszi a paksi atomerőmű hosszú távú, biztonságos üzemeltetésének megvalósítását. Mind a szabályozási rendszer, mind pedig az üzemidő hosszabbítását szolgáló erőművi program a jelen dolgozatban vázolt elveken alapul. Ezáltal a biztonsági relevancia és a termelésre gyakorolt hatása szerint differenciált módon minden rendszer és rendszerelem meghatározott módon felügyelt, és a megkövetelt műszaki állapotának fenntartása biztosított. Az üzemeltetési engedély megújításának előkészítése és megalapozása a nemzetközi gyakorlat és a kor színvonalának megfelelő módszerek kreatív alkalmazását követelték meg, figyelembe véve a tervezési jellemzőket, a nemzeti szabályozást és a paksi atomerőműben kialakult gyakorlatot. Az elvégzett munka példa nélküli, mert bár formális üzemidő hosszabbítás történt más VVER-440/213 típusú blokkok esetében a paksihoz hasonló komplexitású megalapozásra első ízben került sor. Az előzőekben bemutatott módszerek, programok, a hatósági jóváhagyás és ellenőrzés alkalmazása biztosítja a paksi atomerőmű lehető leghosszabb ideig tartó biztonságos és gazdaságilag ésszerű, magas teljesítményen történő üzemeltetését. Irodalomjegyzék [1] Katona T, Rátkai S, Jánosiné Bíró Á, Gorondi Cs. (2001): A Paksi Atomerőmű jövője. Magyar Tudomány 11: pp [2] Katona T, Bajsz J (1992): Plex at paks - making a virtue out of necessity, Nuclear Engineering International 37:(455) pp [3] Elter E, Katona TJ, Pécsi Zs (2007): A Paksi Atomerőmű tervezett üzemidő-hosszabbításának környezetvédelmi engedélyeztetési eljárása. Magyar Energetika 5: pp [4] Katona Tamás János, Rátkai Sándor, Jánosiné Bíró Ágnes (2010): A paksi atomerőmű VVER-440/213 típusú blokkjai üzemidejének meghoszszabbítása. GÉP 61:(4) pp [5] 85/2005. (XI. 23.) OGY határozat, Magyar Közlöny, november 23. [6] Katona T.J., Jánosiné Bíró A., Rátkai S. and Ferenczi Z. (2005): Key Elements of the Ageing Management of the WWER-440/213 type Nuclear Power Plants 18th International Conference on Structural Mechanics in Reactor Technology (SMiRT 18), Beijing, China, August 7-12, 2005, paper D02-4, [7] Katona T., Rátkai S.: Key Elements of Long Term Operation of WWER- 440/213 Units at Paks NPP, paper IAEA-CN , Second International Symposium on Nuclear Power Plant Life Management, Shanghai, China October 2007, IAEA, Vienna, paper IAEA-CN [8] Paksi Atomerőmű Zrt blokk CÉLZOTT BIZTONSÁGI FELÜL- VIZSGÁLATI JELENTÉS, november 25., tajekoztato_ [9] Dr. Fellegi Tamás (2011): A paksi atomerőmű eleget tesz az európai uniós biztonsági követelményeknek, nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/hirek/a-paksi-atomeromu-eleget-teszaz-europai-unios-biztonsagi-kovetelmenyeknek [10] Katona TJ, Rátkai S (2008): Extension of Operational Life-Time of WWER- 440/213 Type Units at Paks Nuclear Power Plant. Nuclear Engineering and Technology 40:(4) pp (2008) [11] Országos Atomenergtal, Öregedéskezelés az atomerőművek üzemeltetése során, március, [12] Generic Aging Lessons Learned (GALL) Report, NUREG-1801, U.S. Nuclear Regulatory Commission, Washington, DC , July 2001 [13] IAEA Safety Standards Series No. NS-G-2.12, Ageing Management For Nuclear Power Plants, Safety Guide, International Atomic Energy Agency, Vienna, 2009 [14] Katona T.J., Rátkai S., Pammer Z.: Reconstitution of Time-limited Ageing Analyses for Justification of Long-Term Operation of Paks NPP, in: 19th International Conference on Structural Mechanics in Reactor Technology (SMiRT 19), Toronto, Canada, 12 August 2007, paper D02/2-1 Dr. Katona Tamás János tudományos tanácsadó; Paksi Atomerőmű Zrt. katonat@npp.hu Kovács Ferenc kiemeltprojekt-vezető Paksi Atomerőmű Zrt. kovacsf1@npp.hu Rátkai Sándor osztályvezető, Paksi Atomerőmű Zrt. ratkai@npp.hu Elektrotechnika 2012/01 24

25 Ferenczi Zoltán A Paksi Atomerőmű villamos és irányítástechnikai berendezéseinek környezetállósági minősítő vizsgálatai Az atomerőműben üzemelő villamos és irányítástechnikai berendezések élettartama során fellépő környezeti valamint üzemeltetési hatások alapvetően befolyásolhatják e berendezések öregedését. Az öregedés komoly hatással lehet az adott berendezés teljesítménymutatóira mind a normál üzem, mind pedig az üzemzavari állapot során. A cikk rövid áttekintést nyújt a berendezéseken végzett környezetállósági minősítő vizsgálatokról. 1. ábra 6 kv-os kábel feszültség próbája The environmental and operational effects on electrical and control equipments of nuclear power plants are influencing on the aging of these devices. Aging can be a serious impact on the capability of the equipments in normal operation as well as during design basis accidents. This article provides a short overview about the environmental qualification tests performed on equipments. Bevezetés A környezetállósági minősítő vizsgálatok célja annak igazolása, hogy az üzemi környezetben öregedett berendezések minősített élettartamuk során az atomerőmű tervezési üzemzavarai, valamint esetleges balesetek során kialakuló barátságtalan környezeti körülmények között amennyiben a bekövetkező esemény elhárításában biztonsági funkcióval rendelkeznek képesek maradnak e funkció ellátására. A normál üzemi környezetben működő berendezések esetében a minősített állapot fenntartása a berendezés megfelelő öregedéskezelésével illetőleg karbantartásával igazolható. Üzemzavari környezetben üzemelő és ott az előzőek szerint biztonsági funkciót ellátó berendezések esetében a funkciómegtartás igazolása csak az adott környezet paramétereivel végzett laboratóriumi tesztek alapján lehetséges. A laboratóriumi tesztek előnye más minősítési módszerekkel (elemzés, üzemi tapasztalatok hasznosítása) szemben, hogy megbízható, az öregedést generáló környezeti hatások (hőmérséklet, sugárzás, páratartalom, szeizmikus hatások, stb.) pontosan modellezhetők. A funkciómegtartás követelménye nyomon követhető mind az öregítési vizsgálatok, mind pedig az üzemzavari szimuláció során. A tesztek során nyomon követhető a berendezés teljesítményjellemzőinek alakulása. Környezetállósági vizsgálatok A kiválasztott berendezésminták tesztelése dokumentációban rögzített követelményrendszer szerint, a berendezés minősítésével kapcsolatos szabványok (IEEE, IEC) alapján történik. A minősítő vizsgálatok általában az alábbi sorrend szerint történnek. Állapotellenőrzés a berendezés gyártóművi specifikációja alapján: A vizsgálat célja a berendezés vizsgálat előtti kiindulási állapotának meghatározása. Ennek során megtörténik a 2. ábra Herion gyorszár vezérlő szelep gyorsított termikus öregítése berendezés vizuális ellenőrzése (hibák, sérülések, stb.), a villamos és mechanikai paraméterek meghatározása, valamint a berendezés működési paramétereinek ellenőrzése. Üzemi környezet szimulációja: A szimuláció során először a minősítés kívánt érvényességi idejére vonatkozó gyorsított termikus öregítés történik. Az öregítési idő meghatározását az üzemi, valamint öregítési hőmérséklet, a berendezésben alkalmazott szerves szerkezeti anyagok aktiválási energiája, valamint egy konstans (Boltzmann-állandó) figyelembevételével az Arrheniusösszefüggés alapján végzik. A gyorsított termikus öregítés hőszigetelt vizsgálóberendezésben történik. Amennyiben a berendezés üzemi környezetében egyéb, a berendezés öregedését befolyásoló környezeti hatás (például sugárzás) létezik, a környezeti szimuláció kiterjed ennek az érvényességi idő által meghatározott időtartamra vonatkozó gyorsított szimulációjára is. Üzemzavari γ besugárzás: Olyan berendezés esetében, amely környezetében az üzemzavar során sugárzás is fellép, el kell végezni az üzemzavar során kialakuló γ sugárzás szimulációját is. Ha az üzemzavari dózis számítógépes szimuláció eredménye alapján ismert, a dózis, illetőleg a dózisteljesítmény ennek megfelelően kerül alkalmazásra. Amennyiben számított adat nem áll rendelkezésre a nemzetközi minősítési gyakorlatból ismert 1-3 kgy/ó dózisteljesítményt alkalmazzák. A szimuláció során alkalmazott integrális dózis meghatározása a szabvány szerinti konzervativizmus figyelembevételével történik. Elektrotechnika 2012/01 2 5

26 üzemzavari vizsgáló berendezésben történik. Az üzemzavari szimulációhoz szükséges hőmérsékletet, nyomást, valamint páratartalmat e célra kialakított komplex gőzfejlesztő berendezés állítja elő. A vizsgálat során számítógépes adatgyűjtő rendszer rögzíti az üzemzavari környezet (hőmérséklet, nyomás, páratartalom), valamint a berendezés működőképességét jellemző paraméterek (feszültség, áram, kapcsolási paraméterek, stb.) adatait. 3. ábra γ besugárzásra előkészített nyomástávadók Szeizmikus tesztek: Amennyiben a berendezés-működőképesség megmaradására szükség van valamely szeizmikus esemény alatt, illetőleg az után is, el kell végezni az üzemi környezet paramétereivel öregített berendezés mechanikai ellenálló képesség vizsgálatát. A vizsgálat egy hidraulikus munkahenger által működtetett, számítógéppel vezérelt rázóasztalon történik. Az asztal egyes pontjainak gyorsulását gyorsulásérzékelőkkel mérik, és a mért adatok számítógépen kerülnek feldolgozásra. A vizsgálat során alkalmazott gerjesztés, a beépítési helyre vonatkozó válaszspektrumok, valamint 10% biztonsági tartalék figyelembevételével kerül meghatározásra. A minősítő tesztek 5 db SL-1 szintű gerjesztést követően 1 db SL-2 szintű szeizmikus gerjesztést tartalmaznak. A vizsgálatok során, illetőleg a vizsgálat után szükség szerint funkcióképesség-vizsgálat történik. Post LOCA állapot modellezése: Egyes esetekben szükség van az üzemzavar utáni esetenként hosszabb idejű úgynevezett Post LOCA állapot modellezésére is. Ilyen az üzemzavar után történő elárasztás, a tartósan magas hőmérséklet, nyomás, az üzemzavari kemikáliák hatásának modellezése, valamint a súlyos baleset kezelése (SBK) vizsgálatot megelőző kondicionálás is. A vizsgálat során esetenként szükséges a berendezés-működőképesség megmaradásának ellenőrzése is. 5. ábra LOCA vizsgálatra előkészített tolózár motor 4. ábra Hermetikus kábelátvezető szeizmikus vizsgálata Üzemzavari működőképesség vizsgálata: A vizsgálat során alkalmazott paramétereket az adott berendezés installációs környezetének számítógépes szimulációval (CONTAIN, MAAP kódok) számított üzemzavari termohidraulikai paraméterei (hőmérséklet, nyomás, páratartalom), valamint a szabványban rögzített konzervativizmus figyelembevételével határozzák meg. Mivel az üzemzavar során kialakuló sugárzás vizsgálattal történő egyidejű szimulációja a vizsgálatokat rendkívül bonyolulttá és költségessé teszi, az üzemzavari sugárzás modellezése a nemzetközi gyakorlatban leginkább alkalmazott módszer szerint az üzemzavari állapottól elválasztva, időben külön történik. Az üzemzavari működőképesség vizsgálata speciális kialakítású 6. ábra Kábel LOCA vizsgálat Súlyos baleset során kialakuló állapot (SBK) modellezése: A súlyos balesetek kezelésénél szerepet játszó berendezések esetében követelmény, hogy egy esetlegesen kialakuló és időben elhúzódó súlyos baleseti állapot környezeti körülményei között (hőmérséklet, nyomás, páratartalom, radioaktív sugárzás) a szükséges időtávon belül (ez az idő a stabil állapot elérésének ideje) képesek maradjanak funkciójuk ellátására. A vizsgálathoz szükséges a súlyos baleset során kialakuló környezeti paramétereket az adott környezetre végzett számítógépes szimulációval (MAAP kód) határozzák meg. Elektrotechnika 2012/01 26

27 A súlyos baleseti állapot modellezése az üzemzavari működőképesség vizsgálata során alkalmazott vizsgáló berendezésben történik. A súlyos baleset során kialakuló radioaktív sugárzás modellezése ez esetben is attól elválasztva, a vizsgálat előtt kerül elvégzésre. Az SBK vizsgálat során számítógépes adatgyűjtő rendszer rögzíti az üzemzavari környezet (hőmérséklet, nyomás, páratartalom), valamint berendezés működőképességét jellemző paraméterek (feszültség, áram, kapcsolási paraméterek, stb.) adatait. A vizsgálat időtartama esetenként lényegesen nagyobb, mint a normál tervezési üzemzavar (LOCA, HELB, stb.). Tűzállósági vizsgálat: Egyes létfontosságú funkcióknak az atomerőműben keletkező tűz esetén is működőképesnek kell maradniuk. Tűz esetén is biztosítani kell az erőműállapot monitorozását, a reaktor biztonságos leállását, a remanens hő elvitelét, valamint a radioaktív anyagok kikerülésének megakadályozását. Egyes berendezések (pl. a hermetikus kábelátvezetők) kettős funkcióval rendelkeznek. Normál üzemben biztosítják a hermetikus térben elhelyezkedő villamos berendezések üzemeléséhez szükséges villamos energiát, továbbítják a jelző, mérő, működtető funkciók villamos jeleit és biztosítják a kábelátvezetés hermetikusságát. Egy esetleges tűz során az érintett redundáns biztonsági rendszer ugyan elveszti villamos funkcióját, azonban továbbiakban is biztosítja az atomerőmű hermetikus terének intakt állapotát. A tűzállósági vizsgálatok két csoportra oszthatók Az építészeti rendszerelemek (hermetikus kábelátvezetők, kábelek falon és födémen történő átvezetései, technológiai csőrendszerek átvezetései, stb.) funkcióvizsgálata szabványos tűzállósági határérték vizsgálatokkal (MSZ , ISO 834-1) történik. A Paksi Atomerőmű épületszerkezeti elemeinek 90 perces tűzállósági határértékkel kell rendelkezniük. Ez idő alatt az adott szerkezeti elem meg kell őrizze integritását, a tűz nem hatolhat át a mentett oldalra és ott nem léphet fel a szabványban meghatározott kritikus hőmérsékletemelkedés. A kábelek tűzállósági megfelelőségének bizonyítása szabványos lángterjedés-vizsgálattal (IEC ), valamint integritás vizsgálattal (IEC 60331) történik. A beépített kábelrendszer (kábelek + tartószerkezet) funkciómegtartása a VDE (MSZE 24102) szabvány szerinti vizsgálattal igazolható. 7. ábra Tűzállósági vizsgálatra előkészített hermetikus kábelátvezető A vizsgálatok eredménye A villamos és irányítástechnikai berendezések környezetállósági minősítő vizsgálatával igazolható, hogy az üzemi környezetben meghatározott ideig öregedett berendezés esetében a minősítés érvényességi ideje alatt nem kell számítani a berendezés azonos okra visszavezethető (nem véletlenszerű) meghibásodására sem a normál üzem, sem pedig egy tervezett üzemzavari esemény során. Az adott berendezés minősítésének érvényességi ideje minden esetben megegyezik az üzemi környezeti paraméterekkel szimulált üzemidővel. Ferenczi Zoltán osztályvezető helyettes VEIKI-VNL Kft. Atomerőművi laboratórium ferenczi@vnl.hu A PA Zrt évi villamos energia termeléséhez kapcsolódó jellemző adatok A Paksi Atomerőmű Zrt ,0 GWh villamos energiát termelt 2011-ben. Ebből a termelési értékből az 1. blokk 3700,3; a 2. blokk 4037,2; a 3. blokk 3888,8; a 4. blokk 4058,7 GWh-val vette ki a részét. A termelési értéket tekintve a év is kiemelkedőnek számít, mivel az erőmű történetének 2. legnagyobb termelési eredményét sikerült elérni. A korábbi évekkel összehasonlítva, a termelési rangsorban az 1. helyet a év, 15760,6 GWh-s, a 3. helyet a év foglalja el, 15427,2 GWh-s termeléssel. Az 1. blokk első párhuzamos kapcsolása óta az erőmű által termelt összes villamos energia mennyisége 2011 végére meghaladta a 366,8 TWh-t. TKT-k alakulása: 1. blokk 84,48 %; 2. blokk 92,17 %; 3. blokk 88,79 %; 4. blokk 92,67 % Erőmű átlag: 89,53 % Az éves főbb adatok alakulása: Termelt villamos energia: 15685,0 GWh Kiadott villamos energia: 14711,4 GWh Önfogyasztás: 880,8 GWh (5,61 %) Igénybe vehető teljesítőképesség: Főjavítások időtartama: 1679,4 MW 158,7 nap ÜV-1 működésünk nem volt 2011-ben. INES 0 minősítésű eseményünk 23 volt az elmúlt évben. INES 0-nál nagyobb minősítésű eseményünk nem történt 2011-ben. A Duna víz felhasználásunk ,3 em 3 volt 2011-ben, ami 0,184 m 3 /kwh-s fajlagos hűtővíz felhasználást jelent. Tervezett országos adatok: A VER csúcsterhelése: 6492 MW (- 1,0 %), a nyári csúcsigény 6212 MW (- 0,3 %) volt. Bruttó hazai felhasználás: 42909,6 GWh (+ 0,6 %) Az import mennyisége: 6643,2 GWh (+ 27,9 %) Bruttó hazai termelés: 36266,5 GWh (- 3,1 %) Az import részaránya a hazai felhasználásból: 15,48 % (+ 3,3 %) PA Zrt. részarány a bruttó hazai termelésből: 43,25 % (+ 1,16 %) PA Zrt. részarány a bruttó hazai felhasználásból: 36,55 % (- 0,41 %) Demeter Károly, Üzemviteli Osztály Elektrotechnika 2012/01 2 7

28 energetika Energetika energetika ENERGETIKA Cserháti András, Tóth Csilla Új blokkok Pakson, a Lévai projekt Az atomenergetikát korántsem kell még leírni Fukushima balesete után. A világban zömmel folytatódnak a korábban elhatározott létesítési programok. Itthon a lezárult Teller projekt nyomán támogató politikai döntés született Paks bővítéséről. A most is folyó Lévai projekt kiszélesíti, tovább viszi az előkészületeket. Két fontos feladatcsoport, a tenderezés és az engedélyezés áttekintése után az öt potenciális blokktípus és szállító rövid ismertetése szerepel a cikkben. The nuclear energy is far to be written off after the accident in Fukushima. In the world the previously decided new build programs are mostly continuing. In Hungary as a result of the completed Teller project a clear political decision supports the enlargement of Paks NPP. The next project called Lévai is going on, continuing and widening the preparations. In the paper as two important tasks the bidding and licensing are outlined and the five potential reactor types and suppliers also listed. Bevezetés, nemzetközi kitekintéssel A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség aktuális statisztikája szerint 1 a világon ma 435 atomerőművi reaktor üzemel együttesen 368,2 GWe beépített teljesítménnyel (ebből Paks 4 ma működő blokkja 2 GWe-ot jelent). Jelenleg a világ 15 országában 63 új reaktor létesül (ebből 41 ázsiai), együttesen 61 GWe kapcitással. Az Economist Intelligence Unit (EIU) 2011 nyarán készült jelentése 2 szerint az atomenergiára a növekedés évtizede vár, és a fukushimai balesetnek csak marginális hatása lesz. A baleset politikai implikációi ugyan néhány európai országban nagyok és messze hatók, de más nemzetek lényegében úgy folytatják az atomenergia bővítését, mint korábban. Bár a londoni székhelyű kutatók csökkentették várakozásaikat a 2020-as globális nukleáris kapacitásokra, de a növekmény még így is 27% 2010-hez képest. Az atomenergiából való német kiszállást ugyanis ellensúlyozzák az új építések Franciaországban és az Egyesült Államokban. Ennél is nagyobb fejlődés körvonalazódik Oroszországban, Indiában és természetesen Kínában. Utóbbi kapacitásnövekedése ötszöröse lesz a német bezárásoknak. Mindennek oka az, hogy a nukleáris energia a hosszú távú trendekhez jól illeszkedik, így nem könnyű leváltani: továbbra is fennáll az igény a gazdasági növekedéshez szükséges villamos energiára, az atomenergia az ellátásbiztonság növelését is elősegíti, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének köszönhetően is kedvező választási lehetőség. Ezzel szemben a német energetikai átállás költségei igen súlyosak. Németországnak 2020-ig évente 25 Mrd eurót kell befektetnie ahhoz, hogy céljainak megfelelően két évvel a nukleáris termelés vége előtt 40%-kal csökkenthesse az 1 IAEA Power Reactor Information System, 2 Az atomenergia jövője: egy lépés hátra, két lépés előre, 3 WNN cikk, , aspx?id= lásd üvegházhatású gázok kibocsátását, 35%-ra (duplájára) emelhesse a megújuló hányadot a villamosenergia-termelésben, és 20%-kal mérsékelhesse az elsődleges energiafogyasztást. A KfW Bankengruppe (frankfurti állami fejlesztési bank, fő profilja környezetvédelmi befektetések és innováció finanszírozása) elemzése 3 szerint ugyanis az ehhez szükséges teljes beruházási költség Mrd euró. Ez akkora kihívás, hogy csak állami és magántőke együttes fellépésével lehet neki megfelelni. A felmért beruházások közt kb. 10 Mrd eurót foszszilis erőművekre (10 GWe), mintegy 144 Mrd eurót megújuló energiaforrásokra, és akár 29 mrd eurót pedig nagyfeszültségű távvezetékekre (3600 km) kell költeni. A bank még azt is megjegyezte, hogy ilyen nagy tőkeigényű projektek gyakran túllépik az eredeti előirányzatot. Nemzeti Energiastratégia: a megerősítés A magyar Országgyűlés által időközben, 2011 októberében jóváhagyott Nemzeti Energiastratégia 4 a villamos energia szempontjából az atom-szén-zöld forgatókönyvet tartja a legreálisabbnak. Ennek elemei: az atomenergia hosszú távú fenntartása az energiamixben, a szén alapú energiatermelés szinten tartása a szakmakultúra megőrzésével és a hazai szénkészletek hasznosításával, a megújuló energia arányának növelése a gazdaság teherbíró képességének és a villamos-energia rendszer szabályozhatóságának mértékében. A dokumentum szerint e forgatókönyv 2010 és 2050 között kétezer MW új atomerőművi blokk telepítésével, 440 MW szénerőművel és azzal számol, hogy a megújuló energiaforrások aránya 2030-ra elérheti a 15%-ot, míg 2050-re a 20%-ot. Megvalósulása esetén időszakban évi 60 milliárd Ft támogatást kell nyújtani a megújuló energiatermeléshez, és ez 1,2 Ft-tal emeli kwh-ként az áram végfelhasználói árát. A stratégia szerint a forgatókönyv megvalósításával kiváltható a villamosenergia-import, sőt a német és svájci atomerőművek bezárása megnövekvő kereslet következtében 2030-ra export sem kizárt. A paksi atomerőmű meglévő 4 blokkja az üzemidő-hosszabbítást feltételezve a harmincas években fog fokozatosan leállni. Paks-5 és -6 blokkok belépési idejét ugyan nem határozza meg az Energiastratégia, de feltételezi, hogy az 5. blokk 2025-ig, míg a 6. blokk 2030-ig áll üzembe. Az új blokkokkal együtt a nukleáris kapacitás így néhány évre 4000 MW fölé nő, majd visszaáll a jelenlegi 2000 MW körüli szintre. A 2037 utáni időszak villamosenergia-igényének függvényében több más megoldás mellett az egyik lehetőség más telephelyen újabb nukleáris kapacitások megépítése, amelyhez kellő időben hozzá kell kezdeni. Teller projekt: a parlamenti döntés előkészítése Az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény 7. (2) szerint új nukleáris létesítmény létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez, illetőleg meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítéséhez az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulása szükséges. Egy atomerőmű létesítését rendkívül gondos, évtizednyi felkészülés, engedélyezés előzi meg a politikai elhatározástól az üzembe helyezésig. Mindezek érdekében a Magyar Villamos Művek Zrt ben létrehozta a Teller Ede magyar származású amerikai fizikusról elnevezett projektjét. A projektben elkészített dokumentumok: Elektrotechnika 2012/01 28

29 Megvalósíthatósági tanulmány Előzetes környezeti értékelés Az új atomerőmű blokkok kiégett fűtőelemeinek és radioaktív hulladékainak elhelyezése A fenti döntés-előkészítő anyagok alapján a Kormány javaslatot tett az elvi hozzájárulás megadására, amelyet március 30-án az Országgyűlés 25/2009. (IV.2.) OGY határozatával 5 95,4 % szavazattöbbséggel elfogadott. A határozat végrehajtására 2009 júliusban egy új projektet hozott létre az MVM, amely Lévai András professzor, iskolateremtő hazai energetikus nevét vette fel. A Lévai projekt Az Országgyűlés márciusi határozatának megfelelően a projekt megalapításának célja új, paksi telephelyű atomerőművi blokkok létesítésének előkészítése. Ezen célkitűzés teljesítése érdekében a Lévai Projekt legfontosabb feladatait a következők szerint foglalhatjuk össze: az új atomerőművi blokkok létesítésével kapcsolatos legfontosabb feladatok, tevékenységek és ezek megkezdéséhez és elvégzéséhez szükséges feltételek és időigények meghatározása és ütemezése a nemzetközi tapasztalatok és a hazai környezet figyelembevételével; a beruházás finanszírozási lehetőségeinek vizsgálata, az üzleti koncepció elkészítése; a beruházás megkezdéséhez szükséges környezetvédelmi, telephelyi, nukleáris biztonsági, villamos ipari, és még más egyéb engedélyezések megtervezése, az engedélykéréshez kapcsolódó vizsgálatok, elemzések elvégzése és a szükséges dokumentumok kidolgozása; a létesítéssel kapcsolatos műszaki kérdések vizsgálata, a szükséges elemzések elvégzése, ezeken belül a hűtési megoldások, a villamoshálózathoz kapcsolódás vizsgálata, a radioaktív hulladékok kezelésének megtervezése; a tenderkiírás, a hozzátartozó követelmények és ajánlat értékelési szempontrendszer elkészítése és a tender kiértékelése a blokktípus és a szállító kiválasztásához; a tenderdokumentáció előkészítésével és a tender lefolytatásával és a finanszírozással, szerződésekkel kapcsolatos nemzetközi jogi tapasztalatok összegyűjtése, valamint a tenderezési, szerződéskötési és engedélyezési folyamatok jogi támogatása; a létesítéshez és a blokkok üzembe helyezéséhez, és az üzemeléshez, a majdani termeléshez kapcsolódó jelenlegi hazai és európai uniós jogszabályi környezet vizsgálata, a projekttársaság megalapításának előkészítése a létesítéshez kapcsolódó regionális és országos szintű gazdaság szakmai háttér, szakképzés felmérése, későbbi szervezése és a létesítésre vonatkozó nemzetközi tapasztalatok összegyűjtése, valamint a régió infrastruktúrájának a létesítés megkezdésre való felkészülésének előkészítése; a lakosság széleskörű tájékoztatása. Jelen cikk keretei csak az alábbi két fontos feladatcsoportra való kitérést teszik lehetővé: A tenderezés kapcsán készülő kiírás műszaki terjedelme három fő fejezetből áll: leírás a paksi telephelyen felépíteni kívánt korszerű blokkok, az országos infrastruktúra, telep- 5 Az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulást ad az atomenergiáról szóló évi CXVI. Törvény 7. -ának (2) bekezdése alapján összhangban a közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról szóló 40/2008. (IV.17.) OGY határozat 12. f ) pontjával, a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez. helyi jellemzők és jogi-gazdasági körülmények áttekintése, követelmények modern nemzetközi biztonsági és műszaki igények, adatigények és formátumok specifikációja. A tender kiírást a Paksi Atomerőmű Zrt., az MVM Zrt. és négy hazai vállalkozó (MVM ERBE Zrt., Pöyry Erőterv Zrt., MTA KFKI AEKI és NUBIKI Kft.) szakemberei készítik, az iparágban tapasztalatot szerzett szakmai munkacsoport vezetők felügyeletével és irányításával, valamint hazai és nemzetközi tanácsadók szakmai támogatásával. A teljes műszaki terjedelem angolul íródik, és a készítése körüli írásbeli kommunikáció is e nyelven folyik. A tenderkiírás egyik fontos melléklete lesz a potenciális hazai beszállítók listája, melynek összeállításakor a projekt több mint 200 cég jelentkezését dolgozta fel, szűrte meg. Ez a lista a tenderkiírásig még aktualizálásra kerül figyelembe véve a hazai gazdasági környezet változásait. A magyar gazdaságnak fontos érdeke. hogy a létesítésben a hazai beszállítói hányad minél nagyobb, célzottan legalább 30%-os legyen. Így már az új atomerőmüvi blokkok létesítése is pezsdítő hatással lenne a hazai makrogazdaságra, és a magyar vállalkozói kör később a hasonló nemzetközi projektekben is potenciális résztvevő lehet. Az engedélyezés előkészítése jelenleg három feladatra koncentrál. A dózismegszorítás hatósági meghatározásához a beadványt megalapozó anyagok elkészültek, az eljárás rövidesen indítható. A környezetvédelmi engedélyezés első lépéséhez kapcsolódóan már részben elkészült egyelőre több lehetséges típusra kiterjedően az Előzetes Konzultációs Dokumentum. A második lépés a környezeti vizsgálat lesz, majd már konkrét kiválasztott típusra a Környezeti Hatástanulmány, mely alapján adhatja ki a hatóság az engedélyt. A települések és a civil szervezetek ügyfélként vehetnek részt az eljárásban, ami azt várhatóan elnyújthat. A paksi telephely megfelelőségét már elemezte a Teller projekt a korábbi telephelyi vizsgálatok alapján. A jogszabályok értelmében a telephely engedélykérelmét megalapozó új vizsgálati és értékelési programok, valamint a földtani kutatási program kidolgozása folyamatban van, a keretprogram és a minőségbiztosítási terv már rendelkezésre áll. Ezeken túl az Országos Atomenergia Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tárgyal az új blokkok tervezési, létesítési követelményeinek véglegesítéséről, a Nukleáris Biztonsági Szabályzatok újabb köteteinek kiadásáról, valamint egyeztetések folynak a kapcsolódó útmutatók készítéséről. A feladatokból látszik, hogy a Lévai Projekt olyan átfogó döntés-előkészítő tevékenységet folytat, amely megvizsgálja létesítés lehetőségét mindenféle szempontból. Amint a Lévai projekt eléri célját, vagyis a tender kiértékelése megtörténik, illetve fontos engedélyek megszerzése elérhető közelségbe kerül, a szükséges döntések meghozatala után kezdődhet a bővítés következő szakasza, a létesítés. A kiválasztott szállítóval aláírandó szerződés fogja meghatározni a tervezés-építésszerelés-üzembe helyezés fő fázisok ütemezését. Potenciális típusokról és szállítókról A Teller projekt során végzett előzetes vizsgálat a piacon elérhető 3. generációs atomerőmű- típusok előzetes értékelése után részletes elemzést adott technológiai, biztonsági, üzemeltetési, karbantartási és létesítési szempontból. A Megvalósíthatósági Tanulmány egyértelműen nyomottvizes blokktípust javasolt, alapvetően a következő okok miatt: a meglévő hazai szakmai háttér és a paksi atomerőmű blokkjaival szerzett sokéves kedvező üzemeltetési tapasztalatok, Elektrotechnika 2012/01 2 9

30 a létesítések világtendenciája a nyomottvizes reaktorok fokozódó dominanciáját tükrözi, a ma épített új blokkok több mint 80%-a ehhez a típushoz tartozik. Az elemzés eredetileg az alábbi négy nyomottvizes típust javasolta, mint a paksi telephelyen potenciálisan építhető ( perspektivikus ) blokktípusokat: 1. AES-2006, a nemzetközi piacon a típus neve MIR-1200 (Atomsztrojexport), 2. AP1000 Advanced Passive Plant (Toshiba-Westinghouse), 3. EPR Evolutionary (máshol European) Pressurized Water Reactor (AREVA 6 ), 4. ATMEA1 (AREVA-MHI 7) végén Dél-Korea az Egyesült Arab Emírségek atomerőmű tenderének megnyerésével kitört a világpiacra 8, és gazdasági diplomáciai nyomást fejtett ki típusának európai elismerése érdekében is. Ennek nyomán már a Lévai projektben került sor egy korábbival azonos módszerrel készült típusvizsgálatra, majd a lista kiegészült e típussal és szállítójával is: 5. APR1400 Advanced Pressurized Reactor, (Korea Electric Power Co.), Tekintsük át röviden a fenti típusokat, jellemzőiket: Az AES-2006/MIR-1200 blokktípust a jól bevált orosz VVER továbbfejlesztése során bevezetett változások lényegében az AP1000 és az EPR színvonalára emelték. Oroszországban a hazai telepítésre szánt AES-2006 blokktípussal tervezik az atomenergetika jelentős bővítését: a tervek szerint 2020-ig 20 GW kapacitást (17 db blokkot) építenek. Ezzel párhuzamosan a gyártókapacitások jelentős bővítése, felfuttatása várható, részben nemzetközi kooperációk útján. A külföldre szánt MIR kivitel egyes biztonsági elemeit tekintve még kedvezőbb. Az amerikai AP1000 az átlagosnál innovatívabb, egyszerű, passzív biztonságra alapozott konstrukció. Az NRC 9 már kiadta a blokk típusengedélyét, a kínai hatóság is engedélyezte. Az EUR 10 követelményeknek a blokk megfelel. Létesítése a kevés berendezés és nagymodulos építési, szerelési mód miatt gyors. A közepesnél valamivel nagyobb beépített kapacitás folytán a fajlagos beruházási költségek kedvezőek, a 18 hónapos üzemanyagciklus miatt a blokk üzemeltetése is versenyképes. Kedvező a rövid átrakási periódus és a tízévenként esedékes nagyjavítás rövid időtartama (kb. 40 nap) is. A blokk jól manőverezhető, a napi terheléskövetés az % tartományban előre definiált menetrend szerint valósul meg. A francia-német EPR kiforrott, biztonságos típus. A blokk terveit a finn, a francia és a kínai hatóság már engedélyezte, az USA és az Egyesült Királyság hatóságai jelenleg vizsgálják. A blokk az EUR követelményeknek megfelel. A nagy beépített kapacitásnak (1600 MW) köszönhetően a fajlagos beruházási költségek kedvezőek, a rugalmas akár 24 hónapig tartó üzemanyagciklus miatt a blokk üzemeltetése gazdaságos. Vonzó a rövid átrakási periódus és a tízévenként esedékes nagyjavítás rövid időtartama is. A biztonsági rendszerek négyszeres redundanciával rendelkeznek, a blokk fontos biztonsági mutatói (zónaolvadási gyakoriság, nagy radioaktív kibocsátások valószínűsége stb.) kiválóak. Ugyanakkor a magyar hálózat körülményei között a blokk viszonylagos hátránya a nagy egységteljesítmény, ami tranziens-, zárlati stabilitási és tartalékolási kérdéseket vethet fel (kiegészítő hálózati beruházásokkal illetve regionális együttműködéssel uralhatók). A francia-japán ATMEA1 blokk tervei alapvetően az EUR és a hasonló URD 11 igényei szerint készültek, bár erről formális tanúsítványa nincs. A létesítésnél 5 év építési idővel lehet számolni. A közepes beépített kapacitás (kb MW) miatt a fajlagos beruházási költségek kedvezőek, és a hónap hosszú üzemanyagciklus miatt a blokk üzemeltetése gazdaságos. Kedvező a rövid átrakási periódus (éves szinten átlagosan 16 nap) és a tízévenként esedékes nagyjavítás. A blokk jól manőverezhető a % tartományban. Biztonsági rendszerei a korszerű, 3. generációs atomerőművekben alkalmazott megoldásokat használják. Az AREVA-MHI közös vállalat alapítói nagy létesítési tapasztalattal rendelkeznek, együttesen idáig 123 atomerőmű blokkot építettek (jelenleg 4 blokk készül Európában és Japánban, de nem ATMEA1 típusúakat, mert az még sehol sem épül). Az AREVA és MHI összesített gyártási kapacitása is tekintélyes, világszerte 12 helyszínen képesek nukleáris berendezések előállítására. A dél-koreai APR1400 evolúciós típus, amelyet ugyancsak kipróbált technológiákra építve alakítottak ki tervezői. Gyökerei amerikaiak, a Combustion Engineering (ma Toshiba-Westinghouse) System 80+ nevű atomerőmű koncepciójának dél-koreai továbbfejlesztésével formálódott több lépésben. A típust a dél-koreai nukleáris hatóság engedélyezte, jelenleg folyik az amerikai típusengedély megszerzéséhez szükséges beadvány előkészítése, illetve az emírségi engedélyezés. EUR minősítéssel a blokk nem rendelkezik. Elődei mind rövid határidőre, késedelem nélkül létesültek. A viszonylag nagy egységteljesítmény (1400 MW) következtében a fajlagos beruházási költségek kedvezőek, a 18 hónapos üzemanyagciklus miatt a blokk üzemeltetése gazdaságos. A blokk biztonsági mutatói jók, de a súlyos balesetek megelőzésére és következményeik csökkentésére az EU országokba szánt változatnál még több nemzetközileg elfogadott megoldást (pl. olvadékcsapda, kettős falú konténment) alkalmaznak. A nagy egységteljesítmény kapcsán az EPR-nél vázolt uralható hátrányok kisebb mértékben itt is fennállnak. Záró gondolat Már eddig is bebizonyosodott, hogy hosszú távon az atomenergetika jó befektetés. A Lévai projekt résztvevőinek nincsenek kedvencei, jól látják az egyes blokkok eltérő, egymást kiegyenlítő értékeit. A mezőny biztonsági vagy műszaki szempontból kiegyensúlyozott, így a választásban minden bizonnyal inkább pénzügyi megfontolások fognak dominálni. Meggyőződésük, hogy a versenyből bármelyik típus kerül ki győztesen, az ország, a magyar energetika és környezetvédelem, a paksi régió mindenképpen profitálni fog vele. Cserháti András műszaki főszakértő Paksi Atomerőmű Zrt. cserhati@npp.hu 6 AREVA, francia(-német) atomerőmű gyártó és szállító 7 Mitsubishi Heavy Industries, japán atomerőmű gyártó és szállító 8 Cserháti András: Koreai atomerőmű az Öböl partján, Nukleon/index.php?action=abstract&cikk=126 9 Nuclear Regulatory Commission, amerikai atomenergetikai hatóság 10 European Utility Requirements for LWR Nuclear Power Plants, európai üzemeltetők egyeztetett követelményei 11 Utility Requirement Documentation, az amerikai EPRI követelményrendszere Tóth Csilla Projektigazgató, MVM ZRt., Lévai Projekt csillatoth@mvm.hu Elektrotechnika 2012/01 30

31 Prof. Dr. Aszódi Attila Az atomenergetika szakemberigénye, a műszaki oktatás helyzete Magyarországon láthatók a válaszadó társaságok. Az ábrán ugyancsak látszik, hogy hány főt foglalkoztattak 2006-ban ezek a társaságok, ezen belül mekkora a műszaki végzettségűek száma. A felmérésben összesen fő felsőfokú műszaki végzettségű dolgozó jelenik meg. Nagyjából egynegyedük gépészmérnök, 13%-uk villamosmérnök, 12%-uk vegyészmérnök, és 53% az egyéb szakterületek aránya (fizikus, informatikus, környezetmérnök, bányamérnök, olajipari mérnök, építőmérnök, stb.). Meglepő módon az derült ki, hogy energetikai szakirányú továbbképzésen a dolgozók mindössze 11%-a vett részt. A magyar villamosenergia-rendszerben jelenleg kb MW beépített kapacitás áll rendelkezésre re ezekből az erőművekből mintegy MW maradhat üzemben, MW környezetvédelmi és gazdasági okokból leállításra fog kerülni. Különböző becslések szerint 2025-re a hazai villamosenergia-igények biztosítására MW erőművi kapacitásra lehet szükség, ez tehát MW új kapacitás beépítését teszi szükségessé. Ezen belül tervbe van véve két új atomerőművi blokk építse is. Mind a meglévő erőművek üzemeltetése, mind pedig az újak építése és működtetése nagy számú műszaki szakembert fog igényelni. A magyar helyzetet komplikálja, hogy a villamosenergia-rendszer és a nagyerőművek nagyléptékű fejlesztése az 1970-es és 80-as években zajlott, tehát az a szakembergárda, amelyik ezt a fejlesztési programot végrehajtotta, mára nyugdíjas korú lett vagy ahhoz közel áll, így az új erőműépítések szakemberigényének biztosítása mellett a nyugdíjba vonulók pótlása is további kihívást jelent. Az energetikán belül kiemelten tudásigényes az atomenergetika. A cikkben azt próbálom meg áttekinteni, hogy a műszaki felsőoktatás szempontjából biztosítható-e az energetika, ezen belül pedig az atomenergetikai ipar szakemberigénye. Currently MW installed power plant capacity is available in the Hungarian electricity grid. We assume that MW will be shut down until 2025 because of environmental and economical reasons. The estimations show some increase in the electricity needs, therefore up to MW installed capacity will be necessary in year The construction and operation of MW new power plants will need not only huge amount of investments but large scale human resource development as well. In the paper the key issues of the human resource management are summarized from the point of view of the technical higher education. The human resource needs of the two planned new nuclear units are discussed, too. Az energetikai ipar várható szakemberigénye 2006-ban készítettünk egy részletes kérdőíves felmérést az energetikai cégek körében, melyben azt próbáltuk megtudni, hogy milyen várható szakemberigények jelentkeznek az energetikai iparban a fejlesztések, illetve a nyugdíjazások miatt. Az 1. ábrán 1. ábra Fontosabb energetikai cégek dolgozói létszáma [1] A 2. ábrán látható a felmérésben szereplők kor szerinti eloszlása. A társaságok azt válaszolták, hogy 10 éven belül az általuk foglalkoztatott személyi állományból várhatóan összesen 1040 fő megy nyugdíjba, a felsőfokú végzettségűek körében mintegy 26% lesz a nyugdíjba vonulók aránya ban még nem lehetett tudni, hogy a nyugdíjszabályok pontosan hogyan alakulnak. Ma viszont már tudjuk, hogy mivel a nyugdíjazás feltételei és a nyugdíj melletti pénzkereset lehetőségei jelentősen szigorodtak, illetve beszűkültek, az egyéni veszteségminimalizálás jegyében az elmúlt három évben nagyon sokan vonultak korkedvezményes vagy korengedményes nyugdíjba az energetikai iparból is. A 3. ábrán az látható, hogy a komoly gazdasági erővel rendelkező társaságok zöménél 10 éven belül a műszaki felsőfokú végzettségűeknek több mint 40%-a vagy még annál is nagyobb aránya megy nyugdíjba. A nyugállományba vonulás 2015-ig a műszaki értelmiségi réteg gerincét kivonja az energetikai iparágból. A felmérésben résztvevő társaságok azt válaszolták, hogy körülbelül 1100 új műszaki diplomást fognak alkalmazni a következő 10 évben, nagyjából fele-fele arányban BSc és MSc fokozattal rendelkező fiatalokat kívánnak majd felvenni. A felmérés idején még nem igazán lehetett tudni, hogy a BSc és az MSc képzések milyen tudásszintű szakembereket fognak kibocsátani, tehát feltételezhető, hogy az százalékos megoszlásra vonatkozó vállalati kalkuláció alapjában véve inkább valamiféle hasra ütésnek tekinthető, mintsem komoly becslésnek. Mára azt tapasztaljuk a műszaki felsőoktatásban, hogy a mérnöki BSc oklevelet szerző fiatalok zöme szeretne MSc oklevelet szerezni a munkavállalás előtt. Itt azonban meg kell említeni, hogy a BSc-MSc kétszintű oktatási rendszerben még nem értük el az egyensúlyi állapotot, sok képzés esetében csak rendkívül kis létszámmal mentek végig az első évfolyamok a rendszeren, és sok hallgató több félévnyi Elektrotechnika 2012/01 3 1

32 2. ábra A felmérésben résztvevő társaságok esetében a felsőfokú műszaki végzettségűek életkor szerinti megoszlása [2] 3. ábra A 10 éven belül nyugdíjba vonulók aránya a vezető energetikai cégeknél [2] képzési idővel le van maradva a mintatantervhez képest. Meglepő tapasztalat, hogy a műszaki diplomások között az informatikusok iránt olyan nagy a kereslet, hogy a BSc oklevél megszerzése után döntő többségüket felszívja a munkaerőpiac, és jelentős részük nem is jelentkezik MSc képzésre. A 2006-os felmérésünk rákérdezett arra is, hogy az energetikai cégek milyen szakon végzett mérnököket szándékoznak felvenni. A 4. ábrán látható, hogy alapjában véve gépészmérnökökre, villamosmérnökökre, energetikai és vegyészmérnökökre lesz szükség. A legnagyobb diplomás igény a MOL-nál, a Paksi Atomerőműnél, a Mátrai Erőműnél jelentkezik. Nagy kérdés tehát, hogy a gazdasági BSc MSc Együtt szereplők igényeinek Energetikai mérnök Gépészmérnök Villamosmérnök Vegyészmérnök Egyéb (informatikus, fizikus, mérnök-fizikus, környezetmérnök, építőmérnök, stb.) Összesen ábra Az alkalmazni kívánt felsőfokú műszaki végzettségűek várható szakterületi megoszlása a felmérés szerint [2] megfelelő színvonalon képzett szakember-utánpótlást képes lesz-e a magyar oktatási rendszer biztosítani. Erre a kérdésre alapjában véve az a válasz adható, hogy a magyar műszaki felsőoktatásban megvannak azok a szakok, szakirányok, alapvető infrastruktúrák, amelyekkel a képzés nagy valószínűséggel sikeresen elvégezhető. A hazai felsőoktatás felkészült erre a feladatra. Hogy a személyi feltételek is biztosítottak-e, az már egy nehezebb kérdés. A személyi feltételek tekintetében két komoly kihívással kell megküzdeni. Egyrészről a nyugdíjba vonulás az egyetemi oktatói gárdát is érinti, ráadásul a fiatalításra ezen a területen talán még nagyobb szükség van, mert a mostani 50+ évesek generációjából sokkal kevesebben vannak az egyetemeken, mint az szükséges lenne. A rendszerváltás után nagyon sok oktató hagyta el a felsőoktatást; az ipari és a közalkalmazotti bérek közötti nagy különbség hosszú évekig gátolta és a mai napig gátolja, hogy az iparból több évtizedes tapasztalattal bíró mérnökök visszatérjenek a felsőoktatásba, és tapasztalataikat az új mérnökgenerációknak átadják. A másik, személyi feltételekkel kapcsolatos, súlyos kihívás a demográfiai helyzet változása, mivel a rendszerváltás után hazánkban drasztikusan lecsökkent a gyermekvállalási hajlandóság. Amíg 1999-ben kb fő volt 19 éves korban Magyarországon, addig 2010-ben már csak kb fő volt ebben a korban, míg 2020-ra re csökken ennek a korosztálynak a létszáma. Ez a rendkívül durva korcsoporti létszámcsökkenés azt fogja jelenteni, hogy a felsőoktatásba beiskolázhatók létszáma jelentősen vissza fog esni. Várhatóan mind a munkaerőpiac, mind pedig a felsőoktatás nagyon nehéz helyzetbe fog kerülni, óriási verseny lesz a hallgatók, majd a munkavállalók iránt. A műszaki szakmák helyzetét tovább fogja komplikálni az az évek óta látható trend, mely szerint a középiskolákból egyre alacsonyabb szintű matematikai, fizikai és kémiai tudással jönnek ki a fiatalok. A természettudományi ismereteket adó tantárgyak óraszámát a középiskolákban drasztikusan lecsökkentette a liberális oktatáspolitika, és az érettségi rendszer átalakítása is ezeket a tárgyakat sújtotta a legjobban. Mára ott tartunk, hogy a BME-n (más egyetemeken is) az első szemeszterben a hallgatók jelentős részének felzárkóztató matematika és fizika kurzust kell indítani, amelyben átismétlik a középiskolai tananyagot. Ennek hiányában az egyetemi tananyagot a hallgatók nem tudnák befogadni. A BME Természettudományi Karának felmérése szerint [3] a BME-re belépő első éves BSc-sek felmérő matematika dolgozatának eredményei az alábbiak voltak: 2010-ben a kb fő 49%-a tudta csak 40%-nál jobbra megírni a dolgozatot, a teljesítés átlaga 40,5%-volt ben javult a helyzet, a 3351 fő 74%-a írt sikeres (40%-nál jobb) dolgozatot, a teljesítés átlaga 56% volt. A jelentős javulás vélhetően nem a hallgatók felkészültségének változását mutatja, hanem abból ered, hogy 2011-ben kevesebb volt a szöveges feladat, több a direkt számítás. Igen, sajnos az egyetemre belépő fiatalok egy jelentős részének szövegértési problémái vannak! Saját tapasztalataink alapján biztosan állíthatjuk, hogy a hallgatók matematika- és fizikatudása semmilyen korrelációt nem mutat a felvételi pontjukkal: a maximális ponttal felvettek közül is rengetegen buknak el a felmérő dolgozatokon, majd később a vizsgákon is. A középiskolások felkészültsége ugyanakkor mérhetően nagyobb, ha emelt szintű érettségit tettek matematikából és fizikából. Ezek a gyerekek átlagosan több mint 20 százalékponttal magasabb eredményt érnek el a felmérő dolgozatokon. Tudásuk stabilabb és megalapozottabb. Az egyetemek ugyanakkor félnek megkövetelni az emelt szintű érettségit, mert fennáll a veszélye, hogy nem jelentkeznének hozzájuk kellő számban a fiatalok. Pedig a minőséget a jelenlegi rendszerben egyedül ez tudná garantálni. Hosszú távon ezentúl feltétlenül szükséges lenne Elektrotechnika 2012/01 32

33 a matematika és fizika óraszámát visszaemelni a régi szintre, és az érettségi során mindenkitől megkövetelni legalább egy természettudományos tárgyból a vizsgát. Modern tudásalapú társadalmat építeni ennek hiányában nem lehet. Óriási probléma jelenleg a középiskolai tanári pálya alacsony vonzereje is. Jelenleg Magyarországon alig néhány fizika- vagy kémiatanár végez évente, és sajnos ez a szakma nem feltétlenül a legfelkészültebb, legtehetségesebb diákokat vonzza leginkább. Már középtávon is nagyon komoly szakmai utánpótlási problémákra számíthatunk, ha ezen a területen nem történik sürgősen változás. A jelenlegi kormányzat igyekszik változásokat elérni a tanárképzés területén. Idő kell, hogy kiderüljön, ezek a törekvések menynyire sikeresek. A paksi bővítés várható szakemberigénye A Magyar Országgyűlés 2009-es elvi engedélye értelmében zajlik a paksi atomerőmű bővítésének előkészítése. Az új energiapolitika is számol egy vagy két új paksi atomerőművi egység felépítésével és üzembe helyezésével a 2020-as években. A nemzetközi szakirodalom szerint [4] a humánerőforrás-igény általánosságban függ attól, hogy egy új atomerőmű milyen környezetbe kerül: rendelkezik-e az adott ország atomerőműves tapasztalattal, nukleáris kompetenciával. Ha igen, akkor üzemel-e ma is atomerőmű az országban, vagy már leállították a korábbi reaktorokat; az új atomerőművi blokk(ok) a régiekkel azonos vagy azoktól eltérő telephelyen létesülnek-e stb. Ebben a tekintetben hazánk jól áll, hiszen a jelenlegi négy paksi blokk révén komoly építési és üzemeltetési tapasztalat van az országban, az atomenergetika alkalmazásának hatósági környezete, a kutatási és oktatási intézményrendszer, a háttér mérnökirodák működnek és rendelkezésre állnak. Nem kell tehát új struktúrát létrehozni, csak a jelenlegit továbbfejleszteni. Szintén szerencsés adottságnak tekinthető, hogy a BME-n működik az oktatóreaktor, így a mérnök- és fizikusképzés rendelkezésére áll egy olyan oktatási nagyberendezés, amelyen a nukleáris szakma specialitásai, sajátosságai megtaníthatóak. Az új blokkok létrehozása három fő szakaszra bontandó, jelentősen eltérő létszámú és összetételű szakemberigénnyel: előkészítés, építés és üzemeltetés. Az előkészítés különböző fázisaiban a nemzetközi tapasztalatok szerint néhány tíz-száz fős nagyságrendben van szükség felsőfokú végzettségű szakemberek munkájára. Ezek a szakemberek a mai energetikában, az energetikai cégek háttérintézményeinél zömében rendelkezésre állnak. Sokkal nagyobb létszámok jelentkeznek az építés időszakában. A jelenleg is épülő finn Olkiluoto-3 blokk (1600 MW-os Európai Nyomottvizes Reaktorral szerelt atomerőmű) munkálatainak létszámigényét mutatja [5] adatai alapján az 5. ábra. Látható, hogy kb főnyi diplomásra van szükség egy ilyen blokk építésénél, míg a munkások (szakmunkások, technikusok) létszáma egészen 3000 főig is felmegy csúcsidőben. Az irodalmi adatok alapján Finnországban az EPR blokk üzemeltetése során főnyi személyzettel számolnak, de ezen felül az évenkénti leállás időszakában (alapvetően a nagy karbantartás, a fűtőelem-átrakás tervezése és elvégzése, valamint egyéb 5. ábra A finn Olkiluoto-3 (EPR-1600 típusú) atomerőmű építésének főbb jellemzői január és december közötti szakaszának [5] feladatok ellátására) kb embert foglalkoztatnak majd. Nem tudjuk jelenleg, hogy milyen típusú blokkok épülhetnek Pakson, így a fenti adatok egy az egyben nem alkalmazhatóak a paksi 5. és 6. blokkra. Az üzemeltetői létszám a modern 3. generációs blokkoknál alapjában véve a fő/blokk nagyságrendben mozog. Az atomerőmű bővítése kapcsán nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy nemcsak az atomerőmű, hanem a háttértevékenységet végző cégek, kutatóintézetek, mérnökirodák, hatóságok is szakképzett munkaerőt igényelnek. Ahogy fent írtuk, ezek ma léteznek, működnek Magyarországon, tehát szerencsére nem kell újonnan létrehozni őket, de létszámbővítésre egészen biztosan szükségük lesz. Rendkívül nehéz kérdés a szakmunkás- és technikusképzés ügye, ami jelentősen visszaesett az elmúlt két évtizedben, és rendszerszintű átalakításra szorulna ahhoz, hogy az ipar és a társadalom hosszú távú érdekeinek megfelelően működjön, de ez a képzési terület kívül esik a szerző szakterületén. Irodalomjegyzék [1] Aszódi Attila: Energetikai szakember igények felmérése, előadás az OAH Tudományos Tanács ülésén, Budapest, január 24. [2] Aszódi Attila: Energetikai szakember igények Magyarországon; Budapest, előadás a Szakújságírók Egyesülete számára, április 15. ( eloadasok/aszodi_szake_igenyfelm_szakujsagirok_ _v3.pdf) [3] Csákány Anikó, BME TTK Matematikai Intézet, személyes közlés, november [4] Human resource issues related to an expanding nuclear power programme IAEA-TECDOC-1501, International Atomic Energy Agency, Vienna, May 2006 [5] TVO, Prof. Dr. Aszódi Attila egyetemi tanár, igazgató, BME, Nukleáris Technikai Intézet aszodi@reak.bme.hu Elektrotechnika 2012/01 3 3

34 Ezekről az előnyökről és az esetleges felmerülő és megoldandó akadályokról beszélgettem dr. Nemes Imrével, a reaktorfizikai osztály vezetőjével, aki a C15 ötletének megalkotója. Imre, mióta foglalkoztat a C15 megvalósításának gondolata? Szucsán Marina C15 Az itt olvasható riport bepillantást enged az atomerőmű életének egy sajátságos területére, a nukleáris üzemanyagciklus tervezésére, fejlesztésére. A riporter (Szucsán Marina) dr. Nemes Imre osztályvezetőt kérdezi egy új jelentős gazdasági előnyt biztosító üzemanyagciklus bevezetéséről. Ismét nagy kihívás előtt áll a Paksi Atomerőmű. Nemrégiben sikeresen lezárták a Teljesítménynövelési Projektet, megfelelő ütemben halad az Üzemidő Hosszabbítási Projekt. Befejezéséhez közeledik az átállás az új gadolíniumos nukleáris üzemanyagra, és máris új javaslattal állt elő a PA Zrt. Reaktorfizikai Osztálya. Mire a szakma megszokott és szókincsébe fogadott olyan rövidítéseket, mint TN (teljesítménynövelés) és ÜH (üzemidő-hosszabbítás), a most születőben lévő gyermek alkotói már nevet is adtak a jövevénynek: C15. A C15 jelentése az, hogy az eddig megszokott évente végrehajtott blokkleállásokról és üzemanyag-átrakásról átállnának 15 hónapos leállási ciklusokra. A megoldás szerint négyévente eggyel kevesebb leállást kell végrehajtani. A 15 hónapos ciklus egyik műszaki feltétele a magasabb dúsítású nukleáris üzemanyag alkalmazása, amelyben több a szufla (reaktivitás tartalék) és huzamosabb hőtermelésre képes. Az átállás gazdasági előnyei kézzel foghatóak: négyből az egy megspórolt leállás ideje alatt villamos energiát termelnek, a karbantartási költségek is jelentősen csökkenthetők. Ám a hasznot itt sem adják ingyen, a megvalósítás kapcsán rengeteg kérdés merül fel: az érintett berendezések szempontjából kivitelezhető-e, az elfogadott műszaki felülvizsgálati ciklusokkal kompatibilis-e, az átalakítások végrehajtása szempontjából nem hátrányos-e, hogyan fog reagálni a felügyelő hatóság, és még sok-sok egyéb felvetés is adódhat. A nyitott kérdések megválaszolására irányul a jelenleg folyó, a projekt jogosultságát igazoló, a döntéshozást elősegítő munka. Körülbelül egy éve. Eddig a nukleáris üzemanyagon, üzemanyagcikluson 4-5 évente módosítottunk, kisebb-nagyobb mértékben. Mivel lassan lezajlik a gadolíniumos üzemanyag bevezetése, időszerű az új fejlesztésen gondolkodni. Időközben megjelentek orosz intézmények publikációi 5%-hoz közeli urándúsítású üzemanyag alkalmazásának javaslatával, ennek lehetőségeit elemeztük. Ami a hosszú kampányokat illeti, az egész világon a nukleáris reaktorokat üzemeltetők körében több mint egy évtizede divat a ciklusidő növelése 12 hónapról 18, ill. 24 hónapra. A PA Zrt. vezetése részéről is elhangzott kérésként, hogy vizsgáljuk meg az esetleges hosszabb üzemelési ciklusra áttérés lehetőségét. Ismeretes volt számunkra, hogy a mi reaktorunk nem igazán alkalmas 24, de még a 18 hónapos ciklusok alkalmazására sem a reaktor fizikai jellemzői miatt és a kazetták jelenlegi geometriája mellett. Mindazonáltal a vizsgálatokból az derült ki, hogy 4,8% körüli urándúsítású üzemanyaggal 15 hónapos kampány már megoldható. A négy blokkunk leállásai szép egyenletes ciklusba rendezhetők ötéves periódusokban, négyszer tizenöt hónapos ciklussal, amikor az 5 évből 4-ben csak három-három blokk áll le. Ami a töltetek megvalósíthatóságát illeti, azért ez nem olyan egyszerű kérdés. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a PA Zrt. reaktorfizikusi gárdája némi külső intézeti segítséggel rendelkezik olyan szintű számítási apparátussal, ami a tervezési folyamat egészét lefedi, bármilyen ésszerű üzemanyag-geometria esetére. A C15 elvi lehetőségéről első alkalommal a Műszaki Igazgatóság 2010-es évzáró értekezletén számoltam be, innen kezdve indult az előkészítő munka. Ma, körülbelül háromnegyed év után az üzemanyag oldaláról a megvalósíthatóság terve rendelkezésre áll. A leendő projekt nagyon sok szakmát érint. Milyen szervezetekkel szükséges az együttműködés? Elsősorban a karbantartókat, ciklikus felülvizsgálati programok végrehajtásáért felelős szervezeteket érinti az átállás. Az első megbeszélésen az összes szakma képviselte magát. Számomra meglepő módon többségében pozitív volt a kollégák hozzáállása. Ráadásul találkoznak a törekvések. Jelenleg hatalmas mennyiségű háttérmunka eredményeképpen engedélyeztetés alatt áll a legfontosabb berendezéseink vizsgálati ciklusidejének módosítása, növelése, nemzetközi szabványok alapján. Hogy látod, ha engedélyt kapunk az átállásra, reálisan mikor lehetne átállni a 15 hónapos ciklusokra? Úgy tervezzük, hogy az idén kora ősszel a cégvezetői értekezlet elé benyújtjuk az előterjesztést, mely alapján döntés születhet a projekt indításáról. Az én asztalom az áttéréshez szükséges új nukleáris üzemanyag elemzése, engedélyezése. Az eddigi fejlesztésekhez hasonlóan az OAO TVEL-lel szerződést kell kötni. Már megtörtént az első konzultáció a szállítóval. Az orosz partnerek képesek és hajlandók a számunkra szükséges dúsítású üzemanyagot gyártani. Új üzemanyagmodernizálási szerződést kell majd kötni velük. A szerződés alapján kezdődhetnek az engedélyezési dokumentációhoz szükséges elemzések, számítások. Ez a munka várhatóan másfél-két évig fog tartani. Az engedélyezési folyamat további félév. Az engedély megszerzése után jöhet a gyártás, szállítás, paksi bevezetés. Természetesen ezzel párhuzamosan folynia kell az összes, más szakterületeket érintő tevékenységnek, ami az engedélyezési dokumentáció összeállításához szükséges. Milyen előkészítési munkák szükségesek a projekt megvalósítása előtt? Jelenleg úgy látszik, legfontosabb az üzemanyag- és a karbantartási ciklusok összehangolása. Nem kell mindent már most megoldani, de a lehetőségeket a döntések meghozatalához vázolni kell. Pozitív döntés esetén kétévi előkészítés után a évre kiinduló állapotba hozhatók a blokkok és 2015-ben lehetne először az évi három leállás. Köszönöm a beszélgetést, és sok sikert kívánok ebben a kezdeményezésben. Szucsán Marina Elektrotechnika 2012/01 34

35 Biztonságtechnika biztonságtechnika biztonságtechnika Arató Csaba, Kádár Aba, Dr. Novothny Ferenc Érintésvédelmi Munkabizottság ülése december 7. Az Érintésvédelmi Munkabizottság 258. ülésén dr. Novothny Ferenc vezetésével a munkabizottsághoz, illetve az egyesülethez beérkezett szakmai kérdéseket tárgyalt meg és fogalmazott meg válaszokat. Így többek között állást foglalt a felvonulási állványok EPH-bekötéséről, a nagyfeszültségű vezetékek élettani hatásáról és hurokimpedancia-mérések kiértékeléséről. 1.) Pomázi Péter az építkezési felvonulási fémállványok EPH-bekötésével és villámvédelmével kapcsolatban tett fel kérdéseket: A fémállványzat EPH-ba való bekötését milyen végzettségű szakember végezheti, a bekötést kell-e felülvizsgálni, ezt a felülvizsgálatot ki és milyen végzettségű személy végezheti; végül: a külső homlokzati állványzat villámvédelmét milyen módon lehet megoldani? A témakörre vonatkozó szabványok: az áramütés elleni védelemmel általánosságban foglalkozó MSZ HD :2007 és az MSZ HD :2007, amely az építési és bontási területek villamos berendezéseire ad meg követelményeket. Ez utóbbi ugyan foglalkozik érintésvédelmi előírásokkal, de EPH-ról külön nem intézkedik. Ezért az építkezési felvonulási fémállványok EPH-hálózatba való bekötését és ellenőrzését a már visszavont szabványok előírásai alapján célszerű végezni. Így ez esetben irányelvként alkalmazni lehet a ME-04-64:1991 jelzetű korábbi iparági szabványt, amelynek címe: Építési felvonulási villamos berendezés követelményei (megtalálható az MSZH 1992-es zsebkönyv formátumú Érintésvédelmi szabványgyűjteményében). A szabvány szakaszának előírása: Az épülő épületekben az építkezés előre haladása során kialakuló nagykiterjedésű fémhálózatok egymás közötti, illetve a már kialakuló (kialakult) EPH-rendszerrel, valamint a védővezetővel való összekötését folyamatosan (az elkészülés után minél hamarabb!) meg kell valósítani. A szakasz szerint: Az egyes felvonulási fogyasztóberendezések és a környezetükben lévő velük egyidejűleg kézzel érinthető nagykiterjedésű fémszerkezetek EPH-kapcsolatát legalább az üzemeltetés időtartamára ideiglenes jelleggel létre kell hozni. (Az EPH-rendszer kialakításánál az ideiglenes berendezések esetében is szerkezet, keresztmetszet, anyag vonatkozásában az MSZ HD :2007 szabvány 544. fejezetének előírásait kell betartani.) A szabvány szakasza szerint: Csak szakképzett, felelős személy végezheti, illetve irányíthatja: az érintésvédelmi, a villámvédelmi és a földelési berendezések létesítését és bekötését, felülvizsgálatát, ellenőrzését. A szabvány itt sajnos nem részletezi, hogy a felelős személy villamos vagy állványozó szakképzettségű legyen-e, aki bekötést elvégezheti. A munkabizottság állásfoglalása szerint villamos szabványok szerinti vezetéknek bekötése, valamint bármilyen villamos vezetőnek a fő földelő sínhez (fő földelőkapocshoz) vagy az érintésvédelmi védővezető-rendszerhez való bekötése villamos munka, ennek elvégzéséhez erősáramú villamos szakképzettség szükséges. Két fémszerkezetnek (állványrésznek) fémszerkezeti elemmel történő összekötése viszont állványozási munka, még abban az esetben is, ha ez EPH-összekötést is jelent; ehhez tehát állványozási szakképzettség szükséges. Az EPH-bekötéseket elkészültük után minden esetben legalább szerelői ellenőrzést kell végezni szemrevételezéssel, (kivitelezést, méreteket), és ellenőrizni kell a vezetők folyamatosságát. Az eredményt dokumentálni kell. E vizsgálatot erősáramú villamos szakember (pl. villanyszerelő) is elvégezheti. Kétség esetén kell méréseket végezni az MSZ HD :2007 szabvány szakaszának előírásait, követelményit betartva. Ezt már csak képesített erősáramú alapképzettségű felülvizsgáló végezheti, az eredményeket szintén jegyzőkönyvezni kell! A felvonulási állvány villámvédelmére általánosságban a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet, OTSZ. XIV. fejezetének előírásai ( ) vonatkoznak. Kötelező villámvédelemről gondoskodni az ideiglenes felvonulási létesítményeknél április 1. és október 31. közötti időszakban. A villámvédelmi berendezést az érvényes MSZ EN , -2, -3:2011 és -4:2006 villámvédelmi szabványsorozat követelményeinek megfelelően kell kivitelezni. A villámvédelemmel kapcsolatos további részletes válaszadásra egyesületünk Villámvédelmi Munkabizottságát kértük fel. 2.) Kis Anna ingatlanvásárlással kapcsolatban kérdezte, hogy 120 kv-os nagyfeszültségű távvezeték mellett lakni biztonságos-e? Menynyire komolyak az aggodalmak egy ilyen vezeték rákkeltő/gyermekkori leukémiát okozó hatásairól, illetve milyen egyéb egészségkárosító, illetve közérzetzavaró kockázatokkal kell számolni. A vezeték az adott ingatlan esetében a kert egy része fölött fut (kapu, bejárati rész), a ház tőle kb. 15 m távolságban helyezkedik el, ugyanakkor a mindennapi gyakorlatban 15 percnyi gyalogút is vezet a vezetékek alatt. Az élettani hatások szempontjából figyelembe veendő villamos és mágneses térerősségek határértékeit az ENSZ Egészségügyi Világszervezet (WHO) keretében működő Nemzetközi Sugárvédelmi Egyesülés (IRPA) határozta meg, amelyek a következők: Tartózkodási idő a távvezeték alatt Villamos térerősség E Forrás: ERŐTERV Közlemények, A táblázat alapján tehát a villamos térerősség esetében 5 kv/m, míg mágneses térerősség esetében 100 mikrotesla az a határérték, amely alatt az emberi szervezetre semmiféle káros hatás nincs. A 120 kv-os távvezeték alatt a legnagyobb belógás helyén 1,8 m magasságban mért legnagyobb értékek: 3 kv/m, és 10 mikrotesla; 220 kv-os távvezeték alatt pedig 1,3 kv/m-t (6 m távolságban: 3,8 kv/m), illetve 4,9 μt-t mértek, ezek jóval kisebbek az előbb megadott határértékeknél. Ennek alapján az életfolyamatokra a távvezeték nincs befolyásoló hatással. (Erőterv Közlemények alapján) 3.) Páncsity Sándor kérdése mérési eredmény kiértékelésével kapcsolatos. Egy régóta üzemelő, de közben többször felújított és bővített épület hálózati csatlakozási pontján megmért hurokimpedancia 2,2 Ω. Az épületben vannak olyan 16 A-es névleges áramerősségű kismegszakítóval védett dugaszoló aljzat áramkörök, amelyekben a végponton, pl. 3,12 Ω értéket mértem. Az ebből táplált hosszabbítókból táplált fogyasztóknál még ennél is nagyobbat. Így a létesítés időpontjában érvényes MSZ 172-1:1986 szabvány előírásai szerint ez nem megfelelő minősítésű. A területileg illetékes áramszolgáltatónak milyen kötelezettségei vannak e téren? Mi lehet ennek az oka, és mit lehet tenni annak érdekében, hogy megfelelő eredményű legyen a felülvizsgálat? Az áramszolgáltatónak nem a hurokellenállás értékére, hanem a feszültségtartásra vonatkozóan van kötelezettsége. A csatlakozási ponton az MSZ EN 50160:2008 szabvány 4.2. szakasza szerint a Mágneses térerősség B legfeljebb 8 óra/nap 10 kv/m 1000 μt korlátlan 5 kv/m 100 μt Elektrotechnika 2012/01 3 5

36 névleges feszültségértéke 230 V. A 4.3. szakasz előírása: A feszültségváltozás ajánlottan ne haladja meg a ± 10%-ot. A szakasz szerint a tápfeszültség minden 10 perces átlagos effektív értékének U n + 10% / - 15% tartománynak kell lennie. Úgy gondoljuk, hogy a mért nagy hurokellenállás-érték nincs öszszefüggésben az áram- szolgáltatói szolgáltatás elégtelenségével. A mért nagy értéket okozhatja mérési hiba is, de ez esetben sokkal valószínűbb az, hogy a régi épület hálózatában az Ön által mért csatlakozási pont előtti vezetékek egyes csatlakozási, leágazási pontjainak rosszak a kötései (pl. félig elégett, kilazult, korrodált vagy összesodrással készített szabványtalan kötéspontok). Ezt igazolhatja az is, ha háromfázis esetén, az egyes fázisokban mért értékek nagyon eltérőek. A rossz kötések előfordulhatnak a nulla-nullázóvezető hálózaton is! Ehhez még hozzájárulhatnak a hosszú és elégtelen keresztmetszetű vezetékek is. Amennyiben hozzáférhetők, célszerű lenne ezeket ellenőrizni. Ha ez nem lehetséges, akkor áram-védőkapcsoló alkalmazása vagy kiegészítő egyenpotenciálú összekötések készítése szükséges. Kétség esetén a kiegészítő egyenpotenciálú összekötések hatásosságát az MSZ HD :2007 szabvány szakasza szerint kell ellenőrizni. Az MSZ 1:2001 szabvány 4.1. szakasza a nemzetközileg megkötött átlagértékeken túlmenően kimondja, hogy a közcélú 230/400 V-os kisfeszültségű elosztóhálózatokon az időleges feszültségváltozások legfeljebb 15%-kal haladhatják meg a névleges feszültségek értékét. Ez azt jelenti, hogy a rövid ideig (de a védelmek működési idején túl) tartó feszültségcsökkenés sem lehet 15%-nál több. Ez a követelmény a mért hurokellenállások esetén nem lenne tartható. Lehetséges, hogy a nagy ellenállásértékeket csupán a tápvezetékben lévő rossz érintkezés okozza, amit a modern műszerek másodpercnél is rövidebb mérési árama nem tud átütni, de a hosszabb ideig tartó üzemi terhelés már igen. Ebben az esetben lehet, hogy a fogyasztónak nincs feszültségpanasza. Ezt azonban célszerű közölni az áramszolgáltatóval, aki a méretlen vezetékszakaszon hőkamerás vagy más módszerrel kikeresi és kijavítja az érintkezési hibát. 4.) Páncsity Sándor javasolta, hogy az ÉV Munkabizottság tartson egyes vidéki MEE városokban, pl. Baján kihelyezett üléseket. Sajnos ez nem oldható meg. Arra valószínűleg lesz lehetőség, hogy igény esetén megfelelő előkészítés után a Munkabizottság vezetői meglátogassák ezeket a városokat, illetve a MEE helyi csoportjait. Kádár Aba, lektor Összeállította: Arató Csaba Dr. Novotny Ferenc ÉVÉ Mubi vezető Megjelent a szabványossági (tűzvédelmi) felülvizsgálóknak szóló új jegyzet december elején a MEE kiadásában megjelent az Erősáramú Berendezések Felülvizsgálóinak Kézikönyve címmel a villamos berendezések (tűzvédelmi jellegű) szabványossági felülvizsgálóinak szóló legújabb, átdolgozott és korszerűsített tanfolyami jegyzet. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület fennállása óta feladatának tekinti a villamos biztonságtechnika különböző szakterületeivel foglalkozó szakemberek oktatását, illetve továbbképzését. Ennek keretében az egyesület már több évtizede foglalkozik az erősáramú berendezéseket felülvizsgáló szakemberek képzésével, oktatásával. Jelenleg a módosított 9/2008.(VI.28.) SZMM rendelet jogosítja fel az egyesületet az Érintésvédelmi és erősáramú berendezés szabványossági felülvizsgáló (OKJ: 165 sorszámú, , -02 azonosító számú) szakképzéshez kapcsolódó tanfolyamok és vizsgák szervezésével. Az egyesület nemcsak az oktatást és vizsgát szervezi meg, hanem a képzéshez tartozó és az oktatáshoz szükséges tanfolyami jegyzetet is elkészíti és kiadja, illetve forgalmazza. A MEE a kiadott jegyzeteket az egész országban forgalmazza (az Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló, illetve a Villámvédelmi felülvizsgáló szakembereknek szóló jegyzetekkel együtt), az ország minden ilyen oktatást végző intézete e jegyzeteket használja. Az első tanfolyami jegyzet 40 évvel ezelőtt, a 60-as években jelent meg. Azóta természetesen több kiadása volt, minden esetben követte az aktuális műszaki fejlődést és az új szabványokat, valamint a vonatkozó műszaki tartalmú jogszabályokat. A közelmúltban bekövetkezett nagyon sok és lényeges jogszabály- és szabványváltozások pl. az európai létesítési és termékszabványok érvénybeléptetése majd azok változásai ismét szükségessé tették a jegyzet átdolgozását. A neves szakérők bevonásával végzett előkészítő munkák után december elején jelent meg az új jegyzet, új szerkesztésben, átdolgozott és korszerűsített tartalommal. A jegyzet az erősáramú villamos berendezések felülvizsgálata és ellenőrzési feladatainak tisztázása után foglalkozik az égés és a robbanás fizikájával, majd részletesen ismerteti a október 6-án hatályba lépett új OTSZ-t, a 28/2011.(IX.6.) BM rendeletet. Ezt követően a kisfeszültségű rendszerek létesítési követelményeit az érvényes MSZ 2364/MSZ HD szabványsorozat és a tárgyhoz kapcsolódó szabványok, pl. az MSZ EN 61140, MSZ EN 60529, MSZ 447, MSZ 2040 előírásai alapján ismerteti. Kitér a jegyzet a visszavont szabványokra (pl. MSZ 1600-as sorozat), valamint a robbanásveszélyes térségek követelményeire is az MSZ EN szabványsorozat létesítési és ellenőrzési előírásainak alapján. A következőkben a MSZ HD és az MSZ szabványok előírásai nyomán a felülvizsgálati módszerek kerülnek ismertetésre. Részletesen foglalkozik a jegyzet a túláramvédelem elméleti, gyakorlati és ellenőrzési kérdéseivel is. Majd a felülvizsgálatok és szigetelésmérések helyszíni lebonyolításához ad útmutatót, valamint a vizsgálatok dokumentálásához nyújt segítséget ajánlott minták bemutatásával. A jegyzet szokás szerint a villamos balesetekkel, mentéssel és elsősegélynyújtással is foglalkozik, ismertetve a legújabb kutatási eredményeket. A méréstechnikai tájékoztató után többek között a szabványrendszerekről, előszabványokról, hatósági és vizsgáló intézetekről, tanúsítási rendszerekről, mérésügyi kérdésekről, feliratokról, jelölésekről, figyelmeztető táblákról és védettségi fokozatokról ad tájékoztatást. Külön táblázatokban foglalja össze a tárgykörhöz kapcsolódó hatályos jogszabályok és érvényes szabványok listáját. Szintén szokásos módon összefoglaló ellenőrző és tesztkérdések egészítik ki a jegyzetet. A jegyzet, mint említettük elsősorban az erősáramú villamos berendezések szabványossági (tűzvédelmi jellegű) felülvizsgálóinak oktatására szolgál. Reméljük, hogy jól tudják majd használni a gyakorló szakemberek vagy az érdeklődő kollégák is, az újabb előírások megismerésére vagy a meglévő tudásuk felfrissítésére. Arató Csaba, a MEE tagja A jegyzet megvásárolható a MEE titkárságán: 1075 Budapest, VII. Madách Imre u. 5. III. emelet. Ügyintéző: Szeli Viktória, szeli@mee.hu, Telefon: , fax: A jegyzet ára: 5600 Ft Elektrotechnika 2012/01 3 6

37 Hírek hírek Hírek Energetikai hírek a világból Lengyelország elkötelezett az atomerőmű-építés mellett Az állami tulajdonú lengyel energiavállalat, a Polska Grupa Energetyczna (PGE) 2011 novemberében jelentette be a felépítendő atomerőmű lehetséges három helyszínét. Az továbbra sem kérdés, hogy mindenképpen a tengerparti helyszínek élveznek előnyt, és Zarnowiec, ahol a 80-as években egyszer már megkezdődött az atomerőmű-építés, maradt az egyik favorit, a további lehetséges helyszínek Gąski és Choczewo. A korábban megvizsgált 92 lehetséges helyszín közül azért esett ezekre a szakértők választása, mert a hűtéshez a közelben mindenképpen nagy mennyiségben kell víznek rendelkezésre állnia, másrészt az átviteli hálózat kiépítésére ezek a helyszínek kedvező lehetőséget biztosítanak tavaszán megkezdődik a kiválasztott három helyszín vizsgálata, ezek eredménye alapján az erőmű helyszínére vonatkozóan a végső döntést 2013-ban hozzák meg. Az erőmű reaktorára vonatkozó tendert még idén kiírja a PGE. Jelenleg a franciák a favoritok (az EdF és az Areva), illetve az egymással is versenyben álló két amerikaijapán konzorcium, a Westinghouse-Toshiba, illetve a GE- Hitachi. A pályázaton várhatóan indulhat még a koreai KEPCO és a japán Mitsubishi, tehát azok a cégek, illetve konzorciumok, amelyek ma képesek korszerű atomrektor szállítására. Már folyamatban van a mérnöki szerződés, illetve a helyszíni vizsgálatok elvégzésére kiírt pályázatok elbírálása. A tanácsadói feladatok ellátására és a projekt finanszírozására a PGE a KPMG-t választotta a pályázat eredményeként. A mintegy 3000 MW kapacitású erőmű megépítésének költsége mintegy 10 Mrd. Az építés mellett komoly fejlesztéseket kell még végrehajtani az átviteli hálózaton is. A projekt sikerességének egyik kérdéses pontja a finanszírozás. Az atomenergia-program legfőbb célja a lengyel energiamix átalakítása, az energiaellátás kiszámíthatóságának és a diverzifikációnak az elősegítése. Az elektromos energia tekintetében (2008-as állapot) a lengyel energiamix 58,6%-ban szén, 33,5% lignit, 3,1% gáz, 2,7% megújuló és 1,1% olaj alapú. Az energiastratégia szerint ezt 2030-ig olyan módon szeretnék átstrukturálni, hogy a szén 36,0%, a lignit 21,0%, az olaj 1,5% részesedése mellett a megújulók aránya 18,8%-ot, az atomenergia 15,7%-ot tegyen ki. Az atomerőmű-fejlesztési projekt a lengyel energiapiac történetében az egyik legnagyobb kihívás, amely stratégiai jelentőséggel bír a lengyel nemzetgazdaságra. A projekt lebonyolítása nagyon sok intézmény közös munkáját feltételezi, s feszes időtávban gondolkozik (2020-as határidő), ami gyors, koordinált és hatékony lépéseket igényel. Forrás: Nemzetközi Energia Ügynökség Korea 5,6 milliárd $-t költ atomerőművek biztonságára A Korea Hydro & Nuclear Power Co., Dél-Korea állami energetikai óriás cége az elkövetkezendő 10 esztendőben 5,6 milliárd $-t költ atomerőművek biztonsági rendszerének fejlesztésére. Ez az összeg a 2020-ig eladott/eladandó nukleáris berendezésekből származó bevétel 7%-a. Jelenleg a fejlesztésre a bevétel 6%-át fordítják. Ez a fejlesztés lehetőséget biztosít arra, hogy a reaktorok élettartamát 80 évre kiterjesszék. Az első külföldön értékesített atomerőműve a cégnek 2009-ben az Egyesült Arab Emírségek részére történt. A cégnek jelenleg 21atomerőműve üzemel Dél-Koreában, és 2017-ig újabb 7 erőmű építése szerepel a tervei között. A jelenleg építés alatt állók 6,5-ös közvetlen a közelben lévő földrengésnek állnak ellen, az új fejlesztés már 7-es erősségű földrengést is zavar nélkül kibír. Korea jelenlegi villamosenergia-szükségletének 33%-át állítja elő atomerőművek segítségével, 2030-ra ez a hányad eléri majd az 59%-ot. Finnország épít, amíg Németország bezár atomerőművet Amíg Németország döntött atomerőművei bezárásáról, addig Finnország új atomerőművek építéséről döntött, függetlenül a fukushimai balesettől. Egy finn konzorcium bejelentette azt a helyszínt, ahova az új erőművet telepíteni fogják. A döntést az orosz energiafüggőség csökkentésére, illetve a fém- és faipar versenyképességének biztosítása céljából hozták. A szóba jöhető telephelyek mind Észak-Finnországban találhatók, a jelenlegi tervek szerint 2020-ban már üzemelni kell. Ez lesz a hetedik atomerőmű Finnországban. A finn közvélemény döntő többsége nem utasítja el az atomerőműveket, még Fukushima óta sem. Törökország partnert keres nukleáris erőműve építéséhez Törökország Japánnal kezdett tárgyalásokat a Feketetenger melletti Sinopba tervezett atomerőműve felépítésére, de a tárgyalások vontatottan haladnak, ezért az ország új partnerek után néz. A tárgyalások lassú előrehaladásának oka, hogy nem tudnak megegyezni az erőművet működtető céggel kapcsolatban. A legújabb információk szerint Oroszország fogja építeni az erőművet, melynek költségeit a török parlament már jóvá is hagyta. Az erőművet az állami tulajdonú orosz Atomstroyexport tervezi és építi, az erőmű bekerülési költsége 20 milliárd $ körül várható. Tekintettel arra, hogy Törökország a gázszükségletét Oroszországból szerzi be, az atomerőmű építésével energetikailag jelentős függőségbe fog kerülni Oroszországtól. Dr. Bencze János benczej36@t-online.hu Elektrotechnika 2012/01 3 7

38 Hírek Hírek hírek Hírek A paksi atomerőmű kész a további 20 éves üzemeltetésre A jogszabályban meghatározott feltételek szerint a tervezett üzemidő lejárta előtt egy évvel, vagyis december 5-én a Paksi Atomerőmű Zrt. benyújtotta az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH) jóváhagyásra az 1. blokk 20 éves üzemidő hosszabbításra vonatkozó engedélykérelmét mondta december 13-án Hamvas István vezérigazgató egy sajtóbeszélgetésen. Mint Hamvas István elmondta: mivel az egyes paksi blokk december 14-én kezdte meg működését, így a jogszabályok szerint egy évvel korábban kell benyújtaniuk az OAH felé az üzemidő hosszabbításra vonatkozó kérelmet. Az üzemidő hosszabbítás alapját egy sor műszaki és biztonsági intézkedés képezi, amelyek azt igazolták, hogy a 20 éves üzemidő hosszabbításnak nincs biztonsági vagy műszaki akadálya, gazdasági szempontból pedig jó befektetés. A vezérigazgató jelezte azt is, hogy az üzemidő hoszszabbítás megvalósítási vizsgálatát már 2000-ben elkezdték. Az erőműben ettől függetlenül már korábban is számos biztonságnövelő intézkedést hajtottak végre, így például 1996 és 2002 között 60 milliárd forintot fordítottak biztonságnövelésre, és ezt követően is folyamatosan korszerűsítették a berendezéseket. Ezen belül csak a földrengés állóság javítására 2,5 milliárdot költöttek. A korábban 440 MW-os blokkok mára 500 MW teljesítményen üzemelnek és mindenben megfelelnek az elvárható biztonsági kérdéseknek. Az elvégzett hatalmas munkának köszönhetően - melyeknek hatékonyságát a hazai felülvizsgálatok mellett 20 nemzetközi vizsgálat is megerősített igen nagy a valószínűsége, hogy az atomerőmű kérelmét a nem utasítják el, hiszen - mint Hamvas István hozzátette abban biztos vagyok, hogy az OAH minden biztonsági előírásának meg tudunk felelni és a felmerülő igényeket ki tudjuk elégíteni. A célzott biztonsági felülvizsgálatról szólva a vezérigazgató kiemelte, hogy a biztonság követelményeire mindig is ügyeltek, már 1986 óta folyamatosan napirenden van ez a kérdés Pakson. Az erőmű mindezek miatt már korábban kielégítette azokat az elvárásokat, amelyek a fukushimai baleset kapcsán felmerültek, de mint eddig is természetesen folyamatosak a további biztonságnövelő intézkedések. Gazdaságosabb és biztonságosabb hulladékkezelés Új, gazdaságosabb hulladék-elhelyezési koncepció kidolgozását kezdi meg a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kft. A tervek a jövőre nyíló bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló felszín alatti létesítményét és a paksi atomerőmű elhasznált fűtőelemeit tároló Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóját is érinthetik. Az RHK jövő évre tervezett költségvetése 3 milliárd forinttal kevesebb, mint az idei évi 16 milliárd forint volt, így 13 milliárd forinttal gazdálkodhatnak jelentette be Kereki Ferenc, a társaság ügyvezető igazgatója budapesti évértékelő ajtótájékoztatóján. Az RHK feladatairól szólva Kereki Ferenc elmondta, hogy a Tolna megyei Bátaapátiban található Nemzeti Radioaktívhulladéktároló (NRHT) felszíni létesítménye idén fogadta a hordó kis és közepes aktivitású hulladékot, így ezzel elérték a hatóság által engedélyezett maximális kapacitást. Befejeződött a két föld alatti tároló kamra kialakítása, ezek végleges használatba vétele végére várható. Vizsgálják annak lehetőségét, hogy miként lehet még hatékonyabban kihasználni a felszín alatt rendelkezésre álló teret, így a biztonságos tárolás mellett, a gazdaságos üzemeltetés is nagyobb hangsúlyt kaphat a jövőben. A paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) idén 480 darab, az atomerőműben elhasznált fűtőelemet vett át 50 évnyi tárolásra. A létesítményben így már 7027 kiégett kazettát helyeztek el, jövőre pedig újabb 4 modult helyeznek üzembe a folyamatosan bővíthető tárolóban, ezek belépésével további mintegy 2000 kazettát tudnak majd elhelyezni a következő években. Az RHK itt is vizsgálja egy új, gazdaságosabbnak ígérkező tárolási mód bevezetését. Az úgynevezett konténeres tárolás már több országban bevált, ugyancsak biztonságos módszer, alkalmazásának lehetőségét most kezdik vizsgálni a hazai szakemberek. A hazai radioaktívhulladék-elhelyezés fontos helyszíne a Pest megyei Püspökszilágyon található Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) is, ahol a nem atomerőművi eredetű kis- és közepes aktivitású hulladékokat tárolják. Itt jelenleg a biztonságnövelő és térfogat-felszabadító feladatokra összpontosítanak, s a korszerűsítésnek köszönhetően a tároló 5040 köbméter hulladék befogadására alkalmas, amely a tervek szerint 2060-ig működhet. Az RHK negyedik projektje a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését célozza meg. A Nyugat- Mecsekben, Boda térségében már megtalálták a kutatók azt a kőzetet, amely alkalmas lehet a további vizsgálatokra, sőt akár egy majdani tároló befogadására is. A tervek szerint 2013-ra eljuthatnak a vizsgálatokkal arra a szintre, hogy az év közepén várhatóan kijelölhető a majdani végleges tároló helyszíne. Csúcstechnológiás közvilágítás négy településen Négy dunántúli település Balatonkeresztúr, Dörgicse, Nagykapornak és Teskánd közvilágítási rendszere újult meg az ELMIB csoportnak köszönhetően, mégpedig úgy, hogy eközben nem növekedtek a települések terhei. A hazai közvilágítási piac vezető magyar tulajdonú cégeként az ELMIB célja, hogy a közismerten nehéz gazdálkodási helyzetben lévő önkormányzatok számára úgy biztosítsa az egyik legfontosabb közfeladat megújításának lehetőségét, hogy eközben nem növekednek a települések terhei. A program által elérhető energia-megtakarítás egy nagyobb község esetében elérheti az évi 5 millió forintot is, ami azt jelenti, hogy hosszabb távon több pénz juthat a település számos egyéb fontos feladatának ellátására tudtuk meg Mártha Imrétől, az ELMIB Zrt. vezérigazgatójától. Mint mondta, nem véletlen tehát, hogy a kormányzat által elfogadott energiastratégia is kiemelt lehetőségként rögzítette a közvilágítás energia-hatékonyságának növelését. A közvilágítási rendszerek megújítása két pilléren nyugszik. Műszaki alapja a ma elérhető legkorszerűbb LED-lámpák alkalmazása, melynek révén az energia-megtakarítás egyes esetekben a 60 százalék is elérhető. A program másik alapja az elért energia-megtakarításra épülő finanszírozási konstrukció, amelynek révén teljes mértékben tehermentesül az adott település a ráfordításoktól. Ráadásul a társaság által biztosított rugalmas, és az adott önkormányzat igényeihez igazított feltételeknek köszönhetően a megtakarításból származó költségcsökkenés egy része már a megtérülési időszak alatt is javíthat a település anyagi helyzetén. Célunk az, hogy ügyfeleink meglévő közvilágítási rendszerének adottságait szem előtt tartva a település elvárásainak megfelelően a lehető legmagasabb energia-megtakarítást érjük el a beruházási költségek ésszerű szinten tartása mellett. Mayer György energetikai szakújságíró, kommunikációs szakértő Elektrotechnika 2012/01 3 8

39 Átadták az Albertirsa- Martonvásár I-II. 400 kv-os összeköttetést Az MVM Csoport tulajdonában álló MAVIR ZRt december 14-én ünnepélyes keretek között átadta a teljes hosszban kétrendszerűvé kiépített Abertirsa-Martonvásár I-II. 400 kv-os távvezetéket, valamint a hozzátartozó alállomási bővítéseket. A beruházás növeli a magyar villamosenergia-rendszer keletnyugati összeköttetését és ezáltal növeli hazánk ellátásbiztonságát, erősíti továbbá az európai villamosenergia-rendszeren belüli hálózati kapcsolatokat. A projekt a kor követelményeinek Tari Gábor megfelelő készülékek, berendezések és építési technológiák alkalmazásával, az ésszerű költségminimum, valamint a környezetvédelmi alapkövetelmények szem előtt tartásával, a kitűzött határidőn és a jóváhagyott költségkereten belül valósult meg. A beruházás költsége mintegy 6,6 Mrd Ft volt. A munkálatoknak köszönhetően a szakemberek tovább erősítették a villamosenergia-rendszert és ezzel növekedett az ellátásbiztonság. tették ki. (A martonvásári bővítés egy korábbi bővítés keretében már megtörtént.) Az Albertirsa-Martonvásár 400 kv-os összeköttetés M5 autópályát keresztező szakaszán - a km között - valósult meg a szakma és a köznyelv által csak bohócoszlop -nak nevezett, a korábbiakhoz képest formabontó távvezetéki oszlop, amelyből összesen 2 db épült fel. A MAVIR ZRt., mint átviteli rendszerirányító feladata, hogy a magyar villamosenergia-rendszer részét képező átviteli hálózatán Bencsik Tibor ützemviteli igazgató levezényli a hálózat összeköttetését A beruházás megvalósítása két, egymással szorosan összefüggő részfeladat összehangolt megvalósítását igényelte: egyrészt az Albertirsa-Martonvásár 400 kv-os összeköttetés egyrendszerű szakaszait kétrendszerűre építették át, másrészt az Albertirsa 750/400 kv-os alállomást a Martonvásár 400 kv-os távvezeték második rendszerének fogadásához egy új mezőszelettel bőví- Gábor Dénes - díj 2011 átadása a Parlamentben A társadalmi fejlődés csak magas szinten képzett alkotó emberek közreműködésével biztosítható, ezért társadalmi érdek a kutató, fejlesztő, feltaláló, oktató szakemberek kiemelkedő teljesítményének elismerése és sikereik példaként állítása. Ezt célozzák a különböző szakmai elismerések, melyek sorában fontosak a civil kezdeményezéssel létrejött díjak. Ilyen a Gábor Dénes-díj is, melyet 1989-ben alapított a NOVOFER Alapítvány, s napjainkig 149-en részesültek ezen elismerésben. A Gábor Dénestől származó Találjuk fel a jövőt jelmondat üzenete napjainkban különösen aktuálissá vált az élet minden területén, azaz csak a tudatosan alakított jövő hozhat megoldást gondjainkra. A NOVOFER Alapítvány a műszaki-szellemi alkotások, a mérnöki munka, a technológiai fejlesztés terén nyújtott kiemelkedő teljesítmények elismerését célozza. A Gábor Dénes-díj megalapítóinak szándéka egyben a technológiai innováció, a műszaki/ - a hazai és nemzetközi elvárásoknak megfelelő stratégián alapuló fejlesztési, felújítási, karbantartási és üzemeltetési tevékenységével - biztosítsa a hálózat hosszú távú, biztonságos rendelkezésre állását, valamint a hazai villamosenergia-ellátás biztonsága európai szintjének folyamatos fenntartását. A most átadott projektet természetesen a jövőben további átviteli hálózati fejlesztések követik. mondta Tari Gábor, a MAVIR ZRt. vezérigazgatója átadási beszédében. A díjazók és a díjazottak mérnöki kutatómunka, az ember által teremtett gépek és létrehozott anyagi konstrukciók iránti társadalmi figyelem és elismerés felkeltése és megerősítése volt. A tudományos és szellemi Elektrotechnika 2012/01 3 9

40 teljesítményekre épülő világunkban vissza kell állítani, meg kell erősíteni az anyaggal történő bánás, a technológiai képességek, a műszaki alkotások és alkotók iránti méltó társadalmi elismerést is. A Gábor Dénes-díj és annak ma már több mint 20 éves története alapvetően erről szól. Az évente kiosztott hét díj jól lefedi az egyes ipari ágazatokat. Elévülhetetlen érdemei elismeréseként In Memoriam Gábor Dénes oklevelet adományoztak Garay Tóth János úrnak, a NOVOFER Alapítvány kuratóriumának A jubileumi, XX. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat meghirdetése Az elmúlt 19 évben innovációs díjat nyert társaságok által létrehozott Magyar Innovációs Klub találkozójára december 12-én került sor Budapesten. A találkozót dr. Pakucs János tiszteletbeli elnök nyitotta meg és vezette le. Először a évi innovációs díjat nyert vállalkozások mutatták be cégük innovációs tevékenységét. A bemutatkozások egy rövid, 3 perces, a díjazott vállalatot bemutató kisfilmmel kezdődtek, majd a filmekhez 3-3 percben tettek szóbeli kiegészítést Pakucs János, a szervezőbizottság elnöke Többek között Bagaméry István, a a cégvezetők évi nagydíjas, a növekvő magasan képzett műszaki szakemberek hiányát, illetve a Kínából importált alkotóelemek növekvő árát emelte ki. Ezek ellenére az innovációban látják a kiutat. A Nemzetgazdasági Minisztérium évi Ipari Innovációs Díját a Műszer Automatika Kft. nyerte el Az elektronikus útátjárófedező berendezés komplex rendszerének megvalósításáért. A Ferrobeton Zrt. képviseletében Vass Zoltán vezérigazgató adott kiegészítést. A vállalat az Előregyártott vasbeton hídgerendacsalád kifejlesztéséért részesült a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala évi különdíjában. Az előadó beszámolt arról is, hogy bár a termék nem könnyen szállítható eszköz, a cégvezetés tervezi az exportot. Az MKIK évi Innovációs Díját és az Iparfejlesztési Közalapítvány évi Szervezeti Innovációs Díját is elnyerő NI Hungary Software és Hardware Gyártó Kft. képviseletében dr. Ábrahám László ügyvezető beszélt. A cég elektronikai gyártással, automatizálási és mérőműszer-alkatrészek gyártásával foglakozik. Hangsúlyozta, hogy a díjazott piciny, zsebben is elférő, egyszemélyes laboratórium, a mydaq termék iránti érdeklődés és népszerűség a díjátadás óta is folyamatosan növekszik. Készülékeik a virtuális műszerezés eredményeként költségcsökkentőek, felhasználási területük ipartól független. Felhasználhatók például grafikus rendszer tervezésében, félvezetőgyártás, elektrotechnika, autóipar stb. területen a gyártás során. Összefoglalójában Pakucs János, a szervezőbizottság elnöke az előző évek Innovációs Nagydíj Pályázatainak eredményeiről beszélt. Kiemelte: az innovációs díjat nyert szervezetek összesítéséből kiderül, a díj nem a nagyvállalatok privilégiuma. Ezt követően közzétette a jubileumi, XX. alkalommal kiírt évi Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot. Végezetül pedig a nemzetgazdasági miniszter, mint az Innovációs Nagydíj Bizottság elnöke képviseletében Csizmadia Norbert gazdaságtervezésért felelős helyettes államtitkár adott rövid áttekintést a hazai innováció támogatási rendszeréről, valamint a pályázati lehetőségekről. Kiss Árpád A képek a szerző felvételei élén közel két évtizeden keresztül folytatott áldozatos tevékenységéért, mellyel hozzájárult az alapítványi célok valóra váltásához, a hazai és nemzetközi Gábor Dénes-díj presztízsének növeléséhez, az alapítvány fennmaradásához és eredményes működéséhez. E kitüntetéshez mi is szívből gratulálunk. Tóth Éva Képek a szerző felvételei Egyesületi egyesületi élet élet élet egyesületi élet Év végi hírek Szegedről... A jövő nyomában szakmai előadás november 24-én ismét egy igen érdekes szakmai előadásra került sor Szegeden a Tüzelőanyag-cellák a jövő energiaellátásában: a hidrogén- és metanolgazdaság címmel. Az előadó: Kriston Ákos kutató, ELTE Kémiai Intézet, Fuel Cell Hungary. A szupravezetőkről szakmai előadás és kísérleti bemutató december 13-án egy újabb szakmai előadásra és kísérleti bemutatóra került sor, A szupravezetők erősáramú alkalmazása az elektrotechnikában címmel. Az előadó: Dr. Kósa János, a kecskeméti főiskola GAMF Karának adjunktusa. Az érdekes és látványos kísérletetekkel színesített előadás méltán aratott sikert a hallgatóság körében. Vezetőségi évértékelés A MEE Szegedi Szervezete december 15-én kibővített vezetőségi ülésén tekintette át az elmúlt év munkáját, meghatározta a év legfontosabb feladatait is. Nyugdíjas Csoport évzáró-évértékelője A Nyugdíjas Csoportunk december 16-án hagyományt követve külön is értékelte az elmúlt év munkáját. Lakatos István, a Nyugdíjas Csoport vezetője teljes részletességgel kísérte végig és értékelte a évi munkát. Arany László Szeged Szakmai napok az ELMŰ-ÉMÁSZ működési területén Tizenhatodik alkalommal rendezett szakmai napot az ELMŰ- ÉMÁSZ működési területén Szerencsen, a Szerencsi Huszár Vár Lovagtermében a Schneider-Electric Energy Magyarország Kft.(az AREVA Hungária Kft. jogutódja) és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Rendezvényünket a legrangosabb műszaki fórumként tartják számon Szerencsen. Az elmúlt három év programjaiból, a legérdekesebb előadásokból összeállítás készült. Dr. Gyurkó István PhD okl. villamosmérnök, az ÉMÁSZ Rt. nyugalmazott osztályvezetője Az egyesületi élet hírei teljes terjedelmükben a MEE honlapján olvashatóak a MÉDIA menüpont alatt: Elektrotechnika/aktuális szám, következő hónaptól pedig Elektrotechnika/korábbi számai. Elektrotechnika 2012/01 4 0

41 szemle Szemle szemle Dr. Bencze János Hogyan áll a magfúziós reaktor fejlesztése Sokba kerül az ingyenes energia Az emberiség régi vágya, hogy megtalálja azt az energiaforrást, ami nemcsak szinte ingyen adja az áramot, de mindezt környezetbarát módon is teszi. Jelenleg a legjobb esély erre a magfúzió, azonban a technológia még a legoptimistábbak szerint is csak gyerekcipőben jár. Franciaországban már épül az az erőmű, ami a tudósok reményei szerint a jövő tiszta energiáját szolgáltatja majd. Az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor, Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor) építése 2008-ban kezdődött, és a jelenlegi tervek szerint az erőmű indítása 2016-ban várható. Sajnos azonban a 30 éves élettartammal tervezett létesítmény pusztán kutatásfejlesztési projekt: a kereskedelmi hasznosítású áramtermelést a tervezők eleve kizárták az 500 megawattos teljesítményt elérő erőmű célkitűzései közül. A program körül azonban az indulás óta csak gyűlnek a kételyek. Viszi a pénzt, viszi az energiát A magfúzió ahogy a neve is mutatja abban különbözik a szintén sok energiát leadó maghasadástól, hogy összeolvasztja az atomokat, nem széthasítja őket. A fúziós reaktorokban ugyanaz a folyamat megy végbe, mint a csillagokban: atomok egyesülnek, és közben jelentős energia szabadul fel. A baj az, hogy ehhez a reaktorban is meg kell teremteni a csillagokban, például - a Napban - uralkodó rendkívül magas hőfokot, és ez már több (bár elméletileg nem leküzdhetetlen) problémát is felvet. Egyrészt a szükséges hőmérséklet eléréséhez akkora energia-befektetés kell, ami a korábbi kísérletek eredményei alapján nehezen viszszanyerhető (eddig még nem is sikerült). Másrészt a hevítés után létrejövő, majd egymással kölcsönható, plazma halmazállapotú anyag olyan forró, hogy mindent eléget, amihez hozzáér. Az ITER elméletileg mindkét akadályt képes lesz leküzdeni. A plazmát egy tokamak (a reaktor fánk alakú központi berendezése) erős mágneses mezejében lebegtetve keringetik, a visszanyert energia többletét pedig az eddigi reaktoroknál jóval nagyobb méret biztosítja majd. Az ITER a fent említett 500 MW teljesítményt (ami nagyjából a paksi atomerőmű egy reaktorának önálló teljesítményével egyezik meg) félgrammnyi deutérium és trícium legfeljebb 400 másodpercen át tartó fúziója során adja majd le, a szakaszos működés egy-egy beindításához a tervek szerint kb. 50 megawatt bemenő teljesítmény szükséges. A pillanatnyilag legnagyobbnak számító JET fúziós reaktor 16 megawatt teljesítményre képes egy másodpercnél is gyorsabban összeomló fúzió során. Meddig ad pénzt az EU? Az ITER nemzetközi koprodukció, a dél-franciaországban épülő kísérleti erőmű költségét 45 százalékban az EU állja, a maradékot Kína, India, Japán, Dél-Korea, Oroszország és az Egyesült Államok 9-9 százaléknyi hozzájárulása biztosítja. Az eredetileg 10 milliárd eurós befektetés mára 16 millárdossá vált, és az Európai Unión belül egyre nehezebben áll össze az aktuális időszakra szükséges támogatás. A december elején megszavazott 1,3 milliárd például különösen kalandosan, másfél évnyi tervezgetés után jött össze, 360 milliót a 2013-as költségvetés terhére gereblyéztek össze, 860 milliót a as mezőgazdasági és halászati ágazat támogatására szánt keretösszegből csoportosítottak át, a maradék 100 millió volt az egyetlen olyan rész, amit amúgy is az ITER támogatására különítettek el a 2012-es büdzsében. A közelmúltban egyébként az is felmerült, hogy a méregdrága kísérleti erőművet egy szintén nem olcsó műholdas projekttel, a GMES-sel együtt 2014-től kiveszik az EU központi költségvetéséből, és a szükséges pénzt a továbbiakban a résztvevő országok állják majd. Ez ellen érthető módon a leginkább érintett nyolc tagország (Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Hollandia, Finnország, Svédország, Olaszország és Spanyolország) közös levélben tiltakozott, így egyelőre a közötti időszakra szánt 2,36 milliárd eurós összeg biztosítottnak tűnik. Negatív töltet Az ellenzők elsősorban a milliárdos összegek miatt kérdőjelezik meg az ITER-projekt létjogosultságát. Azon túlmenően, hogy a megszaladt büdzsé finanszírozását más területekről elvont pénzekkel oldják meg, az is fontos, hogy ezeket a forrásokat más elgondolás alapján is el lehetne költeni. Akár a meglévő fissziós, azaz a hagyományos atomerőművek fejlesztésére, élettartam-bővítésére, akár az aktuális és jövőbeli zöldtechnológiák kutatására és alkalmazására költik, az eredmény biztosabbnak látszik. Azt természetesen a fúziós kutatások támogatói is elismerik, hogy a kísérlet drága, és a végeredmény jelenleg inkább kérdéses, mint biztos. Szerintük azonban az emberiség nem engedheti meg magának, hogy egy elméletben ennyire jól, tisztán és káros következményektől mentesen működő energiaforrást ne próbáljon meg kifejleszteni könnyen lehet, hogy a magfúzió (és a tervekben már létező, 2030-tól elméletileg kereskedelmi célra is termelő DEMO nevű erőmű) lesz a megoldás 2050 után az ingyenes, vagy legalábbis nagyon olcsó energiára. A mostani kísérlet mindenesetre olyan hosszú távú, hogy az ITER építésén dolgozó munkások közül sokan már nem érik meg munkájuk igazi gyümölcsét. Forrás: Index december 16. Elektrotechnika 2012/01 4 1

42 Szakmai publikációk 2011 Edited publications 2011 AKTUÁLIS / TIMELESS Dr. Krómer István: Természeti katasztrófák: Kockázatok és Bizonytalanságok /11 Dr. István Krómer: Natural Disasters: Risks and Uncertainties A LED / The LED Nagy János: LED: a jövő egyik fényforrása /07-08 János Nagy: LED; the light source of the future Dr. Borsányi János: Miért világítanak a LED-ek? /07-08 Dr. János Borsányi: Why do the LEDs give light? Rakovics Vilmos: LED-ek stabilitása /07-08 Vilmos Rakovics: Stability of LED s Temesvölgyi Tamás Farkas Gábor Poppe András: AC LED-ek termikus impedanciájának mérése /07-08 Tamás Temesvölgyi Gábor Farkas András Poppe: Measurement of Thermal Impedance of AC LED s Kerekes Béla: Szolnoki Tiszavirág híd dísz- és funkcionális világítása /07-08 Béla Kerekes: Decorating and functional lighting of the bridge Tiszavirág (Day-fly) in Szolnok biztonságtechnika / Electrical safety technics Arató Csaba Dr. Novothny Ferenc: Érintésvédelmi Munkabizottság ülése /01 Csaba Arató Dr. Ferenc Novothny: Meeting of the Committee on Electric Shock Protection Arató Csaba: Az áram-védőkapcsolókról és a hordozható áram-védőkapcsolókról /02 Csaba Arató: Residual current-operated circuit-breakers (RCCB s) and portable PRCD s. Jakabfalvy Gyula: Feltétlenül biztonságot jelent-e a terméken feltüntetett CE -jel? /02 Gyula Jakabfalvy: Does the CE-marking on the products provide safety, in all cases? Arató Csaba Dr. Novothny Ferenc: Érintésvédelmi Munkabizottság 250. ülése /03 Csaba Arató Dr. Ferenc Novothny: 250 th Meeting of the Committee for Electric Shock Protection Kádár Aba Dr. Novothny Ferenc Arató Csaba: Az Érintésvédelmi Munkabizottság ülése /05 Aba Kádár Dr. Ferenc Novothny Csaba Arató: Electric Shock Protection Committee meeting Kádár Aba Dr. Novothny Ferenc Arató Csaba: Az Érintésvédelmi Munkabizottság ülése /07-08 Aba Kádár Dr. Ferenc Novothny Csaba Arató: Meeting of the Committee of Protection against Electric Shock, held on FAM Bizottság állásfoglalása /07-08 Standpoint of the FAM (Working Under Voltage) Committee Dr. Novothny Ferenc: Az áramütés elleni védelem fogalmi, méretezési, kivitelezési változásai /10 Dr. Ferenc Novothny: The change of the conceptual, measuring and making of the protection against electric shock Kádár Aba Dr. Novothny Ferenc Arató Csaba: Az Érintésvédelmi Munkabizottság ülése /11 Aba Kádár Dr. Ferenc Novothny Csaba Arató: Meeting of the Protection against Electric Shock Committee, held on ENERGETIKA / ENERGETICS Dr. Krómer István: Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai /01 Dr. István Krómer: Prospects of the development in the environment saving energy technologies Dr. Koller László Novák Balázs: Energiaátviteli kábelek huzalkoszorú árnyékolásának végeselemes modellezése /02 Dr. László Koller Balázs Novák: Finite Element Modeling of the Wire Screen of Electric Power Cables Dr. Fazekas András István: Rendszerszintű tartalék teljesítőképesség tervezése Markov-modell alkalmazásával 1. rész /02 Dr. András István Fazekas: System reserve capacity Planning using Markov-modell Part 1. Dr. Fazekas András István: Rendszerszintű tartalék teljesítőképesség tervezése Markov-modell alkalmazásával 2. rész /03 Dr. András István Fazekas: System reserve capacity planning using Markov-Model 2. Part Gölöncsér Péter: Hálózati szűkületek kezelése erőművi újra-menetrendezéssel /03 Péter Gölöncsér: Internal congestion management by generation redispathing Dr. Fazekas András István: Rendszerszintű tartalék teljesítőképesség tervezése Markov-modell alkalmazásával 3. rész /04 Dr. András István Fazekas: System reserve capacity planning by using Markov Model - Part 3. WAGO - Automatizált elektromos benzinkút /04 WAGO Automated electrical filling station Vokony István dr. Dán András: Leválasztható körzetek szigetüzemi vizsgálata 2. rész /05 István Vokony dr. András Dán: Examination of micro-grids in Island Operation Part 2 Bock Dávid dr. Bürger László Sulyok Zoltán: Sztochasztikus load-flow számítás alkalmazása hálózattervezés adatbizonytalanságainak kezelésére /05 Dávid Bock dr. László Bürger Zoltán Sulyok: Application of stochastic load-flow assessment for handling the data incertainty of network planning Lengyel Zsolt: A magyar villamosenergia-rendszer tranziens stabilitásának rendszerszintű vizsgálata, 2. rész /05 Zsolt Lengyel: System Transient Stability Test of the Hungarian High Voltage Electric Energy System, Part 2. VÁV UNION A villamos felújítás lehetőségei /05 VÁV UNION The possibility of electric reconstruction Sztráda Gyula - Dr. Kovács Attila: A MAVIR egyesített tréningszimulátor-rendszere és alkalmazása a diszpécserek képzésében /09 Gyula Sztáda Dr. Attila Kovács: Joint Simulator System of Hungarian TSO MAVIR and its Application to the Training of Dispatchers Elektrotechnika 2012/01 42

43 Vokony István Dr. Dán András: Leválasztható körzetek szigetüzemi vizsgálata III. rész /09 István Vokony Dr. András Dán: Examination of micro-grids in Island Operation Part 3. Horváth Dániel: Vezérelhető fogyasztók kapcsolásának optimálása a mérlegköri kiegyenlítő energia csökkentése figyelembevételével /11 Dániek Horváth: Optimisation of Switching Schedules of Ripple Controlled Consumers Considering Balancing Energy Minimisation Bárány Péter: Nagyfogyasztók energetikai auditálása /11 Péter Bárány: Energy auditing of large consumers Dániel István Pekánovics László Dr. Varga László: Kötegelt távvezetéksodronyok távolságtartóinak rezgésvizsgálati módszerei és rezgéscsillapítási tulajdonságainak modellezése /11 István Dániel Pekánovics László Dr. László Varga: Vibration test methods and modelling of the behaviour of spacer dampers for bundle conductors Szepessy Sándor: A villamos energiatermelés koncepciójának jelentős változása egy év alatt /11 Szepessy Sándor: Significant change of the electric energy production conception within one year Görbe Sándor Kancsár László: Kiskunhalas MÁV-Mórahalom, Mórahalom - Kiskundorozsma 120 kv-os távvezeték kivitelezése /11 Sándor Görbe László Kancsár: Implementation of 120 kv overhead line between Kiskunhalas MÁV-Mórahalom, and Mórahalom - Kiskundorozsma Ádám Gábor Baksai Szabó Kristóf: Napelemes rendszer energiatermelésének szimulációja /12 Gábor Ádám Kristóf Baksai Szabó: Simulation of photovoltaic system energy production Pekánovics László Tóth Lajos Dr. Varga László: Mechanikai biztosítós szerelvények alkalmazásával kapcsolatos kutatások és vizsgálatok /12 László Pekánovics Lajos Tóth Dr. László Varga: Research and tests concerning the application of clamps with mechanical fuse Farkas Csaba: E-mobility - A villamos autók hatása a villamos hálózatra II /12 Csaba Farkas: E-mobility Impact of electric vehicles on the power system II. Fiatalokról fiataloknak / young people to the young generation Lezárult az I. Hobbim az elektrotechnika pályázat /06 The competition of the first My hobby is the electrotechnic has been closed Kovács Józsefné Egy elhívatott tanárnő portréja /06 Mrs. Józsefné Kovács Portrait of a master of a schoolmistress Bernscherer Antal: Tesla-tekercs /06 Antal Bernscherer: The Tesla coil Balog Ádám: DDS függvénygenerátor /06 Ádám Balog: DDS function generator Tóth Éva: Challenge.on - Sikerrel zárult az E.ON mérnökversenye /06 Éva Tóth: The Challenge.on titled Engineer competition organised by E.ON had success Sikeres MEE Szakmai Nap és kiállítás az ELECTROcom Szakkiállításon /06 The MEE had a successful professional day and exhibition on the ELECTROcom professional exhibition Faragó Dániel: Kerékpár biztonsági világítás /07-08 Péter Dávid: Safety lighting of bicycle Bleuer Csaba: Az emberi szem tehetlenségét kihasználó kijelzők /07-08 Csaba Bleuer: Score boards utilise the inertness of the human eye Tomor Endre Korpavári Bence: Fényjáték a diódával:térbeli LED kocka /07-08 Endre Tomor Bence Korpavári: Play with the light by diodes: Stereoscopic LED cube Volz Günther: LED a hatékony világítás /07-08 Günther Volz: LED the efficient lighting Némethné dr. Vidovszky Ágnes: Hatékony világítás LED-ekkel /07-08 Mrs. Németh dr. Ágnes Vidovszky: Efficient lighting by LEDs Tóth Éva: Robotfejlesztés a nyíregyházi Bánki Donát Műszaki Középiskolában /10 Éva Tóth: Robot development in the Technical High-school of Nyiregyháza Ladik Szabolcs Viktor: Házi készítésű menekítő robot /10 Szabolcs Viktor Ladik: Home made escaping robot Fodor Attila: Lánctalpas járművek /10 Attila Fodor: Vehicles with caterpillar belt Fókuszban az e-mobilitás / Zoom in the E-Mobility Tóth Éva: Fókuszban az e-mobilitás /04 Éva Tóth: Zoom in the E-Mobility Haddad Richárd: Villamos autókról és az okos hálózatokról közérthetően /04 Richárd Haddad: About electric vehicles and the Smart Grid in a way of easy to understand ELMŰ ÉMÁSZ Elektromos Mobilitás Program /04 ELMŰ ÉMÁSZ E-Mobility Program Farkas Csaba Szabó Kristóf István: E-mobility A villamos autók hatása a villamos hálózatra - A villamos autók töltésének várható hatásai a kisfeszültségű elosztóhálózaton 1. rész /04 Csaba Farkas István Kristóf Szabó: E-Mobility Impact of electric vehicles on the power system Impact assessment of charging of electric vehicles on the low voltage distribution network Part 1. Tóth Éva: E-mobilitás 2020 VDE tanulmány /04 Éva Tóth: E-Mobility 2020 VDE study Günther Volz: E-Mobility 2020 Technológiák Infrastruktúra Piacok /04 Günther Volz: E-Mobility 2020 Technology Infrastructure Market Szepessy Sándor: E-mobilitás a levegőben /04 Sándor Szepessy: Future trend the: E-Mobility Bartha István Fekete-Szűcs Dániel: Aszinkron motoros hajtás gépjárművekben /04 István Bartha Dániel Fekete-Szűcs: Asynchronous motor-drive in electric vehicles Elektrotechnika 2012/01 43

44 Dr. Jeszenszky Sándor: Villanyautók - egykor /04 Dr. Sándor Jeszenszky: Electric vehicles at one time méréstechnika / measuring technics Dán András Raisz Dávid Kiss Péter Vokony István Divényi Dávid Hartmann Bálint: HKV-RKV és az intelligens fogyasztásmérés /01 András Dán Dávid Raisz Péter Kiss István Vokony Dávid Divényi Bálint Hartmann: Demand Side Management and Smart Metering Kiss József: Távvezeték-paraméterek mérés alapú pontosítási módszere /02 József Kiss: Measurement Based Overhead Line Parameter Estimation Németh Gábor: Meteorológiai műszerek a naperőművek energiahatékonyságának ellenőrzésében /03 Gábor Németh: Meteorological instrument used for monitoring energy efficiency of solar power plants Horváth Csaba: Passzívház modell hőmérséklet mérése /11 Csaba Horváth: Temperature measurement of a passive housing model Fekete Ádám Schmidt László Szabó László Dr. Varga László: Rogowski-tekercses zárlati árammérő rendszer fejlesztése /12 Ádám Fekete László Schmidt László Szabó Dr. László Varga: Development of Rogowski measuring system for short-circuit current Gyöngyösi Domonkos: Napelemes rendszer hallgatói mérése a Műegyetemen /12 Domonkos Gyöngyösi: Student s Measurement of Photovoltaic Solar System at the Budapest University of Technology OKTATÁS / EDUCATION Dr. Szandtner Károly:10 éves a Villamosmérnök képzés a Debreceni Egyetemen /02 Dr. Károly Szandtner: Educational course for graduating electrical engineers on the University of Debrecen is 10 years old Fodor István Tóth Éva: Hogyan tovább villámvédelem? /04 István Fodor Éva Tóth: How is the future of lightning protection? Dr. Fodor István: Hogyan tovább villámvédelem? 2. rész /05 Dr. István Fodor: How is the future of lightning protection? Part 2. szakmai előírások / PROFESSIONAL RULES Arató Csaba: Nagyfeszültségű berendezések felülvizsgálata /01 Csaba Arató: Revision of the high voltage switchgear installations Kovács Levente: A IV. negyedévében közzétett, az elektrotechnika területeit érintő magyar nemzeti szabványok /03 Levente Kovács: The list of Hungarian National Standards in the field of electrical engineering announced in the fourth quarter of 2010 Arató Csaba: MEE Jogszabályfigyelő 2011/1 Új kormányrendeletek /03 Csaba Arató: Law observer January 2011 New decrees Kovács Levente: I. negyedévében közzétett, az elektrotechnika területeit érintő magyar nemzeti szabványok /05 Levente Kovács: The list of Hungarian national standards in the field of electrical engineering announced in the first quarter of Arató Csaba: MEE Jogszabályfigyelő 2011/2 Új kormányrendeletek /05 Csaba Arató: Law observer January 2011 New decrees Arató Csaba: MEE Jogszabályfigyelő 2011/3 - Új jogszabályok /07-08 Csaba Arató: Law observerer 3/ New decrees Kovács Levente: II. negyedévében közzétett, az elektrotechnika területeit érintő magyar nemzeti szabványok /09 Levente Kovács: The list of Hungarian national standards in the field of electrical engineering announced in the second quarter of 2011 Arató Csaba: MEE Jogszabályfigyelő 2011/4 Közzétették az új Országos Tűzvédelmi Szabályzatot (OTSZ) /10 Csaba Arató: MEE rule observer about the published regulation in the field of National Fire Protection (2011/4) Kovács Levente: III. negyedévében közzétett, az elektrotechnika területeit érintő magyar nemzeti szabványok /12 Levente Kovács: The list of Hungarian National Standards in the field of electrical engineering, announced in the third quarter of 2011 Technikatörténet / HistorY OF TECHNICS Sitkei Gyula: Hírünk a világban - Konstantinápoly első villamos műve 2. rész /03 Gyula Sitkei: Hungary s recognition in the world - First electric power plant of Constantinople 2. Part Dr. Kiss László Iván: A dinamó-elv magyar feltalálásának 150. évfordulójára /05 Dr. László Iván Kiss: On the 150th anniversary of the Hungarian invention of dynamo principle Árva Csaba Makai Zoltán: 105 éves a Hideg-Szamoson létesített Vízerőmű /06 Csaba Árva Zoltán Makai: Hydroelectric power plant on the river Cold_Szamos is 105 years old Megemlékezés Bánki Donát szülőfalujában /06 Commemoration in the native village of Donat Bánki Dr. Antal Ildikó: Új helyszínen a Töltődj fel! című utazó kiállítás /06 Dr. Ildikó Antal: The mobile exhibition titled Be charged! is on a new site Sitkei Gyula: Hírünk a világban A thorenbergi villamosmű /09 Gyula Sitkei: Our reputation in the world The Thorenberg Power Plant Kutatók éjszakája /09 The researcher s night Dr. Antal Ildikó: 150 éves a Jedlik dinamó című kiállítás az Elektrotechnikai Múzeumban /11 Dr. Ildikó Antal: 150 years old the Jedlik dynamo, an exhibition in the Electrotechnical Museum Elektrotechnika 2012/01 4 4

45 Dr. Bencze János: Energiagazdaság már a 40-es években is téma volt /11 Dr. János Bencze: The energy economy was an interesting topic even in the 1940 s Dr. Antal Ildikó: A gép forog /12 Dr. Ildikó Antal: The machine turns Világítástechnika / lightning technics Benyhe Tamás Szabó Ferenc: Intelligens LED-es beltéri világításvezérlés /01 Tamás Benyhe Ferenc Szabó: Intelligent interior light controlling by LEDs Dr. Vetési Emil: Az I. és a III. LED konferencia között /04 Dr. Emil Vetési: Between the First and Third LED Conference Kovács Zoltán Marosy Gábor Poppe András: LED-es közvilágítási lámpatestek termikus tranziens teszteléssel való diagnosztikai vizsgálatának lehetőségei /09 Zoltán Kovács Gábor Marosy András Poppe: Diagnostics of LED-based street-lighting luminaries by means of thermal transient method Dr. Horváth Tibor Horváth Viktor: 100 éves az első villamosított MÁV vasútvonal /09 Dr. Tibor Horváth Viktor Horváth: 100 years old the first electrified railway line of MÁV Tóth Éva: Arcképpel díszített mozdony hirdeti Kandó Kálmán nagyságát /09 Éva Tóth: Main line loco decorated with the portrait of Kálmán Kandó shows the greatness of him Barkóczi Gergely: Díszítő vagy csúfító világítások? /10 Gergely Barkóczi: Impressive or depressive decoration lighting N. Vidovszky Ágnes Schanda János: Világosság, vizuális komfort és munkavégzés I. rész /11 Ágnes N. Vidovszky Schanda János: Brightness, visual comfort and task performance Part. 1. Dr. Borsányi János: Világítástechnikai ankét /11 Dr. János Borsányi: Light-technique Conference 2011 Jáni Katalin: Light+Building /11 Katalin Jáni: Light+Building 2012 N. Vidovszky Ágnes Schanda János: Világosság, vizuális komfort és munkavégzés II /12 Ágnes N. Vidovszky Schanda János: Brightness, visual comfort and task performance II. Villamos berendezések és védelmek/ ELECTRICAL equipments and protections Dr. Kárpáti Attila Vörös Miklós Novák Mátyás: Mechanikus energiatárolós szünetmentes áramellátó rendszer /06 Dr. Attila Kárpáti Miklós Vörös Mátyás Novák: Uninterruptible power supply (UPS) using mechanical energy storage unit Csizmadia Gyula Miháczi Viktor: Szigetelt, szinuszos áramfelvételű akkumulátortöltő /10 Gyula Csizmadia Viktor Miháczi: Isolated, sinusoidal input current battery charger Túróczi József Túróczi Péter: Felharmonikus zavarok a villamosenergia felhasználás gyakorlatában /11 József Túróczi Péter Túróczi: Upper-harmonics disturbances in the practice of the use of electrical energy Marosfalvi Péter: Csavaros sínkötések /12 Péter Marosfalvi: Screw connections for bus bars Villamos gépek / ELECTRICAL MACHINES Peresztegi Sándor: Villamos gépek forgórész megmunkálása és légrése /04 Sándor Peresztegi: Technology of manufacturing rotors for electric machines and the air gap of the electric machines Dr. Horváth Gábor Dr. Dán András Dr. Varjasi István: Közepes teljesítményű áramtermelő szélkerék tervezése és a prototípus legyártása /09 Dr. Gábor Horváth Dr. András Dán Dr. István Varjasi: Medium scale wind turbine design and prototype manufacturing Kohári Zalán: Axiális fluxusú, állandómágneses, kéttárcsás, vasmentes állórészű villamos forgógépek optimalizálása /09 Zalán Kohári: Optimization of axial flux, permanent magnet machines with double rotor and ironless stator F e l a d v á n y o k játékos 10. Rejtvény Hol kapcsolódik a GYSEV magyarországi 50 hertzes hálózata Ausztria 16 2/3 hertzes vasúti hálózatához? Helyes megoldás: C) A GYSEV (Győr Sopron Ebenfurthi Vasút) villamos járművei az osztrák szakaszokon is 50 Hz frekvenciájú, 25 kv-os vonali feszültséggel közlejednek. Ebenfurth pályaudvarának felsővezeték hálózata teszi lehetővé az átmenetet az 50Hzes osztrák 16 2/3 Hz-es rendszer között. Hegyeshalomnál hasonló állomás kapcsolja össze a MÁV és az osztrák ÖBB (Österrechische BundesBahn) vasútvonalait. Sopronban csak 50 Hz-es állomás van. A helyes választ beküldők: Bárány Miklós [baranymiklos@fibermail.hu] Kajor Zsuzsanna [kajorzs@hotmail.com] Poór András [i.poor@chello.hu] Soósné Kropp, Tünde [tunde.kropp@eon-hungaria.com] Gratulálunk a helyes választ beküldőknek! 11.Rejtvény szakmaismeret A Szerkesztőség Mi a szerepe a nagy nyomású víznek a Paksi Atomerőmű reaktoraiban? A) A reaktorban keletkező gőz hajtja a turbinákat B) Az urán hasadásának fenntartásához lassítja a keletkező neutronokat C) Csak hőátvileli szerepe van Beküldési határidő: : január 28. az elektrotechnika@mee.hu címre Elektrotechnika 2012/01 45

46 A nagybányai (erdélyi) ELECTRO SISTEM cégcsoport 15 éves Az ELECTRO SISTEM cégcsoport, november én, ünnepelte megalakulásának 15. évfordulóját az Electro Sistem Napok rendezvényén Nagybányán. Az ELECTRO SISTEM cégcsoport szak- és működési területe a következő: kompakt transzformátorállomások, közép- és kisfeszültségű berendezések gyártása, valamint az energia elosztó hálózatokban használatos közép- és kisfeszültségű berendezések és készülékek értékesítése. Az ELECTRO SISTEM a csoport gyártó cége. Székhelye Nagybánya, Románia (Erdély észak-nyugati részén) os megalakulása óta a modern technológiák alkalmazása felé irányult a közép- és kisfeszültségű berendezések gyártása terén. A cég által gyártott termékek száma évrőlévre bővült, jelenleg európai szinten gyárt előregyártott kompakt transzformátorállomásokat, oszlopra szerelt transzformátorállomásoknál és légvezetékeknél használt készülékeket és szerelvényeket, középfeszültségű kapcsolóberendezéseket és kisfeszültségű elosztókat óta jelen van a magyar piacon partnercégek segítségével, illetve 2009 óta közvetlenül, a B&K ELEKTRO SYSTEM Kft., debreceni székhelyű leányvállalata által. Az ELECTRO SISTEM cégcsoport idén ünnepelte megalakulásának 15. évfordulóját. A kb. 270 dolgozót foglalkoztató cég bemutathatta a Romániából, Magyarországról, Németországból és más nyugat-európai országból érkező több mint 300 meghívottnak új termékeit, fejlesztéseit, korszerű gyártási technológiáját. Ezek között szerepeltek a kompakt transzformátorállomások, primer és szekunder légszigetelésű középfeszültségű kapcsoló-berendezések, illetve a bel- és kültéri kisfeszültségű elosztók széles skálája. A legnagyobb érdeklődésre a kompakt transzformátorállomások tettek szert, és ennek keretén belül a transzformátorállomások előállításának magas és különlegesen rugalmas technológiája. Erről részletezünk a továbbiakban. Az ELECTRO SISTEM által gyártott BK (betonházas) vagy SIK (szigetelt lemezházas) típusú kompakt transzformátorállomások legfontosabb jellegzetessége a moduláris felépítés. Ez a technológia gyakorlatilag azt jelenti, hogy bármilyen méretű állomás megtervezése és legyártása nagyon rövid időt vesz igénybe. Egyedüli feltétel csak az, hogy mint egy szállítási egység, szállítható legyen. A ház alapját egy víz és olajálló betonból készült betonteknő képezi, erre épül a ház egész struktúrája. A betonteknő több rekeszre van osztva, az állomás funkcionális térkialakításának megfelelően (KÖF tér, KIF tér, trafó tér). A terek közötti áttörések a kábelek átvezetését, valamint az ívterelést biztosítják. A KÖF oldalon tömített kábelátvezetők találhatók, a középfeszültségű földkábelek részére. A betonteknő oldalsó részein vannak elhelyezve az állomás emelőpontjainak megfelelő szerelvények. A betonteknőre épül a melegen horgonyzott acélból készített fémvázszerkezet. Ez több tipizált elemet tartalmaz, ami lényegesen megkönnyíti úgy a tervezést, mint a gyártást is. Ugyanazokat az öszszetevő elemeket több típusú ház felépítéséhez használhatjuk. A fémvázra kerülnek felszerelésre a betonfalak vagy a szigetelt lemezpanelek, csavaros rögzítéssel. A fémvázszerkezet ugyanaz a betonházas és a szigetelt lemezházas állomások esetében is. Mivel a ház falai külön darabokból állnak, ezek méreteinek megváltoztatása nagyon egyszerű és lényeges előnyt jelent a monolit technológiával öntött házakhoz képest, ugyanakkor nagy mozgásteret biztosít a tervezők számára. Ugyancsak a fémvázra kerülnek felszerelésre az ajtók, nyílászárók, szellőzőablakok és a szellőzőfalak is. Ezek 2 mm-es vastagságú alumínium lemezből készülnek és pórszórós technológiával vannak befestve. Az ajtók, nyílászárók, és szellőzők méretei is szükségszerűen változtathatók, ezek tervezése és gyártása a cég saját üzemegységeiben történik. A ház térelválasztó falai és padlózatai horgonyzott acéllemezből készülnek, vagy igény esetén betonból. A tető a szerelési folyamat végén kerül elhelyezésre. A fémvázszerkezet tartja, rögzítése belülről történik a felső fémkerethez, csavarok segítségével. A tető eltávolítása bármikor megtörténhet (a transzformátor beszerelése vagy cseréje, illetve egyéb berendezések cseréje esetén is), ehhez négy darab emelőfül áll rendelkezésre az állomás tartozékaként. A kompakt állomások gyárilag készre szerelve szállíthatók, egy szállítási egységként. Ezért a telepítési folyamat nem igényel bonyolult és hosszadalmas műveleteket, nincs szükség betonalapozásra vagy bármilyen építészeti szakipari munkára; az állomás egy előkészített alapgödörbe kerül elhelyezésre. A kiásott alapgödör alján egy 10 cm vastag, ф7-25 mm szemcseméretű kavics és homok keverékéből álló, egyenletes tömörítésű, tökéletesen vízszintes ágyat kell kialakítani. Az állomás az így előkészített helyére emelhető. Ezután kerül sor a középfeszültségű és kisfeszültségű földkábelek csatlakoztatására. A telepítési munkák ezzel befejezettnek tekinthetők. Az előzőkböl következik, hogy a leírt technológia nagy flexibilitást és mozgásteret biztosít a cég számára, az egyedi transzformátorállomások gyártásának terén is. Bármikor alkalmazkodni lehet a vevő által kért igényekhez, ami a kompakt állomások méreteit, felosztását, térelrendezését, az ajtók elhelyezését, vagy a hozzáférhetőségi lehetőségeket érinti. Jelenleg az ELECTRO SISTEM gyártja a legkisebb és a legnagyobb kompakt transzformátorállomást is: a legkisebb típus BK(SIK) 001, max. 250 kva, méretei (HxSZxM): 1,87x1,65x2,06 (m) a legnagyobb típus BK(SIK) I, 2x2500 kva, méretei (HxSZxM): 10,37x2,93x3,0 (m) Az ELECTRO SISTEM jelentős gondot fordít a kompakt transzformátorállomások minősítésére. E célból a BK 005 típusú állomásnak belső ívzárlati vizsgálatokat végeztek el 2010-ben az MSZ EN es szabvány előírásai szerint. A sikeres vizsgálat alapján, az állomást az IAC-AB (20 ka, 1s) kategóriába sorolták, ami azt jelenti, hogy az állomás biztonságos zárt(a) és nyitott(b) ajtók esetén is. Az ELECTRO SISTEM cégcsoportról, termékeiről további információt az alábbi weboldalon találnak:

47 Alstom covers the full range of nuclear power plant needs for the turbine island Integrated solutions based on a portfolio of best-in-class equipment Servicing and retrofitting of the turbine island for existing nuclear power plants. Az Alstom teljes körű szolgáltatásokat nyújt atomerőművi turbinaszigetek működtetéséhez integrált megoldásokat nyújt világszínvonalú, új berendezésekkel, valamint szerviz és retrofit tevékenységgel már üzemelő erőművek számára. Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1% támogatás Kérjük, hogy személyi jövedelemadója 1%-val támogassa a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet Adószám: A Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel 1% együttműködő alapítványok: Elektrotechnika Alapítvány Adószáma: Diplomater és Szakdolgozat pályázatok támogatására EMMA Adószáma: Elektrotechnikai Múlt Megőrzéséért Alapítvány Alapítvány az Idős Nyugdíjas Villamos Szakemberek Megsegítésért Adószáma: Az idős nyugdíjas villamos szakemberek megsegítéséért Információ: Tel.: , n Budapest, Madách Imre út 5. III. e.

48 március SYMA Rendezvénycsarnok MÁRCIUS 21-ÉN SZAKMAI KONFERENCIA Okos Hálózatok, Okos Mérések címmel, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) és a Méréstechnikai, Automatizálási és Informatikai Tudományos Egyesület (MATE) közös szervezésében TÉMAKÖRÖK: Rendszerirányítási fejlesztések az Okos Hálózat eléréséhez Okos Hálózatok kulcsa az energiatárolás Az okos mérés (smart metering) eszközei Multi utility a fogyasztásmérés közös nevezôje Havária, ha várja. Intelligens mérés a megelôzés egyik forrása Részletes információ: Szeretettel várjuk megújult 3 napos szakkiállításunkon! Legyen részese Ön is a szakma ünnepének! CONGRESS Rendezvényszervezô Kft. Tel: , Fax: